A jogszabály mai napon ( 2024.06.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2018, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 RENDELETE

az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról * 

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére és 114. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,

rendes jogalkotási eljárás keretében * ,

mivel:

(1) A belső piac az Unió egyik legkézzelfoghatóbb vívmánya. Azáltal, hogy lehetővé teszi a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, új lehetőségeket kínál a polgárok és a vállalkozások számára. Ez a rendelet „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i bizottsági közleménnyel létrehozott egységes piaci stratégia kulcsfontosságú eleme. E stratégia célja a belső piacban rejlő teljes potenciál felszabadítása azáltal, hogy megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások számára az Unión belüli mozgást, valamint a határokon átnyúló kereskedelmi tevékenység folytatását, letelepedést és üzleti terjeszkedést.

(2) Az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közlemény elismerte az internet és a digitális technológiák szerepét életvitelünk átalakításában, annak megváltoztatásában, ahogyan a polgárok és a vállalkozások információkhoz férnek hozzá, ismereteket szereznek, árukat és szolgáltatásokat vásárolnak, piaci szereplőként lépnek fel, illetve dolgoznak, ezáltal lehetőségeket teremtve az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés számára. Az említett közlemény és az Európai Parlament által elfogadott számos állásfoglalás megállapította, hogy a meglévő európai szintű portálok, webhelyek, hálózatok, szolgáltatások és rendszerek kiterjesztésével és integrálásával, valamint különböző nemzeti megoldásokkal való összekapcsolásuk és ezáltal egy európai egyablakos ügyintézési pontként szolgáló „egységes digitális kapu” (a továbbiakban: a kapu) létrehozása révén a polgárok és a vállalkozások igényei saját országukban és a határokon átnyúlóan is jobban kielégíthetők. Az „Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016-2020 - A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című, 2016. április 19-i bizottsági közlemény a 2017-re tervezett fellépései között sorolta fel a kapu létrehozását. „A polgárok jogainak megerősítése a demokratikus átalakulás uniójában - Az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentés” című, 2017. január 24-i bizottsági jelentés a kaput prioritásnak tekintette az uniós polgárok jogaival összefüggésben.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács több alkalommal is egy átfogóbb és felhasználóbarátabb információs és segítségnyújtó csomag kidolgozására hívott fel, amely megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások belső piacon való eligazodását, valamint megerősíti és korszerűsíti a belső piaci eszközöket a határokon átnyúló tevékenységet folytató polgárok és vállalkozások igényeinek jobb kielégítése érdekében.

(4) Ez a rendelet a polgárok és a vállalkozások számára a belső piaci jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférés biztosításával válaszol ezekre a felhívásokra. A kapu hozzájárulhat a szabályok és rendelkezések fokozottabb átláthatóságához az olyan különféle, üzleti és magánéleti eseményekhez kapcsolódó területeken, mint az utazás, a nyugdíjazás, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a fogyasztói jogok és a családi jogok. Emellett segíthet javítani a fogyasztói bizalmat, orvosolni a fogyasztóvédelmi és belső piaci szabályok ismeretének hiányát és csökkenteni a vállalkozások megfelelési költségeit. Ez a rendelet egy felhasználóbarát, interaktív kaput hoz létre, amely a felhasználók igényei alapján elvezeti őket a legmegfelelőbb szolgáltatásokhoz. Ennek keretében a Bizottság és a tagállamok fontos szerepet kell, hogy játsszanak e célkitűzések megvalósításában.

(5) A kapunak elő kell segítenie egyrészről a polgárok és a vállalkozások, másrészről pedig az illetékes hatóságok közötti kommunikációt azáltal, hogy hozzáférést biztosít az online megoldásokhoz, megkönnyítve ezzel a polgárok és a vállalkozások mindennapi tevékenységeit, és minimalizálva a belső piacon számukra felmerülő akadályokat. Egy olyan egységes digitális kapu, amely online hozzáférést biztosít pontos és naprakész információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, segíthet felhívni a felhasználók figyelmét a különböző létező online szolgáltatásokra, valamint időt és költséget takaríthat meg számukra.

(6) Ez a rendelet három céllal rendelkezik: nevezetesen az azokra a polgárokra és vállalkozásokra nehezedő további adminisztratív terhek csökkentése, akik, illetve amelyek belső piaci jogaikat, közöttük a polgárok szabad mozgásának jogát a nemzeti szabályokkal és eljárásokkal teljes mértékben összhangban gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, valamint a belső piacon a tájékoztatás, az eljárások, a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások működésének biztosítása. Mivel hatálya kiterjed a polgárok szabad mozgására, méghozzá nem csupán járulékos jelleggel, e rendeletnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 21. cikkének (2) bekezdésén és 114. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia.

(7) Annak érdekében, hogy az uniós polgárok és vállalkozások élhessenek a belső piacon való szabad mozgáshoz való jogukkal, az Uniónak olyan konkrét, megkülönböztetésmentes intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy könnyen hozzáférjenek az uniós jogszabályokon alapuló jogaikra vonatkozó, kellően átfogó és megbízható információhoz, valamint tájékoztatást kapjanak azokról a nemzeti szabályokról és eljárásokról, amelyeknek meg kell felelniük azokban az esetekben, amikor a saját tagállamuktól eltérő tagállamba költöznek, ott élnek vagy tanulmányokat folytatnak, továbbá vállalkozást hoznak létre vagy üzleti tevékenységet folytatnak. Az információ akkor minősül kellően átfogónak, ha magában foglal minden olyan információt, amely a felhasználók számára szükséges annak megértéséhez, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, illetve ha megjelöli, hogy milyen szabályok alkalmazandóak rájuk a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználóként folytatni tervezett tevékenységeik kapcsán. Az információkat egyértelmű, tömör és érthető módon kell közölni, és azoknak használhatónak kell lenniük, valamint igazodniuk kell a felhasználói célcsoporthoz. Az eljárásokkal kapcsolatos információknak ki kell terjedniük minden olyan előre látható eljárási lépésre, amely releváns a felhasználó számára. Összetett szabályozási környezetben, így például az e-kereskedelem és a közösségi gazdaság területén tevékenységet folytató polgárok és vállalkozások esetében fontos az, hogy könnyen meg tudják találni az alkalmazandó szabályokat, és meg tudják állapítani, hogy azok hogyan alkalmazandók a tevékenységeikre. Az információkhoz való hozzáférés akkor minősül könnyűnek és felhasználóbarátnak, ha a felhasználók könnyen meg tudják találni az információkat, könnyen be tudják azonosítani, hogy az ő egyedi helyzetükre nézve az információk mely részei relevánsak, és könnyen meg tudják érteni a releváns információkat. A nemzeti szinten nyújtandó tájékoztatásnak nemcsak az uniós jogot végrehajtó nemzeti szabályokra kell kiterjednie, hanem az egyéb olyan nemzeti szabályokra is, amelyek a határon átnyúló tevékenységet folytató és az ilyen tevékenységet nem folytató felhasználókra egyaránt alkalmazandóak.

(8) Az e rendeletben foglalt, információnyújtásra vonatkozó szabályokat nem kell a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekre alkalmazni, mivel e terület vonatkozásában a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára releváns információkat az e-igazságügyi portál már tartalmazza. Bizonyos, e rendelet hatálya alá tartozó helyzetekben előfordulhat, hogy bíróságok minősülnek illetékes hatóságnak, például ha a bíróságok kezelik a cégnyilvántartásokat. Ezen felül a megkülönböztetésmentesség elvét a bírósági eljárásokhoz való hozzáférést biztosító online eljárások esetében is érvényesíteni kell.

(9) Egyértelmű, hogy a más tagállamokból származó polgárok és vállalkozások hátrányos helyzetbe kerülhetnek a nemzeti szabályok és közigazgatási rendszerek ismeretének hiánya, a nyelvi különbségek, valamint a sajátjuktól eltérő tagállamban található illetékes hatóságoktól való földrajzi távolságuk miatt. A belső piaci akadályok csökkentésének leghatékonyabb módja, ha lehetővé válik a határon átnyúló tevékenységet folytató, illetve ilyen tevékenységet nem folytató felhasználók számára, hogy az online információkhoz olyan nyelven férjenek hozzá, amelyet megértenek, a nemzeti szabályoknak való megfelelés érdekében teljes mértékben online folytassanak le eljárásokat, és segítséget kapjanak abban az esetben, ha a szabályok és az eljárások nem egyértelműek, vagy ha akadályokba ütköznek jogaik gyakorlása során.

(10) Számos uniós jogi aktus jött létre azzal a céllal, hogy ágazati egyablakos ügyintézési pontok révén nyújtson megoldásokat, ideértve a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv *  által létrehozott egyablakos ügyintézési pontokat is, amelyek a szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns online információkhoz, segítségnyújtó szolgáltatásokhoz és eljárásokhoz biztosítanak hozzáférést, a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet *  által létrehozott termékinformációs kapcsolattartó pontokat és a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  által létrehozott építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat, amelyek termékspecifikus technikai szabályokhoz való hozzáférést biztosítanak, valamint a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv *  által létrehozott, szakmai képesítésekkel foglalkozó nemzeti segítségnyújtó központokat, amelyek a határokon átnyúlóan munkát vállaló szakembereket hivatottak segíteni. Emellett olyan hálózatok is létrejöttek, mint az Európai Fogyasztói Központok Hálózata, amelyek előmozdítják az uniós fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékoztatást, és segítik a hálózatban részt vevő más tagállamokban - utazás vagy online vásárlás alkalmával - végzett vásárlásokkal kapcsolatos panaszok rendezését. Mindezeken kívül a 2013/461/EU bizottsági ajánlásban *  említett SOLVIT gyors, hatékony és informális megoldásokat kíván nyújtani a magánszemélyek és vállalkozások számára abban az esetben, ha a hatóságok nem teszik lehetővé számukra belső piaci jogaik gyakorlását. Végül számos információs portál is létrejött, például a belső piaccal kapcsolatos „Európa Önökért” portál és az igazságszolgáltatás területével kapcsolatos e-igazságügyi portál, amelyek a felhasználókat az uniós és nemzeti szabályokról tájékoztatják.

(11) Az említett uniós jogi aktusok ágazati jellege miatt az online információk és segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások, valamint a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló online eljárások továbbra is rendkívül széttagoltak. Eltérések vannak az online információk és eljárások elérhetőségében, a szolgáltatások minőségével kapcsolatban hiányosságok tapasztalhatók, valamint alacsony az említett információk és segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások ismertsége. A határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók szintén nehézségeket tapasztalnak e szolgáltatások megtalálása és az azokhoz való hozzáférés során.

(12) E rendeletnek egy egységes ügyintézési pontként működő egységes digitális kaput kell létrehoznia, amelyen keresztül a polgárok és a vállalkozások hozzáférhetnek az azokra a szabályokra és követelményekre vonatkozó információkhoz, amelyeket az uniós vagy nemzeti jog értelmében be kell tartaniuk. A kapunak egyszerűbbé és hatékonyabbá kell tennie a polgárok és a vállalkozások kapcsolatát az uniós vagy nemzeti szinten létrehozott segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal. A kapunak az online eljárásokhoz való hozzáférést és azok lefolytatását is meg kell könnyítenie. Ez a rendelet semmilyen módon nem érintheti az adott szakpolitikai területre vonatkozó meglévő uniós vagy nemzeti jog szerinti jogokat és kötelezettségeket. E rendeletnek az e rendelet II. mellékletében felsorolt eljárásokkal és a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU *  és a 2014/25/EU *  európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt eljárásokkal összefüggésben támogatnia kell az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének alkalmazását, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot az igazolások különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti cseréje céljából.

(13) A kapunak és tartalmának felhasználóközpontúnak és felhasználóbarátnak kell lennie. A kapunak kerülnie kell az átfedéseket, és linkek révén kapcsolatot kell biztosítania a meglévő szolgáltatásokkal. Lehetővé kell tennie a polgárok és a vállalkozások számára, hogy kapcsolatba lépjenek a nemzeti és uniós szintű közigazgatási szervekkel, lehetőséget biztosítva számukra, hogy visszajelzést adjanak mind a kapun keresztül hozzáférhető szolgáltatásokat, mind pedig a belső piac működésével kapcsolatos tapasztalataikat illetően. A visszajelzési eszköznek a szolgáltatások minőségének folyamatos javítása érdekében lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy névtelenségének megőrzése mellett jelezze az észlelt problémákat, hiányosságokat és szükségleteket.

(14) A kapu sikere a Bizottság és a tagállamok közös erőfeszítésétől függ. A kapunak magában kell foglalnia egy, a Bizottság által működtetendő közös felhasználói felületet, amely beépül a meglévő „Európa Önökért” portálba. A közös felhasználói felületen linkeket kell elhelyezni a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság által kezelt portálokon rendelkezésre álló információkhoz, eljárásokhoz, illetve segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokhoz. A kapu használatának megkönnyítése érdekében a közös felhasználói felületnek az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén (a továbbiakban: az Unió hivatalos nyelvei) rendelkezésre kell állnia. A meglévő „Európa Önökért” portálon és annak fő belépési weboldalán, amely a kapu követelményeihez igazodik, biztosítani kell ezt a többnyelvű megközelítést a nyújtott információk tekintetében. A kapu működését a Bizottság által a tagállamokkal szoros együttműködésben kidolgozott technikai eszközökkel kell támogatni.

(15) A 2006/123/EK irányelv szerinti elektronikus egyablakos ügyintézési pontok chartájában, amelyet a Tanács 2013-ban fogadott el, a tagállamok önkéntesen vállalták, hogy az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül történő tájékoztatás tekintetében felhasználóközpontú megközelítést alakítanak ki a vállalkozások számára különösen fontos területeken, ideértve a héát és a jövedelemadót, valamint a társadalombiztosítási és munkajogi követelményeket. A charta és az „Európa Önökért” portál kapcsán szerzett tapasztalatok alapján e tájékoztatásnak tartalmaznia kell a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások leírását is. A polgárok és a vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz forduljanak, ha problémájuk van az információk megértésével, az információknak a saját helyzetükre való alkalmazásával vagy egy eljárás lefolytatásával kapcsolatban.

(16) Ennek a rendeletnek fel kell sorolnia azokat az információterületeket, amelyek relevánsak a belső piacon jogaikat gyakorló és kötelezettségeiket teljesítő polgárok és vállalkozások számára. E területek vonatkozásában nemzeti, és ezen belül regionális és helyi szinten, valamint uniós szinten kellően átfogó tájékoztatást kell nyújtani, és annak részeként el kell magyarázni az alkalmazandó szabályokat és kötelezettségeket, valamint azokat az eljárásokat, amelyeket a polgároknak és a vállalkozásoknak le kell folytatniuk az alkalmazandó szabályoknak és kötelezettségeknek való megfelelés érdekében. A nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében a kapun keresztül nyújtott információknak egyértelműnek, pontosnak és naprakésznek kell lenniük, a bonyolult terminológia használatát a minimálisra kell korlátozni, a mozaikszavak közül pedig csak azokat szabad használni, amelyek egyszerűsített és könnyen érthető fogalmak, és nem követelik meg a kérdés vagy a jogterület előzetes ismeretét. Ezt a tájékoztatást úgy kell rendelkezésre bocsátani, hogy a felhasználók könnyen megérthessék a saját helyzetükre e területek esetében vonatkozó alapvető szabályokat és követelményeket. A felhasználókat ezenkívül tájékoztatni kell arról is, ha az I. mellékletben felsorolt információterületeken egyes tagállamokban nem léteznek nemzeti szabályok, különösen akkor, ha e területeket más tagállamokban nemzeti szinten szabályozzák. A nemzeti szabályok hiányára vonatkozó ezen tájékoztatást az „Európa Önökért” portálon is közzé lehet tenni.

(17) Amennyiben lehetséges, a polgárok és a vállalkozások számára uniós és nemzeti szinten, e rendelet alapján nyújtandó tájékoztatás részeként fel kell használni azokat az adatokat, amelyeket a Bizottság a hatályos uniós jogszabályok vagy önkéntes rendszerek - például az (EU) 2016/589 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  által létrehozott EURES-portál, a 2001/470/EK tanácsi határozat *  által létrehozott e-igazságügyi portál vagy a 2005/36/EK irányelv által létrehozott szabályozott szakmák adatbázisa - alapján már összegyűjtött a tagállamoktól. A tagállamoktól nem követelhető meg, hogy nemzeti webhelyeiken olyan információkat nyújtsanak, amelyek a Bizottság által kezelt vonatkozó adatbázisokban már elérhetőek. Abban az esetben, ha a tagállamok egyéb uniós jogi aktusoknak, így például a 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek *  megfelelően már egyébként is kötelesek online információkat közölni, elegendő, ha a tagállamok a meglévő online információkra mutató linkeket bocsátanak rendelkezésre. Ha egy adott szakpolitikai területet az uniós jog már teljes mértékben harmonizált, ahogy például a fogyasztói jogok esetében, az uniós szinten rendelkezésre bocsátott információ általában elegendő kell, hogy legyen ahhoz, hogy a felhasználók megértsék a rájuk vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. Ilyen esetekben a tagállamoknak csak a nemzeti közigazgatási eljárásaikra és segítségnyújtó szolgáltatásaikra, vagy egyéb nemzeti közigazgatási szabályokra vonatkozó kiegészítő információkat kell közölniük, feltéve, hogy ezen információk a felhasználók számára relevánsak. A fogyasztói jogokra vonatkozó információk például nem érinthetik a szerződési jogot, ehelyett a fogyasztókat inkább az uniós és a nemzeti jog alapján a kereskedelmi ügyletekkel összefüggésében fennálló jogaikról kell, hogy tájékoztassák.

(18) E rendeletnek erősítenie kell az online eljárások belső piaci dimenzióját, és ezáltal hozzá kell járulnia a belső piac digitalizálásához azáltal, hogy érvényesíti a megkülönböztetésmentesség általános elvét többek között a polgároknak és a vállalkozásoknak az azon online eljárásokhoz való hozzáférése tekintetében, amelyek az uniós vagy nemzeti jog alapján már léteznek nemzeti szinten, illetve azon eljárásokhoz, amelyeket e rendelet alapján teljes mértékben online elérhetővé kell tenni. Ha egy felhasználó valamely kizárólag egyetlen tagállamra korlátozódó helyzetben online elérhet és lefolytathat valamely eljárást az adott tagállamban az e rendelet hatálya alá eső valamely területen, akkor egy határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó számára is lehetővé kell tenni az online hozzáférést és lefolytatást ugyanazon eljárás tekintetében, mégpedig vagy ugyanazon technikai megoldás segítségével, vagy pedig egy más, technikailag különálló megoldással, amely azonban ugyanahhoz az eredményhez vezet, bármilyen diszkriminatív akadály nélkül. Ilyen akadályok nemzeti szinten kialakított megoldásokból is állhatnak, mint például az, amikor az űrlapokon egyes mezőiben megkövetelik az adott országban használt telefonszámok, nemzeti előhívószámok vagy nemzeti irányítószámok megadását, csak határokon átnyúló fizetéseket nem biztosító rendszereken keresztül teljesíthetők a díjfizetések, nem állnak rendelkezésre részletes magyarázatok a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók által érthető nyelven, más tagállamban található hatóságoktól származó elektronikus igazolás benyújtására nincs lehetőség, valamint a más tagállamokban kibocsátott elektronikus azonosítási eszközöket nem fogadják el. A tagállamoknak megoldással kell szolgálniuk ezen akadályok tekintetében.

(19) Ha a felhasználók határokon átnyúló online eljárásokat folytatnak, akkor lehetővé kell tenni, hogy az összes releváns magyarázathoz az Unió valamely olyan hivatalos nyelvén hozzáférjenek, amelyet a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó széles körben ért. Ezt nem azt jelenti, hogy a tagállamoknak le kell fordítaniuk az eljáráshoz kapcsolódó közigazgatási formanyomtatványaikat, vagy az eljárás eredményét erre a nyelvre. A tagállamokat azonban olyan technikai megoldások használatára kell ösztönözni, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a lehető legtöbb esetben ezen az adott nyelven folytassák le az eljárásokat, tiszteletben tartva ugyanakkor az egyes tagállamok nyelvhasználatra vonatkozó nemzeti szabályait.

(20) Az, hogy mely online nemzeti eljárások relevánsak abból a célból, hogy a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók gyakorolhassák belső piaci jogaikat, attól függ, hogy az érintett tagállamban rendelkeznek-e lakóhellyel vagy székhellyel, vagy úgy kívánnak az érintett tagállam eljárásaihoz hozzáférni, hogy egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, illetve székhellyel. E rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a területükön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók esetében az online nemzeti eljárásokhoz való hozzáféréshez nemzeti azonosító szám beszerzését írják elő, feltéve, hogy ez nem von maga után indokolatlan további terhet vagy költséget e felhasználók számára. Az olyan, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára, akik az érintett tagállamban nem rendelkeznek lakóhellyel vagy székhellyel, azokat az online nemzeti eljárásokat, amelyek belső piaci jogaik gyakorlása szempontjából nem relevánsak - így például olyan helyi szolgáltatások kérelmezését, mint a hulladékgyűjtés vagy a parkolási engedélyek kiadása - nem kell teljes mértékben online elérhetővé tenni.

(21) E rendeletnek a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre *  kell épülnie, amely megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok elismernek a más tagállamok bejelentett elektronikus azonosítási rendszerének keretébe tartozó természetes és jogi személyek esetében bizonyos elektronikus azonosító eszközöket. A 910/2014/EU rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a felhasználók az online közszolgáltatások határokon átnyúló igénybevételéhez használhatják elektronikus azonosító és hitelesítő eszközeiket. Az uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat és ügynökségeket ösztönözni kell arra, hogy a felelősségi körükbe tartozó eljárások során fogadják el az elektronikus azonosító és hitelesítő eszközök használatát.

(22) Számos ágazati uniós jogi aktus - például a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv - előírja, hogy az eljárásokat teljes mértékben online elérhetővé kell tenni. E rendeletnek a teljes mértékű online elérés követelményét ki kell terjesztenie számos egyéb eljárásra, amely kulcsfontosságú a polgárok és a vállalkozások túlnyomó többsége számára a jogaik és kötelezettségeik határokon átnyúló gyakorlása, illetve teljesítése szempontjából.

(23) Annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások a rájuk háruló további szükségtelen adminisztratív terhek nélkül közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, e rendeletnek elő kell írnia az e rendelet II. mellékletében felsorolt, a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók esetében meghatározott egyes kulcsfontosságú eljárások felhasználói felületének teljeskörű digitalizálását. E rendeletnek ezen felül meg kell határoznia azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy egy eljárás hogyan minősül teljes mértékben online eljárásnak. Az ilyen eljáráshoz való teljes mértékű online hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség csak abban az esetben alkalmazandó, ha az érintett tagállamban már létezik az eljárás. E rendelet hatálya nem terjedhet ki az üzleti tevékenység kezdeti nyilvántartásba vételére, sem pedig a jogi személyiséggel rendelkező társaságok alapításához vezető eljárásokra vagy az ilyen társaságok bármilyen későbbi bejegyzési kérelmére, mivel az ilyen eljárások olyan átfogó megközelítést igényelnek, amelynek célja a digitális megoldások elősegítése a vállalat teljes életciklusa során. Amikor a vállalkozások egy másik tagállamban telepednek le, nyilvántartásba kell vetetniük magukat egy társadalombiztosítási és egy biztosítási rendszerben alkalmazottaik bejelentése és a két rendszerbe történő befizetések céljából. Ekkor szükséges lehet, hogy bejelentsék üzleti tevékenységüket, engedélyeket szerezzenek be vagy bejegyezzék az üzleti tevékenységükben bekövetkező változásokat. Ezek az eljárások a gazdaság számos ágazatában valamennyi vállalkozás számára azonosak, ezért helyénvaló előírni, hogy online elérhetők legyenek.

(24) E rendeletnek egyértelművé kell tennie, hogy mit foglal magában az, ha egy eljárás teljes mértékben online elérhető. Egy eljárás akkor tekinthető teljes mértékben online jellegűnek, ha a felhasználó az eljárás elérésétől annak befejezéséig minden lépést az illetékes hatósággal (azaz az ügyintézési felülettel) folytatott interakció révén elektronikusan végezhet el, távolról és online szolgáltatáson keresztül. Ennek az online szolgáltatásnak végig kell vezetnie a felhasználót a teljesítendő követelmények és a benyújtandó igazolások listáján, lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy benyújtsa az információkat és a valamennyi ilyen követelmény teljesítéséhez szükséges igazoló adatot, valamint a benyújtás megtörténtéről automatikus megerősítést kell küldenie a felhasználónak, kivéve, ha az eljárás eredménye azonnal kézbesítésre kerül. Ez nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy a felhasználókkal közvetlenül felvegyék a kapcsolatot, ha ez az eljárás érdekében, további pontosítás beszerzése céljából szükséges. Amennyiben az alkalmazandó uniós és nemzeti jog azt lehetővé teszi, az illetékes hatóságoknak az eljárás e rendeletben meghatározott eredményét is elektronikus úton kell megküldeniük a felhasználóknak.

(25) Ez a rendelet nem érintheti a II. mellékletben felsorolt, nemzeti, regionális vagy helyi szinten megállapított eljárások tartalmát, és nem határoz meg anyagi vagy eljárási szabályokat a II. melléklet hatálya alá tartozó területeken, az adóügyi kérdéseket is beleértve. E rendelet célja, hogy meghatározza az ilyen eljárások teljes mértékben online elérhetővé tételéhez szükséges technikai követelményeket, amennyiben az adott eljárásokat az érintett tagállamban létrehozták.

(26) E rendelet nem érintheti a nemzeti hatóságoknak az eljárásokkal kapcsolatban fennálló hatásköreit, beleértve a benyújtott információk vagy igazolások helytállóságának és érvényességének ellenőrzését, valamint a hitelesség ellenőrzését, amennyiben a igazolásokat az „egyszeri adatszolgáltatás” elvén alapuló technikai rendszertől eltérő módon nyújtják be. E rendelet hasonlóképpen nem érintheti az illetékes hatóságokon belüli és azok közötti eljárási munkafolyamatokat (azaz a háttérfolyamatokat), függetlenül attól, hogy azok digitalizáltak vagy sem. Amennyiben szükséges, az üzleti tevékenység változásának nyilvántartásba vételére irányuló egyes eljárásoknál a tagállamok továbbra is előírhatják közjegyzők vagy ügyvédek bevonását, akik adott esetben videokonferenciát vagy egyéb, valós idejű audiovizuális kapcsolatot biztosító online eszközt vehetnek igénybe az ellenőrzéshez. Bevonásuk azonban nem akadályozhatja azt, hogy a változások nyilvántartásba vételére irányuló eljárást teljes egészében online lehessen lefolytatni.

(27) Bizonyos esetekben a felhasználóktól megkövetelhetik, hogy igazolásokat nyújtsanak be olyan tények bizonyítására, amelyeket online eszközökkel nem lehet megállapítani. Ilyenek lehetnek az orvosi igazolások, az életbenléti igazolások, illetve a gépjárművek műszaki alkalmasságának vagy alvázszámának igazolása. Ha ezeket az igazoló dokumentumokat be lehet nyújtani elektronikus formában, akkor ez nem jelenthet kivételt az alól az elv alól, hogy az eljárásoknak teljes mértékben online elérhetőnek kell lenniük. Más esetekben továbbra is szükség lehet arra, hogy az eljárás felhasználói az online eljárás részeként személyesen megjelenjenek az illetékes hatóság előtt. Az ilyen - nem az uniós jogból eredő - kivételeket azokra a helyzetekre kell korlátozni, amikor azokat a közbiztonság, a közegészségügy vagy a csalás elleni küzdelem területén fennálló, közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell osztaniuk a Bizottsággal és a többi tagállammal az ilyen kivételekkel, illetve az alkalmazásukat lehetővé tévő indokokkal és körülményekkel kapcsolatos információkat. A tagállamoktól nem követelhető meg, hogy minden egyes olyan egyedi esetről jelentést tegyenek, amikor kivételesen fizikai jelenlétre volt szükség, ehelyett az ilyen eseteket előíró nemzeti rendelkezéseket kell közölniük. A nemzeti szintű bevált gyakorlatokat és az e tekintetben további digitalizációt lehetővé tevő technikai fejleményeket rendszeresen meg kell vitatni a kapuval foglalkozó koordinációs csoportban.

(28) A lakcímváltozás bejelentésére vonatkozó eljárás határokon átnyúló helyzetekben két külön eljárásból állhat: a származás szerinti tagállamban kérni kell a régi lakcím törlését, a cél szerinti tagállamban pedig kérni kell az új lakcím nyilvántartásba vételét. E rendelet hatályának mindkét eljárásra ki kell terjednie.

(29) mivel a szakmai képesítések elismeréséhez kapcsolódó követelmények, eljárások és alaki követelmények digitalizálásáról a 2005/36/EK irányelv már rendelkezik, ez a rendelet az oklevelek, a bizonyítványok vagy a tanulmányok lezárását alátámasztó egyéb igazolások kizárólag tanulmányi célú elismerésének kérelmezésére irányuló eljárás digitalizációjára vonatkozik olyan személyek esetében, akik tanulmányokat szeretnének kezdeni vagy a megkezdett tanulmányaikat szeretnék folytatni, vagy egy tudományos címet szeretnének használni a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó alaki követelmények keretein kívül.

(30) Ez a rendelet nem érintheti a 883/2004/EK *  és a 987/2009/EK *  európai parlamenti és tanácsi rendeletekben foglalt szociális biztonsági koordinációs szabályokat, amelyek meghatározzák a biztosítottak és a szociális biztonsági intézmények jogait és kötelezettségeit, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén alkalmazandó eljárásokat.

(31) Több hálózat és szolgáltatás is létrejött uniós és nemzeti szinten annak érdekében, hogy segítsék a polgárokat és a vállalkozásokat a határokon átnyúló tevékenységeikben. Fontos, hogy ezek a szolgáltatások - közöttük az uniós szinten létrehozott összes segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatás, például az Európai Fogyasztói Központok, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, a SOLVIT, a Szellemi Tulajdonjogok HelpDesk, a Europe Direct és az Európai Vállalkozási Hálózat - a kapu részét képezzék annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi potenciális felhasználó megtalálja őket. A III. mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kötelező erejű uniós jogi aktusok hozták létre, míg más szolgáltatások önkéntes alapon működnek. A kötelező erejű uniós jogi aktusok által létrehozott szolgáltatások számára elő kell írni az e rendeletben meghatározott minőségi követelményeknek való kötelező megfelelést. Az önkéntes alapon működő szolgáltatások csak akkor kell, hogy megfeleljenek e minőségi követelményeknek, ha az a szándék, hogy azok a kapun keresztül hozzáférhetővé váljanak. E rendelet nem módosíthatja ezeknek a szolgáltatásoknak az alkalmazási körét és természetét, azok irányítási kereteit, a már kijelölt határidőket, valamint azt, hogy működtetésükre önkéntes, szerződéses vagy egyéb alapon kerül sor. Például abban az esetben, ha az általuk nyújtott segítség informális jellegű, akkor ennek a rendeletnek a hatására az ilyen segítségnyújtás nem változhat kötelező erejű jogi tanácsadássá.

(32) Ezen túlmenően a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a kaput az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően illetékes hatóságok, részben vagy egészben magánjog hatálya alá tartozó szervezetek, vagy közigazgatási szervek, például kereskedelmi kamarák vagy állampolgárokat célzó nem kormányzati segítségnyújtó szolgálatok által nyújtott egyéb nemzeti segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokkal bővítsék. Elvileg az illetékes hatóságok feladata, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak segítséget nyújtsanak az alkalmazandó szabályokra és eljárásokra vonatkozó minden olyan kérdésben, amely nem oldható meg teljes mértékben online szolgáltatások révén. Azonban az igen speciális szaktudást igénylő területeken, és amennyiben egy részben vagy egészben magánjog hatálya alá tartozó szervezetek által nyújtott szolgáltatás megfelel a felhasználók igényeinek, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy javasolják a Bizottságnak egy ilyen szolgáltatásnak a kapuba való felvételét, feltéve, hogy az megfelel az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek, és nem a kapun keresztül már elérhető segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatások megismétlését jelenti.

(33) Annak érdekében, hogy a felhasználók segítséget kapjanak a megfelelő szolgáltatás kiválasztásához, e rendeletnek biztosítania kell egy segítségnyújtó szolgáltatások keresésére szolgáló eszközt, amely automatikusan a megfelelő szolgáltatáshoz irányítja a felhasználókat.

(34) A minőségi követelmények egy minimális körének való megfelelés elengedhetetlen a kapu sikeréhez, mivel ezáltal biztosítható az információ- és a szolgáltatásnyújtás megbízhatósága, ennek hiánya pedig súlyosan veszélyeztetné a kapu egészének hitelességét. A követelményeknek való megfelelés átfogó célja annak biztosítása, hogy az információt vagy a szolgáltatást világos és felhasználóbarát módon jelenítsék meg. A tagállamok felelőssége annak meghatározása, hogy a felhasználói lépéssor folyamán hogyan kell megjeleníteni az információkat ahhoz, hogy ez a cél teljesüljön. Így például, bár a felhasználók számára hasznos, ha egy eljárás megindítása előtt tájékoztatást kapnak a negatív eredményhez vezető eljárás esetén általában igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről, sokkal inkább felhasználóbarát az, ha az eljárás végén biztosítanak egyedi tájékoztatást számukra az ilyen esetben megtehető lépésekről.

(35) A határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók sokkal könnyebben hozzá tudnak férni az információkhoz akkor, ha az információ elérhető egy, a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó által széles körben érthető hivatalos uniós nyelven. Ez a nyelv a legtöbb esetben az a nyelv kell hogy legyen, amelyet a legszélesebb körben tanulnak idegen nyelvként a felhasználók az egész Unióban, de egyedi esetekben, például amikor valamely tagállami határ közelében fekvő kis településeken helyi szinten kell információkat nyújtani, akkor előfordulhat, hogy annak a nyelvnek a használata a legcélszerűbb, amelyet a szomszédos tagállamban használnak első nyelvként a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók. Az érintett tagállam hivatalos nyelvéről vagy nyelveiről az Unió ezen másik hivatalos nyelvére történő fordításnak pontosan tükröznie kell az eredeti nyelven vagy nyelveken nyújtott információk tartalmát. A fordítás korlátozódhat azokra az információkra, amelyekre a felhasználóknak a helyzetükre alkalmazandó alapvető szabályok és követelmények megértéséhez szükségük van. Bár a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a lehető legtöbb információt fordítsák le egy, a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó által széles körben érthető hivatalos uniós nyelvre, az e rendelet alapján lefordítandó információ terjedelme attól függ, hogy - különösen az uniós költségvetésből - mennyi pénzügyi forrás áll rendelkezésre erre a célra. A Bizottságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy képes legyen hatékonyan teljesíteni a tagállamok fordítási megrendeléseit. A kapuval foglalkozó koordinációs csoportnak meg kell vitatnia, illetve útmutatást kell nyújtania azzal kapcsolatban, hogy mely hivatalos uniós nyelvre vagy nyelvekre kell lefordítani az említett információkat.

(36) Az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel *  összhangban a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy közigazgatási szerveik webhelyei az érzékelhetőség, a kezelhetőség, az érthetőség és a stabilitás elveivel összhangban akadálymentesek legyenek, és hogy megfeleljenek az irányelv követelményeinek. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek és különösen annak 9. és 21. cikkének való megfelelést, valamint annak érdekében, hogy a szellemi fogyatékossággal élő személyek könnyebben hozzáférjenek az információkhoz, a lehető legnagyobb mértékben alternatívákat kell biztosítaniuk könnyen érthető nyelven, az arányosság elvével összhangban. Az említett egyezmény megerősítésével, illetve megkötésével *  a tagállamok, illetve az Unió kötelezettséget vállaltak arra, hogy megfelelő intézkedések révén másokkal azonos alapon biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára az új információs és kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez - ezen belül az internethez - való hozzáférést, megkönnyítve a szellemi fogyatékossággal élő személyek információkhoz való hozzáférését és a lehető legnagyobb mértékben és arányosan alternatívákat biztosítva számukra könnyen érthető nyelven.

(37) Az (EU) 2016/2102 irányelv nem vonatkozik az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek weboldalaira és mobilalkalmazásaira, de a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az általa kezelt közös felhasználói felület és weboldalak, amelyek a tervek szerint részét képezik a kapunak, hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára abban az értelemben, hogy érzékelhetőek, kezelhetőek, érthetőek és stabilak. Az érzékelhetőség azt jelenti, hogy az információkat és a közös felhasználói felület elemeit úgy kell megjeleníteni, hogy azokat a felhasználók észrevegyék; a kezelhetőség azt jelenti, hogy a közös felhasználói felület elemeinek és a navigálási funkcióknak jól kezelhetőnek kell lenniük; az érthetőség azt jelenti, hogy az információknak és a közös felhasználói felület működésének érthetőnek kell lenniük; a stabilitás pedig azt jelenti, hogy a tartalmaknak kellően stabilnak kell lenniük ahhoz, hogy számos különböző közvetítő eszközzel - többek között támogató technológiákkal - megbízhatóan értelmezhetők legyenek. Az érzékelhetőség, kezelhetőség, érthetőség és stabilitás fogalma tekintetében a Bizottság ösztönözést kap arra, feleljen meg a vonatkozó harmonizált szabványoknak.

(38) Az online eljárások részeként vagy a segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatások ellenében megkövetelt díjak megfizetésének megkönnyítése érdekében a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy e díjakat a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  szerinti átutalással vagy beszedéssel, illetve más általánosan használt határokon átnyúló fizetési mód felhasználásával, így például betéti kártyával vagy hitelkártyával fizessék meg.

(39) Hasznos, ha a felhasználók tájékoztatást kapnak az eljárások várható időtartamáról. Ennek megfelelően tájékoztatni kell őket az alkalmazandó határidőkről vagy a hallgatólagos jóváhagyásra vagy a közigazgatás hallgatására vonatkozó rendelkezésekről, vagy amennyiben ilyenek nincsenek érvényben, legalább arról, hogy rendszerint mi az eljárás átlagos, becsült vagy valószínűsíthető időtartama. A becsült vagy valószínűsíthető időtartam megadásának szerepe csak az, hogy segítse a felhasználókat a tevékenységeiknek vagy a soron következő adminisztratív lépéseiknek a megtervezésében, joghatással azonban nem bír.

(40) E rendeletnek továbbá lehetővé kell tennie a felhasználók által elektronikus formában benyújtott igazolások ellenőrzését abban az esetben, ha ezeket az igazolásokat a kibocsátó illetékes hatóság elektronikus bélyegzője vagy tanúsítványa nélkül nyújtják be, vagy ha az e rendelettel létrehozott technikai eszköz vagy a különböző tagállamok illetékes hatóságai között az igazolások közvetlen cseréjét vagy ellenőrzését lehetővé tevő bármely más rendszer nem áll rendelkezésre. Ilyen esetekre e rendeletnek rendelkeznie kell a tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony igazgatási együttműködési mechanizmusról, amely az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel *  létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) alapul. Ilyen esetekben az illetékes hatóság önkéntes alapon dönthet úgy, hogy igénybe veszi az IMI-t, ugyanakkor onnantól kezdve, hogy e hatóság az IMI-n keresztül elküldte a tájékoztatás vagy együttműködés iránti kérelmet, a megkeresett illetékes hatóság köteles együttműködni és választ adni. A megkeresést az IMI-n keresztül vagy az igazolást kibocsátó illetékes hatóságnak, vagy a tagállamok által a saját közigazgatási szabályaiknak megfelelően kijelölendő központi hatóságnak lehet megküldeni. A felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében, valamint tekintettel arra, hogy az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások szempontjából releváns igazolások egy részére, az IMI keretében folytatott együttműködésre vonatkozó, az (EU) 2016/1191 rendeletben meghatározott szabályokat az olyan egyéb igazolások vonatkozásában is alkalmazni lehet, amelyekre az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban szükség lehet. Annak érdekében, hogy az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek az IMI szereplőivé válhassanak, az 1024/2012/EU rendeletet módosítani kell.

(41) Az illetékes hatóságok által nyújtott online szolgáltatások elengedhetetlenek a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások minőségének és biztonságának javításához. A tagállamok közigazgatásai egyre inkább az adatok újbóli felhasználására törekednek ahelyett, hogy megkövetelnék a polgároktól és a vállalkozásoktól, hogy ugyanazt az információt több ízben is benyújtsák. A további terhek csökkentése érdekében a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók tekintetében meg kell könnyíteni az adatok újbóli felhasználását.

(42) Annak érdekében, hogy az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének uniós szintű alkalmazásával lehetővé tegyék az igazolások és információk jogszerű határokon átnyúló cseréjét, e rendelet és az „egyszeri adatszolgáltatás” elve alkalmazásának meg kell felelnie minden hatályos adatvédelmi előírásnak, beleértve az adatminimalizálás, a pontosság, az adattárolás korlátozása, az adatok sértetlensége és titkossága, a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség elvét is. Végrehajtásának emellett maradéktalanul meg kell felelnie a beépített biztonság és a beépített adatvédelem elveinek, és tiszteletben kell tartania az egyének alapvető jogait, beleértve a méltányossághoz és az átláthatósághoz kapcsolódó jogokat is.

(43) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárások felhasználói egyértelmű tájékoztatást kapjanak arról, hogy az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  13. és 14. cikkével, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet *  15. és 16. cikkével összhangban hogyan kezelik a rájuk vonatkozó személyes adatokat.

(44) Az online eljárások alkalmazásának további előmozdítása érdekében ennek a rendeletnek - az „egyszeri adatszolgáltatás” elvével összhangban - meg kell alapoznia egy olyan, teljes mértékben működőképes és biztonságos technikai rendszer létrehozását és alkalmazását, amely biztosítja az igazolások határokon átnyúló automatizált cseréjét az eljárásban érintett szereplők között, amennyiben ezt a polgárok és a vállalkozások kifejezett kérik. Abban az esetben, ha az igazolások cseréje személyes adatokat is magába foglal, a kérelmet akkor lehet kifejezett kérelemnek tekinteni, ha annak keretében az egyén nyilatkozattal vagy megerősítést kifejező cselekedettel önkéntesen, konkrétan megfelelő tájékoztatáson alapulóan és egyértelműen kinyilvánítja az adott személyesadat-cserére irányuló akaratát. Ha a felhasználó nem azonos az adatok által érintett személlyel, az online eljárás nem érintheti az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogait. Az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének határokon átnyúló alkalmazása azt kell, hogy eredményezze, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak nem kell egynél több alkalommal megadniuk ugyanazokat az adatokat a hatóságoknak, valamint azt is, hogy ezeket az adatokat a felhasználó kérésére határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználókat érintő, határokon átnyúló online eljárások lefolytatására is fel lehet használni. A kibocsátó illetékes hatóság csak akkor köteles az igazolások különböző tagállamok közötti automatizált cseréjére szolgáló technikai rendszert használni, ha a hatóságok saját tagállamukban jogszerűen bocsátanak ki az ilyen automatizált cserét lehetővé tévő elektronikus formátumban igazolásokat.

(45) Az igazolások határokon átnyúló cseréjéhez olyan megfelelő jogalapra van szükség, mint például a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelv, vagy pedig a II. mellékletben szereplő eljárások esetében más hatályos uniós vagy nemzeti jogszabályok.

(46) E rendeletnek általános szabályként le kell fektetnie azt, hogy az igazolások határokon átnyúló automatizált cseréjére a felhasználó kifejezett kérésére kerül sor. Ezt a követelményt azonban nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabály lehetővé teszi a kifejezett felhasználói kérés nélküli, határokon átnyúló automatizált adatcserét.

(47) Az e rendelet által létrehozott technikai rendszer használata önkéntes kell hogy maradjon, és a felhasználók számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy az igazolásokat a technikai rendszeren kívül más módon is be tudják nyújtani. A felhasználónak lehetőséget kell adni az igazolás előzetes megtekintésére, és jogosultnak kell lennie arra, hogy úgy döntsön, nem folytatja az igazolás megosztását, amennyiben a megosztandó igazolás megtekintése után észleli, hogy az információ pontatlan, elavult vagy túlmutat az adott eljáráshoz szükséges mértéken. Az előzetes megtekintés során megjelenő adatok nem tárolhatók a technikai szempontból szükséges mértéknél hosszabb ideig.

(48) Az e rendelet alapján létrehozandó, az igazolások cseréjére szolgáló biztonságos technikai rendszernek bizonyossággal kell szolgálnia az illetékes hatóságok számára afelől, hogy a kért igazolásokat a megfelelő kibocsátó hatóság adta meg. Mielőtt az illetékes hatóság valamely eljárás keretében elfogadna egy felhasználó által szolgáltatott információt, lehetőséget kell adni számára, hogy kétség esetén azt ellenőrizze és helytállóságát megállapítsa.

(49) Néhány már meglévő, alapképességeket biztosító építőelemet fel lehet használni a technikai rendszer létrehozásához; ilyen például az (EU) 1316/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz *  és az e-kézbesítési és elektronikus azonosítási építőelemek, amelyek ennek az eszköznek a részét képezik. Ezek az építőelemek műszaki előírásokból, mintaszoftverekből és támogató szolgáltatásokból állnak, és az a céljuk, hogy biztosítsák az interoperabilitást a különböző tagállamok meglévő az információs és kommunikációs technológiai rendszerek (a továbbiakban: ikt) között annak érdekében, hogy a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatások - függetlenül attól, hogy az Unión belül hol találhatóak - zökkenőmentes digitális közszolgáltatásokat vehessenek igénybe.

(50) Az e rendelet által létrehozott rendszernek a hatóságok közötti együttműködési mechanizmusokat biztosító más rendszerek, például az IMI-rendszer mellett kell rendelkezésre állnia, és nem érintheti a többi rendszert, így a 987/2009/EK rendeletben előírt rendszert, a 2014/24/EU irányelv szerinti egységes európai közbeszerzési dokumentumot, a szociális biztonságra vonatkozó információknak a 987/2009/EK rendelet szerinti elektronikus adatcseréjét, a 2005/36/EK irányelv szerinti európai szakmai kártyát, a nemzeti nyilvántartások, valamint a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv *  szerinti összekapcsolását, továbbá a fizetésképtelenségi nyilvántartásoknak az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  szerinti összekapcsolását sem.

(51) Az igazolások automatizált cseréjét lehetővé tevő technikai rendszer végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy meghatározza különösen a technikai és üzemeltetési előírásokat az igazolások cseréje és az igazolások továbbítása iránti felhasználói kérelmek feldolgozására szolgáló rendszerre vonatkozóan, valamint megállapítsa az adatok sértetlenségének és bizalmas jellegének biztosításához szükséges szabályokat. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni * .

(52) Annak érdekében, hogy garantált legyen a technikai rendszer magas szintű biztonsága az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének határokon átnyúló alkalmazás során, az e technikai rendszerre alkalmazandó előírások meghatározásáról szóló végrehajtási jogi aktusok elfogadása során a Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie az európai és nemzetközi szabványügyi szervezetek és szervek - különösen az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) - által kidolgozott szabványokat és műszaki előírásokat, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkében és az (EU) 2018/1725 rendelet 22. cikkében említett biztonsági szabványokat.

(53) A technikai rendszer felelősségi körébe tartozó részei fejlesztésének, rendelkezésre állásának, felügyeletének, ellenőrzésének és biztonsági irányításának biztosításához szükséges mértékben a Bizottságnak tanácsadás iránti kérelemmel kell fordulnia az európai adatvédelmi biztoshoz.

(54) Az illetékes hatóságoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell a felelősségi körükbe tartozó információk, eljárások és szolgáltatások tekintetében a minőségi kritériumoknak való megfelelést. Az e rendelet szerint kijelölt nemzeti koordinátoroknak a nemzeti szintű, a Bizottságnak pedig az uniós szintű minőségi és biztonsági kritériumoknak való megfelelést rendszeres időközönként ellenőrizniük, és a felmerülő problémákat kezelniük kell. A nemzeti koordinátoroknak továbbá segíteniük kell a Bizottságot az igazolások határokon átnyúló cseréjét lehetővé tevő technikai rendszer működésének ellenőrzésében. E rendeletben a kapun keresztül nyújtott szolgáltatások esetleges minőségromlásának kezelésére annak súlyosságától és tartósságától függően, eszközöket kell biztosítani a Bizottság számára, ami szükség esetén a kapuval foglalkozó koordinációs csoport bevonásával is járhat. Ez nem befolyásolhatja a Bizottságnak az e rendeletnek való megfelelés nyomon követésére vonatkozó általános felelősségét.

(55) Ebben a rendeletben meg kell határozni a kapu működését támogató technikai eszközöknek - különösen a közös felhasználói felületnek, a linkeket tartalmazó adattárnak és a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszközének - a fő funkcióit. A közös felhasználói felületnek biztosítania kell azt, hogy a felhasználók a nemzeti és az uniós szintű webhelyeken könnyen megtalálhassák az információkat, az eljárásokat, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokat. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekednie, hogy olyan linkeket adjon meg, amelyek a kapu által megkövetelt információ egyetlen forrására mutatnak, annak elkerülése érdekében, hogy a felhasználóknak ugyanazon információra vonatkozóan különböző vagy teljes mértékben vagy részben átfedésben lévő források között kelljen eligazodniuk. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ugyanazon információra vonatkozóan több linket is megadjanak, amennyiben különböző földrajzi területek tekintetében helyi vagy regionális szintű illetékes hatóságok nyújtanak információkat. Nem zárja ki továbbá az információk bizonyos mértékű átfedését sem, amennyiben az elkerülhetetlen vagy kívánatos, például abban az esetben, amikor az információ felhasználóbarát formában történő rendelkezésre bocsátása érdekében az uniós jogokat, kötelezettségeket és szabályokat a nemzeti szintű weboldalak is feltüntetik vagy összefoglalják. Annak érdekében, hogy a közös felhasználói felületen alkalmazandó linkek naprakésszé tételéhez a lehető legkevesebb emberi beavatkozásra legyen szükség, amennyiben technikailag megoldható, közvetlen kapcsolatot kell kialakítani a releváns tagállami technikai rendszerek és a linkeket tartalmazó adattár között. A közös ikt-támogatási eszközök alkalmazhatják az alapvető közszolgáltatásokra vonatkozó szójegyzéket a nemzeti szolgáltatási katalógusokkal és szemantikával való interoperabilitás elősegítése érdekében. A tagállamokat ösztönözni kell az alapvető közszolgáltatásokra vonatkozó szójegyzék alkalmazására, ugyanakkor azok dönthetnek nemzeti megoldások alkalmazása mellett is. A linkeket tartalmazó adattárban feltüntetett információt az újrafelhasználhatóságának biztosítása érdekében - például alkalmazásfejlesztési felületek (API-k) segítségével - hozzáférhetővé kell tenni nyílt, általánosan használt és géppel olvasható formátumban.

(56) A közös felhasználói felület keresőeszközének a felhasználókat az igényeiknek megfelelő információhoz kell irányítania, függetlenül attól, hogy az uniós vagy nemzeti szintű weboldalakon található-e. Ezenkívül - a felhasználók hasznos információkhoz való irányításának másik lehetséges módjaként - továbbra is hasznos, ha linkeket hoznak létre a meglévő és kiegészítő webhelyek vagy weboldalak között, amelynek során a lehető legnagyobb mértékben észszerűsítik és csoportosítják azokat, és linkeket hoznak létre az online szolgáltatásokhoz és információkhoz hozzáférést biztosító uniós és nemzeti szintű weboldalak és webhelyek között.

(57) Ebben a rendeletben meg kell határozni a közös felhasználói felületre vonatkozó minőségi követelményeket is. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a közös felhasználói felület megfeleljen e követelményeknek, és így különösen a felületnek különféle csatornákon online elérhetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie, és annak használata könnyű kell, hogy legyen.

(58) A kapu támogatását biztosító műszaki megoldások végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni arra, hogy szükség esetén meghatározza az alkalmazandó szabványokat és interoperabilitási követelményeket, elősegítendő ezzel azt, hogy a tagállamok és a Bizottság hatáskörébe tartozó szabályokra és a kötelezettségekre, eljárásokra, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információkat könnyen meg lehessen találni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(59) Ebben a rendeletben egyértelműen fel kell osztani a kaput támogató ikt-alkalmazások fejlesztésével, rendelkezésre állásával, karbantartásával és biztonságosságával kapcsolatos felelősségi köröket is a Bizottság és a tagállamok között. A karbantartási feladatok részeként a Bizottságnak és a tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell ezen ikt-alkalmazások megfelelő működését.

(60) A kapu részét képzendő különböző információterületek, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások lehetőségeinek maradéktalan kihasználása érdekében jelentős mértékben javítani kell a célközönség ismereteit ezek létezéséről és működéséről. A kapuba történő beillesztésük nagymértékben meg kell, hogy könnyítse a felhasználók számára a számukra szükséges információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások megtalálását, még akkor is, ha azok egyikét sem ismerik. Emellett összehangolt promóciós tevékenységekre lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások az egész Unióban tudomást szerezzenek a kapu létezéséről és annak előnyeiről. A promóciós tevékenységek között szerepelnie kell a keresőprogram optimalizálásának és egyéb online tájékoztató tevékenységeknek, mivel ezek rendkívül költséghatékonyak és a lehető legszélesebb célközönség elérését teszik lehetővé. A maximális hatékonyság érdekében e promóciós tevékenységeket a kapuval foglalkozó koordinációs csoport keretén belül össze kell hangolni, a tagállamoknak pedig ki kell igazítaniuk promóciós erőfeszítéseiket oly módon, hogy minden releváns területen egy közös márkanévre hivatkozzanak, lehetőség szerint társítva a márkanevet a kapu és a nemzeti kezdeményezések között.

(61) Minden uniós intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget ösztönözni kell arra, hogy népszerűsítsék a kaput, többek között azáltal, hogy annak logóját és az arra mutató linkeket beillesztik a felelősségi körükbe tartozó valamennyi érintett weboldalra.

(62) A kapu neve, amelyen azt a nyilvánosság körében meg kell ismertetni és népszerűsíteni kell, a következő: „Your Europe”. A közös felhasználói felületnek kiemelt helyen, könnyen fellelhetőnek kell lennie, különösen az érintett uniós és nemzeti weboldalakon. A kapu logójának láthatónak kell lennie az érintett uniós és nemzeti webhelyeken.

(63) Annak érdekében, hogy a kapu teljesítményének méréséhez és javításához szükséges megfelelő információkhoz hozzá tudjanak jutni, ebben a rendeletben elő kell írni az illetékes hatóságok és a Bizottság számára azt, hogy adatokat gyűjtsenek a kapun keresztül elérhetővé tett különböző információterületek, eljárások és szolgáltatások használatáról, és azokat elemezzék. Az olyan felhasználói statisztikai adatok gyűjtése, mint például az egyes weboldalak látogatóinak számára, az egyes tagállamok felhasználóinak más tagállamok felhasználóihoz viszonyított számára, a használt keresőkifejezésekre, a leginkább látogatott weboldalakra, a kapura hivatkozó weboldalakra, vagy a segítségkérések számára, eredetére és tárgyára vonatkozó adatok, várhatóan javítani fogja a kapu működését azzal, hogy lehetővé teszi a közönség azonosítását, segíti a promóciós tevékenységek kidolgozását, és hozzájárul a nyújtott szolgáltatások minőségének javításához. Ezen adatok gyűjtése során az átfedések elkerülése végett figyelembe kell venni a Bizottság e-kormányzatra vonatkozó éves teljesítményértékelő jelentését.

(64) E rendelet végrehajtása egyéges feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a felhasználói statisztikai adatok gyűjtésének és cseréjének módszerére vonatkozó egységes szabályok megállapítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(65) A kapu minősége az azon keresztül nyújtott uniós és nemzeti szolgáltatások minőségétől függ. Következésképpen a kapun keresztül rendelkezésre álló információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások minőségét többek között egy felhasználói visszajelzésekre szolgáló eszköz segítségével szintén rendszeresen ellenőrizni kell, amelyben a felhasználókat felkérik az általuk igénybe vett információk, eljárás vagy segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatás teljességének és minőségének értékelésére és az ezzel kapcsolatos visszajelzés küldésére. A visszajelzéseket olyan közös eszköz segítségével kell gyűjteni, amelyhez a Bizottságnak, az illetékes hatóságoknak és a nemzeti koordinátoroknak kell hozzáféréssel rendelkeznie. Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtására - a felhasználói visszajelzési eszközök közös funkciói, valamint a felhasználói visszajelzések összegyűjtésére és megosztására vonatkozó részletes szabályok tekintetében - egységes feltételek mellett kerüljön sor, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak anonimizált formában online áttekintéseket kell közzétennie az e rendelet alapján gyűjtött információk, főbb felhasználói statisztikák és főbb felhasználói visszajelzések alapján feltárt problémákról.

(66) Ezen felül a kapunak egy visszajelzési eszközt is magában kell foglalnia, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy önként és névtelenül jelezhessék a belső piaci jogaik gyakorlása során tapasztalt problémákat és nehézségeket. Ez az eszköz csupán a panaszkezelési mechanizmusok kiegészítésére szolgáló eszköznek tekintendő, mivel nem képes személyre szabott választ adni a felhasználóknak. A belső piac felhasználók általi megítélésének megértéséhez, valamint azoknak a problémás területeknek a meghatározásához, amelyekre a belső piac működésének javítását célzó lehetséges jövőbeli intézkedések irányulhatnak, a beérkezett információkat össze kell vonni a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásoktól származó, az általuk kezelt ügyekre vonatkozó összesített információkkal. Ezt az áttekintést össze kell kapcsolni az olyan, már meglévő jelentéstételi eszközökkel, mint például a belső piaci eredménytábla.

(67) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy eldöntsék, ki töltse be a nemzeti koordinátor szerepét. Lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy nemzeti koordinátoraiknak a kapuval kapcsolatos funkcióit és felelősségi köreit hozzáigazítsák belső közigazgatási szerkezetükhöz. Lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy valamely közigazgatási ág vagy földrajzi régió tekintetében vagy egyéb kritérium alapján további nemzeti koordinátorokat nevezzenek ki az e rendelet szerinti feladatok önálló vagy másokkal közös elvégzésére. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról azon egyedüli nemzeti koordinátor személyéről, akit a Bizottsággal való kapcsolattartás céljára neveztek ki.

(68) Létre kell hozni egy, a nemzeti koordinátorokból álló és a Bizottság elnökletével működő, a kapuval foglalkozó koordinációs csoportot, amely e rendelet alkalmazását különösen a legjobb gyakorlatok cseréje és az információk megjelenítése egységességének javítására irányuló közös munka révén hivatott megkönnyíteni az e rendeletben foglaltaknak megfelelően. A kapuval foglalkozó koordinációs csoport munkája során figyelembe kell venni az éves munkaprogramban meghatározott célkitűzéseket, amelyet a Bizottság megfontolás céljából a csoport elé terjeszt. Az éves munkaprogramot a tagállamokra nézve nem kötelező erejű iránymutatások vagy ajánlások formájában kell kidolgozni. A Bizottság az Európai Parlament kérésére határozhat úgy, hogy felkéri a Parlamentet, hogy küldjön szakértőket a kapuval foglalkozó koordinációs csoport üléseire.

(69) Ebben a rendeletben célszerű világosan meghatározni azt, hogy a kapu mely részeit kell az uniós költségvetésből finanszírozni, és mely részei azok, amelyek a tagállamok felelősségi körébe tartoznak. A Bizottságnak segítséget kell nyújtania a tagállamoknak annak azonosításában, hogy mely ikt-építőelemeket lehet újból felhasználni, valamint annak az azonosításában is, hogy a különféle uniós szintű alapok és programok keretében milyen finanszírozási lehetőségek érhetők el az ikt-rendszereknek az e rendeletnek való megfelelés érdekében nemzeti szinten végrehajtandó adaptálásával és fejlesztésével kapcsolatos költségek fedezésére. Az e rendelet végrehajtásához szükséges költségvetésnek összeegyeztethetőnek kell lennie az alkalmazandó többéves pénzügyi kerettel.

(70) A tagállamoknak a kiberbiztonsággal összefüggő stratégiai, operatív, kutatási és fejlesztési kapacitásaik növelése érdekében javasolt még inkább összehangolniuk tevékenységeiket, továbbá fokozniuk az információcserét és az együttműködést, különösen az (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvben *  említett hálózat- és információbiztonság végrehajtása révén, a közigazgatásuk és a közszolgáltatásaik biztonságának és ellenállóképességének megerősítése érdekében. Javasolt továbbá, hogy a tagállamok az a 910/2014/EU rendelet által létrehozott eIDAS-keret - és különösen a megfelelő biztonsági szintek - alkalmazásával fokozzák a tranzakciók biztonságát és gondoskodjanak az elektronikus eszközökbe vetett kellő szintű bizalomról. A tagállamok az uniós joggal összhangban hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek célja a kiberbiztonság garantálása és a személyazonossággal való, illetve egyéb visszaélések megelőzése.

(71) Amennyiben e rendelet alkalmazása a személyes adatok kezelését vonja maga után, azt a személyes adatok védeleméről szóló uniós jogszabályokkal, különösen az (EU) 2016/679 rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelvét *  is alkalmazni kell e rendelettel összefüggésben. Az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően a tagállamok további feltételeket - például korlátozásokat - tarthatnak hatályban, illetve vezethetnek be az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan, valamint pontosabban meghatározott szabályokat állapíthatnak meg a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelése tekintetében.

(72) Ennek a rendeletnek elő kell mozdítania és meg kell könnyítenie a kapun keresztül elérhető szolgáltatások irányítási kereteinek észszerűsítését. Ezért a Bizottságnak a tagállamokkal szoros együttműködésben felül kell vizsgálnia a meglévő irányítási kereteket, és szükség esetén ki kell igazítania azokat, a párhuzamosságok elkerülése és a nem hatékony működés megszüntetése érdekében.

(73) E rendelet célja annak biztosítása, hogy a más tagállamokban tevékenységet folytató felhasználók online hozzáféréssel rendelkezzenek a jogokra, szabályokra és kötelezettségekre vonatkozó átfogó, megbízható, hozzáférhető és érthető uniós és nemzeti információkhoz, a határokon átnyúlóan teljeskörűen működőképes online eljárásokhoz, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz. Mivel ezt a célt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(74) Annak érdekében, hogy a tagállamok és a Bizottság kidolgozzák és végrehajtsák az e rendelet érvényesüléséhez szükséges eszközöket, e rendelet egyes rendelkezéseit a hatálybalépését követő két év elteltével kell alkalmazni. Az önkormányzati hatóságoknak e rendelet hatálybalépését követően négy év kell, hogy rendelkezésére álljon a hatáskörükbe tartozó szabályokra, eljárásokra, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk megadására vonatkozó követelmény teljesítéséhez. Az e rendeletben foglalt, a teljes mértékben online nyújtandó eljárásokra, az online eljárásokhoz való határokon átnyúló hozzáférésre és az igazolások határokon átnyúló, automatizált, az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének megfelelő cseréjét szolgáló technikai rendszerre vonatkozó rendelkezéseket legkésőbb öt évvel e rendelet hatálybalépését követően kell végrehajtani.

(75) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, és végrehajtása során e jogoknak és elveknek megfelelően kell eljárni.

(76) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet *  28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2017. augusztus 1-én véleményt nyilvánított * ,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következők vonatkozásában:

a) az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdése értelmében vett belső piac területén az uniós jogból eredő jogaikat gyakorló vagy gyakorolni kívánó polgárokra és vállalkozásokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályok tekintetében a polgárok és a vállalkozások számára jó minőségű információkhoz, hatékony eljárásokhoz, valamint eredményes segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz egyszerű hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozása és működtetése;

b) az eljárások igénybevétele a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók által, és az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének alkalmazása e rendelet II. mellékletében felsorolt eljárásokkal, valamint a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben előírt eljárásokkal összefüggésben;

c) a belső piacon fennálló akadályokról a kapun keresztül hozzáférhető szolgáltatásoktól gyűjtött felhasználói visszajelzések és statisztikák alapján történő jelentéstétel.

(2) Amennyiben e rendelet ellentétes az e rendelet hatálya alá tartozó valamely terület konkrét vonatkozásait szabályozó másik uniós jogi aktus valamely rendelkezésével, a másik uniós jogi aktus rendelkezése az irányadó.

(3) Ez a rendelet nem érinti az általa szabályozott területeken az uniós vagy nemzeti szinten meghatározott eljárásoknak sem a tartalmát, sem az azokon keresztül biztosított jogokat. Ez a rendelet nem érinti továbbá a kiberbiztonság szavatolása és a csalás megakadályozása céljából az uniós joggal összhangban hozott intézkedéseket.

2. cikk

Az egységes digitális kapu létrehozása

(1) A Bizottság és a tagállamok e rendelettel összhangban létrehoznak egy egységes digitális kaput (a továbbiakban: a kapu). A kapu a Bizottság által működtetett közös felhasználói felületből áll (a továbbiakban: a közös felhasználói felület), amelyet integrálni kell az „Európa Önökért” portálba, és amely hozzáférést biztosít a releváns uniós és nemzeti weboldalakhoz.

(2) A kapunak hozzáférést kell biztosítania a következőkhöz:

a) az uniós jogból eredő jogaikat gyakorló vagy gyakorolni szándékozó felhasználókra a belső piacon az I. mellékletben felsorolt területeken alkalmazandó, az uniós jogban és a nemzeti jogban foglalt jogokra, kötelezettségekre és szabályokra vonatkozó információk;

b) a belső piaccal kapcsolatos, az I. mellékletben felsorolt területekre vonatkozó szabályoknak és kötelezettségeknek való megfeleléshez, illetve a felhasználók e területekkel kapcsolatos jogainak gyakorlásához szükséges uniós, illetve nemzeti szintű online és offline eljárásokra vonatkozó információk és az online - többek között a II. mellékletben említett - eljárásokra mutató link;

c) azokra a III. mellékletben felsorolt vagy a 7. cikkben említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk, és az ilyen szolgáltatásokra mutató linkek, amelyekhez a polgárok és a vállalkozások az e bekezdés a) és b) pontjában említett jogokkal, kötelezettségekkel, szabályokkal vagy eljárásokkal kapcsolatban felmerült kérdéseik és problémáik esetén fordulhatnak.

(3) A közös felhasználói felületnek az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetőnek kell lennie.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „felhasználó”: az Unió valamely polgára, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy valamely tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező jogi személy, aki, illetve amely a kapun keresztül a 2. cikk (2) bekezdésében említett információhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáfér;

2. „határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó”: olyan felhasználó, akinek a helyzete nem korlátozódik minden elemében egyetlen tagállamra;

3. „eljárás”: olyan lépések sorozata, amelyeket a felhasználóknak a követelmények teljesítése, vagy annak érdekében meg kell tenniük, hogy valamely illetékes hatóság rájuk vonatkozóan olyan határozatot hozzon, amely lehetővé teszi a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jogaik gyakorlását;

4. „illetékes hatóság”: bármely nemzeti, regionális vagy helyi szinten létrehozott olyan tagállami hatóság vagy testület, amely hatáskörrel rendelkezik az e rendelet hatálya alá tartozó információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatban;

5. „igazolás”: az illetékes hatóság által a tények vagy a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárási követelményeknek való megfelelés bizonyítása érdekében megkövetelt bármely dokumentum vagy adat, ideértve a szöveget, illetve a hang-, kép- és audiovizuális felvételt is, függetlenül az alkalmazott médiumtól.

II. FEJEZET

A KAPU SZOLGÁLTATÁSAI

4. cikk

Az információkhoz való hozzáférés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti weboldalaikon keresztül a felhasználók könnyen és online hozzáférjenek a következőkhöz:

a) a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, a nemzeti jogból eredő jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatos információk;

b) a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, nemzeti szinten megállapított eljárásokkal kapcsolatos információk;

c) a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, nemzeti szinten biztosított segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos információk.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy az „Európa Önökért” portál a felhasználók számára könnyű, online hozzáférést nyújtson a következőkhöz:

a) a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, uniós jogból eredő jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatos információk;

b) a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, uniós szinten megállapított eljárásokkal kapcsolatos információk;

c) a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, uniós szinten biztosított segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos információk.

5. cikk

Az I. mellékletben nem szereplő információkhoz való hozzáférés

(1) A tagállamok és a Bizottság linkeket biztosíthatnak az I. mellékletben nem szereplő olyan információhoz, amelyet az illetékes hatóságok, a Bizottság vagy az Unió szervei, hivatalai és ügynökségei nyújtanak, amennyiben ez az információ a kapu 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti tárgykörébe tartozik és megfelel a 9. cikkben meghatározott minőségi követelményeknek.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett információkra vonatkozó linkeket a 19. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően kell biztosítani.

(3) A Bizottság a link aktiválása előtt ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) bekezdésben foglalt feltételek, és konzultál a kapuval foglalkozó koordinációs csoporttal.

6. cikk

A teljes mértékben online kínált eljárások

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy a felhasználók hozzáférhessenek és teljes mértékben online lefolytathassák a II. mellékletben felsorolt eljárásokat, amennyiben az érintett tagállamban léteznek ilyen eljárások.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárások akkor tekinthetők teljes mértékben online jellegűnek, ha:

a) a felhasználók azonosítása, az információ és az alátámasztó igazolások benyújtása, az aláírás és a végső benyújtás mind elektronikus úton, távolról, olyan szolgáltató csatornán keresztül végezhető el, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az eljáráshoz kapcsolódó összes követelményt felhasználóbarát és strukturált módon teljesítsék;

b) a felhasználók automatikus átvételi elismervényt kapnak, kivéve, ha az eljárás eredménye azonnal kézbesítésre kerül;

c) az eljárás eredményét elektronikusan, vagy ha az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jognak való megfeleléshez szükséges, fizikai úton kézbesítik; és

d) a felhasználókat elektronikus úton értesítik az eljárás befejezéséről.

(3) Amennyiben a közbiztonság, a közegészségügy vagy a csalás elleni küzdelem területén fennálló, kivételesen indokolt közérdeken alapuló kényszerítő indokból egy eljárás célját nem lehet teljes mértékben online elérni, a tagállamok megkövetelhetik, hogy a felhasználó az eljárás egy bizonyos lépéseként az illetékes hatóság előtt személyesen megjelenjen. Ilyen kivételes esetekben a tagállamok az ilyen fizikai jelenlétet a feltétlenül szükséges és objektív módon indokolt esetekre korlátozzák, és biztosítják, hogy az eljárás további lépései teljes mértékben online elvégezhetők legyenek. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a fizikai jelenléttel kapcsolatos követelmények nem eredményeznek megkülönböztetést a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználókkal szemben.

(4) A tagállamok a Bizottság és a többi tagállam számára hozzáférhető közös adattáron keresztül bejelentik és kifejtik azokat az indokokat és körülményeket, amelyek fennállása esetén a (3) bekezdésben említett fizikai jelenlét követelhető meg az eljárási lépésekhez, valamint azokat az indokokat és körülményeket, amelyek fennállása esetén a (2) bekezdés c) pontjában említett fizikai kézbesítés szükséges.

(5) E cikk nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a felhasználók számára a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárásokhoz való hozzáférésnek és az eljárások lefolytatásának az online csatornától eltérő további lehetőségeit kínálják, vagy közvetlenül kapcsolatba lépjenek a felhasználókkal.

7. cikk

Hozzáférés a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz

(1) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a felhasználók, köztük a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók is különböző csatornákon keresztül könnyű, online hozzáféréssel rendelkezzenek a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

(2) A 28. cikkben említett nemzeti koordinátorok és a Bizottság a 19. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban linkeket biztosíthatnak az illetékes hatóságok, a Bizottság vagy az Unió szervei, hivatalai és ügynökségei által kínált, a III. mellékletben felsoroltaktól eltérő segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, amennyiben ezek a szolgáltatások megfelelnek a 11. és a 16. cikkben meghatározott minőségi követelményeknek.

(3) Amennyiben a felhasználói igények alapján szükséges, a nemzeti koordinátor javaslatot tehet a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a kapu részben vagy egészben magánjog hatálya alá tartozó szervezetek által nyújtott segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokra mutató linkeket is tartalmazzon, amennyiben e szolgáltatások megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) az e rendelet hatálya alá tartozó területeken és célokra nyújtanak információt vagy segítséget, és kiegészítik a kapun már szereplő szolgáltatásokat;

b) azokat ingyenesen vagy a mikrovállalkozások, a nonprofit szervezetek és a polgárok számára megfizethető áron kínálják; és

c) megfelelnek a 8., a 11. és a 16. cikkben meghatározott követelményeknek.

(4) Amennyiben a nemzeti koordinátor e cikk (3) bekezdésével összhangban javaslatot tesz egy link beillesztésére, és a linket a 19. cikk (3) bekezdése szerint elérhetővé teszi, a Bizottság megvizsgálja, hogy az ilyen linken keresztül a kapuba beillesztendő szolgáltatás teljesíti-e az e cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeket, és ha igen, akkor aktiválja a linket.

Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a beillesztendő szolgáltatás nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek, tájékoztatja a nemzeti koordinátort annak okáról, hogy miért nem aktiválja a linket.

8. cikk

Az internetes akadálymentesítésre vonatkozó minőségi követelmények

A Bizottság érzékelhetővé, kezelhetővé, érthetővé és stabillá téve akadálymentesebbé teszi azokat a webhelyeit és weboldalait, amelyeken keresztül hozzáférést biztosít a 4. cikk (2) bekezdésében említett információkhoz, valamint a 7. cikkben említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

III. FEJEZET

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

A jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal, az eljárásokkal, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos információkra vonatkozó minőségi követelmények

9. cikk

A jogokra, kötelezettségekre és szabályokra vonatkozó információk minősége

(1) Amennyiben - a 4. cikkel összhangban - a tagállamok és a Bizottság feladata a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információ elérhetőségének biztosítása, gondoskodniuk kell arról, hogy ezen információ megfeleljen a következő követelményeknek:

a) felhasználóbarát, lehetővé téve, hogy a felhasználó könnyen meg tudja találni és érteni az információt, és könnyen be tudja azonosítani, hogy az ő egyedi helyzetére nézve az információ mely részei relevánsak;

b) pontos és kellőképpen átfogó ahhoz, hogy lefedje azokat az információkat, amelyekre a felhasználóknak szükségük van jogaik gyakorlásához, maradéktalanul megfelelve az alkalmazandó szabályoknak és kötelezettségeknek;

c) adott esetben jogi aktusokra, műszaki előírásokra és iránymutatásokra mutató hivatkozásokat és linkeket tartalmaz;

d) tartalmazza az információ tartalmáért felelős illetékes hatóság vagy szervezet megnevezését;

e) tartalmazza minden releváns segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatás elérhetőségét, többek között egy telefonszámot, e-mailcímet, online űrlapot vagy más, széles körben használt elektronikus kommunikációs eszközt, amely a legmegfelelőbb a nyújtott szolgáltatás típusa és célközönsége szempontjából;

f) tartalmazza az információk legutóbbi frissítésének időpontját, ha történt ilyen, vagy ha az információkat nem frissítették, azok közzétételének időpontját;

g) jól strukturált, és úgy van megjelenítve, hogy a felhasználók gyorsan meg tudják találni a szükséges információkat;

h) naprakész állapotban tartják; és

i) a felhasználói célcsoport igényeihez igazodó világos és közérthető nyelvezetet használ.

(2) A tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett információt a 12. cikkel összhangban elérhetővé teszik az Unió valamely olyan hivatalos nyelvén, amelyet a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó széles körben ért.

10. cikk

Az eljárásokra vonatkozó információk minősége

(1) A tagállamok és a Bizottság a 4. cikknek való megfelelés érdekében biztosítják, hogy a felhasználók azt megelőzően, hogy azonosítaniuk kellene magukat az eljárás megindítása előtt, kellően átfogó, egyértelmű és felhasználóbarát magyarázatot kapjanak a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárások következő elemeiről:

a) az eljárás felhasználó által elvégzendő releváns lépései, beleértve a kivételeket is a 6. cikk (3) bekezdése szerint a tagállamok azon kötelezettsége alól, hogy teljes mértékben online hozzáférhetővé tegyék az eljárást;

b) az eljárásért felelős illetékes hatóság neve, beleértve annak elérhetőségét is;

c) az eljáráshoz elfogadott hitelesítési, azonosítási és aláírási módok;

d) a benyújtandó igazolások típusa és formátuma;

e) az illetékes hatóságokkal felmerülő vita esetén általában rendelkezésre álló jogorvoslati vagy fellebbezési lehetőségek;

f) az alkalmazandó díjak és az online fizetési módok;

g) a felhasználók vagy az illetékes hatóság által betartandó határidők, és amennyiben nincsenek határidők, azon átlagos, becsült vagy valószínűsíthető időtartam, amelyre az illetékes hatóságnak szüksége van az eljárás befejezéséhez;

h) az illetékes hatóság válaszadásának hiányára, valamint a válaszadás hiányának a felhasználót érintő jogi következményeire vonatkozó szabályok, beleértve a hallgatólagos jóváhagyásra vagy a közigazgatás hallgatására vonatkozó szabályokat is;

i) azok a további nyelvek, amelyeken az eljárás lefolytatható.

(2) A hallgatólagos jóváhagyásra vagy a közigazgatás hallgatására vonatkozó szabályok, vagy más hasonló rendelkezések hiányában az illetékes hatóságnak adott esetben tájékoztatnia kell a felhasználókat a késedelmekről és a határidők meghosszabbításáról, vagy annak következményeiről.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett magyarázat már rendelkezésre áll a nem határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára, akkor azt e rendelet alkalmazásában adott esetben fel lehet használni, illetve újra fel lehet használni, feltéve, hogy annak tartalma lefedi a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók helyzetét is.

(4) A tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett magyarázatot a 12. cikkel összhangban elérhetővé teszik az Unió valamely olyan hivatalos nyelvén, amelyet a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó széles körben ért.

11. cikk

A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk minősége

(1) A tagállamok és a Bizottság a 4. cikknek való megfelelés érdekében biztosítják, hogy a felhasználók a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett szolgáltatás iránti kérelem benyújtása előtt egyértelmű és felhasználóbarát magyarázatot kapjanak az alábbiakkal kapcsolatban:

a) a nyújtott szolgáltatás típusa, célja és várható eredményei;

b) a szolgáltatásért felelős szervezetek elérhetőségei, többek között telefonszám, e-mailcím, online űrlap vagy bármely egyéb, széles körben használt elektronikus kommunikációs eszköz, amely a legmegfelelőbb a nyújtott szolgáltatás típusa és célközönsége szempontjából;

c) adott esetben az alkalmazandó díjak és az online fizetési mód;

d) a betartandó határidők, vagy amennyiben nincsenek határidők, az eljárás lefolytatásához szükséges átlagos vagy becsült idő;

e) azok a további nyelvek, amelyeken a kérelem benyújtható, és amelyet későbbi kapcsolatfelvételek során is használni lehet.

(2) A tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett magyarázatot a 12. cikkel összhangban elérhetővé teszik az Unió valamely olyan hivatalos nyelvén, amelyet a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó széles körben ért.

12. cikk

Az információk fordítása

(1) Amennyiben valamely tagállam nem bocsátja rendelkezésre a 9., a 10. és a 11. cikkben, valamint a 13. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott információkat, magyarázatokat és utasításokat az Unió egy olyan hivatalos nyelvén, amelyet a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó széles körben ért, köteles kérni a Bizottságtól, hogy gondoskodjon azok lefordításáról erre a nyelvre, a rendelkezésre álló uniós költségvetés keretein belül, a 32. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említettek szerint.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdése szerinti fordításra benyújtott szövegek kiterjedjenek legalább az I. mellékletben felsorolt valamennyi területhez tartozó alapvető információkra, és ha ehhez elegendő uniós költségvetés áll rendelkezésre, akkor a 9., a 10. és a 11. cikkben, valamint a 13. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott információkra, magyarázatokra és utasításokra is, figyelembe véve a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók legfontosabb igényeit. A tagállamok a 19. cikkben említett, linkeket tartalmazó adattár számára megküldik az ily módon lefordított információkra mutató linkeket.

(3) Az (1) bekezdésben említett nyelv az Unió azon hivatalos nyelve kell, hogy legyen, amelyet a felhasználók a legszélesebb körben tanulnak idegen nyelvként az egész Unióban. Kivételesen, ha a lefordítandó információkhoz, magyarázatokhoz vagy utasításokhoz várhatóan elsősorban egy másik érintett tagállamból származó felhasználóknak fűződik nyomós érdeke, az (1) bekezdésben említett nyelv lehet az Unió azon hivatalos nyelve, amelyet e határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók első nyelvként használnak.

(4) Amennyiben egy tagállam az Unió olyan hivatalos nyelvére kér fordítást, amely nem a felhasználók által legszélesebb körben idegen nyelvként tanult nyelv az egész Unióban, kérelmét indokolnia kell. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy e másik nyelv kiválasztása vonatkozásában a (3) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, elutasíthatja a kérést, és ennek indokairól tájékoztatja a tagállamot.

2. SZAKASZ

Az online eljárásokra vonatkozó követelmények

13. cikk

Határokon átnyúló hozzáférés az online eljárásokhoz

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, nemzeti szinten létrehozott eljárás a nem határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára online elérhető és általuk lefolytatható, akkor az eljárás a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára megkülönböztetéstől mentesen, akár ugyanazon, akár valamely alternatív technikai megoldás segítségével szintén elérhető és általuk lefolytatható legyen.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett eljárások esetében, legalább a következő követelmények teljesüljenek:

a) a felhasználók a 12. cikkel összhangban el tudják érni az eljárás lefolytatásához szükséges utasításokat az Unió egy olyan hivatalos nyelvén, amelyet a lehető legtöbb, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználó széles körben ért;

b) a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók be tudják nyújtani a szükséges információkat, abban az esetben is, ha az ilyen információk struktúrája eltér az érintett tagállambeli hasonló információkétól;

c) a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók a 910/2014/EU rendeletben előírtaknak megfelelően elektronikusan azonosíthatják és hitelesíthetik magukat, valamint aláírhatnak vagy bélyegzővel láthatnak el dokumentumokat minden olyan esetben, amikor erre a nem határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználóknak is lehetősége van;

d) a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók elektronikus formátumban nyújthatják be az igazolásokat a vonatkozó követelményeknek való megfelelésről és kaphatják meg az eljárás eredményét minden olyan esetben, amikor erre a nem határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználóknak is lehetősége van;

e) amennyiben az eljárás elvégzéséhez díjfizetésre van szükség, a felhasználók széles körben elterjedt határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül fizethetnek az eljárásért, aszerinti megkülönböztetés nélkül, hogy az Unióban hol van a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helye, a fizetési eszköz kibocsátási helye vagy a fizetési számla helye.

(3) Amennyiben az eljáráshoz nem szükséges a (2) bekezdés c) pontjában említett elektronikus azonosítás, illetve hitelesítés, és amennyiben az illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti jog vagy közigazgatási gyakorlatok alapján elfogadhatják a nem határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók esetében a személyazonosságára vonatkozó nem elektronikus igazolások - például személyazonosító igazolványok vagy útlevelek - digitalizált másolatait, akkor e hatóságoknak a határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók esetében is el kell fogadniuk az ilyen digitalizált másolatokat.

14. cikk

Az igazolások határokon átnyúló automatizált cseréjének technikai rendszere és az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének alkalmazása

(1) Az e rendelet II. mellékletében felsorolt online eljárásokban, valamint a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben előírt eljárásokban az igazolások cseréje céljából a Bizottság a tagállamokkal együttműködve létrehozza a különböző tagállamok illetékes hatóságai között az igazolások automatizált cseréjének technikai rendszerét (a továbbiakban: a technikai rendszer).

(2) Amennyiben az illetékes hatóságok saját tagállamukban elektronikus formátumban bocsátanak ki jogszerűen olyan igazolásokat, amelyek lehetővé teszik az automatizált cserét, és amely releváns az (1) bekezdésben felsorolt online eljárások vonatkozásában, kötelesek ezen igazolásokat a többi tagállam megkereső illetékes hatóságainak részére is olyan elektronikus formátumban szolgáltatni, amely lehetővé teszi az automatizált cserét.

(3) A technikai rendszer többek között:

a) lehetővé teszi az igazolások feldolgozását a felhasználó kifejezett kérelme alapján;

b) lehetővé teszi az igazolások megosztására és az igazolásokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmek feldolgozását;

c) lehetővé teszi az igazolások illetékes hatóságok közötti átadását;

d) lehetővé teszi az igazolásnak a kérelmező illetékes hatóság általi feldolgozását;

e) biztosítja az igazolások bizalmas jellegét és sértetlenségét;

f) lehetővé teszi a felhasználó számára egyrészt azt, hogy előzetesen megtekinthesse a kérelmező hatóság által felhasználandó igazolást, másrészt azt, hogy dönthessen az igazolás további megosztásának esetleges mellőzéséről;

g) megfelelő szintű átjárhatóságot biztosít más releváns rendszerekkel;

h) garantálja a biztonság magas szintjét az igazolások átadása és feldolgozása során;

i) csak az igazolások megosztásához technikai szempontból szükséges mértékben dolgozza fel az igazolásokat, és ebben az esetben is csak a cél eléréséhez szükséges ideig.

(4) A technikai rendszer használata nem kötelező a felhasználók számára, és csak kifejezett kérelmük esetén van rá lehetőség, hacsak az uniós vagy a nemzeti jog másként nem rendelkezik. A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy a technikai rendszertől eltérő más módon, közvetlenül az érintett illetékes hatóságnak nyújtsanak be igazolást.

(5) Az igazolásoknak az e cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett előzetes megtekintésére vonatkozó lehetőséget nem kell felajánlani azon eljárások esetében, ahol az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog megengedi az adatok ilyen megtekintés nélküli, határokon átnyúló, automatizált cseréjét. Az igazolások ilyen előzetes megtekintésének lehetősége nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet 13. és 14. cikke szerinti információszolgáltatási kötelezettséget.

(6) A tagállamok az (1) bekezdésben említett eljárások részeként integrálják a teljesen működőképes technikai rendszert.

(7) Az (1) bekezdésben említett online eljárásokért felelős illetékes hatóságok az érintett felhasználó kifejezett, önkéntes, konkrét, megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kérésére a technikai rendszeren keresztül közvetlenül a más tagállamban igazolást kibocsátó illetékes hatóságoktól kérnek igazolást. A (2) bekezdésben említett illetékes kibocsátó hatóságok a (3) bekezdés e) pontjával összhangban ugyanezen rendszeren keresztül bocsátják rendelkezésre ezeket az igazolásokat.

(8) A kérelmező illetékes hatóság számára rendelkezésre bocsátott igazolásoknak a kért információkra kell korlátozódniuk, és azokat e hatóság csak azon eljárás céljaira használhatja fel, amely kapcsán az igazolások cseréjére sor került. A technikai rendszer használatával megosztott igazolásokat az azokat kérelmező hatóság hitelesnek kell tekintse.

(9) Legkésőbb 2021. június 12-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk végrehajtásához szükséges technikai rendszer technikai és üzemeltetési specifikációinak meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(10) Az (1)-(8) bekezdés nem vonatkozik az uniós szinten létrehozott olyan eljárásokra, amelyek eltérő mechanizmusokat írnak elő az igazolások cseréjére, kivéve, ha az e cikk végrehajtásához szükséges technikai rendszer az azokat megállapító uniós jogszabályokkal összhangban integrálva van az említett eljárásokba.

(11) A Bizottság és valamennyi tagállam felelnek a technikai rendszer rájuk eső részeinek fejlesztéséért, rendelkezésre állásáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért és biztonsági irányításáért.

15. cikk

Az igazolások ellenőrzése a tagállamok között

Amennyiben nem áll rendelkezésre vagy nem alkalmazandó a technikai rendszer vagy az igazolások tagállamok közötti cseréjét, illetve ellenőrzését szolgáló egyéb rendszer, vagy a felhasználó nem kéri a technikai rendszer alkalmazását, az illetékes hatóságok szükség esetén az IMI-n keresztül működnek együtt azon igazolások hitelességének ellenőrzése céljából, amelyeket valamely felhasználó elektronikus formátumban, online eljárás céljára hozzájuk benyújtott.

3. SZAKASZ

A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelmények

16. cikk

A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelmények

Az illetékes hatóságok és a Bizottság - saját hatáskörükön belül - biztosítják, hogy a III. mellékletben felsorolt segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások, továbbá a 7. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerint a kapu részét képező szolgáltatások megfeleljenek az alábbi minőségi követelményeknek:

a) a szolgáltatásokat a kérelem összetettségét figyelembe véve ésszerű időtartamon belül nyújtják;

b) a határidők meghosszabbítása esetén a felhasználókat előzetesen tájékoztatják annak okairól és az új megadott határidőről;

c) amennyiben egy szolgáltatás nyújtásához díjfizetésre van szükség, a felhasználók széles körben elterjedt határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül fizethetnek a szolgáltatásért, aszerinti megkülönböztetés nélkül, hogy az Unióban hol van a pénzforgalmi szolgáltató székhelye, a fizetési eszköz kibocsátási helye vagy a fizetési számla helye.

4. SZAKASZ

Minőségellenőrzés

17. cikk

Minőségellenőrzés

(1) A 28. cikkben említett nemzeti koordinátorok és a Bizottság - saját hatáskörükön belül - rendszeresen ellenőrzik a 8-13. cikkben és a 16. cikkben meghatározott minőségi követelmények teljesülését a kapun keresztül rendelkezésre álló információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások vonatkozásában. Az ellenőrzést a 24. és a 25. cikk szerint gyűjtött adatok alapján végzik el.

(2) Az (1) bekezdésben említett, az illetékes hatóságok által nyújtott információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások minőségének romlása esetén a minőségromlás súlyosságától és tartósságától függően a Bizottság az alábbiak közül egy vagy több intézkedést hoz:

a) tájékoztatja az illetékes nemzeti koordinátort, és felkéri korrekciós intézkedések meghozatalára;

b) vitára bocsátja a kapuval foglalkozó koordinációs csoportban a minőségi követelményeknek való megfelelés javítása érdekében javasolt fellépéseket;

c) ajánlásokat tartalmazó levelet küld az érintett tagállamnak;

d) az információt, az eljárást, a segítségnyújtó vagy a problémamegoldó szolgáltatást ideiglenesen eltávolítja a kapuról.

(3) Amennyiben a kapun a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően szolgáltatott linkeken keresztül elérhető valamely segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatás tartósan nem felel meg a 11. és a 16. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy a 24. és a 25. cikknek megfelelően gyűjtött adatok szerint többé nem felelnek meg a felhasználók igényeinek, a Bizottság az illetékes nemzeti koordinátorral és szükség esetén a kapuval foglalkozó koordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően eltávolíthatja azt a kapuról.

IV. FEJEZET

TECHNIKAI MEGOLDÁSOK

18. cikk

Közös felhasználói felület

(1) A Bizottság a kapu megfelelő működése érdekében a tagállamokkal szoros együttműködésben az „Európa Önökért” portálba integrálva közös felhasználói felületet biztosít.

(2) A közös felhasználói felület a 19. cikkben említett, linkeket tartalmazó adattárba felvett, a releváns uniós és nemzeti webhelyekre vagy weboldalakra mutató linkjei révén hozzáférést biztosít az információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

(3) A tagállamok és a Bizottság - a 4. cikkben előírt feladataikkal és felelősségi köreikkel összhangban - biztosítják, hogy a szabályokra és a kötelezettségekre, az eljárásokra, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk oly módon legyenek rendezve és megjelenítve, amely segíti az információk fellelhetőséget a közös felhasználói felületen.

(4) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közös felhasználói felület megfeleljen a következő minőségi követelményeknek:

a) könnyen használható;

b) különböző elektronikus eszközökön keresztül online hozzáférhető;

c) különféle webböngészőkre van kifejlesztve és optimalizálva;

d) megfelel az alábbi internetes hozzáférésre vonatkozó követelményeknek: érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el olyan interoperabilitási követelményekre vonatkozóan, amelyek segítik a szabályokra és a kötelezettségekre, az eljárásokra, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk fellelhetőségét a közös felhasználói felület révén. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

19. cikk

A linkeket tartalmazó adattár

(1) A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben létrehozza és karbantartja a 2. cikk (2) bekezdésében említett információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz vezető linkek elektronikus adattárát, amely lehetővé teszi az adott szolgáltatások és a közös felhasználói felület közötti kapcsolatot.

(2) A Bizottság a linkeket tartalmazó adattár számára megadja a linkeket az uniós szinten kezelt weboldalakon hozzáférhető információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, és ezeket a linkeket folyamatosan pontosan és naprakészen tartja.

(3) A nemzeti koordinátorok a linkeket tartalmazó adattár számára megadják a linkeket az illetékes hatóságok vagy a 7. cikk (3) bekezdésében említett, részben vagy egészben magánjog hatálya alá tartozó szervezetek által kezelt weboldalakon hozzáférhető információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, továbbá az ezek minden későbbi frissítéséhez vezető linkeket, és ezeket a linkeket folyamatosan pontosan és naprakészen tartják.

(4) A linkek (3) bekezdés szerinti megadására, ha ez technikailag lehetséges, sor kerülhet a tagállamok megfelelő technikai rendszerei és a linkeket tartalmazó adattár között automatikusan is.

(5) A Bizottság nyílt és géppel olvasható formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a linkeket tartalmazó adattárban található információkat.

(6) Az Európai Bizottság és a nemzeti koordinátorok biztosítják, hogy a kapun keresztül hozzáférhető információkra, eljárásokra, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra mutató linkek ne tartalmazzanak szükségtelenül teljes vagy részleges átfedéseket, amelyek valószínűsíthetően összezavarják a felhasználókat.

(7) Amennyiben a 4. cikkben említett információk rendelkezésre bocsátásáról más uniós jogi aktusok is rendelkeznek, a Bizottság és a nemzeti koordinátorok az említett cikk követelményeinek való megfelelés érdekében közzétehetik az ezekre az információkra mutató linkeket.

20. cikk

A segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszköze

(1) A III. mellékletben felsorolt vagy a 7. cikk (2) és (3) bekezdésében említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják, hogy a felhasználók ezeket a kapun keresztül rendelkezésre álló, a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások közös keresőeszköze (a továbbiakban: a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszköze) segítségével elérjék.

(2) A Bizottság kifejleszti és karbantartja a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszközét, és a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások közös keresőeszközének megfelelő működése érdekében dönt a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások leírásának és elérhetőségeinek felépítéséről és formátumáról.

(3) A nemzeti koordinátorok eljuttatják a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett leírásokat és elérhetőségi adatokat.

21. cikk

A kapu működését támogató ikt-alkalmazásokkal kapcsolatos felelősség

(1) A Bizottság felelős a következő infokommunikációs alkalmazások és weboldalak fejlesztéséért, rendelkezésre állásáért, ellenőrzéséért, frissítéséért, karbantartásáért, biztonságáért és tárolásáért:

a) a 2. cikk (1) bekezdésében említett „Európa Önökért” portál;

b) a 18. cikk (1) bekezdésében említett közös felhasználói felület, beleértve a keresőprogramot vagy bármely más olyan ikt-eszközt is, amely lehetővé teszi a webes információk és szolgáltatások kereshetőségét;

c) a 19. cikk (1) bekezdésében említett, linkeket tartalmazó adattár;

d) a segítségnyújtó szolgáltatások 20. cikk (1) bekezdésében említett közös keresőeszköze;

e) a 25. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett felhasználói visszajelzési eszközök. A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben fejleszti ki az ikt-alkalmazásokat.

(2) A tagállamok felelősek az általuk kezelt és a közös felhasználói felülethez kapcsolódó nemzeti webhelyeikhez és weboldalaikhoz kapcsolódó informatikai alkalmazások fejlesztéséért, rendelkezésre állásáért, ellenőrzéséért, frissítéséért, karbantartásáért és biztonságáért.

V. FEJEZET

PROMÓCIÓ

22. cikk

Név, logó és minőségi védjegy

(1) A kapu neve, amelyen azt a nyilvánosság körében meg kell ismertetni és népszerűsíteni kell: „Your Europe”.

A Bizottság legkésőbb 2019. június 12-ig a kapuval foglalkozó koordinációs csoporttal szoros együttműködésben határoz arról a logóról, amellyel a kaput ismertté kell tenni a nyilvánosság körében.

A kapu logóját és a kapura mutató linket fel kell tüntetni és elérhetővé kell tenni a kapuhoz kapcsolt uniós és nemzeti szintű webhelyeken.

(2) A 9-11. cikkben említett minőségi követelmények iránti elköteleződés igazolásaként a kapu neve és logója egyben minőségi védjegyként is szolgál. A kapu logóját azonban minőségi védjegyként csak a 19. cikkben említett, linkeket tartalmazó adattárban található weboldalak és webhelyek használhatják.

23. cikk

Promóció

(1) A tagállamok és a Bizottság előmozdítják a kapu ismertségét és használatát a polgárok és a vállalkozások körében, és biztosítják, hogy a kapu és az annak részét képező információk, eljárások és segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások a nyilvánosság számára elérhető keresőprogramokon keresztül láthatóak és könnyen megtalálhatóak legyenek.

(2) A tagállamok és a Bizottság összehangolják az (1) bekezdésben említett promóciós tevékenységeiket, és az ilyen tevékenységek során hivatkoznak a kapura és használják annak logóját, adott esetben más márkanevekkel együtt.

(3) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a kapu könnyen megtalálható legyen azokon a kapcsolódó webhelyeken, amelyekért felelősek, és a közös felhasználói felületre mutató egyértelmű linkek álljanak rendelkezésre valamennyi uniós és nemzeti szintű releváns webhelyen.

(4) A nemzeti koordinátorok az illetékes nemzeti hatóságok felé népszerűsítik a kaput.

VI. FEJEZET

FELHASZNÁLÓI VISSZAJELZÉSEK ÉS STATISZTIKÁK GYŰJTÉSE

24. cikk

Felhasználói statisztikák

(1) Az illetékes hatóságok és a Bizottság a kapu működésének javítása érdekében mind a kapun, mind az ahhoz linkekkel kapcsolódó weboldalakon - a felhasználók anonimitását garantálva - gondoskodnak a felhasználói látogatásokhoz kapcsolódó statisztikai adatok gyűjtéséről.

(2) Az illetékes hatóságok, a 7. cikk (3) bekezdésében említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások nyújtói és a Bizottság összesített módon összegyűjtik a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások igénybevételére irányuló kérelmek számát, eredetét és tárgyát, valamint a válaszadási idejüket, és megosztják egymással ezeket az információkat.

(3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban összegyűjtött, a kapun keresztül linkkel elérhető információkra, eljárásokra, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó statisztikáknak ki kell terjedniük az alábbi adatkategóriákra:

a) a kapu felhasználóinak számára, származására és típusára vonatkozó adatok;

b) a felhasználók preferenciáira és a felhasználói lépéssorokra vonatkozó adatok;

c) az információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások használhatóságára, fellelhetőségére és minőségére vonatkozó adatok.

Ezeket az adatokat géppel olvasható és nyílt, széles körben használt adatformátumban hozzáférhetővé kell tenni.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett felhasználói statisztikák gyűjtésének és megosztásának módjáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

25. cikk

Felhasználói visszajelzések a kapu szolgáltatásaival kapcsolatban

(1) Annak érdekében, hogy a felhasználóktól közvetlenül információkat lehessen gyűjteni a kapun belül nyújtott szolgáltatásokkal és információkkal kapcsolatos elégedettségükről, a Bizottság a kapun keresztül egy felhasználóbarát visszajelzési eszközt biztosít számukra, amely lehetővé teszi, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében említett bármely szolgáltatás igénybevételét követően azonnal és névtelenül megtegyék észrevételeiket a kapun keresztül nyújtott szolgáltatások, az azon keresztül elérhető információk és a közös felhasználói felület minőségéről és rendelkezésre állásáról.

(2) Az illetékes hatóságok és a Bizottság a kapu részét képező valamennyi weboldalon hozzáférést biztosítanak a felhasználók számára az (1) bekezdésben említett eszközhöz.

(3) A felmerült problémák kezelése céljából a Bizottság, az illetékes hatóságok és a nemzeti koordinátorok közvetlenül hozzáférhetnek az (1) bekezdésben említett eszköz révén gyűjtött felhasználói visszajelzésekhez.

(4) Az illetékes hatóságok nem kötelesek a kapu részét képező weboldalaikon hozzáférést adni a felhasználóknak az (1) bekezdésben említett felhasználói visszajelzési eszközhöz, ha a weboldalukon már elérhető az (1) bekezdésben említett visszajelzési eszközhöz hasonló funkciókat ellátó egyéb felhasználói visszajelzési eszköz a szolgáltatások minőségének ellenőrzésére. Az illetékes hatóságok összegyűjtik a saját felhasználói visszajelzési eszközükön keresztül kapott felhasználói visszajelzéseket, és megosztják azokat a Bizottsággal és a többi tagállam nemzeti koordinátorával.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a felhasználói visszajelzések gyűjtésére és megosztására vonatkozó szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

26. cikk

Jelentéstétel a belső piac működéséről

(1) A Bizottság:

a) a kapu felhasználói számára felhasználóbarát eszközt biztosít arra, hogy a belső piaci jogaik gyakorlása során általuk tapasztalt akadályokat anonimizált formában jelezzék, és azokról visszajelzést adjanak;

b) a kapu részét képező segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásoktól összesített információkat gyűjt a kérelmek és a válaszok tárgyával kapcsolatban.

(2) A Bizottság, az illetékes hatóságok és a nemzeti koordinátorok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek az (1) bekezdés a) pontja szerint gyűjtött visszajelzésekhez.

(3) A tagállamok és a Bizottság elemzik és megvizsgálják a felhasználok által e cikk szerint jelzett problémákat, és lehetőség szerint megfelelő módon kezelik azokat.

27. cikk

Online összefoglaló áttekintések

A Bizottság anonimizált formában online áttekintést tesz közzé a 26. cikk (1) bekezdése szerint gyűjtött információk, a 24. cikkben említett felhasználói statisztikák és a 25. cikkben említett legfontosabb felhasználói visszajelzések alapján feltárt problémákról.

VII. FEJEZET

A KAPU IRÁNYÍTÁSA

28. cikk

Nemzeti koordinátorok

(1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti koordinátort. A 7., 17., 19., 20., 23. és 25. cikk szerinti kötelezettségeiken túlmenően a nemzeti koordinátorok:

a) saját közigazgatásukon belül kapcsolattartó pontként szolgálnak a kapuval kapcsolatos valamennyi kérdésben;

b) elősegítik a 9-16. cikk illetékes hatóságaik általi egységes alkalmazását;

c) biztosítják a 17. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett ajánlások megfelelő végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdésben említett bármely feladat ellátására minden tagállam - belső közigazgatási szerkezetének megfelelően - egy vagy több további koordinátort jelölhet ki. Minden tagállamból egy-egy nemzeti koordinátor felelős a Bizottsággal való a kapcsolattartásért a kapuval összefüggő összes ügyben.

(3) A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot nemzeti koordinátoruk névéről és elérhetőségéről.

29. cikk

Koordinációs csoport

E rendelettel létrejön egy koordinációs csoport (a továbbiakban: a kapuval foglalkozó koordinációs csoport). A csoport tagállamonként egy nemzeti koordinátorból áll, elnöke a Bizottság képviselője. A csoport elfogadja eljárási szabályzatát. A csoport titkárságát a Bizottság biztosítja.

30. cikk

A kapuval foglalkozó koordinációs csoport feladatai

(1) A kapuval foglalkozó koordinációs csoport támogatja e rendelet végrehajtását. Feladatai különösen a következők:

a) elősegíti a legjobb gyakorlatok cseréjét és rendszeres frissítését;

b) ösztönzi az e rendelet II. mellékletében szereplő eljárásokon túlmenően a teljeskörűen online eljárások. valamint az online hitelesítési, azonosítási és aláírási módszerek elterjedését, különösen a 910/2014/EU rendelet által előírt módszerekét;

c) különösen a 24. és 25. cikkel összhangban gyűjtött adatok alapján megvitatja az I. mellékletben felsorolt területekhez tartozó információk felhasználóbarát megjelenítésének javítását szolgáló lehetőségeket;

d) segít a Bizottságnak a kaput támogató közös ikt-megoldások kifejlesztésében;

e) megvitatja az éves munkaprogram tervezetét;

f) segíti a Bizottságot az éves munkaprogram végrehajtásának nyomon követésében;

g) megvitatja az 5. cikkel összhangban nyújtott kiegészítő információkat abból a célból, hogy a többi tagállamot hasonló információk szolgáltatására ösztönözze, amennyiben ez a felhasználók szempontjából releváns;

h) segíti a Bizottságot a 8-16. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés 17. cikk szerinti nyomon követésében;

i) tájékoztatást nyújt az 6. cikk (1) bekezdésének végrehajtásáról;

j) megvitatja és intézkedéseket javasol az illetékes hatóságok és a Bizottság számára a kapun keresztül elérhető szolgáltatások szükségtelen átfedéseinek elkerülése vagy megszüntetése érdekében;

k) véleményt nyilvánít a felhasználók által felvetett, a szolgáltatások minőségével kapcsolatos problémák hatékony kezelését szolgáló eljárásokról vagy intézkedésekről, vagy javaslatokat tesz annak javítására;

l) e rendelettel összefüggésben megvitatja a beépített biztonság és a beépített adatvédelem elvének alkalmazását;

m) megvitatja a 24. és 25. cikkben említett felhasználói visszajelzések és statisztikák gyűjtésével kapcsolatos kérdéseket, hogy folyamatosan javuljanak az uniós és nemzeti szinten nyújtott szolgáltatások;

n) megvitatja a kapun keresztül hozzáférhető szolgáltatások minőségi követelményeivel kapcsolatos kérdéseket;

o) megosztja a bevált gyakorlatokat és segíti a Bizottságot a 2. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatások kialakításában, felépítésében és megjelenítésében, a közös felhasználói felület megfelelő működésének lehetővé tétele érdekében;

p) elősegíti az összehangolt promóció kidolgozását és végrehajtását;

q) együttműködik az információs, segítségnyújtó, illetve problémamegoldó szolgáltatások irányító szerveivel és hálózataival;

r) iránymutatást ad a 9. cikk (2) bekezdésével, a 10. cikk (4) bekezdésével, a 11. cikk (2) bekezdésével és a 13. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban az illetékes hatóságok által használandó további hivatalos uniós nyelvre vagy nyelvekre vonatkozóan.

(2) A Bizottság az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben konzultálhat a kapuval foglalkozó koordinációs csoporttal.

31. cikk

Éves munkaprogram

(1) A Bizottság elfogadja az éves munkaprogramot, amelyben meghatározza különösen:

a) az I. mellékletben felsorolt területekhez tartozó egyes információk megjelenítésének javítását és annak elősegítését célzó intézkedések, hogy az illetékes hatóságok valamennyi szinten - köztük önkormányzati szinten is - időben teljesítsék az információszolgáltatásra vonatkozó követelményt;

b) a 6. és 13. cikknek való megfelelést elősegítő intézkedéseket;

c) a 9-12. cikkben meghatározott követelményeknek való következetes megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket;

d) a kapu promóciójával kapcsolatos tevékenységeket a 23. cikkel összhangban.

(2) A Bizottság az éves munkaprogram tervezetének elkészítésekor figyelembe veszi a 24. és a 25. cikk szerint összegyűjtött felhasználói statisztikákat és véleményeket, valamint a tagállamok esetleges javaslatait. A Bizottság annak elfogadása előtt a kapuval foglalkozó koordinációs csoportban vitára bocsátja az éves munkaprogram tervezetét.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Költségek

(1) Az Európai Unió általános költségvetése fedezi a következők költségeit:

a) az e rendelet uniós szintű végrehajtását támogató ikt-eszközök fejlesztése és karbantartása;

b) a kapu uniós szintű népszerűsítése;

c) információk, magyarázatok és utasítások lefordítása a 12. cikkel összhangban, meghatározott tagállamonkénti és évenkénti maximális volumen erejéig, a rendelkezésre álló költségvetés teljes mértékű felhasználásának lehetővé tételéhez szükséges esetleges átcsoportosítás sérelme nélkül.

(2) Amennyiben uniós jogszabály másként nem rendelkezik, a tagállami szinten létrehozott nemzeti webportálokkal, információs platformokkal, segítségnyújtó szolgáltatásokkal és eljárásokkal kapcsolatos költségeket a tagállamok költségvetéséből kell fedezni.

33. cikk

A személyes adatok védelme

A személyes adatok e rendelet keretében történő, illetékes hatóságok általi kezelését az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezni. A személyes adatok e rendelet keretében történő, Bizottság általi kezelését az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni.

34. cikk

Együttműködés más információs és segítségnyújtó hálózatokkal

(1) A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy a III. mellékletben felsorolt segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások, illetve az I. mellékletben felsorolt információterületek vonatkozásában meglévő informális irányítási keretek közül melyik vagy melyek tartozzanak a kapuval foglalkozó koordinációs csoport felelősségébe.

(2) Amennyiben az információs és segítségnyújtó szolgáltatásokat vagy hálózatokat valamely, az I. mellékletben szereplő információterületre vonatkozó, jogilag kötelező erejű uniós jogi aktus hozta létre, a Bizottság a szinergiák megteremtése és az átfedések elkerülése érdekében összehangolja a kapuval foglalkozó koordinációs csoport és az adott szolgáltatások, illetve hálózatok irányító testületeinek munkáját.

35. cikk

Belső piaci információs rendszer

(1) Az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belső piaci információs rendszert (IMI) a 6. cikk (4) bekezdésében és a 15. cikkben meghatározott célra, azokkal összhangban kell használni.

(2) A Bizottság határozhat úgy, hogy az IMI-t a 19. cikk (1) bekezdésében említett, linkeket tartalmazó elektronikus adattárként használja.

36. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

A Bizottság 2022. december 12-ig, azt követően pedig kétévente felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és a 24., a 25. és a 26. cikkel összhangban összegyűjtött statisztikák és visszajelzések alapján értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kapu működéséről és a belső piac működéséről. A felülvizsgálat során értékelni kell különösen a 14. cikk hatályát, figyelembe véve az igazolások illetékes hatóságok közötti cseréjével kapcsolatos technológiai, piaci és jogi fejleményeket.

37. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

38. cikk

Az 1024/2012/EU rendelet módosításai

Az 1024/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a belső piaci információs rendszernek (a továbbiakban: az IMI) az IMI-szereplők közötti igazgatási együttműködés céljából történő használatára vonatkozó szabályokat, ideértve a személyes adatok kezelését is.”

2. A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az IMI-t az információk, többek között a személyes adatok IMI-szereplők körében történő cseréjére és ezen információk kezelésére az alábbiak valamelyike céljából kell alkalmazni:

a) a mellékletben felsorolt jogi aktusok által előírt igazgatási együttműködés;

b) a 4. cikk szerint végrehajtott kísérleti projekt tárgyát képező igazgatási együttműködés.”

3. Az 5. cikk második bekezdése a következőképpen módosul:

a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) »IMI«: a Bizottság által biztosított elektronikus eszköz az IMI-szereplők közötti igazgatási együttműködés elősegítésére;”

b) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) »igazgatási együttműködés«: az IMI-szereplők közötti, az uniós jogszabályok jobb alkalmazása érdekében folytatott együttműködés információcsere és -kezelés révén.”;

c) a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g) »IMI-szereplők«: az illetékes hatóságok, az IMI-koordinátorok, a Bizottság és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek;”.

4. A 8. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„f) biztosítja a koordinációt az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, és hozzáférést biztosít számukra az IMI-hez.”

5. A 9. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok, a Bizottság és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy az IMI-felhasználók csak a szükséges mértékig férhessenek hozzá az IMI-ben kezelt személyes adatokhoz, és csak azon a belső piaci területen vagy területeken, amelyre vagy amelyekre vonatkozóan a (3) bekezdés szerint hozzáférési jogot kaptak.”

6. A 21. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az európai adatvédelmi biztos felel e rendelet alkalmazásának nyomon követéséért és biztosításáért, amikor a Bizottság vagy az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek e rendelet rendelkezéseit alkalmazzák, amikor IMIszereplőként személyes adatokat kezelnek. Az (EU) 2018/1725 rendelet *  57. és 58. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.;”

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos - saját hatáskörükben eljárva - együttműködnek egymással az IMI összehangolt felügyelete és annak biztosítása érdekében, hogy az IMI-szereplők azt az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban alkalmazzák.”;

c) a (4) bekezdést el kell hagyni.

7. A 29. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.

8. A melléklet a következő pontokkal egészül ki:

„(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) * : az 56. cikk, a 60-66. cikk és a 70. cikk (1) bekezdése.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról * : 6. cikk (4) bekezdése, 15. és 19. cikk.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 2. cikket, a 4. cikket, a 7-12. cikket, a 16. cikket, a 17. cikket, a 18. cikk (1)-(4) bekezdését, a 19. cikket, a 20. cikket, a 24. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, a 25. cikk (1)-(4) bekezdését, valamint a 26. és 27. cikket 2020. december 12-től kell alkalmazni.

A 6. cikket, a 13. cikket, a 14. cikk (1)-(8) és (10) bekezdését, valamint a 15. cikket 2023. december 12-től kell alkalmazni.

A 2., 9., 10. és 11 cikk alkalmazásának kezdőnapjától eltérve, az önkormányzati hatóságoknak az e cikkekben említett információkat, magyarázatokat és utasításokat legkésőbb 2022. december 12-ig kell hozzáférhetővé tenniük.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2018. október 2-án.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
A. TAJANI J. BOGNER-STRAUSS

I. MELLÉKLET

A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett belső piaci jogaikat gyakorló polgárok és vállalkozások szempontjából releváns információterületek jegyzéke

A polgárok számára releváns információterületek:

Terület AZ UNIÓS ÉS NEMZETI JOGSZABÁLYOKBÓL EREDŐ JOGOKRA, KÖTELEZETTSÉGEKRE ÉS SZABÁLYOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
A. Utazás az Unión belül 1. az uniós polgárok, azok nem uniós polgárnak minősülő családtagjai, az egyedül utazó kiskorúak, valamint az Unión belüli határokon átutazó nem uniós polgárok számára szükséges úti okmányok (személyazonosító igazolvány, vízum, útlevél)
2. az Unióban és az Unióból kiindulva repülővel, vonattal, hajóval és busszal utazó, valamint az utazási csomagot vagy utazási szolgáltatásegyüttest vásárló személyek jogai és kötelezettségei
3. segítségnyújtás csökkent mozgásképességű személyeknek az Unióban történő és az Unióból kiinduló utazásaik során
4. állatok, növények, alkohol, dohány, cigaretta és egyéb áruk szállítása az Unióban történő utazások során
5. hanghívások, valamint elektronikus üzenetek és elektronikus adatok küldése és fogadása az Unión belül
AJ.  *  Kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek
1. az (EU) 2024/1252 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) 9. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott vagy kijelölt egyablakos ügyintézési pontok
2. az engedélyezési eljárásra vonatkozó információk
3. a finanszírozási és befektetési szolgáltatásokra vonatkozó információk
4. uniós vagy tagállami szintű finanszírozási lehetőségekre vonatkozó információk
5. vállalkozástámogatási szolgáltatásokra vonatkozó információk, többek között, de nem kizárólag a társaságiadó-bevallás, a helyi adójogszabályok vagy a munkajog területén
B. Munkavállalás és nyugdíj az Unióban 1. munkakeresés másik tagállamban
2. munkavállalás másik tagállamban
3. képesítések elismerése munkavállalás céljából másik tagállamban
4. adózás másik tagállamban
5. a felelősségre és a kötelező biztosításra vonatkozó szabályok egy másik tagállamban való tartózkodáshoz és munkavállaláshoz kapcsolódóan
6. törvényben vagy rendeletben foglalt munkavállalási feltételek, ideértve a kiküldött munkavállalókra vonatkozó feltételeket is (beleértve a munkaidőre, a fizetett szabadságra, a szabadnap-jogosultságokra, a túlórával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre, az egészségügyi vizsgálatokra, a szerződések megszüntetésére, az elbocsátásra és a létszámcsökkentésekre vonatkozó információt)
7. egyenlő bánásmód (szabályok a munkahelyi megkülönböztetés tilalmáról, szabályok a férfiak és nők egyenlő díjazásáról, valamint a határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók egyenlő díjazásáról)
8. a különböző típusú tevékenységekre vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírások
9. társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek az Unióban, beleértve a nyugdíjfolyósítással kapcsolatosakat is
C. Járművek az Unióban 1. gépjármű átvitele ideiglenes vagy állandó jelleggel másik tagállamba
2. vezetői engedély megszerzése és megújítása
3. kötelező gépjármű-biztosítás kötése
4. gépjármű vásárlása és értékesítése másik tagállamban
5. nemzeti közlekedési szabályok és a járművezetőkre vonatkozó előírások, beleértve a nemzeti közúti infrastruktúra használatára vonatkozó általános szabályokat: időalapú díjak (matrica), távolságalapú díjak (úthasználati díj), kibocsátási matricák
D. Tartózkodás másik tagállamban 1. átköltözés ideiglenes vagy állandó jelleggel másik tagállamba
2. ingatlan vásárlása és eladása, beleértve az akár másodlagos lakóhelyként szolgáló ilyen ingatlan adóztatásával, tulajdonlásával vagy használatával kapcsolatos feltételeket és kötelezettségeket is
3. részvétel a helyhatósági választásokon és az európai parlamenti választásokon
4. a tartózkodási kártyára vonatkozó követelmények az uniós polgárok és családtagjaik számára, beleértve a nem uniós polgár családtagokat is
5. másik tagállamból származó személyek honosítására vonatkozó feltételek
6. halál esetén alkalmazandó szabályok, ideértve a földi maradványok másik tagállamba való hazaszállítására vonatkozó szabályokat is
E. Tanulmányok és szakmai gyakorlat másik tagállamban 1. oktatási rendszer egy másik tagállamban, ideértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást, az általános és középfokú oktatást, a felsőoktatást és a felnőttoktatást is
2. önkéntes tevékenység másik tagállamban
3. szakmai gyakorlat másik tagállamban
4. kutatás végzése másik tagállamban oktatási program keretében
F. Egészségügyi ellátások 1. orvosi ellátás igénybevétele másik tagállamban
2. vényköteles gyógyszerek vásárlása a rendelvény kiadásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, online vagy személyesen
3. az alkalmazandó egészségbiztosítási szabályok egy másik tagállamban való rövid vagy hosszú távú tartózkodás esetén, ideértve az európai egészségbiztosítási kártya igénylésének módját is
4. általános információ az állami megelőző egészségügyi intézkedésekben való részvételre vonatkozó hozzáférési jogokról vagy kötelezettségekről
5. a nemzeti segélyhívó számokon, köztük a 112-es és a 116-os telefonszámon keresztül biztosított szolgáltatások
6. bentlakásos gondozóotthonba való költözésre vonatkozó jogok és feltételek
G. Polgári és családi jogok 1. születés, kiskorú gyermekek felügyelete, szülői felelősség, a béranyaságra és az örökbefogadásra vonatkozó szabályok, ideértve a társszülős örökbefogadást is, a határokon átnyúló családi helyzetben lévő gyermekekkel kapcsolatos tartási kötelezettségek
2. különböző állampolgárságú párkapcsolatok, beleértve az azonos nemű párokat is (házasság, regisztrált partnerkapcsolat vagy bejegyzett élettársi kapcsolat, különélés, házasság felbontása, házassági vagyonjogi kérdések, együttélők jogai)
3. a nemek elismerésére vonatkozó szabályok
4. másik tagállamban való örökléssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek, többek között az adózási szabályok tekintetében
5. a gyermekek szülő általi jogellenes külföldre vitele esetén alkalmazandó jogok és szabályok
H. Fogyasztói jogok 1. áru, digitális tartalom vagy szolgáltatás (köztük pénzügyi szolgáltatások) vásárlása más tagállamból, online vagy személyesen
2. rendelkezés bankszámlával egy másik tagállamban
3. kapcsolódás a közszolgáltatásokhoz, például a gáz-, a villamos, a víz-, a háztartási hulladékgyűjtő, a távközlési és az internethálózathoz
4. fizetési műveletek, beleértve az átutalásokat is, valamint a határokon átnyúló fizetési műveletek késedelme
5. az áruk és szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos fogyasztói jogok és vásárlói garancia, beleértve a fogyasztói vitarendezési és kártérítési eljárásokat is
6. fogyasztói termékek biztonsága
7. gépjármű bérlése
I. A személyes adatok védelme 1. az érintettek személyes adataik védelmével kapcsolatos jogainak gyakorlása
(*) *  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1252, 2024.5.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1252/oj).

A vállalkozások számára releváns információterületek:

Terület A JOGOKRA, KÖTELEZETTSÉGEKRE ÉS SZABÁLYOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK
J. Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése 1. cég nyilvántartásba vétele, társasági formájának módosítása vagy megszüntetése (nyilvántartásba vételi eljárások és jogi formák üzleti tevékenység végzéséhez)
2. vállalkozás átköltöztetése egyik tagállamból egy másikba
3. szellemi tulajdonjogok (szabadalmi bejelentés; védjegybejelentés, rajz vagy formaterv lajstromozása; többszörözési engedély megszerzése)
4. a kereskedelmi gyakorlatok tisztességessége és átláthatósága, ideértve a fogyasztói jogokat és az áruk és szolgáltatások értékesítésével kapcsolatos garanciákat
5. online fizetési szolgáltatások határokon átnyúló fizetések számára online értékesített áruk és szolgáltatások esetén
6. a szerződési jogból eredő jogok és kötelezettségek, ideértve a késedelmi kamatokat is
7. fizetésképtelenségi eljárás és a vállalkozás felszámolása
8. hitelbiztosítás
9. társaságok egyesülése, vállalat értékesítése
10. a társaság vezető tisztségviselőnek polgári jogi felelőssége
11. a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok és kötelezettségek
K. Munkavállalók 1. törvényben vagy rendeletben foglalt foglalkoztatási feltételek (beleértve a munkaidőt, a fizetett szabadságot, a szabadnap-jogosultságokat, a túlórával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, az egészségügyi vizsgálatokat, a szerződések megszüntetését, az elbocsátásokat és a csoportos létszámcsökkentéseket is)
2. társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek az Unióban (munkáltatóként való regisztráció, a munkavállalók bejelentése, a munkavállaló munkaszerződésének megszűnéséről való értesítés, társadalombiztosítási járulékok fizetése, a nyugdíjakhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek)
3. munkavállalók más tagállamokban való foglalkoztatása (a munkavállalók kiküldetése, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályok, a munkavállalók tartózkodási követelményei)
4. egyenlő bánásmód (szabályok a munkahelyi megkülönböztetés tilalmáról, a férfiak és nők egyenlő díjazásáról, és a határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók egyenlő díjazásáról)
5. az alkalmazottak érdekképviseletére vonatkozó szabályok
L. Adózás 1. héa: a héával kapcsolatos általános szabályokra, a héakulcsokra és a héamentességekre, a héanyilvántartásba vételre és a héabefizetésre, valamint héavisszatérítésre vonatkozó információk
2. jövedéki adó: az általános szabályokra, az adókulcsokra és a mentességekre vonatkozó információk, a jövedéki adóval kapcsolatos nyilvántartásba vétel, jövedéki adó befizetése, visszatérítésre vonatkozó információk
3. a behozatalra kivetett vámok és egyéb adók és illetékek
4. az Uniós Vámkódex szerinti behozatali és kiviteli vámeljárások
5. egyéb adók: befizetés, adókulcsok, adóvisszatérítések
M. Termékek 1. a CE-jelölés megszerzése
2. termékekre vonatkozó szabályok és követelmények
3. az alkalmazandó szabványok és műszaki előírások azonosítása, a termékek tanúsíttatása
4. az uniós előírások hatálya alá nem tartozó termékek kölcsönös elismerése
5. a veszélyes vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó követelmények
6. távértékesítés/üzlethelyiségen kívüli értékesítés: az ügyfeleknek előre adandó tájékoztatás, a szerződés írásban történő megerősítése, a szerződéstől való elállás, az áru kiszállítása, egyéb konkrét kötelezettségek
7. hibás termék: fogyasztói jogok és vásárlói garancia, értékesítés utáni felelősség, a károsult fél jogorvoslati lehetőségei
8. tanúsítás, címkézés (EMAS, energiacímkézés, környezettudatos tervezés, uniós ökocímke)
9. újrahasznosítás és hulladékgazdálkodás
N. Szolgáltatások 1. az üzleti tevékenység megkezdéséhez és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzése
2. hatóságok értesítése határokon átnyúló tevékenységek végzéséről
3. szakmai képesítések elismerése, beleértve a szakoktatási és képzési képesítéseket is
4. *  információk a rövid távú szálláshely-szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokról, beleértve az (EU) 2024/1028 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 13. cikkében említett jegyzékeket is * 
O. Vállalkozásfinanszírozás 1. uniós szintű finanszírozás megszerzése, beleértve az uniós finanszírozási programokat és a vállalkozási támogatásokat is
2. nemzeti szintű finanszírozás megszerzése
3. vállalkozók számára indított kezdeményezések (új vállalkozók számára szervezett csereprogramok, mentori programok stb.)
P. Közbeszerzés 1. nyilvános közbeszerzési eljáráson való részvétel: szabályok és eljárások
2. nyilvános ajánlattételi felhívás alapján ajánlat online benyújtása
3. közbeszerzési eljárással kapcsolatos szabálytalanságok jelentése
Q. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság 1. a különböző típusú tevékenységekre vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírások, beleértve a kockázatmegelőzést, a tájékoztatást és a képzést is

II. MELLÉKLET * 

A 6. cikk (1) bekezdésben említett eljárások

Életesemények Eljárások Várt eredmény, a kérelemnek adott esetben az illetékes hatóság által a nemzeti jog szerint való elbírálása függvényében
Születés A születés anyakönyvezése igazolásának kérése A születés anyakönyvezésének igazolása vagy születési anyakönyvi kivonat
Lakóhely A lakóhely igazolásának kérése Az aktuális lakcím bejegyzésének megerősítése
Tanulmányok folytatása Felsőfokú tanulmányokhoz finanszírozás, például ösztöndíj vagy kölcsön igénylése közjogi szervtől, illetve intézménytől Határozat a finanszírozási kérelemről vagy átvételi elismervény
Felsőoktatási közintézménybe való felvételre irányuló első kérelem beadása Visszaigazolás a felvételi kérelem kézhezvételéről
Oklevelek, bizonyítványok és egyéb tanulmányi igazolások tanulmányi célú elismerésének kérése Határozat az elismerés iránti kérelemről
Munkavállalás Az alkalmazandó jogszabályok megállapítására irányuló kérelem a 883/2004/EK rendelet (1) II. címével összhangban Határozat az alkalmazandó jogszabályokról
Szociális biztonsági ellátásban részesülő személy személyes vagy szakmai körülményeiben bekövetkezett, az ellátás szempontjából releváns változások bejelentése Visszaigazolás a változásról szóló bejelentés kézhezvételéről
Európai egészségbiztosítási kártya (EHIC) igénylése Európai egészségbiztosítási kártya (EHIC)
Jövedelemadó-bevallás benyújtása Visszaigazolás a bevallás kézhezvételéről
Költözés Lakcímváltozás bejelentése Visszaigazolás az előző lakcímnyilvántartásból való törléséről és az új lakcímnyilvántartásba vételéről
Másik uniós tagállamból származó vagy ott már nyilvántartásba vett gépjármű nyilvántartásba vétele standard eljárások keretében (2) Igazolás a gépjármű nyilvántartásba vételéről
Matrica megszerzése a nemzeti közúti infrastruktúra használata céljából: állami szervezet vagy intézmény által kiadott időalapú díjak (matrica), távolságalapú díjak (úthasználati díj) Úthasználatidíj-matrica, autópálya-matrica vagy egyéb fizetési bizonylat kézhezvétele
Közjogi szerv vagy intézmény által kiadott kibocsátási matrica megszerzése Kibocsátási matrica vagy egyéb fizetési bizonylat kézhezvétele
Nyugdíjba vonulás Nyugdíj és előnyugdíj igénylése kötelező nyugdíjrendszerektől Visszaigazolás az igénylés kézhezvételéről vagy határozat a nyugdíj-, illetve előnyugdíj-igénylésről
Információ igénylése kötelező rendszerekből származó nyugdíjakra vonatkozó adatokról Nyilatkozat a személyes nyugdíjadatokról
Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése Üzleti tevékenység bejegyzése, az annak gyakorlásához szükséges engedélyek, üzleti tevékenység módosítása és üzleti tevékenység megszüntetése csődeljárás vagy felszámolási eljárás nélkül, kivéve az üzleti tevékenység cégnyilvántartásba való kezdeti bejegyzését és az EUMSZ 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságok alapítására vagy az ilyen társaságok bármilyen későbbi bejegyzési kérelmére vonatkozó eljárásokat Visszaigazolás az üzleti tevékenység bejegyzése, módosítása vagy az engedélyezésre irányuló kérelem kézhezvételéről
Munkáltató (természetes személy) kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való nyilvántartásba vétele A nyilvántartásba vétel vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása
Munkavállaló kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentése A bejelentés vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása
Társaságiadó-bevallás benyújtása Visszaigazolás a bevallás kézhezvételéről
A társadalombiztosítási rendszerek értesítése a munkavállalóval kötött szerződés megszűnéséről, ide nem értve a munkaszerződések csoportos megszüntetésére vonatkozó eljárásokat Az értesítés kézhezvételének igazolása
A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetése A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetéséről szóló elismervény vagy más igazolás
Adatközvetítő szolgáltatóként történő bejelentés Visszaigazolás a bejelentés kézhezvételéről
Az Unióban elismert adataltruista szervezetként történő nyilvántartásba vétel Visszaigazolás a nyilvántartásba vételről
A szállásadók nyilatkozata a rövid távú szálláshely-szolgáltatásokra vonatkozó regisztrációs eljárásokról Regisztrációs szám kiadása
A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó projektek kivitelezéséhez és működtetéséhez szükséges összes releváns engedélyre kiterjedő eljárás, beleértve az építési, a vegyipari és a hálózati csatlakozási engedélyeket, valamint a környezetvédelmi vizsgálatokat és engedélyeket, amennyiben ezek szükségesek, és amely magában foglalja az összes kérelmet és eljárást a kérelem hiánytalanságának elismerésétől az eljárás kimenetelére vonatkozó, az (EU) 2024/1252 rendelet 9. cikke szerinti érintett egyablakos ügyintézési pont által hozott átfogó határozatról szóló értesítésig. Az eljárások valamennyi eredménye, a kérelem hiánytalanságának elismerésétől az (EU) 2024/1252 rendelet 9. cikke szerinti érintett egyablakos ügyintézési pont által az eljárás kimeneteléről hozott átfogó határozatról szóló értesítésig.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
(2) Ez a következő gépjárművekre terjed ki: a) a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.) 3. cikkében említett gépjármű vagy pótkocsi és b) a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L. 60., 2013.3.2., 52. o.) 1. cikkében említett, ikerkerekes vagy nem ikerkerekes, közúti használatra szánt bármilyen két- vagy háromkerekű jármű.

III. MELLÉKLET

A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett segítségnyújtási és problémamegoldó szolgáltatások jegyzéke

1. Egyablakos ügyintézési pontok * 

2. Termékinformációs kapcsolattartó pontok * 

3. Építésitermék-információs kapcsolattartó pontok * 

4. Szakmai képesítésekkel foglalkozó nemzeti segítségnyújtó központok * 

5. Határon átnyúló egészségügyi ellátás nemzeti kapcsolattartó pontjai * 

6. Foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES) * 

7. Online vitarendezés * 

9. *  Az (EU) 2024/1252 rendelet 9. cikke szerinti érintett egyablakos ügyintézési pont.