A jogszabály mai napon ( 2019.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

69/2019. (IV. 4.) Korm. rendelet

a Közszolgálati Döntőbizottságról

A Kormány

a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati igazgatási szervekre, kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki.

2. A Döntőbizottság szervezete, jogállása

2. § (1) A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.

(2) A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt közszolgálati biztosból álló testület, amelynek tagja az elnök és az elnökhelyettes is.

(3) A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

(4) A Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kit. 95. § (10) bekezdés a) pontját. Összeférhetetlenség esetén a Kit. 95. § (13) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kell tekinteni. Ha a Döntőbizottság tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(5) Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, a (4) bekezdésben foglaltak mellett a Kit. 82. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti feltételeknek is meg kell felelnie. A Kit. 82. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a kinevezést követő harminc napon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolni a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezések szerint. Ha a közszolgálati biztos határidőben nem tesz eleget az e bekezdés szerinti kötelezettségének, döntőbizottsági tagsága megszűnik.

(6) A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(7) A Döntőbizottság tagja köteles törvényben meghatározott vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat kezelésére és őrzésére a miniszter által vezetett minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg.

3. § (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai:

a) soron kívül dönt a 8. § (1) bekezdésében, valamint a Kit. 167. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásának kérdésében,

b) képviseli a Döntőbizottságot,

c) jóváhagyja az ügyrendet,

d) ellenőrzi a határidők megtartását,

e) dönt az igazolási kérelemről,

f) dönt az eljárás félbeszakadásáról,

g) kijelöli az eljáró tanács tagjait és a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost,

h) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában,

i) összehívja a Döntőbizottság üléseit,

j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály és a Döntőbizottság ügyrendje számára meghatároz.

(2) A Döntőbizottság elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

4. § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a miniszter állapít meg.

5. § (1) A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap.

(2) A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek ettől eltérő felmentési időben is megállapodhatnak.

3. Elvi döntőbizottsági határozat, Döntőbizottsági állásfoglalás

6. § (1) Ha az eljáró tanács elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, arról az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a Döntőbizottság elnökét, aki indokolt esetben dönthet a határozat Elvi döntőbizottsági határozatként történő közzétételéről a Döntőbizottság honlapján.

(2) Vitás jogalkalmazási kérdés esetén - a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében - a Döntőbizottság elnöke teljes ülést hív össze. Az ülésen a közszolgálati biztosok kétharmados többséggel a Döntőbizottság gyakorlatának elemzését követően Döntőbizottsági állásfoglalást hozhatnak. Az erre vonatkozó részletszabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.

4. A Titkárság

7. § A Döntőbizottság ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait - a Döntőbizottság iránymutatása mellett - a Titkárság látja el, amely a miniszter által vezetett minisztérium szervezetében működik. A Titkárságon foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak.

5. A Döntőbizottság eljárása a közszolgálati panaszügyekben

8. § (1) A közszolgálati panasz (a továbbiakban: panasz) elbírálásában nem vehet részt

a) az, aki a panaszos által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett,

b) a panaszos hozzátartozója,

c) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

(2) A közszolgálati biztos független, a jogszabályok alapján meggyőződésének megfelelően dönt, a jogorvoslati tevékenységével összefüggésben nem befolyásolható és nem utasítható.

(3) A közszolgálati biztos köteles

a) a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen, befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet elhárítani, és arról a Döntőbizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni,

b) a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná,

c) a Döntőbizottság elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok áll fenn.

9. § A Döntőbizottság eljárása a panasz beérkezésével indul. A panaszt papíralapú vagy elektronikus dokumentumban - az igényt alátámasztó okiratokkal együtt - kell benyújtani. Papíralapú előterjesztés esetén a panaszt és mellékleteit három példányban kell előterjeszteni. A panasz szóban is előterjeszthető a Titkárságon, amelyről a Titkárság jegyzőkönyvet vesz fel.

10. § (1) A panaszban meg kell jelölni

a) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím),

b) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést meghozó kormányzati igazgatási szerv (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) nevét és székhelyét,

c) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést,

d) az érvényesíteni kívánt jogot és az annak alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, valamint

e) a Döntőbizottság döntésére irányuló határozott kérelmet és ennek indokait.

(2) A Döntőbizottsághoz beérkezett panaszt a Titkárság nyilvántartásba veszi. A panaszt a titkárságvezető által kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja meg.

(3) A kijelölt kormánytisztviselő vizsgálja a panasz befogadhatóságát. A vizsgálatnak ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére és arra, hogy a panasz megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ha szükséges, a Titkárság nyolcnapos határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem fogadható be, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről a Döntőbizottság elnöke határozatot hoz, amelyet a Titkárság megküld a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek. A határozat mellékleteként a kormányzati igazgatási szerv részére meg kell küldeni a panasz másolatát.

11. § (1) A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke kijelöli az eljáró tanács tagjait, köztük a tanács elnökét és előadó tagját. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésről tájékoztatja a titkárságvezetőt, egyúttal felkéri a döntés-előkészítésre. A Titkárság a kijelölésről szóló döntést megküldi az érintett tanácstagok részére.

(2) Az eljáró tanács kijelölését követően a titkárságvezető értesíti a kormányzati igazgatási szervet a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, és tizenöt napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának előterjesztésére, amely az eljárás megszüntetésére irányulhat, vagy érdemi védekezést tartalmazhat.

(3) A panasszal kapcsolatban - az eljáró tanács tagjainak egyetértése mellett - a Titkárság

a) iratokat, adatokat kérhet be a panaszostól és a kormányzati igazgatási szervtől,

b) a közszolgálati alapnyilvántartás, valamint a Kit. 177. §-a alapján a személyügyi központ által vezetett nyilvántartás adatkörével összefüggésben adatokat szerezhet be,

c) a panasz kivizsgálásához szükséges további cselekményeket végezhet, így a feleket nyilatkozattételre hívhatja fel, más szervtől iratokat, adatokat szerezhet be.

(4) Az eljáró tanács

a) személyesen meghallgathatja a panaszost, illetve a kormányzati igazgatási szerv képviselőjét,

b) a felek indítványára tanúkat hallgathat meg, valamint

c) a felek indítványára - a szakértői díj megelőlegezését követően - szakértőt rendelhet ki.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti meghallgatásra a titkárságvezető is javaslatot tehet.

(6) A meghallgatásról mindkét felet értesíteni kell. A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti meghallgatás nem nyilvános, azon az eljáró tanács tagjain kívül a felek, a felek képviselői és a Titkárság ügyintézője vehet részt. A meghallgatás a felek együttes jelenlétében történik, ennek során az eljáró tanács elnöke engedélyezheti a felek és képviselőik részére, hogy a meghallgatotthoz kérdéseket intézzenek. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(7) Az eljáró tanács az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv a jogvitát egyezséggel rendezze. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt az eljáró tanács jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

(8) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok, adatok és egyéb bizonyítékok beszerzéséről a titkárságvezető - az előadó tag útján - tájékoztatja az eljáró tanácsot. Az eljáró tanács tagja további bizonyítást javasolhat, vagy az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.

(9) Az eljárási határidő meghosszabbításáról - a titkárságvezető javaslatára - az eljáró tanács elnöke dönt. Az eljáró tanács elnökének döntését a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek.

12. § (1) A panaszos a panaszt a Döntőbizottság határozatának meghozataláig módosíthatja, visszavonhatja.

(2) A panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdekképviseleti szerv.

13. § (1) Az eljárás során elektronikus kapcsolattartás választható. A panasz elektronikus úton történő előterjesztése az elektronikus kapcsolattartás választását jelenti, amely esetben a panaszos minden egyéb beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni, és a Titkárság is ilyen módon kézbesíti részére az iratokat.

(2) A kormányzati igazgatási szervet is megilleti az elektronikus kapcsolattartás választásának joga. Ha a kormányzati igazgatási szerv elektronikus kapcsolattartást választ, minden beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton köteles előterjeszteni. A Titkárság ez esetben elektronikusan kézbesíti a kormányzati igazgatási szerv számára az iratokat.

(3) A felek az eljárás során bármikor kérhetik az elektronikus kapcsolattartásra történő áttérést, amelyről az első iratküldés alkalmával a Titkárság a feleket tájékoztatja. Az elektronikus kapcsolattartást kérelmező fél részére a Titkárság az eljárás további szakaszában az iratokat már kizárólag elektronikus úton kézbesíti.

(4) Elektronikus kapcsolattartás választása esetén a felek utóbb bármikor kérhetik a papíralapú eljárásra való áttérést. A papíralapú kapcsolattartást választó fél számára a Titkárság az eljárás további szakaszában az iratokat már kizárólag postai úton kézbesíti.

(5) A (3) és (4) bekezdésben rögzített jogukkal a felek az eljárás során kizárólag egy alkalommal élhetnek.

(6) Ha az eljárás során csak az egyik fél választ elektronikus kapcsolattartást, a Titkárság a papír alapon benyújtott iratokat digitalizálja, továbbá gondoskodik az elektronikusan előterjesztett iratok papíralapú másolatának elkészítéséről.

(7) Az elektronikus kapcsolattartásra egyebekben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezései irányadóak.

(8) Ha az elektronikus kapcsolattartást választó fél a beadványát nem az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott módon vagy papír alapon terjeszti elő, beadványa hatálytalan.

(9) Az elektronikus szolgáltatás rendszerében felmerülő üzemzavar vagy üzemszünet esetén a Titkárság postai úton kézbesíti az elektronikus kapcsolattartást választó fél részére az iratokat, ilyen esetben a felek a beadványaikat papír alapon terjeszthetik elő.

14. § (1) Ha a Döntőbizottság a panaszt részben vagy egészben alaposnak tartja, a kormányzati igazgatási szervet részben vagy egészben kötelezheti a panaszos eljárási költségének megtérítésére.

(2) Eljárási költség mindaz a szükséges és igazolt költség, ami a panaszos részéről a célszerű és jóhiszemű eljárással összefüggésben felmerült, különösen a szakértői díj, a tanú megjelenésével összefüggő költség.

(3) A panaszos - az (1) bekezdés szerinti esetekben - igényelheti, hogy a Döntőbizottság kötelezze a kormányzati igazgatási szervet

a) az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén az ő és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint

b) a képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének

megfizetésére.

(4) Az ügyvédi munkadíj összegét az eljáró tanács indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.

15. § A Titkárság a felhívásra megjelent kormánytisztviselő, valamint a tanú részére és kérelmére - a munkából kiesett idő igazolására - igazolást állít ki a megjelenés napjáról és időtartamáról.

16. § A panasz benyújtására nyitva álló igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, amellyel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt. Ha a mulasztás ténye később jutott a panaszos tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem előterjesztésének határideje a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét, azonban a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket. Az igazolási kérelemről az eljáró tanács, ha tanácskijelölés még nem történt, a Döntőbizottság elnöke dönt.

17. § Ha az ügy eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely tárgyban az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Döntőbizottság saját eljárását - a más szervnél folytatott eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig - felfüggesztheti. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad, a felfüggesztés megszűnésekor - az eljárási határidő kivételével - a határidő számítása újrakezdődik. Az eljárás felfüggesztéséről - a titkárságvezető javaslata alapján - az eljáró tanács elnöke dönt. A felfüggesztésről szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak és a kormányzati igazgatási szervnek.

18. § Ha az eljárás során a kormányzati igazgatási szerv jogutódlással megszűnik - a jogutód eljárásba történő bevonásáig vagy belépéséig - az eljárás félbeszakad. Az eljárás félbeszakadását az eljáró tanács elnöke, ha tanácskijelölés még nem történt, a Döntőbizottság elnöke állapítja meg. Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, a félbeszakadás megszűnésekor - az eljárási határidő kivételével - a határidők újra kezdődnek. A félbeszakadásról szóló döntést a Titkárság megküldi a panaszosnak, aki köteles bejelenteni a jogutód kormányzati igazgatási szervet a döntés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. E bejelentést követően a Döntőbizottság az eljárást a jogutód kormányzati igazgatási szervvel szemben folytatja le.

19. § A Döntőbizottság az eljárása során a Titkárság útján gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatban álláspontját kifejthesse.

20. § (1) Előzetes időpontegyeztetés alapján a Titkárság lehetőséget biztosít arra, hogy a felek, valamint képviselőik az eljárás iratait - a határozatok tervezetei, valamint a zártan kezelt adatok kivételével - az eljárás bármely szakaszában megtekinthessék és azokról másolatot (kivonatot) készíthessenek.

(2) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, nyomozó hatóság vagy más hatóság megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - a Döntőbizottság az eljárás iratait vagy azok másolatát (kivonatát) megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.

6. A Döntőbizottság határozata

21. § (1) A Döntőbizottság határozata nem terjedhet túl a panaszon.

(2) A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:

a) a panasznak egészben vagy részben helyt ad,

b) a panaszt elutasítja,

c) a felek közötti egyezséget jóváhagyja, vagy

d) az eljárást megszünteti.

(3) A Döntőbizottság az eljárást megszünteti, ha

a) a panaszos követelésének érvényesítése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik,

b) a panaszos követelése idő előtti,

c) a panaszos elmulasztotta az igényérvényesítési határidőt,

d) a panaszos a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, és emiatt a panasz nem bírálható el,

e) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt az eljárás már folyamatban van, vagy annak tárgyában a Döntőbizottság vagy a bíróság korábban már határozatot hozott,

f) a panaszos a panaszt visszavonta,

g) a panaszos elhalálozott, vagy

h) a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélkül megszűnt.

22. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell

a) a Döntőbizottság megjelölését és az ügyszámot,

b) a panaszos és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét,

c) a kormányzati igazgatási szerv és képviselője nevét, székhelyét,

d) a panasz tárgyának megjelölését, a sérelmezett munkáltatói intézkedést,

e) a határozat rendelkező részét és indokolását,

f) a határozathozatal helyét és idejét, valamint

g) az eljáró tanács összetételét, tagjainak aláírását és a Döntőbizottság bélyegzőlenyomatát. Az aláírásban akadályozott tanácstag helyett az eljáró tanács elnöke ír alá.

(2) A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését, az eljárási költségről való rendelkezést, továbbá a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét és az arra rendelkezésre álló harminc napos határidőt.

(3) A határozat indokolásának tartalmaznia kell

a) a felek kérelmét és álláspontját,

b) a Döntőbizottság által megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat,

c) azokat a körülményeket, amelyeken a bizonyítékok mérlegelése alapul,

d) azon okokra történő utalást, amelyek miatt a Döntőbizottság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte,

e) a jogvita elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályokat, valamint

f) az eljárási költség viselésére vonatkozó indokokat.

23. § (1) A Döntőbizottság a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére tizenöt napos határidőt szab.

(2) A határozat rendelkező részét a határozathozatal napján írásba kell foglalni, amit a tagok kézjegyükkel látnak el.

(3) Az indokolással ellátott határozatot - annak meghozatalától számított - nyolc napon belül írásba kell foglalni, amelyet az írásba foglalást követő nyolc napon belül a Titkárság megküld a panaszos és a kormányzati igazgatási szerv részére.

24. § (1) A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a kormányzati igazgatási szerv a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság a panasz valamely részéről nem döntött. A kiegészítés iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kiegészítés iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni.

(2) A Döntőbizottság a határozat kijavítását - hivatalból, illetve a panaszos vagy a kormányzati igazgatási szerv kérelmére - bármikor elrendelheti

a) névcsere vagy hibás névírás,

b) szám- vagy számítási hiba, továbbá

c) az a) és b) pontba nem tartozó más elírás

esetén.

(3) A kijavítás iránt előterjesztett kérelemnek a határozat elleni keresetlevél benyújtására halasztó hatálya nincs, a Titkárság a keresetlevél továbbításakor a kijavítás iránti kérelemről köteles a bíróságot tájékoztatni. Ha a Döntőbizottság a keresetlevél továbbítása után javítja ki a határozatot, az arra irányuló kérelmet és a kijavítás tárgyában hozott határozatot megküldi a bíróság részére.

25. § (1) A Döntőbizottság határozata a jogorvoslati határidő leteltét követő naptól kezdve végleges, ha a határozat közlésétől számított harminc napon belül egyik fél sem terjeszt elő keresetet.

(2) A fél a jogorvoslati jogáról a határozat közlését követően lemondhat. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt mindkét fél bejelenti. A határozat az utolsó lemondó nyilatkozat beérkezését követő naptól kezdve végleges.

(3) A Döntőbizottság által jóváhagyott egyezség esetén, ha a felek az egyezség megkötésének napján a jogorvoslati jogukról lemondanak, a határozat azon a napon végleges.

(4) A határozat véglegességét a tanács elnöke, elnöki jogkörben hozott határozat esetén a Döntőbizottság elnöke állapítja meg.

7. A véleményezési eljárás

26. § (1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleménykérő ügyiratot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét a véleménykérő ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára.

(2) Ha a véleménykérő ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az eljárás megszüntetésére. Az eljárás megszüntetéséről szóló döntést a Titkárság megküldi a véleménykérő részére.

(3) Ha a véleménykérő ügyirat befogadható, a titkárságvezető azt felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményt kiadmányozó közszolgálati biztost.

(4) A befogadást és a közszolgálati biztos kijelölését követően a Titkárság a véleménykérőtől további adatokat, iratokat kérhet be, őt nyilatkozattételre hívhatja fel.

(5) A közszolgálati biztos által kiadmányozott véleményt a Titkárság megküldi a véleménykérő részére.

(6) A kiadott vélemény nem terjedhet túl a véleménykérő ügyiratban foglaltakon.

(7) A véleményezési eljárásra a 8. §-t, a 10. § (2) és (3) bekezdését, a 13. §-t, valamint a 20. §-t megfelelően alkalmazni kell.

8. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

28. § * 


  Vissza az oldal tetejére