30/2019. (VII. 26.) BM rendelet

az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E rendelet alkalmazásában a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségre előírt követelményeket akkor kell érvényesíteni, ha a helyiség rendeltetésszerű használata összefüggő tömeg tartózkodásával jár.”

2. § (1) Az R. 4. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„8. átmeneti védett tér: helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés vagy a további menekülés végrehajtásáig biztosítja,”

(2) Az R. 4. § (2) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„10. beépített tűzjelző berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével,”

(3) Az R. 4. § (2) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„14. beépített tűzoltó berendezés: az építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott, tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható olyan berendezés, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével,”

(4) Az R. 4. § (2) bekezdés 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahol a tűz és kísérőjelenségei a menekülő személyeket már nem veszélyeztetik, és ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,”

(5) Az R. 4. § (2) bekezdés 57. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„57. hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés, szellőztetés biztosítja, hogy üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök koncentrációja a kibocsátási hely közvetlen környezetének kivételével ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át,”

(6) Az R. 4. § (2) bekezdés 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„77. kiürítés: az épületben, épületen, speciális építményben, szabadtéren tartózkodó személyek eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami a tartózkodási hely elhagyásától az átmeneti védett tér vagy a biztonságos tér eléréséig tart,”

(7) Az R. 4. § (2) bekezdés 108. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„108. nem éghető anyag: szervetlen vagy alacsony szervesanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárásban a meghatározási hőmérséklethatárig nem állapítható meg, az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyag, valamint az a szilárd építőanyag, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, a termék egészére vonatkozó égéshője nem haladja meg a 3,0 MJ/kg-ot,”

(8) Az R. 4. § (2) bekezdés 129. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„129. szilárd éghető anyag: szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, szerves- vagy alacsony szervetlenanyag-tartalmú anyag, amelynek a gyulladási hőmérséklete a vonatkozó műszaki eljárással meghatározható, a B-F tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyag, valamint az a szilárd építőanyag, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, a termék egészére vonatkozó égéshője 3,0 MJ/kg-nál nagyobb,”

(9) Az R. 4. § (2) bekezdés 133. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„133. teljes körű védelem: olyan védelem, amelynek során a beépített tűzjelző berendezés által védett tér valamennyi részének automatikus érzékelővel való lefedettsége biztosított, kivéve a védelemből kihagyható tereket,”

(10) Az R. 4. § (2) bekezdés 137. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„137. felülvilágító: a helyiséget felülről lezáró szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló építési termék, építményszerkezet,”

(11) Az R. 4. § (2) bekezdés 161. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„161. tűzgátló válaszfal: tűzgátló lezárások nélkül kialakított, nem teherhordó, egy tűzszakaszon belüli szomszédos helyiségeket elválasztó falszerkezet, amely - a tömör falfelületen vizsgálva - az általa elválasztott helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja,”

(12) Az R. 4. § (2) bekezdés 163. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„163. tűzoltási felvonulási terület: az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltástechnikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja,”

(13) Az R. 4. § (2) bekezdés 173. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„173. tűzszakaszterület: az egy adott tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének, szabadtéri tárolóterület esetén a tárolásra szolgáló térrész alapterületének összessége m2-ben,”

(14) Az R. 4. § (2) bekezdés 182. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

„182. tűzgátló álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely tűzvédelmi jellemzőinél fogva a felette lévő födémmel vagy tetőszerkezettel együtt az előírt tűzállósági teljesítményjellemzőket biztosítja,”

3. § Az R. 4. § (2) bekezdése a következő 201-210. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„201. egyszeres vezetékhiba: legfeljebb egy hiba - zárlat, szakadás, földzárlat, vezeték-ellenállás vagy -impedancia megváltozása - a vezetékhálózatban,

202. fedett átrium: épületek belső, két vagy több építményszintet födémáttörésekkel egybefüggő légtérré tevő térrésze, kivéve a lépcsőt, a lépcsőházat, a felvonóaknát, a gépészeti aknát, valamint a technológiai átvezetésekkel áttört födémű tereket,

203. kiürítésre szolgáló nyílászáró: a kiürítés útvonalán beépített nyílászáró,

204. lábazati felület: az egy építményszinthez tartozó homlokzati falfelület technológiailag szükséges magasságú sávja, amelynek alsó határa a terepcsatlakozás, alacsonyabb épületcsatlakozás, csatlakozó vízszintes építményszerkezet felső síkja,

205. olvadék: a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott állapotú anyag,

206. összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás: személyek 300 főt meghaladó létszámú csoportja, ideértve a nézőteret is, amelyen belül a fajlagos létszámsűrűség meghaladja szabad téren a 0,5 fő/m2-t, épületen, valamint épület helyiségében az 1,0 fő/m2-t,

207. passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása,

208. robbanásveszélyes tér: egy vagy több robbanásveszélyes zóna által alkotott, beltéren vagy kültéren lévő, nyitott vagy zárt térrész,

209. tűzvédelmi célú homlokzati sáv: a külső térelhatároló falon alkalmazott burkolati, bevonati, valamint vakolt hőszigetelő rendszer B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelését megszakító és kiváltó, a tűz terjedését korlátozó sáv,

210. tűzveszélyességi fokozat: az éghető folyadékoknak és olvadékoknak a lobbanáspontjuktól és az üzemi hőmérsékletüktől függő, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti kategóriája.”

4. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartoznak

a) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) szerinti

aa) instabil robbanóanyagok, továbbá az 1.1-1.5. alosztályba tartozó robbanóanyag,

ab) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gáz, valamint az A és B kategóriába tartozó kémiailag instabil gáz,

ac) 1. és 2. kategóriába tartozó aeroszol,

ad) 1. és 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes szilárd anyag,

ae) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek,

af) 1. kategóriába tartozó piroforos folyadék,

ag) 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyag,

ah) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,

ai) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadék,

aj) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag vagy

ak) A, B, C vagy D típusú szerves peroxid,

b) a CLP rendelet szerinti 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül

ba) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék,

bb) a legalább 21 °C zárttéri és legfeljebb 55 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék, az olyan vizes diszperziós rendszer kivételével, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,

bc) az a folyadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,

a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum kivételével,

c) az a) és b) pontba, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül

ca) az éghető gáz,

cb) az éghető gőz, köd,

cc) a por, valamint egyéb kisméretű szilárd anyag levegővel képzett robbanásveszélyes keveréke,

cd) a 21 °C alatti zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék,

ce) a legalább 21 °C zárttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék, ha nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, valamint

cf) az a folyadék és olvadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspontjának 20 °C-kal csökkentett értéke.

(2) Mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartoznak

a) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül

aa) az 1.6. alosztályba tartozó robbanóanyag,

ab) az 1. kategóriába tartozó oxidáló gáz,

ac) az E, F és G típusú önreaktív anyagok és keverékek,

ad) az 1. és 2. kategóriába tartozó önmelegedő anyagok és keverékek,

ae) a 3. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek,

af) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadék,

ag) a 2. és 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyag,

ah) az E, F és G típusú szerves peroxid,

b) a CLP rendelet szerinti veszélyességi osztályok egyikébe sorolt anyagok és keverékek közül az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok közül

ba) az 55 °C-nál nagyobb nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék,

bb) az a folyadék, amelynek az üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,

bc) az olyan vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, valamint

bd) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanásponttal rendelkező gázolaj, tüzelőolaj és világításra használt petróleum,

c) az (1) bekezdés a) és b) pontjába, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjába nem tartozó anyagok és keverékek közül

ca) az a szilárd éghető anyag, amely nem tartozik fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba,

cb) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,

cc) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű, B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,

cd) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,

ce) az 55 °C feletti nyílttéri lobbanásponttal rendelkező folyadék és olvadék,

cf) az a folyadék és olvadék, amelynek üzemi hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, és a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb.

(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik

a) a nem éghető anyag, ha nem tartozik a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy a mérsékelten tűzveszélyes osztályba,

b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és

c) a CLP rendelet szerinti 3. kategóriába tartozó aeroszol.”

5. § (1) Az R. 10. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kockázati egység lehet)

„c) épület, önálló épületrész, speciális építmény vagy”

(2) Az R. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon kívül

a) a közlekedő helyiség,

b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség,

c) a rendeltetéssel összefüggő gépjárműtároló helyiség,

d) a villamos, valamint gépészeti helyiség,

e) a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség,

f) a rendeltetéssel összefüggő szolgálati, gondnoki lakás.”

6. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A kockázati egység kiterjedésének 10. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti meghatározása esetén azonos kockázati egységbe helyezhetőek

a) a lakások egymással,

b) a lakó, a közösségi, a tárolási, az ipari és a mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységek egymással, ha

ba) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti feltételek teljesülnek, és

bb) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés létesítési kötelezettsége esetén a berendezést a befogadó tűzszakasz teljes területén, a lakások kivételével kiépítik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázati egység alaprendeltetése megegyezik a kockázati egységen belüli, azonos alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetéssel, ha annak alapterülete meghaladja a teljes alapterület 50%-át. Egyéb esetben a kockázati egység vegyes alaprendeltetésű.”

7. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A kockázati egység kockázati osztályát

a) speciális építmény esetén a XII. Fejezetben foglaltak alapján,

b) az 1. mellékletben foglalt 3. táblázatban nem szereplő tárolási, továbbá az ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján,

c) az 1. mellékletben foglalt 3. táblázatban szereplő tárolási rendeltetés esetén az 1. mellékletben foglalt 1-3. táblázat alapján,

d) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1. és 2. táblázat alapján kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésében felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló, az 50. § (3) bekezdésében felsorolt és az egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével határozza meg.

(3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal, de

a) legalább AK, ha az épület, önálló épületrész szintszáma meghaladja a 4 építményszintet,

b) legalább KK, ha az épület, önálló épületrész szintszáma meghaladja a 7 építményszintet,

c) MK, ha az épület, önálló épületrész szintszáma meghaladja a 15 építményszintet.

(4) Az építményszintek számának a (3) bekezdés, a 24. § (2) bekezdés e) pontja, a 26. § (3) bekezdése, a 2. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti, valamint a legfelső építményszint 65. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapításánál, továbbá a kockázati osztály 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 2. és 3. sora szerinti megállapításánál figyelmen kívül hagyható

a) az a tetőszint, amelyen csak felvonógépház, lépcsőház felső szintje, továbbá gépészeti helyiség található, és a gépészeti helyiségek összesített alapterülete nem haladja meg a tetőszint alapterületének 25%-át,

b) az a tetőtér, amelyben - a tetőtér beépítetlen részén kívül - csak felvonógépház, lépcsőház felső szintje, továbbá gépészeti helyiség található, és a gépészeti helyiségek összesített alapterülete nem haladja meg a tetőtér alapterületének 25%-át,

c) az a tetőtér, amelyben a b) pontban foglaltakon kívül kétszintes lakások felső szintje található, és valamennyi lakás megközelítése a tetőtér alatti szintről biztosított,

d) a galéria, osztószint,

e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a technológiai szint,

f) szinteltolásos kialakítás esetén az a félszint, amely nem befolyásolja számottevően a kockázat mértékét,

g) az épület részét képező olyan kilátószint, továbbá az olyan pinceszint, amely kiterjedése, befogadóképessége és rendeltetése alapján nem befolyásolja számottevően a kockázat mértékét.

(5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység

a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba,

b) alacsony kockázati, AK osztályba,

c) közepes kockázati, KK osztályba vagy

d) magas kockázati, MK osztályba

tartozik.”

8. § Az R. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az F, Ffl és FL tűzvédelmi osztályú építőanyag, építési termék, valamint az olyan építőanyag, építési termék, amelynek tűzvédelmi osztályát nem állapították meg, csak abban az esetben építhető be, ha

a) felhasználását műszaki előírás kifejezetten engedélyezi, vagy

b) a felhasználás során többrétegű építményszerkezetet hoznak létre, amellyel szemben e rendelet tűzállóságiteljesítmény-követelményt támaszt, és a létrehozott építményszerkezet az F, Ffl, FL vagy megfelelő vizsgálattal nem igazolt tűzvédelmi osztályú építőanyaggal, építési termékkel együtt vizsgálva A1, A1fl, A1L, A2, A2fl, A2L, B, Bfl, BL, C, Cfl, CL vagy D, Dfl, DL tűzvédelmi osztályba tartozik, és kielégíti a tűzállóságiteljesítmény-követelményt.

(3) Az F, Ffl, FL vagy megfelelő vizsgálattal nem igazolt tűzvédelmi osztályú építőanyagot tartalmazó többrétegű építési termék csak abban az esetben építhető be, ha az F, Ffl, FL vagy megfelelő vizsgálattal nem igazolt tűzvédelmi osztályú építőanyaggal együtt vizsgálva az A1, A1fl, A1L, A2, A2fl, A2L, B, Bfl, BL, C, Cfl, CL vagy D, Dfl, DL tűzvédelmi osztályba tartozik, és az F, Ffl, FL vagy megfelelő vizsgálattal nem igazolt tűzvédelmi osztályba tartozó anyag folytonossága A1 vagy A2-s1, d0 tűzvédelmi osztályba tartozó anyaggal indokolt esetben - tűzszakaszhatáron - megszakítható.”

9. § (1) Az R. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alábbi építmények építményszerkezeteivel, építési termékeivel szemben a 13. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott korlátozások kivételével nincs tűzvédelmi követelmény, ha az építmény és a szomszédos építmények, szabadtéri tárolóterületek között a tűzterjedés elleni védelmet biztosítják:

a) kizárólag növénytermesztési célú, földszintes építmény,

b) kizárólag nem tűzveszélyes anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolás és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépület,

c) legfeljebb 15 m2 alapterületű, földszintes, kereskedelmi rendeltetésű önálló épület és

d) legfeljebb 1000 m2 alapterületű, földszintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályú mezőgazdasági, ipari vagy tárolási épület, ha

da) valamennyi helyiség kiürítése a szabadba a kiürítés első szakaszában biztosított, és

db) az épületben egyidejűleg tartózkodó személyek létszáma legfeljebb 10 fő.”

(2) Az R. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A villamos vagy gépészeti szerelvényt tartalmazó konténereknek meg kell felelniük az épületekre vonatkozó követelményeknek, kivéve, ha a konténer

a) kizárólag tárolásra, berendezés vagy technológia elhelyezésére szolgál,

b) egyszintes, közösségi rendeltetésű, és nem szolgál huzamos tartózkodásra, vagy

c) pirotechnikai termékek ideiglenes, kézi vagy átmeneti tárolóhelye.”

(3) Az R. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az építményhez illesztett, azzal azonos telken álló, szín építménynek nem minősülő, időjárás elleni védelmet biztosító előtető, tető építményszerkezeteivel és építési termékeivel szemben a 13. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott korlátozások kivételével nincs tűzvédelmi követelmény, ha

a) kialakítása a tűzterjedésgátlást, a kiürítést és a hő és füst elleni védelmet kedvezőtlenül nem befolyásolja,

b) tönkremenetele nem okoz állékonyságvesztést a szomszédos építményekben, és

c) a tető, előtető alatt végzett tárolás esetén az építményben létesített beépített tűzjelző és tűzoltó berendezést a tető, előtető területére is kiterjesztik.”

10. § (1) Az R. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az áthidalók tűzvédelmi osztály- és tűzállóságiteljesítmény-követelménye)

„a) tűzfalban, tűzgátló falban és tűzgátló válaszfalban történő alkalmazás esetén y R x, ahol y megegyezik a fogadó falra előírt tűzvédelmiosztály-követelmény, x megegyezik a fogadó falra előírt tűzállósági követelmény időtartamával,”

(2) Az R. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének, az építményszerkezet tönkremenetele által más építményszerkezetre gyakorolt hatások figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet. Az épület, illetve az épület egy dilatációs egységének globális merevségét biztosító építményszerkezetek, így különösen a pillérek, födémelemek, keretszerkezetek, merevítések elemei mindegyikére a merevítésben részt vevő, legnagyobb tűzállósági követelményű szerkezeti elem tűzállósági teljesítményét kell alkalmazni.”

(3) Az R. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A legfeljebb 4 szintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek tartószerkezete létesíthető az elvárt tűzállósági teljesítménynek megfelelő faanyagú szerkezetből, ha annak tűzvédelmi osztálya legalább D-s2, d0, és a szerkezeti kapcsolatok elvárt tűzállósági teljesítményét biztosítják.”

11. § (1) Az R. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe következő rendelkezések lépnek:

(A tűz átterjedését meg kell gátolni)

„a) az azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között, továbbá a nem szomszédos telken álló épület irányába,

b) a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szomszédos épület, speciális építmény között,”

(2) Az R. 17. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épület és speciális építmény közötti, valamint a speciális építmények közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek az épület és a speciális építmény, valamint a speciális építmények vonatkozásában teljesülnek.

(4) Nem kell az azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha a szabadtéri tárolóterület vagy annak része és az épület vagy annak része egyetlen tűzszakaszként kialakítható. Az épület vagy épületrész tűzszakaszához akkor tartozhat a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége, ha a tárolási egység tárolóhelyiségként való kialakítása esetén a tűzszakasz részét képezhetné.”

(3) Az R. 17. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti esetekben a tűzterjedés elleni védelem biztosítható]

„e) a nem szomszédos telken, az előírt tűztávolságon belül álló épület irányába a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett módon.”

12. § Az R. 18. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az épülettől tartandó tűztávolságot)

„a) az épület homlokzatának, továbbá bármely, a homlokzati síkból kiugró, a tűzterjedésben szerepet játszó épületrésznek alaprajzi vetületétől,”

13. § Az R. 19. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Tűzterjedés elleni védelmet kell biztosítani)

„a) a szomszédos tűzszakaszok között, építményen belül, homlokzaton és tetőn,

b) a szomszédos kockázati egységek között, építményen belül, homlokzaton és tetőn,”

14. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Legalább tűzgátló válaszfallal vagy ezt helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani

a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,

b) a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,

c) azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e rendelet előírja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tűzgátló válaszfalban alkalmazható tűzállósági teljesítmény nélküli, üvegezett falszerkezet vagy üvegfal, amelynek összesített felülete

a) beépített tűzoltó berendezéssel védett tűzszakaszon belüli válaszfal esetén korlátozás nélküli,

b) egyéb esetben nem haladja meg az elválasztó falfelület 20%-át.

(3) A (2) bekezdés szerinti üvegezett falszerkezet, üvegfal akkor alkalmazható menekülési útvonalat képező fedett átriumban, ha az átriumot befogadó tűzszakasz teljes területét beépített tűzoltó berendezés védi, és a homlokzati tűzterjedés elleni gát követelményei teljesülnek.”

15. § Az R. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből kialakított tűzszakasz megengedett legnagyobb kiterjedése

a) kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, ilyen anyagokból készített termék esetén, ha azt éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül tárolják, korlátlan,

b) nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, ilyen anyagokból készített termék esetén, ha azt éghető anyagú csomagolással vagy éghető anyagú tárolóeszköz alkalmazásával tárolják, 4000 m2,

c) mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, ilyen anyagokból készített termék esetén a csomagolás éghetőségétől függetlenül 2000 m2.”

16. § Az R. 8. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„8. Egy épületen belüli tűzszakaszok, valamint azonos telken lévő, külön tűzszakaszt képező épületek csatlakozása az épület külső szerkezetein”

17. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozását tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani.”

18. § (1) Az R. 24. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A homlokzati tűzterjedés elleni védelem magába foglalja)

„c) a szintek között az épület külső térelhatároló falán, homlokzatán bekövetkező tűzterjedés korlátozását, az e rendelet által előírt homlokzati tűzterjedési határérték teljesítését.”

(2) Az R. 24. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külső térelhatároló fal azonos tűzszakaszhoz tartozó szakaszát a homlokzati tűzterjedés elleni védelem biztosításával kell kialakítani, kivéve)

„a) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetésű épület esetén azt a homlokzatrészt, amely az alábbi, egy önálló rendeltetési egységen belüli kétszintes helyiségcsoporthoz tartozik:

aa) a helyiségcsoportot a szomszédos helyiségektől legalább tűzgátló válaszfal választja el,

ab) a helyiségcsoport a kiürítés első szakaszában szabadba kiüríthető, és

ac) a helyiségcsoport összesített alapterülete nem haladja meg az 500 m2-t,”

(3) Az R. 24. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külső térelhatároló fal azonos tűzszakaszhoz tartozó szakaszát a homlokzati tűzterjedés elleni védelem biztosításával kell kialakítani, kivéve)

„e) a földszinttel és legfeljebb két további építményszinttel rendelkező

ea) egylakásos lakóépületet,

eb) szálláshelynek nem minősülő üdülőt és

ec) egylakásos épületrészekből álló sorházat, ha a szomszédos épületrészek között a tűzterjedés elleni védelem biztosított,”

19. § (1) Az R. 25. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külső térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere

csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet)

„ad) tűzfalon a terepcsatlakozástól vagy alacsonyabb épület csatlakozási vonalától függőlegesen mért 5 méter magasságig, a lábazat és a szomszéd épület csatlakozó nyílásmentes falszerkezete által takart falfelület kivételével és”

(2) Az R. 25. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével külső térelhatároló falon B-E tűzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező B-D tűzvédelmi osztályú burkolat, bevonat és egyéb homlokzati vakolt hőszigetelő rendszer akkor alkalmazható, ha

a) valamennyi homlokzati nyílás felett tűzvédelmi célú homlokzati sávot építenek be,

b) a nem nyílásos külső térelhatároló falon való alkalmazás esetén a burkolatot, bevonatot, egyéb homlokzati vakolt hőszigetelő rendszert a nyílásos külső térelhatároló falfelületeken általánosan alkalmazott burkolattól, bevonattól, hőszigetelő rendszertől tűzvédelmi célú homlokzati sávval határolják el, és

c) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan teljesül a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény.

(4) A tűzvédelmi célú homlokzati sáv csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülhet.”

20. § Az R. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A homlokzati tűzterjedési határérték vizsgálattal igazolt biztosítása helyettesíthető

a) a homlokzati tűzterjedési gátnak megfelelő homlokzatkialakítással,

b) a beépített tűzterjedésgátló berendezés vagy a homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény időtartamával megegyező időtartamig tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, a homlokzati tűzterjedés elleni gát geometriai és tűzvédelmi osztály követelményének megfelelő külső térelhatároló fal létesítésével.”

21. § (1) Az R. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartamáig, de legfeljebb 90 percig meg kell gátolni, kivéve

a) a lakáson belüli átvezetéseket,

b) a legfeljebb 5 cm átmérőjű villamos vagy gépészeti áttörést, ha az átvezetéssel érintett építményszerkezet nem minősül tűzgátló alapszerkezetnek, és a tűzvédelmi osztálya A1 vagy A2,

c) a tűzgátló válaszfalakat.”

(2) Az R. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kivételnek minősülő átvezetések esetében az átvezetési helyen a vezeték és az építményszerkezet közötti rést, nyílást, hézagot az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzvédelmiosztály-követelménynek legalább megfelelő tűzvédelmi osztályú anyaggal tömören le kell zárni.”

22. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A tűzfalat úgy kell kialakítani, hogy az épület egészét - beleértve a tetőszerkezetet is - függőlegesen metssze át olyan módon, ami a tűz átterjedését az elvárt ideig meggátolja.

(2) Tűzfalban az épületek közötti átjáráshoz, gépjárműközlekedéshez, technológiai kapcsolatokhoz szükséges, tűzgátló nyílászáróval ellátott nyílások kialakíthatóak, a tűzfal felületének 10%-át meg nem haladó összesített nyílásfelülettel, a gépjármű-közlekedés esetében az ahhoz feltétlenül szükséges nyílásmérettel.”

23. § Az R. 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) E, Froof vagy F tűzvédelmi osztályú anyag tetőfedésként alkalmazható, ha az építmény legfeljebb egy emeletszinttel rendelkezik, és a tűzvédelmi hatóság azt az adott építményre engedélyezte, kivéve, ha

a) az E tűzvédelmi osztályú tetőfedés a Broof(t1) osztályt is teljesíti,

b) az építmény legfeljebb kétszintes, és

c) NAK mértékadó kockázati osztályba tartozik.

(3) Tetőtér beépítése esetén a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet, valamint a tetőtér be nem épített része között olyan térelhatároló szerkezetet, burkolatot kell kialakítani, amellyel a tetőtéri helyiség tüzének átterjedése a tetőtéri helyiségen kívülre és a tetőszerkezetre a tetőfödém tartószerkezetére előírt tűzállósági követelmény időtartamáig meggátolható. A térelhatároló szerkezet, burkolat tűzvédelmi osztálya legalább B legyen

a) KK mértékadó kockázati osztályú, a tetőtér szintjét nem számítva 4-nél több emeletes építmény,

b) MK mértékadó kockázati osztályú építmény

esetén.”

24. § Az R. 32. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A felülvilágító bevilágító felületének tűzvédelmi osztálya

a) NAK és AK osztályú, tárolási, ipari, mezőgazdasági alaprendeltetésű kockázati egységekben legalább E,

b) egyéb esetben legalább D-s3, d0

legyen.

(5) A lapostetőn szabad nyílás, szellőző, felülvilágító, hő- és füstelvezető szerkezet és egyéb, a tető alatti tűz tetőn kívülre terjedését elősegítő szerkezet a tűzszakaszhatártól legalább 2,5 méter, a tűzfaltól legalább 5,0 méter távolságra helyezhető el, kivéve, ha

a) a lapostetőt tűzgátló födémként alakítják ki, tűzgátló lezárásokkal,

b) a tűzterjedést elősegítő szerkezet éghető anyagú, és a szerkezetet a tetőtűzterjedés elleni gát legalább 30 cm-rel meghaladja,

c) megakadályozzák, hogy a tűz a tűzterjedést elősegítő szerkezeten keresztül a tetőfödémre vonatkozó tűzállósági követelmény időtartamán belül kijusson a tetőn kívülre, vagy

d) eltérő magasságú tűzszakaszokat elválasztó tűzszakaszhatár vagy tűzfal esetén az e rendelet szerinti követelményeket betartják.”

25. § Az R. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Lakó és közösségi alaprendeltetésű kockázati egységben az épületen belüli szemétgyűjtő helyiség nem szabadba nyíló ajtaja legalább EI2 30-C tűzállósági teljesítményű, továbbá határoló falszerkezete legalább A2 tűzvédelmi osztályú és EI 30 tűzállósági teljesítményű legyen.

(2) KK vagy MK mértékadó kockázati osztályba tartozó lakó- és közösségi épületekben a be nem épített tetőtér nem szabadba nyíló bejárata legalább EI2 30-C tűzállósági teljesítményű ajtó legyen.

(3) Lakó és közösségi alaprendeltetésű kockázati egységben a 100 m2-nél nagyobb alapterületű, mérsékelten tűzveszélyes osztályú anyagok tárolására szolgáló helyiség, közös bejáratú helyiségcsoport falszerkezetét födémtől födémig kell kialakítani. A falszerkezet legalább A2 tűzvédelmi osztályú és EI 30 tűzállósági teljesítményű, nem szabadba nyíló ajtaja legalább EI2 30-C tűzállósági teljesítményű legyen.

(4) A szomszédos, technológiailag nem kapcsolódó helyiségektől az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni

a) a 140 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget,

b) a gázmotortereket, ha az összteljesítmény meghaladja a 140 kW-ot,

c) a 200 m2 alapterület fölötti gépészeti helyiségeket, szellőző gépházakat,

d) a normál és biztonsági tápellátással is rendelkező főelosztó vagy kisfeszültségű, 3 × 250 A-nél nagyobb áramerősségű betáplálással rendelkező főelosztó elhelyezésére szolgáló villamos kapcsoló helyiségeket és a több tűzeseti fogyasztó megtáplálására szolgáló, a megtáplált tűzeseti fogyasztóval nem egybeépített biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó helyiséget,

e) a tűzivíz ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyút tartalmazó helyiséget,

f) a kórházak energiaellátását, üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmazó helyiségeket,

g) a tűzoltósági beavatkozási központot,

h) a nemzetbiztonsági, tűzbiztonsági szempontok alapján a tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyiségeket,

i) közösségi alaprendeltetés esetén - kereskedelmi rendeltetés kivételével - a 300 kg/l mennyiséget meghaladó mennyiségű, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag passzív tárolására szolgáló helyiséget, kivéve az e célra minősített tároló szekrényben történő tárolást és

j) a gázpalacktároló helyiséget.

(5) A beépített tűzoltó berendezés oltóközpont-helyiségét, gépházát a szomszédos helyiségektől a berendezés előírt működési időtartamával legalább megegyező tűzállósági teljesítményű építményszerkezetekkel kell elválasztani. Abban az esetben, ha a működési időtartam-követelmény meghaladja az építmény teherhordó falára előírt tűzállósági teljesítmény-követelmény időtartamát, akkor a teherhordó falra vonatkozó tűzállósági teljesítményt kell teljesítenie az elválasztó falnak.

(6) A vízalapú tűzoltó berendezés szivattyúházának megközelítését szabadból, füstmentes lépcsőházból vagy füstmentes lépcsőház előteréből kell biztosítani.

(7) A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben előírt B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú mennyezetburkolat helyett alkalmazható C-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és g1 gyújtásveszélyességi kategóriájú szerkezet.”

26. § Az R. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek, önálló rendeltetési egységek között az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé, kivéve azokat a helyiségcsoportokat, amelyek között a helyiségkapcsolatok a tűz és a füstgáz terjedését nem korlátozzák.

(2) A gépészeti aknán kívül elhelyezett szellőző-berendezés több tűzszakaszon átvezetett csatornáit A1 vagy A2-s1 szigetelését A1, A1L, A2-s1 vagy A2L-s1 minősítésű anyagból kell készíteni.”

27. § Az R. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Lakó, üdülő rendeltetés esetén NAK és AK kockázati osztályba tartozó kockázati egységben a lakások, üdülőegységek közötti elválasztó falak legalább EI 30 tűzállósági teljesítményűek legyenek. A KK és MK kockázati osztályba tartozó kockázati egységben a lakást, üdülőegységet határoló falat legalább tűzgátló fallal egyenértékű tűzállósági teljesítményű szerkezetként kell létesíteni.

(2) Lakó vagy üdülő rendeltetés esetén a NAK kockázati osztályú kockázati egység kivételével a zárt folyosóra, menekülési útvonalra vagy lépcsőházba nyíló lakossági tárolók, közös bejáratú tároló helyiségcsoportok épületen belüli ajtói legalább EI2 30-C tűzállósági teljesítményűek legyenek.

(3) Lakó, üdülő rendeltetés esetén, a NAK és az AK kockázati osztályú kockázati egység kivételével a zárt közép- vagy oldalfolyosóra, menekülési útvonalra vagy lépcsőházba nyíló lakások, üdülőegységek épületen belüli lakásbejárati ajtói legalább EI2 30 tűzállósági teljesítményűek legyenek.”

28. § (1) Az R. 37. § (1) és (2) bekezdésébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Szállás rendeltetés esetén a szobaegység és a szomszédos helyiségek közötti elválasztó fal legalább EI 30 tűzállósági teljesítményű legyen.

(2) A NAK és AK kockázati osztályú kockázati egység kivételével a szobaegységek épületen belüli bejárati ajtói legalább EI2 30-C tűzállósági teljesítményűek legyenek.”

(2) Az R. 37. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Elegendő a lakó rendeltetésre vonatkozó követelmények betartása a szociális vagy gyermekvédelmi ellátás keretében működő szállás vagy saját otthont pótló, helyettesítő intézmény esetén akkor, ha

a) gyermekvédelmi ellátás esetén az ellátott, gondozott személyek, valamint a felügyeletüket, szükség szerinti mentésüket ellátó személyek aránya legfeljebb 5:1, és a felügyeletet folyamatosan ellátják, valamint a (6) bekezdésben foglaltak teljesülnek,

b) szociális ellátás esetén a szállás, intézmény legfeljebb 12 fő fogyatékos személy, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg lakhatását biztosítja, vagy a lakhatást családok átmeneti otthonához, hajléktalan személyek átmeneti szállásához, nappali melegedőjéhez kapcsolódó külső férőhelyen nyújtják.

(6) Gyermekotthon esetén a jellemzően 6 év alatti korosztályba tartozó gyermekek részére szolgáló helyiség az alagsorban, a földszinten vagy a kijárati szinten, valamint az alagsor, földszint, kijárati szint feletti következő, az annál legfeljebb 7,0 méterrel magasabban elhelyezkedő szinten alakítható ki.”

29. § Az R. 15. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„15. Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, gyermekek napközbeni ellátását biztosító, továbbá játszóház rendeltetés”

30. § Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Bölcsődei rendeltetés, továbbá a jellemzően 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátására szolgáló helyiség kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki.

(2) Óvodai rendeltetés, továbbá a jellemzően 3-6 év közötti gyermekek napközbeni ellátására, foglalkoztatására szolgáló helyiség kizárólag az alagsorban, a földszinten vagy a kijárati szinten, valamint az alagsor, földszint, kijárati szint feletti következő, az annál legfeljebb 7,0 méterrel magasabban elhelyezkedő szinten alakítható ki.

(3) A gyermekek elhelyezésére, huzamos tartózkodására szolgáló helyiség

a) falburkolata KK kockázati osztályú kockázati egység esetén legalább B-s1, d0, MK kockázati osztályú kockázati egység esetén legalább A2-s1, d0 tűzvédelmi osztályú,

b) mennyezetburkolata KK kockázati osztályú kockázati egység esetén legalább B-s1, d0, MK osztályú kockázati egység esetén legalább A2-s1, d0 tűzvédelmi osztályú,

c) padlóburkolata KK és MK kockázati osztályú kockázati egység esetén legalább Cfl-s1 tűzvédelmi osztályú, és

d) belső oldali hő- és hangszigetelése A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú

legyen.

(4) Ha a rendeltetési egység teljes területét beépített automatikus tűzjelző és oltóberendezés védi, akkor az MK osztályba tartozó rendeltetés esetén A2 tűzvédelmi osztály helyett megengedett a B tűzvédelmi osztályú anyagok használata.

(5) A jellemzően 6 év alatti gyermekek napközbeni ellátására szolgáló rendeltetés esetében a lakó rendeltetésre vonatkozó általános tűzvédelmi követelményeket kell betartani, ha

a) a gyermekek ellátására szolgáló helyiséget az alagsorban, földszinten, kijárati szinten helyezik el, valamint a gyermekek és a gyermekek felügyeletét, szükség szerinti mentését ellátó személyek aránya legfeljebb 5:1,

b) a gyermekek ellátására szolgáló helyiséget az alagsor, földszint, kijárati szint feletti következő, az annál legfeljebb 7,0 méterrel magasabban elhelyezkedő szinten helyezik el, a gyermekek felügyeletét, szükség szerinti mentését ellátó személyek száma legalább 2 fő, a gyermekek száma legfeljebb 5 fő,

és a felügyeletet, mentést ellátó személyek folyamatosan a gyermekekkel vannak.

(6) Az (5) bekezdés szerinti rendeltetés a lakó vagy közösségi alaprendeltetésű kockázati egység részét képezheti abban az esetben is, ha az 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti létszám- és alapterületi értékektől eltérnek.

(7) A 200 m2-nél nagyobb alapterületű, gyermekek, gyermekcsoportok szórakozására szolgáló, játszóeszközöket tartalmazó játszóház rendeltetésű helyiséget hő és füst elleni védelemmel kell ellátni. Gravitációs füstelvezetés esetén a helyiség alapterületének 1%-át elérő hatásos nyílásfelületű hő- és füstelvezető, valamint légpótló felületet kell kialakítani. Gépi hő- és füstelvezetés esetén a szükséges elszívási és légpótlási teljesítmény 2 m3/s legyen a gravitációs füstelvezetéshez és légpótláshoz tartozó hatásos nyílásfelület minden m2-ére számítva.

(8) A 20 fő feletti befogadóképességű tantermet, előadótermet, foglalkoztató és hasonló rendeltetésű helyiséget legalább tűzgátló válaszfallal kell határolni a szomszédos helyiségektől.

(9) Bölcsődei csoportszobát befogadó óvodai rendeltetésű kockázati egység esetén - a kiürítésre és a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiség elhelyezésére vonatkozó követelmények kivételével - elegendő az AK kockázati osztályhoz tartozó követelmények érvényesítése, ha a KK kockázati osztályt kizárólag a menekülési képesség figyelembevétele eredményezi.”

31. § Az R. 40. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A műtőket vagy központi műtői területeket - több műtőegység esetén - a technológiailag, valamint sterilitás szempontjából hozzá kapcsolódó gépészeti, villamos, orvostechnológiai, továbbá ébredő, őrző és hasonló betegellátó helyiségekkel együtt önálló tűzszakaszban kell elhelyezni úgy, hogy a műtők hőellátása és villamosenergia-ellátása, a légtechnikai és a műtéteket kiszolgáló bármely egyéb rendszerének működőképessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen. A szükséges működési időt az orvostechnológiai terv alapján kell meghatározni.

(2) Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek huzamos tartózkodására szolgáló helyiségeit, helyiségcsoportjait minden más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel, valamint legalább EI2 30-C tűzállósági teljesítményű és S200 füstgátló képességű ajtóval kell leválasztani.”

32. § Az R. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § A szociális rendeltetésre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a rendeltetés jellege, jellemzői figyelembevételével, a jelen fejezetben szabályozott rendeltetések tűzvédelmi követelményei alapján kell megállapítani.”

33. § Az R. 19. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„19. Nézőtérrel vagy anélkül kialakított rendezvényterek, továbbá művelődési, kulturális, hitéleti rendeltetés”

34. § (1) Az R. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A díszletanyagok és a rendezvény megtartásához kapcsolódó egyéb éghető anyagú kellékek tárolására szolgáló, 100 m2-nél nagyobb alapterületű helyiséget, közös bejáratú tároló helyiségcsoportot tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani a szomszédos helyiségektől.”

(2) Az R. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nézőtér jellegű elrendezés esetén a székeket, széksorokat 100 főnél több személy befogadására szolgáló helyiségekben úgy kell kialakítani, hogy a kiürítést elmozdulással, feldőléssel ne akadályozzák.”

35. § Az R. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) KK és MK kockázati osztályú kockázati egység esetén színház, filmszínház rendeltetésnél a 8 m-t meghaladó belmagasságú színpad esetén, ha a nézőtéren tartózkodók létszáma meghaladja a 300 főt, a közönségforgalmi területeket az üzemi terektől - beleértve a színpadot is - külön tűzszakaszként kell kialakítani.”

36. § Az R. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok, termékek passzív tárolására, forgalmazására szolgáló helyiséget a tárolni kívánt anyag mennyisége alapján, a 17. mellékletben foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.”

37. § Az R. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A jellemzően személygépjármű tárolására szolgáló helyiséget legalább tűzgátló válaszfallal, 20 gépjármű álláshely, parkolóhely fölött legalább tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani az egyéb, hozzá funkcionálisan nem kapcsolódó rendeltetésektől.

(2) A 20-nál több gépjármű álláshely, parkolóhely esetén a gépjárműtároló helyiségében alkalmazható hő- és hangszigetelés anyaga AK és NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, KK és MK mértékadó kockázati osztály esetén legalább A2-s1, d0 tűzvédelmi osztályú.

(3) A 20 vagy annál kevesebb gépjármű álláshely, parkolóhely esetén a gépjárműtároló helyiségében alkalmazható hőszigetelés anyaga legalább D-s2, d0 tűzvédelmi osztályú.

(4) Tehergépjármű, autóbusz és hasonló nagy méretű gépjármű tárolására szolgáló helyiséget legalább tűzgátló válaszfallal, 10 db gépjármű álláshely, parkolóhely fölött tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani az egyéb, hozzá funkcionálisan nem kapcsolódó rendeltetésektől.”

38. § Az R. 50. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ipari alaprendeltetésű kockázati egység esetén a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy figyelembe veszi

a) az alapanyagok, késztermékek, melléktermékek, hulladékok, csomagolóanyagok és -eszközök, egyéb anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi osztályát, egyéb veszélyességét, olthatóságát,

b) a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok esetében a robbanásveszélyes állapotba kerülés lehetőségeit, gyakoriságát és módjait, a robbanásveszélyes állapot fennállásának gyakoriságát,

c) az üzemszerű működés jellemzőit és a lehetséges meghibásodásokat,

d) a lehetséges gyújtóforrásokat, azok előfordulásának gyakoriságát, helyét, időtartamát,

e) a technológiai folyamatok során jellemző üzemi hőmérsékleti értékeket,

f) a technológiai egységek kiszakaszolhatóságát,

g) a potenciális tűzterjedési útvonalakat, különös tekintettel a technológiai kapcsolatok miatt szükséges fal- és födémnyílásokra, és

h) a létesítményi tűzoltóság jelenlétét.

(4) Az ipari alaprendeltetésű kockázati egységben biztosítani kell az ott előforduló anyagok oltásához szükséges oltóanyagot, eszközt és felszerelést.

(5) Az ipari alaprendeltetésű kockázati egységben a tűzszakaszhatárok helyének megállapításánál figyelembe kell venni az egyes helyiségek ipari, tárolási, közösségi rendeltetését. Az eltérő rendeltetésű helyiségek eltérő tűzszakaszba helyezésének szükségességét a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy állapítja meg.

(6) Az ipari alaprendeltetésű kockázati egységekhez technológiailag kapcsolódó kültéri technológiai rendszerek esetében a tűzterjedés elleni védelem szükségességét a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy állapítja meg.

(7) Kültéri, valamint épületen belüli technológiai rendszerek és a megközelítésüket, kezelésüket szolgáló járófelületei és tartószerkezetei, valamint éghető folyadékok tárolótartályai esetében a szerkezetek és a tartály tűzeseti állékonyságát biztosító műszaki megoldás szükségességét és módját a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy állapítja meg, figyelembe véve az esetlegesen bekövetkező tűz jellemzőit, várható lefolyását.”

39. § Az R. 52. és 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„52. § (1) A kiürítést

a) geometriai módszerrel, a (2) bekezdés és a 7. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint vagy

b) számítással

kell megtervezni.

(2) A kiürítés geometriai módszerrel való tervezése, ellenőrzése során a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak megengedett legnagyobb hosszúságát, továbbá a kiürítési útvonal megengedett legkisebb szabad szélességét, a kiürítési útvonalon beépített nyílászárók, valamint szűkületek megengedett legkisebb szabad belméretét kell ellenőrizni.

(3) A helyiség, szabadtér, terület befogadóképességét az alábbi létszámadatok közül a nagyobb létszám jelenti:

a) tervezői, üzemeltetői adatszolgáltatás szerinti, kiüríthető létszám,

b) fajlagos értékkel számított, kiüríthető létszám.

(4) A befogadóképesség meghatározható a (3) bekezdés a) pontja szerinti létszám alapján, ha az üzemeltető vállalja annak folyamatos biztosítását.

53. § (1) Csúszda, felvonó - kivéve a menekülési felvonót -, mozgólépcső, valamint 25%-nál meredekebb lejtő kiürítésre nem tervezhető, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) Vészlétrát, vészhágcsót menekülés céljára ipari, mezőgazdasági vagy tárolási rendeltetés esetén, valamint gépészeti helyiség, gépészeti tér esetén lehet használni.”

40. § Az R. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az átmeneti védett tér lehet

a) önálló helyiség,

b) önálló kiürítési útvonallal rendelkező tűzszakasz,

c) füstmentes lépcsőház pihenőrésze,

d) tetőfödém vagy

e) védett kialakítású szabadlépcső pihenőrésze.”

41. § Az R. 32. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„32. Kiürítésre szolgáló nyílászárók”

42. § Az R. 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiürítésre szolgáló, üzemszerűen zárva tartott ajtók vészeseti nyithatóságát és a beléptető rendszerek kiürítést nem akadályozó kialakítását biztosítani kell.”

43. § Az R. 33. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„33. Kiürítésre szolgáló, valamint menekülési útvonalat képező lépcsőház, lépcső követelményei”

44. § Az R. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) A menekülési útvonal függőleges szakaszát lépcsőházban, szabadlépcsőn vagy menekülési útvonalnak minősülő fedett átriumban elhelyezett legfeljebb 48 méter hosszúságú menekülési útvonalat képező lépcsőn kell vezetni.

(2) A menekülési útvonalat képező lépcsőházat

a) abban az esetben, ha a lépcsőházból kivezető kijárati szint és az attól függőleges értelemben vett legtávolabbi, a lépcsőházba vezető bejárati szint között a szintmagasság legfeljebb 14 méter, legalább hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőházként,

b) az a) ponttól eltérő, 14 métert meghaladó szintmagasság esetén füstmentes lépcsőházként,

c) speciális építményben a XII. Fejezet szerint

kell kialakítani.

(3) Meglévő épület legfeljebb 30 métert meg nem haladó legfelső építményszintű emeletráépítése, tetőtér-beépítése esetén a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak helyett az új szintek kiürítésére alkalmazható két, egymástól független, legalább hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőház kialakítása.

(4) A menekülési útvonalat képező szabadlépcsőt úgy kell elhelyezni, hogy a lépcső szerkezetét és a lépcső használóit a tűz és kísérőjelenségei, így a láng, hősugárzás, füst ne veszélyeztesse. A füstmentes lépcsőház helyett alkalmazható védett kialakítású szabadlépcső.

(5) A tömegtartózkodásra szolgáló építmény menekülési útvonalát képező, 4 méternél szélesebb lépcsőkarokat korláttal kell felosztani olyan módon, hogy a lépcsőkar egymástól elválasztott részeinek szabad szélessége a biztonságos kiürítést biztosítsa.

(6) Íves, húzott karú vagy csigalépcső kiürítésre akkor alkalmazható, ha

a) a lépcsőn menekülő személyek száma legfeljebb 50 fő, és a lépcső legfeljebb 10 méter menekülésre használt szintkülönbséget hidal át, vagy

b) a lépcsőkar menekülésre használható karszélességén belül valamennyi lépcsőfok belépő szélessége legalább 0,27 m.

(7) A menekülési útvonalat képező füstmentes lépcsőházat úgy kell kialakítani, hogy a lépcsőházból

a) közvetlenül,

b) tűzgátló építményszerkezetekkel határolt közlekedőn keresztül vagy

c) két, egymástól független menekülési útvonallal rendelkező tűzszakaszon keresztül

biztonságos térbe lehessen jutni.”

45. § Az R. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) Tűzoltási felvonulási területet és utat kell biztosítani

a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,

b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó kereskedelmi rendeltetésű épületek, valamint az ilyen épületrészeket befogadó épületek,

c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű helyiséget vagy kültéri nézőteret tartalmazó sportrendeltetésű épületek,

d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó, kiskorúak oktatási intézményei és

e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteglétszámot és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmények

esetében.

(2) Tűzoltási felvonulási terület és út a létesítendő építménnyel szomszédos telken - közterület kivételével - nem jelölhető és alakítható ki.

(3) A tűzoltási felvonulási terület és út kialakítását a tűzvédelmi hatóság köteles a helyi adottságoknak megfelelően - saját és segítségnyújtó egységek magasból mentő járműveinek, gépjárműfecskendőinek, más, az érintett épület tűzoltásához tervezett tűzoltó gépjárművének paraméterei alapján - a szakhatósági állásfoglalásában meghatározni az építési engedélyezési eljárás keretében.

(4) Tűzoltási felvonulási terület és út lezárásának módját a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni.”

46. § Az R. 38. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„38. A tűzoltási felvonulási út és terület paraméterei”

47. § Az R. 66-68. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„66. § (1) A tűzoltási felvonulási út és terület biztosítja a beavatkozás és mentés feltételeit. A tűzvédelmi hatósággal egyeztetett homlokzati mentési pontok előtt talpalási helyet kell kialakítani.

(2) Ha az épületnek a talpalási hely felé eső homlokzatához alacsonyabb épületrész vagy építmény csatlakozik, akkor annak kialakítása nem akadályozhatja a magasból mentő gépjármű működését.

(3) A tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűzoltói vízszerzési helyeken gépjárműparkolót kialakítani nem lehet. Ezeken a helyeken a parkolási tilalmat táblával és - a tűzvédelmi hatóság előírása esetén - útburkolati jellel jelölni kell.

(4) A tűzoltási felvonulási területen a talpalási helyek épület felőli oldalán, a magasból mentő jármű működését légvezetékek, azok tartó- és függesztőelemei, oszlopok, tereptárgyak, berendezések, növényzet és más akadályok nem korlátozhatják.

(5) A talpalási hely lejtése legfeljebb 5% lehet.

67. § (1) A 65. § (1) bekezdés a) pontja szerinti épületek tűzoltási felvonulási terület felé eső homlokzatán a földszint feletti szinteken, de legfeljebb az 50 méteres padlószint-magasságú szintig, építményszintenként legalább egy homlokzati mentési pontot kell biztosítani. A mentési pontnak az adott szinten tartózkodók által megközelíthetőnek kell lennie.

(2) A homlokzati mentési pont elhelyezése, mérete biztosítja a magasból mentő gépjárművel való elérhetőséget és a mentés végrehajtását. A mentésre szolgáló nyílászárók helyét - a lakások kivételével - a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni.

(3) A tűzoltáshoz szükséges vízellátási követelmények szempontjából az épület tűzoltási felvonulási területétől az általános érvényű előírásokon túl

a) legalább 1 tűzcsapnak a megközelítési útvonalon mérten legfeljebb 50 méterre kell lennie, és

b) az 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási terület esetén a tűzcsapok legfeljebb 50 m-enként helyezhetők el.

68. § Ha a tűzoltási felvonulási út vagy terület nem vagy nem teljeskörűen biztosítja a beavatkozás és mentés feltételeit, akkor az épületet úgy kell kialakítani, hogy a benntartózkodók menekülését, mentését és a tűzoltó beavatkozást a tűzoltási felvonulási terület biztosítatlansága ne hátráltassa.”

48. § Az R. 71. és 72. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„71. § Olyan helyen, ahol a víz nem alkalmazható az építményben keletkezhető tűz oltására, oltóvízellátás helyett az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani. Az oltóvíz helyett alkalmazott tűzoltó berendezések, eszközök, felszerelések, anyagok fajtáját, telepítési, tárolási helyét a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell.

72. § (1) Tűzoltás céljára a szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint kell meghatározni. Az AK, KK és MK kockázati osztályba tartozó kockázati egység tűzszakaszainak alapterülete a szükséges oltóvíz-intenzitás meghatározása során 2-5 építményszinttel rendelkező tűzszakasz esetén 20%-kal, 6 vagy több építményszinttel rendelkező tűzszakasz esetén 30%-kal csökkenthető, ha a tűzszakaszon belül bármely két szint esetén a kisebb alapterületű szint alapterületéhez képest a nagyobb alapterülete legfeljebb 30%-kal tér el.

(2) Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű, állattartásra szolgáló épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800 liter/perc.

(3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény mértékadó tűzszakaszára - épületen belüli mértékadó tűzszakasz esetén a mértékadó tűzszakaszt befogadó kockázati egység kockázati osztálya függvényében

a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,

b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,

c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,

d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül

kell biztosítani.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha a mértékadó tűzszakaszt létesítményen belüli szabadtéri tárolóterület alkotja, az oltóvizet

a) nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, ilyen anyagokból készített termék tárolása esetén, ha azt éghető anyagú csomagolással vagy éghető anyagú tárolóeszköz alkalmazásával tárolják, legalább fél órán keresztül,

b) mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, ilyen anyagokból készített termék esetén a csomagolás éghetőségétől függetlenül, legalább egy órán keresztül,

c) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagok tárolása esetén

ca) 10 000 l/kg-ot meg nem haladó mennyiség esetén legalább másfél órán keresztül,

cb) 10 000 l/kg-ot meghaladó mennyiség esetén legalább két órán keresztül

kell biztosítani.

(5) A 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomásokon - a legnagyobb transzformátor külső főméreteiből számított burkoló felületére az alapfelület nélkül számított - 16 liter/perc × m2 fajlagos térfogatáram mellett a 10 perc oltási időnek megfelelő oltóvízmennyiség háromszorosát kell biztosítani.

(6) A kommunálishulladék-lerakó szabadtéri tároló területére 1800 liter/perc oltóvíz-intenzitást kell biztosítani másfél órán keresztül.

(7) A tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke legfeljebb 70%-ig csökkenthető a berendezés működéséhez szükséges literben meghatározott vízkészlet és az oltóvíz - az (1) bekezdés szerint folyamatosan biztosítandó - percben meghatározott idejének hányadosával abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazták.

(8) Az oltóvíz-intenzitás mértékének (7) bekezdés szerinti csökkentése esetén a sprinklerberendezés tároló- vagy közbenső tartályát a 82. § (2), (3) és (6)-(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.

(9) Minden vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az előírt oltóvízmennyiség akadálytalanul kivehető legyen az időjárástól és természetes felszíni vizek esetén a vízállástól függetlenül.”

49. § Az R. 75. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdéstől eltérően az éghető folyadékot feldolgozó létesítményeknél, valamint a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékot 1000 m3-nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 1200 kPa kifolyási nyomást biztosít.”

50. § Az R. 79. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14 méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek kivételével - fali tűzcsapot is kell létesíteni)

„c) az MK kockázati osztályba tartozó kockázati egység 200 m2-nél, a KK kockázati osztályba tartozó kockázati egység 500 m2-nél és az AK kockázati osztályba tartozó kockázati egység 1000 m2-nél nagyobb alapterületű tűzszakaszában.”

51. § Az R. 44. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„44. Az épületbe jutás biztosítása”

52. § Az R. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § A tűzoltó egységek számára a roncsolásmentes bejutás lehetőségét biztosítani kell

a) a 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű ipari, mezőgazdasági, termelő, tároló és feldolgozó épület esetében,

b) bármely rendeltetésű, 30 méter feletti szintmagasságú épületben,

c) a 6000 m2-nél nagyobb alapterületű közösségi épületekben,

d) a 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi épületekben, logisztikai központokban,

e) a 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű műemlék és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületekben, valamint

f) ott, ahol a tűzvédelmi hatóság előírja.”

53. § Az R. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában biztosítani kell a kárelhárítás során együttműködő szervek rádióforgalmazási feltételeit - melynek megfelelőségét az építmény használatbavételi eljárását megelőzően vizsgálni kell - olyan építmény esetében,

a) amelyhez tűzoltási felvonulási területet kell biztosítani,

b) amely legalább két talajszint alatti szinttel rendelkezik, és a talajszint alatti helyiségeinek összesített nettó alapterülete 1000 m2 feletti, vagy

c) amelyből a biztonságos térbe jutás a kiürítés első szakaszában nem biztosított.”

54. § Az R. 87. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A napelemmodulok közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi tűzeseti lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.

(2) A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni, vagy a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt.

(3) A kapcsolónál a rendeltetésére utaló feliratot, piktogramot kell elhelyezni.”

55. § Az R. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § (1) Hő- és füstelvezetést és az ehhez szükséges mértékű légpótlást kell biztosítani

a) 1200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,

b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,

c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes előtér és a tűzgátló előtér kivételével,

d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,

e) fedett átriumokban,

f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,

g) speciális építmény esetén a XII. Fejezet alapján és

h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi hatóság előírja.

(2) Az (1) bekezdés a)-g) pontjától eltérően nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni

a) a legfeljebb 500 m2 alapterületű és legalább EI2 15 C minősítésű bejárati ajtóval rendelkező, pinceszinti gépészeti helyiségben vagy helyiségcsoportban,

b) a legfeljebb 500 m2 alapterületű, nem közösségi rendeltetésű pinceszinti helyiségben, amelyben jellemzően nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot tárolnak,

c) a legfeljebb 1200 m2 alapterületű, nem tömegtartózkodásra szolgáló pinceszinti helyiségben, ha a belmagasság felső harmadában az alapterület legalább 5%-ának megfelelő szabad nyílásméretű, betörhető üvegezésű, padlószintről nyitható homlokzati nyílászáróval rendelkezik, és a helyiség feletti födém síkja a rendezett terepcsatlakozás felett helyezkedik el,

d) az olyan - beépített tűzoltó berendezéssel nem védett - ipari, mezőgazdasági rendeltetésű vagy raktárhelyiségben, amelynek tetőfedése vagy a helyiséget felülről lezáró egyéb szerkezete a tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkezik,

e) a füstfejlődés szempontjából alacsony kockázatú térben.

(3) Füstmentesítést kell létesíteni

a) menekülési útvonalat képező lépcsőházban, ha e rendelet előírja,

b) ahol a tűzvédelmi hatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírja, vagy

c) ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából előírja.

(4) A több pinceszintet kiszolgáló, menekülési útvonalat képező lépcsőházba a füst bejutását a csatlakozó pinceszinti helyiségek irányából kell meggátolni.

(5) Nem szabad hő- és füstelvezetést kialakítani a térfeltöltés elvén működő, teljes elárasztásos beépített gázzal vagy habbal oltó berendezéssel védett helyiségben.”

56. § Az R. 89. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hő- és füstelvezetés és a füstmentesítés kézi működtetését biztosítani kell

a) lépcsőház esetében szintenként, a menekülés valamennyi irányából észlelhető helyen,

b) egyéb esetben a tűzvédelmi tervező által meghatározott módon.

(2) A tűzvédelmi hatóság a kiürítés és a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírhatja

a) a kézi nyitást vagy távnyitást követő visszazárás és újranyitás kiépítését,

b) tűzoltósági vezérlőtabló kialakítását, illetve

c) a hő- és füstelvezetés és a füstmentesítés kézi működtetéseinek telepítési helyét.”

57. § (1) Az R. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hő- és füstelvezetés biztosítható

a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel vagy erre a célra figyelembe vett, állandóan nyitott szabad nyílással,

b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy szellőzőberendezéssel a (2) bekezdés szerinti esetben vagy

c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.”

(2) Az R. 90. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hő- és füstelvezetés és légpótlás tervezése során számítással is megállapítható a füstszakasz mérete, a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílások beépítési helye, a füstkötényfal szükségessége, belógásának mértéke.”

58. § Az R. 52. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„52. Hő- és füstelvezető szerkezet, hő- és füstelvezetésre szolgáló szabad nyílás”

59. § Az R. 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hő- és füstelvezetésre szolgáló szabad nyílások esetében a hő- és füstelvezető szerkezetekre vonatkozó követelményeket a hatásos nyílásfelület, valamint az elhelyezés tekintetében alkalmazni kell. A szabad nyílás átfolyási tényezőjeként alkalmazható normatív érték is.”

60. § Az R. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szomszédos füstszakaszokat úgy kell elválasztani egymástól, hogy az elválasztás a kiürítést ne akadályozza, a füst terjedését, szétterülését korlátozza.”

61. § (1) Az R. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A természetes légpótlás mértéke megegyezik legalább a természetes füstelvezetés számítással megállapított vagy a 9. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint előírt mértékével.”

(2) Az R. 95. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A légpótlás biztosítható

a) természetes úton légpótló szerkezettel vagy állandóan nyitott szabad nyílással,

b) gépi úton légpótló berendezéssel vagy

c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.

(8) A légpótlásra szolgáló szabad nyílások esetében a légpótló szerkezetekre vonatkozó követelményeket a hatásos nyílásfelület, valamint az elhelyezés tekintetében alkalmazni kell.”

62. § (1) Az R. 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Természetes hő- és füstelvezető vagy légpótló szerkezet alkalmazása esetén a szélirányt figyelembe kell venni a szerkezet elhelyezésénél és nyitási irányának meghatározásánál.”

(2) Az R. 96. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A légpótlást a helyiségbe a hatékony hő- és füstelvezetést elősegítő helyen kell bejuttatni.”

63. § Az R. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„97. § (1) A lépcsőház füstmentesítését természetes átszellőzéssel vagy gépészet útján a lépcsőházba juttatott levegő túlnyomásával vagy a lépcsőház és a kapcsolódó terek között elhelyezett, természetes úton átszellőző vagy túlnyomásos füstmentes előtérrel kell biztosítani.

(2) Túlnyomásos füstmentes lépcsőház, valamint túlnyomásos füstmentes előtér esetén

a) az ajtók nyitott és zárt állapotában is biztosítani kell a füstmentességet, és

b) a túlnyomást biztosító légellátó vezeték lépcsőházon, valamint előtéren kívüli szakaszára a 9. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint a többszakaszos légpótló légcsatornára vonatkozó követelményt kell teljesíteni.

(3) A túlnyomásos füstmentes lépcsőházhoz vagy előteréhez kapcsolódó menekülési útvonalon a túlnyomásos térből bejutó levegő automatikus elvezetését meg kell oldani oly módon, hogy a menekülési útvonalon kialakuló túlnyomás ne veszélyeztesse a menekülést.”

64. § Az R. 98. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A füstmentes lépcsőházba és a füstmentes előtérbe a szomszédos helyiségek és egyéb, ajtónak nem minősülő nyílászárók úgy nyílhatnak, hogy azok a füstmentesítés működését és a kiürítést nem veszélyeztethetik.”

65. § Az R. XI. Fejezet címe helyébe a következő fejezetcím lép:

„XI. FEJEZET

ROBBANÁS ELLENI VÉDELEM”

66. § Az R. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, használata, tárolása és forgalmazása során az érintett térrészben, helyiségben, építményben, ipari technológiai egységben, továbbá az e tevékenységekkel összefüggő tervezés és kivitelezés során a robbanás elleni védelmet tervezéssel és védelmi intézkedésekkel biztosítani, a védelmi intézkedéseket dokumentálni kell.

(2) A robbanás elleni védelem kialakításához a robbanásveszélyes terek robbanásvédelmi zónába sorolását el kell végezni.

(3) Ott, ahol fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, használata, tárolása és forgalmazása történik, a robbanásveszélyes zónák nagyságát, alakját, minőségét és a telepített berendezések megengedett legmagasabb felületi hőmérsékletét meg kell határozni.

(4) A robbanás elleni védelem biztosítása céljából

a) a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag jelenlétét térben és időben korlátozni kell,

b) a lehetséges gyújtóforrások kizárásáról, korlátozásáról gondoskodni kell,

c) a robbanásveszélyes térben az esetlegesen bekövetkező robbanás káros hatásait korlátozni kell.

(5) Robbanásveszélyes technológia alkalmazása esetén az esetlegesen bekövetkező robbanás káros hatásait olyan módon kell korlátozni, hogy

a) nem idéz elő a technológián kívüli robbanást,

b) közlekedési útvonalat, tűzoltási felvonulási területet és utat, személyeket nem veszélyeztet,

c) az építményszerkezeteket a lehető legkisebb károsodás érje.

(6) Robbanásveszélyes térben csak olyan villamos és nem villamos berendezések alkalmazhatóak, amelyek a robbanásveszélyes zónának megfelelő robbanásbiztos védelmi móddal rendelkeznek.”

67. § Az R. 118. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A hő- és füstelvezető berendezésben alkalmazott ventilátoroknak, a meghajtó villamos motoroknak legalább 400 °C-os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 60 percig kell üzemképesnek lenniük. A hő- és füstelvezető rendszer elvezető légcsatorna-hálózata legalább A1 EI 60 S multi, a légpótlást biztosító csatornahálózata legalább A1 EI 60 S multi tűzvédelmi teljesítményű legyen, az MSZ EN 1363-1 szabvány tűzgörbéje szerinti vizsgálattal.”

68. § Az R. 135. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ikerházak és sorházak esetében, amikor a villamos betáplálás a közműhálózatról több csatlakozóvezetékkel történik, a tűzeseti lekapcsolás lakásonként, önálló épületrészenként is kialakítható.

(1b) Az (1) bekezdés szerint kialakított építményekben az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni.”

69. § Az R. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„138. § (1) Nem szükséges a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer tűzhatás elleni védelmét biztosítani, ha

a) a biztonsági tápforrást a tűzeseti fogyasztóban helyezték el, vagy

b) a tűzeseti fogyasztók tűzszakaszon belüli kiesését a 11. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint korlátozzák, és az energiaátvitelt, működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer a kiesés által érintett fogyasztókkal azonos tűzszakaszban található.

(2) Nem szükséges a füstmentes lépcsőházi biztonsági világítás lépcsőházon belüli vezetékrendszerének tűzhatás elleni védelmét biztosítani, ha az kizárólag a lépcsőház biztonsági világításának megtáplálására szolgáló áramkörről üzemel.

(3) A vezetékrendszer végponti, tűzeseti fogyasztóhoz csatlakozó, legfeljebb 15 m hosszú szakaszán nem szükséges tűzálló kábeltartó szerkezet alkalmazása, ha a végponti vezetékszakasz

a) egyetlen olyan fogyasztóhoz csatlakozik, amelynek tűzhatás elleni védelme nem biztosított,

b) rögzítése olyan építményszerkezeten történik, melynek a tűzállósági teljesítménye kisebb, mint a tűzeseti fogyasztó működésére vonatkozó követelmény, és

c) a végponti fogyasztóval azonos helyiségben helyezkedik el.”

70. § Az R. 140. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti - NV jelölésű - villámvédelemmel kell biztosítani

a) új építménynél,

b) a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során,

c) a meglévő építmény olyan bővítése esetén, melynek következtében az eredeti tetőfelület vízszintes vetülete 40%-ot meghaladó mértékben növekszik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő építmény nem norma szerinti villámvédelmével is lehet biztosítani.

(3) A meglévő építmény nem norma szerinti villámvédelmének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor, az utolsó felülvizsgálatakor vagy a kivitelezéskor érvényes műszaki követelménynek.”

71. § Az R. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Villámvédelmet kell kialakítani

a) a 12. mellékletben foglalt 1. táblázatban nevesített rendeltetésű állandó építményeken, a táblázatban előírt minimálisan betartandó védelmi szintek létrehozásával vagy

b) minden olyan állandó vagy ideiglenes építményen, amelyen a villámcsapások hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható.”

72. § Az R. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„144. § Nem kötelező villámvédelmet létesíteni

a) az épület terepszinti csatlakozásának legalsó és a tetőfedés legmagasabb pontja között legfeljebb 10 m magasságú

aa) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületen,

ab) legfeljebb 200 m2 alapterületű - a 12. mellékletben foglalt 1. táblázatban nem szereplő - közösségi épületen,

ac) legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,

b) olyan műtárgyakon, amelyek esetében az emberélet elvesztésének villámvédelmi kockázata az építmény kialakításából, rendeltetéséből következően hasonló ahhoz, mint amekkora kockázatnak a személyek a természetes környezetben is ki vannak téve,

c) a nyomvonalas műszaki létesítményeken, kivéve

ca) a felszín feletti nagynyomású, illetve fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító, elosztó csővezetékek,

cb) az olyan kötélpályás felvonók vagy egyéb nyomvonalas műszaki létesítmények, amelyek villámvédelmét önálló, kifejezetten az adott típusú nyomvonalas műszaki létesítményre vonatkozó szakmai műszaki előírás szabályozza.”

73. § Az R. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145. § (1) Ezen alcímet nem kell alkalmazni azon technológiai berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére, amelyek a robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra tanúsítással rendelkeznek.

(2) Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban - beleértve az (1) bekezdésben meghatározott berendezések környezetét is -, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak, és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani, és fel kell mérni az elektrosztatikai kockázatot.

(3) Nem szükséges az elektrosztatikai kockázat meghatározása, ha a létesítés során alkalmazott intézkedések nyomán a burkolatok levezetési ellenállásértéke nem haladja meg a 12. mellékletben foglalt 2. táblázatban rögzített határértékeket. A határértékek a 2 és 22 zónára vonatkoznak, az 1 és 21 zóna esetén azokat 50%-kal kell csökkenteni.

(4) A villamos tervezés és kivitelezés során biztosítani kell az elektrosztatikai földelések megfelelő biztonságú és minőségű kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elektrosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem engedhető meg.

(5) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.”

74. § Az R. 146. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tűzvédelmi hatósággal egyeztetett kialakítású menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni a magasan telepített biztonsági jelek kiegészítéseként, ahol

a) e rendelet vagy

b) a tűzvédelmi hatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlődés jellemzői alapján

előírja.”

75. § Az R. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett

a) tűzoltó készüléket,

b) fali tűzcsapot, tűzcsapszerelvény-szekrényt, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontot,

c) tűzjelző kézi jelzésadót,

d) kézi indítású tűzoltótechnikai termék kezelőszerkezetét,

e) beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjának bejáratát,

f) állandó felügyelettel nem rendelkező beépített tűzjelző berendezés központját tartalmazó helyiség bejáratát,

g) hő- és füstelvezető rendszer kézi működtető szerkezetét és

h) beléptető rendszer vésznyitó szerkezetét.”

76. § Az R. 156. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az állandó felügyelet biztosítása mellett, a tűzjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre)

„d) menekülésben korlátozott személyek speciális intézménye”

(esetében.)

77. § Az R. 158. § (4) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tűzjelző berendezések esetében az üzemi próbáknak ki kell terjednie

az automatikus tűz- és hibaátjelző berendezés tekintetében a fogadó állomással az eredményeket utólag egyeztetve)

„ea) arra, hogy a tervezett tűz- és hibajelzések a fogadó helyre átjutnak, az üzenetek megfelelőek és egyértelműek, vagy”

78. § Az R. 161. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„161. § (1) A beépített tűzjelző berendezés:

a) a tüzet annak korai szakaszában jelezze,

b) a jelzést megbízhatóan továbbítsa, és késedelem nélkül vagy jóváhagyott késleltetéssel, mindenki által érzékelhetően, egyértelmű, folyamatos, figyelemfelhívó tűzriasztás formájában jelenítse meg,

c) legyen érzéketlen mindazokra a behatásokra, amelyekre nem szabad jeleznie,

d) szükség esetén végezze el a kiürítést segítő, a tűz terjedését gátló, valamint a tűz oltását biztosító berendezések, eszközök vezérlését, és

e) a lehető legrövidebb időn belül és egyértelműen jelezze a berendezés meghibásodását, működési zavarát.

(2) A beépített tűzjelző berendezés részegységeit úgy kell elhelyezni, hogy

a) a távkezelő, távkijelző egység, annak hiányában a tűzjelző központ a kezelőszemélyzet és a tűzoltóság számára könnyen elérhető legyen,

b) az automatikus érzékelőket a felügyelt tűzjellemzők jelentősebb hígulás, csillapítás vagy késedelem nélkül elérjék,

c) a kézi jelzésadók észlelhetőek, felismerhetőek, az ott tartózkodó személyek által könnyen elérhetőek, a kiürítési útvonalak és a kijáratok közelében működtethetőek legyenek,

d) a tűzriasztást megjelenítő részegységek jelzése az ott tartózkodó személyek által észlelhető, más jelzésektől egyértelműen elkülöníthető legyen, figyelembe véve a személyek éberségét és a környezet más hangforrásait is,

e) a részegységek a szükséges mértékben hozzáférhetőek legyenek, felülvizsgálatuk, karbantartásuk, javításuk lehetséges legyen.

(3) Az automatikus érzékelőket, kézi jelzésadókat, hangjelzőket, fényjelzőket, vezetékágakat, elosztókat azonosító jelöléssel kell ellátni.”

79. § Az R. a következő 161/A. §-sal egészül ki:

„161/A. § (1) A részegységek elhelyezését és jelölését a gyártói utasításban foglaltak szerint kell elvégezni.

(2) A beépített tűzjelző berendezést úgy kell megtervezni, hogy a vezetékhálózaton fellépő vezetékhiba hatása korlátozott legyen.

(3) A vezetékrendszer nyomvonala, kialakítása tegye lehetővé fizikai sérülés, az elektromágneses zavarok és a tűz működést befolyásoló hatásainak korlátozását.

(4) A beépített tűzjelző berendezés tűzjelzéseinek - állandó felügyeleti helyen történő beazonosítása érdekében a grafikus megjelenítés alkalmazása kivételével - az érzékelők, kézi jelzésadók helyét szövegesen tartalmazó zónakimutatást kell készíteni, és azt a tűzjelző központ és a távkezelő központok mellett is el kell helyezni, a távfelügyeleti központ kivételével.

(5) A beépített tűzjelző berendezés riasztást megjelenítő részegységeit - így a hangjelzőt, a fényjelzőt, a hangbemondást - a helyiségben, tűzszakaszban, épületben, építményben tartózkodók számára jól beazonosíthatóan kell elhelyezni, hogy más jelzésektől elkülöníthetően jelezzék a tűzriasztást.

(6) A (4) bekezdésben előírtakon túl a helyszín beazonosíthatóságáról grafikus megjelenítéssel kell gondoskodni abban az esetben, ha

a) az épület tűzjelzővel védett alapterülete a 10 000 m2-t meghaladja, vagy

b) az épületben létesített automatikus érzékelők és kézi jelzésadók száma összesen több, mint 1000.”

80. § Az R. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„162. § (1) A vezetékeknek

a) a tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, kiürítési riasztást hangosító rendszer között,

b) a tűzjelző központ és bármely különálló tápegység között,

c) a tűzjelző központ és bármely távkijelző, távkezelő és kijelző egység között,

d) a tűzjelző központ és különálló részei között,

e) a tűzjelző központ és a vezérlések között,

f) a tűzjelző központ és a tűz- és hibaátjelző berendezés között,

g) azokon a kábelszakaszokon, ahol a visszatérő hurok mindkét iránya egyetlen véletlen esemény - különösen tűz - hatására károsodhat,

legalább 30 percig ellen kell állniuk a tűznek, vagy ilyen időtartamú védettséget kell számukra biztosítani.

(2) A vezérlések vezetékei - a hangjelző és a tűz- és hibaátjelző berendezés vezérlésének kivételével - készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből, ha

a) valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a vezérelt eszközt és a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett tereken haladnak át, vagy

b) a vezérlőkábel sérülése kiváltja a szükséges vezérlést.

(3) Hurokáramkörök tervezésekor ügyelni kell arra, hogy a hurok két ága egyetlen véletlen esemény hatására ne károsodjon. Ha ez a veszély fennáll, akkor ez ellen vagy mechanikai védelemmel, vagy az ágak megfelelő elkülönítésével kell védekezni.

(4) A hangjelző vezérlések vezetékei készülhetnek a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből a visszatérő, két oldalról táplált hurokba illesztett izolátoros hangjelzők alkalmazása esetén, ha egyszeres vezetékhiba miatt a működésből nem esik ki egy hangjelzőnél több, és a megoldás alkalmas az áramkörben keletkező hiba - különösen zárlat vagy szakadás - jelzésére.”

81. § (1) Az R. 163. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Teljes körű védelmet kell biztosítani

a) a közösségi rendeltetés esetén, és

b) ahol azt a tűzvédelmi hatóság előírja.”

(2) Az R. 163. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tűzjelző berendezés telepítése szempontjából alacsony kockázatú területeken nem szükséges automatikus érzékelőket elhelyezni.”

82. § Az R. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„164. § Címezhető érzékelőket kell alkalmazni, ha egy zóna 5 vagy több helyiség védelmét látja el, és nem alkalmaznak fényjelző eszközöket, másodkijelzőket.”

83. § Az R. 167. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha e fejezet a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékokra eltérő előírást tartalmaz, és a környezeti hatások vagy a melegítés következtében az enyhébb tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadék hőmérséklete elérheti annak lobbanáspontját, akkor a veszélyesebb tűzveszélyességi osztálynak megfelelő műszaki követelményeket kell alkalmazni.”

84. § (1) Az R. 175. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tárolható PB-gáz mennyisége alapján a következő cseretelepek létesíthetők:)

„a) „1” kategória: „1a” és „1b” kategória, ahol az „1a” kategória legfeljebb 575 kg, és az „1b” kategória 576-1150 kg, üzemanyagtöltő állomáson legfeljebb 1800 kg PB-gáz,”

(2) Az R. 175. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az „1a” kategóriájú cseretelepek körül legalább 1,5 méter, az „1b” és „2” kategóriájú cseretelepek körül legalább 3 méter, a magasabb kategóriáknál legalább 5 méter védőtávolságot kell tartani. A védőtávolságon belül a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység vagy a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tárolás nem végezhető. A védőtávolság csökkenthető, ha a tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzállósági teljesítményű védőfal kerül kiépítésre.”

85. § (1) Az R. 177. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az üzemeltetőnek, tulajdonosnak, bérlőnek a használat, a tevékenység végzése során gondoskodnia kell arról, hogy

a) az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintet a használat és az átalakítások, változtatások során fenntartsa,

b) a használati tűzvédelmi előírásokat betartsa,

c) tevékenységével tüzet, robbanást, robbanásveszélyt ne okozzon,

d) folyamatosan biztosítsa a tűz észlelésének, jelzésének, oltásának, a kiürítésnek, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltótechnikai eszközök működésének, hozzáférhetőségének, észlelhetőségének jogszabály vagy hatóság által előírt feltételeit,

e) a tűzvédelmi célú dokumentumokat naprakész állapotban, hozzáférhető helyen tartsa,

f) a tűzvédelmi célú jelölések észlelhetőségét, egyértelműségét fenntartsa, és

g) a robbanás elleni védelmet, az alkalmazott berendezések robbanásbiztos kialakítását és működőképességét a robbanásveszélyes technológia teljes élettartama során fenntartsa.

(2) Az építményt, építményrészt, a szabadteret csak a rendeltetésére vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni.”

(2) Az R. 177. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.”

(3) Az R. 177. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Robbanásveszélyes térben csak olyan készülék, eszköz, berendezés, erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely az alkalmazási helyén a megállapított robbanásveszélyes zóna minőségének, valamint hőmérsékleti osztályának vagy mértékadó legmagasabb hőmérsékletének megfelel, és amit a robbanásvédelem szabályai szerint gyártottak, felülvizsgáltak, karbantartottak, javítottak.”

86. § Az R. 179. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolójának, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint a hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzoltó vízforrások, fali tűzcsapok, tűzoltó készülékek, tűzoltótechnikai termékek, felszerelések, berendezések hozzáférhetőségét, akadálytalan megközelíthetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.”

87. § (1) Az R. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni.”

(2) Az R. 180. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni.

(4) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni.

(5) A mentésre szolgáló nyílászárók helyét - a lakóépületek, lakó rendeltetésű épületrészek, lakások kivételével - a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni.”

88. § Az R. 92. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„92. Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata”

89. § Az R. 187. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, tárolnak, dolgoznak fel, használnak. A dohányzás és a nyílt láng használatának tilalmát biztonsági jellel kell jelölni.”

90. § Az R. 96. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„96. Tűzoltási út, terület, közlekedési, menekülési és egyéb utak”

91. § Az R. 193. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„193. § (1) A menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá.

(2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint oltóanyagszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére.

(3) Az 500 m2-t meghaladó alapterületű üzemi helyiségben vagy raktárhelyiségben a padlón jól látható és tartós módon meg kell jelölni a legalább 2,4 m széles közlekedési utakat, a falsík, a beépített gépsor, technológiai berendezések által határolt közlekedő és az állványos raktározási terület kivételével.

(4) A személyek tartózkodására, közlekedésére szolgáló és üzemelés alatt álló helyiségek kiürítésre szolgáló ajtóit lezárni, üzemszerűen zárva tartani akkor lehet, ha az ajtó vészeseti nyithatóságát biztosítják. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatóság által meghatározott módon biztosítani kell.”

92. § Az R. 194. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épületek menekülési útvonalain fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el, nem tárolhatóak. Ezalól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le.”

93. § Az R. 196. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint melegkonyhás vendéglátó hely és melegkonyhás vendéglátó üzlet szellőző, szagelszívó rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 4 évente, melegkonyhás vendéglátó hely és melegkonyhás vendéglátó üzlet esetében évente tisztítani, és annak elvégzését írásban igazolni kell.”

94. § Az R. 198. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.”

95. § (1) Az R. 201. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezést, a tűzoltósági kulcsszéfet, a tűz- és hibaátjelző berendezést az építmény tulajdonosának állandóan üzemképes állapotban kell tartania, és üzemeltetnie kell.”

(2) Az R. 201. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezés tűz észlelésére, oltására, a tűzterjedés gátlására szolgáló részegységeinek működési feltételeit a részegységek környezetében folyamatosan biztosítani kell, azok hatékonyságát eltakarással, eltorlaszolással vagy más módon korlátozni, csökkenteni nem szabad.”

96. § Az R. 202. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A berendezés meghibásodása, tervszerű üzemszünete esetén, továbbá a tűzoltó berendezés aktiválódását követően az oltóanyag pótlásáig, a berendezés üzemkész állapotának visszaállításáig a biztonsági feltételeket az üzemeltető a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja.”

97. § Az R. a következő 225/A. §-sal egészül ki:

„225/A. § (1) A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

(2) Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(3) Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.”

98. § Az R. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„226. § (1) Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

(2) Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni.

(3) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.

(4) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(5) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.”

99. § (1) Az R. 255. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző rendszer megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani)

„b) téves riasztás esetén, kivéve, ha annak konkrét fizikai oka a helyszínen azonnal a téves riasztást követően egyértelműen megállapítható,”

(2) Az R. 255. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző rendszer megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani)

„e) hosszú üzemszünet után, amelynek időtartama meghaladta a fél évet, vagy”

100. § Az R. 262. § (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(A felülvizsgálat során a gyártói előírások figyelembevételével ellenőrizni kell)

„l) az oltóanyag kijuttatását szolgáló szórófejek állapotát, a szennyeződések eltávolítását, átjárhatóságát és

m) a csőhálózat állapotát, korróziójának mértékét.”

101. § Az R. 264. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A ciklusidők számítása az első alap-, közép- és teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31-e, ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja, ha a gyártás éve és hónapja van jelölve, az adott hónap utolsó napja a gyártási időpont.”

102. § (1) Az R. 281. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát)

„c) az LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként,

d) a c) pont alá nem tartozó egyéb esetben legalább 6 évenként, és”

(kell elvégezni.)

(2) Az R. 281. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát)

„e) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően”

(kell elvégezni.)

103. § Az R. 282. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az R. 282. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie]

„f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút vagy

g) a b)-e) pontban felsorolt rendeltetésű meglévő épületek, ott meghatározott alapterületet meghaladó bővítése”

(esetében.)

104. § Az R.

a) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet,

b) 2. melléklete helyébe a 2. melléklet,

c) 3. melléklete helyébe a 3. melléklet,

d) 5. melléklete helyébe a 4. melléklet,

e) 7. melléklete helyébe az 5. melléklet,

f) 8. melléklete helyébe a 6. melléklet,

g) 9. melléklete helyébe a 7. melléklet,

h) 11. melléklete helyébe a 8. melléklet,

i) 12. melléklete helyébe a 9. melléklet,

j) 14. melléklete helyébe a 10. melléklet,

k) 15. melléklete helyébe a 11. melléklet,

l) 16. melléklete helyébe a 12. melléklet,

m) 17. melléklete helyébe a 13. melléklet,

n) 18. melléklete helyébe a 14. melléklet

lép.

105. § Az R.

1. 4. § (2) bekezdés 6., 34. és 109. pontjában a „tűzállósági határértékkel” szövegrész helyébe a „tűzállósági teljesítménnyel” szöveg,

2. 4. § (2) bekezdés 9. pontjában az „átrium” szövegrész helyébe a „fedett átrium” szöveg,

3. 4. § (2) bekezdés 46. pontjában a „szellőzővezetékbe” szövegrész helyébe a „füstelvezető és füstelvezetéshez, füstmentesítéshez szükséges légpótló légcsatornába” szöveg,

4. 4. § (2) bekezdés 49. pontjában az „építményszerkezet” szövegrész helyébe az „építési termék, építményszerkezet” szöveg,

5. 4. § (2) bekezdés 51. pontjában a „veszélyes mértékű” szövegrész helyébe a „menekülésre nézve veszélyes mértékű” szöveg,

6. 4. § (2) bekezdés 66. pontjában a „működtetését” szövegrész helyébe a „működtetését, valamint a füstszakaszolást” szöveg,

7. 4. § (2) bekezdés 75. és 76. pontjában a „menekülés” szövegrész helyébe a „kiürítés” szöveg,

8. 4. § (2) bekezdés 83. pontjában az „átriumnak” szövegrész helyébe a „fedett átriumnak” szöveg,

9. 4. § (2) bekezdés 110. pontjában a „szabvány” szövegrész helyébe a „szabványsorozat” szöveg,

10. 4. § (2) bekezdés 119. pontjában a „robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag vagy keverék” szöveg,

11. 4. § (2) bekezdés 140. pontjában a „60” szövegrész helyébe a „80” szöveg,

12. 4. § (2) bekezdés 147. pontjában a „villamos áram” szövegrész helyébe a „jelátvitel vagy a villamos áram” szöveg,

13. 4. § (2) bekezdés 148. pontjában a „határérték” szövegrész helyébe a „teljesítmény” szöveg,

14. 4. § (2) bekezdés 171. pontjában a „berendezés részegysége” szövegrész helyébe a „berendezéssel vezérelt eszköz” szöveg,

15. 4. § (2) bekezdés 176. pontjában a „tűzterjedési vagy tűzállósági határértéket” szövegrész helyébe a „tűzterjedési határértéket vagy tűzállósági teljesítményt” szöveg,

16. 16. § (1) bekezdésében az „1. táblázatban” szövegrész helyébe az „1. táblázatban, valamint a (6) és (7) bekezdésben” szöveg,

17. 16. § (3) bekezdésében az „alapterületének” szövegrész helyébe a „földszinti alapterületének” szöveg,

18. 16. § (4) bekezdésében a „Szintosztó födém” szövegrész helyébe az „Igazolt tűzállósági teljesítmény nélküli szintosztó födém, lakáson belüli galéria” szöveg,

19. 17. § (5) bekezdés c) pontjában a „tárolási magasságot” szövegrész helyébe a „tárolt anyag, termék méretét minden irányban” szöveg,

20. 19. § (1) bekezdés e) pontjában a „helyiségcsoportok között” szövegrész helyébe a „helyiségcsoportok között építményen belül” szöveg,

21. 19. § (2) bekezdésében a „Tűzgátló építményszerkezetek” szövegrész helyébe az „Építményszerkezet” szöveg,

22. 22. § (1) bekezdés b) pontjában a „tetőn” szövegrész helyébe a „tetőn és a nem tűzgátló födémként kialakított tetőfödémen” szöveg,

23. 25. § (1) bekezdés a) pontjában a „kizárólag A1” szövegrész helyébe az „A1-A2” szöveg,

24. 25. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontjában a „légakna” szövegrész helyébe a „légakna, légudvar” szöveg,

25. 25. § (5) bekezdésében a „legalább 20 cm szélességű, legalább 90 kg/m3 testsűrűségű, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból tűzvédelmi célú sávot” szövegrész helyébe a „tűzvédelmi célú homlokzati sávot” szöveg,

26. 27. § (2) bekezdésében a „tűzgátló lezárás” szövegrész helyébe a „tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer” szöveg,

27. 27. § (2) bekezdésében a „tartós” szövegrész helyébe a „tartós és vízhatlan” szöveg,

28. 27. § (3) bekezdésében a „B-E” szövegrész helyébe a „B-E, BL-EL” szöveg,

29. 27. § (3) bekezdésében a „megegyező időtartamig” szövegrész helyébe a „megegyező időtartamig, de legfeljebb 90 percig” szöveg,

30. 27. § (5) bekezdésében a „falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag vasbetonból” szövegrész helyébe az „a vezetékrendszer rögzítésére megfelelő szerkezetből” szöveg,

31. 28. § (1) bekezdésében a „meg kell, hogy feleljen a 6. melléklet 1-5. ábráinak” szövegrész helyébe a „kell, hogy biztosítsa a tűzterjedés korlátozását” szöveg,

32. 30. § (2) bekezdésében a „légtechnikai vezeték tűzgátló lezárására a beépített tűzjelző berendezés által vezérelhető tűzgátló záróelemet kell alkalmazni és” szövegrész helyébe a „légtechnikai vezeték tűzgátló lezárására tűzgátló záróelem alkalmazása esetén a beépített tűzjelző berendezés által vezérelhető záróelemet kell alkalmazni, és” szöveg,

33. 30. § (5) bekezdés b) pontjában az „az ajtó tömegtartózkodásra szolgáló” szövegrész helyébe az „a nyílászáró” szöveg,

34. 31. § (6) bekezdés a) és b) pontjában a „NAK osztályú” szövegrész helyébe a „NAK mértékadó kockázati osztályú” szöveg,

35. 31. § (6) bekezdés c) pontjában az „AK osztályú” szövegrész helyébe az „AK mértékadó kockázati osztályú” szöveg,

36. 31. § (6) bekezdés d) pontjában a „KK, MK osztályú” szövegrész helyébe a „KK, MK mértékadó kockázati osztályú” szöveg,

37. 32. § (1) és (3) bekezdésében a „60” szövegrész helyébe a „80” szöveg,

38. 32. § (1) bekezdés a) pontjában és 32. § (3) bekezdésében a „hőszigetelése” szövegrész helyébe a „hőszigetelése - a 2. melléklet 1. táblázatában előírt tűzvédelmi jellemzővel rendelkező, hőszigetelést tartalmazó tetőfödém hőszigetelésének kivételével -” szöveg,

39. 32. § (3) bekezdésében az „A1E” szövegrész helyébe az „A1-D, a tetőfödém elvárt tűzvédelmi osztályát kedvezőtlenül nem befolyásoló szigetelés esetén A1-E” szöveg,

40. 34. § (3) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 148. § (3) bekezdés a) pontjában, 181. § (1) bekezdésében, 182. § (1) bekezdés a) pontjában, 277. § (1) bekezdés a) pontjában és 280. § (2) bekezdés a) pontjában a „robbanásveszélyes” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,

41. 43. § (2) bekezdésében, 47. § c) pontjában a „Bfl-s1” szövegrész helyébe a „Cfl-s1” szöveg,

42. 47. § a)-c) pontjában a „mértékadó osztályba” szövegrész helyébe a „mértékadó kockázati osztályba” szöveg,

43. 49. §-ában a „legalább az építmény két ellentétes oldalán ki kell alakítani egy-egy, legalább 2 méter széles ajtót” szövegrész helyébe az „alkalmas ajtót kell kialakítani” szöveg,

44. 51. § (1) bekezdés a) pontjában az „a benntartózkodó” szövegrész helyébe az „az épületben, épületen tartózkodó” szöveg,

45. 51. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „távolságon” szövegrész helyébe a „távolságon vagy időtartamon” szöveg,

46. 51. § (3) bekezdésében az „átmeneti védett térbe, ha azt önálló tűzszakaszként alakítják ki, amelyből” szövegrész helyébe az „átmeneti védett térként figyelembe vett szomszédos tűzszakaszba, ha” szöveg,

47. 54. § (1) bekezdés a) pontjában a „biztonságos térbe” szövegrész helyébe a „biztonságos térbe vagy a kiürítés első szakaszán belül átmeneti védett térbe” szöveg,

48. 54. § (2) és (3) bekezdésében, 55. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, 80. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 86. § (1) bekezdés c) pontjában, 125. § (1) bekezdésében, 146. § (1) bekezdés k) pontjában a „szakhatóság” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg,

49. 55. § (2) bekezdésében az „adott építményszinten egyidejűleg tartózkodó, menekülésben korlátozott” szövegrész helyébe az „oda menekülő vagy menekített” szöveg,

50. 55. § (3) bekezdésében a „végrehajtható legyen” szövegrész helyébe a „végrehajtható legyen, valamint a szintek között önálló közlekedésre nem képes személyek a tartózkodás szintjén elérhessék azt” szöveg,

51. 56. § (1) bekezdés a) pontjában a „közlekedőhöz” szövegrész helyébe a „közlekedőhöz és lépcsőházhoz” szöveg,

52. 56. § (2) bekezdésében az „önálló” szövegrész helyébe az „55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, valamint az önálló” szöveg,

53. 56. § (2) bekezdésében az „Sm” szövegrész helyébe az „S200” szöveg,

54. 56. § (3) bekezdésében a „lépcsőházi pihenő” szövegrész helyébe a „lépcsőházi pihenő és a védett szabadlépcső pihenője” szöveg,

55. 56. § (3) bekezdésében a „lépcsőházon belül” szövegrész helyébe a „lépcsőházon, lépcsőn belül” szöveg,

56. 56. § (4) bekezdésében a „Tetőfödémen” szövegrész helyébe a „Tetőfödémen vagy védett kialakítású szabadlépcső pihenőrészén” szöveg,

57. 56. § (4) bekezdés a) pontjában az „(1) bekezdés a)-c) pontja” szövegrész helyébe az „55. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti átmeneti védett terek” szöveg,

58. 57. § (2) bekezdésében az „a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell” szövegrész helyébe a „kell meghatározni” szöveg,

59. 58. § (1) bekezdés d) pontjában az „átrium” szövegrész helyébe a „fedett átrium” szöveg,

60. 59. § (1), (2) és (4) bekezdésében a „menekülésre” szövegrész helyébe a „kiürítésre” szöveg,

61. 59. § (1) bekezdésében az „ajtó” szövegrész helyébe az „ajtó és az 50 főnél több személy kiürítésére szolgáló ajtó” szöveg,

62. 61. §-ában, 86. § (2) bekezdésében, 91. § (5) bekezdésében, 116. § (8) bekezdésében, 117. § (2) bekezdésében, 124. § (8) bekezdésében a „szakhatósággal” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg,

63. 62. § (1) bekezdés a) pontjában a „0,15 méternél” szövegrész helyébe a „0,015 méternél” szöveg,

64. 62. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „50” szövegrész helyébe a „100” szöveg,

65. 62. § (2) bekezdés b) pontjában a „20” szövegrész helyébe a „24” szöveg,

66. 63. §-ában a „4. táblázatban” szövegrész helyébe a „2. táblázatban” szöveg,

67. 73. § (1) bekezdésében az „oltóvíztározóból” szövegrész helyébe az „oltóvíztárolóból” szöveg,

68. 73. § (2) bekezdésében a „védendő építménytől” szövegrész helyébe a „védendő szabadtéri tárolóterülettől, építménytől” szöveg,

69. 76. § (2) bekezdésében a „közterület tűzcsapjai” szövegrész helyébe a „közterület tűzcsapjai és a 73. § (4) bekezdése szerinti tűzcsapok” szöveg,

70. 79. § (2) bekezdésében az „épületekben, valamint” szövegrész helyébe az „épületekben, a kizárólag növénytermesztési célú földszintes építményekben, valamint” szöveg,

71. 43. alcím címében az „Oltóvíztározók” szövegrész helyébe az „Oltóvíztárolók” szöveg,

72. 82. § (7) bekezdésében a „szívócsővezetékeket” szövegrész helyébe a „szívócsővezetékek csatlakozócsonkjait” szöveg,

73. 84. § (2) és (3) bekezdésében a „tűzoltó-technikai eszközök” szövegrész helyébe a „berendezések, tűzoltótechnikai eszközök” szöveg,

74. 86. § (1) bekezdés a) pontjában az „épületben” szövegrész helyébe az „épületben legalább a földszint és a földszint feletti építményszintek kiszolgálására” szöveg,

75. 86. § (1) bekezdés b) pontjában az „épületben” szövegrész helyébe az „épületben legalább a földszint és a pinceszintek kiszolgálására” szöveg,

76. 89. § (5) bekezdésében a „vezérelnie kell” szövegrész helyébe a „vezérelnie kell, kivéve, ha a helyiségben beépített tűzoltó berendezés is létesül, és annak hatékony működését a tűzjelző központ általi vezérlés korlátozná” szöveg,

77. 90. § (3) bekezdés a) pontjában a „belmagasságú” szövegrész helyébe a „számított belmagasságú” szöveg,

78. 90. § (5) bekezdésében a „számítva” szövegrész helyébe a „számítva vagy számítással megállapított érték” szöveg,

79. 91. § (2) bekezdésében a „hő- és füstelvezető szerkezet” szövegrész helyébe a „vízszinteshez viszonyítva legfeljebb 60°-os szöget bezáró beépítési helyzetű hő- és füstelvezető szerkezet” szöveg,

80. 91. § (5) bekezdésében az „a 9. mellékletben foglalt 2. táblázat szerinti” szövegrész helyébe a „normatív” szöveg,

81. 92. § (1) bekezdésében a „füstelszívó ventilátor” szövegrész helyébe a „füstelszívó ventilátor, a füstcsappantyú” szöveg,

82. 92. § (1) bekezdésében és 95. § (4) bekezdésében a „3. táblázat” szövegrész helyébe a „2. táblázat” szöveg,

83. 93. § (2) bekezdésében az „A menekülésre számításba vett” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg,

84. 93. § (6) bekezdés b) pontjában a „füstgyűjtő tér” szövegrész helyébe a „füstgyűjtő tér tűzcsóván kívüli részének” szöveg,

85. 95. § (4) bekezdésében a „hőállósági követelmény kivételével” szövegrész helyébe a „hőállósági követelmény kivételével tűzhatástól védett elhelyezés esetén” szöveg,

86. 95. § (5) bekezdésében a „91. §” szövegrész helyébe a „90. §” szöveg,

87. 95. § (6) bekezdésében az „a 9. mellékletben foglalt 4. táblázat szerint” szövegrész helyébe a „normatív érték alapján” szöveg,

88. 58. alcím címében a „Füstmentes lépcsőházi” szövegrész helyébe a „Füstmentes előtéri és füstmentes lépcsőházi” szöveg,

89. 98. § (1) bekezdésében a „kézi vagy automatikus” szövegrész helyébe a „kézi vagy - beépített tűzjelző berendezéssel ellátott épület, épületrész esetén - automatikus” szöveg,

90. 111. § (2) bekezdésében az „MSZ 1634-1” szövegrész helyébe az „MSZ EN 1634-1” szöveg,

91. 112. § (7) bekezdésében a „300 MW felszabaduló hőteljesítmény” szövegrész helyébe a „hőfelszabadulás során keletkező füstgázok” szöveg,

92. 116. § (1) és (4) bekezdésében az „A2” szövegrészek helyébe az „A2 tűzvédelmi osztályú” szöveg,

93. 116. § (3) bekezdésében, 175. § (3) bekezdésében az „A2” szövegrész helyébe az „A2 tűzvédelmi osztályú” szöveg,

94. 141. § a) pontjában a „kockázatelemzéssel” szövegrész helyébe a „kockázatkezeléssel” szöveg,

95. 141. § a) pontjában a „közszolgáltatás kiesésére” szövegrész helyébe a „közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10-3” szöveg,

96. 142. § (2) bekezdésében a „12. mellékletben foglalt táblázatban szereplő” szövegrész helyébe a „12. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti” szöveg,

97. 143. § (1) bekezdésében az „esik” szövegrész helyébe az „esik, és amennyiben az építményre elkészített villámvédelmi kockázatkezelés alapján szükséges” szöveg,

98. 149. §-ában a „legalább 1,8 méteres magasságban” szövegrész helyébe a „padlósíktól mérve legalább 1,8 méter” szöveg,

99. 152. § (1) bekezdésében a „pánikrúddal ellátott ajtókon” szövegrész helyébe a „pánikrúddal vagy vésznyitóval ellátott ajtó esetén az ajtón vagy - ha a vésznyitót az ajtó mellett helyezték el - a vésznyitó mellett” szöveg,

100. 152. § (2) bekezdésében a „külföldi” szövegrészek helyébe a „magyarul nem értő” szöveg,

101. 157. §-ában a „berendezés üzembe helyezésekor és a tűzjelző berendezésen eszközölt bármely változtatás” szövegrész helyébe a „tűzjelző berendezés üzembe helyezésekor és a berendezésen eszközölt, az üzemeltetést érintő változtatás” szöveg,

102. 158. § (1) bekezdésében a „rendszerre” szövegrész helyébe a „berendezésre” szöveg,

103. 158. § (2) bekezdésében, 255. § (1) bekezdés a) pontjában, 255. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében, 255. § (7) bekezdés c) és d) pontjában, 261. § (2) bekezdés b) pontjában a „rendszer” szövegrész helyébe a „berendezés” szöveg,

104. 158. § (3) bekezdésében az „üzembe helyezői nyilatkozatot” szövegrész helyébe az „üzembe helyezői jegyzőkönyvet és nyilatkozatot” szöveg,

105. 158. § (4) bekezdés b) pontjában a „tartalék áramforrás” szövegrész helyébe a „biztonsági tápforrás” szöveg,

106. 158. § (4) bekezdés f) pontjában az „oltórendszer” szövegrész helyébe az „oltóberendezés” szöveg,

107. 165. § (2) bekezdésében a „védett szint emeletközi födéme tűzgátló kialakítású” szövegrész helyébe a „védett tér alatti födém tűzgátló kialakítású, és a védett tér menekülési útvonala a védelemből kihagyott alsóbb szintektől tűzgátló módon van elválasztva” szöveg,

108. 169. § (2) bekezdés c) pontjában, 171. § (1) bekezdésében, 172. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 172. § (7) és (8) bekezdésében, 178. § (2) bekezdésében, 191. § (3) bekezdésében, 198. § (2) bekezdésében, 232. § (7) bekezdésében, 233. § (1) és (2) bekezdésében, 234. § (1) és (3) bekezdésében, 238. § (2) bekezdésében, 240. § (5)-(7) bekezdésében, 242. § (4) bekezdésében az „I-II. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó” szöveg,

109. 169. § (2) bekezdés b) pontjában a „III-IV. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész helyébe a „mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó” szöveg,

110. 172. § (6) bekezdésében az „Az I-II. tűzveszélyességi fokozatba” szövegrész helyébe az „A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba” szöveg,

111. 175. § (3) bekezdésében az „MK és KK osztályú” szövegrész helyébe az „MK és KK mértékadó kockázati osztályú” szöveg,

112. 175. § (3) bekezdésében a „minősítésű” szövegrész helyébe a „tűzállósági teljesítményű” szöveg,

113. 176. §-ában az „építmények” szövegrész helyébe az „építmények, szabad terek” szöveg,

114. 177. § (3) bekezdésében a „forgalomba hozatalt, valamint” szövegrész helyébe a „forgalomba hozatalt, forgalmazást, valamint” szöveg,

115. 177. § (6) bekezdésében, 240. § (3) bekezdésében a „robbanásveszélyes és tűzveszélyes” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes” szöveg,

116. 177. § (7) bekezdésében, 189. § (1) és (3) bekezdésében az „I-II. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész helyébe a „Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó” szöveg,

117. 178. § (1) és (3) bekezdésében, 189. § (2) bekezdésében, 195. § (3) bekezdésében az „Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész helyébe az „A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó” szöveg,

118. 178. § (1) bekezdésében, 195. § (3) bekezdésében, 196. § (2) bekezdésében a „robbanásveszélyes és tűzveszélyes” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes” szöveg,

119. 179. § (5) bekezdésében a „Ha robbanásveszélyes” szövegrész helyébe a „Ha fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,

120. 184. § (4) bekezdésében a „Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki.” szövegrész helyébe a „Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki, valamint a tűzveszélyes tevékenység nem kezdhető meg.” szöveg,

121. 185. § (1) bekezdésében a „Jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe a „Tűzvédelmi” szöveg,

122. 187. § (3) bekezdésében, 191. § (4) bekezdésében a „Robbanásveszélyes” szövegrész helyébe a „Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,

123. 188. § (2) és (3) bekezdésében a „robbanásveszélyes” szövegrészek helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,

124. 188. § (4) és (5) bekezdésében, 189. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 190. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 95. alcím címében, 191. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 195. § (2) bekezdésében, 222. § (1) bekezdés a) pontjában a „robbanásveszélyes” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,

125. 188. § (4) és (5) bekezdésében, 189. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 190. § (1), (3) és (4) bekezdésében a „tűzveszélyes” szövegrész helyébe a „mérsékelten tűzveszélyes” szöveg,

126. 190. § (4) bekezdésében a „naponta vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan” szövegrész helyébe a „legalább naponta vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - gyakrabban vagy folyamatosan” szöveg,

127. 191. § (1) bekezdésében a „gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították” szövegrész helyébe a „gyújtóforrás, és folyadék esetén a hatékony szellőzést biztosították” szöveg,

128. 191. § (2) bekezdésében az „az I-III. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész helyébe az „a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó” szöveg,

129. 191. § (4) bekezdésében a „pinceszinti” szövegrész helyébe a „pinceszinti, alagsori” szöveg,

130. 191. § (7) bekezdésében a „nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack” szövegrész helyébe a „legfeljebb egy darab, maximum 11,5 kg töltettömegű propán-bután gázpalack használható vagy tárolható” szöveg,

131. 196. § (2) bekezdésében a „robbanásveszélyes” szövegrészek helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,

132. 197. § (1) bekezdésében a „nyílászáróinak” szövegrész helyébe a „nyílászáróinak, valamint a füstgátló szerkezeteknek a” szöveg,

133. 197. § (2) bekezdésében az „anyagok” szövegrész helyébe az „anyagok, bútorok és egyéb berendezési tárgyak” szöveg,

134. 199. § (3) bekezdésében a „tűz- vagy robbanásveszélyes” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,

135. 199. § (7) bekezdésében a „tűzveszélyes gépeket” szövegrész helyébe a „tűz- vagy robbanásveszélyes készülékeket, gépeket, berendezéseket” szöveg,

136. 202. § (5) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe az „a tudomásra jutást követően késedelem nélkül” szöveg,

137. 202. § (8) bekezdés d) pontjában a „Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve” szövegrész helyébe a „Tűzvédelmi Szabályzatban - annak hiányában írásban - rögzítve” szöveg,

138. 203. § (4) bekezdésében a „bekövetkező események - mint a kivonulás vagy a vonulásból való visszahívás - elfogadható számát és az ezen felül történő eseményekből származó költségek mértékét,” szövegrész helyébe a „bekövetkező eseményekből származó költségek” szöveg,

139. 204. § (4) és (5) bekezdésében az „az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdésben” szöveg,

140. 204. § (6) bekezdésében a „tűzoltó-technikai terméket” szövegrész helyébe a „tűzoltó készüléket” szöveg,

141. 205. § (2) és (3) bekezdésében a „menekülésre számításba vett” szövegrész helyébe a „lakáson kívüli” szöveg,

142. 206. § (1) bekezdésében a „15 nappal” szövegrész helyébe a „legalább 15 nappal” szöveg,

143. 223. §-ában a „Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól” szövegrész helyébe a „Dohányozni csak szélcsendes időben, a kazaltól” szöveg,

144. 225. § (1) bekezdésében a „belterületi ingatlanok” szövegrész helyébe a „belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok” szöveg,

145. 225. § (2) bekezdésében a „katasztrófavédelmi szerv állománya” szövegrész helyébe a „tűzoltóság állománya” szöveg,

146. 227. § (1) bekezdés b) pontjában a „körül kell szántani” szövegrész helyébe a „körül kell szántani vagy tárcsázni” szöveg,

147. 227. § (1) bekezdés b) pontjában a „védősávot kell szántással biztosítani” szövegrész helyébe a „védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani” szöveg,

148. 227. § (1) bekezdés d) pontjában a „traktort ekével” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával” szöveg,

149. 230. § (1) bekezdésében az „az összehúzott szalmát és kazlat” szövegrész helyébe az „a kazlat” szöveg,

150. 232. § (1) bekezdésében a „Robbanásveszélyes osztályú” szövegrész helyébe a „Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó” szöveg,

151. 232. § (6) bekezdésében az „I-II. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész helyébe a „Lakóépületben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó” szöveg,

152. 233. § (1) és (2) bekezdésében, 240. § (5) bekezdésében a „III. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész helyébe a „mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó” szöveg,

153. 235. § (1) bekezdésében az „I-III. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó” szöveg,

154. 240. § (5) bekezdésében az „a 2 l-t” szövegrész helyébe az „az 5 l-t” szöveg,

155. 248. § (3) bekezdésében az „azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 napon belül” szöveg,

156. 248. § (4) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe a „papír alapon vagy elektronikusan írásban” szöveg,

157. 253. § (3) bekezdésében a „hibákat haladéktalanul ki kell javítani” szövegrész helyébe a „hibák javítására haladéktalanul intézkedni kell” szöveg,

158. 254. § (1) bekezdés h) pontjában, 264. § (7) bekezdés e) pontjában az „aláírását” szövegrész helyébe az „aláírását vagy - elektronikusan vezetett napló esetén - egyértelmű azonosítását” szöveg,

159. 255. § (1) bekezdésében, 257. § (1) bekezdés c) pontjában, 257. § (3) bekezdésében az „üzembentartó” szövegrész helyébe az „üzemeltető” szöveg,

160. 255. § (1) bekezdés a) pontjában a „karbantartót” szövegrész helyébe a „jogosult személyt” szöveg,

161. 255. § (5) és (6) bekezdésében az „üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott” szövegrész helyébe az „üzemeltetői ellenőrzést végző” szöveg,

162. 255. § (6) bekezdés a) pontjában az „a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdésben” szöveg,

163. 257. § (1)-(3) bekezdésében a „felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg,

164. 258. § (5) bekezdésében az „ellenőrzéssel megbízott, a felülvizsgálatot, karbantartást végző személy” szövegrész helyébe az „üzemeltetői ellenőrzést végző személy, a jogosult személy” szöveg,

165. 259. § (4) bekezdésében a „felülvizsgálatot, karbantartást végző” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg,

166. 260. § (1) bekezdésében a „felülvizsgálatot végző” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg,

167. 260. § (2)-(5) bekezdésében, 261. § (2) és (3) bekezdésében az „az ellenőrzést végző” szövegrész helyébe az „a jogosult” szöveg,

168. 260. § (3) bekezdés b) pontjában a „rendszerhez, és” szövegrész helyébe a „berendezéshez és” szöveg,

169. 260. § (6) bekezdésében, 261. § (1) bekezdésében a „vizsgálatot végző” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg,

170. 262. § (2) bekezdés j) pontjában az „átjelzéseket és” szövegrész helyébe az „átjelzéseket,” szöveg,

171. 262. § (3) bekezdésében a „tömítetlen csövek, csőkötése” szövegrész helyébe a „tömítetlen, szilárd korróziós szennyeződéseket tartalmazó csövek, csőkötések” szöveg,

172. 262. § (3) bekezdésében a „karbantartó” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg,

173. 264. § (7) bekezdés c) pontjában a „vagy a tűzoltó készülék gyártási száma” szövegrész helyébe az „és a tűzoltó készülék gyártási száma vagy tételszáma” szöveg,

174. 267. § (3) bekezdésében a „nyilvántartással rendelkezik. A nyilvántartás” szövegrész helyébe a „tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A napló” szöveg,

175. 267. § (4) bekezdésében a „nyilvántartás” szövegrész helyébe a „tűzvédelmi üzemeltetési napló” szöveg,

176. 269. § (1) bekezdésében a „félévenként kell felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni” szövegrész helyébe az „évenként kell felülvizsgálni, és ötévenként a teljes rendszert nyomáspróbázni kell” szöveg,

177. 269. § (2) és (6) bekezdésében, 270. § (4) bekezdésében a „féléves” szövegrész helyébe az „éves” szöveg,

178. 270. § (1) bekezdésében a „víztározóról” szövegrész helyébe az „oltóvíztárolóból” szöveg,

179. 270. § (3) bekezdés i) pontjában és 270. § (6) bekezdés d) pontjában a „vízhozamát és” szövegrész helyébe a „vízhozamát - kivéve a közcélú ivóvízhálózaton üzemeltetett tűzcsapokat - és” szöveg,

180. 274. § (1) bekezdésében a „félévenkénti” szövegrész helyébe az „évenkénti” szöveg,

181. 274. § (2) bekezdésében az „A féléves” szövegrész helyébe az „Az éves” szöveg,

182. 275. § (1) bekezdésében a „féléves feladatokon felül a” szövegrész helyébe az „éves” szöveg,

183. 275. § (2) bekezdésében az „1,5 MPa” szövegrész helyébe az „1,0 MPa” szöveg,

184. 282. § (1) bekezdés e) pontjában az „épületek vagy” szövegrész helyébe az „épületek,” szöveg,

185. 289. §-ában a „műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 8-10. cikke” szövegrész helyébe a „műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke” szöveg

lép.

106. § Hatályát veszti az R.

1. 4. § (2) bekezdés 17. pontja,

2. 4. § (2) bekezdés 48. pontjában az „amely oldalhatáraival meggátolja a füst szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő biztosítása céljából,” szövegrész,

3. 4. § (2) bekezdés 93. pontja,

4. 4. § (2) bekezdés 127. pontja,

5. 4. § (2) bekezdés 152. pontjában az „, a tűzgátló válaszfal” szövegrész,

6. 4. § (2) bekezdés 164. pontjában a „megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú,” szövegrész,

7. 4. § (2) bekezdés 184. pontja,

8. 13. § (5) bekezdése,

9. 14. §-a,

10. 17. § (5) bekezdés b) pontjában a „szomszédos telken álló épületek vagy szomszédos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén” szövegrész,

11. 17. § (5) bekezdés d) pontjában a „tűztávolságon belüli részének” szövegrész,

12. 22. § (2) bekezdésében az „és egymástól legfeljebb 5 méter távolságra lévő” szövegrész,

13. 24. § (1) bekezdés b) pontjában az „átszellőztetett” szövegrész,

14. 25. § (6) bekezdése,

15. 34. § (4) és (5) bekezdése,

16. 35. §-a,

17. 37. § (3) bekezdésében a „legalább D tűzvédelmi osztályú és” szövegrész,

18. 42. § (1) bekezdése,

19. 50. § (1) bekezdésében az „alaprendeltetésű” szövegrész,

20. 51. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „képező helyiséget” szövegrész,

21. 58. § (2) és (3) bekezdése,

22. 59. § (7)-(9) bekezdése,

23. 69. és 70. §-a,

24. 89. § (3) bekezdésében az „: üzemkész, működik, hiba” szövegrész,

25. 89. § (6) bekezdése,

26. 90. § (6) bekezdésében az „a 98. § (8) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész,

27. 92. § (5) bekezdése,

28. 93. § (3) és (5) bekezdése,

29. 94. § (1) és (3) bekezdése,

30. 96. § (4) bekezdésében az „, a padlósíktól mért felső harmadában” szövegrész,

31. 96. § (5) és (6) bekezdése,

32. 98. § (4) és (6)-(8) bekezdése,

33. 100. §-a,

34. 59-64. alcíme,

35. 118. § (4) bekezdésében az „Az ajtók tűzvédelmi osztálya legalább A2 legyen.” szövegrész,

36. 125. § (3) bekezdésében a „, valamint naplemente után is üzemelő, szabadon álló KK és MK osztályba tartozó kilátó” szövegrész,

37. 135. § (1) bekezdésében az „Az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni.” szövegrész,

38. 146. § (3) bekezdése,

39. 149. §-ában az „, a 13. melléklet 1. ábrája alapján” szövegrész,

40. 152. § (1) bekezdésében az „a 13. melléklet 2. és 3. ábrája szerint” szövegrész,

41. 153. § (2) és (3) bekezdése,

42. 154. § (2) bekezdése,

43. 159. §-a,

44. 179. § (3), (4), (6) és (9) bekezdése,

45. 189. § (4) bekezdése,

46. 191. § (1) bekezdésében az „, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot” szövegrész,

47. 191. § (3) bekezdésében a „, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék” szövegrész,

48. 191. § (5) bekezdésében az „és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz” szövegrész,

49. 194. § (2) és (5) bekezdése,

50. 229. § (1) bekezdésében a „szalma-összehúzási és” szövegrész,

51. 229. § (6) bekezdésében a „nehezen éghető,” szövegrész,

52. 230. § (1) bekezdésében a „szalmaösszehúzást és a” szövegrész,

53. 230. § (2) bekezdésében a „szalmaösszehúzásban és a” szövegrész,

54. 230. § (3) bekezdése,

55. 232. § (1) bekezdésében az „I-II. tűzveszélyességi fokozatú” szövegrész,

56. 232. § (5) bekezdése,

57. 233. § (1) és (2) bekezdésében, 234. § (1) és (3) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében a „robbanásveszélyes osztályú” szövegrész,

58. 234. § (2) bekezdése,

59. 239. § (1) bekezdésében az „Ezekben robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatók.” szövegrész,

60. 261. § (5) bekezdése,

61. 270. § (2) bekezdése,

62. 270. § (3) és (6) bekezdésében a „teljes körű” szövegrész,

63. 270. § (3) és (6) bekezdésében az „a féléves felülvizsgálat feladatain felül” szövegrész,

64. 271-273. §-a,

65. 274. § (2) bekezdésében az „a lábszelep működőképességét,” szövegrész,

66. 4. melléklete,

67. 6. melléklete,

68. 10. melléklete,

69. 13. melléklete.

107. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.

108. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„1. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez

	A	B	C	D	E
1	A kockázati egység kockázati osztálya	NAK	AK	KK	MK
2	A kockázati egység kijárati szintje és a kijárati szint feletti legfelső, a 12. § (4) bekezdése alapján figyelembe vett építményszintje közötti szintkülönbség (m), valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) Több kijárati szinttel rendelkező kockázati egység esetén azt a kijárati szintet kell figyelembe venni, amely a legnagyobb szintkülönbséget eredményezi az egyes építményszintek és az azokhoz tartozó kijárati szintek szintkülönbségei között	0,00-7,00	7,01-14,00	14,01-30,00	>30,00
3	A kockázati egység kijárati szintje és a kijárati szint alatti legalsó építményszintje közötti szintkülönbség (m) Több kijárati szinttel rendelkező kockázati egység esetén azt a kijárati szintet kell figyelembe venni, amely a legnagyobb szintkülönbséget eredményezi az egyes építményszintek és az azokhoz tartozó kijárati szintek szintkülönbségei között	0,00 - 4,00	4,01 - 7,00	7,01 - 14,00	> 14,00
4	A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő)	1-50	51-300	> 300	a létszám nem releváns

2. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez

	A	B
1	A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége	A kockázati egység kockázata
2	önállóan menekülnek	NAK
3	segítséggel menekülnek	AK
4	előkészítés nélkül menthetők	KK
5	előkészítéssel vagy azzal sem menthetők	5 főig KK, afelett MK

3. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez

	A	B	C
1	Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői		A kockázati egység kockázata
2	Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül		NAK
3	Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy a mennyiségtől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és/vagy tárolóhelyiségenként legfeljebb 300 liter vagy kg (a továbbiakban: l/kg) mennyiségű fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag	a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag passzív tárolása esetén	NAK
4		egyéb esetben	AK
5	Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy a mennyiségtől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és/vagy tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 3 000 l/kg mennyiségben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag	a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag passzív tárolása esetén	AK
6		egyéb esetben	KK
7	Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy a mennyiségtől és a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és/vagy tárolóhelyiségenként 3 000 l/kg-nál nagyobb mennyiségben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag	a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag passzív tárolása esetén	KK
8		egyéb esetben	MK
9	Gázpalacktároló	kizárólag semleges és nem mérgező gázok	NAK
10		éghető, oxidáló, mérgező gázok legfeljebb 1000 kg gázmennyiségig	KK
11		éghető, oxidáló, mérgező gázok, ha a gáz mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot	MK

4. táblázat, A kockázat meghatározása alcímhez

	A	B	C	D
1	Az önálló rendeltetési egység
2	rendeltetése	legnagyobb befogadóképességű helyiségének maximális befogadóképessége	területén rendeltetésszerűen tartózkodó személyek menekülési képessége	maximális alapterülete
3	Lakó	nem releváns	önállóan menekülők	500 m2
4	Közösségi	300 fő	önállóan menekülők
5	Ipari, mezőgazdasági, és a rendeltetés szerinti kockázat mértéke NAK vagy AK	50 fő	önállóan menekülők	300 m2
6	tárolási, és a tárolt anyagok, termékek, tárgyak alapján a kockázat mértéke NAK	nem releváns	nem releváns	300 m2
				”

2. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„2. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, a Tűzeseti szerkezeti állékonyság alcímhez

Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

1

Mértékadó kockázati osztály

NAK

NAK

NAK

AK

AK

AK

KK

KK

KK

MK

MK

MK

2

Épület, önálló épületrész szintszáma [a 12. § (4) bekezdése alapján]

1-2 Ipari, mező- gazda- sági, tárolá- si alap- rend. esetén

3 Ipari, mező- gazda- sági, tárolá- si alap- rend. esetén

4

1-2

3

4-7

1-2

3-6

7-15

1-2

3-15

>15

1-3 lakó alap- rend. esetén

1-3 Közös- ségi alap- rend. esetén

3

Építményszerkezet

Krité- rium

Elvárt tűzállósági teljesítmény és tűzvédelmi osztály

4

Teherhordó építményszerkezetek, a födémek és a legfelső szint lefedését biztosító szerkezet kivételével - a tűzterjedésgátlásban szerepet játszó falakra EI kritérium is vonatkozik - a pinceszinti szerkezetek tűzvédelmi osztálykövetelménye legalább A2, tűzállósági teljesítménykövetelménye legalább R30

R

15 D

30 D

60 D

30 D

30 C

60 A2

30 A2

60 A2

90 A2

60 A2

90 A2

120 A2

5

Pinceszint feletti, emeletközi, tetőtér alatti és padlásfödémek - a tűzterjedésgátlásban szerepet játszó födémekre EI kritérium is vonatkozik - a pinceszint feletti szerkezetek tűzvédelmi osztálykövetelménye legalább A2, tűzállósági teljesítménykövetelménye legalább R30

R

15 D

30 D

60 D

30 D

30 C

60 A2

30 A2

60 A2

90 A2

60 A2

90 A2

90 A2

6

Tetőfödémek és a legfelső szint lefedését biztosító teherhordó szerkezetek - a szerkezetre vonatkozó EI kritériumtól el lehet tekinteni, ha a szerkezet megnyílása, átmelegedése a szerkezet környezetét nem veszélyezteti és a szerkezet vagy valamelyik részének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével - a szerkezetre csak a táblázat szerinti D, de legfeljebb C tűzvédelmi osztály követelmény vonatkozik, ha be nem épített tetőteret, padlásteret, emberi tartózkodásra nem alkalmas teret határol el a külső légtértől - a felülvilágító tartószerkezetére csak tűzvédelmi osztály követelmény vonatkozik

REI

15 D

15 D

30 D

15 D

15 D

30 A2

30 D

30 A2

60 A2

30 A2

60 A2

60 A2

7

A legfelső szint lefedését biztosító, nem teherhordó szerkezet - 80 kg/m2 feletti felülettömeg esetén a 6. sor szerinti követelményt kell teljesíteni - a szerkezetre vonatkozó EI kritériumtól el lehet tekinteni, ha a szerkezet megnyílása, átmelegedése a szerkezet környezetét nem veszélyezteti és a szerkezet vagy valamelyik részének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével - a szerkezetre vonatkozó REI kritériumtól el lehet tekinteni, ha a szerkezet megnyílása, átmelegedése a szerkezet környezetét nem veszélyezteti, a szerkezet vagy valamelyik részének meggyulladása nem jár a tűz jelentős tetőfelületre való kiterjedésének veszélyével és a tönkremenetele nem veszélyezteti a teherhordó szerkezetek állékonyságát

REI

15 D

15 D

15 D

15 D

15 D

15 A2

15 D

30 A2

30 A2

30 A2

30 A2

60 A2

8

Épületen belüli és menekülési útvonalnak minősülő lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezetei

R

15

30

60

30

30

60 A2

30

60

90 A2

60

90 A2

9

Menekülési útvonalat képező szabadlépcső tartószerkezete

-

A2

10

Tűzfal

REI

120 A1

180 A1

180 A1

11

Tűzgátló fal és födém - EI helyett EW kritérium alkalmazható a legalább B tűzvédelmi osztályú tűzgátló fal esetében, a közlekedésre, menekülésre szolgáló padlófelülettől mért 2,10 m feletti sávban - EI helyett EW kritérium alkalmazható tűzterjedés ellen védett külső térelhatároló falban, ha a tűz átterjedésének veszélyét nem növeli

EI (EW)

30 A2

60 A2

30 A2

30 A2

60 A2

30 A2

60 A2

90 A2

60 A2

90 A2

120 A2

12

Tűzterjedés elleni gát

a csatlakozó födémre, falra előírt követelménnyel legalább megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb 90 A2

13

Tűzgátló válaszfal - EI helyett EW kritérium alkalmazható a válaszfal a közlekedésre, menekülésre szolgáló padlófelülettől mért 2,10 m feletti sávjában

EI (EW)

15

30

14

Tűzgátló nyílászáró tűzfalban

EI2 C

90

15

Tűzgátló nyílászáró tűzgátló falban és tűzgátló födémben

Födém- ben: REI C

30

30

30

30

60

60

90

16

Tűzgátló záróelem

EI

17

Felvonóakna ajtó, ha tűzterjedés elleni védelemre szolgál

a vonatkozó műszaki követelmény szerint

18

Tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek, tűzgátló lineáris hézagtömítések

EI

az átvezetéssel érintett, továbbá a csatlakozó szerkezetekre előírt követelménnyel legalább megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb EI 90

19

Menekülési útvonal padlóburkolata

Dfl-s1

Dfl-s1

Cfl-s1

Dfl-s1

Bfl-s1

Bfl-s1

20

Menekülési útvonal padlóburkolata lépcsőházban

Bfl-s1

A2fl-s1

Bfl-s1

A2fl-s1

21

Menekülési útvonal falburkolata, álmennyezete, mennyezetburkolata

D-s1, d0

D-s1, d0

C-s1, d0

D-s1, d0

B-s1, d0

A2-s1, d0

B-s1, d0

A2-s1, d0

22

Menekülési útvonalon alkalmazott hő- és hangszigetelés, burkolat nélkül vagy burkolattal

B-s1, d0

B-s1, d0

A2-s1, d0

A2-s1, d0

A2-s1, d0

23

Menekülési útvonal álpadlója

REI

15 D

15 D

30 C

30 D

30 A2

60 A2

60 A2

90 A2

”

3. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„3. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, a Tűztávolság alcímhez

	A	B	C	D	E
1	A épület mértékadó kockázati osztálya	A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B épület mértékadó kockázati osztálya
2		NAK	AK	KK	MK
3	NAK	3	5	6	7
4	AK	5	6	7	8
5	KK	6	7	8	9
6	MK	7	8	9	10

2. táblázat, a Tűztávolság alcímhez

	A	B	C	D	E
1	A tárolási egységben tárolt anyag jellege, tűzveszélyességi jellemzői	Épület és tárolási egység közötti tűztávolság (m), ha az épület mértékadó kockázati osztálya
2		NAK	AK	KK	MK
3	Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül	nincs követelmény (tekintettel az éghető csomagolás és tárolóeszköz hiányára)
4	Csak fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, 3000 litert meghaladó mennyiségben	10	10	12	14
5	Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és legfeljebb 3 000 liter mennyiségben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolással Kizárólag fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag legfeljebb 3 000 liter mennyiségben	6	6	8	10
6	Létesítményen kívüli kazal, szérű, rostnövénytároló	50		100	200

3. táblázat, a Tűztávolság alcímhez

	A	B
1	A tárolási egységben tárolt anyag jellege, tűzveszélyességi jellemzői	A tárolási egységtől tartandó tűztávolság (m)
2	Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül	nincs követelmény
3	Csak fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag 3 000 litert meghaladó mennyiségben	15
4	Mérsékelten tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és legfeljebb 3 000 liter mennyiségben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolással Kizárólag fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag legfeljebb 3 000 liter mennyiségben	10
5	Létesítményen kívüli kazal, szérű, rostnövénytároló	20
		”

4. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„5. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, a Tűzszakaszok kialakítása alcímhez

	A	B	C	D	E	F	G
1			A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m2), beépített tűzoltó berendezés nélkül/tűzoltó berendezéssel
2		Rendeltetés	A kockázati egység kockázati osztálya
3			NAK		AK	KK	MK
4			ha az épület mértékadó kockázata NAK	ha az épület mértékadó kockázata AK, KK vagy MK
5	Lakó, üdülő	Lakás, üdülőegység	1 000/-	4 000/-	5 000/-		1 000/-
6	Szállás	Kereskedelmi szálláshely, jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálló, kollégium és lakóotthon, ideértve az akadálymentesített szálláshelyeket	750/1 500	4 000/8 000	4 000/8 000	3 000/6 000	1 000/1 500
7		jellemzően menekülésben korlátozott személyeknek	-	-	1500/3000	1 000/1 500	500/750
8	Iroda, igazgatás	Iroda, igazgatás, hivatal	1 000/2 000	4 000/8 000	3 000/6 000		1 000/1 500
9	Oktatás, nevelés, gyermekfoglalkoztatás és ellátás	jellemzően menekülésben korlátozott személyeknek, ha a menekülési képességet a 6 év alatti életkor korlátozza,	-	-	1 500/3000	1000/1500	500/750
10		jellemzően menekülésben korlátozott személyeknek, ha a menekülési képességet a 6-10 év közötti életkor korlátozza, továbbá jellemzően menekülésben nem korlátozott személyeknek, beleértve az akadálymentes környezetet	1 000/2 000	4 000/8 000	3 000/6 000		1 000/1 500
11		jellemzően menekülésben korlátozott személyeknek, ha menekülési képességet nem életkortól függő körülmény korlátozza	-	-	-	1 000/1 500	1 000/1 500
12	Egészségügyi	Kizárólag járóbeteg-ellátás	750/1 500	4 000/8 000	3 000/6 000		1 000/1 500
13		Fekvőbeteg-ellátás	750/1 500	2 000/4 000	1 500/3 000	1 000/1 500	500/750
14	Szociális	Szociális nappali ellátás intézménye (pl. idősek klubja, menekülésben korlátozott személyek nappali ellátása, hasonló rendeltetések)	750/1 500	2 000/4 000	1 500/3 000	1 000/1 500	500/750
15	Közösségi szórakoztató, kulturális, hitéleti, továbbá nézőtérrel vagy anélkül kialakított rendezvénytereket befogadó rendeltetések	Diszkó, zenés-táncos szórakozóhely	500/1 000	750/1 500	2 000/4 000		500/750
16		Egyéb Megjegyzés: a rendezvénytér helyisége - önálló tűzszakaszként való kialakítás esetén - 50%-kal meghaladhatja a táblázatban megadott értéket	1 500/3 000	4 000/8 000	5 000/10 000	4 000/6 000	2 000/3 000
17	Kereskedelmi, szolgáltató	Üzlet, szolgáltatóegység	1 000/2 000	4 000/8 000	4 000/8 000	3 000/4 500	1 000/1 500
18		Áruház, raktáráruház, bevásárlóközpont	1 000/2 000	4 000/8 000	8 000/16 000	7 000/14 000	3 000/6 000
19	(Kizárólag) sport	sportlétesítmény	1 000/2 000	5 000/10 000	15 000/30 000	12 000/18 000	-
20		sportlétesítmény, ha a kockázati egység a magasság miatt tartozik MK osztályba	-	-	-	-	2 000/3 000
21		sportlétesítmény, ha a kockázati egység nem a magasság miatt tartozik MK osztályba	-	-	-	-	10 000/15 000
22	Közlekedési	Állomás, terminál, hasonló rendeltetések	1 000/2 000	4 000/8 000	5 000/10 000		2 000/3 000
23	Kényszertartózkodás	Büntetés-végrehajtás	-	-	2 000/4 000	1 000/1 500	500/750
24		Pszichiátria	-	-	2 000/4 000	1 000/1 500	500/750
25	Egyéb közösségi rendeltetés		1 500/3 000	4 000/8 000	4 000/8 000	3 000/6 000	2 000/3 000

2. táblázat, a Tűzszakaszok kialakítása alcímhez

	A	B	C	D	E
1	A tárolási rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész	A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m2), beépített tűzoltó berendezés nélkül/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m3) a megengedett alapterület 10-szerese
2		A kockázati egység kockázati osztálya
3		NAK	AK	KK	MK
4	Földszintes épület, önálló épületrész	10 000/20 000	12 000/24 000	7 000/14 000	4 000/8 000
5	Több szintből álló épület, önálló épületrész	8 000/16 000	10 000/20 000	5 000/10 000	3 000/6 000
6	Részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz	4 000/8 000	5 000/10 000	2 500/10 000	1 500/3 000

3. táblázat, a Tűzszakaszok kialakítása alcímhez

	A	B	C	D	E
1	Az ipari, mezőgazdasági rendeltetésű kockázati egységet befogadó épület, önálló épületrész	A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m2), beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés nélkül/tűzjelző berendezéssel/tűzoltó berendezéssel A tűzszakasz megengedett térfogata (m3) a megengedett alapterület 10-szerese
2		A kockázati egység kockázati osztálya
3		NAK	AK	KK	MK
4	Földszintes épület, önálló épületrész	8 000/12 000/ 24 000	10 000/15 000/ 30 000	5 000/10 000/ 20 000	1 000/4 000/8 000
5	Több szintből álló épület, önálló épületrész	4 000/8 000/ 16 000	7 000/10 000/ 20 000	4 000/8 000/ 16 000	1 000/3 000/6 000
6	Részben vagy teljesen pinceszinti tűzszakasz	2 000/4 000/8 000	3 500/5 000/ 10 000	2 000/4 000/8 000	500/1 500/3 000
7	Kizárólag növénytermesztésre szolgáló földszintes építmény	korlátlan
					”

5. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„7. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, A kiürítés általános követelményei alcímhez

	A		B	C	D	E	F
1			Füstszegény levegő- réteg magassága	A megengedett legnagyobb útvonalhossz (m), ha a kiürítendő kockázati egység kockázati osztálya
2				NAK	AK	KK	MK
3	Menekülési út elérési távolsága			30	45	45	45
4	Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül
5	Menekülési út elérési távolságának, valamint átmeneti védett tér és biztonságos tér menekülési útvonal nélküli elérési távolságának megengedett növelése (m)	tűzjelző berendezéssel és hő- és füstelvezetéssel ellátott térben, ha nincs tűzoltó berendezés, de a kiürítési útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek	4-10 m	+5 m	+10 m	+10 m	+10 m
6			>10 m	+10 m	+15 m	+15 m	+15 m
7		ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén, tűzjelző és tűzoltó berendezéssel és hő- és füstelvezetéssel ellátott térben, ha a helyiség alapterülete meghaladja az 5 000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2, és a kiürítési útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek	4-7 m	+ 15 m	+20 m	+20 m	+20 m
8
			7-10 m	+ 20 m	+25 m	+25 m	+25 m
9			>10 m	+25 m	+30 m	+30 m	+30 m
10		ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén, tűzjelző és tűzoltó berendezéssel és hő- és füstelvezetéssel ellátott térben, ha a helyiség alapterülete meghaladja a 10 000 m2-t, és a kiürítési útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek	4-7 m	+ 20 m	+25 m	+25 m	+25 m
			7-10 m	+30 m	+35 m	+35 m	+35 m
11
12			>10 m	+40 m	+45 m	+45 m	+45 m
13		ha kétirányú kiürítés biztosított és azon belül a közös útvonal hosszúsága nem haladja meg a teljes hosszúság 15%-át, és a kiürítési útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek	4-10 m	+ 15 m	+20 m	+20 m	+20 m
14			>10 m	+40 m	+45 m	+45 m	+45 m
15	Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza			200	300	300	300
16	Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a menekülési útvonalba lépés helyétől mérve			40

2. táblázat, A kiürítési számítás alcímhez

	A		B	C	D	E	F
1			Füstszegény levegőréteg magassága	A kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati egység kockázati osztálya
2				NAK	AK	KK	MK
3	Első szakasz			1,0	1,5	1,5	1,5
4	Első szakasz megengedett növelése (perc)	tűzjelző berendezéssel és hő- és füstelvezetéssel ellátott térben, ha nincs tűzoltó berendezés, de a kiürítési útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek	4-10 m	+0,2	+0,3	+0,3	+0,3
5			>10 m	+0,3	+0,5	+0,5	+0,5
6		ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén, tűzjelző és tűzoltó berendezéssel és hő- és füstelvezetéssel ellátott térben, ha a helyiség alapterülete meghaladja az 5 000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2, és a kiürítési útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek	4-7 m	+0,5	+0,7	+0,7	+0,7
7			7-10 m	+0,6	+0,8	+0,8	+0,8
8			>10 m	+0,7	+1,0	+1,0	+1,0
9		ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén, tűzjelző és tűzoltó berendezéssel és hő- és füstelvezetéssel ellátott térben, ha a helyiség alapterülete meghaladja a 10 000 m2-t, és a kiürítési útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek	4-7 m	+0,5	+0,7	+0,7	+0,7
			7-10 m	+1,0	+1,3	+1,3	+1,3
10
11			>10 m	+1,3	+1,5	+1,5	+1,5
12		ha kétirányú kiürítés biztosított és azon belül a közös útvonal hosszúsága nem haladja meg a teljes hosszúság 15%-át, és a kiürítési útvonalon biztonsági világítás és menekülési jelek létesülnek	4-10 m	+0,5	+1,0	+1,0	+1,0
13			>10 m	+1,3	+1,5	+1,5	+1,5
14	Második szakasz			6,0	8,0	8,0	8,0
							”

6. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„8. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása alcímhez

	A	B	C
1		Tűzszakasz terület (m2)	Szükséges oltóvíz-intenzitás (liter/perc)
2	0-tól 50-ig	-	0
3	nagyobb, mint de legfeljebb	50, 150	600
4	nagyobb, mint de legfeljebb	150, 300	900
5	nagyobb, mint de legfeljebb	300, 500	1 200
6	nagyobb, mint de legfeljebb	500, 800	1 500
7	nagyobb, mint de legfeljebb	800, 1 200	1 800
8	nagyobb, mint de legfeljebb	1 200, 1 600	2 100
9	nagyobb, mint de legfeljebb	1 600, 2 000	2 400
10	nagyobb, mint de legfeljebb	2 000, 2 500	2 700
11	nagyobb, mint de legfeljebb	2 500, 3 200	3 000
12	nagyobb, mint de legfeljebb	3 200, 3 900	3 300
13	nagyobb, mint de legfeljebb	3 900, 4 600	3 600
14	nagyobb, mint de legfeljebb	4 600, 5 400	3 900
15	nagyobb, mint de legfeljebb	5 400, 6 200	4 200
16	nagyobb, mint de legfeljebb	6 200, 7 200	4 500
17	nagyobb, mint de legfeljebb	7 200, 8 200	4 800
18	nagyobb, mint de legfeljebb	8 200, 9 200	5 100
19	nagyobb, mint de legfeljebb	9 200, 10 400	5 400
20	nagyobb, mint de legfeljebb	10 400, 12 000	5 700
21	nagyobb, mint	12 000	6 000

2. táblázat, a Fali tűzcsapok kialakítása alcímhez

	A	B	C	D	E	F	G
1	Legfelső padlószint magassága	Legfeljebb 14 m		14 m-nél nagyobb és legfeljebb 30 m		30 m-nél nagyobb
2	Az építmény megnevezése	Egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok
3		egyidejűsége	vízhozama [liter/perc/ tűzcsap]	egyidejűsége	vízhozama [liter/perc/ tűzcsap]	egyidejűsége	vízhozama [liter/perc/ tűzcsap]
4	Lakóépület	-	-	2	150	2	200
5	Igazgatási, iroda- és oktatási épület	1	80	2	150	4	200
6	Egészségügyi, szociális intézmények, szállás épületek	2	100	3	150	4	200
7	Egyéb közösségi épületek	2	150	3	200	4	200
8	Ipari, mezőgazdasági, termelő, tárolási épületek	2	150	3	150	4	200
							”

7. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„9. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, a Hő- és füstelvezetés alcímhez

	A	B	C	D	E	F
1	Érintett helyiség		Természetes füstelvezetés legkisebb mértéke			Légcsere mértéke
2			Hatásos nyílásfelület		Füstszegény levegőréteg magassága (m)	(ha nem a hatásos nyílásfelületet alkalmazzák)
3			a helyiség alapterületének %-ában kifejezve	minimuma (m2)
4	Menekülési útvonalat képező	közlekedő, folyosó	1	1 m2	-	30/óra
5		lépcsőház	5	1 m2	-	30/óra
6	Fedett átrium		3	1 m2	-	-
7	1200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiség, valamint tömegtartózkodásra szolgáló helyiség	a füstszakasz számított belmagassága legfeljebb 4 m	1	-	-	-
8		a füstszakasz számított belmagassága meghaladja a 4 m-t	-	-	a számított belmagasság fele, de legalább 3 m	-
9	Pinceszinti helyiség		1	0,3 m2	-	-

2. táblázat, a Hő- és füstelvezetés alcímhez

	A	B	C	D	E	F
1	Füstelvezetéssel érintett helyiség	Füstelvezető ventilátor	Füstelvezető, valamint légpótló légcsatorna		Füstcsappantyú
2			érintett helyiséggel azonos tűzszakaszban	az érintett helyiség tűzszakaszától eltérő tűzszakaszban	egy tűzszakaszon belül	tűzszakaszok között
3	Ha az érintett helyiséget befogadó tűzszakasz teljes területét beépített vízzel oltó berendezés védi	F300 60	E300 x S single, ahol x legalább megegyezik az emeletközi födémre a beépítési helyen előírt időtartam- követelménnyel	EI x S multi, ahol x megegyezik a tűzgátló szerkezetekre a beépítési helyen előírt időtartam- követelménnyel	E300 x S single ahol x legalább megegyezik az emeletközi födémre a beépítési helyen előírt időtartam- követelménnyel	EI x S multi, ahol x legalább megegyezik a tűzgátló szerkezetekre a beépítési helyen előírt időtartam- követelménnyel
4	Egyéb esetben	F400 90	E600 x S single, ahol x legalább megegyezik az emeletközi födémre a beépítési helyen előírt időtartam- követelménnyel	EI x S multi, ahol x legalább megegyezik a tűzgátló szerkezetekre a beépítési helyen előírt időtartam- követelménnyel	E600 x S single ahol x legalább megegyezik az emeletközi födémre a beépítési helyen előírt időtartam- követelménnyel	EI x S multi, ahol x legalább megegyezik a tűzgátló szerkezetekre a beépítési helyen előírt időtartam- követelménnyel
						”

8. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„11. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat a Tűzeseti fogyasztók működőképessége alcímhez

	A	B	C	D	E
1	Tűzeseti fogyasztó	időtartam (perc)
2		A kockázati egység kockázati osztálya
3		NAK	AK	KK	MK
4	Biztonsági világítás	30	30	60	90
5	Gépi hő és füstelvezetés és légpótlás	30	30	60	90
6	Hő és füstelvezetés és légpótlás nyílászárói	30	30	30	30
7	Túlnyomásos füstmentesítés	30	30	60	90
8	Tűzoltó felvonó	30	30	60	90
9	Tűzoltó rádióerősítő	Nincs követelmény		90	90
10	Oltóvízellátás nyomásfokozó szivattyúja	az oltóvízellátás előírt időtartamával megegyező ideig
11	Menekülési felvonó	30	30	60	90
12	Evakuációs hangosító rendszer	30	30	30	60
13	Átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összeköttetés	30	30	60	90
14	beépített tűzjelző berendezés	a XV. Fejezet szerint
15	beépített vízzel, habbal oltó berendezés	a vonatkozó műszaki követelményben előírt működési időtartamig
16	beépített gázzal oltó berendezés, ha az oltás fenntartásához szükséges	15
17	beépített vízköddel oltó berendezés	30
18	beépített tűzterjedésgátló berendezés	a berendezés tűzvédelmi vizsgálata során megállapított időtartamig

2. táblázat a Tűzeseti fogyasztók működőképessége alcímhez

	A	B	C
1	tűzeseti fogyasztó	megengedett kiesés mértéke
2		NAK, AK, KK osztályú kockázati egység	MK osztályú kockázati egység
3	biztonsági világítás menekülési jelek megvilágítása	egy tűzszakasz egy szintjén belül legfeljebb	egy tűzszakasz egy szintjén belül legfeljebb 500 m2
4	evakuációs hangosító rendszer	1600 m2 ellátott alapterület	ellátott alapterület
			”

9. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„12. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, a Villámvédelem alcímhez

	A	B	C
1	Az építmény rendeltetése	Védelmi szint
2		Villámvédelmi fokozat (LPS)	Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem fokozata (LPL-SPD)
3	Oktatási rendeltetésű épületek	III	III-IV
4	Menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek, egészségügyi rendeltetésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek	III	III-IV
5	Tömegtartózkodásra szolgáló épületek, építmények (nem tartozik ide az ideiglenes sátrak és ponyva szerkezetű építmények)	IV	III-IV
6	Szállodák, kollégiumi épületek (50 fő befogadóképesség felett)	III	III-IV
7	Robbanásveszélyes épület vagy szabadtér	II	II
8	Korlátozott mértékben robbanásveszélyes épület	Robbanásveszélyes térrész: II Nem robbanásveszélyes térrész: IV	III-IV

2. táblázat, az Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem alcímhez

	A	B	C	D
1	A feltöltődés forrása	Zónában a veszélyes anyag csoportja:
2		ÁSZ	NSZ	RSZ
3			IIA IIB	IIC	RLE: levezetési ellenállás értéke (MΩ) RSZ: Rendkívül nagy szikraérzékenység [0,1 mJ -nál kisebb minimális gyújtási energia (MIE)]
4		Levezetési ellenállás értéke (RLE)			NSZ: Nagy szikraérzékenység (0,1 mJ és annál nagyobb, de 4 mJ -nál kisebb MIE)
5	Emberi test	160 MΩ	100 MΩ	80 MΩ	ÁSZ: Átlagos szikraérzékenység (4 mJ és annál nagyobb, de 20 mJ -nál kisebb MIE)
6	Kis jármű	15 MΩ	10 MΩ	5 MΩ	IIA, IIB, IIC: a robbanásveszélyt okozó anyag gázcsoportja (ATEX)
7	Nagy jármű	6 MΩ	3 MΩ	1 MΩ	Porok esetében a porok MIE értéke határozza meg a szükséges levezetési ellenállás értéket.
					Kis jármű: a belső térben használatos kis teherbírású elektromos targonca, vagy annál kisebb jármű, vagy eszköz, ilyen lehet a kézi irányítású elektromos béka, kerékpár, kerekes guruló asztal.
					Nagy jármű: a belsőtérben használatos elektromos targoncánál nagyobb jármű, ilyen lehet a nagy teherbírású targonca, tehergépjármű, tartálykocsi.”

10. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„14. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, a Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai fejezethez

Beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés létesítési kötelezettsége

	A	B	C	D	E
1	Rendeltetés, önálló rendeltetési egység	Kockázati egység kockázati osztálya	További feltétel	Tűzjelző berendezés	Tűzoltó berendezés
2				szükséges az önálló rendeltetési egység területén
3	Szállás
4	Kereskedelmi szálláshely, kollégium, diákszálló, munkásszálló, menekülésben korlátozott személyek lakóotthona és más szállásrendeltetések	NAK, AK, KK	20 fő elhelyezett személy felett	igen	hatósági kötelezés esetén
5		KK	50 fő elhelyezett személy felett	igen	igen
6		MK	-	igen	igen
7	Iroda, igazgatás
8	Iroda, tárgyaló, bemutató terem, pénzügyi szolgáltatás, posta	NAK	500 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
9		AK	1 000 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
10		KK	1 000 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
11		MK	-	igen	igen
12	Nevelés, oktatás
13	Bölcsőde, óvoda, iskola, főiskola, egyetem, felnőtt képzés és más nevelési, oktatási rendeltetések	AK, KK	500 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
14		MK	-	igen	igen
15	Menekülésben korlátozott személyek speciális oktatási intézménye		legfeljebb 50 fő ellátott	igen	hatósági kötelezés esetén
16			50 fő felett	igen	igen
17	Egészségügy és szociális
18	Háziorvosi rendelő, szakorvosi rendelő	AK, KK	500 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
19		MK	-	igen	igen
20	Fekvőbeteg-ellátás, kórház, klinika, szanatórium	KK	-	igen	hatósági kötelezés esetén
21		KK	100-nál több férőhely esetén	igen	igen
22		MK	-	igen	igen
23	Fekvőbeteg-ellátáshoz kapcsolódó műtő	-	-	igen	hatósági kötelezés esetén
24	Hitéleti
25	Templom, zsinagóga, imaház, más hitéleti rendeltetés	KK	100 fő helyiség- befogadó-képesség felett	igen	hatósági kötelezés esetén
26		MK		igen	hatósági kötelezés esetén
27	Kulturális, művelődési, szórakoztató, rendezvényterek
28	Színház, zene-színház, opera, hangverseny, balett, múzeum, képtár, könyvtár, kultúrház, közösségi ház, mozi, más nézőtérrel vagy anélkül kialakított rendezvénytér	AK	100 fő helyiség- befogadó-képesség felett	igen	hatósági kötelezés esetén
29		KK	-	igen	hatósági kötelezés esetén
30		KK	3 000 fő helyiség- befogadó-képesség felett	igen	igen
31		MK	-	igen	igen
32		-	a színpad belmagassága a színpad padlósíkjától mérve meghaladja a 8 m-t	igen	igen a színpad védelmére
33	Kényszertartózkodás
34	Börtön, fegyház, pszichiátria és más kényszertartózkodás	AK, KK, MK	100 fő elhelyezett felett	igen	hatósági kötelezés esetén
35	Kereskedelmi, szolgáltató
36	Áruház, üzlet, hipermarket, bevásárló központ, vendéglátóhely	AK, KK	1 000 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
37		KK	4 000 m2 felett	igen	igen
38		MK	-	igen	igen
39	Vásárcsarnok, fedett piac	KK és MK	4 000 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
40	Sport
41	Sportcsarnok, uszoda, fedett jégpálya, fedett labdajáték pálya, edzőterem stb.	NAK és AK	4 000 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
42		KK és MK	-	igen
43	Közlekedés
44	Közösségi és tömegközlekedési létesítmény közönségforgalmi terei (váróterem, pénztárak stb.)	AK	2 000 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
45		KK	1 000 m2 felett	igen	hatósági kötelezés esetén
46		MK	-	igen	hatósági kötelezés esetén
47	Közforgalmú gyalogos aluljáróban lévő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó zárt helyiség	-	az aluljáróban lévő üzletek összesített alapterülete meghaladja az 500 m2-t	igen	hatósági kötelezés esetén
48	Felszín alatti vasút, közönségforgalmi, üzemi területek zárt terei	-	-	igen	igen [a 118. § (2) bekezdésében és a 121. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint]
49	Közúti alagút	-	1 000 m hosszúság felett	igen	hatósági kötelezés esetén
50	Gépjárműtárolás
51	Zárt gépjármű tároló tűzszakasza	AK	60 gépjármű felett	Igen	hatósági kötelezés esetén
52		KK	30 gépjármű felett	igen	hatósági kötelezés esetén
53		MK	15 gépjármű felett	igen	hatósági kötelezés esetén
54		KK, MK	100 gépjármű felett	igen	igen
55	Raktározás, tárolás
56	Raktár (kivéve az ömlesztett mezőgazdasági tárlóhelyiséget és nyitott tárolókat)	AK	a megengedett tűzszakaszméret 50%-a felett	igen	hatósági kötelezés esetén
57		KK, MK	-	igen	hatósági kötelezés esetén
58	Ipari, mezőgazdasági rendeltetés
59	Üzemi területek			hatósági kötelezés esetén	hatósági kötelezés esetén
60	Egyéb
61	Olajat, zsiradékot felhasználó, feldolgozó nagykonyhai készülékek	-	Az egy csoportba telepített, vagy egy elszívóernyő alá telepített készülékek összteljesítménye meghaladja az 50 kW-ot	-	igen
62	Az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő állomás (a kútoszlopok hatáskörzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében)	-	-	igen	igen
63	Zárt konténeres I. tűzveszélyességi fokozatú üzemanyag kimérésére szolgáló üzemanyagtöltő állomás zárt tere	-	-		igen
					”

11. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„15. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, a Éghető folyadékok és olvadékok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények fejezethez

Az éghető folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tárolótelep védőtávolságai más, nem a tárolótelephez tartozó létesítménytől, építménytől mérve (m)

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1	Megnevezés	501 m3-10 000 m3			10 001 m3-40 000 m3			40 000 m3 feletti
2		folyadékmennyiséget tároló tárolótelep
3		I.	II.	III.	I.	II.	III.	I.	II.	III.
4		tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén *
5	Lakó-, üdülő- és intézményterület	100	75	40	150	100	60	300	150	75
6	KK és MK mértékadó kockázati osztályú épületek	50	50	50	80	80	60	150	150	150
7	NAK és AK mértékadó kockázati osztályú épületek	50	25	20	60	40	20	150	75	75
8	Autópálya, autóút	100	100	100	100	100	100	100	100	100
9	Egyéb kiépített közforgalmi út	50	50	50	50	50	50	50	50	50
10	Vonat közlekedésére használt vágány	100	100	50	100	100	50	100	100	50
11	Vasútállomás	200	150	100	300	200	100	500	250	100

2. táblázat, az Éghető folyadékok és olvadékok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények fejezethez

Védőtávolságok (m)

	A	B	C	D	E	F
1	Megnevezés	Kútoszlop - gázolaj esetén és benzinnél pisztolygőz elvezetéssel	Dómakna, töltőhely, konténerkút - gázolaj esetén és benzinnél gázingával	Föld feletti tartály dómja gázolaj esetén és benzinnél gázingával	Kezelő-, mosóépület, kültéri szervizberend ezések, üzlet	Pébégáz-cseretelep *
2	KK és MK mértékadó kockázati osztályú épületek	10	10	25	10	10
3	NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épületek	5	5	10	6	10
4	Vonat közlekedésére használt vasúti vágány	20	20	20	15	20
5	Vontató, ipari- és közforgalmú rakodóvágány, villamos vágány	6 *	5	10	6	10
6	Föld alatti, nem a töltőállomáshoz tartozó közművezeték	Vonatkozó műszaki követelmény szerint
7	Gáz, kőolaj vagy terméktávvezeték	Vonatkozó műszaki követelmény szerint

3. táblázat, az Éghető folyadékok és olvadékok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények fejezethez

Elhelyezési távolságok (m)

	A	B	C	D	E	F	G	H	I
1	Megnevezés	Kútoszlop	Dómakna	Kenőanyag- tároló és kirakatszekrény	Föld feletti tartály	Éghető anyagot tároló konténer	Konténerkút	Fáradtolaj- gyűjtő edényzet	Pébégáz- cseretelep *
2	Kezelőépület, üzlet, gépkocsimosó épület nyílászáró szerkezete (nyitható ajtó, ablak)	2	2	-	8	-	8	2 *	5
3	Kültéri szervizberendezések	2	2	-	8	3	8	-	5
4	Kútoszlop	-	Hatáskörzeten kívül	-	2	5	-	5	10
5	Föld feletti tartály	2	-	5	0,5	5	1	5	10
6	Konténerkút	-			1		1
7	Fáradtolaj-gyűjtő edényzet	5	-	3	5	3	5	-	5
8	Pébégáz-cseretelep	10	10	5	10	5	10	5	-
9	LPG (autógáz) vagy CNG (sűrített földgáz) gáztartály	10	10	5	10	5	10	5	10

4. táblázat, az Éghető folyadékok és olvadékok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények fejezethez

Cseretelepek telepítési távolságai (m)

	A	B	C	D	E	F
1	Védett létesítmény	Megengedett legkisebb távolság a csereteleptől méterben, a cseretelep kategóriája szerint
2		„1”  *	„2”	„3”	„4”	„kategórián felüli”
3	MK és KK mértékadó kockázati osztályú épület	5	10	20	30	50
4	NAK és AK mértékadó kockázati osztályú épület	5	5	10	10	10
5	Vasúti forgalmi vágány	20	30	50	50	50
6	Közlekedési út, járdára, kerékpárút	5	10	15	20	30
7	Talajszintnél mélyebben fekvő építmény, műtárgy (pl. pince, kút, csatorna), illetve nyitott vízfolyás és árok	5	10	10	10	10
8	Erősáramú villamos szabadvezeték	külön jogszabály szerint
						”

12. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„16. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, a Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez

	A	B	C	D
1	Oltóanyag-egység [OE]	MSZ EN 3-7 szabvány szerinti tűzosztály		MSZ EN 1866 szabványsorozat szerinti tűzosztály
2		A	B
3	1	5A	21B
4	2	8A	34B
5	3		55B
6	4	13A	70B
7	5		89B
8	6	21A	113B
9	9	27A	144B
10	10	34A
11	12	43A	183B
12	15	55A	233B
13	16			I B
14	17			II B
15	18			III B
16	19			IV B

2. táblázat, a Beépített tűzjelző- és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez

	A	B	C
1	Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m2	Általános esetben OE	Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag tárolása esetén OE
2	50	2	6
3	100	3	9
4	200	4	12
5	300	5	15
6	400	6	18
7	500	7	21
8	600	8	24
9	700	9	27
10	800	10	30
11	900	11	33
12	1000	12	36
13	minden további 250	+2	+6
			”

13. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„17. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, az Éghető folyadékok és gázok használati szabályai fejezethez

Kereskedelmi egység területén maximálisan tárolható fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékok és aeroszolok

	A	B	C	D	E
1	Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékok és aeroszolok tárolási jellemzői	A kereskedelmi egységet befogadó kockázati egység teljes területén oltóberendezés	Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékok és aeroszolok megengedett mennyisége (liter/kg) a kereskedelmi egység helyiségében, ha a helyiség alapterülete		Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékok és aeroszolok megengedett összmennyisége (liter/kg)
2			legfeljebb 1 500 m2	nagyobb, mint 1 500 m2	a kereskedelmi egység teljes területén
3	Eladótérben, tárolóhelyiségben, más tűzveszélyességi osztályú anyagokkal együtt	nincs	1 000	1 500	3 000
4	Eladótérben, tárolóhelyiségben, más tűzveszélyességi osztályú anyagokkal együtt	van	1 500	3 000	3 000
5	Eladótérben, tárolóhelyiségben, más tűzveszélyességi osztályú anyagokkal együtt, ha a kereskedelmi egység önálló tűzszakaszt képez	nincs	3 000	4 500	6 000
6	Eladótérben, tárolóhelyiségben, más tűzveszélyességi osztályú anyagokkal együtt, ha a kereskedelmi egység önálló tűzszakaszt képez	van	4 500	9 000	9 000

2. táblázat, az Éghető folyadékok és gázok használati szabályai fejezethez

	A	B	C
1	A helyiség alapterülete (m2)	Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékok aeroszol megengedett mennyisége (liter)	III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék megengedett mennyisége (liter)
2	0-50	10	30
3	50-500	20	40
4	500-	30	60

3. táblázat, az Éghető folyadékok és gázok használati szabályai fejezethez

A PB-gáz cseretelepeken szükséges tűzoltó készülék

	A	B
1	„1” kategória esetén	1 db 43A, 233B és C tűzoltási teljesítményű
2	„2” kategória esetén	2 db 43A, 233B és C tűzoltási teljesítményű
3	„3” kategória esetén	4 db 55A, 233B és C tűzoltási teljesítményű
4	„4” kategória esetén	4 db 55A, 233B és C tűzoltási teljesítményű és 1 db A III B C tűzoltási teljesítményű szállítható oltó
5	„kategórián felüli” esetén	4 db 55A, 233B és C tűzoltási teljesítményű, valamint 1 db A III B C tűzoltási teljesítményű szállítható porral oltó, továbbá 1 db 250 kg-os porral oltó *
		”

14. melléklet a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelethez

„18. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

1. táblázat, az Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat fejezethez

	A		B	C	D	E	F	G
1	Érintett műszaki megoldás		Üzemeltetői ellenőrzés		Időszakos felülvizsgálat		Karbantartás
2			ciklusidő	dokumentálás szükségessége és módja	ciklusidő	dokumentálás szükségessége és módja	ciklusidő	dokumentálás szükségessége és módja
3	Tűzoltó készülék		3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	nincs követelmény		6 hónap (+ 1 hónap)  * , 12 hónap (+ 1 hónap)  * , 5 év (+ 2 hónap), 10 év (+ 2 hónap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló
4	Fali tűzcsap, vízforrások a természetes vízforrás kivételével, nyomásfokozó szivattyú, száraz oltóvízvezeték		6 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	12 hónap (+ 1 hónap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
5	Beépített tűzjelző berendezés		1 nap, 1 hónap, 3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét), 12 hónap (+ 1 hónap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
6	Beépített tűzoltó berendezés		1 hét, 1 hónap	tűzvédelmi üzemeltetési napló	12 hónap (+ 1 hónap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
7	Tűz- és hibaátjelző berendezés		1 nap	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
8	Tűzoltósági kulcsszéf		1 nap	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
9	Tűzoltósági rádióerősítő		nincs követelmény		6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
10	Tűzoltó felvonó		3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	12 hónap (+ 1 hónap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
11	Evakuációs hangrendszer		1 nap	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
12	Biztonsági világítás, kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek, korábbi előírások szerinti irányfényvilágítás		1 hónap	tűzvédelmi üzemeltetési napló	12 hónap (+ 1 hónap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
13	Pánikzár, vészkijárati zár, vészkijárat biztosító rendszer		Minden rendezvény előtt, de legalább 3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
14	Tűzgátló lezárások	tűzgátló nyílászárók	1 hónap	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
15		mozgó elemet tartalmazó tűzgátló záróelemek	nincs követelmény		6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
16	Hő és füst elleni védelem megoldásai	füstelvezető, légpótló szerkezet	3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
17		füstelszívó, légpótló ventilátor	3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
18		füstmentesítő ventilátor	3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
19		füstcsappantyú, zsalu	3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
20		füstgátló nyílászáró	3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
21		mobil füstkötény	3 hónap (+ 1 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	6 hónap (+ 2 hét)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
22	Túlnyomásos füstmentes lépcsőház, túlnyomásos előtér légellátó rendszere (elvárt légtechnikai paraméterek teljesülésének ellenőrzése)		-	-	használatbavétel előtt, illetve a hatékonyságot befolyásoló átalakítást követően	mérési jegyzőkönyv	-	-
23	Biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor		1 hónap (+ 3 nap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	12 hónap (+ 1 hónap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
24	biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység		1 hónap (+ 3 nap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	12 hónap (+ 1 hónap)	tűzvédelmi üzemeltetési napló	az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg	tűzvédelmi üzemeltetési napló
								”

---