A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2020.VIII.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet

az állattenyésztésről

A Kormány

az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 9. § (1) bekezdés b)-h) pontjában,

a 91. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a szarvasmarha, a zebu, a bivaly, a házi sertés, a juh, a kecske, a ló, a szamár, a bölény, a házi nyúl, a csincsilla, a magyar ebfajták, a házi tyúk, a gyöngytyúk, a házi lúd, a házi kacsa, a pézsmakacsa, a pulyka, a strucc, az emu, a ponty, a fogassüllő, a harcsa, a sebes pisztráng, a szivárványos pisztráng és a mézelő méh tenyésztésére.

(2) E rendelet rendelkezéseit a szarvasmarha, a zebu, a bivaly, a házi sertés, a juh, a kecske, a ló és a szamár esetében akkor kell alkalmazni, ha a 2016/1012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. apaállat: az a hímivarú tenyészállat, amelyet elismert tenyésztőszervezet (a továbbiakban: tenyésztőszervezet) a tenyésztési programjában előírtak szerint annak minősít;

2. állatgenetikai erőforrások: az 1. § (1) bekezdése szerinti állatfajok fajtái és azok faj- és fajtahibridjei, valamint azok szaporítóanyagai, keltető- és tenyésztojásai, genetikai mintái;

3. állattartó: az a személy, aki vagy amely a tartott állatokért, illetve egy tartási hely üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felelős;

4. egyedi azonosító: a mezőgazdasági haszonállatok egyes egyedeinek jelöléséről szóló jogszabályokban, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott követelményeknek megfelelő, vagy - jogszabályi rendelkezés hiányában - a tenyésztési programban előírt azonosításra szolgáló jelölés, amely alapján az állatok egyedei vagy csoportjai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (a továbbiakban: NÉBIH) vagy a tenyésztőszervezetnél vezetett adatbázisokból visszakereshetőek, azonosíthatóak;

5. fajtafenntartás: egy adott állatfajta, fajtakonstrukció genetikai tulajdonságainak és genetikai sokféleségének megőrzését vagy folyamatos genetikai fejlesztését szolgáló tevékenységek összessége;

6. hibrid: végtermék létrehozása céljából speciálisan keresztezési célra előállított szülői vonalak egyedei;

7. honosítás: az adott fajta elismert tenyésztőszervezete által vezetett törzskönyvbe történő felvétel, valamint a tenyésztési adatnak az országos állattenyésztési adatbázisba történő bejegyzése;

8. kisállatfaj: e rendelet hatálya alá tartozó állatfajok közül a házi nyúl, a csincsilla, a házi tyúk, a gyöngytyúk, a házi lúd, a házi kacsa, a pézsmakacsa és a pulyka;

9. magyar ebfajta: az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott rendeletben felsorolt azon ebfajta, amely Magyarország természetföldrajzi környezetében alakult ki, és tartásának, használatának, valamint tenyésztésének történelmi hagyománya van;

10. művi szaporító létesítmény: a mesterséges termékenyítő állomás, az embrióátültető állomás, a baromfi- és halkeltető állomás, valamint a méhanyanevelő telep;

11. országos állattenyésztési adatbázis: a NÉBIH által működtetett, az állattenyésztéssel, a tenyésztőkkel, a tartókkal és a tulajdonosokkal kapcsolatos adatok nyilvántartására szolgáló adatbázis;

12. szaporítóanyag: a művi szaporítás céljából tenyészállatokból kinyert vagy előállított sperma, petesejt és embrió, valamint a tenyész- és keltetőtojás;

13. származási igazolás: a tenyésztőszervezet által a tenyészállat, valamint a szaporítóanyag tenyésztési adatairól a törzskönyv vagy a tenyésztési főkönyv alapján kiállított közokirat;

14. teljesítményvizsgálat: tenyészértékbecslés céljából az állatok teljesítményének és termékei minőségének megállapítására szolgáló eljárás;

15. tenyészállat: olyan, azonosító számmal vagy jellel ellátott és nyilvántartott állat, amely egyedileg vagy az állatcsoport részeként azonosítható, és

a) amelynek szüleit és nagyszüleit törzskönyvbe vették, és maga a tenyészállat törzskönyvezett,

b) amelyet tenyésztőszervezet tenyésztési főkönyvében nyilvántartanak, vagy

c) amelyet tenyésztőszervezet kisállatfajok esetében származási igazolással annak ismer el;

16. tenyészértékbecslés: egy adott tenyészállat genotípusának a fajra és fajtára jellemző teljesítményének a saját, valamint az ivadékaiban megjelenő, adott teljesítményre és tulajdonságra gyakorolt becsült várható hatásának megállapítására szolgáló eljárás;

17. tenyésztés: céltudatos emberi tevékenység, amely az állatok tenyész- és haszonértékének megőrzésére, illetve növelésére irányul;

18. tenyésztési adat: az e rendelet hatálya alá tartozó állatfajták egyedeinek, csoportjainak jogszabályban vagy a tenyésztési programban meghatározott adatai;

19. tenyésztési főkönyv: a tenyésztőszervezet által vezetett közokirat, amely a 2016/1012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (1) bekezdése szerinti állatok adatainak, valamint a 2016/1012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó állatfajták keresztezési vagy hibridizációs programja tenyészállatai tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál;

20. tenyésztési program: a tenyészállatok és szaporítóanyagaik nyilvántartását, szelekcióját, tenyésztését és cseréjét magában foglaló szisztematikus tevékenységek összessége, amelyet a tenyésztési célállomány kívánt fenotípusos és genotípusos tulajdonságainak megőrzése vagy javítása érdekében alakítottak ki és hajtanak végre;

21. tenyésztési tevékenység: a tenyésztőnek a tenyésztőszervezet miniszter által jóváhagyott tenyésztési programja szerint végzett tevékenysége;

22. tenyésztésvezető: a tenyésztőszervezet miniszter által jóváhagyott tenyésztési programjában kijelölt, a tenyésztési célok és a tenyésztésszervezési feladatok ellátásáért felelős természetes személy;

23. tenyésztojás: olyan, keltetésre alkalmas tojás, amelyet tenyészállat-előállítás céljára keltetnek, és amelyből az utód továbbtenyésztésre kerülhet;

24. tenyésztő: az a személy, aki az adott állatfajta tenyésztési programját végrehajtva tenyészállat előállítással foglalkozik;

25. törzskönyv: a tenyésztőszervezet által vezetett közokirat, amely a tenyésztőszervezet tenyésztési programjába befogadott fajtatiszta tenyészállatok tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál;

26. törzskönyvezés: a tenyésztési és a teljesítményvizsgálati adatok hiteles gyűjtése törzskönyvben vagy nyilvántartása tenyésztési főkönyvben, valamint ezen adatok feldolgozása, rendszerezése, igazolása és közzététele;

27. üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a művi szaporító létesítmény vagy a spermatároló központ üzemeltetéséért állandó vagy ideiglenes jelleggel felelős;

28. veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta: olyan, a miniszter által kiadott rendeletben felsorolt, egyedi genetikai értéket képviselő, a hazai tenyésztésben egykoron meghatározó szerepet játszó, nem védett őshonos mezőgazdasági állatfajta,

a) amelynek a termelésből való kiszorulása következtében, a génállomány megőrzése érdekében szükségessé vált a védelme,

b) amelynek a létszám jelentős csökkenése következtében, a génállomány megőrzése érdekében szükségessé vált a védelme,

c) amely nagy létszámban rendelkezésre áll, ugyanakkor a fajta genotípusa és fenotípusa az intenzív szelekció, a megváltozott tartás és takarmányozás, valamint a keresztezések által olyan mértékben módosult, hogy az eredeti típus vagy típusok elkülönített megőrzése, esetleg rekonstrukciója vált szükségessé, vagy

d) amely törzskönyvben nyilvántartott formában már nem volt fellelhető, így szükségessé vált a fajta rekonstrukciója;

29. védett őshonos mezőgazdasági állatfajta: olyan, a miniszter által kiadott rendeletben felsorolt, a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részét képező állatfajta,

a) amelyet a Kárpát-medencében, Magyarország természetföldrajzi környezetében legalább 50 éves múltra visszatekintően tenyésztenek,

b) amelyet korábban hazánkban tenyésztettek, de a fajta törzskönyvi nyilvántartása megszűnt, és a fajtát fajtarekonstrukció keretében újra létrehozták, vagy

c) amelynek hazai tenyésztését génmentés, fajtamentés keretében újra megkezdték.

3. Állatgenetikai erőforrások megőrzése és védelme

3. § (1) Tenyészállat vagy szaporítóanyag előállítását, felhasználását a tenyésztők a jóváhagyott tenyésztési program alapján végzik.

(2) A tenyésztőszervezet tenyésztési programjában, amennyiben ezt a tenyésztési célok indokolttá teszik, korlátozhatja meghatározott tenyésztési módszer alkalmazását, szaporítóanyag meghatározott módon történő felhasználását, illetve megtilthatja a mesterséges termékenyítés alkalmazását.

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott állatfajok esetében szaporítóanyag nyerésére, tenyészállat előállítására, valamint más állattartók nőivarú állatállományában utódok előállítására csak olyan hímivarú tenyészállat használható, amelyet az adott fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet a tenyésztési programjának megfelelően apaállatnak minősített, valamint szaporítóanyag előállítására, illetve mesterséges termékenyítésre engedélyezett. A hímivarú tenyészállatnak, illetve a tőle nyert szaporítóanyagnak meg kell felelnie az állatok tenyésztésére, szaporítására, a szaporítóanyag előállításra, raktározásra, valamint a forgalmazásra vonatkozó állategészségügyi feltételeknek.

(2) A fedeztetéseket, termékenyítéseket minden esetben dokumentálni kell. Az elismert tenyésztési programban szereplő fedeztetési, termékenyítési dokumentum adatait be kell jelenteni az országos állattenyésztési adatbázisba.

(3) A hímivarú tenyészállat tartója köteles a véletlen fedezés elkerüléséről gondoskodni.

4. Tenyésztőszervezetek

5. § A tenyésztőszervezet feladata az adott állatfajta vagy a keresztezéssel előállított, végtermék létrehozását szolgáló tiszta vonalak fenntartásának biztosítása, ennek keretében a tenyésztési program megalkotása, és a miniszter jóváhagyását követően annak - a tenyésztésvezető irányításával történő - végrehajtása.

6. § * 

7. § A tenyésztőszervezetet - annak kérelmére - a miniszter ismeri el. Tenyésztőszervezeti elismerés hiányában nem hajtható végre tenyésztési program, és nem tartható fenn állatfajta.

8. § A tenyésztőszervezet akkor ismerhető el, ha rendelkezik

a) a tenyésztési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

b) a saját tenyésztési adatbázisának működtetéséhez szükséges eszközökkel,

c) a tenyésztési program megvalósításához szükséges elegendő számú tenyésztővel és tenyészállattal, valamint

d) jogi személy tenyésztőszervezet esetén eljárási szabályzattal a tenyésztők jogairól és kötelezettségeiről, a tenyésztők csatlakozásának feltételeiről, a tenyésztői vitarendezés módjáról és a tenyésztőkkel való azonos bánásmódról.

9. § A tenyésztőszervezeti elismerés iránti kérelemmel egyidejűleg a fenntartani kívánt állatfajta vonatkozásában a tenyésztési programot is be kell nyújtani jóváhagyás céljából.

10. § Tenyésztőszervezeti elismerés arra az önálló névvel megjelölt fajtára kérhető, amelyet a tenyésztőszervezet tenyésztési programja alapján fenn kíván tartani.

11. § (1) A tenyésztőszervezeti elismerés iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az állatfaj és a fajta megnevezését,

b) a hasznosítási típust és a tenyészcélt,

c) a tenyésztésen belüli tevékenységi kört,

d) a személyi feltételeket a tenyésztésvezető nevének és végzettségének külön feltüntetésével,

e) a fajta besorolását,

f) arra való utalást, hogy van-e nemesítő, valamint

g) a kérelem benyújtása idején rendelkezésre álló tenyész- és árutermelő állomány létszámát és helyét, továbbá a tenyésztojás-keltetők azonosítóját.

(2) A tenyésztőszervezeti elismerés iránti kérelemhez egyidejűleg mellékelni kell magyar nyelven

a) a tenyésztési programot,

b) a tenyésztésvezető hozzájárulását érintett adatai kezeléséhez, valamint a szakirányú felsőfokú végzettségét igazoló oklevél másolatát, valamint

c) az aláírásra jogosult személy aláírását tartalmazó származásigazolás nyomtatványmintáját.

(3) A tenyésztési programnak tartalmaznia kell

1. a faj és fajta megnevezését;

2. a fajta küllemi leírását, hibrid és keresztezési eljárás esetén a végterméket előállító szaporítófokozatokra vonatkozóan is;

3. a kérelmező által a fajta tekintetében meghatározott főbb vagy gazdaságilag fontos jellemzők ismert vagy várható értékét, figyelemmel a szaporítófokozatokra is;

4. a nemesítési, keresztezési eljárást, valamint a vonalak megnevezését;

5. a megengedett immigrációt és a szelekció rendjét;

6. a törzskönyvi vagy tenyésztési főkönyvi szabályzatot, továbbá ló esetében annak az eredő törzskönyvnek a feltüntetését, amely törzskönyvi rendjének átvételére sor kerül;

7. a tenyésztési programban meghatározott dokumentumok, bizonylatok nyilvántartásának és az igazolások kiadásának rendjét;

8. a származás-ellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét;

9. az állatok, valamint a szaporítóanyag jelölésére vonatkozó követelményeket;

10. a nemesítés során alkalmazott teljesítményvizsgálatok rendjét, vizsgálati módszerét, beleértve a vizsgálatok számát, valamint a populáció méretéhez viszonyított arányát, továbbá a tenyészértékbecslés módszerét, ideértve a vizsgálandó tulajdonságok körét is;

11. a kérelmező által megjelölt egyéb vizsgálati szempontokat;

12. a tenyészállat-minősítés rendjét;

13. az apaállat mesterséges termékenyítési engedélyének feltételeit;

14. a szaporítóanyag, valamint baromfifajok esetében a napos és, ha szükséges, a növendék állatcsoport minőségi követelményeit.

(4) A tenyésztési programban egy adott fajtához tartozó állatok fenotípusos és genotípusos tulajdonságainak megőrzése, javítása, illetve az állatfajta fenntartása, létrehozása vagy rekonstruálása céljából meg kell határozni a kötelezően gyűjtendő adatok körét és azok kezelésének a módját, valamint a szükséges tenyésztési és szelekciós tevékenységeket.

(5) Az elismerést kérő tenyésztőszervezetnek az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítéséről saját szervezetén belül vagy megbízás útján kell gondoskodnia. Ha az előírt feladatot nem a kérelmező látja el, azt a kérelemben külön meg kell jelölnie, és meg kell adnia a megbízandó egyéni vállalkozó, egyéni cég vagy jogi személy nevét, székhelyét, a feladatot ellátó telephelyét, a feladatok ellátására való alkalmasságát igazoló adatokat, valamint mellékelnie kell a megbízást és a feladatok ellátásával kapcsolatos felelősséget szabályozó szerződést.

(6) Külföldi eredetű és világfajta esetén a tenyésztőszervezeti elismerés iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a tenyésztési programot korábban már elfogadó ország hatósága által kiadott tenyésztőszervezeti elismerés, valamint az elfogadott tenyésztési program hiteles másolatát és a magyar fordítását, továbbá a tenyésztőszervezetet elismerő és a tenyésztési programot elfogadó hatóság nevét és címét, vagy

b) ha az ország, amelyben azt az állatfajtát tenyésztik, amelyre a magyar tenyésztőszervezet a tenyésztési program jóváhagyását kéri, az a) pont szerinti elismerést nem ad ki, akkor a fajtát elismerő ország hatóságának, ennek hiányában a fajta eredeti tulajdonosának vagy tenyésztőjének nyilatkozatát arról, hogy a fajta tenyésztése a fajtát elismerő ország jogszabályi előírásainak megfelel.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti kérelem oltalom alatt álló fajta tenyésztésére vonatkozik, a kérelemhez mellékelni kell

a) az adott fajta tenyésztésére és forgalmazására feljogosító hozzájárulást,

b) a kérelmezőnek a fajta tenyésztésére vonatkozó kizárólagosságát alátámasztó dokumentumot, valamint

c) a fajta eredeti tulajdonosának nyilatkozatát a tőle származó jogokról és kötelezettségekről, továbbá a fajtanév használatára vonatkozó követelményekről.

12. § (1) Amennyiben különböző tenyésztőszervezetek fajtáival történik keresztezés, a keresztezett állatok nyilvántartásáról, teljesítményvizsgálatáról és tenyészértékbecsléséről az érintett tenyésztőszervezeteknek megállapodást kell kötniük, melyet a tenyésztési program részeként mellékelni kell.

(2) Az érintett fajták tenyésztési programjában részletesen kell ismertetni az ajánlott keresztezési konstrukciókat. Összetett keresztezés esetén a felhasznált keresztezett tenyészállatokkal szemben támasztott teljesítmény- és törzskönyvi követelményeket a tenyésztési programban meg kell adni.

13. § Külföldi, oltalom alatt álló fajta esetén az oltalom jogosultjától hozzájárulást kell beszerezni a fajtanév használatához.

14. § (1) A tenyésztőszervezeti elismerés iránti eljárásban meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező által a kérelemben megadottak a valóságnak megfelelnek-e, a tenyésztési program megfelel-e a nemzetközi szakmai elvárásoknak, annak végrehajtása biztosított-e, a megvalósításhoz a személyi és tárgyi feltételek, valamint a megfelelő létszámú állatállomány rendelkezésre áll-e, továbbá - új fajta kivételével - a 11. § (7) bekezdésében, valamint a 13. §-ban foglalt követelmények teljesülnek-e.

(2) A miniszter a tenyésztőszervezeti elismerés iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelemben foglalt, fenntartani kívánt fajta tenyésztésének engedélyezése egy már elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztőszervezet által fenntartott fajta fenntartását veszélyeztetheti.

15. § (1) A miniszter a tenyésztőszervezeti elismerés iránti kérelemmel érintett fajtákat a kérelem benyújtását követően a nemesítés végeredménye és helye szerint besorolja.

(2) A fajta a nemesítés végeredménye alapján

a) fajtatiszta, amennyiben az utódgeneráció a tenyésztési elvek figyelembevétele mellett a fajtába tartozó bármely hím- és nőivarú állat párosításával előállítható,

b) hibrid, amennyiben a végtermék előállítása speciális tenyészvonalak tervszerű párosításával történik.

(3) A fajta a nemesítés helye szerint

a) hazai, amennyiben a tenyésztési program hazai teljesítményvizsgálatra, tenyészértékbecslésre és szelekcióra épít, továbbá amelynek tenyészcélját, a nemesítésére és fenntartására irányuló tenyésztési módszerét Magyarországon dolgozták ki,

b) világfajta, amennyiben a magyar tenyésztőszervezet a fajta hazai nemesítését a nemzetközileg elfogadott szabályok szerint, önállóan végzi, vagy

c) külföldi, amennyiben tenyészcélját külföldön határozzák meg, és nemesítése meghatározó módon külföldön történik, továbbá a teljesítményvizsgálat, tenyészértékbecslés és szelekció lényeges elemei nem Magyarországon valósulnak meg.

(4) Nincs helye elismerésnek olyan hibrideknél, amelyeknél a párosítandó állatok köre csak fajtanévvel van megjelölve, vagy ha a speciális hibrid tenyészvonalak nem kerülnek kialakításra, és valójában fajtatiszta állatokkal végzik a keresztezést.

16. § (1) A miniszter a 11-13. §-ban, valamint a 14. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kérelem esetén a tenyésztőszervezetet az adott fajta vonatkozásában visszavonásig elismeri.

(2) A miniszter kérelemre a tenyésztőszervezet elismerésével egyidejűleg az adott fajta vonatkozásában ideiglenes forgalmazási engedélyt ad ki a kérelemben szereplő állományok vonatkozásában, amennyiben a tenyésztési program beltenyésztettség kockázata nélküli végrehajtásához szükséges létszám még nem áll rendelkezésre.

17. § Amennyiben

a) a jogi személy tenyésztőszervezet szervezeti működése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,

b) a tenyésztőszervezet az adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat közöl,

c) a tenyésztőszervezet a hatóság ellenőrzési tevékenységét akadályozza, vagy

d) a jogi személy tenyésztőszervezet az eljárási szabályzatában foglaltakat megszegi,

a miniszter felfüggeszti a tenyésztőszervezet működését, és az eset körülményeit mérlegelve a jogsértő állapot megszüntetéséhez szükséges időtartamú, de legfeljebb 180 napos határidőt tűz a szabályszerű működés helyreállítására.

18. § (1) A miniszter a tenyésztőszervezet elismerését visszavonja, ha a tenyésztőszervezet

a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésben történt felhívás ellenére sem állítja helyre határidőben a szabályszerű működését;

b) egy adott állatfajta vagy hibrid vonatkozásában elismerésre került, de a tenyésztési programot a miniszter nem hagyta jóvá, és a tenyésztőszervezet a jóváhagyás megtagadásától számított 6 hónapon belül nem kezdeményezte ismételten ugyanazon állatfajta vagy hibrid vonatkozásában a tenyésztési program jóváhagyását, és az adott tenyésztőszervezet más állatfajta vagy hibrid vonatkozásában nem rendelkezik jóváhagyott tenyésztési programmal;

c) a tenyésztési programja jóváhagyásának felfüggesztését vagy visszavonását követően több mint 6 hónap elteltével sem rendelkezik jóváhagyott tenyésztési programmal;

d) kérelmezi azt.

(2) A tenyésztőszervezet az elismerésének visszavonása esetén a miniszter által, az elismerést visszavonó döntésben meghatározott határidőn belül köteles a nyilvántartásaiban szereplő tenyésztési adatokat (különösen a törzskönyvi adatokat) a miniszter vagy a miniszter által meghatározott szervezet részére átadni.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a tenyésztőszervezetnek az elismerés visszavonását megelőző utolsó hivatalban levő vezetője személyesen felel.

19. § A tenyésztőszervezet elismerésének visszavonására irányuló határozatban a miniszter meghatározza a fajta még meglévő állományának hasznosítási módját azon tenyésztőszervezet számára, akitől az engedély visszavonásra kerül.

20. § A tenyésztőszervezet köteles a működése feltételeinek változásait a miniszterrel a működés feltételeiben történő változás beálltától számított 15 napon belül közölni.

21. § (1) A NÉBIH névjegyzéket vezet a tenyésztőszervezetekről és fajtákról.

(2) A NÉBIH a honlapján közzéteszi

a) a tenyésztőszervezet nevét, címét,

b) a jóváhagyott tenyésztési programban szereplő fajta nevét, és az állatfajt, valamint a fajta besorolását,

c) a bejelentő által javasolt hasznosítási irányt,

d) a tenyésztőszervezet elismerésének felfüggesztését, visszavonását.

5. Tenyésztési program

22. § (1) Adott állatfajta vonatkozásában több tenyésztőszervezet is végrehajthat tenyésztési programot, amennyiben azzal a fajta fenntartásának érdekeit nem veszélyezteti, illetve oltalom alatt álló fajta esetén, amennyiben a fajta tulajdonosa ahhoz hozzájárul.

(2) Egy tenyésztőszervezet több állatfajta vonatkozásában is végrehajthat tenyésztési programot.

23. § (1) A tenyésztési programot a tenyésztőszervezet dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá. Jóváhagyott tenyésztési program hiányában tenyészállatot előállítani, törzskönyvet, tenyésztési főkönyvet vezetni, törzskönyvezéssel összefüggő feladatokat végezni, tenyészállatot és szaporítóanyagot forgalmazni, valamint származási igazolást kiállítani tilos.

(2) A miniszter megtagadja a tenyésztési program jóváhagyását, ha

a) az tartalmilag vagy formailag nem felel meg az e rendeletben, az állattenyésztés szabályozásához szükséges részletes rendelkezésekről szóló rendeletben vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételeknek,

b) a tenyésztőszervezet rendelkezésére álló tenyészállat-állomány létszáma genetikai leromlás kialakulásával fenyeget, kivéve a fajtarekonstrukció és új fajta létrehozásának eseteit,

c) az adott tenyésztési program végrehajtása veszélyeztetné ugyanarra a fajtára már jóváhagyott másik tenyésztési program végrehajtását az adott fajtához tartozó tenyészállomány létszáma miatt,

d) az ugyanarra a fajtára már jóváhagyott másik tenyésztési program szabályozásainak alapvető jellemzőitől eltér, és az eltérés veszélyezteti az adott állatfajta egységes fenntartását,

e) védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta esetében az bármely okból veszélyezteti a már jóváhagyott másik tenyésztési program végrehajtását vagy a fajta megőrzését,

f) a tenyésztőszervezet nem rendelkezik a tenyésztési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

24. § A miniszter felfüggeszti a tenyésztési program jóváhagyását, és legfeljebb 180 napos határidőt tűz a tenyésztési program módosítására vagy a tenyésztési programnak megfelelő működés helyreállítására, ha a tenyésztőszervezet nem tartja be a tenyésztési programot vagy súlyosan veszélyezteti annak célját.

25. § A miniszter visszavonja a tenyésztési program jóváhagyását, ha

a) a tenyésztőszervezet a figyelmeztetést tartalmazó döntésben tett felhívás ellenére sem állítja helyre határidőben a tenyésztési programnak megfelelő működését, vagy

b) a tenyésztőszervezet a figyelmeztetést tartalmazó döntésben tett felhívás ellenére határidőben nem nyújtja be a tenyésztési program módosítását.

26. § A tenyésztési program módosítására irányuló, kérelemre induló eljárásban a módosítást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a miniszter a Törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőn belül a jóváhagyást nem tagadja meg.

27. § (1) Ha adott állatfajta vonatkozásában nincs jóváhagyott tenyésztési program, azonban szükséges az adott állatfajta tenyésztési program szerint történő tenyésztése, a tenyésztőszervezeti feladatokat a miniszter kijelölése alapján a NÉBIH látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tenyésztési programot a NÉBIH javaslata alapján a miniszter hagyja jóvá.

(3) A miniszter visszavonja

a) az (1) bekezdés szerinti kijelölést, ha az adott állatfajta vonatkozásában elismerésre kerül egy tenyésztőszervezet,

b) a (2) bekezdés szerint kiadott tenyésztési programot, ha jóváhagyásra került egy tenyésztőszervezet tenyésztési programja.

(4) A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti tenyésztési program végrehajtása során közreműködő szervezetet vehet igénybe.

6. A tenyésztők jogai és kötelezettségei

28. § A tenyésztő jogosult a jogi személy tenyésztőszervezet tenyésztési programjának végrehajtásában való részvételre, ha vállalja az abban foglaltak betartását, és állatai az adott fajta fenntartásáért felelős jogi személy tenyésztőszervezet elbírálása alapján az adott fajtához tartoznak.

29. § (1) Ha a jogi személy tenyésztőszervezet az adott fajtára vagy hibridre vonatkozóan jóváhagyott tenyésztési programmal rendelkezik, köteles törzskönyvezni, a teljesítményvizsgálatokat elvégezni vagy elvégeztetni, valamint - a kérelem tenyésztőszervezethez történő beérkezésétől számítva - legkésőbb 15 napon belül származási igazolással ellátni mindazon tenyésztőnek az adott fajtához vagy hibridhez tartozó állatát, aki azt kérelmezi, feltéve, hogy a törzskönyvezésnek szakmai akadálya nincs.

(2) Ha a jogi személy tenyésztőszervezet a származási igazolás kiadását megtagadja, köteles erről - legkésőbb az (1) bekezdésben megállapított határidőben - a származási igazolás kiállítását kérelmezőt írásban, indokolással ellátva tájékoztatni.

30. § A jogi személy tenyésztőszervezet köteles a honlapján egységes szerkezetben közzétenni az állattenyésztéssel kapcsolatos eljárási szabályzatának hatályos szövegét, valamint közzétenni a megbízásából teljesítményvizsgálatot vagy tenyészértékbecslést végző személyek nevét, telefonos elérhetőségét, illetve elektronikus kapcsolattartásának címét.

31. § A jogi személy tenyésztőszervezet nem tagadhatja meg a tenyésztő tagfelvételi kérelmét, ha a tenyésztő a tagságból eredő kötelezettségeket vállalja. A tenyésztő kizárható a tagságból, ha nem teljesíti a tenyésztési programban előírtakat vagy a jogi személy tenyésztőszervezet eljárási szabályzatában foglaltakat.

32. § A tenyésztő jogosult a jogi személy tenyésztőszervezet eljárási szabályzata szerint részt venni a tenyésztési program kialakításában.

33. § (1) Külföldi és világfajta magyarországi tenyésztői - amennyiben az adott állatfajtának van Magyarországon jóváhagyott tenyésztési programmal rendelkező jogi személy tenyésztőszervezete - tenyésztési adatot csak a Magyarországon elismert jogi személy tenyésztőszervezeten keresztül küldhetnek külföldre vagy igényelhetnek külföldről.

(2) A Magyarországon született állatokat a magyar jogszabályoknak megfelelően kell azonosítani, egyedi jelöléssel és tenyésztési dokumentumokkal ellátni.

7. Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, magyar ebfajták

34. § (1) A védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének módosítását a miniszternél lehet kezdeményezni.

(2) Az egyes mezőgazdasági állatfajták védett őshonos mezőgazdasági állatfajtává nyilvánítására irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajtának Magyarország természetföldrajzi környezetében végzett, történelmi múltra visszatekintő tenyésztését. Ennek érdekében a kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) a kezdeményezés indokait,

b) a fajta történelmi leírását és annak forrását,

c) az adott fajta fellelhető törzskönyvének ismertetését,

d) az állomány létszámát, várható változását, az állattenyésztés szabályozásához szükséges részletes rendelkezésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kritikus szint szerinti tenyésztésbe vont nőivarú tenyészállat-létszám eléréséhez szükséges eljárást, valamint annak időigényét,

e) az állomány tartási helyét,

f) a jelenlegi egyedek esetleges visszavezethetőségét a fellelhető egykori nyilvántartásokhoz.

(3) A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták elismerésére irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajta magas genetikai értékét, valamint be kell mutatni a létszám alakulását, amely a veszélyeztetett körbe történő besorolás alapját képezi.

(4) A fajták védettségének, illetve veszélyeztetettségének megszűnésére irányuló kezdeményezésben be kell mutatni azokat az indokokat, amelyek igazolják a védettség megszüntetésének szükségességét.

35. § A védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet a védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta genetikai állományának biztonságos, genetikai leromlás nélküli, hosszú távú megőrzésének biztosítását közvetlenül vagy közvetetten fenyegető veszély- vagy katasztrófahelyzet esetén - beleértve az állatlétszám bármely okból bekövetkező olyan mértékű csökkenését, amely a fajta biztonságos fenntartását veszélyeztetheti - köteles a kialakult veszély- vagy katasztrófahelyzetet haladéktalanul jelezni a NÉBIH-nek.

36. § Védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta, magyar ebfajta létszámának kritikus szint alá süllyedése vagy a fajta eredeti tulajdonságainak megváltoztatására irányuló tevékenység esetén a NÉBIH

a) az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanács, a génmegőrző intézmény és az érintett tenyésztőszervezet bevonásával intézkedési programot dolgoz ki,

b) szükség esetén egyedi intézkedést hoz, amelynek keretében elrendelheti a tenyésztési program felülvizsgálatát, módosítását vagy fajtarekonstrukciós tenyésztési program kidolgozását.

37. § A NÉBIH az állatállomány vágóállatként történő értékesítésének megtiltásával egyidejűleg a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tenyészetének, részállományának megmentése érdekében kezdeményezi

a) az állatok más tenyésztőnél megállapodás alapján történő elhelyezését, vagy

b) az állomány állami felvásárlását, amennyiben az a) pont szerinti elhelyezés nem vezet eredményre.

38. § A kiemelt genetikai értéket képviselő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták vonatkozásában a tenyésztőszervezet tenyésztési programjában abban az esetben korlátozhatja meghatározott tenyésztési tevékenységek végzését vagy szaporítóanyag felhasználását, ha az veszélyezteti az adott állatfajta genetikai sokféleségének fenntartását.

39. § (1) A védett őshonos mezőgazdasági állatfajta nevével jelzett élelmiszereken az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló jogszabály szerinti jelölés feltüntetése érdekében az adott fajta tenyésztőszervezete a törzskönyvi nyilvántartás alapján igazolást állít ki arról, hogy az értékesített állat az adott fajtához tartozik.

(2) Az igazolás tartalmazza:

a) az adott egyed (baromfi esetén állatcsoport) azonosító számát,

b) a származási tenyészet azonosítóját, valamint

c) a fajta megnevezését, keresztezett állat esetében a fajtaösszetételt.

8. Tenyészállat és szaporítóanyag behozatala és kivitele

40. § A védett őshonos mezőgazdasági állatfajta, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta és magyar ebfajta tenyészállatának vagy szaporítóanyagának Magyarország területére történő behozatalát (a továbbiakban: behozatal) és Magyarország területéről történő kivitelét (a továbbiakban: kivitel) a behozatalt és a kivitelt megelőző 15 napon belül

a) tenyészállat esetén a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal),

b) szaporítóanyag esetén a NÉBIH

részére be kell jelenteni.

41. § A 40. §-ban foglaltakon kívüli egyéb állatfajta és hibrid tenyészállatának és - a keltetőtojás kivételével - szaporítóanyagának a behozatalát és kivitelét legkésőbb a behozatalt vagy kivitelt megelőző 3 napon belül

a) tenyészállat esetén a megyeszékhely szerinti járási hivatal,

b) szaporítóanyag esetén a NÉBIH

részére be kell jelenteni.

42. § (1) A tenyészállat és szaporítóanyag 40. és 41. § szerinti behozatalához szükséges bejelentést a tenyészállat tulajdonosának kell benyújtania.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a származási országot,

b) a származási országban a tenyészállat vagy a szaporítóanyag nyilvántartását végző szervezet nevét és címét,

c) a behozni kívánt fajta, hibrid, keresztezési program megnevezését, mennyiségét,

d) a behozni kívánt egyed ivarát, korcsoportját, az egyed, illetve csoport azonosítóját, a felhasználás célját, a hasznosítás helyét és módját,

e) sperma, petesejt és embrió esetén a mesterséges termékenyítő vagy embrióátültető állomás, spermatároló központ megnevezését,

f) védett őshonos mezőgazdasági állatfajta, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta keltetőtojása esetén a származási országot, a baromfi fajtájának megnevezését, a behozni szándékozott mennyiséget, a beszállítás várható idejét, valamint a keltetést végző keltetőállomás nevét és címét.

(3) A bejelentéshez - a keltetőtojás kivételével - mellékelni kell

a) a nyilatkozatot arról, hogy a harmadik országból történő behozatal esetén a nyilvántartást végző szervezet megfelel a 2016/1012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkében foglaltaknak,

b) elismert tenyésztőszervezettel rendelkező világfajta tenyésztési programjának végrehajtásához szükséges behozatal esetében az érdekelt elismert tenyésztőszervezet előzetes nyilatkozatát arról, hogy a behozott tenyészállat, illetve sperma, petesejt és embrió esetén a donoregyed megfelel a törzskönyvi nyilvántartásba vétel feltételeinek,

c) oltalom alatt álló fajta esetén a fajtát fenntartó elismert tenyésztőszervezet hozzájárulását.

(4) A védett őshonos mezőgazdasági állatfajta, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta és magyar ebfajta kivételével nem kell bejelentést tenni a tenyészállat kiállításra, versenyre történő behozatalához, kiviteléhez, illetve átszállításához, valamint a tenyészállat egyéb célú, 6 hónapot meg nem haladó időtartamú behozatala és kivitele esetében, ha az állatot a származási országba visszaszállítják, és ezt a körülményt a behozatalkor, illetve kivitelkor hitelt érdemlően igazolják. Ha az így behozott tenyészállatot belföldön akarják forgalmazni, illetve tenyészállatként hasznosítani, a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak ezt haladéktalanul be kell jelenteni.

43. § (1) Harmadik országból behozott tenyészállatot, szaporítóanyagot

a) szarvasmarha, sertés, juh és kecske esetében az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tenyészállatok és szaporítóanyagaik származásiigazolás-mintái tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2017. április 10-i (EU) 2017/717 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú származási igazolásnak;

b) a ló és a szamár esetében az élő lóféléknek, valamint a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak az Unióba történő belépésére vonatkozó feltételekről szóló, 2018. április 12-i (EU) 2018/659 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított azonosító okmánynak

kell kísérnie.

(2) A harmadik országból behozott, a 2016/1012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó állatfajok tenyészállatait vagy - a keltetőtojás kivételével - szaporítóanyagait származási igazolásnak kell kísérnie.

(3) A harmadik országból történő behozatalról a behozott tenyészállatok és - a keltetőtojás kivételével - a szaporítóanyag hasznosítási helyre érkezését követően legkésőbb 48 órán belül

a) a származási ország,

b) a tenyészállat vagy - a keltetőtojás kivételével - a szaporítóanyag faja és fajtája, valamint mennyisége

megnevezésével írásban értesíteni kell a NÉBIH-et. Az értesítéshez mellékelni kell az (1) és (2) bekezdés szerinti kísérőokmányt.

44. § (1) A behozott tenyészállatot és - a keltetőtojás kivételével - szaporítóanyagot a hasznosítását megelőzően tenyésztési szempontból honosíttatni kell. Honosíttatni kell továbbá azt a nőivarú donoregyedet, amelynek embriója behozatalra kerül.

(2) A 42. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megléte esetén a behozatalt követő törzskönyvi nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha a tenyészállat, illetve a donoregyed adatai megfelelnek a tenyésztőszervezet törzskönyvi szabályzatában foglaltaknak.

(3) Hímivarú szarvasmarha tenyészállat (tenyészbika) és -sperma honosítása központi lajstromszám NÉBIH általi egyidejű kiadásával történik.

45. § A NÉBIH és a megyeszékhely szerinti járási hivatal ellenőrzi, hogy

a) a behozatal az előzetes bejelentésben foglaltak szerint valósult-e meg;

b) az állatoknak van-e származási igazolása, fajuknak, életkoruknak és hasznosításuknak megfelelő teljesítményvizsgálati eredménye, tenyészértéküket megállapították-e, illetve az átszámítható-e;

c) a szaporítóanyagnak - a keltetőtojás kivételével - van-e származási igazolása;

d) a szaporítóanyagot adó tenyészállat DNS-alapú származás-ellenőrzési vizsgálati eredménye, - a keltetőtojás kivételével - a szaporítóanyag minőségi bizonyítványa, továbbá a fizikai, a biológiai, valamint a minőségi tulajdonságai a hazai forgalombahozatali feltételeknek megfelelnek-e;

e) a törzskönyvezés feltételei biztosítottak-e.

46. § (1) A bejelentéstől eltérő behozatal esetén a NÉBIH a tenyésztési adatnak a honosítás keretében az országos állattenyésztési adatbázisba történő bejegyzését megtagadja.

(2) A bejelentéstől eltérő behozatal, illetve nem honosított tenyészállat és - a keltetőtojás kivételével - szaporítóanyag használata esetén a NÉBIH vagy a megyeszékhely szerinti járási hivatal elrendeli a behozott állat haszonállatként történő hasznosítását, szükség esetén a hímivarú állat ivartalanítását, nőivarú egyedek szaporítási tilalmát, illetve - a keltetőtojás kivételével - a szaporítóanyag megsemmisítését vagy visszaszállítását.

47. § Tenyészállatot és - a keltetőtojás kivételével - szaporítóanyagot - a magyar ebfajták kivételével - az ország területéről kivinni csak származási igazolással lehet.

9. Teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés

48. § (1) Teljesítményvizsgálatot és tenyészértékbecslést a tenyésztőszervezet vagy megbízásából harmadik személy végezhet.

(2) A teljesítményvizsgálatot olyan nemzetközileg elfogadott módszerrel kell végezni,

a) amely tudományosan megalapozott,

b) amely biztosítja az eredmények részrehajlástól mentes összehasonlíthatóságát, továbbá

c) amellyel a tenyészérték megbízhatóan megbecsülhető.

(3) A teljesítményvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A galopp és ügető lóverseny a versenylófajták vonatkozásában teljesítményvizsgálatnak minősül.

49. § Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére bejelentett vagy általa engedélyezett olyan állatkiállítást, amelyen tenyészállat bemutatására is sor kerül, a tenyésztőszervezet, több faj, illetve fajta együttes részvétele esetén a tenyésztőszervezetek által létrehozott szövetség részére is be kell jelenteni.

50. § A 48. § (4) bekezdése szerinti teljesítményvizsgálat eredményének a versenyzsűri, illetve a Lóversenyzést Felügyelő Bizottság által a lóversenyfogadás szabályai szerint megállapított versenyvégeredmény minősül.

51. § (1) A hímivarú állatok teljesítményvizsgálatáról a NÉBIH által a honlapján közzétett módon eredményösszesítőt kell készíteni, amelyet haladéktalanul az országos állattenyésztési adatbázis rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A jogosultság nélkül végzett teljesítményvizsgálatok adatait a NÉBIH nem jegyzi be az országos állattenyésztési adatbázisba.

(3) A megbízás alapján végzett teljesítményvizsgálatokat a megyeszékhely szerinti járási hivatal évente felülvizsgálja.

52. § Az arra nem jogosult személy által végzett, vagy a tenyésztési programnak, illetve a vonatkozó hazai vagy nemzetközi vizsgálati előírásoknak nem megfelelően végzett teljesítményvizsgálat, tenyészértékbecslés, továbbá ellenőrző teszt eredménye nem minősül tenyésztési adatnak.

10. Tenyésztési nyilvántartási rendszerek

53. § (1) A jóváhagyott tenyésztési programban szereplő fajta származási, tenyésztési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési adatait (a továbbiakban együtt: tenyésztési adatok) a törzskönyvben vagy a tenyésztési főkönyvben kell nyilvántartani, és azokat a NÉBIH honlapján közzétett útmutató szerint az országos állattenyésztési adatbázisnak haladéktalanul át kell adni.

(2) A tenyésztési adatok akkor válnak hitelessé, ha azokat a vonatkozó előírások szerint vezetik, a fajta nyilvántartásba vételét követően az adatfelvételezést a NÉBIH ellenőrizte, és az adatokat az országos állattenyésztési adatbázisba az ellenőrzést követően befogadta.

54. § (1) A törzskönyvet, tenyésztési főkönyvet a tenyésztőszervezet vezeti. Egy fajta vagy hibrid számára egy tenyésztőszervezetnél csak egy törzskönyv, tenyésztési főkönyv vezethető.

(2) A törzskönyv, a tenyésztési főkönyv nem selejtezhető.

(3) A törzskönyv és a tenyésztési főkönyv részeit, valamint a nyilvántartott adatok körét a tenyésztési programban kell meghatározni.

55. § (1) A törzskönyv, a tenyésztési főkönyv, illetve az annak alapján kiállított származási igazolás a tenyészállat tenyésztőjére, tartójára és tulajdonosára vonatkozóan tartalmazza

a) természetes személy esetében a Törvény 4. §-ában meghatározottakat;

b) jogi személy vagy egyéni cég esetén a (cég) nevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, e-mail-cím, levelezési cím).

(2) A származási igazolásnak a tenyészállat telephelyén, szaporítóanyag esetén a deponálás vagy a keltetés helyén mindig rendelkezésre kell állnia. A valóságnak meg nem felelő adatot tartalmazó származási igazolást a NÉBIH vagy a megyeszékhely szerinti járási hivatal bevonja, és megküldi a tenyésztőszervezetnek.

56. § (1) A tenyésztési programnak megfelelő állatot a törzskönyvnek a tenyésztési programban meghatározott részébe fel kell venni.

(2) A tenyésztőszervezet nem tagadhatja meg egy fajtatiszta tenyészállat bejegyzését a törzskönyvbe azon az alapon, hogy az már bejegyzésre került ugyanazon fajta másik tenyésztőszervezet által létrehozott törzskönyvébe.

57. § (1) Az állattartónak az állat hasznosítási irányától függetlenül, annak megszületését követően gondoskodnia kell az állatnak a mezőgazdasági haszonállatok egyes egyedeinek jelöléséről szóló jogszabályban, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában vagy - jogszabályi rendelkezés hiányában - a tenyésztési programban meghatározott időn belül és meghatározott körben, faji sajátossága szerint meghatározott módon, egyedi vagy csoport részeként történő megjelöléséről, továbbá a jelölés adatainak, valamint az állatok tartózkodási helyére és mozgására vonatkozó jogszabályban előírt adatoknak a nyilvántartásba vételéről.

(2) Az állattartók, valamint az állatok megjelölésében és mozgatásában részt vevő más személyek az állatok egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről szóló rendeletben előírt adatszolgáltatást az országos állattenyésztési adatbázis felé kötelesek megtenni.

(3) A tenyészetek, a tartási helyek és az állattartók nyilvántartását, valamint az állatok egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerét szolgáló informatikai rendszerek és az országos állattenyésztési adatbázis, valamint a tenyésztőszervezetek adatbázisai közötti elektronikus adatátadást az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kell megteremteni.

(4) A NÉBIH az általa nyilvántartott adatokból országos állattenyésztési adatbázist működtet.

11. A művi szaporító létesítményre és a spermatároló központra vonatkozó általános szabályok

58. § (1) A művi szaporító létesítmény és a spermatároló központ üzemeltetésére irányuló tevékenység megkezdését az üzemeltetőnek a tevékenység megkezdése előtt legalább 60 nappal korábban be kell jelentenie a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz, a NÉBIH által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 22. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) a létesítmény címét,

b) a tevékenység megkezdésének tervezett időpontját.

(3) A tevékenység megkezdésének a (2) bekezdés b) pontja szerinti tervezett időpontját megelőzően a megyeszékhely szerinti járási hivatal ellenőrzi a művi szaporító létesítmény és a spermatároló központ kialakítása, felszereltsége és üzemeltetési feltételei állategészségügyi jogszabályoknak való megfelelését.

(4) A művi szaporító létesítmény és a spermatároló központ üzemeltetésének megszűnését az üzemeltetőnek a megszűnés napjától számított 30 napon belül be kell jelentenie a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak.

(5) Az üzemeltető a bejelentésben megadott adatoknak vagy működése valamely feltételének megváltozását a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak bejelenteni.

(6) A megyeszékhely szerinti járási hivatalnak a 2016/1012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó állatfajok esetében is be kell tartania a 2016/1012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkében meghatározott titoktartási kötelezettséget.

(7) A NÉBIH a honlapján közzéteszi

a) a bejelentett művi szaporító létesítmények és spermatároló központok jegyzékét és nyilvántartásbavételi számát,

b) az érintett személy kérelmére a szakmai névjegyzékbe vett inszeminátorok és embrióátültetők nevét, telefonos elérhetőségét, illetve elektronikus kapcsolattartásának címét.

12. A mesterséges termékenyítő állomás és az embrióátültető állomás

59. § (1) A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetése megkezdésére vonatkozó, az 58. § (2) bekezdése szerinti bejelentéshez mellékelni kell

a) a személyi és műszaki feltételek fennállását igazoló iratokat,

b) a tenyésztőszervezettel kötött együttműködési szerződést,

c) a tenyésztőszervezet igazolását arról, hogy a szaporítóanyag-előállítás céljából olyan apaállatokat tart, amelyek ivadékvizsgálati programban vesznek vagy vettek részt, kivéve, ha az ivadékvizsgálati kötelezettség alól az adott fajta tenyésztőszervezetének javaslata alapján - összhangban a tenyésztési programjával - a miniszter eltérést engedélyezett,

d) hatósági állatorvosi igazolást arról, hogy az apaállat állománya rendelkezik mesterséges termékenyítési engedéllyel, és állategészségügyi szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak,

e) igazolást arról, hogy állatorvos alkalmazásával vagy igénybevételével biztosítja az apaállat-állomány folyamatos állategészségügyi szakmai felügyeletét.

(2) A mesterséges termékenyítő állomás tevékenységét irányító személy állatorvos vagy legalább mezőgazdasági mérnök vagy állattenyésztő mérnök képesítéssel rendelkező személy lehet.

60. § (1) A NÉBIH nyilvántartása tartalmazza az 58. § (2) bekezdése szerint a bejelentésben megadott adatokat, valamint a mesterséges termékenyítő állomásnak a NÉBIH által kiadott nyilvántartási számát.

(2) A mesterséges termékenyítő állomás tevékenységének további fajokra vagy fajtákra való kiterjesztése esetén a további faj, illetve fajta vonatkozásában az 58. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 59. § szerint új bejelentést kell tenni.

61. § (1) Mesterséges termékenyítést a NÉBIH-nél vezetett nyilvántartásba (a jelen § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai névjegyzék) bejegyzett személy (a továbbiakban: mesterséges termékenyítést végző személy)

a) szolgáltatásként,

b) saját állományban tulajdonosként, az állat tartójaként, illetve alkalmazottként

adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével végezhet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet

a) állatorvos,

b) e tevékenységre vonatkozó képesítéssel rendelkező személy

[a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: inszeminátor]

végezhet.

(3) A szakmai névjegyzékbe történő bejegyzés iránti kérelem esetén

a) meg kell adni

aa) a személyi adatokat (név, szakképesítés, születési év, lakcím, személyazonosító, munkahely),

ab) a működési területet és az állatfajt;

b) az inszeminátornak mellékelnie kell az állatorvosi oklevél, illetve inszeminátori bizonyítvány másolatát.

(4) A mesterséges termékenyítést végző személynek a (3) bekezdésben megjelölt adatok változását, annak bekövetkezését követő 30 napon belül, a módosítani kívánt adatok közlésével írásban be kell jelentenie a NÉBIH-nek.

62. § (1) A mesterséges termékenyítést végző személynek az inszeminálásról termékenyítési bizonylatot (termékenyítési jegy, termékenyítési napló, fedeztetési jegyzőkönyv stb.) kell kiállítania, feltüntetve abban legalább

a) az állat tulajdonosának vagy tartójának nevét, címét és az állat tartási helyét,

b) a nőivarú állat egyedi azonosítóját és korcsoportját (például tehén, üsző megkülönböztetés),

c) a termékenyítés dátumát és időbeli sorszámát (első vagy ismételt termékenyítés),

d) a spermát adó apaállat egyedi azonosítóját (nevét, számát, központi lajstromszámát),

e) a sperma kiszerelésén, illetve a kísérőiratán feltüntetett azonosítókat (spermatermelés helye, időpontja, termelési széria száma),

f) a mesterséges termékenyítést végző személy nyilvántartási számát és saját kezű aláírását.

(2) A termékenyítési bizonylatot 3 példányban kell kiállítani.

(3) A 61. § (1) bekezdés a) pontja esetén a tőpéldány az inszeminátornál marad, az első példány az állat tulajdonosa vagy annak megbízottja birtokába kerül, a második példányt pedig a felhasznált spermát rendelkezésre bocsátó mesterséges termékenyítő állomásra kell havonta és összesítve elküldeni.

(4) A 61. § (1) bekezdés b) pontja esetén a tőpéldány és az első példány az állat tulajdonosánál vagy annak megbízottjánál marad, a második példányt pedig a felhasznált spermát rendelkezésre bocsátó mesterséges termékenyítő állomásra kell havonta és összesítve elküldeni.

(5) A mesterséges termékenyítő állomás a termékenyítési bizonylat adatait a kiállítást követően haladéktalanul továbbítja az országos állattenyésztési adatbázisba.

(6) Szarvasmarhák esetében a mesterséges termékenyítést végző személy az Állat, Növény, Élelmiszer-biztonsági és Borminősítési Információs Rendszer (a továbbiakban: FELIR-ALI) részét képező Szarvasmarha Információs Rendszer szerinti termékenyítési bizonylatot állítja ki, és azt a FELIR-ALI útmutatója szerinti gyakorisággal juttatja el a FELIR-ALI-hoz. Lovak esetében az Országos Lótenyésztési Információs Rendszer (a továbbiakban: FELIR-OLIR) szerinti kancafedeztetési jegyzőkönyvet, más fajoknál a mesterséges termékenyítő állomások által rendelkezésre bocsátott, országosan egységes termékenyítési jegyet kell kitölteni, és a FELIR-ALI útmutatója szerint eljuttatni a FELIR-ALI-hoz.

(7) A mesterséges termékenyítést végző személynek az elvégzett termékenyítésekről és az általa kiadott termékenyítési bizonylatokról munkanaplót kell vezetnie.

63. § (1) Az embrióátültető állomás üzemeltetése megkezdésére vonatkozó bejelentésnek az 58. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell a létesítmény jellegét (stabil vagy mozgóállomás).

(2) A bejelentéshez mellékelni kell

a) a személyi és műszaki feltételek fennállását igazoló iratokat,

b) a tenyésztőszervezettel kötött együttműködési szerződést.

(3) Az embrióátültető állomás tevékenységét irányító személy állatorvos vagy legalább mezőgazdasági mérnök vagy állattenyésztő mérnök képesítéssel rendelkező személy lehet.

(4) Embrióátültetéssel kapcsolatos tevékenységet a NÉBIH-nél vezetett nyilvántartásba (a jelen § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai névjegyzékbe) bejegyzett

a) állatorvos,

b) e tevékenységre vonatkozó embriológiai-embrióátültetési képesítéssel rendelkező személy

végezhet.

64. § (1) A NÉBIH nyilvántartása tartalmazza a 63. § (1) bekezdése szerint a bejelentésben megadott adatokat, továbbá az embrióátültető állomásnak a NÉBIH által kiadott nyilvántartási számát.

(2) Az embrióátültető állomás tevékenységének további fajokra vagy fajtákra való kiterjesztése esetén a további faj, illetve fajta vonatkozásában az 58. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 63. § szerint új bejelentést kell tenni.

65. § (1) Az embrióátültető állomásnak legalább az alábbi adatokat kell nyilvántartania:

a) a felhasznált hím- és nőivarú donorállat fajtája, kora, azonosítási száma, továbbá az embrió és a született utód azonosítását biztosító adatok (termelési kódszám, donorvérkártya),

b) az embrióátültető állomás által végzett embriókinyerés vagy -átvétel helye, napja, darabszáma, az embrió kezelésének, elhelyezésének, raktározásának helye és módja,

c) az embrió minőségére vonatkozó adatok (kor, termékenyítési idő, fejlettségi stádium a nemzetközi osztályozás szerint).

(2) Az embrióátültető állomásnak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokat 5 évig meg kell őriznie.

66. § (1) Aki embrióátültetést végez, annak az embriók átvételéről, tárolásáról és átültetéséről részletes feljegyzést kell készítenie, amely embriónként tartalmazza az azonosíthatóság és a felhasználás (recipiens) adatait.

(2) Az embrióátültetésről 3 példányban bizonyítványt kell kiállítani. A tőpéldány az embrióátültetést végzőnél marad, az első példány a recipiens állat tulajdonosát illeti, a második példányt az illetékes tenyésztőszervezetnek kell a kiállítást követő 1 hónapon belül megküldeni.

13. A spermatároló központ

67. § (1) A spermatároló központ üzemeltetése megkezdésére vonatkozó bejelentésnek az 58. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a tevékenység irányításáért felelős személy nevét, címét, képzettségének megnevezését,

b) a tárolni vagy forgalmazni kívánt sperma donorállata fajának és fajtájának megnevezését.

(2) A bejelentéshez mellékelni kell az üzemeltetés személyi, tárgyi és műszaki feltételeinek fennállását igazoló dokumentumokat.

(3) A spermatároló központ üzemeltetése megkezdésének bejelentéséről a bejelentőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a tenyésztőszervezetet.

68. § (1) A NÉBIH nyilvántartása tartalmazza a 67. § (1) bekezdése szerint a bejelentésben megadott adatokat, valamint a spermatároló központnak a NÉBIH által kiadott azonosító számát.

(2) A spermatároló központ tevékenységének további fajokra vagy fajtákra való kiterjesztése esetén a további faj, illetve fajta vonatkozásában az 58. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 67. § szerinti új bejelentést kell benyújtani.

69. § (1) A spermatároló központ havonta bejelenti a szaporítási célt szolgáló szarvasmarha- és lósperma forgalmazási adatait (faj, fajta és hímivarú tenyészállat szerinti bontásban a beszerzett és értékesített sperma mennyiségét, az eladó és a vevő megnevezését) az országos állattenyésztési adatbázis részére.

(2) A bejelentési kötelezettségnek

a) szarvasmarhasperma esetében a FELIR-ALI-n,

b) lósperma esetében a FELIR-OLIR-en

keresztül kell eleget tenni.

70. § Amennyiben a tenyésztőszervezet észleli, hogy a spermatároló központ működése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a tenyésztőszervezet a megyeszékhely szerinti járási hivatalnál kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét.

71. § Hazai eredetű, illetve előállítású sperma esetén a spermatároló központnak rendelkeznie kell a NÉBIH hatósági bizonyítványával, amely igazolja, hogy a sperma megfelel a hazai forgalmazhatóság jogszabály szerinti állategészségügyi feltételeinek.

72. § A NÉBIH kérelemre megvizsgálja, hogy a sperma technikai, biológiai minősége megfelel-e az állategészségügyi előírásokban foglalt követelményeknek, és a vizsgálat eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

73. § A NÉBIH a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő spermatétel felhasználását megtiltja.

14. A baromfikeltető állomás

74. § (1) A baromfikeltető állomás üzemeltetése megkezdésére vonatkozó bejelentésnek az 58. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a keltetőgépek típusát és kapacitását tyúktojás-egyenértékben számolva,

b) a keltetési tevékenység irányításáért felelős személy nevét, címét, képzettségének megnevezését.

(2) A bejelentéshez mellékelni kell a keltetési tevékenység irányításáért felelős személy képzettségét igazoló dokumentum hiteles másolatát.

75. § A keltetési tevékenység irányításáért felelős személynek legalább szakirányú középfokú végzettséggel vagy baromfikeltető szaktanfolyamon szerzett bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A nem szakirányú középfokú végzettség is elfogadható, amennyiben a keltetésvezető a munkaviszonyt igazoló dokumentumok csatolásával legalább 5 év baromfikeltetői gyakorlatot tud igazolni.

76. § A NÉBIH és a megyeszékhely szerinti járási hivatal a baromfikeltető állomásnál ellenőrzi

a) a szabályszerű működés feltételeinek fennállását;

b) az adott fajta elfogadott tenyésztési programjában szereplő minőségi mutatók alapján a tenyész- és keltetőtojást, a szállításra előkészített naposbaromfit;

c) a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló rendeletben, valamint az e rendeletben előírt adatszolgáltatás teljesítését a FELIR-ALI felé, a nyilvántartások és dokumentációk meglétét, azok szabályszerű vezetését.

77. § A baromfikeltető állomással szemben alkalmazott szankciót, intézkedést az azt alkalmazó hatóság bejelenti az országos állattenyésztési adatbázisba, valamint az intézkedést, szankciót tartalmazó döntés megküldésével értesíti az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

15. A méhanyanevelő telep

78. § (1) Méhanyát és méhanyabölcsőt forgalmazási céllal előállítani a megyeszékhely szerinti járási hivatal részére bejelentett méhanyanevelő telepen szabad, természetes pároztatással vagy mesterséges termékenyítéssel. Méhanya és méhanyabölcső az érintett tenyésztőszervezet által kiállított származási igazolással hozható forgalomba.

(2) A méhanyanevelő telep üzemeltetetése megkezdésére vonatkozó bejelentésnek az 58. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a méhanyanevelő telepként üzemeltetni kívánt méhészet méhanyanevelési tevékenységét irányító személy nevét, címét, képzettségének megnevezését,

b) a tervezett méhanyanevelő telep technológiai leírását;

c) a törzskönyvezett tenyészanyák számát, fajtáját;

d) az évente forgalomba hozatalra tervezett méhanyák számát, fajtáját;

e) a méhészet tenyészetkódját.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) a méhanyanevelő telepként üzemeltetni kívánt méhészet méhanyanevelési tevékenységét irányító személy szakképesítését igazoló dokumentum hiteles másolatát;

b) a kérelemben megadott méhfajta tenyésztésében érintett tenyésztőszervezet igazolását az üzemeltető méhészetének a fajta tenyésztési programjában való részvételéről és az üzemeltető legalább 3 éves, a tenyésztőszervezet tenyésztési programjában meghatározott állománylétszámmal végzett szakmai gyakorlatáról.

(4) A méhanyanevelő telepként üzemeltetni kívánt méhészet méhanyanevelési tevékenységét irányító személynek

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy

b) legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakirányú szakképesítéssel, vagy

c) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett, az a) vagy b) pontban szereplő szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel,

továbbá legalább 3 év méhészeti szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, amelyet az adott méhfajta tenyésztőszervezete igazol.

79. § A megyeszékhely szerinti járási hivatal a méhanyanevelő telep nyilvántartásba vételéről - a méhanyanevelő telepként üzemeltetni kívánt méhészet üzemeltetője nevének, lakcímének, jogi személy üzemeltető esetén székhelyének és a méhanyanevelő telep pontos címének megküldésével - értesíti az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét.

80. § A tenyésztőszervezetnek a nyilvántartott méhanyanevelő telepről származó legalább 5 tenyészanyának szánt méhcsalád fajtabélyeg-vizsgálatát minden naptári évben el kell végeztetnie az arra alkalmas intézettel. A tenyésztőszervezet az intézet által elvégzett vizsgálatok eredménye alapján végezheti el a törzskönyvezést, amennyiben a vizsgált méhcsaládok legalább 60%-a megfelel a fajtajelleg leírásának.

81. § A méhanyanevelő telep 5 km sugarú körzetében vándorméhészetet letelepíteni és 3 km sugarú körzetében új méhészetet vagy méhészeti telephelyet létesíteni a méhanyanevelő telep üzemeltetőjének hozzájárulásával lehetséges.

16. A halkeltető állomás

82. § (1) A halkeltető állomás üzemeltetetése megkezdésére vonatkozó bejelentésnek az 58. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a halkeltetési tevékenységet irányító személy szakképesítésének megnevezését;

b) a halkeltető és lárvatartó edények számát és űrméretét, valamint az évente átlagosan kibocsátott lárva tervezett mennyiségét;

c) a keltetni kívánt halfajok fajtájának megnevezését.

(2) A bejelentéshez mellékelni kell a halkeltetési tevékenységet irányító személy szakképesítését igazoló dokumentumok hiteles másolatát.

(3) A halkeltetési tevékenységet irányító személynek

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy

b) legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakirányú szakképesítéssel, vagy

c) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett, az a) vagy b) pontban szereplő szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel,

továbbá legalább 3 év halkeltetői szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, amelyet az adott halfajta tenyésztőszervezete igazol.

83. § A halkeltetési napló másodpéldányát az adott évi utolsó keléstől számított 30 napon belül a NÉBIH-nek meg kell küldeni.

84. § Az állattenyésztés szabályozásához szükséges részletes rendelkezésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott eredetigazolást 3 példányban kell kiállítani, melyből az első példányt az üzemeltető köteles legalább

5 évig megőrizni, a második példányt a 83. §-ban foglalt határidőig a NÉBIH-nek kell megküldeni, a harmadik példány pedig a haltételt kíséri. Az eredetigazolás megsemmisülése vagy elvesztése esetén az üzemeltető a vevő írásbeli kérelmére és költségére másodlatot ad ki. A másodlaton fel kell tüntetni a „MÁSODLAT” feliratot, valamint a másodlat sorszámát.

17. Intézkedések

85. § A miniszter, a NÉBIH és a megyeszékhely szerinti járási hivatal a Törvényben és az annak végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezésben, továbbá hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén az eset összes lényeges körülményét mérlegelve, így különösen az érintettek érdekei sérelmének köre, a feltárt jogsértés súlya, a jogsértő állapot időtartama és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása, a jogsértéssel elért előny, a jogsértésben rejlő kockázat mértéke és jellege figyelembevételével a Törvény 6. és 7. §-ában meghatározott intézkedéseken túlmenően

a) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében elrendelheti

aa) a jogsértő állapot megszüntetését,

ab) a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától történő eltiltást,

b) visszavonhatja az engedélyt.

18. Az állattenyésztési bírság mértéke

86. § (1) Az állattenyésztési bírság összege ötvenezer forinttól húszmillió forintig terjedhet.

(2) Ha az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság legkisebb összege százezer forint.

(3) Több jogszabálysértés egy eljárásban történő elbírálása esetén a bírság megállapításakor a súlyosabb jogszabálysértés alapján kiszabható összeget kell alapul venni.

(4) Azonos tényállású, 3 éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

(5) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

19. Tudományos munkák, kutatások és fajtarekonstrukció engedélyezése

87. § A miniszter e rendeletben foglalt előírásoktól, különösen a tenyésztőszervezeti és hibridtenyésztő szervezeti elismerésre irányuló eljárásra, a tenyésztési program tartalmára, a törzskönyv főtörzskönyvi részébe történő bejegyzésre, a teljesítményvizsgálatok végzésére és a tenyészállattá nyilvánításra vonatkozó rendelkezések esetében - amennyiben az azokban foglalt célokkal nem ellentétes - eltérést engedélyezhet tudományos és oktatási intézetekben végzett tudományos munkákra, továbbá az állattenyésztést fejlesztő kutatásokra, biotechnológiai fejlesztésekre és fajtarekonstrukció végrehajtására.

20. Az állami tulajdonú apaállat és szaporítóanyag

88. § Az állami tulajdonú apaállatok és szaporítóanyagok kihelyezése és felhasználása (a továbbiakban együtt: forgalmazás) esetén a NÉBIH javaslatot kér az elismert tenyésztőszervezetektől az apaállat, illetve szaporítóanyag forgalmazására vonatkozóan.

89. § Az állami tulajdonú apaállat selejtezésére a tenyésztőszervezet javaslatot tehet. A javaslatnak tartalmaznia kell

a) az apaállat nyilvántartási számát, azonosító jelét és tartási helyét,

b) a selejtezés okát, állategészségügyi ok esetén a hatósági állatorvos igazolását,

c) az apaállat nyilvántartási értékét.

21. Záró rendelkezések

90. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. § 2020. augusztus 1-jén lép hatályba.

91. § * 

92. § (1) Ez a rendelet a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére