A jogszabály mai napon ( 2019.04.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

2018. évi CXXXIX. törvény

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről * 

Az Országgyűlés - figyelemmel az ország általános és egyes térségeinek kiemelkedő gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére, és arra, hogy e fejlődéshez a véges és nehezen megújuló táji, természeti, környezeti és épített környezeti értékek hozzájárulása elvitathatatlan - az ország kiegyensúlyozottabb területi fejlődése, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi irányítása, az okszerű és takarékos területhasználat, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság megőrzése érdekében, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban lefektetett területhasználati elvekkel összhangban a területhasználat módjáról és szabályairól a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy az ország egészére, valamint egyes kiemelt térségekre meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt térbeli rendjét, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi, területhasználati orientálása érdekében, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek, honvédelmi érdekek és a hagyományos tájhasználat megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A hatékony és korszerű területrendezés ennek érdekében folyamatos, rendszeresen megújuló, összehangolt rendszert alkot az ország területi képét megalkotó fejlesztési stratégiákkal.

2. A törvény hatálya

2. § (1) A Második Részben foglalt Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT.) területi hatálya kiterjed az ország teljes közigazgatási területére.

(2) A Harmadik Részben foglalt, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BATrT.) területi hatálya Budapestre, valamint Pest megyének az 1/1. mellékletben felsorolt, a budapesti agglomerációhoz tartozó településeire (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki.

(3) A Negyedik Részben foglalt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BKÜTrT.) területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeire terjed ki. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések jegyzékét az 1/2. melléklet tartalmazza.

(4) A XI. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő településeire terjed ki.

(5) A XII. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeire terjed ki, amelyek jegyzékét az 1/3. melléklet tartalmazza.

(6) A XIII. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton vízparti területeire terjed ki, amelyek területi lehatárolását a területrendezésért felelős miniszter rendelete állapítja meg.

3. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a megyei területrendezési terv, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök és a településképi rendelet készítése és elfogadása során.

(2) A megyei területrendezési terv, valamint a településrendezési eszközök e törvényben meghatározott előírásoknál szigorúbb területfelhasználási követelményeket megállapíthatnak.

(3) A megyei területrendezési terv rendelkezéseit - a 91. §-ban foglaltakra is tekintettel - alkalmazni kell a településrendezési eszközök és a településképi rendelet készítése és elfogadása során.

(4) A településrendezési eszközök e törvényben meghatározott előírásoknál szigorúbb követelményeket megállapíthatnak.

(5) Ha a településrendezési eszköz adott tárgykörben nem szabályoz, akkor e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

1. általános mezőgazdasági terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított és lehatárolt térségi övezet, amelybe a BKÜTrT. által meghatározott kertes mezőgazdasági terület övezetén kívüli, mezőgazdaságilag művelt területek tartoznak;

2. ásványi nyersanyagvagyon övezete: kiemelt térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett, valamint bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók;

3. Balaton vízparti területei: a Balaton tómedrének a partvonallal közvetlenül érintkező része, valamint a tómedertől számítva a szárazulaton, a területrendezésért felelős miniszter rendeletében lehatárolt olyan terület, amely a part menti területek közcélú használatának szabályozását igényli;

4. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a szőlő termőhelyi kataszteri I. és II. osztályú területek tartoznak, ahol hosszú távú cél a minőségi szőlő- és bortermő területek védelme;

5. csarnok: a helyi építészeti hagyományoktól eltérő tömegformálású, anyaghasználatú és építészeti kialakítású, a településképi követelményeknek nem megfelelően kialakított, több mint 30 napig fennálló, 600 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, legalább 4,5 m átlagos belmagasságú, jellemzően összefüggő légterű épület;

6. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló térségi árvízvédelmi létesítmény - töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna -, továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település vagy településrész árvízmentesítését szolgáló töltés;

7. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe azok a - települési térségen, illetve a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek esetében a sajátos területfelhasználású térségen kívül eső - Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt területek tartoznak, amelyek erdőgazdálkodásra hosszú távon és fenntartható módon alkalmasak, vagy amelyeken a jövőben az erdőtelepítés a termőhelyi adottságok és a környezetvédelmi szempontok alapján kedvező, illetve javasolt;

8. erdők övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdők és az erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek tartoznak;

9. erdőtelepítésre javasolt terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból szükséges vagy indokolt;

10. erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 14. pontjában meghatározott fogalom;

11. esőbeálló: természetes anyagokból (pl. kő, fa, nád, szalma) egyszerű módon, részben vagy teljesen oldalfalakkal épített, legfeljebb 3,5 méter épületmagasságú és legfeljebb 20 m2 bruttó alapterületű építmény;

12. földdel borított pince: a helyi építési hagyományoknak megfelelően boltozott, oromfalas, földdel részben borított terepszint alatti építmény, amelynek kialakítása során a meglévő terep legfeljebb 2 méteres töltésére kerül sor;

13. földtani veszélyforrás terület övezete: kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett területek tartoznak;

14. gazdasági építmény: a BKÜTrT. alkalmazásában a mezőgazdasági terület használatának megfelelően a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel összefüggő termék feldolgozására, tárolására szolgáló építmény;

15. hagyományos tájhasználat: egy adott tájrészletre jellemző, a természeti adottságokon alapuló és a helyi gazdálkodási kultúrának megfelelő olyan területhasználati vagy más haszonvételezési mód, amely meghatározza a táj jellegét, és biztosítja természeti és kulturális értékeinek megőrzését és fenntartható hasznosítását;

16. háztartási méretű kiserőmű: a Vet. 3. § 24. pontja szerinti fogalom;

17. honvédelmi és katonai célú terület övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességek teljesítéséhez és a Magyar Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók;

18. jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom a fejlesztések megvalósulása esetén számolható;

19. jó termőhelyi adottságú szántók övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak;

20. kemping: az ingatlan-nyilvántartásban kempingként vagy táborhelyként bejegyzett, vagy a településrendezési eszközben kempingként kijelölt, vagy az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában kiadott miniszteri rendeletben kempingként kijelölt terület, vagy más jogszabály szerinti kemping;

21. kertes mezőgazdasági terület övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek közül azok a zártkerti vagy zártkerti művelésből kivett mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége eltér az általános mezőgazdasági terület övezetének területeitől, így kisüzemi használatú telkekből (földrészletekből) állnak, és ahol a kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágak dominálnak;

22. kertes mezőgazdasági térség: a BATrT-ben egyedileg megállapított olyan területfelhasználási kategória, amelybe azon zártkerti területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége eltér a mezőgazdasági térség területeitől;

23. kiemelt térség: a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe;

24. kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv szerkezeti terve: a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének munkarésze, amely a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit határozza meg;

25. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak;

26. műszaki infrastruktúra egyedi építménye: a területrendezési terv tartalmi követelményeinek részletes szabályai tárgyában kiadott kormányrendelet szerinti, a térségi szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott, nem nyomvonal jellegű építmény;

27. műszaki infrastruktúra-hálózat: a területrendezési terv tartalmi követelményeinek tárgyában kiadott kormányrendelet szerinti, a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége;

28. műszaki infrastruktúra kapacitása: a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás mértéke;

29. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe olyan összefüggő zöldfelületek, valamint a települések szerkezetét befolyásoló kiterjedéssel rendelkező különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt, rekreációs célú területek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei;

30. nagyvízi meder övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló területek tartoznak, amelyeket az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyeket a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki;

31. az Ország Szerkezeti Terve: az OTrT. jóváhagyandó munkarésze, amely az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit határozza meg;

32. országos csatorna: olyan csatorna, amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos állami tulajdonú csatornaként jelöl meg;

33. országos kerékpárút-törzshálózat: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, a hálózatban összekötött Euro Velo és országos kerékpáros útvonalak tartoznak;

34. ökológiai hálózat magterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont;

35. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek - magterületek, pufferterületek - közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;

36. ökológiai hálózat pufferterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek;

37. parti sétány: valamennyi Balaton-parti településen, a Balaton vízparti területein kijelölt közhasználatú terület;

38. rendszeresen belvízjárta terület övezete: kiemelt térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a síkvidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik;

39. strand: a Balaton vízparti területeire vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásban strandként vagy strandfürdőként bejegyzett, vagy a településrendezési eszközben vagy jogszabályban strandterületként kijelölt terület, vagy strandként engedélyezett és üzemeltetett terület, valamint jogszabályban természetes fürdőhelyként meghatározott terület;

40. szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott területfelhasználási kategória, amelybe a kertes mezőgazdasági terület övezete mellett az árutermelő méretű és szerepű szőlő, gyümölcsös ültevény és kert területek tartoznak;

41. tájjelleg (tájkarakter): a táj jól körülhatárolható részének természeti tényezők és emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként kialakult, emberek által érzékelt sajátos rendszere, amely által a tájrészlet egyedisége megnyilvánul, és más tájrészletektől megkülönböztethetővé válik;

42. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe jellemzően a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet beépítésre nem szánt, sajátos karakterű szőlőhegyeinek, szőlőterületeinek, történelmileg kialakult mozaikos tájszerkezetének, egyedi tájértékeinek megőrzendő területei tartoznak;

43. tájképvédelmi terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak;

44. tanyás területek övezete: megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe jellemzően a települések külterületén lévő mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozása, tárolása és árusítása, valamint ökológiai és biotermesztés, illetve a falusi és ökoturizmus céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport, térbelileg hozzá kapcsolódó, jellemzően 1 ha területű föld együttesei tartoznak;

45. település: a település teljes közigazgatási területe, a főváros esetében a főváros teljes közigazgatási területe;

46. települési terület: a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt terület;

47. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely azonos jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet.

48. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg;

49. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított vagy alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt és meghatározott - területi egység;

50. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység;

51. tómeder övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a Balaton szabályozási partvonala által meghatározott meder területe tartozik;

52. történelmi sportterület: a BATrT. alkalmazásában az 1914. év előtt sportolási célra használt terület;

53. veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékégetés műszaki követelményei, működési feltételei és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékei tárgyában kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek;

54. veszélyeshulladék-lerakó: a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályok és feltételek tárgyában kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékkezelő létesítmény;

55. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyek a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szerepel, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § szerinti központi, közhiteles nyilvántartásnak megfelelően;

56. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország vízfolyásai, állóvizei, illetve azok parti sávjai tartoznak;

57. vízminőség-védelmi terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak;

58. VTT-tározók: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók;

59. VTT-tározók övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a VTT-tározók területei tartoznak.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV

II. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV TARTALMA ÉS SZEREPE

4. A fő tartalmi elemek

5. § (1) Az OTrT. az Ország Szerkezeti Tervét, valamint az Országos Övezeti Tervet és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

(2) E Rész alkalmazásában

1. mezőgazdasági térség: az országos és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban szántó, gyep - ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt területek -, szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt;

2. sajátos területfelhasználású térség: megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak;

3. települési térség: az országos és a megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak.

6. § (1) Az Ország Szerkezeti Tervét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az Országos Övezeti Terv tervlapjait a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint:

a) 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét és az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét,

b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét,

c) 3/3. melléklet az erdők övezetét,

d) 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket,

e) 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket.

(3) A jó termőhelyi adottságú szántók, az erdőtelepítésre javasolt terület, a tájképvédelmi terület, a vízminőség-védelmi terület, a nagyvízi meder és a VTT-tározók övezetét a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdésben meghatározott rendeletében állapítja meg.

5. A területrendezési tervek és településrendezési eszközök kapcsolata egymással és az ágazati szabályozással

7. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra, a településképi követelményekre és az építésre vonatkozó szabályokat a 3. §-ban foglalt rendelkezésekre is tekintettel e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.

(2) A települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot az általa elfogadott településrendezési eszköz előírása miatt kártalanítási kötelezettség nem terheli, ha az előírás területrendezési tárgyú jogszabály vagy az országos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

8. § (1) Adott térségre vagy területre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok és a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.

(2) Ahol e törvény a környezetvédelemre, a természetvédelemre, a tájvédelemre, az erdőkre, az épített környezetre, a kulturális örökségvédelemre, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, ott e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK SZERKEZETI TERVEI

6. Térségi területfelhasználási kategóriák

9. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriák a következők:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) mezőgazdasági térség,

c) vízgazdálkodási térség,

d) települési térség.

(2) A kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők:

a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákat a 36. § határozza meg,

b) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákat az 49. § határozza meg.

(3) A megyei területfelhasználási kategóriák a következők:

a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) mezőgazdasági térség,

ac) vízgazdálkodási térség, ad) települési térség,

b) legalább 5 ha nagyságú sajátos területfelhasználású térség.

7. A térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolása

10. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során

a) az erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térség területének legalább 95%-át mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni;

c) a települési térség területének legalább 90%-át települési térségbe kell sorolni.

(2) A vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani.

(3) A sajátos területfelhasználású térségbe sorolt országos területfelhasználási térség területét a fenti számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

11. § A kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során

a) az erdőgazdálkodási térségben a települési területfelhasználási egységeket a térséget lefedő erdők övezetére és az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni, és legalább 75%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térség területének legalább 75%-át elsődlegesen a mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó rész természetközeli terület vagy különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe sorolható;

c) a vízgazdálkodási térség területét - e törvény hatálybalépését megelőzően már jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területek kivételével - vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület, vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, természetközeli terület, továbbá különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani;

d) a települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető;

e) a sajátos területfelhasználású térség területét a terület tervezett felhasználásának megfelelően honvédelmi, különleges, közlekedési, erdő-, gazdasági vagy intézményterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

8. Új beépítésre szánt terület kijelölése

12. § (1) Ha jogszabály új beépítésre szánt terület kijelölését nem tiltja, a településrendezési eszközben új beépítésre szánt területet a következő szempontok mérlegelése alapján kell kijelölni:

a) az új beépítésre szánt terület csatlakozik a meglévő települési területhez,

b) az új beépítésre szánt terület kijelölése nem okozza a különböző települések beépítésre szánt területeinek összenövését, és

c) új beépítésre szánt terület kijelölésére csak akkor kerül sor, ha a települési térségben nincs a tervezett rendeltetésnek megfelelő beépítésre szánt területen beépítetlen földrészlet, vagy olyan használaton kívül került vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő terület, amely a tervezett rendeltetésnek megfelelne.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szempontot abban az esetben nem kell alkalmazni, ha a c) pont szerinti meglévő beépítésre szánt terület - tervezett rendeltetésnek megfelelő - igénybevétele aránytalanul nagy terhet jelentene annak várható költsége miatt.

(3) Új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet, - gazdasági vagy különleges terület kijelölése esetén zöldterületet vagy véderdőt - kell kijelölni. Ha a zöldterület vagy véderdő kijelölése az új beépítésre szánt terület rendeltetése miatt az adott területen nem valósítható meg, akkor a zöldterületet vagy a véderdő területét a település arra alkalmas más területén kell kijelölni.

13. § (1) Borvidéki település borszőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - nem minősíthető beépítésre szánt területté.

(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - nem minősíthető beépítésre szánt területté.

9. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezése

14. § (1) Az országos közlekedési infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1-4/6. melléklet tartalmazza.

(2) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása a 4/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.

(3) Az 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/7. melléklet tartalmazza.

(4) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai szénhidrogénszállító-vezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/8. és a 4/9. melléklet tartalmazza.

(5) Az országos vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/10. melléklet tartalmazza.

(6) Az országos hulladékgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/11. melléklet tartalmazza.

(7) Az országos kerékpárút-törzshálózat számozásának turisztikai célból való megváltoztatása a 4/5. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.

(8) Az M0 gyorsforgalmi út tervezett 10. sz. főút - M1-M0 közös csomópont közötti szakaszának szakági tervezéséről gondoskodni kell úgy, hogy a nyomvonal kialakítása társadalmi, természet- és környezetvédelmi szempontból a lehető legkisebb érdeksérelmet okozza.

15. § (1) A kiemelt térségek, illetve a megyék területrendezési tervében

a) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatoknak az Ország Szerkezeti Tervében megállapított nyomvonalától és a térbeli rendtől az adott műszaki infrastruktúra kijelölése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése esetén lehet eltérni.

(2) A településrendezési eszközökben

a) az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonala a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában részt vevő, az egyeztetés tárgyát képező infrastruktúra elem vonatkozásában az adott egyeztetési szakterületet képviselő államigazgatási szerv hozzájárulása, és az egyéb érintett szakterületet képviselő államigazgatási szerv egyetértése esetén térhet el a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól és azok térbeli rendjétől.

(3) Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.

16. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőkön áthaladó szakaszainak építési területén a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

17. § (1) A 4/4-4/6. és 4/11. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos, a kiemelt térségi és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(2) A 4/1-4/3. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos, a kiemelt térségi és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(3) A 4/5. és 4/7-4/9. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos, a kiemelt térségi és megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(4) A 4/10. melléklet 1. pontjában szereplő VTT-tározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

18. § (1) Külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani, illetve horizontálisan bővíteni csak a településfejlesztési és -rendezési célokkal, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervvel összhangban lehet. Az összhang akkor áll fenn, ha a bányatelekkel érinteni tervezett ingatlan a településrendezési eszközökben nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület területfelhasználási egységbe sorolt, vagy a bányatelekkel érinteni tervezett ingatlanokon a bányászati tevékenységgel a települési önkormányzat egyetért, és ha indokolt, döntést hoz a településrendezési eszközök készítésének vagy módosításának szándékáról.

(2) A kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési eszköz nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználási egységbe sorolta.

IV. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS ÖVEZETI TERV

10. Térségi övezetek

19. § (1) Az országos övezetek a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

5. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

6. erdők övezete,

7. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

8. tájképvédelmi terület övezete,

9. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

10. vízminőség-védelmi terület övezete,

11. nagyvízi meder övezete,

12. VTT-tározók övezete,

13. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) A kiemelt térségi övezetek a következők:

1. a BATrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket a 42. § határozza meg,

2. a BKÜTrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket a 77. § határozza meg.

(3) A megyei övezetek a következők:

1. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

2. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

3. tanyás területek övezete,

4. földtani veszélyforrás terület övezete,

5. egyedileg meghatározott megyei övezet.

(4) Az (1) bekezdés 5., 7., 8. és 10-12. pontjaiban meghatározott országos övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) A (3) bekezdés 1-4. pontjaiban meghatározott megyei övezetek övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az övezetek területi lehatárolását a megyei területrendezési terv állapítja meg.

20. § (1) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A BKÜTrT-ben megállapított és alkalmazott térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét a 6. melléklet tartalmazza.

21. § (1) A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell.

(2) A törvény és a 19. § (4) és (5) bekezdése szerinti miniszteri rendelet övezeti előírásait a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

11. A térségi övezetek lehatárolása

22. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a térségi övezetek által érintett területeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatását mérlegelve kell lehatárolni. A mérlegelésnél az e törvényben meghatározott szerkezeti terveket kell elsősorban figyelembe venni.

23. § (1) A megyei területrendezési tervek készítésénél az OTrT. vagy a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdésében meghatározott rendelete szerinti térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - illetékes államigazgatási szervek egyetértése esetén változtathatók meg, kivéve a 22. § szerinti esetet. Ha az illetékes államigazgatási szervnek az országos övezet lehatárolására vonatkozó pontosított adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben vagy a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletében meghatározott övezeti lehatárolástól, a megyei területrendezési tervben a megyei önkormányzat számára kedvezőbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik.

(2) A településrendezési eszközök készítésénél a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek csak - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - illetékes államigazgatási szervek egyetértése esetén változtathatók meg, kivéve a 22. § szerinti esetet. Ha az illetékes államigazgatási szervnek a térségi övezet lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben, a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletében, illetve a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben meghatározott övezeti lehatárolástól, a településrendezési eszköz készítése során a települési önkormányzat számára kedvezőbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik.

12. Az egyedileg meghatározott megyei övezet

24. § (1) A megyei önkormányzat a területrendezési tervéről szóló rendeletének részeként a megye területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtására a 19. §-ban meghatározott térségi övezeteken túl egyedileg meghatározott övezeteket is megállapíthat, amely övezetek

a) szabályai a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök készítésére, a településrendezési eszközökben meghatározott területfelhasználási egységek kijelölésére, valamint az OTÉK-ban meghatározott, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési használatának megengedett határértékeinél megengedőbb követelmények megállapításának lehetőségére vonatkozhatnak,

b) nem lehetnek ellentétesek a megyét érintő országos és kiemelt térségi területrendezési tervekkel.

(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti megengedőbb érték kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségére, valamint a legkisebb zöldfelületre vonatkozhat, amely megengedőbb érték a megengedett legnagyobb beépítettség esetében 10%-nál, a legkisebb zöldfelület esetében 5%-nál nem lehet nagyobb az OTÉK szerinti, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület sajátos használat szerinti területéhez rendelt értékhez képest.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott övezeteket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/C. § (1) bekezdésében meghatározott tervjavaslatnak tartalmaznia kell.

(4) Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezeteket a megyei önkormányzat csak a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalását követően fogadhatja el, amelyet a miniszter a Tftv. 23/C. § (5) bekezdése szerinti állásfoglalása keretében ad meg. Ha a területrendezésért felelős miniszternek e bekezdésben meghatározott állásfoglalásával a megyei önkormányzat nem vagy csak részben ért egyet, az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályok csak további egyeztető tárgyalást követően, az egyeztető tárgyalás eredményének figyelembevételével fogadhatóak el.

(5) Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezetek területi hatálya a megye teljes területére kiterjedhet.

V. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEK

13. Ökológiai hálózat magterületének övezete

25. § (1) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében - kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, vagy a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg - csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja, továbbá

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(3) A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(4) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

(5) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(6) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

14. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

26. § (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében - kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg - csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

a) a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(3) A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, továbbá az erőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

(5) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

15. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

27. § (1) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében - kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg - csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosója és pufferterülete övezetek természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében - a (3) bekezdésben meghatározott feltétel kivételével - a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

(3) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg, beépítésre szánt terület a (2) bekezdésben meghatározott feltételektől függetlenül is kijelölhető.

(4) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben célkitermelőhely nem létesíthető.

16. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

28. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új beépítésre szánt terület - kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg - csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(2) A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

17. Erdők övezete

29. § Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési eszközében legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

30. § Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

18. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

31. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén:

a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségről szóló törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,

b) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell,

c) a közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a kulturális és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

19. Honvédelmi és katonai célú terület övezete

32. § (1) A honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökben

a) a b) pontban megfogalmazottak kivételével - minden területfelhasználási kategóriában - beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

b) a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett.

(3) A (2) bekezdésben foglalt területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetséges.

HARMADIK RÉSZ

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

VI. FEJEZET

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK TARTALMA

20. Az országos és a kiemelt térségi előírások alkalmazási szabálya

33. § A Budapesti Agglomeráció tekintetében a Második Részben foglalt rendelkezéseket a Harmadik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

21. A fő tartalmi elemek

34. § (1) A BATrT. a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

(2) E Rész alkalmazásában

1. mezőgazdasági térség: területfelhasználási kategória, amelybe a kertes mezőgazdasági térségen kívül eső, elsősorban szántó, gyep - ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt -, szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt;

2. sajátos területfelhasználású térség: területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak;

3. települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe a települések összefüggő területi egységet képező, jellemzően beépítésre szánt - ide sorolva a beépítésre nem szánt területek közül az 5 ha-nál kisebb zöldterületeket is - területei tartoznak, kivéve a sajátos területfelhasználású térségbe sorolt beépítésre szánt területeket.

35. § (1) A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervének övezeti tervlapjait a következő mellékletek tartalmazzák, az alábbiak szerint:

a) 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét, valamint az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét,

b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét,

c) 3/3. melléklet az erdők övezetét,

d) 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket,

e) 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket.

(3) A jó termőhelyi adottságú szántók övezetének, az erdőtelepítésre javasolt terület övezetének, a tájképvédelmi terület övezetének, a vízminőség-védelmi terület övezetének, a rendszeresen belvízjárta terület övezetének tervlapjait, valamint az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett településeket és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett településeket a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendelete tartalmazza.

VII. FEJEZET

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ SZERKEZETI TERVE

22. A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái

36. § A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség,

c) mezőgazdasági térség,

d) kertes mezőgazdasági térség,

e) vízgazdálkodási térség,

f) települési térség,

g) sajátos területfelhasználású térség.

23. Új beépítésre szánt terület kijelölése

37. § A Budapesti Agglomeráció településein a településrendezési eszközökben új beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozóan a 8. alcím szerinti előírások mellett a 38-40. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

38. § (1) Új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha

a) a tervezett területfelhasználás jól illeszkedik a település meglevő szerkezetéhez,

b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és vízgazdálkodási szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, továbbá

c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra-kapacitás azt lehetővé teszi, vagy az a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.

(2) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(3) A (2) bekezdésben foglalt területen új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, ha a kijelölés a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területre irányul.

(4) Új lakóterület, illetve vegyes terület csak a települési térséghez kapcsolódóan jelölhető ki.

(5) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben - új területfelhasználási egységként - csak zöldterület, továbbá - a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből - sportolási célú terület, temetőterület vagy különleges beépítésre nem szánt, rekreációs célú terület jelölhető ki.

(6) 5 ha-t meghaladó kiterjedésű új lakóterület vagy vegyes terület ott jelölhető ki, ahol annak legtávolabbi pontjától a meglévő vagy kiépítendő közösségi közlekedés megállóhelyig a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolság nem haladja meg az 5 km-t.

(7) Az 5000 m2 nettó eladótérnél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény a meglévő vagy a tervezett jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel is megközelíthető.

39. § (1) A településszerkezeti terv készítése vagy módosítása során az e törvénnyel való összhang megteremtése érdekében történő felülvizsgálatot követően a természetközeli területként és erdőterületként kijelölt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vonatkozóan összességében nem csökkenhet.

(2) Az egymással határos, összességében legalább 10 ha-t meghaladó új sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, további átsorolás nem hajtható végre. Az így lehatárolt területen a testedzést szolgáló építmények helyezhetők el, kereskedelmi célú szállásférőhely, lakó- és üdülőépület, valamint lakás nem alakítható ki. A beépítésre nem szánt különleges terület beépítettsége az összterületének 3%-át nem haladhatja meg.

24. A települési térség növekménye

40. § (1) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a településrendezési eszközökben a beépítésre szánt terület növekménye nem haladhatja meg a 8. mellékletben foglalt területi mérleg szerinti települési térség területének 2%-át. A beépítésre szánt terület növekményére is alkalmazni kell a 12. §-ban és a 38. §-ban foglalt rendelkezések előírásait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beépítésre szánt terület növekményen felül, a kertes mezőgazdasági térség területfelhasználási kategória területén, a 8. mellékletben foglalt területi mérleg szerinti települési térség területe összességében legfeljebb 1%-ának megfelelő terület beépítésre szánt lakó-, üdülő- vagy vegyes területté minősíthető az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az érintett terület a települési térséggel határos,

b) a tervezett funkcióhoz tartozó, jogszabályban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása biztosított,

c) a tervezett funkció működéséhez szükséges - a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt lehetővé tevő - közterületek biztosítottak,

d) a közművek kiépítettek vagy kiépítésük lehetősége és feltételei biztosítottak, és

e) amennyiben az a)-d) pontokban foglalt településfejlesztési célok és feladatok biztosításának és megvalósításának érdekében a települési önkormányzat az Étv. 30/A. §-a szerinti településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte.

(3) A kertes mezőgazdasági térségnek az I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterhez, az ökológiai hálózat magterületéhez vagy az ökológiai hálózat ökológiai folyosójához tartozó területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.

(4) A kertes mezőgazdasági térség területét - az (1) és (2) bekezdés szerinti beépítésre szánt terület növekményének kivételével - a településrendezési eszközökben beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(5) A beépítésre szánt terület növekményének mértékéről - a jóváhagyott településszerkezeti terv alapján - az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak közhiteles és szabadon hozzáférhető nyilvántartást kell vezetni.

(6) A beépítésre szánt terület növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a településrendezési eszköz egyeztetése során ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, véleményében jelzi. A települési térség növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a végső szakmai véleményezése során is ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, akkor annak megszüntetésére szólítja fel az önkormányzatot, és végső szakmai véleményét csak abban az esetben adja ki, ha a jogszabályi ütközés megszűnt.

(7) Amennyiben nem került sor a (6) bekezdés szerinti településrendezési eszköz készítésére vagy módosítására, a beépítésre szánt terület növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal évente ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál - a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett - a településrendezési eszköz jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.

(8) Az (1) és (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján, és legfeljebb olyan mértékben növelhető a beépítésre szánt terület kiterjedése, amilyen mértékben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében rögzítetthez képest máshol csökken a települési térség kiterjedése. A területcsere során a települési térség területének nagysága nem nőhet. A területcserét táj- és természetvédelmi, termőföldvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok figyelembevételével és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.

25. Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezése

41. § (1) Az országos és a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezkedését a 7. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1-4/11. és a 9. melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek kialakítását a 4/1-4/11. mellékletben, valamint a 9. mellékletben megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 7. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

VIII. FEJEZET

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ ÖVEZETI TERVE

26. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében alkalmazott és megállapított övezetek

42. § (1) A Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervében alkalmazott országos és kiemelt térségi övezetek együttesen a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

5. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

6. erdők övezete,

7. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

8. tájképvédelmi terület övezete,

9. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

10. vízminőség-védelmi terület övezete,

11. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

12. nagyvízi meder övezete,

13. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

14. földtani veszélyforrás terület övezete,

15. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) Az (1) bekezdés 5., 7., 8., 10-14. pontjaiban meghatározott kiemelt térségi övezetek területi lehatárolását a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdésében meghatározott rendeletében állapítja meg.

27. Ökológiai hálózat magterületének övezete

43. § (1) Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a következő előírások alkalmazandók:

a) az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

aa) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja,

ab) az ökológiai hálózat magterületének övezetében történelmi sportterületek találhatók, vagy

ac) az övezetben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl;

b) az a) pont aa) alpontjában vagy a) pont ab) alpontjában szereplő kivételek fennállása esetén beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterületének és az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az a) pont ab) alpontjában szereplő feltételek fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet.

(2) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében lévő, a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lévő területen a településrendezési eszközökben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a) pont ab) alpontjában meghatározott kivételek fennállása esetén sem.

(3) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

(4) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(5) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

28. Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

44. § (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások alkalmazása mellett alkalmazandó, hogy a településrendezési eszközökben a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lévő ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében - kivéve, ahol a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl - új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület a 26. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor is kijelölhető, ha az övezetben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl.

NEGYEDIK RÉSZ

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

IX. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK TARTALMA

29. Az országos és a kiemelt térségi előírások alkalmazási szabálya

45. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tekintetében a Második Részben foglalt rendelkezéseket a Negyedik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

30. A fő tartalmi elemek

46. § (1) A BKÜTrT. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervét, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Övezeti Tervét és a Balatoni Területrendezési Szabályzatot foglalja magában, azzal, hogy

a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet összes településére vonatkozó területhasználati követelményeket a X. és XIV. Fejezet,

b) a partinak és partközelinek nem minősülő településekre vonatkozó területhasználati követelményeket a XI. Fejezet,

c) a parti és partközeli településekre vonatkozó területhasználati követelményeket a XII. Fejezet, továbbá

d) a Balaton vízparti területeire vonatkozó területhasználati követelményeket a XIII. Fejezet

tartalmazza.

(2) E Rész alkalmazásában

1. mezőgazdasági térség: területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban szántó, gyep - ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt - területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt;

2. sajátos területfelhasználású térség: területfelhasználási kategória, amelybe a települési térségen kívüli, 1 ha-nál nagyobb, a településrendezési eszközökben jellemzően a különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe sorolt területek - így különösen külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, megújuló energiahasznosítási, honvédelmi területek - és egyes közlekedési területek - így különösen repülőterek - tartoznak;

3. települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak.

47. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervét a 10. melléklet tartalmazza.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Övezeti Tervének tervlapjait a következő mellékletek tartalmazzák:

a) a 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét, valamint az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét,

b) a 11/1. melléklet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét,

c) a 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket,

d) a 11/2. melléklet a tómeder övezetét,

e) a 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét,

f) a 3/3. melléklet az erdők övezetét,

g) a 11/3. melléklet a kertes mezőgazdasági terület övezetét,

h) a 11/4. melléklet a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetét,

i) a 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket.

(3) A tájképvédelmi terület övezetének, a vízminőség-védelmi terület övezetének, a vízeróziónak kitett terület övezetének, a rendszeresen belvízjárta terület övezetének, a jó termőhelyi adottságú szántók övezetének, az erdőtelepítésre javasolt terület övezetének és az általános mezőgazdasági terület övezetének tervlapjait, valamint az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett településeket és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett településeket a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendelete állapítja meg.

48. § (1) A Balaton vízparti területeire vonatkozó, az e törvényben nem szereplő speciális településrendezési és építési követelményeket, a közcélú területfelhasználási terv területi hatálya kijelölésének szempontjait, a terv tartalmi követelményeit és készítésének részletes szabályait, valamint a partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeit e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet, a Balaton vízparti területeinek területi lehatárolását és a közcélú vízparti területfelhasználást e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja meg.

(2) Az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeire vonatkozó sajátos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendelet

a) a települési területfelhasználási egységek kijelölésének szabályait, a megengedett területfelhasználási egységeken a megengedett rendeltetést és a megengedett legnagyobb beépítési sűrűséget,

b) az építési telken a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot és a legkisebb zöldfelületi arányt,

c) a zagyterek felhasználásának feltételeit

állapítja meg.

(3) Helyi építési szabályzat a (2) bekezdés szerinti rendeleti előírásnál szigorúbbat megállapíthat, helyi építési szabályzat ilyen előírásának hiányában az építési tevékenység során a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet előírását kell alkalmazni, az egyéb jogszabályokban foglalt előírások mellett. Az OTÉK-nak a (2) bekezdés szerinti kormányrendelettel összhangban nem álló vagy annál enyhébb szabályait a Balaton vízparti területei vonatkozásában nem lehet alkalmazni.

(4) A Negyedik Részben meghatározott célok, valamint a jogszabályok szerinti természetvédelmi és vízgazdálkodási célok megvalósítása érdekében, a partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményei tárgyában e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter rendelettel partvonal-szabályozási tervet fogad el.

X. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET SZERKEZETI TERVE

31. A Balaton kiemelt üdülőkörzet térségi területfelhasználási kategóriái

49. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében megállapított kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) mezőgazdasági térség,

c) szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség,

d) vízgazdálkodási térség,

e) települési térség,

f) legalább 2 ha kiterjedésű sajátos területfelhasználású térség.

32. A térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolása

50. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek településrendezési eszközeit a természetvédelmi, tájesztétikai szempontok, valamint a történeti településszerkezet, a táj és a település jellege, a kulturális és az építészeti örökség, valamint az építészeti hagyományok figyelembevételével kell elkészíteni.

(2) A térségi területfelhasználási kategóriák területein belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során:

a) az erdőgazdálkodási térség területét az erdők övezetére és az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére, valamint a kiemelt üdülőkörzet területére, továbbá a parti és partközeli településekre vonatkozó előírások alapján kell a településrendezési eszközökben erdőterület területfelhasználási egységként lehatárolni;

b) a településrendezési eszközökben a védelmi és közjóléti erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt erdőterület a település közigazgatási területén összességében nem csökkenhet;

c) a mezőgazdasági térség területét elsődlegesen általános mezőgazdasági terület vagy természetközeli terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, továbbá mezőgazdasági térség területén új nagyvárosias lakóterület és új üdülőterület nem jelölhető ki;

d) szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség területét általános mezőgazdasági terület, kertes mezőgazdasági terület vagy természetközeli terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni az e törvény által lehatárolt kertes mezőgazdasági terület övezete és a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletében lehatárolt általános mezőgazdasági terület övezete, továbbá a valós területhasználat alapján, azzal, hogy a térség területén nagyvárosias lakóterület és üdülőterület nem jelölhető ki;

e) a vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület vagy természetközeli terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani;

f) új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki;

g) új ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki az M7 gyorsforgalmi út, a 7. sz. főút, a 76. sz. főút, a 71. sz. főút és a 710. sz. főút, a 7119. sz. út (Balatonberény parti út) és a 71345. sz. út (Keszthely parti út) 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük és a Balaton-part közötti területen;

h) az M7 gyorsforgalmi út, a 7. sz. főút, a 76. sz. főút, a 71. sz. főút és a 710. sz. főút, a 7119. sz. út (Balatonberény parti út) és a 71345. sz. út (Keszthely parti út) 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük és a Balaton-part közötti területen csarnok egyetlen települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el;

i) a sajátos területfelhasználású térség területe - legfeljebb 5% eltéréssel - különleges beépítésre nem szánt, valamint közlekedési terület települési területfelhasználási egységbe sorolható;

j) a településrendezési eszközökben új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület nem jelölhető ki;

k) a település központi belterületéhez kapcsolódó általános gazdasági terület települési területfelhasználási egység területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettségű lehet, továbbá az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani;

l) a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági terület települési területfelhasználási egység területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyéb ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, továbbá az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

33. Zöldterület

51. § (1) A település közigazgatási területén a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterületek együttes területe a beépítésre szánt területek összterületének 5%-ánál nem lehet kisebb.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein - ha a településrendezési eszközben erre kijelölt terület nem áll rendelkezésre - ki kell jelölni legalább egy közhasználatú játszóteret, sportpályát vagy közkertet (városokban közparkot), ezen túlmenően legalább egy strandot vagy egyéb fürdőhelyet, amennyiben a kijelölés természetvédelmi érdeket nem sért.

(3) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetésű, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

(4) A 2008. december 31. előtt hatályban lévő településrendezési eszközben a magántulajdonú, az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként nem bejegyzett, zöldterületként meghatározott telek területfelhasználása - a parti sétány kialakítása céljából kijelölt zöldterületet kivéve - módosítható az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén, a 63. § (2) bekezdésben, a 66. § (2) bekezdésben és a 73. § (2) bekezdésben foglalt követelményeket nem szükséges figyelembe venni.

(5) A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb élet- és vagyonvédelmi, valamint baleset-megelőzési intézkedések kivételével - nem korlátozható.

34. Telekalakítás, beépítés védett természeti területen

52. § (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telek - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével - nem alakítható ki.

(2) A már beépült telek nem osztható meg, ha a telekfelosztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

53. § (1) Az országos jelentőségű védett természeti területen nem építhető be

a) a beépítésre nem szánt területen - kivéve, ha 2000. december 31. előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg - 2700 m2-nél kisebb telek - ide nem értve a közműépítmények telkeit - és

b) a szántó művelési ágú terület.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti, de már jogszerűen beépült telken épület a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval megtartható, tájba illően és a helyi építési hagyományoknak megfelelően felújítható, de alapterülete nem bővíthető, szintszáma nem növelhető.

35. Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése

54. § (1) A kiemelt üdülőkörzet településeinek

a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező,

b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező.

(2) Tisztítatlan szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek teljes közigazgatási területén tilos.

(3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén tilos a nem közművel összegyűjtött szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése.

(4) A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, a vízügyi hatóság által meghatározott feltételek szerint lehet.

(5) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére kívülről - a regionális víziközmű rendszerre a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton.

36. Hulladékkezelő létesítmények

55. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén új hulladékártalmatlanító nem létesíthető, és a meglévők területe a tartalékterület figyelembevételével bővíthető.

37. Levegővédelem

56. § A Balaton kiemelt üdülőkörzet területén csak olyan tevékenység folytatható, amely

a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoz, továbbá

b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést

ba) az ökológiai hálózat magterületének övezetében,

bb) az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében,

bc) az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében,

bd) a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetében és

be) a településszerkezeti tervben üdülőterület, a különleges települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá erdőterület és zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken

nem okoz.

38. Bányászat

57. § (1) Külfejtéses művelésű bányatelek csak az ország más területén fel nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési eszközökben az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni.

(2) Az országos jelentőségű védett természeti területeken célkitermelőhely nem létesíthető, új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(3) Bányászati tevékenység - kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével - csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről nem látható részén engedélyezhető.

39. Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezése

58. § (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozóan az országos és térségi közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 10. melléklet, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1-4/11. és a 12/1-12/5. melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére a 9. alcím szerinti előírások mellett az 59. és a 60. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

59. § A közlekedési infrastruktúra építményei közül

a) a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében meghatározott települések közigazgatási területének érintésével kell biztosítani, amelynek során a nyomvonalak kijelölésénél figyelembe kell venni a tájba illesztési és a környezetvédelmi szempontokat és követelményeket;

b) a meglévő főutak település-elkerülő szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési eszközökben kell ábrázolni;

c) a 71. sz. főút Badacsonyt elkerülő szakaszát természetvédelmi szempontból elfogadható nyomvonalon, szintben kialakított vasúti keresztezéssel térségi szerepű összekötő útként kell kialakítani, amelynek főúttá fejlesztési lehetőségeit a településrendezési eszközökben biztosítani kell;

d) a 12/4. mellékletben szereplő, meglévő térségi repülőterek megtartandók.

60. § (1) A meglévő és tervezett, térségi jelentőségű közforgalmú kikötők jegyzékét a 12/3. melléklet tartalmazza.

(2) A közforgalmi személyhajózási kikötő területén lévő, menetrend szerinti hajóforgalom célját szolgáló móló közhasználat elől nem zárható el.

(3) Új, saját használatú és közforgalmú - csónak és hajó - kikötő létesítési feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

XI. FEJEZET

PARTINAK ÉS PARTKÖZELINEK NEM MINŐSÜLŐ TELEPÜLÉSEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK

40. Zöldterület

61. § A partinak és partközelinek nem minősülő települések településrendezési eszközeiben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 62. és 63. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

62. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: partinak és partközelinek nem minősülő település településrendezési eszközeiben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparkként vagy közkertként nyilvántartott terület.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, valamint az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az átsorolás az átsorolni kívánt, természetvédelmi oltalom alatt nem álló zöldterület legfeljebb 10%-át, természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület legfeljebb 5%-át érintheti; a természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület átsorolása csak közcélú közlekedés, közművesítés céljából történhet, továbbá ebben az esetben az átsorolással érintett ingatlanrészen épület nem helyezhető el;

b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonában van;

c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (ideértve az elhelyezkedését, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolatát) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

d) természetvédelmi oltalom alatt álló, természetes élőhelyként funkcionáló, vagy természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhető ki.

(3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vagy közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni.

(5) A korábban zöldterületi, de már átsorolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy az állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

(6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

63. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a partinak és partközelinek nem minősülő település településrendezési eszközeiben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő, közparknak vagy közkertnek nem minősülő terület.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, valamint az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonában van;

b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá (kivéve, ha a települési térség egésze védett természeti terület);

c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

d) a település közigazgatási területén a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterületek összterülete nem csökken a beépítésre szánt területek összterületének 5%-a alá.

XII. FEJEZET

PARTI ÉS PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK

41. Zöldterület

64. § A parti és partközeli települések Balaton vízparti területén kívül eső, a településrendezési eszközökben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 65-67. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

65. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a parti és partközeli település Balaton vízparti területein kívül eső, a településrendezési eszközökben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparkként vagy közkertként nyilvántartott területe.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, és az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az átsorolás az átsorolni kívánt, természetvédelmi oltalom alatt nem álló zöldterület legfeljebb 10%-át, természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület legfeljebb 5%-át érintheti; a természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület átsorolása csak közcélú közlekedés, közművesítés céljából történhet, továbbá ebben az esetben az átsorolással érintett ingatlanrészen épület nem helyezhető el;

b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonában van;

c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

d) természetvédelmi oltalom alatt álló, természetes élőhelyként funkcionáló, vagy természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhető ki.

(3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vagy közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni.

(5) A korábban zöldterületi, de már átsorolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy az állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

(6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

66. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a parti vagy partközeli települések Balaton vízparti területein kívül eső, a településrendezési eszközökben zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek nem minősülő területe.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, és az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá - kivéve, ha a település teljes területe természetvédelmi oltalom alatt áll -;

b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (ideértve az elhelyezkedését, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolatát) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

c) az újonnan kijelölt zöldterület létesítése a természetvédelem céljaival összhangban áll.

(3) Az újonnan kijelölt zöldterület szerinti ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy az állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

67. § A parti és partközeli települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal közvetlen településszerkezeti kapcsolatban lévő zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adása és a zöldterület, illetve védőerdő megvalósítása, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzése után jelölhető ki.

42. Kemping, erdőterület

68. § A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak

a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel vagy

b) különleges strand települési területfelhasználási egységként

történhet.

69. § A településrendezési eszközökben erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt terület a település közigazgatási területén összességében nem csökkenhet.

XIII. FEJEZET

A BALATON VÍZPARTI TERÜLETEI

43. A követelmények érvényesítése a rendeleti szintű szabályozásban, valamint a közcélú területfelhasználással összefüggő kisajátítás és kártalanítás

70. § (1) A Balaton vízparti területei területfelhasználásának meghatározása során a környezet-, táj- és természetvédelmi érdekeket, valamint a turizmus és az idegenforgalom további fejlesztését biztosító területfelhasználást össze kell hangolni a Balaton mindenki számára történő elérhetőségét biztosító közérdekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza legalább

a) a strandok, kempingek, zöldterületek és kikötők területének,

b) a vízgazdálkodási területek,

c) a Balaton elérhetőségét biztosító közterületek és a közhasználat elől el nem zárható területek,

d) a beépítésre szánt területek,

e) a természetes partszakaszok,

f) a strandolásra és a kikötők elhelyezésére alkalmas partszakaszok, továbbá g) a parti sétányok

lehatárolását.

(3) A településrendezési eszközöket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott 48. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelettel, a 48. § (4) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel, továbbá a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban kell elkészíteni vagy módosítani.

(4) Ahol e fejezet a vízparti területekre vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaz, ott az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, 48. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet előírásait, az ezzel összhangban álló OTÉK követelményeket, valamint a településrendezési eszközök és az egyes településrendezési sajátos jogintézmények tárgyában kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

(5) Azon ingatlan, amelyet - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban - zöldterületként, illetve parti sétányként jelöl ki a helyi építési szabályzat, zöldterület esetében a zöldterületté, parti sétány esetében a zöldterületté, közlekedési, vízgazdálkodási célú közterületté, vegyes területté vagy különleges kikötő közhasználat elől el nem zárható területté alakítás érdekében, terület- vagy településrendezési célból, a kisajátításról szóló törvényben foglaltak szerint kisajátítható.

(6) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban állapítja meg másként, vagy azt korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt egyösszegű, az Étv. 30. § (2) és (3) bekezdése szerinti kártalanítás illeti meg.

(7) Nem jár kártalanítás az Étv. 30. § (5) és (5a) bekezdéseiben rögzített esetekben.

(8) Kisajátítási kártalanításra, illetve kártalanításra a magyar állam kötelezett, ha a helyi építési szabályzat a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelet alapján sorolja az érintett ingatlant az (5) bekezdés szerinti övezetbe, illetve állapítja meg másként vagy korlátozza a (6) bekezdés szerint az ingatlan rendeltetését, használati módját.

(9) Kisajátítási kártalanításra, kártalanításra a települési önkormányzat akkor kötelezett, ha a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettől függetlenül rendelkezik a helyi építési szabályzat az övezeti átsorolásról, állapítja meg másként vagy korlátozza az ingatlan rendeltetését, használati módját.

(10) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat hatálybalépésének napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(11) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási perre az Étv. 30. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

44. Beépítés

71. § (1) A Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Meglévő beépítésre szánt területen nagyvárosias, kisvárosias és falusias lakóterület, továbbá ipari gazdasági terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki, illetve nem minősíthető át.

(3) Vízparton a vegyes terület kijelölésével egyidejűleg biztosítani kell a partmenti 30 méter széles közhasználat elől el nem zárható sávot, és azon a parti sétány kialakítását.

(4) A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül - a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével - épület nem helyezhető el, kivéve, ha különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot miatt a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet ettől eltérően rendelkezik. Meglévő épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül felújítható.

(5) Településrendezési eszköz készítése vagy módosítása során a beépítésre szánt területnek a Balaton vízparti területeivel érintett területén az e törvény hatálybalépésekor hatályos településrendezési eszközökben kijelölt területfelhasználási egységre vonatkozóan a településrendezési eszközben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke a területfelhasználási egység változása esetén sem növelhető.

(6) A Balaton elérhetősége közérdek, ezért a kialakult állapot és tulajdonviszonyok figyelembevétele mellett is, a Balaton vízparti területei közcélú területfelhasználásának meghatározása során és a településrendezési eszközökben biztosítani kell a part szabad megközelíthetőségét.

(7) A Balaton vízparti területein a településrendezési eszközökben kijelölt települési területfelhasználási egységeken elhelyezhető rendeltetéseket, valamint a zagyterek felhasználásának feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

45. Zöldterület

72. § A Balaton vízparti területeire eső, a településrendezési eszközökben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet alapján zöldterületté átsorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 70. és 73. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

73. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a Balaton vízparti területére eső, zöldterületként kijelölt, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben zöldterületté átsorolt terület.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak közfeladat ellátása érdekében, az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá,

b) a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökken,

c) a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány legalább 5 méter szélességgel a természetes vízparti vegetáció sérelme nélkül biztosítható,

d) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat vagy az állam tulajdonában van,

e) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan vízparti területen van, vagy az átsorolást követően megmaradó és az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület összefüggő zöldterületet alkot,

f) az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterület (közpark vagy közkert) esetén az átsorolás legfeljebb az átsorolással érintett zöldterület 5%-ára, egyéb zöldterületek esetén 15%-ára terjed ki, és

g) az átsorolni kívánt zöldterület nem váltható ki természetvédelmi oltalom alatt álló terület zöldterületi kijelölésével.

(3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vagy közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni.

(5) Zöldterületen - ide nem értve a már meglévő, felöltött zagyterek területén kialakított zöldterületet - nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a tómederrel közvetlenül érintkezik.

(6) Zöldterületen csak szállásférőhelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület, pihenést és testedzést szolgáló műtárgy és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el, legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal, legfeljebb 3%-os beépíthetőséggel.

46. Természetes partszakasz és közhasználatú parti sétány

74. § (1) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, azokon művi part nem építhető ki, továbbá azokat érintően kikötő és egyéb létesítmény - a (2) bekezdés kivételével - nem helyezhető el.

(2) A IV. és V. osztályú nádas területén, a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakaszán, a szabályozási partvonal mentén, két kilométerenként legfeljebb egy - ha a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakasz hossza kevesebb, mint két kilométer, ott legfeljebb egy - darab kis befogadóképességű, legfeljebb 20 férőhelyes csónakkikötő létesíthető. 20 férőhelyesnél nagyobb csónakkikötő a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával létesíthető.

(3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó partszakasz legkevesebb 30%-án legalább 5 m szélességű közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a településrendezési eszközökben, kivéve, ha a kijelölés természetvédelmi érdeket sért, vagy állami feladatellátást akadályoz. Belterülethez csatlakozó partszakasznak tekinthető az a külterületi partszakasz is, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben rögzített szabályozási partvonal és a belterület között legfeljebb 50 m szélességben húzódik.

47. Kemping és strand

75. § (1) A vízparti kemping területén tulajdoni formától függetlenül kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó épület és pihenés, testedzést szolgáló építmény helyezhető el. Lakó- és üdülőépület, lakás nem alakítható ki.

(2) A Balaton vízparti területein lévő kempinget különleges terület kemping települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, amelynek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.

(3) A kemping területének más területfelhasználási egységbe történő besorolása csak

a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel, vagy

b) különleges terület strandként

valósítható meg.

(4) A strand beépített területe legfeljebb a terület 10%-a lehet.

(5) A strand területének legalább 65%-át fásított zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(6) Strand területén - tulajdoni formától függetlenül -

a) csak vendéglátó épület, pihenést, testedzést, valamint az átöltözést és tisztálkodást szolgáló építmény helyezhető el,

b) lakó- és üdülőépület, szállásférőhely, lakás nem alakítható ki.

76. § Ha e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a településrendezési eszközökben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt települési területfelhasználási egység területének nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető.

XIV. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET ÖVEZETI TERVE

48. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében alkalmazott és megállapított övezetek

77. § (1) A BKÜTrT-ben alkalmazott országos és megállapított kiemelt térségi övezetek együttesen a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete,

5. tájképvédelmi terület övezete,

6. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

7. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

8. vízminőség-védelmi terület övezete,

9. földtani veszélyforrás terület övezete,

10. vízeróziónak kitett terület övezete,

11. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

12. tómeder övezete,

13. általános mezőgazdasági terület övezete,

14. kertes mezőgazdasági terület övezete,

15. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

16. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

17. erdők övezete,

18. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

19. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete,

20. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) Az (1) bekezdés 5., 7-11., 13., 16. és 18. pontjaiban meghatározott övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletben állapítja meg.

49. Ökológiai hálózat magterületének övezete

78. § Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 25. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építményként helyezhető el;

c) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény - a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és a víztorony kivételével - nem létesíthető;

d) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

e) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

50. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

79. § Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét biztosítani kell;

b) szántó művelési ágú területen - a Balatoni főépítész hozzájárulását követően - kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhető el;

c) a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be;

d) csarnok nem helyezhető el;

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi hatóság, valamint a Balatoni főépítész hozzájárulása alapján történhet;

f) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény - a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és a víztorony kivételével - nem létesíthető;

g) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

h) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

51. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

80. § Az ökológiai hálózat pufferterületének övezete tekintetében a 27. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) országos jelentőségű védett természeti terület szántó művelési ágú területén építmény - út- és közműhálózat építménye kivételével - nem helyezhető el;

b) a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be;

c) közlekedési infrastruktúra építménye, egyéb közművezeték, illetve építmény tájba illesztve létesíthető;

d) csarnok nem helyezhető el;

e) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény - a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve - nem létesíthető;

f) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, célkitermelőhely nem létesíthető;

g) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

52. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

81. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete tekintetében a 19. § (4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben a tájképvédelmi terület övezetére meghatározott övezeti előírások mellett - a bányászatra vonatkozó rendelkezés kivételével - a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazandó.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén:

a) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

c) a látványvédelmet a településképi követelményekben és a településrendezési eszközökben biztosítani kell;

d) a kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők.

(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén:

a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területen a telek a meglévő beépítéshez igazodó, de legfeljebb 3%-os beépítésével történhet;

b) új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezelő létesítmény - a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve - nem létesíthető;

c) csarnok nem helyezhető el;

d) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten;

e) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető, célkitermelőhely nem létesíthető, felszíni tájsebeket rendezni kell.

53. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

82. § A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete tekintetében a 31. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten;

b) a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni.

54. Tómeder övezete

83. § (1) A tómeder övezetén:

a) a Balaton tómedre a partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően, a mindenkori vízjogi üzemeltetési engedélyre tekintettel nem csökkenthető;

b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni tilos.

(2) A Balatoni főépítész, valamint a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv évente ellenőrzi ezen alcímben rögzített előírások betartását.

(3) A tómeder övezetén:

a) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető;

b) részben vagy egészében lakhatási célú úszólétesítmény és hajózási létesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető;

c) a b) pont szerinti tilalom nem terjed ki a hajózási hatóságra, a vízirendészetre, a vámhatóságra, a hivatásos katasztrófavédelmi szervre és a vízügyi igazgatási szervre a kikötők vízterületére vonatkozóan;

d) mobil jellegű, vízre telepített mólóépítmény, vízi állás (ideértve a nem fedett horgász- és napozó stéget is) csak ideiglenesen április 1. és október 31. között helyezhető el, a nád gyökérzónáit nem sértő vagy károsító módon;

e) erőmű nem helyezhető el.

(4) A tómeder övezetén:

a) az I-III. osztályú nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében - a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozástól, továbbá az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve - tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (ideértve a kotrást, feltöltést, építést, vízi állás-, horgászhely-létesítést), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, vagy a nádas pusztulását eredményezheti;

b) a természetvédelmi kezelési tervben részletezett természetvédelmi kezelés kivételével a védett természeti területen található nádasban - osztályba sorolástól függetlenül, és a 74. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti vagy károsítja;

c) a tómeder nádasában a kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők, valamint a meglévő strandok előtt a kikötő, strand engedélyezett szélességében a bejáró külön engedély nélkül fenntartható;

d) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható.

55. Kertes mezőgazdasági terület övezete

84. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezetét a településrendezési eszközök készítésénél kertes mezőgazdasági területbe kell sorolni. Az övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-kal, ezenfelül csak közlekedési területbe sorolás céljából az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyetértése esetén módosítható.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetén:

a) beépítésre szánt terület és belterület nem jelölhető ki;

b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, országos jelentőségű védett természeti területen 2700 m2, kivéve, ha 2000. december 31. előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg;

c) legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű, a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető;

d) a beépítési magasság a 4 métert nem haladhatja meg;

e) lakóház, mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem helyezhető el; tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el;

f) a 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tájba illesztését igazolni kell;

g) legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül elhelyezhető;

h) birtokközpont nem alakítható ki.

56. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

85. § A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete tekintetében a 28. § szerinti övezeti előírások mellett alkalmazandó, hogy az övezet területén csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.

57. Erdők övezete

86. § Az erdők övezete tekintetében a 29. és 30. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az országos jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi bemutatási, kezelési, közjóléti, vadgazdálkodási, illetve erdészeti célból lehet;

b) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdőben épületet, - erdészeti, közjóléti vadgazdálkodási célú épületek kivételével - 10 ha-nál nagyobb földrészleten, legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni;

c) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell;

d) az övezetben - a magasfeszültségű hálózat kivételével - föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

58. Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete

87. § (1) A borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén:

a) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) telek belterületbe nem vonható;

c) épület

ca) az I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken helyezhető el, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetéssel, összesen legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel,

cb) a II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken helyezhető el, legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel;

d) szakrális építmény, amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető, legfeljebb 30 m2 bruttó alapterülettel, legfeljebb 3%-os beépítettséggel;

e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni;

f) a borszőlő termőhelyi kataszteri területből való kivonás és átminősítés nem indítványozható, kivéve, ha nem áll rendelkezésre egyéb fejlesztési célú terület a település közigazgatási területén, a földvédelmi eljárás feltételei teljesülnek és a kivonást, átminősítést a települési önkormányzat kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előírásokat a már kijelölt beépítésre szánt területeken nem kell alkalmazni.

(3) Az övezet területén található egyedi értékű dűlőkön új építményként csak a szőlőtermesztéssel összefüggő rendeltetésű építmény helyezhető el, amelyről a településrendezési eszközökben rendelkezni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti egyedi értékű dűlők lehatárolását és a megőrzésükre vonatkozó követelményeket e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza.

(5) E § tekintetében mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. A művelt telek fennállását a szőlő esetében a hegybíró igazolja. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek. Az épület, építmény használatbavételi engedélyének kiadását, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kiadott igazolás kiadását követő egy év elteltével és azt követően évente a hegybíró ellenőrzi a művelés fennállását. Ha a tényleges művelés megszűnt, az (1) bekezdés c) pontja alapján megvalósított épületet, építményt el kell bontani.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XV. FEJEZET

FELHATALMAZÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

59. Felhatalmazó rendelkezések

88. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,

b) a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási terv területi hatálya kijelölésének szempontjait, a terv tartalmi követelményeit és készítésének részletes szabályait,

c) a Balaton vízparti területein a kikötők létesítése feltételeinek szabályait,

d) a Balaton vízparti területeire - az e törvényben nem szabályozott - sajátos településrendezési és építési követelményeket, ideértve ezeknek a helyi építési szabályzatban történő alkalmazására vonatkozó szabályokat,

e) a balatoni partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeit,

f) a hegybírók e törvény által meghatározott feladatainak részletes szabályait,

g) a Balatoni főépítész feladatait.

(2) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy

a) jó termőhelyi adottságú szántók övezete, az erdőtelepítésre javasolt terület övezete, a tájképvédelmi terület övezete, a vízminőség-védelmi terület övezete, a nagyvízi meder övezete és a VTT-tározók övezete térképi lehatárolását és az övezeti szabályokat,

b) az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezete, a tanyás területek övezete és a földtani veszélyforrás terület övezete szabályait,

c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan a rendszeresen belvízjárta terület övezetének tervlapját, az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett települések és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett települések lehatárolását, valamint mindezekre az övezeti szabályokat,

d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a földtani veszélyforrás terület övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezet, a vízeróziónak kitett terület övezete és az általános mezőgazdasági terület övezete térképi lehatárolását, az övezeti szabályokat, valamint egyes országos övezetek kiegészítő szabályait,

e) a Balaton vízparti területeinek lehatárolását és a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználást

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a balatoni partvonal-szabályozási tervet rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kultúráért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turizmusért felelős miniszterrel egyetértésben a borszőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő - történeti, termelési és turisztikai szempontból - egyedi értékű dűlőket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.

(5) Felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy a megyei területrendezési tervet - és ennek részeként a sajátos megyei övezeteket - önkormányzati rendeletben állapítsa meg.

60. Hatálybalépés

89. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. január 2-án lép hatályba.

(2) Az 1-88. §, a 90-98. §, a 99. § (2), (4) és (6)-(8) bekezdése, a 100. § (9) bekezdése és (13) bekezdés b) és c) pontja, a 103-112. § 2019. március 15-én lép hatályba.

XVI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEKRE UTALÓ RENDELKEZÉSEK

61. Általános alkalmazási szabály

90. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszköz tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1-4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik.

(3) A 4/1-4/11. mellékletet az e törvény hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazni kell.

62. Településrendezési eszköz készítése e törvénnyel összhangban nem álló megyei területrendezési terv esetén

91. § (1) A megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál

a) az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket a 15. § (3) bekezdés, a 17. § és a 4/1-4/11. melléklet előírásainak alkalmazásával, valamint az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,

b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a 11. § előírásait kell alkalmazni,

c) azokat az országos övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni,

d) azokra az országos övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény és a miniszteri rendelet övezeti előírásait kell alkalmazni,

e) azokat a megyei övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban e törvény nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni,

f) azokra a megyei övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény övezeti előírásait kell alkalmazni,

g) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet vezet be (országos övezetként állapít meg, vagy megyei területrendezési tervben való megállapításáról rendelkezik), azonban a megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra vagy megállapításra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál a 22. § (2) bekezdésében és 24. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell lehatárolni, és rájuk e törvény övezeti előírásait kell alkalmazni.

(2) A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül felülvizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

63. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve

92. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket a Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések esetében 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(2) A Budapesti Agglomeráció tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület

a) a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1-4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények, vagy

b) a 7. melléklet szerinti Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében a 10. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények

területére esik.

(3) Fővárosi kerület esetében e törvény hatálybalépésétől az e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően felülvizsgált Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet hatálybalépéséig a kerületi településrendezési eszköz készítésénél e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírások alkalmazhatók.

64. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve

93. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek hatályos településrendezési eszközeit 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein a településrendezési eszközöket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Balaton vízparti területére az e törvényben nem szereplő speciális településrendezési és építési követelményeket rögzítő kormányrendelettel, a Balaton vízparti területeinek lehatárolását és a közcélú területfelhasználást rögzítő miniszteri rendelettel, valamint a balatoni partvonal-szabályozási terv tárgyában kiadott miniszteri rendelettel összhangban kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A balatoni partvonal-szabályozási terv tárgyában kiadott miniszteri rendeletben rögzített szabályozási partvonalat a településrendezési eszközben szerepeltetni kell.

(3) A partvonal-szabályozási tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.

(4) A Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként - a (3) bekezdésben rögzített partvonal-szabályozási terv felülvizsgálatát követően - felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.

(5) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha

a) a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1-4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik,

b) a terület a 10. melléklet szerinti Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében a 12/1-12/5. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik vagy

c) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználását tartalmazó miniszteri rendelet eltérően rendelkezik.

94. § (1) A 2003. december 3-án az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a hatályos településrendezési eszközökben kemping és strand települési területfelhasználási egységbe sorolt kempingek és strandok területének átsorolására és beépíthetőségére, valamint a strandok területének tekintetében előírt telekfelosztásra és telekhatár-rendezésre vonatkozó vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben foglalt előírások és szabályozási elemek helyett e törvény megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.

65. Az Európai Unió jogának való megfelelés

95. § E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

XVII. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

66. Módosító rendelkezések

96-98. § * 

99. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6)-(8) * 

100. § (1)-(8) * 

(9) * 

(10)-(12) * 

(13) Az Étv.

a) * 

b)-c) * 

d)-e) * 

lép.

(14) * 

101-102. § * 

103-111. § * 

67. * 

112. § * 

1/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések jegyzéke

1. Budapest

2. Alsónémedi

3. Biatorbágy

4. Budajenő

5. Budakalász

6. Budakeszi

7. Budaörs

8. Csobánka

9. Csomád

10. Csömör

11. Csörög

12. Délegyháza

13. Diósd

14. Dunabogdány

15. Dunaharaszti

16. Dunakeszi

17. Dunavarsány

18. Ecser

19. Erdőkertes

20. Érd

21. Felsőpakony

22. Fót

23. Göd

24. Gödöllő

25. Gyál

26. Gyömrő

27. Halásztelek

28. Herceghalom

29. Isaszeg

30. Kerepes

31. Kistarcsa

32. Kisoroszi

33. Leányfalu

34. Majosháza

35. Maglód

36. Mogyoród

37. Nagykovácsi

38. Nagytarcsa

39. Ócsa

40. Őrbottyán

41. Páty

42. Perbál

43. Pécel

44. Pilisborosjenő

45. Piliscsaba

46. Pilisjászfalu

47. Pilisszántó

48. Pilisszentiván

49. Pilisszentkereszt

50. Pilisszentlászló

51. Pilisvörösvár

52. Pomáz

53. Pócsmegyer

54. Pusztazámor

55. Remeteszőlős

56. Solymár

57. Sóskút

58. Szada

59. Százhalombatta

60. Szentendre

61. Szigethalom

62. Szigetmonostor

63. Szigetszentmiklós

64. Sződ

65. Sződliget

66. Tahitótfalu

67. Taksony

68. Tárnok

69. Telki

70. Tinnye

71. Tök

72. Tököl

73. Törökbálint

74. Üllő

75. Üröm

76. Vác

77. Vácrátót

78. Vecsés

79. Veresegyház

80. Visegrád

81. Zsámbék

1/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések jegyzéke

1. Alsóörs

2. Alsópáhok

3. Andocs

4. Aszófő

5. Ábrahámhegy

6. Ádánd

7. Badacsonytomaj

8. Badacsonytördemic

9. Balatonakali

10. Balatonakarattya

11. Balatonalmádi

12. Balatonberény

13. Balatonboglár

14. Balatoncsicsó

15. Balatonederics

16. Balatonendréd

17. Balatonfenyves

18. Balatonfőkajár

19. Balatonföldvár

20. Balatonfüred

21. Balatonfűzfő

22. Balatongyörök

23. Balatonhenye

24. Balatonkenese

25. Balatonkeresztúr

26. Balatonlelle

27. Balatonmagyaród

28. Balatonmáriafürdő

29. Balatonőszöd

30. Balatonrendes

31. Balatonszabadi

32. Balatonszárszó

33. Balatonszemes

34. Balatonszentgyörgy

35. Balatonszepezd

36. Balatonszőlős

37. Balatonudvari

38. Balatonújlak

39. Balatonvilágos

40. Bábonymegyer

41. Bálványos

42. Barnag

43. Bókaháza

44. Buzsák

45. Csajág

46. Csapi

47. Cserszegtomaj

48. Csopak

49. Dióskál

50. Csömend

51. Dörgicse

52. Egeraracsa

53. Esztergályhorváti

54. Felsőörs

55. Felsőpáhok

56. Fonyód

57. Főnyed

58. Galambok

59. Gamás

60. Garabonc

61. Gétye

62. Gyenesdiás

63. Gyugy

64. Gyulakeszi

65. Hács

66. Hegyesd

67. Hegymagas

68. Hévíz

69. Hidegkút

70. Hollád

71. Kapolcs

72. Kapoly

73. Káptalantóti

74. Karád

75. Karmacs

76. Kékkút

77. Kereki

78. Keszthely

79. Kéthely

80. Kisapáti

81. Kisberény

82. Kőröshegy

83. Kötcse

84. Kővágóörs

85. Köveskál

86. Küngös

87. Látrány

88. Lengyeltóti

89. Lesencefalu

90. Lesenceistvánd

91. Lesencetomaj

92. Litér

93. Lovas

94. Lulla

95. Marcali

96. Mencshely

97. Mindszentkálla

98. Monostorapáti

99. Monoszló

100. Nagyberény

101. Nagycsepely

102. Nagyrada

103. Nagyvázsony

104. Nemesbük

105. Nemesgulács

106. Nemesvita

107. Nikla

108. Nyim

109. Óbudavár

110. Ordacsehi

111. Öcs

112. Öreglak

113. Örvényes

114. Paloznak

115. Pécsely

116. Pula

117. Pusztaszemes

118. Raposka

119. Révfülöp

120. Rezi

121. Ságvár

122. Salföld

123. Sármellék

124. Sávoly

125. Sérsekszőlős

126. Siófok

127. Siójut

128. Som

129. Somogybabod

130. Somogymeggyes

131. Somogysámson

132. Somogyszentpál

133. Somogytúr

134. Somogyvár

135. Szántód

136. Szegerdő

137. Szentantalfa

138. Szentbékkálla

139. Szentgyörgyvár

140. Szentjakabfa

141. Szentkirályszabadja

142. Szigliget

143. Szólád

144. Szőlősgyörök

145. Tab

146. Tagyon

147. Taliándörögd

148. Tapolca

149. Táska

150. Teleki

151. Tihany

152. Tikos

153. Torvaj

154. Tótvázsony

155. Uzsa

156. Vállus

157. Várvölgy

158. Vászoly

159. Veszprémfajsz

160. Vigántpetend

161. Vindornyafok

162. Vindornyalak

163. Vindornyaszőlős

164. Visz

165. Vonyarcvashegy

166. Vöröstó

167. Vörs

168. Zala

169. Zalaapáti

170. Zalacsány

171. Zalakaros

172. Zalakomár

173. Zalamerenye

174. Zalaszabar

175. Zalaszántó

176. Zalaszentmárton

177. Zalaújlak

178. Zalavár

179. Zamárdi

180. Zánka

1/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeinek jegyzéke

1. Alsóörs

2. Alsópáhok * 

3. Aszófő

4. Ábrahámhegy

5. Badacsonytomaj

6. Badacsonytördemic

7. Balatonakali

8. Balatonakarattya

9. Balatonalmádi

10. Balatonberény

11. Balatonboglár

12. Balatonederics

13. Balatonfenyves

14. Balatonfőkajár

15. Balatonföldvár

16. Balatonfüred

17. Balatonfűzfő

18. Balatongyörök

19. Balatonkenese

20. Balatonkeresztúr

21. Balatonlelle

22. Balatonmáriafürdő

23. Balatonőszöd

24. Balatonrendes

25. Balatonszabadi * 

26. Balatonszárszó

27. Balatonszemes

28. Balatonszentgyörgy

29. Balatonszepezd

30. Balatonudvari

31. Balatonvilágos

32. Cserszegtomaj * 

33. Csopak

34. Felsőörs * 

35. Felsőpáhok * 

36. Fonyód

37. Gyenesdiás

38. Hévíz * 

39. Keszthely

40. Kőröshegy * 

41. Kővágóörs

42. Lovas * 

43. Örvényes

44. Paloznak

45. Révfülöp

46. Siófok

47. Szántód

48. Szigliget

49. Tihany

50. Vonyarcvashegy

51. Zamárdi

52. Zánka

2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

3/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

3/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

3/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

3/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

3/5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

4/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Az országos közúthálózat távlati gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Távlati gyorsforgalmi utak

A B C
1. Meglévő szakasz Tervezett szakasz
2. M0: Biatorbágy (M1) - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm - Budapest [III. kerület] - Budakalász (11. sz. főút) -
3. - Budakalász (11. sz. főút) - Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.] - Dunakeszi - Budapest [XV. ker.] - Fót - Csömör - Budapest [XVI. ker.] - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest [XVII. ker.] - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest [XXIII. ker.] - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest [XXII. ker.] - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy (M1)
4. M1: Budapest - Győr - Hegyeshalom - (Ausztria)
5. M10: Budapest - Esztergom - (Szlovákia)
6. M15: Levél (M1) - Rajka - (Szlovákia)
7. M19: Bőny (M1) - Győr (1. sz. főút)
8. M100: Bicske térsége (M1) - Kesztölc (M10)
9. M2: Budapest (M0) - Vác - - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
10. M25: Füzesabony térsége (M3) - Eger
11. M3: Budapest - Hatvan - Füzesabony - Polgár - Görbeháza - Nyíregyháza - Vásárosnamény - - Vásárosnamény - Beregdaróc - (Ukrajna)
12. M30: Mezőcsát-(M3) - Miskolc - - Miskolc - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
13. M31: Budapest (M0) - Kistarcsa - Kerepes - Gödöllő térsége (M3)
14. M32: Szolnok (M4) - Füzesabony térsége (M3)
15. M34: Vásárosnamény (M3) - Záhony - (Ukrajna)
16. M35: Görbeháza (M3) - Debrecen - - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4)
17. M4: Vecsés - Üllő (M0) - - Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia)
18. M43: Szeged (M5) - Csanádpalota - (Románia)
19. M44: Nagykőrös (M8) - Békéscsaba
20. M49: Őr (M3) - Csenger térsége - (Románia)
21. M5: Budapest - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
22. M51: Budapest (M5) - Budapest (M0)
23. M6: Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly térsége - - Bóly térsége - Ivándárda - (Horvátország)
24. M60: Bóly térsége (M6) - Pécs - - Pécs - Szigetvár - Barcs - (Horvátország)
25. M7: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye
- (Horvátország)
26. M70: Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia)
27. M76: Balatonszentgyörgy (M7) - Misefa (M9)
28. M8: - Baracs - Dunaújváros - Apostag - Balatonfőkajár (M7) - Sárbogárd - Baracs, Apostag - Kecskemét - Szolnok (M4)
29. M80: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége - Körmend - Vasvár (M9)
30. M85: Győr térsége (M1) - Csorna - - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria)
31. M86: Szombathely térsége - Csorna (M85) - - Csorna (M85) - Mosonmagyaróvár térsége (M1)
32. M9: - Szekszárd - Dusnok - Nagycenk (M85) - Szombathely - Vasvár Rábahídvég (M80) Vasvár (M80) - Zalaegerszeg - Nagykanizsa - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd Dusnok - Szeged (M5)

2. Távlati kiemelt szolgáltatást nyújtó főutak

A B C
1. Meglévő szakasz Tervezett szakasz
2. R21: Hatvan (M3) - Mátraverebély - - Mátraverebély - Salgótarján - Ipolytarnóc - (Szlovákia)
3. R44: Békéscsaba - Gyula - (Románia)
4. R47: Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Hódmezővásárhely - Szeged (M43)
5. R67: Balatonszemes (M7) - Somogytúr - - Somogytúr - Kaposvár (M9)
6. R8: - Szemenye - Hosszúpereszteg -;
- Vashosszúfalu - Balatonfőkajár -
Alsóújlak (M9) - Szemenye -; Hosszúpereszteg - Vashosszúfalu -
7. R83: Pápa - Tét - Győr (M1)

3. Távlati főutak

3.1. Meglévő szakaszok:

A B
1. 1. sz. főút: Budapest - Tatabánya - Tata - Komárom - Győr - Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - (Ausztria)
2. 2. sz. főút: Budapest - Dunakeszi - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
3. 3. sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
4. 4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna)
5. 5. sz. főút: Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
6. 6. sz. főút: Budapest - Dunaújváros - Szekszárd - Pécs - Barcs - (Horvátország)
7. 7. sz. főút: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
8. 8. sz. főút: Székesfehérvár (63. sz. főút) - Veszprém (R8); Alsóújlak (M9) - Vasvár - Körmend - Szentgotthárd - (Ausztria)
9. 10. sz. főút: Budapest - Pilisvörösvár - Piliscsaba - Dorog - Nyergesújfalu - Dunaalmás
(1. sz. főút)
10. 101. sz. főút: Hegyeshalom (M1) - Hegyeshalom (1. sz. főút)
11. 102. sz. főút: Herceghalom (M1) - Pilisjászfalu (10. sz. főút)
12. 11. sz. főút: Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom (117. sz. főút)
13. 111. sz. főút: Esztergom (11. sz. főút) - Dorog (10. sz. főút)
14. 117. sz. főút: Dorog (10. sz. főút) - Tát (10. sz. főút)
15. 12. sz. főút: Vác (2. sz. főút) - Nagymaros - Szob
16. 13. sz. főút: (Szlovákia) - Komárom - Kisbér (81. sz. főút)
17. 131. sz. főút: Komárom (10. sz. főút) - Komárom (13. sz. főút)
18. 14. sz. főút: Győr (1. sz. főút) - Vámosszabadi - (Szlovákia)
19. 15. sz. főút: Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) - Rajka - (Szlovákia)
20. 21. sz. főút: Salgótarján - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
21. 211. sz. főút: Salgótarján elkerülő
22. 22. sz. főút: Bánk (2. sz. főút) - Balassagyarmat - Salgótarján (21. sz. főút)
23. 222. sz. főút: Balassagyarmat (22. sz. főút) - (Szlovákia)
24. 23. sz. főút: Bátonyterenye (21. sz. főút) -Tarnalelesz (25. sz. főút)
25. 24. sz. főút: Gyöngyös (3. sz. főút) - Parád - Eger (25. sz. főút)
26. 25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve (26. sz. főút)
27. 26. sz. főút: Miskolc (3. sz. főút) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia)
28. 27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Tornanádaska térsége - (Szlovákia)
29. 302. sz. főút: Emőd (M3) - Emőd (3. sz. főút)
30. 304. sz. főút: Miskolc (M30) - Miskolc (3. sz. főút)
31. 306. sz. főút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szirmabesenyő (26. sz. főút)
32. 31. sz. főút: Budapest - Maglód; Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33. sz. főút)
33. 311. sz. főút: Nagykáta (31. sz. főút) - Cegléd (4. sz. főút)
34. 32. sz. főút: Hatvan (M3) - Jászberény - Szolnok (4. sz. főút)
35. 33. sz. főút: Füzesabony (3. sz. főút) - Tiszafüred - Debrecen (4. sz. főút)
36. 338. sz. főút: Nyíregyháza (M3) - Nyíregyháza (41. sz. főút)
37. 34. sz. főút: Tiszafüred (33. sz. főút) - Kunhegyes - Fegyvernek (4. sz. főút)
38. 35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (4. sz. főút)
39. 354. sz. főút: Hajdúhadháza (4. sz. főút) - Debrecen (33. sz. főút)
40. 36. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) - Nyíregyháza (4. sz. főút)
41. 37. sz. főút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
42. 38. sz. főút: Mezőzombor (37. sz. főút) - Nyíregyháza (36. sz. főút)
43. 381. sz. főút: Sátoraljaújhely (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda (4. sz. főút)
44. 39. sz. főút: Mezőzombor (37. sz. főút) - Mád - Abaújszántó
45. 400. sz. főút: Vecsés (4. sz. főút) - Üllő (4. sz. főút)
46. 401. sz. főút: Cegléd (M4) - Cegléd (4. sz. főút)
47. 402. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) - Szolnok (32. sz. főút)
48. 403. sz. főút: Nyíregyháza (M3) - Nyírtura (4. sz. főút)
49. 405. sz. főút: Albertirsa (4. sz. főút) - Újhartyán (M5)
50. 41. sz. főút: Nyíregyháza (4. sz. főút) - Vásárosnamény - Beregsurány - (Ukrajna)
51. 42. sz. főút: Püspökladány (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Ártánd - (Románia)
52. 427. sz. főút: Berettyóújfalu (47. sz. főút) - Berettyóújfalu (42. sz. főút)
53. 43. sz. főút: Szeged (5. sz. főút) - Makó - Nagylak - (Románia)
54. 430. sz. főút: Makó (M43) - Makó (43. sz. főút)
55. 431. sz. főút: Kiszombor (43. sz. főút) - (Románia)
56. 44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Békéscsaba
57. 441. sz. főút: Cegléd (4. sz. főút) - Nagykőrös - Kecskemét
58. 442. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) - Martfű - Tiszaföldvár - Kunszentmárton (44. sz. főút)
59. 443. sz. főút: Gyomaendrőd (46. sz. főút) - Szarvas (44. sz. főút)
60. 445. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Kecskemét (44. sz. főút)
61. 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) - Szentes - Hódmezővásárhely (M47)
62. 451. sz. főút: Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Csongrád - Szentes (45. sz. főút)
63. 46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) - Mezőtúr - Gyomaendrőd - Mezőberény (47. sz. főút)
64. 47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Mezőberény - Békéscsaba - Hódmezővásárhely - Szeged
65. 470. sz. főút: Mezőberény (47. sz. főút) - Békéscsaba (M44)
66. 471. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Mátészalka (49. sz. főút)
67. 48. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Nyírábrány - (Románia)
68. 49. sz. főút: Rohod (41. sz. főút) - Mátészalka - Csengersima - (Románia)
69. 491. sz. főút: Győrtelek (49. sz. főút) - Tiszabecs - (Ukrajna)
70. 51. sz. főút: Budapest (M0) - Kalocsa - Baja - Hercegszántó - (Szerbia)
71. 510. sz. főút: Budapest - Dunavarsány (51. sz. főút)
72. 511. sz. főút: Baja (51. sz. főút) - Baja (55. sz. főút)
73. 52. sz. főút: Kecskemét (M5) - Solt - Dunaföldvár (6. sz. főút)
74. 53. sz. főút: Solt (52. sz. főút) - Kiskunhalas - Tompa - (Szerbia)
75. 54. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Soltvadkert - Sükösd (51. sz. főút)
76. 541. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Kecskemét (54. sz. főút)
77. 55. sz. főút: Szeged (5. sz. főút) - Baja - Bátaszék (M6)
78. 551. sz. főút: Baja (51. sz. főút) - Baja (511. sz. főút)
79. 56. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Mohács - Udvar - (Horvátország)
80. 57. sz. főút: Mohács - Pécs térsége (6. sz. főút)
81. 578. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Kozármisleny (M60)
82. 58. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Harkány - Drávaszabolcs - (Horvátország)
83. 61. sz. főút: Dunaföldvár (6. sz. főút) - Dombóvár - Kaposvár - Nagykanizsa (7. sz. főút)
84. 611. sz. főút: Sásd (66.sz. főút) - Dombóvár (61. sz. főút)
85. 62. sz. főút: Dunaújváros (6. sz. főút) - Székesfehérvár (7. sz. főút)
86. 63. sz. főút: Tolna (6. sz. főút) - Sárbogárd - Székesfehérvár (8. sz. főút)
87. 631. sz. főút: Szedres (63. sz. főút) - Szedres (M6)
88. 64. sz. főút: Simontornya (61. sz. főút) - Enying (7. sz. főút)
89. 65. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Tamási - Siófok (7. sz. főút)
90. 651. sz. főút: Nagykónyi (61. sz. főút) - Iregszemcse (65. sz. főút)
91. 66. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kaposvár (61. sz. főút)
92. 67. sz. főút: Szigetvár (6. sz. főút) - Kaposvár
93. 68. sz. főút: Barcs (6. sz. főút) - Nagyatád - Balatonberény (7. sz. főút)
94. 681. sz. főút: Nagyatád (68. sz. főút) - Berzence - (Horvátország)
95. 71. sz. főút: Lepsény (7. sz. főút) - Balatonfüred - Keszthely (76. sz. főút)
96. 710. sz. főút: Papkeszi (R8) - Balatonfűzfő (72. sz. főút)
97. 72. sz. főút: Balatonfűzfő (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút)
98. 73. sz. főút: Csopak (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút)
99. 74. sz. főút: Nagykanizsa (7. sz. főút) - Zalaegerszeg - Vasvár (8. sz. főút)
100. 75. sz. főút: Keszthely (71. sz. főút) - Rédics (86. sz. főút)
101. 76. sz. főút: Balatonberény (7. sz. főút) - Sármellék - Zalacsány - Zalaegerszeg - Nádasd (86. sz. főút)
102. 760. sz. főút: Keszthely (75. sz. főút) - Szentgyörgyvár (76. sz. főút)
103. 77. sz. főút: Veszprém (8. sz. főút) - Tapolca - Lesencetomaj (84. sz. főút)
104. 801. sz. főút: Székesfehérvár (7. sz. főút) - Csór (8. sz. főút)
105. 81. sz. főút: Székesfehérvár (7. sz. főút) - Kisbér - Győr (1. sz. főút)
106. 813. sz. főút: Győr keleti térsége (M1) - Győr (1. sz. főút)
107. 82. sz. főút: Veszprém térsége (8. sz. főút) - Zirc - Pannonhalma - Győr (M1)
108. 821. sz. főút: Győr (1. sz. főút) - Győr (83. sz. főút)
109. 83. sz. főút: Városlőd (R8) - Pápa
110. 830. sz. főút: Veszprém (R8) - Veszprém (82. sz. főút)
111. 832. sz. főút: Pápa (83.sz. főút) - Csót - Bakonytamási - Veszprémvarsány (82. sz. főút)
112. 834. sz. főút: Pápa (83.sz. főút) - Nemesszalók - Celldömölk - Sárvár (84. sz. főút)
113. 84. sz. főút: Balatonederics (71. sz. főút) - Sárvár - Sopron - (Ausztria)
114. 85. sz. főút: Győr térsége (1. sz. főút) - Csorna - Kapuvár - Nagycenk (84. sz. főút)
115. 86. sz. főút: (Szlovénia) - Rédics - Zalabaksa - Zalalövő - Körmend - Szombathely - Csorna - Mosonmagyaróvár (150. sz. főút)
116. 861. sz. főút: Kópháza (84. sz. főút) - (Ausztria)
117. 87. sz. főút: Kám (8. sz. főút) - Szombathely - Gencsapáti
118. 88. sz. főút: Vát (86. sz. főút) - Sárvár (84. sz. főút)
119. 89. sz. főút: Gencsapáti (87. sz. főút) - Bucsu - (Ausztria)
120. Budapest térszerkezetet meghatározó főútjai

3.2. Tervezett szakaszok:

A B
1. 1. sz. főút: Győr elkerülő (Vámosszabadi (14. sz. főút) - Abda (1. sz. főút), Tatabánya - Tata elkerülő
2. 31. sz. főút: új nyomvonalon: Ecser (M0) - Nagykáta (31. sz. főút)
3. 38. sz. főút: Tarcal elkerülő
4. 38. sz. főút: új nyomvonalon: Ináncs - Abaújszántó
5. 51. sz. főút: Baja délkeleti elkerülő
6. 57. sz. főút: Mohács - Nagybaracska (51. sz. főút)
7. 66. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kapospula (61. sz. főút)
8. 67. sz. főút: (Horvátország) - Zaláta - Sellye - Szigetvár (6. sz. főút)
9. 71. sz. főút: Keszthely (Fenékpuszta) elkerülő
10. 82. sz. főút: Veszprém - Gyulafirátót elkerülő
11. 86. sz. főút: Szombathely elkerülő (Szombathely - Balogunyom - Kisunyom), Mosonmagyaróvár elkerülő
12. 87. sz. főút: Gencsapáti - Kőszeg - (Ausztria), Szombathely elkerülő
13. 100. sz. főút: Bicske térsége (M1) - Százhalombatta - Újhartyán (M5)
14. 131. sz. főút: Komárom (10. sz. főút) - (Szlovákia)
15. 160.sz. főút: Mosonmagyaróvár (M1) - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)
16. 212. sz. főút: Rétság térsége (2. sz. főút) - Jobbágyi - Szurdokpüspöki térsége - Gyöngyös (3. sz. főút)
17. 213. sz. főút: Gödöllő (3. sz. főút) - Vác térsége - Tahitótfalu (11. sz. főút)
18. 305. sz. főút Miskolc
19. 312. sz. főút: Albertirsa (4. sz. főút) - Tápiószentmárton - Nagykáta - Jászfényszaru (32. sz. főút)
20. 338. sz. főút: Nyíregyháza nyugati elkerülő (36. sz. és 38. sz. főút)
21. 445. sz. főút: Kecskemét északi elkerülő (5. sz. főút - M5)
22. 481. sz. főút: Debrecen reptérre vezető út
23. 512. sz. főút: Kalocsa térsége (51. sz. főút) - Paks térsége (M6)
24. 811. sz. főút: új nyomvonalon: Székesfehérvár (7. sz. főút) - Zámoly - Csákvár - Felcsút - Óbarok (1. sz. főút)
25. 813. sz. főút: Pér (81. sz. főút) - Győr keleti térsége (M1), Győr (1. sz. főút) - Vámosszabadi (14. sz. főút)
26. 821. sz. főút: Győr (82. sz. főút) - Győr (83. sz. főút)
27. 832. sz. főút: Pápa elkerülő
28. 836. sz. főút: Pápa (83. sz. főút) - Devecser - Tapolca (77. sz. főút)
29. 851. sz. főút: (Ausztria) - Fertőd - Fertőszentmiklós térsége (85. sz. főút)
30. 861. sz. főút: Rábacsanak térsége (86. sz. főút) - Pápa (83. sz. főút)
31. 862. sz. főút Jánossomorja (86. sz. főút) - (Ausztria)
32. Győr (M19) - Gönyű (1. sz. főút)
33. (Szlovénia) - Bajánsenye - Zalalövő - Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút)
34. Lenti térsége (75. sz. főút) - Tornyiszentmiklós (M70)
35. Devecser - Sümeg - Keszthely (71. sz. főút)
36. Veszprémvarsány (82. sz. főút) - Kisbér (81. sz. főút)
37. Mór (81. sz. főút) - Oroszlány térsége
38. Fehérvárcsurgó (81. sz. főút) - Iszkaszentgyörgy (801. sz. főút)
39. Vérteskéthely (81. sz. főút) - Oroszlány térsége - Környe - Tatabánya - Tát
(10. sz. főút)
40. Veszprém térsége (72. sz. főút) - Litér (M8)
41. Sávoly (M7) - Marcali - Somogyvár - Gamás - Törökkoppány - Nagykónyi (61. sz. főút)
42. Iharosberény térsége (61. sz. főút) - Gyékényes térsége - (Horvátország)
43. Pécs térsége (M60) - Vajszló
44. Darány (6. sz. főút) - Sellye - Harkány - Siklós - Villány - Udvar térsége (56. sz. főút)
45. Köblény térsége (M9) - Komló térsége (66. sz. főút)
46. Kalocsa (51. sz. főút) - Kecel (54. sz. főút)
47. Soltvadkert (53. sz. főút) - Kiskunmajsa - Kistelek - Mindszent - Derekegyház - Nagymágocs - Orosháza (M47)
48. Szabadegyháza (62. sz. főút) - Adony - Ráckeve - Kiskunlacháza (51. sz. főút)
49. Szigetszentmiklós (M0) - Ráckeve
50. Jászberény (32. sz. főút) - Gyöngyös (3. sz. főút)
51. Szécsény térsége (22. sz. főút) - Nógrádszakál - (Szlovákia)
52. Pétervására (23. sz. főút) - Sirok (24. sz. főút)
53. Karácsond térsége (3. sz. főút) - Heves - Kisköre - Kunhegyes - Kenderes
(4. sz. főút)
54. Tiszafüred (33. sz. főút) - Tiszaörs (34. sz. főút)
55. Törökszentmiklós (46. sz. főút) - Martfű térsége (442. sz. főút)
56. Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Kiskunhalas - Mélykút - Kunbaja - (Szerbia)
57. Hódmezővásárhely (M47) - Kübekháza térsége (Szerbia/Románia)
58. Hódmezővásárhely (M47) - Makó (43. sz. főút)
59. Szarvas (44. sz. főút) - Orosháza - Mezőkovácsháza - Battonya - (Románia)
60. Békés (470. sz. főút) - Doboz - Sarkad - Méhkerék térsége - (Románia)
61. Békéscsaba (M44) - Doboz
62. Békéscsaba - Medgyesegyháza - Mezőkovácsháza
63. Kisújszállás (4. sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44. sz. főút)
64. Kunmadaras (34. sz. főút) - Karcag - Füzesgyarmat - Szeghalom (47. sz. főút)
65. Rakamaz térsége (38. sz. főút) - Tiszavasvári - Hajdúböszörmény (35. sz. főút)
66. Tokaj (39. sz. főút) - Tiszanagyfalu (38. sz. főút)
67. Ináncs (3. sz. főút) - Abaújszántó (39. sz. főút)
68. Sárospatak (37. sz. főút) - Cigánd (381. sz. főút)
69. Tiszafüred-Polgár
70. Debrecen (471. sz. főút) - Bocskaikert (354. sz. főút)
71. Nyíregyháza térsége (M3) - Nyírbátor - Vállaj - (Románia)
72. Csökmő térsége (47. sz. főút) - Körösnagyharsány - (Románia)
73. Budapest tervezett főútjai
74. Cigánd (381. sz. főút) - Sárospatak (37. sz. főút)
75. Kisvárda (4. sz. főút) - Fehérgyarmat (491. sz. főút)

4/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat távlati nagy hídjai a Dunán és a Tiszán

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Távlati Duna-hidak

1.1. Meglévő közúti hidak

A B
1. Esztergom - (Szlovákia) M10
2. Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.] M0 észak
3. Budapest [III. ker.] - Budapest [XIII. ker.] Árpád híd
4. Budapest [V. ker.] - Budapest [I. ker.] Erzsébet híd
5. Budapest [XI. ker.] - Budapest [IX. ker.] Rákóczi híd
6. Budapest [XXII. ker.] - Szigetszentmiklós M0 dél
7. Dunaújváros - Dunavecse M8
8. Dunaföldvár - Solt 52. sz. főút
9. Bogyiszló - Fajsz M9
10. Baja 55. sz. főút

1.2. Tervezett közúti hidak

A B
1. Vámosszabadi térsége - (Szlovákia) 81. sz. főút
2. Komárom - (Szlovákia) 13. sz. főút
3. Vác - Tahitótfalu (új főút)
4. Budapest [III. ker.] - Budapest [XIII. ker.] Aquincumi híd
5. Budapest [XI. ker.] - Budapest [XXI. ker.] Galvani híd
6. Budapest [XI. ker.] - Budapest [XXI. ker.] Albertfalvai híd
7. Százhalombatta-Tököl 100. sz. főút
8. Adony - Ráckeve (új főút)
9. Paks - Foktő (új főút)
10. Mohács (új főút)

1.3. Meglévő vasúti hidak

A
1. Komárom - (Szlovákia)
2. Budapest [III. ker.] - Budapest [IV. ker.]
3. Budapest [XI. ker.] - Budapest [IX. ker.]
4. Baja

1.4. Tervezett vasúti híd

1. Ercsi - Ráckeve térsége

2. Távlati Tisza-hidak

2.1. Meglévő közúti hidak

A B
1. Tivadar - Kisar új főút
2. Vásárosnamény 41. sz. főút
3. Záhony - (Ukrajna) 4. sz. főút
4. Cigánd - Tiszakajár 381. sz. főút
5. Tiszaújváros 35. sz. főút
6. Polgár - Oszlár M3
7. Tiszafüred - Poroszló 33. sz. főút
8. Kisköre - Tiszabura (új főút)
9. Szolnok 4. sz. főút
10. Csongrád - Szentes 451. sz. főút
11. Algyő M47
12. Szeged - Algyő M43
13. Szeged 43. sz. főút

2.2. Tervezett közúti hidak

A B
1. Nagyvarsány - Tiszaszalka (M3)
2. Záhony térsége - (Ukrajna) (M34)
3. Kenézlő - Balsa 3803. sz. út
4. Tokaj - Tiszanagyfalu 39. sz. főút
5. Tiszapüspöki - Besenyszög (M4)
6. Tiszaug - Lakitelek (M44)
7. Mindszent - Baks (új főút)

2.3. Meglévő vasúti hidak

1. Eperjeske - (Ukrajna)
2. Záhony - (Ukrajna)
3. Tokaj - Rakamaz
4. Tiszafüred - Poroszló
5. Szolnok - Szajol
6. Algyő

2.4. Tervezett vasúti hidak

1. Záhony térsége a nagysebességű vasútvonalon
2. Szolnok térsége a nagysebességű vasútvonalon
3. Szeged a nagysebességű vasútvonalon
4. Szeged, a Szeged - Újszeged - Nagylak - (Románia) - vasútvonalon

4/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos törzshálózati vasúti pályák

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Tervezett nagysebességű vasútvonalak

1.1. (Ausztria és Szlovákia) - Hegyeshalom térsége és Rajka térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Röszke és Kübekháza - (Szerbia és Románia)

1.2. (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Záhony térsége - (Ukrajna)

2. Meglévő országos törzshálózati vasúti pályák

A B
1. Vasútvonal száma
2. 1 Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] - Hegyeshalom - (Ausztria)
3. 1d Hegyeshalom - Rajka - (Szlovákia)
4. 2 Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Esztergom
5. 3 Komárom - Komárom - (Szlovákia)
6. 4 Esztergom - Kertváros - Almásfüzitő
7. 5 Székesfehérvár - Komárom (Rendező)
8. 8 Győr - Sopron - (Ausztria)
9. 9 Fertőszentmiklós - (Ausztria)
10. 10 Győr (Rendező) - Celldömölk
11. 11 Győr - Veszprém
12. 12 (2) Tatabánya - Oroszlány
13. 15 Szombathely - Sopron - Ágfalva - (Ausztria)
14. 16 Hegyeshalom - Porpác
15. 17 Szombathely - Zalaszentiván - Nagykanizsa
16. 20 Székesfehérvár - Szombathely
17. 21 Szombathely - Szentgotthárd - (Ausztria)
18. 25 Boba - Zalaegerszeg - Őriszentpéter - (Szlovénia)
19. 26 Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk
20. 29 (2) Szabadbattyán - Tapolca
21. 30 Budapest [I. kerület, Déli pu.] - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr
- (Horvátország)
22. 31 Érdi elágazás - Tárnok
23. 40 Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Pécs
24. 41 Dombóvár - Gyékényes - (Horvátország)
25. 42 Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks
26. 43 Mezőfalva - Rétszilas
27. 44 Székesfehérvár - Pusztaszabolcs
28. 45 Sárbogárd - Börgönd
29. 46 Rétszilas - Bátaszék
30. 60 (1) Murakeresztúr - Gyékényes
31. 65 (1) Pécs - Villány
32. 66 Villány - Magyarbóly - (Horvátország)
33. 70 Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Szob - (Szlovákia)
34. 71 Budapest [XV. kerület, Rákospalota-Újpest] - Vácrátót - Vác
35. 74 Nógrádszakál - (Szlovákia)
36. 77 Aszód - Vácrátót
37. 78 (2) Nógrádszakál - Ipolytarnóc - (Szlovákia)
38. 80 (1) Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
39. 81 Hatvan - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
40. 82 Hatvan - Újszász
41. 86 Vámosgyörk - Újszász
42. 87 Füzesabony - Putnok
43. 89 Nyékládháza - Tiszapalkonya-erőmű
44. 90 Felsőzsolca - Hidasnémeti - (Szlovákia)
45. 92 (1) Miskolc (Tiszai) - Bánréve - (Szlovákia)
46. 92 (2) Bánréve - Ózd
47. 94 Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - (Szlovákia)
48. 100 Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Cegléd - Szolnok - Záhony - (Ukrajna)
49. 100c Mezőzombor - Nyíregyháza
50. 101 Püspökladány - Biharkeresztes - (Románia)
51. 103 Karcag - Tiszafüred
52. 105 Debrecen - Nyírábrány - (Románia)
53. 108 Debrecen - Füzesabony
54. 110 Apafa - Mátészalka
55. 115 Mátészalka - Tiborszállás - Vállaj [Ágerdőmajor] - (Románia)
56. 120a Budapest [X. kerület, Rákos] - Újszász - Szolnok
57. 120 Szajol - Lőkösháza - (Románia)
58. 135 Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - (Románia)
59. 136 Szeged (Rendező) - Röszke - (Szerbia)
60. 140 Cegléd - Szeged
61. 142 Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest] - Lajosmizse - Kecskemét
62. 150 Budapest [IX. kerület, Ferencváros] - Kelebia - (Szerbia)
63. 154 Bátaszék - Baja - Kiskunhalas
64. 155 Kiskunhalas - Kiskunfélegyháza
65. 235 Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] - Budapest [XXIII. kerület, Soroksár Terminál]
66. 284 Záhony normál nyomtávú hálózat
67. 318 Nagybörzsöny [Nagyirtás] - Nagybörzsöny
68. 400 Záhony széles nyomtávú hálózat
69. - Budapesti körvasút vonalai közül:
70. 200 Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] - Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező]
71. 201 Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] - Budapest [XIII. kerület, Angyalföld]
72. 202 Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] - Budapest [XV. kerület, Rákospalota - Újpest]
73. 203 Budapest [X. kerület, Rákos] - Budapest [X. kerület, Rákosi elágazás]
74. 205 Budapest [IX. kerület, Ferencváros] - Budapest [X. kerület, Kőbánya felső]
75. 206 Budapest [IX. kerület, Ferencváros] - Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest]
76. 210 Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Budapest [XV. kerület, Vasúttörténeti park]
77. 211 Budapest [XIX. kerület, Kispesti elágazás] - Budapest [XVIII. kerület, Pestszentimre felső elágazás]
78. 212 Budapest [X. kerület, Kőbánya teher] - Budapest [X. kerület, Kőbánya felső]
79. 216 Budapest [X. kerület, Kőbánya felső elágazás] - Budapest [X. kerület, Kőbánya-Hizlaló]
80. 217 Budapest [X. kerület, Kőbánya felsői kiágazás] - Budapest [X. kerület, Rákos]
81. 219 Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Budapest [XIV. kerület, Városligeti elágazás]
82. 220 Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] - Budapest [XV. kerület, Istvántelki főműhely]
83. 221 Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] - Budapest [XVIII. kerület, Szemeretelep mh.]

3. Tervezett országos törzshálózati vasúti pályák

A B
1. Vasútvonal száma
2. V0 Budapestet délről kerülő vasútvonal (V0): Szárliget - Szár - Bodmér - Vértesacsa - Vereb - Baracska - Ercsi - Szigetszentmárton - Kiskunlacháza - Bugyi - Dabas - Újhartyán - Ceglédbercel
3. Hajmáskér - Balatonfűzfő
4. Sopron - Ágfalva - (Ausztria)
5. Kópházánál átkötés
6. 392 Bácsalmás - Csikéria - (Szerbia)
7. 121 Szeged - Újszeged - Nagylak - (Románia)
8. Zalaszentivánnál 2 deltavágány.
9. 100d Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest] - Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. terminál - Üllő
10. Budapest [XX. kerület, Pesterzsébet] - Budapest [IX. kerület, Ferencváros nyugati rendező]
11. Mezőkeresztes - Emőd, Emőd - Nyékládháza nyomvonalkorrekció
12. Aszódi korrekció
13. Százhalombatta - Ráckeresztúr - Ercsi
14. Szeged - (Szerbia)
15. Budapest [I. kerület, Déli pu.] - Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.]

4/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos repülőterek

1. Nemzetközi kereskedelmi repülőterek

1.1. Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]

1.2. Debrecen [Debreceni Nemzetközi Repülőtér]

1.3. Sármellék [Hévíz - Balaton Airport]

2. Közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőterek

2.1. Kecskemét

2.2. Pápa

2.3. Szolnok

2.4. Taszár

4/5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos kerékpárút-törzshálózat elemei

(A település e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. Felső-Dunamente kerékpárútvonal:
1.A: (Szlovákia - Ausztria) - Rajka - Bezenye - Mosonmagyaróvár - Halászi - Darnózseli - Hédervár - Ásványráró - Dunaszeg - Győrladamér - Győrzámoly - Győrújfalu - Győr - Vének - Gönyű - Komárom - Almásfüzitő - Dunaalmás - Neszmély - Süttő - Lábatlan - Nyergesújfalu - Tát - Esztergom - Pilismarót - Dömös - Visegrád - Dunabogdány - Kisoroszi - Tahitótfalu - Szigetmonostor - Szentendre - Budapest (6-os jelű Euro Velo®)
1.B: Mosonmagyaróvár - Dunakiliti - (Szlovákia)
1.C: Győr - Vámosszabadi - (Szlovákia)
1.D: Komárom - (Szlovákia)
1.E: Tata - Etyek - (A 10. sz. Közép-Európa Vizei kerékpárútvonal Tordas - Etyek közötti szakasza) - Ercsi
1.F: Pilismarót - Szob - Nagymaros - Verőce - Vác - Göd - Dunakeszi - Budapest (6-os jelű Euro Velo®)
1.G: Kisoroszi - Tahitótfalu - Leányfalu
1.H: Budapest - Budakalász
2. Északkeleti határmente kerékpárútvonal:
2.A: (Szlovákia) - Szob - Kemence - Balassagyarmat - Szécsény - Litke - Salgótarján - Cered - Ózd - Bánréve - Aggtelek - Jósvafő - Szalonna - Hidasnémeti - Gönc - (A 4. sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza) - Sátoraljaújhely - Pácin - Záhony - Zsurk - Lónya - Vásárosnamény -Szatmárcseke - Tiszacsécse - Tiszabecs - (Ukrajna)
2.B: Litke - Ipolytarnóc - (Szlovákia)
2.C: Nagybárkány - Márkháza - Nagykeresztúr - Salgótarján - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
2.D: Somoskőújfalu - Salgótarján
2.E: Bánréve - (Szlovákia)
2.F: Telkibánya - Kéked - (Szlovákia)
2.G: Záhony - (Ukrajna)
2.H: Gulács - Tarpa - Tivadar
3. Kelet-magyarországi kerékpárútvonal:
3.A: Nyírábrány - Nyírbátor - Csengersima - Tiszabecs
3.B: Csengersima - (Románia)
3.C: Nyírábrány - (Románia)
4. Tiszamente kerékpárútvonal (11-es jelű Euro Velo®):
4.A: Gönc - Telkibánya - Bózsva - Pálháza - Füzérradvány - Mikóháza - Sátoraljaújhely - Sárospatak - Bodrogolaszi - Vámosújfalu - Olaszliszka - Szegilong - Szegi - Bodrogkisfalud - Bodrogkeresztúr - Tarcal - Tokaj - Tiszaladány - Tiszatardos - Tiszalök - Tiszadada - Tiszadob - Tiszaújváros - Tiszapalkonya - Tiszatarján - Tiszakeszi - Ároktő - Tiszadorogma - Tiszabábolna - Poroszló - Sarud - Kisköre - Tiszasüly - Kőtelek - Nagykörű - Szolnok - Tószeg - Tiszavárkony - Tiszajenő - Tiszakécske - Lakitelek - Tiszaalpár - Csongrád - Baks - Ópusztaszer - Sándorfalva - Szeged - Röszke - (Szerbia)
4.B: Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
4.C: Tiszaújváros - Tiszacsege - Tiszafüred - Abádszalók - Kisköre
5. Dél-alföldi határmente kerékpárútvonal:
5.A: Debrecen - Létavértes - Biharkeresztes - Sarkad - Gyula - Lőkösháza - Battonya - Mezőhegyes - Tótkomlós - Orosháza - Hódmezővásárhely - Szeged - Mórahalom - Tompa - Bácsalmás - Nagybaracska - Mohács
5.B: Biharkeresztes - Ártánd - (Románia)
5.C: Nagybaracska - Dávod - (Szerbia)
6. Alsó-Dunamente kerékpárútvonal (6-os jelű Euro Velo®):
6.A: Budapest - Dunaharaszti - Taksony - Dunavarsány - Majosháza - Ráckeve - Dömsöd - Dunavecse - Dunaegyháza - Solt - Dunapataj - Ordas - Dunaszentbenedek - Uszód - Foktő - Fajsz - Baja - Szeremle - Dunafalva - Mohács - Kölked - (Horvátország)
6.B: Budapest - Érd - Százhalombatta - Tököl - Szigethalom - Dunavarsány
6.C: Százhalombatta - Ercsi - Dunaújváros - Dunaföldvár
6.D: Mohács - Hercegszántó - (Szerbia)
7. Délnyugat-magyarországi kerékpárútvonal:
7.A: Balatonakarattya - Siófok - Keszthely - Sármellék - Zalakaros - Nagykanizsa - Kaszó - Nagyatád - Berzence - (Horvátország)
7.B: Nadap - Velence - Gárdony - Pákozd
7.C.: Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
8. Északnyugat-dunántúli kerékpárútvonal:
8.A: Győr - Pannonhalma - Csesznek - Zirc - Veszprém - Balatonalmádi - Balatonfüred
8.B: Tihany
9. Dunántúli határmenti kerékpárútvonal (részben 13-as jelű Euro Velo®):
9.A: Kölked - Sátorhely - Majs - Lippó - Kislippó - Magyarbóly - Villány - Villánykövesd - Palkonya - Újpetre - Vokány - Nagytótfalu - Kisharsány - Siklós - Matty - Kisszentmárton - Vejti - Piskó - Zaláta - Drávasztára - Felsőszentmárton - Szentborbás - Tótújfalu - Potony - Drávagárdony - Drávatamási - Barcs - Péterhida - Babócsa - Bolhó - Heresznye - Vízvár - Somogyudvarhely - Berzence - Gyékényes - Zákány - Őrtilos - Murakeresztúr - Molnári - Letenye - Bázakerettye - Tormafölde - Szécsisziget - Lenti - Rédics - Resznek - Nemesnép - Szentgyörgyvölgy - Velemér - Magyarszombatfa - Bajánsenye - Őriszentpéter - Szalafő - Apátistvánfalva - Magyarlak - Rábagyarmat - Rátót - Csákánydoroszló - Pinkamindszent - Szentpéterfa - Pornóapáti - Felsőcsatár - Narda - Bucsu - Bozsok - Velem - Kőszeg - Horvátzsidány - Csepreg - Szakony - Zsira - Sopronhorpács - Egyházasfalu - Lövő - Röjtökmuzsaj - Nagylózs - Fertőhomok - Fertőd - Sarród - Jánossomorja - Várbalog - Hegyeshalom - (Ausztria)
9.B: Siklós - Harkány - Márfa - Diósviszló - Rádfalva - Kórós - Sámod - Kisszentmárton
9.C: Molnári - (Horvátország)
9.D: Szentgyörgyvölgy - Magyarföld - Bajánsenye
9.E: Szalafő - (Szlovénia)
9.F: Szentgotthárd - (Ausztria)
9.G: Szentpéterfa - Ják
9.H: Ólmod - (Ausztria)
9.I: Fertőhomok - Fertőrákos - (Ausztria)
9.J: Sarród - (Ausztria)
9.K: Sopronkőhida - Sopron - Harka (Ausztria)
9.L: Sopron - Ágfalva - (Ausztria)
9.M: Hegyeshalom - Bezenye
9.N: Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom
9.O: Mosonszolnok - Mosonmagyaróvár
9.P: Várbalog - (Ausztria)
10. Közép-Európa Vizei kerékpárútvonal (14-es jelű Euro Velo®):
Szentgotthárd - Zalaegerszeg - Keszthely - Tihany - Balatonakarattya - Székesfehérvár - Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Eger - Hortobágy - Debrecen - Nyírábrány
13. Fertőd - Keszthely kerékpárútvonal:
Fertőd - Csapod - Cirák - Répcelak - Celldömölk - Jánosháza - Hévíz - Keszthely
21. Palócok földje kerékpárútvonal:
Szécsény - Hollókő - Nagybárkány
22. Bükki kerékpárútvonal:
Ózd - Dédestapolcsány - Szilvásvárad - Bélapátfalva - Eger
23. Nyugat-zempléni kerékpárútvonal:
23.A: Gönc - Boldogkőváralja - Miskolc - Felsőtárkány - Eger
23.B: Nagyvisnyó - Szilvásvárad
31. Zagyvamenti kerékpárútvonal:
(2.C kerékpárút Salgótarján és Nagybárkány közötti szakasza) - Szurdokpüspöki - Zagyvaszántó - Petőfibánya - (10.A kerékpárút Petőfibánya és Jászfényszaru közötti szakasza) - Jászberény - Szolnok
32. Jászok, kiskunok földje kerékpárútvonal:
Jászberény - Cegléd - Nagykőrös - Kecskemét - Bugacpusztaháza
41. Hajdúvárosok-Szabolcs kerékpárútvonal:
Bekecs - Szerencs - Tarcal - (4.A kerékpárút Tarcal és Tokaj közötti szakasza) - Tokaj - Gávavencsellő - Nagyhalász - Nyíregyháza - Hajdúnánás - Hajdúdorog - Hajdúböszörmény - Debrecen
42. Alföldi kerékpárútvonal:
Tiszafüred - Karcag - Füzesgyarmat - Szeghalom - Vésztő - Doboz - Sarkad
43. Körösvölgyi kerékpárútvonal:
(Románia) - Gyula - Békéscsaba - Békés - Mezőberény - Gyomaendrőd - Szarvas - Öcsöd - Csongrád - Kiskunfélegyháza - Bugacpusztaháza
51. Csongrádi kerékpárútvonal:
(Románia) - Nagylak - Makó - Szeged - Kiskunmajsa - Jászszentlászló - Bugac
61. Közép-magyarországi kerékpárútvonal:
61.A: Bugacpusztaháza - Soltvadkert - Kiskőrös - Dunapataj - (6.A Alsó-Dunamente kerékpárút Dunapataj és Solt közötti szakasza) - Solt - Dunaföldvár - Cece - Simontornya - Tamási
61.B: Cece - Soponya - Tác - Szabadbattyán
62. Sió-völgyi kerékpárútvonal:
Fajsz - Szekszárd - Sióagárd - Kölesd - Sárszentlőrinc - Simontornya - (61. Közép-magyarországi kerékpárút Simontornya és Tolnanémedi közötti szakasza) - Szabadhídvég - Siófok
71. Vértesi kerékpárútvonal:
71.A: Székesfehérvár - Gánt - Várgesztes - Oroszlány [Majkpuszta] - Kecskéd - Környe - Tatabánya - Vértesszőlős - Tata - Dunaalmás (Komárom)
71.B: Oroszlány [Majkpuszta] - Csákvár - Nadap
72. Külső-somogyi kerékpárútvonal:
Balatonföldvár - Kőröshegy - Tamási - Hőgyész - Bonyhád - Mecseknádasd - Pécsvárad - Pécs - Újpetre
73. Belső-somogyi kerékpárútvonal:
Fonyód - Buzsák - Somogyvár - Kaposvár - Szenna - Almamellék - Abaliget - Orfű - Pécs
74. Kaposmente kerékpárútvonal:
Nagyatád - Segesd - Nagybajom - Kaposmérő - Kaposvár - Taszár - Dombóvár - Kurd - Hőgyész
81. Balaton-Rába kerékpárútvonal:
81.A: Veszprém - Nagyvázsony - Kapolcs - Tapolca - Sümeg - Somlóvásárhely - Pápa - Árpás - Győr
81.B: Tapolca - Szigliget
82. Termál kerékpárútvonal:
82.A: Zalabér - Kám - Rum - Sárvár - Szeleste - Bük - Csepreg
82.B: Rum - Szombathely - Bucsu
83. Rába-Bakonyalja kerékpárútvonal:
Sárvár - Celldömölk - Mersevát - Pápa

4/6. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Nemzetközi és országos vízi utak, országos jelentőségű kikötők és határkikötők

1. Nemzetközi és országos vízi utak

A B C
1. A vízi út neve A szakasz (fkm-fkm) A vízi út osztálya
2. Duna (nemzetközi vízi út) 1812-1641 VI/B
3. Duna (nemzetközi vízi út) 1641-1433 VI/C
4. Mosoni-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) 14-2 III
5. Mosoni-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) 2-0 VI/B
6. Szentendrei-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) 32-0 IV
7. Ráckevei-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) 58-0 III
8. Sió-csatorna 121-23 IV/időszakosan (Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések időszakában hajózható, amelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetményben közzétesznek.)
9. Sió-csatorna 23-0 IV
10. Dráva 198-70 II
11. Tisza 685-612 I
12. Tisza 612-544 III
13. Tisza 544-403 III
14. Tisza 403-254 II
15. Tisza 254-160 IV
16. Bodrog 51-0 III
17. Sebes-Körös 10-0 II
18. Kettős-Körös 23-0 II
19. Hármas-Körös 91-0 II
20. Balaton IV
21. Fertőtó II
22. Velencei-tó II
23. Keleti-főcsatorna 45-0 II
24. Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 7-0 II

2. Meglévő országos kikötők

2.1. Dunán:

2.2. Győr - Gönyű

2.3. Komárom

2.4. Budapest [Csepel]

2.5. Dunaújváros

2.6. Paks

2.7. Baja

2.8. Mohács

2.9. Tiszán:

2.10. Tiszaújváros

2.11. Szeged

3. Meglévő határkikötők

3.1. Dunán:

3.2. Mohács

3.3. Tiszán:

3.4. Záhony

3.5. Szeged

3.6. Dráván:

3.7. Drávaszabolcs

4/7. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Erőművek

1. Meglévő atomerőmű és egyéb 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1.1. Ajka

1.2. Budapest I.

1.3. Budapest II.

1.4. Budapest III.

1.5. Budapest IV.

1.6. Debrecen

1.7. Dunaújváros

1.8. Gönyű

1.9. Kazincbarcika

1.10. Litér

1.11. Lőrinci

1.12. Oroszlány

1.13. Paks I.

1.14. Pécs

1.15. Sajószöged

1.16. Százhalombatta

1.17. Tatabánya

1.18. Tiszaújváros I.

1.19. Tiszaújváros II.

1.20. Visonta

2. Tervezett atomerőmű és egyéb 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek

2.1. Almásfüzitő térsége

2.2. Paks II.

2.3. Szeged térsége

4/8. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékei

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. Meglévő 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

Ágazati száma Elhelyezkedése
1. 1. Albertirsa - Szolnok - Hajdúböszörmény - Kisvárda térsége - Barabás - (Ukrajna)

2. Tervezett 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékek:

1. Kisvárda térsége - Nyírkarász térsége

3. Meglévő 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

Ágazati száma Elhelyezkedése
1. 4., 5. Albertirsa - Göd
2. 8., 9. Albertirsa - Szigetcsép - Ercsi - Martonvásár
3. 2. Albertirsa - Cegléd - Szolnok
4. 10. Békéscsaba - Elek - (Románia)
5. 20. Felsőpáhok - Tornyiszentmiklós - Muraszemenye - (Horvátország)
6. 19. Felsőpáhok - Kaposvár
7. 11. Felsőzsolca - Sajóivánka
8. 12. Göd - Bánk - Hont - (Szlovákia)
9. 17. Gönyű - Győr
10. 15. Győr - Litér
11. 14. Győr - Abda - Vámosszabadi - (Szlovákia)
12. 18. Győr - Öttevény - Vép - Hegyeshalom - (Ausztria)
13. 23. Litér - Felsőpáhok
14. 24. Martonvásár - Bicske
15. 25. Martonvásár - Litér
16. 26., 27. Martonvásár - Perkáta - Paks
17. 34., 35. Bogád - Illocska - (Horvátország)
18. 29. Paks - Litér [I.]
19. 30. Paks - Bogád
20. 32. Paks - Szeged
21. 33. Paks - Kaposvár
22. 28. Sajószöged - Nyírtelek térsége - Lónya - (Ukrajna)
23. 36. Sajószöged - Felsőzsolca [I.]
24. 37. Sajószöged - Felsőzsolca [II.]
25. 38. Sajószöged - Göd
26. 41. Szeged - Békéscsaba
27. 40. Szeged - Csanádpalota - (Románia)
28. 42. Szeged - Röszke [I.] - (Szerbia)
29. 3. Szolnok - Mezőtúr - Békéscsaba
30. 46. Tiszaújváros - Sajószöged [I.]
31. 43., 44. Vép - Vasvár - Felsőpáhok

4. Tervezett 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

1. Albertirsa - Kecskemét
2. Almásfüzitő - Dad térsége
3. Bogád - Hercegszántó - (Szerbia)
4. Bogád - Kaposvár
5. Detk térsége
6. Ercsi térsége
7. Gönyű - (Szlovákia)
8. Győr térsége - Abda - Vámosszabadi - (Szlovákia)
9. Hajdúböszörmény - Berettyóújfalu - Békéscsaba
10. Hajdúböszörmény - Létavértes - (Románia)
11. Kecskemét - Nyárlőrinc
12. Kerepes térsége
13. Kisvárda térsége - Hajdúböszörmény
14. Kisvárda térsége
15. Kisvárda térsége - Kisrozvágy - (Szlovákia)
16. Kisvárda térsége - Nyírtelek térsége
17. Martonvásár - Győr
18. Oroszlány - Dad térsége
19. Paks - Albertirsa
20. Paks [I.]
21. Paks - Litér [II.]
22. Paks [II.]
23. Paks [III.]
24. Perkáta
25. Répcelak térsége
26. Sajóivánka - Kazincbarcika - Berente
27. Sajóivánka - Bánréve - (Szlovákia)
28. Sajószöged - Hajdúböszörmény
29. Sajószöged - Nyírtelek térsége - Kisvárda térsége
30. Szeged - Röszke [II.] - (Szerbia)
31. Szeged térsége
32. Székesfehérvár térsége
33. Szigetcsép térsége
34. Szolnok - Nyárlőrinc
35. Tiszaújváros - Sajószöged [II.]

5. Meglévő 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

Ágazati száma Elhelyezkedése
1. 78. Budapest [XV. kerület]
2. 49. Detk - Maklár - Mezőkövesd - Sajószöged
3. 50. Detk - Szolnok
4. 51. Detk - Csány - Budapest [XV. kerület]
5. 52. Detk - Ecséd - Budapest [XV. kerület]
6. 61. Göd - Budapest [XV. kerület]
7. 65. Győr - Hegyeshalom - (Ausztria)
8. Kisvárda - Kisvárda térsége
9. Győr - Százhalombatta
10. 70., 71. Nagyút - Mezőtárkány - Sajószöged
11. 66. Ócsa - Maglód - Budapest [XV. kerület]
12. 69. Sajószöged - Debrecen
13. 72. Sajószöged - Szolnok
14. 73., 74. Sajószöged - Tiszaújváros
15. 62., 63. Sajószöged - Kisvárda térsége - Lónya - (Ukrajna)
16. 54. Százhalombatta - Budapest [XI. kerület]
17. 55., 56. Százhalombatta - Dunaújváros
18. 59., 60. Százhalombatta - Ócsa
19. 75. Szolnok - Szeged
20. Tiszalök - Tiszadada
21. 47. Visonta - Detk [I.]
22. 48. Visonta - Detk [II.]

6. Tervezett 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

1. Budapest [XXI. kerület] - Budapest [XI. kerület]
2. Kerepes térsége

4/9. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezetékek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. Meglévő földgázszállító vezetékek

A B
1. száma elhelyezkedése
2. 100: (Ukrajna) - Beregdaróc - Kisvarsány - Nyírbogdány - Nemesbikk - Füzesabony - Nagyfüged - Zsámbok
3. 100-01: Beregdaróc - Tarpa - Nagyar
4. 100-02: Kisvarsány - Mándok
5. 100-03: Petneháza - Anarcs
6. 100-04: Nyírbogdány - Ibrány
7. 100-05: Tiszavasvári - Tiszalök
8. 100-06: Tiszaújváros
9. 100-07: Tiszaújváros
10. 100-08: Tiszaújváros
11. 100-09: Tiszaújváros
12. 100-10: Nagyfüged - Tarnaörs
13. 100-11: Vámosgyörk - Gyöngyös
14. 100-12: Csány - Jászberény
15. 100-13: Nagyfüged - Halmajugra
16. 101: (Ukrajna) - Beregdaróc - Kisvarsány - Nyírgyulaj - Hajdúszoboszló - Püspökladány - Ecsegfalva - Mezőtúr
17. 101-02: Nyírgyulaj - Napkor - Nyíregyháza
18. 101-03: Nyírgyulaj - Nyírmeggyes - Győrtelek
19. 101-04: Téglás
20. 101-05: Téglás - Hajdúsámson
21. 101-06: Hajdúböszörmény
22. 101-07: Debrecen - Hajdúböszörmény
23. 101-08: Kaba
24. 101-09: Kaba - Földes
25. 101-10: Bucsa - Karcag
26. 102: Hajdúszoboszló - Püspökladány - Ecsegfalva - Mezőtúr
27. 103: Nagyhegyes - Kenderes - Törökszentmiklós - Szolnok - Cegléd - Vecsés
28. 103-01: Nádudvar
29. 103-02: Karcag
30. 103-03: Karcag
31. 103-04: Karcag - Kunmadaras
32. 103-05: Kunmadaras
33. 103-06: Kenderes - Kisújszállás
34. 103-07: Törökszentmiklós
35. 103-08: Törökszentmiklós - Kétpó - Mezőtúr
36. 103-09: Szajol - Martfű
37. 103-10: Szajol
38. 103-11: Szajol
39. 103-12: Abony
40. 103-13: Cegléd
41. 103-21: Szolnok
42. 104: Kenderes - Tiszaörs - Tiszacsege - Tiszaújváros
43. 105: Nemesbikk - Folyás [Bödönhát] - Balmazújváros - Nagyhegyes
44. 105-01: Folyás - Egyek
45. 106: Nagyhegyes - Balmazújváros - Folyás [Bödönhát] - Nemesbikk - Sajószöged - Miskolc
46. 106-01: Nagyhegyes
47. 106-02: Balmazújváros - Hajdúböszörmény
48. 106-03: Balmazújváros
49. 106-04: Folyás [Bödönhát]
50. 106-05: Sajószöged - Sajóörös - Tiszaújváros
51. 106-06: Tiszaújváros
52. 106-21: Tiszapalkonya
53. 107: Hajdúszoboszló - Nagyhegyes
54. 108: Hajdúszoboszló - Nagyhegyes
55. 109: Hajdúszoboszló
56. 110: Hajdúszoboszló
57. 111: Nagyhegyes - Ebes - Debrecen
58. 111-01: Ebes
59. 111-02: Ebes - Debrecen
60. 112: Hajdúszoboszló - Sáránd
61. 113: Sáránd - Berettyóújfalu - Mezősas
62. 122: (Ukrajna) - Beregdaróc
63. 123: Beregdaróc - Kisvarsány - Nyírgyulaj - Hajdúszoboszló
64. 123-01: Nyírgyulaj
65. 123-02: Téglás
66. 124: Napkor
67. 200: Nemesbikk - Miskolc
68. 201: Miskolc - Sajószentpéter - Berente
69. 202: Miskolc - Sajószentpéter - Kazincbarcika - Vadna - Ózd
70. 202-01: Sajókeresztúr
71. 202-02: Sajószentpéter
72. 202-03: Sajószentpéter
73. 202-04: Berente
74. 202-05: Berente
75. 202-06: Berente
76. 202-07: Kazincbarcika
77. 202-08: Vadna - Rudabánya
78. 203: Miskolc - Sajószentpéter - Berente
79. 204: Nemesbikk - Sajószöged - Tiszalúc - Szerencs
80. 204-01: Sajóörös - Tiszaújváros
81. 205: Szerencs - Olaszliszka - Sárospatak
82. 206: Szerencs - Golop - Abaújkér
83. 207: Miskolc
84. 208: Miskolc - Nyékládháza - Miskolc [Vargahegy]
85. 208-01: Miskolc [Vargahegy]
86. 209: Ózd - (Szlovákia)
87. 210: Ózd
88. 211: Ózd - Járdánháza - Tarnalelesz - Mátraterenye - Bátonyterenye [Kisterenye]
89. 211-01: Ózd [Farkaslyuk]
90. 211-02: Mátraterenye - Mátraderecske
91. 212: Tarnalelesz - Fedémes
92. 213: Fedémes - Egerbakta - Eger
93. 214: Fedémes - Bélapátfalva
94. 215: Bátonyterenye [Kisterenye] - Salgótarján
95. 216: Sámsonháza - Nagylóc - Szécsény
96. 217: Bátonyterenye [Kisterenye] - Sámsonháza - Pásztó - Heréd - Hatvan - Zsámbok
97. 217-01: Pásztó
98. 217-02: Heréd - Lőrinci
99. 218: Kazincbarcika
100. 300: Mezőtúr - Szarvas - Szentes - Mindszent - Szeged [Kiskundorozsma]
101. 300-01: Szentes
102. 300-21: Baks - Mindszent
103. 301: Mezőtúr - Öcsöd - Tiszainoka - Lakitelek - Városföld
104. 301-01: Kunszentmárton
105. 302: Mezőtúr - Öcsöd - Tiszainoka - Lakitelek - Városföld
106. 302-01: Kunszentmárton
107. 303: Algyő - Ópusztaszer - Kiskunfélegyháza - Városföld - Kecskemét - Lajosmizse - Újhartyán - Vecsés
108. 303-01: Kecskemét - Nagykőrös
109. 304: Városföld - Kiskunfélegyháza - Ópusztaszer - Szatymaz - Szeged [Kiskundorozsma]
110. 305: Kardoskút - Szentes - Csongrád - Kiskunfélegyháza - Városföld
111. 305-01: Szentes
112. 305-02: Csongrád
113. 305-21: Felgyő - Szentes
114. 306: Városföld - Kecskemét - Kunadacs - Tass - Makád - Adony
115. 306-01: Kecskemét
116. 306-02: Kecskemét
117. 307: Városföld - Kecskemét - Kunadacs - Tass - Makád - Adony
118. 307-21: Adony - Makád
119. 308: Algyő - Szeged [Kiskundorozsma]
120. 308-01: Szeged
121. 309: Szeged [Kiskundorozsma] - Üllés
122. 309-01: Üllés
123. 310: Szank - Kiskunmajsa - Üllés
124. 311: Zsana - Kiskunmajsa - Szank
125. 312: Szank - Bugac - Városföld
126. 313: Szank - Bugac - Városföld
127. 314: Méhkerék - Gyula - Békéscsaba - Kardoskút - Hódmezővásárhely - Algyő
128. 314-01: Pusztaföldvár
129. 314-02: Kardoskút - Pusztaföldvár
130. 314-03: Kardoskút - Orosháza
131. 314-04: Hódmezővásárhely
132. 314-05: Hódmezővásárhely
133. 314-06: Algyő
134. 314-21: Algyő
135. 315: Csabaszabadi - Kamut - Mezőberény
136. 316: Kamut - Murony - Békés
137. 316-01: Murony
138. 317: Békéscsaba - Békés
139. 318: Kardoskút - Orosháza
140. 319: Kardoskút - Orosháza
141. 320: Kardoskút - Orosháza
142. 320-01: Orosháza
143. 321: Kardoskút - Tótkomlós - Mezőhegyes
144. 321-01: Tótkomlós
145. 322: Mezőhegyes - Battonya
146. 323: Hódmezővásárhely - Óföldeák - Makó
147. 324: Kübekháza - Kiszombor - Makó
148. 325: Algyő - Szeged [Újszeged]
149. 325-21: Szeged
150. 325-22: Szeged
151. 326: Algyő - Szeged
152. 327: Szeged [Kiskundorozsma] - Röszke - (Szerbia)
153. 328: Szeged [Kiskundorozsma] - Röszke - (Szerbia)
154. 329: Szank - Soltvadkert - Kalocsa - Fadd - Szekszárd
155. 330: Szank - Kiskunhalas - Jánoshalma - Baja - Báta - Maráza - Pécs
156. 330-01: Kiskunhalas
157. 330-02: Palotabozsok - Mohács
158. 330-03: Pécs
159 330-04: Pécs
160. 330-05: Pécs
161. 330-21: Báta - Dunafalva
162. 331: Városföld - Kiskunfélegyháza - Ópusztaszer - Szatymaz - Szeged [Kiskundorozsma] - Algyő
163. 331a: Báta - Bátaszék - Várdomb - Szekszárd
164. 331-01: Várdomb
165. 331-02: Várdomb - Mőcsény - Bonyhád
166. 331-03: Szekszárd
167. 334: Algyő - Makó - Nagylak - (Románia)
168. 335: Városföld - Bugac - Szank - Kiskunhalas - Jánoshalma - Baja - Báta
169. 400: Zsámbok - Maglód - Vecsés
170. 401: Zsámbok - Gödöllő - Fót [Alag] - Szentendre
171. 401-21: Dunakeszi - Szentendre
172. 402: Vecsés - Újhartyán - Lajosmizse - Kecskemét - Városföld
173. 402-01: Kecskemét - Nagykőrös
174. 403: Vecsés - Majosháza - Szigetcsép - Ercsi
175. 403-21: Szigetcsép - Majosháza
176. 404: Vecsés - Gyál - Budapest [XXIII. kerület] - Szigetszentmiklós
177. 404-01: Szigetszentmiklós
178. 404-02: Szigetszentmiklós - Budapest [XXI. kerület]
179. 404-03: Szigetszentmiklós - Budapest [XXI. kerület]
180. 404-05: Budapest [XXI. kerület]
181. 405: Budapest [XXII. kerület] - Budapest [XI. kerület]
182. 406: Vecsés - Gyál - Bp. [XXIII. kerület] - Szigetszentmiklós - Budapest [XXI. kerület]
183. 406-01: Budapest [XXI. kerület]
184. 407: Vecsés - Ecser - Budapest [X. kerület] - Budapest [XV. kerület]
185. 408: Budapest [XV. kerület] - Fót [Alag]
186. 409: Szentendre - Pilisvörösvár
187. 410: Pilisvörösvár - Budapest [III. kerület]
188. 411: Budapest [III. kerület] - Budapest [II. kerület]
189. 412: Fót [Alag] - Sződ - Vác
190. 412-01: Fót -Veresegyház
191. 412-02: Vác
192. 413: Vác
193. 414: Vác - Bánk - Romhány
194. 415: Romhány - Érsekvadkert - Balassagyarmat
195. 415-01: Érsekvadkert
196. 417: Pilisvörösvár - Perbál - Százhalombatta
197. 500: Pilisvörösvár - Dorog - Lábatlan - Komárom - Bőny - Győr
198. 500-01: Dág
199. 500-02: Nagysáp
200. 500-05: Bana
201. 501: (Ausztria) - Rajka - Mosonmagyaróvár - Mosonszentmiklós
202. 502: Mosonszentmiklós - Ikrény - Győr
203. 503: Ajka - Adásztevel - Lovászpatona - Töltéstava - Győr
204. 504: Kápolnásnyék - Székesfehérvár - Nádasdladány - Ősi - Pétfürdő
205. 504-01: Szabadbattyán
206. 505: Ősi - Pétfürdő
207. 506: Ősi - Berhida - Papkeszi
208. 507: Papkeszi - Veszprém - Herend - Ajka - Devecser
209. 507-01: Veszprém
210. 508: Adony - Szabadegyháza - Aba - Mezőszentgyörgy - Papkeszi
211. 508-01: Szabadegyháza
212. 509: Mezőszentgyörgy - Siófok - Kőröshegy - Szőlősgyörök - Lengyeltóti
213. 509-01: Siófok
214. 509-02: Kőröshegy
215. 509-03: Szőlősgyörök - Balatonboglár
216. 510: Adony - Dunaújváros
217. 511: Adony - Dunaújváros
218. 512: Adony - Kápolnásnyék
219. 513: Adony - Ercsi - Százhalombatta - Érd - Budapest [XXII. kerület]
220. 513-01: Ercsi - Százhalombatta
221. 513-02: Érd
222. 514: Adony - Ercsi - Százhalombatta
223. 514-03: Százhalombatta
224. 514-04: Százhalombatta
225. 514-05: Százhalombatta
226. 515: Naszály - Tata - Környe - Tatabánya
227. 515-01: Tata
228. 515-02: Tatabánya
229. 516: Dág - Zsámbék
230. 517: Győr - Gönyű
231. 600: Lengyeltóti - Marcali - Zalakomár - Nagykanizsa
232. 601: Lengyeltóti - Somogyjád - Kaposvár [Toponár]
233. 601-01: Kaposvár
234. 602: Babócsa - Nagyatád - Iharosberény - Nagykanizsa
235. 602-01: Bolhás - Berzence
236. 602-02: Iharosberény
237. 603: Nagykanizsa - Becsehely
238. 603-01: Becsehely
239. 604: Nagykanizsa - Magyarszerdahely - Pusztaederics
240. 605: Pusztaederics - Nagylengyel
241. 606: Pusztaederics - Gutorfölde - Lenti
242. 606-01: Gutorfölde
243. 607: Devecser - Jánosháza - Dabronc - Pókaszepetk - Zalaegerszeg - Nagylengyel
244. 607-02: Zalaegerszeg
245. 608: Dabronc - Sümegcsehi - Várvölgy - Raposka - Tapolca
246. 608-01: Várvölgy - Cserszegtomaj
247. 608-02: Raposka
248. 609: Pókaszepetk - Körmend
249. 610: Körmend - Csákánydoroszló - Szentgotthárd
250. 610-01: Csákánydoroszló
251. 611: Karakó - Meggyeskovácsi - Szombathely
252. 611-01: Meggyeskovácsi - Sárvár
253. 612: Szombathely - Kőszeg
254. 613: Karakó - Celldömölk - Répcelak
255. 613-01: Celldömölk
256. 614: Mosonszentmiklós - Csorna - Kapuvár - Répcelak
257. 615: Báta - Maráza - Kozármisleny - Túrony - Drávaszerdahely - (Horvátország)
258. 615-21: Pécs - Kozármisleny
259. 616: Répcelak - Újkér - Nagylózs - Sopron
260. 616-01: Nagylózs - Fertőszentmiklós
261. Szlovák tranzit: Vecsés - Balassagyarmat - (Szlovákia)

2. Tervezett földgázszállító vezetékek

A B
1. név elhelyezkedés
2. Nabucco: (Románia) - Nagylak - Hódmezővásárhely - Kecskemét - Adony - Székesfehérvár - Mór - Tét - Rajka - (Ausztria)
3. Déli Áramlat: (Szerbia) - Hercegszántó - Szigetvár térsége - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia)
4. Városföld - Adony - Ercsi
5. Ercsi - Győr
6. Ercsi - Százhalombatta
7. Győr - Mosonmagyaróvár - (Szlovákia)
8. Budapest [XXI. kerület] - Taksony

3. Meglévő kőolajszállító vezetékek

A B
1. név elhelyezkedés
2. Adria Százhalombatta - Káloz - Kára - Kutas - Berzence - (Horvátország)
3. Barátság I. (Szlovákia) - Hont - Pécel - Vecsés - Százhalombatta
4. Barátság II. (Ukrajna) - Fényeslitke - Tiszavasvári - Mezőcsát - Kál - Zsámbok - Százhalombatta
5. Tiszaújváros - Barátság II.
6. Algyő - Pálmonostora - Kecskemét - Pusztavacs - Százhalombatta
7. Kiskunhalas - Szank - Pálmonostora

4. Meglévő termékvezetékek

1. Elhelyezkedés
2. Cegléd - Kecskemét
3. Kápolnásnyék - Komárom [Szőny]
4. Kápolnásnyék - Komárom [Szőny]
5. Kápolnásnyék - Székesfehérvár
6. Kápolnásnyék - Százhalombatta
7. Kecskemét
8. Komárom [Szőny] - Győr
9. Komárom - Győr - Rajka - [Szlovákia]
10. Keleti termékvezeték: (Ukrajna) - Beregdaróc - Vásárosnamény - Nyírbogdány - Tiszavasvári - Tiszapalkonya - Tiszaújváros
11. Szajol - Tiszasüly - Füzesabony - Tiszaújváros
12. Szajol - Tiszasüly - Füzesabony - Tiszaújváros
13. Százhalombatta - Budapest [XXI.]
14. Százhalombatta - Vecsés
15. Százhalombatta - Kápolnásnyék
16. Százhalombatta - Kápolnásnyék
17. Százhalombatta - Ócsa - Cegléd - Szajol
18. Százhalombatta - Ócsa - Cegléd - Szajol
19. Székesfehérvár - Pécs
20. Tiszaújváros - Balmazújváros - Ebes
21. Tiszaújváros - Kazincbarcika
22. Tiszaújváros - Beregdaróc - (Ukrajna)
23. Tiszaújváros - Mezőkövesd - Vámosgyörk - Zsámbok - Üllő - Százhalombatta

4/10. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos vízi létesítmények

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. VTT-tározók

A B C D
1. Megvalósult Tervezett tározó Tápláló vízfolyás Település
2. Beregi Tisza Tákos, Csaroda, Tarpa, Tivadar, Gulács, Jánd, Hetefejércse, Vásárosnamény, Márokpapi
3. Cigánd-Tiszakarádi Tisza Nagyrozvágy, Cigánd, Pácin
4. Dél-borsodi Tisza Ároktő, Tiszadorogma, Tiszacsege
5. Hanyi-Jászsági Tisza Kisköre, Tarnaszentmiklós, Pély
6. Hanyi-Tiszasülyi Tisza Jászkisér, Pély, Tiszasüly
7. Nagykunsági Tisza Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Kunhegyes, Abádszalók
8. Szamos-Kraszna közi Szamos, Kraszna Szamosszeg, Szamoskér, Kocsord, Tunyogmatolcs, Ópályi, Nagydobos, Győrtelek, Mátészalka
9. Szegedi Tisza Baks, Ópusztaszer, Dóc
10. Tisza-
Szamosközi alsó
Tisza Nagyar, Nábrád, Kisar, Gulács, Panyola, Kérsemjén, Fehérgyarmat
11. Tisza-
Szamosközi felső
Tisza Szatmárcseke, Túrisvándi
12. Tisza-Túrközi Tisza Tiszakóród, Tiszacsécse, Milota, Tiszabecs, Sonkád
13. Tiszaroffi Tisza Tiszaroff, Tiszabő, Tiszagyenda
14. Inérháti Tisza Kesznyéten, Tiszaluc, Tiszadob, Tiszaújváros

2. Országos vízkár-elhárítási célú tározók

2.1. Meglévő országos vízkár-elhárítási célú tározók

A B C
1. Megnevezés Tápláló vízfolyás Település
2. Borsóhalmi Zagyva, Tarna Jászjákóhalma, Jászberény
3. Ér menti Ér-Berettyó Pocsaj, Kismarja
4. Halaspusztai Berettyó-Sebes-Körös Szeghalom
5. Kisdelta Fehér-Körös Gyula
6. Kutasi Berettyó Csökmő
7. Lajtamenti Lajta Bezenye
8. Ludasi Bene-patak Ludas, Detk, Nagyút
9. Mályvádi Fekete- és Fehér-Körös Gyula
10. Mérgesi Sebes-Körös Köröstarcsa, Körösladány
11. Rábamenti Rába Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc, Kemenesszentpéter, Vág, Várkesző, Egyházaskesző, Sárvár
12. Jászteleki Zagyva Jászberény, Jásztelek, Jánoshida
13. Bódvalenkei szükségtározó Bódva Bódvalenke, Hidvégardó
14. Bódvarákói szükségtározó Bódva Bódvarákó, Szögliget, Perkupa
15. Bódvaszilasi szükségtározó Bódva Bódvaszilas, Komjáti, Tornaszentandrás
16. Mátraverebélyi Zagyva Mátraverebély, Bátonyterenye
17. Maconkai Zagyva Bátonyterenye
18. Tarjánpataki tározó Zagyva Bátonyterenye
19. Lukácsházi tározó Gyöngyös-patak Kőszeg, Lukácsháza, Kőszegdoroszló
20. Kebele tározó Kebele-patak Belsősárd, Resznek, Zalaszombatfa
21. Alsószenterzsébeti tározó Kerka-patak Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas
22. Góri tározó Répce Bük, Bő, Gór, Csepreg

2.2. Tervezett országos vízkár-elhárítási célú tározók

A B C
1. Megnevezés Tápláló vízfolyás Település
2. Nagyfüged-
Tarnazsadányi
Bene, Tarna, Tarnóca Nagyfüged, Tarnazsadány
3. Viszneki Tarna, Gyöngyös-patak Visznek, Erk, Nagyfüged

3. Meglévő kiemelt jelentőségű vízi építmények

A B C
1. Megnevezés Vízfolyás Érintett település
2. Ágotai vészelzárómű Hortobágy-Berettyó Püspökladány
3. Bőcsi duzzasztómű Hernád Bőcs
4. Balatonkiliti mederduzzasztó Sió Siófok
5. Békési duzzasztó Kettős-Körös Békés
6. Békésszentandrási vízlépcső Hármas-Körös Békésszentandrás
7. Bökényi vízlépcső Hármas-Körös Szentes
8. Dinnyési zsilip Dinnyés-Kajtori-csatorna Pákozd
9. Felsődobszai duzzasztómű Hernád Felsődobsza
10. Gibárti duzzasztómű Hernád Gibárt
11. Gyulai duzzasztó Fehér-Körös Gyula
12. Kesznyéteni árvízkapu Takta-övcsatorna Kesznyéten
13. Kis-Balaton 21T Kis-Balaton Keszthely
14. Kis-Balaton 4T Kis-Balaton Balatonmagyaród
15. Kiskörei vízlépcső Tisza Abádszalók, Kisköre
16. Körösladányi duzzasztó Sebes-Körös Körösladány
17. Kvassay zsilip Ráckevei-Duna Budapest
18. Mexikópusztai zsilip Fertőtó Sarród
19. Mosonmagyaróvári duzzasztó Mosoni-Duna Mosonmagyaróvár
20. Nicki duzzasztó Rába Kenyeri
21. Rábca-torkolati műtárgy Rábca Abda
22. Sió árvízkapu Sió Bogyiszló
23. Siófoki hajózsilip Sió Siófok
24. Siófoki leeresztő zsilip Sió Siófok
25. Szentgotthárdi duzzasztó Rába Szentgotthárd
26. Tassi zsilip Ráckevei-Duna Tass
27. Tiszalöki vízlépcső Tisza Tiszalök
28. Túr torkolati műtárgy Túr Tiszakóród

4. Országos csatornák

4.1. Meglévő országos csatornák

A B
1. Csatorna neve Érintett települések
2. Újszőrhalmi-csatorna Csabacsűd/Nagyszénás-Kondoros
3. Brassó-ér Hajdúböszörmény
4. Vajai-(III.)-főfolyás Berkesz-Nyírbátor
5. Szeghalmi-főcsatorna Szeghalom
6. Felsőréhelyi-főcsatorna Ecsegfalva-Dévaványa
7. Telki-Peresi-csatorna Gyomaendrőd
8. Műrét-Kistiszai-csatorna Baks
9. Kerülőházi (XV.)-csatorna Szabolcsveresmart-Rétközberencs
10. N-III-csatorna Tiszadob-Tiszavasvári
11. Doba-csatorna Tiszasüly-Besenyszög/Csataszög
12. Lónyay-főcsatorna Gávavencsellő-Berkesz
13. Harangzugi-I-csatorna Kétpó-Öcsöd
14. N-II-csatorna Tiszadada
15. Nagy-foki-csatorna Szeghalom-Újiráz/Komádi
16. Dögös-Kákafoki-csatorna Szarvas-Csabaszabadi
17. Karcagi-V -11-csatorna Karcag
18. Megkerülő Dunapataj
19. Kődombszigeti-főcsatorna Komádi-Magyarhomorog
20. Galambos-csatorna Csegöld-Zajta
21. Percsorai-főcsatorna Baks-Dóc
22. Holt-Sebes-Körös Szeghalom-Körösszakál/Körösnagyharsány
23. Gyulai-lecsapoló-csatorna Gyula
24. N-I-csatorna Tiszavasvári
25. Felső-alvízi-tápcsatorna Kékcse-Rétközberencs
26. K-VII-Kösely-vízlead-útvonal Hajdúszoboszló
27. Tiszabői-csatorna Tiszabő-Kunhegyes
28. Kösely-főcsatorna Nádudvar-Sáránd
29. Hortobágy-Kadarcs-összekötő-csatorna Hajdúböszörmény
30. Vajdalaposi-csatorna Nagyhegyes
31. Nyugati-főcsatorna Tiszavasvári-Hortobágy
32. K-IV.-öntöző-főcsatorna Hortobágy-Hajdúböszörmény
33. Berek-ér-Puszta-ér Biharnagybajom-Nagyrábé/Bihartorda
34. Kopolya-Gyepes-összekötő-csatorna Kötegyán
35. Gyepes-főcsatorna Tarhos-Kötegyán
36. Csikósér-Élővíz-összekötő-csatorna Gyula
37. Kispálszigeti-csatorna Nagyrábé
38. Sárközi-II.-főcsatorna Öregcsertő-Sükösd
39. Mezőberényi-főcsatorna Murony-Mezőberény
40. Kadia-Ó-Duna Hercegszántó
41. Magdolna-ér Balmazújváros
42. Harta-II-összekötő-csatorna Harta
43. Forgácsháti-csatorna Tiszavasvári-Hajdúnánás
44. K-1-öntöző-csatorna Szentes-Szarvas
45. Folyáséri-főcsatorna Körösladány-Szeghalom
46. Taktaközi-öntöző-főcsatorna Szerencs-Tokaj
47. Bágy-Szandalik-csatorna Folyás-Újszentmargita
48. V-3 Óvári-csatorna Doboz-Sarkad
49. Füredkócsi-tározó-tápcsatorna Tiszafüred-Hortobágy
50. Mirhó-Kisgyolcsi-összekötő-csatorna Abádszalók
51. Malomzug-Décsipusztai-csatorna Szarvas
52. K-V-1.-megkerülő-csatorna Balmazújváros
53. Csátés-csatorna Jászapáti-Jászkisér
54. Sártó-Ökröstói-csatorna Hódmezővásárhely
55. KÖF-DVCS-összekötő-csatorna Akasztó
56. Kopáncsi-öntözőcsatorna Hódmezővásárhely
57. K-I.-főcsatorna Tiszavasvári
58. Bárkás-csatorna Sarkad
59. Álomzugi-csatorna Mezőtúr/Túrkeve
60. Veker-ér-csatorna Szentes
61. Pálfoki-csatorna Bihartorda-Bakonszeg
62. Maros jobb parti tápcsatorna Makó
63. Patéi-csatorna Szentes
64. Terehalom-Mucsiháti-csatorna Szentes
65. Mezőtúri-VI-csatorna Mezőtúr
66. Csente-Szakáli-III.-csatorna Körösszakál-Berekböszörmény
67. Nagytói-Toprongyos-csatorna Komádi-Geszt
68. Siratói összekötő-csatorna Békésszentandrás
69. Alsófutaki-csatorna Püspökladány
70. Matyér-Subasai-főcsatorna Szeged
71. Kálló-ér Zsáka-Berettyóújfalu
72. Oláhréti-csatorna Nyíregyháza
73. Szelidi-tavi Dunapataj-Kalocsa
74. Csorna-Foktői-csatorna Foktő-Szakmár
75. Máriapócsi (IV. számú) főfolyás Demecser-Nyírbogát
76. Ferencszállási-csatorna Deszk-Klárafalva
77. K-VIII-öntöző-főcsatorna Nádudvar-Hajdúszoboszló
78. K-VIII-10.-öntözőcsatorna Püspökladány-Nádudvar
79. Csente-Szakáli-II.-csatorna Magyarhomorog-Körösszegapáti
80. Csente-Szakáli-I.-csatorna Komádi
81. Csillagosi-összekötő-csatorna Homokmégy
82. Jászsági-főcsatorna Tiszasüly-Kisköre
83. Hamvas-főcsatorna Püspökladány-Földes
84. Büngösdi-csatorna Köröstarcsa-Mezőberény/Körösladány
85. Keleti-főcsatorna Tiszalök-Bakonszeg
86. Belfő-csatorna Paszab-Záhony
87. Kopolya-Gyepes alsó összekötő-csatorna Sarkad
88. Gojdár-Pamukéri-csatorna Mártély-Hódmezővásárhely
89. Solti-árapasztó Solt
90. Gerlai-holtág Békéscsaba
91. Szeghalmi-gyűjtőcsatorna Szeghalom
92. 22. csatorna Jászkisér
93. K-11-csatorna Szentes-Szarvas
94. Sugovica Baja
95. Kiskunsági-főcsatorna Tass-Akasztó
96. Szeregyházi-csatorna Gyula
97. Homoródi-összekötő-csatorna Miske-Dusnok
98. Halastói-tápcsatorna Tiszakeszi-Újszentmargita
99. Kopolya Sarkad-Kötegyán
100. Karapancsai-főcsatorna Mohács-Dávod/Hercegszántó
101. Malomzug-Simafoki-csatorna Túrkeve-Mezőtúr/Gyomaendrőd
102. Tetétlen-szigeti-csatorna Tetétlen-Sáp
103. V. Vargahosszai-főcsatorna Békés-Doboz
104. Kösely-Hajdúszováti-átmetszés Földes-Hajdúszovát
105. XXXI. Apaji-csatorna (Átok-csatorna) Kiskunlacháza-Kunszentmiklós
106. Solt-Szakálháti-csatorna Hódmezővásárhely
107. Gőgő-Szenke-főcsatorna Fehérgyarmat-Jánkmajtis
108. Nagy-ér Nyírlugos-Berettyóújfalu/Tépe
109. Mérges-ér Nagyrábé/Bihartorda-Bakonszeg
110. Ludas-ér Szegvár-Derekegyház
111. Makádi (III.)-főcsatorna Szigetbecse-Makád
112. Harangzugi-I-c.-csatorna Kengyel-Öcsöd
113. Kisújszállási-XXII.-csatorna Kisújszállás
114. Matyér-Fehértói-csatorna Szatymaz-Szeged
115. Túr-Belvíz-főcsatorna Vásárosnamény-Sonkád
116. Terehalom-Mucsihát-Kórógy-összekötő-csatorna Szentes
117. Hamvas-Sárréti összekötő-csatorna Bucsa
118. Kopáncsi-tápcsatorna Hódmezővásárhely
119. Nagykunsági-főcsatorna Abádszalók-Öcsöd
120. K-III-öntöző-főcsatorna Hajdúnánás-Hajdúböszörmény
121. Ó-Berettyó Füzesgyarmat-Zsáka
122. Alsó-Ó-Berettyó-csatorna Bucsa/Szerep-Füzesgyarmat/Biharnagybajom
123. Dömsödi(I.)-árapasztó Dömsöd-Bugyi
124. Alsó-Kadarcs-csatorna Nagyhegyes-Nádudvar
125. Vidi-ér Hajdúböszörmény
126. Kígyósi főlecsapoló-csatorna Szabadkígyós-Békéscsaba
127. Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna Békés-Mezőgyán
128. Morgófoki-tápcsatorna Gyula-Kötegyán
129. Nagykunsági-főcsatorna Keleti-ág Kisújszállás-Túrkeve
130. Északi-főgyűjtő Dunafalva-Mohács
131. Veker-Ecser-Kórógyi-összekötő-csatorna Szentes
132. Sós Géza-csatorna Nádudvar
133. Algyői-főcsatorna Szeged-Algyő
134. 12-28. Tiszasüly-Pélyi-összekötő-csatorna Pély-Tiszasüly
135. Gyúlói-csatorna Hódmezővásárhely
136. Sarkad-Mérges-Sáros-ér Tiszaigar-Hortobágy/Nádudvar
137. Csárdaszállási-csatorna Mezőberény
138. Alsó-Selypes-főcsatorna Tiszakeszi/Folyás
139. 12. (Pélyi)-csatorna Jászkisér-Pély
140. Árkus-főcsatorna Tiszakeszi/Újszentmargita-Hortobágy
141. Kórógy-ér Szegvár-Szentes
142. Makkodi-főcsatorna Püspökladány-Nádudvar
143. Sárközi-III.-főcsatorna Miske-Szakmár
144. Karcagi-II.-csatorna Karcag
145. Duna-Tisza-csatorna Dunaharaszti-Dabas
146. Tiszasülyi-(28.)-csatorna Jászkisér-Tiszasüly
147. Berek-ér-Sárréti-összekötő-csatorna Nagyrábé-Bihardancsháza
148. Cserepes-Pap-ér Tiszacsege-Hortobágy/Balmazújváros
149. Szamossályi-árapasztó Szamossályi-Csegöld
150. Holt-Sebes-Körös-Határér-összekötő Sarkadkeresztúr-Zsadány
151. Érpataki (VIII. számú)-főfolyás Kótaj-Balkány
152. Harta-I.-összekötő-csatorna Dunatetétlen
153. K-V-1.-lecsapoló-csatorna Balmazújváros
154. Móriczföldi-II.-csatorna Komádi
155. Klágya-Duna Hercegszántó
156. Szeghalmi-övcsatorna Kertészsziget-Szeghalom
157. Kékesiréti Dunapataj-Harta
158 Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna Hortobágy-Hajdúnánás
159. 33. sz.-csatorna (Homor-éri-csatorna) Tiszasüly-Besenyszög
160. Duna-völgyi-főcsatorna Újlengyel-Baja
161. Kállay (VII. számú)-főfolyás Kemecse-Nyírgelse
162. Szöcsköd-Komádi-I-II.-csatorna Darvas-Komádi
163. Fűzvölgyi-főcsatorna Szalkszentmárton-Harta
164. Szittyó-csatorna Alsónémedi-Dabas
165. Király-ér Folyás-Tiszavasvári
166. Hamvas-Alsófutaki összekötőcsatorna Püspökladány
167. Gyálai-Holt-Tisza Szeged
168. Szegvár-Mindszenti-határcsatorna Szentes-Mindszent
169. K-XI.-lecsapoló Bakonszeg
170. Ferenc-tápcsatorna Baja-Hercegszántó
171. Kutas-alsó-főcsatorna Szeghalom-Körösszegapáti
172. Gyulavári-főcsatorna Gyula
173. Káres-tói-csatorna Nyíribrony-Levelek
174. Csökmő-Halasi-csatorna Csökmő
175. Gorzsai-átvezetés Hódmezővásárhely
176. Hortobágy-főcsatorna Tiszavasvári-Püspökladány
177. Mirhó-Gyolcsi-csatorna Tiszabura-Kunhegyes/Abádszalók
178. Kati-ér Balkány-Tépe/Berettyóújfalu
179. Nk-III-2.-öntözőcsatorna Kunhegyes-Karcag
180. Sárközi-I.-főcsatorna Kalocsa-Érsekcsanád
181. Kígyósér-mellékág Szakszentmárton-Tass
182. HTVR-tápcsatorna Balmazújváros
183. Mágocs-ér Szentes-Orosháza
184. K-III-Hortobágy-összekötő-csatorna Hajdúnánás
185. Sárréti-főcsatorna Ecsegfalva-Derecske
186. K-V-3.-lecsapolócsatorna Balmazújváros
187. K-XI.-lecsapoló-Pálfoki-összekötő-
csatorna
Bakonszeg
188. V. csatorna Dunavecse-Akasztó
189. Villogó-belvízcsatorna Abádszalók-Kisújszállás/Karcag
190. Gyulai-tápcsatorna Gyula
191. Keleti-főcsatorna-Nyugati-főcsatorna-
összekötő-csatorna
Tiszavasvári
192. Katrai-tápcsatorna Hódmezővásárhely
193. Maros jobbparti öntöző főcsatorna Óföldeák
194. Nagyszigeti III.-öntözőcsatorna Hódmezővásárhely
195. Millér-csatorna Jászkisér-Szolnok
196. XXX-csatorna Alsónémedi-Kunszentmiklós
197. Kurca-csatorna Szentes-Mindszent
198. Élővíz-csatorna Békés-Gyula

4.2. Tervezett országos csatornák

A B
1. Csatorna megnevezése Település
2. Jászsági főcsatorna Zagyvai ága Kisköre térsége - Alattyán térsége
3. Jászsági főcsatorna Zagyvai ága Jászapáti térsége - Jászdózsa térsége

4/11. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos hulladékgazdálkodási létesítmények

1. Meglévő radioaktívhulladék-tároló:

1.1. Bátaapáti

1.2. Püspökszilágy - Kisnémedi

2. Meglévő veszélyeshulladék-lerakó:

2.1. Apc

2.2. Debrecen

2.3. Dunaújváros (2 db)

2.4. Galgamácsa

2.5. Marcali

2.6. Mosonmagyaróvár

2.7. Sajóbábony (2 db)

2.8. Sajókaza (2 db)

2.9. Százhalombatta

2.10. Tiszaújváros

2.11. Várpalota

3. Meglévő veszélyeshulladék-égetőmű:

3.1. Budapest, XII. kerület

3.2. Dorog

3.3. Győr

3.4. Királyszentistván

3.5. Pétfürdő

3.6. Sajóbábony (2 db)

3.7. Százhalombatta

3.8. Tiszaújváros (2 db)

3.9. Tiszavasvári

3.10. Vác

5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Térségi övezetek és azok kapcsolata

A B
1. Országos Területrendezési Terv Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv
2. Ökológiai hálózat magterületének övezete
3. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete
4. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete
5. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete
6. Jó termőhelyi adottságú szántók övezete
7. Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete
8. Erdők övezete
9. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete
10. Tájképvédelmi terület övezete
11. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete
12. Vízminőség-védelmi terület övezete
13. Nagyvízi meder övezete
14. VTT-tározók övezete
15. Honvédelmi és katonai célú terület övezete
16. Ásványi nyersanyagvagyon övezete
17. Rendszeresen belvízjárta terület övezete
18. Tanyás területek övezete
19. Földtani veszélyforrás területének övezete
20. Egyedileg meghatározott megyei övezet(ek)

6. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségi övezetei és azok kapcsolata

A B C
1. Országos Területrendezési Tervben meghatározott Kiemelt térségi egyedileg
2. Országos övezet Kiemelt térségi övezet meghatározott övezet
3. Ökológiai hálózat magterületének övezete
4. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete
5. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete
6. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete
7. Jó termőhelyi adottságú szántók övezete
8. Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete
9. Erdők övezete
10. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete
11. Tájképvédelmi terület övezete
12. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete
13. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete
14. Vízminőség-védelmi terület övezete
15. Ásványi nyersanyagvagyon övezete
16. Földtani veszélyforrás területének övezete
17. Vízeróziónak kitett terület övezete
18. Rendszeresen belvízjárta terület övezete
19. Tómeder övezete
20. Általános mezőgazdasági terület övezete
21. Kertes mezőgazdasági terület övezete
22. Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete
23. Honvédelmi és katonai célú terület övezete

7. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

8. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Budapesti Agglomeráció településeinek területi mérlege

A B C D
1. Település Települési térség területe (ha) Település közigazgatási területe
(ha)
Települési térség területének aránya (%)
2. Alsónémedi 1250,47 4906,91 25,48
3. Biatorbágy 1344,45 4410,70 30,48
4. Budajenő 255,53 1241,79 20,58
5. Budakalász 679,87 1516,96 44,83
6. Budakeszi 915,42 3710,42 24,67
7. Budaörs 1503,50 2357,07 63,79
8. Budapest 35841,42 52512,16 68,25
9. Csobánka 230,88 2276,25 10,14
10. Csomád 232,49 1239,47 18,76
11. Csömör 750,58 2270,19 33,06
12. Csörög 165,05 504,44 32,72
13. Délegyháza 478,25 2541,25 18,82
14. Diósd 557,04 575,02 96,87
15. Dunabogdány 292,42 2549,78 11,47
16. Dunaharaszti 1477,90 2916,54 50,67
17. Dunakeszi 1494,99 3106,14 48,13
18. Dunavarsány 881,72 2250,04 39,18
19. Ecser 915,43 1311,56 69,80
20. Erdőkertes 517,87 575,38 90,00
21. Érd 3739,78 6330,34 61,21
22. Felsőpakony 301,08 1532,34 19,65
23. Fót 1428,41 3740,61 38,19
24. Göd 1486,12 2443,91 60,81
25. Gödöllő 1938,68 6191,42 31,31
26. Gyál 1446,65 2493,16 58,02
27. Gyömrő 957,27 2650,09 36,12
28. Halásztelek 524,92 865,81 60,63
29. Herceghalom 389,99 733,83 53,15
30. Isaszeg 874,42 5483,92 15,95
31. Kerepes 742,86 2407,34 30,85
32. Kisoroszi 142,64 1093,82 13,04
33. Kistarcsa 537,15 1100,93 48,79
34. Leányfalu 338,84 1536,08 22,06
35. Maglód 900,08 2236,44 40,26
36. Majosháza 305,37 1141,45 26,75
37. Mogyoród 815,91 3447,72 23,66
38. Nagykovácsi 463,45 2766,83 16,75
39. Nagytarcsa 544,54 1213,86 44,86
40. Ócsa 1585,28 8162,28 19,42
41. Őrbottyán 791,57 2734,58 28,95
42. Páty 814,553 3929,68 20,73
43. Pécel 1016,15 4362,08 23,29
44. Perbál 346,08 2565,58 13,49
45. Pilisborosjenő 317,71 924,93 34,35
46. Piliscsaba 628,70 2555,25 24,61
47. Pilisjászfalu 192,30 696,21 27,62
48. Pilisszántó 148,05 1594,14 9,29
49. Pilisszentiván 181,12 811,54 22,32
50. Pilisszentkereszt 252,05 1720,54 14,66
51. Pilisszentlászló 91,70 1775,29 5,17
52. Pilisvörösvár 738,31 2428,50 30,40
53. Pomáz 1026,15 4904,41 20,92
54. Pócsmegyer 324,37 1307,63 24,81
55. Pusztazámor 197,71 928,13 21,30
56. Remeteszőlős 84,09 288,84 29,11
57. Solymár 699,42 1786,22 39,17
58. Sóskút 475,75 2490,53 19,10
59. Szada 874,13 1667,86 52,41
60. Százhalombatta 1451,74 2806,21 51,73
61. Szentendre 1664,30 4381,73 37,98
62. Szigethalom 663,26 912,42 72,69
63. Szigetmonostor 334,83 2350,67 14,24
64. Szigetszentmiklós 2732,86 4568,58 59,82
65. Sződ 474,00 1355,60 34,97
66. Sződliget 268,36 731,34 36,69
67. Tahitótfalu 517,20 3916,81 13,20
68. Taksony 620,04 2083,42 29,76
69. Tárnok 778,03 2361,54 32,96
70. Telki 267,46 1046,58 25,56
71. Tinnye 414,54 1610,22 25,74
72. Tök 383,17 2473,07 15,49
73. Tököl 838,02 3847,02 21,78
74. Törökbálint 1476,62 2941,08 50,21
75. Üllő 1596,51 4812,17 33,18
76. Üröm 326,91 664,87 49,17
77. Vác 1818,03 6159,67 29,52
78. Vácrátót 282,01 1799,61 15,67
79. Vecsés 1788,70 3618,10 49,44
80. Veresegyház 1324,27 2856,32 46,36
81. Visegrád 263,93 3327,31 7,93
82. Zsámbék 735,25 3366,14 21,84

9. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Budapesti Agglomeráció területén található térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények

1. Térségi szerepkörű összekötő utak

A B
1. Meglévő szakaszok Tervezett szakaszok
2. Tárnok (7. sz. főút) - Herceghalom (1. sz. főút)
3. Dunakeszi (2. sz. főút) - Csomád
4. Pilisvörösvár nyugati elkerülő (M10 és 10. sz. főút között)
5. (Esztergom) - Pilisszentkereszt - Pomáz - - Pomáz (11. sz. főút)
6. Visegrád (11. sz. főút) - Pilisszentlászló - Szentendre - - Szentendre - Pomáz
7. Budakeszi nyugati elkerülő
8. Mogyoród (M3) - Kerepes (M31)
9. Nagytarcsa (M0) - XVII. kerület - XVIII. kerület - XX. kerület (M5)
10. Perbál - Budakeszi
11. Dunaharaszti - Alsónémedi - Gyál
12. Budakeszi - Budaörs
13. Sóskút - Érd

2. Meglévő országos vasúti mellékvonal

A
1. Vác - [Balassagyarmat]
2. Budapest [VIII. kerület, Józsefváros] - Budapest [IX. kerület, Ferencváros]
3. Budapest [VIII. kerület, Józsefváros] - Budapest [IX. kerület, Kőbánya felső]
4. Rákospalotai körvasút

3. Meglévő térségi repülőterek

A
1. Térségi repülőterek
2. Budapest XI. [Budaörsi repülőtér]
3. Tököl [Tököli Repülőtér]
4. Budakeszi [Farkashegyi Repülőtér]
5. Gödöllő [Gödöllői Repülőtér]
6. Dunakeszi [Alagi Repülőtér]

4. Térségi kerékpárútvonal

A B
1. Meglévő szakaszok Tervezett szakaszok
2. Budapest III. kerület Budapest III. kerület - Solymár - Pilisszentiván - Pilisjászfalu - [Dorog]
3. Tahitótfalu - (Vác) - Sződliget - Vácrátót - Szada - Gödöllő
4. Gödöllő - Mogyoród - Budapest [XV. kerület] - Budapest [VI. kerület]
5. Budapest XVI. Budapest - Ecser - Maglód - Gyömrő
6. Ecser - Vecsés - Gyál - Alsónémedi - Dunaharaszti
7. Budapest IX. kerület [Rákóczi híd Dunapart] - Budapest XIX. kerület Budapest XIX. kerület - XVIII. kerület - Gyál - Ócsa
8. Budapest - Budaörs - Törökbálint - Érd
9. Biatorbágy - Telki - Perbál - Piliscsaba
10. Budapest I. kerület [Erzsébet híd Dunapart] - Budapest II.
11. Gödöllő - [Zagyvaszántó]
12. Budapest IV. kerület
13. Budapest IX. kerület - Budapest XXI. kerület
14. Budapest XXI. kerület - Szigetszentmiklós
15. Budapest XXI. kerület - Tököl

5. Térségi kikötők

A B
1. Meglévő Tervezett
2. Budapest IV. kerület [Újpest Északi Öböl]
3. Budapest IX. kerület

6. Meglévő kompátkelőhelyek

A
1. Tököl-Százhalombatta
2. Vác - Tahitótfalu
3. Göd - Szigetmonostor [Horány]
4. Dunakeszi - Szigetmonostor [Horány]
5. Visegrád - [Nagymaros]
6. Dunabogdány-Kisoroszi
7. Leányfalu - Pócsmegyer
8. Szentendre - Szigetmonostor (2 db)

7. Térségi jelentőségű P+R parkolók

A
1. Budaörs
2. Budapest [III. kerület]
3. Budapest [IV. kerület]
4. Budapest [X. kerület]
5. Budapest [XI. kerület]
6. Budapest [XI. kerület]
7. Budapest [XV. kerület]
8. Budapest [XIX. kerület]
9. Budapest [XXI. kerület]
10. Budapest [XXII. kerület]
11. Erdőkertes
12. Érd
13. Gödöllő
14. Herceghalom
15. Kistarcsa
16. Pilisvörösvár
17. Solymár
18. Szentendre
19. Tárnok
20. Veresegyház
21. Vác

8. Térségi logisztikai központok

A B
1. Meglévő Tervezett
2. Budapest XXIII. kerület [Budapesti Intermodális Logisztikai Központ]
3. Budapest XXI. kerület [Csepel - Szabadkikötő]
4. Budapest XXII. kerület [Nagytétény]
5. Budapest XVIII. kerület [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térsége]

10. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

11/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

11/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

11/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

11/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez * 

12/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A közúthálózat Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő térségi elemei

1. Meglévő térségi szerepkörű összekötő utak

1.1. Galambok (7. sz. főút) - [Zalabér]

1.2. Galambok - Zalakomár - [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)] - Marcali

1.3. Hollád (M7) - [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)]

1.4. Fonyód (7. sz. főút)/Balatonboglár (7. sz. főút) - Lengyeltóti - [Kaposvár]

1.5. Szántód - [Kaposvár]

1.6. [Lepsény] - Balatonfőkajár - Küngös - [Berhida]

1.7. Balatonalmádi (71. sz. főút) - [Veszprém]

1.8. Pula - Öcs - [Ajka]

1.9. [Sümeg] - Zalaszántó - Rezi - Cserszegtomaj - Keszthely

1.10. Hévíz - Zalakomár

1.11. Vállus-Keszthely

1.12. M7 és 7. sz. főút összekötései: Balatonszárszónál, Balatonőszödnél, Ordacsehinél, Balatonfenyvesnél

2. Tervezett térségi szerepkörű összekötő utak

2.1. Zalakomár - Zalakaros - Zalaújlak - [Nagybakónak - Újudvar]

2.2. Csömend - [Somogyfajsz - Juta]

2.3. Lengyeltóti - Somogymeggyes - Tab - 65. sz. főút

2.4. Tótvázsony (77. sz. főút) - Hidegkút - Balatonszőlős - Aszófő (71. sz. főút)

2.5. Nagyvázsony (77. sz. főút) - Zánka (71. sz. főút)

2.6. Tapolca (Diszel) (77. sz. főút) - Badacsonytomaj (71. sz. főút)

2.7. Zalaszántó - Várvölgy - Lesencetomaj

2.8. elkerülők: Tapolca, Monostorapáti, Kapolcs, Nagyvázsony

3. Tervezett mellékutak:

3.1. [Kerecseny] - Zalamerenye

3.2. Szegerdő - Vörs

3.3. Tikos - Szegerdő

3.4. Csömend - Somogyszentpál

3.5. Somogyszentpál - Táska

3.6. Fonyód - Buzsák

3.7. Ordacsehi - Szőlősgyörök

3.8. Hács - Kisberény

3.9. Karád - Kötcse

3.10. Teleki - Nagycsepely

3.11. Bálványos - Pusztaszemes

3.12. Sérsekszőlős - Zala

3.13. Tab - Torvaj

3.14. Bábonymegyer - Nyim

3.15. Balatonendréd - Ságvár

3.16. Csajág - Balatonakarattya

3.17. Küngös - Balatonkenese

3.18. [Papkeszi] - Küngös - [Jenő]

3.19. Balatonkenese - [Papkeszi]

3.20. Felsőörs (Köveskútpuszta) - Szentkirályszabadja - [Veszprém]

3.21. Barnag - Nagyvázsony (77. sz. főút)

3.22. Dörgicse - Tagyon

3.23. Vigántpetend - Monoszló

3.24. Monoszló - Balatoncsicsó

3.25. Balatonhenye - Monoszló

3.26. Öcs - Taliándörögd

3.27. Taliándörögd - [Szőc]

3.28. Kővágóörs

3.29. Kékkút - Mindszentkálla

3.30. Keszthely

3.31. Várvölgy - Uzsa

3.32. Rezi - Vállus

3.33. Vindornyaszőlős - Vindornyalak

3.34. Vindornyafok - 7327. j. mellékút

3.35. Vindornyaszőlős - [Sénye]

3.36. Nemesbük - [Zalaköveskút]

3.37. Karmacs - Hévíz

3.38. Bókaháza - Gétye - [Szentpéterúr]

3.39. Dióskál - [Orosztony]

3.40. Balatonmagyaród - Zalakomár

12/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A vasúthálózat Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő térségi elemei

1. Meglévő országos vasúti mellékvonalak:

A B
1. Vasútvonal száma
2. 27 [Lepsény] - [Hajmáskér]
3. 35 [Kaposvár] - Siófok
4. 36 [Kaposvár] - Fonyód
5. 37 Balatonmáriafürdő elágazás - Somogyszob
6. 39 Központi főmajor - Csiszta - Gyógyfürdő
7. 39a Táskai elágazás - Táska
8. 39b Balatonfenyves Gazdasági Vasút - Somogyszentpál
9. 354 Balatonszentgyörgy elágazás - Sármellék

12/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén található térségi jelentőségű közforgalmú kikötők

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 20 kilométeres környezetét jelenti)

1. Meglévő térségi kikötők:

1.1. Alsóörs

1.2. Badacsonytomaj

1.3. Balatonakali

1.4. Balatonalmádi

1.5. Balatonboglár

1.6. Balatonfenyves

1.7. Balatonföldvár

1.8. Balatonfüred

1.9. Balatonfűzfő

1.10. Balatongyörök

1.11. Balatonkenese

1.12. Balatonlelle

1.13. Balatonmáriafürdő

1.14. Balatonszemes

1.15. Balatonudvari

1.16. Balatonvilágos

1.17. Csopak

1.18. Fonyód

1.19. Keszthely

1.20. Révfülöp

1.21. Siófok

1.22. Szigliget

1.23. Tihany

1.24. Zamárdi

1.25. Zánka

2. Meglévő kompátkelőhelyek:

2.1. Szántód - Tihany

3. Tervezett kompátkelőhelyek:

3.1. Fonyód térsége - Badacsonytomaj térsége

12/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén található térségi repülőterek

1. Siófok - Kiliti

2. Veszprém - Szentkirályszabadja

12/5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő térségi jelentőségű kerékpárútvonalak

1. Galambok - [Kaszó]

2. Galambok - Öreglak

3. Balatonkeresztúr - Marcali - [Böhönye]

4. Nikla - Buzsák - Somogybabod - Karád - Andocs

5. Somogyvár - [Nagykónyi]

6. Balatonlelle - Somogybabod - Kaposvár

7. Karád - Kereki

8. Kapoly - Andocs - [Kaposvár]

9. Kereki - Ságvár

10. Lulla - Zamárdi

11. Lulla - Tab

12. Siófok - Som - [Nagykónyi - Dombóvár]

13. Balatonfűzfő - [Berhida - Várpalota - Bodajk - Csákvár]

14. Csopak - [Veszprém]

15. Balatonfüred - Balatonszőlős - Vászoly - Nagyvázsony - [Úrkút - Ajka]

16. Vöröstó - Monoszló - Badacsonytomaj

17. Zánka - Monoszló - Kapolcs - Taliándörögd - [Ajka - Ganna]

18. Hegyesd-Mindszentkálla

19. Vindornyaszőlős - Zalaszántó - Lesencetomaj - Tapolca

20. Vállus - Balatongyörök

21. Zalaszántó - Keszthely

22. [Zalaszentlászló] - Zalacsány - Zalaapáti - Esztergályhorváti

23. Sármellék - Zalaapáti - [Bak - Zalaegerszeg]


  Vissza az oldal tetejére