1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az 1/A. § hatálya kiterjed azokra a foglalkoztatottakra, akiknek a kormányzati szolgálati jogviszonya az 1/A. § alapján jön létre, valamint az őket foglalkoztató szervekre.”
2. § A Kit. a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § [A törvény alkalmazása új kormányzati igazgatási szervre]
(1) Ha jogszabály rendelkezése folytán valamely szerv e törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervvé alakul át (e § alkalmazásában: új szerv), az új szervre és annak foglalkoztatottjaira – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – e törvény rendelkezéseit a szerv átalakulását követő harmadik hónap első napjától kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. §-t, a 4. §-t, a Második Részt és az 51. §-t az új szerv létrehozását követő naptól kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti időpontig az új szervnél foglalkoztatottak jogviszonyára az új szerv jogelőd szervénél (e § alkalmazásában: jogelőd szerv) foglalkoztatottak jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A jogelőd szervnél foglalkoztatottnak a jogelőd szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya – ide nem értve a munkaviszonyt – az (1) bekezdésben meghatározott időpontban az e törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A foglalkoztatottat a jogviszony átalakulását követő 15 napon belül tájékoztatni kell a jogviszony átalakulásáról, részére az e törvény szerinti beosztási okiratot ki kell állítani, illetményét a (12) és (13) bekezdés alapján meg kell állapítani.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a jogviszony, ha a foglalkoztatott nem felel meg a kinevezés általános feltételeinek. Ebben az esetben a foglalkoztatott jogviszonyának megszűnésére a 114. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a foglalkoztatottal szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a foglalkoztatott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.
(7) A foglalkoztatottat – a (4) bekezdés szerinti beosztási okirat közlését követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a 89. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával fel kell menteni azzal, hogy a kinevezésmódosítást megelőző illetményén a (12) és (13) bekezdés szerinti illetményt kell érteni.
(8) A foglalkoztatott jogviszonyának a (4) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.
(9) A határozatlan időtartamú foglalkoztatási jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(10) A munkáltatói jogkör gyakorlója az új szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát – hozzájárulásával – az (1) bekezdésben meghatározott időpontban kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakíthatja át azzal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb a munkavállalót a foglalkoztató szerv átalakulásának napján megillető munkabérnél. Amennyiben a munkaviszony a foglalkoztató szerv átalakulásának napját követően jött létre, a jogviszony átalakulása esetén az illetmény nem lehet kevesebb a munkaszerződés szerinti munkabérnél.
(11) Az új szerv alaplétszámának megállapítására és álláshelyeinek besorolására az 51. § szerinti eljárás keretében kerül sor. Az álláshelyek besorolásának szempontjait a Kormány állapítja meg a (12) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(12) A foglalkoztatott e törvény szerinti illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre a foglalkoztatott illetményként a kinevezési okirat alapján a foglalkoztató szerv átalakulásának napján jogosult volt azzal, hogy figyelembe kell venni a foglalkoztató szerv átalakulásának napját követően
a) a jogviszonyban töltött idő alapján az illetmény összegében bekövetkező változást,
b) az illetmény elemét képező pótlék megállapítását vagy összegének változását,
c) vezetői munkakörbe vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés esetén a kinevezésmódosítás szerinti illetményt.
(13) Ha a foglalkoztatott jogviszonya a foglalkoztató szerv átalakulásának napját követően jött létre, a (12) bekezdés alkalmazása során a kinevezési okirata szerinti illetményét kell figyelembe venni.
(14) A foglalkoztatott számára a jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, a jogelőd szervnél ki nem adott szabadságot a jogelőd szerv pénzben megváltja a (3) bekezdés alapján irányadó jogszabály rendelkezései szerint.
(15) E § alkalmazásában nem minősül új kormányzati igazgatási szervnek a kormányzati igazgatási szerv szétválásával, vagy a kormányzati igazgatási szervből történő kiválással létrehozott kormányzati igazgatási szerv.
(16) A jogviszony átalakulásához kapcsolódó, az (1)–(15) bekezdésben nem szabályozott kérdéseket a jogelőd szerv átalakulásáról rendelkező jogszabályban kell rendezni.”
3. § (1) A Kit. 3. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e törvényben nem szereplő megbízatás és tisztség kormányzati feladatok teljesítésére nem adható.
(10) A miniszterelnök határozatával feljogosíthatja a Miniszterelnöki Kormányirodánál, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a (2) bekezdés szerinti jogviszonyban foglalkoztatottat a miniszterelnöki tanácsadói vagy miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.”
(2) A Kit. 3. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (2) bekezdés c) pontjától eltérően a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban, valamint a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumban kabinetfőnöknek hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt vagy kirendelt személy, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt személy is kinevezhető.”
4. § A Kit. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kormánybiztos biztosi jogviszonyából származó jogok és kötelezettségek érvényesítéséért, valamint a jogviszonyával kapcsolatos kiadások költségvetési fedezetéért a kinevezéséről szóló kormányhatározatban megjelölt minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda a felelős.”
5. § A Kit. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszterelnöki biztos biztosi jogviszonyából származó jogok és kötelezettségek érvényesítéséért, valamint a jogviszonyával kapcsolatos kiadások költségvetési fedezetéért a kinevezéséről szóló miniszterelnöki utasításban megjelölt minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda a felelős.”
6. § A Kit. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár gyakorolja.”
7. § A Kit. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban szervezeti egységhez nem rendelt álláshely hozható létre – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon –, a Magyar Honvédséggel való kapcsolattartás, valamint a kiemelt gazdálkodási feladatok koordinálása céljából. Az álláshelyet betöltő személyt a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki. Az álláshelyet betöltő személy – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon – irányíthat önálló szervezeti egységet, és az álláshelyhez rendszeresített beosztásra, rendfokozatra vagy illetményre és cím használatára jogosult.”
8. § A Kit. III. Fejezete a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § [A közös hivatali szervezet]
(1) Az e fejezet hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervek esetében a Kormány rendeletben közös hivatali szervezet kialakítására feljogosított szerveket jelölhet ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szervek vezetői megállapodást köthetnek a hivatali szervezet feladatainak vagy feladatai meghatározott részének közös hivatali szervezet általi ellátásáról. A megállapodásban meg kell jelölni a közös hivatali szervezet által ellátandó feladatok körét, továbbá azt a szervet, amelyik az adott feladatkör tekintetében közös hivatali szervezetként jár el.
(3) A megállapodás megkötésére vonatkozó jogosultság nem ruházható át. A megállapodás vagy annak módosítása hatálybalépésének feltétele a szervezeti és működési szabályzatok megállapodásnak megfelelő kiadása vagy módosítása. A közös hivatali szervezet kizárólag a Kormány (1) bekezdés szerinti rendeletének módosításával vagy hatályon kívül helyezésével szüntethető meg.
(4) Közös hivatali szervezet esetében a megállapodás – a szervezeti és működési szabályzat kivételével – kiterjedhet arra, hogy az (1) bekezdés szerinti szervek közös szabályzatot adjanak ki. A közös szabályzatot a megállapodásban részt vevő valamennyi szerv feljogosított vezetőjének alá kell írnia.
(5) A feladatot átvevő szerv az átvett feladatok tekintetében a feladatot átadó szervvel azonos célból és feltételek mellett, azonos terjedelemben jogosult mindazon adatok kezelésére, amelyek kezelésére a feladatot átadó szerv jogosult.
(6) A megállapodásban, valamint a szervezeti és működési szabályzatokban foglaltak szerint az átadó az átadott feladatokkal összefüggésben közreműködik a közös hivatali szervezet szervezeti egységeinek irányításában.”
9. § A Kit. 36. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Azon központi hivatal esetében, amely a feladatát nem az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el, törvény vagy kormányrendelet a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályt állapíthat meg.”
10. § A Kit. VI. Fejezete a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § [A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyek megszűnése]
Ha a kormányzati igazgatási szerv megszűnik, vagy egyéb okból kikerül e törvény hatálya alól, a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely megszűnik.”
11. § A Kit. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az álláshely betölthető a kormányzati igazgatási szervhez vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), valamint a kormányzati igazgatási szervhez a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint vezényelt vagy kirendelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban: katonai szolgálati viszony) álló személlyel is, azzal, hogy ebben az esetben – a hivatásos szolgálati jogviszony és a katonai szolgálati viszony szünetelése esetének kivételével – nem jön létre az (1) bekezdés szerinti jogviszony és a hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a katonai szolgálati viszony továbbra is fennáll.
(3a) Ha a (3) bekezdés szerint vezénylés vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti beosztás útján szakmai vezetői álláshely betöltésére kerül sor, nem kell alkalmazni a 3. § (6) bekezdés b) pontját.”
12. § (1) A Kit. 55. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a kormányzati igazgatási szerv feladatainak ellátásához szükséges, a Kormány – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – mellőzheti a hat hónapon át betöltetlen álláshelynek a központosított álláshelyállományba helyezését azzal, hogy ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti időtartam számítása újrakezdődik.
(2b) A (2) bekezdés szerinti időtartamot az álláshelyen létrehozott jogviszony a jogviszony kezdetének napjától számított 21. napon szakítja meg. Ez irányadó akkor is, ha az álláshely betöltésére az 59. § vagy a 89. § (6) bekezdésének alkalmazásával kerül sor azzal, hogy ezekben az esetekben az álláshely betöltése a kinevezés módosításától számított 21. napon szakítja meg a (2) bekezdés szerinti időtartamot.”
(2) A Kit. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyet határozatával átcsoportosíthatja egy másik kormányzati igazgatási szervhez.”
(3) A Kit. 55. §-a a következő (4a)–(4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Kormány az érintett kormányzati igazgatási szerveket vezető, irányító vagy felügyelő miniszterek közös javaslatára – az 54. § (3) bekezdése szerinti vezényléssel vagy kirendeléssel betöltött álláshelyek kivételével – két kormányzati igazgatási szerv azonos besorolási kategóriájú álláshelyét határozatával kormányrendeletben meghatározottak szerint megcserélheti egymással azzal, hogy a csere nem érinti az álláshelyeken fennálló jogviszonyok fennállását. Az álláshelyek cseréjét követően a munkáltatói jogkör gyakorlója szükség szerint módosítja az álláshely betöltésének feltételeit és az álláshelyen ellátandó feladatokat.
(4b) A kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter a (4a) bekezdéstől eltérően – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kormányhivatalok között az egyik kormányhivatalhoz tartozó álláshelyet megcserélheti a másik kormányhivatalhoz tartozó álláshellyel azzal, hogy a csere nem érinti az álláshelyeken fennálló jogviszonyok fennállását. Az álláshelyek cseréjét követően a munkáltatói jogkör gyakorlója szükség szerint módosítja az álláshely betöltésének feltételeit és az álláshelyen ellátandó feladatokat.
(4c) Ha álláshelyek átcsoportosítására kizárólag kormányhivatalok között kerül sor, az átcsoportosítással kapcsolatos hatáskört a Kormány helyett a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.
(4d) A (4b) és (4c) bekezdés szerinti intézkedésről a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet kormányrendeletben meghatározottak szerint tájékoztatni kell.”
13. § A Kit. 56. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az európai uniós vagy elkülönített projekt, illetve program keretében meghatározott feladatok ellátására jogviszony a központosított álláshelyállományból származó álláshelyen hozható létre.
(3) A Kormány a központosított álláshelyállományból származó álláshelyet – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a központosított álláshelyállományba visszahelyezheti.
(4) Tartós külszolgálat, külszolgálati felkészülés és a külszolgálatot követő átmeneti belső elhelyezés céljából kormányzati szolgálati jogviszony a 102. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szervnél, központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen hozható létre.
(5) A 103. § szerinti nemzeti szakértő a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen is foglalkoztatható.
(6) Az 55. § (2)–(4) bekezdését a kormányzati igazgatási szervnek a központosított álláshelyállományból származó álláshelyére is alkalmazni kell.”
14. § A Kit. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § [A kormányzati igazgatási szervnek az álláshely-nyilvántartással kapcsolatos feladata]
A kormányzati igazgatási szervnek a jogosultságkezelési nyilvántartásban szereplő kormánytisztviselője a Kormány rendeletében meghatározottak szerint közreműködik az álláshely-nyilvántartásban szereplő adatok kezelésében és az álláshely-nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásában.”
15. § (1) A Kit. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezeti az Álláshely Nyilvántartó Rendszer részét képező álláshely-nyilvántartást és a jogosultságkezelési nyilvántartást.”
(2) A Kit. 62. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kormányzati igazgatási szerv – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel – a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és formában előzetesen tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet valamennyi nem rendszeres személyi juttatásról.”
16. § (1) A Kit. IX. Fejezete a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § [Álláshely-nyilvántartás]
(1) Az álláshely-nyilvántartás a kormányzati igazgatási szervek álláshelyei vonatkozásában tartalmazza:
a) az álláshellyel rendelkező szerv nevét, PIR számát, adószámát,
b) annak a szervezeti egységnek a nevét és szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét, amelyhez az álláshely tartozik,
c) az álláshely azonosítóját,
d) az álláshely típusát (alaplétszámba tartozó álláshely vagy központosított álláshelyállományba tartozó álláshely),
e) az álláshely besorolási kategóriáját,
f) az álláshelyen fennálló jogviszony létesítő okirata szerinti illetmény vagy munkabér összegét, valamint az álláshelyen fennálló jogviszony alapján kifizetett – illetményen vagy munkabéren felüli – juttatások, támogatások összegét,
g) annak tényét, hogy az álláshely betöltött-e vagy üres, illetve, hogy az álláshelyet betöltő személy tartósan távol van és más személlyel ideiglenesen be van töltve az álláshely,
h) az álláshelyen fennálló jogviszony típusát,
i) annak tényét, hogy az álláshelyen fennálló jogviszony határozott idejű vagy határozatlan,
j) ha az álláshelyen fennálló jogviszony határozott idejű, akkor a jogviszony megszűnésének időpontját,
k) annak tényét, hogy az álláshely betöltését a Kormány határozott vagy határozatlan időre engedélyezte,
l) a részmunkaidős foglalkoztatás tényét és azt, hogy az adott álláshelyen hány jogviszony áll fenn,
m) az álláshely finanszírozási formáját (hazai, európai uniós, vegyes),
n) ha az álláshely betöltését a Kormány határozott időre engedélyezte, az engedélyben szereplő határidőt,
o) az álláshely betöltését engedélyező, illetve az álláshellyel kapcsolatos egyéb határozat, utasítás vagy egyéb munkáltatói intézkedés számát, és
p) az alaplétszámmal kapcsolatos határozat, utasítás vagy egyéb munkáltatói intézkedés számát.
(2) Az álláshely-nyilvántartás – az (1) bekezdésben meghatározott adatokon felül – a 61. § (2) bekezdése szerinti célból tartalmazza az álláshelyet betöltő személy(ek) alábbi személyazonosító adatait:
a) családi és utónév (születési családi és utónév), valamint
b) születési hely és idő.
(3) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a (2) bekezdés szerinti személyes adatot az érintettet foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig kezeli.
(4) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv hozzáférést biztosít az álláshely-nyilvántartáshoz a 62/B. § szerinti jogosultságkezelési nyilvántartásban szereplő, szerkesztési és a betekintési jogosultsággal rendelkező személyek részére.
(5) Az álláshely-nyilvántartás a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint összekapcsolásra kerül a kormányzati igazgatási szervek közszolgálati alapnyilvántartásaival, az általuk használt személyügyi nyilvántartó programokkal, a továbbképzési és teljesítményértékelő rendszerrel, a közfeladat-kataszterrel, a központosított illetményszámfejtő rendszer által használt nyilvántartással, valamint a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerrel.”
(2) A Kit. IX. Fejezete a következő 62/B. §-sal egészül ki:
„62/B. § [Jogosultságkezelési nyilvántartás]
(1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az álláshely-nyilvántartással kapcsolatos szerkesztési és betekintési jogosultságok azonosítása és ellenőrzése céljából jogosultságkezelési nyilvántartást vezet.
(2) A jogosultságkezelési nyilvántartás tartalmazza:
a) a szerkesztési vagy betekintési jogosultsággal rendelkező személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, valamint a lakcímét,
b) a szerkesztési vagy betekintési jogosultsággal rendelkező személy e-mail-címét, mobilszámát,
c) a jogosultság típusát (szerkesztési vagy betekintési),
d) annak a szervnek a nevét, amelyhez tartozik a jogosultság, és
e) a jogosultság keletkezésének időpontját.
(3) A kormányzati igazgatási szerv részére kizárólag a saját adataira, illetve a miniszter által irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv adataira vonatkozó betekintési, illetve szerkesztési jogosultság biztosítható.
(4) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – további személyek, illetve szervek részére is biztosíthat betekintési jogosultságot a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása céljából.
(5) A szerkesztési jogosultságnak megfelelő adatkezelésre irányuló ellenőrzés, az ellenőrzés során esetlegesen feltárt hiányosságok és felelősség megállapítása céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szerkesztési jogosultság megszűnését követő öt évig kell megőrizni.
(6) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az álláshely-nyilvántartásra, illetve a jogosultságkezelési nyilvántartásra vonatkozó ellenőrzési feladatainak gyakorlása érdekében jogosult valamennyi kormányzati igazgatási szerv adatait megismerni és kezelni.”
17. § (1) A Kit. 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A jognyilatkozatokat a tartalmuk szerint kell elbírálni.”
(2) A Kit. 71. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A (10) bekezdés rendelkezéseit a (11) bekezdésben nevesített munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentumokra nem kell alkalmazni.”
18. § (1) A Kit. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 71. § (11) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában és 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (3) és a (3a) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy ügyfél alatt kormánytisztviselőt, elektronikus ügyintézést biztosító szerv alatt a kormányzati igazgatási szervet kell érteni.”
(2) A Kit. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 71. § (11) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítése esetén az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
(3a) A (3) bekezdéstől eltérően a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntető munkáltatói intézkedést tartalmazó irat a címzett (2) bekezdés szerinti tárhelyére történő megküldésről szóló értesítési igazolásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.”
19. § A Kit. 76. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az elnök irányítja az MKK Országos Irodáját (a továbbiakban: Országos Iroda) és az Országos Irodát vezető főtitkár tevékenységét.”
20. § A Kit. 77. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az MKK tagnyilvántartását – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által üzemeltetett informatikai rendszerben – az Országos Iroda vezeti.”
21. § A Kit. a következő 77/A. és a 77/B. §-sal egészül ki:
„77/A. § (1) Az MKK folyamatos működésének biztosítása érdekében a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított működési támogatás átutalásához az MKK köteles minden év január 15. napjáig benyújtani a támogatáshoz szükséges dokumentumokat. A működési támogatás biztosítására jogosult fejezetgazda támogatási összeget minden év január 30. napjáig biztosítja az MKK részére.
(2) Az Országos Iroda munkatársai – a főtitkár kivételével – az MKK részére működési támogatás biztosítására jogosult fejezetgazda által irányított központi kormányzati igazgatási szervvel állnak munkaviszonyban.
(3) Az MKK működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az MKK részére működési támogatás biztosítására jogosult fejezetgazda biztosítja.
77/B. § (1) Az MKK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet;
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A megkeresett szerv az MKK megkeresésére harminc napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetőleg a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést nyolc napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről az MKK-t egyidejűleg tájékoztatni.”
22. § A Kit. 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltatói jogokat a 33/A. § szerinti esetben a közös hivatali szervezet vezetője gyakorolja, ha a közös hivatali szervezetet létrehozó megállapodás erről rendelkezik.”
23. § A Kit. 86. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A beosztási okiratnak tartalmaznia kell)
„g) a kormánytisztviselő álláshelyének besorolását és azonosítóját, álláshelyváltás esetén a korábbi és az új álláshely azonosítóját egyaránt,”
24. § A Kit. 88. § (5) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ösztöndíjas jogviszonyra ahol e törvény)
„be) kormányzati igazgatási szervet említ, azon a befogadó intézményt, a 137. § és a 139. § alkalmazásában az ösztöndíjat folyósító minisztériumot;”
(kell érteni.)
25. § A Kit. 89. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kormánytisztviselő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését, ha)
„g) a kinevezés módosítására az 55. § (4a) vagy (4b) bekezdése szerinti álláshelycsere miatt kerül sor.”
26. § A Kit. XIV. Fejezete a következő 90/A. §-sal egészül ki:
„90/A. § [A kormányzati igazgatási szerv személyében bekövetkező jogutódlás]
(1) Ha a kormányzati igazgatási szerv személyében jogutódlás miatt változás következik be, az érintett álláshelyeken a jogutódlás időpontjában fennálló jogviszonyokból származó jogok és kötelezettségek a jogutódlás időpontjában az átadó kormányzati igazgatási szervről az átvevő kormányzati igazgatási szervre szállnak át.
(2) Az átadó kormányzati igazgatási szerv az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő kormányzati igazgatási szervet az átszállással érintett jogviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő kormányzati igazgatási szervvel szemben az e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás esetén az álláshelyet betöltő kormánytisztviselő új beosztási okiratát az átvevő kormányzati igazgatási szerv az átszállást követő harminc napon belül kiállítja.
(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az 55. § (4) bekezdése szerinti álláshelyátcsoportosítás és az 55. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti álláshelycsere esetén.”
27. § A Kit. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánytisztviselő köteles és jogosult a Kormány, a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben vagy közigazgatási vezetőképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) részt venni.”
28. § A Kit. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánytisztviselő kormányzati érdekből történő kirendeléssel, külszolgálati kirendeléssel, belföldi és külföldi kiküldetéssel, továbbá kormányhivatalok közötti kirendeléssel ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló írásbeli munkáltatói intézkedésben a Kormány rendeletében meghatározottakról kell rendelkezni.”
29. § A Kit. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a kormánytisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, a Magyarország Állandó NATO Képviseletére, Magyarország Állandó EBESZ Képviseletére (a továbbiakban együtt: kihelyező szerv) a kormányzati igazgatási szerv döntése alapján – a kihelyező szervvel egyeztetve – a feladatellátáshoz szükséges határozott időre kirendelhető (a továbbiakban: külszolgálati kirendelés).”
30. § (1) A Kit. 104. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik:)
„j) abban az esetben, ha a 89. § (6) bekezdésének alkalmazása során az ott megállapított határidő leteltéig a fogadó kormányzati igazgatási szerv nem állítja ki az új beosztási okiratot.”
(2) A Kit. 104. § (1) bekezdése a következő k)–m) ponttal egészül ki:
(A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik:)
„k) ha a Kormány döntése alapján a központosított álláshelyállományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshelyállományba,
l) ha a Kormány az álláshelyet az 55. § (2) bekezdése alapján a központosított álláshelyállományba helyezi,
m) ha a Kormány az alaplétszám részét képező álláshelyet megszünteti vagy az az 52/A. § alapján megszűnik.”
(3) A Kit. 104. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát e törvény alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni.”
31. § A Kit. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § [A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése]
(1) A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető:
a) a felek közös megegyezésével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,
e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
(2) Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(3) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
32. § A Kit. 107. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)
„c) a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyen ellátandó feladat vagy a kormánytisztviselő által betöltött álláshely átszervezés miatt megszűnik;”
33. § A Kit. 111. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.”
34. § A Kit. 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánytisztviselőt – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – végkielégítés illeti meg
a) felmentése esetén,
b) a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetén,
c) a jogviszonyának a 104. § (1) bekezdés k) pontja alapján történő megszűnése esetén, ha a központosított álláshelyállományból származó álláshely a Kormány döntése alapján az 53. § (4) bekezdése szerinti engedélyben meghatározott határidőnél korábban kerül vissza a központosított álláshelyállományba, vagy a Kormány a központosított álláshelyállományba tartozó álláshely betöltését határozatlan időre engedélyezte,
d) a jogviszonyának a 104. § (1) bekezdés l) és m) pontja alapján történő megszűnése esetén.”
35. § A Kit. 113. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A kormányzati igazgatási szerv felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)
„h) az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság”
(időtartama alatt.)
36. § A Kit. 122. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (8) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a kormányzati szolgálati jogviszony
a) év közben kezdődött,
b) határozott időre jött létre,
c) részmunkaidőre jött létre.”
37. § A Kit. 128. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az a kormánytisztviselő, aki vezetői pótszabadságra és a 155. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.”
38. § (1) A Kit. 129. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a kormánytisztviselő táppénz, szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül – az esedékesség évét követően is – igénybe veheti a szabadságot.”
(2) A Kit. 129. § (22) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(22) Ha a kormánytisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.”
39. § (1) A Kit. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormánytisztviselőnek fizetés nélküli szabadság jár
a) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára;
b) a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít;
c) a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára.”
(2) A Kit. 131. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) és (5) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni az (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságra.”
40. § (1) A Kit. 134. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tartósan távol lévő kormánytisztviselő által betöltött álláshelyen az 54. § (5) bekezdés b) pontja alkalmazásával létrehozott határozott idejű jogviszony alapján – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az álláshely besorolási kategóriájától eggyel alacsonyabb, illetve eggyel magasabb besorolási kategóriához tartozó illetménysávba eső illetmény is kifizethető.”
(2) A Kit. 134. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kormánytisztviselő megállapított illetménye teljesítményértékelés alapján módosítható. Az illetmény teljesítményértékelés nélkül is módosítható, ha azt a kormánytisztviselő által betöltött álláshely besorolási kategóriájának módosulása teszi szükségessé.”
41. § (1) A Kit. 145. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elismerésre jogosító idő megállapításánál)
„c) a hivatásos szolgálati jogviszony, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati viszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony időtartamát,”
(kell figyelembe venni.)
(2) A Kit. 145. § (3) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a (3) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(Az elismerésre jogosító idő megállapításánál)
„g) a 104. § (9) bekezdése és a 105. § (2) bekezdése szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot,
h) a 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás esetén a nyugvás időtartamát, és
i) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban töltött időt”
(kell figyelembe venni.)
(3) A Kit. 145. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormánytisztviselő nem jogosult a szolgálati elismerésnek arra a fokozatára, amelyben másik foglalkoztatási jogviszonyban szolgálati idő elismerésként vagy jubileumi jutalomként részesült.”
42. § A Kit. 147. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A cafetériajuttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól – a Kormány rendeletében meghatározottak figyelembevételével – a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban rendelkezik.”
43. § A Kit. 148. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormánytisztviselő részére az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nevesített visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatás biztosítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. A kormányzati igazgatási szerv szabályzata nem változtathatja meg a juttatás – e törvényben, illetve a Kormány rendeletében meghatározott – elnevezését és attól eltérőt nem alkalmazhat.”
44. § (1) A Kit. 151. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában a kormányzati szolgálati jogviszony kormánytisztviselő általi megszüntetésnek minősül
a) a 89. § (6) bekezdés szerinti munkahelyváltás,
b) a jogviszonynak a 105. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján történő megszüntetése,
c) a jogviszonynak a 105. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetése,
ha arra amiatt kerül sor, hogy a kormánytisztviselő elmulasztja a 95. § (5) és (7) bekezdése szerinti előzetes engedély kérését vagy a 95. § (6) bekezdése szerinti bejelentés megtételét.”
(2) A Kit. 151. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (8) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a 105. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg.”
45. § A Kit. 157. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kormánytisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.”
46. § (1) A Kit. 168. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közszolgálati panaszt nyújthat be a 80. § (3) bekezdésében meghatározott kormányzati igazgatási szerv ellen. A kormányzati igazgatási szerv és az érdekképviseleti szerv az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(2) A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz benyújtani
a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése,
b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás,
c) a teljesítményértékelés,
d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat,
e) a kinevezés egyoldalú módosítása,
f) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat,
g) a fizetési felszólítás
tárgyában.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túli igény esetén a közszolgálati panaszt az elévülési időn belül lehet előterjeszteni.”
(2) A Kit. 168. § (5)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A kormánytisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresetével, ha a Közszolgálati Döntőbizottság a (10) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem bírálja el a közszolgálati panaszt. Ebben az esetben a keresetlevelet a határidő lejártától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.
(6) A jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a kormánytisztviselő a közszolgálati panaszt, a 80. § (3) bekezdésében meghatározott kormányzati igazgatási szerv a keresetlevelet a 74. § (10) és (11) bekezdése szerinti megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül terjesztheti elő. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
(7) A kormányzati igazgatási szerv mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a kormánytisztviselő a Közszolgálati Döntőbizottsághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.
(8) A közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a Közszolgálati Döntőbizottsághoz intézett közszolgálati panaszt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták vagy elektronikus dokumentumban megküldték. Ha a fél a közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető.
(9) A (2) bekezdés a) és e) pontjában foglalt munkáltatói intézkedés, továbbá a hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat kivételével a közszolgálati panasz benyújtásának a munkáltatói intézkedés hatályosulására halasztó hatálya van.”
(3) A Kit. 168. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A Közszolgálati Döntőbizottság az eljárásában érvényesített igény elbírálása céljából, azzal összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.”
47. § A Kit. 174. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közszolgálati személyügyi nyilvántartást a kormányzati igazgatási szerv más személyes adatot tartalmazó nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni. A közszolgálati személyügyi nyilvántartás más személyes adatot tartalmazó nyilvántartással – az álláshely-nyilvántartás kivételével – nem kapcsolható össze.”
48. § (1) A Kit. 175. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányzati igazgatási szerv elektronikusan vezetett közszolgálati alapnyilvántartási rendszere más személyes adatot tartalmazó nyilvántartással – törvény felhatalmazása hiányában, valamint az álláshely-nyilvántartás kivételével – nem kapcsolható össze.”
(2) A Kit. 175. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kormányzati igazgatási szerv az elektronikusan vezetett közszolgálati alapnyilvántartási rendszerében a kormánytisztviselő (4) és (5) bekezdésben, valamint a 3. mellékletben meghatározott adatait a 179. § (4) bekezdésében foglalt ideig kezeli.
(7) Ha a kormánytisztviselőt kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követően más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatják, kérésére a korábbi álláshelye szerinti kormányzati igazgatási szerv a (6) bekezdés szerinti adatairól elektronikusan rendszerezett formában másolatot ad át a foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnek.
(8) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 111. §-a alapján tájékoztatást kap arról, hogy e törvény hatálya alatt állóval szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 82. § (4) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.
(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 82. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.”
49. § (1) A Kit. 177. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A személyügyi központ nyilvántartja és kezeli)
„e) a teljesítményértékelés”
(adatait.)
(2) A Kit. 177. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti adatnyilvántartás és adatkezelés – a kormánytisztviselők teljesítményértékelési rendszerének jogszabályban meghatározottak szerinti működtetése érdekében – kiterjed:
a) a kormánytisztviselő és a teljesítményértékelést végző vezető természetes személyazonosító adataira, álláshelyének besorolására;
b) a kormánytisztviselő teljesítményértékelése során rögzített egyéni feladatokra és azok értékelésére.
(8) A személyügyi központ a kormánytisztviselő (7) bekezdés szerinti adatait a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított 3 év elteltével törli a nyilvántartásból, ha újabb kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére nem került sor.
(9) A kormánytisztviselő képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával összefüggő központi nyilvántartást – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működteti. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem e feladata ellátása körében a (10) és (11) bekezdésben meghatározott adatokat a 179. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezeli.
(10) A Kormány által rendeletben kijelölt vizsgaszervező a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgával, valamint a közigazgatási szakvizsgával kapcsolatban a következő adatok körét tartja nyilván, illetve kezeli:
a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait,
b) a vizsgázó munkáltatójára vonatkozó adatokat,
c) a vizsgajegyzőkönyvben foglalt adatokat,
d) a vizsgabizonyítvány számát, keltét,
e) a vizsga teljesítéséhez szükséges adatokat,
f) a vizsgázó elérhetőségeinek adatait.
(11) A továbbképzést szervező a továbbképzés lebonyolításával kapcsolatban a következő adatok körét tartja nyilván, illetve kezeli:
a) a résztvevő természetes személyazonosító adatait,
b) a résztvevő munkáltatójára vonatkozó adatokat,
c) a továbbképzés teljesítéséhez szükséges adatokat,
d) a résztvevő elérhetőségeinek adatait.”
50. § (1) A Kit. 179. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az (1) bekezdés a következő k)–m) ponttal egészül ki:
(A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a kormánytisztviselő)
„j) közszolgálati igazolásának, korábbi foglalkoztatási jogviszony-igazolásának másolatát,
k) végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését igazoló okiratának másolatát,
l) a 3. melléklet szerinti személyes adatainak igazolására szolgáló okiratok másolatát,
m) az álláshely betöltéséhez, feladatainak ellátásához szükséges egyéb engedélyeket”
[együttesen kell tárolni (a továbbiakban együtt: személyi anyag).]
(2) A Kit. 179. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott ideig meg kell őrizni kormánytisztviselő – 89. § (6) bekezdésével, 104. § (9) és (10) bekezdésével, valamint 105. § (2) és (3) bekezdésével összefüggésben – átadott személyi anyagának másolatát is (fogyatékanyag).”
51. § A Kit. 180. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány ellenőrzi – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter közreműködésével – a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását.”
52. § A Kit. 181. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonyára nem kell alkalmazni a 79. §, a 80. § (2) bekezdésének, a 81. §, a XII. fejezet, a 86. § (1)–(6) bekezdése és a 89. § (1) és (2) bekezdése kivételével a XIV. fejezet, a 92. §, a 95–97. §, a XVI. fejezet, a 115. § és a 117. § kivételével a XVII. fejezet, a 124. §, a 128. § (1) és (3)–(7) bekezdésének, a 134. § (1)–(3) és (5) bekezdésének, a 144–145. §, a 149. §, a 151. §, a 158. §, a 166. §, valamint a XXII. és XXIII. fejezet rendelkezéseit.”
53. § A Kit. 207. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kormánymegbízott szabadsága tekintetében az e törvény szerinti munkáltatói jogköröket – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által kijelölt politikai felsővezető gyakorolja.”
54. § (1) A Kit. 217. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kabinetfőnök politikai szolgálati jogviszonyára – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a politikai tanácsadóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(2) A Kit. 217. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3. § (11) bekezdése szerint a honvédek jogállásáról szóló törvény alapján a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt vagy kirendelt kabinetfőnök, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt kabinetfőnök jogviszonyára a honvédek jogállásáról szóló törvényt, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt kell alkalmazni.”
55. § A Kit. 222. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Más tisztség, megbízatás, egyéb munkavégzéssel együtt járó tevékenység végzése, illetve jogviszony létrehozása szempontjából a biztosi jogviszony nem minősül munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak, továbbá nem keletkeztet összeférhetetlenséget.”
56. § A Kit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„223. § [A közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra alkalmazandó szabályok]
A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyára nem kell alkalmazni a 83. §-t, a 85. §-t, a 86. § (7)–(10) bekezdését, a 87. §-t, a 88. §-t, a 90. §-t, a 96. §-t, a 100. §-t, a 103–110. §-t, a 111. § (1), (3) és (8) bekezdését, a 111. § (4) bekezdését a második mondat kivételével, a 112–114. §-t, a 128. § (1) és (3)–(7) bekezdését, a 149. §-t, a 158. §-t, valamint a 166. § (2)–(3) és (5) bekezdését.”
57. § A Kit. 224. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban helyettes államtitkárként kinevezhető az a büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy is, aki az (1) bekezdésben meghatározott szakképzettséggel nem rendelkezik, de annak megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, feltéve, hogy a helyettes államtitkár feladatkörébe tartozik az ifjúságpolitikával kapcsolatos feladatok ellátása.”
58. § A Kit. a következő 246/A. §-sal egészül ki:
„246/A. § [A központi hivatal vezetője helyettesének kinevezése]
(1) A központi hivatal vezetőjének helyettesét – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a központi hivatal vezetőjének javaslatára a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel.
(2) A központi hivatal vezetője a helyettesének javasolt személyről – a központi hivatalt irányító miniszternek tett javaslattétellel egyidejűleg – tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a központi hivatal vezetője helyettesének.
(3) Ha a központi hivatal irányítását a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el, a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.”
59. § (1) A Kit. 247. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Annak a központi hivatalnak a vezetője, amelyik a feladatát nem az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti főosztályvezetői illetményre jogosult. Az illetmény összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
(1b) Törvény vagy kormányrendelet az (1a) bekezdés szerinti központi hivatal vezetőjének javadalmazására az (1a) bekezdés helyett az (1) bekezdés alkalmazását rendelheti el.”
(2) A Kit. 247. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1a) bekezdés szerinti központi hivatal vezetőjének helyettese – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az 1. melléklet II. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti főosztályvezetői illetményre jogosult. Az illetmény összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
(2b) Törvény vagy kormányrendelet az (1a) bekezdés szerinti központi hivatal vezetőjének helyettese javadalmazására a (2a) bekezdés helyett a (2) bekezdés alkalmazását rendelheti el.”
60. § A Kit. 250. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A főigazgató vezetői pótszabadsága megegyezik a helyettes államtitkár vezetői pótszabadságával.”
61. § A Kit. XXXIII. Fejezete a következő 250/A. §-sal egészül ki:
„250/A. § [A szakmai vezetőre alkalmazandó szabályok]
A szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyára – az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kivételekkel – a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.”
62. § A Kit. 253. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazgató vezetői pótszabadsága megegyezik a főosztályvezető vezetői pótszabadságával.”
63. § A Kit. a következő 262/A. §-sal egészül ki:
„262/A. § [A hivatalvezető-helyettes szabadsága]
A hivatalvezető-helyettes vezetői pótszabadsága megegyezik az osztályvezető vezetői pótszabadságával.”
64. § A Kit. 263. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője szakmai vezetői (osztályvezetői vagy főosztályvezetői) álláshelyre nevezhető ki.
(2) A főosztályvezetői és osztályvezetői álláshely betöltésére javasolt személyről a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a szakmai vezetői (főosztályvezetői vagy osztályvezetői) álláshelyre. A kifogás tényéről és a kifogásolt személyről a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a miniszterelnököt a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján tájékoztatja.”
65. § A Kit. 265. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kormányhivatal főosztályvezetője az 1. melléklet II. pontjában meghatározott főosztályvezetői álláshely szerinti illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.
(4) A kormányhivatal osztályvezetője az 1. melléklet II. pontjában meghatározott osztályvezetői álláshely szerinti illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”
66. § (1) A Kit. 278. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát – az Mt.-ben meghatározottakon túl – a munkáltató felmondással megszüntetheti
a) a 107. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben,
b) ha a munkavállaló a 95. § (5) és (7) bekezdése szerinti előzetes engedély kérését vagy a 95. § (6) bekezdése szerinti bejelentés megtételét elmulasztja.”
(2) A Kit. 278. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az e törvény szerinti szabályzat és közszolgálati szabályzat a munkavállalók esetében az Mt. 17. §-a szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.”
67. § (1) A Kit. 279. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A munkavállaló munkaszerződésében rögzíteni kell a munkavállaló álláshelyének azonosítóját. A munkavállaló munkaköri leírásában meg kell határozni a munkavállaló álláshelyén a munkavállaló által ellátandó feladatokat. A munkavállaló munkaviszonyára az 59. § alkalmazandó azzal, hogy az Mt. 58. §-ától eltérően a más álláshelyre helyezés esetén a munkáltató szerv egyoldalúan is jogosult a munkaszerződést módosítani, azzal, hogy ez esetben a munkavállaló munkaviszonyára a 89. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”
(2) A Kit. 279. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, nem áll a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a munkaviszonya létesítését nem teszi lehetővé. A hatósági bizonyítvánnyal történő igazolásra a 84. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.
(8) A kormányzati igazgatási szerv a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek teljesítése érdekében munkaügyi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adattartalma – a kizárólag a kormánytisztviselők esetében releváns adatok kivételével – megegyezik a kormánytisztviselők 3. melléklet szerinti közszolgálati alapnyilvántartásának adataival. A munkaügyi nyilvántartásra egyebekben a közszolgálati alapnyilvántartásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatási szerv a munkaügyi nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig kezeli.”
68. § (1) A Kit. 281. § (3) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„3. az álláshely-nyilvántartás és a jogosultságkezelési nyilvántartás tartalmára és vezetésére vonatkozó szabályokat;”
(2) A Kit. 281. § (3) bekezdése a következő 5. és 6. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„5. az 55. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti álláshelycserével kapcsolatos eljárási szabályokat és a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait;
6. az álláshelyeknek az 1/A. § szerinti besorolásának szempontjait.”
(3) A Kit. 281. § (4) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„8. a kormánytisztviselők részére e törvény alapján biztosítható visszatérítendő és vissza nem térítendő juttatásokat, támogatásokat és kedvezményeket, továbbá azok – ideértve a XX. Fejezet szerinti juttatások és kedvezmények – mértékét és feltételeit, a juttatásokkal, támogatásokkal és kedvezményekkel kapcsolatos elbírálás és elszámolás rendjét, a cafetéria-juttatásra vonatkozó nyilatkozat megtételének és módosításának szabályait, valamint a visszafizetés szabályait;”
(4) A Kit. 281. § (4) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„15. a nemzeti szakértőként az Európai Unió, valamint a nemzetközi szervezet intézményeiben alkalmazott kormánytisztviselők jogviszonyára, sajátos jogállására vonatkozó részletes szabályokat;”
(5) A Kit. 281. § (4) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„20. a kormánytisztviselő képzésére, továbbképzésére, átképzésére, illetve közigazgatási vezetőképzésére, valamint a továbbképzés ágazati irányítására és felügyeletére vonatkozó szabályokat;”
(6) A Kit. 281. § (4) bekezdés 23. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„23. az elhelyezkedési korlátozással érintett ágazatokat és álláshelyeket, a korlátozás alóli mentesítés szabályait, valamint az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaság meghatározásának szempontjait;
24. a közszolgálati személyügyi nyilvántartásokra, a munkaügyi nyilvántartásra és a közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;”
(7) A Kit. 281. § (4) bekezdése a következő 28–33. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„28. a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát, ellátásának feltételrendszerét, a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység engedélyezésére és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat;
29. a kormányzati szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a biztosi jogviszony és a munkaviszony létesítéséhez és fennállásához kapcsolódóan a foglalkoztatottat, a hivatali szervezet vezetőjét és a munkáltatói jogkör gyakorlóját terhelő tájékoztatási és egyéb kötelezettségekre vonatkozó szabályokat;
30. azokat a nem rendszeres személyi juttatásokat, amelyek tekintetében a kormányzati igazgatási szervnek nem kell a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet előzetesen tájékoztatnia;
31. a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló írásbeli munkáltatói intézkedés tartalmának megállapítására vonatkozó szabályokat;
32. a 177. § (9) bekezdése szerinti nyilvántartás Nemzeti Közszolgálati Egyetem általi működtetésének szabályait,
33. az átalakulással létrejövő új kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulásával kapcsolatos eljárási és egyéb átmeneti szabályait.”
(8) A Kit. 281. § (6) bekezdése a következő 4. és 5. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki:)
„4. a 33/A. § szerinti közös hivatali szervezet kialakítására feljogosított szerveket;
5. a 177. § (10) bekezdése szerinti vizsgaszervezőt.”
(9) A Kit. 281. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 296. § (8) bekezdése szerinti jövedelem számításának módját.”
69. § A Kit. 291. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ahol jogszabály állami tisztviselőt, illetve állami ügykezelőt említ, azon az e törvény szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselőjét kell érteni.”
70. § A Kit. a következő 296. és 297 §-sal egészül ki:
„296. § [Átmeneti rendelkezések a kormányhivatalok tisztségviselői szolgálati jogviszonya tartalmának 2020. évi módosulásához]
(1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított, a kormányhivatalok tisztségviselőire vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglaltak szerint kell alkalmazni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2020. március 1-jéig tájékoztatja a tisztségviselőt a jogviszonyt érintő lényeges változásokról, továbbá 2020. március 16-ig módosítja a tisztségviselő kinevezését.
(3) Az álláshely besorolási kategóriájának változásával érintett tisztségviselők új álláshelyhez rendelésének szempontjait a Kormány állapítja meg. Az álláshelyi átsorolás a kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és folyamatosságát nem érinti, ha a tisztségviselő megfelel a kinevezés általános feltételeinek. Ha a kormányzati ügykezelő az álláshely besorolási kategória változásával nem felel meg a kinevezés általános feltételeinek, jogviszonya jogviszonyváltással munkaviszonnyá alakul át.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a tisztségviselő az új álláshelyét 2020. április 1-jétől tölti be.
(5) A tisztségviselő illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre a tisztségviselő illetményként a kinevezési okmány alapján 2019. december 31-én jogosult volt azzal, hogy
a) a jogviszonyban töltött ideje alapján az illetmény összegében 2020. január 1. után bekövetkező változást,
b) a 2020. január 1. utáni vezetői álláshelybetöltést, vagy vezetői álláshely betöltését követően nem vezetői álláshely betöltését és az erre figyelemmel megállapított illetményt
figyelembe kell venni.
(6) Ha az érintett jogviszonya 2020. január 1. után jött létre, az (5) bekezdés alkalmazása során a kinevezési okmánya szerinti illetményét kell figyelembe venni.
(7) A tisztségviselő e § alkalmazásával megállapított illetménye és a tisztségviselőnek a 2020. január, február és március hónap után az ugyanazon kormányzati igazgatási szervtől származó jövedelme közötti különbözetet az érintett 2020. áprilisi illetményével egyidejűleg kell kifizetni. A jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg.
(8) A tisztségviselő szabadságának mértékére 2020 január, február és március hónapban a 2019. december 31-én hatályos szabályozást kell alkalmazni, amely időszakra az érintett a 2020. évi szabadságának időarányos részére jogosult. A tisztségviselő 2020. április 1-jétől 2020. december 31-ig az új szabályozás szerinti szabadságának időarányos részére jogosult.
(9) A tisztségviselő 2020-ban a cafetériajuttatás 2020. április 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időarányos részére jogosult.
(10) A tisztségviselő szolgálati elismerésre és végkielégítésre a 2020. január 1. és 2020. április 1. közötti időszakban a 2019. december 31-én hatályos szabályzás szerint jogosult. Az álláshelyi elismerésre jogosító idő kezdő időpontja a (4) bekezdésben meghatározott időpont.
297. § [Átmeneti rendelkezések a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvényhez]
(1) A kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője 2020. február 29-éig gondoskodik a közszolgálati szabályzatnak a Módtv. hatálybalépése miatt szükséges módosításáról.
(2) E törvénynek a Módtv.-el módosított 168. §-át a Módtv. hatálybelépését követő igényérvényesítések esetén kell alkalmazni.”
71. § (1) A Kit. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A Kit. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
72. § A Kit.
1. 1. § (3) bekezdésében az „ügyészre” szövegrész helyébe a „ügyészre, valamit a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott érintett szervhez beosztott bíróra, bírósági titkárra” szöveg,
2. 15. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A 3. § (9) bekezdésében” szöveg,
3. 18. § (3) bekezdésében a „működésiszabályzatában” szövegrész helyébe a „működési szabályzatában” szöveg,
4. 57. § (2) bekezdésében a „központi hivatal” szövegrész helyébe a „központi hivatal, valamint a kormányhivatal”,
5. 57. § (7) bekezdésében a „szükséges” szövegrész helyébe a „szükséges és a 134. § (1a) bekezdése nem alkalmazható” szöveg,
6. 62. § (9) bekezdés a) pontjában az „érintett” szövegrész helyébe az „az érintett” szöveg,
7. 71. § (11) bekezdésében a „kinevezési okmányt, a kinevezés módosítását” szövegrész helyébe a „kinevezési okmánynak a beosztási okirat részét és annak módosítását” szöveg,
8. 76. § (6) és (9) bekezdésében a „Közgyűlés” szövegrész helyébe a „Küldöttgyűlés” szöveg,
9. 76. § (8) bekezdés b) pontjában az „az Országos Pénzügyi Ellenőrző” szövegrész helyébe a „tanácskozási joggal a Felügyelő” szöveg,
10. 80. § (3) bekezdésében a „munkáltató szerv alatt” szövegrész helyébe a „munkáltató szerv alatt, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény” szöveg,
11. 82. § (3) bekezdés a) pontjában a „hatálya alatt” szövegrész helyébe a „miatt büntetőeljárás hatálya alatt” szöveg,
12. 82. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „(3) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben” szöveg,
13. 84. § (7) bekezdésében a „kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig, illetve megszüntetéséig” szövegrész helyébe a „174. § (6) bekezdésében és a 179. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamig” szöveg,
14. 86. § (7) bekezdésében a „107. § (11) bekezdése” szövegrész helyébe a „105. § (2) bekezdése” szöveg,
15. 91. § címében a „munkáltató” szövegrész helyébe a „foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv” szöveg,
16. 93. § (2) bekezdés i) pontjában a „Közgyűlése” szövegrész helyébe a „Küldöttgyűlése” szöveg,
17. 95. § (10) bekezdés b) pontjában a „részvény” szövegrész helyébe a „tulajdonosi részesedés” szöveg,
18. 104. § (3) bekezdésében a „munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére” szövegrész helyébe a „felmentési időre” szöveg,
19. 104. § (9) bekezdésében az „újabb” szövegrész helyébe az „első jogviszonyként újabb” szöveg,
20. 107. § (5) bekezdésében az „átlag alatti” szövegrész helyébe az „a teljesítményértékelés eredményeként átlag alatti” szöveg,
21. 108. § (2) bekezdésében a „biztosított” szövegrész helyébe a „biztosított észszerű” szöveg,
22. 112. § (6) bekezdés d) pontjában a „közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)” szövegrész helyébe a „Kttv.” szöveg,
23. 114. § (1) bekezdésében a „központi” szövegrész helyébe a „központosított” szöveg,
24. 114. § (10) bekezdésében az „igazgatási szolgálati jogviszonnyá” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgálati jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá” szöveg,
25. 117. § (2) bekezdésében a „kormányzati szolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe a „korlátozás alá eső álláshelyen” szöveg,
26. 117. § (7) bekezdésében az „azonos” szövegrész helyébe az „azonos mértékű” szöveg,
27. 117. § (8) bekezdésében az „a)–d) és f) pontjában” szövegrész helyébe az „a), b) és d) pontjában és 107. § (2) bekezdés g) pontjában” szöveg,
28. 118. § (3) bekezdésében a „napi” szövegrész helyébe a „heti” szöveg,
29. 126. § (4) bekezdésében és 160. § (1) bekezdésében a „munkáltatói jogkör gyakorlója” szövegrész helyébe a „hivatali szervezet vezetője” szöveg,
30. 128. § (4) bekezdésében a „kormányzati főhivatal és a központi hivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal, a központi hivatal, valamint a kormányhivatal” szöveg,
31. 129. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) és (2a) bekezdés” szöveg,
32. 129. § (13) bekezdésében a „40. napon” szövegrész helyébe a „negyvenedik napon” szöveg,
33. 129. § (21) bekezdésében a „hivatali szervezet vezetőjének” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlójának” szöveg,
34. 137. § (10) bekezdésében az „az illetményfizetési nap” szövegrész helyébe az „a (6) bekezdés szerint határidő” szöveg,
35. 144. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „elismerésre” szövegrész helyébe az „álláshelyi elismerésre” szöveg,
36. 144. § (1) bekezdés a)–f) pontjában a „kormányzati szolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe az „álláshelyen” szöveg,
37. 144. § (1) bekezdés g) pontjában a „kormányzati szolgálati jogviszonyban” szövegrészek helyébe az „álláshelyen” szöveg,
38. 146. § (3) bekezdésében a „végrehajtásáért” szövegrész helyébe a „végrehajtásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg,
39. 151. § (2) bekezdésében a „módját a” szövegrész helyébe a „módját – a Kormány rendeletében meghatározott keretek között – a” szöveg,
40. 151. § (6) bekezdésében az „a kormányzati szolgálati jogviszony szünetelésének azon esete” szövegrész helyébe az „az az időtartam” szöveg,
41. 154. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „kéri” szövegrész helyébe az „a felmentés közlésétől számított négy munkanapon belül kéri” szöveg,
42. 158. § (6) bekezdés b) pontjában a „hároméves” szövegrész helyébe a „négyéves” szöveg, az „ötéves” szövegrész helyébe a „hatéves” szöveg,
43. 159. § (1) bekezdésében a „kormánytisztviselőnek” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőnek – a 147. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével –” szöveg,
44. 159. § (4) bekezdésében a „munkáltatói jogkör gyakorlója” szövegrész helyébe a „hivatali szervezet vezetője közszolgálati” szöveg,
45. 165. § (25) bekezdésében az „ó a kárigény” szövegrész helyébe az „a kárigény” szöveg,
46. 166. § (8) bekezdésében a „(8) A visszatartott” szövegrész helyébe az „A visszatartott” szöveg,
47. 170. § (2) bekezdésében az „érdek-képviseleti” szövegrész helyébe az „érdekképviseleti” szöveg,
48. 171. § (6) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselők” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselők” szöveg,
49. 180. § (4) bekezdésében a „cél- és témavizsgálatok” szövegrész helyébe a „célvizsgálatok” szöveg,
50. 185. § címében az „elmulasztása” szövegrész helyébe a „nem megfelelő teljesítése” szöveg,
51. 185. § (3) bekezdésében a „megbízatásának” szövegrész helyébe a „hatáskörgyakorlásának” szöveg,
52. 201. § (2) bekezdésében az „a) és c)” szövegrész helyébe az „a)–c)” szöveg,
53. 206. § (2) bekezdésében a „kormánymegbízott politikai szolgálati jogviszonyára nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „kormánymegbízott politikai szolgálati jogviszonyára” szöveg,
54. 210. § (1) bekezdésében a „nem haladhatja meg a 230. § szerinti illetmény felső határát” szövegrész helyébe a „megegyezik a közigazgatási államtitkár illetményével” szöveg,
55. 216. § (1) bekezdésében az „átlagos bruttó kereset” szövegrész helyébe a „bruttó átlagkereset” szöveg,
56. 218. § (1) bekezdésében a „kormánytisztviselők” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselők és munkavállalók” szöveg,
57. 233. § (2) bekezdésében az „az álláshelyét” szövegrész helyébe az „a tisztségét” szöveg,
58. 233. § (2) bekezdésében a „107. § (11) bekezdésében” szövegrész helyébe a „105. § (2) bekezdésében” szöveg,
59. 234. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter javaslatára” szöveg,
60. 236. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter előterjesztésére” szöveg,
61. 237. §-ában a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter javaslatára” szöveg,
62. 241. §-ában a „vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre” szövegrész helyébe a „közigazgatási államtitkárra” szöveg,
63. 243. § (2) bekezdésében a „kormányzati főhivatalt felügyelő miniszternek tett javaslattétellel egyidejűleg” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatalt felügyelő miniszternek tett javaslattételt legalább tizenöt nappal megelőzően” szöveg,
64. 245. §-ában a „vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkárra” szöveg,
65. 247. § (1) bekezdésében a „hivatal vezetője” szövegrész helyébe a „hivatal vezetője – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg,
66. 247. § (2) bekezdésében a „hivatal vezetőjének helyettese” szövegrész helyébe a „hivatal vezetőjének helyettese – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg,
67. 248. § (1) bekezdésében a „vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre” szövegrész helyébe a „főosztályvezetőre” szöveg,
68. 250. § (1) bekezdésében a „nem haladhatja meg az 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határát” szövegrész helyébe a „megegyezik a helyettes államtitkári illetménnyel” szöveg,
69. 253. § (1) bekezdésében az „az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg” szövegrész helyébe az „az illetmény megegyezik a minisztériumi főosztályvezetői illetménnyel” szöveg,
70. 259. §-ában az „a havi illetmény nem haladhatja meg az 1. melléklet II. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti főosztályvezetői illetmény felső határát” szövegrész helyébe az „a havi illetmény megegyezik a minisztériumi főosztályvezetői illetménnyel” szöveg,
71. 262. §-ában a „legfeljebb az illetményalap huszonegyszeresében” szövegrész helyébe a „minisztériumi osztályvezető illetményének megfelelő összegben” szöveg,
72. 278. § (5) bekezdés c) pontjában az „(5) és (7)” szövegrész helyébe az „(5), (7) és (13)” szöveg,
73. 280. § (1) bekezdés 15. pontjában a „szakmai vezető” szövegrész helyébe a „szakmai felsővezető és szakmai vezető” szöveg,
74. 281. § (3) bekezdés 3. pontjában az „és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe a „, valamint a nyilvántartás vezetésére és az egyes nyilvántartásoknak a 62/A. § (5) bekezdése szerinti összekapcsolására vonatkozó szabályokat” szöveg,
75. 291. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdés a)–c) pontjában, valamint (4) bekezdésében a „2019. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2020. december 31-éig” szöveg,
76. 1. melléklet II. pontjában az „a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok” szövegrész helyébe az „a kormányzati főhivatalok, központi hivatalok, valamint a kormányhivatalok” szöveg
lép.
73. § Hatályát veszti a Kit.
1. 3. § (6) bekezdés d) pontjában az „és kormányzati ügykezelője” szövegrész,
2. 15. § (1) bekezdése,
3. 51. § (2) bekezdésében az „– a kormányhivatal alaplétszámába tartozó álláshelyek kivételével –” szövegrész,
4. 53. § (5) bekezdésében a „, kivéve, ha a Kormány az álláshely kormányhivatal általi betöltését engedélyezi” szövegrész,
5. 57. § (10) bekezdése,
6. 58. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szabályzatban” szövegrész,
7. 62. § (7) és (8) bekezdése,
8. 76. § (11) bekezdése,
9. 77. § (2) bekezdése,
10. 77. § (3) bekezdés b) pontjában az „– a Kormány rendeletében meghatározottak szerint –” szövegrész,
11. 78. § (1), (2) és (4) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész,
12. 78. § (3) bekezdésében az „– a Kormány rendeletében megállapítottak szerint –” szövegrész,
13. 82. § (13) bekezdése,
14. 88. § (4) bekezdése,
15. 88. § (5) bekezdés a) pontjában a „169. §-át,” szövegrész,
16. 95. § (4) bekezdésében az „és a kormányhivatal” szövegrész,
17. 104. § (1) bekezdés g) pontjában és a (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „határozatlan időre kinevezett” szövegrész,
18. 107. § (1) bekezdés f) és h) pontja,
19. 107. § (11) bekezdése,
20. 112. § (7) bekezdése,
21. 131. § (2) és (3) bekezdése,
22. 151. § (3) bekezdésében a „lemondással” szövegrész,
23. 161. § (2) bekezdésében a „legfeljebb 6 hónapos korában” szövegrész,
24. 169. §-a,
25. 179. § (1) bekezdés d) pontja,
26. 180. § (6) bekezdése,
27. 225. § (4) bekezdése,
28. 226. § (2) bekezdésének második és harmadik mondata,
29. XXXIV. Fejezete,
30. 267–269. § és 271–276. §-a,
31. 277. § (1) bekezdésében a „szakkérdéssel összefüggő” szövegrész,
32. 277. § (2) bekezdésének b) és c) alpontjában a „szakkérdéssel összefüggő” szövegrész,
33. 280. § (1) bekezdés 13. pontjában az „, a jegyes” szövegrész,
34. 280. § (2) bekezdése,
35. 281. § (1) bekezdés 2. pontja,
36. 281. § (4) bekezdés 4. pontja,
37. 281. § (5) és (11) bekezdése,
38. 284. § (6) bekezdése,
39. 291. § (3a) bekezdése,
40. 2. melléklete,
41. 3. melléklet IV. rész 26. pontja.
74. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/A. § (6) bekezdésében az „állami tisztviselője,” szövegrész.
75. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 61. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„61. a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátással kapcsolatos eljárás;”
76. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„53. közszolgálati kötelezettség:
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony,
b) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony,
c) a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony,
d) az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony,
e) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény szerinti ügyész szolgálati jogviszony,
f) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti jogviszony,
g) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony,
h) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati viszony,
i) rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony,
j) a honvédelmi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszony,
k) jogszabály által mentelmi jogot biztosító jogállás
keretében végzett kötelezettség;”
77. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 8. § (2) bekezdés d) pontjában a „kormányzati szerveknek” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatási szerveknek” szöveg,
b) 58. § (5) bekezdés a) pontjában a „kormányzati szolgálati jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony” szöveg,
c) 58. § (6) bekezdés a) pontjában az „a kormánytisztviselő,” szövegrész helyébe az „a kormánytisztviselő, a kormányzati igazgatás tisztségviselője,” szöveg
lép.
78. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati és közszolgálati ügykezelőre, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadásra tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.”
79. § A Kjt. 25. § (2) bekezdés b) pontja a következő 3. alponttal egészül ki:
(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
áthelyezéssel)
„3. e törvény és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény”
(hatálya alá tartozó munkáltatók között.)
80. § A Kjt. a következő 25/D. §-sal egészül ki:
„25/D. § Ha a közalkalmazotti jogviszonyt létesítő személy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
81. § A Kjt. 37. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni)
„c) a 25/D. § szerinti, két jogviszony közötti időtartamot.”
82. § A Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
„m) a 25/D. § szerint a két jogviszony között”
(töltött időt.)
83. § (1) Hatályát veszti a Kjt. 25/C. §
a) (4) bekezdésében az „, a kormányzati igazgatásról szóló törvény”, illetve a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrész,
b) (6) bekezdésében az „, a kormányzati igazgatásról szóló”, illetve a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrész,
c) (7) bekezdésében a „vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény” szövegrész,
d) (8) bekezdésében a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrész, illetve az „a politikai szolgálati jogviszonyra, biztosi jogviszonyra,” szövegrész,
e) (11) bekezdésében az „a politikai szolgálati jogviszonyra, biztosi jogviszonyra,” szövegrész,
f) (12) bekezdésében a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrész,
g) (13) bekezdés b) pontjában a „politikai szolgálati, biztosi” szövegrész.
(2) Hatályukat vesztik a Kjt. 25/C. §
a) (9) bekezdésében a „politikai szolgálati, biztosi,” szövegrészek,
b) (12) bekezdésében a „vagy a kormányzati igazgatásról szóló törvény” szövegrészek.
84. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Testület” szövegrész helyébe az „az alapvető jogok biztosa” szöveg lép.
85. § Hatályát veszti az Rtv.
a) 6/A. §-át megelőző alcím címe,
b) 6/A–6/D. §-a,
c) 93. §-a és 93/A. §-a.
86. § (1) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elnököt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg.”
(2) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 13. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A főtitkárt a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg.
(4b) A főtitkárhelyettes illetménye a főtitkár illetményének 90%-a. (4c) A (4)–(4b) bekezdés szerinti illetményen túl
a) az elnököt miniszteri juttatás és évente 40 munkanap szabadság,
b) a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság, valamint
c) a főtitkárhelyettest helyettes államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság
illeti meg.”
87. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg lép.
88. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: Jövedelemszerzés helye:)
„e) kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, közszolgálati, közalkalmazotti, bírói, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti viszony alapján megszerzett jövedelem esetében – a d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;”
89. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
90. § Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont it) alpontja.
91. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a, az elnökhelyettes illetménye az elnök havi illetményének 90%-a, a főtitkár illetménye az elnök havi illetményének 60%-a.”
(2) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 42. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Versenytanács tagjának az illetménye az Elnök havi illetményének 50%-a.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti illetményen túl a Gazdasági Versenyhivatal
a) elnöke miniszteri,
b) elnökhelyettese államtitkári, valamint
c) főtitkára helyettes államtitkári
juttatásra jogosult.”
92. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 21. § (4) bekezdésében a „központi közigazgatási” szövegrész helyébe a „központi kormányzati igazgatási” szöveg lép.
93. § Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 21. § (4) bekezdésében az „, állami tisztviselő” szövegrész.
94. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg lép.
95. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés o) pontjában a „kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy állami szolgálati jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi vagy közszolgálati jogviszony” szöveg lép.
96. § Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/A. § (6) bekezdésében és 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.2. alpontjában a „ ,valamint állami tisztviselők” szövegrész.
97. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „vendégoktatói” szövegrész helyébe a „vendégoktatói vagy külügyi szakmai” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , a Független Rendészeti Panasztestület tagja” szövegrész.
98. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (5) és (7) bekezdésében a „kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi vagy közalkalmazotti jogviszonyban,” szöveg lép.
99. § Hatályát veszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában az „, állami szolgálati” szövegrész.
100. § Hatályát veszti a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 27. § (6) bekezdés c) pontjában a „ ,vagy állami szolgálati” szövegrész.
101. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: MNMNKtv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban ügyintéző, illetve kiadmányozási jog felhatalmazottja csak olyan személy lehet, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek kinevezhető lenne. A kiadmányozási jog felhatalmazottjára és az ügyintézőre a kormányzati igazgatásról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.”
102. § Az MNMNKtv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a növényvédelmi szakigazgatásban vezetőként osztályvezető, illetve annál magasabb beosztásban kormányzati szolgálati jogviszonyban áll vagy politikai pártban tisztséget tölt be.”
103. § Az MNMNKtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek – ha kizárólag e jogviszony keretei között eljárva végeznek kamarai tagsághoz kötött tevékenységet – a kamarai tagságot önként vállalhatják.”
104. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A főigazgató a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre, a főigazgató-helyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult. A főigazgató és a főigazgató-helyettes egyéb juttatásait az Országgyűlés elnöke állapítja meg.”
105. § A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 3. § (7) bekezdésében az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg lép.
106. § Hatályát veszti az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
a) 7. § (2) bekezdés f) pontjában az „állami szolgálati jogviszonyban,”,
b) 16. §-át megelőző alcím címében az „állami szolgálati jogviszony és”,
c) 16. § (1) bekezdésében az „, állami szolgálati jogviszony”,
d) 16/A. §-át megelőző alcím címében, 16/A. § b) pontjában, 16/B. § (1) és (3) bekezdésében a „vagy állami szolgálati”,
e) 16/B. § (2) bekezdésében a „vagy állami”,
f) 16/B. § (6) bekezdésében az „, állami szolgálati”
szövegrész.
107. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság elnöke a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.”
(2) Az Ebktv. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hatóság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
108. § (1) Az Ebktv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság elnökhelyettese a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.”
(2) Az Ebktv. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hatóság elnökhelyettese az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl államtitkári juttatásra jogosult.”
109. § Az Ebktv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „közszolgálati jogviszony” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony” szöveg lép.
110. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 70. § (2) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról” szöveg lép.
111. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 67/V. § (1) bekezdés a) pontjában az „állami szolgálati jogviszonyt,”,
b) 67/V. § (2) bekezdés a) pontjában az „állami szolgálati jogviszonyt”,
c) 72. §-ában az „, állami szolgálati”,
d) 73. §-át megelőző alcím címében az „, ÁLLAMI TISZTVISELŐJE”,
e) 73. § (1)–(5) bekezdésében, 74. § (1) és (2) bekezdésében az „, állami tisztviselője”,
f) 75. §-ában az „, állami tisztviselő” és az „, állami tisztviselőnek”,
g) 79/E. § (4) bekezdésében az „, állami tisztviselőjére”
szövegrész.
112. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.”
113. § Az Ekt. 14/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy – ha kamarai tagsággal nem rendelkezik – e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy további – nem közszolgálati, kormányzati szolgálati – jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzésének feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.”
114. § Hatályát veszti az Ekt.
a) 14/A. § (4) bekezdésében az „, állami szolgálati”,
b) 21. § (2) bekezdésében az „állami szolgálati vagy”
szövegrész.
115. § A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény 2. § (1) bekezdésében az „Az állami vezető” szövegrész helyébe az „A politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg lép.
116. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában az „az állami tisztviselőkről szóló törvény szerinti állami szolgálati jogviszony” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony” szöveg lép.
117. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 44. § (1) bekezdésében az „állami tisztviselője,” szövegrész.
118. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4. § (3) bekezdésében az „ , állami tisztviselője” szövegrész.
119. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot
a) a szervnél politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban vagy szakmai felsővezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,
b) a szervnél szakmai vezetőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,
c) a szervnél vezetőként közszolgálati jogviszonyban álló személyre,
d) a szervvel vezető beosztással rendelkező, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyre,
e) a szervnél vezető beosztással rendelkező, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személyre, illetve
f) a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló és kormányrendeletben a központi államigazgatási szervnél irányítási jogkörrel felruházott kormánybiztosra
átruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.”
120. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Annak az államtitkárnak az alapilletménye, aki egyidejűleg országgyűlési képviselői mandátumot is betölt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 12-szerese.
(2) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
(3) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
(4) Az (1) bekezdés szerinti államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. §-a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó államtitkár a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre jogosult, amelynek összegét a miniszter állapítja meg.
(6) Az (1)–(5) bekezdés alkalmazásában a miniszter alatt a miniszterelnököt kell érteni, ha az államtitkár tevékenységét a miniszterelnök irányítja.”
121. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
a) 4. §-át, valamint 14. §-át megelőző alcím címében a „Földalapkezelő Szervezet” szövegrész helyébe a „Földügyi Központ” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdés a) pontjában az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „NFA” szövegrész helyébe az „NFK” szöveg
lép.
122. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 28/C. § (1) bekezdésében és 28/C. § (2) bekezdés c) pontjában a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg lép.
123. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
a) 111/A. § (5) bekezdésében az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg,
b) 118. § (1) bekezdés c) pontjában a „kormánytisztviselő, állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg
lép.
124. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében az „állami vezetői” szövegrész helyébe a „politikai vagy szakmai felsővezetői” szöveg lép.
125. § Hatályát veszti a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdésében a „ ,vagy állami szolgálati” szövegrész.
126. § (1) A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnököt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény, a főtitkárt a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetmény illeti meg. Az elnök és a főtitkár az Alapszabályban rögzített feltételek szerint költségtérítésben részesül.”
(2) A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A (1) bekezdésben foglalt illetményen túl
a) az elnököt miniszteri juttatás és évente 40 munkanap szabadság, valamint
b) a főtitkárt közigazgatási államtitkári juttatás és évente 40 munkanap szabadság
illeti meg.”
127. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a szerint megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese.”
128. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Ha a köztársasági elnök felesége vagy férje közéletben való részvétele indokolja, kérelmére őt legfeljebb kétfős titkárság alkalmazása illeti meg. A titkárság elhelyezésére szolgáló helyiség biztosításának költségeit, valamint a titkárság egyéb dologi és személyi feltételeit a Hivatal biztosítja.
(2) A köztársasági elnök feleségére vagy férjére, ha a köztársasági elnöki tisztséghez kapcsolódó közfeladattal összefüggő hivatalos programon való részvétel céljából külföldre utazik, a 11. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a köztársasági elnök felesége vagy férje különjáratú légiutazásra csak abban az esetben jogosult, ha a köztársasági elnökkel együtt utazik.
(3) A köztársasági elnök felesége vagy férje – személyi és hivatali célra – személygépkocsi használatára jogosult.”
129. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A köztársasági elnök özvegye az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésének időpontjától kezdődően özvegyi ellátásra jogosult, ha részére az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjat nem állapítanak meg.
(2) Az özvegyi ellátás havi összege a 13. § (2) bekezdése szerinti tiszteletdíj havi összegének
a) hatvan százaléka, ha az özvegy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 50. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú ellátásban nem részesül,
b) harminc százaléka, ha az özvegy a Tny. 50. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú ellátásban részesül.
(3) Az özvegyi ellátást meg kell szüntetni, ha
a) az özvegynek özvegyi nyugdíjat állapítanak meg, vagy
b) az özvegy házasságot köt.
(4) Az özvegyi ellátást a nyugdíjfolyósító szerv kérelemre állapítja meg. Az özvegyi ellátás nem minősül nyugellátásnak. Az özvegyi ellátásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon özvegyi ellátást kell érteni.”
130. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A köztársasági elnök és a köztársasági elnök 12/A. § szerinti hozzátartozója a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.
(2) A köztársasági elnök és a köztársasági elnök 12/A. § szerinti hozzátartozója a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül visszafizeti.
(3) A köztársasági elnököt és a köztársasági elnök 12/A. § szerinti hozzátartozóját megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete fedezi.”
131. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 18. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A volt köztársasági elnök özvegyére a 13/A. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az özvegyi ellátás összegét a 13. § (2) bekezdése szerinti tiszteletdíj havi összege helyett az e § (4) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás alapján kell meghatározni.”
132. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 19. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A volt köztársasági elnököt a 20. §-ban meghatározott feltételekkel
a) – kérelmére – megfelelő lakás használatának joga,
b) legfeljebb háromfős titkárság alkalmazása,
c) térítésmentes egészségügyi ellátás és
d) személyes gépkocsihasználat
illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt juttatások a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén kérelmére a 20. §-ban meghatározott feltételekkel azonos módon az özvegyét is megilletik, azzal, hogy a köztársasági elnök, volt köztársasági elnök özvegye legfeljebb kétfős titkárság alkalmazására jogosult.”
133. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A volt köztársasági elnök munkáját segítő titkárság számára az Országgyűlés Hivatala kizárólag hivatalos célú használatra egy személygépkocsit biztosít. A személygépkocsi használatával összefüggésben felmerült költségeket az Országgyűlés Hivatala biztosítja.”
134. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A volt köztársasági elnök közéletben való szerepvállalásával összefüggő, külföldi hivatalos programon való részvételére vonatkozóan a 11. §-t − az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra vonatkozó rendelkezés és a különjáratú légiutazásra való jogosultság kivételével − alkalmazni kell, azzal, hogy e juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket az Országgyűlés Hivatala biztosítja.”
135. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 22. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A volt köztársasági elnökre, valamint a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegyére a 14. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A volt köztársasági elnököt, valamint a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegyét nem illetik meg az ebben az alcímben meghatározott jogosultságok és juttatások, ha a köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény 12. cikk (3) bekezdés e) vagy g) pontja alapján szűnt meg.”
136. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az 1., a 2., a 4., az 5. és a 7. alcím, valamint a 26. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
137. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:
„26. § E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit első alkalommal a 2020. január hónapra járó tiszteletdíj és egyéb juttatások tekintetében kell alkalmazni.”
138. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
a) 6. § (2) bekezdésében a „házas- vagy élettársának” szövegrész helyébe a „feleségének vagy férjének” szöveg,
b) 10. § (2) bekezdésében a „két személygépkocsi” szövegrész helyébe a „személygépkocsi” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdésében az „az állami vezetők” szövegrész helyébe az „a politikai és szakmai felsővezetők” szöveg,
d) 12. §-ában a „házastársa, élettársa” szövegrész helyébe a „felesége vagy férje” szöveg, a „gyermekének házastársa” szövegrész helyébe a „gyermekének felesége vagy férje” szöveg,
e) 13. §-ában a „házastársát, ennek hiányában élettársát” szövegrész helyébe a „feleségét vagy férjét” szöveg,
f) 16. § (1) bekezdésében az „a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló törvény” szöveg,
g) 19. § (3) bekezdésében a „költségeit” szövegrész helyébe a „, valamint az özvegyi ellátás költségeit” szöveg
lép.
139. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében javaslatot tehet az országos rendőrfőkapitánynak, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatójának utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.”
140. § (1) Az Ajbt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az alapvető jogok biztosa az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.
(1a) Az alapvető jogok biztosa az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
(2) Az Ajbt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az alapvető jogok biztosának helyettese a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.
(2a) Az alapvető jogok biztosának helyettese a (2) bekezdésben meghatározott illetményen túl államtitkári juttatásra jogosult.”
141. § Az Ajbt. a következő III/B. Fejezettel egészül ki:
„III/B. FEJEZET
A RENDŐRSÉGI PANASZOK VIZSGÁLATA
39/F. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. § (1) bekezdése alapján előterjesztett panasz (a továbbiakban: rendőrségi panasz) vizsgálata során az alapvető jogok biztosa eljárására a III. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
39/G. § (1) Az alapvető jogok biztosa a rendőrségi panasz vizsgálata során személyesen és a rendőrségi panasz vizsgálatára felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat.
(2) A 22. § (1) bekezdés c) pontja szerinti meghallgatáson az alapvető jogok biztosán és a meghallgatott személyen kívül más csak akkor vehet részt, ha a részvételéhez az alapvető jogok biztosa hozzájárult.
(3) Az alapvető jogok biztosának a rendőrségi panasz vizsgálatára felhatalmazott munkatársa e feladatok teljesítése körében – ha megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik – a minősített adatot a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.
(4) Az alapvető jogok biztosának a rendőrségi panasz vizsgálatára felhatalmazott munkatársa az adott panasz kivizsgálásában, illetve az azzal összefüggő jelentés előkészítésében nem vehet részt, ha az ügy elintézéséből a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései szerint ki lenne zárva.
39/H. § (1) Az alapvető jogok biztosa az Rtv. 92. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendőrségi panaszokról felvilágosítást kérhet, és amennyiben eljárásának feltételei fennállnak, erről a panaszost, illetve az eljáró rendőri szervet értesíti. A panaszos az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti, hogy rendőrségi panaszát az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatója az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Az eljáró rendőri szerv az alapvető jogok biztosától kapott értesítés kézhezvételekor köteles az eljárását felfüggeszteni.
(2) Amennyiben a panaszos az (1) bekezdés szerint határidőben kéri, hogy rendőrségi panaszát az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatója az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el, a rendőri szerv köteles a rendőrségi panaszt az alapvető jogok biztosához áttenni. Amennyiben az alapvető jogok biztosa az eljáró rendőri szervet arról értesíti, hogy a határidő eredménytelenül eltelt, a rendőri szerv köteles az eljárását folytatni.
(3) Az Rtv. 92. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendőrségi panaszokról – az alapvető jogok biztosa által meghatározott adattartalommal – az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az idegenrendészeti szerv főigazgatója havonta tájékoztatást küld az alapvető jogok biztosa számára.
39/I. § Az alapvető jogok biztosához az Rtv. 92. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendőrségi panaszt a rendőri intézkedés időpontjától számított egy éven belül lehet előterjeszteni.
39/J. § (1) Az alapvető jogok biztosa az Rtv. 92. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendőrségi panaszt, illetve a 39/H. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosához áttett rendőrségi panaszt jelentés készítése nélkül elutasítja, ha
a) az elkésett,
b) nyilvánvalóan alaptalan, és annak alapján vizsgálat indítása nem indokolt,
c) ismételten előterjesztett, és érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz, vagy
d) a rendőrségi panasz előterjesztője kérte, hogy kilétét ne fedjék fel, és anélkül a vizsgálat nem folytatható le.
(2) Az alapvető jogok biztosa a vizsgálatáról jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket, valamint a III. fejezet szerinti intézkedést.
(3) Ha a vizsgálat nem tár fel alapjogi visszásságot vagy nem érint alapjogi szempontból lényeges kérdést, az alapvető jogok biztosa a rendőrségi panaszt jelentés készítésének mellőzésével is elutasíthatja.
(4) Az alapvető jogok biztosa a jelentést, illetve a (3) bekezdés szerinti elutasítást megküldi az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója vagy az idegenrendészeti szerv főigazgatója számára.
39/K. § (1) Az alapvető jogok biztosának a 39/J. § szerinti jelentésére figyelemmel az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója a rendőrségi panaszról harmincöt napon belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Az ügyintézési határidő az alapvető jogok biztosa jelentésének kézhezvételét követő napon kezdődik.
(2) Ha az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója határozatban eltér az alapvető jogok biztosa jelentésétől, ezt köteles megindokolni.
(3) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója az (1) és (2) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálata iránt indult perben az alapvető jogok biztosa beavatkozóként részt vehet.
39/L. § (1) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, valamint az idegenrendészeti szerv főigazgatója a határozatának meghozatalát követően az alapvető jogok biztosa jelentését – a személyazonosító adatoktól megfosztva – honlapján közzéteszi, kivéve, ha a közzététel ellen a panaszos rendőrségi panaszában előzetesen tiltakozott.
(2) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, az idegenrendészeti szerv főigazgatója, valamint az intézkedést foganatosító szerv vezetője döntéseinek megküldésével tájékoztatja az alapvető jogok biztosát azokban az ügyekben, amelyekben az alapvető jogok biztosa jelentést készített, illetve utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó javaslatot tett.”
142. § Az Ajbt. 40. § (2) bekezdés a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban)
„a) tájékoztat az alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetekben bemutatva az 1. § (2) és (3) bekezdésében, a 2. § (6) bekezdésében és a III/B. Fejezetben meghatározottak szerinti, valamint a közérdekű bejelentések vizsgálatával kapcsolatos tevékenységét is,”
143. § Az Ajbt. 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A rendőri intézkedéssel, annak elmulasztásával, kényszerítő eszköz alkalmazásával összefüggő beadványok és a rendőrségi panaszok vizsgálatát a Hivatal önálló szervezeti egysége végzi.”
144. § (1) Az Ajbt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A főtitkár a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.
(2a) A főtitkár munkáját főtitkárhelyettes segíti. A főtitkárhelyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint naptári évenként harmincöt munkanap szabadság illeti meg.
(2b) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(2c) A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, valamint naptári évenként harmincöt munkanap szabadság illeti meg.
(2d) Tevékenysége során a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője a „rendészeti igazgató” címet viseli.”
(2) Az Ajbt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosa, a (4) bekezdésben meghatározottak szerint foglalkoztatott köztisztviselőt az alapvető jogok biztosának helyettese nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja. A 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt – az alapvető jogok biztosának egyetértésével – a 41. § (3a) bekezdése szerinti önálló szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel, a munkáltatói jogokat egyebekben felette a főtitkár gyakorolja. A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában.”
145. § Az Ajbt. a következő 45/C. §-al egészül ki:
„45/C. § A Független Rendészeti Panasztestület 2020. február 27-én megszűnik, feladat- és hatáskörét az alapvető jogok biztosa látja el.”
146. § Hatályát veszti az Ajbt.
a) 2. § (1) bekezdésében „, a Független Rendészeti Panasztestület” szövegrész,
b) 45. § (6) bekezdése.
147. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.”
(2) Az Infotv. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hatóság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
148. § (1) Az Infotv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnökhelyettes a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.”
(2) Az Infotv. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az elnökhelyettes az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl helyettes államtitkári juttatásra jogosult.”
149. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
a) 3. § 1. pontjában a „kormánytisztviselői, állami tisztviselői” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői” szöveg,
b) 13. § (1) bekezdés d) pontjában az „állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg
lép.
150. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság elnöke (a továbbiakban: elnök) kivételével a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény szerint a legmagasabb fizetési fokozatban megállapított Kúria tanácselnöki illetmény 130%-ára jogosult.
(1a) Az Alkotmánybíróság tagja az elnök kivételével az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
151. § Az Abtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnök a Kúria elnökét megillető juttatásokra, valamint a Kúria elnökét megillető illetmény 120%-ára jogosult.”
152. § Az Abtv.
a) 6. § (4) bekezdésében az „állami vezetői” szövegrész helyébe a „politikai és szakmai felsővezetői” szöveg,
b) 19. § (8) bekezdésében az „az állami vezetők” szövegrész helyébe az „a politikai és szakmai felsővezetők” szöveg
lép.
153. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár” szöveg lép.
154. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3) bekezdésében az „állami vezető” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető” szöveg lép.
155. § Hatályát veszti a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3) bekezdésében az „állami tisztviselője,” szövegrész.
156. § A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 91. § (7) bekezdésében az „az állami tisztviselőkről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a kormányzati igazgatásról szóló törvény” szöveg lép.
157. § Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1) bekezdés c) pontjában az „állami tisztviselő,” szövegrész.
158. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 36. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,)
„d) a nevelő-oktató munka pedagógus-munkakörben szolgálati viszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban is ellátható, ennek során a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról vagy a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényt e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni,”
159. § (1) Az Nkt. 77. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az oktatási jogok biztosa)
„b) tevékenységét kormányzati szolgálati jogviszonyban végzi szakmai felsővezetői álláshelyen,”
(2) Az Nkt. 77. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az oktatási jogok biztosa)
„d) helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.”
160. § (1) Az Nkt. 64. § (1) bekezdésében az „e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni” szövegrész helyébe „e törvény, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az Nkt. 94. § (4) bekezdés v) pontja.
161. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) Törvény vagy kormányrendelet a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szerv gazdasági szervezete feladatainak ellátására más, a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szervet is kijelölhet.”
162. § Az Áht. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) A támogató a költségvetési támogatás folyósításától számított öt évig a honlapján vagy – ha a támogató honlappal nem rendelkezik – a támogató irányító szervének honlapján közzéteheti a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kedvezményezettre vonatkozóan
a) az 55. § a) pontja szerinti adatot,
b) az 55. § b) pont bb) és bd) alpontja szerinti adatot,
c) az 55. § b) pontja szerinti kedvezményezett tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
d) az 55. § b) pont bb) alpontja szerint szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét,
e) az 55. § c) pontja szerinti kedvezményezett vezető tisztségviselőjének nevét,
f) az 55. § c) pont cb), cc) és cf) alpontja szerinti adatot és
g) az 55. § c) pont cb) alpontja szerinti szervezet tényleges tulajdonosainak nevét, tulajdoni hányadát, befolyásának és szavazati jogának mértékét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat az (1) bekezdésben meghatározott időtartamban honlapján a támogató nevében eljáró szervezet is közzéteheti.”
163. § Az Áht. 54. § (1) bekezdésében és 56/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „támogató” szövegrész helyébe a „támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet” szöveg lép.
164. § Az Áht. 111. §-a a következő (38) bekezdéssel egészül ki:
„(38) A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások tárgyév december 31-éig kifizetni tervezett azon összegét, amelynek kifizetése a tárgyévet követő időpontra került átütemezésre, nem kell beszámítani a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 27. § (2) bekezdése szerinti tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásra vonatkozó keretösszegbe.”
165. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) „A megszűnés” alcíme a következő 62/B. §-sal egészül ki:
„62/B. § Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
166. § A Kttv. a 234. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Alapilletmény-eltérítés
234/A. § A képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők alapilletmény-eltérítésére a 133. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eltérítés tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg. Az eltérítésről szóló döntést minden év március 31-éig kell meghozni.”
167. § A Kttv. 235. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„235. § (1) A képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
(2) A vezetői munkakört betöltő köztisztviselő személyi illetménye visszavonható vagy módosítható, ha vezetői munkakörből alacsonyabb vezetői vagy nem vezetői munkakörbe kerül.
(3) Személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető.”
168. § A Kttv. 239. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(5) Önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és a 40. § (1) bekezdésében előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. Az önkormányzati főtanácsadó, önkormányzati tanácsadó a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint közigazgatási alap- és szakvizsgát tehet. A vizsgák költségei az önkormányzati főtanácsadót, önkormányzati tanácsadót terhelik, amely költségeket az önkormányzat átvállalhatja.
(6) A (2) bekezdés szerinti feladat ellátására adott kinevezés – ideértve azt is, amikor a főtanácsadói, tanácsadói munkakört a kinevezés módosításával állapítják meg – csak főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére szólhat. A főtanácsadó vagy tanácsadó kinevezése nem módosítható köztisztviselői vagy vezetői munkakörre.
(7) Az önkormányzati főtanácsadó, önkormányzati tanácsadó illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A soron következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.
(8) A 101. § (1) bekezdése szerinti alapszabadságon felül az önkormányzati főtanácsadó és az önkormányzati tanácsadó évente hét nap pótszabadságra jogosult.
(9) Ha az önkormányzati főtanácsadó, önkormányzati tanácsadó jogviszonyának a (3) bekezdésében szabályozott módon történő megszűnését követő hatvan napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(10) Az önkormányzati főtanácsadóra, önkormányzati tanácsadóra e törvény rendelkezéseit a 45. § (1)–(3) és (6) bekezdése, 58. §, 62. §, 69. §, 72–73. §, 101. § (2)–(7) bekezdése, 116–130. §, 131. § (2) és (7) bekezdése, 132–142. §, 150. §, 181. §, 234/A. § kivételével alkalmazni kell.”
169. § Hatályát veszti a Kttv.
a) 3. § (9) bekezdése,
b) 65. § (5) bekezdése,
c) 136. § (2) bekezdése,
d) 180. § (1) bekezdés f) pontjában az „illetve a közszolgálati panasz kapcsán a Közszolgálati Döntőbizottság,” szövegrész,
e) 226. § (3) bekezdés e) pontja,
f) 259. § (1) bekezdés 9. pontja.
170. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 1. § (1) bekezdésében az „a köztestületek” szövegrész helyébe az „a köztestületek, Közszolgálati Döntőbizottság” szöveg lép.
171. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) 109. § (1) bekezdésében az „, illetve az állami vezetői juttatásokra vonatkozó jogszabály vagy más” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
b) 124/C. § (10) bekezdésében a „közigazgatási alapvizsga alatt az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján szerzett” szövegrész helyébe a „közigazgatási alapvizsga alatt a” szöveg
lép.
172. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) 44/A. § (1) bekezdés 12. pontja,
b) 61/A. § (2) bekezdés m)–o) pontja,
c) 96. § (3) bekezdésében az „állami szolgálati jogviszonyban,” szövegrész,
d) 97. § (1) bekezdésében az „állami szolgálati,” szövegrész,
e) 123. § (5) bekezdésében, valamint 124/T. § (1) és (2) bekezdésében az „az állami vezetői juttatásokról szóló Korm. rendelet szerint” szövegrész.
173. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 37. § (5) bekezdés c) pontjában az „állami vezetői szolgálati” szövegrész helyébe a „politikai szolgálati” szöveg lép.
174. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
a) 37. § (4) bekezdésében az „állami tisztviselő,”,
b) 37. § (5) bekezdés c) pontjában az „állami szolgálati,”
szövegrész.
175. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 20. § (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 24. § (1) bekezdésében a „közszolgálati vagy” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy” szöveg lép.
176. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. § (4) bekezdése.
177. § (1) A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOKtv.) 15. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Összeférhetetlen a kamarai tisztség viselésével, ha a tag)
„a) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő,
b) olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban – legalább heti 36 órás – állatorvosi végzettséghez kötött kormánytisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott kamarai szervezet illetékességi területével,”
(2) A MÁOKtv. 15. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Összeférhetetlen a kamarai tisztség viselésével, ha a tag)
„d) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, megyei közgyűlés elnöke vagy alelnöke, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.”
178. § Hatályát veszti a MÁOKtv. 18. §-a.
179. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 58/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szünetel az állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a Kit. szerinti államtitkárrá – a Kit. 21. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat ellátó államtitkár kivételével – vagy szakmai felsővezetővé nevezik ki. A szünetelés az államtitkárrá vagy a szakmai felsővezetővé történő kinevezéstől a megbízatás megszűnéséig tart.”
180. § A Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati viszony megszüntethető)
„c) áthelyezéssel közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti, közszolgálati, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,”
181. § A Hjt. 68. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)
„d) – az 58/A. §-ban foglaltak kivételével – politikai szolgálati jogviszonyba történő kinevezésével,”
182. § A Hjt. 68/B. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a katonai szolgálatra való alkalmatlanság megállapításától, illetve a 46. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésétől számított negyvenöt napon belül az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az állomány tagjának]
„a) szolgálati viszonya honvédelmi szervezetnél, a KNBSZ-be, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézménybe vagy az NKE katonai felsőoktatási szervezeti egységébe az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti közalkalmazotti, vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg,
b) felajánlott álláshely vagy munkakör elfogadására tekintettel honvédelmi szervezetnél a kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít,”
(és az ennek megfelelően megállapított új illetménye vagy munkabére alacsonyabb az e törvény szerint megállapított korábbi illetményénél.)
183. § A Hjt. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként létesít hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
184. § A Hjt. 76. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonya megszűnését, megszüntetését követő napon a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.”
185. § A Hjt. 164. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról szóló miniszteri rendelet szerint mentesített gépjárművel harmadik személynek, valamint a mentesített gépjárműben okozott kár esetén az állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítása során a Hvt. 79/C. § rendelkezéseit is figyelembe kell venni.”
186. § A Hjt. 169. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a harmadik személynek kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítése a Hvt. 79/C. §-a alapján a mentesített gépjármű vezetőjétől nem követelhető, a munkáltatói jogkört gyakorló a kártérítési eljárás megindítását mellőzheti.”
187. § A Hjt. 170. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Leírással kell rendezni)
„d) a kárt, ha a harmadik személynek kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítése a Hvt. 79/C. §-a alapján a mentesített gépjármű vezetőjétől nem követelhető.”
188. § A Hjt. 197. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú katonákra a fedőbeosztásuk alatt fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén a 76. § rendelkezéseit alkalmazni kell, ha a megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy közalkalmazotti jogviszonyba, vagy a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítenek.”
189. § A Hjt. 215. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Megszűnik az önkéntes tartalékos szolgálati viszony akkor is, ha)
„e) az önkéntes tartalékos katona honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesít.”
190. § A Hjt. 231. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a honvéd tisztjelölt havonta a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás és a visszatartás szabályait megfelelően alkalmazni kell.”
191. § A Hjt. 141. alcíme a következő 247/W. §-sal egészül ki:
„247/W. § (1) E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5) megállapított 215. § (1) bekezdés e) pontja alapján az önkéntes tartalékos katona szolgálati viszonya 2020. január 1. napján megszűnik, és részére a 215. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állási díjat ki kell fizetni.
(2) E törvénynek a Módtv5 által módosított 231. § (1) bekezdését 2020. január 1. napján honvéd tisztjelölti szolgálati viszonyban állók esetében a 2019/2020-as tanév kezdetétől visszamenőleg kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Módtv5 által módosított 231. § (1) bekezdése szerint a honvéd tisztjelöltet megillető ösztöndíj és 2020. január 1. napjáig részére már megállapított ösztöndíj különbözetét egy összegben legkésőbb a Módtv5 kihirdetését követő második hónapra járó ösztöndíjjal együtt kell kifizetni.”
192. § A Hjt.
a) 2. § 26. pontjában a „kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatalok” szöveg,
b) 2. § 30. pont záró szövegrészében a „ha a szolgálati viszonya lemondás” szövegrész helyébe a „ha a szolgálati viszonya e törvény alapján lemondás” szöveg,
c) 46. § (1) bekezdés r) pontjában az „a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, a közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti, a közalkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, illetve a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséig” szöveg,
d) 46. § (1) bekezdés s) pontjában az „a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, a közszolgálati, honvédelmi alkalmazotti, a közalkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, illetve a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséig” szöveg,
e) 47. § (1a) bekezdésében az „a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, a közalkalmazotti vagy a honvédelmi alkalmazotti” szöveg,
f) 59. § (2) bekezdés c) pontjában a „kormányzati szolgálati, állami szolgálati” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, honvédelmi alkalmazotti” szöveg,
g) 62. § (2) bekezdés g) pontjában a „Tny. tv. 18. § (2a) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „Tny. tv. 18. § (2a) bekezdésében” szöveg,
h) 68/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel” szöveg,
i) 68/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „munkavállalói munkakör elfogadására tekintettel honvédelmi szervezetnél munkaviszonyt” szövegrész helyébe az „álláshely vagy munkakör elfogadására tekintettel honvédelmi szervezetnél a kormányzati szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt” szöveg,
j) 68/J. § (5) bekezdésében az „az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 1. §-ában” szövegrész helyébe a „a Kit. 1. § (1) bekezdésében” szöveg,
k) 69. § (3) bekezdésében az „a kormányzati szolgálati viszonyba” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyba, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba” szöveg,
l) 98. § (1) bekezdésében az „Az alapkiképzésben” szövegrész helyébe az „Az alapkiképzésben, valamint miniszteri rendeletben meghatározott katonai szakmai felkészítésben” szöveg,
m) 123. § (3) bekezdésében a „besorolási kategória figyelembevételével” szövegrész helyébe a „besorolási kategória és a (4)–(7) bekezdésben megállapított eltérések figyelembevételével” szöveg,
n) 140. § (5) bekezdésében az „A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény” szövegrész helyébe az „A Kit. vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény” szöveg,
o) 197. § (3) bekezdésében a „kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba vagy a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítenek” szöveg,
p) 238. § (2) bekezdés 18. pontjában a „folyósítására” szövegrész helyébe a „folyósítására, valamint az ösztöndíj elemeire, kiszámítási módjára, mértékére” szöveg,
q) 247/R. §-ában a „72. §-ával” szövegrész helyébe a „70. §-ával” szöveg,
r) 247/S. §-ában a „91. §-ával” szövegrész helyébe a „89. §-ával” szöveg,
s) 247/T. §-ában a „94. §-ával” szövegrész helyébe a „92. §-ával” szöveg
lép.
193. § Hatályát veszti a Hjt.
a) 34/A. §-ában az „állami szolgálati,” szövegrész,
b) 8. melléklete.
194. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:105. § (1) bekezdés b) pontjában a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányzati főhivatal” szöveg lép.
195. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Hivatal elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a.
(4) A Hivatal elnökhelyettesének havi illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a.”
196. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 18. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl]
„d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével.”
197. § A Ve. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.
(1a) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl államtitkári juttatatásra jogosult.”
198. § A Ve. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az elnökhelyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.
(1a) Az elnökhelyettes az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl helyettes államtitkári juttatatásra jogosult.”
199. § A Ve.
a) 68. § (1) bekezdésében az „állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg,
b) 329. § (1) bekezdésében az „a szavazást követő napon 10 óráig” szövegrész helyébe az „a szavazást követő harmadik napon” szöveg
lép.
200. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a továbbiakban: NEBtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bizottság elnöke a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre és államtitkári juttatásokra, a Bizottság tagja a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.”
201. § A NEBtv. a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § A Hivatal főigazgatója a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult, egyéb juttatásait a Bizottság elnöke szabályzatban állapítja meg.”
202. § Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontjában az „állami szolgálati,” szövegrész.
203. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„2a. állami vezető: a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár;”
204. § A Hszt. 26. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § Ha a szolgálati viszonyt létesítő személy a szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít szolgálati viszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.”
205. § A Hszt. 12. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
206. § A Hszt.
a) 154. § (2) bekezdésében az „és az egyéb pótlékokra jogosult” szövegrész helyébe az „és pótlékokra jogosult” szöveg,
b) 287/L. § (1) bekezdésében a „34. § (2)–(3) bekezdését” szövegrész helyébe a „34. § (2) és (3) bekezdését, 35/A. §-át” szöveg
lép.
207. § Hatályát veszti a Hszt.
a) 57. alcím címében, 283. §-ában, 288/E. § (4) bekezdés e) pontjában az „állami szolgálati,” szövegrész,
b) 305. § (3) bekezdés b) pontjában az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti” szövegrész.
208. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 12. § (2) bekezdésében a „kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, munkaviszonyban álló vagy” szöveg lép.
209. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 181. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hatóság elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a. Az illetményen túl a Hatóság elnöke a minisztert megillető juttatásra jogosult.”
210. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
a) 9. § (8) bekezdés g) pontjában az „állami szolgálati,” szövegrész,
b) 147. § (2) bekezdés d) pontjában az „, állami szolgálati” szövegrész.
211. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Mód. tv.) 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„4. központi államigazgatási szerv: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szerv, a Kormány kivételével;”
212. § Hatályát veszti a Mód. tv. 1. § (2) bekezdés a) pontjában az „ , állami tisztviselőként” szövegrész.
213. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 1. § (1) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya)
„h) az 58. § (14) bekezdése a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyban álló személyekre”
(terjed ki.)
214. § (1) A Külszoltv. 2. § 5a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„5a. életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen tartózkodik az állomáshelyen, ha a tartós külszolgálat megkezdését követően az állomáshelyen lakóhelyéül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően az állomáshelyen folytatja, valamint a közüzemi szolgáltatásokat személyesen az állomáshelyen veszi igénybe;”
(2) A Külszoltv. 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„7. hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok végrehajtásával, továbbá a külképviseleti hálózat valamint az egyes külképviseletek működésével irányításával és fenntartásával, a külszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, valamint a külképviseleti biztonság fenntartásával és kockázati kitettségének csökkentésére irányuló kapcsolatos érdek;
8. hozzátartozó: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálaton, az állomáshelyen tartózkodó házastársa, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettársa vagy bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint kiskorú vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke);”
(3) A Külszoltv. 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„17. szakdiplomata: az a diplomata, akit kormányzati igazgatási szerv egy ágazati szakmai feladat külképviseleten történő ellátására a kihelyező szervnél tartós külszolgálati kihelyezésre jelöl és határozott időre helyez át, vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásra – vezényel a kihelyező szervhez, vagy a 36. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint közvetlenül a kihelyező szerv nevezi ki a külszolgálata, illetve az azt megelőző felkészülés idejére szóló határozott időre;”
215. § A Külszoltv. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tartós külszolgálati munkakörök vonatkozásában a kihelyező vezető a kihelyezés feltételeként az orvosi alkalmasságon túl pszichológiai alkalmasságot is előírhat feltételként.”
216. § A Külszoltv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező vezető az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb további 90 napos időtartammal hosszabbíthatja meg.”
217. § A Külszoltv. 20. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tartós külszolgálatot a kihelyezés visszavonásával a kihelyező vezető megszünteti, ha a kihelyezett)
„b) az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve a kihelyező vezető által elrendelt soron kívüli orvosi vizsgálaton – neki felróhatóan – nem jelenik meg,”
218. § A Külszoltv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben nem kerül sor az (1) bekezdés szerinti álláshelyre történő helyezésre, – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt az erről rendelkező okiratban meghatározott, de legfeljebb a 11. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyen belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés időtartama alatt a kihelyező vezető iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kormánytisztviselőt kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti. A belföldi felkészülési állományból a kihelyező szerv betölthető álláshelyére történő helyezése során az (1) bekezdésben a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követő álláshelyre helyezésre vonatkozóan megállapított szabályok alkalmazandóak. A kihelyező vezető a belföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselő számára kijelölheti a kihelyező szerv azon belföldi szervezeti egységét, ahol a belföldi felkészülőnek a belföldi felkészülési kötelezettségét a kihelyező szerv alapfeladatai ellátásában történő közreműködés révén teljesítenie kell.
(2a) A kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a külszolgálata megszűnése vagy megszüntetése napjától a (2) bekezdés szerinti belföldi felkészülés ideje alatt – ide nem értve a 11. § (5c) bekezdése szerinti időtartamot – a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményre jogosult. A belföldi felkészülés alatt a kormánytisztviselő cafetériajuttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.”
219. § (1) A Külszoltv. 25. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat állomáshelyén tartózkodó, a 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozónak minősülő minden gyermek után)
„c) a gyermek születésétől a középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb huszonegyedik életévének betöltéséig gyermeknevelési költségtérítés”
(illeti meg, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek Magyarországon folytatja tanulmányait, de életvitelszerűen
Magyarországgal szomszédos országban lévő állomáshelyen tartózkodik.)
(2) A Külszoltv. 25. § (15) és (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(15) Ha a kihelyezett hozzátartozója egy naptári hónapban 10 napnál többet tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett az adott hónapban a hozzátartozója alapján őt megillető 24. § (7) bekezdése szerinti juttatásra nem jogosult.
(16) Ha a kihelyezett jogosultsága a (15) bekezdés alapján a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra három egymást követő hónapban megszűnik, a kihelyezett (15) bekezdés szerinti hozzátartozóját a kihelyező okiratból törölni kell.”
(3) A Külszoltv. 25. §-a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Ha a kihelyezett végleges berendelés esetén az állomáshelyet a berendelést megelőzően bármilyen távolléti jogcímen elhagyta, azaz az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodása megszűnt, akkor költségtérítés nem jár részére.
(19) Ha a kihelyezési okiraton szereplő hozzátartozók az állomáshelyet a tartós külszolgálat befejező időpontja előtt elhagyták, akkor a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig számfejthető. Amennyiben a kihelyezett az állomáshelyet szabadság miatt a hozzátartozókkal együtt hagyja el, de a hozzátartozók nem térnek vissza az állomáshelyre, és az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodás részükről befejeződött, a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig jár.”
220. § A Külszoltv. 29/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapok a külképviseletre kihelyezett számára szabadnapoknak minősülnek, amelyet a rendkívüli munkavégzés, készenlét és ügyelet időtartamának külképviseleten történő elszámolásakor figyelembe kell venni. Ha a kihelyezett rendes szabadságát vagy egyéb engedélyezett távollétét nem a fogadó államban tölti, abban az esetben a kihelyezett esetében a szabadság megállapítása tekintetében a magyarországi munkarendet kell figyelembe venni, a fogadó állam munkaszüneti napja ez idő alatt e törvény szerinti szabadságnak minősül.”
221. § A Külszoltv. 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a kihelyező szerve belső szabályzatában meghatározott tartós légszennyezettségű állomáshelyenként megállapítva az oda kihelyezettek részére a tárgyévben időarányosan megállapított 5 nap rekreációs szabadság jár. A rekreációs szabadság a tárgyév utolsó napjáig adható ki és a kihelyezett eddig az időpontig veheti igénybe.
(3) A felkészülés és a tartós külszolgálat időtartamára járó alap- és pótszabadságot a felkészülési állományban lévőknek és a kihelyezettnek a felkészülése és a tartós külszolgálata időtartama alatt igénybe kell vennie. A szabadság kiadása a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján történik. A kihelyezés évében a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján meghatározott és fel nem használt szabadságnapok a tartós külszolgálatra való kihelyezést követően a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján vehetők igénybe. A kihelyező szerv szakdiplomaták esetében csak a tartós külszolgálat időtartama alatt keletkező, időarányos szabadságot adja ki.”
222. § (1) A Külszoltv. 36. § (3)–(4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (4c) és (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakdiplomata-álláshelyre vonatkozó pályázatot a szakminiszter hirdeti meg és bírálja el. A szakdiplomata személyére a pályázat eredménye vagy kivételesen, kijelölés alapján a szakminiszter tesz javaslatot a kihelyező vezetőnek. Kihelyezésre akkor kerülhet sor, ha a szakminiszter személyi javaslatával a kihelyező vezető egyetért. A szakdiplomata-álláshely betöltésére jelöltnek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését a szakminisztérium vezetője kezdeményezheti.
(4) A felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére, az érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkező, a (3) bekezdés szerint jóváhagyott, kihelyezésre jelölt személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére, ha
a) a szakminisztériummal határozatlan idejű kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban áll – a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti külszolgálati kirendeléssel, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 62. §-a szerinti más szervhez történő vezényléssel vagy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 51. §-a szerinti más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényléssel – a kihelyező szerv 11. § (1) bekezdése szerinti központosított álláshely-állományába kerül és beosztási okiratát a kihelyező szerv vezetője módosítja, vagy
b) a szakminisztériummal kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban nem áll, a kihelyező szerv vezetője a tartós külszolgálati felkészülés, illetve a tartós külszolgálati kihelyezés idejére szóló határozott idejű kinevezéssel – a kormányzati igazgatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései és a 11. § szerint – a 11. § (1) bekezdése szerinti központosított álláshelyállományába kormánytisztviselőnek kinevezi.
(4a) A 36. § (4) bekezdés a) pontja szerinti vezénylés esetén a hivatásos állomány vezényelt tagja a kihelyező szervhez történő vezénylést követően a tartós külszolgálat idejére a 11. § (3) bekezdés szerinti tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egység állományába kerül kinevezésre kormánytisztviselőnek.
(4b) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vezénylés esetén a Hszt. és a Hjt. illetményre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező szerv állományába vezényelt a kormánytisztviselői kinevezése idejére illetményként kizárólag a 11. § (4) bekezdése szerinti díjazásra jogosult, a kihelyező szervnél a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőket megillető egyéb juttatások, illetve tartós külszolgálatra történő kihelyezése esetén kizárólag az e törvény szerinti díjazás és egyéb juttatások illetik meg.
(4c) A kihelyező szerv a Hszt. alapján vezényelt állományt érintő munkáltatói intézkedéseinek egy példányát megküldi a vezénylő szerv részére.
(4d) Amennyiben a jóváhagyott szakdiplomata jelölt a kihelyező szervvel jogviszonyban áll, a kihelyező szerv beosztási okiratának módosításával a tartós külszolgálati kihelyezés e törvény szerinti szabályai szerint készíti fel, illetve helyezi ki tartós külszolgálatra azzal, hogy amennyiben a kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a szakdiplomata álláshely betöltésére szóló tartós külszolgálati kihelyezése megszűnése vagy megszüntetését követően a 21. § alapján helyezheti el.”
(2) A Külszoltv. 36. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén
a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény külszolgálati kirendelésre vonatkozó szabályai szerint a szakdiplomatát vissza kell rendelni a kirendelő kormányzati igazgatási szervhez vagy a Hszt., Hjt. szabályai szerint a vezénylését meg kell szüntetni,
b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakdiplomata határozott idejű kinevezése a kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint az 58. § (12) bekezdése szerint – törvény erejénél fogva – megszűnik.”
(3) A Külszoltv. 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén a szakdiplomata a szakminisztérium vagy a szakminisztérium irányítása vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével. A visszahelyezésről a kihelyező szerv vezetője, a szakminiszterrel egyeztetve intézkedik.”
223. § A Külszoltv. 58. §-a a következő (12)–(14) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A tartós külszolgálat idejére szóló határozott időre kinevezett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a tartós külszolgálati munkakör betöltésére szóló pályázati döntés, vagy a kijelölésnek a kihelyező vezető részéről történő visszavonásával, a tartós külszolgálati felkészülés, illetve a tartós külszolgálati kihelyezés megszűnésével vagy megszüntetésével, együttesen, mint a határozott idejű kinevezésre vonatkozó bontó feltétel bekövetkezte miatt a határozott idejű kinevezésnek a lejártával, a törvény erejénél fogva megszűnik.
(13) A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti célhoz köthető feladat végrehajtásában a kormányzati igazgatásról szóló törvényben, valamint annak végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a 10. § (1) bekezdés szerinti szervnél foglalkoztatott munkavállaló is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.
(14) A Magyar Diplomáciai Akadémiában folytatott képzés támogatására, valamint a diplomata képzés rendszerében történő tanulmányok támogatására, illetve a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek ágazati szintű fejlesztésére és elsajátítására a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett külügyi szakmai ösztöndíjprogram (a továbbiakban: ösztöndíjprogram) működik. Az ösztöndíjprogram keretében az ösztöndíjas a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonya keretében az általa végzett tevékenység támogatására a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott és az ösztöndíjszerződésben foglalt feltételek szerint ösztöndíjra és költségtérítésre jogosult. Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül. Az ösztöndíjprogram keretében az ösztöndíjas jogiszonyára a kormányzati igazgatásról szóló törvény 88. §-a szabályait megfelelően kell alkalmazni.”
224. § A Külszoltv. 58/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58/C. § (1) E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésekor
a) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett kihelyező szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: minisztérium) által e törvény szerinti tartós külszolgálatra történő kihelyezés céljából határozott időre más kormányzati igazgatási szervhez áthelyezett,
b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. §-a szerinti nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenységet folytató vagy
c) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél átmenetileg jogviszonyt létesített
azon kormánytisztviselő, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, az e törvény 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselőnek minősül, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre jogosult. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A határozott idejű áthelyezés, a nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenység vagy állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél fennálló átmenetileg létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti esetben a kormánytisztviselő vonatkozásában a kihelyező szerv a 21. § szerinti, az átmeneti belföldi felkészülési állományba tartozó kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre jogosult.
(3) E törvény szerinti azon kormánytisztviselőt, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat
a) az e törvény hatálya alá tartozó másik kihelyező szervnél történő tartós külszolgálati kihelyezés érdekében történő külszolgálati kirendelés esetén,
b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. §-a szerinti vagy ezzel egyenértékű tevékenység esetén,
c) – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 104. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően – állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve nemzetközi vagy regionális szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél külügyi, külpolitikai, nemzetközi vagy egyéb diplomáciai tevékenység megkezdése érdekében történő átmeneti jogviszony létesítése esetén, vagy
d) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti esetben
annak időtartamára a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, külföldi felkészülési állományba helyezi. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett az a)–c) pont szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre, a d) pont szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményre jogosultak.
(4) A (3) bekezdése szerint a kormánytisztviselő jogviszonyára a (3) bekezdése szerinti időtartam megszűnését vagy megszüntetését követően – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, belföldi felkészülési állományba történő áthelyezésével – a 21. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre, a (3) bekezdés d) pont szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményre jogosultak.”
225. § A Külszoltv. 20. alcíme a következő 58/E. §-sal egészül ki:
„58/E. § E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.”
226. § A Külszoltv. 59. § (2) bekezdése a következő r) és s) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)
„r) az ösztöndíjprogram részletes szabályait, az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének,
s) az ágazati működésre vonatkozó szakpolitikai tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását elősegítő képzések”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
227. § (1) A Külszoltv. 1. § (1) bekezdés e) pontjában az „illetve” szövegrész helyébe az „a 10. § (1) bekezdése, illetve az 58. § (13) bekezdése tekintetében a kihelyező szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőre, munkavállalóra, valamint” szöveg lép.
(2) A Külszoltv. 21. § (3) bekezdésében a „határidőig” szövegrész helyébe a „vagy a (2) bekezdés szerint a kihelyező vezető által a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre történő áthelyezésről rendelkező okiratban meghatározott határidőig” szöveg lép.
228. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény
a) 7. § (4) bekezdésében a „kormányzati igazgatásról szóló CXXV. törvény 262. §” szövegrész helyébe a „kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 263. §” szöveg,
b) 15. §-ában a „közszolgálati tisztviselőkre” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőkre” szöveg,
c) 18. § (2)–(4) bekezdésében a „munkakört” szövegrész helyébe az „álláshelyet” szöveg,
d) 18. § (2) bekezdésében a „munkakör” szövegrész helyébe az „álláshely” szöveg,
e) 21. § (8) bekezdésében és 22. § (5) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (1)–(1c) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „Kit. 82. § (1)–(4) bekezdésében” szöveg
lép.
229. § Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 12. pont n) alpontja.
230. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) 3. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A honvédelmi alkalmazott önkéntes tartalékos jogviszonyt nem létesíthet.
(5) A hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony mellett létesített honvédelmi alkalmazott jogviszonyban a (2) bekezdésben meghatározott többletkötelezettség nem vállalható.”
231. § (1) A Haj.tv. 21. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntethető:)
„b) áthelyezéssel az e törvény és
ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény,
bb) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény,
bc) a hivatásos és szerződéses katonák szolgálati viszonyát, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát szabályozó jogszabályok,
bd) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény”
(hatálya alá tartozó munkáltatók között,)
(2) A Haj.tv. 21. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között az áthelyezés háromoldalú megállapodással történik.
(7) A (6) bekezdés szerinti megállapodással történő áthelyezés esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. Ebben az esetben próbaidő nem köthető ki.”
232. § (1) A Haj.tv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A honvédelmi szervezet személyében a jogszabály rendelkezése folytán bekövetkező olyan változás esetén, ha a honvédelmi szervezet egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya – a (3) és (4) bekezdésben, valamint a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogállásváltozás időpontjában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.”
(2) A Haj.tv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közszolgálati tisztviselőkről szóló, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett honvédelmi alkalmazottal, ebben az esetben a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnéséről a honvédelmi alkalmazottat az átadás napjával írásban értesíteni kell. A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a honvédelmi alkalmazott számára a 42. § (2) és (4)–(7) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – kell megfizetni.”
(3) A Haj.tv. 25. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a honvédelmi alkalmazottat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyra, közszolgálati jogviszonyra, az igazságügyi szolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(6) Határozatlan időtartamú honvédelmi alkalmazotti jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan időtartamú közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a honvédelmi alkalmazotti jogviszony teljes munkaidős közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.”
(4) A Haj.tv. 25. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló vezető honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának átalakulását követően – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati, igazságügyi szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.
(9) Az (1) bekezdéstől eltérően a honvédelmi alkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakul át, ha a honvédelmi alkalmazott a munkakörére tekintettel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alá tartozó munkáltatóval nem közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a honvédelmi alkalmazott átalakulás utáni munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) az átalakulást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaviszonyban már nem áll fenn. Az alapbérbe a honvédelmi alkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek. A munkabérről való tájékoztatást a jogviszony átalakulását követő hatvan napon belül meg kell adni. E bekezdés alkalmazása során alkalmazni kell a (2) és (3) bekezdést, továbbá a (6)–(8) bekezdést.”
233. § A Haj.tv. 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A honvédelmi szervezetek köznevelési feladatot ellátó szervezeti egységénél pedagógus-munkakörben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató az oktatással összefüggő feladatok ellátására.”
234. § A Haj.tv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A pótszabadság a honvédelmi alkalmazottat alapszabadságán felül – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [54. § (1) bekezdése] és a munkakör [54. § (5) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.”
235. § (1) A Hajtv. 83. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
„k) a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, valamint munkaviszonyban,
l) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban”
(töltött időt.)
(2) A Haj.tv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesítő személy a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül létesít honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Ebben az esetben próbaidő nem köthető ki.”
236. § A Haj.tv. 97. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A (8) bekezdésben meghatározott időpontig – a 4. § (6) bekezdésétől eltérően – az Mt. 56. § (1) bekezdésének kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(9b) A (8) bekezdésben meghatározott időpontig – a 4. § (6) bekezdésétől eltérően – az Mt. 135. § (3) bekezdését alkalmazni kell.”
237. § A Haj.tv. a következő 104. §-sal egészül ki:
„104. § E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 3. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően többletkötelezettséget vállaló honvédelmi alkalmazottra kell alkalmazni.”
238. § A Haj.tv.
a) 78. § (3) bekezdésében a „70–75. § szerinti pótlékot” szövegrész helyébe a „70–74. § szerinti pótlékok közül azokat, amelyek a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megilletik, valamint a 75. § szerinti illetménykiegészítést” szöveg,
b) 97. § (8) bekezdés a) pontjában a „2019. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2020. december 31-ig” szöveg,
c) 97. § (8) bekezdés b) pontjában a „2019. december 31-én” szövegrész helyébe a „2020. december 31-én” szöveg
lép.
239. § Hatályát veszti a Haj.tv.
a) 3. § (1) bekezdésében a „szakterületének megfelelő” szövegrész,
b) 93. § 23. pontjában a „szakterületnek megfelelő” szövegrész.
240. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–11. §, a 12. § (2) bekezdése, a 13–15. §, a 16. § (2) bekezdése, a 17–83. §, 86–89. §, a 91–96. §, a 98–140. §, a 147–163. §, a 165–171. §, a 172. § c)–e) pontja, a 173–228. §, a 230–239. § és az 1–4. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 84. §, a 85. §, a 90. §, a 97. §, a 141–146. §, a 172. § a) és b) pontja és a 229. § 2020. február 27-én lép hatályba.
(4) A 12. § (1) bekezdése 2020. március 1-jén lép hatályba.
(5) A 16. § (1) bekezdése 2020. június 1-jén lép hatályba.
241. § (1) E törvény
a) 84. §-a, 85. § c) pontja és 90. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 123. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
c) 124. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,
d) 127–135. §-a, 137. §-a és 138. § a)–e) és g) pontja az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján,
e) 147. és 148. §-a az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján,
f) 150–152. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,
g) 154. és 155. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
h) 157. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
i) 170. §-a az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján,
j) 171. § a) pontja, valamint 172. § c) és d) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
k) 195. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján,
l) 196–198. §-a és 199. § a) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
m) 199. § b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 172. § b) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
1. A Kit. 3. melléklete a következő I/C. ponttal egészül ki:
„I/C. unokája, unokái
1. családi és utóneve
2. születési helye, ideje
3. anyja születési családi és utóneve
4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye
5. adóazonosító jele
6. társadalombiztosítási azonosító jele”
2. A Kit. 3. melléklet IV. pont 8. alpontja helyébe a következő alpont lép:
„8. közigazgatási versenyvizsga, illetve egyéb, az álláshely betöltéséhez szükséges vizsgák adatai”
3. A Kit. 3. melléklet IV. pont 24. alpontja helyébe a következő alpont lép:
„24. kötelező és önkéntes elhatározás alapján teljesített képzésre vonatkozó információk”
4. A Kit. 3. melléklet IV. pont
a) 6. alpontjában a „jubileumi jutalom” szövegrész helyébe a „szolgálati elismerés” szöveg,
b) 11. alpontjában a „jogosítvány” szövegrész helyébe a „gépjárművezetői engedély” szöveg,
c) 15. alpontjában a „célprémiumra” szövegrész helyébe a „céljuttatásra, célprémiumra” szöveg,
d) 28. alpontjában a „vizsgálat” szövegrész helyébe az „ellenőrzés” szöveg
lép.
1. A Kit. 4. melléklete I. pontja a következő 5. alponttal egészül ki:
„5. fénykép”
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 1. pontja a következő 1.12. alponttal egészül ki:
(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.12. a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátás.”
1. A Hszt. 12. melléklete „Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategória fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai” alcímében
a) az „A” munkaköri kategória táblázat E):2–E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [E) | ||
| (1.) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] | |
| (2.) | 245 000 | |
| (3.) | 275 000 | |
| (4.) | 305 000 | |
| (5.) | 340 000 | |
| (6.) | 370 000 | |
| (7.) | 400 000 | |
| ” |
b) a „B” munkaköri kategória táblázat B):2 mezője helyébe a következő mező lép:
| „ | ||
| [B) | ||
| (1.) | Felső határ (Ft)] | |
| (2.) | 525 000 | |
| ” |
2. A Hszt. 12. melléklete „Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai” alcímében
a) a „C” munkaköri kategória táblázat E):2–E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [E) | ||
| (1.) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] | |
| (2.) | 280 000 | |
| (3.) | 305 000 | |
| (4.) | 335 000 | |
| (5.) | 360 000 | |
| (6.) | 385 000 | |
| (7.) | 410 000 | |
| ” |
b) a „D” munkaköri kategória táblázat E):2–E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [E) | ||
| (1) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] | |
| (2.) | 340 000 | |
| (3.) | 365 000 | |
| (4.) | 380 000 | |
| (5.) | 405 000 | |
| (6.) | 435 000 | |
| (7.) | 485 000 | |
| ” |
c) az „E” munkaköri kategória táblázat E):2–E):7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [E) | ||
| (1) | A fizetési fokozat szerinti illetmény felső határa (Ft)] | |
| (2.) | 380 000 | |
| (3.) | 410 000 | |
| (4.) | 445 000 | |
| (5.) | 475 000 | |
| (6.) | 505 000 | |
| (7.) | 540 000 | |
| ” |
3. A Hszt. 12. melléklete „Vezetői munkaköri osztály” alcím C):1–C):3 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
| „ | ||
| [C) | ||
| A vezetői munkaköri kategória szerinti illetmény felső határa (Ft)] | ||
| (1.) | 1 055 000 | |
| (2.) | 840 000 | |
| (3.) | 735 000 | |
| ” |
