A jogszabály mai napon ( 2019.08.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet

a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről

A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (3) bekezdés 1., 2. és 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a III. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a IV. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az V. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a VI. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a VII. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a VIII. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 18. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a IX-XII. és XIV. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a XIII. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a XV. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a XVI. Fejezet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 110. § és a 114. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 111. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 10. pont a)-c) alpontjában, valamint 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 112. § (1)-(3) bekezdése és a 114. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 113. § tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 114. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 114. § (2) bekezdése tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 7. és 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel -

a) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kormányzati igazgatási szervekre (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv), és

b) a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatottakra

terjed ki.

(2) A 10. alcím hatálya a Kit. 3. § (6) bekezdés c) pontja, valamint 3. § (8) bekezdés c) és d) pontja szerinti foglalkoztatottra terjed ki.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) a VII. fejezet, valamint a 17., 19. és 20. alcím hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti foglalkoztatottra,

b) a 17., 19. és 20. alcím hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti foglalkoztatottra,

c) a 19. alcím hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (6) bekezdés d) pontja, 3. § (7) bekezdés d) pontja és 3. § (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti foglalkoztatottra,

d) a IX. fejezet és a 28. alcím hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (5) bekezdése, 3. § (6) bekezdés d) pontja, 3. § (7) bekezdés d) pontja és 3. § (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti foglalkoztatottra,

e) az V., VI. és a VIII-XVI. fejezet hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (5) bekezdése szerinti foglalkoztatottra,

f) a X. és XV. fejezet hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint 3. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti foglalkoztatottra,

g) a XVI. fejezet hatálya nem terjed ki a Kit. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatottra,

h) az V-XVI. fejezet hatálya nem terjed ki a munkavállalóra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. álláshely-nyilvántartás: a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámába tartozó álláshelyek és a központosított álláshelyállományból a kormányzati igazgatási szervek rendelkezésére bocsátott álláshelyek adatairól vezetett nyilvántartás;

2. besorolási kategória: az álláshelynek az álláshely-nyilvántartás szerinti besorolási kategóriája;

3. garzonház: a kormányzati igazgatási szerv vagy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) kezelésében lévő, e célra létesített vagy kijelölt, több lakást magában foglaló lakóépület, illetve többlakásos vagy vegyes rendeltetésű lakóépületben lévő, e célra kijelölt lakás;

4. javasolt besorolási kategória: az álláshellyel kapcsolatos javaslatot tevő által javasolt besorolási kategória;

5. kormányzati igazgatási szerv: a Kit. 2. § (1) bekezdésében meghatározott szerv;

6. kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv: a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatainak ellátására a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletben kijelölt szerv;

7. lakásbővítés: a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység (ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is), feltéve, hogy a kormánytisztviselő a lakás (rész)tulajdonosa, vagy a bővítés révén azzá válik;

8. lakás-korszerűsítés: a kormánytisztviselő, illetve házastársa vagy élettársa tulajdonában, résztulajdonában álló és a kormánytisztviselő lakóhelyeként bejelentett lakás komfortfokozatának növelése céljából meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység, ezen belül

a) víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának korszerűsítése,

b) fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,

c) megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (például napenergia) alkalmazását,

d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése vagy korszerűre cserélése,

f) tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése,

g) a korszerűsítéshez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig;

9. miniszter: a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter, valamint a Kit. 51. § (4) bekezdése szerinti esetben a kormányzati igazgatási szerv vezetője;

10. szállóférőhely: a kormányzati igazgatási szerv vagy a KEF kezelésében lévő ingatlan lakásnak nem minősülő helyisége, amely a kormánytisztviselő ideiglenes lakhatásának biztosítására szolgál;

11. szolgálati lakás: a kormányzati igazgatási szerv vagy a KEF kezelésében lévő állami tulajdonú lakás, amelyet a kormányzati igazgatási szervhez közeli lakhatás átmeneti megoldása céljából biztosítanak.

(2) Ha e rendelet valamely juttatás igénybevételének feltételéül vagy mérlegelési szempontjául a kormányzati igazgatási szervvel fennálló jogviszony időtartamát határozza meg, a jogviszonyban töltött időként vehető figyelembe

a) a Kit., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, kormánytisztviselői és állami szolgálati jogviszonyban töltött idő,

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő,

c) a hivatásos szolgálati jogviszony, a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony időtartama,

d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban - ideértve az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt is -, munkaviszonyban töltött idő,

e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő,

f) a Kit., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő,

g) a Kit. 104. § (9) bekezdése szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartam, és

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban és a politikai szolgálati jogviszonyban töltött idő.

(3) Ahol e rendelet hatálya kiterjed rá, kormánytisztviselő alatt a Kit. 3. § (2) bekezdése szerinti politikai szolgálati jogviszonyban, illetve a munkaviszonyban foglalkoztatott személyt is érteni kell.

II. FEJEZET

A KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

3. A kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával és az alaplétszámába tartozó álláshelyekkel kapcsolatos javaslatok

3. § (1) A Kit. 51. § (3) bekezdése alapján a miniszter az alaplétszám megállapítására javaslatot az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alapítása vagy egy másik kormányzati igazgatási szervből átalakítás útján történő létrehozása esetén tehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatnak - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint - tartalmaznia kell:

a) a javaslattal érintett kormányzati igazgatási szerv nevét,

b) a javasolt alaplétszámot,

c) az alaplétszámba tartozó álláshely javasolt besorolási kategóriáját,

d) a javaslat költségvetési többletforrás-igényét, és

e) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát.

4. § (1) A Kit. 52. § (3) bekezdése alapján a miniszter minden általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv esetében naptári évente egyszer - az elemi költségvetés elkészítési határidejének figyelembevételével - javaslatot tehet a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolásának felülvizsgálatára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatnak - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint - tartalmaznia kell:

a) a javaslattal érintett kormányzati igazgatási szerv nevét,

b) az alaplétszám megemelésére irányuló javaslat esetén az új álláshelyek javasolt számát és besorolási kategóriáját,

c) az alaplétszám mértékének csökkentésére irányuló javaslat esetén a csökkentéssel érintett álláshelyek azonosítóját és besorolási kategóriáját,

d) az alaplétszámba tartozó álláshely besorolási kategóriájának módosítása esetén az érintett álláshely azonosítóját, az álláshely régi és a javasolt új besorolási kategóriáját,

e) a módosítás indokolását, a Kit. 52. § (4) bekezdése szerinti esetben ideértve az alaplétszám csökkentésére vagy növelésére okot adó közfeladat-változás ismertetését,

f) a javaslat várható hatását az érintett kormányzati igazgatási szerv költségvetésére, ideértve az esetlegesen felmerülő többletforrás-igényt, és

g) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát.

(3) Ha a Kit. 52. § (4) bekezdése alapján tesz javaslatot az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának módosítására, a javaslat tekintetében a (2) bekezdést alkalmazni kell.

5. § (1) A Kit. 57. § (6) bekezdése alapján a miniszter javaslatot tehet az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely besorolási kategóriájának módosítására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatnak - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint - tartalmaznia kell:

a) a javaslattal érintett kormányzati igazgatási szerv nevét,

b) az álláshely azonosítóját,

c) az álláshely jelenlegi besorolási kategóriáját,

d) az álláshely javasolt besorolási kategóriáját,

e) a módosítás indokolását,

f) a javaslat várható hatását az érintett kormányzati igazgatási szerv költségvetésére, ideértve az esetlegesen felmerülő többletforrás-igényt, és

g) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát.

(3) A Kit. 57. § (7) bekezdése szerinti esetben a javaslatnak a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az álláshelyet betöltő kormánytisztviselő távollétének várható időtartamát is.

4. A központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyekkel kapcsolatos miniszteri igények és javaslatok

6. § (1) A központosított álláshelyállományból álláshelyet (a továbbiakban: központosított álláshely) a miniszter a következő esetekben igényelhet:

a) a Kit. 53. § (7) bekezdése szerinti esetben,

b) a Kit. 56. § (2) bekezdése szerinti esetben,

c) a Kit. 56. § (4) bekezdése szerinti esetben,

d) ha a kormányzati igazgatási szerv által ellátandó feladatok indokolják a központosított álláshelyen történő foglalkoztatást,

e) biztosi jogviszony és a biztos titkárságának létrehozása érdekében, és

f) a miniszterelnöki megbízott munkájának segítését szolgáló álláshelyek biztosítása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénynek - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint - tartalmaznia kell:

a) az érintett kormányzati igazgatási szerv nevét,

b) az igényelt központosított álláshelyek számát és azok tekintetében a javasolt besorolási kategóriát,

c) határozott időre szóló igény esetén az időtartam megjelölését,

d) az igénylés indokát az (1) bekezdés megfelelő pontjának megjelölésével,

e) az igényelt központosított álláshelyen történő foglalkoztatás várható hatását az érintett kormányzati igazgatási szerv költségvetésére, ideértve az esetlegesen felmerülő többletforrás-igényt, és

f) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor az igény tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát.

7. § (1) A Kit. 57. § (6) bekezdése alapján a miniszter javaslatot tehet az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv rendelkezésére bocsátott központosított álláshely besorolási kategóriájának módosítására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatra az 5. § (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

8. § (1) A miniszter javasolhatja az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv rendelkezésére bocsátott központosított álláshelynek a központosított álláshelyállományba történő visszahelyezését, ha

a) a központosított álláshely betöltetlen,

b) a központosított álláshelyen ellátott feladat megszűnt,

c) a központosított álláshelyen ellátott feladat egy másik álláshelyen kerül ellátásra, vagy

d) a központosított álláshelyen létrehozott határozott idejű jogviszony megszűnt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatnak - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározottak szerint - tartalmaznia kell:

a) a javaslattal érintett kormányzati igazgatási szerv nevét,

b) az álláshely azonosítóját,

c) az álláshely besorolási kategóriáját,

d) azt az időpontot, amikortól az álláshely betöltetlen, a feladat megszűnt vagy egy másik álláshelyen kerül ellátásra,

e) a központosított álláshelyen létrehozott határozott idejű jogviszony megszűnésének időpontját,

f) a javaslat indokolását az (1) bekezdés megfelelő pontjának megjelölésével, és

g) ha elfogadásra, illetve kiadásra került ilyen, akkor a javaslat tartalmával összefüggő jogszabály, határozat, illetve utasítás számát.

5. A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által hivatalból indított eljárások

9. § (1) A Kit. 55. § (4) bekezdése szerinti esetben a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezdeményezi a Kormánynál a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely átcsoportosítását egy másik kormányzati igazgatási szervhez, ha azt a kormányzati igazgatási szerv közfeladatainak változása szükségessé teszi.

(2) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bármelyikének fennállása esetén kezdeményezheti a Kormánynál a kormányzati igazgatási szerv rendelkezésére bocsátott központosított álláshelynek a központosított álláshelyállományba történő visszahelyezését azzal, hogy a 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján abban az esetben lehet kezdeményezni a központosított álláshely-állományba történő visszahelyezést, ha az álláshely legalább 6 hónapja betöltetlen.

(3) A 13. § (3) bekezdése szerinti álláshelykeretbe tartozó álláshelyek tekintetében a (2) bekezdés nem alkalmazható.

10. § A kormányzati igazgatási szerv jogutódlással történő megszüntetése esetén a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezdeményezheti a Kormánynál a jogutód kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának megállapítását vagy módosítását, ha erre a jogutód kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter a 3. § szerint nem tett javaslatot.

11. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezdeményezi a Kormánynál az álláshelynek a központosított álláshelyállományba történő helyezését, ha a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely legalább 6 hónapon át betöltetlen.

(2) * 

(3) *  Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a kormányzati igazgatási szerv részére a 13. § (3) bekezdése szerinti álláshelykeretben megállapított álláshelyre.

6. Eljárási szabályok

12. § (1) A 3-8. § szerinti javaslatban és igényben nem kell az álláshely besorolási kategóriájára javaslatot tenni, ha a Kit. alapján nem kell besorolni az álláshelyet, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti álláshelykeretbe tartozó álláshelyek esetében.

(2) A 3-8. § szerinti javaslat és igény formáját és módját a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határozza meg.

13. § (1) A 3-8. § szerinti javaslatot és igényt, valamint a 9-11. § szerinti kezdeményezést a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv terjeszti elő a Kormány részére döntéshozatal céljából.

(2) A Kormány határozattal dönt az (1) bekezdés alapján előterjesztett javaslatról, igényről és kezdeményezésről.

(3) A Kormány a (2) bekezdés szerinti döntésével álláshelykeretet is megállapíthat

a) a Kit. 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyek,

b) a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletén foglalkoztatottak álláshelyei,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatalok álláshelyei összessége, valamint

d) a kormányzati igazgatási szerv számára jogszabályban előírt feladatok

vonatkozásában.

(4) A miniszter a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás alapján haladéktalanul gondoskodik a (2) bekezdés szerinti döntésből eredő változásoknak az álláshely-nyilvántartásban történő rögzítéséről.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti határozat elírást, illetve számítási hibát tartalmaz, és az nem hat ki az ügy érdemére, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv - a Kormány újabb döntése nélkül - kijavítja az elírást, illetve a számítási hibát az álláshely-nyilvántartásban.

7. Adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség

14. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv tájékoztatja a javaslatot tevő minisztert és az érintett kormányzati igazgatási szervet

a) az alaplétszámába tartozó álláshelynek a központosított álláshelyállományba történő helyezéséről,

b) a 13. § (2) bekezdése szerinti döntésről, és

c) a 13. § (5) bekezdése szerinti javításáról.

(2) A kormányzati igazgatási szerv tájékoztatja - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv által meghatározott módon - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet

a) az álláshelyen fennálló jogviszony megszűnésének, megszüntetésének időpontjáról,

b) jogviszonynak az üres álláshelyen történő létrehozásáról és a jogviszony kezdőidőpontjáról,

c) az álláshely-nyilvántartásban rögzített adatot érintő változásról, ha az nem a 13. § (2) bekezdése szerinti döntésen és a 13. § (5) bekezdése szerinti javításon alapul,

d) az álláshely-nyilvántartás vonatkozásában a kormányzati igazgatási szerv nevében szerkesztési vagy betekintési jogosultsággal rendelkező személyében bekövetkező változásról.

(3) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az álláshely-nyilvántartásban bekövetkező változás - személyes adatot nem érintő - adatait átadja a Magyar Államkincstár részére a vele egyeztetett formában és időpontban.

III. FEJEZET

A KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁSRA KIJELÖLT SZERV

8. A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatai

15. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv fogadja a Kit. 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást, amelynek tartalmaznia kell:

a) az érintettet foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv nevét;

b) az érintett kormánytisztviselő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét;

c) a kormánytisztviselő által a Kit. 95. § (5) és (7) bekezdése szerinti engedély alapján végzett tevékenység meghatározását és a tevékenység megkezdésének időpontját;

d) a kormánytisztviselő által a Kit. 95. § (6) bekezdése szerinti bejelentés alapján végzett tevékenység meghatározását és a tevékenység megkezdésének időpontját;

e) a kormányzati igazgatási szerv részéről tájékoztatást tevő személy nevét és feladatkörét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás formáját és módját a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határozza meg.

(3) Ha a tájékoztatás nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel a kormányzati igazgatási szervet.

16. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv fogadja a Kit. 62. § (12) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatást, amelynek tartalmaznia kell:

a) a tervezett nem rendszeres személyi juttatásban részülő kormánytisztviselőt (e § alkalmazásában: érintett) foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv nevét;

b) a kormányzati igazgatási szerv részéről a nem rendszeres személyi juttatás biztosításával kapcsolatban döntéshozásra jogosult (vezető) személy nevét és feladatkörét (beosztását);

c) annak az álláshelynek az azonosítóját, amelyen foglalkoztatott személy nem rendszeres személyi juttatásban részesül;

d) az érintett családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét;

e) a nem rendszeres személyi juttatás típusát és összegét;

f) a nem rendszeres személyi juttatás kifizetésének időpontját;

g) a kormányzati igazgatási szerv részéről tájékoztatást tevő személy nevét és feladatkörét.

(2) Ha a nem rendszeres személyi juttatás a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljes körét egységesen (azonos mértékben) érinti, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adat helyett ennek tényét kell tartalmaznia. Azonos mértékű juttatásnak minősül, ha valamennyi kormánytisztviselő azonos összegben, vagy az illetményének azonos százalékában megállapított összegben részesül a juttatásban.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás formáját és módját a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határozza meg.

(4) Ha a tájékoztatás nem felel meg az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel a kormányzati igazgatási szervet.

17. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a Kit. 62. § (5) bekezdése alapján - a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szükség szerinti bevonásával - ellenőrzi a Kormánynak a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a központosított álláshely-állománnyal és az álláshellyel kapcsolatos döntéseinek végrehajtását.

(2) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv - a Kit. 62. § (10) bekezdése alapján - a Kormány munkáltatói feladatainak ellátásában közreműködve ellenőrzi a munkáltatói jogkör gyakorlását, amely különösen az alábbiakra terjed ki:

a) a Kit. 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyoknak az álláshelyen történő létesítéséhez szükséges feltételekkel és a jogviszony létesítésével kapcsolatos ellenőrzés,

b) a Kit. 91. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése,

c) a kormánytisztviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentésről szóló tájékoztatás ellenőrzése és

d) a nem rendszeres személyi juttatásokkal kapcsolatos bejelentésről szóló tájékoztatás ellenőrzése.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője, illetve az általa feljogosított, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv alkalmazásában álló személy

a) megkeresheti a kormányzati igazgatási szervet, amely köteles a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervvel együttműködni,

b) megismerheti a közszolgálati alapnyilvántartásban rögzített adatokat,

c) személyügyi iratokba betekinthet,

d) a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének és az érintett foglalkoztatott közvetlen vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett meghallgathatja a kormányzati igazgatási szerv által foglalkoztatott személyt, aki köteles a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervvel együttműködni.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az (1) bekezdés szerinti döntés végrehajtása nem megfelelő, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv - határidő tűzésével - felhívja a kormányzati igazgatási szerv vezetőjét a döntés végrehajtása érdekében szükséges intézkedés megtételére.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a (2) bekezdés szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás nem megfelelő, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv - határidő tűzésével - felhívja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szükséges intézkedés megtételére.

18. § A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv

a) véleményezi a Kit. hatálya alá tartozó jogviszonyokat és szerveket érintő jogszabály- és kormányhatározat-tervezeteket, és

b) kezdeményezheti a szabályozásért felelős miniszternél a Kit. hatálya alá tartozó jogviszonyokat és szerveket érintő jogszabály- és kormányhatározat-tervezetek előkészítését.

IV. FEJEZET

SZABÁLYZATOK

9. A közszolgálati szabályzat

19. § (1) A Kit. 91. § (5) bekezdése alapján kiadott közszolgálati szabályzatnak tartalmaznia kell

a) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének rendjét, ennek keretében:

aa) a kiválasztási eljárás - kormányzati igazgatási szerven belüli - szabályait,

ab) a kormányzati szolgálati jogviszony létrehozásához szükséges álláshely besorolási kategóriájának módosítására irányuló - szervezeten belüli - eljárásrendet;

b) a kormányzati szolgálati jogviszony módosításával, megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos eljárásrendet, ennek keretében a kinevezés egyoldalú módosításának rendjét;

c) az együttalkalmazási tilalomra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, ennek keretében:

ca) a további munkavégzésre irányuló jogviszony munkáltatói jogkör gyakorló általi engedélyezésének rendjét,

cb) a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszony, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony munkáltatói jogkör gyakorlója részére történő bejelentésének és a munkáltatói jogkör gyakorló általi engedélyezésének rendjét;

d) a munkaidőre, a pihenőidőre és a szabadságra vonatkozó szabályokat, ennek keretében:

da) az egyedi munkarend kezdeményezésének és megállapításának szabályait,

db) a munkavégzés rendjét,

dc) a részmunkaidőben történő foglalkoztatás kezdeményezésének és elbírálásának szabályait,

dd) az ügyelet és a készenlét szabályait,

de) a rendkívüli munkaidő elrendelésének szabályait,

df) az alap- és a pótszabadság kiadásának és igénybevételének rendjét,

dg) a tárgyévben igénybe nem vett szabadságról szóló tájékoztatás rendjét,

dh) a fizetés nélküli szabadság kezdeményezésének és engedélyezésének rendjét,

di) a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli - Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontja szerinti - mentesülés szabályait;

e) a távmunkavégzés és az otthoni munkavégzés részletszabályait, ennek keretében:

ea) annak feltételeit (az otthoni munkavégzés kedvezőbb szabályozása a 10 éves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelők esetében),

eb) a kapcsolattartás módját,

ec) a feladatok kiadásának rendjét,

ed) a feladatok végrehajtásának rendjét, határidejét és ellenőrzését,

ee) a munkaidő nyilvántartását,

ef) a munkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokat, valamint felelősségi szabályokat,

eg) a költségtérítésre vonatkozó szabályokat;

f) a teljesítményértékelés kormánytisztviselő általi kezdeményezésének rendjét;

g) e rendeletben foglaltak figyelembevételével az illetmény és az illetményen felüli juttatások, kedvezmények és támogatások szabályait, ennek keretében:

ga) az írásbeli dicséretre való felterjesztés rendjét, elbírálásának szempontjait és szabályait,

gb) a teljesítményelismerés és a motivációs elismerés szervezeti egység vezetője általi kezdeményezésének szabályait, az elbírálás és az elszámolás rendjét,

gc) a célhoz köthető feladat és a céljuttatás megállapításának szabályait,

gd) a cafetéria-juttatás igénybevételére, elszámolására és visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseket,

ge) az ösztöndíj és a tanulmányi jellegű támogatások igénylésének és elbírálásának rendjét,

gf) a lakhatási jellegű támogatások igénylésének és elbírálásának rendjét,

gg) az egyéb szociális jellegű támogatások igénylésének és elbírálásának rendjét,

gh) a közszolgálat halottjává nyilvánítás rendjét és a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetése költségei átvállalásának rendjét,

gi) a családalapítási támogatás, az iskolakezdési és gyermeknevelési támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokat,

gj) egyéb támogatások igénybevételét, továbbá igénylésének és elbírálásának rendjét,

gk) a ge)-gj) alpont szerinti támogatások elbírálásával kapcsolatos bizottságokra vonatkozó szabályokat;

h) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel kapcsolatos eljárási rendet, valamint

i) a kormánytisztviselő képzésére, továbbképzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(2) A közszolgálati szabályzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb általános munkáltatói szabályozási hatáskörbe tartozó kérdésekről is rendelkezhet.

(3) A hivatali szervezet vezetője az (1) bekezdés szerinti szabályzat helyett egyedi utasításban is megállapíthatja a kormányzati igazgatási szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó általános munkarendet.

V. FEJEZET

A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE

10. Az álláshely betöltésének szakmai és képesítési követelményei

20. § A munkáltatói jogkör gyakorlója - a Kit. 58. § (2) bekezdése alapján - mérlegelési jogkörében eljárva, a kormányzati igazgatási szerv szakmai összetétele, a kormányzati igazgatási szerv által ellátandó feladatok jellege alapján és a helyi munkaerőpiac helyzetének figyelembevételével állapíthatja meg szabályzatában a kormányzati igazgatási szerv álláshelyei betöltésének szakmai és képesítési feltételeit, azzal, hogy

a) biztosítani kell az álláshelyen ellátandó feladatok szakszerű és hatékony ellátását,

b) meg kell felelni azoknak - a jogszabályban előírt - szakmai és képesítési feltételeknek, amelyek az álláshelyen ellátandó feladatok tekintetében irányadóak.

11. Elszámolási szabályok

21. § (1) A kormánytisztviselő az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervvel a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti bejelentését követő 30. napig köteles elszámolni a Kit. 115. § (1) bekezdése alkalmazásával.

(2) A fogadó kormányzati igazgatási szerv a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti esetben az új beosztási okirat kiállításáról - annak kiállításától számított 3 munkanapon belül - tájékoztatja a kormánytisztviselőt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet.

(3) A kormánytisztviselőt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv az új beosztási okiratnak a fogadó kormányzati igazgatási szerv általi kiállítását követő 15. napig köteles

a) kiadni a kormánytisztviselőnek a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat,

b) kifizetni a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait.

VI. FEJEZET

A TÁVMUNKAVÉGZÉS ÉS AZ OTTHONI MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI

12. A távmunkavégzés és az otthoni munkavégzés közös szabályai

22. § (1) Távmunkavégzésre vagy otthoni munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha

a) az álláshelyen ellátandó feladat jellege lehetővé teszi a kormánytisztviselőnek az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv székhelyétől, illetve a munkavégzés rendes helyétől elkülönült helyen történő foglalkoztatását, valamint

b) az álláshelyen ellátandó feladat körében kezelt - keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő - adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) történő továbbítását.

(2) A távmunkavégzésre vagy az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás létrejöttéről a Kit. 86. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beosztási okiratban is rendelkezni kell.

13. A távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok

23. § (1) A távmunkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelheti el.

(2) A távmunkavégzés (1) bekezdés szerinti elrendelése esetén a kormánytisztviselő és munkáltatói jogkör gyakorlója megállapodásban állapítja meg

a) a kormánytisztviselő által távmunkavégzés keretében ellátandó feladatot,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlója és a távmunkát végző kormánytisztviselő közötti, a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás (a továbbiakban: kapcsolattartás) feltételeit és módját, valamint

c) a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző kormánytisztviselőnél szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módját.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatási szerv székhelyére vagy telephelyére beléphessen, és más kormánytisztviselővel kapcsolatot tartson.

24. § (1) A távmunkát végző kormánytisztviselő a távmunkavégzés elrendelésével egyidejűleg tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés ellenőrzése során a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkavégzéssel összefüggő adatokba tekinthet be.

(3) A (2) bekezdés szerinti betekintési jogosultság tekintetében munkavégzéssel összefüggő adatnak minősül a Kit. 125. § (5) bekezdése alapján előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.

14. Az otthoni munkavégzésre vonatkozó különös szabályok

25. § (1) Otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését a kormánytisztviselő a közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerint kérelmezheti, ha a Kit. 126. § (1) és (2) bekezdésében és a 22. §-ban meghatározott feltételek fennállnak.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatja a kormánytisztviselőt az otthoni munkavégzésre irányuló foglalkoztatás lehetőségéről.

(3) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás - a Kit. 126. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül - tartalmazza az otthoni munkavégzés helyeként a kormánytisztviselő lakó- vagy tartózkodási helyét.

(4) A kormánytisztviselő a (3) bekezdés alapján a megállapodásban megjelölt lakó- vagy tartózkodási hely megváltozását haladéktalanul köteles bejelenti a humánpolitikai szervezeti egység vezetőjének.

(5) Az otthoni munkavégzésre a kormánytisztviselővel keretmegállapodás is köthető. A keretmegállapodás esetén a kormánytisztviselő minden alkalommal a megállapodásban foglaltak szerint jelzi az otthoni munkavégzés iránti igényét a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

26. § (1) A kormánytisztviselő az otthoni munkavégzéshez használt saját eszközein a kormányzati igazgatási szerv által meghatározott informatikai védelmi beállításokat bizonyítható módon alkalmazza, valamint a biztonsági előírásokat maradéktalanul betartja.

(2) Az otthoni munkavégzés esetén a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatási szervvel történő, valamint a feladatellátással összefüggő kapcsolattartásra kizárólagosan a rendelkezésére bocsátott elektronikus levélcímet, illetve elektronikus postafiókot használhatja.

VII. FEJEZET

NAPIDÍJ ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

15. A belföldi kiküldetés napidíjára és többletköltségeire vonatkozó szabályok

27. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára napidíjra jogosult.

(2) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény tekintetében meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni, és annak összegét tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el. A napidíj fele számolható el, ha a kiküldetésben töltött idő a nyolc órát nem éri el.

(4) Kiküldetés esetén a kormányzati igazgatási szerv - a fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője esetében a napidíjon felül - köteles a kormánytisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit.

VIII. FEJEZET

AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE ÉS A CÉLJUTTATÁS

16. A teljesítményelismerésre és a motivációs elismerésre vonatkozó közös rendelkezések

28. § (1) A teljesítményelismerés, valamint a motivációs elismerés adományozására és mértékére a szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elismerés adományozásáról és mértékéről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt és arról munkáltatói intézkedésben rendelkezik.

17. A teljesítményelismerés

29. § Ha a kormánytisztviselő egyéni teljesítményértékelésének eredménye legalább „jó teljesítményszint” fokozatú, a Kit. 96. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint 142. §-ában foglaltak figyelembevételével teljesítményelismerésben részesíthető.

18. A motivációs elismerés

30. § (1) A Kit. 143. §-ában foglaltaknak megfelelően a kormánytisztviselő motivációs elismerésben részesíthető, így különösen

a) magas színvonalú munkája elismeréseként, vagy

b) egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként.

(2) A Kit. 143. §-a szerinti motivációs elismerés pénzbeli juttatásként állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek,

a) aki a kormányzati igazgatási szervnél legalább hat hónapos kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkezik,

b) akinek próbaideje letelt, és

c) aki felmentési vagy lemondási idejét nem tölti.

19. Az álláshelyi elismerés

31. § (1) Az álláshelyi elismerés szempontjából az esedékesség napja az álláshelyi elismerésre jogosító idő utolsó napja, vagy - ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik - az ezt megelőző munkanap.

(2) Az álláshelyi elismerésre jogosító időtartam kezdő napja 2019. március 1-je.

20. A szolgálati elismerés

32. § A szolgálati elismerés szempontjából az esedékesség napja a szolgálati elismerésre jogosító szolgálati idő utolsó napja, vagy - ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik - az utolsó napját követő munkanap.

21. A céljuttatás

33. § (1) A kormánytisztviselő részére a Kit. 146. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint írásban állapítható meg rendkívüli, célhoz köthető feladat (a továbbiakban: célfeladat), valamint a célfeladat teljesítéséhez kapcsolódó céljuttatás.

(2) A célfeladat elrendelése egyszeri, eseti feladatellátásra vagy rendszeres többletmunkával járó többletfeladat folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény(termék) létrehozására vonatkozhat.

(3) Az eseti feladat ellátására, a rendszeres többletmunka folyamatos ellátására vagy meghatározott eredmény(termék) létrehozására szóló célfeladat elrendelésére vonatkozó írásbeli intézkedésnek magában kell foglalnia a céljuttatás feltételeit:

a) a célfeladat pontos tárgyát és tartalmát,

b) a végrehajtásának kezdő időpontját,

c) a teljesítési határidőt,

d) a teljesítést igazoló személyt,

e) a teljesítés esetleges speciális feltételeit,

f) azon kritériumokat, amelyek alapján megállapítható a célfeladat teljesülése, valamint

g) az előírt feladat teljesítése esetén járó díjazás mértékét.

(4) A célfeladat meghatározásakor kizárólag pontosan meghatározott feladat teljesítése, folyamatos ellátása vagy eredmény előállítása határozható meg.

34. § (1) A kormánytisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült, és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa írásban kijelölt, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személy igazolta.

(2) A célfeladat munkaidőn túl is elvégezhető, amely nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

35. § A céljuttatással kapcsolatos adatokról, így különösen

a) a célfeladat megnevezéséről,

b) a céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről,

c) a kormánytisztviselő álláshelyéről,

d) a szervezet megnevezéséről,

e) amennyiben a céljuttatás uniós forrásból kerül kifizetésre, akkor a projekt elnevezéséről és azonosító számáról

a hivatali szervezet vezetője a tárgyévet követő év első hónapjának tizenötödik napjáig tájékoztatja a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős minisztert.

36. § A Kit. 146. § (4) bekezdése szerint megállapított célfeladat, valamint céljuttatás esetében a céljuttatás fedezetét a célfeladatot tűző kormányzati igazgatási szerv költségvetéséből vagy európai uniós forrásból kell biztosítani.

IX. FEJEZET

CAFETÉRIA-JUTTATÁS

22. A cafetéria-juttatásra vonatkozó szabályok

37. § (1) A kormánytisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyév március 1-ig, illetve a jogviszony létesítésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a közszolgálati szabályzat lehetővé teszi.

(2) A Kit. 147. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha a kormánytisztviselő jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a harminc napot meghaladó távollét esetén a távollét kezdetétől számított harmincadik napot követő tíz munkanapon belül, illetve a jogviszony megszűnését követő harminc napon belül vissza kell fizetni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Kit. 104. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(3) Ha a kormánytisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy tartós külszolgálatról, illetve tartós távollétről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafetéria-juttatásról.

(4) Ha a kormánytisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, a kormánytisztviselő a keretösszeg időarányos részére jogosult. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(5) Ha a kormánytisztviselő önhibájából nem nyilatkozik határidőben az általa választott cafetéria-juttatásról, akkor - ha annak egyéb feltételei fennállnak - a hivatali szervezet vezetője által meghatározott juttatásra jogosult.

X. FEJEZET

LAKHATÁSI JELLEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

23. A lakhatási jellegű támogatások elbírálásának általános feltételei

38. § Lakhatási jellegű támogatás a kormánytisztviselő kérelmére az e rendeletben és a közszolgálati szabályzatban meghatározott módon nyújtható.

39. § (1) A kérelmek elbírálásánál az igénylő kormánytisztviselő havi bruttó jövedelmét, a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem bruttó összegét (a továbbiakban: egy főre eső jövedelem), szociális körülményeit, lakáskörülményeit, családi állapotát, a kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartamát, valamint a kormánytisztviselő közvetlen felettes vezetőjének előzetes írásbeli véleményét kell figyelembe venni.

(2) A kérelmek elbírálásakor előnyben kell részesíteni azt, aki

a) saját háztartásában 3 vagy több gyermeket nevel,

b) fogyatékkal élő gyermeket nevel,

c) gyermekét egyedül neveli, vagy

d) közös háztartásban él tartósan beteg közeli hozzátartozójával.

(3) Lakhatási jellegű támogatásban csak az a kormánytisztviselő részesíthető, aki a jogosultsága, illetve a szociális helyzete megítéléséhez szükséges adatokat megfelelően igazolja.

(4) Lakhatási jellegű támogatás kizárólag arra az ingatlanra igényelhető, amelyben a kormánytisztviselő - lakóhely, tartózkodási hely igazolásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal vagy személyi okmány másolatával igazolt módon - életvitelszerűen tartózkodik. Lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából nyújtott lakhatási jellegű támogatás esetén az életvitelszerű ott-tartózkodást utólag, a birtok átruházását követő három hónapon belül kell igazolni.

40. § (1) Nem jogosult lakhatási jellegű támogatásra - a 25. alcímben meghatározott támogatás kivételével - az a kormánytisztviselő, akinek a havi bruttó jövedelme meghaladja a mindenkori bruttó garantált bérminimum háromszorosát, kivéve, ha a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a bruttó garantált bérminimumot.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben, a közszolgálati szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő részére is megítélhető lakhatási jellegű támogatás.

41. § Nem nyújtható lakhatási jellegű támogatás annak a kormánytisztviselőnek, aki kérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

42. § A lakhatási jellegű támogatásban részesülő kormánytisztviselő a lakhatási támogatás felhasználásáról a jogosultság utolsó hónapjának 10. napjáig vagy a jogviszony megszűnése, illetve tartós távollét esetén az utolsó munkában töltött napon köteles a közszolgálati szabályzatban meghatározott módon a kormányzati igazgatási szerv felé elszámolni.

43. § A kormánytisztviselő egyidejűleg kizárólag egy lakhatási jellegű támogatásban részesülhet.

24. Szolgálati lakás igénybevétele

44. § A kormányzati igazgatási szerv a szolgálati lakások tekintetében bérlőkijelölési jogkörrel rendelkezik.

45. § (1) A szolgálati lakás igénybevételére valamely szolgálati lakás megüresedése esetén vagy a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően a kormányzati igazgatási szerv pályázati felhívást tesz közzé a közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerint.

(2) Szolgálati lakás igénybevételére pályázatot az az alábbi feltételeknek együttesen megfelelő kormánytisztviselő nyújthat be,

a) aki kormányzati igazgatási szervnél legalább két éve jogviszonyban áll,

b) aki

ba) budapesti székhelyű kormányzati igazgatási szerv esetén nem rendelkezik lakóhellyel olyan településen, amely a budapesti agglomeráció területrendezési tervét meghatározó törvény alapján a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik,

bb) nem budapesti székhelyű vagy telephelyű kormányzati igazgatási szerv esetén nem rendelkezik lakóhellyel a kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen,

c) aki a kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen nem rendelkezik lakástulajdonnal,

d) akinek házastársa vagy élettársa a kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen nem rendelkezik lakástulajdonnal,

e) aki nem bérlője önkormányzati bérlakásnak,

f) aki, illetve akinek házastársa vagy élettársa korábban nem részesült a 25. alcím szerinti támogatásban.

46. § (1) A pályázatban a pályázó tájékoztatást ad lakóhelyéről, lakáskörülményeiről, családi állapotáról, szociális körülményeiről, a kormányzati szolgálati jogviszonya időtartamáról, illetve arról, milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele.

(2) A kérelmező kormánytisztviselő a szolgálati lakásba költözők számáról pályázatában nyilatkozik.

47. § (1) Szolgálati lakás igénybevételére kétéves, határozott időre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor.

(2) A bérleti szerződés megkötésének, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásának, valamint a bérleti díj megfizetésének módjáról a közszolgálati szabályzat rendelkezik.

(3) Ha a határozott idejű bérleti szerződés lejártát követően a kérelmező kormánytisztviselők közül ismét a korábbi bérlő kerül kiválasztásra, akkor a bérleti szerződés - legfeljebb egy alkalommal - egy évvel meghosszabbítható.

(4) Szolgálati lakás több bérlőnek együttesen csak a közszolgálati szabályzatban meghatározott esetekben adható bérbe.

(5) Ha a bérlő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik, a kormánytisztviselő a szolgálati lakásból legkésőbb a jogviszony megszűnésétől számított harminc napon belül köteles kiköltözni, és ezzel összefüggésben a kormányzati igazgatási szerv felé elszámolni.

25. Kamatmentes kölcsön

48. § (1) A kormánytisztviselő részére a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő lakáshoz jutása és lakáskörülményeinek javítása érdekében - a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján - kamatmentes kölcsönt nyújthat.

(2) Kamatmentes kölcsön

a) lakásvásárlás,

b) lakásépítés,

c) lakás-korszerűsítés,

d) lakásbővítés, vagy

e) az a)-d) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése

céljából nyújtható.

49. § (1) A kamatmentes kölcsön

a) budapesti székhelyű kormányzati igazgatási szerv esetén olyan településen található lakásra nyújtható, amely a budapesti agglomeráció területrendezési tervét meghatározó törvény alapján a Budapesti Agglomeráció területéhez tartozik,

b) nem budapesti székhelyű vagy telephelyű kormányzati igazgatási szerv esetén a kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen, vagy e településtől legfeljebb 30 kilométerre fekvő településen található lakásra nyújtható.

(2) Kamatmentes kölcsönben részesíthető az az alábbi feltételeknek együttesen megfelelő kormánytisztviselő, aki

a) kormányzati igazgatási szervnél legalább két éve határozatlan időtartamú jogviszonyban áll,

b) a kamatmentes kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi azzal, hogy a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül,

c) hozzájárul ahhoz, hogy a kamatmentes kölcsön visszafizetésének biztosítására, a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a kormányzati igazgatási szerv javára a kamatmentes kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásvásárlás, lakásépítés, továbbá 1 000 000 forint összeget elérő vagy meghaladó, bővítéshez vagy korszerűsítéshez kapcsolódó kamatmentes kölcsön esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,

d) vállalja, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyát a kamatmentes kölcsön visszafizetéséig fenntartja,

e) a lakás megvásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez - a teljes vételárhoz, az építési vagy korszerűsítési költséghez viszonyítva - legalább 30%-os mértékű önrésszel rendelkezik (kivéve, ha a lakás építéséhez, vásárlásához felvett kölcsönre az állam készfizető kezességet vállal), ideértve az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, valamint a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményt is,

f) vállalja, hogy a kamatmentes kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló ingatlanra - ha azzal még nem rendelkezik - lakásbiztosítást köt,

g) kérelméhez csatolja:

ga) lakásvásárlás esetén az eladóval kötött eredeti adásvételi szerződést, csereszerződést, amelynek - a vételár megfizetésére vonatkozó pontjának - tartalmaznia kell a kormányzati igazgatási szervtől felvenni kívánt kamatmentes kölcsön összegét,

gb) az eladott lakás adásvételi szerződésének másolatát, ha a kérelmező kormánytisztviselő teljes vagy részleges tulajdonában állt egy olyan lakóingatlan, amely a kérelem tárgyát képező lakóingatlan megvásárlása érdekében eladásra került,

gc) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére és az adásvételi szerződést,

gd) építés, újjáépítés, tetőtér-beépítés, bővítés, korszerűsítés, közművesítés, tetőcsere esetén a kivitelező által készített - cégszerűen aláírt, bélyegzővel ellátott - költségvetést vagy árajánlatot, az engedélyhez kötött munkálatoknál (építés, újjáépítés, tetőtér-beépítés, bővítés) a szakhatósági engedélyeket,

ge) tulajdonostárs vagy haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog (elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzéséhez,

gf) lakásbővítés esetén a műszaki dokumentációt és költségtervezetet,

gg) lakásbővítés, korszerűsítés esetén annak költségvetését, és ha az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket,

gh) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén - a felhasználási céltól függően - a ga)-gd) alpontban foglaltakat, a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát, valamint a kérelem benyújtásakor a hitelintézet három hónapnál nem régebbi igazolását a fennálló kölcsöntartozásról, azzal, hogy lakásvásárlás céljára hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából nyújtott kölcsön esetében az eladóval kötött adásvételi szerződésnek, csereszerződésnek nem kell tartalmaznia a kormányzati igazgatási szervtől felvenni kívánt kamatmentes kölcsön összegét,

gi) vásárlás, építés, korszerűsítés esetén a vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan, lakásépítés esetén az építési telek, a 48. § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a vásárlással, építéssel, bővítéssel, korszerűsítéssel érintett ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, hiteles másolatát.

(3) A 48. § (2) bekezdés e) pontja szerinti célra nyújtott kamatmentes kölcsön esetében a kamatmentes kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez képest a hitelkiváltást követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladhatja meg a 70%-ot. A kölcsön kérelemhez a kérelmező kormánytisztviselőnek csatolnia kell a hitelintézet igazolását a fennálló tartozásállományról, illetve arról, hogy a hitelszerződésben foglaltak szerinti törlesztőrészletek megfizetése tekintetében tartozása nem áll fenn.

(4) Kamatmentes kölcsön nyújtásával a kormánytisztviselő lakáscélú vásárlása, illetve lakásépítése akkor támogatható, ha

a) a kormánytisztviselő, házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, valamint az együtt költöző családtagja nem rendelkezik lakástulajdonnal, vagy

b) a kormánytisztviselő a meglévő lakását az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti.

(5) A kormánytisztviselő lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint együtt költöző családtagjának a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakáson kívül más lakástulajdona nincs.

(6) Az (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 48. § (2) bekezdés e) pontja szerinti célra nyújtott kamatmentes kölcsön esetében is.

(7) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően kamatmentes kölcsön vehető igénybe, ha

a) a kormánytisztviselőnek, illetve házastársának vagy élettársának, kiskorú gyermekének, valamint együtt költöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

b) a kormánytisztviselő tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) a kormánytisztviselő öröklés vagy ajándékozás útján haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát szerezte meg, és a haszonélvező a lakásban lakik.

(8) A kamatmentes kölcsön nyújtásával és a kölcsönszerződés megkötésével, tartalmával, megszűnésével kapcsolatos szabályokat a közszolgálati szabályzat rögzíti.

50. § (1) Nem nyújtható kamatmentes kölcsön

a) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (például hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez,

b) telek vásárlásához,

c) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően,

d) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően,

e) korszerűsítéshez - ha az szükséges - az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően,

f) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

g) annak, akinek a kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetése folyamatban van,

h) annak, aki a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti adósságrendezési eljárásban adósként, adóstársként szerepel.

(2) Az (1) bekezdés c)-e) pontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a kormánytisztviselő a kamatmentes kölcsönt a 48. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott célból kéri.

51. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati igazgatási szervtől egyszerre csak egy jogcímen részesülhet kamatmentes kölcsönben. Újabb támogatási kérelem a fennálló kölcsön teljes kiegyenlítése után terjeszthető elő, ha a kormánytisztviselő a korábbi kölcsön részleteinek törlesztésével egyszer sem esett késedelembe.

(2) A kormánytisztviselő korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú munkáltatói kölcsön a közszolgálati szabályzatban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékig vállalható át.

52. § (1) A kamatmentes kölcsön címén odaítélhető támogatás maximális mértéke:

a) a 48. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti cél esetén 5 000 000 forint,

b) a 48. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti cél esetén 2 500 000 forint,

c) a 48. § (2) bekezdés e) pontja szerinti cél esetén - a hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően - az a) vagy b) pontban meghatározott összeg.

(2) A kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg a teljes vételár, építési, bővítési, korszerűsítési költség vagy a hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részének 70%-át.

(3) A futamidő megállapításánál figyelembe kell venni a kormánytisztviselőre irányadó nyugdíjkorhatárt.

(4) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 5. napja.

53. § (1) A kormányzati igazgatási szerv jelzálogjogával, illetve az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlant csak a kormányzati igazgatási szerv hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha a kamatmentes kölcsönben részesített kormánytisztviselő

a) vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy

b) a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, vagy úgy szerez adásvételi szerződéssel, csereszerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.

(3) A kamatmentes kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítésével, a jelzálog átjegyzésével, törlésével és a további jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos rendelkezéseket a közszolgálati szabályzat tartalmazza.

26. Szálló- és garzonelhelyezés

54. § A kormánytisztviselő elhelyezése - kérelme alapján - ideiglenes jelleggel a kormányzati igazgatási szerv által fenntartott szállóférőhelyen vagy garzonházban is biztosítható abban az esetben, ha

a) a kormánytisztviselő, illetve házastársa vagy élettársa a kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen nem rendelkezik lakástulajdonnal,

b) a kormánytisztviselő lakhatása a kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen nem biztosított, és

c) a kormánytisztviselő más lakhatási jellegű támogatást az elhelyezés alatt nem vesz igénybe.

55. § A szálló- vagy garzonelhelyezés igénylésével kapcsolatos szabályokat a közszolgálati szabályzat tartalmazza.

XI. FEJEZET

A TANULMÁNYI JELLEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

27. Tanulmányi jellegű támogatás

56. § (1) Egy évben egy kormánytisztviselő részére legfeljebb összesen bruttó 1 000 000 forint összegű tanulmányi jellegű támogatás (ösztöndíj, képzési támogatás, továbbképzési támogatás és nyelvtanulási támogatás) nyújtható. A külföldi tanulmányok támogatására akkor kerülhet sor, ha a kormánytisztviselő kormányzati szinten koordinált pályázat alapján kerül kiválasztásra. A támogatás összegét a pályázati felhívás tartalmazza. A kormánytisztviselőnek nyújtható egyes tanulmányi jellegű támogatások mértékét, a kifizetés módját, feltételeit a közszolgálati szabályzat állapítja meg.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben, a közszolgálati szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó tanulmányi jellegű támogatás nyújtható.

(3) A tanulmányi jellegű támogatások közszolgálati szabályzatban meghatározott mértékét a hivatali szervezet vezetője legalább kétévente felülvizsgálja.

XII. FEJEZET

A GYERMEKET NEVELŐ ÉS CSALÁDOT ALAPÍTÓ KORMÁNYTISZTVISELŐKNEK NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

28. A gyermeket nevelő kormánytisztviselő magasabb összegű cafetéria-juttatása

57. § A Kit. 159. §-ának hatálya alá eső kormánytisztviselő költségvetési törvényben meghatározott éves cafetéria-juttatásának kerete gyermekenként legfeljebb 50 000 forinttal (gyermekenként azonos összegben) növelhető a közszolgálati szabályzatban foglaltak szerint. A cafetéria-juttatás összege tartalmazza a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is.

29. Visszatérítendő családalapítási támogatás

58. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás kamatmentes juttatás, amelynek célja a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással és az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulás, a családalapításhoz, otthonteremtéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások megvásárlásának, illetve igénybevételének biztosítása.

(2) A kormányzati igazgatási szerv elsődlegesen azoknak a kormánytisztviselőknek a családalapítási támogatás iránti kérelmét támogatja, akiknek a háztartásában az egy főre eső jövedelem mértéke nem haladja meg a bruttó garantált bérminimum háromszorosát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó mértékű jövedelemmel rendelkező kormánytisztviselő csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közszolgálati szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával részesíthető támogatásban.

59. § A családalapítási támogatás mértékét - a Kit. 161. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a közszolgálati szabályzat határozza meg.

60. § (1) Visszatérítendő családalapítási támogatásban részesíthető

a) a pályakezdő,

b) a házasságot kötő,

c) a gyermeket váró vagy gyermeket örökbe fogadó, valamint

d) a lakóhely-változtatással jogviszonyt létesítő

kormánytisztviselő, akinek a pályakezdés, a gyermek vállalása, illetve a korábbi életfeltételek megváltozása jelentős anyagi tehervállalással jár.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában házasságot kötőnek minősül az a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, aki a családalapítási támogatás iránti kérelem benyújtását megelőzően legfeljebb 1 éve kötött házasságot, feltéve, hogy a házastársával a családalapítási kérelem benyújtásának időpontjában is együtt él.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában gyermeket várónak minősül a várandós, illetve gyermeket szülő kormánytisztviselő a szülési szabadság lejártáig, illetve az a kormánytisztviselő, akinek a házastársa, élettársa vár gyermeket.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában lakóhely-változtatással jogviszonyba lépőnek minősül a kormánytisztviselő, ha neki, illetve házastársának vagy élettársának a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének időpontjában nincs a kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen lakóhelye, és jogviszonya keletkezésétől számított 3 éven belül a kormányzati igazgatási szerv székhelye vagy telephelye szerinti településen saját maga, illetve házastársa vagy élettársa lakástulajdont szerez, ahol lakóhelyet létesít.

61. § (1) A kormánytisztviselő akkor részesíthető visszatérítendő családalapítási támogatásban, ha

a) a 60. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikét igazolja,

b) vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig fenntartja kormányzati szolgálati jogviszonyát,

c) kérelméhez

ca) házasságkötés esetén a házassági anyakönyvi kivonat másolatát,

cb) gyermekvárás, gyermekszületés esetén az orvosi igazolás vagy a születési anyakönyvi kivonat másolatát,

cc) lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés esetén az adásvételi szerződés másolatát

csatolja.

(2) A kormánytisztviselő visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmének benyújtására és elbírálására vonatkozó részletszabályokat a közszolgálati szabályzat állapítja meg.

62. § (1) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének határideje legfeljebb 3 év.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a kérelmező kormánytisztviselő jövedelmi viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek megfizetése ne jelentsen aránytalan terhet a kormánytisztviselő számára.

(3) A családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja a kormányzati igazgatási szerv és a támogatásban részesülő kormánytisztviselő közötti szerződés megkötését követő hónap 1. napja.

30. Családalapítási támogatás gyermek születése esetén

63. § (1) Az a kormánytisztviselő, akinek gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, bruttó 200 000 forint összegű, vissza nem térítendő családalapítási támogatásra jogosult.

(2) A családalapítási támogatás a kormánytisztviselőt minden született és örökbefogadott gyermek után külön-külön megilleti.

(3) A kormánytisztviselő a családalapítási támogatást a gyermek születése napjától vagy örökbefogadása napjától számított hat hónapon belül, a közszolgálati szabályzatban meghatározott módon igényelheti.

31. Iskolakezdési támogatás

64. § (1) A kormánytisztviselő részére a Kit. 162. §-a alapján nyújtott iskolakezdési támogatás a közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerinti kérelem alapján állapítható meg. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekre tekintettel benyújtott kérelemhez csatolni kell a tanulói jogviszony fennállását igazoló iratot.

(2) A kormánytisztviselő iskolakezdési támogatásra

a) a tanköteles gyermek esetében a gyermek tankötelessé válásának évétől annak az évnek a végéig jogosult, amelyben a gyermek tankötelezettsége megszűnik,

b) a tankötelezettségének megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) esetében legkésőbb addig az évig jogosult, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét, illetve - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét - betölti.

(3) Az iskolakezdési támogatás gyermekenkénti bruttó összege a tárgyév augusztus 1-jén érvényes havi minimálbér bruttó összegének 45%-a.

(4) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, tárgyév augusztus 1-je és szeptember 30-a között lehet benyújtani. A megállapított támogatást a kormánytisztviselő részére legkésőbb a tárgyév október utolsó napjáig - szülési szabadságot vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő kormánytisztviselő esetén november hónapban - kell folyósítani.

(5) Nem nyújtható iskolakezdési támogatás annak a kormánytisztviselőnek, aki kérelmében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

32. Gyermeknevelési támogatás

65. § (1) A kormánytisztviselő részére a Kit. 162. § (3) bekezdése alapján nyújtott gyermeknevelési támogatás a közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerinti kérelem alapján állapítható meg. A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekre tekintettel benyújtott kérelemhez csatolni kell a tanulói jogviszony fennállását igazoló iratot.

(2) Gyermeknevelési támogatásra az a kormánytisztviselő jogosult, aki a kérelem benyújtásakor kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a gyermeknek szülője (ideértve a vér szerinti, az örökbefogadó és nevelő szülőt), gyámja - kivéve a gyermekvédelmi gyámot - vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(3) A kormánytisztviselő gyermeknevelési támogatásra

a) a gyermek születésétől annak az évnek a végéig jogosult, amelyben a gyermek tankötelezettsége megszűnik,

b) a tankötelezettségének megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) esetében legkésőbb addig az évig jogosult, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét, illetve - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét - betölti.

(4) A gyermeknevelési támogatás bruttó összege az alapösszegből és - két vagy több gyermek esetén - a gyermekszámhoz igazodó kiegészítő összegből áll. A támogatás alapösszege

a) a b) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a kérelem benyújtásakor érvényes havi minimálbér bruttó összegével megegyező összeg,

b) a

ba) gyermekét egyedül nevelő,

bb) három vagy több gyermeket nevelő vagy

bc) fogyatékkal élő gyermeket nevelő

jogosult esetében a kérelem benyújtásakor érvényes havi minimálbér bruttó összegének 120%-a.

(5) A támogatás kiegészítő összege a második és további gyermekekre tekintettel - függetlenül az alapösszeg megállapítása során figyelembe vett körülményektől - a kérelem benyújtásakor érvényes havi minimálbér bruttó összegének 35%-a gyermekenként.

(6) A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem benyújtására nyitva álló időszakot, a (9) bekezdés szerinti pótigény benyújtására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a megállapított támogatás folyósításának határidejét a közszolgálati szabályzatban kell meghatározni azzal, hogy

a) a kérelem benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet rövidebb egy hónapnál és nem haladhatja meg a két hónapot, és

b) a megállapított támogatást legkésőbb a benyújtásra nyitva álló határidő leteltét követő második hónap utolsó napjáig - szülési szabadságot vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő kormánytisztviselő esetén a benyújtásra nyitva álló határidő leteltét követő harmadik hónapban - folyósítani kell.

(7) Ha a jogviszony év közben keletkezik vagy szűnik meg, a kormánytisztviselő részére a támogatást időarányosan kell nyújtani.

(8) A gyermeknevelési támogatásra való jogosultság a tárgyévben - ide nem értve a (9) bekezdés szerinti pótigény alapján történő megállapítást - csak egyszer állapítható meg.

(9) Ha a kormánytisztviselőnek vagy a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának a tárgyévben járó gyermeknevelési támogatás megállapítását követően újabb gyermeke születik vagy kerül - örökbefogadott gyermekként - a nevelésébe, a kormánytisztviselő pótigényt nyújthat be.

(10) A kormánytisztviselőnek tárgyévre megállapított gyermeknevelési támogatást a gyermek halála esetén nem lehet visszakövetelni.

(11) Nem nyújtható gyermeknevelési támogatás annak a kormánytisztviselőnek, aki kérelmében vagy pótigényében szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat.

XIII. FEJEZET

KRÍZISTÁMOGATÁS ÉS ILLETMÉNYELŐLEG

33. Közös szabályok

66. § (1) E Fejezet alkalmazásában:

1. kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv: az a kormányzati igazgatási szerv, amely az alaplétszámába tartozó álláshelyen vagy a központosított álláshely-állományból igényelt álláshelyen a kormánytisztviselőt foglalkoztatja,

2. nyugalmazott kormánytisztviselő: az öregségi nyugdíjjogosultságának megállapítását közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatási szervnél vagy jogelődjénél foglalkoztatott személy.

(2) A krízistámogatás és az illetményelőleg a Kit. 148. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyéb szociális jellegű támogatás.

34. Krízistámogatás

67. § (1) Krízistámogatás adható

a) a kormánytisztviselő,

b) a kormánytisztviselő házastársa, élettársa, testvére, szülője, nagyszülője, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke,

c) a nyugalmazott kormánytisztviselő és

d) a nyugalmazott kormánytisztviselő házastársa

részére.

(2) A krízistámogatás visszatérítendő támogatás.

68. § (1) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő részére

a) az életkörülményeiben jelentős anyagi kárral, tartós jövedelemkieséssel vagy anyagi megterheléssel járó, előre nem látható, méltányolható váratlan esemény, rendkívüli körülmény bekövetkezése esetén,

b) a hosszabb ideje fennálló, az anyagi helyzetre kihatással bíró kedvezőtlen élethelyzet esetén,

c) a harminc napot meghaladó időtartamú betegség miatti keresőképtelensége vagy kórházi ápolása esetén vagy

d) a kormánytisztviselő

da) házastársának,

db) élettársának,

dc) - ha a testvérének nincs egyenesági hozzátartozója, házastársa vagy élettársa, aki a temettetésről gondoskodna - testvérének,

dd) vér szerinti vagy örökbefogadó szülőjének,

de) vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekének, valamint az általa családba fogadott gyermeknek, vagy

df) - ha nincs más egyenesági hozzátartozó, aki a temettetésről gondoskodna - nagyszülőjének halála esetén krízistámogatást adhat.

(2) A kormánytisztviselő részére krízistámogatás akkor adható, ha a kérelmező háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori havi minimálbér bruttó összegének (a továbbiakban: mindenkori minimálbér) háromszorosát. Különös méltánylást érdemlő esetben, a közszolgálati szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával a jövedelemkorláttól el lehet tekinteni.

69. § (1) Krízistámogatásban részesülhet a kormánytisztviselő

a) házastársa,

b) élettársa,

c) testvére,

d) szülője,

e) nagyszülője vagy

f) vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke

a kormánytisztviselő halála esetén, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér háromszorosát, és a közszolgálat halottjává nyilvánításra nem kerül sor.

(2) Krízistámogatásban részesülhet

a) a nyugalmazott kormánytisztviselő a házastársának halála esetén, ha a nyugalmazott kormánytisztviselő havi nyugellátásának mértéke a házastárs halálának időpontjában nem haladta meg a mindenkori minimálbér háromszorosát, és

b) a nyugalmazott kormánytisztviselő házastársa a nyugalmazott kormánytisztviselő halála esetén, ha a házastárs havi nyugellátásának mértéke a nyugalmazott kormánytisztviselő halálának időpontjában nem haladta meg a mindenkori minimálbér háromszorosát.

70. § (1) A krízistámogatás mértéke a támogatás folyósításától számított

a) egy éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 600 ezer,

b) két éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 1,2 millió forint lehet.

(2) A krízistámogatás kamatmentes.

(3) A krízistámogatás visszatérítéséig újabb krízistámogatás nem kérelmezhető.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetben, a közszolgálati szabályzatban meghatározott személy jóváhagyásával az (1) bekezdés szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

71. § (1) A krízistámogatás írásbeli kérelemre adható.

(2) A 68. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a 69. § szerinti esetben a krízistámogatást az elhalálozás napjától számított 120 napon belül kell kérelmezni.

(3) A krízistámogatás iránti kérelmet

a) kormánytisztviselő kérelmező esetén az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervhez kell benyújtani,

b) ha a kérelmező a kormánytisztviselő 69. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozója, az elhunyt kormánytisztviselőt a halálát közvetlenül megelőzően foglalkoztató kormányzati igazgatási szervhez kell benyújtani,

c) nyugalmazott kormánytisztviselő kérelmező esetén ahhoz a kormányzati igazgatási szervhez vagy annak jogutódjához kell benyújtani, amely a nyugalmazott kormánytisztviselőt az öregségi nyugdíjjogosultságának megállapítását közvetlenül megelőzően foglalkoztatta,

d) ha a kérelmező a nyugalmazott kormánytisztviselő házastársa, ahhoz a kormányzati igazgatási szervhez vagy annak jogutódjához kell benyújtani, amely az elhunyt nyugalmazott kormánytisztviselőt az öregségi nyugdíjjogosultságának megállapítását közvetlenül megelőzően foglalkoztatta.

(4) A krízistámogatás iránti kérelmet a kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzatában foglaltak szerint, az ott meghatározott nyilatkozatok és egyéb dokumentumok csatolásával kell benyújtani.

72. § (1) Nem részesíthető krízistámogatásban az a kormánytisztviselő, aki

a) a kormányzati igazgatási szervnél próbaidejét tölti,

b) a kormányzati igazgatási szervnél felmentési vagy lemondási idejét tölti,

c) a kormányzati igazgatási szerv által kevesebb, mint 6 hónapja foglalkoztatott - ideértve a Kit. alapján kormányzati szolgálati jogviszonnyá, politikai szolgálati jogviszonnyá átalakult vagy átalakított jogviszony időtartamát, valamint folyamatos jogviszony esetén a kormányzati igazgatási szerv jogelődjénél történt foglalkoztatást is -, vagy

d) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(2) Nem nyújtható krízistámogatás annak, aki a kérelmében szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely tényt, körülményt elhallgat.

(3) Nem részesíthető krízistámogatásban a nyugalmazott kormánytisztviselő, ha jogviszonyát büntetőeljárásban hozott bírói ítélet alapján vagy érdemtelenség jogcímén történő felmentéssel, vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.

(4) A kormánytisztviselő, a kormánytisztviselő 69. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozója, a nyugalmazott kormánytisztviselő, valamint a nyugalmazott kormánytisztviselő házastársa az általa jogosulatlanul igénybe vett krízistámogatást köteles egy összegben visszafizetni a kormányzati igazgatási szerv részére.

73. § (1) A krízistámogatás pénzügyi fedezetére a kormányzati igazgatási szerv a működési költségvetésében elkülönített keretet (a továbbiakban: szociális keret) biztosít.

(2) Krízistámogatás a szociális keret terhére, a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében adható.

74. § (1) A krízistámogatás iránti kérelmek elbírálásához a kormányzati igazgatási szerv az általa foglalkoztatott kormánytisztviselők részvételével döntés-előkészítő, javaslattevő feladatot ellátó Szociális Bizottságot (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.

(2) A Bizottság a kérelemmel kapcsolatos döntés-előkészítés során az eset összes körülményeinek mérlegelésével jár el, így különösen figyelembe veszi a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét és a kérelemben megjelölt indokokat. A Bizottság a kérelem kapcsán döntési javaslatot tesz a kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzata szerint döntési jogkörrel rendelkező személy részére.

(3) A Bizottság összetételét, működésének elveit és részletes szabályait a kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzata tartalmazza.

75. § A krízistámogatással kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, a támogatás kifizetésének szabályait a kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzata tartalmazza.

35. Illetményelőleg

76. § (1) A kormányzati igazgatási szerv az általa legalább 6 hónapja foglalkoztatott,

a) határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező, vagy

b) egy évet meghaladó időtartamú határozott idejű jogviszonnyal rendelkező

kormánytisztviselő részére - kérelmére - illetményelőleget biztosíthat.

(2) Illetményelőleg naptári évenként legfeljebb két alkalommal biztosítható.

77. § (1) Nem biztosítható illetményelőleg annak a kormánytisztviselőnek,

a) aki a kormányzati igazgatási szervnél próbaidejét tölti,

b) aki a kormányzati igazgatási szervnél felmentési vagy lemondási idejét tölti,

c) akinek a kormányzati igazgatási szervvel szemben bármilyen jogcímen lejárt és meg nem fizetett tartozása van, vagy

d) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(2) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő részére korábban általa folyósított illetményelőleg teljes összegének visszafizetése előtt újabb illetményelőleget nem biztosíthat.

78. § Az illetményelőleg legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszörösének megfelelő összeg lehet, de nem haladhatja meg a kormánytisztviselő havi bruttó illetményét.

79. § (1) Az illetményelőleg visszafizetése a kifizetését követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik. Az illetményelőleg összegét kamatmentesen kell levonni az illetményből.

(2) Az illetményelőleg visszafizetési ideje legfeljebb 6 hónap lehet. Határozott idejű jogviszony esetén a kormánytisztviselőnek az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap az illetményelőleg kifizetését követő hónaptól számítva a határozott idejű jogviszony időtartamából még hátravan.

(3) Ha a kormánytisztviselő jogviszonya az utolsó törlesztőrészlet megfizetése előtt megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik, és a kormánytisztviselő részére járó pénzbeli juttatásokból a vissza nem fizetett előleget le kell vonni, illetve - ha ez nem lehetséges - a kormánytisztviselő köteles annak összegét a kormányzati igazgatási szerv részére visszafizetni. A kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzata szerint döntési jogkörrel rendelkező személy méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő jogviszonya folyamatosan fennáll, de a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás miatt a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv megváltozik.

80. § (1) Ha a kormányzati igazgatási szerv a közszolgálati szabályzatában biztosítja az illetményelőleg igénybevételének lehetőségét, a kérelmek teljesítéséhez a kormányzati igazgatási szerv a működési költségvetésében illetményelőleg-keretet különít el.

(2) Illetményelőleg biztosítására a fedezet rendelkezésre állása esetén kerülhet sor. Az illetményelőleget az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell biztosítani a rendelkezésre álló illetményelőleg-keret mértékéig.

81. § Az illetményelőleg iránti kérelem benyújtásának, az illetményelőleg megállapítására irányuló eljárásnak, továbbá az illetményelőleg folyósításának részletes szabályait a kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzata határozza meg.

XIV. FEJEZET

EGYÉB TÁMOGATÁSOK

36. Helyi utazási bérlet

82. § A kormánytisztviselő részére a kormányzati igazgatási szerv helyi utazásra szolgáló bérletet nyújthat.

37. Egyes egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása

83. § (1) A kormánytisztviselő részére a közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerint kétévente, legfeljebb 100 000 forint összegben támogatás nyújtható egyes egészségügyi szűrővizsgálatokkal összefüggő költségek megtérítéséhez. A támogatás tartalmazza a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is.

(2) A közszolgálati szabályzat rendelkezése alapján a támogatást elsősorban természetben kell nyújtani úgy, hogy a szűrővizsgálatokat a kormányzati igazgatási szerv szervezi meg.

(3) Ha a közszolgálati szabályzat rendelkezése alapján a hivatali szervezet pénzbeli formában nyújt támogatást, a kormánytisztviselő részére a szűrővizsgálatok költségét a kormányzati igazgatási szerv nevére és címére kiállított számla alapján kell megtéríteni.

XV. FEJEZET

A KORMÁNYTISZTVISELŐK LAKÁSKÖLCSÖNÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KEZESSÉG VÁLLALÁSÁNAK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

38. Az állami kezesség feltételei

84. § (1) A Kit. 149. § (2) bekezdésének alkalmazásában állami kamattámogatású kölcsönnek

a) a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet,

b) az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet,

c) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, valamint

d) a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet

szerinti kölcsön minősül.

(2) Az állami kezességvállalás feltétele, hogy a kormánytisztviselő a hitelcél szerinti ingatlanban legalább 50% tulajdoni hányaddal rendelkezzen.

(3) Az állami kezességvállalás igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni a hiteligénylő által benyújtott következő dokumentumok és nyilatkozatok figyelembevételével:

a) a Kit. 149. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek fennállását a hiteligénylőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv által - a hitelkérelmet megelőző harminc napon belül - kiállított igazolás,

b) a Kit. 149. § (3) bekezdés e) pontja szerinti, a hitelfelvevő, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa korábbi állami kezességvállalással biztosított hitelrészének kiegyenlítését vagy ilyen hitelrész fenn nem állását a hitelfelvevő nyilatkozata

alapján.

85. § (1) Az új, használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás építése vagy vásárlása esetén az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegének meghatározásánál a hitelcél szerinti, fedezetül szolgáló ingatlan várható hitelbiztosítéki értékét kell figyelembe venni.

(2) A használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy a bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal már rendelkező új lakás vásárlása vagy használt lakás vásárlása esetén az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegét a fedezetül szolgáló, hitelcél szerinti ingatlan hitelbírálatakor megállapított hitelbiztosítéki értéke alapján kell meghatározni. Az ingatlan hitelbiztosítéki értékének futamidő alatt történő változása nem érinti az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegét.

(3) A hitelintézet a kölcsönszerződésben rögzíti az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegét és annak arányát a teljes kölcsönösszegen belül.

86. § (1) Az állami kezességvállalás az állami kezességvállalással biztosított hitelrész első folyósítási napjától a felvett kölcsön és járulékai visszafizetéséig, vagy az állami kezesség érvényesítéséig áll fenn.

(2) A kölcsön törlesztése során a 85. § (3) bekezdése szerinti arány megtartása mellett csökken az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összege.

87. § (1) Az e rendelet szerinti állami kezességgel biztosított kölcsönszerződések módosítására a következő fizetési könnyítések alkalmazása miatt kerülhet sor:

a) fedezetcsere,

b) futamidő hosszabbítás,

c) szüneteltetés,

d) törlesztőrészlet csökkentés,

e) törlesztőrészlet halasztás,

f) türelmi idő hosszabbítás,

g) részletfizetés engedélyezése,

h) törlesztőrészlet fixálás,

i) tőkésítés.

(2) E § alkalmazásában

1. fedezetcsere: a fennálló kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlan helyett másik ingatlan zálogtárgyként történő bevonása a kölcsönügyletből adódó követelés fedezeteként;

2. futamidő hosszabbítás: a kölcsön futamideje lejáratának az eredeti lejárathoz viszonyított későbbi időpontra történő módosítása;

3. részletfizetés engedélyezése: lejárt tartozás részletekben történő kiegyenlítésének engedélyezése az aktuális fizetési kötelezettség teljesítése mellett;

4. szüneteltetés: a törlesztőrészlet meghatározott ideig történő felfüggesztése az eredeti futamidő meghosszabbításával;

5. törlesztőrészlet csökkentés: az eredeti kölcsönszerződésben foglalt aktuális törlesztőrészlet meghatározott időre történő csökkentése a futamidő hosszabbítása nélkül;

6. törlesztőrészlet halasztás: a törlesztőrészlet felfüggesztése, amely nem jár futamidő hosszabbítással;

7. törlesztőrészlet fixálás: a törlesztőrészlet meghatározott időre történő rögzítése;

8. tőkésítés: a kölcsön tőkeösszegének növelése a hátralékos törlesztőrészlet összegével azzal, hogy a tőkésített kölcsönrész összegére az állami kezességvállalás nem terjed ki;

9. türelmi idő hosszabbítás: az eredeti kölcsönszerződésben foglalt türelmi idő maximum 2 évvel történő meghosszabbítása.

(3) Fedezetcsereként csak olyan ingatlan fogadható el, amely - a kölcsönszerződésben rögzített állami készfizető kezességvállalás arányát is figyelembe véve - a hitelintézet fedezetértékelési szabályzata alapján fedezetet nyújt a fennálló kölcsönre, kamataira és kezelési költségeire. Fedezetcsere esetén a hitelintézet az új fedezetként elfogadott ingatlanra vonatkozóan az eredeti feltételek szerint állapítja meg a kezesség mértékét, melyet a kölcsönszerződésben köteles rögzíteni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti fizetési könnyítés esetén nem növekedhet az állami kezességvállalásnak az eredeti kölcsönszerződésben rögzített teljes kölcsönön belüli aránya.

(5) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti fizetési könnyítésekre irányuló szerződésmódosításra hivatkozva az eredeti szerződés szerinti kamat, díj, költség, egyéb ellenszolgáltatás mértékét nem emelheti, és az adós részére a kölcsönszerződés módosításával kapcsolatban fizetési kötelezettséget nem írhat elő.

(6) Az állami készfizető kezesség érvényesítése miatt az államnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 92. § (6) bekezdése alapján keletkező követelése a fedezetcsere során új fedezetként felajánlott ingatlanon is kielégíthető.

(7) Nem kell a 84. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzést elvégezni a szerződés (1) bekezdésben foglalt módosítása esetén.

39. A kezességvállalási díj

88. § (1) A hitelfelvevő az állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat köteles fizetni, amelyet kérésére a hitelintézet meghitelez. Az állami kezességvállalással biztosított hitelrész folyósított hányadára számított kezességvállalási díj összegét a hitelintézet − az állami kezességvállalással biztosított hitelrész folyósítási napját követő hónap 5. napjáig − átutalja a központi költségvetés részére a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01034059 Közszolgálati kezességvállalási díj számlára.

(2) Ha a hitelfelvevő nem kéri a kezességvállalási díj meghitelezését, egy összegben megfizetheti a díj összegét a hitelintézet részére. A hitelintézet e hitelek esetében is az (1) bekezdésben meghatározott időpontban utalja át a kezességvállalási díj összegét a központi költségvetés részére.

(3) A díj mértéke az állami kezességvállalással biztosított hitelrész - kezességvállalási díj nélkül számított - összegének 1%-a.

(4) A kezességvállalási díj hitelintézet által történő meghitelezése esetén a díj összege növeli az állami kezességvállalással biztosított hitelrész összegét, illetve mértékét.

40. A kezesség érvényesítése

89. § (1) Az adós nem teljesítése esetén a hitelintézet a hitel felmondását megelőzően belső szabályai szerint felszólítja az adóst a tartozás rendezésére.

(2) Ha az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, a hitelintézet a hitelszerződés lejáratát, illetve − ha az korábbi − annak felmondását követő 180 naptári napon belül érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adó- és vámhatóságnál. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A hitelintézet az állami kezesség beváltását az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezheti az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett igénylőlap felhasználásával az 10032000-01907027 NAV Állami kezesség beváltás folyósítási számla ellenében.

(3) Az állami kezesség beváltásánál az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a hitelintézet eljárása az állami kezesség vállalásával kapcsolatban nem felelt meg a Kit.-ben, az Áht.-ban és az e rendeletben az állami kezesség fennállásához meghatározott feltételeknek, továbbá ha a hitelintézet a kölcsönügylet kapcsán nem tartotta be a saját belső szabályzataiban foglalt előírásokat.

41. Adatszolgáltatás

90. § (1) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az állami kezességvállalással összefüggő adatokról. A hitelintézet az első adatszolgáltatási kötelezettség előtt értesítést küld a Magyar Államkincstárnak, ahol adatszolgáltatóként a nyilvántartásba felvételre kerül, és azonosítót kap. A Magyar Államkincstár a hitelintézeteknek az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül megküldi az adatszolgáltatás részletes eljárási szabályait tartalmazó, honlapján közzétett információk elérhetőségéről szóló tájékoztatást.

(2) Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a Magyar Államkincstárt

a) minden negyedévet követő hónap végéig az érvényesített kezességgel érintett kölcsönügyletekről az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás ellenőrzése érdekében,

b) minden hónap 5. napjáig a kezességérvényesítési kiadások és a kezességérvényesítés miatt keletkezett állami követelések behajtásából eredő bevételek összegéről.

XVI. FEJEZET

FEGYELMI ELJÁRÁS

42. A fegyelmi eljárás közös szabályai

91. § A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás alá vont kormánytisztviselő (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kormánytisztviselő) felett munkáltatói jogkört gyakorló személy.

92. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi és - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) viseli.

(2) Ha a kormánytisztviselő fegyelmi felelősségét a Közszolgálati Döntőbizottság véglegessé vált határozatával vagy a bíróság jogerős ítéletével megállapította, a kormánytisztviselő viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, valamint a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. A kormánytisztviselőt terhelő költségek méltányosságból mérsékelhetőek vagy elengedhetőek.

93. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója - a vizsgálóbiztos javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti

a) ha a kormánytisztviselő önhibáján kívül védekezését a 99. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, legfeljebb az akadály megszűnéséig,

b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult - feltéve, hogy e nélkül a tényállás nem tisztázható -, legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig.

(2) Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.

(3) Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha

a) a fegyelmi eljárást nem a fegyelmi jogkör gyakorlója rendelte el,

b) a fegyelmi eljárást a jogszabályi határidőn túl indították meg,

c) a 96. § (7) bekezdése és 106. § (6) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megsértették,

d) a 95. és 98. §-ban meghatározott értesítési kötelezettséget megsértették,

e) a fegyelmi határozat nem jelöli meg az elkövetett konkrét kötelezettségszegést, nem tartalmaz indokolást, vagy indokolása nem tartalmazza a tényállást,

f) a vizsgálat során a 100. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértették,

g) a vizsgálatot határidőn belül nem fejezték be,

h) a fegyelmi határozatot a fegyelmi jogkör gyakorlója a 102. § (2) bekezdése szerinti vagy a fegyelmi a tanács a 105. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül nem hozta meg,

i) a fegyelmi tanács elnökének, valamint tagjának a jogkörét nem az arra jogosult gyakorolta, vagy

j) a fegyelmi tanács nem zárt ülésén hozta meg a határozatot.

94. § A kormánytisztviselő az eljárás során képviselőt vehet igénybe. A kormánytisztviselő képviselőjeként meghatalmazás útján eljárhat a hozzátartozója, a jogi képviselője és az érdekképviseleti szerv.

95. § A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíti a kormánytisztviselőt, valamint három munkanapon belül kijelöli a vizsgálóbiztost. Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegést, az annak alapjául szolgáló magatartást és az elkövetési időpontot.

43. A vizsgálat

96. § (1) A fegyelmi eljárás a vizsgálattal indul.

(2) A vizsgálatot a vizsgálóbiztos folytatja le.

(3) A vizsgálóbiztos legalább a kormánytisztviselővel azonos besorolási (előmeneteli) kategóriájú álláshelyen foglalkoztatott személy lehet.

(4) Ha a kormányzati igazgatási szervnél a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy nincs, a kormányzati igazgatási szerv irányítását, illetve felügyeletét ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetője - ilyen szerv hiányában a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter - a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőt jelöl ki vizsgálóbiztosnak.

(5) Helyettes államtitkár fegyelmi ügyében a vizsgálóbiztos legalább helyettes államtitkár.

(6) Közigazgatási államtitkár fegyelmi ügyében a vizsgálóbiztos legalább közigazgatási államtitkár.

(7) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 103. § (6) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

97. § A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 22 munkanapon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni. Ezen határidőt a vizsgálóbiztos indítványára a fegyelmi jogkör gyakorlója indokolt esetben, a tényállás további tisztázása érdekében egy alkalommal 10 munkanappal meghosszabbíthatja.

98. § A vizsgálat időtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást az eredeti kötelezettségszegés mellett azzal összefüggő, további kötelezettségszegésre is kiterjesztheti. Ennek során a 95. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

99. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a kormánytisztviselőt meghallgatni.

(2) A meghallgatásról a kormánytisztviselőt és képviselőjét értesíteni kell. Az értesítést úgy kell közölni, hogy azt a kormánytisztviselő és képviselője a meghallgatást megelőzően legalább öt munkanappal megkapják.

(3) Ha a kormánytisztviselő meghallgatása tartós akadályoztatása miatt nem lehetséges, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és öt munkanapos határidő tűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a kormánytisztviselő védekezését határidőben nem terjeszti elő.

(4) A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása érdekében tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

100. § (1) A vizsgálat során a kormánytisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Lehetővé kell tenni számára, hogy azokra észrevételt tehessen, további bizonyítást javasolhasson, az ügy iratait megtekinthesse.

(2) A kormánytisztviselő meghallgatásáról, védekezéséről, a lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha a kormánytisztviselő valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a kormánytisztviselő részére kézbesíteni kell.

(3) Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a kormánytisztviselő a 99. § és az (1) és (2) bekezdése szerinti eljárási cselekményen szabályszerűen közölt értesítés ellenére nem jelenik meg.

101. § (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezárásakor írásbeli jelentést (a továbbiakban: jelentés) készít, melyet az ügy irataival együtt a vizsgálat lezárásától számított 5 munkanapon belül megküld a fegyelmi jogkör gyakorlója részére.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell

a) a kormánytisztviselő terhére rótt kötelezettségszegést,

b) a vizsgálat során feltárt körülményeket és a beszerzett bizonyítékokat,

c) javaslatot az eljárás megszüntetésére vagy a fegyelmi felelősség megállapítására,

d) fegyelmi felelősség megállapítására vonatkozó javaslat esetén a büntetés kiszabására vonatkozó konkrét indítványt.

44. A fegyelmi jogkör gyakorlójának döntése

102. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a jelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül dönt, hogy kijelöl-e fegyelmi tanácsot.

(2) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi tanácsot nem jelöl ki, a jelentés kézhezvételétől számított 22 munkanapon belül dönt a fegyelmi felelősség tárgyában, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. A határozat meghozatala előtt a fegyelmi jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt meghallgatja. A meghallgatáson a fegyelmi jogkör gyakorlóján és a kormánytisztviselőn kívül a jegyzőkönyvvezető vesz részt. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jelenlévők aláírásukkal látnak el.

(3) A fegyelmi jogkör gyakorlója a következő döntést hozhatja:

a) a fegyelmi eljárást megszünteti,

b) a fegyelmi felelősséget megállapítja, és fegyelmi büntetést szab ki.

(4) A fegyelmi eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója megszünteti, ha

a) a fegyelmi eljárás időtartama alatt a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik, vagy azt megszüntetik,

b) a fegyelmi eljárást a jogszabályi határidőn túl indították meg,

c) a kormánytisztviselő a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,

d) lényeges eljárási szabálysértés valósult meg.

(5) A határozatnak tartalmaznia kell a fegyelmi jogkör gyakorlójának döntését és annak indokolását (a megállapított tényállást, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, a fegyelmi büntetés kiszabása során figyelembe vett súlyosító és enyhítő körülményeket, a kormánytisztviselő által indítványozott bizonyítás mellőzésének indokát).

(6) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

45. A tárgyalási szakasz

103. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlójának a 102. § (1) bekezdése szerint döntésétől függően a fegyelmi eljárás második része a tárgyalási szak, amely során a fegyelmi felelősség tárgyában háromtagú fegyelmi tanács határoz.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 102. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül kijelöli a fegyelmi tanácsot, és egyidejűleg megküldi a jelentést a tanács tagjainak.

(3) A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója.

(4) A fegyelmi tanács tagjai a kormánytisztviselővel legalább azonos besorolási (előmeneteli) kategóriájú álláshelyen foglalkoztatott személyek lehetnek.

(5) Ha a kormányzati igazgatási szervnél a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy nincs, a kormányzati igazgatási szerv irányítását, illetve felügyeletét ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetője - ilyen szerv hiányában a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter - a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőjét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának.

(6) A fegyelmi tanácsban elnökként, tagként, valamint jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:

a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója,

b) a kormánytisztviselő hozzátartozója,

c) akit a vizsgálat során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg, valamint

d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

(7) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a (6) bekezdés szerinti valamely kizárási ok, a kormányzati igazgatási szerv irányítását, illetve felügyeletét ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetője - ilyen szerv hiányában a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter - vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőjét jelöli ki a fegyelmi tanács elnökének.

104. § (1) A fegyelmi tanács a jelentés alapján

a) az eljárást megszünteti,

b) tárgyalás tartása nélkül a Kit. 166. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti fegyelmi büntetést szab ki, vagy

c) tárgyalást tart.

(2) A fegyelmi tanács tárgyalás tartása nélkül a Kit. 166. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki, ha

a) a kormánytisztviselő a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismerte, egyben tárgyalás tartását nem kérte,

b) a tényállás megítélése egyszerű, és

c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.

(3) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása érdekében tárgyalást tart. A tárgyalásról írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a kormánytisztviselő és képviselője az értesítést a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal korábban megkapják.

(5) A tárgyaláson a kormányzati igazgatási szervet a vizsgálóbiztos képviseli.

(6) Ha a kormánytisztviselő vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani csak akkor lehet, ha a kormánytisztviselőt és képviselőjét szabályszerűen értesítették. A tárgyalást meg lehet tartani, ha a kormánytisztviselő vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni.

(7) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

105. § (1) A fegyelmi tanács a jelentés kézhezvételétől számított 22 munkanapon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.

(2) A zárt ülésen a fegyelmi tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt.

(3) A zárt ülésről írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a résztvevők nevét, a fegyelmi tanács döntését és a keltezést.

(4) A fegyelmi tanács a következő határozatokat hozhatja:

a) a fegyelmi eljárást megszünteti,

b) a fegyelmi felelősséget megállapítja, és fegyelmi büntetést szab ki.

(5) A határozatot a fegyelmi tanács tagjai kézjegyükkel látják el.

(6) A határozatnak tartalmaznia kell a fegyelmi tanács döntését és annak indokolását (a megállapított tényállást, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, a fegyelmi büntetés kiszabása során figyelembe vett súlyosító és enyhítő körülményeket, a kormánytisztviselő által indítványozott bizonyítás mellőzésének indokát).

(7) Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

106. § A fegyelmi eljárást a fegyelmi tanács megszünteti, ha

a) a fegyelmi eljárás időtartama alatt a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik, vagy azt megszüntetik,

b) a fegyelmi eljárást a jogszabályi határidőn túl indították meg,

c) a kormánytisztviselő a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható, vagy

d) lényeges eljárási szabálysértés valósult meg.

107. § A vizsgálóbiztost és a fegyelmi tanács tagjait külön díjazás nem illeti meg.

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. Hatálybalépés

108. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

47. Átmeneti rendelkezések

109. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőző célfeladat-kitűzéseket a rendelet hatálya nem érinti.

(2) A közszolgálati szabályzatot az e rendelet hatálybalépését követő kilencven napon belül kell kiadni.

(3) A IX-XIV. Fejezetet az e rendelet hatálybalépését követően megállapított juttatások tekintetében kell alkalmazni. E rendeletet nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépésekor a kormánytisztviselő részére nyújtott juttatások tekintetében. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, támogatásra irányuló kérelmeket a benyújtáskor hatályos előírások szerint kell elbírálni.

(4) A XVI. Fejezetet az e rendelet hatálybalépését követően indult fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni.

(5) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az álláshely-nyilvántartás induló - személyes adatot nem érintő - adatait a Magyar Államkincstár részére a vele egyeztetett formában és időpontban átadja.

48-49. * 

110-114. § * 


  Vissza az oldal tetejére