Hatály: közlönyállapot (2019.IV.12.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2019. évi XL. törvény

a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosításáról, valamint a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásával összefüggő egyes törvénymódosításokról * 

1. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2019. július 1-jén átalakulással megszűnik. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet általános jogutódja az NFK.”

2. § Az NFAtv.

a) 3. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK)”,

b) 3. § (1), (3) és (3a) bekezdésében, 18. § (1) és (3)-(5) bekezdésében, 19. § (2) és (4) bekezdésében, 19/A. § (2) bekezdésében, 21. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében az „NFA” szövegrész helyébe az „NFK”,

c) 4. § (1)-(7) és (9) bekezdésében, 5. §-ában, 6. § a), b) és e) pontjában, 7. § (1) bekezdés b), c) és f) pontjában, 7. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés c), g) és i) pontjában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (5) és (6) bekezdésében, 11. § (1) és (4) bekezdésében, 12. § (1) és (2) bekezdésében, 16. § (3), (6) és (6a) bekezdésében, 16/A. § (2) bekezdésében, 16/A. § (3) és (4) bekezdésében, 17. § (1) és (2) bekezdésében, 17/A. § (2) bekezdésében, 24/A. §-ában, 25. §-ában, 26. § (1)-(3) bekezdésében, 27. §-ban, 30. § (2) bekezdésében, 31. § (1)-(2) bekezdésében, 31/A. § (1) és (4)-(6) bekezdésében, 34. § (1)-(2) bekezdésében, (5) bekezdésében és a (6)-(6a) bekezdésében az „NFA” szövegrész helyébe az „NFK”,

d) 8. § (1) bekezdés b) pontjában az „NFA tevékenysége” helyébe az „NFK-nak a Nemzeti Földalap feletti tevékenysége”,

e) 10. § (1) bekezdésében a „négy tagját” szövegrész helyébe a „hat tagját”,

f) 4. § (3) bekezdés c) pontjában, 10. § (2) bekezdés c) pontjában, 11. § (1) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 16/A. § (1) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 30. § (1) bekezdés a) pontjában, 34. § (3) bekezdés g) pontjában az „NFA-val” szövegrész helyébe az „NFK-val”,

g) 19. § (1) bekezdés e) pontjában az „NFA-val” szövegrész helyébe az „NFK-val”,

h) 16. § (7) bekezdésében, 16/A. § (1)-(2) és (4) bekezdésében az „NFA-nak” szövegrész helyébe az „NFK-nak”,

i) 24. § (1) bekezdésében az „NFA-hoz” szövegrész helyébe az „NFK-hoz”,

j) 29. §-ában az „NFA-át” szövegrész helyébe az „NFK-t”,

k) 7. § (1) bekezdés a), e) és g) pontjában, 31/A. § (3) bekezdésben az „NFA-t” szövegrész helyébe az „NFK-t”,

l) 4. § (5) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a kormánytisztviselőkre” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról szóló törvénynek a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezései, az NFK álláshelyeire pedig a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásra”

szöveg lép.

3. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 34. § (4) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.

4. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Mgtp.) 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke 50 millió forint, de legfeljebb az elmarasztalt szerződő fél által a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tíz százaléka.”

5. § Az Mgtp. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § (1) Magyarországon történő feldolgozása esetén kötelező írásba foglalni a feldolgozásra alaptermékként beszállított

a) meggy és

b) alma

értékesítésére irányuló szerződést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek a beszállított termékekért fizetendő árat

a) rögzített módon, illetve

b) meghatározott tényezők összesítése alapján számítva

kell tartalmaznia.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek egyebekben meg kell felelnie a Rendelet 168. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A (2) bekezdés b) pontja vonatkozásában a Rendelet 168. cikk (4) bekezdés c) pontja i. alpontjának második francia bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló (1) bekezdés szerinti szerződésnek

a) meggy esetében az adott év május 15. napjáig,

b) alma esetében az adott év augusztus 1. napjáig

hatályba kell lépnie.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke 50 millió forint.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak a gazdasági társaság tagja mint beszállító által a gazdasági társasággal kötött szerződésre nem vonatkoznak, ha teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a Rendelet 168. cikk (5) bekezdése a szövetkezetek esetében előír.

(7) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglaltakat annak a feldolgozónak, amely az adott évben legfeljebb 100 tonna meggyet, illetve legfeljebb 200 tonna almát dolgoz fel.”

6. § Az Mgtp. 5. alcíme a következő 7/C. §-sal egészül ki:

„7/C. § A Magyarország területén cukrot előállító cukorgyártó vállalkozás és a cukorrépa-termesztők érdekképviseletét ellátó szervezet minden gazdasági év december 10. napjáig megkezdi a Rendelet X. melléklete szerinti termékértékesítési szerződésről szóló tárgyalásokat. A szerződés kötelező tartalmát az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.”

7. § Az Mgtp. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5) bekezdés szerint adatszolgáltatásra kötelezettek e kötelezettségük teljesítését a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja az adatszolgáltatót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adatszolgáltató a határidő elteltével sem teljesíti a kötelezettségét, a mezőgazdasági igazgatási szerv ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke 1 millió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel öt százaléka.”

8. § Az Mgtp. 28. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

m) a cukorágazatban kötelezően alkalmazandó szerződés szabályait,

n) a meggy és az alma feldolgozására irányuló szerződésekkel kapcsolatban szolgáltatandó, személyes adatnak nem minősülő adatokat és az adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályait”

[rendeletben állapítsa meg.]

9. § Hatályát veszti

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4/A. § (2) bekezdésének a „, a térképészetért felelős miniszter” szövegrésze;

b) az Mgtp. 20. § (4) bekezdése.

10. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(2) A 2. § a)-d) és f)-k) pontja 2019. július 1-jén lép hatályba.

11. § E törvény 2. § a), b) és g) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére