A jogszabály mai napon ( 2024.06.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet

a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről

A Kormány

az Alaptörvény 15. § (3) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörben,

a 3. alcím vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4–6. alcím vonatkozásában a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló 208. évi CII. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsra (a továbbiakban: NHIT),

b) *  a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: DKÜ),

c) *  a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: DMÜ).

(2) *  Az informatikai beszerzések során e rendelet előírásai szerint jár el

a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv,

b) az a) pontban szabályozott költségvetési szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi, területi és helyi költségvetési szerv vagy intézmény,

c) a Kormány által alapított, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítvány és közalapítvány,

d) a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Nemzeti Banknak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása alatt álló, valamint a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 45. § (6) bekezdése szerinti gazdasági társaság kivételével azon gazdasági társaság, amelyben az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyást gyakorol,

e) olyan szervezet, amely

ea) az e rendelet szerinti központosított beszerzési rendszerhez vagy

eb) valamely e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerek alkalmazásával létrejövő keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés vonatkozásában egy vagy több meghatározott beszerzési eljáráshoz

való csatlakozást önként (a továbbiakban együtt: önkéntes csatlakozás) vállalja,

f) olyan, az a)–d) pont vagy az e) pont ea) alpontja hatálya alá nem tartozó szervezet, mely a DKÜ e rendelet szerinti járulékos beszerzési szolgáltatásainak igénybevételét informatikai tárgyú beszerzési igénye vonatkozásában önként vállalja, és erről, valamint a szolgáltatás igénybevételének további feltételeiről a DKÜ-vel megállapodik

[az a)–f) pont a továbbiakban együtt: érintett szervezet].

(2a) *  E rendelet hatálya nem terjed ki a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény szerint a Kormány által alapított vagyonkezelő alapítványokra, valamint a fenntartói joggyakorlásuk alá tartozó intézményekre.

(2b) *  A Kormány egyedi döntésével mentesítést adhat az e rendeletben foglalt központosított beszerzési eljárási szabályok alkalmazása alól, különös tekintettel törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú informatikai beszerzések esetére, továbbá azon beszerzésekre, amelyek esetében az ország biztonsági, nemzetbiztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy a szükséges különleges biztonsági intézkedések az e rendeletben foglalt központosított eljárásban előírható biztonsági intézkedésekkel nem garantálhatóak.

(2c) *  A (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti önkéntes szervezeti csatlakozásra a DKÜ engedélyével van lehetőség. Jóváhagyott önkéntes csatlakozás esetén a beszerzési igényt az érintett szervezet a DKÜ alkalmazáson köteles bejelenteni, annak kielégítésére a DKÜ engedélyével akkor van lehetőség, ha az nem veszélyezteti a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti szervezetek e rendelet szerinti ellátását. Ennek érdekében a DKÜ a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti szervezet önkéntes csatlakozását vagy beszerzési igényének kielégítését megtagadhatja vagy feltételhez kötheti. Keretmegállapodás alapján történő beszerzési igény esetén a DKÜ az adott keretmegállapodás teljesülési szintjét és a keretmegállapodás tekintetében már benyújtott igényeket is figyelembe veszi döntése meghozatala során. Amennyiben az érintett szervezet a (2) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti szervezet, vagy a (2) bekezdés f) pontja alapján veszi igénybe a DKÜ által nyújtott központosított beszerzési vagy járulékos beszerzési szolgáltatásokat, az érintett szervezetre – a 6. § (2) bekezdésében, a 14. §-ban és a 14/A. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével – nem vonatkoznak az e rendeletben foglaltak.

(2d) * 

(2e) *  E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon, e rendelet hatálya alá is tartozó, a központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VBÜ rendelet) 1. § (6) bekezdés f) pontja szerinti beszerzési tárgy vagy a beszerzés tárgyával – műszaki vagy gazdasági szempontból – funkcionális egységet képező dolog tekintetében, amely esetében az eljáró központi beszerző szerv meghatározása kétséges, feltéve, hogy a VBÜ rendeletben kijelölt központi beszerző szerv a VBÜ rendelet szerinti eljárási cselekményei megtétele, illetve döntések meghozatala előtt a DKÜ irányába egyeztetést kezdeményezett, és az előzetes egyeztetések eredményeképpen erről szóló döntés született. Az ilyen beszerzést az érintett szervezet a VBÜ rendelet szerinti portálon kezdeményezi.

(2f) *  E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon, e rendelet hatálya alá is tartozó, a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KEF rendelet) 1. melléklet 7. pontja szerinti orvostechnikai eszköz vagy az orvostechnikai eszközzel – műszaki vagy gazdasági szempontból – funkcionális egységet képező dolog tekintetében, amely esetében az eljáró központi beszerző szerv meghatározása kétséges, feltéve, hogy a KEF rendeletben kijelölt központi beszerző szerv a KEF rendelet szerinti eljárási cselekményei megtétele, illetve döntések meghozatala előtt a DKÜ irányába egyeztetést kezdeményezett, és az előzetes egyeztetések eredményeképpen erről szóló döntés született. Az ilyen beszerzést az érintett szervezet a KEF rendelet szerinti portálon kezdeményezi.

(2g) *  E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon, e rendelet hatálya alá is tartozó, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKOH rendelet) 1. melléklet 5. pontja, valamint 2. melléklet 5. pontja szerinti beszerzési tárgy vagy a beszerzés tárgyával – műszaki vagy gazdasági szempontból – funkcionális egységet képező dolog tekintetében, amely esetében az eljáró központi beszerző szerv meghatározása kétséges, feltéve, hogy az NKOH rendeletben kijelölt központi beszerző szerv az NKOH rendelet szerinti eljárási cselekményei megtétele, illetve döntések meghozatala előtt a DKÜ irányába egyeztetést kezdeményezett, és az előzetes egyeztetések eredményeképpen erről szóló döntés született. Az ilyen beszerzést az érintett szervezet az NKOH rendelet szerinti portálon kezdeményezi.

(3) E rendelet meghatározza

a) *  a DKÜ feladatait és az eljárására vonatkozó szabályokat,

b) az NHIT feladatait,

c) *  az érintett szervezetek informatikai beszerzéssel összefüggő kötelezettségeit,

d) *  a kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a központosított eljárások – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénytől (a továbbiakban: Kbt.) az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő – részletes szabályait, a DKÜ által ellátott, e rendeletben meghatározott beszerzési szolgáltatásokért fizetendő díj (a továbbiakban: beszerzési díj) mértékét,

e) *  a kormányzati központosított szoftverlicenc-gazdálkodási rendszer részletes szabályait, az e rendeletben meghatározott szoftverlicenc-gazdálkodási szolgáltatásokért fizetendő díj (a továbbiakban: szoftverlicenc-gazdálkodási díj) mértékét,

f) az NHIT szervezetét, valamint

g) az NHIT eljárására vonatkozó szabályokat,

h) *  az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszternek a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 18. § g) pontja szerinti feladatai végrehajtásának szabályait,

i) *  a DMÜ e rendelet szerinti feladatait és az ezzel összefüggő eljárására vonatkozó szabályokat.

(4) *  E rendelet alkalmazásában

1. alkalmazás: azon – a beszerzési igény felmerülését megelőzően – még nem kifejlesztett számítógépes program, ideértve az egyedi felhasználású alapszoftvereket, a rendszerszoftvereket és az alkalmazói szoftvereket vagy szoftvercsoportokat, valamint az ezekhez kapcsolódó azon szolgáltatásokat, amelyeket az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter rendeletében meghatározott;

2. alkalmazásfejlesztés: alkalmazás kifejlesztésére vagy a kifejlesztett alkalmazás funkcionális bővítésére, kiegészítésére vagy az alapvető technológiájának változtatására irányuló tevékenység;

3. *  éves informatikai beszerzési terv: adott naptári évre vonatkozó, tervezhető, összesített, az érintett szervezet napi működésének fenntartásához feltétlenül beszerezni szükséges informatikai eszközöket és szoftvereket, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat részletesen felsoroló dokumentáció, a DKÜ alkalmazáson meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve;

4. *  éves informatikai fejlesztési terv: adott naptári évre vonatkozó, tervezhető, összesített, az érintett szervezet napi működésének fenntartásához feltétlenül beszerezni nem szükséges, a meglévő informatikai eszköz-, szoftver- és alkalmazásállomány korszerűsítését, bővítését, továbbfejlesztését vagy cseréjét eredményező informatikai eszközöket, szoftvereket és alkalmazásfejlesztéseket, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat részletesen felsoroló dokumentáció, a DKÜ alkalmazáson meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve;

5. *  informatikai beszerzés: informatikai eszköz, szoftver, alkalmazásfejlesztés és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére irányuló keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés, továbbá visszterhes szerződés létrehozását célzó beszerzési eljárás;

6. *  informatikai beszerzési igény: az 1. § (4) bekezdés 10., 13., 14. és 15. pontjában meghatározott beszerzési igények együttesen említve;

7. *  informatikai eszköz: azon hardver eszköz, továbbá a hardver eszköz rendeltetésszerű működéséhez, bővítéséhez vagy karbantartásához szükséges eszköz, alkatrész, kiegészítő, kellék és segédanyag, valamint az ehhez kapcsolódó azon szolgáltatások, amelyeket az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter rendeletében meghatározott;

8. információs rendszer: az adatok feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;

8a. *  járulékos beszerzési szolgáltatás: a Kbt. szerinti járulékos közbeszerzési szolgáltatás, illetve az e rendelet szerinti egyéb beszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott támogatási tevékenységek összessége;

8b. *  központi beszerző szerv: a Kbt. szerinti, illetve – a Kbt.-től az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő – e rendelet szerint szabályozott központosított eljárások során e rendelet szerint ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

8c. *  központosított beszerzés: a központi beszerző szerv által ellátott Kbt. szerinti, illetve – a Kbt.-től az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő – e rendelet szerint szabályozott központosított eljárások és tevékenységek összessége;

9. *  DKÜ alkalmazás: a DKÜ által működtetett, az e rendeletben meghatározott kapcsolattartásra és az e rendeletben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesítésére alkalmas, internetes felületen keresztül elérhető informatikai alkalmazások és az ezt támogató adatforrások összessége;

10. *  rendkívüli informatikai beszerzési igény: olyan, az éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben nem szereplő, előre a kellő gondosságú tervezés mellett sem tervezhető beszerzési igény, mely jogszabály, a Kormány vagy a Kormány tagja által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz kifejezett rendelkezése, kijelölése vagy a tulajdonosi jogokat, illetve az irányítási jogköröket gyakorló döntése alapján merül fel;

11. *  szállító: a központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodásban vagy más keretjellegű szerződésben, visszterhes szerződésben részes ajánlattevő;

12. szoftver: azon – a beszerzési igény felmerülését megelőzően – előre kifejlesztett számítógépes program, ideértve az általános felhasználású alapszoftvereket, a rendszerszoftvereket és az alkalmazói szoftvereket vagy szoftvercsoportokat, valamint az ezekhez kapcsolódó azon szolgáltatásokat, amelyeket az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter rendeletében meghatározott;

12a. *  szoftverlicenc-gazdálkodás: a szoftverlicencek, a kapcsolódó licenckövetési és támogatási szolgáltatások nyilvántartásához, menedzsmentjéhez, optimalizálásához, valamint céltudatos, hatékony felhasználásához, beszerzéséhez kapcsolódó tevékenységek összessége;

13. *  tervezett informatikai beszerzési igény: az adott évre jóváhagyott vagy jóváhagyás alatt álló éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben szereplő beszerzési igény;

14. *  tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igény: az éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben nem szereplő, rendkívüli vagy üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igénynek nem minősülő beszerzési igény vagy az éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben szereplő, de attól a 13. § (2c) bekezdés a)–e) pontjában meghatározottaktól nagyobb mértékben eltérő beszerzési igény;

15. *  üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igény: az éves informatikai beszerzési vagy fejlesztési tervben nem szereplő, előre nem tervezhető beszerzési igény, amely az érintett szervezet mindennapi ügyviteléhez vagy közfeladatainak ellátásához kapcsolódó, azonnali beavatkozást igénylő kritikus működési kényszer miatt jelentkezik.

(5) *  Az e rendeletben meghatározott határidőkbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

2. Az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Digitális Kormányzati Ügynökség és a Digitális Magyarország Ügynökség feladatai * 

2. § *  (1) *  A DKÜ és a DMÜ az egyes informatikai fejlesztések és beszerzések szükségességéről szóló döntések és a kormányzati informatikai beszerzések központosításával kapcsolatos – e rendelet szerinti – állami feladatokat közfeladatként látja el.

(2) *  Az e rendeletbe ütköző módon megindított beszerzési eljárás esetén a DKÜ – az 1. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szervezetek vonatkozásában – jogorvoslati eljárás kezdeményezésére jogosult.

(3) Az e rendeletben meghatározott érintett szervezetekre vonatkozó kötelezettségek szándékos vagy ismételt megsértése esetén a DKÜ jelzése alapján a miniszter a bejelentésért, valamint az adatszolgáltatásért felelős személy fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál.

(4) *  A miniszterelnök, a miniszter, a DKÜ, a DMÜ és az NHIT e rendeletben foglalt eljárása és döntése nem minősül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti hatósági eljárásnak, valamint döntésnek.

3. § *  (1) *  A miniszter az e rendeletben foglaltak alkalmazásán keresztül ellenőrzi és hagyja jóvá az e-közigazgatással, az informatikával, valamint az infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket és beszerzéseket, a Statútum rendelet 18. § g) pontja alapján.

(1a) *  A miniszter az e rendeletben foglaltak alkalmazásán keresztül gondoskodik a Statútum rendelet 18. § i) pontja szerinti feladatai ellátásáról és a Statútum rendelet 18. § k) pontjának megfelelően felügyeli a kormányzati központosított szoftverlicenc-gazdálkodás megvalósítását.

(2) *  A miniszter e rendelet szerinti hatásköre a 12. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel nem terjed ki az irányító hatósági feladatokat ellátó minisztériumi szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekre.

4. § *  (1) *  A miniszter – a 3. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltak érvényesítése érdekében – az e rendeletben foglaltak szerint

a) jóváhagyja az egyes informatikai fejlesztések végrehajtását,

b) jóváhagyja az egyes informatikai beszerzésekre vonatkozó igényeket,

c) *  a DKÜ útján ellenőrzi az e rendelet szabályainak a betartását,

d) az a)–c) pontok szerinti tevékenységén keresztül felügyeli a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiájának végrehajtását.

(2) *  A DKÜ – a DMÜ-vel e rendelet szerint együttműködve –

a) közreműködik a miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátásában,

b) *  javaslattevőként közreműködik az NHIT (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatainak ellátásában,

c) *  közreműködik az érintett szervezetek éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervének vizsgálatában,

d) *  vizsgálja, véleményezésre, jóváhagyásra előkészíti az érintett szervezetek informatikai beszerzési igényét,

e) *  központi beszerző szervként – az e rendeletben meghatározott keretek között – összehangolja az érintett szervezetek beszerzési igényeit,

f) *  központi beszerző szervként – az e rendeletben meghatározott keretek között – az érintett szervezetek javára eljárva, központosított beszerzés keretében vagy járulékos beszerzési szolgáltatás nyújtásával – kizárólagos joggal – lefolytatja az érintett szervek informatikai beszerzéseit,

g) *  ellenőrzi az egyes informatikai beszerzések esetében e rendelet szabályainak betartását,

h) *  az érintett szervezetek tekintetében – az e rendeletben meghatározott keretek között – ellátja a kormányzati központosított szoftverlicenc-gazdálkodási feladatokat.

(2a) *  A DMÜ – a DKÜ-vel e rendelet szerint együttműködve –

a) vizsgálja, véleményezésre, jóváhagyásra előkészíti az érintett szervezetek éves informatikai beszerzési és fejlesztési tervét,

b) ellátja a kormányzati központosított szoftverlicenc-gazdálkodási feladatokat,

c) *  közreműködik a 10. § (1) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott becsült értéket elérő vagy meghaladó, tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igények, a rendkívüli informatikai beszerzési igények és az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igények vizsgálatában.

(3) Az NHIT stratégiai tudományos tevékenységként végzi a Kormány részére a következő feladatokat:

a) véleményezi a kormányzati informatikai beszerzésekre és alkalmazásfejlesztésekre vonatkozó javaslatokat,

b) elemzi, értékeli és véleményezi a kormányzati informatikai fejlesztéseket és beszerzéseket, javaslatokat tesz a kormányzati informatikai fejlesztések irányának rövid, közép- és hosszú távú meghatározására,

c) elemzi, értékeli és véleményezi a kormányzati informatikai fejlesztések és beszerzések döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatát, javaslatokat dolgoz ki ezek egyszerűsítésére és a folyamatok gyorsítására, egységesítés érdekében történő átalakítására,

d) a miniszterelnök felkérésére véleményezi a Kormány hírközléssel és informatikával összefüggő előterjesztéseit, egyedi döntéseit.

(4) *  Az NHIT a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos stratégiai tudományos feladatkörében minden évben megvizsgálja a DKÜ által a miniszteri jóváhagyásra előterjesztett éves informatikai beszerzési terveket, valamint informatikai fejlesztési terveket.

(5) Az NHIT stratégiai tudományos tevékenysége keretében ellátja az e rendeletben részére meghatározott feladatokat.

(6) *  Az NHIT a minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségét tanúsító szervezetekről és a kijelölésükre vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben foglalt megfelelőségértékelő szervezet kijelölési eljárásában javaslattevő szerepet lát el.

3. A kormányzati informatikai beszerzéssel kapcsolatos eljárás

5. § *  (1) *  A Kormány az e rendelet hatálya alá tartozó központosított eljárások tekintetében a DKÜ-t ajánlatkérésre feljogosított központi beszerző szervezetként kijelöli. E feladatkörében a DKÜ ajánlatkérésre feljogosított központi beszerző szervezetként azon Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzések tekintetében is eljár, amelyek az 1. § (2b) bekezdése szerinti mentesítésben nem részesültek, és amelyek vonatkozásban más ajánlatkérésre feljogosított központi beszerző szervezet hatáskörrel nem rendelkezik, vagy a DKÜ eljárása más ajánlatkérésre feljogosított központi beszerző szervezet eljárásába nem ütközik.

(2) *  A miniszter a DKÜ közreműködésével és a DKÜ-nek az e rendelet szerinti közfeladatai ellátása érdekében – az informatikai fejlesztések és beszerzések megvalósításában más jogszabály rendelkezései szerint érintett más szervezettel való együttműködés keretében, a 28. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendelete alapján, a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben rögzített korlátok biztosítása mellett – a más szervezet létező vagy a kormányzati informatikai fejlesztések és beszerzések vonatkozásában létrejövő intézményi, így különösen az engedélyeztetési, ellenőrzési és beszerzési rendszerére, informatikai infrastruktúrájára, adatbázisára is támaszkodhat, azokhoz hozzáférhet.

(3) *  A DKÜ az e rendelet szerinti kapcsolattartás, valamint az e rendelet szerinti folyamatok nyomon követhetősége céljából DKÜ alkalmazást alakít ki és tart fenn. A DKÜ rendelkezhet úgy, hogy az érintett szervezetek, az NHIT, a miniszter, valamint a (2) bekezdés szerinti más szervezetek részére kizárólag a DKÜ alkalmazás felületén biztosítja az e rendelet szerinti kapcsolattartást. A DKÜ, a DMÜ, az NHIT és a miniszter számára – az e rendelet szerinti tevékenységük ellátása érdekében – a DKÜ alkalmazáson tárolt dokumentumokhoz, adatokhoz hozzáférést biztosít.

(4) *  A DKÜ alkalmazás az e rendeletben foglaltak vonatkozásában releváns adatokat más szakrendszerekből is átvehet.

(4a) * 

(5) *  A miniszter a DKÜ útján jogosult ellenőrizni az e rendeletben foglaltak betartását, továbbá a 13. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti beszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződések teljesítését.

(6) *  Kormányzati informatikai fejlesztés, valamint beszerzés, az e rendeletben foglalt kivételekkel, kizárólag az e rendelet szerinti miniszteri jóváhagyást követően valósítható meg.

(7) *  Az e rendeletben foglaltak megkerülésével vagy megsértésével megkötött beszerzési igény kielégítését szolgáló szerződés semmis.

(8) *  Ha a kormányzati informatikai fejlesztés, valamint beszerzés megvalósítása kormányrendelet vagy miniszteri rendelet szerinti egyéb – a feladatkörben érintett miniszter, általa kijelölt szervezet vagy személy vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló más szerv általi – jóváhagyáshoz kötött, az egyéb jóváhagyás az e rendelet szerinti miniszteri jóváhagyást nem helyettesíti vagy pótolja.

(9) *  Ha a kormányzati informatikai fejlesztés, valamint beszerzés megvalósítása kormányrendelet vagy miniszteri rendelet szerinti egyéb – a feladatkörben érintett miniszter, általa kijelölt szervezet vagy személy vagy a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló más szerv általi – jóváhagyáshoz kötött, az egyéb jóváhagyást – a jóváhagyási folyamatokban jelentkező redundanciák megszüntetése, továbbá a folyamatok egyszerűsítése, gyorsítása érdekében – az e rendelet szerinti miniszteri jóváhagyás helyettesítheti vagy pótolhatja, ha erről a miniszter a 28. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendelet alapján, az egyéb jóváhagyásra vonatkozó feladatkörben érintett miniszterrel, a megváltozott jóváhagyási eljárásrendre is kiterjedően, megállapodott.

(10) *  Az érintett szervezet az aktuális informatikai környezetéről és az előző év informatikai fejlesztéseinek és beszerzéseinek tapasztalatairól minden év január 30. napjáig a DKÜ-nek, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a DKÜ alkalmazáson keresztül beszámol.

(11) A DKÜ minden év március 1. napjáig jelentésben összesíti a (10) bekezdés szerint beérkezett beszámolókat, és azokat a 4. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladata ellátása érdekében az NHIT részére továbbítja.

(12) *  Alkalmazás esetén az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ÁAFK Kr.) hatálya alá tartozó szervezet esetében az ÁAFK Kr. szerinti támogató tanúsítvány nélkül nincs helye a 7. § b)–d) pontja szerinti megküldésnek.

(13) *  Alkalmazás esetén, a (12) bekezdéstől eltérően a 7. § b)–d) pontja szerinti megküldésnek helye van, ha arra a (9) bekezdés szerinti miniszteri rendelet lehetőséget biztosít.

(14) *  Az 1. § (2b) bekezdése szerinti beszerzési igény esetében az e rendeletben foglalt központosított eljárási szabályok alkalmazása alóli felmentésre irányuló mentesítési eljárás megkezdése előtt az érintett szervezet köteles legalább a mentesíteni kívánt beszerzés tárgyát, becsült értékét, a mentesítési kérelem indokolását – a DKÜ alkalmazásra történő feltöltéssel – a miniszter részére soron kívül megküldeni.

6. § (1) * 

(2) *  Az érintett szervezet köteles

a) az érintett szervezetté válásától, valamint

b) *  a már regisztrált adataiban bekövetkező adatváltozástól

számított 5 munkanapon belül a DKÜ alkalmazáson – az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve – regisztrálni, továbbá a megváltozott adatait rögzíteni.

(3) * 

7. § *  Az érintett szervezet köteles a DKÜ részére, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a DKÜ alkalmazáson keresztül

a) *  az éves informatikai beszerzési tervét és az éves informatikai fejlesztési tervét a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig, de legkésőbb az érintett szervezetté válástól számított 60. napig,

b) *  a tervezett, a rendkívüli és a tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igényét az igény felmerülését követő 5 munkanapon belül, az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igényét az igény felmerülését követően haladéktalanul,

c) * 

d) * 

megküldeni.

(2) *  A DKÜ alkalmazáson közzétett struktúra és adattartalmakat a DKÜ határozza meg a DMÜ és az NHIT javaslatait is figyelembe véve.

7/A. § *  Az érintett szervezet az éves beszerzési és fejlesztési tervének vagy a beszerzésre vonatkozó igényének minősített adatot tartalmazó részét, a 7. § (1) bekezdés a)–b) pontjától eltérően a tervének, illetve a beszerzési igényének további részétől elkülönítve – a DKÜ alkalmazáson keresztül való megküldés helyett – közvetlenül a miniszter részére küldi meg a 7. § a)–d) pontjában megjelölt határidőben.

8. § *  (1) A DMÜ az érintett szervezet részére, annak kézhezvételétől számított 7 munkanapon belül, legfeljebb egy alkalommal, átdolgozásra visszaküldheti az éves informatikai beszerzési tervet vagy éves informatikai fejlesztési tervet, ha azt észleli, hogy az

a) formailag vagy tartalmilag nem megfelelő, vagy

b) nincsen összhangban a kormányzati informatikai fejlesztések irányával,

és emiatt érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a DMÜ megjelöli az átdolgozás kérésének okát, és ennek keretében – ha az indokolt – javaslatot tesz az érintett szervezet részére az éves informatikai beszerzési terv vagy éves informatikai fejlesztési terv átdolgozásának szempontjaira.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az éves informatikai beszerzési terv vagy éves informatikai fejlesztési terv be nem nyújtottnak minősül, és az átdolgozott terv ismételt megküldésével a terv vizsgálatára, jóváhagyására vonatkozó, e rendelet szerinti határidők újraindulnak.

(4) A DMÜ és a DKÜ az egyes érintett szervezetek által megküldött éves informatikai beszerzési terveket és éves informatikai fejlesztési terveket a DKÜ alkalmazáson történő megküldéstől számított 15 munkanapon belül megvizsgálja, és amennyiben azt indokoltnak tartja – a hiánypótlás okát és szempontjait megjelölve –, a DMÜ útján hiánypótlásra visszaküldheti az érintett szervezetnek az éves informatikai beszerzési tervet vagy éves informatikai fejlesztési tervet.

(5) A DMÜ az (1) bekezdés szerinti átdolgozásra vagy a (4) bekezdés szerinti hiánypótlásra 5 munkanapos határidőt állapít meg, mely az (1) bekezdés és a (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(6) A DMÜ az egyes érintett szervezetek által megküldött éves informatikai beszerzési terveket és éves informatikai fejlesztési terveket – ha az indokolt – az általa, valamint a DKÜ által tett észrevételekkel, javaslatokkal látja el, majd véleményezés céljából megküldi az NHIT részére.

(7) Az egyes érintett szervezetekre vonatkozó, az éves informatikai beszerzési tervvel és éves informatikai fejlesztési tervvel kapcsolatos véleményét az NHIT a kézhezvételtől számított 15 munkanapon belül köteles a DMÜ-vel közölni. Az NHIT a véleménye kialakítása előtt a miniszterrel egyeztethet.

(8) Az NHIT véleménye szerint az éves informatikai beszerzési terv és éves informatikai fejlesztési terv

a) végrehajtásra javasolt,

b) végrehajtásra részben javasolt vagy

c) végrehajtásra nem javasolt

lehet.

(9) Az NHIT a véleménye kialakítása során informatikai szakmai szempontokat és kormányzati fejlesztési szempontokat is figyelembe vesz, a véleményét a rendelkezésre álló információk alapján alakítja ki. A (8) bekezdés b) és c) pontja szerinti véleményét az NHIT indokolni köteles.

(10) Ha az érintett szervezet éves informatikai beszerzési tervének vagy éves informatikai fejlesztési tervének véleményezéséhez szükséges, annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül az NHIT

a) az érintett szervezettől a DMÜ útján felvilágosítást kérhet, valamint

b) az érintett szervezettől a DMÜ útján hiánypótlást, átdolgozást kérhet, és ennek keretében – ha azt indokoltnak tartja – javaslatot tesz az érintett szervezet részére az éves informatikai beszerzési terv vagy éves informatikai fejlesztési terv átdolgozásának szempontjaira.

(11) A (10) bekezdés a) és b) pontja esetén a DMÜ az érintett szervezetet a kérés kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül felvilágosítás nyújtására, valamint hiánypótlásra szólítja fel.

(12) Az érintett szervezet a (10) bekezdés a) és b) pontja szerinti felvilágosítást, valamint hiánypótlást a (11) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételétől számított 5 napon belül a DMÜ részére küldi meg, aki azt a kézhezvételtől számított 2 munkanapon belül köteles az NHIT részére továbbítani.

(13) A DMÜ az érintett szervezet éves informatikai beszerzési tervét vagy éves informatikai fejlesztési tervét az NHIT (8) bekezdés szerinti véleményével együtt nyilvántartásba veszi. Ha az NHIT a véleményét a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem közli, az érintett szervezet éves informatikai beszerzési tervét vagy éves informatikai fejlesztési tervét az NHIT által végrehajtásra javasoltként kell nyilvántartásba venni.

(14) A (8) bekezdés a) és b) pontja szerint nyilvántartásba vett éves informatikai beszerzési terv vagy éves informatikai fejlesztési terv végrehajtásra javasolt elemei a miniszter jóváhagyásával hajthatóak végre. A miniszter általi jóváhagyásra történő előterjesztésről a DMÜ gondoskodik.

(15) A DMÜ a (13) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt, továbbá a 12. § (4) bekezdése szerinti miniszteri döntést, az erre okot adó körülmény bekövetkezését követő 2 munkanapon belül az érintett szervezettel közli.

(16) Ha az NHIT véleménye szerint az éves informatikai beszerzési terv vagy az éves informatikai fejlesztési terv egésze vagy annak valamely része végrehajtásra nem javasolt, vagy javasolt, de azt a miniszter elutasította, az átdolgozott terv véleményezés, valamint jóváhagyás céljából ismételten előterjeszthető.

(17) A (13) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt, továbbá a (14) bekezdés szerinti miniszteri jóváhagyást követően az éves informatikai beszerzési terv vagy éves informatikai fejlesztési terv módosítását az érintett szervezet tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igény benyújtása útján kezdeményezheti. Ebben az esetben az (1)–(16) bekezdés – a (18)–(19) bekezdés szerinti eltérésekkel – alkalmazandó.

(18) Tervmódosítás esetén a (2)–(16) bekezdés szerinti folyamat kizárólag a tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igénnyel érintett módosítani kívánt vagy újonnan létrejövő tervsort érinti.

(19) Tervmódosítás esetén a (4)–(16) bekezdés szerinti határidők az alábbiak szerint módosulnak:

a) a (4) és (7) bekezdésben meghatározott határidő 5 munkanap,

b) az (5) és (10) bekezdésben meghatározott határidő 3 munkanap.

(20) A tervmódosítás jóváhagyása esetén a terv a jóváhagyásnak megfelelő tartalommal módosul vagy egészül ki. A tervmódosítás jóváhagyásával az érintett, tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igény a jóváhagyás napjával benyújtott, tervezett informatikai beszerzési igénynek minősül.

8/A. § *  Az érintett szervezet éves beszerzési és fejlesztési tervének minősített adatot tartalmazó része vonatkozásában a 8. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a DMÜ helyett a miniszter jár el.

9. § *  (1) A DKÜ az érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti – nem egybeszámított – becsült értéke a 15 millió forintot nem éri el, vizsgálat alá vonhatja.

(2) *  Ha a DKÜ az (1) bekezdés szerinti beszerzési igényt vizsgálat alá vonja, erről az érintett szervezetet a beszerzési igény DKÜ alkalmazásra történő feltöltésétől számított 3 munkanapon belül tájékoztatja.

(3) A DKÜ a vizsgálatot a (2) bekezdés alapján adott tájékoztatástól számított 5 munkanapon belül folytatja le, és az eredményről e határidőn belül az érintett szervezetet tájékoztatja.

(4) *  Ha vizsgálat során a DKÜ azt állapítja meg, hogy a beszerzési igény megfelel a 8. § (13) bekezdése szerint nyilvántartásba vett, továbbá a 8. § (14) bekezdése szerinti jóváhagyással bíró éves informatikai beszerzési tervben vagy éves informatikai fejlesztési tervben (a továbbiakban együtt: jóváhagyott éves informatikai beszerzési terv vagy éves informatikai fejlesztési terv) foglaltaknak, vagy nem felel meg, vagy abban nem szerepel, de álláspontja szerint a beszerzés végrehajtása indokolt, a beszerzési igényt „megfelelő” minősítéssel látja el.

(5) Ha vizsgálat során a DKÜ azt állapítja meg, hogy a beszerzési igény nem felel meg a jóváhagyott éves informatikai beszerzési tervben vagy éves informatikai fejlesztési tervben foglaltaknak, vagy abban nem szerepel, és álláspontja szerint a beszerzés végrehajtása nem indokolt, a beszerzési igényt „nem megfelelő” minősítéssel látja el.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti esetben az átdolgozott beszerzési igény ismételten előterjeszthető. Az ismételten előterjesztett beszerzési igényt a DKÜ vizsgálat alá vonja.

(7) *  Ha a DKÜ a beszerzési igényt vizsgálat alá vonta, a „megfelelő” minősítésű beszerzési igény kapcsán a DKÜ a 13. § (1) bekezdése szerint jár el.

(8) *  A DKÜ a vizsgálat alá vont beszerzési igény kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül hiánypótlást vagy átdolgozást kérhet az érintett szervezettől, megjelölve a hiánypótlás vagy az átdolgozás kérésének okát, és ennek keretében – ha az indokolt – javaslatot tesz az érintett szervezet részére a beszerzési igény átdolgozásának szempontjaira. A DKÜ a beszerzési igény ismételt megküldésére 5 munkanapos határidőt állapít meg, azzal, hogy a beszerzési igény ismételt megküldéséig a DKÜ részére megállapított (3) bekezdés szerinti határidő nyugszik.

(9) A (2) bekezdés szerinti határidő elteltéig, vagy ha a DKÜ a beszerzési igényt vizsgálat alá vonta, a (3) bekezdés szerinti határidő elteltéig, az érintett szervezet beszerzési igényének kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás nem indítható.

(10) *  A (2) bekezdés – vagy ha a DKÜ a beszerzési igényt vizsgálat alá vonta, a (3) bekezdés – szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az érintett szervezet a beszerzési igényének kielégítésére saját hatáskörben intézkedhet azzal, hogy a beszerzésre a továbbiakban nem vonatkoznak az e rendeletben foglaltak.

(11) *  Ha a beszerzési igény a 7. § d) pontja szerinti üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igény, annak kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás a (9) bekezdéstől eltérően – a beszerzési igény DKÜ alkalmazásra való feltöltésével egy időben – az érintett szervezet által saját hatáskörben elindítható, azonban az így megkötött szerződés hatálybalépésének továbbra is feltétele az e § szerinti „megfelelő” minősítés. Az e bekezdés szerint indított eljárás esetében a beszerzési igényt a DKÜ vizsgálat alá vonja. Az e bekezdés szerint indított eljárás esetében a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően úgy kell tekinteni, hogy a beszerzési igényt a DKÜ „megfelelő” minősítéssel látta el. Az e bekezdés szerint indított eljárás esetében a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzési eljárásra vonatkozó, e rendelet szerinti előírások alkalmazandóak.

(12) *  A DKÜ a vizsgálata során informatikai szakmai, beszerzési és jogi szempontokat is figyelembe vesz, a minősítést a rendelkezésre álló információk alapján alakítja ki. A DKÜ a „nem megfelelő” minősítés esetén a minősítést indokolni köteles.

9/A. § *  Az érintett szervezet beszerzési igénye minősített adatot tartalmazó része vonatkozásában a 9. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a DKÜ helyett a miniszter jár el.

10. § *  (1) A DKÜ az érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti – nem egybeszámított – becsült értéke a 15 millió forintot eléri vagy meghaladja, de a 250 millió forintot nem éri el, vizsgálat alá vonja.

(2) *  A DKÜ a vizsgálatot a beszerzési igény DKÜ alkalmazásra történő feltöltésétől számított 12 munkanapon belül folytatja le, és az eredményről e határidőn belül az érintett szervezetet tájékoztatja. A DKÜ az informatikai beszerzési igényt, annak minősítése előtt, az informatikai beszerzési igény DKÜ alkalmazásra történő feltöltésétől számított 3 munkanapon belül megvizsgálja a tekintetben, hogy az tervezett, tervmódosítást igénylő, rendkívüli vagy üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igénynek minősül-e.

(2a) *  Ha a DKÜ véleménye szerint a beszerzési igény tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igénynek minősül, azt a DMÜ részére megküldi. Ez esetben a 8. § (20) bekezdése szerinti jóváhagyásig az ebben a szakaszban meghatározott határidők nyugszanak.

(2b) *  Ha a DKÜ véleménye szerint a beszerzési igény rendkívüli informatikai beszerzési igénynek minősül, azt az NHIT és a DMÜ részére megküldi. Az NHIT véleményét a (3)–(7) bekezdésben foglaltak szerint adja meg.

(2c) *  A DMÜ a rendkívüli informatikai beszerzési igényről, annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül véleményt ad.

(2d) *  A DMÜ véleménye szerint a rendkívüli informatikai beszerzési igény

a) végrehajtásra javasolt vagy

b) végrehajtásra nem javasolt

lehet.

(2e) *  Ha a DMÜ 8 munkanapon belül nem ad véleményt, a rendkívüli beszerzési igény végrehajtásra javasoltnak minősül.

(2f) *  Ha a DKÜ véleménye szerint a beszerzési igény üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igénynek minősül, azt a DMÜ részére megküldi.

(2g) *  A DMÜ az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igényről, annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül véleményt ad. Ebben az esetben a (2d)–(2e) bekezdés alkalmazandó, azzal, hogy a (2e) bekezdés szerinti határidő 3 munkanap.

(3) *  Az NHIT a (2b) bekezdés szerinti megküldéstől számított 3 munkanapon belül a DKÜ-nek jelzi, ha a beszerzésről véleményt kíván adni.

(4) *  Ha az NHIT a (3) bekezdés szerinti határidőn belül közölte, hogy véleményt kíván adni, az NHIT a beszerzési igényre vonatkozó véleményét a (2b) bekezdés szerinti megküldéstől számított 8 munkanapon belül köteles a DKÜ-vel közölni. Az NHIT a véleménye kialakítása előtt a miniszterrel egyeztethet. Az NHIT véleménye szerint a beszerzési igény

a) végrehajtásra javasolt vagy

b) végrehajtásra nem javasolt

lehet.

Az NHIT a véleménye kialakítása során informatikai szakmai szempontokat és kormányzati fejlesztési szempontokat is figyelembe vesz, a véleményét a rendelkezésre álló információk alapján alakítja ki. Ha az NHIT véleménye szerint a beszerzési igény végrehajtásra nem javasolt, e véleményét indokolni köteles.

(5) Ha az érintett szervezet beszerzési igényének véleményezéséhez szükséges, annak kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül az NHIT az érintett szervezettől a DKÜ útján felvilágosítás nyújtást, valamint hiánypótlást kérhet.

(6) Ha az NHIT által kért felvilágosítást vagy hiánypótlást a DKÜ az érintett szervezet megkeresése nélkül is képes teljesíteni, a kérés kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül a felvilágosítást, illetőleg a hiánypótlást az NHIT-nek megadja, egyébként a DKÜ az érintett szervezetet a kérés kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül megkeresi.

(7) *  Az érintett szervezet a megkereséstől számított 2 munkanapon belül a DKÜ (6) bekezdése szerinti megkeresésében foglalt felvilágosítást vagy hiánypótlást megadja. A DKÜ felvilágosítást vagy hiánypótlást a kézhezvételtől számított 2 munkanapon belül továbbítja az NHIT részére.

(8) *  Ha a vizsgálat során a DKÜ azt állapítja meg, hogy a beszerzési igény a saját véleménye, a DMÜ (2d) vagy (2g) bekezdés szerinti véleménye, valamint – a (2b) bekezdés szerinti esetben – az NHIT (4) bekezdés szerinti véleménye alapján végrehajtásra javasolt, a beszerzési igényt „megfelelő” minősítéssel látja el.

(9) *  Minden egyéb esetben a DKÜ a beszerzési igényt „nem megfelelő” minősítéssel látja el.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben az átdolgozott beszerzési igény ismételten előterjeszthető.

(11) A „megfelelő” minősítésű beszerzési igény kapcsán a DKÜ a 13. § (1) bekezdése szerint jár el.

(12) *  A DKÜ vizsgálata során amennyiben azt indokoltnak tartja – a hiánypótlás okát és szempontjait megjelölve – az igényt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra visszaküldheti az érintett szervezetnek, azzal, hogy a hiánypótlás teljesítéséig a DKÜ, a DMÜ és az NHIT részére megállapított határidő nyugszik. Az NHIT által az (5) bekezdés szerint kért felvilágosítás, valamint hiánypótlás érintett szervezet általi teljesítéséig a DKÜ és az NHIT részére megállapított (2) és (4) bekezdés szerinti határidő nyugszik.

(13) A (2) bekezdés szerinti határidő elteltéig az érintett szervezet beszerzési igényének kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás nem indítható.

(14) *  A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az érintett szervezet a beszerzési igényének kielégítésére saját hatáskörben intézkedhet azzal, hogy a beszerzésre a továbbiakban nem vonatkoznak az e rendeletben foglaltak.

(15) *  Az NHIT (3) bekezdés szerinti nyilatkozatára nyitva álló vagy a (4) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően úgy kell tekinteni, hogy az NHIT véleménye szerint a beszerzési igény végrehajtásra javasolt.

(16) *  A „megfelelő” minősítésű beszerzési igény kielégítésére vonatkozó (11) bekezdés szerinti intézkedést követő eljárás a miniszter 12. § (4) bekezdése szerinti döntésének az érintett szervezettel való közléséig csak a 12. § (11) bekezdésére is figyelemmel hajtható végre. A miniszteri jóváhagyásra történő előterjesztésről a DKÜ gondoskodik.

(17) A DKÜ a miniszter 12. § (4) bekezdése szerinti döntését az erre okot adó körülmény bekövetkezését követő 2 munkanapon belül köteles az érintett szervezettel közölni.

(18) *  Ha a beszerzési igény „megfelelő” minősítésű, de a miniszter azt elutasította, az átdolgozott igény véleményezésre, továbbá jóváhagyásra ismételten előterjeszthető.

(19) *  Ha a beszerzési igény üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igény, annak kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás a (13) bekezdéstől eltérően – a beszerzési igény DKÜ alkalmazásra való feltöltésével egy időben – az érintett szervezet által saját hatáskörben – a 12. § (11) bekezdésére is figyelemmel – indítható, azonban az így megkötött szerződés hatálybalépésének továbbra is feltétele az e rendelet szerinti „megfelelő” minősítés és miniszteri jóváhagyás. Az e bekezdés szerint indított eljárás esetében a (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően úgy kell tekinteni, hogy a beszerzési igényt a DKÜ „megfelelő” minősítéssel látta el. Az e bekezdés szerint indított eljárás esetében a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzési eljárásra vonatkozó, e rendelet szerinti előírások alkalmazandóak.

(20) *  A DKÜ a vizsgálata során beszerzési és jogi szempontokat is figyelembe vesz, a minősítést a rendelkezésre álló információk alapján alakítja ki. A DKÜ a „nem megfelelő” minősítés esetén a minősítést indokolni köteles.

10/A. § *  Az érintett szervezet beszerzési igénye minősített adatot tartalmazó része vonatkozásában a 10. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a DKÜ helyett a miniszter jár el.

11. § *  (1) A DKÜ az érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti – nem egybeszámított – becsült értéke a 250 millió forintot eléri vagy meghaladja, vizsgálat alá vonja.

(2) *  A DKÜ a vizsgálatot a beszerzési igény DKÜ alkalmazásra történő feltöltésétől számított 15 munkanapon belül folytatja le, és az eredményről e határidőn belül az érintett szervezetet tájékoztatja. A DKÜ az informatikai beszerzési igényt, annak minősítése előtt, az informatikai beszerzési igény DKÜ alkalmazásra történő feltöltésétől számított 3 munkanapon belül megvizsgálja a tekintetben, hogy az tervezett, tervmódosítást igénylő, rendkívüli vagy üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igénynek minősül-e.

(2a) *  Ha a DKÜ véleménye szerint a beszerzési igény tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igénynek minősül, azt a DMÜ részére megküldi. Ez esetben a 8. § (18) bekezdése szerinti jóváhagyásig a 11. §-ban meghatározott határidők nyugszanak.

(2b) *  Ha a DKÜ véleménye szerint a beszerzési igény rendkívüli informatikai beszerzési igénynek minősül, azt a DMÜ részére megküldi.

(2c) *  A DMÜ a rendkívüli informatikai beszerzési igény kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül véleményt ad.

(2d) *  A DMÜ véleménye szerint a rendkívüli informatikai beszerzési igény

a) végrehajtásra javasolt vagy

b) végrehajtásra nem javasolt

lehet.

(2e) *  Ha a DMÜ 8 munkanapon belül nem ad véleményt, a rendkívüli informatikai beszerzési igény végrehajtásra javasoltnak minősül.

(2f) *  Ha a DKÜ véleménye szerint a beszerzési igény üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igénynek minősül, azt a DMÜ részére megküldi.

(2g) *  A DMÜ az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igényről, annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül véleményt ad. Ebben az esetben a (2d)–(2e) bekezdés alkalmazandó, azzal, hogy a (2e) bekezdés szerinti határidő 3 munkanap.

(3) *  A DKÜ a beszerzési igény minősítése előtt, a beszerzési igény DKÜ alkalmazásra történő feltöltésétől számított 3 munkanapon belül az NHIT véleményét kéri.

(4) *  Az NHIT a beszerzési igényre vonatkozó véleményét – a (4a) és (4b) bekezdésben foglalt eltéréssel – – a (4a) és (4b) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül köteles a DKÜ-vel közölni.

Az NHIT a véleménye kialakítása előtt a miniszterrel egyeztethet. Az NHIT véleménye szerint a beszerzési igény

a) végrehajtásra javasolt vagy

b) végrehajtásra nem javasolt

lehet.

Az NHIT a véleménye kialakítása során informatikai szakmai szempontokat és kormányzati fejlesztési szempontokat is figyelembe vesz, a véleményét – a (4a) és (4b) bekezdésben foglalt eltéréssel – a rendelkezésre álló információk alapján alakítja ki. Ha az NHIT véleménye szerint a beszerzési igény végrehajtásra nem javasolt, e véleményét – a (4a) és (4b) bekezdésben foglalt eltéréssel – indokolni köteles.

(4a) *  Az NHIT a 8. § (18) bekezdése szerinti jóváhagyással bíró informatikai beszerzési igény tekintetében 3 munkanapon belül jelzi, amennyiben a beszerzési igényről véleményt kíván adni.

(4b) *  A (4a) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén úgy kell tekinteni, hogy az NHIT nem kíván véleményt adni.

(5) Ha az érintett szervezet beszerzési igényének véleményezéséhez szükséges, annak kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül az NHIT az érintett szervezettől a DKÜ útján felvilágosítás nyújtást, valamint hiánypótlást kérhet.

(6) Ha az NHIT által kért felvilágosítást vagy hiánypótlást a DKÜ az érintett szervezet megkeresése nélkül is képes teljesíteni, a kérés kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül a felvilágosítást, illetőleg a hiánypótlást az NHIT-nek megadja, egyébként a DKÜ az érintett szervezetet a kérés kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül megkeresi.

(7) *  Az érintett szervezet a megkereséstől számított 4 munkanapon belül a DKÜ (6) bekezdése szerinti megkeresésében foglalt felvilágosítást vagy hiánypótlást megadja. A DKÜ felvilágosítást vagy hiánypótlást a kézhezvételtől számított 2 munkanapon belül továbbítja az NHIT részére.

(8) *  Ha a vizsgálat során a DKÜ azt állapítja meg, hogy a beszerzési igény

a) a saját véleménye és a DMÜ (2d) vagy (2g) bekezdés szerinti véleménye, és a (3) bekezdés szerint az NHIT (4) bekezdés szerint véleménye vagy a (4b) bekezdés szerint, annak hiánya alapján végrehajtásra javasolt,

b) minden egyéb esetben, a beszerzési igényt „nem megfelelő” minősítéssel látja el.

(9) * 

(10) Egyebekben az (1) bekezdés szerinti beszerzés vonatkozásában a 10. § (10)–(20) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

11/A. § *  Az érintett szervezet beszerzési igénye minősített adatot tartalmazó része vonatkozásában a 11. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a DKÜ helyett a miniszter jár el.

12. § *  (1) *  A DKÜ által jóváhagyásra – e rendelet szerint – előterjesztett informatikai beszerzési igény jóváhagyásáról a miniszter

a) a 10. § esetén a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül,

b) *  a 11. § esetén a kézhezvételtől számított 12 munkanapon belül,

c) *  az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igény esetén a kézhezvételtől számított 15 munkanapon belül

dönt, és a döntéséről a DKÜ-t tájékoztatja.

(1a) *  A DMÜ által jóváhagyásra – e rendelet szerint – előterjesztett beszerzési és fejlesztési terv jóváhagyásáról 12 munkanapon belül, a tervmódosítás jóváhagyásáról a miniszter 5 munkanapon belül dönt.

(2) *  A miniszter a megalapozott döntés érdekében, ha az szükséges, az (1) és (1a) bekezdés szerinti határidőn belül

a) *  a 8. §-ban meghatározott eljárás vonatkozásában a DMÜ-t, a 10. §-ban és 11. §-ban meghatározott eljárás vonatkozásában a DKÜ-t új vizsgálat lefolytatására hívhatja fel,

b) bármely központi államigazgatási szervet, érintett minisztert vagy állami vezetőt közvetlenül megkereshet, valamint

c) az NHIT-vel egyeztethet.

(3) A miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti megkeresésére a megkeresett szerv vagy személy a kért tájékoztatást soron kívül, de legfeljebb a megkeresés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles megadni, valamint soron kívül együttműködni köteles.

(4) *  A miniszter a beszerzési és fejlesztési tervet, tervmódosítást vagy a beszerzési igényt

a) jóváhagyja,

b) feltételekkel jóváhagyja vagy

c) elutasítja.

(5) * 

(6) *  Ha a miniszter a jóváhagyását feltételhez kötötte, a feltételek teljesülésével a beszerzési vagy fejlesztési tervet vagy a beszerzési igényt a miniszter által jóváhagyottnak kell tekinteni. Az érintett szervezet a feltételek teljesüléséről – a feltételek teljesülését követő 5 munkanapon belül – a DKÜ részére, a DKÜ alkalmazáson keresztül beszámol.

(7) A miniszter a döntésekor az e rendeletben meghatározott hatáskörében eljárva szabadon mérlegelhet, a döntését a rendelkezésre álló információk alapján hozza meg. A miniszternek az elutasító döntést nem kell indokolnia, azonban meghatározhatja azokat a szempontokat, amelyek alapján az átdolgozott beszerzési igény ismételten előterjeszthető.

(8) * 

(9) *  A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az új vizsgálat lefolytatásáig, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás megadásáig, a miniszter részére megállapított (1) bekezdés szerinti határidő nyugszik.

(10) Az (1) bekezdés szerinti határidők eredménytelen elteltét követően a beszerzési vagy fejlesztési tervet vagy a beszerzési igényt a miniszter által jóváhagyottnak kell tekinteni.

(11) *  A 10. és 11. § szerinti beszerzési igény esetében a miniszteri döntés érintett szervezettel való, e rendelet 10. § (17) bekezdése szerinti közléséig – az e rendeletben foglalt egyéb előírások megtartása mellett – csak olyan feltételes beszerzési eljárás indítható, amely a miniszter elutasító döntését olyan körülménynek tekinti, ami miatt az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítja. Az e bekezdés szerint megindított beszerzési eljárás esetében – kivéve, ha az az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igény kielégítésre irányul – az eljárást lezáró döntés a miniszteri döntés érintett szervezettel való, e rendelet szerinti közléséig nem hozható meg.

(12) A miniszter a döntése meghozatala során a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiáját, valamint az NHIT véleményét is figyelembe veszi.

(13) A (6) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének utólagos ellenőrzésére a DKÜ a feltételekkel történő jóváhagyás érintett szervvel történő közlésétől számított 24 hónapig jogosult.

13. § *  (1) A DKÜ az e rendelet szerinti „megfelelő” minősítésű beszerzési igény kielégítése érdekében * 

a) *  a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást az érintett szervezet javára eljárva központosított beszerzés keretében vagy járulékos beszerzési szolgáltatás nyújtásával maga folytatja le, vagy

b) a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra az érintett szervezetnek visszaadja.

(1a) *  A miniszter által vezetett minisztérium esetében az (1) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni.

(1b) *  (1b) Ha a DKÜ a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra az (1) bekezdés b) pontja szerint visszaadta, az érintett szervezet a beszerzési igényét, ha az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, köteles azt a keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíteni.

(2) *  A DKÜ az (1) bekezdés szerinti döntésekor – a lehetőségek, az erőforrások és a kockázatok vizsgálatát követően, a célszerűségi szempontokra is figyelemmel – szabadon mérlegelhet, a döntését a rendelkezésre álló információk alapján hozza meg, és a döntéséről a 9. § szerinti beszerzési igény esetében, ha a DKÜ az érintett szervezet beszerzési igényét vizsgálat alá vonta, a 9. § (3) bekezdése szerinti, a 10. § és 11. § szerinti beszerzési igény esetében a 10. § (2) bekezdése és a 11. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatással egy időben tájékoztatja az érintett szervezetet.

(2a) *  A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásra meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően úgy kell tekinteni, hogy a DKÜ a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra az érintett szervezetnek a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint visszaadta.

(2b) *  Az e rendelet szerinti „megfelelő” minősítésű beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás, ha a beszerzési igény az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, a (2) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított kettő hónapig, más esetben hat hónapig indítható.

(2c) *  Az e rendelet szerinti „megfelelő” minősítésű beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás, 9. § szerinti beszerzési igény esetében, ha a DKÜ az érintett szervezet beszerzési igényét vizsgálat alá vonta, a 9. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatáskor, a 10. és 11. § szerinti beszerzési igény esetében, ha a miniszter azt jóváhagyta, a miniszteri döntés érintett szervezettel való, 10. § (17) bekezdése szerinti közlésekor, ha a miniszter a jóváhagyását feltételhez kötötte, a feltételek teljesülésekor fennálló becsült érték és műszaki tartalom mellett indítható meg, az alábbiak figyelembevétele mellett

a) *  9. § szerinti beszerzési igény esetében a becsült érték csökkenhet, vagy legfeljebb 20%-os mértékig emelkedhet, azzal, hogy az igény a megváltozott becsült érték alapján ebben az esetben sem kerülhet át a 10. § szerinti beszerzési igény kategóriába,

b) *  a 10. § szerinti beszerzési igény esetében a becsült érték csökkenhet, vagy legfeljebb 15%-os mértékig emelkedhet, azzal, hogy az igény a megváltozott becsült érték alapján ebben az esetben sem kerülhet át a 11. § szerinti beszerzési igény kategóriába,

c) *  a 11. § szerinti beszerzési igény esetében a becsült érték csökkenhet, vagy legfeljebb 10%-os mértékig emelkedhet,

d) *  a műszaki tartalom kizárólag előre nem látható okból változhat, azzal, hogy a megváltozott műszaki tartalom kizárólag az eredetivel műszakilag egyenértékű vagy meghatározó műszaki paramétereiben kedvezőbb lehet,

e) amennyiben a műszaki tartalom változása mellett egyben a becsült érték változása is fennáll, az a)–d) pont szerinti feltételeknek való megfelelésnek egyidejűleg kell fennállnia,

f) az a)–e) pontok bármelyikének nem megfelelő változás esetén a megváltozott igény új beszerzési igénynek minősül.

(3) *  A DKÜ a beszerzési igények hatékony kielégítése érdekében a beszerzési stratégiáját maga alakítja ki, figyelemmel az 5. § (2) bekezdésében foglaltakra is. Ennek keretében * 

a) *  a DKÜ keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés, továbbá visszterhes szerződés létrehozására irányuló beszerzési eljárást is folytathat, és ennek érdekében sajátos beszerzési módszereket is alkalmazhat, így különösen

aa) keretmegállapodásos eljárást,

ab) dinamikus beszerzési rendszert,

ac) elektronikus árlejtést vagy

ad) elektronikus katalógusokat,

b) a DKÜ más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében beszerzési eljárást folytasson le,

c) a DKÜ más ajánlatkérővel közösen is megvalósíthat beszerzést,

d) a DKÜ a beszerzés megvalósítása érdekében igénybe veheti más központi beszerző szerv szolgáltatásait, valamint

e) a DKÜ más központi beszerző szervvel együttműködve közösen is megvalósíthat beszerzést vagy működtethet összevont központi beszerzési vagy dinamikus beszerzési rendszert,

f) a DKÜ kialakíthatja az általa nyújtott járulékos beszerzési szolgáltatás általános szerződési feltételeit.

(4) *  A (3) bekezdés b)–e) pontjai alkalmazása esetén az ajánlatkérők együttműködésének szabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely tartalmazza különösen

a) az egyes ajánlatkérők felelősségi körét,

b) a beszerzés megvalósításának megszervezését, különös tekintettel az eljárás lefolytatására, valamint

c) *  a beszerzési igény kiszolgálási körülményeit.

(5) *  A (4) bekezdés szerinti esetben az együttműködés létrehozható határozatlan vagy határozott időre, meghatározott beszerzéstípusokra, valamint egy vagy több beszerzés megvalósítására is.

(6) * 

(7) *  Ha a DKÜ eljárása eredményeképpen egy vagy több ajánlattevővel olyan keretmegállapodás jön létre, amely az adott beszerzési igény(ek) kielégítésére irányuló visszterhes szerződés(ek) minden feltételét nem tartalmazza, annak alapján írásbeli konzultáció vagy verseny újranyitás eredményeként olyan keretjellegű szerződés is köthető, amely alapján az adott beszerzési igény(ek) közvetlen megrendelés(ek) útján is kielégíthető(ek), feltéve, hogy e keretjellegű szerződés a közvetlen megrendelés(ek) eredményeképpen létrejövő visszterhes szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza.

(8) *  Az érintett szervezet a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzési eljárás eredményéről szóló döntés, valamint – ha a beszerzést követően a szerződés megkötésre került – a 13. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzési eljárás eredményeképpen az érintett szervezet által megkötött szerződés másolatát a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról hozott döntés másolatát a döntést követő 10 munkanapon belül a DKÜ alkalmazásra feltölti.

(9) *  Az érintett szervezet a 13. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzési eljárás eredményeképpen az érintett szervezet által megkötött szerződések teljesítéséről a teljesítést követő – vagy ha a teljesítés meghiúsult, a teljesítésre meghatározott határidő lejártát követő – 10 munkanapon belül köteles a DKÜ részére, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a DKÜ alkalmazáson keresztül számot adni.

(10) *  A DKÜ a (8) és (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségen túlmenően is jogosult adatszolgáltatást kérni az érintett szervezettől a beszerzési igényük teljesítési körülményeiről vagy egyéb, a központosított beszerzési rendszer működtetéséhez szükséges adatokról, amely annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles az adatszolgáltatást teljesíteni.

(11) A DKÜ a (8)–(10) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzése céljából a teljesítéssel érintett szállítótól adatszolgáltatást kérhet, amely annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles az adatszolgáltatást teljesíteni.

(12) *  A 10. és 11. § szerinti beszerzési igény esetében, ha azt a miniszter a 12. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti döntésekor, azzal egyidejűleg előírta, a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás eredményeképpen az érintett szervezet által megkötött szerződés érintett szervezet általi módosításának feltétele a miniszter jóváhagyása.

(13) *  A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés módosításának (12) bekezdés szerinti jóváhagyása tekintetében a 9–12. § megfelelően alkalmazandó.

(14) *  Ha a DKÜ beszerzési eljárása eredményeképpen olyan, kifejezetten egy érintett szervezet javára létrejövő egyedi keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés megkötésére kerül sor, amely az adott beszerzési igény(ek) kielégítésére irányuló visszterhes szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza és a beszerzési igény(ek) – a keretmegállapodásban vagy a más keretjellegű szerződésben meghatározott feltételek szerint – közvetlen megrendeléssel vagy írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel kielégíthető(ek), e beszerzési igény(ek) esetében a 9–12. § nem alkalmazandó.

14. § *  (1) *  A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére beszerzési díjat fizet. A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére beszerzési díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával elégíti ki.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti beszerzési díj mértéke legfeljebb

a) a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének – vagy ha a beszerzési eljárás kifejezetten egy érintett szervezet javára létrejövő egyedi keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés megkötésére irányul, e szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének – 4%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti – egybeszámítás nélküli – becsült értékének 2%-a;

b) *  a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének – vagy ha a beszerzési eljárás kifejezetten egy érintett szervezet javára létrejövő egyedi keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés megkötésére irányul, e szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének – 2,5%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti – egybeszámítás nélküli – becsült értékének 1,25%-a;

c) a Kbt. szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének – vagy ha a beszerzési eljárás kifejezetten egy érintett szervezet javára létrejövő egyedi keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés megkötésére irányul, e szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének – 2%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti – egybeszámítás nélküli – becsült értékének 1%-a;

d) *  az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával létrejövő visszterhes szerződés esetén, e szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 2%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti – egybeszámítás nélküli – becsült értékének 1%-a

lehet.

(3) *  A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás megindításának feltétele, hogy az érintett szervezet a DKÜ részére a beszerzés Kbt. szerinti – egybeszámítás nélküli – becsült értékének a DKÜ által meghatározott mértékét, de legfeljebb 1%-át előlegként megfizesse.

(4) *  A (2) bekezdés szerinti beszerzési díj megfizetését a DKÜ által meghatározott módon kell teljesíteni. A (2) bekezdés szerinti beszerzési díj megfizetésére az érintett szervezet nem köteles, továbbá részére a már megfizetett előleg vagy beszerzési díj visszajár, ha a (2) bekezdés szerinti beszerzési eljárás olyan okból vált eredménytelenné, amelyért a DKÜ felelős.

(4a) *  Ha az érintett szervezet a beszerzési igényétől az előkészítés megkezdését követően, de a (2) bekezdés szerinti beszerzési eljárás megindítását megelőzően eláll, vagy azt a beszerzési eljárás megindítását követően visszavonja, részére a már megfizetett előleg vagy beszerzési díj nem jár vissza, kivéve, ha az elállás vagy a visszavonás olyan okból következett be, amelyért a DKÜ felelős.

(5) *  Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3/A. § (2) és (3) bekezdésére figyelemmel, a (2) bekezdés alapján megfizetett beszerzési díjat a DKÜ az e rendeletben meghatározott közfeladata ellátásának pénzügyi fedezetére használhatja fel.

(6) *  A 13. § (3) bekezdés d) és e) pontjai alkalmazása esetén az érintett szervezetnek a más jogszabály szerinti ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő díjat megfizetnie nem kell, kizárólag az e rendelet előírásai szerint köteles a díj megfizetésére.

3/A. Szoftverlicenc-gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök * 

14/A. § *  (1) *  A miniszter a 3. § (1a) bekezdése szerinti feladatait a DKÜ és a DMÜ útján látja el.

(2) *  A DKÜ – a DMÜ-vel e rendelet szerint együttműködve –

a) az érintett szervezetek tekintetében központosított szoftverlicenc-gazdálkodási rendszert alakít ki és működtet,

b) az a) pont szerinti feladatai ellátása érdekében szoftverlicenc nyilvántartást hoz létre és tart fent,

c) az a) pont szerinti feladatai ellátása keretében szoftverlicenc-menedzsment és licencoptimalizálási tevékenységet végez, illetőleg gondoskodik a szoftverlicencek céltudatos felhasználásáról és az érintett szervezetek szükségletei hatékony kielégítéséről.

(3) *  A DKÜ és a DMÜ a (2) bekezdés szerinti feladatai ellátása érdekében jogosult adatszolgáltatást kérni az érintett szervezettől a szoftverlicenc szerződései adatairól, gazdálkodása körülményeiről vagy egyéb, a központosított szoftverlicenc-gazdálkodási rendszer kialakításához, működtetéséhez szükséges adatokról, amely annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles az adatszolgáltatást teljesíteni.

(4) *  A DKÜ és a DMÜ a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzése céljából a teljesítéssel érintett szállítótól – ideértve a szoftver vagyoni jogai felett rendelkezési joggal bíró valamennyi személyt, így különösen a gyártót, a viszonteladót és a közvetítő kereskedőt is – adatszolgáltatást kérhet, amely annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles az adatszolgáltatást teljesíteni.

(5) *  Ha az érintett szervezetnek a 14. § (1) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettsége áll fenn, az érintett szervezet a DKÜ-nek – a beszerzési díj mellett – szoftverlicenc-gazdálkodási díjat is fizet, amelynek alapja a szoftverlicenc-gazdálkodási díjfizetéssel érintett egyedi szerződésben szereplő – az opcionális mennyiség értékével növelt – általános forgalmi adó nélkül számított visszterhes szerződéses érték, mértéke 1,5%.

(6) *  A DKÜ és a DMÜ a kormányzati központosított szoftverlicenc-gazdálkodással kapcsolatos – e rendelet szerinti – állami feladatokat közfeladatként látja el.

(7) *  A szoftverlicenc-gazdálkodási díjból a DKÜ és a DMÜ egyenlő arányban részesül. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3/A. § (2) és (3) bekezdésére figyelemmel, az (5) bekezdés alapján megfizetett szoftverlicenc-gazdálkodási díjat a DKÜ és a DMÜ közfeladatai ellátásának pénzügyi fedezetére használhatja fel.

(8) * 

4. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szervezete

15. § (1) Az NHIT tagjainak száma 5 fő.

(2) Az NHIT-t elnök vezeti, az elnök az NHIT tagja.

(2a) *  Az elnöki feladatkör társadalmi megbízatás keretében is ellátható, azzal, hogy ebben az esetben az elnök tiszteletdíjra nem jogosult.

(3) *  Az elnök munkáját alelnök segíti, az alelnök az NHIT tagja.

(4) *  Az NHIT elnöke – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – az államtitkár illetményének megfelelő mértékű, az NHIT alelnöke az államtitkár illetménye kilencven százalékának megfelelő mértékű, míg az NHIT tagja az államtitkár illetménye nyolcvan százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül kinevezésétől megbízatása megszűnéséig.

(5) Az NHIT tevékenységének a támogatására a Kormány a Miniszterelnöki Kormányirodát jelöli ki.

16. § Az NHIT tagjának a megbízatása megszűnik:

a) felmentéssel,

b) lemondással,

c) összeférhetetlenség esetén e rendelet erejénél fogva.

17. § (1) Az NHIT tagjának megbízatása felmentéssel – azonnali hatállyal – megszüntethető, a felmentést nem kell indokolni.

(2) Az NHIT tagja feladatai ellátása alól a felmentés kimondásának napjától mentesül.

18. § Az NHIT tagja tisztségéről indokolás nélkül, bármikor – azonnali hatállyal – lemondhat.

19. § (1) *  Az NHIT tagja nem lehet és nem tarthat fenn tagsági vagy részvényesi viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt olyan gazdasági társaságban, amelynek tevékenységi köre informatikai eszközök, valamint szoftverek, alkalmazások gyártására, fejlesztésére, exportjára, importja, üzemeltetésére, továbbá információs rendszerek kifejlesztésére, értékesítésére, üzemeltetésére kiterjed.

(2) Az NHIT tagja haladéktalanul bejelenti a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére, ha vele szemben az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha tagsági viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára írásban felszólítja az NHIT tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(3) Ha az NHIT tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, a tagsága megszűnik.

5. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működése

20. § (1) *  Az NHIT elnökét távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörben az alelnök helyettesíti.

(2) *  Az NHIT elnöke tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülését megelőző állami vezetői értekezlet, továbbá a miniszterelnök meghívása alapján a Kormány ülésén.

21. § (1) *  Az NHIT az ügyrendjét maga határozza meg, de havonta legalább kettő alkalommal rendes ülést tart.

(2) Az NHIT ülését az elnök hívja össze.

22. § * 

23. § * 

24. § (1) *  Az NHIT az ülésén e rendelet szerinti tevékenysége körébe sorolt, valamint a miniszterelnök vagy a miniszter által meghatározott bármilyen ügyet megvitathat.

(2) *  Az NHIT ülésének napirendjét az elnök állítja össze.

(3) Az NHIT rendes vagy rendkívüli ülésének napirendjére javaslatot tehet:

a) a miniszterelnök,

b) a miniszter,

c) * 

d) * 

e) az NHIT bármely tagja és

f) *  a Digitális Kormányzati Ügynökség vezérigazgatója vagy igazgatóságának elnöke.

(4) *  A (3) bekezdés a)–d) pontjában szereplők által javasolt napirendi pontot az elnök az NHIT ülésének napirendjére felveszi. A (3) bekezdés e) és f) pontjában szereplők által javasolt napirendi pont napirendre történő felvételéről az elnök dönt.

(5) *  Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, továbbá az elnök vagy az alelnök is jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök – távollétében az alelnök – szavazata dönt.

(6) *  Az NHIT elnöke akkor köteles rendkívüli ülést összehívni, ha azt

a) az NHIT legalább két tagja egyidejűleg kezdeményezi,

b) a miniszterelnök kezdeményezi,

c) a miniszter kezdeményezi, vagy

d) az NHIT elnöke az NHIT e rendelet szerinti tevékenysége ellátása érdekében szükségesnek tartja.

(7) *  Kivételes és sürgős esetben, így különösen, ha az ülés előkészítése nem lehetséges, vagy az ülés előkészítése nem szükséges, az NHIT ülés tartása nélkül is hozhat döntést.

(8) *  Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén az NHIT tagjai az előterjesztést telekommunikációs, informatikai eszköz útján egyeztetik, valamint tárgyalják meg.

(9) *  Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén – az egyes napirendi pontok tekintetében – a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatali eljárás akkor eredményes, ha – telekommunikációs vagy informatikai eszköz útján – írásban legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lett volna az ülés megtartása esetén. Ha valamely tag az elnök által megjelölt határidőn belül írásban nem szavazott az előterjesztésről, azt úgy kell tekinteni, mintha a nem szavazó tag – az adott napirendi pont tekintetében – az ülésen nem jelent volna meg.

(10) *  Az NHIT ülései nem nyilvánosak, azon állandó meghívottként a miniszterelnök és a miniszter, eseti meghívottként kizárólag az elnök – vagy az elnök távolléte esetén az alelnök – által meghívott más személy vehet részt.

25. § * 

6. Az informatikai fejlesztés irányának meghatározása

26. § *  (1) Az NHIT a DKÜ az 5. § (11) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján minden évben a 4. § (3) bekezdés b) és c) pontjai szerint elemzi, értékeli és véleményezi a kormányzati informatikai fejlesztéseket és beszerzéseket, valamint elemzi, értékeli és véleményezi ezek döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatát.

(2) Az NHIT az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége eredményeképpen – a DKÜ (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásának kézhezvételétől számított 60 napon belül – a Kormány részére jelentést készít. A jelentés részét képezi

a) a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiájának kialakítására vonatkozó javaslattétel,

b) a kormányzati informatikai fejlesztések irányának rövid (legfeljebb 1 éves), közép- (legfeljebb 3 éves) és hosszú (3 évnél hosszabb) távú meghatározására vonatkozó javaslattétel, valamint

c) a kormányzati informatikai fejlesztések és beszerzések döntési, irányítási és engedélyeztetési folyamatának egyszerűsítésére és a folyamatok gyorsítására, egységesítés érdekében történő átalakítására vonatkozó javaslattétel.

(3) A miniszternek a (2) bekezdés szerinti jelentésben foglaltakkal kapcsolatban véleményezési joga van.

(4) Ha az NHIT e rendelet szerinti tevékenysége során azt észleli, hogy az egyes informatikai fejlesztési és beszerzési tervek vagy az egyes beszerzési igények eltérnek a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiájának meghatározott irányától, vagy hogy valamely informatikai beszerzés teljesítése műszaki vagy más szempontból nem felel meg a miniszter e rendelet szerinti döntésében foglaltaknak, azt soron kívül jelzi a miniszternek.

7. Záró rendelkezések

27. § * 

27/A. § *  (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás, a DKÜ működésével összefüggésben álló beszerzési eljárás, valamint az ezek eredményeként megkötött szerződések módosítása esetén a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közbeszerzési eljárással, valamint a szerződésmódosítással összefüggésben utólagos ellenőrzés is kezdeményezhető, kivéve a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást, ha annak becsült értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot, illetve a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárást.

(2) A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet, ha a beszerzési igényét az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával elégíti ki, az ellenőrzés alapjául szolgáló dokumentumok rendelkezésre bocsátását részben vagy egészben úgy is teljesítheti, hogy a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás dokumentumai helyett, ha az a DKÜ-nél már rendelkezésre áll, a korábban lefolytatott ellenőrzés eredményeként megszületett jelentést – több szakaszból álló eljárás esetén az egyes szakaszokhoz kapcsolódó jelentéseket – bocsátja az ellenőrzést végző szervezet rendelkezésére. A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás ellenőrzését vagy utólagos ellenőrzését a DKÜ az ellenőrzését végző szervezetnél közvetlenül kezdeményezheti.

27/B. § * 

27/C. § *  A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás, valamint a DKÜ működésével összefüggésben álló beszerzési eljárás esetében e rendelet lehetővé teszi az elektronikus közbeszerzési rendszeren (a továbbiakban: EKR) kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, ha a más informatikai rendszer megfelel az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak.

27/D. § *  A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás esetében KEF rendelet előírásait nem kell alkalmazni.

27/E. § *  A 13. § (3) bekezdés b)–e) pontjai alkalmazása esetén a beszerzési eljárásra az e rendeletben foglaltak az irányadók.

27/F. § *  A DKÜ működésével összefüggésben álló beszerzési eljárás esetében az ÁAFK Kr. rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

27/G. § *  (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás, a DKÜ működésével összefüggésben álló beszerzési eljárás, valamint az ezek eredményeként megkötött szerződések módosítása esetén a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közbeszerzési eljárással összefüggésben utóellenőrzés is kezdeményezhető, kivéve a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást, ha annak becsült értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot, illetve a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárást.

(2) A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet, ha a beszerzési igényét az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával elégíti ki, az ellenőrzés alapjául szolgáló dokumentumok rendelkezésre bocsátását részben vagy egészben úgy is teljesítheti, hogy a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás dokumentumai helyett, ha az a DKÜ-nél már rendelkezésre áll, a korábban lefolytatott ellenőrzés eredményeként megszületett jelentést – több szakaszból álló eljárás esetén az egyes szakaszokhoz kapcsolódó jelentéseket – bocsátja az ellenőrzést végző szervezet rendelkezésére. A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás ellenőrzését vagy utóellenőrzését a DKÜ az ellenőrzését végző szervezetnél közvetlenül kezdeményezheti.

27/H. § *  Az 1. § (2e)–(2g) bekezdése alkalmazásában a beszerzés tárgyával – műszaki vagy gazdasági szempontból – funkcionális egységet képező dolog alatt minden olyan dolog (ideértve mindent, ami beszerzés tárgya lehet) értendő, amelynek beszerzése önmagában az e rendelet hatálya alá tartozna, de

a) a dolog másik dologgal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és a beszerzés tárgyával nem illeszkedő dolgot kellene beszerezni, vagy az ilyen dolog beszerzése aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a beszerzés tárgya működtetésében és fenntartásában, vagy

b) a dolog beszerzésére irányuló visszterhes szerződés műszaki-technikai sajátosságok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, feltéve, hogy nem létezik reális alternatíva a dolog beszerzésére irányuló igény kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a beszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg.

27/I. § *  (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás, a DKÜ működésével összefüggésben álló beszerzési eljárás, valamint az ezek eredményeként megkötött szerződések módosítása esetén a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közbeszerzési eljárással, valamint a szerződésmódosítással összefüggésben utóellenőrzés is kezdeményezhető, kivéve a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárást, ha annak becsült értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot, illetve a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárást.

(2) A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet, ha a beszerzési igényét az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés alkalmazásával elégíti ki, az ellenőrzés alapjául szolgáló dokumentumok rendelkezésre bocsátását részben vagy egészben úgy is teljesítheti, hogy a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás dokumentumai helyett, ha az a DKÜ-nél már rendelkezésre áll, a korábban lefolytatott ellenőrzés eredményeként megszületett jelentést – több szakaszból álló eljárás esetén az egyes szakaszokhoz kapcsolódó jelentéseket – bocsátja az ellenőrzést végző szervezet rendelkezésére. A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás ellenőrzését vagy utóellenőrzését a DKÜ az ellenőrzését végző szervezetnél közvetlenül kezdeményezheti.

28. § *  (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az 1. § (4) bekezdés 1. pontja szerinti alkalmazások, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások körét, * 

b) az 1. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti informatikai eszközök, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások körét, * 

c) az 1. § (4) bekezdés 12. pontja szerinti szoftverek, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások körét * 

rendelettel állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az 5. § (2) és (9) bekezdése szerinti együttműködés kereteiről és feltételeiről az érintett miniszterekkel megállapodjon, és az együttműködés rendjét az érintett miniszter egyetértésével rendelettel szabályozza.

28/A. § *  (1) * 

(2) A DKÜ az EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazásakor a piacon elérhető vagy saját maga által kifejlesztett elektronikus rendszereket is felhasználhatja.

29. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés a) és e) pontja, 2–3. §-a, 4. § (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. § (2) bekezdése, 7. §-a, 8. § (1)–(11) bekezdése, 9–14. §-a, 22. §-a, 24. § (1) és (2) bekezdése, 25–27. §-a a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzését követő napon lép hatályba. * 

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkezéséről szóló határozatot a miniszter a Magyar Közlönyben, a feltétel bekövetkezésének a napján közzéteszi. * 

8. Átmeneti rendelkezések

30. § *  (1) A 3. alcímben meghatározott kormányzati informatikai beszerzéssel kapcsolatos eljárást – e §-ban foglalt eltérésekkel – a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzését követő naptól (a továbbiakban: kezdő nap) kell alkalmazni.

(2) *  A kezdő napot megelőzően az érintett szervezet által kormányzati informatikai beszerzésére kötött, valamint a kezdő napon folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések, valamint az azok alapján megkötött, valamint a kezdő napon folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött visszterhes szerződések hatályát e rendelet nem érinti.

(3)–(4) * 

(5) *  A kezdő naptól számított 150. napig az érintett szervezet saját hatáskörben kizárólag a rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igénye, valamint az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igénye kielégítésére irányuló beszerzési eljárást indíthat.

(6) *  Az (5) bekezdéstől eltérő beszerzési igénye kielégítésére irányuló, saját hatáskörben megvalósuló beszerzési eljárást az érintett szervezet a Kormány – a kezdő naptól számított 150. napig megadott – egyedi döntése alapján indíthat.

(7)–(7c) * 

(8) Semmis az a beszerzési igény kielégítését szolgáló szerződés, amely az (5) vagy (6) bekezdésbe ütközik.

(9) * 

(10) * 

30/A. § *  (1) A KEF rendeletnek a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 257/2019. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.) hatálybalépésétől 2019. október 31-ig hatályos (a továbbiakban: 2019. október 31-ig hatályos) 1. számú mellékletének 1–3. pontja szerinti beszerzési igény kielégítésére alkalmas, a Módr2.

a) *  hatálybalépésének napján hatályban lévő KEF rendelet szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések tekintetében 2019. november 1. napján,

b) *  hatálybalépésének napján folyamatban lévő központosított közbeszerzési eljárások eredményeként létrejövő KEF rendelet szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések tekintetében, annak létrejöttének napján

a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) helyébe jogutódként – e rendelet szerinti központi közbeszerző szervként – a DKÜ lép, és a KEF rendelet 2019. október 31-ig hatályos 1. számú mellékletének 1–3. pontja szerinti beszerzési igény kielégítése e rendelet szerint történik.

(2) *  A jogutódlást követően az (1) bekezdés szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések alkalmazására az e rendelet szerinti valamennyi érintett szervezet jogosulttá válik. A jogutódlást követően azon érintett szervezetek, amelyek a KEF rendelet 2019. október 31-ig hatályos rendelkezései szerint nem tartoztak a KEF rendelet hatálya alá, az (1) bekezdés szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések alkalmazása tekintetében a KEF rendelet szerinti önként csatlakozónak minősülnek.

(3) *  A jogutódlást követően a DKÜ az (1) bekezdés szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések elérhetőségét és alkalmazását – az érintett keretmegállapodás vagy más keretjellegű szerződés vonatkozásában – DKÜ alkalmazáson keresztül elérhető, DKÜ által működtetett elektronikus rendszer alkalmazásával biztosítja.

(4) *  A jogutódlást követően az (1) bekezdés szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések az e rendeletben foglaltakkal való összhang megteremtéséhez szükséges mértékben és módon – a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – módosulnak, illetve módosíthatók, és esetükben sem a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet előírásait, sem a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet előírásait nem kell alkalmazni.

30/B. § *  (1) *  A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy keretjellegű szerződések a 4. § (2) bekezdés e) pontja alapján kötött, az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodásnak vagy más keretjellegű szerződésnek minősülnek.

(2) *  A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések alkalmazása során a közbeszerzési díj megfizetésére – a KEF rendelet 12. és 14. § rendelkezéseire is figyelemmel – a keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések – jogutódlás bekövetkeztekor hatályos – előírásai szerint kerül sor, azzal, hogy a közbeszerzési díj a DKÜ-t illeti.

(3) *  A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodásokban vagy más keretjellegű szerződésekben hivatkozott központosított közbeszerzési portál (KEF Portál) alatt a keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések alkalmazása során a 30/A. § (3) bekezdése szerinti elektronikus rendszert kell érteni.

(4) *  A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések alkalmazása során adatszolgáltatásra – a KEF rendelet 23. § (1) bekezdése és 28. § (4) bekezdése szerinti rendelkezéseire is figyelemmel – a keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések – jogutódlás bekövetkeztekor hatályos – előírásai szerint, a 13. § (8)–(11) bekezdése alkalmazásával kerül sor.

(5) *  A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések alkalmazása során a szerződéses mellékkötelezettségek teljesítésére, illetve az azok pénzügyi biztosítékának nyújtására – a keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések – a jogutódlás bekövetkeztekor hatályos – előírásai szerint kerül sor, azzal, hogy az azokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek a DKÜ-t illetik, illetőleg terhelik.

(6) *  A jogutódlást követően a 30/A. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések tekintetében a DKÜ gondoskodik a keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések 30/A. § (4) bekezdése szerinti módosításáról, ha az az e rendeletben foglaltakkal való összhang megteremtéséhez szükséges.

30/C. § *  (1) E rendeletnek a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 304/2021. (VI. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 1. § (2e)–(2g) bekezdését, valamint 27/H. §-át a Módr3. hatálybalépésének napját megelőzően felmerült beszerzési igény vonatkozásában is alkalmazni kell, feltéve, hogy a hatálybalépés napján a beszerzési igény kielégítésére irányuló visszterhes szerződés megkötésére még nem került sor.

(2) E rendeletnek a Módr3.-mal megállapított 13. § (8) bekezdését és 27/G. §-át, valamint a 14. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat a Módr3. hatálybalépésének napján folyamatban lévő beszerzési eljárás vonatkozásában is alkalmazni kell.

30/D. § *  Az állami alkalmazás-fejlesztésekkel, valamint a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 72/2023. (III. 10.) Korm. rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő, az ÁAFK Kr. 2022. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti soron kívüli alkalmazásfejlesztés esetén, ha annak helye van, és a támogató tanúsítványt az ÁAFK Kr. szerinti szerv a beszerzési igény elbírálása ideje alatt megadta vagy megtagadta, az érintett szervezet köteles – a DKÜ alkalmazásra történő feltöltéssel – a miniszter részére soron kívül megküldeni.

30/E. § *  E rendeletnek az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek, továbbá a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 195/2023. (V. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított 27/A. és 27/G. §-át a Módr4. hatálybalépése időpontjában már folyamatban lévő, továbbá az azt követően megkezdett beszerzéseknek és szerződésmódosításoknak a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet szerinti ellenőrzésére kell alkalmazni. A DKÜ a Módr4. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő keretmegállapodások megkötésére irányuló, illetve a dinamikus közbeszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárások esetén az irányító hatóság nyilatkozatának és a közbeszerzésekért felelős miniszter eljárás megindítására vonatkozó tanúsítványának kiállítását az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártát megelőzően vagy – ha az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések bontása már megtörtént – az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezés megküldését megelőzően kezdeményezi.

30/F. § *  E rendeletnek a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 419/2023. (VIII. 31.) Korm. rendelettel megállapított 4. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat 2024. január 1. napjáig a DKÜ önállóan látja el.

9. * 

31. § * 

32. § *  E rendeletnek az 5. § (12) és (13) bekezdéseit akkor kell alkalmazni, ha az érintett szervezet vonatkozásában az ÁAFK Kr. 26. § (2) bekezdése az ÁAFK Kr. 5. §-a, 7. §-a, 8. §-a és 12–24. §-a rendelkezései alkalmazását elrendelte.