1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.”
2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható)
„a) központi foglalkoztatási, foglalkoztatáspolitikai, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható)
„h) foglalkoztatáspolitika működtetését elősegítő informatikai fejlesztések költségére.”
3. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. § (1)–(4) bekezdése.
4. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § (1) A közjegyző közjegyzői szolgálata szünetel
a) ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig,
b) központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselőjévé való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt,
c) a politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt.
(2) A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni.
(3) A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.”
5. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a tartós helyettes kirendelésének oka megváltozik, azt a területi kamara
a) a 34. § (1) bekezdés a) pontja esetén hivatalból,
b) a 34. § (1) bekezdés b) pontja esetén a közjegyzőnek a kirendelés alapjául szolgáló körülmények megváltozásának tényét és időpontját tartalmazó bejelentése alapján
észleli, és gondoskodik a tartós helyettesítés folyamatosságáról.”
6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 54. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„q) egységes ügykezelő alkalmazást működtet és azzal összefüggésben a közjegyzők által kötelezően alkalmazandó számlázó programot rendszeresít, amelynek keretében – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.”
7. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontjában a „központi közigazgatási szervnél” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti központi kormányzati igazgatási szervnél, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-a szerinti szervnél” szöveg lép.
8. § (1) Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. § (11) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. § (10) bekezdésében a „, ha azt a közjegyzői iroda oda jelentette be” szövegrész.
9. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti reprezentativitást 2014. március 31-ével, ezt követően minden hatodik év március 31-ével kell ismételten megállapítani.”
10. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.”
11. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése.
12. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény 2/A. §-a.
13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”
14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”
15. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.”
16. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1. 60. § (1) bekezdésében az „intézményhiányából” szövegrész helyébe az „intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből” szöveg,
2. 60. § (2) bekezdésében a „hatszáz” szövegrészek helyébe a „nyolcszáz” szöveg, és
3. 73. § (1) bekezdésében a „16” szövegrész helyébe a „12” szöveg
lép.
(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. § (2) bekezdésében a „nyolcszáz” szövegrészek helyébe az „ezer” szöveg lép.
17. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az általános költségátalány mértéke 500 000 forintot meg nem haladó végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 5 000 forint, 500 000 forint feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.”
18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)
„d) a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három egymást követő naptári év mindegyikében a 270 napot, kivéve a 240/B. § (2)–(2a) bekezdésében foglalt esetet,”
19. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)
„h) a végrehajtót helyi önkormányzati képviselőnek, illetve polgármesternek megválasztották.”
20. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a végrehajtót országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel.”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A végrehajtó politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá vagy kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt végrehajtói szolgálata szünetel.”
21. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti.”
22. § (1) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/G. § (6) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/G. § (5) bekezdésében a „, ha azt a végrehajtói iroda oda jelentette be” szövegrész.
23. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és nemét, valamint lakcímét közli a kincstárral a TAJ szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából.”
24. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„b) a társadalombiztosítási szervnek az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, nemének, állampolgárságának, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, nyilvántartásba történő bekerülés okának, nyilvántartásból való kikerülés okának (passziválási jogcím), lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, azok időpontjáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról;”
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„d) a kincstárnak a TAJ szám nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, nemének, állampolgárságának, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, nyilvántartásba történő bekerülése okának, nyilvántartásból való kikerülése okának (passziválási jogcím), lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, azok időpontjáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;”
25. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdésében az „és az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv” szövegrész helyébe az „és az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv és az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg lép.
26. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés l) pont lc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tárgyánál fogva díjmentes:
a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény alapján)
„lc) a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelői jogának bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,”
27. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egyházi fenntartó kérelmére
a) a miniszter a nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó,
b) a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a tanoda szolgáltatást nyújtó,
jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartású szolgáltatók közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket jelölhet ki az egyházi fenntartású tanodák, nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok módszertani támogatására (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény).”
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A miniszter – tanoda szolgáltatás esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter – a kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.”
28. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:
(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni
azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező)
„ce) fenntartóváltás”
(teszi szükségessé.)
29. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési támogatásban részesülő munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde fenntartója által meghatározható intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.”
30. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatait és működési feltételeit,
b) a Biztos Kezdet Alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit.”
31. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 188. §-sal egészül ki:
„188. § Az a települési önkormányzat vagy társulás, amelynek a gyermekek napközbeni ellátására tekintettel a 2019. december 31-én hatályos 145/A. § alapján 2020. január 1-jén megtérítési kötelezettsége áll fenn, 2020. január 1-jétől mentesül a még fennmaradó megtérítési kötelezettségének teljesítése alól.”
32. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 19. § (1) bekezdés b) pontjában a „természetbeni” szövegrész helyébe a „pénzbeli” szöveg,
2. 19. § (1a) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 20/B. § (3), (6) és (7) bekezdésében a „pénzbeli” szövegrész helyébe a „kiegészítő pénzbeli” szöveg,
3. 20/A. § (1) bekezdésében az „alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában” szövegrész helyébe az „alapösszegű pénzbeli támogatást folyósít” szöveg,
4. 20/A. § (2) bekezdésében az „emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában” szövegrész helyébe az „emelt összegű pénzbeli támogatást folyósít” szöveg,
5. 20/B. § (4) bekezdésében a „pénzbeli” szövegrészek helyébe a „kiegészítő pénzbeli” szöveg,
6. 145/A. § (1) bekezdésében a „társulás a fenntartásában” szövegrész helyébe a „társulás – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a fenntartásában” szöveg, és
7. 145/A. § (2) bekezdésében a „társulás fenntartásában” szövegrész helyébe a „társulás – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a fenntartásában” szöveg
lép.
33. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 145. § (2b) bekezdés b) pontja, és
2. 162. § (2) bekezdés l) és p) pontja.
34. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) A társadalombiztosítási rendszerek hatékony működésének biztosítása céljából a (2) bekezdés szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat.
(2) Az adatkezelő
a) a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás vonatkozásában a központi nyugdíjbiztosítási szerv,
b) az egészségbiztosítási nyilvántartás – ide nem értve a d) és e) pont szerinti nyilvántartást – vonatkozásában az egészségbiztosítási szerv,
c) a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás vonatkozásában az állami adóhatóság,
d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás vonatkozásában a rehabilitációs hatóság,
e) a TAJ nyilvántartás vonatkozásában a kincstár központi szerve.”
35. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 40/B. §-sal egészül ki:
„40/B. § (1) A kincstár központi szerve vezeti az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a szociális és a kapcsolódó nyilvántartások azonosító kódjaként alkalmazandó Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám) rendelkező természetes személyek nyilvántartását (a továbbiakban: TAJ nyilvántartás), és jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a TAJ szám képzésével kapcsolatos feladatokat.
(2) A TAJ nyilvántartásban az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a munkanélküli és a szociális ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat:
a) TAJ szám,
b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),
c) anyja születési neve,
d) születési hely (születés országa, születési hely),
e) születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve),
f) állampolgárság,
g) neme,
h) családi állapot,
i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely), azok be- és kijelentési időpontja és a fiktiválás dátuma,
j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,
k) külföldön történő letelepedés időpontja(i),
l) nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, az azonosításhoz szükséges BM, ÖNY kapcsolati kódok),
m) a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím),
n) érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja(i) (jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén),
o) elhalálozás időpontja és helye.
(3) A TAJ nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a kincstár központi szerve az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli.”
36. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 40/C. §-sal egészül ki:
„40/C. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartást.
(2) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását:
a) TAJ szám,
b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),
c) anyja születési neve,
d) születési hely (születés országa, születési hely),
e) születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve),
f) állampolgárság,
g) neme,
h) családi állapot,
i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely, annak be- és kikerülési dátuma és a fiktiválás dátuma),
j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,
k) külföldön történő letelepedés időpontja(i),
l) nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, BM és ÖNY kapcsolati kód),
m) a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím),
n) kiadott TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány lejáratának dátuma,
o) TAJ érvényesség státusza,
p) érvényesség kezdeti dátuma,
q) érvénytelenítés dátuma, oka, dokumentum típusa, azonosítója,
r) érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja(i) (jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén),
s) elhalálozás időpontja és helye,
t) foglalkozás, munkakör, tevékenység, munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím.
(3) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő személyes adatok az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig nem törölhetőek.”
37. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdésében a „vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja” szövegrész helyébe a „vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja” szöveg lép.
38. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A biztosított a 14. § rendelkezései szerint jogosult a magzat méhen belüli gyógykezelésére, továbbá szülészeti ellátásra és várandósságának orvosi indikáció alapján történő megszakítására. A biztosított jogszabály rendelkezése alapján jogosult anyatejellátásra.
(2) A biztosított orvosi indikáció alapján jogszabályban meghatározott feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére.”
39. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, valamint a baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.”
40. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A miniszter tevékenységét az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT), az egészségügyi szakmai kollégium, a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány, valamint az országos gyógyintézetek segítik.”
41. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a 151. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány
151/A. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozására.
(2) Az Alapítvány az onkológia oktatásával, kutatásával, a kutatás támogatásával, az elért eredmények hazai és nemzetközi bemutatásával, az eredmények gyógyításban történő felhasználásával összefüggő alábbi országos közfeladatokat és nemzetközi feladatokat látja el:
a) elősegíti az onkológiai szakma fejlesztését, oktatását, kutatását, tudományos eredmények megszületését,
b) figyelemmel kíséri az onkológiai szakterület hazai és nemzetközi fejlődését, az elért tudományos eredményeket,
c) közreműködik az onkológia hazai és nemzetközi elméleti és gyakorlati oktatásában, ezen feladata megvalósítása érdekében kétoldalú együttműködési megállapodásokat köt, szakmai konferenciákat, képzéseket szervez,
d) támogatja az új tudományos eredményeket, képzési módszereket feltáró munkákat, illetve a szaktudományos és oktatási kiadványok megjelenését, szaktudományos kiadványokat ad ki,
e) együttműködik a hazai és nemzetközi szakmai, tudományos szervezetekkel, egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekkel, az egészségügyben működő szakmai kamarákkal,
f) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, az egészségügyben működő szakmai kamarákkal,
g) a tevékenysége során hazai és nemzetközi adatok elemzésével közreműködik a szakterületének fejlesztésében,
h) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét jogszabály nem tiltja.
(3) Az Alapítvány olyan közfeladatot lát el, amely a közép-kelet-európai régió onkológus szakemberei közötti kapcsolatépítést ösztönző tevékenységét pályázatok kiírásával, és programszervezéssel, képzések szervezésével támogatja.
(4) Az Alapítvány oktatási tevékenysége megvalósítása érdekében az illetékes országos gyógyintézettel együttműködve alakítja ki oktatási programját.
(5) A (2) és (3) bekezdésekben foglalt feladatok ellátásához és az Alapítvány működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezik.
(6) Az Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik.
(7) Az Alapítvány vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik.
(8) Az Alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége az Onkológiai Akadémia, amely az Alapítvány elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyű tagjai révén látja el a (2) bekezdésben foglalt egyes feladatokat.”
42. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető.”
43. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„169. § (1) A reprodukciós eljárások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, és az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(2) Reprodukciós eljárások végzésére működési engedély kizárólag olyan egészségügyi szolgáltató részére adható, amely egyidejűleg megfelel az ivarsejtek, valamint az embriók fagyasztva tárolására vonatkozó, jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek is.”
44. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 113. § (4) bekezdésében foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét követően keletkezett. Ha a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét megelőzően keletkezett, a működési nyilvántartást a nyilvántartott személy kérelmére a közfeladat ellátásának teljes idejével kell meghosszabbítani.”
45. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében, 20. §-ában, 26. § (2) bekezdésében, 27/A. §-ában és 30. § (2) bekezdésében a „társadalmi felzárkózásért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép.
46. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A cégnyilvántartás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer adatkezelője a céginformációs szolgálat.”
47. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A céginformációs szolgálat az erre a célra szolgáló honlapján, azonosítást követően, jogszabályban meghatározottak szerint ingyenes céginformációt biztosít. Ingyenes céginformációként ismerhető meg a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges európai egyedi azonosítója (a továbbiakban: EUID), főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá arra vonatkozó adatok, hogy a cég végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll. A céginformációs szolgálat az azonosítással összefüggésben megismert személyes adatokat egy hónapig kezeli.”
(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A céginformációs szolgálat a céget a cég adataiban bekövetkezett változásról a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségére megküldött, közokirati formában kiállított, elektronikus cégbizonyítvánnyal – ingyenesen – értesíti.
(1b) A céginformációs szolgálat a cég részére a cég E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségére minden hónapban – ingyenesen – közokirati formában kiállított, elektronikus cégkivonatot küld.”
48. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 27. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Korlátolt felelősségű társaság esetében)
„g) azt a tényt, hogy az alapításra az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 19/C. §-a szerint került sor, továbbá az alapító egyéni vállalkozó nevét és nyilvántartási számát.”
49. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A cég a változásbejegyzési kérelemben – a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.”
(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben az esetben a változás időpontja a jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzésének napja.”
50. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény IX. Fejezete a következő 6. és 7. Címmel egészül ki:
„6. CÍM
NYILVÁNTARTÁSBA BEJEGYZETT JOG ÉS TÉNY TÖRLÉSE IRÁNTI VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
124/B. § (1) Ha a jogutód nélkül törölt cég közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, – ha a 130. § (2) bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn – a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a bíróság e § szerinti különleges vagyonrendezési eljárást folytat le.
(2) A vagyontárgy tulajdonosa által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.
(3) Ha a kérelemben foglaltak megfelelnek a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság elrendeli az e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatását. Az e § szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére nem kerül sor.
(4) A bíróság a vagyonrendezési eljárás keretében megvizsgálja, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő cégiratokban (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) volt-e rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.
(5) Ha jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő irat (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) nincs bírósági irattárban, és az más, a jogutód nélküli eljárásban részt vevő személytől, vagy a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a kérelemmel érintett jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a törölt cég adatait, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával – jelentheti be a bíróságnál.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik.
(7) Ha az eljárás alapján az állapítható meg, hogy a kérelemben megjelölt jog vagy tény más javára történő átengedésére került sor, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
(8) A közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozóan a törölt cég javára bejegyzett jog (ide nem értve a tulajdonjogot) vagy javára, illetve érdekében feljegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.
7. CÍM
VÉGELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSÁT KÖVETŐEN TÖRÖLT CÉG VAGYONÁRA VONATKOZÓ KÉRELEMRE INDULÓ VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS
124/C. § (1) Ha a végelszámolás lefolytatását és a cég törlését követően olyan vagyontárgy – ideértve a törölt cég pénzforgalmi számláján nyilvántartott egyenleget – kerül elő, amelynek a törölt cég a tulajdonosa, azonban arról a végelszámolási vagyonfelosztási javaslatban nem rendelkeztek, a törölt cég tagjának kérelmére e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatásának van helye.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, a végelszámolás során elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá csatolni kell a törölt cég volt tagjai – a volt tag halála esetén örököse, jogi személy tag vonatkozásában bekövetkezett jogutódlás esetén a jogutód – által legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, e § szerinti eljárásban felmerült vagyontárgyra vonatkozó vagyonfelosztási javaslatot.
(3) Az e § szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére és vagyontárgy értékesítésére nem kerül sor.
(4) Ha a kérelem és kérelemhez csatolt iratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot végzésével jóváhagyja.”
51. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
52. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
1. 18. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton, személyre szabott ügyintézési felület útján” szövegrész helyébe az „az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségén keresztül” szöveg,
2. 18. § (6) bekezdésében az „az (5) bekezdés szerinti” szövegrészek helyébe az „a beküldő” szöveg,
3. 24. § (1) bekezdés i) pontjában az „adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok” szövegrész helyébe az „adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat” szöveg,
4. 24. § (1) bekezdés n) pontjában az „elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)” szövegrész helyébe az „E-ügyintézési tv.” szöveg,
5. 24. § (5) bekezdésében az „adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok” szövegrész helyébe az „adószámának törlését, illetve e határozat” szöveg,
6. 25. § (1) bekezdés m) pontjában a „közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok” szövegrész helyébe a „közösségi adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat” szöveg,
7. 25. § (2) bekezdésében a „közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok” szövegrész helyébe a „közösségi adószámának törlését, illetve e határozat” szöveg,
8. 57. § (2) bekezdésében az „a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel” szövegrész helyébe az „a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a jogelőd cég törlésének napját tünteti fel” szöveg,
9. 63. § (1) bekezdésében az „egyéni cég bejegyzése esetén” szövegrész helyébe az „egyéni cég, vagy az Evectv. 19/C. §-a szerinti alapítás esetén a korlátolt felelősségű társaság bejegyzése esetén” szöveg, és
10. 131/L. §-ában a „2020.” szövegrész helyébe a „2021.” szöveg
lép.
53. § (1) Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (10) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (9) bekezdésében a „, ha azt a cég oda jelentette be” szövegrész.
54. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény III. Fejezete a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. Start szociális szövetkezet
21/A. § (1) A start szociális szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek alapítása és működése – a szociális szövetkezetre vonatkozó előírásokon felül – megfelel az ezen alcímben foglalt előírásoknak is.
(2) A start szociális szövetkezetnek a nevében – a fő tevékenységére utaló megjelölés mellett – a „start szociális szövetkezet” megnevezést kell viselnie.
21/B. § (1) A start szociális szövetkezet
a) alapításában és működésében részt kell vennie a közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok szerint közfoglalkoztatónak minősülő önkormányzatnak, és
b) alapítói között lennie kell olyan személynek, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy a tagsági jogviszonya keletkezését megelőző egy éven belül közfoglalkoztatási jogviszonyban állt (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatott).
(2) A start szociális szövetkezet működése során biztosítani kell, hogy a szövetkezetnek legyen közfoglalkoztatott tagja, ennek hiányában olyan tagja, aki a tagsági jogviszony keletkezésekor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti álláskeresőnek minősül, azzal, hogy ezen személy tagsági jogviszonyának megszűnése és az e bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő új tag tagsági jogviszonyának keletkezése közötti időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál.”
55. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a következő 108/C. §-sal egészül ki:
„108/C. § (1) A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, a 21/B. §-ban foglaltaknak megfelelő szociális szövetkezetnek a 21/A. § (2) bekezdése szerinti rendelkezésnek legkésőbb 2019. december 31-étől kell megfelelnie.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges alapszabály-módosítás alapján a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani, feltéve, hogy az alapszabály-módosítás kizárólag az (1) bekezdésben előírtaknak való megfeleléshez szükséges módosításokat tartalmazza. Ha a szociális szövetkezet egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.”
56. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
1. 30. § (1) bekezdés b) pontjában az „ideiglenes letelepedési engedély” szövegrész helyébe az „ideiglenes letelepedési engedély vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (2) bekezdése szerinti nemzeti letelepedési engedély” szöveg,
2. 35. § (1) bekezdés b) pontjában a „bevándorolt” szövegrész helyébe a „magyar állampolgárral vagy bevándorolt” szöveg, és
3. 35. § (1) bekezdés c) pontjában a „bevándorolt” szövegrész helyébe a „magyar állampolgár, bevándorolt” szöveg
lép.
57. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya
a) az államháztartás alrendszereiből,
b) az európai uniós forrásokból,
c) a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból,
d) a 100%-os állami tulajdonban álló szervezet által létrehozott alapítványtól
származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek – ide nem értve a társasházat – (a továbbiakban együtt: személy) számára odaítélt, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra terjed ki.”
58. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény I. Fejezete „Az adatok védelme, iratkezelési szabályok” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az egységes ügykezelő alkalmazás
15/A. § (1) A közjegyző, illetve az országos kamara a beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat adatait – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 8 munkanapon belül rögzíti az országos kamara által működtetett egységes ügykezelő alkalmazásban (a továbbiakban: alkalmazás).
(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti az alkalmazásban.
(3) A közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül állítja elő, illetve az alkalmazásban rögzíti. Az alkalmazáson keresztül előállított elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni.
(4) Az eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalma, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye az alkalmazásba kerül bevitelre, illetve rögzítésre. Az alkalmazásban rögzített adatokat a közjegyző és – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – az országos kamara kezeli.
(5) Az alkalmazás a közjegyző, illetve a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző (alkalmazott) azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. Az alkalmazásban a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(6) A felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző, a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja vagy az alkalmazás által készített másolat, illetve ezen iratokról az alkalmazásba bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
(7) A közjegyzőhöz vagy az országos kamarához érkezett olyan iratokat – ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is –, amelyek az alkalmazásban rögzítésre kerültek, az érkezésüket követő öt év után selejtezni kell.
15/B. § (1) A jelen lévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint elektronikus úton kézbesítendő irat kivételével a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre – választása szerint – az alkalmazáson keresztül is kézbesítheti, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Az így kézbesítendő papíralapú iratokat az alkalmazás központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata kézbesítésére, megküldésére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya az eljáró közjegyző nevét, székhelyét, valamint az alkalmazás által generált és az iratra nyomtatott, egyedi vonalkódot tartalmazza, továbbá tartalmazhatja a közjegyző bélyegzőlenyomatának képét; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.
(4) Az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya közokirat.
15/C. § (1) Az alkalmazás naplót készít:
a) a rendszer üzemben tartási idejéről,
b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,
c) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról, valamint
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(3) A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy az adatkérésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.
15/D. § (1) Az alkalmazás – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.
(2) Az alkalmazás működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az országos kamara a közjegyzőket elektronikus levélben értesíti.
(3) A törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az alkalmazásban felmerült üzemzavar akadályozta az alkalmazás működését. Ha a határidő lejárati napján legalább négy órán át üzemzavar állt fenn, a közjegyző által meghatározott határidőbe ez a nap nem számít bele.
(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az alkalmazáson végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek az alkalmazás szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák. Ezekben az esetekben az országos kamara az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet is értesíti.”
59. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
1. 45. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, 49. § (4) bekezdésében és 55. § (2) bekezdésében az „5 000” szövegrész helyébe a „8 000” szöveg,
2. 45. § (2) bekezdésében és 49. § (3) és (4) bekezdésében az „1 000” szövegrész helyébe az „1 600” szöveg,
3. 49. § (3) bekezdésében a „2 000” szövegrész helyébe a „3 200” szöveg, és
4. 55. § (1) és (5) bekezdésében az „5 000” szövegrészek helyébe a „8 000” szöveg
lép.
60. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 13. § (2) bekezdése következő d) ponttal egészül ki:
[Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát]
„d) a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához.”
61. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik)
„b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget vagy a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaságot alapított, a 32. § (1) és (2) bekezdése szerint az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, vagy ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,”
(2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről)
„c) egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történő megszerzése, valamint a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)”
(elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.)
62. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény a következő I/A. Fejezettel egészül ki:
„I/A. FEJEZET
A GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉG EGYSZEMÉLYES GAZDASÁGI TÁRSASÁGI FORMÁBAN TÖRTÉNŐ TOVÁBBFOLYTATÁSA
19/C. § (1) Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására e törvény szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. A korlátolt felelősségű társaság alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt.
(2) Nem alapíthat korlátolt felelősségű társaságot a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.
(3) A korlátolt felelősségű társaság bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt.
(4) A korlátolt felelősségű társaság előtársaságként nem működhet.
19/D. § (1) E törvény szerinti alapítást megelőzően az egyéni vállalkozó
a) elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását,
b) meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak,
c) elkészíti a korlátolt felelősségű társaság – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint
d) gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.
(2) Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételét követő 30 napon belül elfogadja a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát.
(3) Az e törvény szerinti alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
(4) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg,
a) az egyéni vállalkozót az e tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében – ha ezeket a korlátolt felelősségű társaság vagyonaként jelöli meg – megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként illetik meg, és
b) az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként terhelik továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és a korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel.
(5) E törvény szerinti alapítás esetén a 31. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a korlátolt felelősségű társaságra alkalmazni kell.
(6) A cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot bejegyző végzésben rögzíti az e törvény szerinti alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát.”
63. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyéni cég előtársaságként nem működhet.”
64. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyéni cég alapítását megelőzően az egyéni vállalkozó
a) elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását,
b) meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az egyéni cégnek,
c) elkészíti az egyéni cég – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint
d) gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő egyéni cégnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.”
(2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Egyéni cég alapítása az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.”
(3) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg,
a) az egyéni vállalkozót az e tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében – ha ezeket az egyéni cég vagyonaként jelöli meg – megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok az egyéni céget jogutódként illetik meg,
b) az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek az egyéni céget jogutódként terhelik, továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és az egyéni cég az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felel.”
65. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hatósági engedélyre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, és az egyéni vállalkozó az egyéni cég alapításának elhatározását az engedély kiadására jogosult hatóságnak bejelenti, az egyéni cég az egyéni vállalkozó számára az egyéni cég alapítását megelőzően kiadott hatósági engedély jogosultja lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg.”
66. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
1. 11. § (1) bekezdés f) pontjában az „adószám alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozatok” szövegrész helyébe az „adószám törlését, valamint e határozat” szöveg,
2. 12. § (1) bekezdésében az „adószáma alkalmazásának felfüggesztése, törlése, a felfüggesztés megszüntetése, valamint e határozatok” szövegrész helyébe az „adószámának törlése, valamint e határozat” szöveg, és
3. 12. § (2) bekezdésében az „egyéni cég alapítása” szövegrész helyébe az „egyéni cég vagy a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaság alapítása” szöveg
lép.
67. § Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (5) és (6) bekezdése.
68. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2020” szövegrész helyébe a „2022” szöveg lép.
69. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/J. §-sal egészül ki:
„7/J. § (1) Azon köztulajdonban álló gazdasági társaság – a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság kivételével –, amely esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy – amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít – a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel az 1 200 millió forintot,
c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt,
az e §-ban meghatározottak szerint belső kontrollrendszert működtet.
(2) Az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e § szerinti belső kontrollrendszert.
(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője olyan belső kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely a jogszabályi kötelezettségeknek való tudatos megfelelés, a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében azt a célt szolgálja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság
a) a működése és gazdálkodása során a tevékenységét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre,
b) az elszámolási kötelezettségeit teljesítse,
c) megvédje az erőforrásait a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól,
d) működésével kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információ álljon rendelkezésre,
e) biztosítsa a jogszabályi előírásoknak megfelelő, szabályozott, átlátható és etikus működését,
f) védje a tulajdonos(ok) és az ügyfelek érdekeit,
g) kezelje a köztulajdonban álló gazdasági társaság kockázatait, különös tekintettel az integritás kockázatokra.
(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység adminisztratív irányítását az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője látja el.
(5) A felügyelőbizottság belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében:
a) elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,
b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására,
e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, és
f) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján.
(6) A belső ellenőrzést végző személy, valamint a szervezeti egység vezetője kiválasztásával, munkaviszonyának létesítésével, annak munkáltató részéről történő megszüntetésével, valamint a belső ellenőrzés erőforrásainak – létszám, költségvetés – biztosításával kapcsolatos döntések a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhatóak meg.
(7) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység számára soron kívüli ellenőrzésre vagy tanácsadói tevékenységre szóló felkérés csak a felügyelőbizottság előzetes egyetértésével adható.
(8) Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az végezhet belső ellenőrzést, aki szerepel az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5) bekezdése szerinti adattartalommal vezetett nyilvántartásban.
(9) A belső ellenőrzést végző személy és a megfelelési tanácsadó a feladata ellátása érdekében minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.”
70. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 11. és 12. §-sal egészül ki:
„11. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó részletszabályokat, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
12. § A 7/J. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–10. cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
71. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 6. § (1) bekezdésében és 31. § (7) bekezdésében a „társadalmi felzárkózásért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép.
72. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A–15/D. §-a alkalmazandó.”
73. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A NAV)
„e) adó- vagy vámigazgatási jogkörben eljáró szerve egyéb érdekeltként vesz részt a költségvetést károsító bűncselekmény gyanúja miatt indított büntetőeljárásban,”
74. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 78/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78/B. § Ha a NAV a kezelésében lévő létesítmény rendjének és jogszerű működésének védelme és az abban tartózkodók biztonsága érdekében képfelvevőt helyez el és felvételt készít, a képfelvevőt kizárólag a létesítmény területét határoló külső falakon, kapuknál és kerítésen, valamint a létesítmény folyosóin, ügyfélterében – az emberi méltóság védelme érdekében megfigyelés elől elzárt területeket kivéve – helyezhet el és képfelvételt kizárólag e területekről készíthet. A NAV köteles figyelmeztető jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen képfelvételt készít, továbbá köteles a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (általános adatvédelmi rendelet) meghatározott tartalommal összeállított tájékoztatót a felvétel készítésének helyszínén, továbbá a honlapján bárki számára hozzáférhető módon közzétenni. Az e § alapján készített, rögzített felvételre, illetve az abban szereplő személyes adatra a 36/O. § (3) és (4) bekezdését valamint a 36/P. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
75. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
1. 12. § (6) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében és 76. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési” szövegrész helyébe a „NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti” szöveg, és
2. 82/A. § (1) bekezdés g) pontjában a „pénzügyőrök részére” szövegrész helyébe a „pénzügyőrök és a tisztjelöltek részére” szöveg
lép.
76. § (1) Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
1. 1. § (2) bekezdése, és
2. 12. § (7) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 66. § (3) bekezdésében a „NAV felügyeletére” szövegrész.
77. § A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 5. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § A központi hatóság közreműködik a külföldön behajtott tartásdíj kérelmezőnek történő eljuttatásában, ha a tartásdíj külföldről a kérelmezőnek közvetlenül nem küldhető meg.”
78. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a következő 163. §-sal egészül ki:
„163. § Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül törölni kell a központi névjegyzékből a nem magyar állampolgárságú választópolgárok nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartására vonatkozó adatot.”
79. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 51. § (1) bekezdés b) pontjában a „négy” szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép.
80. § (1) Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 91. § (5) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 91. § (4) bekezdésében a „, ha azt a szervezet oda jelentette be” szövegrész.
81. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az ágazati képző központ gyakorlati képzés szervezése céljából
a) legalább négy mikro-, vagy kisvállalkozás által, vagy
b) kettő középvállalkozás, vagy a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet által, vagy
c) a szakképzési centrum legfeljebb 60%-os tulajdoni hányadával létrehozott nonprofit gazdasági társaság.
(2b) A (2a) bekezdés a) pontja szerint létrehozott ágazati képző központ tagjai bevételének legfeljebb 20%-a származhat közvetlen állami támogatásból.
(2c) Az ágazati képző központ szervezeti minőséget – a társaság alapításakor vagy később – a gazdasági társaság kérelmére a cégbíróság állapítja meg. A gazdasági társaság az ágazati képzőközponti jelleget cégnevében feltüntetheti.”
82. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény
1. 2. § 51. pontja, és
2. 89. § l) pontja.
83. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át)
„16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;”
84. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő 108/C. §-sal egészül ki:
„108/C. § A 108. §-ban meghatározottaktól eltérően a helyi önkormányzat – az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig – dönthet a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.”
85. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg:)
„j) önkormányzati tulajdonban álló ingó vagyon 108/C. § szerinti ingyenes átruházására vonatkozó szabályokat.”
86. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány az (1)–(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy ha az önkormányzat a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha a fejlesztés megvalósításának ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített, megalapozott, a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli működtetése nem kellően alátámasztott és emiatt központi költségvetési többletkiadást vagy önkormányzati költségvetési többletkiadást generálhat.”
87. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz, valamint az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező, illetve annál kisebb összegű meglévő adósság visszafizetése, akkor kell a Kormány engedélyét kérni, ha)
„b) a módosított vagy az új szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az új adósságot keletkeztető ügylet keletkeztetésének ütemezése az eredetihez képest bármely évben meghaladja az eredeti ütemezés szerint az adott év végéig keletkező kumulált adósságösszeget, az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség a futamidő lejártáig bármelyik évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, a módosított szerződés az eredetihez képest nagyobb ügyletértékű vagy a kezesség, illetve a garancia összege nő.”
88. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság)
„a) adósságot keletkeztető ügyletét – a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet és az 50 millió forintot el nem érő ügylet kivételével, figyelemmel a 10. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egybe számítási szabályra is – az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint,”
(a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.)
89. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (6) bekezdésében a „szervezettől” szövegrész helyébe a „szervezettől, illetve a központi költségvetésből” szöveg lép.
90. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő n) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)
„n) az állam hitelfelvételét is tartalmazó nemzetközi szerződésben meghatározott, kizárólagos állami tulajdonú vagyon fejlesztését szolgáló beruházás megvalósítása érdekében 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott támogatásokat,”
91. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Állami vagyonelemek – így különösen gazdasági társaságok – felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (a továbbiakban: tulajdonosi ügylet) központi kezelésű kiadási előirányzaton kell megtervezni és elszámolni. A fejezet irányítói hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit az általa irányított fejezetben kell elhelyezni. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit e szerv költségvetését tartalmazó fejezetben kell megjeleníteni. A további szervek, személyek tulajdonosi ügyleteinek elhelyezését ezek tevékenységének szakmai kapcsolódása határozza meg, a gazdasági társaságként működő szerv tulajdonosi ügyletei a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szerv költségvetési fejezetében jelennek meg elkülönítve.”
92. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg, megjelölve a forrásbiztosítás végső határidejét.”
93. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kincstár elnöke – a (4) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva – a költségvetési felügyelői megbízással rendelkező költségvetési felügyelők közül, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett jelöli ki a költségvetési felügyelő helyettesét.”
94. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Ha a kincstár jogosulatlan igénybevételt állapít meg az 51. § (3) bekezdése szerinti nem állami intézményfenntartó az (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzése és egyéb hivatalból indult eljárása keretében, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs.”
95. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a jogosulatlan igénybevételt a kincstár az 59. § szerinti felülvizsgálati eljárásban állapítja meg, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs.”
96. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tevékenység gyakorlásától el kell tiltani és törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.”
97. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter teljeskörűen vagy meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódóan felmentést adhat. A felmentés nem terjedhet ki az 51. § (4) bekezdése szerinti előírások alapján kizárólag a kincstárnál vezethető fizetési számlára.”
98. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az átalakítással érintett költségvetési szervnek a törzskönyvi nyilvántartásból való törlése, vagy az alapító okiratának módosítása, a jogutód költségvetési szerv bejegyzése, vagy a jogutód költségvetési szerv alapító okiratának módosítása esetén a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárásban, a (2) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő megkezdésének napja alatt azt a napot kell érteni, amely napon valamennyi, az eljárás lefolytatásához előírt kérelem a kincstárhoz hiánytalanul, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal beérkezik.”
99. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bejelentésre kötelezett törzskönyvi jogi személlyel szemben a kincstár a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki, ha a törzskönyvi jogi személy a bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, késedelmesen, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesíti.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti bírságot előíró határozat közlésétől számított 8 napon belül történő teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.”
100. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az adatszolgáltatás kötelezettje)
„b) adatszolgáltatási kötelezettségét – ide nem értve a kincstár érdekkörében felmerülő okot, vagy körülményt – nem, vagy késedelmesen teljesíti,”
(a kincstár határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.)
101. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„17. a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó jogosultsággal rendelkezőkről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó bizonyítási eszközökkel, a belső kontrollrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerével, az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat, a belső ellenőrzési tevékenység folytatásával kapcsolatos bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)
„4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító, illetve a tevékenységtől való eltiltásra okot adó körülmény bejelentésének a rendjét, belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatértésével kapcsolatos részletes szabályokat,”
(rendeletben szabályozza.)
102. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2019. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2019. december 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (36) és (37) bekezdéssel egészül ki:
„(36) E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény 94. §-ával megállapított 54. § (1b) bekezdését, és 95. §-ával megállapított 60/A. § (1a) bekezdését a folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
(37) Az ÁKK Zrt. a Gst. 13. § (3) bekezdésében foglaltakon túl olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt is létrehozhat, amely a Gst. 13. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ügyleteknek és az állampapírok kamatjuttatásának tárgya lehet.”
103. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 6/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „kormányhivatal és az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal és az alapításáról rendelkező törvény” szöveg,
2. 8/A. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg,
3. 11/F. § (9) bekezdésében a „munkakör” szövegrész helyébe az „álláshelyet vagy munkakör” szöveg,
4. 36. § (4) bekezdésében az „Az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata” szöveg,
5. 36. § (4a) bekezdésében a „fejezeti kezelésű előirányzatok” szövegrész helyébe a „fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezet központi kezelésű előirányzatai” szöveg,
6. 42. § (2a) bekezdésében az „A költségvetési szerv” szövegrész helyébe az „Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv” szöveg,
7. 47. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg,
8. 70. § (4a) bekezdésében a „munkakörben” szövegrész helyébe az „álláshelyen vagy munkakörben” szöveg, és
9. 106/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „munkakörének” szövegrész helyébe a „munkakörének, álláshelyének” szöveg
lép.
104. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 36. § (5) bekezdése, és
2. 108. § (8) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. § (4) bekezdésében az „a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő,” szövegrész.
105. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 415. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E § alkalmazásában rossz minőségű a termék,
a) ha a jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy
b) az a) pontban meghatározott előírás hiányában akkor, ha
ba) az emberi fogyasztás céljára előállított termék emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedték,
bb) a termék minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították,
bc) a terméket nem megengedett összetevő felhasználásával állították elő,
bd) a terméket emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állították elő emberi fogyasztás céljára, vagy
be) a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.”
106. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 417. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában
az áru lényeges tulajdonsága:)
„ab) az áru eredete, származási helye és előállításának módja,”
107. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;”
108. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az Erzsébet-program célja, hogy a meglévő keretek között jelentősen csökkentse azon gyermekek számát, akik részére nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék, a tudás megszerzéséhez szükséges egészségi állapot, a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás lehetősége.”
109. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Erzsébet-program az 1. § megvalósítása céljából szervezett és lebonyolított, az állam által támogatott szociális program és szolgáltatás, amely nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be.”
110. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. §-ban meghatározott közfeladatok megvalósulása érdekében az állam elősegíti az ifjúsági és gyermekprogramok alapjául szolgáló szállodák és táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését.”
111. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § A 2020. január 1-jén folyamatban lévő üdülési pályázatokat e törvénynek a 2019. december 31. napján hatályban lévő rendelkezései alapján kell lebonyolítani.”
112. § (1) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény
1. 2. § (2) bekezdésében az „az MNÜA és”, és
2. 6. § (1) bekezdésében az „MNÜA és az”
szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény
1. 3. § (1) bekezdése,
2. 4. § (1) bekezdése,
3. 5. §-a,
4. 8. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja, és
5. 8. § (2) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja.
113. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 329. § (1) bekezdésében a „legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig” szövegrész helyébe a „legkésőbb a szavazást követő második napon” szöveg lép.
114. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg lép.
115. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CIII. törvény) alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő részvénytársaság által az állam javára történő ingatlanvásárlásra, valamint az állam tulajdonába került ingatlannak a 2018. évi CIII. törvény III. fejezetében és V. fejezetében meghatározott jogosult által egy összegben, illetve részletvétellel történő megvásárlására.”
116. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2021.” szövegrész helyébe a „2022.” szöveg lép.
117. § (1) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket, ha a jogi személynél ilyen működik, a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell.”
(2) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Nem jogosult erre a jogi személy állandó könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód jogi személy állandó könyvvizsgálójává a jogi személy bejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. A könyvvizsgálót megillető jogosultságokra a Ptk. 3:38. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”
118. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja. A döntéshozó szerv továbbá dönt az átalakulásról és a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján az átalakuló jogi személy vezető tisztségviselője aláírja a jogutód létesítő okiratát.”
119. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a tag helytállási kötelezettsége az átalakuló jogi személy kötelezettségeiért a jogi személy fennállása alatt korlátozott, a (2) bekezdés szerinti hitelezői felhívás alapján a hitelező által kért biztosítékot az átalakuló jogi személy csak akkor tagadhatja meg, ha”
120. § (1) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya nem eshet azonos napra.
(1b) Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza 6. § (6) bekezdése szerint, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni.
(1c) Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja.”
(2) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti végleges vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálóra a 4. § (6) bekezdését kell alkalmazni.”
121. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyesülni kívánó jogi személyek és az egyesüléssel létrejövő jogi személy vonatkozásában is készíteni kell vagyonleltár-tervezetekkel alátámasztott vagyonmérleg-tervezeteket. Ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az egyesüléssel érintett jogi személyek döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló.”
122. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 18. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A szétválási terv elfogadásáról vagy módosításáról a szétváló jogi személy döntéshozó szerve dönt. Ha a tag a döntéshozatalban nem vesz részt és az 5. § alapján sem ismerhető meg szándéka, kiválás (beolvadásos kiválás) esetén úgy kell tekinteni, hogy a jogelőd továbbműködő jogi személy tagja kíván maradni, különválás (beolvadásos különválás) esetén pedig úgy kell tekinteni, hogy egyik jogutód jogi személynek sem kíván a tagja lenni.
(5) Ha a szétválási szerződést a szétváló jogi személy döntéshozó szerve elfogadja, a jogutód új jogi személy létesítő okiratát és a továbbműködő jogi személy létesítő okirata módosítását a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján a szétváló jogi személy vezető tisztségviselője írja alá.”
123. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Kiválás esetén a jogelőd továbbműködő jogi személyt, beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a már működő jogi személyt, amelyhez a kiváló, különváló tag csatlakozik, a szétválás bejegyzésekor a bíróság nem törli a nyilvántartásból.
(2) Ha a szétválás bejegyzése során a jogelőd jogi személy nyilvántartásból való törlésére nem kerül sor, a 6. § (6) bekezdése és a 11. § (1a)–(1c) bekezdése alkalmazásában a jogelőd jogi személy törlésének hatálya alatt a szétválási kérelemben a jogelőd továbbműködő jogi személy törölni kért nyilvántartási adata törlésének hatályát kell érteni.
(3) Ha a szétválás bejegyzése során jogutódként új jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésére nem kerül sor, a 6. § (6) bekezdése és a 11. § (1a)–(1c) bekezdése alkalmazásában a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya alatt a szétválásra vonatkozó nyilvántartási adaton kívüli, a szétválási kérelemben a már működő jogutód jogi személy vonatkozásában bejegyezni kért további nyilvántartási adat bejegyzésének hatályát kell érteni.
(4) Ha a jogi személy a (2), illetve (3) bekezdés szerint adatváltozást a kérelemben nem tüntet fel, vagy a 6. § (6) bekezdés szerinti időpontot nem határoz meg vagy a szétválás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, a szétválás időpontja a szétválás bejegyzésének napja.”
124. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 6. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A nyilvánosan működő részvénytársaság egyesülésére vonatkozó különös szabályok”
125. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A nyilvánosan működő részvénytársaságok (ezen alcímben a továbbiakban: részvénytársaság) egyesülésére az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a jogi személyek egyesülésének közös szabályait kell alkalmazni.”
126. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azokra az átalakulásokra, egyesülésekre, szétválásokra kell alkalmazni, amelyekről első ízben a Módtv. hatálybalépése után döntenek.”
127. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ez a törvény
a) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
b) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
128. § (1) Hatályát veszti az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 7. alcíme.
(2) Hatályát veszti az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény
1. 2. § (3) bekezdésében a „, dönt a könyvvizsgáló személyéről” szövegrész, és
2. 8. § (1) bekezdésében a „, könyvvizsgáló által ellenőrzött” szövegrész.
129. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (1b) bekezdésében „a vagyonkezelő 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „az Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság” szöveg lép.
130. § Hatályát veszti a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (3) bekezdése.
131. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a „2021.” szövegrész helyébe a „2022.” szöveg lép.
132. § Nem lép hatályba a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2014. évi XXVI. törvény 5. §-ának a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 314. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése.
133. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a jogszabályban meghatározott esetben központosított eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a központosított eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szervet).”
134. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„7a. a kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a központosított eljárások – e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő – részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;”
135. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
1. 31. § (3) bekezdésében a „kormányzati kommunikációs” szövegrész helyébe a „kormányzati kommunikációs és a rendezvényszervezési” szöveg, és
2. 198. § (1) bekezdés 7. pontjában a „kormányzati kommunikációs” szövegrészek helyébe a „kormányzati kommunikációs és a rendezvényszervezési” szöveg, valamint a „kommunikációs szolgáltatások” szövegrész helyébe a „kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatások” szöveg
lép.
136. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 10. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a közszolgáltatási szerződés a (6) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szűnt meg, a szerződő felek a közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban egymással elszámolnak. Az elszámolás során a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megszűnése miatt a szerződés megszűnésének időpontjában felmerült és meg nem térült, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján nem érvényesíthető, igazolt és a szerződéssel közvetlenül összefüggő tényleges kára megtérítését igényelheti a helyi önkormányzattól. Az elmaradt vagyoni előny nem követelhető.
(6b) Ha az elszámolás során vita marad fenn, a szerződő felek ki nem elégített követeléseiket bírósági eljárásban érvényesíthetik.”
137. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 10. § (6b) bekezdése szerinti igény érvényesítése a bíróság előtt a Módtv. hatálybalépésétől számított egy éven belül kezdeményezhető. E határidő elmulasztása jogvesztő.”
138. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gazdálkodó szervezet – ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, a Kormány rendeletében megjelölt, a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételéért felelős szerv útján kezdeményezheti, hogy a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vételi eljárással egyidejűleg kerüljön sor a Kormány rendeletében meghatározott, a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatás regisztrációjára.”
(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban szerepel, a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik.”
(3) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az egyéni vállalkozó hivatalos elérhetőségét a Kormány rendeletében meghatározott módon jelenti be.”
139. § (1) Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
1. 14. § (3) bekezdése,
2. 104. §-a, és
3. 105. § (3) bekezdés l) pontja, és (5) bekezdés c) pontja.
(2) Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14/A. §-ában az „és (3)” szövegrész.
140. § (1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) E törvényt – az alkalmazott kiválasztási eljárástól függetlenül – nem kell alkalmazni
a) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: KFItv.) meghatározott, továbbá
b) a KFItv. alapján kötött megállapodásban foglalt, kutatás-fejlesztési és innovációs, illetve a szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásokra vonatkozó projektekkel kapcsolatos, illetve támogatási kérelmekre vonatkozó
értékelési feladatokra és eljárásokra.”
(2) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvényt nem kell alkalmazni a (4) vagy (6) bekezdés szerinti felhívásra benyújtott támogatási kérelmek esetén, ha ahhoz a miniszter különösen indokolt esetben hozzájárul.”
141. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. alapjogviszony: fennálló kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, állami felsőoktatási intézményben fennálló munkaviszony, valamint többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társasággal fennálló munkaviszony;”
142. § (1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A miniszter projektértékelői pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki, amelynek tartalmaznia kell]
„c) a pályázat elbírálásának várható időpontját,
d) a pályázói adatlapot, továbbá”
(2) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A miniszter projektértékelői pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki, amelynek tartalmaznia kell]
„e) mindazokat az egyéb tartalmi és formai elemeket, amelyeket jogszabály ír elő.”
(3) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogviszony létesítését megelőzően a pályázó nyilatkozik arról, hogy büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a pályázó, értékelő büntetlen előéletével összefüggésben kétség merül fel, a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban, indokolással felszólíthatja, hogy a felhívástól számított tizenöt napon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja, hogy büntetlen előéletű.”
(4) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pályázói adatlaphoz mellékelni kell a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolást és a Kormány rendeletében meghatározott nyilatkozatokat.”
143. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. Az állami projektértékelő jogviszony létesítéséhez szükséges pályázói adatlap, nyilatkozatok és a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás
6/A. § A pályázói adatlap tartalmazza:
a) a pályázó
aa) nevét,
ab) születési nevét,
ac) anyja nevét,
ad) születési helyét, idejét,
ae) adóazonosító jelét,
af) társadalombiztosítási azonosító jelét,
ag) lakóhelyét,
ah) tartózkodási helyét,
ai) értesítési e-mail címét,
aj) telefonszámát,
ak) fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,
al) bankszámlaszámát,
b) a pályázó alapjogviszonya szerinti munkahelye
ba) típusát,
bb) megnevezését,
bc) adószámát,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az e törvény szerinti alapjogviszonyban áll-e,
d) a pályázó által választott tématerületet, amely tárgykörben értékelést kíván végezni,
e) a pályázó által választott szakértői tématerülettel kapcsolatos szakmai tapasztalatának időtartamát,
f) az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok meglétének igazolását,
g) a projektértékelői azonosítót (a minisztérium által működtetett informatikai rendszer által generált adat).
6/B. § Az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok tartalmazzák a pályázó
a) nevét,
b) születési nevét,
c) születési helyét, idejét,
d) anyja nevét,
e) adóazonosító jelét.
6/C. § A pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás tartalmazza
a) a pályázó alapjogviszony szerinti munkáltatója
aa) megnevezését,
ab) székhelyének címét,
ac) telefonszámát,
ad) adószámát,
ae) nyilvántartási számát (törzskönyvi azonosító szám, cégjegyzékszám),
af) törvényes képviselőjének adatait (név, beosztás, telefonszám),
b) a foglalkoztatott
ba) nevét,
bb) születési nevét,
bc) születési helyét, idejét,
bd) anyja nevét,
be) munkahelyi telefonszámát,
bf) munkakörét, illetve beosztását,
bg) jelenlegi jogviszonya jellegét (kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony),
bh) jelenlegi jogviszonyának kezdetét,
bi) kinevezése, illetve munkaszerződése időtartamát,
c) az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy
ca) a foglalkoztatott nem áll felmentés vagy felmondás hatálya alatt,
cb) a foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy büntetlen előéletű vagy nem hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörben dolgozik,
cc) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a foglalkoztatottnak az alapjogviszonya tekintetében vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége fennáll-e,
d) a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett foglalkoztatott
da) vagyonnyilatkozat-tételének időpontját,
db) következő vagyonnyilatkozat-tételének esedékességét,
e) az alapjogviszony szerinti munkáltató igazolását a foglalkoztatott – igazolás kiállítását megelőző hónapra megállapított – havi bruttó illetményéről vagy munkabéréről,
f) az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy vállalja, hogy az a)–e) pont szerinti adatokban történő változásról – különösen a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének tényéről – a minisztériumot haladéktalanul tájékoztatja.”
144. § (1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 9. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A munkáltató részéről a jogviszony a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben különösen akkor szüntethető meg, ha az értékelő]
„d) vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során összeférhetetlenség kerül megállapításra.”
(2) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az alapjogviszony szerinti munkáltató köteles az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti feltételek bekövetkezéséről a munkáltatót tájékoztatni.”
145. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 7. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Adatkezelési szabályok, a szakértői névsor összeállítása, a névsorban szereplő adatok és tények nyilvántartása
10. § (1) A munkáltató
a) a 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek való megfelelés ellenőrzése,
b) az európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes projektek objektív és a piaci szereplők érdekeitől független értékelésének ellenőrzése,
c) az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggő munkáltatói intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása, valamint
d) az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének biztosítása
céljából kezeli az értékelőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy és az állami projektértékelő személyes adatait, valamint a 4. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát, és azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – jogviszony létesítése és fennállása esetén – 2027. december 31-ig kezeli.
(3) A munkáltató a pályázó, illetve értékelő
a) állami projektértékelő jogviszonya létesítéséhez – a Kormány rendeletében – előírt iskolai végzettséget igazoló oklevelét, bizonyítványát, illetve a szakmai tapasztalat igazolását, továbbá
b) fizetési számlára vonatkozó, a fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolást másolati vagy elektronikus formában ellenőrzés céljából írásban, az ellenőrzés céljának megjelölésével bekérheti.
(4) Az értékelő köteles öt napon belül bejelenteni a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.
(5) A munkáltató az értékelőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az értékelő hozzájárulásával közölhet.
(6) Az értékelőt előzetesen tájékoztatni kell arról, ha a jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az értékelő személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – az adatfeldolgozó számára átadja.
(7) Az értékelőre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – az értékelő hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
10/A. § (1) Az értékelők adatait tartalmazó szakértői névsor – az adatvédelmi követelményekre figyelemmel történő – összeállításáról, folyamatos vezetéséről és elektronikus nyilvántartásáról a miniszter az erre a célra kialakított informatikai rendszerben gondoskodik.
(2) A szakértői névsorba bejegyzett adatok közül az értékelő neve és tématerülete közérdekből nyilvános adatnak minősül.
(3) A szakértői névsorral kapcsolatos adatszolgáltatásért a miniszter a felelős.
(4) A szakértői névsort és annak módosítását – hivatalos közzététele előtt – a munkáltatói jogkör gyakorlója hagyja jóvá.
(5) A szakértői névsor közérdekből nyilvános adatainak a www.palyazat.gov.hu honlapon történő közzétételéről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik.
(6) A 10. § (4) bekezdése szerinti adatok szakértői névsorban történő módosításáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.
10/B. § (1) A pályázók és az értékelők minisztériumi nyilvántartása (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) egyedi azonosítószám alapján történik, amelyet az érintettek a regisztráció során kapnak meg.
(2) A nyilvántartás minden személyről a pályázói adatlapon közölt vagy az értékelő bejelentése alapján a munkáltató által módosított adatokat és tényeket tartalmazza.
(3) A keretszerződés megkötését követően az értékelőről nyilvántartott adatokat ki kell egészíteni az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat megtételére vonatkozó információval.
(4) A nyilvántartásba – eljárásukban indokolt mértékig – a jogszabályban erre feljogosítottak jogosultak betekinteni és abból adatokat átvenni.”
146. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 8. alcíme a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2019. évi LXVI. törvény) megállapított 1. § (8) bekezdését azokra a felhívásokra lehet alkalmazni, amelyek esetén a felhívásban megállapított valamely elbírálási szakaszra benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelése a 2019. évi LXVI. törvény hatálybalépésekor még nem kezdődött meg.”
147. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény
1. 1. § (2) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazottként” szövegrész helyébe a „közalkalmazottként, kormánytisztviselőként, valamint állami felsőoktatási intézményben közalkalmazottként vagy munkavállalóként” szöveg,
2. 5. § (2) bekezdésében az „e) pontja” szövegrész helyébe a „b) vagy d) pontja” szöveg,
3. 8. § (1) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe az „írásban, elektronikus úton” szöveg, a „hét” szövegrész helyébe a „három” szöveg,
4. 8. § (5) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (8)” szöveg, és
5. 11. § e) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, valamint a kötelező alkalmazás alóli mentesítésre vonatkozó részletszabályokat” szöveg
lép.
148. § Hatályát veszti az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 11. § b) pontja.
149. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § [Az illetékes ügyész és az ügyész eljárása jogi képviselő nélküli perekben]
(1) A bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult illetékes ügyész jár el.
(2) Mindazokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező, az ügyészre – abban a perben, amelynek megindítására törvény jogosítja fel, vagy amelyet ellene lehet megindítani, illetve amelyben törvény alapján felléphet – a jogi képviselővel eljáró félre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
150. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 113. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben pedig anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. A bírósági eljárásban a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamennyi nemzetiség tagja jogosult nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használni.”
151. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 259. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – hiánypótlási felhívás mellőzésével az eljárást megszünteti, ha a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon nem terjeszti elő.
(2) Ha a felperes csak részben teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit vagy nem csatolja annak kötelező mellékleteit, az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság tizenöt napos határidővel, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett a felperest hiánypótlásra felhívta és a határidő eredménytelenül eltelt. Akkor is megszünteti a bíróság az eljárást, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetet tartalmazó iratot nem jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, és a bíróság tizenöt napos határidőt meghatározó, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés melletti hiánypótlási felhívásában megadott határidő eredménytelenül eltelt. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a keresetet tartalmazó irat hiányzó eleme – ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását – a közjegyzői iratanyagból megállapítható.”
152. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 431. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gyámhatóság által indított perben, vagy amelyet a gyámhatóság ellen indítanak, a gyámhatóság a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára rendszeresített nyomtatványok használatára nem köteles.”
153. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 432. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig. Ebben az esetben a viszontkereset – a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal – a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető. A viszontkereset közlésére, az azzal szembeni ellenkérelem előterjesztésére és a tárgyalás elhalasztására a 213. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
154. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 455. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kéri, a keresetlevélhez csatolni kell a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll.
(6) Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kéri, az alperes ebben az esetben is köteles ellenkérelmet előterjeszteni. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Ha az alperes maga is egyetért a házasság felbontásával, a 199. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot tehet.”
155. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 459. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának időtartamát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban, az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg.”
156. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 491. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiskorú gyermek tartására irányuló kereset összekapcsolható a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti keresettel.”
157. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
1. 431. § (4) bekezdésében a „perben” szövegrész helyébe a „perben a természetes személy által” szöveg,
2. 463. § (1) bekezdésében az „a házassági életközösség” szövegrész helyébe az „az életközösség” szöveg, az „A házassági életközösség” szövegrész helyébe az „Az életközösség” szöveg, és
3. 463. § (2) bekezdésében az „a házassági életközösség” szövegrész helyébe az „az életközösség” szöveg
lép.
158. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 455. § (1) bekezdésében a „származására,” szövegrész.
159. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 140. § d) pontjában a „társadalmi felzárkózásért” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért” szöveg lép.
160. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 2. §-a a következő 5. és 6. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„5. egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem: az állam 100%-os tulajdonában álló, olyan ingatlan vagy vagyonelem, amely turisztikai fejlesztési célú hasznosítása kiemelt jelentőséggel bír, elhelyezkedésénél, jellegénél fogva alkalmas arra, hogy turisztikai fejlesztés helyszíne legyen, vagy annak tárgyát képezze, és ezt jogszabály, szerződés vagy más megállapodás nem zárja ki, azonban kiemelt állami turisztikai beruházással nem érintett;
6. ingatlan: ingatlan, ingatlanrészek, ingatlanalrészlet és ingatlanhányad.”
161. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam feladata)
„d) a kiemelt állami turisztikai beruházások végrehajtása, a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmények, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása.”
(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el, azzal, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat a Kormánynak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: rendelet) meghatározottak esetén a 4. § (1) és (1a) bekezdése szerinti gazdasági társaságok útján látja el.”
162. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány
a) a kiemelt állami turisztikai beruházások, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanon történő fejlesztés megvalósítása, valamint
b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem, illetve a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmény üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása
céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságok létesítését rendeli el.”
(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vagy a tulajdonosi joggyakorlása alatt, 100%-ban állami tulajdonban álló, egyéb gazdasági társaságok is elláthatják.”
(3) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Kormány a rendeletben állapítja meg
a) az egyes turisztikai térségben lévő, helyrajzi szám szerint megjelölt, 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanokat, illetve az
b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanokat, vagyonelemeket,
mint közfeladat ellátásához szükséges területet, amelyekre vonatkozóan a 3. § (4) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátása érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlója ingyenesen, 30 éves időtartamra – kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a beruházás jellegére, az annak tervezett üzemeltetéséhez, fenntartásához és hasznosításához szükséges észszerű időtartamra figyelemmel ettől eltérő időtartamban állapodnak meg – e feladat ellátására feljogosított gazdasági társasággal (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelési szerződést köt.
(4) A Kormány a rendeletben meghatározza, hogy a közfeladat ellátására a (3) bekezdés szerinti ingatlan, vagyonelem vonatkozásában melyik (1) vagy (1a) bekezdés szerinti gazdasági társaság jogosult, valamint azt, hogy az erre jogosult gazdasági társaság vagyonkezelőként az ingatlan vagy vagyonelem tekintetében
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: beruházó), illetve
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: fenntartó)
látja el.”
(4) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (3) bekezdés szerinti ingatlan, illetve vagyonelem tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló személy köteles a vagyonkezelővel a vagyonkezelési szerződést a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni.
(4b) A vagyonkezelési szerződés megkötéséhez és a jogügylet érvényességéhez, hatályosságához a védettség jellege szerint felelős miniszter az előzetes egyetértéséről, valamint jóváhagyásáról – ha jogszabály az adott ingatlan esetében az előzetes egyetértését, jóváhagyását előírta – a tulajdonosi joggyakorlónak a vagyonkezelési szerződés tervezetét tartalmazó megkeresésétől számított 15 napon belül nyilatkozik. A határidő eredménytelen eltelte esetén az előzetes egyetértést és a jóváhagyást a megkeresés kézhezvételétől számított 16. napon megadottnak kell tekinteni.”
(5) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A vagyonkezelési szerződés megkötésekor fennálló jogviszonyok – így különösen a hasznosítási, megbízási, vállalkozási, szolgáltatás-igénybevételi, garanciális, valamint szellemi tulajdonra vonatkozó jogviszonyok, és ideértve az ingatlanok formai kialakítása, alap- és tervrajzai (tervezése) tekintetében fennálló nem személyhez fűződő, a tervek felhasználási jogait, közműkapacitásokat is – tekintetében a bejegyzett vagyonkezelő, tulajdonosi joggyakorló helyébe a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelésében, a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában általános és egyetemleges jogutódként a vagyonkezelő lép. A rendelet szerinti ingatlanok vagyonkezelőjének megváltozása nem érinti az Európai Unió által támogatott, már megvalósított projektek fenntartási kötelezettségét.”
163. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 6. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) A vagyonkezelő – selejtezési szabályzata figyelembevételével – jogosult eljárni a bontással járó munkálatok elvégzése, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítése, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése érdekében, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.”
164. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
„d) a 3. § (5) bekezdése szerinti feladatok ellátásának részletszabályait, a 4. § (3) bekezdése szerinti ingatlanokat, vagyonelemeket és az ott megjelölt ingatlanok vagy vagyonelemek tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötésére feljogosított beruházót vagy fenntartót,”
(rendeletben határozza meg.)
(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. §-a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
„i) tárhelyszolgáltató és a szálláshely-szolgáltató közötti adatfeldolgozási jogviszony tartalmát”
(rendeletben határozza meg.)
165. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a központi államigazgatási szervnek címzett hatáskör gyakorlójaként a szerv vezetője az e törvény hatálya alá tartozó bármely bírósági eljárásban félként jár el, a nyilvántartásba nem természetes személyként kell bejegyezni. Ebben az esetben a nyilvántartásban az (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti adatként a szerv vezetőjének és a szervnek a megnevezését együttesen kell feltüntetni, az (1) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti adatot nem kell feltüntetni, az (1) bekezdés d) pont db) alpontja, valamint az (1) bekezdés d) pont dd)–dg) alpontja szerinti adatként pedig a szerv adatait kell feltüntetni.”
166. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs költség fizetésére nem kötelezhetők.”
167. § (1) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 62. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elnökség)
„e) az eljárási szabályzatban megállapítja az alapeljárás, a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás, valamint az eljárásújítás választottbírósági díjának mértékét, továbbá a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az adott ügyben eljáró választottbírósági tanács vagy tanácsok díjazásával összefüggő részletszabályokat,”
(2) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 62. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az elnökség)
„g) az eljárási szabályzatban írja elő elkülönített tartalékalap képzését a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából, valamint dönt az elkülönített tartalékalap terhére történő kifizetések teljesítéséről az eljárási szabályzatban meghatározott rend szerint.”
(3) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából képzett elkülönített tartalékalap nem nyújt fedezetet a szükséges kifizetések teljesítéséhez, a fedezet rendelkezésre állásáról a Kereskedelmi Választottbíróságot működtető Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondoskodik.”
168. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 62. § (2) bekezdés b) pontjában az „és permegszüntető” szövegrész helyébe az „és a 17. § (3) bekezdés szerinti döntés, valamint a választottbírósági eljárást a 45. § (2) bekezdés d) pontja alapján megszüntető” szöveg lép.
169. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 189. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyvédi kamara az 1. mellékletben foglalt táblázat 20. sora szerinti adatot az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi.”
170. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 190. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ügyvédi kamara az (1) bekezdés 7. pontja szerinti adatot az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi.”
171. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:
„(24) Az állami adó- és vámhatóság a természetes személy elektronikus úton benyújtott kérelmére, a természetes személy elektronikus úton adott hozzájárulása alapján haladéktalanul, elektronikus úton rendelkezésre bocsátja a kérelem benyújtását megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő, 12 hónapos időszakra vonatkozó, a havi adó- és járulékbevallások alapján előállított, jogszabály szerinti tartalmú, hatósági bizonyítványnak nem minősülő elektronikus keresetkimutatást a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény szerinti központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül a természetes személy által megjelölt, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozással erre vonatkozó szerződéssel rendelkező pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi szolgáltatónak, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálatnak (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában együtt: címzett), feltüntetve a természetes személy adóazonosító jelét. Ennek során a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az állami adó- és vámhatóság által automatizált módon megküldött elektronikus keresetkimutatást a címzett – a természetes személy adóazonosító jelét is tartalmazó – elektronikus úton továbbított kérésére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást a természetes személy által megjelölt összes címzett számára való továbbítását követően haladéktalanul törli. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást az előállításától számított 30 nap elteltével akkor is törli, ha a természetes személy által megjelölt címzett a megküldését nem kéri.”
172. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (1) bekezdése a következő 18. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„18. a 131. § (24) bekezdése szerinti elektronikus keresetkimutatás tartalmát”
(rendeletben állapítsa meg.)
173. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes gazdasági társasági formában történő továbbfolytatása esetén is alkalmazni kell.”
174. § (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózók állandó meghatalmazásainak rögzítésére elektronikus felületet működtet, továbbá az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon fogadja az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottra vonatkozó bejelentést.”
(2) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Meghatalmazást elektronikusan
a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszeren keresztül,
b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen, vagy
c) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva
lehet tenni.”
175. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
1. 15. § (2) bekezdésében az „adózók meghatalmazásainak” szövegrész helyébe az „adózók állandó meghatalmazásainak” szöveg,
2. 36. § (1) bekezdésében az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.)” szövegrész helyébe az „az Eüsztv.-ben” szöveg,
3. 79. § (3) bekezdésében a „15. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe a „15. § (1)–(4) bekezdését” szöveg,
4. 80. § (1) bekezdésében a „79. § szerinti” szövegrész helyébe a „79. § (2) bekezdése és az Eüsztv. 14. § (4) bekezdés c) pontja szerinti” szöveg, és
5. 136. § a) pontjában az „állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „adóhatóság” szöveg
lép.
176. § Hatályát veszti az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
1. 15. § (1) bekezdésében az „a rendelkezési nyilvántartásban vagy” szövegrész, és
2. 15. § (6) bekezdésében az „a rendelkezési nyilvántartásban, illetve” szövegrész.
177. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata során megállapítható, hogy a megkeresésben foglalt
a) követelés végrehajtásához való jog elévült,
b) (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító adatok és az adóhatóság nyilvántartásai alapján az adós személye nem beazonosítható,
az adóhatóság a megkeresést végzéssel visszautasítja.”
178. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság a 110. § alapján jár el.”
179. § (1) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 131/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtást lefolytató törvényszék – az állami adó- és vámhatóság által kialakított – elektronikus úton adja át a (2) bekezdés szerinti ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak. A törvényszék a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyeket 2020. január 31-ig, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket 2020. december 31. napjáig adja át. A végrehajtást lefolytató törvényszék az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot.”
(2) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 131/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A végrehajtást kezdeményező törvényszék az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át azokat a (2) bekezdés szerinti ügyeket, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak.
(8) A végrehajtást kezdeményező törvényszék a (2) bekezdés szerinti, az államot megillető, 200 ezer forintot el nem érő követeléssel érintett, valamint az államot megillető 2010. január 1. napja előtt indult törvényszéki végrehajtási ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át.”
180. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 60. alcíme a következő 131/C. §-sal egészül ki:
„131/C. § E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 108. §-át és 125/A. § (3) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
181. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
1. 108. §-ában a „behajthatatlanként nem tartja nyilván, a végrehajtásához való jog elévülését nem állapítja meg, illetve” szövegrész helyébe a „behajthatatlanként nem tartja nyilván, illetve” szöveg, és
2. 125/B. § (1) bekezdésében az „I–V. Fejezet” szövegrész helyébe az „I–XI. Fejezet” szöveg
lép.
182. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény
1. 4. § (2) bekezdésének a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (4) bekezdését módosító rendelkezése a „nem ismerheti meg” szövegrész helyett a „nem ismerheti meg, a tárhelyszolgáltató a szálláshely-szolgáltató – a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint – adatfeldolgozójaként jár el” szöveggel,
2. 9. § (2) bekezdésének a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 85/A. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „tárhelyszolgáltatótól közvetlenül” szövegrész helyett a „tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól” szöveggel,
3. 10. § (2) bekezdésének a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 73. § (3) bekezdését módosító rendelkezése a „tárhelyszolgáltatótól közvetlenül” szövegrész helyett a „tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól” szöveggel
lép hatályba.
183. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény 12. § (3) bekezdésében a „2019. szeptember 1-jén” szövegrész helyébe a „2020. január 1-jén” szöveg lép.
184. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvény szerinti tulajdonszerzésre vonatkozó, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése során a vagyonszerző képviseletében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jár el. A bejelentési kötelezettség teljesítése céljából a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a vagyonszerző természetes személyazonosító adatainak megadásával a vagyonszerző adóazonosító jelére vonatkozóan adatot igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól. Az állami adó- és vámhatóság az adatigényléstől számított nyolc napon belül megküldi a vagyonszerző adóazonosító jelét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére.”
185. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőnek a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonos ingatlannyilvántartásról szóló törvényben meghatározott személyes adatait, a tulajdoni hányadot és a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése iránti kérelmet tartalmazó okirata alapján jegyzi be. Az okirathoz a Nemzeti Eszközkezelő csatolja az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat másolati példányát.”
186. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény hatálya az állami magasépítési beruházásokra, valamint a 4. § (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra terjed ki, ide nem értve a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott magasépítési beruházások kivételi körét.”
187. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra a kormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházás keretében létrejött vagyonelemek – eltérő megállapodás hiányában – az ingatlan tulajdonosát illetik meg térítésmentesen. A magasépítési beruházás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött vagyonelemeket a Beruházási Ügynökség az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának.”
188. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során az állam javára és nevében jár el.”
189. § (1) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti fejezetben a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházások vagy programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások (a továbbiakban e § tekintetében: beruházások) előkészítésének és megvalósításának kiadásait külön előirányzaton kell elszámolni.”
(2) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. § (8) és (9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházás előkészítéséhez vagy megvalósításához kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
(9) Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet beruházási tartaléka és kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása terhére a fejezeten belül átcsoportosíthat az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.”
(3) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Amennyiben a beruházás költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladataihoz kapcsolódó előirányzatokat tartalmazó fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen beruházás előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.”
(4) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. § (10a) bekezdése a következő rendelkezés lép:
„(10a) Amennyiben a beruházás költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen beruházás előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.”
190. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény
1. 10. § (3) bekezdésében az „az állam nevében megvalósítandó” szövegrész helyébe az „az állam nevében előkészítendő vagy megvalósítandó” szöveg, és
2. 10. § (4) bekezdésében az „a Kormány beruházás jóváhagyásáról” szövegrész helyébe az „a Kormány beruházás előkészítéséről vagy jóváhagyásáról” szöveg
lép.
191. § (1) Ez a törvény – a (2)–(14) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 22. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 105. §, a 106. §, a 136. § és a 137. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 100. § és a 104. § (1) bekezdés 2. pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(5) A 17. § 2019. augusztus 15-én lép hatályba.
(6) Az 59. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(7) A 132. § a 2019. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba.
(8) A 165. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(9) A 81. § és a 82. § 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.
(10) A 47. §, a 49. §, az 50. §, az 52. § 8. pontja és a 117. §–128. § 2019. október 1-jén lép hatályba.
(11) Az 1. §–3. §, a 6. §, a 13. §–15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 28. §, a 29. §, a 31. §, a 32. § 6. és 7. pontja, a 33. § 1. pontja, az 58. §, a 69. §, a 72. §, a 87. §–89. §, a 91. §, a 99. §, a 103. § 4. pontja, a 104. § (1) bekezdés 1. pontja, a 108. §–111. §, a 112. § (1) és (2) bekezdése, a 164. § (2) bekezdése, a 174. § és a 189. § (4) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.
(12) A 171. § és a 172. § 2020. február 1-jén lép hatályba.
(13) A 138. § (1) bekezdése 2020. október 1-jén lép hatályba.
(14) A 16. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
192. § A gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv bejegyzi a nyilvántartásába a gazdálkodó szervezet hivatalos elektronikus elérhetőségét, ha azt a nyilvántartás nem tartalmazza. Ha a gazdálkodó szervezet a hivatalos elérhetőségét a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek jelentette be, a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségére vonatkozó adatot, és a nyilvántartásban való rögzítés időpontját a nyilvántartó szerv átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek. A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv ellenőrzi az így átadott hivatalos elérhetőség szabályszerűségét, létezését, és ha az nem megfelelő, erről tájékoztatást küld a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek, amely a tájékoztatás alapján törli az érintett adatot a nyilvántartásából. Ha a gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezető szerv részéről történő adatátadáskor a hivatalos elérhetőség adat szerepel a rendelkezési nyilvántartásban is, a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv megvizsgálja az adatok egyezőségét, és eltérés esetén a későbbi időpontban rögzített adat kerül rendelkezési nyilvántartásban hivatalos elérhetőségként bejegyzésre, annak szabályszerűsége és létezése esetén.
193. § E törvény
1. 78. §-a, 79. §-a, 113. §-a és 132. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
2. 83. §–85. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
3. 115. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
194. § E törvény 69. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–10. cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet II/1. alpontja a következő d) alponttal egészül ki:
[Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok korlátolt felelősségű társaság esetén]
„d) az Evectv. 19/C. §-a szerinti alapítás esetén a korlátolt felelősségű társaság nyitó mérleg-tervezete és az Evectv. 19/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti leltár.”
2. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet II/9. alpontja a következő c) alponttal egészül ki:
[Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok egyéni cég esetén]
„c) az egyéni cég nyitó mérleg-tervezete és az Evectv. 27. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vagyonleltár.”
