1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a fenntartható vízgazdálkodás terén a határvizeken és a közös érdekű vízgyűjtőkön történő együttműködésről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2. § A Kormány az Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Preambulum
Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Felek)
attól a szándéktól vezérelve, hogy fejlesszék együttműködésüket a közös érdekű vízgyűjtőkön és a határvizeken történő fenntartható vízgazdálkodás területén, a Felek közötti átfogó kapcsolat, valamint a regionális kapcsolatok javítása érdekében, megerősítve az európai együttműködésre való törekvést;
tiszteletben tartva a közös érdekeket, amelyekben a Felek a Duna-vízgyűjtő területén más államokkal osztoznak;
attól az óhajtól vezérelve, hogy folytassák és továbbfejlesszék együttműködésüket a közös érdekű vízgyűjtőkön és a határvizeken történő fenntartható vízgazdálkodás területén;
kiindulva a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában (Belgrád, 1955) aláírt Egyezmény és alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatokból és eredményekből;
figyelembe véve azt a tényt, hogy a Felek eddigi együttműködésük keretében szabályzatokat és más dokumentumokat dolgoztak ki és hagytak jóvá, valamint megfelelő gyakorlatot alakítottak ki az árvíz, belvíz és jégtorlódás elleni védelem, valamint a vízminőségi és -mennyiségi kérdések területén;
tekintettel arra a tényre, hogy mindkét Fél részes fele a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó Egyezménynek (Helsinki, 1992), a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló Egyezménynek (Szófia, 1994), valamint a Dunán való hajózás rendjéről szóló Egyezménynek (Belgrád, 1948), illetve annak 1998-ban, Budapesten kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvének, valamint a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló Egyezménynek (Niš, 2016);
figyelembe véve az Európai Unió vizekre vonatkozó jogszabályait, különösen az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelvének (a továbbiakban: Víz Keretirányelv), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelvének (a továbbiakban: Árvízi Irányelv) rendelkezéseit;
figyelemmel a vizekre vonatkozó nemzetközi szerződésekben rögzített jogi alapelvekre, köztük: a Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről szóló Egyezményre (Bukarest, 1992), az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló Helsinki Egyezményre (Helsinki, 1992), a nemzetközi jelentőségű vízi utakról szóló Európai Megállapodásra (AGN) (Genf, 1996);
tekintettel más vonatkozó nemzetközi szerződésekre, köztük az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Egyezményre (Espoo, 1991), valamint a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló Egyezményre (Ramsar, 1971)
az alábbiakban állapodnak meg:
Jelen Egyezmény célja azoknak a jogoknak, kötelezettségeknek és szabályoknak a meghatározása, amelyek alapján a Felek eljárnak a határvizeken és a közös érdekű vízgyűjtőkön történő együttműködésük során.
A Felek a jelen Egyezmény rendelkezései alapján megvizsgálják és egymással egyeztetve megoldják mindazokat a vízgazdálkodási kérdéseket, amelyek egyik vagy mindkét Fél érdekeit érintik, vagy az egyik Fél érdekében tesznek szükségessé a másik Féllel egyeztetett intézkedéseket.
A Felek jelen Egyezmény alapján megteremtik mindazon szervezeti és intézményi feltételeket, amelyek keretei között az együttműködést megvalósítják, és biztosítják annak gazdasági feltételeit.
A jelen Egyezményben meghatározott célkitűzések teljesítésének érdekében a Felek együttműködése az alábbiakra terjed ki:
1) a határvizek és a határvizeken található létesítmények megfigyelési és állapotértékelési rendszerének fejlesztése;
2) a Felek által saját államaik területére kidolgozott, a Víz Keretirányelvvel összhangban lévő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben rögzített, határvizeket és közös érdekű vízgyűjtőket érintő célkitűzések elérését szolgáló intézkedési tervek összehangolása, felülvizsgálata, a végrehajtás figyelemmel kísérése;
3) a határvizek fenntartható használatának és védelmének biztosítása;
4) a határvizek jó állapotának, illetve az erősen módosított és mesterséges határvízi víztestek jó ökológiai potenciáljának elérése, a Víz Keretirányelvvel összhangban;
5) a vizek állapotának értékelése és a vizek állapotromlásának megakadályozása;
6) a Felek által saját államaik területére kidolgozott, az Árvízi Irányelvvel összhangban lévő árvízi kockázatkezelési tervekben rögzített, határvizeket és közös érdekű vízgyűjtőket érintő célkitűzések elérését szolgáló intézkedési tervek összehangolása, felülvizsgálata, a végrehajtás figyelemmel kísérése;
7) a közös érdekű vízfolyások medrének rendezése és karbantartása;
8) a határon átterjedő káros hatások, azaz az ár- és belvizek, valamint a jég, aszály és rendkívüli vízszennyezés, továbbá a Víz Keretirányelv szerinti ökológiai állapot romlását okozó egyéb tevékenység miatti káros hatások megakadályozása, felszámolása, csökkentése és ellenőrzés alatt tartása;
9) közös projektek és tevékenységek előkészítése, koordinálása és megvalósítása, beleértve a jelen Egyezményben meghatározott területekhez tartozó kutatási és technológiai-fejlesztési projekteket.
A jelen Egyezmény alkalmazásában:
1) „fenntartható vízgazdálkodás”: a felszíni és felszín alatti vízkészletek egységes kezelése oly módon, hogy általa biztosítani lehessen:
(1) megfelelő mennyiségű és minőségű vizet a vízhasználók részére;
(2) megfelelő mennyiségű és minőségű vizet a vízi ökoszisztémák, valamint az azoktól közvetlenül függő ökoszisztémák megóvására, védelmére és minőségének javítására;
(3) a vízszennyezésektől való védelmet és azok megelőzését;
(4) az aszály és a vizek kártételei (árvizek, belvizek, jégtorlódás, erózió és más káros hatások) elleni védekezést és azok megelőzését;
(5) a különböző vízhasználatokból eredő igények egyeztetését;
(6) a vízkészletek és vízi létesítmények hatékony felügyeletét;
2) „határvizek”: olyan felszíni és felszín alatti vizek, amelyek az államhatárt alkotják, vagy azt keresztezik;
3) „közös érdekű vízgyűjtő”: a Felek által közösen lehatárolt terület, amelyen történő beavatkozásoknak határon átterjedő hatásai vannak vagy lehetnek;
4) „határon átterjedő hatás”: minden olyan, emberi tevékenység vagy természeti esemény következményeként az egyik Fél államának területén a vizek mennyiségi és minőségi állapotában vagy a vízjárásban bekövetkező változás, amely hatással lehet a másik Fél államának területére;
5) „beavatkozás”: minden, a vizekkel kapcsolatos meglévő, megkezdett vagy tervezett jövőbeni tevékenység, amely határon átterjedő hatást válthat ki;
6) „vízi létesítmények”: vízépítési létesítmények, vagy ilyen létesítmények együttese a hozzájuk tartozó berendezésekkel együtt, amelyek műszaki, illetve technológiai egységet alkotnak, és az integrált vízgazdálkodást, a vizeket érintő káros hatások elleni védelmet, a vízszennyezés elleni védelmet, vízenergia-termelést, a víz biztosítását, valamint az egyéb vízfelhasználási és -hasznosítási formák feltételeinek megteremtését szolgálják;
7) „belvizek”: magas talajvíz és/vagy fölös csapadékvizek következtében összegyülekező felszíni vizek, amelyek az egyik Fél államának területéről a másik Fél államának területére levezető csatornákon, völgyeken vagy terepmélyedésekben folynak le;
8) „rendkívüli vízszennyezés”: az a határon átterjedő hatással bíró szennyezés, amely emberi tevékenység vagy természeti hatás következtében, a vizek állapotára, az azzal összefüggő vízi ökoszisztémára káros hatást gyakorolhat;
9) „legkisebb fenntartható vízhozam”: az a mennyiségi és minőségi szempontból szükséges vízhozam, amelyet különösen a hidrometeorológiai feltételekre, a vízfolyások vízjárására, a vízfolyásokra jellemző vízfelhasználásra és vízminőség-védelemre, valamint a vízi és a part menti ökoszisztémák állapotára való tekintettel biztosítani kell.
A fent meg nem határozott, de a jelen Egyezmény szövegében alkalmazott fogalmakra a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó Egyezmény (Helsinki, 1992), a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló Egyezmény (Szófia, 1994), az Európai Unió vizekre vonatkozó irányelveinek fogalommeghatározásai alkalmazandóak.
Jelen Egyezmény hatálya kiterjed:
1) a határvizekre és a közös érdekű vízgyűjtőkre;
2) azon beavatkozásokra, vízi létesítményekre, tevékenységekre és eseményekre, amelyek potenciálisan kiválthatnak vagy ki is váltanak határon átterjedő hatásokat.
A Felek a jelen Egyezmény céljainak teljesítése érdekében a szuverén egyenlőség, a területi integritás, a kölcsönösség, a közös jólét és jó szándék elvét szem előtt tartva fejtik ki együttműködésüket.
A Felek a jelen Egyezmény tárgyát képező együttműködésük keretében - különösen a közös érdekű vízgyűjtők és a határvizek méltányos és ésszerű használata érdekében - a megelőzés, az elővigyázatosság, a károkozás elkerülése, a kölcsönösség, a jóhiszeműség elveit alkalmazzák.
A Felek, felhasználva az Európai Unió módszertanát, törekednek a saját gyakorlatukba fokozatosan bevezetni a „szennyező fizet” és a „felhasználó fizet” elvet.
A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést a vizek mennyiségi és minőségi állapotának fenntartása és javítása érdekében.
1) A Felek államainak illetékes szervei a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítása érdekében együttműködésük során biztosítják:
(1) a jelen Egyezmény valamennyi tárgyát képező rendszeres és kellő időben történő teljes és pontos adat- és információcserét,
(2) a Magyar-Szerb Vízügyi Bizottságban (a továbbiakban: Bizottság) és a Bizottság keretében létrehozott testületekben való konzultációkon, egyeztetéseken és tevékenységükben való aktív részvételt, valamint
(3) az Egyezmény alkalmazásához szükséges jogi, szervezeti, intézményi, műszaki, gazdasági és egyéb intézkedések megtételét.
2) A Bizottság az együttműködés részleteit a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében, a szabályzatokban és a hatáskörébe tartozó más dokumentumokban rögzíti.
3) Szükség esetén a Bizottság új dokumentumokat dolgoz ki, illetve megújítja a meglévőket.
4) A Felek államainak illetékes szervei minden, az Egyezmény hatálya alá tartozó beavatkozást előzetesen lefolytatott konzultációkat és a másik Fél jóváhagyását követően foganatosítanak. A jóváhagyásról a Bizottság elnökei írásban tájékoztatják egymást. Amennyiben a másik Fél a beavatkozásra tett javaslat átvételének napjától számított 60 napon belül nem ismertette álláspontját, az úgy tekintendő, hogy a javaslattal egyetért. Ez alól kivételt képeznek az Európai Unió és/vagy más nemzetközi szervezetek által finanszírozott projektek, melyek esetében a határidő 30 nap, illetve a rendkívüli helyzetek, amikor az egyeztetést a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani.
5) A Felek törekednek más, különösen a szomszédos országokkal történő együttműködést koordináltan elősegíteni, amelyet szükség szerint közös szerződésekkel szabályoznak.
6) A Felek államainak illetékes szervei kölcsönösen, a lehető leghamarabb tájékoztatják egymást árvíz, belvíz és jégtorlódás veszélye esetén, rendkívüli és váratlan vízszennyezés, illetve egyéb, jelen Egyezmény tárgyát képező vizeket érintő veszélyek esetén.
7) A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó területen nemzetközi műszaki és pénzügyi segítséggel vagy külföldi hitelből megvalósuló projektekre a jelen Egyezmény előírásait kell alkalmazni.
8) A Felek államainak illetékes szervei kölcsönösen tájékoztatják egymást a jelen cikk 7) bekezdésében foglalt projektek előkészítéséről és végrehajtásáról.
A jelen Egyezmény teljesítésével összefüggő, közös érdekű, bármely Fél államának területén lévő vagy létesítendő művek, vízi létesítmények és egyéb tevékenységek fenntartási, üzemeltetési, tervezési és kivitelezési költségeit, a költségek megosztását és a fizetés módját a Felek egymással egyeztetve megállapodásokban határozzák meg.
Azokat a költségeket, amelyek a Felek egyikének állama területén levő, de a másik Fél érdekeit szolgáló vízi létesítmények tervezése, kivitelezése, fenntartása és üzemeltetése vonatkozásában merülnek fel, teljes egészében az érdekelt Fél viseli.
A jelen Egyezmény teljesítéséből eredő pénz- és adóügyi kérdéseket a Felek nemzeti jogszabályainak tiszteletben tartásával szabályozzák.
Amennyiben a jelen Egyezményben foglaltak teljesítéséhez szükséges létesítmények és tevékenységek megvalósítási költségeinek részleges vagy teljes fedezésére nemzetközi szervezetektől vagy pénzintézetektől anyagi támogatás vagy hitel felvétele válik lehetségessé, a Felek egyeztetik ilyen irányú kezdeményezéseiket, és együttműködnek az anyagi támogatás megszerzésében és a projektek megvalósításában.
A jelen Egyezménnyel nem szabályozott, jelen Egyezmény alkalmazásával összefüggő pénzügyi kérdéseket a Felek kölcsönös megállapodásban rögzítik.
A Felek közötti árvíz, belvíz és jégtorlódás veszélye, valamint rendkívüli vízszennyezés esetén történő, és az említett veszélyek elhárítása és következményeinek megállapítása, valamint azok felszámolása érdekében történő kölcsönös segítségnyújtás a jelen Egyezmény, az elfogadott hatályos megállapodások és a Felek államainak vonatkozó jogszabályai alapján történik.
Mindkét Félnek jogában áll a vizekkel kapcsolatos intézkedései megtételekor a jelen Egyezmény előírásaiból származó kritériumoknál szigorúbbakat alkalmazni a saját állama területén, azzal a kötelezettséggel, hogy a másik Felet a kritériumok hatálybaléptetése előtt legkésőbb hat hónappal értesíti, illetve ezzel kapcsolatban a másik Felet többlet kötelezettségek nem terhelik.
A Felek államainak illetékes szervei a közösen kidolgozott szabályzatokban foglaltaknak megfelelően rendszeresen megfigyelik és értékelik a határvizek minőségi és mennyiségi jellemzőit, összhangban az Európai Unió vízügyi szabályozásával.
A Felek a közösen elfogadott módszertannak megfelelően, a közösen kijelölt mérési helyeken rendszeresen vizsgálják a határvizek mennyiségi és minőségi jellemzőit.
1) A Felek az Egyezmény rendelkezéseinek hatékony végrehajtása érdekében szabályzatokban rögzítik a határvizek meteorológiai, hidrológiai és hidrogeológiai mennyiségi és minőségi adatainak és információinak cseréjét.
2) A Felek államainak illetékes szervei a vonatkozó szabályzattal összhangban rendszeresen radiológiai adatokat cserélnek a nukleáris létesítmények esetleges hatása miatt.
3) A Felek államainak illetékes szervei kicserélik a határon átnyúló hatást okozó közösen meghatározott vízi létesítmények működési rendjéről, üzemeléséről és állapotáról szóló adatokat, valamint azon egyéb információkat, amelyek a határon átnyúló hatások megértéséhez, megelőzéséhez, értékeléséhez és elhárításához szükségesek.
4) A Felek államainak illetékes szervei létrehozzák, fejlesztik és működtetik az adatcserére, értesítésre és riasztásra szolgáló rendszereiket. Rendkívüli események esetén a Felek soron kívül értesítik egymást és kicserélik a szükséges információkat.
5) A Felek államainak illetékes szervei kicserélik a határvizeken és a közös érdekű vízgyűjtőkön található vízi létesítmények és vízi munkák kivitelezéséhez és fenntartásához szükséges geodéziai alappontokkal, kilométer- és hektométerjelzésekkel és vízmércékkel kapcsolatos információkat. A Felek ezen pontokat és adataikat kölcsönösen használhatják, illetve egymásnak kölcsönösen rendelkezésre bocsátják.
6) A Felek a szabályzatokban jelölik ki a saját adat- és információcserére illetékes szerveiket.
A Felek törekednek arra, hogy:
1) megakadályozzák a felszíni vizek állapotának romlását, javítsák azt a jó állapot elérése céljából, valamint hogy az erősen módosított és mesterséges víztestek jó kémiai állapotot és ökológiai potenciált érhessenek el;
2) megakadályozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását és javítsák azt a jó mennyiségi és kémiai állapot elérése érdekében;
3) biztosítsák, hogy a felszíni vizek védelme ne valósulhasson meg a felszín alatti vizek kárára és fordítva;
4) a vizek minőségére vonatkozó kritériumok alkalmazásával meghatározzák a határvizek célállapotát a minőség szempontjából, és intézkedéseket hoznak a határon átterjedő káros hatás megelőzése, megakadályozása, ellenőrzés alatt tartása és csökkentése érdekében;
5) időbeni intézkedéseket hozzanak a rendkívüli vagy baleseti szennyezések megakadályozására és következményeinek elhárítása végett; a Felek a lehető legrövidebb időn belül kölcsönösen értesítik egymást, ha a határvizeket határon átnyúló hatású rendkívüli szennyezés éri, vagy ha ilyen hatás nagy valószínűséggel várható, beleértve a nukleáris létesítmények működése közben fellépő veszélyeket is; a Felek együttműködnek a következmények csökkentésében és elhárításában azok megszűnéséig;
6) intézkedéseket hoznak a határvizek minőségére gyakorolt hatások megfigyelésére, csökkentésére és korlátozására a pontszerű és diffúz szennyező forrásokból származó, határon átnyúló hatással bíró szennyező anyagok megjelenése esetén, különös tekintettel az elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes anyagokra; a Felek a szennyező, elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes anyagok jegyzékét alkalmazzák, összhangban a Víz Keretirányelv és a Környezetminőségi Határértékek Irányelv rendelkezéseivel;
7) a Felek államainak illetékes szervei a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó területeken a tervezett új létesítményekre vagy a meglévő létesítmények rekonstrukciójára irányuló vízjogi engedélyek és egyéb vízügyi dokumentumok kiadása során a határvizekbe vezetett szennyvizek tisztításához a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.
1) A Felek államainak illetékes szervei a közösen kijelölt mérési helyeken elvégzik a vízhozamadatsorok egyeztetését és a rendelkezésre álló vízkészletek meghatározását.
2) A Felek államainak illetékes szervei a közösen elfogadott módszertanok alapján kidolgozzák a határvizek meghatározott mérési helyeire vonatkozó vízmérleget.
3) A Felek államainak illetékes szervei meghatározzák a felszín alatti határvizek készleteit, és rendszeresen értékelik azok állapotát.
4) A Felek a határvizek vízmérlege, a határvizekre és a közös érdekű vízgyűjtőkre vonatkozó összehangolt intézkedési tervek alapján meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló vízkészletek igazságos és fenntartható használatát.
5) A Felek meghatározzák a kisvizes időszakban végezhető tevékenységeket a legkisebb fenntartható vízhozam biztosítása érdekében.
1) A Felek együttműködnek a határvizeken és a közös érdekű vízgyűjtőkön az árvizek, belvizek és a jégtorlódás elleni védekezésben.
2) A Felek az Árvízi Irányelvben rögzített célkitűzésekkel összhangban, az árvízkockázatok értékelése és kezelése során együttműködnek és egymással egyeztetik a határvizeket és a közös érdekű vízgyűjtőket érintő intézkedések tervezését és megvalósítását annak érdekében, hogy a Felek államai területén a vízkár előfordulási valószínűsége csökkenjen.
3) A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a határvizeken a vizek szabad lefolyását, valamint a jég levonulását biztosítani tudják.
4) Szabályzatban kerülnek meghatározásra különösen a határvízfolyások szakaszai és a közös érdekű belvízelvezető rendszerek, valamint az árvíz, belvíz és jégtorlódás elleni védekezés alatti kötelezettségek.
5) A Felek államainak illetékes szervei rendszeresen karbantartják a határvízfolyások medrét, az azokon lévő, a védképességet befolyásoló vízi létesítményeket. Folyamatosan figyelemmel kísérik azok vízlevezetésre, hordalékszállításra, jéglevonulásra és hajózási viszonyokra gyakorolt hatását.
6) A Felek megállapodtak abban, hogy a belvízlevezető csatornák többcélú hasznosításra is alkalmazhatók azzal a feltétellel, hogy e tevékenységek nem akadályozzák a belvizek levezetését, és nem okoznak határon átterjedő káros hatást.
7) A Felek saját államaik területén nem végeznek olyan munkálatokat és nem foganatosítanak egyoldalúan olyan intézkedéseket, amelyek a másik Fél államának területén árvizeket, elmocsarasodást, elszikesedést vagy feliszapolódást okozhatnak, illetve más nem kívánt következménnyel járnak, és a határvizeken levő létesítményeiket úgy üzemeltetik, hogy a fenti hatások ne következhessenek be.
8) A határvizeken végzett vízgazdálkodási tevékenységek és munkák végrehajtása nem veszélyeztetheti az államhatár megjelölésére szolgáló határjeleket, illetve az államhatár felmérésére szolgáló egyéb jeleket. A határjelek ideiglenes vagy végleges eltávolításához, illetve áthelyezéséhez az államhatár felújítására, megjelölésére és karbantartására létrehozott, Államhatár Felmérésének és Megjelölésének Magyar-Szerb Vegyesbizottsága előzetes hozzájárulása szükséges.
9) A Felek államainak illetékes szervei kidolgozzák a határvízi vízfolyások közös érdekű szakaszainak további szabályozási terveit és közös kiegészítő munkálatokat végeznek a víz áramlásának javítása, a hordalék- és jéglevonulás javítása, valamint az előírt hajózási feltételek fenntartása, illetve javítása érdekében. E terveknek és munkálatoknak teljes egészében szinkronban kell lenniük a Felek árvízvédekezés során felmerülő igényeivel, különös figyelemmel a természeti értékek kíméletére és a jó ökológiai állapot, illetve potenciál biztosítására.
10) Az árvíz-, belvíz- és jégvédekezés során kialakuló veszélyhelyzet megállapítása esetén, különös tekintettel töltésszakadás esetére a Felek tevékenységeiket a saját államuk területén a másik Féllel történő folyamatos kapcsolattartás mellett végzik, összhangban a szabályzattal. A Felek államainak illetékes szervei szükség esetén, kérésre, bármely Fél államának területén, a terepen uralkodó állapotok feltárása és a védekezési intézkedések meghozatala érdekében találkozókat szervezhetnek.
1) A Felek a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kialakított együttműködés megvalósítása érdekében létrehozzák a Magyar-Szerb Vízügyi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).
2) A Bizottság magyar és szerb tagozatból, összesen tizenkettő tagból áll. Mindkét Fél hat tagot nevez ki: elnököt, elnökhelyettest, titkárt és három tagot, a nemzeti szabályozásaik szerint.
3) A Felek diplomáciai úton, írásban értesítik egymást a Bizottság elnökeinek kinevezéséről és felmentéséről. Az elnökök írásban értesítik egymást a Bizottság összetételéről és a bekövetkező változásokról.
4) Az elnökök a Bizottság munkájába szükség szerint szakértőket és megfigyelőket vonhatnak be.
5) Az elnök akadályoztatása esetén a feladatát azonos felhatalmazással az elnökhelyettes látja el.
A Bizottság első találkozóján ügyrendi szabályzatot fogad el, amely részletesen meghatározza azokat a kérdéseket, amelyek a bizottsági ülésszakokon és az ülésszakok között, valamint a bizottsági munkacsoportokban végzett munka szempontjából fontosak.
A Bizottság:
1) megállapítja a határvizeket és azok jelen Egyezmény 4. cikk (1) bekezdésében foglalt közös érdekű vízgyűjtőit;
2) figyelemmel kíséri és rendszeresen értékeli jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását, megállapítja a Felek együttműködésében az esetleges hiányosságokat, és javaslatokat tesz azok felszámolására; szükség esetén a helyszínen is megvizsgálja jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását;
3) javaslatokat tesz a Felek államainak illetékes szerveinek jelen Egyezmény módosítására;
4) elfogadja és szükség szerint módosítja a jelen Egyezményben előirányzott együttműködési területekre vonatkozó szabályzatokat; a Bizottság szükség esetén más szabályzatokat és ügyiratokat is elfogadhat;
5) a jelen Egyezményből fakadó feladatok teljesítése céljából állandó albizottságokat és szükség szerint szakértői munkacsoportokat hoz létre; kinevezi azok vezetőit és jóváhagyja működési szabályzatukat; egyes kérdések és azok megoldási javaslatai elkészítése, illetve a közös érdekű feladatok egyeztetése és teljesítése végett szükség szerint megbízhat független szakértőket is;
6) megoldja a jelen Egyezmény alkalmazásából eredő egyéb kérdéseket.
1) A Bizottság határozatait egyhangúan hozza. Ezek a határozatok kerülnek az ülésszakok jegyzőkönyvébe. Minden kérdést, melyekről a Bizottság tárgyalt, beleértve azokat is, amelyekről nincs megállapodás, rögzíteni kell az ülésszak jegyzőkönyvében.
2) A Bizottság ülésszakának jegyzőkönyvei két-két eredeti példányban, magyar és szerb nyelven készülnek, amelyeket a Felek belső jogrendjüknek megfelelően hagynak jóvá. A jóváhagyásról a Felek haladéktalanul írásban értesítik egymást.
3) A Bizottság határozatait nem lehet végrehajtani, ha az egyik Fél kifogást emel a Bizottság jegyzőkönyvére. Amennyiben kifogás emelésére kerül sor, a Felek rendkívüli ülésszakot tartanak.
4) Azokban a kérdésekben, melyekben a Bizottság nem ért el megállapodást, a Felek kötelezik magukat, hogy legfeljebb 60 napon belül a Bizottság ülésszakáról készült jegyzőkönyv elfogadása után, a rendelkezésre álló jogi és technikai mechanizmusokat alkalmazva, közös érdekből javaslatokat tesznek azok megoldására, számolva a Felek jelen Egyezmény alapján vállalt kötelezettségeivel.
A Bizottság évente, felváltva a két Fél államának területén, rendes ülésszakot tart. Igény esetén az egyik Fél kérésére rendkívüli ülésszak is összehívható.
A Bizottság elnökei, a helyettesek és a titkárok a két ülésszak között is találkozót tarthatnak azon kérdések megvitatása és megoldása céljából, melyek az Egyezmény tárgyában, a Bizottság vagy munkatestületének munkájához tartoznak.
A Bizottság ülésszakainak szervezési és lebonyolítási költségeit, az albizottságok, valamint a szakértők találkozóinak költségét az a Fél viseli, amelyik államának területén a találkozó megtartásra kerül. A Bizottság tagjai és a szakértők részvételének költségét a bizottsági ülésszakokon és más találkozókon mindkét Fél maga fedezi.
Jelen Egyezmény végrehajtására felhatalmazott személyek államhatáron történő átlépése a következők szerint történik:
1) Az államhatáron, de a határátkelőhelyen kívüli munkavégzés esetén a Bizottság elnökei legalább a munkavégzés előtt 8 nappal kötelesek az illetékes határrendészeti szerveket az alábbiakról tájékoztatni: a határátlépés tervezett helye, ideje, a munkavégzés helye, célja, időtartama, a munkát végző személyek névjegyzéke, úti okmányának száma, a visszalépés tervezett helye, várható időpontja, a munkák során használt gépjárművek rendszáma, típusa. A tájékoztatott határrendészeti szervek értesítik az illetékes vámszerveket, valamint a szomszédos ország határrendészeti szerveit.
2) A határvizeken azonnali beavatkozást, intézkedést igénylő kivételes esetekben, amikor a kijelölt határátkelőhelyen kívül szükséges átkelni, a Bizottság elnökei haladéktalanul értesítik egymást és egyetértésük esetén a Felek illetékes határrendészeti szerveit. Az elvégzett munkákról, a megtett intézkedésekről, azok okairól, az átlépő személyekről és a felszerelésről a Bizottság elnökei utólagosan, 8 napon belül írásban is tájékoztatják az illetékességgel rendelkező határrendészeti szerveket.
Jelen Egyezmény alapján végrehajtandó vízgazdálkodási tevékenységek végzése során a munkálatok elvégzéséhez szükséges anyagok, üzemanyagok, gépek és más munkaeszközök, a beépítésre, valamint felhasználásra kerülő anyagok és eszközök másik Fél területére történő átszállítása vámeljárás hatálya alá tartozik. Az előbbiekben említett áruk mentesülnek minden illeték-, adó- és vámfizetési kötelezettség alól, amennyiben arra az uniós és a Felek nemzeti jogszabályai lehetőséget adnak.
Az első bekezdésben szereplő tevékenységek befejezése után a megmaradt anyagokat és eszközöket vissza kell szállítani annak az országnak a területére, ahonnan azokat hozták.
A Felek arra törekednek, hogy a jelen Egyezmény előírásainak eltérő értelmezése és alkalmazása során felmerülő és az ebből eredő esetleges vitás kérdéseket a Bizottság rendezze.
Azon kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem ér el egyetértést, a Felek rendezik.
Amennyiben a Feleknek a jelen Egyezmény előírásainak értelmezése vagy alkalmazása tekintetében nem sikerül megoldani a vitás kérdéseket, a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló Egyezmény (Helsinki, 1992) IV. melléklete rendelkezéseinek megfelelően, mindkét Fél javasolhatja a vitás kérdés választott bíróság általi rendezését.
Jelen Egyezmény rendelkezései nem befolyásolják azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából erednek, vagy amelyek Magyarországra és a Szerb Köztársaságra bármely más nemzetközi egyezmény vagy nemzetközi szervezetben való tagság alapján vonatkoznak.
Jelen Egyezmény a diplomáciai úton érkezett azon utolsó írásbeli értesítés kézhezvételétől számított harmincadik napon lép hatályba, amelyben a Felek a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárások lezárulásáról értesítik egymást.
1) Jelen Egyezmény határozatlan időre jön létre.
2) Mindkét Fél javaslatot terjeszthet elő az Egyezmény módosítására. A módosítások a jelen Egyezmény 24. cikkében meghatározott módon lépnek hatályba.
3) Mindkét Fél felmondhatja az Egyezményt. Az Egyezmény az annak felmondásáról szóló, diplomáciai úton történő írásbeli értesítés kézhezvétele napjától számított egy év elteltével hatályát veszti.
4) Az Egyezmény megszűnése az annak alapján megkezdett és az Egyezmény megszűnése időpontjában még folyamatban lévő projektekre nincs befolyással, kivéve, ha a Felek ettől eltérően állapodnak meg.
A jelen Egyezmény hatálybalépésével hatályát veszti az 1955. augusztus 8-án, Belgrádban aláírt, a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya közötti, vízgazdálkodási kérdésekről szóló egyezmény.
A Felek folytatják a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között, vízgazdálkodási kérdésekről szóló egyezmény alapján aláírt szabályzatok és egyéb dokumentumok alkalmazását, az új szabályzatok elfogadásáig.
Jelen cikk második bekezdésében említett szabályzatokat és más dokumentumokat a jelen Egyezmény melléklete tartalmazza, amely az Egyezmény elválaszthatatlan részét képezi.
Készült Szabadkán 2019. április 15. napján, két (2) eredeti példányban, magyar és szerb nyelven, amely szövegek mindegyike egyformán hiteles.
1. A Köröséri csatornarendszer kezelési szabályzata
2. Szabályzat az Ördöglyuki zsilip átminősítésére és a Holt-Tisza határmenti mederszakasza vizének hasznosítására
3. Szabályzat a magyar területen Vereskereszt-Madarásztói, jugoszláv területen Horgos-Martonosi főcsatorna és zsilipeinek kezeléséről és karbantartásáról
4. A törökbecsei (novi bečej-i) tiszai duzzasztómű ideiglenes üzemelési szabályzata
5. Magyarország és a Szerb Köztársaság közötti hidrológiai együttműködés Szabályzata
6. Szabályzat az árvíz, belvíz, valamint a jégtorlódás elleni védekezéshez a magyar-szerb határ menti és a határ által metszett vízfolyások és vízrendszerek közös érdekű szakaszaira
7. A Baja-Bezdáni-csatorna közös üzemelési Szabályzata
8. Operatív Intézkedési Szabályzat a magyar-szerb határvizek minőségét veszélyeztető rendkívüli szennyezések esetére
9. Működési szabályzat a magyar-szerb határvizeken végzendő mintavételekre, vizsgálatokra és a vízminőség értékelésére vonatkozó eljárásokra
10. Az Állandó Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottság és a Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság elnökeinek 1998. november 25-27-én, Siófokon megtartott találkozóján felvett és a Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság 37. ülésszakán jóváhagyott jegyzőkönyve”
4. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 24. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) Az Egyezmény, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *
5. § E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a vízgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.
