A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 77. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 45/2018. (XII. 17.) MNB rendelet a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A valós idejű ügyfél-átvilágítással egyenértékű a 6-11. §-ban foglalt szabályok szerint elvégzett nem valós idejű ügyfél-átvilágítás abban az esetben, ha azt
a) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerint elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősülő, az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisában szereplő szolgáltató vagy
b) az Eüsztv. 42/A. §-a szerint szolgáltatást igénybe vevő piaci szereplő
végzi auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, és annak során az ügyfél az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással azonosítja magát.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt elektronikus azonosítási szolgáltatás megvalósítása érdekében a szolgáltató
a) az ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás során a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti „jelentős” vagy „magas” biztonsági szintű elektronikus azonosítást követel meg,
b) az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján csatlakozik az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti Központi Azonosítási Ügynök (a továbbiakban: KAÜ) szolgáltatáshoz, és annak segítségével biztosítja, hogy az ügyfél-átvilágítás során az ügyfél azonosítsa magát,
c) az általa biztosított auditált elektronikus hírközlő eszköz útján a KAÜ-től visszakapott információk alapján ellenőrzi az ügyfél személyazonosságát, és
d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz használatával a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának igénybevételével ellenőrzi az ügyfél által bemutatott okmány érvényességét.
(3) A 9. §-ban meghatározott eseteken túl a szolgáltató nem hajtja végre az ügyfél-átvilágítást akkor sem, ha az ügyfelet az átvilágítás során nem sikerül az elektronikus azonosítási szolgáltatással megfelelően azonosítani.”
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
