1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 14. § m) pontja a következő mk) alponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:
az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése)
„mk) a honosított arcképmásáról és aláírásáról;”
2. § Az Nytv. 29. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem – jogszabályban meghatározott kivétellel – csak személyes megjelenéssel terjeszthető elő. Jogszabályban meghatározott esetekben a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány hivatalból is kiállítható.”
3. § Az Nytv. 29/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomatát a kijelölt kormányhivatal az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéig, legfeljebb azonban a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (6) bekezdésében meghatározott időpontig jogosult kezelni. A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomatát a kijelölt kormányhivatal a tároló elemen csak akkor helyezheti el, ha a polgár a 12. életévét legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének napján betölti.”
4. § Az Nytv. 29/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 29. § (7) bekezdés b) pontja szerinti ujjnyomatot – ha azt az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza – a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor az eljáró hatóság a személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezelheti az ujjnyomatot.”
5. § Az Nytv. a következő 52/H. §-sal egészül ki:
„52/H. § A magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XCVII. törvénnyel megállapított 4. § (3) bekezdés b) pontját, 14. § m) pont mj) és mk) alpontját, 29/A. § (3) és (5) bekezdését, valamint 29/E. § (3) bekezdését a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező honosított személyek vonatkozásában az e rendelkezések hatálybalépését követően benyújtott honosítási vagy visszahonosítási kérelem esetén kell alkalmazni.”
6. § Hatályát veszti az Nytv.
a) 4. § (3) bekezdés b) pontjában az „az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint” szövegrész,
b) 14. § m) pont mj) alpontjában és 29/E. § (3) bekezdésében a „magyarországi lakóhellyel rendelkező” szövegrész,
c) 29/A. § (3) bekezdésében az „a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár esetén” szövegrész.
7. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állampolgársági kérelem – kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint – tartalmazza az érintett)
„a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét,”
(2) Az Ápt. 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állampolgársági kérelemhez)
„a) a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel,”
(ellátva kell csatolni.)
8. § (1) Az Ápt. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A személyazonosság ellenőrzése során az állampolgársági eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes polgármester, külképviselet esetén a magyar külképviselet vezetője vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő a hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosságot igazoló érvényes igazolványa alapján azonosítja a honosított személyt.”
(2) Az Ápt. 16. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A honosított személy akkor tehet esküt vagy fogadalmat, ha a részére hivatalból kiállított állandó személyazonosító igazolvány alapján megállapítható, hogy a honosított és az eskü vagy fogadalom letétele céljából megjelent személy azonos.
(6) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a honosított hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti, és a honosítási okiratot a felhívás kézbesítésétől számított 13 hónap elteltével a polgármester vagy – a soron következő diplomáciai posta útján – a magyar külképviselet vezetője megküldi az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Ha a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése alapján honosított, illetve az 5. § alapján visszahonosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.”
9. § Az Ápt. 19. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állampolgársági eljárás során a miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv)
„b) adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészeti nyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba, az útiokmány-nyilvántartásba, valamint a honosítási eljárásban a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzéséhez szükséges, a kérelmező tekintetében lefolytatott idegenrendészeti és menekültügyi eljárások irataiban foglalt, a kérelmezőre vonatkozó adatokba;”
10. § Az Ápt. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában – a lakcímbejelentés napjától – Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár,)
„b) akit menekültként vagy oltalmazottként elismertek, valamint”
11. § Az Ápt. Záró rendelkezések alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § A magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XCVII. törvénnyel megállapított 16. § (4) és (5) bekezdését a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező honosított személyek vonatkozásában az e rendelkezések hatálybalépését követően benyújtott honosítási vagy visszahonosítási kérelem esetén kell alkalmazni.”
12. § Az Ápt.
a) 4. § (2) bekezdésében a „megelőzően legalább három évig” szövegrész helyébe a „megelőző három éven át” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében a „kérelem benyújtását megelőzően legalább öt” szövegrész helyébe a „kérelem előterjesztését megelőző öt” szöveg,
c) 9. § (1) bekezdésében a „tíz” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg,
d) 16. § (1) bekezdésében a „konzuli tisztviselőnek” szövegrész helyébe a „külképviselet vezetőjének” szöveg,
e) 16. § (2) bekezdésében a „konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „magyar külképviselet vezetője” szöveg,
f) 16. § (3a) bekezdésében a „konzuli tisztviselő” szövegrész helyébe a „magyar külképviselet vezetője”, a „konzuli tisztviselőnek” szövegrész helyébe a „magyar külképviselet vezetőjének” szöveg,
g) 17. § (9) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról” szövegrész helyébe a „visszautasításáról” szöveg,
h) 20/A. § (3) bekezdésében az „A névmódosítást az állampolgársági ügyekben eljáró szerv engedélyezi.” szövegrész helyébe az „A névmódosításról az állampolgársági ügyekben eljáró szerv dönt.” szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti az Ápt. 4. § (8) bekezdésében a „vagy korlátozottan cselekvőképes” szövegrész.
14. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a kérelmező a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a személyazonossága igazolására útlevelet mutat be, és az útlevél tároló eleme tartalmaz második biometrikus adatot, a második biometrikus adatot az eljáró hatóság személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott útlevél és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezelheti a második biometrikus adatot.”
15. § Ez a törvény 2020. február 1-jén lép hatályba.
16. § A 10. §, a 12. § a)–c) pontja és a 13. § az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
