A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 15. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A gyermekvállalás segítése és a gyermeknevelés támogatása, valamint a három- vagy többgyermekes családok megfelelő befogadóképességű személygépkocsihoz jutásának elősegítése érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel vissza nem térítendő személygépkocsi-szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás) vehető igénybe.
2. § E rendelet hatálya – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – kiterjed
a) a magyar állampolgárra és arra a személyre, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyre, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, vagy
c) * a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján hontalanként elismert személyre.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) élettárs: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerint a nevelési ellátásra jogosultság szempontjából élettársként figyelembe vehető személy;
b) * megfelelő befogadóképességű személygépkocsi: a kérelem benyújtásának időpontjában a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet értelmében személyszállítás céljára készült és jóváhagyott, M1 járműkategóriába sorolt olyan járműkísérő lappal rendelkező gépkocsi – a lakóautó jellegű jármű kivételével –, amelyben a vezető ülését is beleértve legalább hét állandó ülőhely van, továbbá új járműnek minősül, ideértve a belföldi kereskedelmi forgalomban személygépkocsik értékesítésével üzletszerűen foglalkozó, adószámmal rendelkező szervezet vagy – a nagycsaládostól vagy a támogatással érintett személytől eltérő – személy (a továbbiakban: autókereskedő) által a nagycsaládos általi megszerzése előtt legfeljebb egy évvel forgalomba helyezett és legfeljebb 2000 kilométert futott személygépkocsit is, amelyet az autókereskedő továbbértékesítési céllal szerzett be, és amelyet a forgalomba helyezése és a nagycsaládos általi megszerzése közti időszakban nem használtak vagy kizárólag értékesítés előtti bemutatás céljára használtak;
c) megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy: aki a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti járműnyilvántartásban a b) pont szerinti személygépkocsi tulajdonosaként vagy üzemben tartójaként szerepel;
d) * nagycsaládos: a Cst. szerint
da) legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult, a Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szülő, ide nem értve a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbefogadni kívánó személyt,
db) legalább két – ikrekkel való várandósság esetén egy – gyermek után családi pótlékra jogosult várandós nő a várandósság betöltött 12. hetét követően vagy az ilyen várandós nővel közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, aki a Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szülőnek – ide nem értve a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbefogadni kívánó személyt – minősül,
dc) legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult gyám, amely esetben a gyermekek számába a gyámság alatt álló gyermek akkor számít bele, ha mindkét szülője meghalt, és a gyámság legalább egy éve fennáll,
azzal, hogy az igénylő saját háztartásában nevelt vagy gondozott olyan gyermeket, akire tekintettel a családi pótlékra való jogosultság megszűnése előtt közvetlenül magasabb összegű családi pótlékra volt jogosult, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, életkorától és a családi pótlékra való jogosultság megszűnésétől függetlenül kell figyelembe venni, a Cst. 9. § (4) bekezdése szerinti gyermek pedig a lakóhelye szerinti szülőnél vehető figyelembe;
e) támogatással érintett személy: a nagycsaládos házastársa vagy élettársa;
f) zártvégű pénzügyi lízingszerződés: olyan, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott pénzügyi lízingszerződés, amelynél a lízingbevevő a szerződésben meghatározott lízingdíj összegének megfizetésével a lízingtárgy tulajdonjogát megszerzi;
g) * casco biztosítás: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 1. melléklet A) rész 3. pont a) alpontja szerinti biztosítási ágazatba tartozó kárbiztosítási szerződés.
4. § (1) A szerzési támogatás a megfelelő befogadóképességű személygépkocsi megvásárlásához – ideértve a hitelintézeti kölcsön igénybevételével történő szerzés esetét is –, vagy tulajdonjoga zártvégű pénzügyi lízingszerződés útján történő megszerzéséhez (a továbbiakban együtt: megszerzés) vehető igénybe.
(2) A szerzési támogatás mértéke 2 500 000 forint, de legfeljebb a megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50%-a.
5. § (1) Szerzési támogatásra jogosult a nagycsaládos, ha
a) ő, vagy a támogatással érintett személy „B” kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel rendelkezik, és nem áll e kategória tekintetében járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt,
b) * az állami adó- és vámhatóságnál nincs az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget meghaladó köztartozása, azzal, hogy ha a Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: Kincstár) megállapítja, hogy az igénylőnek van a kérelem benyújtása és elbírálása napján is fennálló, a jelen pont szerinti mértéket meghaladó köztartozása, akkor 14 napos határidő tűzésével – amely az ügyintézési határidőbe nem számít be – felhívja az igénylőt arra, hogy köztartozásának a felhívás kézhezvételétől számított 14 napon belül történő megfizetését és annak igazolását követően válhat a szerzési támogatásra jogosulttá,
c) büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság nem állapította meg jogerősen, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült,
d) sem ő, sem a támogatással érintett személy – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem részesült korábban szerzési támogatásban, és
e) Magyarország területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti körülményeknek a kérelem benyújtásakor kell fennállniuk.
(3) Ha a nagycsaládos és a támogatással érintett személy házassága vagy élettársi kapcsolata megszűnt, és a megszűnést követően a szerzési támogatással megszerzett megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy korábbi házas- vagy élettársa a 3. § d) pontja szerint továbbra is nagycsaládosnak minősül, a szerzési támogatást ismételten igényelheti.
(4) A szerzési támogatás iránti kérelem benyújtására 2019. július 1. és 2022. december 31. között van lehetőség.
6. § (1) A szerzési támogatás iránti kérelemben fel kell tüntetni
a) azt, hogy a szerzési támogatás iránti kérelmet benyújtó nagycsaládos (a továbbiakban: igénylő) a szerzési támogatást milyen összegben, valamint hogy adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez igényli,
b) az igénylő, a támogatással érintett személy, valamint – a magzat kivételével – a szerzési támogatás megállapításánál figyelembe venni kívánt gyermekek adóazonosító jelét,
c) azt, hogy az 5. § (3) bekezdése szerinti jogosultsági feltételek fennállnak-e.
(2) A szerzési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell
a) az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával tett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát
aa) az 5. § (1) bekezdése szerinti jogosultsági feltételek fennállásáról,
ab) arról, hogy a megfelelő befogadóképességű személygépkocsit a 6. alcím szerinti feltételeknek megfelelően használja, és
b) a 3. § d) pont db) alpontja szerinti esetben a várandósság 12. hetének betöltését igazoló várandósgondozási könyv másolatát vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és fennállása idejéről szóló igazolást.
(3) A személyazonosság igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy kártyaformátumú vezetői engedélyt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.
(4) * A szerzési támogatással kapcsolatos eljárásokban a Kincstár jár el.
(5) A szerzési támogatás iránti kérelmet a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon a Kincstárnál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani.
(6) * A szerzési támogatás igénylésekor a nagycsaládos és a támogatással érintett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (2) bekezdésére tekintettel a jogosultság megállapításának és ellenőrzésének céljából és időtartamára az illetékes hatóságtól a szükséges – így különösen az 5. § (1) bekezdése szerinti – adatokat és okiratokat az Ákr. 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megkeresés keretében beszerezze, és az azokban foglalt személyes adatokat kezelje.
(7) Ha a szerzési támogatást magzatra tekintettel állapítják meg, a határozat tartalmazza a szülés várható időpontját.
(8) * A szerzési támogatás fedezetéül szolgáló előirányzat kezelő szerve a Kincstár. A szerzési támogatás fedezetét és a kezelésével összefüggő működési költségeket a családpolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési fejezetből kell biztosítani.
7. § (1) A megfelelő befogadóképességű személygépkocsi a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat véglegessé válását követően szerezhető meg.
(2) * Ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a határozat véglegessé válásától számított egy éven belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. *
(3) * Az adásvételi szerződés, illetve a pénzügyi lízingszerződés egy példányát az igénylő vagy az autókereskedő a Kincstárnak megküldi. A Kincstár a szerzési támogatás összegét a szerződés beérkezését követő 15 napon belül utalja át az autókereskedő részére. A szerződésben a támogatás összegét fel kell tüntetni.
(4) A személygépkocsinak a határozat véglegessé válása előtti megszerzése esetén a szerzési támogatás nem folyósítható.
8. § (1) A szerzési támogatás felhasználása az autókereskedővel kötött adásvételi szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés keretében történik.
(2) A szerzési támogatás felhasználása során az adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződést az igénylővel kell megkötni.
(3) * Az autókereskedő az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés megkötésekor a megszerzett megfelelő befogadóképességű személygépkocsit a családpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett „Családbarát Magyarország” logóval ellátja.
(4) A (3) bekezdés szerinti „Családbarát Magyarország” logó megfelelő befogadóképességű személygépkocsin történő elhelyezésének költsége az autókereskedőt terheli.
(5) Az igénylő a (3) bekezdésben meghatározott „Családbarát Magyarország” logót a 9. § (1) bekezdése szerinti időtartamig köteles a személygépkocsin feltüntetni.
9. § (1) * A szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsi az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés hatálybalépésének napjától számított három éven belül nem idegeníthető el, továbbá a jármű átalakítása – ide értve a szállítható személyek számának a 3. § b) pontja szerint előírt minimális mérték alá csökkentését, vagy a járműkategória megváltoztatását – nem engedélyezhető. Pénzügyi lízingszerződés esetén az elidegenítési tilalom a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban megjelölt jogosult (a továbbiakban: jogosult) mint lízingbevevő tulajdonjogszerzését nem akadályozza.
(2) A jogosult a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsi üzembentartói jogát a támogatással érintett személyen kívül az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártáig más személy részére nem engedheti át. Pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsi üzembentartói jogát – a lízingszerződés megszűnésének esetét kivéve – a jogosulton kívül az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártáig más személy részére nem engedheti át.
(3) * A személygépkocsi forgalomba helyezésére, illetve tulajdonjogának átírására a közlekedési igazgatási hatóságnál indított eljárásban a jogosult vagy képviselője jár el. A közlekedési igazgatási hatóság a jogosult által benyújtott adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés alapján az (1) bekezdés szerinti elidegenítési tilalmat a járműnyilvántartásba a Kincstár javára hivatalból bejegyzi. A jogosult a személygépkocsi forgalomba helyezésére irányuló eljárás során köteles nyilatkozni arról, hogy a személygépkocsit szerzési támogatás felhasználásával szerezte meg.
(4) Az elidegenítési tilalom bejegyzéséről és lejártának időpontjáról a közlekedési igazgatási hatóság a bejegyzéstől számított öt napon belül értesíti a jogosultat és a Kincstárt.
10. § (1) * Ha az elidegenítési tilalom időtartama letelt, vagy ha a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták, akkor az elidegenítési tilalomra vonatkozó bejegyzést a közlekedési igazgatási hatóság 15 napon belül törli a járműnyilvántartásból. A jogosultnak vagy örökösének a forgalomból való kivonást tartalmazó határozatot a Kincstár részére is be kell mutatnia.
(2) Ha az elidegenítési tilalom időtartama letelt, és az (1) bekezdés szerinti törlésre nem került sor, az elidegenítési tilalom megszűnik. Az elidegenítési tilalom megszűnésekor a törzskönyvet a jogosult vagy örököse, illetve még fennálló pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó részére kérelmére ki kell adni.
(3) A jogosult vagy örököse – pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó a lízingbevevő kivételével – másnak a Kincstár hozzájárulásával az elidegenítési tilalom fennállásának ideje alatt a személygépkocsit csak akkor idegenítheti el, ha a szerzési támogatás időarányos részét a Kincstár részére visszafizette, illetve pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó a szerzési támogatásnak megfelelő összeg időarányos részét a Kincstár részére megfizette.
(4) A Kincstár határozatban rendelkezik a (3) bekezdés szerinti összeg időarányos részének 15 napon belül történő visszafizetéséről, illetve megfizetéséről. A Kincstár az elidegenítési tilalom járműnyilvántartásból való törlését és a törzskönyvnek a jogosult vagy örököse, vagy pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingbeadó részére történő kiadását akkor kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál, ha a visszafizetés, illetve a megfizetés megtörtént.
11. § (1) Amennyiben a személygépkocsi megszerzésére pénzügyi lízingszerződés keretében került sor, a Kincstárt a személygépkocsin a szerzési támogatást megállapító határozatban meghatározott összeg arányos része erejéig zálogjog illeti meg az elidegenítési tilalom lejártáig.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a személygépkocsi a pénzügyi lízingszerződésnek – a lízingdíj nem fizetése vagy más ok miatt – a személygépkocsi tulajdonjogának a lízingbevevő vagy örököse általi megszerzése nélkül, az elidegenítési tilalom lejártát megelőzően történő megszűnése folytán a lízingbeadó birtokába visszakerül, a zálogjog megszűnésére csak akkor kerülhet sor, ha a zálogtárgy birtokosa a Kincstár részére a zálogtárgy (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ellenértékét megtéríti.
11/A. § * Ha a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsira a megszerzéstől számított 3 éven belül casco biztosítás kötésére kerül sor, a biztosítási szerződésben a Kincstárt a szerzési támogatás és járulékai erejéig társbiztosítottként kell feltüntetni, és a biztosítónak a szerződéskötésről a Kincstárt tájékoztatnia kell, továbbá a szerződést meg kell küldenie a Kincstárnak. A személygépkocsi eltulajdonítása, illetve annak a forgalomból való végleges kivonását eredményező megrongálódása miatti kártérítés fizetése esetén annak összegéből a Kincstárt a szerzési támogatás 3 éves időtartamra számított időarányos részének megfelelő részösszeg, a jogosultat pedig a kártérítés e részösszeggel csökkentett összege illeti meg.
12. § (1) * A szerzési támogatást – a b) pontban foglaltak fennállása esetén az államháztartásról szóló törvény szerinti ügyleti kamattal növelten teljes összegben, a c)–f) pont esetén időarányos összegben, az a) pont tekintetében a 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben teljes, ab) alpontja szerinti esetben időarányos összegben – vissza kell fizetni, ha
a) megállapítására a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat valóságnak meg nem felelő tartalma alapján került sor,
b) a jogosult az elidegenítési tilalom bejegyeztetésével kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti,
c) a szerzési támogatással megszerzett megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy az adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés megkötésétől számított három éven belül bármely okból – különösen házasságának felbontása vagy élettársi kapcsolatának nem az élettársa halála miatt bekövetkezett megszűnése miatt, ide nem értve a családi pótlékra jogosító gyermek halálát vagy tankötelezettsége megszűnését – már nem minősül a 3. § d) pontja szerinti nagycsaládosnak,
d) azt örökbefogadott gyermekre tekintettel állapították meg, és a gyermek vonatkozásában az örökbefogadást a szerzési támogatás igénybevételével megszerzett személygépkocsira vonatkozó adásvételi vagy pénzügyi lízingszerződés megkötésének napjától számított két éven belül felbontják,
e) a jogosult a személygépkocsi
ea) átalakítására vonatkozó 9. § (1) bekezdése, vagy
eb) üzembentartói joga átruházására vonatkozó 9. § (2) bekezdése
szerinti tilalmat megsérti, vagy
f) a személygépkocsin harmadik személy hatósági árverés vagy hatósági határozat útján a 9. § (1) bekezdése szerinti 3 éves időszakon belül tulajdonjogot szerzett, kivéve, ha a 11. § (1) bekezdése szerinti jelzálogjog fennállása esetén a Kincstár, mint zálogjogosult követelése a hatósági árverés nyomán a végrehajtási eljárás keretében teljes mértékben kielégítést nyert.
(2) * A jogosult az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti körülményeket a bírósági határozat jogerőre emelkedését, az élettársi kapcsolat megszűnését, vagy a gyámhatósági határozat véglegessé válását követő 30 napon belül a Kincstárnak bejelenti.
(3) A Kincstár az (1) bekezdés szerinti körülmények vagy azok valamelyikének fennállását a tudomásszerzéstől számított 90 napon belül határozatban állapítja meg.
(4) Ha a visszafizetésre kötelezett a visszafizetésre kötelező, (3) bekezdés szerinti határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a Kincstár felhívja a kötelezettet a tartozás megfizetésére. A felhívás eredménytelensége esetén a Kincstár a követelést a kötelezett részére folyósított társadalombiztosítási ellátásból történő letiltással érvényesíti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. A követelés a kötelezett keresetéből is levonható. A keresetből történő levonás érvényesítése során a kincstári számfejtési körbe tartozók esetében a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni.
(5) * Ha a (4) bekezdés szerinti intézkedések nem vezetnek eredményre, a fennmaradó tartozás végrehajtását az Ákr. 134. § (1) bekezdésének megfelelően kell foganatosítani.
(6) Ha a visszafizetésre kötelezett igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozójának aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a Kincstár a kérelemben megjelölt időtartamú, de legfeljebb
a) 12 hónapos fizetési halasztást, vagy
b) 36 hónapos időtartamra szóló részletfizetést
engedélyezhet.
(7) A (6) bekezdés szerinti fizetési kedvezmény érvényét veszti és a tartozás – annak járulékaival együtt – egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a kedvezményes fizetési feltételeknek nem tesz eleget.
(8) Az, akivel szemben a szerzési támogatás visszafizetését rendelték el, az elrendelésről szóló határozat véglegessé válásától számított három évig nem részesíthető szerzési támogatásban.
13. § A Kincstár a szerzési támogatásra való jogosultsági feltételek fennállásának az elidegenítési tilalom 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időtartama alatti ellenőrzése céljából adatszolgáltatást igényelhet *
a) * a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából az igénylő, ennek hiányában a támogatással érintett személy vezetői engedélyének száma alapján
aa) a természetes személy vezetői engedélyének kategóriájára, valamint
ab) a vezetői engedély érvényességének és visszavonásának tényére,
ac) * a természetes személyazonosító adataira.
b) a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából az igénylő, házastársa vagy élettársa
ba) tulajdonjoga és üzembentartói joga kezdetének, valamint megszűnésének időpontjára,
bb) a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén – a tulajdonszerző bejelentéséig terjedő időtartam alatt – a korábbi tulajdonos által teljesített bejelentés alapján a tulajdonszerző tulajdonjoga kezdetének időpontjára, természetes személyazonosító adatára, lakcímére,
bc) bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjoga tényére, továbbá
bd) a tulajdonába tartozó és az általa a szerzési támogatás felhasználásával megszerezni kívánt jármű azonosító és műszaki adataira, a műszaki érvényessége időtartamának végére vagy a műszaki alkalmatlanságának tényére, valamint motorkódjára,
be) * természetes személyazonosító adatára, lakcímére, egyéni vállalkozó esetében, amennyiben a járműnyilvántartás tartalmazza, székhelyére, telephelyére,
c) * a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából az elidegenítési tilalom állam javára történő bejegyzésének ellenőrzése céljából az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjára, kezdetére és végére
vonatkozóan.
14. § Ez a rendelet 2019. július 1-jén lép hatályba.
15. § *
16. § * A családok támogatásaival összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 530/2021. (IX. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 5. § (1) bekezdés b) pontját a Módr. hatálybalépését megelőzően megkezdett és még folyamatban lévő eljárásokra és a Módr. hatálybalépését megelőzően létrejött támogatási jogviszonyok Ákr. VI. Fejezete szerinti ellenőrzése tekintetében is alkalmazni kell.
17. § * Az egyes családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 406/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 3. § d) pontját, 5. § (1) bekezdés b) pontját, 6. § (4) bekezdését, 9. § (1) bekezdését, valamint 12. § (1) és (2) bekezdését a Módr2. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra és megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell, ide nem értve azon, a 12. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerinti eseteket, ahol a Módr2. hatálybalépéséig a teljes támogatási összeget már visszafizették. Azokban a 12. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerinti esetekben, ahol még nem történt meg a teljes támogatási összeg visszafizetése, az igénylő még fennmaradó visszafizetési kötelezettségét a Módr2.-vel megállapított 12. § (1) bekezdése figyelembevételével kell meghatározni.
A szerzési támogatás akkor nem igényelhető, ha az igénylő vagy házas-, illetve élettársa büntetőjogi felelősségét a bíróság
a) bűntett,
b) a 2011. december 31. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti adócsalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. §], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [1978. évi IV. törvény 310/A. § (1) bekezdés], visszaélés jövedékkel vétsége [1978. évi IV. törvény 311. § (1) bekezdés], jövedéki orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 311/A. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], csempészet vétsége [1978. évi IV. törvény 312. §], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 314. § (4) bekezdés],
c) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 193. § (3) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [1978. évi IV. törvény 194. §], kiskorú veszélyeztetésének vétsége [1978. évi IV. törvény 195. § (4) bekezdés], tartás elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 196. § (1) bekezdés], számvitel rendje megsértésének vétsége [1978. évi IV. törvény 289. § (4) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [1978. évi IV. törvény 290. § (5) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának vétsége [1978. évi IV. törvény 299. § (2) bekezdés], visszaélés társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással vétsége [1978. évi IV. törvény 309. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének a vétsége [1978. évi IV. törvény 311/B. § (1) bekezdés], lopás vétsége [1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [1978. évi IV. törvény 317. § (2) bekezdés], csalás vétsége [1978. évi IV. törvény 318. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 319. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 320. § (1) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [1978. évi IV. törvény 321. § (6) bekezdés], rongálás vétsége [1978. évi IV. törvény 324. § (2) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés] orgazdaság vétsége [1978. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdés], hitelsértés vétsége [1978. évi IV. törvény 330. §], vagy
d) * a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége [Btk. 210. § (1) bekezdés], kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége [Btk. 211. § (1) bekezdés], tartási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 212. § (1) bekezdés], kapcsolati erőszak vétsége [Btk. 212/A. § (1) bekezdés], gondatlanságból elkövetett családi jogállás megsértésének vétsége [Btk. 213. § (3) bekezdés], rablás előkészületének vétsége [Btk. 365. § (5) bekezdés], lopás vétsége [Btk. 370. § (2) bekezdés], rongálás vétsége [Btk. 371. § (2) bekezdés], sikkasztás vétsége [Btk. 372. § (2) bekezdés], csalás vétsége [Btk. 373. § (2) bekezdés], gazdasági csalás vétsége [Btk. 374. § (2) bekezdés], hűtlen kezelés vétsége [Btk. 376. § (2) bekezdés], hanyag kezelés vétsége [Btk. 377. § (1) bekezdés], jogtalan elsajátítás vétsége [Btk. 378. § (1) bekezdés], 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés], társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége [Btk. 395. § (1) bekezdés], költségvetési csalás vétsége [Btk. 396. § (1) bekezdés], jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége [Btk. 398. § (1) bekezdés], csődbűncselekmény esetében a hitelezői kielégítési sorrend kijátszásának vétsége [Btk. 404. § (4) bekezdés], feljelentés elmulasztása felszámolási eljárásban vétsége [Btk. 404/A. §], tartozás fedezetének elvonása vétsége [Btk. 405. § (1) bekezdés], gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vétsége [Btk. 409. § (2) bekezdés], gazdasági titok megsértése vétsége [Btk. 413. § (1) bekezdés]
miatt jogerősen megállapította, és az igénylés időpontjában még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
