1–3. § *
4–5. § *
6. § *
7–8. § *
9–12. § *
13–15. § *
16. § (1) *
(2) *
17. § *
18–21. § *
22. § *
23–26. § *
27. § *
28–29. § *
30. § *
31. § *
32. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1–5. *
6–7. *
lép.
33. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. *
2. *
34–45. § *
46. § *
47. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A céginformációs szolgálat az erre a célra szolgáló honlapján, azonosítást követően, jogszabályban meghatározottak szerint ingyenes céginformációt biztosít. Ingyenes céginformációként ismerhető meg a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges európai egyedi azonosítója (a továbbiakban: EUID), főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá arra vonatkozó adatok, hogy a cég végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll. A céginformációs szolgálat az azonosítással összefüggésben megismert személyes adatokat egy hónapig kezeli.”
(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A céginformációs szolgálat a céget a cég adataiban bekövetkezett változásról a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségére megküldött, közokirati formában kiállított, elektronikus cégbizonyítvánnyal – ingyenesen – értesíti.
(1b) A céginformációs szolgálat a cég részére a cég E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségére minden hónapban – ingyenesen – közokirati formában kiállított, elektronikus cégkivonatot küld.”
48. § *
49. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A cég a változásbejegyzési kérelemben – a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.”
(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben az esetben a változás időpontja a jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzésének napja.”
50. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény IX. Fejezete a következő 6. és 7. Címmel egészül ki:
„6. CÍM
NYILVÁNTARTÁSBA BEJEGYZETT JOG ÉS TÉNY TÖRLÉSE IRÁNTI VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
124/B. § (1) Ha a jogutód nélkül törölt cég közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, – ha a 130. § (2) bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn – a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a bíróság e § szerinti különleges vagyonrendezési eljárást folytat le.
(2) A vagyontárgy tulajdonosa által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.
(3) Ha a kérelemben foglaltak megfelelnek a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság elrendeli az e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatását. Az e § szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére nem kerül sor.
(4) A bíróság a vagyonrendezési eljárás keretében megvizsgálja, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő cégiratokban (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) volt-e rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.
(5) Ha jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő irat (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) nincs bírósági irattárban, és az más, a jogutód nélküli eljárásban részt vevő személytől, vagy a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a kérelemmel érintett jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a törölt cég adatait, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával – jelentheti be a bíróságnál.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik.
(7) Ha az eljárás alapján az állapítható meg, hogy a kérelemben megjelölt jog vagy tény más javára történő átengedésére került sor, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
(8) A közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozóan a törölt cég javára bejegyzett jog (ide nem értve a tulajdonjogot) vagy javára, illetve érdekében feljegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.
7. CÍM
VÉGELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSÁT KÖVETŐEN TÖRÖLT CÉG VAGYONÁRA VONATKOZÓ KÉRELEMRE INDULÓ VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
124/C. § (1) Ha a végelszámolás lefolytatását és a cég törlését követően olyan vagyontárgy – ideértve a törölt cég pénzforgalmi számláján nyilvántartott egyenleget – kerül elő, amelynek a törölt cég a tulajdonosa, azonban arról a végelszámolási vagyonfelosztási javaslatban nem rendelkeztek, a törölt cég tagjának kérelmére e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatásának van helye.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, a végelszámolás során elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá csatolni kell a törölt cég volt tagjai – a volt tag halála esetén örököse, jogi személy tag vonatkozásában bekövetkezett jogutódlás esetén a jogutód – által legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, e § szerinti eljárásban felmerült vagyontárgyra vonatkozó vagyonfelosztási javaslatot.
(3) Az e § szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére és vagyontárgy értékesítésére nem kerül sor.
(4) Ha a kérelem és kérelemhez csatolt iratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot végzésével jóváhagyja.”
51. § *
52. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
1–7. *
8. 57. § (2) bekezdésében az „a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel” szövegrész helyébe az „a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a jogelőd cég törlésének napját tünteti fel” szöveg,
9–10. *
lép.
53. § *
54–57. § *
58. § *
59. § *
60–68. § *
69. § *
70. § *
71. § *
72. § *
73–80. § *
81–82. § *
83–85. § *
86. § *
87–89. § *
90. § *
91. § *
92–98. § *
99. § *
100. § *
101–102. § *
103. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1–3. *
4. *
5–9. *
lép.
104. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. *
2. *
(2) *
105–106. § *
107. § *
108–111. § *
112. § (1)–(2) *
(3) *
113–116. § *
117. § (1) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket, ha a jogi személynél ilyen működik, a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell.”
(2) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Nem jogosult erre a jogi személy állandó könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód jogi személy állandó könyvvizsgálójává a jogi személy bejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. A könyvvizsgálót megillető jogosultságokra a Ptk. 3:38. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”
118. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja. A döntéshozó szerv továbbá dönt az átalakulásról és a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján az átalakuló jogi személy vezető tisztségviselője aláírja a jogutód létesítő okiratát.”
119. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a tag helytállási kötelezettsége az átalakuló jogi személy kötelezettségeiért a jogi személy fennállása alatt korlátozott, a (2) bekezdés szerinti hitelezői felhívás alapján a hitelező által kért biztosítékot az átalakuló jogi személy csak akkor tagadhatja meg, ha”
120. § (1) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya nem eshet azonos napra.
(1b) Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza 6. § (6) bekezdése szerint, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni.
(1c) Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja.”
(2) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti végleges vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálóra a 4. § (6) bekezdését kell alkalmazni.”
121. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyesülni kívánó jogi személyek és az egyesüléssel létrejövő jogi személy vonatkozásában is készíteni kell vagyonleltár-tervezetekkel alátámasztott vagyonmérleg-tervezeteket. Ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az egyesüléssel érintett jogi személyek döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló.”
122. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 18. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A szétválási terv elfogadásáról vagy módosításáról a szétváló jogi személy döntéshozó szerve dönt. Ha a tag a döntéshozatalban nem vesz részt és az 5. § alapján sem ismerhető meg szándéka, kiválás (beolvadásos kiválás) esetén úgy kell tekinteni, hogy a jogelőd továbbműködő jogi személy tagja kíván maradni, különválás (beolvadásos különválás) esetén pedig úgy kell tekinteni, hogy egyik jogutód jogi személynek sem kíván a tagja lenni.
(5) Ha a szétválási szerződést a szétváló jogi személy döntéshozó szerve elfogadja, a jogutód új jogi személy létesítő okiratát és a továbbműködő jogi személy létesítő okirata módosítását a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján a szétváló jogi személy vezető tisztségviselője írja alá.”
123. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Kiválás esetén a jogelőd továbbműködő jogi személyt, beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a már működő jogi személyt, amelyhez a kiváló, különváló tag csatlakozik, a szétválás bejegyzésekor a bíróság nem törli a nyilvántartásból.
(2) Ha a szétválás bejegyzése során a jogelőd jogi személy nyilvántartásból való törlésére nem kerül sor, a 6. § (6) bekezdése és a 11. § (1a)–(1c) bekezdése alkalmazásában a jogelőd jogi személy törlésének hatálya alatt a szétválási kérelemben a jogelőd továbbműködő jogi személy törölni kért nyilvántartási adata törlésének hatályát kell érteni.
(3) Ha a szétválás bejegyzése során jogutódként új jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésére nem kerül sor, a 6. § (6) bekezdése és a 11. § (1a)–(1c) bekezdése alkalmazásában a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya alatt a szétválásra vonatkozó nyilvántartási adaton kívüli, a szétválási kérelemben a már működő jogutód jogi személy vonatkozásában bejegyezni kért további nyilvántartási adat bejegyzésének hatályát kell érteni.
(4) Ha a jogi személy a (2), illetve (3) bekezdés szerint adatváltozást a kérelemben nem tüntet fel, vagy a 6. § (6) bekezdés szerinti időpontot nem határoz meg vagy a szétválás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, a szétválás időpontja a szétválás bejegyzésének napja.”
124. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 6. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A nyilvánosan működő részvénytársaság egyesülésére vonatkozó különös szabályok”
125. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A nyilvánosan működő részvénytársaságok (ezen alcímben a továbbiakban: részvénytársaság) egyesülésére az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a jogi személyek egyesülésének közös szabályait kell alkalmazni.”
126. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azokra az átalakulásokra, egyesülésekre, szétválásokra kell alkalmazni, amelyekről első ízben a Módtv. hatálybalépése után döntenek.”
127. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény
a) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
b) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
128. § (1) Hatályát veszti az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 7. alcíme.
(2) Hatályát veszti az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény
1. 2. § (3) bekezdésében a „, dönt a könyvvizsgáló személyéről” szövegrész, és
2. 8. § (1) bekezdésében a „, könyvvizsgáló által ellenőrzött” szövegrész.
129–131. § *
132. § *
133–135. § *
136–137. § *
138. § (1) *
(2)–(3) *
139. § *
140–159. § *
160–163. § *
164. § (1) *
(2) *
165. § *
166–170. § *
171–172. § *
173. § *
174. § *
175–176. § *
177–185. § *
186–188. § *
189. § (1)–(3) *
(4) *
190. § *
191. § (1) Ez a törvény – a (2)–(14) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 22. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 105. §, a 106. §, a 136. § és a 137. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 100. § és a 104. § (1) bekezdés 2. pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(5) A 17. § 2019. augusztus 15-én lép hatályba.
(6) Az 59. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(7) A 132. § a 2019. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba. *
(8) A 165. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(9) A 81. § és a 82. § 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.
(10) A 47. §, a 49. §, az 50. §, az 52. § 8. pontja és a 117. §–128. § 2019. október 1-jén lép hatályba.
(11) Az 1. §–3. §, a 6. §, a 13. §–15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 28. §, a 29. §, a 31. §, a 32. § 6. és 7. pontja, a 33. § 1. pontja, az 58. §, a 69. §, a 72. §, a 87. §–89. §, a 91. §, a 99. §, a 103. § 4. pontja, a 104. § (1) bekezdés 1. pontja, a 108. §–111. §, a 112. § (1) és (2) bekezdése, a 164. § (2) bekezdése, a 174. § és a 189. § (4) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.
(12) A 171. § és a 172. § 2020. február 1-jén lép hatályba.
(13) A 138. § (1) bekezdése 2020. október 1-jén lép hatályba.
(14) A 16. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
192. § A gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv bejegyzi a nyilvántartásába a gazdálkodó szervezet hivatalos elektronikus elérhetőségét, ha azt a nyilvántartás nem tartalmazza. Ha a gazdálkodó szervezet a hivatalos elérhetőségét a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek jelentette be, a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségére vonatkozó adatot, és a nyilvántartásban való rögzítés időpontját a nyilvántartó szerv átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek. A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv ellenőrzi az így átadott hivatalos elérhetőség szabályszerűségét, létezését, és ha az nem megfelelő, erről tájékoztatást küld a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek, amely a tájékoztatás alapján törli az érintett adatot a nyilvántartásából. Ha a gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezető szerv részéről történő adatátadáskor a hivatalos elérhetőség adat szerepel a rendelkezési nyilvántartásban is, a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv megvizsgálja az adatok egyezőségét, és eltérés esetén a későbbi időpontban rögzített adat kerül rendelkezési nyilvántartásban hivatalos elérhetőségként bejegyzésre, annak szabályszerűsége és létezése esetén.
193. § E törvény
1. 78. §-a, 79. §-a, 113. §-a és 132. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
2. 83. §–85. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
3. 115. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
194. § E törvény 69. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–10. cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
