Hatály: közlönyállapot (2018.XII.27.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2018. évi CXXXVII. törvény

egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról * 

1. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

1. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 74. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, vagy a használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról.

(4) A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert

a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;

b) jogerős bírói ítélet megállapította, hogy jogsértően nem engedélyezte megfelelő riasztási vagy kárelhárítási módszer alkalmazását;

c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.”

2. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

2. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény hatálya az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint vadászterületnek minősülő területre - ideértve a zárttéri vadtartás céljául szolgáló területeket is - és a természetes környezetben vadon élő vadfajokra, valamint a zárttéri vadtartó létesítményekben tartott vadfajokra terjed ki.”

3. § A Vtv. 8. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vadgazdálkodási tájegység határát a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártakor, különösen a 19. § (2) bekezdés c), d), f) és l) pontjában meghatározott szempontokra tekintettel felül kell vizsgálni. A felülvizsgálathoz a miniszter figyelembe veszi az Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) adatait és a vadászati hatóság javaslatait beszerzi.

(5) A vadgazdálkodási tájegység határának módosítása - a (4) bekezdésben foglalt eseten kívül - az üzemtervi időszakon belül egy alkalommal, indokolt esetben kezdeményezhető. A módosítást a módosítással érintett vadászterületek vadászatra jogosultjai együttesen kezdeményezhetik. A módosításra irányuló javaslatot szakmai felülvizsgálat céljából az illetékes vadászati hatóság, az érintett tájegységi fővadász részére, indokolással ellátva kell megküldeni.

(6) A vadászati hatóság és a tájegységi fővadász az (5) bekezdés szerinti módosítás indokoltságáról a javaslat kézhezvételét követő 30 napon belül egyeztetést tart. A vadászati hatóság a módosítás támogathatóságáról az egyeztetést követő 15 napon belül írásban tájékoztatja a minisztert, aki a szakmailag megalapozott és indokolt módosító javaslat alapján a tájegységi határt módosíthatja.”

4. § A Vtv. 9. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nem vadászterületen elejtett, befogott vagy elhullott vad - ideértve annak trófeáját is -, valamint a hullatott agancs, annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni.”

5. § (1) A Vtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a vadászatra jogosult:

a) e törvényben előírt feltételek megléte esetén saját tulajdonában álló vadászterületén vagy az általa haszonbérelt vadászterületen saját maga vadászik;

b) az általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban: vendégvadászat);

c) írásbeli megállapodás alapján, ellenérték fejében biztosítja más vadász, vadásztársaság, gazdasági társaság számára meghatározott fajú, ivarú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).”

(2) A Vtv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag haszonbérlet útján lehet gyakorolni.”

6. § A Vtv. 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Társult vadászati jog esetén a 12. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított egyötöde hirdetmény közzététele útján kezdeményezheti. A hirdetmény közzététele iránti kérelmet a gyűléssel érintett vadászterület fekvése szerint illetékes vadászati hatósághoz kell benyújtani. A hirdetménynek tartalmaznia kell a tulajdonosi közösség gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a vadászterület térképi megjelölését.

(2) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú hirdetményt a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző legalább harmincadik napon teszi közzé a központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, valamint kifüggeszti a hirdetőtáblájára. A vadászati hatóság a hirdetményre rávezeti a közzététel időpontját és a levétel napját. A vadászati hatóság a hirdetményt legkorábban a tulajdonosi közösség gyűlésének napját követő napon veszi le a honlapról és a hirdetőtábláról.

(2a) Joghatás a vadászati hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételhez fűződik. A hirdetményt a kezdeményezőnek - tájékoztató jelleggel - minden érintett település önkormányzati hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni legkésőbb a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző 15. napig, amely hirdetmény legkorábban a tulajdonosi közösség gyűlésének napját követő napon vehető le a hirdetőtábláról.”

7. § A Vtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a vadászható és nem vadászható állatfajok, valamint az egyéb élő szervezetek fennmaradását.”

8. § A Vtv. 43. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tájegységi vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:)

c) a vadállomány-szabályozás irányelveit;”

9. § A Vtv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint sörétes és golyós vadászlőfegyverekről szóló elméleti részből és - kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászókat - gyakorlati vadászlövészetből áll.”

10. § A Vtv. 74/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Országos Trófeabíráló Testület

a) elvégzi az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálatát,

b) gondoskodik a hazai szabadterületi és zárttéri trófearanglista elkülönített vezetéséről.

(7) A miniszter az Országos Trófeabíráló Testület szakmai javaslata alapján

a) hatósági bizonyítványt állít ki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálati eredményéről,

b) a vadászati hatóság trófeabírálati határozata tekintetében másodfokon eljár,

c) határozatot hoz a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról,

d) határozatban engedélyezi a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.”

11. § A Vtv. 75. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.”

12. § A Vtv. 81. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki

„(9) Abban az esetben, ha a károsult kérésére a közjegyző előzetes bizonyítási eljárás keretében vadkár felmérés céljából szakértőt rendel ki, a szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról köteles igazolható módon értesíteni a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult a szakértő eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra jogosult észrevételeket tenni a kár tényével és mértékével összefüggésben. Ha a vadászatra jogosult képviselője a szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérési eljárás helyszínén, úgy ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.”

13. § A Vtv. 81/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő - az adott vadászati év október 31. napjáig vadkárért ténylegesen kifizetett összeggel csökkentett - összeget a vadkár alapban az adott vadászati év november 1. napjáig biztosítja.”

14. § (1) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontjának 6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, valamint az értük fizetendő költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat,”

(2) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 27. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„27. az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait,”

15. § A Vtv. 110. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a Módtv. hatálybalépése előtt a vadászati hatóság által jóváhagyott, de 2017. február 28-án le nem járó üzemterv szerint működő vadászterület vonatkozásában a földtulajdonosi közösség és a vadászatra jogosult az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kérelmezte a haszonbérleti szerződés meghosszabbítását, vagy kérelmezte, de a vadászati hatóság a (3) bekezdés alapján a kérelmet elutasította, a vadászterület határát 2020. február 29-ig a 11/A-11/C. §-ban foglaltak szerint meg kell állapítani és a hatályos vadászati üzemterv lejártát követő időszakra a haszonbérleti szerződést meg kell kötni azzal, hogy a 11/A. § (2) és (5) bekezdésében, valamint a 11/B. § (1) bekezdésében foglalt határidők vonatkozásában a hatályos vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati éve alatt a 2019/2020-as vadászati évet kell érteni.”

16. § A Vtv. a következő 112. §-sal egészül ki:

„112. § Mentesül a 81/B. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alól az a vadászatra jogosult, amely 2018. november 1-ig a 2018. évi CXXXVII. törvény által megállapított 81/B. § (2) bekezdésben szabályozott módon biztosította a vadkár alap összegét.”

17. § A Vtv.

1. 27/C. § (1) bekezdésben a „fenotípusos” szövegrész helyébe a „küllemi” szöveg,

2. 39. § (3) bekezdésben a „tilalom feloldásáig tilos” szövegrész helyébe a „tilalom feloldásáig a kímélendő fajokra tilos” szöveg,

3. 40. §-ban a „vadállomány szabályozásával” szövegrész helyébe a „vadállomány hasznosításával és szabályozásával” szöveg,

4. 41. § (2) bekezdés d) pontjában az „Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár)” szövegrész helyébe az „az Adattár” szöveg,

5. 57. § (4) bekezdésben a „fenntartható” szövegrész helyébe a „tartamos” szöveg,

6. - az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIII. törvénnyel megállapított - 110. § (1) bekezdésben a „számított hat hónapos” szövegrész helyébe a „számított nyolc hónapos” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a Vtv.

1. 13. § (2) bekezdése,

2. 16. § (4) bekezdése,

3. 19. § (3) bekezdésében az „- a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével -” szövegrész,

4. 19. § (4) bekezdése,

5. 37/A. § (1) bekezdés 6. pontja,

6. 37/B. § (3) bekezdés 2. pontja,

7. 64. § (1) bekezdés f) pontja,

8. 71. § (1) bekezdés 26. pontja,

9. 81. § (2) bekezdésében az „és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri,” szövegrész,

10. 108. §-a.

3. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

19. § (1) A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 23/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A tagot a közgyűlésen - két tanú által aláírt - írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb öt tagot képviselhet.”

(2) A Vt. a következő 69. §-sal egészül ki:

„69. § (1) Az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVII. törvény hatálybalépésének napjával

a) a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség teljesítése miatti eljárás indítható,

b) a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség állapítható meg, vagy

c) a tag a társulat részére csak olyan fizetési kötelezettséget köteles teljesíteni,

amely a közgyűlés 23/A. § (5) bekezdése szerinti határozatán alapszik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a folyamatban levő bírósági, valamint végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a tag által a 2012. december 27. napját megelőzően hozott küldöttgyűlési határozat alapján a társulat részére már teljesített fizetés nem követelhető vissza.”

4. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

20. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 43. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)

c) a 4/A. § (2) bekezdése szerinti miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a halgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben.”

5. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

21. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Naktv.) 2. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

j) küldöttválasztó közgyűlés: a kamarai tagok olyan ülés tartása nélküli választói akaratnyilvánító fóruma, amelynek kizárólagos célja a megyei küldöttgyűlési küldöttek megválasztása.”

22. § (1) A Naktv. 7. § (2) bekezdés a) pontjának ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagjegyzék tartalmazza gazda esetében)

ai) az őstermelői igazolványa számát, annak hatályossági és érvényességi időtartamát, valamint a biztosítási jogviszonyára vonatkozó adatát;”

(2) A Naktv. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag által)

a) használt földterületre vonatkozó adatokat;”

23. § A Naktv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére

a) a tárgyévben adóbevallást készítő őstermelő nevéről, adóazonosító jeléről, őstermelői tevékenységéből származó bevételéről, valamint arról, hogy őstermelőként rendelkezik-e biztosítási jogviszonnyal,

b) a bevallásában az 1. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet feltüntető egyéni vállalkozó, egyéni cég nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a vállalkozói tevékenységből származó tárgyévi, a kapott támogatást nem tartalmazó bevételéről,

c) a bevallásában a 2. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet agrárkamarai tag esetében a tárgyévi nettó árbevételéről, ennek hiányában a tárgyévi bevétel rendelkezésre álló adatairól,

d) a mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vett jogalany tárgyévi nettó árbevételéről, ennek hiányában a tárgyévi bevétel rendelkezésre álló adatairól.”

24. § A Naktv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogokat - amennyiben az alapszabály másképp nem rendelkezik - a gazda közvetlenül, a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője útján gyakorolhatja.”

25. § A Naktv. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az agrárkamara a mezőgazdasági igazgatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint közreműködik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmához kapcsolódó hatósági ellenőrzések lefolytatásában.”

26. § A Naktv. 16. § (1) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:

(Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében)

e) ellátja az élelmiszerlánc-felügyeletért, illetve az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, a mezőgazdasági és az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésével összefüggő feladatokat;

f) ellátja a Digitális Agrárakadémia működtetésével összefüggő feladatokat,

g) ellátja a helyi földbizottsági feladatokat.”

27. § A Naktv. 19. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik)

k) az országos, valamint a megyei küldöttgyűlési küldöttek választása rendjének a megállapítása.”

28. § (1) A Naktv. 22. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az elnökség tagjai:)

d) országos etikai bizottság elnöke.”

(2) A Naktv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elnökség ülésein az agrárkamara főigazgatója, valamint az országos kamarai osztályok elnökei állandó meghívottként tanácskozási és javaslattételi joggal vesznek részt.”

29. § A Naktv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének a vezetője, aki az agrárkamarával munkaviszonyban áll.

(2) Főigazgató csak az lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető.

(3) A főigazgató felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről csak az elnökség egyetértésével dönthet.

(4) A főigazgatót az elnök irányítja.

(5) A főigazgató az agrárkamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat - a (6) és (7) bekezdésben foglalt eset kivételével - önállóan gyakorolja.

(6) A főigazgató megyei (fővárosi) ügyintéző szervezeti egységének vezetője felett a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja, azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, megszüntetéséről csak az agrárkamara adott megyei szervezete elnökével történt előzetes egyeztetés alapján dönthet.

(7) Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az elnök, az érintett szervezeti egység munkavállalói felett pedig az elnök által irányított szervezeti egység vezetője gyakorolja.

(8) Az igazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezet önálló szervezeti egységének, a megyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, aki az agrárkamarával munkaviszonyban áll. Igazgató csak az lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető.

(9) Az igazgatót az agrárkamara szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az elnök, valamint a főigazgató irányítja.

(10) Az agrárkamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben az agrárkamara szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a főigazgató a közigazgatási szerv vezetőjeként jár el. Ezekben az ügyekben ügyintézőként csak az járhat el, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint kormánytisztviselőnek kinevezhető.”

30. § A Naktv. a következő 59/B. §-sal egészül ki:

„59/B. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi CXXXVII. törvény) megállapított 2. § j) pontját a 2018. évi CXXXVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2018. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított 2. § j) pontját a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) A 2018. évi CXXXVII. törvény hatályba lépését megelőzően ülés tartása nélkül lefolytatott megyei küldöttválasztó közgyűlést a 33. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelőnek kell tekinteni.”

31. § Hatályát veszti a Naktv.:

a) 9. § (3) bekezdés a) pontja,

b) 18. § h) pontja, valamint

c) 45-48. §-a.

6. Záró rendelkezések

32. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére