A jogszabály mai napon ( 2020.03.30. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2019. évi CXIII. törvény

az öntözéses gazdálkodásról * 

Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § E törvény alkalmazásában:

1. harmadlagos mű: a vízügyi igazgatási szervek által kezelt és üzemeltett vízilétesítmény, valamint a mezőgazdasági öntözési igények tényleges felmerülésének helye között elhelyezkedő üzemi szintű mezőgazdasági vízellátást biztosító, öntözési célú vagy kettős működésű vízilétesítmény;

2. mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén mezőgazdasági termelőtevékenységet végez;

3. mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermesztés, kertészet, szaporítóanyag-termesztés, állattenyésztés, méhanya-szaporítás, halászat, haltenyésztés, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás;

4. öntözési kerület: az öntözési igazgatási szerv által hivatalból kijelölt, középszintű tervezési egység, amely több öntözési körzetet foglalhat magába;

5. öntözési körzet: az öntözési közösség működésére szolgáló terület, amely az öntözési közösség tagjai által öntözni kívánt földterületeket, valamint a közösség tagjai használatában nem álló közbeékelődött területeket foglalja magába, amelyeket az öntözési közösség elismeréséről szóló döntés tartalmaz.

2. § (1) Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult, amely alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.

(2) Az öntözési szolgalom a vízjogi engedélyben meghatározott engedélyest addig illeti meg, amíg a vízjogi engedély alapján folytatja tevékenységét.

(3) Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben alapítja, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében megküld az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a vízilétesítmény vízjogi engedélyesének személye megváltozik, kérelmére a vízügyi hatóság megállapítja az öntözési szolgalom új jogosultját és az erről szóló döntését az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés érdekében megküldi az ingatlanügyi hatóságnak.

(4) Ha a vízjogi engedélyes a tevékenységével felhagy, a vízügyi hatóság rendelkezik az öntözési szolgalom megszüntetéséről, és e döntését az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés érdekében megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a vízilétesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza, a vízügyi hatóság elrendeli a vízilétesítmény megszüntetését.

3. § (1) Az ingatlan tulajdonosát a 2. § (1) bekezdése szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás az ingatlan tulajdonosát

a) az öntözési szolgalom keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel, valamint

b) az ingatlan 2. § (1) bekezdése szerinti igénybevétele esetén - figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére -

illeti meg.

(2) A vízügyi hatóság határozatában rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról.

(3) A kártalanítás összegét a vízjogi engedélyes téríti meg az ingatlan tulajdonosának.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15 napon belül, az (1) bekezdés b) pontja szerinti kártalanítást pedig akkor kell megfizetni, ha az ingatlant igénybe veszik.

4. § (1) A meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz az üzemeltető engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján bármely mezőgazdasági termelő csatlakozhat, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag megfelel.

(2) Csatlakozás esetén a csatlakozó - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles

a) a harmadlagos mű csatlakozáskori értékének reá eső részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni;

b) a harmadlagos mű fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás időpontjától kezdődően viselni;

c) a csatlakozással kapcsolatban felmerült munkák elvégzéséről saját költségén gondoskodni.

(3) Az üzemeltetési engedélyes a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott költségek meg nem fizetése esetén a hozzájárulását visszavonhatja, amiről értesíti a vízügyi hatóságot. A hozzájárulás visszavonása esetén a vízügyi hatóság visszavonja a csatlakozó vízjogi engedélyét.

5. § Az öntözési igazgatási szerv öntözési kerületet jelöl ki a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek, a talajtani és vízföldtani adottságok, a domborzati és a vízrajzi viszonyok és az öntözés gazdaságossága figyelembevételével az öntözési célú vízilétesítmény hatásterületének megfelelően. Egy földrészlet csak egy öntözési kerület része lehet.

6. § (1) Az öntözési igazgatási szerv az öntözési kerület területére öntözésfejlesztési tervet készít, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

(2) Az öntözésfejlesztési terv tartalmazza az öntözési kerületben az öntözéssel összefüggő természeti feltételeket, a domborzati, vízrajzi, vízföldtani és talajtani adottságokat, amelyek figyelembevételével az öntözési igazgatási szerv meghatározza, hogy a kijelölt területen milyen természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételekkel lehetséges az öntözéses gazdálkodás folytatása.

(3) Az öntözésfejlesztési tervnek megfelelő öntözéses beruházáshoz és az öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati engedélyezési vagy szakhatósági eljárást.

(4) Az öntözésfejlesztési terv a benne meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig hatályos.

(5) Az öntözési kerületek kijelölését és az öntözésfejlesztési terveket a kormányzati honlapon közzé kell tenni.

(6) Az öntözési kerületeket és az öntözésfejlesztési terveket rendszeresen felül kell vizsgálni és módosítani kell, ha a kijelölés szempontjai vagy a természetvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati feltételek megváltoztak.

7. § (1) Öntözési közösségként olyan a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők.

(2) Az öntözési közösség az öntözési körzet területén

a) szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár,

b) kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár

öntözésének lehetőségét biztosítja.

(3) Öntözési közösségként kell elismerni azokat a termelői csoportokat, amelyek megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

8. § (1) Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelmeket az öntözési igazgatási szervhez kell benyújtani, aki a kérelmeket a szakmai véleményével együtt felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(2) Az öntözési közösségeket a miniszter ismeri el.

(3) A miniszter

a) az öntözési közösség kérelme és az öntözési igazgatási szerv szakmai álláspontja alapján egyedileg vizsgálja az elismerési feltételek meglétét és a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított 30 napon belül dönt az öntözési közösség elismeréséről;

b) ellátja az öntözési közösségek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;

c) az elismert öntözési közösségekről mindenki számára a kormányzati honlapon ingyenesen elérhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az öntözési közösség nevét, elérhetőségeit, öntözési körzetét, vezető tisztségviselőjének megnevezését.

(4) A miniszter az öntözési közösséget ellenőrzi, amely során megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elismerési feltételeknek. Ha az öntözési közösség nem felel meg valamely elismerési feltételnek, a miniszter határidő tűzésével felszólítja az öntözési közösséget az elismerési feltételeknek megfelelő működés helyreállítására. Ennek eredménytelen elteltét követően a miniszter az elismerést legfeljebb egyéves időtartamra felfüggeszti.

(5) A miniszter az elismerést visszavonja és a nyilvántartásból törli a közösséget, ha az elismerési feltételeknek megfelelő működés a felfüggesztés alatt sem áll helyre.

9. § (1) Az öntözési körzetet a miniszter az öntözési közösség elismerésében jelöli ki a vízrajzi, vízföldtani, domborzati viszonyok figyelembevételével az öntözési kerület határain belül.

(2) Az öntözési körzetet úgy kell kijelölni, hogy az öntözési közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki. Az öntözési körzet területe nem fedhet másik öntözési körzet területére.

10. § (1) Az öntözési körzet területére vagy a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelők által öntözni kívánt területre az öntözési igazgatási szerv környezeti körzeti tervet készít abban az esetben, ha

a) az érintett földrészletek vonatkozásában nincs hatályos öntözésfejlesztési terv;

b) az érintett földrészletek vonatkozásában a hatályos öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételektől el kívánnak térni.

(2) Az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat a környezeti körzeti terv tartalmazza, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A környezeti körzeti terv a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. A környezeti körzeti tervnek megfelelő öntözéses beruházás és a környezeti körzeti tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. A környezeti körzeti terv a kiadásától számított 20 évig hatályos.

(3) A környezeti körzeti terveket rendszeresen felül kell vizsgálni és módosítani kell, ha a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi feltételek megváltoztak.

(4) Az öntözésfejlesztési terv hatálybalépését követően a környezeti körzeti tervnek az öntözésfejlesztési tervben meghatározott feltételeknek megfelelő részei hatályukat vesztik.

11. § (1) Az öntözési igazgatási szerv megbízás alapján képviseli

a) az öntözési közösséget,

b) a 7. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelőt,

c) az öntözésfejlesztési szempontból kiemelt jelentőségű öntözési beruházást kezdeményező mezőgazdasági termelőt

a vízjogi engedélyezési eljárásban, ha a beruházás megfelel az öntözésfejlesztési tervnek.

(2) Az öntözési közösség gondoskodhat a tagjai számára - meghatalmazás alapján - az öntözéshez szükséges engedélyek megszerzéséről.

12. § (1) A helyi önkormányzat a tulajdonában álló harmadlagos mű tulajdonosi jogainak gyakorlását átadhatja az államnak. Az állam képviseletében az öntözési igazgatási szerv jár el.

(2) Az öntözési igazgatási szerv szakmailag ellenőrzi a helyi önkormányzattól érkező átadó nyilatkozatot abból a szempontból, hogy az átadandó harmadlagos mű öntözési célokat szolgál-e öntözési közösség számára.

(3) Ha az öntözési igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy az átadandó harmadlagos mű öntözési közösség számára szolgáltat vizet, akkor az öntözési igazgatási szerv a harmadlagos mű tulajdonosával - az üzemeltetési és fenntartási feladatok átvállalásáról - ingyenes szerződést köt.

(4) A (3) bekezdés szerinti szerződés megkötése és a szerződés hatálybalépése között legfeljebb három hónap időtartamot kell biztosítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlás keretében az öntözési igazgatási szerv a harmadlagos művet maga üzemelteti, vagy - ha az adott harmadlagos művel ellátott területek öntözése ezáltal hatékonyabban, és pénzügyileg kedvezőbben biztosítható - bérleti, haszonbérleti, vállalkozási szerződés alapján hasznosításra átengedheti vagy vagyonkezelésbe adhatja. Az öntözési igazgatási szerv nem jogosult a tulajdonosi joggyakorlás keretében a harmadlagos mű tulajdonjogának átruházására.

13. § (1) Az öntözési igazgatási szerv az öntözési adatgyűjtésekhez és az állami tulajdonnal kapcsolatos jogok gyakorlásához a következő adatok megismerésére és kezelésére jogosult:

a) az öntözéssel érintett földrészletek és a harmadlagos művek tulajdonosainak és földhasználóinak neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszámai,

b) az öntözéssel érintett földrészletek tulajdonosainak és földhasználóinak a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott ügyfél-azonosítója;

c) a harmadlagos művekre vonatkozó, az engedélyes dokumentációban és az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - más szerv vagy személy részére nem továbbítható és az öntözési igazgatási szerv a vízjogi engedélyek érvényességét követő hatodik év végéig kezelhető.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti, személyes adatnak nem minősülő adatot az öntözési igazgatási szerv határidő nélkül kezeli és nem törölheti.

14. § (1) A vízügyi igazgatási szervek ingyenesen továbbítják a vízgazdálkodási információs rendszerből a külön megállapodásban rögzített műszaki adatokat, valamint az öntözéssel érintett földrészletek és a harmadlagos művek tulajdonosainak és földhasználóinak nevét, lakcímét

a) az öntözési igazgatási szerv részére annak öntözésfejlesztési feladatainak ellátása érdekében,

b) a miniszter irányítása alatt álló, agrárkutatásokkal foglalkozó intézet részére annak öntözésfejlesztési, agrár-gazdaságelemzési és statisztikai feladatai ellátása érdekében, valamint

c) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részére annak a gazdaságszerkezeti nyilvántartással összefüggő feladatainak ellátása érdekében.

(2) Ingyenesen továbbítja

a) az öntözési igazgatási szerv, valamint

b) a miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet

a vízügyi igazgatási szervek részére azok vízgazdálkodási, vízvédelmi feladatainak ellátása érdekében külön megállapodásban rögzített műszaki adatokat.

15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az öntözési igazgatási szervet és az öntözésfejlesztési tervet, valamint a környezeti körzeti tervet jóváhagyó hatóságot vagy hatóságokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az öntözési kerületre és az öntözésfejlesztési tervre, valamint a környezeti körzeti tervre és azok hatósági jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat,

b) az öntözési közösség elismerésére, az elismerés felfüggesztésére, visszavonására, működésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

c) az öntözési szolgalom alapítására és az azzal kapcsolatos kártalanításra, valamint az öntözési szolgalom megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat.

16. § Ez a törvény 2020. január 1-jén lép hatályba.

17-22. § * 

23. § E törvény 12. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján, 21. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére