Hatály: közlönyállapot (2018.XII.21.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2018. évi CXXXI. törvény

a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról * 

1. A közigazgatási bíróságok felállításához kapcsolódó egyes átmeneti szabályok

1. § (1) Az Országgyűlés a köztársasági elnök 2019. május 31. napjáig megtett javaslatára a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét - a közigazgatási bíróságokról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül - 2019. június 15. napjáig megválasztja.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztására a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke nem kúriai bíró, őt az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke a Kúriára áthelyezi.

(4) A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke ellátja a közigazgatási bírósági szervezet felállításával kapcsolatban e törvényben meghatározott feladatait, azonban a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséig őt - kérése szerinti mértékben - mentesíteni kell az ítélkezési tevékenység alól.

(5) A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke a Kúria elnökét megillető javadalmazásban részesül, és munkáját a Kúrián működő ötfős titkárság segíti, amelynek személyi és tárgyi feltételeit a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséig a Kúria biztosítja.

2. § (1) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti arra a közigazgatási törvényszékre való áthelyezését, amelynek a közigazgatási bíróságokról szóló törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint valamely közigazgatási törvényszékre való áthelyezését. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási és munkaügyi kollégiumának legalább kétéves legfelsőbb bírósági, kúriai, vagy ítélőtáblai ítélkező bírói gyakorlattal rendelkező törvényszéki bíró tagja az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint a Közigazgatási Felsőbíróságra vagy valamely közigazgatási törvényszékre való áthelyezését. A Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagja a Kúria elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint a Közigazgatási Felsőbíróságra vagy valamely közigazgatási törvényszékre való áthelyezését. A nyilatkozatot úgy kell megtenni, hogy az legkésőbb 2019. április 30. napjáig az OBH elnökéhez, illetve a Kúria elnökéhez megérkezzen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően nyilatkozatot tett bíró e törvény erejénél fogva 2020. január 1-jétől közigazgatási bíróként teljesíti bírói szolgálatát.

(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően nyilatkozatot tett bírót az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) 2020. január 1-jei hatállyal a nyilatkozatban megjelölt közigazgatási bíróságra osztja be.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele vagy annak elmulasztása nem akadálya annak, hogy a bíró bármely bírói álláshelyre pályázatot nyújtson be.

(6) Az (1) bekezdés szerint nyilatkozattételre jogosult bírót, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének napjától, beosztásától függően a rendes bírósági szervezetben, vagy a közigazgatási bírósági szervezetben a korábbi bírói javadalmazása illeti meg, kivéve, ha a közigazgatási bíróságokról szóló törvény vagy a bírák jogállásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) alapján magasabb javadalmazásra lenne jogosult.

3. § (1) Ha a Kúria és az OBH e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő elnöke a 2. § (1) bekezdésben foglaltak szerint nyilatkozni jogosult, a nyilatkozatát a megbízatásának megszűnését, vagy ha az elnöki jogkörök gyakorlására ezt követően is jogosult, a joggyakorlás megszűntét követő 30 napon belül a miniszternek címezve teheti meg, amelyben kérheti választása szerint a Közigazgatási Felsőbíróságra vagy valamely közigazgatási törvényszékre való áthelyezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően nyilatkozatot tett bírót a miniszter a nyilatkozatban megjelölt közigazgatási bíróságra osztja be. Ha a megbízatás 2020. január 1-je előtt szűnik meg, 2020. január 1-jéig az OBH elnöke esetében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 75. §-a szerint, a Kúria elnöke esetében a Bszi. 116. § (2) és (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) Az OBH-ba, a minisztériumba és a Kúriára beosztott bíró, valamint az e törvény hatálybalépésekor fizetés nélküli szabadságon lévő bíró, ha a beosztását, illetve a fizetés nélküli szabadság megkezdését megelőzően közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagja vagy a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagja volt, a 2. § (1) bekezdésben foglaltak szerint nyilatkozni jogosult, azzal, hogy közigazgatási bíróságra történő beosztásukra az OBH-ba, a minisztériumba, illetve a Kúriára való beosztás megszűnését, illetve a fizetés nélküli szabadság lejártát követően kerül sor.

(4) A (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően nyilatkozatot tett, az OBH-ba, a minisztériumba, illetve a Kúriára beosztott bírót választása szerint a miniszter 2020. január 1-jei hatállyal, illetve ha az OBH-ba, a minisztériumba, illetve a Kúriára történő beosztása ezt követően szűnik meg, a megbízatása megszűnését követően az OBH-ba, a minisztériumba, illetve a Kúriára történő beosztását megelőző utolsó tényleges bírói álláshelye szerinti vagy a bíró lakóhelye szerinti közigazgatási törvényszékre osztja be.

(5) Ha az OBH-ba, a minisztériumba, illetve a Kúriára beosztott bíró beosztása 2020. január 1-jét megelőzően szűnik meg, őt 2019. december 31-ig a Bjt. 58. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell tényleges bírói álláshelyre beosztani, és e § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(6) A (3) bekezdésben foglalt feltételek szerint nyilatkozatot tett, fizetés nélküli szabadságon lévő bíróra a 2. § (3) és (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1) Ha a 2. § (1) bekezdés szerinti bíró nem tett nyilatkozatot, bírói szolgálati viszonya változatlan marad azzal, hogy

a) a közigazgatási és munkaügyi bíróságon ítélkező bírót a törvényszék elnöke, 2020. január 1-jei hatállyal a korábbi álláshelye szerinti törvényszékre osztja be;

b) a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium a) pontban nem említett tagja változatlanul a Fővárosi Törvényszék bírájaként teljesíti bírói szolgálatát;

c) a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának tagja változatlanul kúriai bíróként teljesíti bírói szolgálatát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.

(3) E törvény hatálybalépésének napjától a 2. § (1) bekezdésben meghatározott bírói álláshelyre pályázat nem írható ki.

5. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiuma bírósági vezetőinek megbízatása a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését megelőző napon megszűnik.

(2) A 2. § (1) bekezdés szerint nyilatkozattételre jogosult, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését megelőző napon bírósági vezetői megbízatással rendelkező bírót - ide nem értve a (4) bekezdés szerint megbízott bírósági vezetőt - a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének napjától, beosztásától függően a rendes bírósági szervezetben vagy a közigazgatási bírósági szervezetben a korábbi bírósági vezetői megbízatásának megfelelő javadalmazás illeti meg az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, kivéve, ha más rendes bírósági vagy közigazgatási bírósági vezetővé nevezik ki.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a 2. § (1) bekezdés szerint nyilatkozattételre jogosult, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését megelőző napon tanácselnöki kinevezéssel rendelkező bírót a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének napjától, beosztásától függően a rendes bírósági szervezetben vagy a közigazgatási bírósági szervezetben pályázat nélkül tanácselnökké kell kinevezni.

(4) Ha a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjének a tisztsége e törvény erejénél fogva, a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül tanácselnöknek kell kinevezni.

(5) Az (1) bekezdésben megjelölt bírósági vezetői megbízatás betöltésére e törvény hatálybalépését követően pályázat nem írható ki, e feladatok ellátására megbízás csak a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését megelőző napig adható.

6. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságra beosztott bírósági titkár, valamint a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumhoz beosztott bírósági titkár az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti arra a közigazgatási törvényszékre való áthelyezését, amelynek illetékességi területe magában foglalja a bírósági titkár álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. A Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumához beosztott bírósági titkár és főtanácsadó a Kúria elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti választása szerint a Közigazgatási Felsőbíróságra vagy valamely közigazgatási törvényszékre való áthelyezését. A nyilatkozatot úgy kell megtenni, hogy az legkésőbb 2019. május 31. napjáig az OBH elnökéhez, illetve a Kúria elnökéhez megérkezzen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 3 napon belül az OBH elnöke, valamint a Kúria elnöke tájékoztatja a minisztert a megtett nyilatkozatok adatairól.

(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően nyilatkozatot tett bírósági titkárt a miniszter 2020. január 1-jei hatállyal az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Iasz.) áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával helyezi át.

(5) A nyilatkozatot nem tevő bírósági titkárt a szolgálati helye szerinti törvényszék elnöke, illetve a Kúria elnöke osztja be.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele, vagy annak elmulasztása nem akadálya annak, hogy a titkár bármely bírói vagy titkári álláshelyre pályázatot nyújtson be.

7. § (1) Ha a fogalmazó e törvény hatálybalépéséig az Iasz. 3. § (3) bekezdésében foglalt joggyakorlati idő legalább felét megszerezte, az OBH elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti arra a közigazgatási törvényszékre való áthelyezését, amelynek illetékességi területe magában foglalja a bírósági fogalmazó álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. A nyilatkozatot úgy kell megtenni, hogy az legkésőbb 2019. május 31. napjáig az OBH elnökéhez megérkezzen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza. A nyilatkozatot nem tevő fogalmazót a szolgálati helye szerinti törvényszék elnöke osztja be.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 3 napon belül az OBH elnöke tájékoztatja a minisztert a megtett nyilatkozatok adatairól.

(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelően nyilatkozatot tett bírósági fogalmazót a miniszter 2020. január 1-jei hatállyal az Iasz. áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával helyezi át.

8. § (1) A miniszter 2019. június 15. napjáig megállapítja közigazgatási bíróságonként a rendszeresített igazságügyi alkalmazotti létszámot az Iasz.-ban meghatározott igazságügyi alkalmazotti kategóriák szerint.

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti igazságügyi alkalmazotti álláshelyek betöltésére - a bírósági fogalmazói és titkári álláshelyek kivételével - felhívást tesz közzé. Az álláshelyek betöltése során előnyben kell részesíteni a felhívás közzététele időpontjában közigazgatási és munkaügyi bíróságon szolgálati jogviszonyban álló, illetve ott szolgálatot teljesítő igazságügyi alkalmazottat.

(3) A felhívásra jelentkezett igazságügyi alkalmazott végleges áthelyezéséről a miniszter, az Iasz. szerinti igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott 2019. július 31. napjáig megállapodik.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás alapján az azzal érintett igazságügyi alkalmazottat 2020. január 1. hatállyal kell áthelyezni.

(5) A (3) bekezdés szerinti megállapodással nem érintett, e § hatálya alá tartozó igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya tekintetében nem alkalmazhatóak a szolgálati jogviszony megszűnésének az Iasz. a munkaköri feladatok megszűnésével összefüggő rendelkezései. A nyilatkozatot nem tett igazságügyi alkalmazott a törvényszék elnökéhez intézett nyilatkozatban kérheti a törvényszékre vagy bármely olyan járásbíróságra való áthelyezését, amelynek illetékességi területét a megszűnő közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességi területe magában foglalja. Az e bekezdés szerinti nyilatkozatot - a szolgálati út betartásával vagy postai úton - úgy kell megtenni, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 30. napjáig a törvényszék elnökéhez megérkezzen.

(6) A miniszter 2019. augusztus 31. napjáig pályázatot ír ki az (1) bekezdés szerint rendszeresített fogalmazói álláshelyek harmadára. A pályázati eljárásra egyebekben az Iasz. rendelkezései az irányadóak.

9. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti határidő lejártát követő 3 napon belül az OBH elnöke, valamint a Kúria elnöke tájékoztatja a minisztert a megtett nyilatkozatok adatairól.

(2) A korábban a közigazgatási szakágban rendszeresített bírói álláshelyek számára, a korábbi ügyforgalmi adatokra, valamint a hatósági és közigazgatási perjogi szabályokra figyelemmel, a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke véleményének ismeretében a miniszter bíróságonként megállapítja az előzetesen rendszeresített közigazgatási bírói álláshelyek számát. Az adott közigazgatási bíróságon előzetesen rendszeresített közigazgatási bírói álláshelyek száma nem lehet kevesebb, mint a 2. § (1) bekezdés szerint nyilatkozatot tett, és a nyilatkozat alapján oda beosztandó bírák száma.

(3) A közigazgatási bíróságon előzetesen rendszeresített álláshelyek számát és az egyes közigazgatási bíróságokhoz a 3. § (2) bekezdése szerint beosztott bírák számát alapul véve, a miniszter közigazgatási bíróságonként megállapítja a betöltetlen közigazgatási bírói álláshelyek számát.

(4) A miniszter 2019. július 15-ig pályázatot ír ki a (3) bekezdés szerinti betöltetlen közigazgatási bírói álláshelyek legfeljebb felének megfelelő számú bírói álláshelyre közigazgatási bíróságonként.

(5) A pályázatokat a pályázati felhívásban foglalt határidőig, amely nem lehet későbbi, mint 2019. augusztus 31. napja, a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnökéhez kell benyújtani.

(6) Ha az adott bírói álláshelyre kiírt pályázat eredménytelen, megismételt pályázatot kell kiírni.

(7) A pályázati eljárásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt kell alkalmazni.

10. § (1) A 9. § (5) bekezdése szerint benyújtott pályázatokat véleményező bizottság (a továbbiakban: véleményező bizottság) véleményezi, amelynek megbízatása 2019. december 31. napjáig tart.

(2) A véleményező bizottság elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke, nyolc tagjából

a) négyet a 2. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett, legalább kiválóan alkalmas minősítésű, határozatlan időre kinevezett bírák közül a miniszter sorsol ki, azzal, hogy két bíró tagjának a Kúrián szolgálatot teljesítő bírák közül kell kikerülnie,

b) nem bíró tagjaivá a kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább tízévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül egyet-egyet kér fel

ba) az Országgyűlés igazságügyért felelős bizottsága,

bb) a legfőbb ügyész,

bc) a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter,

bd) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

(3) A kisorsolt bírák kötelesek a véleményező bizottság munkájában részt venni, és e feladatuk ellátása idejére őket tárgyalási kedvezményben kell részesíteni.

(4) A (2) bekezdés

a) a) pontja alapján kisorsolt személyekről a miniszter,

b) b) pontja alapján felkértek személyéről a felkérő személy, illetve szerv

2019. július 15. napjáig tájékoztatja a véleményező bizottság elnökét.

(5) A véleményező bizottság tagja nem hívható vissza, e tevékenysége körében nem utasítható.

(6) A véleményező bizottság zárt ülést tart, amelyen csak a tagjai vehetnek részt. A véleményező bizottság érintett tagja a napirendi pont tárgyalásán nem vehet részt.

(7) A véleményező bizottság határozatképes, ha az elnök, valamint három-három bíró és nem bíró tag jelen van. Határozatképtelenség esetén nyolc napon belül megismételt ülést kell tartani, amely határozatképes, ha azon az elnök és legalább négy tag jelen van.

(8) A véleményező bizottság első ülését az elnöke 2019. szeptember 15-ig hívja össze.

(9) A véleményező bizottság működésére egyebekben a közigazgatási bíróságokról szóló törvénynek az Országos Közigazgatási Bírói Tanács Személyi Tanácsára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

11. § (1) A pályázaton az elérhető pontszám nyolcvan százalékában kizárólag a pályázó képzettségét, szakmai tudását és megszerzett tapasztalatát kell tárgyilagosan értékelni (a továbbiakban: objektív pontszám), húsz százalékában pedig a pályázónak a bírói hivatás gyakorlásához szükséges tárgyilagosan nem mérhető felkészültsége, elhivatottsága értékelhető (a továbbiakban: meghallgatás pontszáma).

(2) A véleményező bizottság a pályaalkalmassági vizsgálaton alkalmas minősítést kapott pályázót az ülésén meghallgatja. A meghallgatás előtt a Bjt.-ben meghatározott szempontok alapján, a közigazgatási bíróságokról szóló törvényben meghatározott közigazgatási tapasztalatra figyelemmel kell legkésőbb 2019. október 10. napjáig megállapítani az elért objektív pontszámot, amelyet a véleményező bizottság a pályázóval a meghallgatás előtt közöl.

(3) A pályázó az objektív pontok számításának eredményét három napon belül a szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. A szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő öt napon belül elbírálja, és döntését haladéktalanul közli a pályázóval és a véleményező bizottsággal. Ha a szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, az objektív pontok számításáról szóló döntést megváltoztatja. A szolgálati bíróság döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A véleményező bizottság a pályázó meghallgatását követően az (5) bekezdés szerint megállapítja a meghallgatás pontszámát, amelyet haladéktalanul közöl a pályázóval.

(5) A véleményező bizottság tagjai a meghallgatás pontszámáról titkosan, nulla és a meghallgatáson elérhető legmagasabb pontszám közötti egész számot adva szavaznak. A meghallgatás pontszámát a szavazatok számtani közepe adja azzal, hogy annak megállapítása során a legalacsonyabb és legmagasabb szavazatot figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A véleményező bizottság a pályázók elért pontszáma alapján megállapítja a rangsort. A rangsor alapján a ténylegesen elért legmagasabb pontszám nyolcvanöt százalékát elérő pályázók pályázati anyagát a pontszámok megküldésével álláshelyenként folyamatosan, legkésőbb 2019. október 20. napjáig felterjeszti a miniszternek.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően nem terjeszthető fel annak a pályázónak a pályázati anyaga, aki az elérhető pontszám ötven százalékát nem érte el.

12. § (1) A miniszter az azonos álláshelyre pályázókat meghallgathatja.

(2) A meghallgatáson a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke, valamint a véleményező bizottság egy-egy, eseti jelleggel kijelölt bíró és nem bíró tagja, valamint a miniszter által felkért személyek vehetnek részt. A meghallgatás a többi pályázó számára nem nyilvános.

(3) A miniszter a pályázatokkal kapcsolatos döntéseit álláshelyenként folyamatosan, legkésőbb 2019. november 15-ig hozza meg. Ha a miniszter 2019. október 15. napját követően nyilvánítja a pályázatot eredménytelenné, az adott álláshelyre a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépését követően új pályázatot kell kiírni.

13. § (1) A miniszter az első helyre rangsorolt

a) nem bírói jogállású személy kinevezési javaslatát a köztársasági elnöknek felterjeszti, és a köztársasági elnöki kinevezés után beosztja az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre,

b) bírói jogállású személy esetén dönt a bírónak az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre való beosztásáról.

(2) Ha a miniszter a meghallgatást követően nem ért egyet a véleményező bizottság által felterjesztett rangsorral, írásbeli indokolás mellett megváltoztathatja és a megváltoztatott rangsor alapján első helyre került

a) nem bírói jogállású személy kinevezési javaslatát - mellékelve a véleményező bizottság által megállapított rangsort és a rangsor megváltoztatásának indokait is -, a köztársasági elnöknek felterjeszti, és a köztársasági elnöki kinevezés után beosztja az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre,

b) bírói jogállású személy esetén dönt a bírónak az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre való beosztásáról.

(3) A miniszter a pályázatot a véleményező bizottság indokolt kezdeményezésére eredménytelenné nyilvánítja, ha

a) egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a véleményező bizottság valamely törvényi feltétel hiánya miatt elutasította,

b) egy pályázó sem érte el az elérhető pontszám ötven százalékát,

c) valamennyi, a miniszternek felterjeszthető pályázó esetén a kinevezéssel a Bjt. szerinti összeférhetetlenség jönne létre.

(4) A miniszter a pályázatot indokolt döntésével eredménytelenné nyilvánítja, ha

a) a pályázat elbírálása során az elbírálási folyamatban résztvevők olyan súlyos eljárási szabálysértést követtek el, amely nem orvosolható,

b) a pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek eredményeként az álláshelyet törvény alapján pályázat kiírása nélkül szükséges betölteni.

(5) Ha pályázat alapján rendes bírósági bíró nyeri el a közigazgatási bírói álláshelyet, erről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét, kúriai bíró esetén a Kúria elnökét. A miniszter a bírót az OBH elnökével, kúriai bíró esetén a Kúria elnökével folytatott egyeztetés alapján, de legkésőbb a tájékoztatást követő három hónapon belül osztja be.

(6) A miniszter a (2) és (4) bekezdése szerinti indokolást a véleményező bizottságnak az ott megjelölt intézkedésével egyidejűleg tájékoztatásul megküldi.

14. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróságon rendszeresített közigazgatási bírói álláshely betöltése esetén a közigazgatási bírói pályázatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke a 11. § (6) bekezdése szerint felterjesztett pályázathoz csatolja az azzal kapcsolatos véleményét.

(3) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének véleménye a véleményező bizottság által felterjesztett rangsortól eltér, a miniszter a pályázókat a 12. § szerint meghallgatja, és annak eredményéhez képest a 13. § szerint jár el.

15. § (1) A közigazgatási törvényszék elnöki tisztségére - pályázati eljárás mellőzésével, a véleményező bizottság álláspontjának kikérését követően, a jelölt meghallgatása után - a miniszter első ízben 2019. november 30. napjáig, a törvényszéki elnöki és másodelnöki pályázatok egyidejű kiírása mellett 2020. január 1-jei hatállyal a pályázatok elbírálásáig, de legfeljebb egyéves időtartamra megbízott elnököt bíz meg a közigazgatási törvényszékre beosztott, határozatlan időre kinevezett bírák közül.

(2) A közigazgatási kollégium kollégiumvezetői tisztségére - pályázati eljárás mellőzésével a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnökének javaslatára - a miniszter 2019. december 31. napjáig, egy ízben, a kollégiumvezetői pályázatok egyidejű kiírása mellett, azok elbírálásáig, de legfeljebb egyéves időtartamra megbízott kollégiumvezetőt bíz meg a közigazgatási bíróságra beosztott, határozatlan időre kinevezett bírák közül.

(3) Az 5. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel betöltetlen közigazgatási bírósági tanácselnöki pályázatokat a miniszter 2020. január 15-ig írja ki. A pályázatokat 2020. március 31-ig el kell bírálni. A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke 2019. december 15. napjáig a közigazgatási bíróságra beosztott, határozatlan időre kinevezett bírák közül - elsősorban a tanács vezetésével megbízott bíráknak - megbízást ad az ítélkező tanácsok vezetésére 2020. január 1. és 2020. március 31. közötti időtartamra.

16. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke 2019. december 31. napjáig összeállítja a közigazgatási bíróságok ideiglenes ügyelosztási rendjét, amely az ügyelosztási rend kiadásáig, de legfeljebb 2020. március 31. napjáig alkalmazható.

(2) A törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az ideiglenes ügyelosztási rend alapján kijelölt közigazgatási bírótól az ügyelosztási rendre tekintettel ügyet elvonni nem lehet.

17. § (1) A közigazgatási bíróság elnöke 2020. január 15-ig harminc napon belüli időpontra összehívja a közigazgatási bíróság összbírói értekezletét, amely az első ülésén megválasztja a közigazgatási bírói tanács tagjait és az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsba (a továbbiakban: OKBT) delegált tagokat.

(2) A közigazgatási törvényszék elnöke haladéktalanul tájékoztatja a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét az OKBT-be delegált tagok megválasztásáról.

(3) Az OKBT alakuló ülését a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke 2020. március 15-ig hívja össze.

(4) Az OKBT Személyi Tanácsának nem bíró tagjainak személyéről a felkérő személy, illetve szerv 2020. február 15. napjáig tájékoztatja a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét.

18. § (1) Az a bíró, aki nem tett a 2. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, a 2019. november 30. napját követően induló közigazgatási jogvita elbírálásában nem vehet részt, ide nem értve azokat az ügyeket, amelyben törvény a döntésre 15 napos vagy annál rövidebb határidőt állapít meg. Erre figyelemmel szükség esetén az ügyelosztási rendet módosítani kell.

(2) Közigazgatási perben 2019. december 15. napját követő időpontra tárgyalási határnap nem tűzhető. A közigazgatási perben meghozott ügydöntő határozatokat 2019. december 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt.

(3) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának tagjai 2019. december 15-ig felterjesztik a törvényszék, illetve a Kúria elnökének a még el nem bírált ügyek iratanyagát.

(4) A törvényszék, illetve a Kúria elnöke 2020. január 1-jét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2020. január 15-ig megküldi a (3) bekezdés szerinti ügyeket a hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróságnak.

(5) A törvényes bíróhoz való jog elvére figyelemmel, a (3) bekezdés szerinti ügyben az a bíró jár el, aki az ügy elbírálását 2020. január 1-jét megelőzően megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósághoz osztották be.

(6) Azokban a 2019. december 20. után indult közigazgatási perekben, amelyek elintézésére törvény 8 napos vagy annál rövidebb határidőt állapít meg, az ügyintézési határidő a megküldés időtartamával, de legfeljebb 8 nappal meghosszabbodik.

19. § (1) A 2020. január 1-jét megelőzően hozott, közigazgatási tárgyú jogegységi határozatokat az eltérő iránymutatást tartalmazó, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény szerint elfogadott jogegységi határozat meghozataláig kell alkalmazni. A folyamatban lévő közigazgatási tárgyú jogegységi eljárások 2019. december 31. napján e törvény erejénél fogva megszűnnek.

(2) 2020. január 1-jét követően közigazgatási elvi bírósági határozat és elvi bírósági döntés nem tehető közzé, és a korábban közzétettek nem alkalmazhatóak.

20. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2019. december 31-én megszűnnek.

(2) Munkaügyi perekben 2020. január 1-jétől első fokon a törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el.

(3) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok 2019. december 31-én megszűnnek. 2020. január 1. napjától külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel munkaügyi regionális kollégium működik, amely a Bszi.-ben meghatározott feladatokat lát el. A Kúrián és a Fővárosi Törvényszéken működő közigazgatási és munkaügyi kollégium elnevezése 2020. január 1. napjától munkaügyi kollégiumra változik.

21. § Az 1. § (5) bekezdésében foglalt személyi és tárgyi feltételek fedezetének biztosításáról a Kormány és az OBH együttesen gondoskodik.

22. § (1) A 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényben a közigazgatási bíróságok költségvetését önálló fejezetként kell tervezni.

(2) A 2020. évi központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetére a miniszter tesz javaslatot. A 2020. évi központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetének tervezetét a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke véleményezi. Ha az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató kibocsátása időpontjában a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét még nem választották meg, a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetének tervezetét az OBH elnöke véleményezi.

(3) A 2020. évi központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetének országgyűlési tárgyalása során egyebekben a közigazgatási bíróságokról szóló törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét még nem választották meg, a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének a költségvetéssel összefüggő jogosítványait az OBH elnöke gyakorolja.

(4) A 2020. évi központi költségvetés tervezése során a rendes bíróságok költségvetését megállapító fejezetben a közigazgatási bíróságok felállításával összefüggő módosításokat érvényesíteni kell.

23. § Az OBH elnöke és a miniszter 2019. június 30. napjáig megállapodnak a közigazgatási bíróságok működéséhez szükséges

a) vagyoni értékű jogok és szellemi termékek, a közigazgatási törvényszékek elhelyezésére szolgáló ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök körének megállapításáról és átadásáról,

b) informatikai rendszerek interoperabilitásának biztosításához szükséges feltételekről, valamint c) az igazságügyi alkalmazottak e törvény szerinti végleges áthelyezésének elveiről.

24. § A Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke 2019. október 15. napjáig javaslatot tesz a miniszternek a közigazgatási bíróságok ideiglenes ügyviteli szabályainak megállapítására.

2. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépése

25. § A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény 2020. január 1. napján lép hatályba.

3. Záró rendelkezések

26. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 2. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat formai és tartalmi követelményeit.

27. § Ez a törvény 2019. február 1. napján lép hatályba.

28. § E törvény 1-5. §-a, 15. §-a, 17. §-a, 19-20. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.


  Vissza az oldal tetejére