A Kormány a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím és az 1. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az 5. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés z) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
a) 2. § d) pontjában az „N betűjel, 1 számjel” szövegrész helyébe az „N betűjel” szöveg,
b) 1. számú melléklet 1. pontjában a „7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti” szövegrész helyébe a „2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos, a közlekedőképesség minősítéséről kiadott” szöveg
lép.
2. § Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja és az ahhoz kapcsolódó, az Szt. 39/C. § (2) bekezdése szerinti szakértői díj, valamint az ápolási díj és az ahhoz kapcsolódó, az Szt. 41. § (5) bekezdése szerinti, valamint az Szt. 43/A. § (4) bekezdése szerinti szakértői díj folyósítása érdekében a jogosultak folyósításhoz szükséges adatairól és a kifizetés havi összegéről – jogcím szerinti bontásban – minden hónap 10-éig értesíti a folyósító szervet. Az értesítés a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célból rendszeresített, a Kincstár számára megküldött adatlap felhasználásával történik.”
3. § Az R1.
a) 1. § (1) bekezdésében az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatással, valamint” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával, valamint” szöveg, valamint az „egyik elkülönített számla az ápolási díjjal” szövegrész helyébe az „egyik elkülönített számla a gyermekek otthongondozási díjával, az ápolási díjjal” szöveg,
b) 1. § (4) bekezdésében az „a (3) bekezdés szerinti adatokat – elektronikus úton – megküldi” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés szerinti, országosan összesített adatokat – elektronikus úton, megyei és járási bontásban – megküldi” szöveg,
c) 2. § (1) bekezdésében az „Az Szt. 43/A. § (4) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „A gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó szakértői díjak, valamint az Szt. 43/A. § (4) bekezdése szerinti” szöveg
lép.
4. § Hatályát veszti az R1.
a) 8. § (2) bekezdése,
b) 8/A. §-a, és
c) 11–14. számú melléklete.
5. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A járási hivatal hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás iránti kérelmet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon (a továbbiakban: kérelemnyomtatvány) kell benyújtani. A kérelemnyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.”
6. § A Pr. 4. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vagyoni helyzet vizsgálata során tett nyilatkozat (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tartalmazza
a) az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat,
b) nyilatkozatot a kérelmező vagy jogosult, továbbá a vele együtt élő közeli hozzátartozó ingatlanvagyonával, egyéb vagyontárgyai – különösen a gépjárműve – értékével, a pénzforgalmi szolgáltatónál fennálló fizetési számlán kezelt pénzösszeggel és a készpénzvagyonnal kapcsolatosan.
(6) A vagyonnyilatkozatot a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.”
7. § A Pr. 7. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A havi rendszeres szociális ellátás összegének változásáról nem kell határozatot hozni, ha)
„c) a gyermekek otthongondozási díjának összege kizárólag a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg emelkedése miatt változik, és a jogosultat a gyermekek otthongondozási díja teljes összegben illeti meg.”
8. § A Pr. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (7) bekezdés alapján felvett ellátás nem része a hagyatéknak.”
9. § A Pr. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatvány tartalmazza az Szt. 18/A. § a)–c) pontja szerinti adatokat, valamint a kérelmező és a vele azonos lakcímen élő házastárs, élettárs jövedelmére vonatkozó adatot.”
10. § (1) A Pr. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a vagyonnyilatkozatot, valamint a kérelmezővel közös háztartásban élő, a tanköteles kort betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyáról szóló igazolást.”
(2) A Pr. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kérelemnyomtatvány tartalmazza
a) az Szt. 18/A. § a)–c) pontja szerinti adatokat,
b) a kérelmező, a vele azonos lakcímen élő házastárs, élettárs és a velük egy háztartásban élő gyermek jövedelmére vonatkozó adatot,
c) az aktív korúak ellátására jogosító feltételek fennállására vonatkozó adatot,
d) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező keresőtevékenységet nem folytat,
e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy részére más rendszeres pénzellátás megállapítása iránti eljárás van-e folyamatban,
f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül,
g) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy köznevelési, illetve felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat nem folytat,
h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az állami foglalkoztatási szervnél történő nyilvántartásba vételt és az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködést vállalja, és
i) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a köznevelési intézményben tanulmányokat folytató, 14 éven aluli gyermekének napközbeni ellátása biztosított-e.”
11. § A Pr. a 19. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Gyermekek otthongondozási díja
20. § (1) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatvány tartalmazza
a) az Szt. 18/A. § a)–c) és h) pontja szerinti adatokat,
b) az ápolást végző személy és az ápolt gyermek közti rokoni kapcsolatra vonatkozó adatot,
c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ellátást az önellátásra képtelen ápolt gyermek súlyos fogyatékosságára, vagy tartós betegségére figyelemmel igénylik-e,
d) nyilatkozatot az önellátásra való képesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzése szükségességének tudomásulvételéről, a keresőtevékenység folytatásáról, a kérelmező tanulói vagy hallgatói jogviszonyának fennállásáról,
e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező részesül-e más rendszeres pénzellátásban, és hogy ilyen ellátás részére történő megállapítása iránti eljárás van-e folyamatban,
f) nyilatkozatot arról, hogy azon gyermek után, akire tekintettel gyermekek otthongondozási díját igényli, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy a gyermekgondozási támogatások valamelyikében részesül-e,
g) nyilatkozatot arról, hogy az ápolási tevékenységet a saját vagy az ápolt személy lakcímén végzi-e,
h) az ápolt gyermek köznevelési intézményben, illetve bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményi elhelyezésével kapcsolatos adatot,
i) ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot nem szülő kérelmezi, a gyermek ápolása révén korábban az ellátásban részesült szülőt azonosító adatot és az arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező a jogosultságát mely tény fennállására alapozza,
j) az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nyilatkozatát annak egyetértő tudomásulvételéről, hogy az otthoni ápolási, gondozási tevékenységet végző személy a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapítása iránt kérelmet nyújtott be.
(2) Ha a kérelmet az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.
(3) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelemhez mellékelni kell
a) hat év alatti ápolt gyermek esetén a 21. § (8) bekezdése szerinti szakorvosi véleményt az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről,
b) hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
c) az Szt. 39/B. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetőjének igazolását.
(4) A háziorvos a (3) bekezdés b) pontjában foglalt igazolást
a) a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata,
b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása,
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, vagy
d) a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye
alapján állítja ki.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti háziorvosi igazolást a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A háziorvosi igazolás tartalmazza az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatot, az ápolt gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége fennállásának kérdésében kialakított véleményt, a súlyos fogyatékos állapot esetében annak típusát, az igazolás kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait és a háziorvos azonosítására szolgáló adatot. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.
(6) Nem kell mellékelni a kérelemhez a háziorvos (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolását, ha az ápolt gyermeknek
a) fogyatékossági támogatásra,
b) vakok személyi járadékára vagy
c) rokkantsági járadékra
való jogosultsága áll fenn.
(7) Az intézmény vezetőjének a (3) bekezdés c) pontja szerinti igazolását a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. Az igazolás tartalmazza az ápolt gyermek, illetve személy azonosítására szolgáló adatot, az általa igénybe vett intézményi ellátás típusát, az intézmény azonosító adatait, az intézmény látogatásának időtartamára és az intézményi ellátás igénybe vételéhez a szülő, illetve az ápolást végző személy részéről szükséges személyes közreműködés mértékére vonatkozó adatot. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.
21. § (1) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelem alapján indult eljárásban a gyermek önellátási képességét vizsgálni kell. A (8) bekezdésben foglaltak kivételével az önellátási képesség mértékének megállapítására irányuló vizsgálatot legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el.
(2) Az Szt. 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában önellátásra képtelen a gyermek, ha
a) az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakértő szakmai véleménye, vagy
b) a (8) bekezdés szerinti szakorvosi szakmai vélemény
ezt igazolja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző személy az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább öt nappal megelőzően értesíti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző személy az önellátásra való képesség hiányának tényét az ápolás helyszínén végzett vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva állapítja meg és az erről szóló szakmai véleményét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon küldi meg a járási hivatalnak. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni. A szakmai vélemény elkészítése során az önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni.
(5) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény tartalmazza
a) az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatot,
b) hat év alatti ápolt gyermek esetén annak igazolását, hogy az ápolt gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved,
c) hat év alatti ápolt gyermek esetén a szakmai vélemény szerinti diagnózist és annak BNO kódját,
d) hat év alatti ápolt gyermek esetén az ápolt gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége fennállásának kérdésében kialakított véleményt, a súlyos fogyatékos állapot esetében annak típusát,
e) a szakmai vélemény kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait, a helyszíni vizsgálat adatait, a helyszíni vizsgálatot végző személy azonosítására szolgáló adatot,
f) az 1. mellékletben meghatározott szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait, pontszámait és az értékelést, továbbá a vizsgálattal kapcsolatos megjegyzéseket,
g) az arra vonatkozóan tett megállapítást, hogy a szakmai vélemény alapján az ápolt gyermek tekintetében a súlyos fogyatékosságból vagy tartós betegségből adódó önellátásra való képtelenség fennáll-e és milyen indokok alapján,
h) a szakmai vélemény érvényességi idejére vonatkozó adatot és
i) a szakmai vélemény kiállítójának azonosítására szolgáló adatot.
(6) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év.
(7) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény hatálya alatt a háziorvosi igazolást is hatályosnak kell tekinteni.
(8) Hat év alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására miniszteri rendelet alapján jogosult szakorvos igazolja az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon. A szakmai vélemény elkészítése során az önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni.
(9) Az Szt. 38. § (4) bekezdése alkalmazásában a (8) bekezdés szerinti szakorvos, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti szakfelügyelő főorvos – a díjazásra vonatkozó szabályok kivételével – szakértőnek minősül.
22. § (1) A házi segítségnyújtás keretében az ápolást végző szülőnek segítség nyújtható, illetve az ápolt gyermek átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha
a) az ápolt gyermek egészségi állapota ezt indokolja,
b) akadályoztatása miatt a szülő az ápolási, gondozási tevékenységet nem tudja ellátni.
(2) Az Szt. 39/B. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző szülő több egymást követő napon – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti esetet, továbbá ha az ápolást végző személy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzés során az Flt. 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti képzési támogatásban részesül – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.
23. § (1) Az Szt. 39. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a szülőt az ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a legalább három hónap időtartamban fennálló akadályozottság tényét a háziorvos szakmai vélemény kiállításával igazolja. A szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb egy év.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés szerinti szakmai véleményt a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés vagy igazolás alapján állítja ki. A szakmai véleményt a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A szakmai vélemény tartalmazza az akadályozottság tényének megállapítását kérő szülő és az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatokat, annak megállapítását, hogy a szakmai vélemény alapján a szülő az ápolt gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel legalább három hónap időtartamban akadályozottá vált-e, a szakértői véleményhez felhasznált hivatalos irat adatait, valamint a szakmai vélemény érvényességi idejét. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szülőt az ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolják be.
(4) A szülőn kívüli más hozzátartozó a gyermekek otthongondozási díja megállapítása iránti kérelmet az Szt. 39. § (1) bekezdése szerinti körülmények bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújthatja be.
24. § (1) Másodfokú hatósági eljárásban a 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás, és a 23. § (1) bekezdése szerinti igazolás felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvos vagy szerv végzi.
(2) Másodfokú hatósági eljárásban
a) a gyermek önellátási képességének mértékére vonatkozó, a 21. § (1) bekezdése szerinti állapot fennállására vonatkozó, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott,
b) a 21. § (8) bekezdése szerinti, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott, és
c) a szülő egészségi állapot miatti akadályozottságára vonatkozó, a 23. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat megállapításait a 23. § (2) bekezdése szerinti szakmai véleményre meghatározott
adattartalomnak megfelelően kell elkészíteni.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére felsőfokú egészségügyi vagy szociális végzettségű, a fogyatékos személyek szociális ellátásában dolgozó, vagy a fogyatékos személyek szociális ellátása témakörben szakvizsgával rendelkező személy kérhető fel.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére a járási hivatal a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost kéri fel.
(5) A (4) bekezdés alapján felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.”
12. § (1) A Pr. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatvány tartalmazza
a) az Szt. 18/A. § a)–c) és h) pontja szerinti adatokat,
b) az ápolást végző személy és az ápolt személy közti rokoni kapcsolatra vonatkozó adatot,
c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ápolási díj megállapítását milyen jogcímen és milyen feltételek fennállására figyelemmel igénylik,
d) nyilatkozatot az önkiszolgáló képesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzése szükségességének tudomásulvételéről, a keresőtevékenység folytatásáról, a kérelmező tanulói vagy hallgatói jogviszonyának fennállásáról,
e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező részesül-e más rendszeres pénzellátásban, és hogy ilyen ellátás részére történő megállapítása iránti eljárás van-e folyamatban,
f) nyilatkozatot arról, hogy az ápolási tevékenységet a saját vagy az ápolt személy lakcímén végzi-e,
g) az ápolt személy köznevelési intézményben, illetve bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményi elhelyezésével kapcsolatos adatot,
h) nyilatkozatot arról, hogy gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága az ápolt személyre tekintettel sem a kérelmezőnek, sem hozzátartozójának nem áll fenn,
i) arra vonatkozó adatot, hogy az ápolt személy a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos, az ápolt személy tekintetében elvégzett komplex minősítés eredményéről kiállított szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával, bizottsági állásfoglalásával, határozatával vagy hatósági bizonyítványával rendelkezik-e,
j) az ápolt személy, illetve törvényes képviselője nyilatkozatát annak egyetértő tudomásulvételéről, hogy az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság megállapítása iránt kérelmet nyújtott be.”
(2) A Pr. 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kérelemhez mellékelni kell
a) az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével a háziorvosnak a 20. § (5) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező igazolását arról, hogy az ápolt személy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg,
b) az Szt. 42. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetőjének a 20. § (7) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező igazolását.”
(3) A Pr. 25. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A háziorvos az (1a) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a) a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata,
b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása,
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, vagy
d) a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye
alapján állítja ki.
(3) Nem kell csatolni a kérelemhez a háziorvos (1a) bekezdés a) pontja szerinti igazolását, ha az ápolt személynek
a) fogyatékossági támogatásra vagy
b) vakok személyi járadékára
való jogosultsága áll fenn.”
13. § A Pr. a következő 25/B. §-sal egészül ki:
„25/B. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban – az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével – az ápolt személy ápolási, gondozási szükségletét vizsgálni kell.
(2) Az Szt. 41. § (1) bekezdése, valamint 43/A. §-a szerinti ápolási, gondozási szükségletet a 26. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő személy szakvéleménye igazolja.”
14. § (1) A Pr. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 25/B. § szerinti vizsgálatot legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el.”
(2) A Pr. 26. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgálatot végző személy az állandó és tartós ápolási, gondozási szükséglet fennállásának, illetve a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot fennállásának tényét az ápolás helyszínén az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva állapítja meg. A vizsgálatot végző személy a szakmai véleményét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon küldi meg a járási hivatalnak. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.
(3) A (3) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év. A szakmai vélemény hatálya alatt a háziorvosi igazolást is hatályosnak kell tekinteni.”
(3) A Pr. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdés szerinti szakmai vélemény tartalmazza
a) az ápolt személy azonosítására szolgáló adatot,
b) a szakmai vélemény kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait, a helyszíni vizsgálat adatait, a helyszíni vizsgálatot végző személy azonosítására szolgáló adatot,
c) az 1. mellékletben meghatározott szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait, pontszámait és az értékelést, továbbá a vizsgálattal kapcsolatos megjegyzéseket,
d) az arra vonatkozóan tett megállapítást, hogy a szakmai vélemény alapján az ápolt személy tekintetében az állandó és tartós ápolási, gondozási igény vagy a fokozott ápolási igény fennáll-e és milyen indokok alapján,
e) a szakmai vélemény érvényességi idejére vonatkozó adatot, és
f) a szakmai vélemény kiállítójának azonosítására szolgáló adatot.”
15. § A Pr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Másodfokú hatósági eljárásban a 25. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti igazolás felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvos vagy szerv végzi.
(2) Másodfokú hatósági eljárásban a 25/B. § szerinti állapot fennállására vonatkozó vizsgálat megállapításait a 26. § (5) bekezdésében meghatározott adattartalomnak megfelelően, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elkészíteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti szakmai vélemény elkészítésére felsőfokú egészségügyi vagy szociális végzettségű, a fogyatékos személyek szociális ellátásában dolgozó, vagy a fogyatékos személyek szociális ellátása témakörben szakvizsgával rendelkező személy kérhető fel.”
16. § (1) A Pr. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatvány tartalmazza
a) az Szt. 18/A. § a)–c) pontja szerinti adatokat,
b) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyedül élő-e,
c) az ellátást kérelmezővel azonos lakcímen élő közeli hozzátartozók számára vonatkozó, valamint az azonosításukat szolgáló és a jövedelmükre vonatkozó adatot,
d) nyilatkozatot arról, hogy az ellátást milyen jogcímen igénylik, továbbá az alanyi jogosultság megállapítását megalapozó körülményekről és ellátásokról,
e) a kérelmezőnek a közgyógyellátási igazolvány átvételének módjára vonatkozó nyilatkozatát,
f) alanyi jogcímen megállapított ellátás esetében a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy kéri-e egyéni gyógyszerkeret megállapítását.”
(2) A Pr. 35. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárásban – a (3) bekezdés b) pontja szerinti kivétellel – csatolni kell a háziorvos igazolását. Az igazolást a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.
(2b) A háziorvosi igazolás tartalmazza
a) a kérelmező azonosítására szolgáló adatot,
b) az arra vonatkozó adatot, hogy az igazolás kiállítására a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, vagy egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálata céljából kerül sor,
c) a gyógyító ellátási szükségletre vonatkozó adatok körében a havi rendszerességgel rendelt gyógyszerre, valamint a gyógyászati segédeszközök és orvosi rehabilitáció céljából havonta rendszeresen rendelt gyógyító ellátásokra vonatkozó adatokat,
d) a háziorvos azonosítására szolgáló adatot,
e) a háziorvos nyilatkozatát arról, hogy az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátásra vonatkozó szükséglet kizárólag az azt megalapozó orvosi dokumentáció alapján került megállapításra.”
17. § A Pr. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A chip és mágnescsík nélküli, az ISO 7810 szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, melegen laminált műanyag kártya formátumban kiállított igazolvány
a) első oldalán szereplő adat
aa) a nyomtatott nagybetűkkel szedett „KÖZGYÓGYELLÁTÁSI IGAZOLVÁNY” szöveg,
ab) az igazolvány KGYSZ száma,
ac) a jogosult neve,
ad) a jogosult születési ideje,
ae) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jele,
af) a jogosultság kezdetének és lejártának időpontja;
b) hátoldalán szereplő adat
ba) annak megjelenítése, hogy „A közgyógyellátásra jogosult személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre,
b) egyes gyógyászati segédeszközökre,
c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.”
bb) annak megjelenítése, hogy „Az a) pontban foglalt esetben a jogosult gyógyszerkerete összegéig, a b)–c) pontban foglalt esetben pedig a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig vehető térítésmentesen igénybe a gyógyító ellátás.”,
bc) a műanyag kártya sorszáma,
bd) a jogosult aláírásának helye.”
18. § A Pr. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott közgyógyellátásra jogosult személy részére gyógyító ellátást az Szt. 50/A. § (2) bekezdésben meghatározottak szerinti orvos is rendelhet.”
19. § (1) A Pr. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális rászorultságnak az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából történő megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a vagyonnyilatkozatot.”
(2) A Pr. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnyomtatvány tartalmazza
a) az Szt. 18/A. § a)–c) pontja szerinti adatokat,
b) az ellátást kérelmezővel azonos lakcímen élő közeli hozzátartozók számára vonatkozó, valamint az azonosításukat szolgáló és a jövedelmükre vonatkozó adatot,
c) a kérelmezőnek a szociális rászorultság igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány átvételének módjára vonatkozó nyilatkozatát,
d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult.”
20. § A Pr. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
21. § A Pr.
a) 5. § (1) bekezdésében az „az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban” szövegrész helyébe az „a vagyonnyilatkozatban” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja” szöveg,
c) 6. § (3) bekezdésében az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást” szövegrész helyébe az „az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, a gyermekek otthongondozási díját” szöveg,
d) 6/A. § (2) bekezdésében az „a járási hivatal” szövegrész helyébe az „a szociális feladatkörében eljáró járási hivatal” szöveg,
e) 9. § (1) és (2) bekezdésében az „időskorúak járadékára” szövegrész helyébe az „időskorúak járadékára, a gyermekek otthongondozási díjára” szöveg,
f) 9. § (3) bekezdésében az „időskorúak járadéka” szövegrész helyébe az „időskorúak járadéka, a gyermekek otthongondozási díja” szöveg,
g) 14. § (2) bekezdésében az „a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványt” szövegrész helyébe az „az arra rendszeresített kérelemnyomtatványt” szöveg, a „formanyomtatványon” szövegrész helyébe a „kérelemnyomtatványon”, valamint a „formanyomtatványt” szövegrész helyébe a „kérelemnyomtatványt” szöveg,
h) 15. § (7) bekezdésében a „3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt, valamint az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot” szövegrész helyébe a „kérelemnyomtatványt és a vagyonnyilatkozatot” szöveg,
i) 17. § (8) bekezdésében a „tejesítését” szövegrész helyébe a „teljesítését” szöveg,
j) 25. § (5) bekezdésében az „az ápolt személy” szövegrész helyébe az „az ápolt személy, illetve törvényes képviselője” szöveg,
k) 25/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „25. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „25. § (1a) bekezdés” szöveg,
l) 26. § (2) bekezdésében az „A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatát” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot” szöveg, valamint a „három munkanappal” szövegrész helyébe az „öt nappal” szöveg,
m) 27. § (2) bekezdésében a „14. § (4) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „14. § (4) bekezdés b) pontja” szöveg,
n) 39. § (1) bekezdésében és 49. §-ában a „10. számú melléklet szerinti” szövegrész helyébe a „35. § (2a) bekezdése szerinti” szöveg,
o) 40. § (1) bekezdésében az „a 13. számú melléklet szerinti” szövegrész helyébe az „az (1a) bekezdés szerinti” szöveg
lép.
22. § Hatályát veszti a Pr.
a) 16. § (3) bekezdésében a „15. § (3) bekezdés c) pontja szerinti, a” szövegrész,
b) 17. § (2) bekezdése,
c) 25. § (4)–(4b) bekezdése,
d) 30. §-a,
e) 35. § (10) bekezdése,
f) 36. § (1) bekezdés a) pontjában a „– feltéve, hogy a 35. § (10) bekezdésére figyelemmel szükséges –” szövegrész,
g) 2–10. számú, valamint 13. és 14. számú melléklete.
23. § A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (6) bekezdésének alkalmazása során szociális hatóságként
a) a megye területére kiterjedő illetékességgel – a b) és c) pont szerinti kivétellel – a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát,
b) Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát,
c) Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát
(a továbbiakban együtt: hivatal) jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szociális hatóság e rendelet szerinti feladatkörének gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.”
24. § Az Mr.
a) 2. § h) pont hb) alpontjában az „ „N” betűjel „1” számjel” szövegrészek helyébe az „ „N” betűjel” szöveg,
b) 10. § (4) bekezdésében és 11. § (6) bekezdésében a „15” szövegrész helyébe a „20” szöveg,
c) 11/B. § (4) bekezdésében az „és a finanszírozó szervezettel, valamint” szövegrész helyébe az „, és” szöveg
lép.
25. § A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: PTR.) 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nyilvántartásban a gyermekek otthongondozási díjára, illetve az ápolási díjra való jogosultság alapján szereplő személyre vonatkozó adatot a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt év elteltével kell törölni.”
26. § A PTR.
a) 5. § (3) bekezdésében a „szerinti ellátás” szövegrész helyébe a „szerinti ellátást kérelmező személy vagy az ellátás” szöveg,
b) 6. § (3) bekezdésében a „szerinti adatokat akkor kell” szövegrész helyébe a „szerinti adatokat – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – akkor kell” szöveg
lép.
27. § Hatályát veszti a PTR. 4. § (2) bekezdésében a „postai vagy” szövegrész.
28. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.
„1. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez
Az ápolási díjra, illetve a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapításra irányuló eljárásban elvégzendő szakértői vizsgálat szempontjai és pontozási rendszere
1. Értékelési szempont- és pontozási rendszer (a 2–7., valamint a 9. sor minden esetben kitöltendő, a 8. sor csak a gyermekek otthongondozási díjával összefüggésben elvégzett vizsgálat esetében töltendő ki!)
| A | B | C | ||
| 1. | Tevékenység, funkció | Értékeljen 0 és 4 pont között (a pontérték a szükséges segítség mértékével emelkedik) | Pontszám | |
| 2. | Étkezés | 0: önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik 1: felszolgálást igényel, de önállóan étkezik 2: felszolgálást és evőeszköz tisztításához segítséget igényel 3: felszolgálás és elfogyasztáshoz részbeni segítséget igényel 4: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához | ||
| 3. | Öltözködés | 0: nem igényel segítséget 1: önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásához segítséget igényel 2: egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget 3: jelentős segítséget igényel az öltözködésben, megfelelő öltözet kiválasztásában 4: öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul | ||
| 4. | Tisztálkodás (személyi higiéné biztosítása) | 0: szükségleteit felmérve önállóan végzi 1: szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel 2: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak segítséggel tud 3: részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel 4: nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes | ||
| 5. | WC használat | 0: önálló a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja 1: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés feladatokban ellenőrizni kell 2: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés feladatokban segíteni kell 3: segítséget igényel a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzéséhez 4: segítséggel sem képes a WC használatra, öltözködésre, higiénés feladatok elvégzésére | ||
| 6. | Kontinencia | 0: vizeletét, székletét tartani képes 1: önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés feladatait 2: pelenkacserében, öltözködésben, illetve higiénés feladatokban alkalmanként segítséget igényel 3: rendszeres segítséget igényel pelenkacserében, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzésében 4: teljes ellátásra szorul | ||
| 7. | Lakáson belüli közlekedés | 0: önállóan 1: segédeszköz önálló használatával 2: segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel 3: segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel 4: nem képes | ||
| 8. | Köznevelési intézmény látogatása | 0: önállóan 1: közlekedésben kíséretet igényel 2: intézménylátogatás esetenkénti felügyeletet igényel 3: intézménylátogatás csak folyamatos felügyelettel biztosítható 4: nem képes | ||
| 9. | Összesen |
2.1. Szempontok az értékeléshez:
2.1.1. A fenti tevékenységek ellátására való képesség értékelése során az ápolt személynek vagy ápolt gyermeknek csakis a betegségéből, fogyatékosságából eredő funkcióvesztés értékelhető, az életkorból adódó funkcióhiány nem.
2.1.2. Gyermekek otthongondozási díjával összefüggésben végzett vizsgálat esetén az ápolt gyermek önellátásra képtelensége akkor áll fenn, ha az ápolt gyermek legalább 8 pontot kap.
2.1.3. Ápolási díjjal összefüggésben végzett vizsgálat esetén
2.1.3.1. gondozási szükséglet nem áll fenn, ha az ápolt személy a legfeljebb 5 pontot kap,
2.1.3.2. alap gondozási szükséglet akkor áll fenn, ha az ápolt személy legalább 6, de legfeljebb 9 pontot kap,
2.1.3.3. fokozott ápolási szükséglet akkor áll fenn, ha az ápolt személy legalább 10 pontot kap.
3. A vizsgálatot végző megjegyzése:
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
..................................................................................................................................................
4. A szakértői véleményhez felhasznált hivatalos irat
4.1. pontos megnevezése
4.2. kelte
4.3. megállapításai.”
