1. § (1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jegyző építésügyi igazgatási feladatainak ellátását biztosítja (a továbbiakban együtt: államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon), 2020. március 1. napján – a feladat ellátásának időtartamára – az állam ingyenes használatába kerül. A használati jogot a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.
(2) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.
(3) Az ingyenes használati jog alapításához kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a települési önkormányzatok polgármesterei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai (a továbbiakban: felek) között megkötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendezi.
(4) Ha az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon nem a települési önkormányzat tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés alapján a használatában van, a fővárosi és megyei kormányhivatal a használat időtartama alatt, annak időtartamára – a megállapodásban tett erre irányuló nyilatkozata alapján – beléphet a bérleti vagy más szerződésbe a települési önkormányzat helyébe.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult az államigazgatási feladat ellátását biztosító ingó vagyon feletti ingyenes használat jogát – szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával – az állam tulajdonában lévő vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nem terheli a települési önkormányzatot az ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben az átvételre kerülő jegyzői építésügyi igazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlan vagy ingatlanrész állami tulajdonba adását ajánlja fel és erről a felek megállapodásban megegyeznek.
(8) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyonba tartozó ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát az államnak felajánlani. Amennyiben a települési önkormányzat másik ingatlant felajánlani nem képes, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkísérel a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról.
(9) A (7) bekezdés alapján az állam tulajdonába kerülő vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen a fővárosi és megyei kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(11) Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő használati jog, illetve a (7) bekezdés szerinti tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes.
(12) A magyar állam és a települési önkormányzatok az ingyenes használatba vételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.
(13) A feleknek a megállapodást 2020. január 31. napjáig kell megkötni. A határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog alapítását nem akadályozza.
(14) A megállapodásban a polgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a megállapodás mellékletét képező teljességi nyilatkozattal.
(15) A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyona elidegenítésére és megterhelésére 2020. március 1. napjáig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat a 2019. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2019. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól – a települési önkormányzat kérelmére – felmentést ad.
(16) Ha a felek között a (13) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2020. február 15. napjáig határozattal létrehozza a megállapodást, vagy határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a közigazgatási perre tekintet nélkül végrehajtható.
(17) A közigazgatási határozattal szemben azonnali jogvédelemnek nincs helye. A bíróság a perben 8 napon belül jár el.
(18) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatával szembeni keresetlevél benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti.
2. § (1) *
(2) *
(3) *
(4) A Kkt.
a) *
b) *
c)–f) *
lép.
(5) *
3. § *
4. § (1) *
(2) Az Flt. 57/C. §-a a következő (3b)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nyugdíj-megállapítás céljából az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)–ae) alpontjában, 1. pont b)–d) pontjában szereplő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel átveheti.
(4) A pártfogó felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv a pártfogolt számára előírt külön magatartási szabályok ellenőrzése céljából az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)–ae) alpontjában, 1. pont c)–d) pontjában, 2. pont a) pont aa) alpontjában és 2. pont b) pont ba)–bc) alpontjában szereplő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel átveheti.”
(3) *
5–6. § *
7–8. § *
9. § (1) *
(2) Az Nytv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:
a) a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv a lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében,
b) a nyugdíj-megállapító szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
c) a családtámogatási ügyben eljáró hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
d) a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésével, valamint a jogosulatlan vadászattal, illetve halászattal kapcsolatos feladatai ellátásához,
e) a növény- és talajvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
f) a környezet- és természetvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
g) élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatai ellátásához,
h) erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésével, erdészeti jogsértésekkel összefüggő feladatai ellátásához,
i) ingatlan-nyilvántartási hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
j) a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs elbírálási és megállapítási feladatai ellátásához,
k) szociális hatóság pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításával összefüggő feladatai ellátásához,
l) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
m) az egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
n) a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
o) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
p) a fogyasztóvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
q) a kereskedelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
r) a jogi segítségnyújtó szolgálat, a pártfogó felügyelői szolgálat, valamint az áldozatsegítő szolgálat jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
s) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához,
t) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához.”
(3)–(4) *
10. § *
11. § *
12. § (1) *
(2) *
(3)–(4) *
(5) A Szoc. tv.
a) *
b) *
lép.
(6) *
13. § (1)–(2) *
(3) *
(4) A Bt.
a) *
b) *
lép.
(5) Hatályát veszti a Bt.
a)–c) *
d)–e) *
f) *
g) *
h) *
14. § *
15. § (1)–(6) *
(7) Hatályát veszti az Mvt.
a) *
b) *
16. § *
17. § (1) *
(2)–(3) *
18. § *
19. § (1)–(2) *
(3) *
20. § *
21. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv a szükséges adatok átvétele érdekében az őstermelői nyilvántartáshoz az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít a munkaügyi és munkavédelmi hatóságnak a munkaügyi és munkavédelmi hatósági eljárással, ellenőrzéssel összefüggő feladatai ellátása céljából a (2) bekezdés a) és d)–e) pontjában szereplő adatokhoz.”
22. § (1)–(5) *
(6) Hatályát veszti a Tvt.
a) *
b) *
c) *
23. § (1) *
(2)–(5) *
24–27. § *
28. § (1)–(2) *
(3) *
(4)–(5) *
(6) *
(7) A Gyvt. XXI. Fejezete a következő alcím címmel és 142/A–142/D. §-sal egészül ki:
„Eseti gondnokok és eseti gyámok nyilvántartása
142/A. § (1) Ezen alcím hatálya kiterjed az eseti gondnokok és az eseti gyámok adatainak nyilvántartására (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás).
(2) A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja az eseti gondnokság és eseti gyámság alá helyezett személy jogai gyakorlásának elősegítése, illetve harmadik személyek jogainak védelme.
142/B. § (1) A nyilvántartás az eseti gondnok tekintetében a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:
a) az eseti gondnok
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
ae) lakcímét,
af) személyi azonosítóját,
b) az eseti gondnok kijelöléséről szóló döntést és annak ügyszámát,
c) az eseti gondnok kijelöléséről szóló döntést hozó hatóság megnevezését,
d) azon ügycsoportot vagy ügycsoportokat, amelyben az eseti gondnok jogosult eljárni.
(2) A nyilvántartás az eseti gyám tekintetében a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:
a) az eseti gyám
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) anyja születési családi és utónevét,
ae) lakcímét,
af) személyi azonosítóját,
b) az eseti gyám kijelöléséről szóló döntést és annak ügyszámát,
c) az eseti gyám kijelöléséről szóló döntést hozó hatóság megnevezését,
d) azon ügycsoportot vagy ügycsoportokat, amelyben az eseti gyám jogosult eljárni.
(3) Az (1)–(2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatokat a nyilvántartás közhitelesen tartalmazza.
142/C. § Az eseti gondnokot, illetve eseti gyámot kirendelő hatóság a nyilvántartásba történő bejegyzés céljából a döntését megküldi az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv) részére. A nyilvántartásba az adatokat a nyilvántartást vezető szerv jegyzi be.
142/D. § A nyilvántartást vezető szerv az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett a nyilvántartáshoz ingyenesen közvetlen hozzáférést biztosít.”
(8) *
(9) Hatályát veszti a Gyvt.
a)–c) *
d) *
29. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 59. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: *
„(11) A Nyilvántartáshoz az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztül hozzáfér
a) a környezet- és természetvédelmi hatóság a környezetkárosítást végzők beazonosítása érdekében,
b) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság a helyszíni munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések végrehajtása céljából.”
(2) Az Étv.
a) *
b) *
c) *
lép.
(3) *
30. § *
31. § (1) *
(2) *
(3) A Tny. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel
a) a munkaügyi és munkavédelmi, a családtámogatási, a rehabilitációs, a szociális és a gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, illetve munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés céljából a (2) bekezdés a)–f) és h) pontja,
b) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárása céljából a (2) bekezdés a)–f) és h) pontja,
c) az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a (2) bekezdés a)–e) és h) pontja szerinti adatok lekérdezésére jogosult.”
(4) *
(5) *
(6) Hatályát veszti a Tny.
a)–d) *
e) *
32. § (1) *
(2) Az Ebtv. 79. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az állami foglalkoztatási szerv, a rehabilitációs hatóság, a családtámogatási feladatokat ellátó szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, valamint a szociális igazgatás szerve a rá vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén a nyilvántartásba felvett adatok azon körét ismerheti meg – figyelemmel az Eüak. rendelkezéseire is – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel, amely tevékenységéhez közvetlenül szükséges.”
(3) Hatályát veszti az Ebtv.
a) *
b)–d) *
33. § (1) *
(2)–(3) *
(4) *
34. § (1) *
(2) Az Inytv. 72. § (1) bekezdése a következő f)–o) ponttal egészül ki:
[Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]
„f) a Kormány által a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szerv a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
g) a mezőgazdasági igazgatási szerv, a környezet- és természetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
h) a gyámhatóság a gondnoksági ügyekben a gondnokolt ingatlanvagyonának megismerése céljából szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
i) a szociális hatóság pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása céljából szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
j) az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
k) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés és az annak alapján induló hatósági eljáráshoz szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
l) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
m) a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
n) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze,
o) * a fővárosi és vármegyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze.”
(3) *
(4) Hatályát veszti az Inytv.
a)–g) *
h)–i) *
35. § *
36–38. § *
39. § (1) *
(2) *
40. § (1)–(2) *
(3) *
(4) *
(5) *
41. § *
42. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdése a következő h)–k) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„h) a kereskedelmi hatóság az utazásszervezői tevékenységgel összefüggő eljárások és az azokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátásához a 9. § (1) bekezdésében foglalt adatokat,
i) a szociális hatóság a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításához a 9. § (1) bekezdésében foglalt adatokat,
j) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához a 9. § (1)–(1b) bekezdésében foglalt adatokat,
k) a környezet- és természetvédelmi hatóság a környezetkárosítást végzők beazonosítása érdekében a 9. § (1) bekezdésében foglalt adatokat.”
(2) *
43–44. § *
45. § (1)–(3) *
(4) *
46. § *
47. § (1) *
(2) A Kötv. 72. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A hatóság a 71. § (1) bekezdése szerinti védettség tényére vonatkozó adatok átadásához az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnak az építésfelügyeleti ellenőrzés, szabálytalan építési tevékenységgel kapcsolatos építésrendészeti eljárás lefolytatása céljából.”
(3) *
(4) Hatályát veszti a Kötv.
a) *
b) *
48. § (1)–(3) *
(4) Hatályát veszti az Nsztv.
a) *
b) *
49–50. § *
51. § (1) *
(2) *
52. § *
53. § *
54. § *
55. § (1)–(2) *
(3) *
56. § *
57. § *
58. § (1) *
(2)–(3) *
59. § *
60. § (1) *
(2)–(8) *
61–62. § *
63. § (1) *
(2) Az Evt. 39. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít)
„i) a környezet- és természetvédelmi hatóság részére az erdészeti hatósági eljárásban természetvédelmi szakkérdés vizsgálata, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységek természetvédelmi szempontú korlátozása érdekében szükséges erdők”
(Adattárban nyilvántartott adataihoz.)
(3)–(5) *
64. § (1)–(2) *
(3) *
(4) *
65. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kgfbtv.) 47. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kötvénynyilvántartás a 46. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat automatikusan és díjmentesen szolgáltatja a Kknyt. szerinti járműnyilvántartásnak.”
(2) *
66–67. § *
68. § (1)–(4) *
(5)–(6) *
(7) Az Evectv.
a)–c) *
d) *
e)–f) *
g) *
lép.
(8) Hatályát veszti az Evectv.
a)–d) *
e) *
f) *
g) *
h)–k) *
69. § (1)–(3) *
(4) Az At. 81/A. § (1) bekezdése a következő e)–f) ponttal egészül ki:
[Az elektronikus anyakönyvben, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, az okirat-nyilvántartásban és a jogosultsági nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot jogosult megtekinteni és átvenni, valamint az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]
„e) a kormányablak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyek személyi adatainak ellenőrzése, valamint a családi kapcsolatok fennállásának megállapítása, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése céljából,
f) a gyámhatóság a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából.”
(5) *
(6)–(7) *
70. § *
71–75. § *
76. § (1)–(6) *
(7) Az Mmtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az (1) bekezdésben meghatározott adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – igénylésére jogosult. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(8) Az Mmtv. 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az állami foglalkoztatási szerv, a munkaügyi és munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ellátásokat megállapító szerv, az egészségbiztosítási szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztüli hozzáféréssel jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – lekérdezésére. A társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(9) *
77–80. § *
81. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. § (18a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18a) A természetvédelmi hatóság egyedi hatósági feladatok ellátása és hatósági nyilvántartások vezetése érdekében, a természet védelméért felelős miniszter – természetvédelmi hatósági hatáskörében – a természetvédelmi törzskönyvek vezetése, továbbá a nemzeti park igazgatóságok a természetvédelmi törzskönyvek adatainak gyűjtése és nyilvántartása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztül hozzáférhetnek a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt adatbázisoknak ezen feladatok ellátásához szükséges adataihoz”.
(2) *
82–83. § *
84. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró hatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.”
(2) A Ptk. 6:20. § (5) bekezdésében az „A gyámhatóság” szövegrész helyébe az „Az eljáró hatóság” szöveg lép.
(3) *
85–86. § *
87. § *
88–92. § *
93. § *
94. § *
95. § (1) *
(2) *
96. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. §-a a következő (28) és (29) bekezdéssel egészül ki:
„(28) A felsőoktatási információs rendszerből az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a kormányablaknak, a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, valamint a rehabilitációs hatóságnak a feladatellátásához szükséges adatok tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít.
(29) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az óvodai nevelésben részvételre kötelezett gyermekek nyilvántartásából, illetve a tanköteles gyermekek nyilvántartásából
a) a családi pótlékra való jogosultság ellenőrzése céljából a tankötelezettség teljesítésére vonatkozó adatok tekintetében a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére,
b) az árvaellátáshoz kapcsolódó kérelmek elbírásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületet biztosít.”
97. § *
98. § (1) *
(2) *
(3) *
99. § *
100. § (1) * Ez a törvény – a (2)–(10) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § (2) bekezdése, (4) bekezdés a) és c)–f) pontja; a 4. § (1) bekezdése; a 7–8. §; a 9. § (1) bekezdése; a 10. §; a 12. § (3)–(4) bekezdése, (5) bekezdés a) pontja; a 13. § (1)–(2) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja, (5) bekezdés a)–c), f) és h) pontja; a 15. § (1)–(6) bekezdése, (7) bekezdés a) pontja; a 16. §; a 17. § (1) bekezdése; a 19. § (1)–(2) bekezdése; a 20. §; a 22. § (1)–(5) bekezdése, (6) bekezdés b) pontja; a 23. § (2)–(5) bekezdése; a 28. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése, (8) bekezdése, (9) bekezdés d) pontja; a 29. § (2) bekezdés a) és c) pontja; a 31. § (1) és (4) bekezdése, (6) bekezdés e) pontja; a 32. § (3) bekezdés a) pontja; a 33. § (2)–(3) bekezdése; a 34. § (4) bekezdés h)–i) pontja; a 35. §; a 39. § (2) bekezdése; a 40. § (1)–(2) bekezdése; a 41. §; a 42. § (2) bekezdése; a 43–44. §; a 45. § (1)–(3) bekezdése; a 47. § (4) bekezdés a) pontja; a 48. § (1)–(3) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja; az 51. § (1) bekezdése; az 52. §; az 54. §; az 57. §; az 58. § (1) bekezdése; az 59. §; a 60. § (2)–(6) bekezdése és (8) bekezdés a)–b) pontja; a 61. §; a 63. § (1), (3) bekezdése és (5) bekezdés a)–b) pontja; a 64. § (1)–(2) és (4) bekezdése; a 65. § (2) bekezdése; a 66. § (1) bekezdése; a 67. §; a 68. § (7) bekezdés d) pontja, (8) bekezdés a)–d), f) és h)–k) pontja; a 69. § (2)–(3) és (6)–(7) bekezdése; a 71. §; a 72. § (2)–(3) bekezdése; a 73. §; a 75. § (1)–(5) bekezdése; a 76. § (1)–(6) bekezdése; a 77. §; a 79. §; a 83. §; a 85. § (1) bekezdése; a 86. §; a 88. §; a 89. § (1) bekezdése; a 90–91. §; a 94. §, a 95. § (1) bekezdése; a 98. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 60. § (1) bekezdése 2020. január 2-án lép hatályba.
(4) A 64. § (3) bekezdése 2020. február 1-jén lép hatályba.
(5) A 2. § (1), (3) bekezdése, (4) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése; a 3. §; a 4. § (3) bekezdése; az 5–6. §; a 11. §; a 12. § (1) bekezdése, (5) bekezdés b) pontja, (6) bekezdése; a 13. § (3) bekezdése, (4) bekezdés b) pontja, (5) bekezdés d)–e) és g) pontja; a 14. §; a 15. § (7) bekezdés b) pontja; a 17. § (2)–(3) bekezdése; a 18. §; a 19. § (3) bekezdése; a 22. § (6) bekezdés a) és c) pontja; a 23. § (1) bekezdése; a 24–27. §; a 28. § (3), (6) bekezdése és (9) bekezdés a)–c) pontja; a 29. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése; a 30. §; a 31. § (5) bekezdése és (6) bekezdés a–d) pontja; a 32. § (1) bekezdése és (3) bekezdés b)–d) pontja; a 34. § (1), (3) bekezdése és (4) bekezdés a)–g) pontja; a 36–38. §; a 39. § (1) bekezdése; a 40. § (5) bekezdése; a 45. § (4) bekezdése; a 46. §; a 47. § (4) bekezdés b) pontja; a 48. § (4) bekezdés b) pontja; a 49–50. §; az 51. § (2) bekezdése; az 53. §; az 55. § (3) bekezdése; az 56. §; az 58. § (2)–(3) bekezdése; a 60. § (7) bekezdése és (8) bekezdés c) pontja; a 62. §; a 63. § (4) bekezdése és (5) bekezdés c)–g) pontja; a 66. § (2) bekezdése; a 69. § (1) bekezdése; a 72. § (1) bekezdése; a 74. §; a 75. § (6) bekezdése; a 76. § (9) bekezdése; a 78. §; a 80. §; a 81. § (2) bekezdése; a 82. §; a 84. § (3) bekezdése; a 85. § (2) bekezdése; a 89. § (2) bekezdése; a 92. §; a 98. § (1) és (3) bekezdése; a 101. § (1) bekezdése; valamint az 1. melléklet 2020. március 1-jén lép hatályba.
(6) A 70. § 2020. március 31-én lép hatályba.
(7) A 68. § (1)–(4) bekezdése, (7) bekezdés a)–c) és e)–f) pontja, (8) bekezdés e) és g) pontja, a 95. § (2) bekezdése 2020. július 1-jén lép hatályba.
(8) A 9. § (3) és (4) bekezdése; a 93. § 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.
(9) * A 12. § (2) bekezdése, a 40. § (4) bekezdése és a 87. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
(10) * A 4. § (2) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése, a 21. §, a 28. § (7) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 31. § (2) és (3) bekezdése, a 32. § (2) bekezdése, a 34. § (2) bekezdése, a 42. § (1) bekezdése, a 47. § (2) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, a 65. § (1) bekezdése, a 69. § (4) és (5) bekezdése, a 76. § (7) és (8) bekezdése, a 81. § (1) bekezdése, a 84. § (1) és (2) bekezdése és a 96. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
101. § (1) Ha az ügyben e törvény hatálybalépésével a fellebbezés kizárttá válik, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a folyamatban lévő fellebbezési eljárást a fellebbezést kizáró rendelkezés hatálybalépését megelőzően hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő, folyamatban lévő elsőfokú ügyekben, valamint a folyamatban lévő peres eljárásokban az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.
(3) A folyamatban lévő ügyekben az e törvény hatálybalépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása e törvény hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.
(4) A (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó az e törvény hatálybalépésével a más szervhez kerülő, valamely hatóság eljárásában felhasználandó szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló, folyamatban lévő szakhatósági eljárásra.
(5) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárást az a szerv folytatja le, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.
102. § E törvény
a) 1. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, illetve 38. cikk (1) bekezdése alapján,
b) 16. § (1) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
c) 70. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
d) 85. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
103. § E törvény 35. §-a, 44. §-a, 48. § (1)–(3) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja, 58. § (1) bekezdése, 60. § (2) bekezdése, 66. § (1) bekezdése, 90. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
