1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény „Fogalommeghatározások és záró rendelkezések” című alcíme a következő 59/H. §-sal egészül ki:
„59/H. § (1) A Magyarországon, valamint – Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) – az Egyesült Királyságban a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban együtt: uniós rendeletek) hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)–(4) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított ellátásra való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapított ellátásra való jogosultság esetén a kilépési időpontig az Egyesült Királyságban szerzett, és az Egyesült Királyság illetékes szerve által biztosítási időként igazolt, a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk t) pontja szerinti biztosítási idő vehető figyelembe.
(4) A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapított ellátásra való jogosultság esetén az álláskeresési járadékra való jogosultságot a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikke figyelembevételével kell megállapítani.”
2. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 65/M–65/O. §-sal egészül ki:
„65/M. § Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnését követően 2020. december 31-ig a 4. § f) pont 2. alpontja szerinti saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki az Egyesült Királyság jogszabályainak alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
65/N. § (1) Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését követően megkezdett kiküldetésekre a 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését megelőzően megkezdett egyesült királysági kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt három évet meghatározó feltétel vizsgálatakor 2020. december 31-ig, valamint a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább két hónapnak el kell telnie.
(2) Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor az Egyesült Királyságból Magyarországra történő, folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor – kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor – ismert időtartamig, de legfeljebb 2020. december 31-ig minősülnek kiküldetésnek.
(3) Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor Magyarországról az Egyesült Királyságba történő, folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor – kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor – ismert időtartamig, de legfeljebb 2020. december 31-ig minősülnek kiküldetésnek.
65/O. § Ha a természetes személy az Egyesült Királyságban 2020. december 31-ig rendelkezett lakó- vagy tartózkodási hellyel, ezeket az időszakokat a 39. § (3) bekezdésében foglalt feltétel teljesítése szempontjából megfelelően figyelembe kell venni.”
3. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/H. §-sal egészül ki:
„102/H. § (1) A Magyarországon, valamint – Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) – az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított nyugellátásokra való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) Az Egyesült Királyságban élő személy részére a kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított nyugellátást a jogosult kérelmére az Egyesült Királyságban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is lehet folyósítani.
(4) A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapított nyugellátásra való jogosultság esetén a kilépési időpontig az Egyesült Királyságban szerzett, és az Egyesült Királyság illetékes szerve által biztosítási időként igazolt, a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk t) pontja szerinti biztosítási idő vehető figyelembe.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a nyugellátást a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50–52. cikke és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke alkalmazásával, e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani.”
4. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 82/E. §-sal egészül ki:
„82/E. § (1) A Magyarországon, valamint – Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) – az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)–(4) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a kilépési időpont után megszerzett jogosultságot a kilépési időpontig az Egyesült Királyságban megszerzett biztosítási időknek a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. cím 6. cikke figyelembevételével kell megállapítani.
(4) A kilépési időpontig az egészségbiztosító által az uniós rendeletek szerint kiadott, egészségügyi szolgáltatásra jogosító Európai Egészségbiztosítási Kártya és az uniós rendeletek szerint jogosultságot igazoló egyéb dokumentum az érvényességi idejéig, de legfeljebb 2020. december 31-ig érvényes.”
5. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 50/E. §-sal egészül ki:
„50/E. § (1) A Magyarországon, valamint – Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) – az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)–(4) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A családtámogatási ellátásra – ide nem értve az anyasági támogatást – a kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól az uniós rendeletek alapján az Egyesült Királyság által megállapított családi ellátásra való jogosultság esetén a magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermekre tekintettel az e törvény szerinti családtámogatási ellátás is megállapítható.
(4) A (3) bekezdés szerinti családtámogatási ellátás legkorábban a kilépési időpontot követő naptól kérelmezhető. A családtámogatási ellátás iránti kérelem 2019. december 31-ig történő benyújtása esetén a családtámogatási ellátás a kilépési időpont napjára visszamenőleg állapítható meg. A 2019. december 31. után benyújtott kérelem esetén a (3) bekezdés szerinti családtámogatási ellátás a 37. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár.”
6. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a következő 95. §-sal egészül ki:
„95. § (1) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) állampolgárára, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjára vonatkozó eljárásokban – a (2)–(15) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésétől (a továbbiakban: kilépési időpont) kezdődően indult és megismételt eljárásokban a Harmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E § alkalmazásában családtag a 2. § b) pontja szerinti családtag, kivéve a 2. § b) pont bh) alpontjában meghatározott harmadik országbeli állampolgárokat.
(3) A kilépési időpontot követő három évig – a kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályok kivételével – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a) az érvényes regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező egyesült királysági állampolgárra, valamint
b) az egyesült királysági állampolgár érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjára
vonatkozó eljárásokban.
(4) Az egyesült királysági állampolgár részére kiadott regisztrációs igazolás, valamint állandó tartózkodási kártya legfeljebb a kilépési időpontot követő három évig érvényes.
(5) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya, valamint állandó tartózkodási kártya legfeljebb a kilépési időpontot követő három évig érvényes.
(6) Azon egyesült királysági állampolgár és egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a kilépési időpontot követő három évig rendelkezik a regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya vagy az állandó tartózkodási kártya kiadásától számított, a Harmtv. 35. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétellel, kérelmére – a Harmtv. 33. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Harmtv. 35. § (1a) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – nemzeti letelepedési engedélyt kap, kivéve, ha
a) a letelepedésével kapcsolatosan a Harmtv. 33. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok áll fenn,
b) az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
c) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén az egyesült királysági állampolgárral a tényleges életközösség nem áll fenn, vagy
d) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén, ha az egyesült királysági állampolgár Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta.
(7) A (6) bekezdés a) pontja tekintetében a Harmtv. nemzeti letelepedési engedély kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti letelepedési engedély kiadását kérelmező letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.
(8) A (6) bekezdés szerint nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti kérelmet a kilépési időpontot követő három éven belül lehet előterjeszteni, amely kérelmet az első fokon, illetve a másodfokon eljáró hatóság harminc napon belül bírál el.
(9) Az egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a Harmtv. szabályai szerint EK letelepedési engedély iránti kérelmet is előterjeszthet.
(10) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a Magyarországon jogszerűen tartózkodó egyesült királysági állampolgárhoz a kilépési időpontot követő három éven belül csatlakozik, a Harmtv. szerinti nemzeti letelepedési engedélyt kaphat, ha
a) az egyesült királysági állampolgár Magyarországon jogszerűen letelepedettként tartózkodik,
b) az egyesült királysági állampolgárral fennálló családi kapcsolatát a kilépési időpontot megelőzően létesítette és az a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor is fennáll,
c) vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és
d) az egyesült királysági állampolgár vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.
(11) Nem kaphat a (10) bekezdés szerint nemzeti letelepedési engedélyt azon egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja,
a) akinek a letelepedése veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, vagy
b) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve a Harmtv. 2. § j) pontjában meghatározott beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: SIS figyelmeztető jelzés) hatálya alatt áll.
(12) A (11) bekezdés a) pontja tekintetében a Harmtv. nemzeti letelepedési engedély kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti letelepedési engedély kiadását kérelmező letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.
(13) Ha a Harmtv. szerint letelepedett egyesült királysági állampolgárnak és harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező szülő esetén nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani.
(14) A (6) és a (10) bekezdés szerint megszerzett nemzeti letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
a) Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta,
b) a tartózkodás teljes időtartamára nem rendelkezik elegendő forrással önmaga vagy családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében nem jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint nem tud önmaga vagy családtagja gondoskodni,
c) veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, vagy
d) kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.
(15) Az egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a Harmtv. általános szabályai szerint kérelmezheti a tartózkodási engedély kiadását azzal, hogy a Magyarországon jogszerűen tartózkodó egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a tartózkodási engedély kiadását Magyarországon is kérelmezheti.”
7. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 38/J. §-sal egészül ki:
„38/J. § (1) A Magyarországon, valamint – Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) – az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)–(4) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság esetén a kilépési időpontig az Egyesült Királyságban szerzett, és az Egyesült Királyság illetékes szerve által biztosítási időként igazolt, a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk t) pontja szerinti biztosítási idő vehető figyelembe.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50–52. cikke és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke alkalmazásával, e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani.”
8. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 91. alcíme a következő 208/B. §-sal egészül ki:
„208/B. § (1) 2021. január 1-jéig nem szüntethető meg a 149. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) azon állampolgárának az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor (a továbbiakban: kilépési időpont) fennálló kamarai tagsága, aki az EGT-tagállami állampolgársági feltétel kivételével a kamarai tagság minden más felvételi követelményének megfelel.
(2) 2021. január 1-jéig nem törölhető a 177. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartásból az Egyesült Királyság azon állampolgára, aki a kilépési időpontban az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepel, és aki az EGT-tagállami állampolgársági feltétel kivételével az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel minden más feltételének megfelel.”
9. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–8. § Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodás hatálybalépése hiányában történő kilépése időpontjában lép hatályba.
(3) Az 1–8. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
