A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az államtudományi képzési területen a felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános jellemzőket, kompetenciákat az 1. melléklet határozza meg.
(2) Az államtudományi képzési terület alapképzéseinek és az e szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, valamint e szakok képzési és kimeneti követelményeit a 2. melléklet határozza meg.
(3) Az államtudományi képzési terület mesterképzéseinek és az e szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, valamint e szakok képzési és kimeneti követelményeit a 3. melléklet határozza meg.
(4) Az államtudományi képzési területen csak a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott specializáció indítható.
2. § A 2. és 3. mellékletben szabályozott szakokon szerezhető szakképzettségek a Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szintjeire besorolt képesítések, megfeleltetve az Európai Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: EKKR) szintjeivel. A besorolást a 2. és a 3. melléklet tartalmazza.
3. § (1) Az alap- és mesterképzési szakokon az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi
a) a szaknak, szakképzésnek megfelelő digitális kompetencia és szakmaspecifikus digitális készségek,
b) a médiatudatosság, a biztonságos internethasználat, valamint
c) a digitális technológia hatékony alkalmazása
tanulási célok elérését szolgáló digitális megoldások ismerete, továbbá az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.
(2) Az alapképzési szakok mindegyikének részét képezi a Ludoviceum tantárgycsoport, amely az alábbi három részből áll:
a) műveltség, kultúra, értékek tantárgycsoport,
b) államtudományi tantárgycsoport, amelynek keretében a 2. mellékletben meghatározott szakterületekből a hallgatók a saját közszolgálati hivatásrendjükhöz közvetlenül nem tartozó szakterületeken szereznek kompetenciákat, valamint
c) az egyetemi közös közszolgálati gyakorlat.
4. § (1) Ha a szak képzési és kimeneti követelményei a képzést megkülönböztető speciális jegyek pont alatt másként nem rendelkeznek, a képzés a tantervében meghatározottak szerint teljes idejű képzésben és részidős képzésben, valamint távoktatásként is megszervezhető.
(2) Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben is.
5. § Az alap- és mesterképzési szakokon a szak a képzési program jellege alapján lehet:
a) kiemelten elméletorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70–80 százalék,
b) elméletorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 60–70 százalék,
c) kiegyensúlyozott, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 40–60 százalék,
d) gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 60–70 százalék vagy
e) kiemelten gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70–80 százalék.
6. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. § (2a) bekezdésében és 82. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével a felsőoktatási intézmény képzési programjában és annak részeként a képzés tantervében, továbbá a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, a képzéshez kapcsolódó ajánlott tantervben határozhat az idegen nyelven folyó oktatás kereteiről, tantárgyak, tantervi egységek idegen nyelven történő meghirdetéséről, felvételéről, valamint idegen nyelven vagy külföldi részképzésben történő teljesítéséről, a képzés − részben vagy egészében − idegen nyelven történő megszervezéséről.
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel − 2019. szeptember 30-án lép hatályba.
(2) A 10. § 2019. december 31-én lép hatályba.
8. § (1) Az e rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelményeket, valamint az e követelmények alapján módosított képzési programot a 2020/2021. tanévben alap- és mesterképzésben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(2) A legkésőbb a 2019/2020. tanévben megkezdett tanulmányokat – folyamatos képzésben – végzőkre az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet] kell alkalmazni azzal, hogy a tanulmányaikat a 2019/2020. tanévet megelőzően megkezdőkre a 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletet az abban foglaltak szerint kell alkalmazni.
(3) A 2020/2021. tanévet megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt, alap- vagy mesterképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény – feltéve, hogy az a hallgató, illetve volt hallgató számára kedvezőbb – e rendelet alapján is teljesíthető.
9. § (1) Azon szakot, szakirányt, specializációt és szakképzettséget, amelynek megnevezése a 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletben szereplő megnevezéshez képest megváltozott, és amely e rendelet hatálybalépésekor a korábbi megnevezéssel a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv (a továbbiakban: oktatási hivatal) nyilvántartásában a felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként szerepelt, az oktatási hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi. E körben a 2. melléklet 11. alcíme szerinti katonai üzemeltetés alapképzési szak 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletben szereplő híradó specializációjának elnevezése e rendelettel katonai infokommunikáció és információvédelem specializációra módosul.
(2) A katonai gazdálkodási alapképzési szakot, amely e rendelet hatálybalépésekor más kreditértékkel és képzési idővel az oktatási hivatal nyilvántartásában a felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként szerepelt, – e rendelet hatálybalépését követően – az oktatási hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi.
(3) A közigazgatási mesterképzési szakot, amely e rendelet hatálybalépésekor szakirányokkal rendelkező szakként az oktatási hivatal nyilvántartásában a felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként szerepelt, – e rendelet hatálybalépését követően – az oktatási hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott katonai gazdálkodási alapképzési szak indítását az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény kérelme alapján – e rendelet hatálybalépését követően – nyilvántartásba veszi.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott közigazgatási mesterképzési szak indítását az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény kérelme alapján – e rendelet hatálybalépését követően – nyilvántartásba veszi.
(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott kérelmet a felsőoktatási intézmény legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül nyújthatja be.
10. § Hatályát veszti a 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet.
Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal:
a) tudása
– Rendelkezik a politikai közösségünket meghatározó európai és a nemzeti politikai-kulturális örökséggel kapcsolatos tudás következő pilléreivel. Az európai és a nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó, gazdag és rétegzett magyar alkotmányos-politikai gondolkodás kimagasló képviselőivel, meghatározó műveivel és a viharos politikatörténetünket kísérő legizgalmasabb szellemi vitákkal, a nemzetünk hosszú távú fennmaradását biztosító politikai tanításokkal. Az európai keretekbe ágyazódó, a kontinens sorsával szorosan együtt mozgó magyar történelem szimbolikus jelentőségű politikai eseményeivel, a hozzájuk vezető úttal, és akár máig ható következményeikkel, történelmünk legfontosabb hőseivel, példájuk közösségünk sorsát érintő tanulságaival. A magyar nemzeti kultúra jellegzetes, csak európai beágyazottságukban értelmezhető teljesítményeivel, a hosszú hagyományra visszatekintő politikai közösségünk azonosságát biztosító tényezőkkel. A hazaszeretetünket megalapozó nemzeti önismeret alapszövegeivel, őseink politikai erényeivel, egész, kritikus módon feldolgozott politikai hagyományunkkal. Nemzetiségeink értékeivel. A magyar Holokauszt közösségünket egészében és egyes tagjaiban is érintő tényeivel, beleértve a korabeli magyar állam felelősségét. Ismeri a Nemzetközi Holokauszt Megemlékezési Szövetség keretében kidolgozott antiszemitizmus definíciót. A baloldali totalitarizmus nemzetvesztő politikájával. A szomszéd népek életének legfontosabb, közösségeink békéjét biztosító feltételeivel.
– Átfogóan ismeri a közszolgálat – hivatásrendjétől eltérő – további területeinek alapvető tudásanyagát. Ismeri az államtudomány, a honvédelem, a rendészettudomány, a fenntartható fejlődés és az információs társadalom tárgykörének kiinduló kérdéseit, továbbá tájékozott az Európa-tanulmányok, valamint a nemzetközi politika és biztonság legalapvetőbb témáiban.
– Összességében átfogó képpel rendelkezik a közszolgálat intézményrendszerének felépítéséről, egyes kiemelt szerveinek működéséről, működésük céljáról, vezetés-irányítási rendszerükről és a közszolgálati hivatásetika elvárásairól.
– Átfogóan ismeri az adott képzési terület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
– Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
– Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe való belépéshez.
– Átfogóan ismeri a szakterületéhez kapcsolódó jogi szabályozást, az etikai normákat.
– Rendelkezik azzal a tudással, azokkal a képességekkel, attitűdökkel, amelyek szakmáját az állampolgári műveltség meghatározott köréhez kötik.
b) képességei
– Képes eligazodni a mind gyorsabban változó világ politikai folyamataiban, és van elképzelése a rendre bekövetkező politikai-gazdasági és intellektuális válságok értelmezéséről.
– Alkalmazni tudja a kortárs politikai jelenségek elemzése során a ma használatos politikatudományi szaknyelv alapszókincsét, az uralkodó eszméket történeti fejlődésükben tudja értelmezni.
– Képes azonosulni nemzeti hagyományunkkal, önállóan kritikai ítéletet alkotni a nemzeti azonosságtudattal kapcsolatos kérdésekben. Alkalmazni tudja a kortárs politikai jelenségek elemzése során a ma használatos politikai fogalmak, diskurzusok keletkezéstörténetéről tanultakat, alkalmazza a történeti (történelmi) ismereteket társadalmi és politikai kérdések tárgyalása során, képes önállóan kritikai ítéletet alkotni a nemzeti azonosságtudattal kapcsolatosan.
– Felkészült arra, hogy későbbi munkavégzése során képes legyen a közszolgálat más szakterületein dolgozókkal is a hatékony együttműködésre.
– Más szakterületekkel együttműködve képes működtetni a normál működési rendtől eltérő, különleges viszonyok között a hivatásrendjére jellemző szervezeteket. Képes az alsó- és középszintű vezető-irányító tevékenység végrehajtására. Meghatározott feladatok elvégzése érdekében hatékonyan működteti a vezetésére bízott szervezeteket.
– Ellátja a szakképzettségének megfelelő munkakört.
– Elvégzi a szakterülete ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisét, az összefüggések szintetikus megfogalmazását és adekvát értékelését.
– Szakterülete eljárásrendjét, legfontosabb elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát feladatai végrehajtásakor alkalmazza.
– Megérti és használja szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven, rendelkezik a hatékony információkeresés és -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.
– Megért, illetve értelmez összefüggő szövegeket, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegeket, táblázatokat, adatsorokat, vizuális szövegeket mozgó-, állóképeket, térképeket, diagramokat.
– Rutin szakmai problémákat azonosít, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati hátteret, azokat standard műveletek gyakorlati alkalmazásával megoldja.
– Megtervezi és megszervezi saját önálló tanulását, ahhoz a hozzáférhető források legszélesebb körét használja.
– Munkahelye erőforrásaival gazdálkodik, felhasználva szakmai tudását.
c) attitűdje
– A politikai jelenségek világában határozott világszemlélettel, de az újra nyitottan tájékozódik. Hajlandó és képes az övétől eltérő politikai és ideológiai nézetek értelmezésére, kritikusan képes belátni saját tévedéseit, felismeri a nemzeti és európai múlt értékeit, összekapcsolja a jelen problémáit a múltbeli előzményeikkel, képes az ok-okozati összefüggések felismerésére, vitaképes, az érvek vitáját mint kulturális vívmányt értékeli, megértő más nemzetek és kisebbségek eltérő gondolkodási mintái iránt, hatékonyan képes saját és nemzeti politikai közössége álláspontja mellett érvelni.
– Sajátjának tudja, megőrzi és továbbadja azt az érték- és fogalomkészletet, magatartásmintát, amely Magyarországon a közszolgálat legjobbjait hagyományosan jellemezte.
– Közös közszolgálati érték- és fogalomkészlettel bír és nyitott a teljes közszolgálat egészére.
– Felismeri az általa irányított szervezet feladatait és lehetőségeit, együttműködik másokkal a különböző jellegű szakmai problémák megoldásában, saját és szervezete tevékenységével szemben kritikus, követelménytámasztó, munkatársaival szemben empatikus, de feladat- és eredménycentrikus, törekszik a kitűzött célok maradéktalan elérésére.
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására.
– Nyitott a szakterületén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
d) autonómiája és felelőssége
– A történeti múlt megismerése és tanulmányozása révén felismeri politikai közösségünk jelen nemzedékeinek történeti felelősségét, érzékeli a közszolgálati munka tényleges erkölcsi tétjét, a közösség szolgálatára úgy szellemileg, mint a szaktudás tekintetében tudatosan, önállóan és diákközösségeiben is készül. Bár biztosan kézben tartja a kritikai ítéletalkotás legalapvetőbb eszközeit, társaságkereső és együttműködő, felébredt benne a hivatástudat és lelkiismerete révén megszólal benne az egyéni áldozatvállalás hangja.
– Felelősséget érez a közszolgálat egésze iránt és kialakul benne az a magával szembeni igényesség, amely biztosítja, hogy saját szakterületén méltó részt vállaljon annak működtetésében.
– Saját, mások és az általa irányított szervezet munkáját önállóan, kellő felelősséggel tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi. Önellenőrzésre képes. A szakterületéhez kapcsolódóan megfelelő áttekintő-, rendszerező-, rendszerszemléletű képességgel rendelkezik.
– Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Szakmai útmutatás alapján végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Önállóan végzi munkáját tevékenysége kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett.
– Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
– A szakterülete megalapozó nézeteit felelősséggel vállalja.
– Önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségeit fejleszti és olyan új kompetenciákat sajátít el, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására.
Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal:
a) tudása
– Ismeri szakterülete általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a szakterület kapcsolódását a rokon szakterületekhez.
– Részletekbe menően ismeri az adott szakterület összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.
– Ismeri szakterületének sajátos kutatási (ismeretszerzési és problémamegoldási) módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
– Jól ismeri szakterülete szókincsét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait: legfontosabb formáit, módszereit, és technikáit anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.
– Részletekbe menően ismeri a szakterületéhez kapcsolódó jogi szabályozást, az etikai normákat.
– Ismeri a Nemzetközi Holokauszt Megemlékezési Szövetség keretében kidolgozott antiszemitizmus definíciót.
b) képességei
– Elvégzi az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, az átfogó és speciális összefüggéseket szintetizálva megfogalmazza és ezekkel adekvát értékelő tevékenységet végez.
– Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
– A szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazza.
– Feladatai ellátása során együttműködik a kapcsolódó szakterületek képviselőivel.
– Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.
– Szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
c) attitűdje
– Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek szakterülete sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
– Hitelesen közvetíti szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreit.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Kezdeményező szerepet vállal szakmájának a közösség szolgálatába állításában.
– Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal.
– Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
– Szakterülete legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.
– Magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és a személyes tanulás a közjó szolgálatában áll.
d) autonómiája és felelőssége
– Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
– Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
– Önállóan tervezi meg és végzi tevékenységeit.
– Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok környezeti és társadalmi hatásaiért.
– Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | ||
| 1. | Képzési terület | Képzési terület angol nyelvű megnevezése | Felsőoktatási terület | Felsőoktatási terület angol nyelvű megnevezése | Alapképzési szak | Alapképzési szak angol nyelvű megnevezése | Szakképzettség | Alapképzésben szerezhető szakképzettség angol nyelvű megnevezése | EKKR és MKKR szint | |
| 2. | államtudományi | Political Science and Public Governance | államtudományi és közigazgatási | Science of Public Governance and Public Administration | közigazgatás- szervező | Public Administration Manager | a) közigazgatás- szervező, általános igazgatási szakirányon b) közigazgatás- szervező, nemzetközi közigazgatási szakirányon c) közigazgatás- szervező, adóigazgatási szakirányon | a) Public Administration Manager with Specialisation in General Administration b) Public Administration Manager with Specialisation in International Public Administration c) Public Administration Manager with Specialisation in Tax Administration | 6 | |
| 3. | rendészeti | Law Enforcement | bűnügyi igazgatási | Criminal Administration | a) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi nyomozó szakirányon b) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi hírszerző szakirányon c) bűnügyi igazgatásszervező, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon d) bűnügyi igazgatásszervező, pénzügyi nyomozó szakirányon e) bűnügyi igazgatásszervező, informatikai nyomozó szakirányon | a) Crime Administration Manager in Crime Investigation b) Crime Administration Manager in Criminal Intelligence c) Crime Administration Manager in Economic Crime Investigaton d) Crime Administration Manager in Finance Investigation e) Crime Administration Manager in Information Technology | 6 | |||
| 4. | bűnügyi | Criminal Policing | a) bűnügyi nyomozó tiszt b) bűnügyi felderítő tiszt c) gazdaságvédelmi nyomozó tiszt | a) Criminal Investigation Officer b) Criminal Intelligence Officer c) Economic Crime | 6 | |||||
| d) adó- és pénzügyi nyomozó tiszt e) kiber nyomozó tiszt | Investigation Officer d) Financial Crime Investigation Officer e) Cybercrime Investigation Officer | |||||||||
| 5. | rendészeti igazgatási | Law Enforcement Administration | a) rendészeti igazgatásszervező, biztonsági szakirányon b) rendészeti igazgatásszervező, büntetés- végrehajtási szakirányon c) rendészeti igazgatásszervező, határrendészeti szakirányon d) rendészeti igazgatásszervező, igazgatásrendészeti szakirányon e) rendészeti igazgatásszervező, közlekedésrendészet i szakirányon f) rendészeti igazgatásszervező, közrendvédelmi szakirányon g) rendészeti igazgatásszervező, migrációs szakirányon h) rendészeti igazgatásszervező, vám- és jövedéki igazgatási szakirányon | a) Law Enforcement Administration Manager in Private Security b) Law Enforcement Administration Manager in Prison Studies c) Law Enforcement Administration Manager in Border Policing d) Law Enforcement Administration Manager in Administrative Policing e) Law Enforcement Administration Manager in Traffic Policing f) Law Enforcement Administration Manager in Public Order Policing g) Law Enforcement Administration Manager in Migration Policing h) Law Enforcement Administration Manager in Customs and Excise Administration | 6 | |||||
| 6. | rendészeti | Law Enforcement | a) bevándorlási rendőrtiszt b) büntetés- végrehajtási tiszt c) határrendészeti rendőrtiszt d) igazgatás- rendészeti rendőrtiszt e) közlekedés- | a) Immigration Police Officer b) Corrections Commissioned Officer c) Border Policing Officer d) Administrative | 6 | |||||
| rendészeti rendőrtiszt f) közrendvédelmi rendőrtiszt g) vám- és pénzügyőr tiszt | Policing Officer e) Traffic Policing Officer f) Public Order Officer g) Customs and Finance Guard Officer | |||||||||
| 7. | katasztrófa- védelem | Disaster Management | a) katasztrófavédelmi szervező, katasztrófavédelmi műveleti szakirányon b) katasztrófavédelmi szervező, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon c) katasztrófavédelmi szervező, iparbiztonsági szakirányon | a) Disaster Manager in Disaster Management Operational b) Disaster Manager in Fire Prevention and Rescue Control c) Disaster Manager in Industry Safety | 6 | |||||
| 8. | nemzetbiztonsági | National Security | polgári nemzetbiztonsági | Civilian National Security Studies | polgári nemzetbiztonsági szakértő | Civilian National Security Expert | 6 | |||
| 9. | nemzetbiztonsági | National Security Studies | nemzetbiztonsági szakértő | National Security Expert | 6 | |||||
| 10. | katonai | Military | katonai vezetői | Military Leadership | katonai vezető | Military Leader | 6 | |||
| 11. | katonai gazdálkodási | Military Economics | közgazdász katonai gazdálkodási alapképzési szakon | Military Economist | 6 | |||||
| 12. | katonai üzemeltetés | Military Maintenance | katonai üzemeltető vezető | Military Maintenance Manager | 6 | |||||
| 13. | katonai logisztika | Military Logistics | katonai logisztikai vezető | Military Logistic Leader | 6 | |||||
| 14. | állami légiközlekedési | State Aviation | a) állami légijármű- vezető tiszt b) katonai repülésirányító tiszt c) katonai repülőműszaki tiszt | a) State Aviation Pilot b) Military Aerospace Control Officer c) Military Aviation Technical Officer | 6 | |||||
| 15. | nemzetközi és európai közszolgálati | International and European Public Service | nemzetközi igazgatási | International Public Management | nemzetközi közszolgálati menedzser | International Public Service Manager | 6 | |||
| 16. | nemzetközi biztonság- és védelem-politikai | International Security and Defence Policy | nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferens | Desk Officer in International Security and Defence Policy | 6 |
1. Az alapképzési szak megnevezése: közigazgatás-szervező (Public Administration Manager)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– közigazgatás-szervező, általános igazgatási szakirányon
– közigazgatás-szervező, nemzetközi közigazgatási szakirányon
– közigazgatás-szervező, adóigazgatási szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Public Administration Manager with Specialisation in General Administration
– Public Administration Manager with Specialisation in International Public Administration
– Public Administration Manager with Specialisation in Tax Administration
– válaszható szakirányok: általános igazgatási, nemzetközi közigazgatási, adóigazgatási
3. Képzési terület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, államtudományi és közigazgatási
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0413
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek és elhivatottak a közszolgálati életpályára, illetve a közszolgálaton belüli karrierjük fejlesztésére.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A közigazgatás-szervező
a) tudása
– Ismeri a közigazgatási rendszer államszervezeti kontextusát, annak történeti alakulását, a magyar közigazgatás-történet meghatározó korszakát és irányzatait, valamint jelenkori működését és főbb tendenciáit.
– Ismeri a magyar közigazgatási rendszert. Érti annak működését, szervezési elveit.
– A közigazgatási szervezetrendszert illetően megfelelő áttekintéssel rendelkezik.
– Tudomása van a közigazgatásra ható jogállami, magánjogi és szervezési-vezetési elvekről.
– Átlátja a szervezetrendszer tagozódását.
– Tájékozott a közigazgatási mechanizmusokról.
– Tisztában van a hatósági jogalkalmazókkal szembeni követelményekkel.
– Összefüggéseiben is képes értelmezni a közigazgatásra ható folyamatokat.
– Birtokában van az ügyintézéssel kapcsolatos átfogó és szakigazgatási ismereteknek.
– Különbséget tesz az egyes ügytípusok és a különböző szakigazgatási területek sajátosságai között.
– Behatóan ismeri a közigazgatás működésével kapcsolatos elméleti ismereteket és a „legjobb gyakorlatokat.”
– A közszféra településszinten – településfejlesztés, településüzemeltetés – és területi szinten betöltött szerepére vonatkozó tudással rendelkezik.
– Tisztában van az adatvédelem és az információszabadság hazai és európai uniós szabályozásával.
b) képességei
– Képes arra, hogy a kellő szakmai elhivatottság birtokában és a közszolgálati tisztviselői életpályán elvárt szakmai és emberi standardok szerint szolgálja a közjót és a köz érdekét.
– Képes a tanulmányai során szerzett tudásra támaszkodva a közigazgatási ügyek hatékony színvonalon történő intézésére.
– Rutinszerűen és hatékonyan alkalmaz korszerű informatikai ismereteket tükröző módszereket is a feladatok ellátása során.
– Képes a közigazgatás-szervezéssel járó komplex feladatokat végezni.
– Hatósági jogalkalmazással kapcsolatos feladatokat végez.
– Alkalmazza a vonatkozó jogszabályokat a megfelelő ügytípusokra.
– Megfelelően kezeli az ügyintézéssel járó feladatokat.
– Szükség esetén együttműködik más központi közigazgatási, hatósági, önkormányzati igazgatási és egyéb szervekkel.
– Szakmai felkészültsége alapján szervezeti és stratégiai szempontból jelentős területeken a megfelelő felügyelet mellett döntés-előkészítő és a hatósági ügyeket intéző feladatokat lát el.
– Alkalmazza a településfejlesztési és -üzemeltetési képességek alapjait, valamint területi szemléletét.
– Az adatvédelem, az információszabadság, illetve a köz- és magánszféra adatkezelése területén felmerülő jogi problémákat felismeri és képes kialakítani megoldási javaslatokat, illetve alkalmas a megfelelő jogi megoldás kiválasztására.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony az ügyfelek problémáira.
– Érdeklődik a hatósági jogalkalmazás során felmerülő problémák kezelése iránt.
– Törekszik az ügyfelekkel, a munkatársakkal és a vezetőkkel kialakított hatékony és szakszerű munkakapcsolatra.
– Kellően kritikus a saját maga által elvégzett munkával szemben.
– Hitelesen képviseli a közigazgatási működéssel járó, a köz érdekeit szem előtt tartó szellemiséget.
– Empatikus és érzékeny az ügyfelek irányában.
– Megfelelő kezdeményező képességgel rendelkezik.
– Fontosnak tartja az igényes munkát.
– Felismeri a közigazgatási hivatásrenddel járó felelősséget.
– Azonosul a szakmai értékekkel.
– Támogatja a szervezet célkitűzéseit.
– Másokkal együttműködik a problémamegoldásban.
– A közszféra terület- és településfejlesztés, -rendezés, -üzemeltetés, -marketing szerepét tudatosítja.
– Fontosnak tartja az adatvédelem és információszabadság jogi, szervezeti, igazgatási, gyakorlati vetületeivel kapcsolatos kérdések magabiztos ismeretét.
– Törekszik az adatvédelmi tudatosítás minél szélesebb körű megvalósítására.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a közhatalmi tevékenységgel járó munka következményei iránt.
– Felelősséget vállal az általa végzett munkáért.
– A megfelelő irányítás mellett képes a feladatok önálló végzésére, önellenőrzésre képes, javaslatokat tesz, mások munkáját értékeli.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Általános igazgatási szakirányon továbbá a közigazgatás-szervező
a) tudása
– Ismeri a közigazgatási szervezetrendszeren belüli igazgatás és vezetés jogi, igazgatási és pénzügyi-gazdasági összefüggéseit.
– Ismeri a szervezeten belüli igazgatáshoz és vezetéshez szükséges kompetenciákat.
– Ismeri a korszerű igazgatásban nélkülözhetetlen menedzsment ismereteket és az elektronikus igazgatást.
b) képességei
– Képes a hazai közigazgatás valamennyi szintjén és a legtöbb közigazgatási szakterületen a szükséges jogalkalmazói és igazgatásszervezési ismeretek és készségek alkalmazására.
– Alkalmazza a szervezeten belüli igazgatáshoz és vezetéshez szükséges kompetenciákat.
– Alkalmazza a korszerű igazgatásban nélkülözhetetlen menedzsment ismereteket és az elektronikus igazgatást.
c) attitűdje
–
d) autonómiája és felelőssége
– Felismeri a szervezetrendszeren belüli igazgatás és vezetés logikáját.
– Átlátja a közigazgatási szervezetrendszer belső és külső környezete szempontjából releváns kapcsolódási pontokat.
7.1.2.2. Nemzetközi közigazgatási szakirányon továbbá a közigazgatás-szervező
a) tudása
– Ismeri a nemzetközi szervezetek történetét, rendszerezését és működését.
– Tisztában van a nemzetközi közszolgálat és a nemzetközi tisztségviselői életpályák különböző modelljeivel.
b) képességei
– Képes a diplomáciai intézménytörténet és a magyar külügyi igazgatás aspektusainak átlátására.
– Képes rendszerezetten kezelni a magyar külügyi igazgatás történetét, jelenlegi felépítését, elvi és gyakorlati dilemmáit.
c) attitűdje
– Nyitott, fogékony és érdeklődő a magyar külügyi igazgatás története, jelenlegi felépítése iránt.
– Átfogó szemléletmóddal kezeli az elvi és gyakorlati dilemmákat.
d) autonómiája és felelőssége
– Átlátja a szervezeti működés elméleti és gyakorlati szempontjait.
7.1.2.3. Adóigazgatási szakirányon továbbá a közigazgatás-szervező
a) tudása
– Gyakorlati ismerettel megerősített tudással rendelkezik.
– Ismeri az adópolitika elemeit, az adók rendszertanát, gyakorlati összefüggéseit.
– Tisztában van az egyes anyagi adójogszabályokkal és az adóigazgatási eljárás szabályaival.
– Széleskörű ismeretekkel rendelkezik az adózás és adóztatás során jelenleg alkalmazható elektronikus szolgáltatások terén.
– Elsajátította a számviteli alapfogalmakat, a számviteli szabályozás főbb elemeit, a beszámolási, könyvvezetési kötelezettség előírásait.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a számviteli szolgáltatást végzők felelősségéről a kreatív könyvelés, csalás, pénzmosás elleni fellépésben.
– Ismeri és a gyakorlatban alkalmazni tudja – akár funkcionális területen is – az egyes jogviszonyokhoz kapcsolódó közteherviselési szabályokat.
b) képességei
– Képes a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál felmerülő feladatok ellátására.
– Képes a települési önkormányzatoknál helyi adók ügyintézésével kapcsolatos feladatok ellátására.
– Képes arra, hogy az adóigazgatás munkájában hatékonyan részt vegyen.
– Képes átlátni az adóigazgatás komplex jellegét.
– Képes bevallási, eljárási vagy akár ellenőrzési szakterületeken is teljes értékű munka végzésére.
– Készségszinten kezeli többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos honlapjának alkalmazásait, az elektronikus nyomtatványokat, az ügyfélkaput és az ügyintézést támogató online ügyintézési felületeket és háttéralkalmazásokat.
– Képes feladatai megoldásához modern és innovatív infokommunikációs eszközöket igénybe véve megoldást találni a felmerülő kihívásokra.
– Képes a gazdálkodók vagyonváltozásait követő szerződések, bizonylatok, nyilvántartások összefüggő rendszerének felismerésére.
– Jártas a korszerű igazgatásban nélkülözhetetlen modern és hatékony infokommunikációs eszközök használatában.
– Felismeri a közvetlen és a közvetett adózás logikáját.
– Minősíteni tudja az egyszerűbb adózási tényállásokat.
– Átlátja a költségvetési kapcsolódási pontokat.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, rendészettudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– közigazgatástudomány 65–85 kredit,
– jogtudomány 15–35 kredit,
– gazdálkodástudomány 10–20 kredit.
8.1.2. A szakirányok további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
a) általános igazgatási szakirány
– közigazgatástudomány 25–35 kredit;
b) nemzetközi közigazgatási szakirány
– közigazgatástudomány 20–35 kredit;
c) adóigazgatási szakirány
– közigazgatástudomány 15–25 kredit,
– gazdálkodástudomány 0–10 kredit,
– jogtudomány 2–8 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos idegen nyelvek egyikéből, ukrán vagy szerb nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A hallgató számára közszolgálati szakmai gyakorlat teljesítése a szak tantervében kritériumkövetelményként előírható.
1. Az alapképzési szak megnevezése: bűnügyi igazgatási (Criminal Administration)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi nyomozó szakirányon
– bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi hírszerző szakirányon
– bűnügyi igazgatásszervező, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon
– bűnügyi igazgatásszervező, pénzügyi nyomozó szakirányon
– bűnügyi igazgatásszervező, informatikai nyomozó szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Crime Administration Manager in Crime Investigation
– Crime Administration Manager in Criminal Intelligence
– Crime Administration Manager in Economic Crime Investigaton
– Crime Administration Manager in Finance Investigation
– Crime Administration Management in Information Technology
– választható szakirányok: bűnügyi nyomozó, bűnügyi hírszerző, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó, informatikai nyomozó
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, rendészeti
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlat-orientált (60–70%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
– a szakirányokhoz rendelhető minimális kreditérték: 45 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan bűnügyi igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak a rendőrség bűnügyi szerveinél, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szerveinél beosztotti, beosztott parancsnoki feladatok ellátására. Ismerik a nyomozási cselekmények végrehajtásának módozatait, a titkos információgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozókat, képesek önállóan büntetőeljárás, valamint titkos információgyűjtés lefolytatására. Tisztában vannak a nyomozások lefolytatásához kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes bűncselekményfajták felderítése és bizonyítása érdekében teendő intézkedésekkel.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A bűnügyi igazgatásszervező
a) tudása
– Széles körűen és rendszerszerűen ismeri a rendészet történetét, annak történeti alakulását, meghatározó korszakait és irányzatait.
– Ismeri a rendészet legfontosabb elméleti kérdéseit, tételeit, megállapításait.
– Mélységében és átfogóan ismeri a bűnügyi igazgatási szakterület alapvető diszciplínáit.
– Rendelkezik általános vezetés- és szervezéselméleti, gazdálkodási, valamint menedzsment ismeretekkel.
– Átfogóan ismeri a bűnügyi szakterülethez kapcsolódó magyar közjogi, rendészeti civiljogi, valamint nemzetközi és európai uniós jogszabályi és etikai normákat.
– Alaposan ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
– Magas szinten rendelkezik mélyreható kriminalisztikai − kriminál technikai, kriminál taktikai, kriminál metodikai − ismeretekkel.
– Alaposan ismeri a kriminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit.
– Tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, etikai és kommunikációs ismeretekkel.
– Rendelkezik alapszintű tájékozódási, térképészeti és geoinformációs ismeretekkel.
– Alaposan ismeri a bűnüldözési tevékenységhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat és eljárásokat.
– Mélyrehatóan ismeri a bűnügyi elemző-értékelő munka területeit, elveit és módszereinek alkalmazására vonatkozó alapokat.
– Rendelkezik az emberi magatartás befolyásolásához szükséges kriminalisztikai, kommunikációs és egyéb szakmai ismeretekkel.
– Tisztában van a titkos információgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozókkal és alapos gyakorlati végrehajtási ismeretekkel bír.
– Tisztában van a hazai és a nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályaival, a nemzetközi műveletek tervezési és információs alapismereteivel.
– Rendelkezik a szükséges rendészeti humánerőforrási ismeretekkel, így birtokában van a beosztottak továbbképzésének tervezéséhez, szervezéséhez szükséges ismeretekkel, alaposan ismeri a parancsnoki nevelőmunka végzéséhez szükséges tudnivalókat.
– Tisztában van a humánerőforrás-gazdálkodás alapelveivel és gyakorlati megvalósításával.
– Alapszinten ismeri a nemzetbiztonsági szolgálatok történetét, rendszerét, feladatait, tevékenységét.
– Rendelkezik alapszintű balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretekkel.
– Alapszinten ismeri a rendészeti logisztika, valamint gazdálkodás speciális szabályait.
– Rendelkezik válságkezelési alapismeretekkel.
– Magas szinten rendelkezik intézkedéstaktikai, fegyverzet ismereti és önvédelmi ismeretekkel.
– Birtokában van a munkavégzéséhez megfelelő szintű általános társadalmi ismereteknek.
– Birtokában vannak mindazon rendvédelmi szakmai ismereteknek, amelyek szükségesek a rendvédelmi képzési területen folyó mesterképzésbe való belépéshez.
– Képes alapvető idegen nyelvű szakirodalom olvasására és megértésére, valamint legalább egy idegen nyelven megbízható szinten ismeri és alkalmazza a saját szakterületére jellemző szakkifejezéseket.
b) képességei
– Rutinszerűen és magabiztosan alkalmazni tudja a szakterületéhez kapcsolódó – alkotmányjogi, büntetőjogi, büntető eljárásjogi, közigazgatási jogi, rendészeti hatósági eljárásjogi, rendészeti civiljogi, nemzetközi és európai uniós jogi, egyéb, a szakirányhoz kapcsolódó – jogszabályi és etikai normákat.
– Tisztában van a nyomozások lefolytatásának, a nyomozási cselekmények végrehajtásának szabályaival.
– Alkalmazni tudja a beosztásában tőle elvárt humánerőforrás gazdálkodási ismereteit, és képes megszervezni a beosztottak továbbképzését.
– Rutinszerűen alkalmazza a bűnüldözési tevékenységhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat és eljárásokat.
– Alaposan ismeri és tudja használni a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő informatikai eszközöket, alkalmazásokat és rendszereket – ügyviteli, ügyfeldolgozó nyilvántartásokat – , valamint a speciális technikai eszközöket és csúcstechnológiai megoldásokat.
– Magas szinten képes nyomozások tervezésére és szervezésére.
– Magas szinten képes a bűnügyi területen a megelőzési, a felderítési, a nyomozási tevékenységre.
– Átfogóan ismeri és rutinszerűen alkalmazza az igazságszolgáltatásban és az igazságszolgáltatáson kívüli, a szakterületéhez kapcsolódó intézményekben alkalmazott speciális szoftvereket és adatbázisokat, továbbá azok felhasználási lehetőségeit.
– Magabiztosan képes az egyes bűncselekmény fajták, és a bűncselekményt elkövetők kriminalisztikai, kriminológiai jellemzőinek feltárására.
– Magas szinten tud bűnügyi elemzéseket és értékeléseket elkészíteni.
– Mélyrehatóan képes a bűnügyi munkára vonatkozó jogszabályok megértésére és gyakorlati alkalmazására.
– Alkalmazni tudja a bűnügyi szakterület eljárásrendjét, legfontosabb elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát feladatai végrehajtásakor.
– Képes a nyomozati munka operatív irányítására, koordinálására, a hazai és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés lefolytatására.
– Képes a büntetőeljárás, valamint a titkos információgyűjtés folytatásából adódó feladatok végrehajtására.
– Képes alkalmazni a bűnügyi szakmai ág tevékenységi körében felmerülő feladatok megoldásában a megismert fogalmakat, szabályokat, összefüggéseket, folyamatokat, amely alapján képes szakmai kérdések értelmezésére.
– Magas szinten ismeri és rutinszerűen alkalmazza a munkaköréhez tartozó útmutatókat, kapcsolódó jogszabályokat, munkaköréhez tartozó tárgykörökben szóbeli és írásbeli beszámolók, elemzések, statisztikai adatsorok feldolgozásának, előterjesztések elkészítésének, javaslatok megfogalmazásának módszereit.
– Magabiztosan alkalmas a fegyveres szolgálatból adódó feladatok ellátására.
– Képes vezetői döntések előkészítésére.
– Képes a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél beosztotti, beosztott parancsnoki feladatok ellátására.
– Képes az egyes bűncselekményfajták felderítése és bizonyítása érdekében teendő intézkedések végrehajtására.
– Képes a rendvédelmi tevékenységek végrehajtására felállított törzsek munkájában való részvételre.
– Képes a megfelelő szintű nemzetközi és hazai együttműködésre az európai uniós és más nemzetközi bűnüldözési szervekkel és szervezetekkel, a bűnüldözés egyéb szereplőivel, más közszolgálati hivatásrendekkel.
– Rutinszerűen képes a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek ügyviteli, ügyfeldolgozó rendszereinek, informatikai alkalmazások használatára, valamint speciális technikai eszközök és csúcstechnológiai megoldások alkalmazására.
– Hatékonyan alkalmaz korszerű adatbázis-kezelő, információs döntéstámogató, elemző-értékelő és egyéb szakértői informatikai rendszereket.
– Képes megkülönböztetni és alkalmazni infokommunikációs eszközöket, hálózatokat és funkciókat a szakterületén folyó tanuláshoz, feladatainak hatékony és korszerű megoldásához.
– Képes az információs technológián alapuló írásbeli és szóbeli kommunikációban fejleszteni alkalmazói tudását.
– Képes önálló tervet készíteni a pályafutásához szükséges tudások, képességek, attitűdök hiányainak a felszámolására, a szakma tanulásában elért eredményekre támaszkodva.
– Képes a helyzetnek megfelelő – szükség esetén idegen nyelvű – kommunikációra, valamint magas szinten alkalmazza a szakmai szókincset magyarul és idegen nyelven is.
– Képes különböző típusú kommunikációs szituációkban adekvát viselkedésre, együttműködésre, problémák felismerésére és konfliktushelyzetek kezelésére.
– Képes anyanyelvi és alapvető szakmai idegen nyelvi kommunikációs képességei révén más nyelven beszélőkkel való alapvető szakmai együttműködésre.
– Magas szinten képes a munkaköréhez kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők önálló elkészítésére, okmányok kitöltésére, a munkaköréhez kapcsolódó események szervezésére, technikai előkészítésére.
– Érti saját szakterülete kritikai megközelítéseit, átlátja szakterülete legfontosabb problémáit, a nézőpontok közötti különbségeket.
– Képes a munkájához szükséges módszerek és eszközök kiválasztására, azok egyedi és komplex alkalmazására.
– Képes a projekt alapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel.
– Képes feladatai összehangolására, súlyozására és azok sorrendiségének kialakítására.
– Képes a személyes szakmai kompetenciák és kompetenciahatárok felismerésére és alkalmazására.
– Képes fizikai állapotának elvárt szintű fenntartására, képes a szükséges intézkedéstaktikai és önvédelmi ismeretek alkalmazására.
– Képes a munkakörében meghatározott feladatokat tervezni, szervezni, a feladatok végrehajtása során következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni.
– Képes a fogalmi szempontból szakszerűen megfogalmazott javaslatait szóban és írásban a szakmai kommunikáció szabályainak megfelelően prezentálni.
c) attitűdje
– Készen áll a támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére, személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
– Nyitott a rendvédelem területén felmerülő problémák kutatáson alapuló megoldása iránt.
– Munkavégzése során politikamentesség, bajtársiasság, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekhez való lojalitás jellemzi.
– Vállalja és hitelesen képviseli a rendőrség társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Rendelkezik a szervezeti hierarchiának megfelelő engedelmesség képességével és parancsadási készséggel.
– Tiszteletben tartja az emberi értékeket.
– Nyitott az egyetemes és a nemzeti értékek megbecsülésére.
– Szilárd akaraterő jellemzi a célkitűzések megvalósítása érdekében.
– Munkája során fegyelmezett magatartás és az alakiság szabályainak betartása jellemzi.
– Igénye van önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességei fejlesztésére és szakterületén felhasználható új kompetenciák elsajátítására.
– A választott hivatásának megfelelő életvitelt folytat.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba.
– Ellenálló a munkájával járó pszichikai és fizikai stresszel szemben, illetve ismeri a stressz kezelés intézményi és egyéni megoldásait.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Feladatellátása során törekszik a megfelelő önkontroll, tolerancia, előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására, szolgálati érintkezései során tiszteletben tartja az alapvető emberi és állampolgári jogokat.
– Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság és megvesztegethetetlenség jellemzi.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel az ügyfelek iránti empátiára, a segítőkészségre és az egyenlő bánásmódra. Elkötelezettségéből eredően elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit, az ügyfélközpontúságot.
– Törekszik a helyes problémafelismerésre és problémamegoldásra.
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Toleráns különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben.
– Fontosnak tartja az életen át tartó tanulás megvalósítását, a folyamatos szakmai képzést és általános önképzést. Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
– Elfogadja szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
– Döntési képességgel rendelkezik a szakterületi etikai dilemmákban, javaslattal él a szabályrendszer módosítására.
– Nyitott, fogékony és aktív a rendészettudomány szakterületein zajló technológiai és szakmai módszertani fejlesztések megismerésére, alkalmazására, és az abban való közreműködésre.
– Nyitott a bűnügyi szakmai ág tevékenységével kapcsolatos új és specifikus ismeretek megszerzésére, az új eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban.
d) autonómiája és felelőssége
– Saját munkájával és tetteivel szemben önkritikus.
– Tisztában van a fegyveres feladatellátásból és a kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségéből ráháruló felelősséggel és helyesen él azokkal.
– Alkalmas önálló döntéshozatalra, parancsadásra, ezeket megfelelő felelősséggel gyakorolja.
– A gyakorlati tudás és tapasztalatok megszerzését követően szervezeti egységét vezeti, működési folyamatait tervezi és irányítja, erőforrásaival gazdálkodik.
– Felelősséggel gyakorolja fegyelmi jogkörét.
– Felelősséget érez saját szakmai fejlődéséért, a munkaköréhez tartozó tudásanyag naprakész ismeretéért, speciális területeken is.
– Felelősséget érez munkája ellátásában a tudomására jutott adatok, információk kezelésében és azok megosztása során.
– Felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt.
– Felelősséget vállal a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartása terén.
– A projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A bűnügyi nyomozó szakirányon továbbá a bűnügyi igazgatásszervező
a) tudása
– Magas szinten ismeri a bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén szükséges speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteket.
– Ismeri a bűnmegelőző tevékenység elméletét és gyakorlatát.
– Tisztában van a körözési tevékenység eszközeivel, alapvető módszereivel.
– Behatóan ismeri a kényszerintézkedések alkalmazásának követelményeit és a gyakorlati alkalmazás szabályait.
b) képessége
– Ismeri és alkalmazni tudja a bűnügyi nyilvántartásokat.
– Képes a bűnügyi szolgálati területen a bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén egyaránt eredményes munka végzésére.
– Képes a nyomozati munka ideiglenesen létrehozott szervezeteiben folyó munka koordinálására.
– Képes a készenléti, forró nyomon üldözés, bűnügyi szolgálat munkájában történő részvételre.
– Képes a vizsgálati és a vádelőkészítő munka végzésére.
– Képes a nyomozati cselekmények végrehajtására.
7.1.2.2. A bűnügyi hírszerző szakirányon továbbá a bűnügyi igazgatásszervező
a) tudása
– Magas szinten ismeri a büntetőeljárás megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére szolgáló speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteket.
– Tisztában van a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó taktikai ismeretekkel.
– Mélyrehatóan ismeri a titkos információgyűjtő tevékenység erői, eszközei, módszerei alkalmazásának elméletét és gyakorlati szabályait.
b) képességei
– Képes a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismeretek – különösen a humán információszerzés területén – alkalmazásával a büntetőeljárás megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére.
– Képes a helyi szervezetek szintjén az illetékességi terület bűnügyi helyzetének elemzésére, értékelésére.
c) attitűdje
– Speciális munkaterületéből adódóan kiemelkedően jellemzi a gyors probléma felismerés és problémamegoldás.
7.1.2.3. A gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon továbbá a bűnügyi igazgatásszervező
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a gazdasági jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteket.
– Alapvetően tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó pénzügyi, számviteli és gazdasági jogi ismeretekkel.
b) képességei
– Képes a gazdasági jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes munkavégzésre.
– Képes helyi szervezetek szintjén az illetékességi terület bűnügyi helyzetének elemzésére, értékelésére.
– Képes ideiglenes szervezet munkájának vezetésére különös tekintettel a gazdasági bűncselekményekre.
7.1.2.4. A pénzügyi nyomozó szakirányon továbbá a bűnügyi igazgatásszervező
a) tudása
– Ismeri az adó- és vámhatóság bűnügyi szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat, eljárásokat.
– Tudja az adó- és vámhatóság bűnügyi szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó alapvető elméleteket, jellemzőket, tisztában van a bűnügyi szakmai ág működésével, struktúrájával, kapcsolatrendszerével.
– Ismeri az adó- és vámhatóság bűnügyi szakterületének alapvető szakmai és jogi terminológiáját.
– Ismeri az adó- és vámhatóság bűnügyi szakterületének munkájához kapcsolódó más szakmai területek tevékenységének alapvető jellemzőit.
b) képessége
– Képes alkalmazni a bűnügyi szakmai ág tevékenységi körében felmerülő feladatok megoldásában a megismert fogalmakat, szabályokat, összefüggéseket, folyamatokat, amely alapján képes szakmai kérdések értelmezésére.
– Képes a munkakörében meghatározott feladatokat tervezni, szervezni, a feladatok végrehajtása során következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni.
– Képes a fogalmi szempontból szakszerűen megfogalmazott javaslatait szóban és írásban a szakmai kommunikáció szabályainak megfelelően prezentálni;
– Képes együttműködni más szakterületek képviselőivel.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az adó- és vámhatóság bűnügyi szakterülete gondolkodás- és szemléletmódjának hiteles közvetítését.
– Nyitott a bűnügyi szakmai ág tevékenységével kapcsolatos új és specifikus ismeretek megszerzésére, az új eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban.
– Fontosnak tartja az életen át tartó tanulás megvalósítását, a folyamatos szakmai képzést és általános önképzést.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan és felelősséggel vesz részt az adó- és vámhatóság bűnügyi szakmai ágának tevékenységével kapcsolatos szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
– Általános felügyelet mellett önállóan végzi és szervezi a részére meghatározott feladatokat;
– Felelősséget visel a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartása terén;
– Projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
7.1.2.5. Az informatikai nyomozó szakirányon továbbá a bűnügyi igazgatásszervező
a) tudása
– Mélyreható tudással bír a valós és a kibertérben elkövetett információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények felderítéséről, bizonyításáról és minősítéséről, azok informatikai, speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteiről.
– Ismeri az információs rendszerek működésének alapjait.
– Az információs rendszerek bűnüldözés szempontjából releváns szegmenseiről részletes ismeretekkel rendelkezik.
– Behatóan ismeri a büntetőeljárásban alkalmazható eljárási cselekmények, kényszerintézkedések foganatosításának követelményeit és a gyakorlati alkalmazás szabályait.
b) képessége
– Képes az információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények felderítése, bizonyítása és minősítése terén egyaránt eredményes munka végzésére.
– Képes a nyomozati munka ideiglenesen létrehozott szervezeteiben folyó munka koordinálására.
– Képes az információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, bizonyítása érdekében együttműködni az információs rendszereket használó, üzemeltető személyekkel, szervezetekkel.
– Képes az információs rendszer és elektronikus adat elleni bűncselekmények nyomozásához szükséges speciális forenzikus eszközök, informatikai eszközök és szoftverek célirányos használatára.
– Képes a kibervédelem területén feladatokat ellátó szervekkel, szervezetekkel együttműködni.
– Képes beosztott vezetőként az állomány munkájának irányítására.
– Képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges nemzetközi bűnügyi együttműködésben aktívan részt venni.
c) attitűdje
– Jellemzi a problémafelismerés és problémamegoldás.
– Nyitott az új technológiák megismerésére, elsajátítására, az életen át tartó tanulásra.
– Nyitott a bűnüldöző szervek közti legjobb gyakorlatok megismerésére, cseréjére.
– Fontosnak tartja a kiberbűncselekmények elleni hatékony fellépést, a kiberbiztonság fenntartását.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan és felelősséggel vesz részt a rendőrség kiberbűnözés elleni egységeinél a szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
– Általános felügyelet mellett önállóan végzi és szervezi a részére meghatározott feladatokat.
– Felelősséget visel a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartása terén.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, rendészettudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– társadalomtudományok (közgazdaságtudományok, állam- és jogtudományok, szociológiai tudományok): 12–20 kredit,
– bölcsészettudományok (nyelvtudományok, filozófiai tudományok, nevelés- és sporttudományok, pszichológiai tudományok, média- és kommunikációs tudományok) 8–15 kredit,
– rendészettudományi ismeretek 25–40 kredit,
– bűnügyi tudományok (büntetőjog, büntetőeljárás-jog, kriminalisztikai ismeretek, kriminológiai ismeretek) 35–45 kredit,
– műszaki tudományok (informatikai tudományok) 4–6 kredit.
8.1.2. A szakirányok további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
a) bűnügyi nyomozó szakirány
– bűnüldözési ismeretek: 10–18 kredit,
– értékelő-elemező ismeretek: 8–15 kredit,
– speciális bűnügyi ismeretek (bűnügyi szolgálati ismeretek): 15–25 kredit;
b) bűnügyi hírszerző szakirány
– hírszerzéssel, felderítéssel kapcsolatos ismeretek: 15–25 kredit,
– nemzetbiztonsági ismeretek: 10–18 kredit,
– titkos ügykezeléssel kapcsolatos ismeretek: 8–15 kredit;
c) gazdaságvédelmi nyomozó szakirány
– pénzügyi, számviteli ismeretek: 15–25 kredit,
– közgazdasági ismeretek: 8–15 kredit,
– gazdaságvédelmi ismeretek: 10–20 kredit;
d) pénzügyi nyomozó szakirány
– adóztatási ismeretek: 15–25 kredit,
– vám- és jövedéki ismeretek: 15–25 kredit,
– külkereskedelmi ismeretek: 5–10 kredit;
e) informatikai nyomozó szakirány
– adatbázisok, operációs rendszerek, valamint az informatikai biztonság alapjai: 5–10 kredit,
– számítógép hálózatok, távközlési rendszerek és adatvédelem: 10–15 kredit,
– kiber bűncselekmények nyomozása, minősítése: 15–25 kredit,
– speciális rendészeti ismeretek 10–15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, ukrán, szerb, beás, lovári, orosz vagy kínai nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények
Tanévenként 4 hét szakmai gyakorlat teljesítése kritériumkövetelmény, ami a szakirányhoz igazodó rendvédelmi szervnél történik. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: bűnügyi (Criminal Policing)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– bűnügyi nyomozó tiszt
– bűnügyi felderítő tiszt
– gazdaságvédelmi nyomozó tiszt
– adó- és pénzügyi nyomozó tiszt
– kiber nyomozó tiszt
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Criminal Investigation Officer
– Criminal Intelligence Officer
– Economic Crime Investigation Officer
– Financial Crime Investigation Officer
– Cybercrime Investigation Officer
választható szakirányok: bűnüldözési, bűnügyi felderítő, gazdasági nyomozó, adó- és pénzügyi nyomozó, kiber nyomozó
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, rendészeti
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan bűnügyi szakemberek képzése, akik szakmai és vezetői felkészültségük alapján alkalmasak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek bűnügyi szolgálatainál beosztott tiszti, beosztott vezetői feladatok ellátására, azonosulni tudnak a szervezet elvárásaival, és kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés következő ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A bűnügyi nyomozó tiszt, a bűnügyi felderítő tiszt, a gazdaságvédelmi tiszt, az adó- és pénzügyi nyomozó tiszt és a kiber nyomozó tiszt
a) tudása
– Széles körűen és rendszerszerűen ismeri a rendészet történetét, annak történeti alakulását, meghatározó korszakait és irányzatait.
– Ismeri a rendészet legfontosabb elméleti kérdéseit, tételeit, megállapításait.
– Mélységében és átfogóan ismeri a bűnügyi igazgatási szakterület alapvető diszciplínáit.
– Rendelkezik általános vezetés- és szervezéselméleti, gazdálkodási, valamint menedzsment ismeretekkel.
– Átfogóan ismeri a bűnügyi szakterülethez kapcsolódó magyar közjogi, rendészeti civiljogi, valamint nemzetközi és európai uniós jogszabályi és etikai normákat.
– Alaposan ismeri és érti a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
– Alaposan ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
– Magas szinten rendelkezik mélyreható kriminalisztikai − krimináltechnikai, krimináltaktikai, kriminálmetodikai − ismeretekkel.
– Alaposan ismeri a kriminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit.
– Tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, etikai és kommunikációs ismeretekkel.
– Rendelkezik alapszintű tájékozódási, térképészeti és geoinformációs ismeretekkel.
– Alaposan ismeri a bűnüldözési tevékenységhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat és eljárásokat.
– Mélyrehatóan ismeri a bűnügyi elemző-értékelő munka területeit, elveit és módszereinek alkalmazására vonatkozó alapokat.
– Rendelkezik az emberi magatartás befolyásolásához szükséges kriminalisztikai, kommunikációs és egyéb szakmai ismeretekkel.
– Rendelkezik a szükséges rendészeti humánerőforrási ismeretekkel, így birtokában van a beosztottak továbbképzésének tervezéséhez, szervezéséhez szükséges ismeretekkel, alaposan ismeri a parancsnoki nevelőmunka végzéséhez szükséges tudnivalókat.
– Tisztában van a humánerőforrás-gazdálkodás alapelveivel és gyakorlati megvalósításával.
– Alapszinten ismeri a nemzetbiztonsági szolgálatok történetét, rendszerét, feladatait, tevékenységét.
– Rendelkezik alapszintű balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretekkel.
– Alapszinten ismeri a rendészeti logisztika, valamint gazdálkodás speciális szabályait.
– Rendelkezik válságkezelési alapismeretekkel.
– Magas szinten rendelkezik intézkedéstaktikai, fegyverzet ismereti és önvédelmi ismeretekkel.
– Birtokában van a munkavégzéséhez megfelelő szintű általános társadalmi ismereteknek.
– Képes alapvető idegen nyelvű szakirodalom olvasására és megértésére, valamint legalább egy idegen nyelven megbízható szinten ismeri és alkalmazza a saját szakterületére jellemző szakkifejezéseket.
– Tisztában van a titkos információgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozókkal és alapos gyakorlati végrehajtási ismeretekkel bír.
– Tudatában van a munkájához szükséges ügyviteli, titok- és adatvédelmi szabályoknak.
– Tisztában van a hazai és a nemzetközi bűnügyi együttműködés szabályaival, a nemzetközi műveletek tervezési és információs alapismereteivel.
b) képességei
– Érti saját szakterülete kritikai megközelítéseit, átlátja szakterülete legfontosabb problémáit, a nézőpontok közötti különbségeket.
– Képes a munkájához szükséges módszerek és eszközök kiválasztására, azok egyedi és komplex alkalmazására.
– Képes a projekt alapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel.
– Képes feladatai összehangolására, súlyozására és azok sorrendiségének kialakítására.
– Képes a személyes szakmai kompetenciák és kompetenciahatárok felismerésére és alkalmazására.
– Képes fizikai állapotának elvárt szintű fenntartására, képes a szükséges intézkedéstaktikai és önvédelmi ismeretek alkalmazására.
– Képes a munkakörében meghatározott feladatokat tervezni, szervezni, a feladatok végrehajtása során következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni.
– Képes a fogalmi szempontból szakszerűen megfogalmazott javaslatait szóban és írásban a szakmai kommunikáció szabályainak megfelelően prezentálni.
– Rutinszerűen alkalmazza a bűnüldözési tevékenységhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat és eljárásokat.
– Magas szinten képes nyomozások tervezésére és szervezésére.
– Magas szinten képes a bűnügyi területen a megelőzési, a felderítési, és a nyomozási tevékenységre.
– Magabiztosan képes az egyes bűncselekmény fajták és a bűncselekményt elkövetők kriminalisztikai, kriminológiai jellemzőinek feltárására.
– Magas szinten tud bűnügyi elemzéseket és értékeléseket elkészíteni.
– Mélyrehatóan képes a bűnügyi munkára vonatkozó jogszabályok megértésére és gyakorlati alkalmazására.
– Alkalmazni tudja a bűnügyi szakterület eljárásrendjét, legfontosabb elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát feladatai végrehajtásakor.
– Képes a nyomozati munka operatív irányítására, koordinálására, a hazai és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés lefolytatására.
– Képes a büntetőeljárás, valamint a titkos információgyűjtés folytatásából adódó feladatok végrehajtására.
– Képes alkalmazni a bűnügyi szakmai ág tevékenységi körében felmerülő feladatok megoldásában a megismert fogalmakat, szabályokat, összefüggéseket, folyamatokat, amely alapján képes szakmai kérdések értelmezésére.
c) attitűdje
– Készen áll a támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére, személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
– Nyitott a rendvédelem területén felmerülő problémák kutatáson alapuló megoldása iránt.
– Munkavégzése során politikamentesség, bajtársiasság, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekhez való lojalitás jellemzi.
– Vállalja és hitelesen képviseli a rendőrség társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Rendelkezik a szervezeti hierarchiának megfelelő engedelmesség képességével és parancsadási készséggel.
– Tiszteletben tartja az emberi értékeket.
– Nyitott az egyetemes és a nemzeti értékek megbecsülésére.
– Szilárd akaraterő jellemzi a célkitűzések megvalósítása érdekében.
– Munkája során fegyelmezett magatartás és az alakiság szabályainak betartása jellemzi.
– Igénye van önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességei fejlesztésére és szakterületén felhasználható új kompetenciák elsajátítására.
– A választott hivatásának megfelelő életvitelt folytat.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba.
– Ellenálló a munkájával járó pszichikai és fizikai stresszel szemben, illetve ismeri a stresszkezelés intézményi és egyéni megoldásait.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Feladatellátása során törekszik a megfelelő önkontroll, tolerancia, előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására, szolgálati érintkezései során tiszteletben tartja az alapvető emberi és állampolgári jogokat.
– Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság és megvesztegethetetlenség jellemzi.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel az ügyfelek iránti empátiára, a segítőkészségre és az egyenlő bánásmódra. Elkötelezettségéből eredően elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit, az ügyfélközpontúságot.
– Törekszik a helyes problémafelismerésre és problémamegoldásra.
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Toleráns különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben.
– Fontosnak tartja az életen át tartó tanulás megvalósítását, a folyamatos szakmai képzést és általános önképzést. Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
– Elfogadja szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
– Döntési képességgel rendelkezik a szakterületi etikai dilemmákban, javaslattal él a szabályrendszer módosítására.
– Nyitott, fogékony és aktív a rendészettudomány szakterületein zajló technológiai és szakmai módszertani fejlesztések megismerésére, alkalmazására, és az abban való közreműködésre.
– Nyitott a bűnügyi szakmai ág tevékenységével kapcsolatos új és specifikus ismeretek megszerzésére, az új eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban.
d) autonómiája és felelőssége
– Saját munkájával és tetteivel szemben önkritikus.
– Tisztában van a fegyveres feladatellátásból és a kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségéből ráháruló felelősséggel és helyesen él azokkal.
– Alkalmas önálló döntéshozatalra, parancsadásra, ezeket megfelelő felelősséggel gyakorolja.
– A gyakorlati tudás és tapasztalatok megszerzését követően szervezeti egységét vezeti, működési folyamatait tervezi és irányítja, erőforrásaival gazdálkodik.
– Felelősséggel gyakorolja fegyelmi jogkörét.
– Felelősséget érez saját szakmai fejlődéséért, a munkaköréhez tartozó tudásanyag naprakész ismeretéért, speciális területeken is.
– Felelősséget érez munkája ellátásában a tudomására jutott adatok, információk kezelésében és azok megosztása során.
– Felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt.
– Felelősséget vállal a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartása terén.
– A projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A bűnügyi nyomozó tiszt továbbá
a) tudása
– Magas szinten ismeri a bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén szükséges speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteket.
– Ismeri a bűnmegelőző tevékenység elméletét és gyakorlatát.
– Tisztában van a körözési tevékenység eszközeivel, alapvető módszereivel.
– Behatóan ismeri a kényszerintézkedések alkalmazásának követelményeit és a gyakorlati alkalmazás szabályait.
b) képességei
– Képes a bűnügyi szolgálati területen a bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén egyaránt eredményes munka végzésére.
– Képes a nyomozati munka ideiglenesen létrehozott szervezeteiben folyó munka koordinálására.
– Alkalmas a készenléti, forró nyomon üldözés, bűnügyi szolgálat munkájában történő részvételre.
– Alkalmas a vizsgálati és a vádelőkészítő munka végzésére.
– Alkalmas a nyomozati cselekmények – kihallgatás, házkutatás, lefoglalás, motozás, bizonyítási kísérlet – végrehajtására.
– Képes beosztott vezetőként az állomány munkájának irányítására.
– Képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges bűnügyi elemzések végzésére.
c) attitűdje
– Jellemzi a problémafelismerés és problémamegoldás.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt.
– Törekszik a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
7.1.2.2. A bűnügyi felderítő tiszt továbbá
a) tudása
– Magas szinten ismeri a büntetőeljárás megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére szolgáló speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteket.
– Tisztában van a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó jogszabályokkal, taktikai ismeretekkel.
– Mélyrehatóan ismeri a titkos információgyűjtő tevékenység erői, eszközei, módszerei alkalmazásának elméletét és gyakorlati szabályait.
b) képességei
– Képes a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismeretek – különösen a humán információszerzés területén – alkalmazásával a büntetőeljárás megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére.
– Képes a helyi szervezetek szintjén az illetékességi terület bűnügyi helyzetének elemzésére, értékelésére.
– Képes a bűncselekmények megelőzésre, felderítésére irányuló munka és az együttműködés megszervezésére.
– Képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges bűnügyi elemzések végzésére.
c) attitűdje
– Jellemzi a problémafelismerés és problémamegoldás.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt.
– Törekszik a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
7.1.2.3. A gazdaságvédelmi nyomozó tiszt továbbá
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a gazdasági jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteket.
– Alapvetően tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó pénzügyi, számviteli és gazdasági jogi ismeretekkel.
b) képességei
– Képes a gazdasági jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes munkavégzésre.
– Képes helyi szervezetek szintjén az illetékességi terület bűnügyi helyzetének elemzésére, értékelésére.
– Képes a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére irányuló munka és az együttműködés megszervezésére.
– Alkalmas ideiglenes szervezet munkájának vezetésére, különös tekintettel a gazdasági bűncselekményekre.
– Képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges bűnügyi elemzések végzésére.
c) attitűdje
– Jellemzi a problémafelismerés és problémamegoldás.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt.
– Törekszik a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
7.1.2.4. Az adó- és pénzügyi nyomozó tiszt továbbá
a) tudása
– Ismeri az adó- és vámhatóság bűnügyi szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat, eljárásokat.
– Elsajátította az adó- és vámhatóság bűnügyi szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó alapvető elméleteket, jellemzőket, tisztában van a bűnügyi szakmai ág működésével, struktúrájával, kapcsolatrendszerével.
– Ismeri az adó- és vámhatóság bűnügyi szakterületének alapvető szakmai és jogi terminológiáját.
– Ismeri az adó- és vámhatóság bűnügyi szakterületének munkájához kapcsolódó más szakmai területek tevékenységének alapvető jellemzőit.
b) képességei
– A bűnügyi szakmai ág tevékenységi körében felmerülő feladatok megoldásában képes alkalmazni a megismert fogalmakat, szabályokat, összefüggéseket, folyamatokat, amely alapján képes szakmai kérdések értelmezésére.
– Képes a munkakörében meghatározott feladatokat tervezni, szervezni, a feladatok végrehajtása során következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni.
– Képes a fogalmi szempontból szakszerűen megfogalmazott javaslatait szóban és írásban a szakmai kommunikáció szabályainak megfelelően prezentálni.
– Képes együttműködni más szakterületek képviselőivel.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja az adó- és vámhatóság bűnügyi szakterülete gondolkodás- és szemléletmódjának hiteles közvetítését.
– Nyitott a bűnügyi szakmai ág tevékenységével kapcsolatos új és specifikus ismeretek megszerzésére, az új eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban.
– Fontosnak tartja az életen át tartó tanulás megvalósítását, a folyamatos szakmai képzést és általános önképzést.
d) autonómiája és felelőssége
– Általános felügyelet mellett önállóan végzi és szervezi a részére meghatározott feladatokat.
– Felelősséget visel a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartása terén.
– Önállóan és felelősséggel vesz részt az adó- és vámhatóság bűnügyi szakmai ágának tevékenységével kapcsolatos szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
– Projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
7.1.2.5. A kiber nyomozó tiszt továbbá
a) tudása
– Mélyreható tudással bír a kiber bűncselekmények felderítéséhez, bizonyításához és minősítéséhez elengedhetetlenül szükséges informatikai, speciális jogi, kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismeretekből.
– Ismeri az információs rendszerek működésének alapjait.
– Az információs rendszerek bűnüldözés szempontjából releváns szegmenseiről részletes ismeretekkel rendelkezik.
– Behatóan ismeri a büntetőeljárásban alkalmazható eljárási cselekmények, kényszerintézkedések foganatosításának követelményeit és a gyakorlati alkalmazás szabályait.
b) képességei
– Képes a kiber bűncselekmények felderítése, bizonyítása és minősítése terén egyaránt eredményes munka végzésére.
– Képes a nyomozati munka ideiglenesen létrehozott szervezeteiben folyó munka koordinálására.
– Képes a csúcstechnológiai bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, bizonyítása érdekében együttműködni az információs rendszereket használó, üzemeltető személyekkel, szervezetekkel.
– Képes a csúcstechnológiai bűncselekmények nyomozásához szükséges speciális forenzikus eszközök, informatikai eszközök és szoftverek célirányos használatára.
– Képes a kibervédelem területén feladatokat ellátó szervekkel, szervezetekkel együttműködni.
– Képes beosztott vezetőként az állomány munkájának irányítására.
– Képes a feladatához, valamint a szervezeti egysége számára szükséges nemzetközi bűnügyi együttműködésben aktívan részt venni.
c) attitűdje
– Jellemzi a problémafelismerés és problémamegoldás.
– Nyitott az új technológiák megismerésére, elsajátítására, az életen át tartó tanulásra.
– Nyitott a bűnüldöző szervek közti legjobb gyakorlatok megismerésére, cseréjére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt.
– Törekszik a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös közszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– társadalomtudományok (közgazdaságtudományok, állam- és jogtudományok, szociológiai tudományok, hadtudományok) 25–30 kredit,
– bölcsészettudományok (nyelvtudományok, filozófiai tudományok, nevelés- és sporttudományok, pszichológiai tudományok, média- és kommunikációs tudományok) 10–25 kredit,
– rendészettudományi ismeretek 28–42 kredit,
– bűnügyi tudományok (büntetőjog, büntetőeljárás-jog, kriminalisztikai ismeretek, kriminológiai ismeretek) 40–70 kredit,
– műszaki tudományok (informatikai tudományok) 10–15 kredit.
8.1.2. A szakirányok további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
Szakirányok ismeretkörei 60–96 kredit
a) bűnüldözési szakirány
– bűnüldözési ismeretek 25–30 kredit,
– értékelő-elemző ismeretek 5–10 kredit,
– speciális bűnügyi ismeretek (bűnügyi szolgálati ismeretek) 15–25 kredit,
– speciális informatikai ismeretek 15–20 kredit,
– speciális rendészeti ismeretek 10–15 kredit;
b) bűnügyi felderítő szakirány
– hírszerzéssel, felderítéssel kapcsolatos ismeretek 30–40 kredit,
– nemzetbiztonsági ismeretek 5–15 kredit,
– titkos ügykezeléssel kapcsolatos ismeretek 10–15 kredit,
– speciális informatikai ismeretek 15–20 kredit,
– speciális rendészeti ismeretek 10–15 kredit;
c) gazdasági nyomozó szakirány
– pénzügyi, számviteli ismeretek 10–20 kredit,
– közgazdasági ismeretek 10–25 kredit,
– gazdaságvédelmi ismeretek 20–30 kredit,
– speciális informatikai ismeretek 15–20 kredit,
– speciális rendészeti ismeretek 10–15 kredit;
d) adó- és pénzügyi nyomozó szakirány
– adóztatási ismeretek 15–25 kredit,
– vám- és jövedéki ismeretek 15–30 kredit,
– külkereskedelmi ismeretek 10–25 kredit,
– speciális informatikai ismeretek 15–20 kredit,
– speciális rendészeti ismeretek 10–15 kredit;
e) kiber nyomozó szakirány:
– adatbázisok, operációs rendszerek, valamint az informatikai biztonság alapjai 5–15 kredit,
– számítógép hálózatok, távközlési rendszerek és adatvédelem 15–25 kredit,
– kiber bűncselekmények nyomozása, minősítése 20–30 kredit,
– speciális rendészeti ismeretek 10–15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, ukrán, szerb, beás, lovári, orosz vagy kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Tanévenként 4 hét szakmai gyakorlat teljesítése kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: rendészeti igazgatási (Law Enforcement Administration)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– rendészeti igazgatásszervező, biztonsági szakirányon
– rendészeti igazgatásszervező, büntetés-végrehajtási szakirányon
– rendészeti igazgatásszervező, határrendészeti szakirányon
– rendészeti igazgatásszervező, igazgatásrendészeti szakirányon
– rendészeti igazgatásszervező, közlekedésrendészeti szakirányon
– rendészeti igazgatásszervező, közrendvédelmi szakirányon
– rendészeti igazgatásszervező, migrációs szakirányon
– rendészeti igazgatásszervező, vám- és jövedéki igazgatási szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Law Enforcement Administration Manager in Private Security
– Law Enforcement Administration Manager in Prison Studies
– Law Enforcement Administration Manager in Border Policing
– Law Enforcement Administration Manager in Administrive Policing
– Law Enforcement Administration Manager in Traffic Policing
– Law Enforcement Administration Manager in Public Order Policing
– Law Enforcement Administration Manager in Migration Policing
– Law Enforcement Administration Manager in Customs and Excise Administration
– választható szakirányok: biztonsági, büntetés-végrehajtási, határrendészeti, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, migrációs, vám- és jövedéki igazgatási
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, rendészeti
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: gyakorlat-orientált (60–70%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 45 kredit.
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan rendészeti igazgatásszervezők képzése, akik rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél, a migrációs feladatkört ellátó szerveknél és a civil biztonsági szférában szakmai feladatokat ellátó beosztotti, beosztott parancsnoki feladatok ellátására alkalmasak, ismerik a rendészeti igazgatásban alkalmazott elveket, eljárásokat és eszközöket, azonosulni tudnak a szervezet elvárásaival.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A rendészeti igazgatásszervező
a) tudása
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a közszolgálat más hivatásrendjeinek felépítéséről, szervezetéről, működéséről és feladatairól.
– Széles körűen és rendszerszerűen ismeri a rendészet történetét, annak történeti alakulását, meghatározó korszakait és irányzatait.
– Tisztában van és érti a rendészet legfontosabb elméleti kérdéseit, tételeit, megállapításait.
– Mélységében és átfogóan ismeri a rendészeti igazgatási szakterület alapvető diszciplínáit.
– Rendelkezik általános vezetés- és szervezéselméleti, gazdálkodási, valamint menedzsment ismeretekkel.
– Rendelkezik államtudományi, közigazgatási, biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági, közpénzügyi és államháztartástani alapismeretekkel.
– Átfogóan ismeri a rendészeti szakterülethez kapcsolódó magyar közjogi, rendészeti civiljogi, valamint nemzetközi és európai uniós jogszabályi és etikai normákat.
– Magas szinten rendelkezik kriminalisztikai – technikai, taktikai, metodikai – ismeretekkel.
– Alaposan ismeri a kriminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit.
– Tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, etikai és kommunikációs ismeretekkel.
– Rendelkezik tájékozódási, térképészeti és geoinformációs ismeretekkel.
– Mélyrehatóan ismeri a közbiztonság és a közrend megszervezéséhez, vezetéséhez és fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati elveket és módszereket.
– Alaposan ismeri a rendészeti vezetés és irányítás, valamint az alárendeltek napi szolgálati életének gyakorlatára vonatkozó ismereteket.
– Ismeri a parancsnoki, oktatói, nevelő-oktatói tevékenység végzéséhez szükséges ismereteket.
– Tisztában van a rendvédelmi tevékenység során a törzstiszti feladatok végrehajtására vonatkozó ismeretekkel.
– Ismeri a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő informatikai eszközöket, alkalmazásokat és rendszereket − ügyviteli, ügyfeldolgozó, nyilvántartások −, valamint a speciális technikai eszközöket és csúcstechnológiai megoldásokat.
– Rendelkezik az európai uniós integráció történetéről, intézményrendszeréről, és a gyakorlati megvalósulásáról szóló ismeretekkel.
– Alapszinten rendelkezik az általános és a rendészeti területre vonatkozó speciális balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretekkel.
– Magabiztos tudással rendelkezik a rendészeti alaki szabályokról.
– Rendelkezik válságkezelési alapismeretekkel.
– Magas szinten rendelkezik intézkedéstaktikai, fegyverzet ismereti és önvédelmi ismeretekkel.
– Birtokában van a munkavégzéséhez megfelelő szintű általános társadalmi ismereteknek.
– Legalább egy idegen nyelven megbízható szinten ismeri a saját szakterületére jellemző szakkifejezéseket.
– Alapszinten rendelkezik a társ-hivatásrendek szervezetének és működésének általános ismereteivel.
– Tisztában van a nyomozások lefolytatásának, a nyomozási cselekmények végrehajtásának szabályaival.
– Ismeri a munkaköréhez kapcsolódó jogszabályokat, belső normákat, munkaköréhez tartozó tárgykörökben ismeri a szóbeli és írásbeli beszámolók, elemzések, statisztikai adatsorok elkészítésének módját.
b) képességei
– Képes alkalmazni a közigazgatási rendszerszemléletet.
– Képes fizikai állapotának elvárt szintű fenntartására.
– Képes az intézkedéstaktikai és önvédelmi ismeretek szükséges és arányos alkalmazására.
– Képes a munkájához szükséges vezetéselméleti és kriminalisztikai gyakorlati módszerek és eszközök kiválasztására, azok egyedi és komplex alkalmazására.
– Képes a projekt alapú munkavégzésre, rendelkezik a munkamegosztásra épülő együttműködési képességgel.
– Képes a rendészeti igazgatási területen felmerülő feladatai összehangolására, súlyozására és azok sorrendiségének kialakítására.
– Képes a személyes szakmai kompetenciák és kompetenciahatárok felismerésére és alkalmazására.
– Képes vezetői döntések előkészítésére.
– El tudja látni a szakterületének megfelelő szolgáltatói, illetve hatósági jogalkalmazói szolgálati feladatokat.
– Magabiztosan alkalmazza a rendészeti szakterülethez kapcsolódó magyar közjogi, rendészeti civiljogi, valamint nemzetközi és európai uniós jogszabályi és etikai normákat.
– Képes ellátni a szervezeten belüli és szervezeten kívüli kommunikációs feladatokat.
– Alkalmas alapfeladatainak ellátása során információgyűjtő, elemző-értékelő, tervező-szervező és döntés előkészítő feladatok végzésére.
– Képes a rendvédelmi munka operatív irányítására, koordinálására, a hazai és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés megvalósítására.
– Képes a beosztottak motiválására, nevelésére.
– Teljesíti a vezetővel szemben támasztott követelményeket, képes szervezetének vezetésére, tevékenységének irányítására, ellenőrzésére.
– Képes az alárendeltek, beosztottak napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére.
– Képes az alárendeltek, beosztottak képzésének, továbbképzésének tervezésére, szervezésére és végrehajtására.
– A humánerőforrás-gazdálkodás alapelveit gyakorlatban meg tudja valósítani.
– Tudatosan képes alkalmazni a feladatok végrehajtásához szükséges informatikai, valamint speciális technikai eszközöket.
– Hatékonyan alkalmaz korszerű adatbázis-kezelő, információs döntéstámogató, elemző-értékelő és egyéb szakértői informatikai rendszereket.
– Képes a szakterülettel összefüggő okmányok, dokumentumok kezelésére, szerkesztésére, kitöltésére, vezetésére, jelentések és más beszámolók megírására.
– Képes a problémafelismerésére és megoldására.
– Képes az általa tanult idegen nyelven szóbeli és írásbeli kommunikációra.
c) attitűdje
– Készen áll a támogató erőforrások folytonos keresésére, szakmai felelőssége és tudása folytonos fejlesztésére, személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
– Munkavégzése során politikamentesség, bajtársiasság, lojalitás jellemzi.
– Vállalja és hitelesen képviseli szervezetének társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Nyitott a rendészet, a rendvédelem területén felmerülő problémák kutatáson alapuló megoldása iránt.
– Rendelkezik a szervezeti hierarchiának megfelelő engedelmesség képességével és parancsadási készséggel.
– Tiszteletben tartja az emberi értékeket.
– Nyitott az egyetemes és a nemzeti értékek megbecsülésére.
– Rendelkezik a hazaszeretet érzésével.
– Szilárd akaraterő jellemzi a célkitűzések megvalósítása érdekében.
– Munkája során fegyelmezett magatartás és az alakiság szabályainak betartása jellemzi.
– Igénye van önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességei fejlesztésére és szakterületén felhasználható új kompetenciák elsajátítására.
– A választott hivatásának megfelelő életvitelt folytat.
– Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba.
– Ellenálló a munkájával járó pszichikai és fizikai stresszel szemben, illetve ismeri a stresszkezelés intézményi és egyéni megoldásait.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Feladatellátása során törekszik a megfelelő önkontroll, tolerancia, előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására, szolgálati érintkezései során tiszteletben tartja az alapvető emberi és állampolgári jogokat.
– Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság és megvesztegethetetlenség jellemzi.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel az ügyfelek iránti empátiára, a segítőkészségre és az egyenlő bánásmódra. Elkötelezettségéből eredően elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit, az ügyfélközpontúságot.
– Törekszik a helyes problémafelismerésre és problémamegoldásra.
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Toleráns különböző társadalmi és kulturális csoportokkal és közösségekkel szemben.
– Fontosnak tartja az életen át tartó tanulás megvalósítását, a folyamatos szakmai képzést és általános önképzést. Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
– Elfogadja szakterülete etikai normáit és szabályait, és ezeket a szakmai feladatok ellátásában, az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban egyaránt képes betartani.
– Döntési képességgel rendelkezik a szakterületi etikai dilemmákban, javaslattal él a szabályrendszer módosítására.
– Nyitott, fogékony és aktív a rendészettudomány szakterületein zajló technológiai és szakmai módszertani fejlesztések megismerésére, alkalmazására, és az abban való közreműködésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Saját munkájában és tetteiben magabiztos, kreatív és önálló.
– Tevékenységét pártatlanul végzi.
– Önálló döntéseket hoz munkaköréhez kapcsolódóan.
– Tisztában van a fegyveres feladatellátásból és a kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségéből ráháruló felelősséggel és helyesen él azokkal.
– Alkalmas önálló döntéshozatalra, parancsadásra, ezeket megfelelő felelősséggel gyakorolja.
– Önálló döntéseit előbb önellenőrzi.
– A gyakorlati tudás és tapasztalatok megszerzését követően szervezeti egységét vezeti, működési folyamatait tervezi és irányítja, erőforrásaival gazdálkodik.
– Vezetőhöz méltó megjelenéssel és fellépéssel bír.
– Felelősséggel gyakorolja fegyelmi jogkörét.
– Felelősséget érez saját szakmai fejlődéséért, a munkaköréhez tartozó tudásanyag naprakész ismeretéért, speciális területeken is.
– Felelősséget érez munkája ellátásában a tudomására jutott adatok, információk kezelésében és azok megosztása során.
– Felelősséget érez a szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása iránt.
– Felelősséget vállal a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartása terén.
– Érdekérvényesítésében betartja az írott és íratlan szakmai szabályokat.
– A projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
– Javaslatokat tesz a vezetői felé a hatékonysági szempontokat figyelembe véve.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A biztonsági szakirányon továbbá a rendészeti igazgatásszervező
a) tudása
– Ismeri a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet elméleti, dogmatikai, jogi alapjait.
– Elsajátította a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre vonatkozó alapozó ismeretanyagot, amelyet a gyakorlatban is alkalmaz a vállalkozás keretében végzett tevékenység során.
– Az elméleti és gyakorlati tudása rendszerbe szerveződik.
– Ismeri a magánbiztonsági szektorban működő vállalkozások hatékony működéséhez szükséges vezetői kompetenciákat.
– Ismeri az egyes rendészeti és önkormányzati rendészeti feladatokat ellátó szervek szakmai rendszerét.
– Rendelkezik a magánbiztonsági szektor minőségirányitási feladatainak ellátásához szükséges ismeretekkel.
– Elsajátította a személyvédelmi feladatok ellátására vonatkozó speciális ismereteket.
– Átfogóan ismeri a magánbiztonsághoz és önkormányzati rendészethez kapcsolódó jogi szabályozást, az etikai normákat.
– Ismeri az önkormányzati rendészeti, egyes rendészeti feladatokat ellátó szerveknél, valamint a magánbiztonságban rendszeresített kényszerítő eszközöket és alkalmazásuk lehetőségeit.
– Rendelkezik a biztonságvédelem hosszú távú, és magas szintű műveléséhez szükséges gyakorlati módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos biztos ismeretekkel.
– Rendelkezik a magánbiztonsági szektorra vonatkozó rendészeti igazgatási ismeretekkel.
– Ismeri a magánbiztonság fő területeinek, elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
– Rendelkezik a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó speciális ismeretekkel.
– Ismeri anyanyelven a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet szakmai szókincsét.
– Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe való belépéshez.
b) képességei
– Alkalmazza a speciális személy- és vagyonvédelmi jogi, személyvédelmi, valamint magánnyomozási, irányítási és szervezési ismereteket.
– Elvégzi a magánbiztonság és önkormányzati rendészet ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisét, az összefüggések szintetikus megfogalmazását és adekvát értékelését.
– Ellátja a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi vezetői tevékenységek feladatait.
– Használja a magánbiztonsági szektor feladatellátását érintő speciális informatikai és technikai felszereléseket és eszközöket.
– Ellátja az egyes rendészeti szervek szolgálatszervezési és ellenőrzési feladatellátásával kapcsolatos vezetői feladatokat.
– Képes az ideiglenes jelleggel, adott biztosítási feladatok végrehajtásra létrehozott szervezetek vezetésére.
– Elvégzi a magánbiztonsági szektor szervezetrendszerét érintő elemző-értékelő munkát.
– A gyakorlatban is alkalmazza alapvető tulajdonságaik alapján a biztonságtechnikai rendszereket.
– Elvégzi a vezetői döntések előkészítését, gyakorolja a vezetési funkciókat.
– A biztonságvédelem feladatait a szükséges módszerek és eszközök kiválasztásával, egyedi és komplex alkalmazásával tervezi és oldja meg.
– Fejleszti tudását, és ehhez alkalmazza a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és képes használni a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket.
– Megérti és használja a magánbiztonsággal kapcsolatos online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven, rendelkezik a hatékony információkeresés és -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.
– Megtervezi és megszervezi saját önálló tanulását, ahhoz a hozzáférhető források legszélesebb körét használja.
c) attitűdje
– Nyitott az adott szakterület új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására.
– Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
– Precíz és határozott fellépésű.
– Önkritikus saját munkájával kapcsolatosan.
– Lojális, és követi a szolgálati utasítások és egyéb, a tevékenységét szabályozó normákat.
– Új, váratlan élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
– Nyitott a szakterületén zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére, elfogadására, hiteles közvetítésére.
– Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
– Folyamatos személyes tanulását a közjó szolgálatában értelmezi.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan végzi munkáját, folyamatos önellenőrzés mellett.
– Tervezi, szervezi, valamint végrehajtja a magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti szakterületnek megfelelő és azt érintő feladatokat.
– Végrehajtja a szabályokat megszegőkkel szembeni, a rendészeti feladatokat ellátó szervezetek hatáskörébe tartozó intézkedéseket.
– Felelősséget érez a munkáltatója, megbízója biztonságáért, valamint a rábízott munkaerőért.
– Felelősséggel részt vállal szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.
– Képzettségi szintjének megfelelő felelősségtudattal rendelkezik és reflektál saját tevékenységének következményeire.
7.1.2.2. A büntetés-végrehajtási szakirányon továbbá a rendészeti igazgatásszervező
a) tudása
– Ismeri a büntetés-végrehajtási vezetés- és szervezéselméleti, valamint menedzsment ismereteket.
– Tisztában van a büntetés-végrehajtási jogi, biztonsági, kriminálpedagógiai, reintegrációs, kommunikációs és más szakismeretekkel.
– Ismeri a büntetés-végrehajtási szakterület elméleti összefüggéseit, fogalomrendszerét.
– Tisztában van a büntetés-végrehajtási intézményeknél folyó ellenőrzések rendjével, tervezésével, végrehajtásával.
– Ismeri a büntetés-végrehajtás feladatrendszerét, a büntetés-végrehajtási erők és eszközök alkalmazását különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában.
– Tisztában van a biztonságpolitikai, rendészeti és rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági, nemzetközi rendészeti együttműködési, rendészeti technikai szakterületek és rokon szakterületek kapcsolódási pontjaival.
– Tisztában van a munkavégzésével összefüggő speciális pedagógiai, pszichológiai, etikai, biztonsági, szociológiai és kommunikációs ismeretekkel.
b) képességei
– A büntetés-végrehajtási szervezet helyi és területi szerveinél kiemelt szakmai munkakörök betöltésére képes.
– Képes a büntetés-végrehajtás szerveinél beosztotti, beosztott parancsnoki feladatok ellátására.
– Képes a büntetés-végrehajtási szervezetnél a rendvédelmi tevékenységek végrehajtására felállított törzsek munkájában való részvételre.
– Meg tudja szervezni a hazai és a nemzetközi büntetés-végrehajtási szervekkel történő együttműködést.
– Képes ellátni a büntetés-végrehajtási szervezeten belüli és szervezeten kívüli kommunikációs feladatokat.
– Tudatosan alkalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges informatikai, valamint speciális technikai eszközöket.
– Képes a fogvatartotti állománnyal való speciális bánásmód alkalmazására, a velük való sajátos kommunikációra.
c) attitűdje
– Fontosnak tartja a büntetés-végrehajtási szervezethez való lojalitást.
– Fogékony a büntetés-végrehajtási szervezet hierarchiájának megfelelő engedelmességre, és törekszik a megfelelő parancsadási készségre.
– Elfogadja a büntetés-végrehajtási hivatásnak megfelelő életvitelt.
– Azonosul a büntetés-végrehajtási szervezet céljaival, értékrendjét teljes körűen elfogadja, a saját és a szervezeti érdek összehangolási kötelezettségének elfogadása.
– Érzékeny a fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmód törvényességének gyakorlására.
– Törekszik a magas színvonalú, minőségi munkavégzésre, közvetíti e szemléletet munkatársai felé, részt vesz a csoportmunkában, azt irányítja, kellő munkatapasztalat után vezetői feladatokat lát el.
– A munkakörével kapcsolatos problémák megoldása során fontosnak tartja a kezdeményezést, személyes felelősségvállalást és a helyes döntés meghozatalát.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a büntetés-végrehajtási szakterületnek megfelelő feladatok tervezésére, szervezésére, végrehajtására, a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
– Megszerzett tudását felhasználva képes felelősen képviselni saját és szervezete szakmai, erkölcsi értékeit.
– Felelősséget érez a problémacentrikus tárgyalási módszer kialakítására.
– Vezetői útmutatással kiegyensúlyozott munkatársi viszonyt épít ki.
7.1.2.3. A határrendészeti szakirányon továbbá a rendészeti igazgatásszervező
a) tudása
– Rendszerszemléletű ismeretekkel rendelkezik a rendőrség határrendészeti szolgálati ágának szervezeti felépítéséről, a működését és irányítását átfogó vezetési és szervezéselméleti ismeretekről.
– Birtokában van az európai integrált határigazgatási modell európai uniós, illetve schengeni normatív szabályozásának, a szervezetekre és stratégiákra vonatkozó határrendészeti szakmai ismereteknek.
– Ismeri a határellenőrzés során alkalmazandó szakrendszereket.
– Birtokában van a határellenőrzés módszereinek, összefüggéseiben értelmezi az okmányismeret helyét és szerepét az ellenőrzés rendszerében.
– Tisztában van az államhatár rendjének fenntartását biztosító normatív szabályozás rendszerével és a rendkívüli események elhárítására vonatkozó ismeretekkel.
– A feladatellátásához szükséges mértékben tájékozott az idegenrendészeti és a menedékjogi eljárásrendekről.
– Ismeri a rendszeresített kényszerítő eszközök határrendészetben történő alkalmazására vonatkozó speciális normatív szabályozást és gyakorlatot.
– Tudomása van a végrehajtó állomány korrupciós veszélyeztetettségéről, korrupcióra utaló jelekről, ismeri az intézkedési protokollt.
b) képességei
– Képes a rendőrség határrendészeti szolgálati ágának helyi szintű szervezeti elemeinél szakmai munkakörök ellátására.
– Képes az alosztály szintű szervezet vezetésére, irányítására.
– Képes a határrendészeti prognózis elkészítéséhez szükséges elemző, értékelő tevékenység végrehajtására.
– Megtervezi az európai integrált határigazgatási modell nemzeti vonatkozású, helyi szintű határrendészeti elemeinek működtetését.
– Alkalmazza a határellenőrzést támogató szakrendszereket.
– Elkészíti a végrehajtó állomány szolgálattervezetét.
– Alosztály szinten együttműködik a határellenőrzésben érintett szervezeti elemekkel.
c) attitűdje
– Kritikus a határrendészeti szakterület minőségi munkavégzésével szemben.
– Törekszik a határellenőrzéssel szemben támasztott követelmények maradéktalan gyakorlati érvényesítésére.
– Alosztály szinten hitelesen képviseli a határrendészeti szakmai érdekeket.
– Nyitott a modern technológiák határrendészeti célú alkalmazására.
– Támogatja a beosztott állomány szakmai fejlődését és előmenetelét.
– Elismeri a beosztott állomány teljesítményét.
– Szem előtt tartja a határforgalom-ellenőrzésben résztvevő személyekkel szembeni intézkedési kultúra magas színvonalú érvényesítését.
– Empatikus az eljárás alá vont személyekkel szemben.
– Kezdeményezi a jogsértő cselekményt elkövető, hivatásos állománnyal szembeni eljárás megindítását.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez és vállal a vezetése és irányítása alá tartozó állomány vonatkozásában.
– Vezetői iránymutatás alapján érvényesíti a határrendészeti szolgálati ággal szemben megfogalmazott követelményeket.
– Képes az általa foganatosított intézkedések önellenőrzés keretében történő felülvizsgálatára.
– Javaslatot tesz a határellenőrzés hatékonyságának növelésére.
7.1.2.4. Az igazgatásrendészeti szakirányon továbbá a rendészeti igazgatásszervező
a) tudása
– Hosszmetszetében ismeri a rendészettudomány kialakulását, fejlődéstörténetét, jelenét.
– Átlátja a rendészet által realizálandó igazgatási feladatokat, azok közigazgatási összefüggéseit.
– Érti a közigazgatás rendeltetését, a biztonság problémáit, az ebből levezethető rendészeti és igazgatásrendészeti feladatokat.
– Részletesen ismeri a szakterület anyagi és eljárásjogi anyagát, a jogalkalmazás intézményeit, a hatósági tevékenység egyes elemeit.
– Tisztában van az adekvát bírói gyakorlattal, ismeri és érti az igazgatásrendészeti szolgálati ággal rokon többi szolgálati ágakkal, területekkel az együttműködés lehetőségeit.
b) képességei
– Képes a rendészettudomány által feltárt új ismeretek elsajátítására, azok hivatásszerű alkalmazására.
– Képes a szolgálati ág operatív kezelésére, az átfogó, illetve általános rendészeti követelmények feltárására, elemzésére, napi alkalmazására.
– Képes alkalmazni a jogi matériát, önállóan végigvinni az egyes munkafolyamatokat a döntési szintig.
– Alkalmazza az informatikát, az ehhez köthető kommunikációs rendszert.
– Képes a tudását állandóan fejleszteni, a perspektívájában állandóan fejlődő joganyagot elsajátítani.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a szolgálati ág fejlesztésére, a külső körülmények, főleg az informatika adta változásainak konstruktív beépítésére.
– Rendelkezik az élethosszig tartó tanulás igényével, befogadó és nyitott az önálló képzésre, az új ismertek elsajátítására.
– Önigényessége révén folyamatosan képzi magát a szűk szakmai kérdéseken átívelő tárgyakban is.
– Elkötelezett a magas színvonalú szakmai munka végzésére.
– Törekszik a jó munkahelyi légkör kialakítására és annak fenntartására.
– Problémamegoldó, ennek során nyitott a munkahelye érdekére.
– Hatékony kommunikációs készséggel rendelkezik.
– Empatikus az ügyfelek problémáinak megoldásában.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez és vállal az ügyfelekkel való bánásmód terén.
– Értékelkötelezetten képviseli a szakmai érdekeket.
7.1.2.5. A közlekedésrendészeti szakirányon továbbá a rendészeti igazgatásszervező
a) tudása
– Mélyrehatóan elsajátította a vonatkozó közlekedési, jogi, forgalomellenőrzési, forgalomirányítási és forgalomszervezési ismereteket.
– Birtokában van a közlekedési balesetek helyszíni szemléjének és vizsgálatának lefolytatására és e tevékenységek irányítására vonatkozó ismereteknek.
– Ismeri a rendőrség közlekedésellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó eljárások jogi előírásait, taktikáit és technikáit.
– Ismeri a közlekedés körében a forgalomszervezési, forgalomtechnikai előírásokat, elveket és módszereket.
– Ismeri a forgalomirányítás szabályait, gyakorlatát.
– Ismeri a közúti forgalom szüneteltetésére, korlátozására vonatkozó szabályozásokat.
– Tisztában van a rendőrségnél rendszeresített sebességellenőrző, ittasság ellenőrző és egyéb technikai eszközök, berendezések működésével, kezelésével, a kapcsolódó szabályozásokkal.
– Felkészült a közlekedésrendészet feladatrendszeréből, a rendőri erők és eszközök alkalmazására különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában.
– Mélyrehatóan ismeri a baleset-megelőzés szervezetrendszerének és eszközrendszerének működését.
b) képességei
– Képes a feladatvégrehajtás során a speciális közlekedésjogi, forgalomellenőrzési, – irányítási és -szervezési ismereteket alkalmazni.
– Képes a közlekedési balesetek helyszíni szemléjének és vizsgálatának lefolytatására és e tevékenységek irányítására.
– Képes a speciális balesethelyszínelői felszerelések, a kapcsolódó számítástechnikai eszközök használatára.
– Képes a szemlebizottság vezetői teendők ellátására.
– Képes a közlekedésellenőrzéshez kapcsolódóan a járművek, a járművezetők és a gépjármű-közlekedéssel összefüggő okmányellenőrzésre, a közlekedés környezetének ellenőrzésére.
– Készség szinten képes a közlekedésellenőrzéshez kapcsolódó technikai eszközök és számítástechnikai rendszerek használatára, fényképfelvételek készítésére, éjszaka is.
– Képes a közlekedésrendészeti vezetői beosztások ellátására.
– Képes az ideiglenesen létrehozott szervezetek és akciók vezetésére.
– Képes a rendőrség helyi szervezeteinél a közlekedés rendjével összefüggő elemző-értékelő munka végzésére, ezzel kapcsolatos elemzések, tanulmányok, beszámolók, jelentések elkészítésére.
– Képes vezetői döntések előkészítésére, osztály szintű szervezet vezetésére, a vezetési funkciók gyakorlására.
c) attitűdje
– Közlekedésrendészeti hatósági, jogalkalmazói és szolgáltató feladatai ellátása során empatikus a munkatársai és az ügyfelek problémái iránt.
– Törekszik a rá bízott feladatok minél hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb ellátására.
– Törekszik a jó munkahelyi légkör kialakítására és annak fenntartására.
– Problémamegoldó, ennek során nyitott a munkahelye érdekére.
– Jobbító jellegű javaslatokat fogalmaz meg vezetői irányába.
d) autonómiája és felelőssége
– A közlekedésrendészeti szakterületnek megfelelő feladatok végrehajtását önállóan tervezi.
– A közlekedési szabályokat megszegőkkel szembeni intézkedéseket végrehajtja.
– Betartja és felelősséggel alkalmazza a munkáját érintő jogi, szakmai és etikai szabályokat.
– Felelősséget érez és vállal, a vezetése és irányítása alá tartozó állomány vonatkozásában.
7.1.2.6. A közrendvédelmi szakirányon továbbá a rendészeti igazgatásszervező
a) tudása
– Tisztában van a közrendvédelem általános elveivel.
– Ismeri a szakterület erői és eszközei alkalmazásának jogi hátterét, elveit és taktikáit.
– Rendelkezik beosztott parancsnoki ismeretekkel, behatóan ismeri a beosztott állomány munkájának tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges ismeretanyagot.
– Ismeri a rendőri csapaterő tevékenységének szervezésére és vezetésére vonatkozó normákat.
– Mélyrehatóan rendelkezik szolgálatszervezési elméleti ismeretekkel és a szolgálatvezénylés nyilvántartására szolgáló informatikai alkalmazásokat készségszintűen ismeri.
– Ismeri az elővezetés jogszabályi hátterét.
– Ismeri a házi őrizet szabályait, intézkedési protokollját.
– Rendelkezik különleges helyzetek kezelésére vonatkozó ismeretekkel.
– Behatóan ismeri a csapatszolgálathoz kapcsolódó informatikai rendszereket.
– Tisztában van a Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató alegységek feladatrendszerével.
– Ismeri a szabálysértési eljárással kapcsolatos jogszabályokat.
– Tisztában van a rendőrség feladatrendszerével, a rendőri erők és eszközök alkalmazására vonatkozó normákkal és elvekkel különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában.
– Behatóan ismeri a körözési rendszert, a célkörözési tevékenység nyílt rendőri eszközökkel való végzésének menetét.
– Ismeri a rendőrség együttműködési felületeit a civil szervezetekkel.
– Ismeri a rendkívüli események kezelésére, kivizsgálására vonatkozó szabályokat.
– Ismeri a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok, állampolgári panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásának rendjét.
– Ismeri a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények biztosítási feladatainak ellátására vonatkozó normákat és elveket, a vonatkozó bírói gyakorlatot.
– Ismeri a sportrendészeti feladatok jogszabályi hátterét.
b) képességei
– Készség szinten képes a közrendvédelem általános elveinek, valamint a szakterület erőinek és eszközeinek alkalmazására.
– Képes beosztott parancsnokként a rendőri csapaterő tevékenységének szervezésére és vezetésére.
– Képes a személyi szabadságot korlátozó intézkedések, a kényszerítő eszközök alkalmazására, azok törvényességének, szakszerűségének vizsgálatára.
– Képes a szabálysértésekkel kapcsolatos közrendvédelmi feladatok végzésére.
– Képes a különleges helyzetek kezelésére.
– Képes az ideiglenesen létrehozott kötelékek, akciók vezetésére.
– Képes a rendőrség helyi szervezeteinél a közbiztonság és közrend alakulásával összefüggő elemző-értékelő munka végzésére, a kapcsolódó írásbeli beszámolók, jelentések elkészítésére.
– Képes vezetői döntések előkészítésére, osztály szintű szervezet vezetésére, a vezetési funkciók gyakorlására.
– Képes a társadalmi, állami, önkormányzati szervezetekkel való együttműködésre.
c) attitűdje
– A közrendvédelmi szakterületen jelentkező hatósági, jogalkalmazói és szolgáltató feladatok ellátása során empatikus a munkatársai és az ügyfelek problémái iránt.
– Törekszik a rábízott feladatok minél hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb ellátására.
– Problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkezik, ennek során nyitott a munkahelye érdekére.
– Törekszik a jó munkahelyi légkör kialakítására és annak fenntartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Betartja és felelősséggel alkalmazza a munkáját érintő jogi, szakmai és etikai szabályokat.
– Felelősséget érez és vállal, a vezetése és irányítása alá tartozó állomány vonatkozásában.
– Szakterületnek megfelelő feladatok végrehajtását önállóan tervezi, szervezi, a végrehajtást ellenőrzi.
– A közrendet, közbiztonságot megsértőkkel szembeni intézkedéseket önállóan végrehajtja, vagy munkatársaival végrehajtatja.
7.1.2.7. A migrációs szakirányon továbbá a rendészeti igazgatásszervező
a) tudása
– Részletesen ismeri a migrációt kiváltó legfontosabb tényezők rendszerét, a migráció kutatásának alapfogalmait, illetve az ezzel összefüggő migrációkutatási elméleteket.
– Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a hazai, külföldiekre vonatkozó jogi szabályozás fejlődésével kapcsolatban.
– Rendszerszerű és alapos ismeretekkel rendelkezik a hazai menekültügyi szabályozás fejlődéséről és az aktuális jogszabályi környezetről.
– Mélységében ismeri a hazai és európai uniós idegenrendészeti szabályozási rendszereket és vonatkozó jogszabályokat.
– Birtokában van a munkája során esetlegesen alkalmazandó állampolgársági szabályozással kapcsolatos ismereteknek.
– Alaposan ismeri a hazai migrációval kapcsolatos állami szervek felépítését, valamint szervezeti és működési rendjét.
b) képességei
– Munkája során rutinszerűen képes alkalmazni a képzés során elsajátított jogszabályokat.
– Képes a menekültügyért és a bevándorlásügyért felelős szerv központi és területi szerveinél szakmai ügyintézői feladatok hatékony ellátására.
– Együttműködik a külföldiekkel összefüggő hatósági jogalkalmazói tevékenységet ellátó rendvédelmi és civil szervezetekkel.
– Kezeli és alkalmazza a munkája során szükséges (migrációs) informatikai rendszereket.
– A menekültügyért és a bevándorlásügyért felelős szerv szervezeti egységeinél vezetői feladatokat képes ellátni.
c) attitűdje
– Empatikus a munkatársai, beosztottjai és az ügyfelek problémái iránt.
– Törekszik a rá bízott feladatok minél hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb ellátására.
– A felmerült problémák megoldása során együttműködik saját és a társszervek munkatársaival.
– Fokozott migrációs nyomás esetében is fegyelmezetten és precízen végzi munkáját.
– Erkölcsileg szilárd és megbízható hozzáállás jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal döntéseiért.
– Együttműködik a társszervek képviselőivel.
– Vezetői iránymutatás alapján képes a rábízott feladatok önálló elvégzésére és döntések önálló meghozatalára.
– Betartja és felelősséggel alkalmazza a munkáját érintő etikai, jogi és szakmai szabályokat.
– Aktívan kiveszi részét a projektek rá eső feladataiból.
– Részt vesz a menekültügyért és a bevándorlásügyért felelős szerv szakmai tevékenységével kapcsolatos, szervezeten kívüli szakmai fórumok munkájában.
7.1.2.8. A vám- és jövedéki igazgatási szakirányon továbbá a rendészeti igazgatásszervező
a) tudása
– Részletesen ismeri az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat, eljárásokat.
– Tudja az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó alapvető elméleteket, jellemzőket.
– Tisztában van a vám- és pénzügyőri szakmai ág működésével, struktúrájával, kapcsolatrendszerével.
– Átfogóan ismeri az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakterületének szakmai és jogi terminológiáját.
– Ismeri az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakterületének munkájához kapcsolódó más szakmai területek tevékenységének alapvető jellemzőit.
b) képességei
– A vám- és pénzügyőri szakmai ág tevékenységi körében felmerülő feladatok megoldásában képes alkalmazni a megismert fogalmakat, szabályokat, összefüggéseket, folyamatokat, amely alapján képes szakmai kérdések értelmezésére.
– Képes a munkakörében meghatározott feladatokat tervezni, szervezni, a feladatok végrehajtása során következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni.
– Képes a fogalmi szempontból szakszerűen megfogalmazott javaslatait szóban és írásban a szakmai kommunikáció szabályainak megfelelően prezentálni.
– Képes együttműködni más szakterületek képviselőivel.
c) attitűdje
– Nyitott a vám- és pénzügyőri szakmai ág tevékenységével kapcsolatos új és specifikus ismeretek megszerzésére, az új eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban.
– Fontosnak tartja az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakterülete gondolkodás- és szemléletmódjának hiteles közvetítését.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan és felelősséggel vesz részt az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakmai ágának tevékenységével kapcsolatos szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
– Projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány): 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, rendészettudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva): 5–20 kredit,
– egyetemi közös közszolgálati gyakorlat: 2–4 kredit,
– társadalomtudományok (közgazdaságtudományok, állam- és jogtudományok, szociológiai tudományok, hadtudományok) 8–14 kredit,
– bölcsészettudományok (nyelvtudományok, filozófiai tudományok, nevelés- és sporttudományok, pszichológiai tudományok, média- és kommunikációs tudományok) 8–20 kredit,
– rendészettudományi ismeretek 26–40 kredit,
– bűnügyi tudományok (büntetőjog, büntetőeljárás-jog, kriminalisztikai ismeretek, kriminológiai ismeretek) 22–40 kredit,
– műszaki tudományok (informatikai tudományok) 4–6 kredit.
8.1.2. A szakirányok további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
A szakirányok kreditaránya további legalább 45 kredit.
a) biztonsági szakirány
– magánbiztonsági jogi ismeretek 10–30 kredit,
– önkormányzati rendészeti ismeretek 5–15 kredit,
– biztonságvédelmi ismeretek 10–30 kredit,
– biztonságtechnikai ismeretek 10–30 kredit;
b) büntetés-végrehajtási szakirány
– büntetés-végrehajtási jogi ismeretek 15–30 kredit,
– büntetés-végrehajtási pszichológia, nevelési ismeretek 10–30 kredit,
– büntetés-végrehajtási szolgálati, intézkedéstaktikai ismeretek 10–30 kredit;
c) határrendészeti szakirány
– határellenőrzési, műveleti ismeretek 15–30 kredit,
– határrendészeti igazgatási ismeretek 10–30 kredit,
– vezetési és nemzetközi együttműködési ismeretek 10–20 kredit;
d) igazgatásrendészeti szakirány
– igazgatásrendészeti szakismeretek 10–20 kredit,
– szabálysértési jogi ismeretek 10–30 kredit,
– hatósági jogi ismeretek 10–30 kredit;
e) közeledésrendészeti szakirány
– közlekedésjogi ismeretek 5–15 kredit,
– forgalomszervezési, -irányítási és -ellenőrzési ismeretek 5–10 kredit,
– közlekedésrendészeti ismeretek 5–20 kredit,
– balesetelemezési és közlekedés-kriminológiai ismeretek 5–20 kredit;
f) közrendvédelmi szakirány
– közrendvédelmi szakismeretek 10–20 kredit,
– csapatszolgálati ismeretek 5–25 kredit,
– közrendvédelmi vezetői ismeretek 5–25 kredit;
g) migrációs szakirány
– migrációelméleti és történeti ismeretek 5–15 kredit,
– idegenrendészeti ismeretek 15–25 kredit,
– menedékjogi és menekültügyi ismeretek 5–20 kredit,
– állampolgársági ismeretek 5–20 kredit;
h) vám- és jövedéki igazgatási szakirány
– vámjogi és adójogi ismeretek 5–20 kredit,
– áruosztályozás és vámtarifa ismeretek 10–22 kredit,
– gazdasági és külkereskedelmi ismeretek 5–15 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, ukrán, szerb, beás, lovári, orosz vagy kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Tanévenként 4 hét szakmai gyakorlat teljesítése kritériumkövetelmény, ami alapvetően a szakirányhoz igazodó rendvédelmi szervnél történik. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: rendészeti (Law Enforcement)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– bevándorlási rendőrtiszt
– büntetés-végrehajtási tiszt
– határrendészeti rendőrtiszt
– igazgatásrendészeti rendőrtiszt
– közlekedésrendészeti rendőrtiszt
– közrendvédelmi rendőrtiszt
– vám- és pénzügyőr tiszt
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Immigration Police Officer
– Corrections Commissioned Officer
– Border Policing Officer
– Administrative Policing Officer
– Traffic Policing Officer
– Public Order Officer
– Customs and Finance Guard Officer
– választható szakirányok: bevándorlási, büntetés-végrehajtási szervező, határrendészeti rendőr, igazgatásrendészeti rendőr, közeledésrendészeti rendőr, közrendvédelmi rendőr, vám- és pénzügyőri
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, rendészeti
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: gyakorlatorientált (60–70%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan rendészeti tisztek képzése, akik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, irányítói, vezetői feladatok ellátására alkalmasak, ismerik a rendészeti igazgatásban alkalmazott elveket, eljárásokat és eszközöket, azonosulni tudnak a szervezet elvárásaival, valamint gyakorlati tapasztalatok megszerzése után, alkalmasak vezetői, irányítói, valamint hatósági jogalkalmazói feladatok ellátására.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A bevándorlási rendőrtiszt, a büntetés-végrehajtási tiszt, a határrendészeti rendőrtiszt, az igazgatásrendészeti rendőrtiszt, a közlekedésrendészeti rendőrtiszt, közrendvédelmi rendőrtiszt, a vám- és pénzügyőr
a) tudása
– Behatóan ismeri a rendészet, rendvédelem történetét, tisztában van a rendészet elmélet legfontosabb irányaival.
– Rendelkezik általános vezetés- és szervezéselméleti, gazdálkodási, valamint menedzsment ismeretekkel.
– Szakterületével összefüggően átfogó jogi − alkotmányjogi, büntetőjogi, büntető eljárásjogi, közigazgatási jogi, rendészeti hatósági eljárásjogi, rendészeti civiljogi, nemzetközi és európai uniós jogi, egyéb, a szakirányhoz kapcsolódó jogszabályok − ismeretekkel rendelkezik.
– Mélyreható kriminalisztikai − technikai, taktikai, metodikai − ismeretekkel rendelkezik.
– Beható kriminológiai ismeretekkel rendelkezik.
– Tisztában van a szakterületéhez kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai, etikai, szociológiai és kommunikációs ismeretekkel.
– Beható tájékozódási, térképészeti és geoinformációs ismeretekkel rendelkezik.
– Ismeri a rendészeti, rendvédelmi szervek, felépítését, működését és tevékenysége során alkalmazott elveket, eljárásokat és eszközöket.
– Mélyreható elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik a közbiztonság és a közrend megszervezése vezetése és fenntartása terén.
– Alaposan ismeri a rendészeti vezetés és irányítás, valamint az alárendeltek napi szolgálati életének gyakorlatára vonatkozó témaköreit.
– Széleskörűen és rendszerszerűen ismeri a parancsnoki, oktatói, nevelő-oktatói tevékenység végzéséhez szükséges tudnivalókat.
– Mélyrehatóan ismeri a rendvédelmi tevékenység során a törzstiszti feladatok végrehajtására vonatkozó előírásokat.
– Mélységében és átfogóan ismeri és alkalmazni tudja a humánerőforrás-gazdálkodási ismereteket.
– Jól ismeri a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő informatikai eszközöket, alkalmazásokat és rendszereket, valamint a speciális technikai eszközöket és csúcstechnológiai megoldásokat.
– Alapszinten ismeri a hazai és a nemzetközi rendészeti együttműködés elméleti és gyakorlati tudásanyagát.
– Rendelkezik az európai uniós integráció történetének, intézményrendszerének és azok gyakorlati tapasztalatainak legfontosabb ismereteivel.
– Alapszinten rendelkezik az általános és a rendészeti területre vonatkozó speciális balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretekkel.
– Alapszinten rendelkezik a minősített időszakra vonatkozó rendészeti ismeretekkel.
– Magas szintű intézkedéstaktikai, fegyverzet ismereti és önvédelmi ismeretekkel rendelkezik.
– Magas szinten tisztában van a nyomozások lefolytatásának, a nyomozási cselekmények végrehajtásának szabályaival.
– Kellő mélységben tisztában van a titkos információgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozókkal és alapos gyakorlati végrehajtási ismeretekkel bír ezen a területen.
– Átfogóan ismeri a munkaköréhez tartozó útmutatókat, kapcsolódó jogszabályokat, munkaköréhez tartozó tárgykörökben.
b) képességei
– Magabiztosan alkalmazza a rendészeti alaki szabályokat.
– Képes szóbeli és írásbeli beszámolók, elemzések, statisztikai adatsorok készítésére.
– Magabiztosan alkalmazza a rendészeti területen alkalmazott fegyverek, anyagi-technikai eszközök használatának szabályait.
– Magabiztosan el tudja látni a hivatásos szolgálati jogviszonyból adódó kötelezettségeket és feladatokat.
– Magabiztosan alkalmas a fegyveres szolgálatból adódó feladatok ellátására.
– Képes végezni, irányítani és vezetni a rendvédelmi szolgálati tevékenységet, továbbá ennek során együttműködni más hivatásrendekkel.
– Magabiztosan alkalmas ellátni a szolgáltatói, illetve hatósági jogalkalmazói szolgálati feladatokat.
– Képes ellátni a szervezeten belüli és szervezeten kívüli kommunikációs feladatokat.
– Alkalmas a rendészeti alapfeladatok ellátása során információgyűjtő, elemző-értékelő, tervező-szervező és döntés- előkészítő feladatok végzésére.
– Képes a rendvédelmi munka operatív irányítására, koordinálására, a hazai és a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés megvalósítására.
– Képes a beosztottak motiválására, nevelésére.
– Alkalmas a vezetővel szemben támasztott követelmények teljesítésére, a rendészeti szervezet vezetésére, tevékenységének irányítására, ellenőrzésére.
– Képes az alárendeltek napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére.
– Képes az alárendeltek kiképzésének, továbbképzésének tervezésére, szervezésére és végrehajtására.
– Magabiztosan alkalmas a humánerőforrás-gazdálkodás alapelveinek gyakorlati megvalósítására.
– Tudatosan alkalmazza a feladatok végrehajtásához szükséges informatikai, valamint speciális technikai eszközöket.
– Képes a szakterülettel összefüggő okmányok, dokumentumok kezelésére, szerkesztésére, kitöltésére, vezetésére, jelentések megírására.
– Képes a probléma felismerésére és megoldására.
– Képes az elvárt fizikai állapot fenntartására és az önvédelmi fogások alkalmazására.
– Képes a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek speciális szakmai, erkölcsi, etikai követelményeinek teljesítésére.
– Képes az általa tanult idegen nyelven szóbeli és írásbeli kommunikációra.
c) attitűdje
– Nyitott az egyetemes és a nemzeti értékek megbecsülésére.
– Elfogadja a politikamentességet, a bajtársiasságot, azonosul a hivatásrendjének megfelelő szervezet sajátosságaival.
– Rendelkezik a hierarchiának megfelelő engedelmesség és parancsadás készségével.
– Erkölcsi tartás, szilárd akaraterő, kitartás, bátorság jellemzi.
– Vezetői példamutatás és határozottság, titoktartási készség jellemzi.
– Együttműködési készséget tanúsít a társ rendészeti szervek munkatársaival, elöljáróival, beosztottaival.
– Fegyelmezett magatartás jellemzi, betartja a szolgálati érintkezés szabályait.
– A választott hivatásának megfelelő életvitelt folytat.
– Kezeli a pszichikai és fizikai stresszel együtt járó helyzeteket.
– Megfelelő önkontroll, tolerancia, előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés jellemzi.
– Munkáját önmagával és beosztottaival szemben is igényesen végzi.
– A vallási, etnikai és kulturális különbségeket tiszteli, toleráns magatartást tanúsít.
– Megbízhatóság és megvesztegethetetlenség jellemzi.
– Rendészeti hagyományok, tradíció tisztelete és ápolása jellemzi.
– Vállalja és hitelesen képviseli a rendőrség társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
d) autonómiája és felelőssége
– Ismereteit magabiztosan, kreatívan és önállóan alkalmazza.
– Logikusan és összefüggéseiben látja a feladatokat.
– Fegyveres feladatokat lát el, kényszerítő eszközöket önállóan alkalmaz.
– A helyzetnek megfelelően – szükség esetén idegen nyelven – kommunikál.
– Rendelkezik a vezetői feladatok ellátásához szükséges megjelenéssel és fellépéssel.
– Rendelkezik a személyiség hatékony megismerése módszereivel.
– Képes a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítására.
– Alkalmas a problémacentrikus tárgyalási módszer kialakításának megvalósítására.
– Szakértői állásfoglalásaiért, tetteiért, döntéséért, mulasztásaiért bármely jogi fórum előtt felelősséget vállal.
– Őszinteség, önfegyelem és igazmondás jellemzi.
– Munkájában jellemző a pártatlanság.
– Alkalmas a személyállomány képviseletére.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A bevándorlási rendőrtiszt továbbá
a) tudása
– Mélységében ismeri a migráció legfontosabb tényezőivel, kutatásával és rendszerével összefüggő alapvető fogalmi ismérveket.
– Tisztában van az idegenrendészeti európai uniós és hazai szabályozási rendszerekkel.
– Jól ismeri a menekültügyi szabályozás dimenzióit, a magyar menedékjogi eljárás rendszerét.
– Alapvetőan ismeri a külföldiekre vonatkozó szabályozás történeti alkalmazás lehetőségeit.
– Tudása kiterjed az állampolgársági szabályokra.
b) képességei
– Betölti a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság területi és központi szerveinél kiemelt szakmai ügyintézői munkaköröket.
– Képes a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság szakmai tevékenységét meghatározó − idegenrendészeti valamint menekültügyi − szakterületekhez kapcsolódó ismeretek gyakorlati alkalmazására.
– Rendelkezik a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság szervezeti egységeinél középvezetői feladatok ellátásához szükséges képességekkel.
– Részt vesz a hazai és a nemzetközi migrációs szervezetekkel történő együttműködésben, nemzetközi szakmai párbeszédben.
c) attitűdje
– Erkölcsi tartás, megbízható és korrupcióellenes szilárd akaraterő, kitartás, fegyelmezett munkavégzési készség jellemzi fokozott migrációs nyomás esetén is.
– Nyitott a hatósági, jogalkalmazói és szolgáltató feladatok végzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Együttműködik más hivatásrendek képviselőivel.
– Általános felügyelet mellett önállóan végzi és szervezi a részére meghatározott szakmai feladatokat.
– Felelősséget visel a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi, etikai normák és szabályok betartása terén.
– Önállóan és felelősséggel vesz részt a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság tevékenységével kapcsolatos szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
– Projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
7.1.2.2. A büntetés-végrehajtási tiszt továbbá
a) tudása
– Magas szinten ismeri a büntetés-végrehajtási vezetés- és szervezéselméleti, valamint menedzsment ismereteket.
– Tisztában van a büntetés-végrehajtási jogi, biztonsági, kriminálpedagógiai, reintegrációs, kommunikációs és más szakismeretekkel.
– Jól ismeri a büntetés-végrehajtási szakterület elméleti összefüggéseit, fogalomrendszerét.
– Tisztában van a büntetés-végrehajtási intézményeknél folyó ellenőrzések rendjével, tervezésével, végrehajtásával.
– Mélységében ismeri a büntetés-végrehajtás feladatrendszerét, a büntetés-végrehajtási erők és eszközök alkalmazását különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában.
b) képességei
– Képes a büntetés-végrehajtási szervezet helyi és területi szerveinél kiemelt szakmai munkakörök betöltésére.
– Képes a tanulmányai során elsajátított tudásra támaszkodva a büntetés-végrehajtási szerveinél beosztott parancsnoki feladatok ellátására.
– Magas szinten képes a büntetés-végrehajtási szervezetnél a rendvédelmi tevékenységek végrehajtására felállított törzsek munkájában való részvételre.
– Képes a hazai és a nemzetközi büntetés-végrehajtási szervekkel történő együttműködés megszervezésére.
c) attitűdje
– Lojális a büntetés-végrehajtási szervezethez.
– A büntetés-végrehajtási szervezeti hierarchiának megfelelő engedelmességgel és parancsadási készséggel rendelkezik.
– A büntetés-végrehajtási hivatásnak megfelelő életvitel folytat.
– Azonosul a büntetés-végrehajtási szervezet céljaival, értékrendjét, a saját és a szervezeti érdek összehangolási kötelezettségét teljes körűen elfogadja.
– Feladatait a fogvatartottakkal kapcsolatos bánásmód törvényességének szem előtt tartásával látja el.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a büntetés-végrehajtási szakterületnek megfelelő feladatok tervezésére, szervezésére, végrehajtására, a hivatásrendek képviselőivel való együttműködésre.
7.1.2.3. A határrendészeti rendőrtiszt továbbá
a) tudása
– Rendelkezik a rendőrség határrendészeti szolgálati ágának szervezeti felépítését, működését és irányítását átfogó vezetési és szervezéselméleti ismeretekkel.
– Alapvetően tisztában van az európai uniós, illetve a schengeni normatív szabályozásra, szervezetekre, stratégiákra vonatkozó határrendészeti szakmai ismeretekkel.
– Jól ismeri az Európai Unió határrendészeti információs rendszereit és az információfeldolgozás rendszerét.
– Alapvetően tisztában van a határforgalom-ellenőrzési módszerekkel, okmányismerettel rendelkezik.
– Rendelkezik a határőrizet és a határrendészet technikai eszközeire vonatkozó ismeretekkel.
– Rendelkezik a határrend fenntartási ismeretekkel, határrendsértésekre, rendkívüli események elhárítására vonatkozó ismeretekkel.
– Mélységében ismeri a rendszeresített kényszerítő eszközök határrendészetben történő alkalmazására vonatkozó speciális normatív szabályozást és gyakorlatot.
– Rendelkezik szolgálati gépjárművek, technikai eszközök és berendezések alkalmazásának ismereteivel.
– Idegenrendészeti, menedékjogi ismeretekkel rendelkezik.
– Jól ismeri az integrált határellenőrzési, határrendészeti igazgatási és más szakmai feladatok ellátásának rendjét.
– Tisztában van a végrehajtó állomány korrupciós veszélyeztetettségére, korrupcióra utaló jelekkel, ismeri az intézkedési protokollt.
b) képességei
Az Alaptörvény szerint megállapított jogrend szerinti alaphelyzetben és különleges jogrendben egyaránt:
– Képes a rendőrség határrendészeti szolgálati ágának a helyi és területi szerveinél szakmai munkakörök betöltésére.
– Képes az integrált határellenőrzési, határrendészeti igazgatási és más szakmai feladatok ellátására.
– Képes a migrációs helyzetből eredő konfliktusok kezelésére.
– Képes az ideiglenesen létrehozott szervezetek vezetésére.
– Képes a határrendészek munkájának irányítására.
– Képes a helyi szerveknél a határhelyzettel összefüggő elemzések végzésére.
– Képes osztály szintű szervezet munkájának vezetésére, irányítására.
c) attitűdje
– Magas intézkedési kultúrával rendelkezik a határforgalomban résztvevőkkel szemben végrehajtott szolgálati feladatok során.
– Fogvatartottakkal kapcsolatosan munkáját a törvényes bánásmód jellemzi.
– Külföldi személyekkel való érintkezés során kulturált, segítőkész viselkedésmódot tanúsít.
d) autonómiája és felelőssége
– A szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása magas szintű.
7.1.2.4. Az igazgatásrendészeti rendőrtiszt továbbá
a) tudása
– Rendelkezik a szabálysértési és más rendészeti eljárások önálló végzésére jogosító átfogó igazgatásrendészeti ismeretekkel.
– Ismeri az egyes eljárások eredményes lefolytatását segítő nyilvántartási rendszereket és azok alkalmazását.
– Magas szinten ismeri a személy- és vagyonvédelmi területen kiadható igazolványok, hatósági bizonyítványok, hatósági engedélyek kiadásának rendjét, szabályrendszerét.
– Ismeri a közigazgatási bírság kiszabásának menetét, a határozatok meghozatalának szabályait, formai-tartalmi követelményeit.
– Felkészült rendőrtisztként ismeri a rendőrség feladatrendszerét, a rendőri erők és eszközök alkalmazását a különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában.
– Pontosan ismeri a körözési rendszer alkalmazásának szabályait.
b) képességei
– Szabálysértési és más rendészeti eljárásokat önállóan folytat le.
– Alkalmazza a Robotzsaru programon belül az általános és szabálysértési programokat.
– Magas szinten használja az egyéb informatikai rendszereket.
– Pontosan kezeli az ügyiratokat, betartja a határidőket.
– Használja a körözési rendszert.
– Részt vesz ideiglenesen létrehozott szervezetek, akciók működtetésében, vezetésében.
– Elvégzi a rendőrség helyi szervezeteinél jelentkező elemző-értékelő munkát.
– Előkészíti a vezetői döntéseket.
– Vezetési funkciókat gyakorol.
c) attitűdje
– Az állampolgárokkal való jogszerű, kulturált, segítőkész viselkedésmód jellemzi.
– Hatékony hatósági jogalkalmazásra felkészült.
d) autonómiája és felelőssége
– Az igazgatásrendészeti szolgálati ág jogalkalmazása során az ügyfelekkel kulturált kommunikációt folytat.
– A szakterületnek megfelelő feladatok tervezése, szervezése, végrehajtása magas színvonalú.
7.1.2.5. A közlekedésrendészeti rendőrtiszt továbbá
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a vonatkozó közlekedési, jogi, forgalomellenőrzési, forgalomirányítási és forgalomszervezési ismeretek.
– Birtokában van a közlekedési balesetek helyszíni szemléjének és vizsgálatának lefolytatására és e tevékenységek irányítására vonatkozó ismereteknek.
– Ismeri a rendőrség közlekedésellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó eljárások jogi előírásait, taktikáit és technikáit.
– Ismeri a közlekedés körében a forgalomszervezési, forgalomtechnikai előírásokat, elveket és módszereket.
– Ismeri a forgalomirányítás szabályait, gyakorlatát.
– Ismeri a közúti forgalom szüneteltetésére, korlátozására vonatkozó szabályozásokat.
– Tisztában van a rendőrségnél rendszeresített sebességellenőrző, ittasság ellenőrző és egyéb technikai eszközök, berendezések működésével, kezelésével, a kapcsolódó szabályozásokkal.
– Felkészült a közlekedésrendészet feladatrendszeréből, a rendőri erők és eszközök alkalmazására különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában.
– Mélyrehatóan ismeri a baleset-megelőzés szervezetrendszerének és eszközrendszerének működését.
b) képességei
– Képes a feladatvégrehajtás során a speciális közlekedésjogi, forgalomellenőrzési, – irányítási és -szervezési ismereteket alkalmazni.
– Képes a közlekedési balesetek helyszíni szemléjének és vizsgálatának lefolytatására és e tevékenységek irányítására.
– Képes a speciális balesethelyszínelői felszerelések, a kapcsolódó számítástechnikai eszközök használatára.
– Képes a szemle-bizottság vezetői teendőinek az ellátására.
– Képes a közlekedésellenőrzéshez kapcsolódóan a járművek, a járművezetők és a gépjármű-közlekedéssel összefüggő okmányellenőrzésre, a közlekedés környezetének ellenőrzésére.
– Készség szinten képes a közlekedésellenőrzéshez kapcsolódó technikai eszközök és számítástechnikai rendszerek használatára, fényképfelvételek készítésére, éjszaka is.
– Képes a közlekedésrendészeti vezetői beosztások ellátására.
– Képes az ideiglenesen létrehozott szervezetek és akciók vezetésére.
– Képes a rendőrség helyi szervezeteinél a közlekedés rendjével összefüggő elemző-értékelő munka végzésére, ezzel kapcsolatos elemzések, tanulmányok, beszámolók, jelentések elkészítésére.
– Képes vezetői döntések előkészítésére, osztály szintű szervezet vezetésére, a vezetési funkciók gyakorlására.
c) attitűdje
– Közlekedésrendészeti hatósági, jogalkalmazói és szolgáltató feladatai ellátása során empatikus a munkatársai és az ügyfelek problémái iránt.
– Törekszik a rábízott feladatok minél hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb ellátására.
– Törekszik a jó munkahelyi légkör kialakítására és annak fenntartására.
– Problémamegoldó, ennek során nyitott a munkahelye érdekére.
– Jobbító jellegű javaslatokat fogalmaz meg vezetői irányába.
d) autonómiája és felelőssége
– A közlekedésrendészeti szakterületnek megfelelő feladatok végrehajtását önállóan tervezi.
– A közlekedési szabályokat megszegőkkel szembeni intézkedéseket végrehajtja.
– Betartja és felelősséggel alkalmazza a munkáját érintő jogi, szakmai és etikai szabályokat.
– Felelősséget érez és vállal a vezetése és irányítása alá tartozó állomány vonatkozásában.
7.1.2.6. A közrendvédelmi rendőrtiszt továbbá
a) tudása
– Tisztában van a közrendvédelem általános elveivel.
– Ismeri a szakterület erői és eszközei alkalmazásának jogi hátterét, elveit és taktikáit.
– Rendelkezik beosztott parancsnoki ismeretekkel, behatóan ismeri a beosztott állomány munkájának tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges ismeretanyagot.
– Ismeri a rendőri csapaterő tevékenységének szervezésére és vezetésére vonatkozó normákat.
– Mélyrehatóan rendelkezik szolgálatszervezési elméleti ismeretekkel és a szolgálatvezénylés nyilvántartására szolgáló informatikai alkalmazásokat készségszintűen ismeri.
– Ismeri az elővezetés jogszabályi hátterét.
– Ismeri a házi őrizet szabályait, intézkedési protokollját.
– Rendelkezik különleges helyzetek kezelésére vonatkozó ismeretekkel.
– Behatóan ismeri a csapatszolgálathoz kapcsolódó informatikai rendszereket.
– Tisztában van a Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató alegységek feladatrendszerével.
– Ismeri a szabálysértési eljárással kapcsolatos jogszabályokat.
– Tisztában van a rendőrség feladatrendszerével, a rendőri erők és eszközök alkalmazására vonatkozó normákkal és elvekkel különleges jogrend kihirdetése, valamint az arra való felkészülés időszakában.
– Behatóan ismeri a körözési rendszert, a célkörözési tevékenység nyílt rendőri eszközökkel való végzésének menetét.
– Ismeri a rendőrség együttműködési felületeit a civil szervezetekkel.
– Ismeri a rendkívüli események kezelésére, kivizsgálására vonatkozó szabályokat.
– Ismeri a rendőri intézkedésekkel szembeni panaszok, állampolgári panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásának rendjét.
– Ismeri a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények biztosítási feladatainak ellátására vonatkozó normákat és elveket, a vonatkozó bírói gyakorlatot.
– Ismeri a sportrendészeti feladatok jogszabályi hátterét.
b) képességei
– Készség szinten képes a közrendvédelem általános elveinek, valamint a szakterület erőinek és eszközeinek alkalmazására.
– Képes beosztott parancsnokként a rendőri csapaterő tevékenységének szervezésére és vezetésére.
– Képes a személyi szabadságot korlátozó intézkedések, a kényszerítő eszközök alkalmazására, azok törvényességének, szakszerűségének vizsgálatára.
– Képes a szabálysértésekkel kapcsolatos közrendvédelmi feladatok végzésére.
– Képes a különleges helyzetek kezelésére.
– Képes az ideiglenesen létrehozott kötelékek, akciók vezetésére.
– Képes a rendőrség helyi szervezeteinél a közbiztonság és közrend alakulásával összefüggő elemző-értékelő munka végzésére, a kapcsolódó írásbeli beszámolók, jelentések elkészítésére.
– Képes vezetői döntések előkészítésére, osztály szintű szervezet vezetésére, a vezetési funkciók gyakorlására.
– Képes a társadalmi, állami, önkormányzati szervezetekkel való együttműködésre.
c) attitűdje
– A közrendvédelmi szakterületen jelentkező hatósági, jogalkalmazói és szolgáltató feladatok ellátása során empatikus a munkatársai és az ügyfelek problémái iránt.
– Törekszik a rábízott feladatok minél hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb ellátására.
– Problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkezik, ennek során nyitott a munkahelye érdekére.
– Törekszik a jó munkahelyi légkör kialakítására és annak fenntartására.
d) autonómiája és felelőssége
– Betartja és felelősséggel alkalmazza a munkáját érintő jogi, szakmai és etikai szabályokat.
– Felelősséget érez és vállal a vezetése és irányítása alá tartozó állomány vonatkozásában.
– Szakterületnek megfelelő feladatok végrehajtását önállóan tervezi, szervezi, a végrehajtást ellenőrzi.
– A közrendet, közbiztonságot megsértőkkel szembeni intézkedéseket önállóan végrehajtja, vagy munkatársaival végrehajtatja.
7.1.2.7. A vám- és pénzügyőr tiszt továbbá
a) tudása
– Jól ismeri az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat, eljárásokat.
– Tisztában van az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakmai ágának tevékenységéhez kapcsolódó alapvető elméletekkel, jellemzőkkel, továbbá a vám- és pénzügyőri szakmai ág működésével, struktúrájával, kapcsolatrendszerével.
– Alapvetően ismeri az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakterületének szakmai és jogi terminológiáját.
– Jól ismeri az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakterületének munkájához kapcsolódó más szakmai területek tevékenységének alapvető jellemzőit.
b) képességei
– A vám- és pénzügyőri szakmai ág tevékenységi körében felmerülő feladatok megoldásában képes alkalmazni a megismert fogalmakat, szabályokat, összefüggéseket, folyamatokat, amely alapján képes szakmai kérdések értelmezésére.
– Képes a munkakörében meghatározott feladatokat tervezni, szervezni, a feladatok végrehajtása során következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni.
– Képes a fogalmi szempontból szakszerűen megfogalmazott javaslatait szóban és írásban a szakmai kommunikáció szabályainak megfelelően prezentálni.
– Képes együttműködni más szakterületek képviselőivel.
c) attitűdje
– Nyitott a vám- és pénzügyőri szakmai ág tevékenységével kapcsolatos új és specifikus ismeretek megszerzésére, az új eszközökkel és módszerekkel kapcsolatban.
– Fontosnak tartja az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakterülete gondolkodás- és szemléletmódjának hiteles közvetítését.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan és felelősséggel vesz részt az adó- és vámhatóság vám- és pénzügyőri szakmai ágának tevékenységével kapcsolatos szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
– Projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, de elfogadja az együttműködés szükségességét is.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. a szakképzettség szempontjából meghatározó tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány): 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, rendészettudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva): 5–20 kredit,
– egyetemi közös közszolgálati gyakorlat: 2–4 kredit,
– társadalomtudományok (közgazdaságtudományok, állam- és jogtudományok, szociológiai tudományok, hadtudományok) 10–20 kredit,
– bölcsészettudományok (nyelvtudományok, filozófiai tudományok, nevelés- és sporttudományok, pszichológiai tudományok, média- és kommunikációs tudományok) 6–20 kredit,
– rendészettudományi ismeretek 38–48 kredit,
– műszaki tudományok (informatikai tudományok) 6–10 kredit,
– bűnügyi tudományok (büntetőjog, büntetőeljárás-jog, kriminalisztikai ismeretek, kriminológiai ismeretek) 49–65 kredit.
8.1.2. A szakirányok további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
A szakirányok szakterületei legalább 60 kredit.
a) bevándorlási szakirány
– migrációelméleti és történeti ismeretek 5–10 kredit,
– idegenrendészeti ismeretek 10–30 kredit,
– menedékjogi és menekültügyi ismeretek 10–30 kredit,
– állampolgársági ismeretek 10–20 kredit;
b) büntetés-végrehajtási szervező szakirány
– büntetés-végrehajtási jogi ismeretek 10–20 kredit,
– büntetés-végrehajtási pszichológia, nevelési ismeretek 10–30 kredit,
– büntetés-végrehajtási szolgálati, intézkedéstaktikai ismeretek 10–30 kredit;
c) határrendészeti rendőr szakirány
– határellenőrzési, műveleti ismeretek 10–30 kredit,
– határrendészeti igazgatási ismeretek 10–20 kredit,
– vezetési és nemzetközi együttműködési ismeretek 10–30 kredit;
d) igazgatásrendészeti rendőr szakirány
– igazgatásrendészeti ismeretek 10–30 kredit,
– szabálysértési jogi ismeretek 10–30 kredit,
– hatósági jogi ismeretek 10–20 kredit;
e) közeledésrendészeti rendőr szakirány
– forgalomszervezési, -ellenőrzési és -irányítási ismeretek 10–20 kredit,
– közlekedésrendészeti ismeretek 10–30 kredit,
– balesetelemezési és közlekedés-kriminológiai ismeretek 10–30 kredit;
f) közrendvédelmi rendőr szakirány
– közrendvédelmi ismeretek 10–30 kredit,
– csapatszolgálati ismeretek 10–30 kredit,
– közrendvédelmi vezetői ismeretek 10–30 kredit;
g) vám- és pénzügyőri szakirány
– vámjogi és adójogi ismeretek 10–30 kredit,
– áruosztályozás és vámtarifa ismeretek 10–30 kredit,
– gazdasági és külkereskedelmi ismeretek. 10–20 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, ukrán, szerb, beás, lovári, orosz vagy kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakirányú rendészeti szervénél letöltendő szakmai gyakorlat időtartama tanévenként 4 hét, teljesítése kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzés megnevezése: katasztrófavédelem (Disaster Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképesség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség:
– katasztrófavédelmi szervező, katasztrófavédelmi műveleti szakirányon
– katasztrófavédelmi szervező, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon
– katasztrófavédelmi szervező, iparbiztonsági szakirányon
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Disaster Manager in Disaster Managment Operational
– Disaster Manager in Fire Prevention and Resuce Control
– Disaster Manager in Industry Safety
– választható szakirányok: katasztrófavédelmi műveleti, tűzvédelmi és mentésirányítási, iparbiztonsági
3. Képzési terület, az NKE tv. 3 §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, rendészeti felsőoktatás
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 51 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan, a közszolgálati életpályára szocializálódott, a hivatásrendek közötti együttműködésre képes katasztrófavédelmi szervezők képzése, akik a katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságnál, a közigazgatási és a gazdasági szervezeteknél katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, iparbiztonsági feladatok ellátására alkalmasak. Képesek az adott szervezetben önálló szakmai munkavégzésre, kellő gyakorlat megszerzésével vezetői feladatok ellátására, továbbá felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A katasztrófavédelmi szervező
a) tudása
– Mélységében ismeri a katasztrófavédelmi szervek ágainak tevékenységéhez kapcsolódó átfogó fogalmakat, összefüggéseket, szabályokat, folyamatokat, eljárásokat.
– Részletesen ismeri a közigazgatási rendszerszemlélet összefüggéseit és a rendészetigazgatási tevékenység ellátásához szükséges általános és speciális szakmai eljárási szabályokat, rendelkezik általános vezetés- és szervezéselméleti ismeretekkel.
– Átfogóan ismeri a szakterületével összefüggő jogszabályokat.
– Részleteiben ismeri a vezetés és irányítás, valamint az alárendeltek napi szolgálati életének gyakorlatára vonatkozó követelményeket.
– Átfogóan ismeri a katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóság szervezeti felépítésének, működésének, munkamódszereinek előírásait.
– Tisztában van a szolgálati feladatainak alapvető szabályaival, azok összefüggéseivel és gyakorlati alkalmazásának módszereivel.
– Alapvetően ismeri a hazai és a nemzetközi katasztrófavédelmi szervekkel történő együttműködés szabályait.
b) képességei
– Képes a szakterületi hatósági és szakhatósági jogalkalmazásra.
– Képes a szakmai és az eljárási jogszabályokban meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazására.
– Képes a mentésirányításban beosztott parancsnoki feladatok ellátására.
– Képes a társszervekkel és a társhatóságokkal történő együttműködésre.
– Képes végezni, irányítani és vezetni a rendvédelmi szolgálati tevékenységet, továbbá ennek során más hivatásrendek feladataiban való közreműködésre.
– Képes ellátni a szervezeten belüli és szervezeten kívüli szakterületi kommunikációs feladatokat.
– Képes a katasztrófavédelmi igazgatás területén szervezési, tervezési, koordinációs, döntés-előkészítő és ellenőrző feladatok ellátására.
– Képes a közigazgatási és gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartásra és együttműködésre.
– Képes a nemzetközi katasztrófavédelmi szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásra és együttműködésre.
c) attitűdje
– Nyitott a katasztrófavédelem új szakmai ismereteinek befogadására és alkalmazására.
– Nyitott a katasztrófavédelem területén megjelenő új nemzetközi és hazai módszertan és eljárás önálló elsajátítására.
– Motivált a katasztrófavédelemmel kapcsolatos szervező, előkészítő, operatív irányító feladatokra.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudása és a vezetői útmutatás alapján részt vesz a katasztrófavédelem területi feladatainak megtervezésében, részfeladatok vezetőként történő végrehajtásában.
– Felelős az általa felügyelt szakterületi feladatok tervezéséért, szervezéséért és végrehajtásáért.
– Döntéséért, mulasztásaiért felelősséget vállal.
7.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A katasztrófavédelmi műveleti szakirányon továbbá a katasztrófavédelmi szervező
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a különböző katasztrófák elleni védekezésre vonatkozó komplex elméleti feladatokat és a lakosság védelme gyakorlati végrehajtásának módjait, módszereit.
– Átfogóan ismeri a polgári védelemre vonatkozó jogi szabályozók és az abban foglalt feladatok körét.
– Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkezik a katasztrófák elleni védekezés nemzetközi kapcsolatrendszeréről, valamint a védekezésben résztvevő szervezetek tevékenységéről, a szervezetek közötti koordináció gyakorlati végrehajtásáról.
b) képességei
– Képes a katasztrófák elleni védekezésben szervezési, koordinációs feladatokat ellátni.
– Képes a lakosság komplex védelmének megtervezésére, a polgári védelmi szervezetek létrehozására és működtetésük során részfeladatok ellátására, valamint a védekezés feladatrendszere egyes elemeinek önálló irányítására.
– Képes a katasztrófa-megelőzés, a védekezés és a helyreállítás feladatrendszerének összekapcsolódására, az e feladatokban közreműködő közigazgatási szervek tevékenységének összehangolására.
c) attitűdje
– A katasztrófavédelmi feladatrendszer végrehajtása során törekszik a megelőzésre, védekezésre és a helyreállításra vonatkozó ismeretek magas színvonalú ellátására.
– Saját maga motivált és motiválja a védekezésben résztvevőket az emberi élet, egészség és vagyon biztonsága maximális megteremtésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Beosztottjait, a polgári védelmi alegységek tagjait, a közbiztonsági referenseket és a védekezésben résztvevőket a védekezési új ismeretek megismerésére és alkalmazásukra inspirálja.
– A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását nagy önállósággal hajtja és hajtatja végre a komplexitás szem előtt tartásával.
7.1.2.2. A tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon továbbá a katasztrófavédelmi szervező
a) tudása
– Magas szinten ismeri a katasztrófavédelmi és tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban és hatósági előírásokban foglaltakat és azok gyakorlati alkalmazását, eljárási és eszközrendszerét.
– Széles körű ismeretekkel rendelkezik a tűzmegelőzési, tűzoltási és kárelhárítási, valamint tűzvizsgálattal kapcsolatos hatósági eljárási rend területén.
– Magas szinten ismeri a katasztrófavédelemi beavatkozások szakmai fogásait és a mentő tűzvédelem taktikai eljárásait.
b) képességei
– Képes a katasztrófavédelmi és tűzvédelmi hatósági tevékenység ellátására.
– Képes a tűzoltási, műszaki mentési és elsődleges katasztrófa-elhárítási feladatokkal kapcsolatos vezetői feladatok ellátására.
– Képes a tűzvizsgálati cselekmények lefolytatására.
– Képes az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, tűzvédelmi szervezetek szakmai irányítására.
c) attitűdje
– Magáénak érzi a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló jogszabályokban és az azokhoz kapcsolódó irányítási és belső normatívákban foglaltakat.
– Azonosul a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági, szakhatósági, valamint a mentő tűzvédelmi és a tűzvizsgálati feladatokra vonatkozó jogszabályokban, szabványokban foglaltakkal, azok gyakorlati alkalmazásának rendjével.
– Motivált a tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos szervező, előkészítő, operatív irányító és értékelő feladatokra.
– Nyitott a tűzoltásban, műszaki mentésben és az elsődleges katasztrófa-elhárításban a társszervekkel történő együttműködésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudása és a vezetői útmutatás alapján részt vesz a katasztrófavédelmi beavatkozói tevékenységekben, a tűzvédelmi és mentésirányítási feladatok megtervezésében, részfeladatok vezetőként történő végrehajtásában.
– Felelősséget vállal szakmai munkájának eredményeiért.
– Felelősséggel tartozik beosztottjai iránt.
7.1.2.3. Az iparbiztonsági szakirányon továbbá a katasztrófavédelmi szervező
a) tudása
– Magas szinten ismeri a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek létesítésére, működésére vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban foglaltakat és azok gyakorlati alkalmazási eljárási és eszközrendszerét.
– Széles körű ismeretekkel rendelkezik a veszélyes anyagok különféle szállítási módozataival kapcsolatos jogszabályi és hatósági előírások, az ezekre vonatkozó hatósági eljárási rend területén.
– Beható ismeretekkel rendelkezik a kritikus infrastruktúrákkal összefüggő hazai és nemzetközi szabályozások alkalmazása területén, különös tekintettel azok működési rendjét meghatározó biztonsági követelményrendszerek vonatkozásában.
– Mélyrehatóan ismeri a veszélyes anyagokkal kapcsolatos közlekedési és ipari káresemények elleni védekezésre, valamint a nukleáris baleset-elhárításra vonatkozó eljárás és eszközrendszer alkalmazását.
b) képességei
– Képes a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemekkel összefüggő iparbiztonsági hatósági és üzemeltetői biztonsági feladatok ellátására.
– Képes a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési és szankcionálási tevékenység végzésére.
– Képes az iparbiztonsággal összefüggő védelmi tervek elkészítésére, dokumentációjának és alkalmazásának ellenőrzésére, valamint kockázatcsökkentő intézkedések előírására.
– Képes a veszélyes anyagokkal és áruval, illetve nukleáris létesítménnyel kapcsolatos káresemények elhárítását és felszámolását érintő szakértői feladatok végrehajtására és az együttműködő szervek szakmai koordinációjára.
– Képes a kritikus infrastruktúrák védelméből adódó katasztrófavédelmi hatósági és szakmai feladatok tervezésére és végrehajtására.
c) attitűdje
– Együttműködési készség jellemzi a hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési és balesetelhárítási feladatok végrehajtásában részt vevő hatósági és üzemeltetői szervezetekkel.
– Nyitott az iparbiztonság területén megjelenő új nemzetközi és hazai módszertan és eljárás önálló elsajátítására, ismeretei és képességei folyamatos szinten tartására.
– Elkötelezett a minőségi hatósági és szakértői feladatok végrehajtásának minőségéért.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai ismeretei és vezetői útmutatás alapján részt vesz az iparbiztonsági szakfeladatok megtervezésében, képviseletében, esetenként részfeladatok vezetőként történő végrehajtásában.
– Felelősséget vállal a hatósági és szakmai munkájának eredményeiért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, rendészettudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– katasztrófavédelmi szakmai ismeretek: 83–93 kredit, amelyből
– jogi és államtudományi szakterület (közigazgatási jog; rendvédelmi ismeretek) 13–15 kredit,
– rendészeti humánmenedzsment és kommunikációs szakterület (katasztrófapszichológia, pedagógiai ismeretek, számítástechnikai ismeretek, katasztrófavédelmi informatikai rendszerek, idegen nyelv) 11–13 kredit,
– belügyi alapmodul és fizikai felkészítés szakterület (általános szolgálati ismeretek, közrendvédelem, testnevelés) 7–9 kredit,
– természettudományi alapozó szakterület (alkalmazott természettudományi ismeretek, térinformatikai ismeretek, katasztrófavédelmi egészségügyi ismeretek) 17–19 kredit,
– katasztrófavédelmi alapozó szakterület (veszélyhelyzeti ismeretek, katasztrófavédelmi jog és igazgatás, katasztrófavédelmi felelősség rendszere, nemzetközi katasztrófavédelmi jog) 35–37 kredit.
8.1.2. A szakirányok további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya
a) katasztrófavédelmi műveleti szakirány
– katasztrófavédelmi műveleti szakmaspecifikus szakterület (polgári védelmi szakismeret, katasztrófa-megelőzés, katasztrófák következményeinek felszámolása, katasztrófa-elhárítás beavatkozási rendszere, katasztrófavédelem finanszírozási és logisztikai rendszere, környezetbiztonság; katasztrófavédelmi műveletek, önkormányzatok katasztrófavédelmi feladatai) 36–38 kredit,
– iparbiztonsági szakmaspecifikus szakterület (iparbiztonsági ismeretek) 3–5 kredit,
– tűzvédelmi szakmaspecifikus szakterület (katasztrófa-elhárítás technikai ismeretek, tűzvédelmi szakismeret, tűzvizsgálattan) 9–11 kredit;
b) tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány
– tűzvédelmi szakmaspecifikus szakterület (tűzvizsgálat alapjai, tűzoltó technikai ismeretek, tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, tűzmegelőzési ismeretek, tűzvizsgálattan, tűzvédelem finanszírozási rendszere, tűzoltó beavatkozások logisztikája, kényszerhelyzeti döntéshozatal technikái, inaktív tűzoltó technikák) 36–38 kredit,
– katasztrófavédelmi műveleti szakmaspecifikus szakterület (katasztrófavédelmi és polgári védelmi ismeretek, katasztrófavédelem finanszírozási és logisztikai rendszere) 9–11 kredit,
– iparbiztonsági szakmaspecifikus szakterület (iparbiztonsági ismeretek) 3–5 kredit;
c) iparbiztonsági szakirány
– iparbiztonsági szakmaspecifikus szakterület (iparbiztonságtan; kritikus infrastruktúra védelem, veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ipari és közlekedési veszélyhelyzetek felszámolása, iparbiztonság gazdasági alapjai) 36–38 kredit,
– katasztrófavédelmi műveleti szakmaspecifikus szakterület (katasztrófavédelmi és polgári védelmi ismeretek) 3–5 kredit,
– tűzvédelmi szakmaspecifikus szakterület (tűzvédelmi szakismeret, tűzoltási és katasztrófa-elhárítási technikai ismeretek) 9–11 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos idegen nyelvek egyikéből, ukrán, szerb, beás, lovári, orosz vagy kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat összesen nyolc hetes (levelező képzésen hat hét) gyakorlat, amelyből a szakiránynak megfelelő, a hivatásos katasztrófavédelem, illetve a hivatásos tűzoltóság szerveinél végzett gyakorlat négy hét a második félévet követően és két hét külső, rendészeti, közigazgatási vagy gazdálkodó szervezetnél végzett gyakorlat a negyedik félév lezárását követően. További két hét időtartamot pedig a hallgatók az általuk választott, a szakdolgozatra való felkészülést szolgáló szakterületen töltenek le. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: polgári nemzetbiztonsági (Civilian National Security Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: polgári nemzetbiztonsági szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Civilian National Security Expert
– választható specializációk: humán felderítő, technikai felderítő, terrorelhárítási
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetbiztonsági
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– szak orientációja: kiemelten elméletorientált (70–80 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja polgári nemzetbiztonsági szakértők oktatása és nevelése a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint más, a titkos információgyűjtésre és leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervek számára, akik korszerű általános és szaktudományi, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, továbbá nemzetbiztonsági szakmai, szaktechnikai, jogi, kriminológiai, kriminalisztikai, pszichológiai, informatikai, biztonságpolitikai és idegen szaknyelvi ismeretekkel rendelkeznek.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A polgári nemzetbiztonsági szakértő
a) tudása
– Alaposan ismeri és érti a nemzetbiztonsági tevékenység legfontosabb elméleti kérdéseit, tételeit, fogalmait, összefüggéseit, a nemzetbiztonsági szolgálatok helyét, szerepét, funkcióit.
– Átfogóan ismeri a nemzetbiztonsági szakterülethez kapcsolódó hazai jogszabályi és etikai normákat, különös tekintettel a titkos információgyűjtés szabályaira.
– Magas szinten ismeri a nemzetbiztonsági, valamint a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek működésének alapvető sajátosságait.
– Ismeri a nemzetbiztonság történetét, annak történeti alakulását, meghatározó korszakait és irányzatait.
– Szakmai kitekintéssel rendelkezik más országok nemzetbiztonsági struktúráira, szervezeteire.
– Ismeri a hírszerző, elhárító, valamint az elemző-értékelő és tájékoztató munka alapvető sajátosságait, területeit, elveit és módszereinek alkalmazására vonatkozó alapokat.
– Rendelkezik a szükséges pszichológiai és kommunikációs ismeretekkel.
– Tisztában van a szakmai tevékenység végzését szolgáló, segítő külső − nyílt és nem nyílt − információs források, adatbázisok, adattárak, nyilvántartások jelentőségével.
– Ismeri a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményeit.
– Tisztában van a nemzetbiztonsági tevékenységekhez kapcsolódó biztonsági szempontokkal, ismeri az ügyviteli, titok- és adatvédelmi szabályokat.
– Rendelkezik a biztonsági helyzet, kihívások, veszélyforrások, kockázati tényezők és fenyegetések nemzetbiztonsági szempontú megítéléséhez, értékeléséhez szükséges, preventív gondolkodást megalapozó ismeretekkel.
– Rendelkezik a további szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretekkel.
b) képességei
– Képes nemzetbiztonsági és terrorelhárító műveletek végrehajtása során a társ- és partnerszolgálatokkal való hazai és nemzetközi szintű együttműködésre.
– Képes a polgári nemzetbiztonsági feladatok végrehajtása során az előírt algoritmusok szerinti tevékenységre, az előre nem modellezhető helyzetekben a gyors és körültekintő értékelésre, döntések előkészítésére és a döntések meghozatalára.
– Képes a polgári nemzetbiztonsági tevékenység tipikus és sajátos eszközei és módszerei alkalmazásának megtervezésére, megszervezésére, a szakmai feladatok végrehajtására és irányítására.
– Képes a személyiség hatékony megismerésére, a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítására és a kommunikációs technikák helyzethez igazítására, a szakmai ismeretek átadására, az önművelésre, a szakmai tudás folyamatos fejlesztésére.
– Képes a feladatnak megfelelő magatartás- és viselkedésformák alkalmazására.
– Képes a nyílt és titkos forrásból beszerzett információk elemzésére, értékelésére, feldolgozására, hasznosítására, egyedi és összetett szakmai kérdések komplex értékelésére.
– Képes a polgári nemzetbiztonsági, valamint a titkos információgyűjtésre és leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazására.
– Képes az eredményes szakmai tevékenységhez a rendelkezésre álló humánforrásokat, titkosszolgálati eszközöket- módszereket, terrorelhárító eljárásokat szakszerűen alkalmazni.
c) attitűdje
– Készen áll szakmai felelőssége és tudása folyamatos fejlesztésére, valamint az önművelésre.
– Nyitott és fogékony a nemzetbiztonság és a rendészettudomány szakterületein zajló jogi, technikai és szakmai módszertani fejlesztések megismerésére, alkalmazására.
– Nyitott és érdeklődő a tradicionális és új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Munkavégzése során politikamentesség, bajtársiasság, a nemzetbiztonsági és rendvédelmi feladatokat ellátó szervekhez való lojalitás jellemzi.
– Rendelkezik a szervezeti hierarchiának megfelelő engedelmesség képességével és parancsadási készséggel.
d) autonómiája és felelőssége
– Alkalmas a nemzetbiztonsági, ideértve a felderítési, elhárítási és terrorelhárítási szakmai feladatok végrehajtása során a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve rendvédelmi feladatokat ellátó szervek munkatársaival való hatékony együttműködésre, továbbá nemzetközi kapcsolattartásra és együttműködésre.
– Alkalmas személy- és iparbiztonsági ellenőrzés gyakorlati feladatainak végrehajtására.
– Alkalmas a hatáskörébe utalt feladatok, különös tekintettel a felderítéssel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek végzésére.
– Alkalmas önálló döntéshozatalra, felelősséget érez a rábízott feladatok tervezéséért, szervezéséért, végrehajtásáért.
– Felelősséget érez szakmai fejlődéséért, a munkaköréhez tartozó tudásanyag naprakész ismeretéért.
– Felelősséget vállal a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartása terén.
7.1.2. A specializációkon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A humán felderítő specializáción továbbá a polgári nemzetbiztonsági szakértő
a) tudása
– Magas szinten birtokolja a titkos felderítés megkezdéséhez és lefolytatásához, a nemzetbiztonsági célú értékelő-elemző- tájékoztató rendszerek működtetéséhez szükséges szakmai ismereteket.
– Ismeri az emberi forrásból történő információgyűjtés társadalmi és pszichológiai hátterét, pszichológiai alapjait, az eszközrendszer létrehozását, fenntartását.
– Birtokában van a nyílt forrásból származó információgyűjtés általános ismereteinek.
– Részletesen és mélyen ismeri a polgári nemzetbiztonsági tevékenység- és feladatrendszerhez tartozó műveleti és technikai tudásanyagot.
– Jártas a nemzetbiztonsági értékelő, elemző és tájékoztató alrendszer alapelveiben, funkcióiban, technikai hátterében.
– Ismeri a bűnügyi hírszerzés vonatkozó jogszabályait, alapfogalmait, alapelveit, rendelkezik azok kiemelt szinten történő gyakorlati alkalmazásához szükséges ismeretekkel.
– Jártassági szinten ismeri a speciális krimináltechnikai eszközök alkalmazását.
b) képességei
– Képes – különösen a humán információszerzés területén – a speciális szakmai ismeretek alkalmazásával a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényi, jogszabályi és aktuális feladat-meghatározásának kielégítéséhez szükséges információk megszerzésére.
– Képes az illetékességi terület nemzetbiztonsági helyzetének elemzésére, értékelésére.
– Képes a polgári nemzetbiztonsági szervezetek feladatrendszerének, valamint a titkos információgyűjtésre és leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervezetek sajátosságainak figyelembevételével az eszközök és módszerek alkalmazásának tervezésére, szervezésére, különleges műveleti feladatok szakszerű végrehajtására és döntések előkészítésére.
– Felkészült a műveleti feladatok ellátása során a váratlan helyzetekben történő szakszerű és hatékony válaszadásra.
– Képes a társ- és partnerszolgálatokkal, bűnüldözési szervekkel és szervezetekkel, valamint a hivatásrendek képviselővel hazai és nemzetközi együttműködésekben való részvételre.
c) attitűdje
– A nemzetbiztonsági feladatok kapcsán a rendszerszintű, komplex gondolkodás jellemzi.
– Nyitott a szakfeladatok végrehajtását elősegítő nemzetbiztonsági, közigazgatási és rendészeti szakismeretek elméleti anyagának elsajátítására, a gyakorlati ismeretkörök folyamatos fejlesztésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez munkája iránt, feladatait felelősséggel gyakorolja.
– Felelősséget érez a munkája ellátása során tudomására jutott adatok, információk kezelésében és azok megosztása során.
7.1.2.2. A technikai felderítő specializáción továbbá a polgári nemzetbiztonsági szakértő
a) tudása
– Korszerű ismeretekkel rendelkezik a technikai felderítés egyes szakterületeiről, alkalmazhatóságáról.
– Tisztában van a technikai adatszerzés, a titkos információgyűjtés, valamint egyes szakértői tevékenységek alapismereteivel.
– Ismeri az elektronikus információs rendszerek működésének alapvető sajátosságait, a kiberbiztonság főbb kihívásait, tisztában van az információs műveletek biztonságos és szakszerű végrehajtásához szükséges ismeretekkel.
– Birtokában van a nyílt forrásból származó információgyűjtés technikai vonatkozású elméleti és gyakorlati alapismereteinek.
b) képességei
– Képes a polgári nemzetbiztonsági, valamint a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek feladatrendszere sajátosságainak figyelembevételével speciális technikai eszközök alkalmazásának tervezésére, szervezésére, egyes szaktevékenységek szakszerű végrehajtására, és döntések előkészítésére.
– Képes a társ- és partnerszolgálatokkal, bűnüldözési szervekkel és szervezetekkel, valamint egyéb hivatásrendek képviselővel hazai és nemzetközi szintű szakmai együttműködésekben való részvételre.
– Képes a technikai szakfeladatok ellátása során hatékony feladatmegoldásra, egyes speciális szaktevékenységek szakszerű végrehajtására.
c) attitűdje
– Nyitott a nemzetbiztonság technikai és szakértői ismereteinek elmélyítésére, a technikai szemléletet elsajátítására.
– Törekszik ismeretei tudatos fejlesztésére, munkatársai szakmai fejlődésének támogatására.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez saját szakmai fejlődéséért, a felderítési feladataihoz tartozó technikai típusú tudásanyag naprakész ismeretéért, folyamatos fejlesztéséért.
– Szakfeladatait szakmai felelősséggel végzi.
7.1.2.3. A terrorelhárítási specializáción továbbá a polgári nemzetbiztonsági szakértő
a) tudása
– Ismeri Magyarország nemzetbiztonsági helyzetének, valamint a globális biztonságpolitika főbb sajátosságait.
– Tisztában van a terrorizmus geopolitikai, gazdasági, társadalmi, jogi, pszichológiai, pedagógiai összefüggéseinek lényegi elemeivel.
– Ismeri a terrorelhárítással kapcsolatos jogszabályokat, elméletének, gyakorlatának főbb ismereteit.
b) képességei
– Önállóan képes a főbb terrorelhárítási folyamatok jellegzetességeit felismerni, ezek alapján a szakmai vezetői feladatszabás alapján alapvető szakmai koncepciókat önállóan megfogalmazni.
– Objektumok, létfontosságú létesítmények és személyek védelme vonatkozásában képes a terrorizmussal kapcsolatos kockázatelemzések elkészítésére.
– Képes a pszichológia, a szociológia és a vezetéselmélet korszerű kutatási eredményeinek szakmai alkalmazására a terrorelhárító munkában.
– Képes a terrorelhárító műveletek tervezésében, előkészítésében, végrehajtásában, erők és eszközök alkalmazásában, műveletek irányításában, társszervezetekkel, partnerekkel való együttműködésben való részvételre.
c) attitűdje
Rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá teszik a vezetői irányszabás alapján az önálló feladat ellátására.
d) autonómiája és felelőssége
A vezetői feladatszabás alapján önálló feladatvégzésre alkalmas, képes ellátni az alsóbb szintű vezetői feladatokat.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, rendészettudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– társadalomtudományi ismeretek 20–40 kredit,
– természettudományi ismeretkörök 5–15 kredit,
– biztonságpolitikai ismeretkörök: 5–18 kredit,
– rendészettudományi ismeretek 20–35 kredit,
– nemzetbiztonsági szakmai ismeretkörök 40–55 kredit.
8.1.2. A specializációk tudományágai, szakterületei és kreditaránya
A specializációkhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
a) humán felderítő specializáció
– humán felderítési (nemzetbiztonsági) ismeretek 30–40 kredit;
b) technikai felderítő specializáció
– technikai felderítési (nemzetbiztonsági) ismeretek 30–40 kredit;
c) terrorelhárítási specializáció
– terrorelhárítási ismeretek 30–40 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat időtartama nappali munkarendben legalább 10 hét, levelező munkarendben legalább 3 hét a képzést folytató intézménnyel egyeztetett helyen és ütemterv alapján. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetbiztonsági (National Security Studies)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: nemzetbiztonsági szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: National Security Expert
– választható specializációk: katonai nemzetbiztonsági
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetbiztonsági
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a speciális rendeltetésű nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint más megrendelők számára olyan nemzetbiztonsági szakértők képzése, akik naprakész általános- és szaktudományi elméleti és gyakorlati ismereteik felhasználásával képesek a nemzetbiztonsági szakterület szervezeteiben a munkakörükhöz tartozó követelmények és feladatok eredményes teljesítésére. Alkalmasak a szakmai elmélet és módszertan gyakorlati alkalmazására, a szakmai kultúra fejlesztésére.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A nemzetbiztonsági szakértő
a) tudása
– Rendelkezik általános vezetés- és szervezéselméleti ismeretekkel.
– Tájékozott a nemzetbiztonsági szolgálatok történetével, rendszerével, feladataival, tevékenységével.
– Alapvető ismeretekkel rendelkezik a felderítés és elhárítás területéről.
– Birtokában van a szakmai kapcsolattartás módszereinek, eljárásainak.
– Alapszinten ismeri az elemző-értékelő munka alapjait.
– Korszerű nemzetbiztonsági szakmai, szaktechnikai, jogi, biztonságpolitikai, védelempolitikai, hadtudományi, geopolitikai, geostratégiai, pszichológiai, informatikai és idegen nyelvi szaknyelvi ismeretekkel rendelkezik.
b) képességei
– Átfogóan alkalmazza a társadalmi és természettudományi ismereteket.
– Képes a nemzetbiztonsági tevékenység tipikus és sajátos eszközeinek és módszereinek alkalmazását megtervezni, megszervezni és a szakmai feladatokat végrehajtani.
– Tisztában van a szakmai kompetenciák megalapozásához szükséges tulajdonságokkal.
– Magas szintű kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó készségekkel rendelkezik.
– Alkalmazni tudja a beosztásában tőle elvárt, áttekintő és rendszerező képességeket.
– Hatékonyan alkalmazza az információs döntéstámogató elemző-értékelő munka és egyéb szakértői informatikai rendszereket.
– Magas szinten képes a munkaköréhez kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, feljegyzések és emlékeztetők önálló elkészítésére, okmányok kitöltésére.
– Képes fizikai állapotának elvárt szintű fenntartására.
– Képes javaslatait szóban és írásban a szakmai kommunikáció szabályainak megfelelően prezentálni.
c) attitűdje
– Készen áll szakmai tudása folyamatos fejlesztésére.
– Munkája során fegyelmezett magatartás és az alakiság szabályainak betartása jellemzi.
– A választott hivatásának megfelelő életvitelt folytat.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi.
– Nyitott az új szakmai ismeretek, tendenciák, módszerek és technikák iránt.
– Fontosnak tartja az életen át tartó tanulás megvalósítását, a folyamatos szakmai képzést és általános önképzést.
– Elfogadja a nemzetbiztonsági és a Magyar Honvédség tevékenységével összefüggő, szakterülete etikai normáit és szabályait.
– Olyan együttműködési készségekkel rendelkezik, amelyek a személyes és egyéni döntéshozatalt megkövetelő munkakörökhöz szükségesek.
– Sikerorientált és saját tevékenysége kritikus értékelő képességeivel rendelkezik.
d) autonómiája és felelőssége
– Képes a nemzetbiztonsági szakterület szervezeteiben a munkaköréhez tartozó feladatai megtervezésére és végrehajtására.
– Az elsajátított szakmai és módszertani ismeretek szerint különböző bonyolultságú és kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza a gyakorlatban.
– Képes szakmai ismereteit előre ismert döntési helyzetekben alkalmazni, véleményét képviselni.
– Felelős az értékelő-elemző tevékenység során beszerzett információk feldolgozásáért, alapösszefüggéseinek megértéséért.
– Felelős az értékelő-elemző tevékenységéért, az alapeljárás szakmai és szakmaetikai szabályainak betartásáért.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, rendészettudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– műszaki tudományok (informatika, informatikai védelem) 4–10 kredit,
– hadtudomány (hadijog, haditechnika, hadművészet, hadtörténet, katonai biztonság és biztonságpolitika, nemzetbiztonság) 60–70 kredit,
– politikatudomány (politikaelmélet, közigazgatás, közszolgálat) 10–16 kredit,
– állam- és jogtudomány (alkotmánytan, rendészettudomány, kriminológia, kriminalisztika) 10–16 kredit,
– társadalomtudomány (gazdaságtudomány, neveléstudomány, pszichológia, szociológia, kultúratudományok) 14–20 kredit.
8.1.2. A specializáció további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
A specializáció kreditaránya a képzés egészén belül legalább: 30 kredit
− hadtudomány [titkosszolgálatok története, idegen titkosszolgálatok, nemzetbiztonsági szakismeretek, harcászati hírszerzés (HUMINT) és technikai adatszerzési ismeretek, katonai hírszerzési- és elhárítási ismeretek, információk elemzése, értékelése és védelme].
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió hivatalos nyelvéből vagy valamely nem Európai Unió tag szomszéd ország nyelvéből vagy a következő nyelvek egyikéből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges: arab, japán, kínai, orosz, perzsa, török nyelv.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat időtartama legalább 10 hét. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a nemzetbiztonsági szakterület szervezeteivel egyeztetve a képzés tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai vezetői (Military Leadership)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor. rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: katonai vezető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Leader
– választható specializációk: lövész, harckocsizó, felderítő, tüzér, műszaki, légvédelmi rakéta, vegyivédelmi
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, katonai
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 14 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. A szakképzettség képzési területnek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1031
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A katonai vezetői alapképzés célja a Magyar Honvédség részére olyan felsőfokú végzettségű katonai vezetők, parancsnokok képzése, akik képesek a megszerzett közszolgálati, általános katonai, differenciált szakmai és vezetői ismereteik birtokában alegységeket vezetni és irányítani. Az alapfokozat birtokában alkalmasak a honvédelmi szakképzettségüknek megfelelő első tiszti beosztások betöltésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek − a szakmai át- és továbbképző tanfolyamokra is alapozva − a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A katonai vezető
a) tudása
– Átfogóan ismeri a nemzetközi − Európai Unió, Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) − környezetben, háborús és békeműveleti helyzetekben, különböző vallási, etnikai és kulturális területen való feladat-végrehajtás feladatait.
– Átfogó módon rendelkezik az első tiszti beosztás ellátásához szükséges jogi ismeretekkel.
– Behatóan ismeri a harctevékenységi fajtákat, továbbá a harccal kapcsolatos tevékenységek feladatait.
– Ismeri az összfegyvernemi harc támogatásának és kiszolgáló támogatásának alapvető feladatait.
– Átfogóan ismeri a szakasz (század) szinten az atom, biológiai és vegyi (a továbbiakban: ABV) rendszabályok alkalmazásának rendszerét.
– Meghatározó módon ismeri a rögtönzött robbanóeszközök (improvised explosive device – IED) jellemző tulajdonságait és az ellenük való tevékenység rendszabályait.
– Átfogóan ismeri a szakasz (század) kiképzéséhez szükséges szakmódszertant.
– Részletekbe menően ismeri a szakasz (század) békevezetési okmányait és az azok vezetéséhez szükséges ismereteket.
– Átfogóan rendelkezik a szakasz (század) rendszeresített fegyverzeti, haditechnikai eszközeinek és harcanyagainak ismeretével.
– Részletekbe menően ismeri szakasz (század) szinten a műszaki-zárási, az erődítési-álcázási, és a robbantási alapismereteket.
– Behatóan ismeri a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatai megoldásához való hozzájárulás alegységszintű elméleti és gyakorlati feladatait.
– Rendelkezik korszerű katonai térképészeti, tereptani és katonaföldrajzi ismeretekkel.
– Ismeri a szakasz (század) kommunikációs, híradó és informatikai eszközeit, informatikai alkalmazói feladatait.
– Ismeri az alapvető egészség- és járványügyi, valamint sebesültellátási feladatokat.
– Meghatározó módon rendelkezik magabiztos angol katonai szaknyelvi kommunikációs készségekkel.
– Átfogóan ismeri a korszerű teljesítményértékelési és a beosztottakat motiváló eljárásokat.
– Alapvetően ismeri a médiával kapcsolatos eljárásokat.
– Ismeri a Magyar Honvédség haderőnemeinek felépítését és alkalmazásának elveit.
– Ismeri általánosan a szárazföldi haderőnem harcászati szintű összfegyvernemi kötelékek összhaderőnemi műveleti környezetben történő alkalmazási elveit.
– Részletekbe menően ismeri a felderített célokra tüzérségi tűz kérését, tüzérségi tűz hatásosságának megfigyelését, a tűz helyesbítését.
b) képességei
– Képes a harcászati ismereteinek, a szakasz és századszintű harcászat alapfogalmainak, alapelveinek gyakorlati alkalmazására.
– Meghatározó módon rendelkezik a katonai alegység (szakasz) vezetésére alkalmas szakmai tudással.
– Képes a rábízott alegység békeidőszaki és békétől eltérő körülmények közötti vezetésére.
– Képes az első tiszti beosztás ellátásához szükséges jogok, kötelezettségek, parancsadási és fegyelmi jogkörök gyakorlására.
– Képes a rábízott alegység (szakasz) készenlétének fenntartására, fokozására vonatkozó rendszabályok betartására és betartatására.
– Képes a rábízott alegység harc és harccal kapcsolatos tevékenységének megtervezésére, megszervezésére és vezetésére.
– Képes a szakasz kiképzéséhez szükséges szakmódszertani ismeretek alkalmazására.
– Képes a szakasznál rendszeresített fegyverzeti és fegyverzettechnikai eszközök alkalmazására és üzemeltetésére.
– Képes a terepen való tájékozódásra és a tájékozódást segítő eszközök alkalmazására.
– Képes más fegyvernemekkel és szakalegységekkel való együttműködésre.
– Képes a rögtönzött robbanóeszköz (IED) veszélyes környezetben való kezelésére.
– Képes a szakasz (század) rendszeresített fegyverzeti és fegyverzettechnikai eszközeinek alkalmazására, üzemeltetésére.
– Képes a szakasz (század) harci és békevezetési okmányainak vezetésére.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen képviseli szakterületét, a képesítése szerinti tevékenységeket és azok eredményeit.
– Elkötelezett fegyvernemi munkája eredményessége, hatékonysága iránt.
– Elkötelezett szakterülete etikai és jogi szabályainak betartására.
– Nyitott a képesítésével, szakterületével kapcsolatos szakmai, technológiai, fejlesztési eredmények megismerésére, befogadására, és törekszik saját tudásának megosztására.
– Érdeklődő a szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök iránt.
– Megérti az élethosszig tartó tanulás jelentőségét, törekszik ennek megvalósítására, a folyamatos szakmai képzésre és általános önképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Beosztásából adódó önállósággal végzi az általános és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott tényezők és körülmények alapján történő kidolgozását, amely során széles látókörére, általános és szakmai műveltségére, valamint problémafelismerő és -megoldó készségére támaszkodik.
– Beosztásában, felelősségi és jogköréből adódóan önállóan tervezi és végzi szakmai tevékenységét.
– Beosztásából adódóan és azzal összefüggésben bekapcsolódik a tevékenységi körébe tartozó kutatásokba és fejlesztésekbe és a projektcsoportban a cél, illetve a célok elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli.
– Döntési helyzetekben felelősséget vállal az azok következtében kialakuló komplex hatásaiért.
7.1.2. A specializációkon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A lövész specializáción továbbá a katonai vezető
a) tudása
– Átfogóan ismeri a lövész szakasz (század) hatékony tűztámogatási lehetőségeit, a lövész zászlóalj tűztámogató rendszerének működését, elméleti és gyakorlati lehetőségeit.
– Részletekbe menően ismeri a lövész szakasz (század) logisztikai kiszolgáló támogatásának feladatait, rendszerét.
– Behatóan rendelkezik más országok haderejének, haditechnikai eszközeinek releváns ismeretével.
– Részletekbe menően ismeri a lövész szakasz (század) tűzvezetési, harcvezetői feladatait.
– Behatóan ismeri a lövész szakasz (század) kiképzésének, felkészítésének metodikai eljárásait.
– Részletekbe menően ismeri a lövész haditechnikai eszközök kiszolgálásának és alkalmazás előtti felkészítésének feladatait.
– Átfogóan ismeri a tábori tüzér szervezetek számára történő célfelderítésre, tűzigénylésre, tűzhelyesbítésre igénylés rendszerét és a pusztítás eredményének jelentési eljárását.
b) képességei
– Képes a lövész szakasz (század) harcának terepen történő vezetésére, az alegysége tüzének megszervezésére, vezetésére és az alegysége tüzének és a kötelékek mozgásának összehangolására.
– Képes az elvek alkotó módon történő alkalmazására, a tevékenységek lövész alegység szinten történő tervezésére, szervezésére és vezetésére.
– Képes lövész fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után lövész század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.
– Képes a békeműveletekben alkalmazott eljárások tervezésére és az alegysége vezetésére békeműveletekben.
– Képes harcászati komplex és lövészeti foglalkozások (raj, szakasz lőgyakorlatok) tervezésére, szervezésére és levezetésére.
– Képes a lövész szakasz (század) menetével, a váltással, nyugvással és szállítással kapcsolatos tevékenységek megszervezésére és vezetésére.
– Képes a lövész század fegyvernemi kötelékei és megerősítő támogató erői tevékenységének összehangolására.
– Képes a lövész szakasz önálló alkalmazása esetén a tevékenységek vezetésére.
– Képes a lövész szakasz (század) túlélését biztosító rendszabályok tervezésére, szervezésére és betartatására.
c) attitűdje
– Lépést tart a lövész (gépesített lövész) harcászati elvek új koncepcióival, technikai eljárásaival.
– Törekszik a szakmai területen elért új tudományos eredmények, a lövész fegyverzet és technikai eszközök fejlesztéseinek megismerésére.
– Együttműködésre képes a műveleti támogatás feladatainak megszervezésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a rábízott eszközök megfelelő állapotban tartásáért és szakszerű üzemeltetéséért.
– Önállóan képes beosztottjai szakmai felkészítésére.
– Önállóan képes alegységének tüzét tervezni, szervezni és irányítani.
7.1.2.2. A harckocsizó specializáción továbbá a katonai vezető
a) tudása
– Átfogóan ismeri a harckocsi alegységek alkalmazási elveinek, eljárásainak, a tüzelésnek és tűzhelyesbítésnek a szabályait.
– Részletekbe menően ismeri a harckocsi alegységek alkalmazásának háborús és békétől eltérő időszakban végrehajtandó elveit és gyakorlatát.
– Átfogóan ismeri a harckocsi szakasz (század) hatékony tűztámogatási lehetőségeit.
– Rendelkezik a harckocsi szakasz (század) logisztikai kiszolgáló támogatásának ismeretével.
b) képességei
– Képes a harckocsi alegység tüzének megszervezésére, vezetésére, az alegység hatékony alkalmazására.
– Képes az elvek alkotó módon történő alkalmazására, a tevékenységek harckocsi alegység szinten történő tervezésére, szervezésére és vezetésére.
– Képes harckocsizó fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után harckocsi század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.
c) attitűdje
– Lépést tart a harckocsizó szakharcászati elvek új koncepcióival, technikai eljárásaival.
– Törekszik a harckocsizó fegyvernem területein elért új tudományos eredmények, a technikai eszközök fejlesztéseinek megismerésére.
– Együttműködésre képes a harctámogatás feladatainak megszervezésében.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a rábízott eszközök megfelelő állapotban tartásáért és szakszerű üzemeltetéséért.
– Önállóan képes beosztottjai szakmai felkészítésére.
– Önállóan képes alegységének tüzét tervezni, szervezni és irányítani.
– Felelősséget vállal önmaga folyamatos fejlesztésére és képzésére.
7.1.2.3. A tüzér specializáción továbbá a katonai vezető
a) tudása
– Ismeri a korszerű tüzérségi eszközöket.
– Ismeri a tüzérségi tűztámogatás rendszere felépítését és annak az összfegyvernemi harcba történő integrálásának módját.
– Ismeri a tüzér lövegek, műszerek üzemeltetését és megóvásának módját.
– Ismeri a tüzérség lövészetének és tűzvezetésének előkészítését.
– Ismeri az első tiszti beosztásához szükséges meteorológiai és ballisztikai ismereteket.
b) képességei
– Képes első tiszti beosztásban a tüzéralegységek harcának, tüzének, valamint kiképzésének megtervezésére, megszervezésére és vezetésére.
– Képes a tüzér alegységek harctevékenysége előkészítésére és vezetésére.
– Képes a tüzér lövegek, műszerek kezelésére, az alapvető beszabályozások végrehajtására.
– Képes a tüzér szakasz (üteg) lövészetének és tűzvezetésének előkészítésére és vezetésére.
– Képes a megkövetelt tüzérségi tűzfeladatok normaidőre történő végrehajtására.
– Képes a tüzérségi harcrendi elemek kiválasztására, előkészítésére, elfoglalásának irányítására és a harci munka megszervezésére.
– Képes tüzér szakmai foglalkozások, gyakorlatok előkészítésére, hatékony levezetésére.
– Képes a lövész század tűztámogatásának megszervezésére és tervezésére.
– Képes a tüzérfegyvernem szerint szervezett továbbképzést követően speciális szakmai feladatok végrehajtására.
c) attitűdje
– Fogékony az új tüzérségi eszközök sajátosságainak, kezelésének megismerésére.
– Törekszik a szakmai számítások pontosságára, ezt elvárja beosztottjaitól is.
– Elismeri beosztottjai szakmai tudását és összehangolja ezek alkalmazását.
– Együttműködik elöljáróival és más, azonos beosztású személyekkel feladatai megoldásában.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a rábízott tüzérségi eszközök megfelelő állapotban tartásáért és szakszerű üzemeltetéséért.
– Önállóan képes beosztottjai szakmai felkészítésére.
– Önállóan képes alegységének tűztámogatását tervezni.
– Irányítással a lövészet és tűzvezetés előkészítésének reá eső részét végrehajtja.
– Vezeti a rábízott tüzéralegység harcát.
7.1.2.4. A felderítő specializáción továbbá a katonai vezető
a) tudása
– Ismeri alapszinten a felderítés elveit, forrásait, képességeit és korlátait.
– Ismeri általánosan az elektronikai hadviselés elveit, forrásait, képességeit és korlátait.
– Ismeri általánosan a nemzeti és a NATO felderítő doktrínákat, szabályzatokat.
– Ismeri alapszinten a felderítési ciklust és kapcsolódását a művelettervezés (Military Decision Making Process – MDMP) és katonai döntéshozatal folyamatához.
– Ismeri általánosan a felderítő törzsmunka alapjait szakasz, század, zászlóaljszinten.
– Ismeri alapszinten a szárazföldi felderítés harcászati szintű adatforrásai alkalmazási elveit, az adatforrások által alkalmazott adatszerzési technikákat.
– Ismeri alapszinten a felderítő jelentés mintákat, alkalmazásuk rendjét.
– Ismeri általánosan a célkezelés folyamatát és a célkezelés felderítő támogatásának elveit.
– Ismeri alapszinten az adatszerzési tevékenységek vezetésének elméleti és gyakorlati szabályait.
– Ismeri általánosan az adatgyűjtés-koordináló és felderítési követelmények menedzsmentjének folyamatát.
– Ismeri alapszinten a SERE (Survival, Evasion, Resistance, and Escape – Túlélés, Elkerülés, Ellenállás és Szökés) elméleti és a túlélés elméleti és gyakorlati alapjait.
– Ismeri alapszinten a felderítő támogatás megtervezésének, megszervezésének és irányításának legalapvetőbb elemeit.
– Tudása kiterjed haladó szinten más országok reguláris haderejének jellemzőire, haditechnikai eszközeire, szervezeteire és a kötelékek harci alkalmazási elveire.
– Haladó szinten ismeri a terrorista, irreguláris, félkatonai szervezetek jellemzőit, haditechnikai eszközeit, felszerelésüket, szervezeti sajátosságaikat, harci alkalmazási elveit, az aszimmetrikus hadviselés sajátosságait.
– Tudása továbbá kiterjed alapszinten a műveleti területen (valószínűsíthető hadszíntér) előforduló terepakadályok leküzdésének elméletére és gyakorlatára.
b) képességei
– Képes a csapat-, mélységi felderítő szakasz szintű alegység parancsnoki munkaköreinek ellátására.
– Képes az adatszerzés alegység szintű megtervezésére, megszervezésére, szinkronizálására és vezetésére.
– Képes alapszinten az alárendelt felderítőszerv vezetésére alacsony és magas intenzitású műveletekben, bonyolult nemzetközi jogi környezetben, az aszimmetrikus hadviselés körülményei között.
– Képes alapszinten a felderítő szakasz kiképzésének, felkészítésének megtervezésére, megszervezésére és vezetésére.
– Képes alapszinten a felderített adatok előzetes feldolgozására, értékelésére-elemzésére, továbbítására.
– Képes a műveleti tér felderítő előkészítése harcászati szintű elemzéseinek, értékeléseinek elkészítésére.
– Képes a szárazföldi harcászati szintű felderítőrendszeren belüli és az együttműködő, vertikális és horizontális, valamint szövetséges multinacionális rendszerek közötti kapcsolódások alapján végrehajtott adatszerzésre.
– Képes általános szinten az alegységénél rendszeresített felderítő eszközök, megfigyelő műszerek szenzorok telepítésére, alkalmazására.
– Képes a felderítő alegységeknél rendszeresített fegyverzeti eszközök kezelésére, az alegység tűzrendszerének megszervezésére.
– Képes célok felderítésére, azonosítására.
– Képes a legáltalánosabban alkalmazott adat- és információvédelmi rendszerek, eszközök magabiztos üzemeltetésére.
– Képes tartós idejű (több hónap), nem honi területen végrehajtott alacsony vagy magas intenzitású katonai műveletben való részvételre, huzamosabb ideig, a saját csapatoktól távol, idegen kulturális és vallási környezetben megerőltető fizikai és pszichikai igénybevétel elviselésére.
– Képes alapszinten a felderítő szervek különböző kijuttatási és bevonási módjainak, megtervezésére, megszervezésre, a végrehajtás vezetésére, az „Ejtőernyős alkalmas” orvosi minősítéssel rendelkezők alkalmasak a Magyar Honvédségben rendszeresített ejtőernyővel történő kijuttatásra és alkalmazásra.
c) attitűdje
– Fogékony az új felderítő eszközök és eljárások sajátosságainak, kezelésének megismerésére.
– Törekszik a felderítő szakmai számvetések, tervezések pontosságára, ezt elvárja beosztottjaitól is.
– Elismeri beosztottjai szakmai tudását és összehangolja ezek alkalmazását.
– Együttműködik elöljáróival és más, azonos beosztású személyekkel feladatai megoldásában.
d) autonómiája és felelőssége
– Szakmai felkészültsége alapján tevékenysége során önálló döntéseket hoz.
– Önállóan együttműködik más fegyvernemek, hivatásrendek és nem kormányzati szervezetek (non-govermental organizations – NGO-k) képviselőivel, beleértve más országok képviselőit is.
– Általános felügyelet mellett önállóan végzi és szervezi a részére meghatározott szakmai feladatokat.
– Önellenőrzést végez.
– Felelősséget visel a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai-jogi-etikai normák és szabályok betartása terén.
– Önállóan és felelősséggel vesz részt a katonai egységes felderítőrendszer szakmai ágának tevékenységével kapcsolatos szervezeten belüli és azon kívüli szakmai fórumok munkájában.
– Projektekben és csoportmunkában a rá eső feladatokat önállóan, felelősséggel végzi, ugyanakkor elfogadja az együttműködés szükségességét is.
– Javaslatokat fogalmaz meg egy-egy feladat végrehajtására vonatkozóan.
– Képes egyének és csoportok felelősségteljes, reális értékelésére.
7.1.2.5. A műszaki specializáción továbbá a katonai vezető
a) tudása
– Átfogóan ismeri a rábízott alegység készenlétének fenntartására, fokozására vonatkozó feladatokat.
– Ismeri a harctevékenységi fajtákat.
– Ismeri a szakasz (század) logisztikai támogatásának rendjét.
– Tisztában van a szakasz (század) kiképzéséhez szükséges szakmódszertani ismeretekkel.
– Ismeri a szakasz (század) békevezetési okmányait és azok vezetésének rendjét.
– Ismeri a szakasz (század) napi tevékenysége tervezésének, irányításának rendjét.
– Ismeri a szakasz (század) rendszeresített fegyverzeti, haditechnikai eszközeit és harcanyagait.
– Tisztában van a szakasz (század) béke és békétől eltérő vezetéséhez szükséges ismeretekkel.
– Tisztában van a szakasz (század) kommunikációs, híradó és informatikai eszközeinek ismeretével, az informatikai alkalmazói ismeretekkel.
– Tisztában van harcászati szintű összfegyvernemi ismeretekkel.
– Tisztában van a műszaki szakterület valamennyi spektrumát lefedő alapismeretekkel és átfogó robbantási ismeretekkel.
– Tisztában van a műszaki rajzok olvasásához és egyszerű műszaki rajzok elkészítéséhez szükséges ismeretekkel.
– Tisztában van a szerkezetek megépítésének irányításához szükséges (építésvezetői) ismeretekkel.
– Tisztában van a katonai tereptani, térképészeti és katonaföldrajzi ismeretekkel.
b) képességei
– Képes a szakasz (század) parancsnok jogainak, kötelezettségeinek, parancsadási jogkörének, a fegyelmi jogkörének gyakorlására.
– Képes a szakasz (század) készenlétének fenntartására, fokozására vonatkozó rendszabályok betartására és betartatására.
– Képes a szakasz (század) harc és harccal kapcsolatos műszaki támogatási feladatok megtervezésére, megszervezésére.
– Képes a szakasz (század) kiképzéséhez szükséges szakmódszertani ismeretek alkalmazására.
– Képes a szakasz (század) rendszeresített haditechnikai eszközeinek alkalmazására, üzemeltetésére.
– Képes a szakasz (század) békevezetési okmányainak vezetésére.
– Képes a szakasz (század) robbantási feladatainak és foglalkozásainak vezetésére, robbantási számítások végzésére.
– Képes a műszaki rajzok olvasására, egyszerű műszaki rajzok, statikai és szilárdságtani számítások elkészítésére.
– Képes a szakasz (század) szinten felmerülő építési és rombolási feladatok megszervezésére és irányítására.
– Képes a rögtönzött robbanóeszköz veszélyes környezetben való mozgatására.
– Képes más fegyvernemekkel, szakalegységekkel az együttműködésre.
c) attitűdje
– Törekszik arra, hogy önképzése a műszaki szakterületen folyamatos és a szakmai céljaival megegyező legyen.
– Figyel beosztottjai műszaki szakmai, technikai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– A műszaki szakmai területen szerzett tapasztalatait folyamatosan megosztja katonai vezetőtársaival, így segítve fejlődésüket.
– Elkötelezett a vezetői és szakmai munkavégzése iránt, betartja a vonatkozó szakmai és etikai szabályokat, normákat.
– Műszaki szak nyelvtudását, kommunikációs készségét folyamatosan fejleszti.
d) autonómiája és felelőssége
– Váratlan döntési helyzetekben is önálló, szakmailag megalapozott döntéseket hoz.
– Szakmai feladatainak elvégzése során felelősségteljesen együttműködik más szakterület katonáival.
– Vezeti és irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a feladatok végrehajtását, a haditechnikai eszközök üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét.
– Felelősséget vállal, illetve visel saját munkájáért, döntéseiért.
7.1.2.6 A vegyivédelmi specializáción továbbá a katonai vezető
a) tudása
– Ismeri a (harc)tevékenységek ABV támogatásához, ABV biztosításához kapcsolódó szakfeladatok ellátását lehetővé tevő gyakorlati tevékenységek megtervezésének, megszervezésének és irányításának módszereit.
– Ismeri a vegyivédelmi alegységek általános katonai és szakkiképzésének, továbbá napi tevékenysége tervezésének, szervezésének és vezetésének feladatait és alapelveit.
– Mélyrehatóan ismeri a sugárzó, mérgező, fertőző és veszélyes ipari anyagok kezelésével kapcsolatos rendszabályokat.
– Szerepkörének megfelelő szinten ismeri az elöljárói döntés-támogatást segítő, az ABV helyzet szakszerű értékelését szabályozó okmányrendszert, a következmények csökkentésére és felszámolására, alkalmazott alegységek koordinálásának feladatait.
– Ismeri a szakterületeknek megfelelő vegyivédelmi szaktechnikai eszközök, berendezések üzemeltetésének, alkalmazásának és kiszolgálásának általános és speciális szabályait.
– Saját szintjének megfelelően ismeri az ABV szakfeladatok végrehajtásához szükséges informatikai és kommunikációs rendszereket.
– Ismeri a környezetvédelmi, katasztrófa-elhárítási, és kárfelszámolási tevékenység tervezéséhez, szervezéséhez és a végrehajtás irányításához kapcsolódó feladatokat.
– Magas szinten ismeri a különböző vegyivédelmi technikai eszközök, egyéni védőeszközök, felszerelések és anyagok szállításával, tárolásával kapcsolatos rendszabályokat.
– Ismeri a gyújtófegyverek, valamint a harctéri tüzek elleni védelem feladatait.
– Ismeri a mérgező harcanyagok alapvető laboratóriumi analitikai módszereit, a különböző eredetű radioaktív minták laboratóriumi elemzésének eljárásait és a vegyi, biológiai és radioaktív anyagok harctéri mintavételezésének technikáit.
b) képességei
– Képes felmérni az ABV-fegyverek, illetve veszélyes ipari anyagok katonai műveletre gyakorolt hatásának kockázatát a harcterületen, illetve a tevékenységi körzetben.
– Képes az ABV helyzet szakszerű értékelése alapján javaslatok tételére, a következmények csökkentésére és felszámolására, az ABV védelmi feladatok koordinálására és az alegységek hatékony alkalmazására.
– Képes az ABV- és gyújtófegyverek, valamint a harctéri tüzek elleni védelem technikai feladatainak megszervezésére és összehangolt végrehajtására.
– Képes a mérgező harcanyagok és radioaktív anyagok harctéri mintavételezésére, laboratóriumi elemzések előkészítésére és az analízis végrehajtására.
– Képes a vegyi-, sugár- és biológiai felderítés, valamint a mentesítés és a fertőtlenítés eszközeinek hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelő biztonságos üzemeltetésére, különböző környezeti és bonyolult viszonyok között, azok összehangolt, hatékony alkalmazásának megszervezésére és irányítására.
– Képes a személyi védelem ABV védelmi összetevőivel történő ellátására és a technikai kiszolgálás megszervezésére.
– Képes a Magyar Honvédség katasztrófa-elhárítási rendszerén belül nukleáris baleset, ipari katasztrófa következményeinek felszámolásával összefüggő szakfeladatok tervezésére, szervezésére és irányítására.
c) attitűdje
– Lépést tart az ABV védelem új koncepcióival, technikai eljárásaival.
– Törekszik a szakmai területen elért új tudományos eredmények, a vegyivédelmi szaktechnikai eszközök fejlesztéseinek megismerésére.
– Együttműködésre képes az ABV védelem, illetve az ABV támogatás feladatainak megszervezése és végrehajtása során.
d) autonómiája és felelőssége
– Önállóan koordinálja a felelőségébe tartozó (al)egység ABV védelmi tevékenységét.
– Önállóan ellenőrzi az alegység szervezeti és működési szabályzatában az ABV védelem előkészítését és annak beillesztését más (al)egységek terveibe.
– Irányítással tervezi és ellenőrzi a fegyvernemi és szakalegységek ABV védelmi felkészítését, kiképzését.
– Vegyivédelmi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, vegyivédelmi század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére alkalmas.
7.1.2.7. A légvédelmi rakéta specializáción továbbá a katonai vezető
a) tudása
– Alapvetően ismeri a légierő haderőnem felépítését és alkalmazásának az alapelveit.
– Behatóan ismeri a földi telepítésű légvédelem alkalmazásával kapcsolatos követelményeket és értékelési rendet.
– Magas szinten ismeri és alkalmazni tudja a földi telepítésű légvédelem harctevékenysége előkészítésének, végrehajtásának és mindenoldalú biztosításának alapvető ismereteit, a kezelt légvédelmi fegyverrendszer harci alkalmazásának lehetőségeit és sajátosságait.
– Saját szerepének megfelelően ismeri a NATO Egységes Légvédelmi és Rakétavédelmi Rendszerének felépítését, működésének rendjét és a Magyar Honvédség abban elfoglalt helyét és szerepét.
– Mélységeiben ismeri a földi telepítésű légvédelem harc- és tűzvezetésének a feladatait, a kapcsolódó eljárás- és okmányrendszert.
– A saját szintjének megfelelően ismeri a hatékonyság érdekében alkalmazott szervezési, elemzési, tervezési eljárásokat, belső kommunikációs módszereket és eszközöket.
b) képességei
– Képes a légvédelmi rakéta alegység harcának, kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére.
– Képes az alárendeltségébe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására.
– Alap szinten képes a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) harci beosztásai funkcionális kötelmeinek ellátására.
– Képes a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) alkalmazásának megszervezésére és vezetésére.
– Önállóan képes a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) kiképzési tevékenységének tervezésére, szervezésére, vezetésére és végrehajtására.
– Képes a légvédelmi rakétakomplexum alkalmazásával kapcsolatos üzemeltetési, üzemben tartási feladatok tervezésére, szervezésére, vezetésére és végrehajtására.
– Képes a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) működésének bonyolult helyzetekben (béke és békétől eltérő műveletekben) történő hatékony biztosítására.
c) attitűdje
– Nyitott a légvédelmi rakéta szakterület új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
– Releváns ismeretei birtokában pozitív hozzáállásával és motiváló erejével vezeti a rábízott légvédelmi rakéta alegységet.
– A légvédelmi rakéta és a tüzér fegyvernemi hagyományok tisztelete és ápolása jellemzi.
– Vállalja és hitelesen képviseli, a hierarchiában betöltött szerepének megfelelően, a légvédelmi rakéta szakmai közösséget a katonai szervezeten belül és a társadalom egészében.
d) autonómiája és felelőssége
– Elsajátított ismeretei és készségei birtokában felelősséggel viszonyul a légvédelmi rakéta alegysége feladataihoz.
– Saját légvédelmi rakéta alegysége életének, szervezeti kultúrájának javítása érdekében alkalmazza a megszerzett ismereteket.
– A rábízott légvédelmi szakmai területeket tudása és képességei legjavát alkalmazva elemzi-értékeli, a döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában következetes.
– Felelősséget vállal önmaga folyamatos légvédelmi szakmai és vezetői fejlesztésére és képzésére.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a légvédelmi szaktevékenységre gyakorolt hatásaival, következményeivel.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– katonai alapismeretek 8–16 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek 10–14 kredit,
– természettudományos alapismeretek 16–24 kredit,
– általános és katonai vezetéstudományi alapismeretek 20–24 kredit,
– hadtudományi alapismeretek (térinformatika, katonai térképészeti ismeretek, a nemzeti katonai értékrend, hagyományok és az egyetemes és magyar hadtörténelem, valamint az összfegyvernemi és fegyvernemi harcászat alapismeretei, haditechnika, katonapedagógia, hadijog, logisztikai ismeretek, testnevelés) 40–60 kredit.
8.1.2. Sajátos kompetenciákat eredményező, választható specializációk és azok szakterületi ismeretei:
A specializációk kreditaránya további 60–96 kredit.
a) lövész specializáció
– szárazföldi csapatok harcászata,
– vezetés- és szervezéselmélet,
– lövészeti felkészítés,
– speciális katonai felkészítés;
b) harckocsizó specializáció
– harckocsi harcászat,
– harckocsi lőkiképzés,
– speciális katonai felkészítés;
c) tüzér specializáció
– haditechnikai ismeretek,
– tüzér szakharcászati és harcvezetési ismeretek,
– tüzér harcszolgálat és bemérés ismeretek,
– tüzérlövéstan és tűzvezetési ismeretek;
d) felderítő specializáció
– felderítő szakmai felkészítés,
– a harcászati szintű katonai felderítés elmélete és gyakorlata,
– idegen hadseregek-ismerete,
– speciális felderítő ismeret,
– felderítő eszközismeret és alkalmazás;
e) műszaki specializáció
– műszaki támogatási ismeretek,
– műszaki technikai ismerete,
– szakmaspecifikus ismeretek;
f) vegyivédelmi specializáció
– szakmaspecifikus természettudományi ismeretek,
– vegyivédelmi szaktechnikai ismeretek,
– vegyivédelmi szakharcászati ismeretek,
– ABV védelmi támogatási ismeretek;
g) légvédelmi rakéta specializáció
– szakmaspecifikus rendszerelméleti alapismeretek,
– légvédelmi rakéta típusismeretek,
– légvédelmi rakéta szakharcászati ismeretek,
– légierő hadművelet-elméleti ismeretek.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. szerinti, 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az intézményen kívül teljesítendő egybefüggő szakmai gyakorlat legalább nyolc hét időtartamú. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat teljesítésének részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai gazdálkodási (Military Economics)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: közgazdász katonai gazdálkodási alapképzési szakon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Economist
– választható specializációk: pénzügyi, hadtáp
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, katonai
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0413
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során elsajátított közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi, módszertani és hadtudományi ismereteik birtokában − a választott specializációnak megfelelően − a hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben képesek a katonai gazdálkodási szakmai feladatok maradéktalan végrehajtására.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A közgazdász katonai gazdálkodási szakon
a) tudása
– Ismeri a harc megvívásával kapcsolatos alapismereteket, annak főbb jellemzőit, a harctámogatás, a harckiszolgáló támogatás, a haderőnemek, a fegyvernemek és szakcsapatok szervezeti felépítését, harceljárásait.
– Rendelkezik alapvető vezetői ismeretekkel, tisztában van a vezetői kompetenciákkal és a beosztottak eredményes irányításához szükséges alapvető ismeretekkel, valamint a beosztottakat motiváló képességekkel.
– Ismeri a katonai kommunikáció, hírközlés alapvető elveit és eszközeit, a titokvédelem és információbiztonság szabályait.
– Átfogóan ismeri az adott képzési terület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
– Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
– Ismeri a gazdálkodástudomány legalapvetőbb fogalmait, elméleteit, a nemzetgazdasági és nemzetközi összefüggéseit.
– Elsajátította a gazdaság mikro és makro szerveződési szintjeinek alapvető elméleteit és jellemzőit, birtokában van az alapvető információgyűjtési, matematikai és statisztikai elemzési módszereknek.
– Ismeri a pénzügyi és a számviteli alapfogalmakat, a pénzügyi termékeket és piacokat, a számviteli információs rendszert, a beszámoló részeit, valamint az azt alátámasztó könyvelési folyamatokat.
– Ismeri az államháztartás feladatait és felépítését, a költségvetési gazdálkodás alapvető törvényszerűségeit.
– Ismeri a költségvetési szerveknél a különböző gazdasági folyamatok tervezésének, szervezésének, irányításának, elemzésének és értékelésének módszereit.
– Részletesen ismeri a katonai logisztikai gazdálkodás feladatait, valamint annak eszköz- és információs rendszerét.
– Elsajátította az általános és specifikus katonai pénzügyi, gazdálkodási, vezetői ismereteket.
– Birtokában van azon ismereteknek, amelyek a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési, ellenőrzési feladatok önálló elvégzésére irányulnak.
– Ismeri a szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó vezetési munkák végrehajtásának feladatait a békeidőszaki honvédelmi, a béketámogató, valamint háborús tevékenységekben.
– Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe való belépéshez.
b) képességei
– Képes a szakmai terminológia magyar és idegen nyelven történő alkalmazására.
– Képes a munkaköréhez és feladataihoz kapcsolódó jogszabályi háttér értelmezésére és gyakorlati alkalmazására.
– Képes a munkaköréhez kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők önálló elkészítésére, okmányok kitöltésére, a munkaköréhez kapcsolódó események szervezésére, technikai előkészítésére.
– Képes a csapatgazdálkodás tervezésére, szervezésére, irányítására és vezetésére.
– Képes a közgazdasági, szakmai, pedagógiai, vezetéselméleti ismeretek elsajátítására, alkalmazására és beosztottjainak történő átadására.
– Képes szakterületén újító és innovatív ötletek megfogalmazására.
– Képes pontos és precíz logisztikai, illetve gazdálkodási számvetéseket készíteni.
– Képes a szakterületén alkalmazott nyilvántartó és vezetéstámogató informatikai rendszerek használatára.
– Képes beosztottjai általános katonai és szakmai vezetésére, munkájuk hatékony megszervezésére.
– Képesek a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi feladatot ellátó szervek pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési és ellenőrzési feladatainak önálló elvégzésére.
– Képes a honvédekkel szemben támasztott mindenkori fizikai és pszichikai követelményeknek megfelelni.
c) attitűdje
– Nyitott az új ismeretek, illetve tudása gyarapítása iránt.
– Munkájának ellátása során törekszik az együttműködésre.
– A minőségi szakmai munkavégzés iránt elkötelezett, azt a pontosságra való törekvés jellemzi.
– Felismeri a rendszerszintű tevékenységben rejlő értékeket, törekszik a logisztikai tevékenységek közötti kapcsolatok értelmezésére.
– Jó szervezőkészség jellemzi.
– Jól kiismeri és otthonosan érzi magát a katonai hierarchiában.
d) autonómiája és felelőssége
– Az alegység, illetve egység szintű katonai logisztikai, valamint katonai gazdálkodási folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a műszaki eszközökre, illetve a gazdálkodási fegyelemre gyakorolt hatásaival, következményeivel.
– Felelősséget vállal a vezetése alatt álló beosztottjainak szakmai tevékenységéért.
7.1.2. A specializációkon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A hadtáp specializáción továbbá a közgazdász katonai gazdálkodási alapképzési szakon
a) tudása
– Ismeri a hadtáp szakterület szaktechnikai eszközeinek működését.
– Ismeri a hadtáp szakanyagok készletezésének, tárolásának, nyilvántartásának és leltározásának, valamint ezen folyamatok ellenőrzésének feladatait és kötelezettségeit.
– Ismeri a Magyar Honvédség logisztikai rendszerét, a logisztikai szolgálatok költségvetési előirányzatait és az anyaggazdálkodási tevékenységet, valamint az ezekhez kapcsolódó döntési feladatokat.
– Ismeri a hadtáp szakanyagok csoportosítását, azok előállítását, nemzetgazdaságból történő beszerzéseinek lehetőségeit, és a közbeszerzések lefolytatásának rendjét.
– Mélyrehatóan ismeri az üzemanyag szakterület szakmai feladatait, a Magyar Honvédség üzemanyag ellátási rendszerének felépítését.
– Mélyrehatóan ismeri az élelmezési szakterület szakmai feladatait, a Magyar Honvédség élelemzési ellátási rendszerének felépítését.
– Mélyrehatóan ismeri a ruházati szakterület szakmai feladatait, a Magyar Honvédség ruházati ellátási rendszerének felépítését.
b) képességei
– Képes alegység szintű ellátási feladatok végrehajtására, vezetésére békében, különleges jogrendi időszakban, többnemzeti és nemzetközi környezetben végrehajtandó béketámogató műveletekben.
– Képes beosztottjainak a hadtáp szaktechnikai eszközök használatára történő kiképzését megszervezni és végrehajtani.
– Képes egység szintű közbeszerzéseket lefolytatni.
– Képes a hadtáp szakterület informatikai rendszereinek alkalmazó szintű használatára.
– Képes gazdálkodási feladatok alapszintű tervezésére, szervezésére, irányítására és az ebből adódó tevékenységek gazdasági elemzésinek végrehajtására.
– Képes az üzemanyag-ellátás, az élelmezési ellátás, valamint a ruházati ellátás gazdaságos, hatékony tervezésére, szervezésére és végrehajtására.
– Képes fogalmi és elméleti szempontból szakszerűen megfogalmazott szakmai javaslatot, álláspontot szóban és írásban, magyar és idegen nyelven, a szakmai kommunikáció szabályai szerint prezentálni.
c) attitűdje
– Tevékenységét a hatékonyság központú szemlélet jellemzi.
– Rendszerszemlélet és jó szervezőkészség jellemzi.
– Nyitott szakterületének új tudományos eredményei iránt, képes a szakterületén bekövetkező változásokhoz és fejlődéshez jól alkalmazkodni.
– Feladatainak végrehajtása során az együttműködésre törekszik.
d) autonómiája és felelőssége
– Az ellátási folyamatok végrehajtása során önállóan döntéseket hoz, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtja.
– Felelősséget vállal beosztottjaiért, valamint a rábízott eszközökért és anyagokért.
– Felelősséget vállal számvetéseinek pontosságáért.
– Gazdálkodó szervezetben és munkakörben képesítése szerinti gazdasági tevékenységet szervez, irányít és ellenőriz.
7.1.2.2. A pénzügyi specializáción továbbá a közgazdász katonai gazdálkodási alapképzési szakon
a) tudása
– Ismeri a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség pénzügyi szakterületének működését, felépítését.
– Ismeri a szakfeladatához kapcsolódó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket.
– Ismeri a hazai és nemzetközi adózási, valamint számviteli szabályokat.
– Ismeri a Honvédelmi Minisztérium számviteli rendszerét, gazdálkodásának szabályait.
– Ismeri a költségvetési szervek zárszámadására, beszámolására vonatkozó szabályokat.
– Tisztában van a Magyar Honvédség készenléte fokozása és fenntartása rendszerével, továbbá az ezzel kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokkal.
– Átlátja a Honvédelmi Minisztérium pénzforgalmával kapcsolatos szabályokat, a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendszerét.
– Ismeri a Honvédelmi Minisztérium illetményrendszerét, a személyi állomány pénzügyi juttatásaival kapcsolatos feladatokat, a kormánytisztviselők, közalkalmazottak és a munkavállalók speciális foglalkoztatási szabályait és illetménygazdálkodás sajátosságait.
– Tisztában van a nemzetközi feladatok pénzügyi biztosításával kapcsolatos feladatokkal.
– Ismeri a Honvédelmi Minisztérium fejezet pénzügyi-számviteli szakellenőrzésének szervezetét, a szakellenőrzés feladatait és módszereit.
– Ismeri a pénzügyi és számviteli nyilvántartó rendszer működését.
b) képességei
– Képes valós és megbízható képet alkotni a gazdálkodó szervezetek vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, gazdálkodásának szabályszerűségéről.
– Más szakterületekkel együttműködve részt vesz a gazdálkodó szervezetek költségvetésének tervezésében, a gazdálkodás végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos feladatokban.
– Meg tudja határozni az adó-, illeték-, vám-, jövedék- és társadalombiztosítási kötelezettségeket, valamint el tudja készíteni az ezekhez kapcsolódó bevallásokat.
– Képes megtervezni egy nemzetközi gyakorlat, békeművelet költségvetését.
– Képes a gazdálkodás támogató és pénzügyi ellátó referatúra működésének koordinálására, a pénzügyi iratok szabályszerű kezelésére, a pénzügyi és számviteli beosztások szabályszerű átadás-átvételére.
– Képes a gazdálkodás támogató és pénzügyi ellátó referatúra ellenőrzési feladatainak végrehajtására.
– Képes a gazdálkodás támogató és pénzügyi ellátó referatúra bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatainak elvégzésére.
– Kezeli a pénzügyi és számviteli nyilvántartó rendszert.
c) attitűdje
– Tevékenységét az együttműködésre való törekvés jellemzi.
– Jó szervezőkészséggel rendelkezik.
– Különös figyelmet fordít a szabályszerű, pontos munkavégzésre.
– Alkalmazkodik a szakterületén bekövetkező változásokhoz.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal beosztottjai szakmai tevékenységéért, valamint a rábízott anyagokért és eszközökért.
– Felelősséget vállal az általa készített dokumentumok szakmai, jogszabályoknak való maradéktalan megfelelőségéért.
– A gazdálkodás támogató és pénzügyi ellátó referatúra feladatkörébe tartozó gazdálkodási kérdésekben önállóan döntéseket hoz.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– katonai alapismeretek 16–24 kredit,
– közgazdasági és humán ismeretek 20–28 kredit,
– természettudományos alapismeretek 18–22 kredit,
– katonai logisztikai szakmai ismertetek 10–18 kredit,
– gazdálkodási és módszertani ismeretek 48–60 kredit.
8.1.2. A specializációk tudományágai, szakterületei és kreditaránya:
A specializációk kreditaránya további 58–74 kredit:
a) hadtáp specializáció
– hadtáp speciális szakmai ismeretek (anyagismeret, szaktechnikai ismeret, katonai gazdálkodás, üzemanyag, élelmezés, ruházat);
b) pénzügyi specializáció
– katonai pénzügyi speciális szakmai ismeretek (katonai pénzügyi ellátás, közpénzügyek, pénzügyi-gazdasági elemzés-ellenőrzés, katonai pénzügyi informatika).
8.2. Idegennyelvi követelmények
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. szerinti, 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat időtartama 10 hét. A szakmai gyakorlat teljesítésének részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai üzemeltetés (Military Maintenance)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: katonai üzemeltető vezető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Maintenance Manager
– választható specializációk: katonai informatika, katonai infokommunikáció és információvédelem, rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselés, katonai repülőműszaki
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, katonai
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 14 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0714
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan katonai infokommunikációs és katonai repülőműszaki üzemeltető szakemberek képzése, akik alkalmasak a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium, annak háttérintézményei, valamint a védelmi szféra haditechnikai és más szaktechnikai eszközeinek üzemeltetésére, az üzembentartás vezetésére, valamint az új haditechnikai eszközök és a hozzájuk kapcsolódó új tech nológiák bevezetésére, illetve alkalmazására. A választott specializációtól függően képesek alegységparancsnoki és szaktiszti beosztásokban honi területeken béke- és minősített időszakban, külföldön többnemzeti válságreagáló és háborús műveletekben haditechnikai rendszerek üzemeltetéséhez és üzembentartásához kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A katonai üzemeltető vezető
a) tudása
– Alapvetően ismeri az összfegyvernemi harc megvívásával kapcsolatos alapismereteket, annak főbb jellemzőit, a harctámogatás, a harckiszolgáló támogatás, a haderőnemek és a fegyvernemek szervezeti felépítését, harceljárásait.
– Rendelkezik alapvető vezetői alapismeretekkel, tisztában van a vezetői kompetenciákkal és a beosztottak eredményes irányításához szükséges alapvető ismeretekkel, valamint a beosztottakat motiváló képességekkel.
– Rendelkezik az általános gazdálkodási, jogi, korszerű geoinformációs rendszerek alapjainak ismeretével.
– Ismeri a szakasz, század (zászlóalj) kiképzéséhez szükséges szakmódszertani elveket és eljárásokat.
– Ismeri a szakasz, század (zászlóalj) békevezetési okmányait és azok vezetésének rendjét.
– Ismeri a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatok megoldásához való hozzájárulás alegységszintű feladatait.
– Rendelkezik korszerű katonai térképészeti, tereptani és katonaföldrajzi ismeretekkel.
– Ismeri a szakasz, század (zászlóalj) infokommunikációs eszközeit és azok alkalmazását.
– Ismeri az alapvető egészség- és járványügyi, valamint sebesültellátási feladatokat.
b) képességei
– Képes magas szinten alkalmazni a szakterminológiát magyarul és angolul is.
– Képes idegen nyelvű szakirodalom olvasására, feldolgozására.
– Képes a munkaköréhez kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők önálló elkészítésére, okmányok kitöltésére, a munkaköréhez kapcsolódó események szervezésére, technikai előkészítésére.
– Képes a munkájához szükséges módszerek és eljárások kiválasztására, azok egyedi és komplex alkalmazására.
– Képes a munkájával járó pszichikai és fizikai stresszel szembeni alkalmazkodásra, illetve ismeri a stresszkezelés intézményi és egyéni megoldásait.
– Képes az együttműködésben folyó munkavégzésre.
– Képes az angol nyelvű rádióforgalmazásra.
– A munkaköri feladatainak ellátásához megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
c) attitűdje
– Nyitott ismereteinek gyarapítása iránt.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba.
– Törekszik feladatellátása során a megfelelő önkontroll, tolerancia, empátia és az előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására.
– Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság jellemzi.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel a légiközlekedés-biztonság szempontjainak figyelembevételére.
– Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– A szakterületén megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének az alegysége egészére gyakorolt hatásaival, következményeivel.
7.1.2. A specializáción szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A katonai informatika specializáción továbbá a katonai üzemeltető vezető
a) tudása
– Rendelkezik megfelelő szintű társadalomtudományi ismeretekkel.
– Rendelkezik katonai vezetői ismeretekkel, valamint hadműveleti, harcászati katonai szakmai ismeretekkel.
– Ismeri az általános és katonai szakterületen alkalmazható vezetéselméleti elveket és módszereket.
– Rendelkezik megfelelő szintű államigazgatási ismeretekkel.
– Rendelkezik hazai és nemzetközi közjogi és hadijogi ismeretekkel.
– Ismeri a NATO és az Európai Unió szervezési-vezetési filozófiáit.
b) képességei
– Képes az általános műveltség és társadalomtudományi ismeretek alapján eligazodni a nemzetközi, a társadalmi, és a politikai eseményekben.
– Képes helyesen értelmezni a modern hadsereg funkcióit, helyét és szerepét a demokratikus társadalmakban.
– Képes a hivatásos tiszt számára előírt fizikai edzettségi és állóképességi követelmények folyamatos teljesítésére.
– Képes a rendszeresített műszaki-technikai és haditechnikai eszközök üzemeltetésére.
– Képes a komplex haditechnikai infokommunikációs és információvédelmi rendszerek üzemeltetésére.
– Képes a környezettudatos katonai-szakmai tevékenység végzésére és a munkavédelmi feladatok megoldására.
– Képes a modern vezetési módszerek és eszközök alkalmazására.
– Képes az összhaderőnemi műveletek, illetve saját tevékenységük törvényi, jogi alapjainak megértésére.
– Képes a vezetői ismeretei, jártassága, valamint szakmai tudása birtokában a rábízott szervezet tevékenységeinek megtervezésére, megszervezésére és folyamatos irányítására, a szervezet tevékenységében való hatékony részvételre, valamint az irányított szervezet munkájának, tevékenységének, gyakorlati problémáinak elemzésére, megoldására, a szervezet munkájának korszerűsítésére.
– Képes az alárendeltek tevékenységeinek, feladatainak megalapozott, előrelátó és a gyakorlatban végrehajtható meghatározására, a végrehajtás koordinálására, hatékony ellenőrzésére.
– Képes a katonai feladatok végrehajtása érdekében érdemi együttműködésre a fegyveres testületek és más polgári szervek vezetőivel vagy képviselőivel.
c) attitűdje
– Nyitott ismereteinek gyarapítása iránt.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba.
– Törekszik feladatellátása során a megfelelő önkontroll, tolerancia, empátia és az előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására.
– Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság jellemzi.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt.
– Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– A szakterületén megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének az alegysége egészére gyakorolt hatásaival, következményeivel.
7.1.2.2. A katonai infokommunikáció és információvédelem specializáción továbbá a katonai üzemeltető vezető
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a Magyar Honvédségben rendszeresített, illetve alkalmazott stacioner és telepített infokommunikációs és információbiztonsági hardver- és szoftverelemeket és az ezekből kialakított rendszereket.
– Ismeri az összfegyvernemi műveleteknek a harcászati szintű infokommunikációs és információvédelmi rendszerekre gyakorolt hatásait.
– Ismeri a harcászati szintű infokommunikációs forrásokat, a beszéd, adat és média feldolgozási technikákat és az infokommunikációs folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek vezetésének elveit, más szakmai szervekkel az együttműködés kérdéseit.
– Ismeri az alkalmi harci kötelékek, alegységek béke és békétől eltérő műveletek során alkalmazható infokommunikációs eszközökkel történő biztosítási és információvédelmi feladatokhoz kapcsolódó tervezési, szervezési műveletek elveit és az eszközök harci alkalmazási jellemzőit.
– Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek az infokommunikációs eszközök és rendszerek üzemben tartásának koordinálására, az időszakos kiszolgálási tervek és jelentések kidolgozásárhoz, tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, valamint ellenőrzéséhez.
– Mélyrehatóan ismeri a saját szárazföldi és fedélzeti kommunikációs és információvédelmi rendszerek, berendezések technikai paramétereit, működési elveit, üzemeltetési jellemzőit és harci alkalmazási elveit.
– Átfogóan ismeri a szakterületét érintő szervezési és üzemeltetési jogszabályokat, szabályzókat.
– Átfogóan ismeri a technikai kiszolgáláshoz, karbantartási és javítási feladatokhoz kapcsolódó okmányrendszert.
– Rendelkezik azzal a tudással, ami szükséges a kommunikációs és információvédelmi szakalegységek kiképzésének és napi tevékenységének tervezéséhez, szervezéséhez és irányításához.
– Átfogóan ismeri a NATO Communications and Information Systems (CIS) üzemeltetésével kapcsolatos szabályzóit.
b) képességei
– Képes szakismereteivel hozzájárulni az összfegyvernemi kötelékek kommunikációs és információvédelmi rendszereinek megtervezéséhez, megszervezéséhez és végrehajtásához.
– Képes az infokommunikációs hálózatok alegységszintű megtervezésére, megszervezésére és irányítására.
– Képes a megszerzett adatok előzetes feldolgozására, az elektronikai objektumok értékelésére, a célok kiválasztására és az adatok továbbítására az elöljáró vezetési szint felé.
– Képes az elektronikus információbiztonság menedzsmentjének, ezen belül különösen a kockázatmenedzsmenttel, valamint az akkreditációval és auditálással kapcsolatos alapvető elméleti és gyakorlati feladatok koordinálására, végrehajtására és ellenőrzésére.
– Képes a rejtjelbiztonsággal, elektromágneses kompatibilitással, átvitelbiztonsággal, számítógép- és helyi hálózat biztonsággal, hálózatok biztonságos összekapcsolásával összefüggő elméleti és gyakorlati feladatok koordinálására, végrehajtására és ellenőrzésére.
– Képes az alkalmi harci kötelékek, alegységek béke és békétől eltérő műveletei során alkalmazható technikai kommunikációs eszközökkel történő támogatási feladatok tervezésére, szervezésére, irányítására alegység szinten.
– Képes az első tiszti beosztásában rendszeresített parancsnoki és más szakbeosztások betöltésére.
– Képes más fegyvernemekkel, szakalegységekkel való együttműködésre.
– Alegységparancsnoki szinten képes a NATO kommunikációs és információvédelemmel kapcsolatos szabályzóinak nemzetközi és hazai környezetben való alkalmazására, gyakorlatokon és külszolgálatok során.
c) attitűdje
– Nyitott ismereteinek gyarapítása iránt, fogékony a szakmai, technológiai fejlesztésekre és munkája során törekszik azok megvalósítására.
– Elkötelezett a technikai kommunikációval és az információvédelemmel kapcsolatos legújabb technológiai eljárások, új szakmai ismeretek, gyakorlatok és módszerek szakmai továbbképzéseken való megismerésére, elsajátítására.
– Törekszik a problémák másokkal közösen, együttműködésben való megoldására.
– Törekszik a szakmai céljainak leginkább megfelelő önképzési lehetőségek kihasználására.
– Elkötelezett az infokommunikációs és információvédelmi rendszerekkel kapcsolatos érzékeny információk jogszabályok szerinti kezelésére.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzésre, valamint a minőségi követelmények betartására és betartatására.
d) autonómiája és felelőssége
– Az elöljárói feladatszabás és a parancsnoki hierarchia keretein belül, a tevékenységének kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett, önállóan végzi szakmai munkáját.
– A szakterületén megjelenő folyamatokban szakmailag megalapozott, önálló döntéseket hoz, azokat felelősséggel, az érvényes jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtja.
– Felelős döntéseinek, vezetői és szakmai tevékenységének az általa vezetett szervezet egészére gyakorolt hatásaiért, rövid-, közép- és hosszú távú következményeiért.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételekkel elősegíti szakmai fejlődésüket.
– Felelősséget vállal szakmai döntéseiért, illetve az általa irányított szakmai tevékenységekért.
– Folyamatos önképzéssel és szervezett továbbképzésekkel fejleszti meglévő képességeit, új kompetenciákat fejleszt, amelyek birtokában alkalmassá válhat magasabb munkakör betöltésére.
7.1.2.3. A rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselés specializáción továbbá a katonai üzemeltető vezető
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a rádióelektronikai felderítés és az elektronikai hadviselés alapelveit, feladatait, az összfegyvernemi kötelékek vezetési és fegyverirányítási rendszereinek elektronikai felderítési, támadási és védelmi kérdéseit.
– Ismeri az összfegyvernemi műveleteknek a harcászati szintű felderítő és elektronikai hadviselési rendszerekre gyakorolt hatásait.
– Ismeri a harcászati szintű adatforrásokat, az adatszerzési technikákat és az adatszerzési tevékenységek vezetésének elveit, valamint a más felderítő szervekkel való együttműködés kérdéseit.
– Ismeri a légi és földi robottechnikai eszközök konstrukciós, vezetési és harci alkalmazási kérdéseit.
– Átfogóan ismeri a más országok felderítő, híradó, rádiólokációs, rádiónavigációs, távérzékelési és elektronikai hadviselési rendszereinek, berendezéseinek technikai paramétereit, működési elveit és harci alkalmazási jellemzőit.
– Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek a harcászati szintű rádióelektronikai felderítés és elektronikai hadviselés tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, valamint ellenőrzéséhez.
– Átfogóan ismeri az információs műveletek és a kibertéri műveletek elveit, valamint azok összefüggéseit a rádióelektronikai felderítéssel és az elektronikai hadviseléssel.
– Mélyrehatóan ismeri a saját szárazföldi és fedélzeti rádióelektronikai felderítő, valamint elektronikai hadviselési rendszerek, berendezések technikai paramétereit, működési elveit, üzemeltetési jellemzőit és harci alkalmazási elveit.
– Átfogóan ismeri a szakterületét érintő szervezési és üzemeltetési jogszabályokat, szabályzókat.
– Átfogóan ismeri a technikai kiszolgáláshoz, karbantartási és javítási feladatokhoz kapcsolódó okmányrendszert.
– Rendelkezik azzal a tudással, ami szükséges a rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselési szakalegységek kiképzésének és napi tevékenységének tervezéséhez, szervezéséhez és irányításához; átfogóan ismeri a NATO rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselés szabályzóit.
b) képességei
– Képes szakismereteivel hozzájárulni az összfegyvernemi kötelékek rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselési támogatásának megtervezéséhez, megszervezéséhez és végrehajtásához.
– Képes az adatszerzés alegységszintű megtervezésére, megszervezésére és irányítására.
– Képes a megszerzett adatok előzetes feldolgozására, az elektronikai objektumok értékelésére, a célok kiválasztására és az adatok továbbítására az elöljáró vezetési szint felé.
– Képes a rendszeresített szárazföldi és légi technikai eszközökkel a rádióelektronikai felderítési, zavarási és elektronikai védelmi feladatok körültekintő megtervezésére, megszervezésére, irányítására és végrehajtására.
– Képes az alkalmi harci kötelékek, alegységek béke és békétől eltérő műveletei során alkalmazható rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselési eszközökkel történő támogatási feladatok tervezésére, szervezésére, irányítására alegység szinten.
– Képes az első tiszti beosztásában rendszeresített parancsnoki és más szakbeosztások betöltésére.
– Képes más fegyvernemekkel, szakalegységekkel való együttműködésre.
– Alegységparancsnoki szinten képes a NATO rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselés szabályzóinak nemzetközi és hazai környezetben való alkalmazására, gyakorlatokon és külszolgálatok során.
c) attitűdje
– Nyitott és fogékony a szakmai, technológiai fejlesztésekre, és munkája során törekszik azok megvalósítására.
– Elkötelezett a legújabb elektronikai technológiai eljárások, új szakmai ismeretek, gyakorlatok és módszerek szakmai továbbképzéseken való megismerésére, elsajátítására.
– Törekszik a problémák másokkal közösen, együttműködésben való megoldására.
– Törekszik a szakmai céljainak leginkább megfelelő önképzési formák megvalósítására.
– Elkötelezett az elektronikai hadviseléshez kapcsolódó érzékeny információk jogszabályok szerinti kezelésére.
– Elkötelezett a minőségi munkavégzésre, valamint a minőségi követelmények betartására és betartatására.
d) autonómiája és felelőssége
– Az elöljárói feladatszabás és a parancsnoki hierarchia keretein belül, a tevékenységének kritikus értékelése és folyamatos korrekciója mellett, önállóan végzi szakmai munkáját.
– Értékeli beosztottjai munkáját, kritikai észrevételekkel elősegíti szakmai fejlődésüket.
– Felelősséget vállal szakmai döntéseiért, illetve az általa irányított szakmai tevékenységekért.
– Folyamatos önképzéssel és szervezett továbbképzésekkel fejleszti meglévő képességeit, új kompetenciákat fejleszt, amelyek birtokában alkalmassá válhat felelősségteljes munkakör betöltésére.
7.1.2.4. A katonai repülőműszaki specializáción továbbá a katonai üzemeltető vezető
a) tudása
– Ismeri a repülőműszaki szakterület műveléséhez szükséges általános törvényszerűségeket, elméleteket, valamint az ezekhez kapcsolódó fogalomrendszert.
– Ismeri a légi járművek sárkány és hajtómű, valamint azok rendszereinek szerkezeti kialakításával, működésével kapcsolatos általános természettudományos törvényszerűségeket, elméleteket és ezek fogalomrendszerét.
– Ismeri a katonai légi járművek fedélzeti rendszereinek kialakításával és működésével kapcsolatos általános törvényszerűségeket, elméleteket, valamint az ezekhez kapcsolódó fogalomrendszert.
– Ismeri a korszerű légijárművek gépészeti rendszereinek feladatait, a rendszereket alkotó főbb berendezések szerkezeti kialakítását, működését és rendszeren belüli együttműködését.
– Ismeri a repülőtechnika üzemeltetési és javítási szabályait, a repülőeszközre vonatkozó üzemeltetési szabályzatokat és technológiákat, tájékozott a korszerű harci repülőgépek és helikopterek üzemeltetési eljárásairól.
– Ismeri a katonai repülések megszervezésével, a repülések műszaki biztosításához kapcsolódó környezetvédelmi, munkavédelmi előírásokat, a repülőműszaki tevékenység dokumentációs rendszerét.
– Magas szintű, széleskörű elméleti tudással és gyakorlati technológiai ismeretekkel bír a repülőtechnika szerkezeti sérüléseinek feltárása, a javíthatóság eldöntése és a javítási lehetőségek kiválasztása terén.
– Tájékozott a számítógépes szimuláció alapjairól, valamint elméleti ismereti számítógépes környezetben való alkalmazásának lehetőségeiről.
– Ismeri a repülőszerkezetek fedélzeti és földi villamos rendszereit, ezen belül energiaellátó és – szabályozó rendszerek elvi felépítését, működési és üzemeltetési sajátosságait.
– Ismeri a légijárműveken alkalmazott fedélzeti műszerek és műszerrendszerek működésének elméleti alapjait, azok szerkezeti felépítését és működését, és a legelterjedtebb berendezéseket.
– Általános ismeretekkel rendelkezik a légijárművek fedélzeti rádiónavigációs és híradástechnikai rendszereinek felépítéséről és az azokkal kommunikáló rendszerekről.
– Átfogó ismeretekkel bír a légijárművek rádiólokációs rendszereiről, azok együttműködéséről más rendszerekkel, valamint azok üzemeltetési sajátosságaival kapcsolatosan.
– Ismeri a repülőfedélzeti pusztító eszközök működésének elveit, jellemzőit, felépítését, birtokában van azok üzemeltetésének szabályaival és sajátosságaival.
– Átfogóan ismeri a repülőfedélzeti fegyverzeti rendszerek működésének elveit, jellemzőit, felépítését, birtokában van azok üzemeltetésének szabályaival és sajátosságaival.
b) képességei
– Képes a légijárművek gépészeti rendszereinek szerkezeti és üzemeltetési sajátosságaival kapcsolatos elméleti ismeretei magas szintű alkalmazására, és gyakorlati hasznosítására.
– Képes a légijárművek avionikai rendszereivel kapcsolatos elméleti ismeretei magas szintű alkalmazására az üzemeltetés gyakorlati folyamataiban.
– Képes a műszaki-, repülés kiszolgálási-, karbantartási munkák megszervezésére és irányítására, a légijárművek biztonságos üzemeltetésére.
– Magyar és idegen nyelven egyaránt képes a repülőtechnikával kapcsolatos alapdokumentációk és a kapcsolódó szakirodalom feldolgozására.
– Képes szakterületének megfelelően a repülőtechnika üzemeltetési és javítási szabályainak, a repülőeszközre vonatkozó üzemeltetési szabályzatok és technológiák önálló feldolgozására és alkalmazására.
– Képes szakterületének megfelelően a repülőtechnika és berendezései meghibásodásának feltárására, azok a technológiai előírás szerinti szakszerű kijavítására, illetve kijavíttatására.
– A szakterületének megfelelő üzemeltetési feladatok megoldása kapcsán képes a pontos, precíz munkavégzésre, végrehajtásra.
– Képes a repülések műszaki biztosításához kapcsolódó környezet-, munka- és tűzvédelmi előírások maradéktalan betartására.
– Képes az üzembentartási és javítási műszaki okmányok előírásszerű vezetésére.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen közvetíti a katonai repülő műszaki szakma társadalmi szerepét, viszonyát szűkebb és tágabb környezetéhez.
– Nyitott a repülőműszaki szakterülettel kapcsolatos szakmai ismereteinek gyarapítása iránt.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik munkatársainak bevonására a döntéshozatali folyamatokba.
– Feladatellátása során törekszik a megfelelő önkontrollra, az előítéletektől mentes empatikus gondolkodásra és toleráns viselkedésre.
– A repülésbiztonság szempontjait szem előtt tartva elkötelezett a precíz, minőségi szakmai munkavégzés iránt.
– Elkötelezett a szakmai előmenetel feltételeinek teljesítésében.
d) autonómiája és felelőssége
– A repülések műszaki kiszolgálása során megjelenő folyamatokban szakmai képzettségének, szakterületének megfelelően képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a repülés-biztonságra gyakorolt hatásaival, következményeivel.
– Felelősen részt vesz a munkakörében hozzá rendelt szakemberek szakmai továbbképzésében, annak tervezésében és szervezésében.
– A repülőeszközök műszaki üzembentartása során a hibabehatárolás és javítás folyamatában tevékenységét önállóan, a magas szintű minőségi munkavégzés felelősségének tudatával végzi.
– Az üzemeltetésben való részvételhez szükséges jogosultságok megszerzése érdekében önálló tanulással és felkészüléssel sajátítja el a munkaköréhez tartozó repülőgép típus üzemeltetési ismereteit.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– katonai alapismeretek 14–18 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek 12–20 kredit,
– természettudományos alapismeretek 16–24 kredit,
– műszaki és elektronikai ismeretek 24–40 kredit,
– katonai üzemeltetői szakmai alapismeretek 24–40 kredit.
8.1.2. A specializációk tudományágai, szakterületei és kreditaránya:
A specializációk kreditaránya további 60–96 kredit
a) katonai informatika specializáció
– katonai informatikai specifikus ismeretek,
– infokommunikációs rendszerek üzemeltetésének ismeretei, hálózatfelügyeleti ismeretek, információbiztonsági ismeretek, a Magyar Honvédség és a NATO infokommunikációs rendszereinek ismerete, programozási ismeretek, informatikai alkalmazások tervezésének, szervezésének ismerete;
b) katonai infokommunikáció és információvédelem specializáció
– polgári, kormányzati és katonai infokommunikációs hálózati ismeretek, információvédelmet, információbiztonságot alkotó technikai kommunikációs és informatikai rendszerismeretek, hálózatok speciális szervezési, működési, üzemeltetési, hálózatfelügyeleti elvei, sajátosságai,
– nemzeti és külföldi nyílt, nem nyilvános és minősített infokommunikációs és elektronikus adatfeldolgozó rendszerek tervezési, üzemeltetési ismeretei,
– elektronikus információbiztonság technikai menedzsmentjének megvalósítása, a rejtjelbiztonsággal, EMC-vel, átvitelbiztonsággal, számítógép- és helyi hálózat biztonsággal, hálózatok biztonságos összekapcsolásával összefüggő elméleti és gyakorlati ismeretei;
c) rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselés specializáció
– rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselés specifikus ismeretek,
– szakmai elektronikai ismeretek, szaktechnikai berendezések és rendszertan ismeretek, szakharcászati ismeretek;
d) katonai repülőműszaki specializáció
– repülőműszaki alapozó ismeretek,
– repülő gépészeti és repülő fedélzeti rendszerek alapismeretek,
– repülő gépészeti, repülő műszer és automatikai, repülő rádióelektronikai és repülő fegyvertechnikai szakmai ismeretek, légijármű rendszerismeretek, légijármű üzemeltetési ismeretek.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. szerinti, 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az intézményen kívül teljesítendő egybefüggő szakmai gyakorlat legalább nyolc hét időtartamú. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat teljesítésének részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai logisztika (Military Logistics)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: katonai logisztikai vezető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Logistic Leader
– választható specializációk: hadtáp, katonai közlekedési, haditechnikai, katonai pénzügyi
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, katonai
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 14 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0413
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja a Magyar Honvédség számára olyan, harcászati szintű katonai logisztikai és katonai pénzügyi vezetők képzése, akik a megszerzett általános és speciális katonai ismeretek birtokában képesek a logisztikai szakalegységek vezetésére, harcászati szintű logisztikai támogatás és a különböző gazdasági-pénzügyi folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére és értékelésére nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő, katasztrófa-elhárítási, béketámogatási és háborús műveletekben egyaránt. Mindezeken túl kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a továbbképző tanfolyamok ismeretanyagával kiegészítve a képzés második ciklusban történő folytatásához.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. A katonai logisztikai vezető
a) tudása
– Ismeri az összfegyvernemi harc megvívásával kapcsolatos alapismereteket, annak főbb jellemzőit, a harctámogatás, a harckiszolgáló támogatás, a haderőnemek, a fegyvernemek és szakcsapatok szervezeti felépítését, harceljárásait.
– Rendelkezik alapvető vezetői ismeretekkel, tisztában van a vezetői kompetenciákkal és a beosztottak eredményes irányításához szükséges alapvető ismeretekkel, valamint a beosztottakat motiváló képességekkel.
– Ismeri a katonai kommunikáció, hírközlés alapvető elveit és eszközeit, a titokvédelem és információbiztonság szabályait.
– Ismeri a matematika és a mechanika törvényszerűségeit, rendelkezik műszaki alapismeretekkel.
– Ismeri a gazdaság és a piacok működésének alapjait, a nemzetgazdaság és a honvédelem kapcsolatrendszerét, a hadiipar működésének törvényszerűségeit.
– Részletesen ismeri az általános logisztikai tevékenység egyes műveleteit, folyamatait.
– Mélyrehatóan ismeri a katonai logisztikai gazdálkodás feladatait, valamint annak eszköz- és információs rendszerét.
– Rendelkezik a logisztikai alegységek napi feladatainak ellátásához és kiképzéséhez szükséges szakmai és kiképzésmódszertani ismeretekkel.
– Jártas a Magyar Honvédség logisztikai rendszerének felépítésében, a logisztikai szervezetek feladat- és hatásköreiben, az egységek és alegységek logisztikai szervezeteinek felépítésében és feladataiban.
– Ismeri a békeműveletek rendszerét, a Magyar Honvédség békeműveleti feladatait, valamint az alapvető békefenntartási technikákat.
b) képességei
– Képes a szakmai terminológia magyarul és idegen nyelven történő alkalmazására.
– Képes a munkaköréhez és feladataihoz kapcsolódó jogszabályi háttér értelmezésére és gyakorlati alkalmazására.
– Képes a munkaköréhez kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők önálló elkészítésére, okmányok kitöltésére, a munkaköréhez kapcsolódó események szervezésére, technikai előkészítésére.
– Képes a terepen tájékozódni katonai térképek és geoinformációs eszközök segítségével is.
– Képes a csapatgazdálkodás tervezésére, szervezésére, irányítására és vezetésére.
– Képes a logisztikai folyamatok és a Magyar Honvédség logisztikai rendszere közötti kapcsolatok, illetve összefüggések értelmezésére és azok beosztottak felé történő átadására.
– Képes szakterületén újító és innovatív ötletek megfogalmazására.
– Képes pontos és precíz logisztikai, illetve gazdálkodási számvetéseket készíteni.
– Képes a szakterületén alkalmazott nyilvántartó és vezetéstámogató informatikai rendszerek használatára.
– Képes beosztottjai általános katonai és szakmai vezetésére, munkájuk hatékony megszervezésére.
– Képes a honvédekkel szemben támasztott mindenkori fizikai és pszichikai követelményeknek megfelelni.
c) attitűdje
– Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba.
– Feladatellátása során törekszik a megfelelő önkontroll, tolerancia, empátia, az előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására.
– Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság jellemzi.
– A minőségi szakmai munkavégzés iránt elkötelezett, azt a pontosságra való törekvés jellemzi.
– Felismeri a rendszerszintű tevékenységben rejlő értékeket, törekszik a logisztikai tevékenységek közötti kapcsolatok értelmezésére.
– Feladatainak végrehajtása során az együttműködésre törekszik.
– Tevékenységét a hatékonyság központú szemlélet jellemzi.
– Jó szervezőkészség jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
– Az alegység, illetve egység szintű katonai logisztikai, valamint katonai gazdálkodási folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a műszaki eszközökre, illetve a gazdálkodási fegyelemre gyakorolt hatásaival, következményeivel.
– Felelősséget vállal a vezetése alatt álló beosztottjainak szakmai tevékenységéért.
7.1.2. A specializációkon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. A hadtáp specializáción továbbá a katonai logisztikai vezető
a) tudása
– Ismeri a hadtáp szakterület szaktechnikai eszközeinek működését.
– Ismeri a hadtáp szakanyagok készletezésének, tárolásának, nyilvántartásának és leltározásának, valamint ezen folyamatok ellenőrzésének feladatait és kötelezettségeit.
– Ismeri a hadtáp szakanyagok csoportosítását, azok előállítását, nemzetgazdaságból történő beszerzéseinek lehetőségeit, és a közbeszerzések lefolytatásának rendjét.
– Mélyrehatóan ismeri az üzemanyag szakterület szakmai feladatait, a Magyar Honvédség üzemanyag ellátási rendszerének felépítését.
– Mélyrehatóan ismeri az élelmezési szakterület szakmai feladatait, a Magyar Honvédség élelemzési ellátási rendszerének felépítését.
– Mélyrehatóan ismeri a ruházati szakterület szakmai feladatait, a Magyar Honvédség ruházati ellátási rendszerének felépítését.
– Ismeri az elhelyezési szakterület alapvető szakmai és ellátási feladatait.
– Ismeri a térkép- és humánanyag szakterület alapvető szakmai és ellátási feladatait.
b) képességei
– Képes alegység szintű ellátási feladatok végrehajtására, vezetésére békében, különleges jogrendi időszakban, többnemzeti és nemzetközi környezetben végrehajtandó béketámogató műveletekben.
– Képes beosztottjainak a hadtáp szaktechnikai eszközök használatára történő kiképzését megszervezni és végrehajtani.
– Képes egység szintű közbeszerzéseket lefolytatni.
– Képes a hadtáp szakterület informatikai rendszereinek alkalmazó szintű használatára.
– Képes gazdálkodási feladatok alapszintű tervezésére, szervezésére, irányítására és az ebből adódó tevékenységek gazdasági elemzésinek végrehajtására.
c) attitűdje
– A hadtáp szakmai feladatok ellátása során a rendszerszemlélet és jó szervezőkészség jellemzi.
– Nyitott a hadtáp szakterület új tudományos eredményei iránt, képes a hadtáp szakterületen bekövetkező változásokhoz és fejlődéshez jól alkalmazkodni.
d) autonómiája és felelőssége
– Az ellátási folyamatok végrehajtása során önállóan döntéseket hoz, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtja.
– Felelősséget vállal szakbeosztottjaiért, valamint a rábízott hadtáp szaktechnikai eszközökért és anyagokért.
– Felelősséget vállal számvetéseinek pontosságáért.
7.1.2.2. A katonai pénzügyi specializáción továbbá a katonai logisztikai vezető
a) tudása
– Ismeri a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség pénzügyi szakterületének működését, felépítését.
– Ismeri a szakfeladatához kapcsolódó jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket.
– Ismeri a Honvédelmi Minisztérium számviteli rendszerét, gazdálkodásának szabályait.
– Ismeri a költségvetési szervek zárszámadására, beszámolására vonatkozó szabályokat.
– Tisztában van a Magyar Honvédség készenléte fokozása és fenntartása rendszerével, továbbá az ezzel kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatokkal.
– Átlátja a Honvédelmi Minisztérium pénzforgalmával kapcsolatos szabályokat, a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendszerét.
– Ismeri a Honvédelmi Minisztérium illetményrendszerét, a személyi állomány pénzügyi juttatásaival kapcsolatos feladatokat, a kormánytisztviselők, közalkalmazottak és a munkavállalók speciális foglalkoztatási szabályait és az illetménygazdálkodás sajátosságait.
– Tisztában van a nemzetközi feladatok pénzügyi biztosításával kapcsolatos feladatokkal.
– Ismeri a Honvédelmi Minisztérium fejezet pénzügyi-számviteli szakellenőrzésének szervezetét, a szakellenőrzés feladatait és módszereit.
– Ismeri a pénzügyi és számviteli nyilvántartó rendszer működését.
b) képességei
– Képes valós és megbízható képet alkotni a gazdálkodó szervezetek vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, gazdálkodásának szabályszerűségéről.
– Más szakterületekkel együttműködve részt vesz a gazdálkodó szervezetek költségvetésének tervezésében, a gazdálkodás végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos feladatokban.
– Képes megtervezni egy nemzetközi gyakorlat, békeművelet költségvetését.
– Képes a gazdálkodás támogató és pénzügyi ellátó referatúra működésének koordinálására, a pénzügyi iratok szabályszerű kezelésére, a pénzügyi és számviteli beosztások szabályszerű átadás-átvételére.
– Képes a gazdálkodás támogató és pénzügyi ellátó referatúra ellenőrzési feladatainak végrehajtására.
– Képes a gazdálkodás támogató és pénzügyi ellátó referatúra bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatainak elvégzésére.
– Képes a pénzügyi és számviteli nyilvántartó rendszer szakszerű kezelésére.
c) attitűdje
– Különös figyelmet fordít a pénzügyi területnél elvárt jogszerű, szabálykövető, pontos munkavégzésre.
– Alkalmazkodik a szakterületén bekövetkező változásokhoz.
– A pénzügyi területen elvárt minőségi munkavégzés érdekében problémaérzékeny, proaktív magatartást tanúsít, csoportos feladatvégzés esetén konstruktív, együttműködő, kezdeményező.
– Nyitott a pénzügyeket és számvitelt érintő jelenségek, problémák iránt, elkötelezett a megoldásukat illetően.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget vállal beosztottjai szakmai tevékenységéért, valamint a rábízott anyagokért és eszközökért.
– Felelősséget vállal az általa készített dokumentumok szakmai, jogszabályoknak való maradéktalan megfelelőségéért.
– A gazdálkodás támogató és pénzügyi ellátó referatúra feladatkörébe tartozó gazdálkodási kérdésekben önállóan döntéseket hoz.
7.1.2.3. A katonai közlekedési specializáción továbbá a katonai logisztikai vezető
a) tudása
– Ismeri a katonai közlekedési szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait és követelményeit.
– Ismeri a katonai közlekedési szakterület szaktechnikai eszközeit, a közlekedési pályákat és létesítményeiket, azok igénybevételének és üzemeltetésének szabályait.
– Ismeri a katonai közlekedési szakanyagok készletezésének, tárolásának, nyilvántartásának és leltározásának, valamint ezen folyamatok ellenőrzésének feladatait és kötelezettségeit.
– Mélyrehatóan ismeri a katonai közlekedési szakterület szakmai feladatait, a közlekedési szakfeladatok rendszerét, az egyes feladatok végrehajtásának sajátosságait.
– Ismeri a katonai közlekedési igények felmérésének módszereit és megvalósítási lehetőségeit, gyakorlatát.
b) képességei
– Az általános és specifikus katonai ismeretei és készségei birtokában képes a katonai közlekedési, mozgatási, szállítási feladatok tervezésére, szervezésére és vezetésére.
– Képes békeidőszakban, válságkezelő, katasztrófa-elhárítási, béketámogató és háborús műveletekben, nemzeti és többnemzeti környezetben a szállító szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére.
– Képes a közlekedési hálózatok katonai célú alkalmazásának tervezésére, szervezésére és végrehajtására.
– Képes a közlekedési folyamatokat támogató közlekedésinformatikai rendszerek alkalmazására, az azokkal kapcsolatos felhasználói alapkövetelmények megfogalmazására.
c) attitűdje
– Nyitott a katonai közlekedési szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére és azok mindennapi munkájába való beillesztésére.
– Törekszik arra, hogy önképzése a katonai közlekedési szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel a közlekedési, szállítási feladatok és folyamatok biztonságos végrehajtására.
– Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.
– Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így segítve fejlődésüket.
d) autonómiája és felelőssége
– A katonai közlekedés szakterületén megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a katonai logisztikai folyamatok egészére gyakorolt hatásaival, következményeivel.
– Szakmai feladatainak elvégzése során felelősségteljesen együttműködik más szakterület képzett szakembereivel is.
– Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
– Parancsnokának útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a közlekedési, szállítási folyamatok tervezését, szervezését, végrehajtását, a közlekedési szaktechnikai eszközök üzemeltetését.
– Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét.
7.1.2.4. A haditechnikai specializáción (páncélos- és gépjárműtechnikai modulon) továbbá a katonai logisztikai vezető
a) tudása
– Ismeri a zászlóalj páncélos- és gépjárműtechnika biztosításának feladatrendszerét béke és háborús körülmények között.
– Ismeretekkel bír a dandár páncélos- és gépjárműtechnika biztosításának feladatrendszeréről béke és háborús körülmények között.
– Ismeri a páncélos- és gépjárműtechnikai eszközök felépítését, berendezéseit, azok működését és üzemeltetési rendjét.
– Ismeri és alkalmazni tudja a páncélos- és gépjárműtechnikai eszközök technikai kiszolgálásának tervezéséhez szükséges eljárásokat.
– Ismeri a páncélos- és gépjárműtechnikai eszközök szerkezeti részeinek igénybevételét.
– Ismeri a legújabb gépjárműtechnikai megoldásokat.
– Ismeri a páncélos- és gépjárműtechnikai eszközök fődarabjainak és részegységeinek karbantartását, ellenőrzését, az egyes szerelési egységek hibáinak behatárolási és javítási módjait.
– Megfelelő műszaki alapokkal rendelkezik, amelyek biztosítják az új ismeretek elsajátítását.
– Ismeri a páncélos- és gépjárműtechnikai eszközök ellátáshoz és fenntartásához szükséges anyagok körét.
– Ismeri a szakfeladatainak ellátásához szükséges munkavédelmi rendszabályokat.
– Megfelelő mélységű és spektrumú páncélos- és gépjárműtechnikai típusismerettel rendelkezik.
b) képességei
– Képes a szakterületén rendszeresített és használt berendezések és technikai eszközök használatának megszervezésére és hatékony alkalmazására.
– Képes a technológiai utasításoknak megfelelően a páncélos- és gépjárműtechnikai eszközök technikai kiszolgálásának szakszerű végrehajtására, illetve a végrehajtás megszervezésére és ellenőrzésére.
– Képes az alegységszinten elvégzendő szükség szerinti javítások megszervezésére, végrehajtására és a végrehajtás ellenőrzésére.
– Képes más logisztikai beosztásokban dolgozó személyekkel való együttműködésre.
– Aktívan képes részt venni a páncélos- és gépjárműtechnikai szakfeladatok végrehajtásában többnemzeti környezetben is.
– Képes a páncélos- és gépjárműtechnikai eszközök rendszerben tartását tervezni, szervezni és irányítani.
– Képes a szakterületéhez kapcsolódó ügydarabokat elkészíteni, haditechnikai eszköz átadás-átvételét végrehajtani és jegyzőkönyveket elkészíteni.
– Képes a biztonságos munkavégzés feltételeit megteremteni, a biztonságos munkavégzéshez szükséges szabályokat másokkal is betartatni.
– Képes a zászlóalj páncélos- és gépjárműtechnikai biztosításának a megszervezésére és aktívan képes részt venni a dandár páncélos- és gépjárműtechnika biztosítás megszervezésében.
– Képes az alárendeltségében levő szakjavító alegység munkájának a megtervezésére, megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére.
– Képes a megtanultakat felhasználva a szakterületén felmerülő új műszaki információkat megérteni és megtanulni.
c) attitűdje
– Nyitott a páncélos- és gépjárműtechnikával kapcsolatos szakmai ismereteinek gyarapítása iránt, folyamatos önképzési igény jellemzi.
– Szakmai feladatainak végrehajtása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a munkatársainak a bevonására a döntési folyamatokba.
– Törekszik munkája során a vonatkozó szabályok betartására és betartatására.
– Munkáját és emberi kapcsolatait a megbízhatóság jellemzi.
– Nyitott a haditechnikai szakterület új eredményei felé, törekszik azok megismerésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Képes szakfeladatait önállóan végezni, saját munkáját hatékonyan megszervezni és végrehajtani.
– Képes alárendeltjeinek feladatait megszervezni és meghatározni, valamint elvégzett munkájukat szakmai szempontok alapján ellenőrizni.
– A páncélos- és gépjárműtechnikai eszközök technikai kiszolgálása és javítása során képes elemzések végrehajtása után a legmegfelelőbb döntéseket meghozni, amely döntésekért a szakmai felelősséget vállalja.
– Együttműködés és felelősség jellemzi szakterületének szakembereivel szemben.
– Szakterületén belül képes rendszer-szemléletűen gondolkodni.
7.1.2.5. A haditechnikai specializáción (fegyverzettechnikai modulon) továbbá a katonai logisztikai vezető
a) tudása
– Ismeri a zászlóalj fegyverzettechnikai biztosításának feladatrendszerét béke és háborús körülmények között.
– Ismeretekkel bír a dandár fegyverzettechnikai biztosításának feladatrendszeréről béke és háborús körülmények között.
– Ismeri a fegyverzettechnikai eszközök felépítését, berendezéseit, azok működését és üzemeltetési rendjét.
– Ismeri és alkalmazni tudja a fegyverzettechnikai eszközök technikai kiszolgálásának tervezéséhez szükséges eljárásokat.
– Ismeri a fegyverzettechnikai eszközök szerkezeti részeinek igénybevételét.
– Ismeri a legújabb fegyverzettechnikai megoldásokat.
– Ismeri a fegyverzettechnikai eszközök fődarabjainak és részegységeinek karbantartását, ellenőrzését, az egyes szerelési egységek hibáinak behatárolási és javítási módjait.
– Megfelelő műszaki alapokkal rendelkezik, amelyek biztosítják az új ismeretek elsajátítását.
– Ismeri a fegyverzettechnikai eszközök ellátásához és fenntartásához szükséges anyagok körét.
– Ismeri a szakfeladatainak ellátásához szükséges munkavédelmi rendszabályokat.
– Megfelelő mélységű és spektrumú fegyverzettechnikai típusismerettel rendelkezik.
b) képességei
– Képes a szakterületén rendszeresített és használt berendezések és technikai eszközök használatának megszervezésére és hatékony alkalmazására.
– Képes a technológiai utasításoknak megfelelően a fegyverzettechnikai eszközök technikai kiszolgálásának szakszerű végrehajtására, illetve a végrehajtás megszervezésére és ellenőrzésére.
– Képes az alegységszinten elvégzendő szükség szerinti javítások megszervezésére, végrehajtására és a végrehajtás ellenőrzésére.
– Képes más logisztikai beosztásokban dolgozó személyekkel való együttműködésre.
– Aktívan képes részt venni a fegyverzettechnikai szakfeladatok végrehajtásában többnemzeti környezetben is.
– Képes a fegyverzettechnikai eszközök rendszerben tartását tervezni, szervezni és irányítani.
– Képes a szakterületéhez kapcsolódó ügydarabokat elkészíteni, haditechnikai eszköz átadás-átvételét végrehajtani és jegyzőkönyveket elkészíteni.
– Képes a biztonságos munkavégzés feltételeit megteremteni, a biztonságos munkavégzéshez szükséges szabályokat másokkal is betartatni.
– Képes a zászlóalj fegyverzettechnikai biztosításának a megszervezésére és aktívan képes részt venni a dandár fegyverzettechnikai biztosítás megszervezésében.
– Képes az alárendeltségében levő szakjavító alegység munkájának a megtervezésére, megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére.
– Képes a megtanultakat felhasználva a szakterületén felmerülő új műszaki információkat megérteni és megtanulni.
c) attitűdje
– Nyitott a fegyverzettechnikával kapcsolatos szakmai ismereteinek gyarapítása iránt, folyamatos önképzési igény jellemzi.
– Szakmai feladatainak végrehajtása során együttműködési készség jellemezi, törekszik a munkatársainak a bevonására a döntési folyamatokba.
– Törekszik munkája során a vonatkozó szabályok betartására és betartatására.
– Munkáját és emberi kapcsolatait a megbízhatóság jellemzi.
– Nyitott szakterülete új eredményei felé, törekszik azok megismerésére.
d) autonómiája és felelőssége
– Képes szakfeladatait önállóan végezni, saját munkáját hatékonyan megszervezni és végrehajtani.
– Képes alárendeltjeinek feladatait megszervezni és meghatározni, valamint elvégzett munkájukat szakmai szempontok alapján ellenőrizni.
– A fegyverzettechnikai eszközök technikai kiszolgálása és javítása során képes elemzések végrehajtása után a legmegfelelőbb döntéseket meghozni, amely döntésekért a szakmai felelősséget vállalja.
– Együttműködés és felelősség jellemzi szakterületének szakembereivel szemben.
– Szakterületén belül képes rendszer-szemléletűen gondolkodni.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– katonai alapismeretek 16–24 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek 12–20 kredit,
– természettudományos alapismeretek 18–26 kredit,
– katonai logisztikai alapismeretek 26–34 kredit,
– logisztikai műveleti felkészítés 22–34 kredit.
8.1.2. A specializációk tudományágai, szakterületei és kreditaránya:
A specializációk kreditaránya további 60–96 kredit.
a) hadtáp specializáció
– gazdálkodási ismeretek (számvitel, pénzügyi alapismeretek, pénzügyi gazdasági elemzés, katonai ellátás- és szolgáltatásmenedzsment, katonai erőforrás és környezetgazdaságtan, költségvetési számvitel, közbeszerzés),
– hadtáp szakismeret (hadtáp szaktechnikai eszközök, hadtáp anyagismeret és gyártástechnológia, ruházati ellátás, élelmezési ellátás, üzemanyag ellátás, elhelyezési-, humán- és térképanyag ellátás, ellátó alegységek vezetése, hadtáp szakellenőrzés);
b) katonai pénzügyi specializáció
– államháztartási ismeretek (költségvetési számvitel, gazdálkodás és menedzsment, államháztartási és katonai pénzügyi ismeretek, számvitel, adózás, társadalombiztosítás, közbeszerzés),
– katonai pénzügyi ismeretek (katonai illetmények és járandóságok, katonai pénzügyi ellátás, pénzügyi-gazdasági ellenőrzés, költségvetési elemzés ellenőrzés, nemzetközi feladatok pénzügyi biztosítása, katonai pénzügyi informatika);
c) katonai közlekedési specializáció
– közlekedéstudományi ismeretek (katonai közlekedési üzemtan, közlekedési hálózatok, közlekedési technika, közlekedési folyamatok szabályozási rendszere, katonai szállító járművek),
– katonai közlekedési szakfeladatok ellátása (közlekedési-szállító alegységek műveleti alkalmazása, katonai szállításszervezés, csapatgazdálkodás, szállító alegység vezetése, katonai közlekedési informatika);
d) haditechnikai specializáció
– haditechnikai alapozó specifikus ismeretek (géprajz, gépelemek, áramlás- és hőtechnikai ismeretek, anyag- és gyártástechnológiai ismeretek),
– műhelyszervezési és vezetési ismeretek,
da) páncélos és gépjárműtechnikai modul
– páncélos- és gépjárműtechnikai ismeretek (belsőégésű motorok, járműszerkezettan, rendszerbentartás, gépjármű villamos berendezések, különleges berendezések, harc- és gépjármű típusismeret),
– páncélos- és gépjárműtechnikai szakmai szabályzat ismeret,
– páncélos- és gépjárműtechnikai eszközök technikai ellenőrzése és javítása;
db) fegyverzettechnikai modul
– fegyverzettechnikai ismeretek (kézifegyver, löveg, fedélzeti rendszerek, optika, lőszer, páncéltörő rakéta),
– fegyverzettechnikai szakmai szabályzat ismeret,
– fegyverzettechnikai eszközök technikai ellenőrzése és javítása.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. szerinti, 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az intézményen kívül teljesítendő egybefüggő szakmai gyakorlat legalább nyolc hét időtartamú. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat teljesítésének részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: állami légiközlekedési (State Aviation)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség:
– állami légijármű-vezető tiszt
– katonai repülésirányító tiszt
– katonai repülőműszaki tiszt
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– State Aviation Pilot
– Military Aerospace Control Officer
– Military Aviation Technical Officer
– választható szakirányok: állami légijármű-vezető, katonai repülésirányító, katonai repülőműszaki
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, katonai
4. A képzési idő félévekben: 8 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 88 kredit
6. A szak képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 1041
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan felsőfokú végzettségű légiközlekedési szakemberek képzése, akik a szükséges általános katonai és speciális légiközlekedési, repülőműszaki alapismeretekkel rendelkeznek, képesek az állami célú légiközlekedés nemzeti és nemzetközi elvárások szerinti sajátos, védelmi célú feladatainak végrehajtására. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak az állami szféra repüléssel és légiközlekedéssel foglalkozó szervezeteinél a szakirányuknak megfelelően légijármű-vezetői, repülésirányítói és repülő-műszaki tevékenységek ellátására.
7.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
7.1.1. Az állami légijármű-vezető tiszt, katonai repülésirányító tiszt, katonai repülőműszaki tiszt
a) tudása
– Alapvetően ismeri az összfegyvernemi harc megvívásával kapcsolatos alapismereteket, annak főbb jellemzőit, a harctámogatás, a harckiszolgáló támogatás, a haderőnemek és a fegyvernemek szervezeti felépítését, harceljárásait.
– Rendelkezik alapvető vezetői alapismeretekkel, tisztában van a vezetői kompetenciákkal és a beosztottak eredményes irányításához szükséges alapvető ismeretekkel, valamint a beosztottakat motiváló képességekkel.
– Rendelkezik az általános gazdálkodási, jogi, korszerű geoinformációs, rádió- és hírközlés ismeretalapjaival.
– Ismeri a légiközlekedési terület műveléséhez szükséges általános természettudományos törvényeket, jelenségeket, folyamatokat.
– Ismeri az elektrotechnika, a mechanika alapfogalmait, alaptörvényszerűségeit, az alapjelenségek leírásának módját.
– Alapvetően ismeri a repüléselmélethez kapcsolódó alapfogalmakat, összefüggéseket.
– Ismeri a légijárművek szerkezetét, fő rendszereit, berendezéseit, azok funkcióit.
– Ismeri a NATO összhaderőnemi légi műveletek megvalósításának elveit, a végrehajtásban részt vevő erők, eszközök feladatait.
b) képességei
– Képes magas szinten alkalmazni a szakterminológiát magyarul és angolul is.
– Képes idegen nyelvű szakirodalom olvasására, feldolgozására.
– Képes a munkaköréhez kapcsolódó dokumentumok, nyomtatványok, jegyzőkönyvek, feljegyzések és emlékeztetők önálló elkészítésére, okmányok kitöltésére, a munkaköréhez kapcsolódó események szervezésére, technikai előkészítésére.
– Képes a munkájához szükséges módszerek és eljárások kiválasztására, azok egyedi és komplex alkalmazására.
– Képes a munkájával járó pszichikai és fizikai stresszel szembeni alkalmazkodásra, illetve ismeri a stresszkezelés intézményi és egyéni megoldásait.
– Képes az együttműködésben folyó munkavégzésre.
– A munkaköri feladatainak ellátásához megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
c) attitűdje
– Nyitott ismereteinek gyarapítása iránt.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba.
– Feladatellátása során törekszik a megfelelő önkontroll, tolerancia, empátia és az előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására.
– Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság jellemzi.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel a légiközlekedés-biztonság szempontjainak figyelembevételére.
– Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– A légiközlekedés területén megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a légiközlekedés-biztonságra gyakorolt hatásaival, következményeivel.
7.1.2. A szakirányon szerezhető sajátos kompetenciák
7.1.2.1. Az állami légijármű-vezető tiszt továbbá
a) tudása
– Behatóan ismeri a repülés (légiközlekedés) történetét, fontosabb eseményeit.
– Ismeri a repülésbiztonságot befolyásoló tényezőket, a Repülésbiztonsági Rendszer (Safety Management System – SMS) alapjait és a repülésbiztonsági előírásokat.
– Ismeri a repülőtereken folyó légi és földi műveleteket biztosító technikai eszközöket, berendezéseket, azok alkalmazásának módjait.
– Ismeri és alkalmazni tudja a látás utáni navigációs eljárásokat és a műszeres navigációs eljárásokat, valamint a modern navigációs eszközök használatát.
– Magas szinten ismeri és alkalmazni tudja a navigációs és teljesítményszámításhoz szükséges elméleti alapokat.
– Ismeri az egyéni mentőeszköz felépítését, működését, alkalmazásának feltételeit és végrehajtásának szabályait.
– Ismeri az általános és a légi járművek üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat, eljárásokat.
– Ismeri a meteorológia alapfogalmait, jelenségeit, azok repülésre gyakorolt hatását és a repülésre veszélyes légköri folyamatokat, valamint a repülésmeteorológiai támogatás alapelveit.
– Ismeri a légiközlekedés és a repülés nemzetközi és hazai szervezeteit, az általuk kiadott legfontosabb előírásokat, jogszabályokat.
– Ismeri és alkalmazni tudja a repülések megszervezéséhez, megtervezéséhez szükséges eljárásokat.
– Ismeri a légtérigénylés és a légtérfelhasználás alapvető módját és módszereit.
– Ismeri a repülés alapvető szabályait, a légiforgalmi és a repülési eljárásokat.
– Ismeri és alkalmazni tudja a nemzetközi rádió-távbeszélő kezelői ismereteket és a rádióforgalmazás szabályait.
– Ismeri az emberi tényezők helyét, szerepét struktúráját a légiközlekedésben.
– Ismeri a repülés pillanatnyi és hosszan tartó egészségügyi állapotát befolyásoló tényezőinek hatását a saját munkavégző képességére.
– Ismeri az állami és a polgári légiközlekedésben alkalmazott repüléstájékoztató rendszereket, adatbázisokat, azok felhasználásának lehetőségeit.
– Ismeri a harcászati repülő vagy helikopter erők hadműveleti alkalmazásának elveit, rendszerét.
– Ismeri a NATO légi vezetési és irányítási rendszerének elemeit, a légtérellenőrzésre vonatkozó dokumentumok tartalmát, a teljesítésben részt vevő erőket, eszközöket.
Ismeri a kiképzésre rendszeresített repülő eszközök felépítését, fedélzeti rendszereit és berendezéseit, azok működését, üzemeltetési rendjét.
b) képességei
– Képes a meteorológiai helyzet elemzésére, értékelésére, a repülést érintő szükséges döntés meghozatalára, a meteorológiai táviratok és jelentések értelmezésére.
– Képes a repülés megtervezésére, a repülési terv elkészítésére, leadására, a szükséges léginavigációs és teljesítményszámítás elvégzésére.
– Képes a fedélzeti rádió- és rádiónavigációs berendezések beállítására, használatára.
– Képes a repülőgép berendezéseinek és rendszereinek, fedélzeti műszereinek és műszerrendszereinek a Légi Üzemeltetési Utasításban leírtak szerinti üzemeltetésére, az esetlegesen bekövetkező meghibásodások és különleges esetek felismerésére és szakszerű kezelésére.
– Képes látás utáni, műszeres, kötelék- és éjszakai repülések végrehajtására.
– Képes az angol nyelvű rádióforgalmazásra.
– Képes az egyéni mentőeszköz biztonságos használatára.
– Képes a repülési teljesítményét negatívan befolyásoló élettani jelenségek felismerésére, az ennek csökkentéséhez szükséges cselekvéssor végrehajtására.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen közvetíti a katonai repülő hivatás társadalmi szerepét, viszonyát szűkebb és tágabb környezetéhez.
– Nyitott a repüléssel kapcsolatos szakmai ismereteinek gyarapítása iránt.
– Törekszik a repülés új eredményeinek megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– A repülés során megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a repülésbiztonságra gyakorolt hatásaival, következményeivel.
7.1.2.2. A katonai repülésirányító tiszt továbbá
a) tudása
– Behatóan ismeri a repülés, a légiközlekedés történetét, fontosabb eseményeit.
– Ismeri a repülésbiztonságot befolyásoló tényezőket, a Repülésbiztonsági Rendszer (Safety Management System – SMS) alapjait és a repülésbiztonsági előírásokat.
– Ismeri a repülőtereken folyó légi és földi műveleteket biztosító technikai eszközöket, berendezéseket, azok alkalmazásának módjait.
– Ismeri az általános és a légi járművek üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat, eljárásokat.
– Ismeri a meteorológia alapfogalmait, jelenségeit, azok repülésre gyakorolt hatását és a repülésre veszélyes légköri folyamatokat, valamint a repülésmeteorológiai támogatás alapelveit.
– Ismeri a repülésben alkalmazott navigációs berendezéseket, és a hozzájuk kapcsolódó navigációs eljárásokat.
– Ismeri a légiközlekedés és a repülés nemzetközi és hazai szervezeteit, az általuk kiadott legfontosabb előírásokat, jogszabályokat.
– Ismeri a légtérigénylés és a légtérfelhasználás alapvető módját és módszereit.
– Ismeri a repülés alapvető szabályait és eljárásait.
– Ismeri és alkalmazni tudja a nemzetközi rádió-távbeszélő kezelői ismereteket és a rádióforgalmazás szabályait.
– Ismeri az emberi tényezők helyét, szerepét, struktúráját a légiközlekedésben.
– Ismeri az állami és a polgári légiközlekedésben alkalmazott repüléstájékoztató rendszereket, adatbázisokat, azok felhasználásának lehetőségeit.
– Ismeri a munkaköre ellátásában alkalmazott híradó, informatikai és vezetéstechnikai eszközök kezelését.
– Ismeri a radarirányítási eljárásokat és a hozzá kapcsolódó alapvető módszereket.
– Ismeri a Légierő repülő technikájának főbb harcászat-technikai adatait, harci lehetőségeit.
– Ismeri az alkalmazott radarok alapvető harcászat-technikai adatait, üzemmódjait, felhasználásának lehetőségeit.
– Ismeri a repülések irányítása során alkalmazott biztonsági rendszabályokat és elkülönítési módszereket.
– Ismeri a NATO-ban alkalmazott rávezetési módszereket, irányítási típusokat, a célravezetések végrehajtásához szükséges szakterminológiát.
– Ismeri a légiforgalmi és a légvédelmi irányító szolgálatok működési gyakorlatát, ellátásának, felelősségük megoszlásának szabályait, a körzeti, a bevezető és a repülőtéri irányító, a repüléstájékoztató, tanácsadó és a riasztó szolgálatok fő feladatait.
– Ismeri a légiforgalmi és a légvédelmi irányítás során alkalmazott biztonsági rendszabályokat.
– Ismeri a NATO légi vezetési és irányítási rendszerének elemeit, a légtérellenőrzésre vonatkozó dokumentumok tartalmát, a teljesítésben részt vevő erőket, eszközöket.
b) képességei
– Képes a meteorológiai helyzet elemzésére és a meteorológiai táviratok és jelentések értelmezésére.
– Képes navigációs elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazására.
– Képes a repülésirányításban rendszeresített berendezések és technikai eszközök hatékony alkalmazására.
– Képes a légiforgalmi és légvédelmi, valamint a radarirányítás során megismert eljárások hatékony alkalmazására.
– Képes az irányítás során alkalmazott biztonsági rendszabályok figyelembevételével történő elkülönítési eljárások kiválasztására és alkalmazására.
– Képes az alkalmazott radar berendezések által előállított légi helyzetképek alapján történő döntések meghozatalára és ezek végrehajtására.
– Képes a NATO szabvány eljárásrend alkalmazására a légiforgalmi és légvédelmi irányítási folyamatban.
– Képes a légiforgalmi és a légvédelmi irányítás biztonsági rendszabályainak betartása mellett végezni feladatát.
– Képes a feladatai végrehajtásának során esetlegesen fellépő teljesítménycsökkenés felismerésére és ennek hatásának csökkentésére.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen közvetíti a katonai repülésirányító szakma társadalmi szerepét, viszonyát szűkebb és tágabb környezetéhez.
– Nyitott a repülésirányítással kapcsolatos szakmai ismereteinek gyarapítása iránt.
– Törekszik a repülésirányítás új eredményeinek megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– A légiforgalmi irányítás szakterületén megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a légiközlekedés-biztonságra gyakorolt hatásaival, következményeivel.
7.1.2.3. A katonai repülőműszaki tiszt továbbá
a) tudása
– Ismeri a repülőműszaki szakterület műveléséhez szükséges általános törvényszerűségeket, elméleteket, valamint az ezekhez kapcsolódó fogalomrendszert.
– Ismeri a légi járművek sárkány és hajtóműrendszereinek szerkezeti kialakításával, működésével kapcsolatos általános természettudományos törvényszerűségeket, elméleteket és ezek fogalomrendszerét.
– Ismeri a légi járművek fedélzeti rendszereinek kialakításával és működésével kapcsolatos általános törvényszerűségeket, elméleteket valamint az ezekhez kapcsolódó fogalomrendszert.
– Ismeri a korszerű légijárművek gépészeti rendszereinek feladatait, a rendszereket alkotó főbb berendezések szerkezeti kialakítását, működését és rendszeren belüli együttműködését.
– Ismeri a repülőtechnika üzemeltetési és javítási szabályait, a repülőeszközre vonatkozó üzemeltetési szabályzatokat és technológiákat, tájékozott a korszerű harci repülőgépek és helikopterek üzemeltetési eljárásairól.
– Ismeri a katonai repülések megszervezésével, a repülések műszaki biztosításához kapcsolódó környezetvédelmi, munkavédelmi előírásokat, a repülőműszaki tevékenység dokumentációs rendszerét.
– Magas szintű, széleskörű elméleti tudással és gyakorlati technológiai ismeretekkel bír a repülőtechnika szerkezeti sérüléseinek feltárása, a javíthatóság eldöntése és a javítási lehetőségek kiválasztása terén.
– Tájékozott a számítógépes szimuláció alapjairól, valamint elméleti ismeretei számítógépes környezetben való alkalmazásának lehetőségeiről.
– Ismeri a repülőszerkezetek fedélzeti és földi villamos rendszereit, ezen belül az energiaellátó és szabályozó rendszerek elvi felépítését, működési és üzemeltetési sajátosságait.
– Ismeri a légijárműveken alkalmazott fedélzeti műszerek és műszerrendszerek működésének elméleti alapjait, azok szerkezeti felépítését, működését és a legelterjedtebb berendezéseket.
– Általános ismeretekkel rendelkezik a légijárművek fedélzeti rádiónavigációs és híradástechnikai rendszereinek felépítéséről és az azokkal kommunikáló rendszerekről.
– Ismeri a repülőfedélzeti pusztító eszközök működésének elveit, jellemzőit, felépítését, birtokában van azok üzemeltetésének szabályaival és sajátosságaival.
– Átfogó ismeretekkel bír a légijárművek rádiólokációs rendszereiről, azok együttműködéséről más rendszerekkel, valamint azok üzemeltetési sajátosságaival kapcsolatosan.
b) képességei
– Képes a légijárművek gépészeti rendszereinek szerkezeti és üzemeltetési sajátosságaival kapcsolatos elméleti ismeretei magas szintű alkalmazására és gyakorlati hasznosítására.
– Képes a légijárművek avionikai rendszereivel kapcsolatos elméleti ismeretei magas szintű alkalmazására az üzemeltetés gyakorlati folyamataiban.
– Képes a műszaki, repülés kiszolgálási, karbantartási munkák megszervezésére és irányítására, a légijárművek biztonságos üzemeltetésére.
– Magyar és idegen nyelven egyaránt képes a repülőtechnikával kapcsolatos alapdokumentációk és a kapcsolódó szakirodalom feldolgozására.
– Képes szakterületének megfelelően a repülőtechnika üzemeltetési és javítási szabályainak, a repülőeszközre vonatkozó üzemeltetési szabályzatok és technológiák önálló feldolgozására és alkalmazására.
– Képes szakterületének megfelelően a repülőtechnika és berendezései meghibásodásának feltárására, azok technológiai előírás szerinti szakszerű kijavítására, illetve kijavíttatására.
– A szakterületének megfelelő üzemeltetési feladatok megoldása kapcsán képes a pontos, precíz munkavégzésre, végrehajtásra.
– Képes a repülések műszaki biztosításához kapcsolódó környezet-, munka- és tűzvédelmi előírások maradéktalan betartására.
– Képes az üzembentartási és javítási műszaki okmányok előírásszerű vezetésére.
c) attitűdje
– Vállalja és hitelesen közvetíti a katonai repülő műszaki szakma társadalmi szerepét, viszonyát szűkebb és tágabb környezetéhez.
– Nyitott a repülőműszaki szakterülettel kapcsolatos szakmai ismereteinek gyarapítása iránt.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik munkatársainak bevonására a döntéshozatali folyamatokba.
– Feladatellátása során törekszik a megfelelő önkontrollra, az előítéletektől mentes empatikus gondolkodásra és toleráns viselkedésre.
– A repülésbiztonság szempontjait szem előtt tartva elkötelezett a precíz, minőségi szakmai munkavégzés iránt.
– Elkötelezett a szakmai előmenetel feltételeinek teljesítésében.
d) autonómiája és felelőssége
– A repülések műszaki kiszolgálása során megjelenő folyamatokban szakmai képzettségének, szakterületének megfelelően képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének a repülés-biztonságra gyakorolt hatásaival, következményeivel.
– Felelősen részt vesz a munkakörében hozzá rendelt szakemberek szakmai továbbképzésében, annak tervezésében és szervezésében.
– A repülőeszközök műszaki üzembentartása során a hibabehatárolás és javítás folyamatában tevékenységét önállóan, a magas szintű minőségi munkavégzés felelősségének tudatával végzi.
– Az üzemeltetésben való részvételhez szükséges jogosultságok megszerzése érdekében önálló tanulással és felkészüléssel sajátítja el a munkaköréhez tartozó repülőgép típus üzemeltetési ismereteit.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– katonai alapismeretek 16–24 kredit,
– gazdasági és humán ismeretek 14–18 kredit,
– természettudományos alapismeretek 22–30 kredit,
– légiközlekedési alapismeretek 30–38 kredit.
8.1.2. A szakirányok tudományágai, szakterületei és kreditaránya:
A szakirányok kreditaránya további 88–116 kredit
a) állami légijármű-vezető szakirány
– légiközlekedési-repülési- és szakharcászati ismeretek 40–48 kredit,
– légijármű-vezetői alapismeretek 18–26 kredit,
– légijárművek légi és földi üzemeltetési eljárásai és üzemeltetési gyakorlata 30–42 kredit;
b) katonai repülésirányító szakirány
– légiközlekedési-repülési- és szakharcászati ismeretek 40–48 kredit,
– repülésirányítói alapismeretek 16–26 kredit,
– repülésirányító eljárások és repülésirányítás gyakorlata 32–42 kredit;
c) katonai repülőműszaki szakirány
– repülőműszaki alapozó ismeretek 28–36 kredit,
– repülő gépészeti és avionikai alapismeretek 14–22 kredit,
– repülő gépészeti és avionikai szakmai ismeretek, légijármű rendszerismeretek, légijármű üzemeltetési ismeretek 46–58 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. szerinti, 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges. Az állami légijármű vezető és a katonai repülésirányító szakirányon végzettek minimum ICAO LEVEL 4 vizsgával kell, hogy rendelkezzenek.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az intézményen kívül teljesítendő egybefüggő szakmai gyakorlat legalább nyolc hét időtartamú. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi igazgatási (International Public Management)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– -szakképzettség: nemzetközi közszolgálati menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Public Service Manager
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetközi és európai közszolgálati
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a közszolgálati intézményrendszer nemzetközi kapcsolataiban, különösen az Európai Unió és az európai országok szerveivel való együttműködésben nemzetközi ügyintézői, szervezői, kapcsolattartói feladatokat hatékonyan ellátni, nemzetközi szervezetekben menedzseri feladatokat végezni.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A nemzetközi közszolgálati menedzser
a) tudása
– Ismeri Magyarország külpolitikai, külgazdasági és nemzetpolitikai prioritásait, azok fejlődéstörténetét és a magyar külpolitika mozgásterét meghatározó geopolitikai sajátosságokat, nemzetközi és európai uniós jogi szabályokat, nemzetközi és európai uniós gazdasági realitásokat és kilátásokat, Magyarország biztonságpolitikai prioritásait és környezetét, továbbá mindezek összefüggéseit.
– Ismeri a hazai közszolgálati életpályák jellemzőit, a közszolgálatra vonatkozó jogszabályokat és a nemzetközi szervezetekben való alkalmazás feltételeit.
– Rendelkezik közpolitikai ismeretekkel, ismeri a hazai közpolitikák alapvető sajátosságait és nemzetközi összefüggéseit.
– Ismeri a hazai közigazgatásban használt ügyirattípusokat, a közigazgatási ügyvitel és az iratkezelés menetét, valamint a közigazgatásban alkalmazott szoftverek és iktatórendszerek működését.
– Ismeri az Európai Unió és a Magyarország szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró nemzetközi szervezetek felépítését, működését és azoknak a magyar államszervezet szereplőivel való együttműködésének sajátosságait.
– Ismeri az Európai Unió történetét, intézményeit, jogrendszerét, döntéshozatali folyamatait, külpolitikai kapcsolatrendszerét, illetve szakpolitikáit.
– Ismeri az általános közigazgatási, ezen kívül a nemzetközi és külügyi igazgatási, továbbá a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi jog, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén alkalmazott fogalomkészlet minden fontosabb elemét és érti azok összefüggéseit.
– Ismeri a közgazdaságtan mikro- és makroökonómiai alapjait.
– A közigazgatás és különösen a külügyi igazgatás és nemzetközi igazgatás területén alapos gyakorlati, elméleti és történeti ismeretekkel, valamint alapvető konzuli ismeretekkel bír.
– Ismeri az államszervezet, a közigazgatás és különösen a nemzetközi igazgatás működésének legfontosabb politikai, jogi, igazgatási, közgazdaságtani, gazdálkodás- és szervezéstudományi és biztonságpolitikai vonatkozásait és azok összefüggéseit.
– Ismeri más kulturális és politikai régiók karakterét, az ott található országokról alapvető tudással, továbbá interkulturális ismeretekkel bír.
– Ismeri a nemzetközi tárgyalások és kommunikáció, illetve a közösségi média nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepét és a protokoll jellemzőit a közszolgálatban.
– Alapszinten ismeri a közigazgatási, közszolgálati szaknyelvet és az Európai Unió egyes szaknyelvi sajátosságait.
b) képességei
– Képes a nemzetközi partnerkapcsolatokból, tagságokból, egyéb szervezeti kapcsolatokból következő kötelességek, feladatok, folyamatok értelmezésére, ezek beépítésére a közszolgálati szervezet döntési folyamataiba.
– Képes nemzetközi és európai uniós, valamint kormányzati, ágazati és szervezeti szintű stratégiák értelmezésére és végrehajtói szintű érvényesítésére.
– Képes közigazgatási feladatellátás szervezésére és végrehajtására.
– Képes hatékony közszolgálati kommunikációra − eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására − és az ügyfelekkel való ügy- és ügyfélorientált kommunikációra.
– Képes érdemi feladatellátásra a közhatalom gyakorlását megvalósító, valamint a közszolgáltatások biztosításában közreműködő állami és nem állami szerveknél és nemzetközi szervezeteknél.
– Képes a vezetői döntések előkészítésére és a döntéshozatali eljárásban való aktív részvételre, a feldolgozott információk alapján képes reális értékítéletre és önálló szakmai javaslat megfogalmazására.
– Képes gyorsan, pontosan, hatékonyan és megbízhatóan kezelni a közigazgatásban, külügyi igazgatásban és nemzetközi igazgatásban használt legfontosabb adatbázisokat.
– Elméleti felkészültségére alapozva képes munkahipotézis kidolgozására és ismeri annak lehetséges módszertani hátterét.
– Képes a kreatív és megoldásközpontú munkavégzésre.
– Képes a nemzetközi, multikulturális közegben való munkavégzésre.
c) attitűdje
– Nyitott a csoportmunkára és az egyéni munkavégzésre, továbbá a folyamatorientált munkavégzésre is.
– Kritikus gondolkodásmóddal rendelkezik.
– Alkalmazkodik a változó munkateherhez és kellően flexibilis.
– Elkötelezett a közszolgálat iránt, képes felelősségteljes és toleráns munkavégzésre és magatartásra.
– Mások véleményét tiszteletben tartja, ugyanakkor álláspontját hitelesen képviseli.
– Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira és a különféle önfejlesztő módszerekre.
– Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a szakmai és emberi szolidaritás.
– A magyar államszervezetben való munkavégzés esetén elkötelezett Magyarország érdekei, továbbá a társadalmi szolidaritás és az esélyegyenlőség, a demokratikus értékek, a jogállamiság, az európai és szövetségi értékközösség mellett.
– Nemzetközi szervezetben való munkavégzés esetén elkötelezett az adott szervezett céljai és érdekei mellett.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel és a hivatali út betartásával szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
– Szervezeti struktúrában elfoglalt helyétől függően konstruktív és erős érdekérvényesítő az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban, minden esetben Magyarország vagy alkalmazásától függően az adott nemzetközi szervezet céljainak és érdekeinek elsőbbséget biztosítva.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, rendészettudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– politikatudomány 10–40 kredit,
– nemzetközi- és fejlődéstanulmányok 10–40 kredit,
– gazdaságtudomány 10–35 kredit,
– állam- és jogtudományok 5–35 kredit,
– hadtudomány 5–15 kredit,
– történettudomány 2–4 kredit,
– műszaki tudományok 2–4 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez két élő idegen nyelvből, amelyek egyike az angol nyelv, államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány, vagy angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az alapképzési szak hatodik szemeszterében szerepel a legalább 200 óra szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi biztonság- és védelempolitikai (International Security and Defence
Policy)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA-) fokozat
– szakképzettség: nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferens
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Desk Officer in International Security and Defence Policy
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetközi és európai közszolgálati
4. A képzési idő félévekben: 6 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a magyar honvédelmi, közszolgálati intézményrendszer biztonság- és védelempolitikát érintő nemzetközi kapcsolataiban, különösen a NATO, az Európai Unió és az európai országok biztonság- és védelempolitikai szerveivel való együttműködésben, továbbá nemzetközi szervezetekben referensi, nemzetközi ügyintézői, szervezői és kapcsolattartói feladatokat hatékonyan ellátni.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferens
a) tudása
– Ismeri a magyar biztonság- és védelempolitikát meghatározó alapvető nemzetközi politikai, gazdasági, társadalmi és katonai folyamatokat, tényezőket, trendeket, valamint az ezek értelmezéséhez szükséges főbb elméleti iskolákat.
– Ismeri a 20. és a 21. század nemzetközi konfliktusainak napjaink biztonságpolitikájára gyakorolt általános hatásait, az aktuális nemzetközi konfliktusokat és azok geostratégiai kontextusát.
– Ismeri az európai és nem európai országok és régiók jellemzőit, aktuális helyzetét, a változások nemzetközi dinamikáját, rendelkezik interkulturális, nyelvi ismeretekkel.
– Érti a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén alkalmazott összefüggéseket és alkalmazni tudja a fontosabb fogalmakat.
– Ismeri a nemzetközi jog rendszerét és alapfogalmait.
– Részleteiben ismeri a magyar biztonság- és védelempolitikai intézményrendszer felépítését, szervezeteit, szabályozását és működését, valamint olyan, Magyarország számára releváns nemzetközi biztonsági szervezetek, mint az ENSZ, a NATO, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (a továbbiakban: EBESZ) és az Európai Unió felépítését és működését.
– Részleteiben ismeri a magyar és a nemzetközi biztonság- és védelempolitika szempontjából releváns stratégiákat.
– Ismeri a kül-, biztonság- és védelempolitika általános döntéshozatali rendjét és végrehajtásának eszközrendszerét.
– Átfogóan ismeri a magyar biztonság- és védelempolitika kialakításához szükséges elemző módszereket, rendszereket, a stratégiai elemzés-értékelés módszertanát.
– Részleteiben ismeri a magyar honvédelmi intézményrendszer szervezeteiben használt ügyirattípusokat, az ügyvitel és az iratkezelés menetét és gyakorlatát.
– Alapvetően ismeri a széles értelemben vett biztonság- és védelempolitika katonai és nem katonai területeit, a civil és katonai kapcsolatok legfontosabb jellemzőit és összefüggéseit.
– Alapjaiban ismeri a nemzetközi tárgyalások, a hivatalos kommunikáció, a közösségi média nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepét és a protokoll jellemzőit.
– Általában ismeri a hazai közszolgálati − honvédelmi, védelmi igazgatási és katonai − életpályák jellemzőit, a közszolgálatra vonatkozó jogszabályokat és a nemzetközi szervezetekben való alkalmazás feltételeit.
– Alap szinten ismeri a nemzetközi kapcsolatok, biztonsági tanulmányok, a NATO és az Európai Unió szaknyelvét.
b) képességei
– Képes a biztonság- és védelempolitikával összefüggő nemzetközi tagságokból, szervezeti és partnerkapcsolatokból fakadó kötelességek, feladatok, folyamatok értelmezésére és elvégzésére.
– Képes a biztonság- és védelempolitikához kapcsolódó kormányzati, ágazati és szervezeti szintű stratégiák értelmezésére és végrehajtói szintű érvényesítésére.
– Képes a biztonság- és védelempolitikával összefüggő honvédelmi, közigazgatási feladatok ellátására.
– Képes hatékony nemzetközi és hazai kommunikációra, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására.
– Képes a biztonság- és védelempolitikát megvalósító, valamint az ebben közreműködő állami és nem állami szerveknél és nemzetközi szervezeteknél szakreferensi feladatellátásra.
– Képes a feldolgozott információk alapján reális értékítéletre, a döntéshozatali eljárásban való aktív részvételre és önálló szakmai javaslat megfogalmazására.
– Képes hivatalos levél, tárgyalási tematika, háttéranyag, feljegyzés, szakpolitikai elemzés, koncepcionális javaslat, úti jelentés, prezentáció, mandátum és helyzetjelentés készítésére, ismeri ezek elkészítésének módszertanát.
c) attitűdje
– Alkalmas munkakörének megfelelő egyéni munkavégzésre és csoportmunkára.
– Kritikai gondolkodásmóddal rendelkezik, mások véleményét tiszteletben tartja, álláspontját hitelesen képviseli, ugyanakkor munkáltatójához lojális.
– Elkötelezett és lojális a közszolgálat iránt, képes felelősségteljes munkavégzésére és magatartásra.
– Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, és a különféle önfejlesztő módszerekre.
– Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a szakmai és emberi szolidaritás.
– Elkötelezett Magyarország és a honvédelem érdekei, továbbá a társadalmi szolidaritás és az esélyegyenlőség, a demokratikus értékek, a jogállamiság, az európai és a szövetségi értékközösség eszméi mellett.
– Nyitott a nemzetközi, multikulturális közegben való munkavégzésre.
– Nemzetközi szervezetben való munkavégzés esetén elkötelezett az adott szervezett céljai és érdekei mellett.
– Fizikailag terhelhető, feladatvégrehajtásban rugalmas és könnyen alkalmazkodik a változó munkateherhez.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal, szakmai felkészültséggel és felelősséggel végzi munkáját, a hivatali utat betartja.
– Vezetői vagy koordinációs hatáskör esetén képes szervezni a hozzá tartozó munkatársak tevékenységét.
– A szervezeti struktúrában elfoglalt helyétől függően képes hatékony és konstruktív tevékenységre, a szakmai álláspontok és érdekek érvényesítésére az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
– Nemzetközi munkában képviselni tudja Magyarország vagy − alkalmazásától függően − az adott nemzetközi szervezet céljait és érdekeit.
8. Az alapképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
8.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, rendészettudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– hadtudomány 30–75 kredit,
– állam- és jogtudományok 5–25 kredit,
– politikatudomány 5–30 kredit,
– nemzetközi és fejlődéstanulmányok 5–30 kredit,
– gazdaságtudomány 5–15 kredit,
– történettudomány 5–14 kredit,
– pszichológia 2–4 kredit,
– műszaki tudományok 2–4 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez két élő idegen nyelvből − amelyből az egyik az angol nyelv − államilag elismert legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az abszolutórium megszerzésének feltétele legalább 200 óra szakmai gyakorlat elvégzése. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1. | Képzési terület | Képzési terület angol nyelvű megnevezése | Felsőoktatási terület | Felsőoktatási terület angol nyelvű megnevezése | Mesterképzési szak | Osztatlan szak | Mesterképzési szak, osztatlan szak angol nyelvű megnevezése | Szak- képzettség | Mesterképzésben szerezhető szakképzettség angol nyelvű megnevezése | EKKR és MKKR szint | |
| 2. | állam- tudományi | Political Science and Public Governance | állam- tudományi és közigazgatási | Science of Public Governance and Public Administration | állam- tudományi | Science in Public Governance | okleveles államtudományi mester | Master in Public Governance | 7 | ||
| 3. | közigazgatási | Public Administration | okleveles közigazgatási szakértő | Expert of Public Administration | 7 | ||||||
| 4. | kiberbiztonsági | Cyber Security | okleveles kiberbiztonsági szakértő | Cyber Security Expert | 7 | ||||||
| 5. | kormányzás és vezetés | Government and Leadership | kormányzás- és vezetés- tudományok mestere | Master of Studies in Government and Leadership | 7 | ||||||
| 6. | fejlesztéspolitikai program- menedzsment | Development Policy and Program Management | fejlesztés- politikai program- menedzsment szakértő | Development Policy and Program Management Expert | 7 | ||||||
| 7. | európai és nemzetközi igazgatás | European and International Administration | okleveles európai és nemzetközi igazgatás- szervező | European and International Administration Expert | 7 | ||||||
| 8. | rendészeti | Law Enforcement | rendészeti vezető | Law Enforcement Management | okleveles rendészeti vezető | Law Enforcement Manager | 7 | ||||
| 9. | biztonsági szervező | Security Manager | okleveles biztonsági szervező | Security Manager | 7 | ||||||
| 10. | kriminalisztika | Criminalistics | a) okleveles kriminalista, rendészeti szakirányon b) okleveles kriminalista, polgári szakirányon | a) Certified Criminalist in Law Enforcement Specialisation b) Certified Criminalist in Civilian Specialisation | 7 | ||||||
| 11. | katasztrófa- védelem | Disaster Management | okleveles katasztrófa- védelmi vezető | Certified Disaster Manager | 7 | ||||||
| 12. | nemzet- biztonsági | National Security | polgári nemzet- biztonsági | Civilian National Security Studies | okleveles polgári nemzet- biztonsági vezető szakértő | Senior Expert in Civilian National Security | 7 | ||||
| 13. | nemzet- biztonsági | National Security Studies | okleveles nemzet- biztonsági szakértő | National Security Expert | 7 | ||||||
| 14. | katonai | Military | katonai vezetői | Military Leadership | okleveles katonai vezető | Military Leader | 7 | ||||
| 15. | katonai üzemeltetés | Military Maintenance | okleveles katonai üzemeltető | Military Maintenance (Technical) Manager | 7 | ||||||
| 16. | katonai műveleti logisztika | Logistics of Military Operations | okleveles összhaderőnemi logisztikai vezető | Joint Logistics Leader | 7 | ||||||
| 17. | nemzetközi és európai közszolgálati | International and European Public Service | nemzetközi közszolgálati kapcsolatok | International Public Service Studies | a) okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő, nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirányon b) okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő, biztonsági tanulmányok szakirányon c) okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő, rendészeti tanulmányok szakirányon d) okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő, Európa- tanulmányok szakirányon | a) Expert in International Public Service Studies, Specialised in International Public Administration Studies b) Expert in International Public Service Studies, Specialised in Security Studies c) Expert in International Public Service Studies, Specialised in Law Enforcement Studies d) Expert in International Public Service Studies, Specialised in European Studies | 7 | ||||
| 18. | International Public Service | International Public Service Relations | nemzetközi közszolgálati szakértő | Expert in International Public Service | 7 | ||||||
| 19. | nemzetközi biztonság- és védelem- politikai | International Security and Defence Policy | okleveles nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő | Expert in International Security and Defence Policy | 7 | ||||||
| 20. | nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia | International Water Governance and Diplomacy | okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser | International Water Governance Manager | 7 |
1. A mesterképzési szak megnevezése: államtudományi (Science of Public Governance)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master, rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles államtudományi mester
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master in Public Governance
Az oklevél doktori cím (dr. rer. pol.) használatára jogosít.
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület államtudományi, államtudományi és közigazgatási
4. A képzési idő félévekben: 10 félév
5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 30 kredit
6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja az állam feladatával, szervezetével és működésével kapcsolatos tudást komplexen, az állami humántőkét rendszerszemlélettel kezelni tudó, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatot ellátni képes,
– a közpolitikai stratégiai tervezést és hatáselemzést átfogó ágazati, szakpolitikai költségvetési-gazdasági szemlélettel kezelő,
– a kormányzati modelleket, technikákat, az alapvető közjogi, magánjogi és közigazgatási jogi kereteket ismerő,
– az államszervezet, az államigazgatás hatékony változásmenedzsmentjére képes,
– az állami tevékenységet összehasonlító módszerrel és nemzetközi modellek szerint is szervezni tudó,
– az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi és politikai, gazdasági, technológiai és emberi tényezők átfogó ismeretének és megismerésének képességével rendelkező szakemberek felkészítése a közszolgálati életpályára.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. Az okleveles államtudományi mester
a) tudása
– Behatóan ismeri a magyar állam szervezetrendszerét, működését, a magyar állam történeti alakulását, a magyar és egyetemes állam-, jog- és közigazgatás-történet meghatározó korszakait, valamint jelenkori működését és főbb tendenciáit, az állammal kapcsolatban az évezredek folyamán kialakított átfogó elméleteket, a magyar állam működésére ható regionális és globális hatásokat.
– Behatóan ismeri a magyar állam szervezetét, közigazgatási rendszerét és magánjogi vonatkozásait, érti annak működését, szervezési elveit.
– Megfelelő áttekintéssel rendelkezik az állammal kapcsolatos komplex tudnivalók szintetizálására.
– Elmélyült ismeretekkel rendelkezik az állam gazdasági, politikai és társadalmi összefüggéseit, nemzetközi és regionális mozgásterét illetően.
– Átlátja a magyar állam komplex szervezetrendszerének tagozódását.
– Tájékozott az államban érvényesülő fontos mechanizmusokat illetően.
– Tisztában van az államot érő behatásokkal és az állam hatékony működésével szemben támasztott követelményekkel.
– Összefüggéseiben is képes értelmezni az államra ható folyamatokat.
– Birtokában van az állam magas szintű feladatait ellátni képes tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői ismereteknek.
– Rendszerszinten ismeri az állam feladataival, szervezetével és működésével kapcsolatos legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
b) képességei
– Képes arra, hogy a kellő szakmai elhivatottság birtokában és a közszolgálati életpályán elvárt szakmai és emberi standardok szerint szolgálja a közjót és a köz érdekét.
– Szakmai felkészültsége alapján rendszerszinten képes tervezési, stratégiai, elemzési és vezetési feladatokat ellátni.
– Képes a kormányzati modellek és technikák szakszerű és komplex megközelítésére.
– A közpolitikai stratégiai tervezést és hatáselemzést szakszerűen és rutinszerű módon képes segíteni.
– Képes tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatokkal összefüggő folyamatokban és döntésekben részt venni.
– Képes a különböző problémák interdiszciplináris kezelésére és az államtudományi felfogást jellemző szintézis megteremtésére.
c) attitűdje
– Átfogó társadalomtudományi, jogtudományi, gazdaságtudományi és politikatudományi gondolkodás- és szemléletmódot képvisel.
– Nyitott, fogékony és érdeklődő a XXI. század államára ható komplex globális és regionális hatások társadalmi, politikai és gazdasági szempontú elemzése és kezelése iránt.
– Törekszik a megszerzett átfogó ismeretek rendszerszintű alkalmazására.
– Kritikus a századunkat alakító folyamatokkal szemben.
– Hitelesen képviseli az állam működtetéséhez szükséges és az egész államrezonra ható, valamint a közérdeket kifejező szemléletmódot.
– Fontosnak tartja, hogy a köz szolgálata érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtson.
– Megfelelő problémafelismerő és -kezelő képességekkel bír.
– Hatékonyan képviseli az európai demokratikus jogállamisággal konform nemzeti értékeket.
– Támogatja a hatékony közpolitikai stratégiai tervezést.
– Szem előtt tartja a mindenkori közjót és közérdeket. Együttműködik másokkal a problémamegoldásban.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a közhatalmi tevékenységgel járó munka következményei iránt.
– Felelősséget vállal az általa végzett munkáért.
– A megfelelő irányítás mellett képes átfogó és komplex feladatok önálló végzésére.
– Önellenőrzésre képes.
– Javaslatokat tesz.
– Mások munkáját értékeli.
– Támogatja a szervezeti egység beosztottjait a munkájukban.
– Felügyeli a folyamatokat, megfelelő kontrollt gyakorol a beosztottak tevékenysége felett.
– Jelentős mértékű önállósággal végzi az átfogó és speciális közigazgatási kérdések, feladatok végig gondolását és a megfelelő források alapján történő kidolgozását.
– Kialakított szakmai véleményét, álláspontját előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
– Önállóan tervezi meg és végzi a közigazgatási ügykörben felmerülő specifikus tevékenységeket.
– Új, komplex ismereteket igénylő helyzetekben is felelősséget vállal a döntések környezeti, társadalmi és államigazgatási hatásaiért.
– Bekapcsolódik az állammal, illetve a közigazgatással kapcsolatos kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportokban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja az állammal és a közigazgatással, valamint a szakspecifikus ágazati igazgatási területekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban az államtudományi módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
8. A mesterképzés jellemzői
8.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közigazgatástudomány 70–90 kredit,
– jogtudomány 75–95 kredit,
– gazdálkodástudomány 30–50 kredit,
– társadalomtudomány 30–50 kredit.
8.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol, német vagy francia nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
8.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A hallgató számára közszolgálati szakmai gyakorlat teljesítése a szak tantervében kritériumkövetelményként előírható.
1. A mesterképzési szak megnevezése: közigazgatási (Public Administration)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master, rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles közigazgatási szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert of Public Administration
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, államtudományi és közigazgatási
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az igazgatásszervező és a közigazgatás-szervező alapképzési szak, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti igazgatásszervező főiskolai szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a közigazgatási, rendészeti és katonai, továbbá az államtudományi képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan, a közszolgálat iránt elkötelezett közigazgatási szakemberek képzése, akik elmélyült közigazgatás- tudományi ismeretek birtokában, alapos közjogi tudással és speciális magánjogi ismeretekkel felvértezve, az állam, a gazdaság és a társadalom működésének megértése mellett, a közmenedzsment különböző területein jártasságot szerezve, a közigazgatási kommunikáció szervezésének, valamint a közigazgatás nemzetközi dimenziói elméletének, változásainak és működési gyakorlatának ismeretében képesek komplex közigazgatási feladatok ellátására, szervezeti és működési problémák felismerésére és hatékony kezelésére, szakirányú területeken speciális feladatellátására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles közigazgatási szakértő
a) tudása
– Ismeri a közpolitikai fejlesztések hazai és nemzetközi modelljeit és megoldásait.
– Ismeri a közpolitikai döntési folyamatokat, a jogalkotás rendjét, továbbá a nemzetközi jog főbb szabályait, az Európai Unió és a magyar közpolitika és közjog kapcsolatát.
– Tudása kiterjed a kormányzati rendszerek ismeretére, valamint a kormányzati eszközrendszerre és a hatékony közigazgatás-fejlesztés stratégiai eszköztárára.
– Ismeri a közszolgálat ágazati rendszereinek működési és szabályozási alapvonásait, a gazdaságirányítás és a közigazgatás kapcsolatrendszerét, illetve a költségvetési jogot és az államháztartás működésének részleteit.
– Tudása kiterjed a közigazgatásban alkalmazott infokommunikációs rendszerek és adatbázisok felépítésének és működésének ismeretére, a közigazgatás feletti kontrollrendszerekre, továbbá részleteiben ismeri a közigazgatási bíráskodás modelljeit és hazai működését.
– Ismeri a közigazgatási szervezetfejlesztés és szervezetirányítás eszközeit, a hatékony információ- és kommunikáció- menedzsmentet, valamint az emberi erőforrás-menedzsment eszközeit.
b) képességei
– Képes a stratégiai gondolkodásra, az állami és közigazgatási működés jelenségeinek elemzésére, a közigazgatási és kormányzati döntés-előkészítő és döntéshozó feladatok ellátására, döntési javaslatok kidolgozásához szükséges probléma- és megoldáselemzésre.
– Képes továbbá irányítói, vezetői, humánerőforrás szakértői és egyéb végrehajtói feladatkörök ellátására, modern szervezési és kommunikációs technikák alkalmazására, szervezeti folyamatok és rendszerek tervezésére, illetve konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazására.
– Képességei kiterjednek az informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására, a közszolgáltató szervezetek működési elveinek és rendszerének áttekintésére, elemzésére, a jogalkotási, jogalkalmazási, valamint igazgatási feladatok ellátására vagy annak megszervezésére, a közszolgálati személyzeti fejlesztési feladatok irányítására és végrehajtására, továbbá a költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak szervezésére és ellenőrzésére.
– Képes nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére, az Európai Unió szerveinél igazgatási feladatok ellátására.
– Képes kiemelkedő szervezői, koordinációs feladatok végrehajtására, konfliktuselemzésre és konfliktuskezelésre.
– Képes önálló munkavégzésre és nagyfokú információfeldolgozásra, problémaelemzésre és problémamegoldásra.
c) attitűdje
– Attitűdjét a társadalmi környezettel és igényekkel szembeni érzékenység jellemzi, továbbá elkötelezett és igényes a minőségi munka iránt.
– Igénye van az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre. Igényli a folyamatos szakmai továbbképzéseket.
– Alkalmas az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre és kellő gyakorlat után a vezetői feladatok ellátására.
– Elkötelezett az egyenlő bánásmód iránt és empátiával viseltetik az egyes ügyfelek irányában.
– Segítőkészség jellemzi és elkötelezett az esélyegyenlőség biztosítása iránt az állampolgárok jogérvényesítése során.
– Munkája során nyitott gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, jó logikai készség, valamint jó kommunikációs és együttműködési attitűd, vezetői kommunikációs készség jellemzi.
– Munkáját intuícióval és módszeresen gyakorolja.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelősséget érez a közhatalmi tevékenységgel járó munka és a beosztottak által végzett feladatok minősége és következményei iránt.
– Felelősséget vállal az általa végzett vezetői munkáért. Megfelelő irányítást lát el. Döntéseket kezdeményez.
– Támogatja a szervezeti egység beosztottjait a munkájukban.
– Felügyeli a folyamatokat, megfelelő kontrollt gyakorol a beosztottak tevékenysége felett.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– közigazgatástudomány 10–50 kredit,
– jogtudomány 20–40 kredit,
– gazdálkodástudomány 20–40 kredit,
– társadalomtudomány 20–40 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, ukrán vagy szerb nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A hallgató számára közszolgálati szakmai gyakorlat teljesítése a szak tantervében kritériumkövetelményként előírható.
9.4. A 4.2. és 4.3 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– társadalomtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),
– állam- és jogtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),
– általános (köz)igazgatási ismeretek (maximum 10 kredit),
– közpolitikai ismeretek (maximum 10 kredit),
– szakigazgatási ismeretek (maximum 10 kredit),
– pénzügyi-, közgazdasági- és államháztartási ismeretek (maximum 10 kredit),
– közszolgálati és munkajogi ismeretek (maximum 10 kredit),
– menedzsment ismeretek (maximum 10 kredit),
– nemzetközi és európai uniós ismeretek (maximum 10 kredit),
– kommunikációs ismeretek (maximum 10 kredit),
– informatikai alapismeretek (maximum 10 kredit),
– vezetési ismeretek (maximum 10 kredit).
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzék a jelentkező. A mesterképzésbe való belépéshez szükséges kreditekből 15 kredit munkatapasztalat alapján is beszámítható. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kiberbiztonsági (Cyber Security)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles kiberbiztonsági szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cyber Security Expert
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, államtudományi és közigazgatási
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: -
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az államtudományi osztatlan mesterképzési szak, a bűnügyi igazgatási, a gazdaságinformatikus, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a katasztrófavédelem, a katonai gazdálkodási, a katonai logisztika, a katonai üzemeltetés, a katonai vezetői, a közigazgatás- szervező, a mérnök informatikus, a nemzetbiztonsági, a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, a biztonság- és védelempolitikai, a nemzetközi igazgatási, a polgári nemzetbiztonsági, a programtervező informatikus és a rendészeti igazgatási alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek felkészítése, akik a közigazgatás, a védelmi igazgatás, a külügyi igazgatás területeihez tartozó szervezeteknél vezetői és szakértői munkakörökben képesek a kiberbiztonsági feladatok tervezését, szervezését és irányítását eredményesen végrehajtani. A mesterképzés azokra a kiberbiztonsági kérdésekre, aktuális és jövőbeli kihívásokra fókuszál, amelyekkel az állami és a magánszférának, illetve a társadalomnak egyaránt szembe kell néznie. A hallgatók széles körű ismereteket szereznek a kiberbiztonság elméleti és gyakorlati oldaláról, biztonsági, környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusairól. A differenciált szakmai tananyag elsajátítása során (nemzetközi kapcsolatok a kiberbiztonságban, közszolgálati kiberbiztonság-menedzsment, létfontosságú elektronikus információs rendszerek védelme) alkalmassá válnak szakterületüknek megfelelően kutatási, fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, védelmi problémakörök tudományos igényű elemzésére és következtetések kialakítására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles kiberbiztonsági szakértő
a) tudása
– Ismeri azokat a fontosabb előírásokat a szabályozásokból, amelyek a mindennapi munkáját befolyásolják.
– Ismeri a nemzetközi jog alkalmazhatóságát a kibertérben.
– Átlátja, hogy milyen védelmi megoldások vannak a kibertámadás ellen.
– Ismeri a kibertámadás esetén alkalmazandó eljárásokat.
– Ismeri a létfontosságú rendszerelemek fogalmát.
– Átlátja a munkáltatók által meghatározott belső szabályzatok megalkotásának szükségességét az információs rendszerekben tárolt adatok sértetlensége és a rendelkezésre állás tekintetében.
– Tisztában van a nyomozóhatóság feladataival az egyes állami szervezetek, vállalatok és intézményeket érő támadások esetén.
– Átlátja a kibertérrel kapcsolatos diplomáciai, illetve politikai információmegosztás folyamatát, valamint az esetleges válaszlépéseket.
– Tisztában van az információmegosztás folyamatával bűncselekmény felmerülése esetén.
– Ismeri a fedett környezetből történő információgyűjtés eljárásait.
– Tisztában van az emberi tényező szerepével a kibertámadások kivitelezése során.
– Ismeri a kártékony kódok fogalmát és hatásmechanizmusát.
– Tisztában van az állami kibervédelmi rendszerrel.
– Megérti a szervezeti feladatokat a kibervédelemben.
b) képességei
– Képes értelmezni a jogszabályokból eredő követelményeket.
– Képes megszerezni a szervezet vezetőinek támogatását a jogszabályi megfelelőség kiépítéséhez.
– Képes átlátni a kibertér speciális jogállását.
– Képes a szükséges mértékben alkalmazni a kibertérre vonatkozó nemzetközi jogot kibertámadások esetén.
– Képes olyan védelmi intézkedések meghozatalára, amelyek segítik a humán fenyegetettségből eredő kockázatok csökkentését.
– Képes olyan technológiai védelmi intézkedések meghozatalára, amelyek a cyber kill chain egyes elemeihez kapcsolódnak.
– Képes felmérni a belső munkavállalók jelentette kiberbiztonsági kockázatokat.
– Képes olyan szabályzatok alkotására, amelyek a belső munkavállalók jelentette fenyegetések kezelésére vonatkoznak.
– Képes együttműködni a nyomozóhatósággal a kiberbiztonsági eseményeket érintő nyomozások során.
– Képes a szervezeténél keletkezett információkat oly módon megosztani külső szereplővel, hogy az ne sértse saját szervezetének érdekét, de hatékonyan tudja támogatni a külső felet.
– Képes a keletkezett információk megosztásának szükségességével kapcsolatban komplex következtetések levonására.
– Képes átlátni a kibertér aktuális fenyegetéseit.
– Képes támogatni szervezetét a kibervédelmi képességek kialakításában.
– Képes megfelelően támogatni szervezetét és a külső feleket egy kibertámadás kezelésében.
c) attitűdje
– Munkája során figyelembe veszi és alkalmazza a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogszabályokat.
– Megérti és elfogadja a nemzetközi kiberjog komplexitását, ennek köszönhetően a munkája során törekszik ennek a komplexitásnak a kezelésére.
– A maga komplexitásában tervezi meg az információbiztonsági irányítási rendszert.
– Hatékony lépéseket tesz a kibertámadások megelőzése érdekében, így csökkentve a szervezete kitettségét.
– Kiemelt kockázatként kezeli a belső munkavállalókat, és ennek megfelelően tervezi meg az információbiztonsági folyamatokat.
– Szükség esetén támogatja a külső feleket a szervezeténél keletkezett információk megosztásával.
– Partner abban, hogy se a szervezete, se ő maga ne váljon kibertámadás áldozatává.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatosan törekszik a kiberbiztonság sajátosságainak megfelelő, korszerű ismeretek hazai és nemzetközi szinten történő gyakorlati alkalmazására.
– Önállóan dolgozza fel az új és összetett információkat, problémákat, illetve jelenségeket rendszerszerű és kritikus módon.
– Kezdeményező módon lép fel az alternatív, eredeti megoldások kidolgozásában, bemutatásában és a bonyolult, nem tipikus helyzetekben történő adekvát döntések meghozatalában.
– Vállalja a szakterület, a szakmai praxis módszertanának fejlesztéséhez szükséges elméleti, tudományos kutatási és gyakorlati információk beszerzésének, értékelésének és hasznosításának végrehajtását.
– Felelősséget vállal a kiberbiztonság összefüggő ismeretének és a meghatározó jogi, szabályozási és gazdasági összefüggések ismeretének alapján a szakmai javaslatok kidolgozásában.
– Értékkötelezett módon vesz részt a kibertér komplexitásának és kölcsönhatásainak ismerete által a különböző hivatásrendek feladatainak szervezésében.
– Önállóan és pontosan vesz részt a kiberbiztonsági fenyegetések technológiai, politikai és adminisztratív megoldásában.
– Vállalja a kiberbiztonsági fenyegetések kezelésének felelősségét.
– Kezdeményezőként dolgozik a technikai és operatív teendők stratégiai célokká való konvertálásában.
– Gyakorlatába beépíti és alkalmazza az e szakterületen folyó kutatások eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
– államtudományi, jogi és közigazgatás-szervezési ismeretek (jogi és közigazgatási ismeretek, a magyar közigazgatás szervezeteinek és szakigazgatási rendszereinek működése, közmenedzsment, elektronikus közszolgáltatások, kiberbiztonsági szabályozások és szabványok, adatvédelem, adatbiztonság) 10–15 kredit,
– információbiztonsági és biztonságszervezési ismeretek (kockázatértékelés, kockázatmenedzsment, Irányítási rendszerek, kiberbiztonsági stratégia és vezetés, információs rendszerek és hálózatok biztonsága, biztonságtechnika, incidensmenedzsment) 25–30 kredit,
– nemzetközi tanulmányok és biztonságpolitikai ismeretek (biztonságpolitika, kiberdiplomácia, a kibertér aktorai) 10–15 kredit,
– rendészeti szakismeretek (kiberbűnözés, hírszerzés a kibertérben, digitális nyomrögzítés) 10–15 kredit,
– alkalmazott infokommunikációs szakismeretek (adatbányászat, biztonsági technológiák alkalmazása, kriptográfia a közszolgálatban, biztonsági tesztelés) 10–15 kredit,
– katonai és védelmi szakismeretek (kiberhadviselés, létfontosságú rendszerek védelme) 10–15 kredit,
– vezetési és kommunikációs szakismeretek (vezetéselmélet, válságmenedzsment és kommunikáció, a kiberbiztonság pszichológiai aspektusai, a kiberbiztonság humán tényezői) 10–15 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél vagy legalább STANAG 6001. szerinti, 2.2.2.2. szintű államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény, amelynek időtartama – egybefüggően – legalább 10 hét, amelyet kifejezetten kiberbiztonsággal foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– informatikai ismeretek (30 kredit): a szoftvertechnológia, a rendszertechnika és az adatbázisok és információs rendszerek ismeretkörei, kriptográfia alkalmazása, számítógépek architektúrája és számítógépes hálózatok témakörei;
– államtudományi és társadalomtudományi ismeretek (30 kredit): közigazgatási jog, alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási büntetőjog, közigazgatási rendtartás, alkotmány- és jogtörténet, európai közjog, nemzetközi jog, államtan, közgazdaságtan, szociológia, politológia, pszichológia, vezetés- és szervezéselmélet.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kormányzás és vezetés (Government and Leadership)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master, rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: kormányzás- és vezetéstudományok mestere
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Master of Studies in Government and Leadership
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, államtudományi és közigazgatási
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az államtudományi, jogi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi képzési területen, illetve az ezekhez besorolható, de már megszűnt vagy átalakult szakokon, illetve képzési ágakban szerzett felsőfokú végzettség.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
8. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja
– az államkormányzással kapcsolatos tudást komplexen, az állami erőforrásokat rendszerszemlélettel kezelni tudó, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési és vezetői feladatot ellátni képes,
– az állami feladatokat nemzetközi és regionális összefüggésekben is értelmezni tudó,
– a közpolitikai stratégiai tervezést és hatáselemzést átfogó ágazati, szakpolitikai költségvetési-gazdasági szemlélettel kezelő,
– a kormányzati modelleket, technikákat, az alapvető közjogi és közigazgatási jogi kereteket ismerő,
– az államszervezet, az államigazgatás hatékony változásmenedzsmentjére képes,
– az állami tevékenységet összehasonlító módszerrel és nemzetközi modellek szerint is szervezni tudó,
– az állami működést meghatározó és befolyásoló társadalmi és politikai, gazdasági és emberi tényezők átfogó ismeretének és megismerésének képességével rendelkező szakemberek felkészítése kormányzati és a közszférában ellátandó vezetői szakfeladatokra.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A kormányzás- és vezetéstudományok mesterének
a) tudása
– Ismeri a magyar nemzetstratégia alapkérdéseit.
– Ismeri Európa, az európai régiók és a nemzetközi politika stratégiai kérdéseit.
– Átlátja a nemzetközi gazdasági és külgazdasági kapcsolatok alapvető folyamatait.
– Átlátja az állam intézményrendszerét, alkotmányjogi, közjogi kereteit, az Alaptörvény értékrendszerét.
– Ismeri a kormányzás hatékonyságának feltételeit, modelljeit, gyakorlati kérdéseit.
– Ismeri a kormányzati stratégiai tervezés és a fejlesztéspolitikák tapasztalatait.
– Ismeri az állami versenyképesség jó gyakorlatait.
– Ismeri a kormányzati, gazdaságpolitikai és innovációs folyamatok nemzetközi tapasztalatait.
– Ismeri a kormányzás hatékonyságának feltételeit, modelljeit, gyakorlati kérdéseit.
– Átlátja az ágazati szakpolitikák tervezésének és érvényesítésének komplexitását.
– Rendelkezik a kormányzati és közigazgatási feladatok közgazdasági és közpénzügyi megalapozásához szükséges tudással.
– Ismeri a szervezeti hatékonyság és teljesítmény fejlesztésének és mérésének hazai és nemzetközi tapasztalatait.
– Ismeri a közszolgáltatás-szervezés, a közfeladat-ellátás stratégiai-szervezési kérdéseit.
– Rendelkezik a vezetői személyiségfejlesztéshez, az etikus és hatékony vezetéshez szükséges tudással.
– Ismeri a releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat, tudományos kutatómunkához szükséges módszertani ismeretekkel rendelkezik.
b) képességei
Az alábbiak jellemzik:
– nemzetstratégiai szintű gondolkodás,
– képesség mások inspirálására és motiválására,
– lojalitás és felelősségérzet,
– rendszerszintű szemlélet, komplex gondolkodás,
– stratégiai tervezés és elemzés, absztrakciós képesség,
– határozottság, döntésképesség, hatékony érvelés,
– átfogó megközelítés, komplex problémakezelés,
– intézkedések előzetes és utólagos komplex hatáselemzése,
– hatékony változásmenedzsment, innováció és kreativitás,
– csoportmunka, hatékony együttműködés,
– meggyőzőképesség, hatékony kommunikáció, kiváló íráskészség,
– az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvén szakmai tárgyalóképesség,
– információs rendszerek alkalmazása,
– munkabírás, monotóniatűrés.
c) attitűdje
Az alábbiak jellemzik:
– szilárd erkölcsi alapok, integritás, tisztesség,
– nyitott és kritikus gondolkodás,
– eredménycentrikus szemlélet,
– optimizmus, pozitív beállítottság, ambíció és kíváncsiság,
– magas szintű érzelmi intelligencia,
– önbecsülés, önbizalom, magas szintű önismeret,
– önkontroll és önkritika,
– intuíció és módszeresség,
– empátia, érzékenység a társadalmi problémákkal szemben,
– közszolgálati elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
– igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját szolgálatnak tekinti, alázattal, az emberek iránti tisztelettel, őket szolgálva cselekszik.
– Tetteiért felelősséget vállal, beosztottjainak teljesítményéért is vállalja a felelősséget.
– Maga mellé tudja állítani munkatársait, őket új célokra inspirálni, értük és velük dolgozni vezetőként is.
– A feladatokat delegálni tudja, a felelősséget el tudja osztani, képes bizalmat adni és mások bizalmát elnyerni.
– A vezetői munkát folyamatos tanulásnak tekinti, saját hibáiból tanul, képes tanácsot kérni és másokat meghallgatni.
– Törekszik a példamutatásra.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– stratégiai tanulmányok: 5–15 kredit,
– gazdaságtan: 5–15 kredit,
– regionális tanulmányok: 5–15 kredit,
– állam és kormányzás: 5–15 kredit,
– közszolgálat menedzsmentje: 5–15 kredit,
– közpolitika: 5–15 kredit,
– kormányzástan: 5–15 kredit,
– hatékony állam: 5–15 kredit,
– vezetési tanulmányok: 5–15 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, legalább két középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy egy felsőfokú (C2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A hallgató számára közszolgálati szakmai gyakorlat teljesítése a szak tantervében kritériumkövetelményként előírható.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– társadalomtudományi ismeretek maximum 10 kredit,
– állam- és jogtudományi ismeretek maximum 10 kredit,
– általános (köz)igazgatási ismeretek,
– közpolitikai ismeretek maximum 10 kredit,
– szakigazgatási ismeretek maximum 10 kredit,
– pénzügyi-, közgazdasági- és államháztartási ismeretek maximum 10 kredit,
– közszolgálati és munkajogi ismeretek maximum 10 kredit,
– nemzetközi és európai uniós ismeretek maximum 10 kredit,
– kommunikációs ismeretek maximum 10 kredit,
– informatikai alapismeretek maximum 10 kredit,
– vezetési ismeretek maximum 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy legalább 50 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A mesterképzésbe való belépéshez szükséges kreditekből 25 kredit munkatapasztalat vagy nem formális tanulás eredménye alapján is beszámítható. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: fejlesztéspolitikai programmenedzsment (Development Policy and Program Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master, rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: fejlesztéspolitikai programmenedzsment szakértő
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Development Policy and Program Management Expert
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, államtudományi és közigazgatási
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az államtudományi, jogi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi képzési területen, illetve az ezekhez besorolható, de már megszűnt vagy átalakult szakokon, illetve képzési ágakban szerzett felsőfokú végzettség.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40% – 60%)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 5 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 8 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
8. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés közvetlen célja az Európai Unió közvetlen és közvetett forrásainak felhasználásához és nemzetközi projektek sikeres lebonyolításához szükséges emelt szintű – közvetlenül kapcsolódó szakpolitikai és program menedzsment – tudás átadása a fejlesztési programok, operatív programok és a konkrét beavatkozások –konstrukciók, fejlesztési projektek – előkészítését és lebonyolítását végző szakértői kör számára.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. A fejlesztéspolitikai szakértő
a) tudása
A képzésben részt vevők képessé válnak a nemzetközi, különösen a közvetlen európai uniós források, illetve a strukturális és beruházási alapok felhasználásával megvalósuló programok és projektek lebonyolítására: a közvetlen és kapcsolódó szabályozásának, kiemelten kötelező normáinak és összefüggéseinek értelmezésére, a programok és konkrét beavatkozások – konstrukció, projekt – előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok céljainak és tartalmi követelményeinek teljesítésére. A képzettek alkalmassá válnak a pénzeszközök használatával kapcsolatos stratégiai illetve operatív szintű döntések meghozatalának előkészítésére, a programok elindításához és működtetéséhez szükséges feltételek meghatározására, teljesülésük nyomon követésére is. Megfelelő háttérrel rendelkeznek a programok és projektek előre haladásának monitoringjához, a felmerülő problémák értékeléséhez, megoldási alternatívák feltérképezéséhez. A képzettek képesek tanácsot adni, állásfoglalást kidolgozni a források tervezésével, az intézkedések megvalósításával, finanszírozásával, szakmai felügyeletével, értékelésével és ellenőrzésével, valamint a kockázatok jelentőségével és kezelésével kapcsolatos kérdésekben.
Tudásszerkezet:
– nemzetközi jogi és európai uniós szakpolitikai ismeretek: az Európai Unió intézményrendszere, működése és a közösségi jog; nemzetközi üzleti jog; kohéziós politika; európai uniós közvetlen források és programok, állami támogatások,
– közgazdasági és pénzügyi szakismeretek: a többéves költségvetési keret (Multiannual Financial Framework – MFF) és az Európai Unió éves költségvetése; komplex gazdasági és pénzügyi elemzés,
– program és projekt szakismeretek: projektmenedzsment; programvégrehajtás és pénzügyi menedzsment; projektfinanszírozás; program és projekt ellenőrzés; bevezetés az értékelemzésbe; közbeszerzés fejlesztési projektekben,
– vezetési és kommunikációs szakismeretek: nemzetközi marketing és kommunikáció; tárgyalástechnika; kockázatértékelés és kockázatmenedzsment; digitális alkalmazások és e-kohézió.
b) képességei
Az alábbiak jellemzik:
– a magyar nemzetstratégiai érdekek mentén képes az európai regionális stratégiák és politikák, valamint az Európai Unió célrendszerének megértésére és kezelésére,
– fegyelmezett normatív szemlélettel összehangolt ésszerű rugalmasság,
– rendszerszintű szemlélet, komplex gondolkodás,
– stratégiai tervezés és elemzés, absztrakciós képesség,
– határozottság, döntésképesség, hatékony érvelés,
– intézkedések előzetes és utólagos komplex hatáselemzése,
– hatékony változásmenedzsment, innováció és kreativitás,
– csoportmunka, hatékony együttműködés,
– meggyőzőképesség, hatékony kommunikáció, kiváló íráskészség,
– az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvén szakmai tárgyalóképesség,
– információs rendszerek alkalmazása,
– képesség mások inspirálására és motiválására,
– lojalitás és felelősségérzet,
– munkabírás, monotóniatűrés.
c) attitűdje
Az alábbiak jellemzik:
– szilárd erkölcsi alapok, integritás, tisztesség,
– nyitott és kritikus gondolkodás
– eredménycentrikus szemlélet,
– optimizmus, pozitív beállítottság, ambíció és kíváncsiság,
– magas szintű érzelmi intelligencia,
– önbecsülés, önbizalom, magas szintű önismeret,
– önkontroll és önkritika,
– intuíció és módszeresség,
– empátia, érzékenység a társadalmi problémákkal szemben,
– közszolgálati elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
– igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkáját szolgálatnak tekinti, alázattal, az emberek iránti tisztelettel, őket szolgálva cselekszik.
– Tetteiért felelősséget vállal, beosztottjainak teljesítményéért is vállalja a felelősséget.
– Maga mellé tudja állítani munkatársait, őket új célokra inspirálni, értük és velük dolgozni vezetőként is.
– A feladatokat delegálni tudja, a felelősséget el tudja osztani, képes bizalmat adni és mások bizalmát elnyerni.
– A vezetői munkát folyamatos tanulásnak tekinti, saját hibáiból tanul, képes tanácsot kérni és másokat meghallgatni.
– Törekszik a példamutatásra.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
– államtudomány, közigazgatástudomány 10–15 kredit,
– jogtudomány 10–15 kredit,
– gazdálkodástudomány 10–15 kredit,
– nemzetközi és fejlődéstudomány 5–10 kredit,
– politikatudomány 5–10 kredit,
– regionális tudományok 5 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, legalább két középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy egy felsőfokú (C2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– társadalomtudományi ismeretek maximum 10 kredit,
– állam- és jogtudományi ismeretek maximum 10 kredit,
– általános (köz)igazgatási ismeretek,
– közpolitikai ismeretek maximum 10 kredit,
– szakigazgatási ismeretek maximum 10 kredit,
– pénzügyi-, közgazdasági- és államháztartási ismeretek maximum 10 kredit,
– közszolgálati és munkajogi ismeretek maximum 10 kredit,
– nemzetközi és európai uniós ismeretek maximum 10 kredit,
– kommunikációs ismeretek maximum 10 kredit,
– informatikai alapismeretek maximum 10 kredit,
– vezetési ismeretek maximum 10 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy legalább 50 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A mesterképzésbe való belépéshez szükséges kreditekből 25 kredit munkatapasztalat vagy nem formális tanulás eredménye alapján is beszámítható. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése (Die Bezeichnung des Masterstudienganges): európai és nemzetközi igazgatás (Europäische und internationale Verwaltung) (European and International Administration)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése (Die Bestimmung des im Masterstudiengang zu erlangenden Abschlussgrades und der in der Urkunde aufgeführten Qualifikation):
– végzettségi szint: mester- (magister, master, rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező (Europäische und internationale Verwaltung)
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: European and International Administration Expert
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, államtudományi és közigazgatási
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok (Bei der Aufnahme des Masterstudiums als Vorstudium anerkannte Studiengänge):
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a jogi, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület igazgatási és rendészeti képzési ágának alapképzési szakjai, az államtudományi képzési terület államtudományi és közigazgatási, valamint rendészeti alapképzési szakjai, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak, továbbá a korábbi jogi és igazgatási képzési terület alapképzési szakjai. (Mit dem vollen Kreditwert berücksichtigt werden können: die Grundstudiengänge des Ausbildungsgebiets Rechtswissenschaft, des Verwaltungs- und Ordnungswesensausbildungszweigs des Ausbildungsgebiets Verwaltung-, Ordnungswesen-, und Militärwissenschaften, sowie die staatswissenschaftlichen und verwaltungswissenschaftlichen sowie ordnungswissenschaftlichen Grundstudiengänge des Ausbildungsgebiets Staatswissenschaft, der Grundstudiengang internationale Verwaltung, sowie die Grundstudiengänge des ehemaligen Ausbildungsgebiets Rechts- und Verwaltungswissenschaften.)
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a politológia, a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi kommunikáció, a nemzetközi tanulmányok alapképzési szakok, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület katonai képzési ágának szakjai, az államtudományi képzési terület katonai szakjai, valamint az emberi erőforrások alapképzési szak. (Beim Vorliegen der im Punkt 9.4. bestimmten Kreditpunkte können in erster Linie berücksichtigt werden: die Grundstudiengänge Politikwissenschaft, internationale Beziehungen, internationale Kommunikation, internationale Studien, die Studiengänge des Ausbildungszweigs Militärwissenschaften des Ausbildungsgebiets Verwaltung-, Ordnungs-, und Militärwissenschaften, die Militärstudiengänge des Ausbildungsgebiets Staatswissenschaften, sowie der Grundstudiengang Human Ressource Management.)
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. (Beim Vorliegen der im Punkt 9.4. bestimmten Kreditpunkte können in erster Linie berücksichtigt werden: diejenigen Grund- und Masterstudiengänge, bzw. Studiengänge gemäß des Gesetzes LXXX. aus dem Jahr 1993 über das Hochschulwesen, die die Kredittransferkommission der Hochschuleinrichtung nach Vergleich der zur Kreditvergabe dienenden Kenntnisse anerkennt.)
5. A képzési idő félévekben: 4 félév (Die Regelstudiendauer in Semestern: 4 Semester.)
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit (Anzahl der zum Erlangen des Masterabschlusses erforderlichen Kreditpunkte: 120 Kredit)
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70%) (Orientation des Studienganges: theoretisch)
– diplomamunka készítéshez rendelt kreditérték: 10 kredit (Kreditwert der Magisterarbeit: 10 kredit)
– szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit (minimaler Kreditwert der Wahlfächer: 10 Kredit)
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása (Die Einordnung der Qualifikation gemäß dem einheitlichen Klassifizierungssystem der Ausbildungsgebiete): 0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák (Ausbildungsziel des Masterstudiengangs und die fachlichen Kompetenzen)
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, különösen az európai uniós szervezetek, a hazai külügyi, illetve a magyar központi és helyi közigazgatás megfelelő feladatait ellátni. (Ziel des Studiengangs ist die Ausbildung von Experten, die mittels ihrer erlangten Kenntnisse fähig sind, die entsprechenden Aufgaben bei internationalen Organisationen, insbesondere in den Institutionen der Europäischen Union, dem nationalen Auswärtigen Dienst, bzw. der zentralen und lokalen Verwaltung zu erfüllen.)
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák (Die zu erlangenden fachlichen Kompetenzen)
8.1.1. Az okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező (Die Absolvent*innen haben folgende Kompetenzen)
a) tudása (Wissen)
– Részletes és alapos ismeretekkel rendelkezik az Európai Unióról, annak szerveiről, folyamatairól és eljárásairól, és a szupranacionális feladatok legfontosabb megközelítési módjairól. Ismeri és érti a fontosabb nemzetközi szervezetek felépítését és működését. (Die Absolvent*innen verfügen über detaillierte und tiefgreifende Kenntnisse der EU, ihre Organe, Abläufe und Verfahren und wichtige Herangehensweisen an supranationale Aufgabenstellungen. Sie kennen und verstehen die Organisation wichtiger internationaler Organisationen.)
– Ismeri a tagállamok szervezetét, kormányzatukat, közigazgatásukat és külügyi szolgálatukat. (Die Absolvent*innen kennen die Organisation der Mitgliedstaaten, ihrer Regierungen, Verwaltungen und ihres diplomatischen Dienstes.)
– Ismeri a regionális és helyi közigazgatás, illetve az önkormányzatok releváns elemeit és az együttműködésükben rejlő lehetőségeket. (Die Absolvent*innen kennen die relevanten Elemente der regionalen und lokalen Verwaltungen und Selbstverwaltungen und die Potentiale ihrer Zusammenarbeit.)
– Gyakorlati szempontból ismeri a szervezéselmélet feladatait és koncepcióit (bürokráciaelméletek, new public management, szervezeti gazdaságtan és klasztermenedzsment). Ismeri a politikai vezetés és az alárendelt közigazgatás közötti különbségeket, valamint az önigazgatás koncepcióit. (Die Absolvent*innen sind im Besitz von Kenntnissen über organisationstheoretische Ansätze und Konzepte (Bürokratietheorien, New Public Management, Institutionsökonomie und Clustermanagement) in praktischer Anschauung. Sie wissen um die Unterschiede zwischen politischer Führung und nachgeordneter Verwaltung sowie um Konzepte der Eigenverwaltung.)
– Ismeri a hatóságok multinacionális vállalatokkal való kapcsolattartásának jellegzetességeit, különösen a szabályozási jog, a versenyjog és a közbeszerzési jog területén. Tisztában van vele, hogy a multinacionális vállalatokkal való kapcsolattartás az igazgatási kötelezettségek ellátása során folyamatos feladatot jelent. Tudatában van, hogy a szabályok megsértése ezen a területen büntetőjogi következményekkel járhat. (Die Absolvent*innen kennen die Besonderheiten des Umgangs von Behörden mit Großkonzernen vor allem in den Bereichen des Regulierungsrechts, des Wettbewerbsrechts und des Vergaberechts. Sie wissen, dass sich die Kontakte mit großen Konzernen zur Erfüllung der administrativen Pflichten als Daueraufgabe stellen. Sie sind sich bewusst, dass Grenzüberschreitungen in diesem Bereich strafrechtliche Konsequenzen haben können.)
– Ismeri az európai nagyvállalatok magyarországi menedzsereinek fellépését. (Die Absolvent*innen kennen das Auftreten von Managern großer europäischer Konzerne in Ungarn.)
– Részletes jogösszehasonlító szempontú ismeretekkel rendelkezik az elektronikus kézbesítés, az ügyiratgondozás, a bizonyítás, a videokonferenciák szervezése, az elektronikus dokumentumok, az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás és cégeljárás szabályairól a különböző tagállamokban, az online vitarendezésről, a mesterséges intelligenciáról, az okos városokról, és készségszinten ismeri az információtechnológiai és elektronikus vezetési és jogszabálykereső rendszereket. (Die Absolvent*innen verfügen über einen detaillierten, rechtsvergleichenden Einblick in elektronische Zustellung, Aktenbearbeitung, Beweismittel; Einsatz von Videokonferenzen, elektronische Dokumente, online Mahnverfahren und Firmenregistrierung in verschiedenen Mitgliedstaaten, Online-Streitbeilegung, künstliche Intelligenz und kluge Städte, sowie als Handwerkszeug über informationstechnische und elektronische Leitungs- und Rechtsnormregistrierungssysteme.)
– Ismeri a protokoll lényegi viselkedési szabályait, különböző tárgyalási technikákat és stratégiákat. Szakmai gyakorlat során mélyítheti el ismereteit. (Die Absolvent*innen kennen die wesentlichen Verhaltensregeln des Protokolls, diverse Verhandlungstechniken und Verhandlungsstrategien. Sie können diese Kenntnisse in einem Praktikum vertiefen.)
– Ismeri a közigazgatás működését és kihívásait a többszintű nemzetközi rendszerben. Ismeri a nemzetközi szervezetek, a szupranacionális intézmények és államközi közigazgatási szervezetek feladatait és munkamódszereit, amelyek egyre inkább meghatározzák az európai polgárok jogi helyzetét és befolyásolják az állami tevékenységet. Részletesen és mélyrehatóan ismeri ezen folyamatok hatását a nemzeti és helyi közigazgatásra. (Die Absolvent*innen kennen die Funktionsweisen und Herausforderungen der öffentlichen Verwaltung im europäischen und internationalen Mehrebenensystem. Sie sind vertraut mit den Aufgaben und Arbeitsweisen der internationalen Organisationen, supranationalen Institutionen und transnationalen Verwaltungsverbünde, die zunehmend den rechtlichen Status der europäischen Bürger bestimmen und die Staatstätigkeit steuern. Die Studierenden kennen weitergehend und vertiefend die Auswirkungen dieser Entwicklungen auf nationale und subnationale Verwaltungen.)
– Tudatában van annak, hogy ezek a fejlemények nem csak a nemzeti jog- és közigazgatási rendszer átalakulásának, átalakításának és új orientációjának vertikális folyamataiban játszódnak le, hanem különböző helyzetekben horizontális koordinációs szükségletet is teremtenek. (Die Absolvent*innen sind sich bewusst, dass sich diese Entwicklungen nicht nur in vertikalen Prozessen der Überformung, Umgestaltung und Neuorientierung der nationalen Rechts- und Verwaltungssysteme abspielen, sondern auch horizontalen Koordinationsbedarf in unterschiedlichen Konstellationen hervorrufen.)
– Elmélyült, történetileg beágyazott betekintést nyert a kohéziós alap, az egyes alapok rendszerébe, feladataikba, nagyságrendjükbe és kiírási feltételeikbe. Ismeri az ilyen alapokból származó pénzeszközök felhasználásának legfontosabb lépéseit, valamint példákon keresztül az Európai Unió által támogatott egyéb aktuális programokat. Elsajátította a kiírásokban való közreműködés gyakorlatát. Tisztában van vele, hogy az alapokból folyósított támogatások kiírásának szabályai a közeljövőben változni fognak. (Die Absolvent*innen verfügen über einen vertiefenden, historisch informierten Einblick in das System der Kohäsionsfonds, in die einzelnen Fonds, ihre Aufgaben, Volumina und Ausschreibungskriterien. Sie kennen die wichtigsten Schritte bis zur Zuwendung von Geldern aus solchen Fonds und jeweils beispielhaft und aktuell aus anderen, von der EU geförderten Programmen. Sie üben die Beteiligung an einer Ausschreibung ein. Die Studierenden sind sich bewusst, dass die Regeln für Ausschreibungen aus Fonds sich in naher Zukunft ändern.)
– Elmélyült és tudományos, történeti és kulturális kontextusba helyezett, részletes ismeretekkel rendelkezik az európai közigazgatási együttműködés jogának felépítéséről és alapfogalmairól, annak megjelenési formáiról európai összehasonlításban, továbbá az uniós jog hatásáról a tagállamok közigazgatásának eljárásaira, szervezetére és tevékenységére, illetve ezzel ellenkező megközelítésben a tagállamok közigazgatásának és azok belső szervezetének hatásáról az európai szabályozásra, valamint a határon átívelő közigazgatási együttműködés formáiról és jogi problémáiról különböző közigazgatási eljárások esetén. (Die Absolvent*innen verfügen über ein vertieftes und in den weiteren wissenschaftlichen, historischen und kulturellen Kontext eingebettetes, detailliertes Wissen um die Strukturen und Grundbergriffe des europäischen Kooperationsverwaltungsrechts und seine Ausprägungen im europäischen Vergleich, die Auswirkungen des Unionsrechts auf Verfahren, Organisation und Vorgehensweisen der Verwaltungen der Mitgliedstaaten, den umgekehrten Blick von den Verwaltungen der Mitgliedstaaten und ihrer Organisation auf die europäischen Regelungen sowie die Formen und Rechtsprobleme der grenzüberschreitenden Verwaltungskooperation in den verschiedenen Formen der Verwaltungsverfahren.)
– Érti, hogy a közigazgatási eljárás a digitalizáció hatására változni fog, és annak változnia kell. Ismeri ennek a területnek a különböző részterületeit, például az elektronikus azonosítókat, aláírásokat és elektronikus bélyegzőket. Tisztában van azzal, hogy a közigazgatási eljárások például az e-ügyiratok használatával alapvetően strukturálisan változni fognak. Ismeri e folyamat jogi és technikai kockázatait. (Die Absolvent*innen verstehen, dass sich Verwaltungsverfahren und –gebaren durch den Einsatz von Digitalisierung verändern kann und muss. Sie wissen um verschiedene Themenkomplexe in diesem Feld, etwa zu „eID, Signaturen und elektronische Siegel“. Die Studierenden sind sich darüber im Klaren, dass und wie sich Verwaltungsverfahren durch z. B. e-Akte grundsätzlich und strukturell verändern. Sie kennen die rechtlichen und technischen Risiken dieser Entwicklung.)
– Tárgyalóképes ismeretekkel rendelkezik az Európai Unió egyik munkanyelvén. Ezen felül elmélyült ismeretekkel rendelkezik az Európai Unió egy másik munkanyelvén is. (Die Absolvent*innen haben verhandlungssichere Kenntnisse einer Arbeitssprache der Europäischen Union. Viele erhalten zudem vertiefte Kenntnisse in einer weiteren Arbeitssprache internationaler Beziehungen.)
b) képességei (Fähigkeiten)
– Képes nemzetközi szervezetek, mindenekelőtt az Európai Unió munkájában való részvételre. A nemzeti közigazgatásban előrelátóan és döntő módon képes alakítani a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatot. (Die Absolvent*innen erwerben umfassende Fähigkeiten zur Arbeit in internationalen Organisationen, allen voran der Europäischen Union. Sie sind fähig in nationalen Verwaltungen planend und entscheidend den Bezug zu den internationalen Organisationen herzustellen.)
– Képes a nemzeti közigazgatás nemzetközi, elsősorban európai vonatkozású feladataiban való részvételre. Képes komplex tényállásokat mind nemzeti, mind nemzetközi szempontból megközelíteni, és nagy jelentőségű döntéseket több nézőpontból tekintve előkészíteni. Képes az egyre inkább európai és nemzetközi meghatározottságú közigazgatás folyamatait elemezni és alakítani. (Die Absolvent*innen erwerben umfassende Fähigkeiten zur Mitarbeit in Aufgabenfeldern der nationalen Verwaltungen mit internationalen und vor allem europäischen Bezügen. Sie sind in der Lage, auch auf komplexe Angelegenheiten sowohl aus nationaler wie aus internationaler Perspektive zu schauen und Entscheidungen auch von größerer Tragweite aus diesen unterschiedlichen Perspektiven vorzubereiten. Die Studierenden sind befähigt, eine zunehmend europäisierte und internationalisierte Verwaltung zu analysieren und mitzugestalten.)
– Képes nemzetközi tárgyalásokat szervezni. (Die Absolvent*innen sind fähig, internationale Tagungen vorzubereiten und zu organisieren.
– Interkulturális és nyelvi ismereteinek köszönhetően képes nemzetközi tárgyalásokon aktívan és produktívan részt venni, és a neki szánt szerepet betölteni. (Die Absolvent*innen sind aufgrund ihres intellektuellen und sprachlichen Hintergrundes fähig, an internationalen Tagungen aktiv und produktiv teilzunehmen und dabei die ihnen zugedachte Rolle erfüllen einzunehmen.)
– Felkészült a nemzetközi kapcsolatok terén tevékenykedő szervezetekben és azok szervezeti egységeiben munkát végezni, azt szervezni és vezetni. Szakmai és nyelvi ismeretei révén képes ezeket a szervezeteket és azok szervezeti egységeit külföldön és más nemzetközi szervezeteknél képviselni. (Die Absolvent*innen sind geschult, die Arbeit in solchen Institutionen und (deren) Organisationseinheiten aufzunehmen, zu organisieren und zu leiten, die auf dem Gebiet der auswärtigen Beziehungen tätig sind. Sie können dank ihrer Sach- und Sprachkenntnisse solche Institutionen und Organisationseinheiten im Ausland und bei anderen Institutionen international vertreten.)
– Képes a hatósági eljárásról szóló ismeretei alapján mindazokat a munkaköröket ellátni, amelyekben hatósági eljárásokban való közreműködés szükséges. Képes konkrét eljárási utakat és lehetőségeket elemezni, értékelni, és szektorspecifikusan (például a környezetjog, a közbeszerzési jog, a szabályozott piacok joga) tipikus, akár komplex cselekvési terveket önállóan kidolgozni. (Die Absolvent*innen sind auf der Grundlage ihrer Kenntnis behördlicher Verfahren in der Lage, Berufe anzunehmen und auszuführen, die in der Durchführung behördlicher Verfahren mitwirken. Sie sind fähig, konkrete Verfahrenswege und -möglichkeiten zu analysieren und zu bewerten und sektorspezifisch (etwa im Umweltrecht, im Vergaberecht, im Regulierungsrecht) typische, auch komplexe Vorgehensweisen selbständig zu ergreifen.)
– Széleskörű készségeiből a közigazgatáshoz közeli területen működő a magánszektorhoz tartozó szervezetek és cégek is profitálhatnak: a készségei kiterjednek igazgatási (és jogi) problémák megoldására, nyelvi készségei révén képes ennek megfelelő nemzetközi vonatkozású pozíciókat betölteni és ott szervezési és vezetési feladatokat ellátni. (Verwaltungsnahe, private Einrichtungen und Firmen (etwa solche, die an Vergabeverfahren teilnehmen) können von den breit angelegten Fähigkeiten der Absolvent*innen profitieren: die Studierenden bringen ihre Fähigkeiten in der Lösung administrativ(rechtlich)er Probleme und ihre Fachsprachenkenntnisse ein und können entsprechend ausgerichtete Stellen mit internationalen Beziehungen füllen und daran gehen, dort Organisations- und Leitungsaufgaben zu verrichten.)
– Szakmailag és nyelvileg képes jogalkotási feladatokat ellátni, kormányzati intézmények munkatársaként vagy például parlamenti szakértőként európai és nemzeti jogalkotási és kodifikációs feladatokban részt venni, és ezen folyamatok összetettségének ismeretében azokhoz hozzájárulni. (Die Absolvent*innen sind fachlich und sprachlich fähig, sich als Mitarbeiter gubernativer Institutionen wie als Berater von Parlamenten in europäische und nationale Rechtsetzungs- und Kodifikationsprozesse einzubringen und in Kenntnis der Komplexität dieser Vorgänge Beiträge zu leisten.)
– Képes a tényállás és a jogi helyzet bonyolultságától függően önállóan vagy másokkal együttműködve hatósági eljárást ügyintézőként előkészíteni, lefolytatni és jogszerűen lezárni, elsősorban olyan közigazgatási eljárások esetén, amelyeknek Európa-jogi és nemzetközi közjogi vonatkozása van. (Die Absolvent*innen sind fähig, je nach Komplexität der Sach- und Rechtslage allein oder mit anderen ein behördliches Verfahren in einer Reihe von Sachbereichen vorzubereiten, durchzuführen und rechtskonform abzuschließen. Sie sind insbesondere fähig, solche Verwaltungsverfahren voranzubringen, die europa- und völkerrechtliche Bezüge aufweisen.)
– Képes kisebb szervezeti egységek vezetésére és a kellő gyakorlat megszerzése után további vezetői feladatok ellátására, mindez vonatkozik a humánerőforrás részlegekre és a humánerőforrás-gazdálkodásra is, elsősorban európai és nemzetközi szinten. (Die Absolvent*innen sind grundsätzlich fähig, kleinere Organisationseinheiten zu leiten und bei entsprechender praktischer Bewährung in weitere Führungsränge aufzusteigen. Dies gilt auch für das angesprochene Feld der Personalabteilungen und des Personalmanagements, insbesondere im europäischen und internationalen Rahmen.)
– Elektronikus és információtechnológiai vezetési- és kommunikációs rendszerekről szerzett ismeretei révén képes ezen rendszerek felelősségteljes használatára elsősorban európai és nemzetközi környezetben. (Die Absolvent*innen sind aufgrund ihrer Kenntnisse elektronischer und informationstechnologischer Leitungs- und Kommunikationssysteme fähig, solche Systeme verantwortungsbewusst vor allem im europäischen und internationalen Kontext zu nutzen und einzusetzen.)
– Képes európai és nemzetközi kapcsolatokat a protokoll előírásainak megfelelően ápolni, valamint speciális és elmélyült nyelvi, valamint szakmai ismeretei révén képes hagyományos és elektronikus levelezés és tárgyalások során ezen ismeretei alkalmazására. (Die Absolvent*innen vermögen im europäischen und internationalen Kontext Kontakte protokollgerecht zu pflegen sowie ihre spezialisierten und detaillierten sprachlichen und fachlichen Kenntnisse im Brief- und E–Mail-Verkehr und in entsprechenden Verhandlungen konzise einzusetzen.)
c) attitűdje (Attitüde)
– Nyitott új kapcsolatok kialakítására és meglévők ápolására, és az ehhez szükséges kommunikációs technikák elsajátítására. Tisztában van azokkal a magas elvárásokkal, amelyeket a nemzetközi, különösen a diplomáciai és konzuli kapcsolattartás megkövetel, és a gyakorlati oktatásnak köszönhetően biztos lehet abban, hogy képes lesz a magas elvárásoknak megfelelni. (Durch ihre Einstellung sind die Absolvent*innen offen für neue Kontakte, für die Pflege bestehender Kontakte und für das dazu angemessene Kommunikationsverhalten. Sie sind sich der erhöhten Anforderungen bewusst, die die Kommunikation in internationalem, vor allem diplomatischem und konsularischem Rahmen stellt und können aufgrund des praktischen Trainings zuversichtlich sein, diese erhöhten Anforderungen zu erfüllen.)
– Motivált arra, hogy minden helyzetben megfelelően viselkedjen és a környezete szociokulturális jellemzőit magáévá tegye és adott esetben alakítsa. (Die Absolvent*innen entwickeln eine erhöhte Motivation, sich angemessen in jeder Situation zu verhalten und die Sozialkultur in ihrer Umgebung zu verinnerlichen und jederzeit mit zu prägen.)
– A nemzetközi kapcsolatok sajátosságai és azok által a közreműködőkkel szemben támasztott magas követelmények iránti érzékenységet egész életére magáévá teszi. Ennek a tudatnak és a nemzetközi kapcsolatok jelentőségéről szerzett ismereteknek köszönhetően a felelősségvállalás magasabb szintűvé és magától értetődővé válik. (Das Gespür für die Besonderheit internationaler Beziehungen und ihrer erhöhten Anforderungen an die Mitwirkenden wird lebenslang erhalten. Aus diesem Gespür und dem Wissen um die Bedeutung internationaler Beziehungen erwächst ein erhöhtes, aber als selbstverständlich internalisiertes Verantwortungsbewusstsein.)
d) autonómiája és felelőssége (Autonomie und Verantwortung)
– Rendelkezik azzal a szakmai autonómiával, amely a demokratikus politikai elvárások figyelembevételével a közigazgatást önálló jogalkotó és végrehajtó hatalommá teszi. (Die Absolvent*innen verfügen über jene spezifische Selbständigkeit, die bei Beachtung der demokratischen politischen Vorgaben die Verwaltung zu einer eigenen rechtsetzenden und vollziehenden Gewalt macht.)
– Rendelkezik nyelvi és szakmai erőforrásokkal az általános és különös európai közigazgatási jog és a nemzetközi közigazgatási jog kérdéseinek önálló áttekintésére. (Die Absolvent*innen verfügen über das sprachliche und fachliche Potential zur selbständigen Durchdringung von Fragen des allgemeinen und des besonderen Europäischen Verwaltungsrechts und des Internationalen Verwaltungsrechts.)
– Rendelkezik megfelelő szakmai és nyelvi eszközökkel, európai és nemzetközi együttműködést kezdeményezni, európai és nemzetközi keretek között egyenrangú partnerként szakmai együttműködésben részt venni és az adott szinten önállóan dolgozni. (Die Absolvent*innen verfügen über die fachlichen und sprachlichen Mittel, im europäischen und internationalen Rahmen Fachkooperationen anzuregen, sich als gleichberechtigter Partner in bestehende Fachkooperationen einzubringen und autonom auf entsprechenden Arbeitsebenen zu agieren.)
– Messzemenő önállósággal rendelkezik az európai közigazgatási jog, annak rendszere, annak általános Európa-jogi beágyazottsága, nemzetközi és az adott nemzeti közigazgatási joggal való összefüggésének általános és speciális kérdéseinek megválaszolásában. (Die Absolvent*innen verfügen über weitest gehende Selbständigkeit in der Ausarbeitung allgemeiner und besonderer Fragestellungen des Europäischen Verwaltungsrechts, seines Systems, seiner Einbettung in das übrige Europarecht, seiner Bezüge zum internationalen wie zum jeweiligen nationalen Verwaltungsrecht.)
– Tisztában van cselekedetei etikai vonatkozásaival és azokat megfelelő módon implementálja. (Die Absolvent*innen sind sich der ethischen Implikationen ihres Handelns bewusst und berücksichtigen diese auf angemessene Weise.)
9. A mesterképzés jellemzői (Die Merkmale des Masterstudienganges)
9.1. Szakmai jellemzők (Fachliche Merkmale)
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: (Die Wissenschaftszweige und Fachgebiete, aus denen sich der Studiengang zusammensetzt):
– nemzetközi közjog és diplomácia 10–16 kredit,
(Völkerrecht und Diplomatie)
– európai politika- és közigazgatástudomány, e-kormányzat 8–16 kredit,
(Politik- und Verwaltungswissenschaften Europas, E–Governance)
– elsődleges Európa-jog és összehasonlító alkotmányjog 16–20 kredit,
(Europäisches Primärrecht und vergleichendes Verfassungsrecht)
– európai és nemzetközi közigazgatási jog 22–34 kredit,
(Europäisches und internationales Verwaltungsrecht)
– módszertan és alapvetés 8–16 kredit,
(Methodik und Grundlagen)
– az Európai Unió politikáinak jogi háttere 14–20 kredit
(Rechtlicher Hintergrund der Politiken der EU).
9.2. Idegennyelvi követelmény (Fremdsprachenerfordernisse)
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy orosz nyelvből legalább egy felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A felsőfokú (C1) komplex típusú felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvány helyett elfogadható az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy orosz nyelvből két középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél. (Zum Erlangen des Masterabschlusses ist eine komplexe Sprachprüfung in einer EU–Sprache oder Russisch der Oberstufe (C1) oder ein hiermit gleichwertiges Abitur oder Hochschulzeugnis erforderlich. Die Fremdsprachenerfordernisse gelten auch dann als erfüllt, wenn – statt einer komplexen Sprachprüfung der Oberstufe (C1) – zwei komplexe Sprachprüfungen in einer EU–Sprache oder Russisch der Mittelstufe (B2) oder damit gleichwertige Abitur- oder Hochschulzeugnisse vorgelegt werden.)
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei (Erfordernisse des Praktikums)
A szakmai gyakorlat legalább 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi vagy nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg. (Das Praktikum ist mindestens vierwöchig, davon müssen die Studierenden mindestens die Hälfte in fremdsprachiger Umgebung oder bei einer Organisation leisten, die im Bereich der internationalen Verwaltung bzw. der humanitären Hilfe oder Entwicklungshilfe tätig ist. Die detaillierten Erfordernisse des Praktikums legt der Lehrplan des Studienganges fest.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési ciklusba való belépés minimális feltételei (Minimale Voraussetzungen für die Zulassung zum Masterstudiengang bei den Bewerber*innen, die über einen in den Punkten 4.2 und 4.3. bestimmten Abschluss verfügen)
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi ismeretkörökből: (Für die Zulassung zum Masterstudium sind mindestens 60 Kreditpunkte in den folgenden Fachgebieten erforderlich):
– társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, közjogi és magánjogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (közgazdasági, szervezési és vezetési, számítástechnikai ismeretek); (sozialwissenschaftliche Grundkenntnisse (gesellschaftstheoretische, politiktheoretische, soziologische Kenntnisse); rechtswissenschaftliche Kenntnisse (rechtswissenschaftliche Grundkenntnisse, öffentliches Recht und Privatrecht); ergänzende fachliche Grundkenntnisse (ökonomische, IT Kenntnisse, Kenntnisse zur Organisation und Leitung);
– igazgatástörténeti ismeretek (alkotmány- és közigazgatástörténet); általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei); szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra); pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástani alapismeretek); közszolgálati és munkajogi ismeretek; nemzetközi ismeretek (nemzetközi közjog alapintézményei, a diplomácia elmélete és gyakorlata, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga); európai uniós ismeretek (az Európai Unió története, szervezete, európai uniós közjog és politika, uniós kereskedelmi jog); kommunikációs ismeretek (idegen nyelvi ismeretek); (Kenntnisse zur Verwaltungsgeschichte (Verfassung- und Verwaltungsgeschichte); allgemeine Verwaltungskenntnisse (Verwaltungsorganisation, Institutionen des Verwaltungsrechts); Kenntnisse zur besonderen Verwaltung (System der Fachverwaltungen mit besonderer Berücksichtigung der internationalen Verwaltung); Kenntnisse zum Finanzrecht und zur Finanzwissenschaft (nationales und internationales Steuerrecht, internationale Finanzen, Grundkenntnisse des Haushaltswesens); Kenntnisse zum Dienstrecht und Arbeitsrecht; internationale Kenntnisse (Grundinstitutionen des Völkerrechts, Theorie und Praxis der Diplomatie, internationales Privatrecht, Recht der internationalen Wirtschaftsbeziehungen); Kenntnisse zur Europäischen Union (Geschichte und Aufbau der Europäischen Union, Europäisches öffentliches Recht und Politik, Handelsrecht der Union); Kommunikationskenntnisse (Fremdsprachenkenntnisse);)
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a jelentkező a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A képzés céljához tartozó hazai vagy külföldi munkakörben szerzett igazolt szakmai tapasztalat 10 kredit értékben a szakmai tárgyak vonatkozásában érvényesíthető. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni. (Voraussetzung für die Zulassung zum Masterstudium ist, dass die Bewerber*innen in den aufgelisteten Fachgebieten über mindestens 30 Kreditpunkte verfügen. Nachgewiesene Berufserfahrung in einem zum Ziel der Ausbildung gehörenden nationalen oder internationalen Arbeitsgebiet kann im Wert von 10 Kreditpunkte bezüglich der entsprechenden Fächer geltend gemacht werden. Die fehlenden Kreditpunkte können parallel zum Masterstudium, gemäß den Bestimmungen der Studien- und Prüfungsordnung der Hochschuleinrichtung erlangt werden.)
9.5. A képzést megkülönböztető speciális jegyek (Die Besonderheiten der Ausbildung) A képzés kizárólag német nyelven folyik.
A mesterképzésbe való belépéshez szükséges legalább egy középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél. (Die Ausbildung erfolgt ausschließlich in deutscher Sprache. Zur Zulassung zum Masterstudiengang ist ein komplexes Sprachprüfungszeugnis mindestens der Mittelstufe (B2) oder ein gleichwertiges Abitur- oder Hochschulzeugniss erforderlich.)
1. A mesterképzési szak megnevezése: rendészeti vezető (Law Enforcement Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles rendészeti vezető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Law Enforcement Manager
– válaszható specializációk: rendészet elméleti, csapatszolgálati, értékelő-elemző, szervezett bűnözés elleni, integrált határigazgatási
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, rendészeti felsőoktatás
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a büntetés-végrehajtási, a bűnügyi, a gazdaságvédelmi, a határrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi, a pénzügyi nyomozói és a vámigazgatási, a közbiztonsági, az állambiztonsági, a vámnyomozói főiskolai szintű szakok, valamint a bűnügyi, a bűnügyi igazgatási, a rendészeti és a rendészeti igazgatási alapképzési szakok.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező, az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, a nemzetközi igazgatási, a határrendészeti és a védelmi vezetői főiskolai/alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan rendészeti szakemberek képzése, akik a tanulmányaik során elsajátított tudásra támaszkodva, a megszerzett szakspecifikus ismereteik birtokában képesek az igazságügyi, az önkormányzati és pénzügyi ágazat, a büntetés-végrehajtás, a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a civil biztonság területén közép- és felsővezetői munkaköröket ellátni. Képesek a rendészeti vezetői feladatokat hatékonyan megoldani, nemzetközi szinten együttműködni.
8.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles rendészeti vezető
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a rendészettudomány és a rendészet elméletet megalapozó iskolákat, kialakulásának és fejlődésének történetét, alapjait, a jelenkori és jövőbeni dilemmákat, kihívásokat.
– Átlátja a nemzetközi összehasonlító rendészeti és kriminalisztikai eljárásokat, különös tekintettel azok interdiszciplináris jellegére, metodikáira és gyakorlati alkalmazására.
– Részletekbe menően ismeri és érti az integrált társadalomtudományi, kommunikációs, statisztikai, tudományos kutatás- módszertan absztrakciós technikáit, metódusait, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
– Összefüggéseiben értelmezi a társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának mechanizmusait, amelyek elengedhetetlenek a problémamegoldás folyamatában.
– Részletekbe menően ismeri szakterülete szakterminológiáját, a szaknyelvi kommunikáció sajátosságait anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
– Részleteiben átlátja a biztonságpolitikai, rendészeti és rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági, nemzetközi rendészeti együttműködési, rendészeti technikai szakterületek és rokon szakterületek kapcsolódását.
– Behatóan ismeri a vezetési és szervezéselméleti, a pszichológiai és pedagógiai, a humánerőforrás-gazdálkodási, a minőségbiztosítási eljárások összességét, azok általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait, összefüggéseit.
– Ismeri és érti a gazdálkodási és logisztikai módszerek, technikák, eljárások összességét, specifikus jellemzőit és a pontosan kidolgozott határait.
– Mélyrehatóan ismeri a munkajogi, közigazgatási jogi, pénzügyi jogi szakterületek, a nemzetközi bűnügyi és rendészeti szervek együttműködésére vonatkozó jogi rokon szakterületek kapcsolódását.
– Részletekbe menően ismeri és meg tudja határozni a rendészet szervezeti feladat- és hatásköri rendszerét, jogi szabályozását, különös tekintettel annak állami-közigazgatási kontextusára, társadalmi beágyazottságára, a rendészeti tevékenység kontrollmechanizmusára és a közösségi rendészet modelljére.
b) képességei
– Képes a rendészettudomány területén kutatási, információ-, adatgyűjtési feladatok végzésére, a különböző területek elemzésére, majd az átfogó és speciális összefüggések rendszerben történő feltárására, szintetizálására és megfogalmazására. A kialakult helyzethez igazodó összefoglaló anyagok elkészítésére.
– Képes a speciális döntés-előkészítő, döntéshozó feladatok ellátására, különös tekintettel a választási alternatívák azonosítására, a döntés meghozatalához szükséges részletes elméleti és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására, a helyes döntések meghozatalára.
– Képes integrált rendszerek alkalmazására, az informatikai berendezések, rendszerek és technológiák, valamint az ahhoz kapcsolódó elektronikus kommunikáció szakterületeiről.
– Képes képzettsége és képességei révén nemzetközi munkakörnyezetben történő munkavégzésre, nemzetközi vonatkozású ügyek kezelésére.
– Képes a döntési javaslatok kidolgozásához szükséges problémák sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a szakmai-etikai, jogállami és hatékonysági szempontoknak egyaránt megfelelő megoldási javaslatok kidolgozására.
– Képes az alkotmányos jogrend alapállapotától eltérő időszakok kezelésére, az információk feldolgozására, felhasználására, átadására, a hatékony kommunikáció végrehajtására, az eredményes tárgyalási technikák lefolytatására, a rendvédelmi és társszervekkel való hatékony együttműködésre.
– Képes a közszolgálatban különböző beosztásokban végrehajtói, önálló közép- és felsőszintű vezetői és irányítói munkakörök és feladatkörök ellátására.
– Képes a rendészet területén a szakmai követelményeknek leginkább megfelelő menedzser szemléletű vezetési és irányítási eszközök használatára, különös tekintettel a korszerű vezetési technikákra és szervezési megoldásokra.
– Képes az infokommunikációs eszközök alkalmazására, rendészeti vezetői és felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, statisztikai és speciális rendészeti programokat.
– Képes a rendészet területén érvényesülő nemzetközi tendenciák ismeretében a hatékony rendészeti együttműködésre.
c) attitűdje
– Munkája során kreatív, ötletgazdag, jó problémafelismerő, innovatív, rugalmas problémakezelő, -megoldó irányultságú.
– Szemléletmódja révén az élethosszig tartó tanulás belső igényével rendelkező, befogadó, nyitott és fogékony, kész a folyamatos önálló tanulásra és új ismeretek megszerzésére, befogadására.
– A munkakörével kapcsolatos problémák megoldása során törekszik a kezdeményezésre, személyes felelősségvállalásra és helyes döntés meghozatalára.
– Nyitott és érzékeny a környezettel és a környezeti elemekkel kapcsolatban felmerülő problémákra és a fenntarthatósági kérdésekre.
– Hatékony kommunikációs készséggel rendelkezik magyar és idegen nyelven.
– Munkája során jellemzi az elsajátított elméleti ismeretek alkalmazása, az alaposság, a módszeresség és a folyamatos tudásvágy, a tanulási készség, a saját munkájával szembeni igényesség és a szükséges mértékű önkritika.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni, a csoportmunkában részt venni, azt irányítani, kellő munkatapasztalat után vezetői feladatokat ellátni,
d) autonómiája és felelőssége
– Jelentős mértékű önállósággal, tudatosan törekszik önfejlesztésre, a szakmai identitás alakítására, a szakmai nézetek képviseletére, fellép a rendvédelmi szakma értékeinek fejlesztése érdekében.
– Individualista személyként felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét az együttműködés területén, rendvédelmi kérdésekben szervezi a szervezeten belüli és kívüli partnerekkel az eredményes együttműködést.
– Önállóan és pontosan végzi a munkáját, vezeti, irányítja és képviseli a rábízott szervezet érdekeit, önálló elemzéseket, értékeléseket végez, és a különböző következtetések kimunkálását követően javaslatokat fogalmaz meg.
– Értékelkötelezett módon használja a szakmai érdekérvényesítés eszközeit, képviseli, betartja és betartatja a szervezet etikai normáit, szükség esetén kezdeményezi azok továbbfejlesztését.
8.1.2. A specializációkon szerezhető sajátos kompetenciák
8.1.2.1 A rendészet elméleti specializáción továbbá az okleveles rendészeti vezető
a) tudása
– Behatóan ismeri a rendészetelmélet összefüggéseit, a rendészettudományra vonatkozó alapvető és általános, absztraktálható elméleti és gyakorlati ismereteket, történetét, a tudomány elvi hátterét, fogalmi készletének, elméletének, módszerének legfontosabb alapelemeit.
– Részletekbe menően ismeri a rendészeti rendszerek összetevőit, általános és specifikus jellemzőit, szakterületének a rokon szakterülethez való kapcsolódását, módszereit, technikáit, az elméleti kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módját.
– Átlátja a nemzetközi színtéren végbemenő szakmai nemzetközi rendészeti együttműködés kereteit, a rá háruló szerepeket, funkciókat, különös tekintettel a közös munkából származó feladatok teljesítésére.
– Összefüggéseiben ismeri a kormányzat, az önkormányzatok, a magánszektor, így a magánbiztonság, a szakmai és civil szerveződések lehetséges szerepét a biztonság megteremtése elérésében.
– Ismeri és érti az idegenrendészet átfogó tárgykörének általános és specifikus jellemzőit, különös tekintettel a migráció társadalmi és történelmi legfontosabb irányaira, fejlődési tendenciáira, pontosan kidolgozott határaira, a demográfiai- migrációs folyamatokra, valamint a szakterületnek a rokon szakterületekhez való kapcsolódására.
b) képességei
– Képes bekapcsolódni a rendészettudomány történetének feltérképezésére irányuló kutatásokba, képes értelmezni, használni és feldolgozni az ehhez kapcsolódó magyar és idegen nyelvű publikációs forrásokat, azok történeti beágyazottságát.
– Képes az írásbeli és szóbeli kommunikációt segítő eszközök alkalmazására, a rendészeti szakterülettel kapcsolatos idegen nyelvű információk megértésére, valamint képes anyanyelvén és az általa beszélt idegen nyelven is szakmai tartalmak írásbeli és szóbeli közvetítésére, képes véleményének a – szakmai-tudományos elvárásoknak megfelelő formában – különböző fórumokon történő megvédésre.
– Képes tevékenysége során figyelembe venni az alapvető emberi és alkotmányos jogokat, az idegenrendészeti intézkedésekkel érintett különféle kultúrák értékeinek és nézetrendszereinek, sajátosságainak kontextusait.
– Képes együttműködni a nemzetközi színtéren végbemenő nemzetközi rendészeti akciókban, képes az általa tanult idegen nyelven az együttműködésben résztvevő más szakemberekkel szakmai kommunikáció lefolytatására.
– Képes a biztonság megteremtésével foglalkozó állami, önkormányzati, magánbiztonsági, szakmai és civil szerveződések irányítására, vezetésére, a kooperáció erősítésére.
c) attitűdje
– Motivált a rendészettudomány, az elmélet és a gyakorlat új eredményeinek feltérképezésére, a társadalmi-gazdasági-jogi környezetet érintő változások megfigyelésére, konklúzió levonására.
– Autodidakta módon folyamatosan törekszik az önfejlesztésre, a rendészettudományra jellemző belső törvények, törvényszerűségek, iskolák, irányzatok megértésére, az ismeretek és elméletek továbbfejlesztésére.
– Szemléletmódja révén támogatja, nyitott és befogadó más emberek és kultúrák értékvilágának elfogadására, szakmai érdeklődése elmélyült, megszilárdult.
– Törekszik a társadalmi befogadás és a kultúrák találkozásából adódó konfliktus kezelésére, képviseli hazánk érdekekeit.
– A rendészettudományi tanulmányai során megszerzett tudását hatékonyan felhasználja, rendészeti vezetőként hatékonyan hozzájárul a biztonság megteremtésére irányuló állami, önkormányzati, magánbiztonsági, szakmai, és civil szerveződések eredményes működéséhez.
d) autonómiája és felelőssége
– Megszerzett tudását felhasználva képes felelősen képviselni saját és szervezete szakmai, erkölcsi értékeit.
– Teljes szakmai felelősséggel bekapcsolódik a rendészettudomány témájú kutatási és fejlesztési projektekbe, a kitűzött cél elérése érdekében autonóm módon, a kutatócsoport többi tagjával együttműködve elméleti és gyakorlati tudását, készségeit felhasználva hatékonyan közreműködik.
– Munkája során a nemzetközi együttműködés keretében európai és Európán kívüli szakmai közösségekkel, műhelyekkel, szakértőkkel együttműködést kezdeményez.
– Szellemi, szakmai és etikai felelősséget vállal a nemzetközi együttműködés során, hatáskörének megfelelő ügyekben egyenrangú partnerként döntéseket hoz, javaslatokat fogalmaz meg, irányít.
8.1.2.2. A csapatszolgálati specializáción továbbá az okleveles rendészeti vezető
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a tömegrendezvények, a rendvédelmi és más együttműködők rendezvénybiztosítási eljárásainak összefüggéseit.
– Tisztában van a rendezvénybiztosítási alap- és speciális tevékenységek jogi, etikai, gazdasági, biztonsági, valamint a környezet technikai hátterének szabályozásával.
– Elemeiben és összességében is ismeri a rendezvénybiztosításba bevont nem rendvédelmi szervezetek tevékenységét és lehetőségeit, az együttműködés rendjét.
– Összefüggéseiben értelmezi az integrált és speciális rendészeti műveletek, a kooperáció, és teammunka speciális vonatkozásait, különös tekintettel az ideiglenes rendvédelmi szakmai törzsek működésére, a műveletek megtervezésére, szervezésére és a vezetés-irányítás egységére.
b) képességei
– Képes a gyülekezési és egyesülési alapjogból, valamint a test műveléséből származó, a sportot nemzeti értékként elfogadó és abból származtatott törvények hatálya alá tartozó tömegrendezvények rendészeti biztosításának vezetésére, más, a biztosításba bevont szervekkel történő együttműködésre.
– Képes az ezzel kapcsolatos, a rendezvény békés kimenetelének megzavarására irányuló információk gyűjtésére, nyilvántartására, kezelésére és az azzal kapcsolatos intézkedések megtételére, szakterületekkel történő együttműködésre.
– Képes a rendészeti tudásbázis hatékony felhasználására, a műveletek megtervezésére, megszervezésére, közreműködik a rendezvények lebonyolításának előkészítésében, megszervezésében és annak biztosításában.
c) attitűdje
– Törekszik munkája során a szakterületéhez kapcsolódó etikai elvárások betartására, a szakterületi viselkedéskultúra megtartására és a szakmailag kifogásolhatatlan, jogszerű intézkedések lefolytatására.
– Szemléletmódja révén nyitott és befogadó az alapvető emberi és alkotmányos jogok tiszteletben tartására, különös tekintettel a gyülekezési és egyesülési jog alá tartozó jogok gyakorlása tekintetében. Fontosnak tartja az alapjogok maradéktalan érvényesülését.
– Fogékony a rendészeti szakterülethez köthető és a rendezvénybiztosításban felhasznált új eljárások, módszerek, eszközök, berendezések működéséhez szükséges ismeretek befogadására, azok gyakorlatba történő alkalmazására.
– Munkavégzése során a szakmai normákban meghatározottak szerint jár el, önmagával szemben is kritikus és nyitott a megalapozott kritikai észrevételekre, amely szakmai értékrendjét tovább fejleszti.
d) autonómiája és felelőssége
– Munkájában és teljes kapcsolatrendszerében teljes felelősséggel és lojalitással képviseli a rendvédelem, a rendészeti hivatás szakmai értékrendjét.
– Felelős a feladatkörébe tartozó feladatok és tevékenységek magas szintű ellátásáért.
– A nemzetközi együttműködéssel érintett rendezvénybiztosítással kapcsolatos feladatok ellátása során felelős a hazai és más nemzetek szakmai szervezetei tevékenységének összehangolásáért.
– A rendezvénybiztosítás területén átfogó, jelentős mértékű speciális szakmai ismeretekkel rendelkezik, felelős az intézkedések szak- és jogszerűségéért, a gyakorlati feladatok végrehajtásáért. Szakterületén önálló döntéseket hoz, javaslatokat fogalmaz meg, szervezetek és egyének munkáját irányítja-vezeti, értékeli.
8.1.2.3. Az értékelő-elemző specializáción továbbá az okleveles rendészeti vezető
a) tudása
– Áttekintéssel rendelkezik az elemző-értékelő tevékenység kialakulásának történetéről, folyamatáról, múltbeli, jelenkori és jövőbeni változásairól, különös tekintettel a rendvédelmi feladatokat ellátó szervezetek vonatkozásában annak betöltött helyére, szerepére és jogi kereteire.
– Ismeri és érti az elemző-értékelő tevékenység folyamatát, azok összetevőit, vizsgálati módszereit, eszközeit, a bűnelemzésben alkalmazott elemző-értékelő munka szintjeit, szervezeti sajátosságait.
– Behatóan ismeri az elemző-értékelő tevékenység módszereit, különös tekintettel az operatív és stratégiai bűnelemzésben felhasználható vizsgálati metódusokra, az alkalmazható tesztekre, skálákra, indexekre, eszközökre, számítógépes rendszerekre és az azokhoz tartozó dokumentációkra.
– Tisztában van a személy és a környezet tevékenységének kapcsolatával, elemző-értékelő tevékenységével, érti azok összefüggéseit.
b) képességei
– Képes a beérkezett információk eredetiségének, szakmai relevanciájának elemzésére-értékelésére, a hírérték szintetizálására, kritikai megközelítés alkalmazására, egyidejűleg stratégiai és operatív bűnelemző értelmezés lefolytatására, hatásmechanizmusának felismerésére.
– Képes értékelő és elemző módon a szerzett ismeretek birtokában az információkból szerzett adatok szakmai szintetizálására, azok magyar és idegen nyelvű feldolgozására.
– Képes az értékelő-elemző, tervező, szervező készségét magas szintre fejleszteni.
– Képes az adott helyzetnek és utasításnak megfelelően a társadalmi és szakmai igényeket kielégítve az információkat vizionálva elemezni, az abból származtatott adatokat pedig közlésre és felhasználásra alkalmas formába önteni, feldolgozni.
– Képes a rendelkezésre álló és fellelhető technológiák közül kiválasztani és alkalmazni, fejleszteni azokat, amelyek a stratégiai és operatív bűnelemzés elemző-értékelő folyamatát fejleszthetik, amelyekkel a folyamatosság fenntartható és hosszú távú társadalmi és szakmai igények kielégítését eredményezik.
– Képes az elemző gondolkodásra és módszer alkalmazására, képes új koncepciók, innovatív megoldások fejlesztésére.
– Képes szakterületén használatos informatikai berendezések, rendszerek és eszközök értékelő-elemző használatára, a keletkezett, feldolgozott adatok feldolgozására és továbbítására.
c) attitűdje
– Fogékony az elemző-értékelő ismeretanyag folyamatos bővítésére, motivált új ismeretek kutatásában és alkalmazásában.
– Munkájában magas szintű információ-felhasználási, információ-elemzési, információ-értékelési, és információ-átadási képesség jellemzi.
– Szemléletmódja révén nyitott és befogadó, érdeklődő az értékelő-elemző szakma új szakmai ismereteinek, módszereinek, eljárásainak, technikáinak fejlesztése, alkalmazása iránt.
– Munkájában motivált és elkötelezett, tevékenységét kizárólag szakmai, etikai és jogi keretek között a prevenció, a felderítés szellemében, hivatástudattal végzi.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelős az értékelő-elemző tevékenységet megadott szakmai és etikai irányelvek mentén végezni, önállóan vagy csoportban együttműködve, irányított vagy autonóm szakmai helyzetben.
– Felelős az értékelő-elemző tevékenységéért, a folyamatért és az abból származtatott eredményért felelősséget vállal.
– Felelősséggel tartozik az értékelő-elemző tevékenységének bűnmegelőző, bűnfelderítő társadalmi, kulturális, környezeti és közösségi hatásainak fejlesztésének biztosításáért.
– Felelős hozzájárulni az értékelő-elemző tevékenység során beszerzett információk mélyebb összefüggéseinek megértéséhez, az információkat olyan formában feldolgozni, hogy az önállóan is alkalmazható legyen.
8.1.2.4. A szervezett bűnözés-elleni specializáción továbbá az okleveles rendészeti vezető
a) tudása
– Összefüggéseiben átlátja a szervezett bűnözés hazai helyzetét, körülményeit, valamint a szervezett bűnözés nemzetközi jellegéhez földrajzilag szorosan kapcsolódó régiók bűnhálózatainak történetét, működését, struktúráját, dinamikáját és megjelenését.
– Ismeri a hazai és nemzetközi bűnszervezetek fejlődéstörténetét, egymáshoz való viszonyukat.
– Ismeri és érti a szervezett bűnözés ellen megalkotott hazai- és nemzetközi jogszabályok alkalmazásának rendjét, kereteit, különös tekintettel az abban szereplő nyílt- és operatív nyomozást támogató, illetve döntést segítő bűnügyi adatkezelési és elemzési módszerek, eljárások, valamint eszközök felhasználására.
– Behatóan ismeri a titkos információgyűjtés és adatszerzés elméleti hátterét, valamint annak gyakorlati alkalmazását.
b) képességei
– Képes a bűnüldözés, bűnfelderítés és bűnmegelőzés, valamint a büntető igazságszolgáltatás európai és Európán kívüli országok intézményei közötti, a mindenkori hatályos jogszabályok követelményeinek megfelelő szervezett bűnözés elleni együttműködés tervezésére, szervezésére és kialakítására.
– Képes az ország szervezett bűnözés ellen fellépő politikai stratégiájának részét képező, a jogállami követelményeknek megfelelő tervező, szervező, döntés-előkészítő szakmai koncepciók, programok, intézkedések és jogszabály-előkészítő munkafolyamatok kidolgozására.
– Képes nyílt és operatív nyomozást támogató, illetve döntést segítő bűnügyi adatkezelési és elemzési módszerek, eljárások, valamint eszközök felhasználására, amelyek a szervezett bűnözés visszaszorítását, megelőzését, felderítését szolgálják.
– Képes önálló véleményalkotásra, problémamegoldásra, amely a szervezett bűnözés jelenségével kapcsolatos megoldási dilemmákat és fenyegetéseket, veszélyeket és kihívásokat érinti.
c) attitűdje
– Érdeklődik és törekszik a folytonos, önálló tanulásra, az új ismeretek megszerzésére, az önképzésre, különös tekintettel a szervezett bűnözés térhódításaira, az újonnan megjelenő módszerekre, bűncselekményekre.
– Nyitott a szakmai továbbképzésekben való részvételre, fogékony az új információk feldolgozására és a saját attitűd fejlesztésére.
– Kritikus megközelítésmódot alkalmaz a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jelenségekkel szemben, amelyek sem az alapvető emberi és alkotmányos, sem pedig a jogállami és demokratikus értékekkel nem egyeztethetők össze.
– Nyitott és motivált a hazai és nemzetközi szervezett bűnözés ellen dolgozó szakértőkkel való együttműködésre, mert annak országhatárokat átlépő jellege miatt bűnüldözési, felderítési sikereket csak a széleskörű együttműködés tud megvalósítani.
d) autonómiája és felelőssége
– Felelőséggel részt vállal a tudatos és önálló folyamatos szakmai fejlődésében.
– Önállóan, felelősséggel alkalmazza a szervezett bűnözés ellen a jog adta lehetőségeket.
– A szakmai együttműködés keretében az önálló szakmai álláspontjának kialakítása során felelős a hatályos szabályzókban foglalt eszközök és módszerek jogszerű alkalmazásáért.
– Felelősséget vállal a szakterületéhez tartozó szakmai együttműködés eredményességéért, elfogadja annak kereteit, valamint a rá háruló szerepeket, funkciókat és a kooperációból származó felelősséget.
– Rendészeti vezetőként felelősséget vállal a szakmai feladatok csoportos végrehajtásának eredményességéért.
– Rendészeti vezetői felelősségéből adódóan felelős a szervezetében a feladatok megosztásáért, a szervezeti működésért, eredményességért, a vezetői utasítások kiadásáért, az önálló vezető-irányító munka végzéséért és a hatékony munkavégzésért egyéni és szervezeti szinten.
8.1.2.5. Az integrált határigazgatási specializáción továbbá az okleveles rendészeti vezető
a) tudása
– Összefüggéseiben ismeri, és rendszerszemléletű ismeretekkel rendelkezik az integrált határigazgatásban érintett hatóságok és szervezetek felépítéséről, működéséről, valamint az irányításukat átfogó vezetési és szervezéselméleti eljárásrendekről.
– Részletekbe menően birtokában van az európai integrált határigazgatási modell európai uniós, illetve schengeni normatív szabályozásának, a szervezetekre és stratégiákra vonatkozó határrendészeti szakmai ismereteknek.
– Összefüggéseiben értelmezi a határellenőrzés módszereit, a biztonság helyét és szerepét az ellenőrzés rendszerében.
– Részletekbe menően tisztában van az államhatár rendjének fenntartását biztosító normatív szabályozás rendszerével.
– Átlátja az integrált határigazgatás bűnügyi vonatkozásait, hatásmechanizmusát.
– Tájékozott a modern technológiák alkalmazási lehetőségeiről, képességnövelő hatásairól, valamint a schengeni külső határok megerősítését célzó európai uniós források felhasználási mechanizmusáról.
– Ismeri és érti az idegenrendészet átfogó tárgykörének általános és specifikus jellemzőit, különös tekintettel a migráció társadalmi és történelmi legfontosabb irányaira, fejlődési tendenciáira, pontosan kidolgozott határaira, a demográfiai- migrációs folyamatokra, valamint a szakterületnek a rokon szakterületekhez való kapcsolódására.
b) képességei
– Képes a határigazgatás eredményes végrehajtását biztosító, az érintett hatóságok és szervezetek közötti kölcsönös, konstruktív és képességnövelő együttműködésén alapuló, rendszerszemléletű gondolkodásmódra.
– Képes megtervezni és megszervezni az európai integrált határigazgatási modell nemzeti vonatkozású, központi, területi és helyi szintű határrendészeti elemeinek működtetését.
– Képes együttműködni az európai integrált határigazgatási modell követelményszerű működését támogató és elősegítő nemzetközi műveletekben, és alkalmazni a speciális ismereteket a vezetési funkciók során.
– Képes a stratégiai szintű gondolkodásra, amellyel hozzáadott értéket tud teremteni Magyarország Nemzeti Integrált
Határigazgatási Stratégiájának gyakorlati érvényesítéséhez.
– Képes az integrált határigazgatást szabályozó normák összefüggéseiben történő elemzésére és értékelésére, önálló javaslattételre, véleményalkotásra, problémamegoldásra, amely az eljárásrend erősségeit, gyengeségeit, veszélyeit és lehetőségeit érintik.
– Képes a főosztály szintű szervezet vezetésére és irányítására.
c) attitűdje
– Motivált az integrált határigazgatás európai és hazai rendszerének összehangolásában, a rendszerelemek rész-, egészének megteremtésében.
– Folyamatosan törekszik a szakmai tudásának fejlesztésére, a legjobb nemzetközi és hazai gyakorlatok megismerésére, valamint a szükséges mértékű, rendszerszintű adaptációjára.
– Kritikus szemléletmódot alkalmaz a schengeni térség biztonságát, a szabadság, a biztonság és a jog térségének egységét veszélyeztető fenyegetések beazonosítására, a szükséges és elégséges mértékű intézkedések javaslatainak kezdeményezésére.
– Szemléletmódja révén nyitott, a határrendészeti igazgatást, a XXI. század színvonalán támogató modern technológiák alkalmazására, a humánerőforrással történő szimbiózis megteremtésére.
– Törekszik a „szolgáltatok, amíg nincs intézkedési kötelezettségem” elv alkalmazására, a határellenőrzésben résztvevő személyekkel szembeni intézkedési kultúra magas színvonalú érvényesítésére, valamint az eljárás alá vont személyekkel szembeni empatikus bánásmódra.
d) autonómiája és felelőssége
– Teljes szakmai felelősséget érez és vállal a vezetése, irányítása alá tartozó állomány vonatkozásában, valamint képes felelősen képviselni a saját és szervezete szakmai, erkölcsi értékeit.
– A megszerzett tudása birtokában, a munkaköréhez tartozóan önálló döntéseket hoz, amellyel összefüggésben képes az általa foganatosított intézkedések önellenőrzés keretében történő felülvizsgálatára.
– Rendészeti vezetői felelősségéből adódóan érvényesíti a határrendészeti igazgatással szemben megfogalmazott követelményeket, amelyek szerves részeként tekint a bűnügyi információk elemzésére és értékelésére is.
– Felelősséget érez és vállal az integrált határigazgatást érintő széleskörű együttműködési rendszer fenntartása, bővítése és eredményorientált működtetése érdekében.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai ismeretek
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– rendészettudományi alapismeretek (rendészettudományi és nemzetbiztonsági ismeretek, bűnmegelőzési, közszolgálati, rendészeti igazgatási jogi, integrált társadalomtudományi ismeretek, informatikai ismeretek) 19–25 kredit,
– rendészettudományi szakmai ismeretek (biztonságpolitika, rendészeti és rendészeti igazgatási, rendészeti szervek működésének jogi alapjai, nemzetközi bűnügyi együttműködés, pedagógiai és pszichológiai ismeretek, vezetés- és szervezéselmélet, rendészeti tevékenységek vezetése, a rendészeti szervek gazdálkodása, nemzetközi rendészeti együttműködése; rendészeti szervek időszerű feladatai és felsőszintű irányítása) 45–55 kredit.
9.1.2. Sajátos kompetenciákat eredményező, válaszható specializációk és azok szakterületi ismeretei:
A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező, a szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó specializációk választhatók.
A specializáció kreditértéke a képzés egészén belül diplomamunkával együtt 29–47 kredit. A választható specializációk:
a) rendészet elméleti specializáció
– rendészetelméleti ismeretek;
b) csapatszolgálati specializáció
– csapatszolgálati szakmai ismeretek;
c) értékelő-elemző specializáció értékelő-elemző szakmai ismeretek;
d) szervezett bűnözés elleni specializáció szervezett bűnözés elleni szakmai ismeretek; e) integrált határigazgatási specializáció
– integrált határigazgatási szakmai ismeretek.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos idegen nyelvek egyikéből, ukrán, szerb, beás, lovári, orosz vagy kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Nappali munkarendben a hallgatónak szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, amely négy hetes időtartamú. A gyakorlat helyszíne lehet minden olyan állami, önkormányzati hatóság, intézmény vagy szervezet, amely rendészeti feladatot lát el, és a vezetői-irányítói folyamatok a szerv egészét átfogják. A hallgató szolgálati helyén való tartózkodását 50%-ban számíttathatja be. A szakmai gyakorlat teljesítése kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma összesen legalább 60 kredit az alábbi területekről:
– államtudományi ismeretek,
– társadalomtudományi ismeretek,
– jogtudományi ismeretek,
– általános igazgatási ismeretek,
– szakigazgatási ismeretek,
– pénzügyi-közgazdasági ismeretek,
– közszolgálati és munkajogi ismeretek,
– közgazdasági menedzsment ismeretek,
– európai uniós ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt területeken legalább 50 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: biztonsági szervező (Security Manager)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles biztonsági szervező
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Security Manager
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, rendészeti
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a bűnügyi igazgatási, a rendészeti igazgatási, a bűnügyi, a rendészeti, a biztonság- és védelempolitikai, a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, a nemzetbiztonsági, a polgári nemzetbiztonsági, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, valamint a biztonságszervező mérnöki alapképzési szakok, a főiskolai szintű bűnügyi, gazdaságvédelmi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, igazgatásrendészeti, határrendészeti, vámigazgatási, pénzügynyomozói, nemzetbiztonsági, büntetés-végrehajtási, katasztrófavédelmi szakok, az e szakoknak megfeleltethető korábbi közbiztonsági, nemzetbiztonsági, pénzügynyomozói szakok; a főiskolai szintű biztonságtechnikai szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az igazságügyi igazgatási, a nemzetközi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, a határrendészeti, a védelmi vezetői, a katonai vezetői alapképzési szakok, továbbá a jogász mesterképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– a szabadon választható tárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan biztonsági vezetők képzése, akik együttműködve az állami és az önkormányzati rendészeti, biztonságtechnikai és biztonságszervező szakemberekkel, képesek magánjogi jogi személyek, közintézmények integrált biztonsági rendszereinek kidolgozására és működtetésére, továbbá képesek ezen területet menedzselni egy szervezeten belül vagy külső szolgáltatóként.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles biztonsági szervező
a) tudása
– Ismeri a magánbiztonság általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, kihívásait, a szakterület kapcsolódását az olyan rokon szakterületekhez, mint például a rendészet.
– Részletekbe menően ismeri a magánbiztonsági terület összefüggéseit, a vonatkozó elméleteket és az ezeket felépítő terminológiát.
– Részletekbe menően ismeri a szakterületéhez kapcsolódó jogi szabályozást, az etikai normákat, továbbá – jövőbeli vezetői feladataira tekintettel – ismeri a vezetők jogi felelősségének szabályait.
– Átfogóan ismeri a vállalatok biztonsága szempontjából lényeges szakterületeket.
– Átfogóan ismeri a személy- és vagyonvédelem legfontosabb, speciális területeit.
– Ismeri az információvédelem alapjait, a kiberbiztonság, információbiztonság, az adatvédelem, az üzleti hírszerzés, valamint a biztonsági audit és minőségirányítás legfontosabb ismereteit.
– Mivel a technológia egyre inkább meghatározó szerepet játszik a biztonsági rendszerek kialakításában is, így ismeri a legfontosabb biztonságtechnológiai trendeket és megoldásokat.
– Jövőbeli vezetőként ismeri a vállalati pénzügyek, a projektmenedzsment, a kockázatelemzés és
– kezelés legfontosabb szabályait, illetve a vezetői feladatok ellátásához szükséges legfontosabb pszichológiai ismereteket.
– Ismeri a rendészettudomány, azon belül is a magánbiztonsághoz kötődő sajátos kutatási − ismeretszerzési és problémamegoldási − módszereket, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait. Ismeri az olyan általános rendészettudományi ismereteket, mint a közigazgatási rendészet és rendészeti igazgatás alapjai, a kriminológia és magánnyomozás legfontosabb ismeretei, valamint a településbiztonság és önkormányzati rendészet alapjai.
– Jól ismeri a magánbiztonsági, valamint a vezetési ismeretekhez kötődő szókincset, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait: legfontosabb formáit, módszereit és technikáit.
– Birtokában van azon személy- és vagyonvédelmi, üzleti hírszerzés, információvédelem és vezetési ismereteknek, melyek szükségesek az adott és más képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.
b) képességei
– Elvégzi a biztonsági szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, konkrétan a technológia integrálása a biztonsági folyamatokba, biztonsági stratégiaalkotás, az átfogó és speciális összefüggéseket szintetizálva megfogalmazza, és ezekkel adekvát értékelő tevékenységet végez.
– Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel, proaktívan képes azonosítani a magánbiztonsági piac új kihívásait, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
– A magánbiztonság és a kapcsolódó, a magánbiztonságra hatással lévő szakterületek elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazza.
– Feladatai ellátása során együttműködik a kapcsolódó szakterületek képviselőivel, a rendőrhatóságokkal, a magánbiztonsági terület képviseleti szerveivel, a polgárőrséggel és önkormányzati rendészeti szervekkel.
– Magas szinten használja a magánbiztonsági szakma ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait.
– Rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel a magánbiztonsági szakterület vonatkozásában.
– A magánbiztonsági terület egyes alterületeiről önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket készít.
c) attitűdje
– Felvállalja egy adott munkahely biztonságáért való felelősséget, illetve a mások biztonságának megteremtésével együttjáró átfogó és szakmai viszonyokat.
– Hitelesen közvetíti a magánbiztonsági piac, jogszabályi környezet összefoglaló és részletezett problémaköreit.
– Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg felelős döntését.
– Kezdeményező szerepet vállal arra, hogy biztonsági szervezőként, biztonsági vezetőként a közösség szolgálatába áll.
– Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal rendelkezik, amelyet a szakmai és szélesebb társadalmi közösség felé is vállal a magánbiztonság területén.
– Törekszik arra, hogy folyamatosan képezze magát mind magánbiztonsági szakmai, mind vezetéselméleti kérdésekben annak érdekében, hogy ezt saját és szélesebb körben munkatársai fejlődésének szolgálatába állítsa.
– A magánbiztonsági piac legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.
d) autonómiája és felelőssége
– Jelentős mértékű önállósággal képes a gondjára bízott szervezet, ügyfél biztonságának megteremtésére, a kockázatok csökkentésére és az incidensek kezelésére.
– Önállóan, a tőle elvárható biztonsági, vezetői és szakmáját érintő jogi ismeretanyagok teljeskörű ismeretében tervezi meg és végzi munkáját.
– Új, komplex döntési helyzetekben is felelősséget vállal azok hatásáért a vállalat biztonságát illetően.
– Szorosan együttműködik a társ- és együttműködő szervezetekkel, az adott szervezet egyéb területeivel, így bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja a biztonságra vonatkozó gyakorlati és elméleti ismereteit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– jog- és társadalomtudományi ismeretek: 10–20 kredit,
– általános rendészettudományi ismeretek: 10–20 kredit,
– vezetéselméleti ismeretek: 10–20 kredit,
– pszichológiai alapismeretek: 10–20 kredit,
– információvédelmi ismeretek: 10–20 kredit,
– általános vállalatbiztonsági ismeretek: 10–20 kredit,
– személy- és vagyonvédelmi ismeretek: 10–30 kredit,
– biztonságtechnológiai alapismeretek: 8–16 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmények
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, ukrán, szerb, beás, lovári, orosz vagy kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő magánbiztonsági cégek közreműködésével szervezett gyakorlat, amelynek során a hallgatók az érintett cégek működésében, mentorált munkavégzéssel teljesítik a felsőoktatási intézmény által előírt gyakorlati feladataikat. A szakmai gyakorlat ideje 6 hét. A szakmai gyakorlat teljesítése kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma összesen legalább 60 kredit az alábbi területekről:
– társadalomtudományi ismeretek,
– jogtudományi ismeretek,
– általános igazgatási ismeretek,
– szakigazgatási ismeretek,
– pénzügyi-közgazdasági ismeretek,
– közszolgálati és munkajogi ismeretek,
– közgazdasági menedzsment ismeretek,
– európai uniós ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A mesterképzésbe való belépéshez szükséges kreditből 15 kredit munkatapasztalat alapján is beszámítható. A hiányzó krediteket a mesterképzéssel párhuzamosan a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: kriminalisztika (Criminalistics)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség:
– okleveles kriminalista, rendészeti szakirányon
– okleveles kriminalista, polgári szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
– Certified Criminalist in Law Enforcement Specialisation
– Certified Criminalist in Civilian Specialisation
– választható szakirányok: rendészeti, polgári
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, rendészeti
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a büntetés-végrehajtási, a bűnügyi, a gazdaságvédelmi, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi, a pénzügynyomozói és a vámigazgatási, a közbiztonsági, az állambiztonsági, a vámnyomozói, a határrendészeti főiskolai szintű szakok, valamint a bűnügyi igazgatási, a bűnügyi, a rendészeti igazgatási és a rendészeti alapképzési szakok.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésénél elsősorban számításba vehető: a jogász és a védelmi vezetői szakok.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésénél figyelembe vehetők továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70%)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
– a szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
8. A mesterképzési szak képzési célja és szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan, a kriminalisztikai szakterületet mélységében ismerő szakemberek képzése, akik az általános szintjét meghaladó többletismeretekkel rendelkeznek a bűnügyi és a rendészeti alapismeretekhez képest a bűnüldözés, a bűncselekmények felderítése és vizsgálata, a nyomozások komplex irányítása területén, valamint a legújabb tudományos- technikai módszereknek a bizonyításban betöltött szerepét illetően. A rendészeti szakirányon folyó képzés célja olyan okleveles kriminalisták kibocsátása, akik komplex módon alkalmazzák a speciálisan a rendészeti szervek tevékenységi körébe tartozó leplezett eszközöket, valamint a bűnügyi felderítő és nyomozati munkában célirányosan alkalmazható kriminalisztikai eszközöket és módszereket. A polgári szakirányon végzett kriminalisztikai szakemberek az általános rendészeti szervek speciális nyomozati tevékenységéhez nem kötött tudnivalók keretein túl a mélyebb büntető eljárásjogi és büntető anyagi jogi ismeretek átadása révén olyan szakmai szintetizáló képességgel, bizonyításelméleti tudással rendelkeznek, ami lehetővé teszi a jövő bűnügyi tendenciáinak felismerését és operatív stratégiák kidolgozását.
8.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles kriminalista
a) tudása
– Részletekbe menően ismeri és érti a kriminalisztikai elméleteket és az ezeket felépítő szakmai terminológiát.
– Ismeri a bűnüldözés területén alkalmazott legkorszerűbb technikai eszközöket és alkalmazásuk lehetőségeit.
– Ismeri a legkorszerűbb bűnüldözési célú profilalkotási módszereket és azok kriminálpszichológiai aspektusait, a hazugságvizsgálati módszereket.
– Magabiztosan ismeri a rendészeti szervek működésének általános és specifikus szabályait.
– Kiemelt szinten ismeri a számítástechnika bűnüldözésben betöltött szerepét, felhasználási lehetőségeit és az információbiztonság kérdésköreit.
– Részletesen ismeri a rendészeti terület ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit, a kutatási lehetőségeket.
– Rendelkezik a bűnüldözői tevékenység önálló végzéséhez szükséges ismeretekkel, egyben átlátja az együttműködés és a csoportmunka előnyeit.
b) képességei
– Képes a bűnüldözés ismeretrendszerének komplex módon történő áttekintésére, a részterületek közötti összefüggések feltárására és azok összegző módú elemzésére.
– Magas szinten képes közreműködni a bűnügyi felderítő és a nyomozati munkában, képes alkalmazni a legkorszerűbb vizsgálati módszereket és taktikai ajánlásokat.
– Képes nagyobb és szerteágazó munkafolyamatok megszervezésére és összefogására, magas szintű bűnügyi feladatok ellátására és az elméleti ismereteknek, a módszereknek és technikáknak magas fokon történő gyakorlati alkalmazására.
– Képes a speciális rendészeti szakmai problémák felismerésére és interdiszciplináris módon történő elemzésére, a megoldásához szükséges részletes elvi, gyakorlati háttér feltárására és javaslatok megtételére.
– Szakmai szintetizáló tevékenysége kapcsán képes átlátni, miként lehet a mindennapi rendőri munka során rendszer szinten is hasznosítani a tudományos eredményeket, információkat.
– Magas szinten képes a szaknyelv, a szakkifejezések helyes használatára.
– Bűnüldözői tevékenysége során képes a többirányú információk alapján döntéshozatalra és a felsőbb szintű vezetés számára döntési javaslatok kidolgozására.
– Beosztásából adódóan képes a végrehajtandó munkafolyamatok irányítói és ellenőrzési feladatainak ellátására, kockázatelemzésre.
– Képes értelmezni a különféle területeken készült igazságügyi szakértői véleményeket, és lépést tart a bűnüldözés területén alkalmazott legmodernebb tudományos-technikai módszerekkel.
– Képes a bűnügyi nyilvántartások és egyéb adatbázisok, valamint a rendelkezésre álló társadalmi tudáskomplexum információinak értelmezésére, összekapcsolására, tendenciák feltárására.
– Képes a társszervek közötti, illetve a nemzetközi együttműködés keretei között működő bűnüldöző tevékenységre.
– Szakterületéhez, annak részterületeihez köthetően képes magas színvonalú elemző munkára, szaktudományos formájú összefoglalók, elemzések készítésére.
– Képes aktívan és magas színvonalon közvetíteni szakterületének ismereteit, bekapcsolódni kutatási, fejlesztési projektekbe, a vonatkozó publikációs forrásokat használni.
– Képes a konfliktushelyzetek kezelésére.
c) attitűdje
– Munkavégzése kapcsán tisztában van a bűnüldözői tevékenység sajátosságaiból adódó többletterhekkel, többletfeladatokkal.
– Ismeri és vállalja azt a szakmai identitást, amelyek a rendészeti szakterület sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.
– Motivált az eredményességre.
– Szakmai érdeklődése folyamatos, szemléletmódja révén nyitott az újdonságokra és azok elemző módon történő befogadására.
– Önképzése folyamatos, naprakészen követi és munkája során alkalmazza a jogszabályi változásokat.
– Munkáját a kreativitás, a rugalmasság és az interdiszciplináris látásmód jellemzi.
– Munkatársaival szemben jellemzi a jó kommunikáció és az együttműködési készség, környezetével szemben elfogadó.
d) autonómiája, és felelőssége
– Bekapcsolódik a rendészeti témájú kutatási és fejlesztési projektekbe és ott következetesen képviseli szakmai nézeteit.
– A terület tudományos irányú fejlődési céljainak elérése érdekében részben önállóan, részben csoport tagjaként hasznosítani tudja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– A bűnüldözés területén szerzett gyakorlati és elméleti ismeretei alapján jelentős mértékű önállósággal rendelkezik a problémafelvetésben és a speciális szakmai kérdések kidolgozásában.
– Megkeresi és alkalmazza azokat a módszereket, amelyek segítségével sikeresen megoldhatók a felmerült problémák, megválaszolhatók a kérdések.
– Szakmai felelősséggel fordul a következő nemzedék felé, a rendészet területén megszerzett ismereteinek átadásával és személyes példamutatással segíti őket szakmai fejlődésükben, hivatástudatuk elmélyítésében.
– Felelősséggel kezdeményezi a hazai és nemzetközi bűnüldözői társszervekkel az együttműködés kialakítását, egyenrangú partnerként vesz részt a velük való közös munkafolyamatokban.
8.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
8.1.2.1. A rendészeti szakirányon továbbá az okleveles kriminalista
a) tudása
– Összefüggéseiben ismeri a bűncselekmények nyomozására vonatkozó legújabb ismereteket és a bizonyításelméleti alaptéziseket.
– Magas fokon ismeri a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés módszertanát és eszközrendszerét, a leplezett eszközök alkalmazásához köthető jogi és szakmai követelményeket.
– Részletekbe menően ismeri a hazugságvizsgálati módszereket és azok alkalmazhatóságát a felderítés és a bizonyítás során.
– Mélységeiben ismeri a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés kriminalisztikai sajátosságait.
– Kiemelt szinten ismeri a vagyon-visszaszerzés és kármegtérülés kriminalisztikai kérdéseit.
b) képességei
– Rutinszerűen és készségszinten alkalmazza a bűnügyi hírszerzés eszközeit.
– Képes a személyi és tárgyi bizonyítékok magas szintű elemző értékelésére.
– Komplex módon képes a prediktív rendészeti ismeretek alkalmazására.
– Összegző módon képes a szervezett bűnözés elleni eszközök és módszerek hatékony felhasználására.
c) attitűdje
– Büszke hivatására.
– Folyamatosan képzi önmagát, érdeklődik a legújabb, a rendészeti területeken alkalmazható tudományos eredmények iránt.
– Szakmai hivatástudatából adódóan elkötelezett a minőségi munkavégzés iránt.
– Részleteiben egyben komplexitásában átlátja a bűnüldözéshez kötődő összetettebb ismereteket és hitelesen közvetíti azokat más társszervek felé.
d) autonómiája és felelőssége
– A rendészeti szakmai értékek közvetítésében kiemelkedő tevékenységet végez.
– Ismeri a határon átnyúló bűnözés kriminalisztikai jellemzőit és aktívan részt vesz a nemzetközi bűnüldözési feladatokban.
– A nemzetközi összefogást igénylő bűnügyi tevékenységben magas színvonalon képviseli hazánkat.
8.1.2.2. A polgári szakirányon továbbá az okleveles kriminalista
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a rendészeti tevékenységhez köthető bűnügyi tudományok és az azok részeit képező jogágak szabályait és jogelméleti hátterét.
– Az általános ismereteken túlnyúló kriminalisztikai ismeretekkel rendelkezik.
– Kimerítően ismeri mind a krimináltechnikai eszközök alkalmazásának, mind a krimináltaktikai fogásoknak a módszertanát.
– Összegző módon ismeri a bűncselekmények felderítésének és bizonyításának elméleti alapvetéseit, a bizonyítékoknak az eljárásban betöltött szerepét.
b) képességei
– Képes a folyamatosan változó jogszabályi környezethez alkalmazkodva önállóan végezni munkáját.
– Szakmai szintetizáló képessége alapján felismeri a jövő bűnügyi tendenciáit, amik alapján képes operatív stratégiák kidolgozására.
– Széleskörű jogi ismeretei alapján komplex módon képes a jogszabályi problémák feloldására és a vonatkozó jogi előírások alkalmazására.
c) attitűdje
– Nyitott az új feladatokra.
– Munkáját a megbízhatóság és az eredményesség jellemzi.
– Magas szinten együttműködik a bűnüldözéshez köthető egyéb rendészeti, közigazgatási tevékenységet végző társszervekkel.
– Hatékonyan és megalapozottan működik közre a tudományos és törvényes bizonyítás lefolytatásában.
– Egyéni szakmai fejlődésének érdekében törekszik bekapcsolódni a kriminalisztikához köthető tematikájú doktori képzésbe.
d) autonómiája és felelőssége
– A vonatkozó jogi kereteken belül folyamatosan kutatja és helyesen alkalmazza azokat a változó szabályokat, amelyek segítségével hitelesen folytatható a rendészeti tevékenység.
– A képzés során elsajátított rendészeti ismeretei alapján rendelkezik az adott területen folyó kutatásokhoz szükséges ismeretekkel és aktívan részt vesz azokban.
– Nemzetközi szintű bűnüldözői tevékenység tagjaként következetesen képviseli a hazai szakmai érdekeket.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– kriminalisztika 50–56 kredit,
– büntetőjog-tudomány 5–9 kredit,
– orvostudomány 4–8 kredit,
– pszichológia 4–8 kredit.
9.1.2. A szakirányok tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
a) rendészeti szakirány:
– kriminalisztika 15–21 kredit,
– büntetőjog-tudomány 4–8 kredit,
– pszichológia 4–8 kredit;
b) polgári szakirány
– kriminalisztika 10–15 kredit,
– büntetőjog-tudomány 10–14 kredit,
– közigazgatásjog-tudomány 3–7 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmények
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, ukrán, szerb, beás, lovári, orosz vagy kínai nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A képzés második szemesztere után rendészeti tevékenységet végző szervhez köthetően négy hetes szakmai gyakorlat teljesítése. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi területekről:
– társadalomtudományi ismeretek,
– jogtudományi ismeretek,
– általános igazgatási ismeretek,
– szakigazgatási ismeretek,
– pénzügyi-közgazdasági ismeretek,
– közszolgálati és munkajogi ismeretek,
– közgazdasági menedzsment ismeretek,
– európai uniós ismeretek,
– természettudományi ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: katasztrófavédelem (Disaster Management)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképesség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles katasztrófavédelmi vezető
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Disaster Manager
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, rendészeti
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: katasztrófavédelem alapképzési szak
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehetők: a védelmi igazgatási, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a rendészeti igazgatási (katasztrófavédelmi szakirány) alapképzési szakok, a biztonságtechnikai szak, valamint az államtudományi (korábban közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület), a műszaki és a jogi (korábban jogi és igazgatási) képzési terület alapképzési szakjai.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan katasztrófavédelmi szakemberek képzése, akik a Belügyminisztériumnál, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságnál, a közigazgatási és a gazdálkodó szervezeteknél közép- és felsővezető munkakörökben képesek a védelmi feladatok tervezését, szervezését és irányítását eredményesen végrehajtani a polgári védelmi, tűzvédelmi, iparbiztonsági szakterületeken. A szak elvégzését követően a hallgató megfelel a rendészeti szakvizsga követelményeinek, alkalmassá válik a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, közigazgatási és gazdálkodó szervezetek szakmai közép- és felsőfokú vezetői beosztások betöltésére.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles katasztrófavédelmi vezető
a) tudása
– Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a katasztrófavédelmi szervek irányításához és vezetéséhez, illetve a védelmi igazgatásban történő tevékenységéhez szükséges jogi szabályozás területén.
– Rendelkezik általános biztonságpolitikai és humánpolitikai ismeretekkel, a tervezés és szervezés módszertanának ismeretével, valamint vezetéspszichológiai és vezetői kommunikációs ismeretekkel.
– Tisztában van a katasztrófavédelmi kutatásban és a tudományos munkában alkalmazható problémamegoldó, döntés- előkészítő ismeretekkel.
– Mélyrehatóan ismeri a katasztrófavédelmi szervezés, illetve a közigazgatás és a védelmi igazgatás szakmai követelményeit.
– Alapszinten ismeri a gazdasági erőforrások, az esélyegyenlőség, a rendészettudomány, a logisztika és a nemzetközi segítségnyújtás rendszerét.
– Magas szinten ismeri a tűzvédelem és mentésirányítás, a polgári védelem, valamint az iparbiztonság esettanulmányainak vizsgálati menetét.
– Mélyrehatóan ismeri a tűzvédelmi és mentésirányítási, a polgári védelmi és az iparbiztonsági műveleti feladatrendszereket.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatrendszer megszervezésében, a megelőzési, a beavatkozási és a helyreállítási feladatok gyakorlati végrehajtásában.
– Alapos ismeretekkel rendelkezik a védelmi szervezet létrehozása, kialakítása terén, az alárendeltségébe tartozó szervezet irányításában, megyei, régiós, illetve országos szintű katasztrófa- és polgári védelmi feladatok irányítására, vezetésére, koordinálására vonatkozóan.
b) képességei
– Képes a veszélyhelyzeti kommunikáció és a vezetés összefüggéseinek felismerésére.
– Képes a döntéshozó és döntés-előkészítő feladatok ellátására, illetve a döntési javaslatok kidolgozásához szükséges problémaelemzésre és megoldáselemzésre.
– Képes a nemzetközi vonatkozású katasztrófavédelmi szakmai ügyek intézésére.
– Képes a konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazására.
– Képes az irányítói és végrehajtói feladatkörök ellátására, a belügyi szakterületek körében rendészeti beosztásokban közép- és felső szintű vezetői feladatok ellátására, hatósági és szakhatósági feladatok irányítására.
– Képes a katasztrófavédelmi, a polgári védelemi, a tűzvédelmi és mentésirányítási, valamint az iparbiztonsági szakmai követelményeknek leginkább megfelelő vezetési- és irányítási módszerek és eszközök használatára, ideértve a korszerű vezetési technikákat és szervezési megoldásokat.
– Képes területi és annál magasabb szintű hivatásos katasztrófavédelmi szervezet irányítására, vezetésére.
– Képes katasztrófavédelmi területen közép- és felsővezetői feladatok ellátására a közigazgatásban és a magánszférában.
– Képes a katasztrófavédelmet érintő feladatok vonatkozásában mélyreható és komplex értékelő, elemző és feladatszabó tevékenység önálló ellátására.
c) attitűdje
– Elkötelezett a kreatív, rugalmas, problémafelismerő, illetve az igényes, minőségi munka végzésére.
– Tevékenységét a széleskörű műveltség, a szakmai továbbképzéshez pozitív hozzáállás, elkötelezettség jellemzi.
– Nyitott az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő szakmai gyakorlatot követően vezetői feladatok ellátásra.
– Elkötelezett a hatályos jogszabályok és erkölcsi normák teljeskörű figyelembevételével történő döntéshozatal iránt.
d) autonómiája és felelőssége
– Önálló kezdeményező döntéshozatali képességgel és a döntések képviseletével, illetve személyes felelősségvállalással rendelkezik a döntések környezeti és társadalmi hatásaiért a katasztrófavédelmi szakmai feladatok teljesítésének megtervezése és végrehajtása során.
– Felelősségteljesen részt vesz a katasztrófavédelem kutatási és fejlesztési projektjeinek előkészítésében és végrehajtásában.
– Elkötelezett a szakterület módszertanának fejlesztéséhez szükséges elméleti, tudományos kutatási és gyakorlati információk beszerzése, értékelése és hasznosítása iránt.
– Elemző, értékelő tevékenységét magas színvonalon önállóan végzi, és ennek megfelelően nagy önállósággal a szakmai előírások maximális figyelembevételével irányítja munkatársait az előkészítési, megelőzési, végrehajtási és felelősségi körébe tartozó helyreállítási feladatok vonatkozásában.
– Vezetői, irányítói feladatai során motiválja munkatársait, beosztottait a szakmai ismereteik folyamatos fejlesztésére.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– gazdasági és humán szakterület (információ technológia; humánpolitikai tanulmányok; vezetés- és szervezéselmélet módszertana; biztonságpolitika; vezetéspszichológia; vezetői kommunikáció; kockázat és következményelemzés; katasztrófavédelmi gazdasági erőforrások) 17–26 kredit,
– szakmaspecifikus alapozó szakterület (meteorológia és klimatológia; katasztrófavédelem jogi rendszere; katasztrófavédelem szervezése; köz- és védelmi igazgatás; vezetői tréning; hatósági és műveleti elemzés; környezeti elemek védelme) 29–39 kredit,
– katasztrófavédelmi szakmai szakterület (katasztrófavédelmi egészségügyi biztosítás; polgári védelmi esettanulmányok; katasztrófavédelmi logisztika; polgári védelmi műveletek; nemzetközi segítségnyújtás rendszere; veszélyes létesítmények; iparbiztonság; iparbiztonsági események kezelése; tűzvédelem és mentésirányítás; tűzvédelmi esettanulmányok) 40–45 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos idegen nyelvek egyikéből, beás, héber, lovári, szerb, ukrán, arab, kínai vagy orosz nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat összesen két hetes gyakorlat, mely a területi hivatásos katasztrófavédelmi szervnél, a hivatásos tűzoltóságnál, illetve rendészeti, közigazgatási vagy gazdálkodó szervezeteknél hajtható végre. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit az alábbi területekről:
– műveltség, kultúra, értékek modul (bölcsészettudomány, társadalomtudomány) 4–8 kredit,
– államtudományi modul (állam- és jogtudomány, hadtudomány, nemzetközi és fejlődéstanulmányok, információ- és kommunikációelmélet szakterületekből válogatva) 5–20 kredit,
– egyetemi közös köszszolgálati gyakorlat 2–4 kredit,
– katasztrófavédelmi szakmai ismertek 10 kredit,
– jogi és államtudományi szakterület (közigazgatási jog, rendvédelmi ismeretek) 5–7 kredit,
– rendészeti humánmenedzsment és kommunikációs szakterület (katasztrófapszichológia, pedagógiai ismeretek, számítástechnikai ismeretek, katasztrófavédelmi informatikai rendszerek, idegen nyelv),
– belügyi alapmodul és fizikai felkészítés szakterület (általános szolgálati ismeretek, közrendvédelem, testnevelés): 5–7 kredit,
– természettudományi alapozó szakterület (alkalmazott természettudományi ismeretek, térinformatikai ismeretek, katasztrófavédelmi egészségügyi ismeretek): 5–7 kredit,
– katasztrófavédelmi alapozó szakterület (veszélyhelyzeti ismeretek, katasztrófavédelmi jog és igazgatás; katasztrófavédelmi felelősség rendszere, nemzetközi katasztrófavédelmi jog): 5–7 kredit,
– szakmaspecifikus képzési terület 30 kredit
a) katasztrófavédelmi műveleti szakterület (polgári védelmi szakismeret, katasztrófa-megelőzés, katasztrófák következményeinek felszámolása, katasztrófa-elhárítás beavatkozási rendszere, katasztrófavédelem logisztikai rendszere, környezetbiztonság, katasztrófavédelmi műveletek; katasztrófavédelem finanszírozási rendszere) 10–20 kredit,
b) tűzvédelmi és mentésirányítási szakterület (tűzvizsgálat alapjai, tűzoltó technikai ismeretek, tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, tűzmegelőzési ismeretek, tűzvizsgálattan, tűzvédelem finanszírozási rendszere, tűzoltó beavatkozások logisztikája, tűzvédelmi szakismeret) 10 – 20 kredit,
c) iparbiztonsági szakterület (iparbiztonságtan, kritikus infrastruktúra védelem, veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek, ipari és közlekedési veszélyhelyzetek felszámolása; iparbiztonság gazdasági alapjai) 10 – 20 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy legalább 30 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: polgári nemzetbiztonsági (Civilian National Security Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles polgári nemzetbiztonsági vezető szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Senior Expert in Civilian National Security
– választható specializációk: humán felderítő, technikai felderítő, terrorelhárítási
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetbiztonsági
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a nemzetbiztonsági, a polgári nemzetbiztonsági, a bűnügyi igazgatási és a bűnügyi alapképzési szakok.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– szak orientációja: kiemelten elméletorientált (70–80 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 16 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan nemzetbiztonsági szakemberek képzése, akik alkalmasak a közigazgatási, a katonai, a rendészeti, tudományos szektorokban vezetői és szakértői feladatok ellátására, szakmai ismereteik és gyakorlati készségeik alapján képesek nemzetbiztonsági problémák értékelésére, elemzésére és megoldására. Felkészültek a politikai intézmények, biztonsági folyamatok, közpolitikák működésének és ezeknek a globális biztonsági-politikai helyzettől függő összefüggésének és egymásra hatásának megértésére, kormányzati válaszok előkészítésének a támogatására.
8.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles polgári nemzetbiztonsági vezető szakértő
a) tudása
– Átfogóan ismeri a hazánk nemzetbiztonsági helyzetét befolyásoló alapvető tényezőket.
– Átfogóan és rendszerszerűen ismeri az európai és más nemzetközi nemzetbiztonsági modelleket és rendszereket.
– Összefüggéseiben értelmezi a biztonságpolitika kérdésköreit, a nemzetközi intézmények működését és a koordinációs mechanizmusokat.
– Ismeri és érti a nemzeti, transznacionális és nemzetközi biztonságpolitikai, nemzetbiztonsági, terrorelhárítási modelleket és gyakorlatot.
– Tisztában van a nemzetbiztonság és a terrorelhárítás geopolitikai, gazdasági, társadalmi, jogi, pszichológiai, pedagógiai összefüggéseivel.
– Behatóan ismeri a nemzetbiztonsági és terrorelhárítási folyamatok, a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia és az e területeket összekötő társadalomtudományi ismereteket.
b) képességei
– Képes a nemzetbiztonsági kérdések kritikus elemzésére, a terrorfolyamatok holisztikus perspektívákból való szemléletére.
– Képes a biztonságpolitikai folyamatok komplex módon történő elemzésére és értékelésére, összefüggések feltárására.
– Magas szinten képes a megszerzett és értékelt ismeretek alapján szakmai vélemények készítésére és tanácsadásra a döntéshozók részére, nemzeti és nemzetközi fórumokon.
– Képes a rendelkezésére álló adatok, információk alapján rendszerszintű elemzések, értékelések, következtetések levonására, kutatási módszerek használatára.
– Képes a humán és technikai felderítés, valamint a terrorelhárítás egyes szakfeladatainak megtervezésére, a végrehajtás irányítására, továbbá a végrehajtásában való részvételre.
– Képes a több nemzetiségű, több tudományterületet átfogó szakértői csoportok munkájában történő részvételre.
c) attitűdje
– Rendelkezik a nemzetbiztonsággal, a terrorelhárítással kapcsolatos témákban döntés-előkészítés, döntési folyamatok támogatásának képességével.
– Vezetőként, szakértőként pedagógiai, pszichológiai, szervezetszociológiai érzékenységgel rendelkezik.
– A hivatásetikán alapuló szervezetkultúra ismeretében rendelkezik a korrupció és a visszaélések kockázatának csökkentésére és azok megelőzésére, a tisztességes és az etikus viselkedés szükségességének elismerésére, megbecsülésére való képességgel.
– Nyitott írásbeli anyagok, tanulmányok és szóbeli előadások szakmai és nem szakmai közönség részére történő készítésére, megtartására.
– Nyitott a szakmai ismeretei folyamatos bővítésére, önálló tanulásra és önfejlesztésre.
– Rendelkezik a szervezeti hierarchiának megfelelő vezetői és parancsadási készséggel.
d) autonómiája és felelőssége
– Vállalja a felelősséggel járó vezetői munkát, nyitott a szükséges tudása folytonos fejlesztésére.
– Alkalmas az önálló, felelős döntéshozatalra, nemzetbiztonsági témakörökben szakértői feladatok ellátására, ezeket megfelelő felelősséggel látja el.
– Felelősséget érez a rá bízott feladatok tervezéséért, szervezéséért, végrehajtásáért.
– Felelősséget vállal a munkájával és a magatartásával kapcsolatos szakmai, jogi és etikai normák és szabályok betartása terén.
– Alkalmas a szakmai feladatai végrehajtása során a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek munkatársaival való hatékony együttműködésre, továbbá nemzetközi kapcsolattartásra és együttműködésre, abban történő részvételre.
– Elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt, törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni.
8.1.2. A specializációkon szerezhető sajátos kompetenciák
8.1.2.1. A humán felderítő specializáción továbbá az okleveles polgári nemzetbiztonsági vezető szakértő
a) tudása
– A nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességébe és hatáskörébe tartozó ellenérdekelt tevékenységi formákat és azok hazai hordozóit összefüggéseiben átlátja, ideértve a kihívások dinamikus változását és egymáshoz való viszonyát is.
– Behatóan ismeri és érti a nemzetbiztonsági és bűnügyi célú titkos felderítés céljai és eljárásrendje közötti különbségeket, az egyes eszközök alkalmazásának jogi és eljárási hátterét, kereteit, azok előnyeit és hátrányait, a kinyert ismeretek felhasználásának, elemzésének, értékelésének és kezelésének lehetséges célját, elvi hátterét és gyakorlati munkafolyamatait.
b) képességei
A nemzetbiztonsági tevékenység, különösen a humán felderítés vonatkozásában képes alternatívákat is tartalmazó, egyéni és konkrét álláspontot tükröző szakmai modellezésre a döntések elvi, stratégiai, valamint gyakorlati, taktikai szintű előkészítése és meghozatala során.
c) attitűdje
A nemzetbiztonsági tevékenységgel kapcsolatos tények, körülmények, nézetek megismerése, szintetizálása számára belső igény és folyamatos tevékenység, ideértve különösen a szakirodalom ismeretét, továbbképzések tervezését, szervezését és az azon való részvételt, valamint a hazai és nemzetközi együttműködés tudományos és szakmai fórumait is.
d) autonómiája és felelőssége
– A jogszabályok adta kereteket betartva folyamatosan és hatékonyan végzi a titkos felderítést, valamint az értékelést és elemzést, különös tekintettel a humán felderítés eszköztárára, amely vonatkozásában kompetitív előnyökkel rendelkezik.
– Vezetőként összefogja a szervezet tagjainak egyéni képességeit, erősségeit és motivációit a szervezeti célok minél hatékonyabb elérése érdekében, ismeri és használja a vezetés eszköztárait.
8.1.2.2. A technikai felderítő specializáción továbbá az okleveles polgári nemzetbiztonsági vezető szakértő
a) tudása
– Strukturált ismeretekkel rendelkezik a technikai adatszerzés és a titkos információgyűjtés technikai kérdésköreiről, valamint egyes szakértői tevékenységek nemzetbiztonsági szervezetrendszerben elfoglalt helyéről és szerepéről.
– Magas szintű ismeretekkel bír a technikai felderítés szakterületeiről, a képességek alkalmazhatóságának lehetőségeiről.
– Mélyreható ismeretekkel rendelkezik az elektronikus információs rendszerekről, védelmükről, sajátosságaikról, a kibertér és a kiberbiztonság nemzetbiztonsági vonatkozásairól.
– Birtokában van a feladatai ellátásához szükséges geoinformációs ismereteknek.
– Széles körű ismeretekkel rendelkezik a nemzetbiztonsági feladatok technikai-műveleti támogatásának lehetőségeiről.
b) képességei
– Magas szinten képes a polgári nemzetbiztonsági, valamint a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek feladatrendszere sajátosságainak figyelembevételével egyes speciális technikai eszközök alkalmazásának tervezésére, szervezésére, döntések előkészítésére, kapcsolódó követelmények meghatározására.
– Képes a nemzetbiztonsági tevékenységek technikai-műveleti szempontú megítélésére, kapcsolódó szakértői feladatok ellátására, egyes technikai-műveleti szakterületek vezetésére.
– Képes a társ- és partnerszolgálatokkal, bűnüldözési szervekkel és szervezetekkel, valamint egyéb hivatásrendek képviselővel hazai és nemzetközi szintű szakmai együttműködésekben való részvételre.
– Képes a fejlődő infokommunikációs környezet változásainak nemzetbiztonsági szemléletet is felölelő vizsgálatára és megítélésére, a szakmai munkájához szükséges technikai kérdéskörök mélyebb megismerésére, tudományos feladatokba történő bekapcsolódásra.
c) attitűdje
– Nyitott a nemzetbiztonsági kérdéskörök technikai szempontú megítélésére, a technikai környezet változásaira, a felderítéshez kapcsolódó technikai szemlélet elsajátítására.
– Motivált a technikai jellegű nemzetbiztonsági feladatok vezetése, végrehajtása, valamint kapcsolódó témakörökben szakértői feladatok ellátása iránt.
– Törekszik a problémák megoldására, nyitott új ismeretek megszerzésére, ismeretei önképzéssel történő tudatos fejlesztésére, munkatársai szakmai fejlődésének támogatására.
d) autonómiája és felelőssége
– Nagyfokú önállósággal, kreativitással és felelősséggel képes ellátni szak-, illetve vezetői feladatait.
– Felelősséget vállal a speciális szakmai tudása és ismeretei birtokában meghozott szakmai döntésekért.
– Felismeri szakismeretei folyamatos fejlesztésének szükségességét, felelős az általa vezetettek fejlesztéséért.
8.1.2.3. A terrorelhárítási specializáción továbbá az okleveles polgári nemzetbiztonsági vezető szakértő
a) tudása
Tudása magában foglalja a globális terrorizmus történeti elemeinek, alakváltozásainak, diverzifikációs folyamatainak, geopolitikai összefüggéseinek és trendjeinek, az iszlamista és extremista terrorszervezetek főbb típusainak és működési mechanizmusainak, az Internet, a kiber eszköztár terrorista célú felhasználásának, a terrorfinanszírozás módszereinek, a radikalizáció és fenyegetettség jelzőrendszereinek, a nemzetközi szervezett bűnözés és a terrorizmus kapcsolatának, a terrorelhárításban alkalmazandó felderítési és elemzési módszereknek, a tömeges bevándorlás nemzetbiztonsági- terrorfenyegetettségi kockázatainak, valamint a statuskérelmezők azonosítására-átvilágítására alkalmazott eszközöknek, a transzatlanti-európai terrorelhárítás meghatározó szerveinek, ügynökségeinek és a nemzetközi együttműködés mechanizmusainak, Magyarország nemzeti biztonsági, és ezen belül nemzetbiztonsági helyzetének, a globális politikai, gazdasági, biztonsági kihívások és fenyegetések hazánkra gyakorolt rövid, közép és hosszú távú hatásainak az ismeretét.
b) képességei
– A nemzetbiztonság feladatrendszerén belül képes felismerni és meghatározni a terrorelhárítás körébe tartozó feladatokat, valamint összefüggéseiket más polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörével.
– Magas szintű hozzáértéssel és önállóan képes részt vállalni a szakmai döntéselőkészítési, döntéshozatali és végrehajtási folyamatokban.
– Szakértőként rendelkezik a szakmai feladatok nemzetközi összehangolásához és végrehajtásához szükséges idegennyelv ismerettel és kommunikációs készséggel.
c) attitűdje
Rendelkezik azokkal a személyiségjegyekkel − önálló gondolkodás, problémafelismerés, felelősségtudat, megfontoltság, mérlegelési és döntési képesség − , amelyek alkalmassá teszik a vezetői feladatok ellátására.
d) autonómiája és felelőssége
Hatáskörén belül önállóan képes a beosztásából és munkaköréből fakadó javaslatok megtételére, a feladatok kijelölésére és végrehajtásuk előkészítésére és irányítására.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– társadalomtudományi ismeretkör 5–10 kredit,
– természettudományi ismeretkör 4–8 kredit,
– állam- és jogtudományi ismeretkör 5–15 kredit,
– biztonságpolitikai ismeretek ismeretkör 10–15 kredit,
– nemzetbiztonsági szakmai ismeretkör 20–30 kredit,
– vezetési ismeretek ismeretkör10–15 kredit,
– bölcsészettudományi ismeretkör: 4–8 kredit.
9.1.2. A specializációk tudományágai, szakterületei és kreditaránya
A specializációkhoz rendelhető minimális kreditérték 25 kredit.
a) humán specializáció
– humán felderítési (nemzetbiztonsági szakmai) ismeretkör 25–35 kredit;
b) technikai specializáció
– technikai felderítési (nemzetbiztonsági szakmai) ismeretkör 25–35 kredit;
c) terrorelhárítási specializáció
– terrorelhárítási ismeretkör 25–35 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy két legalább középfokú (B2) − amelyből az egyik angol nyelvi − komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat teljesítésének feltételeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit az alábbi területekről:
– társadalomtudományi és természettudományi ismeretek,
– állam és jogtudományi ismeretek,
– rendészettudományi ismeretek,
– hadtudományi ismeretek, vezetési ismeretek,
– biztonságpolitikai ismeretek,
– általános igazgatási ismeretek,
– szakigazgatási ismeretek,
– közszolgálati ismeretek,
– európai uniós ismeretek,
– műszaki ismeretek,
– haditechnikai ismeretek,
– informatikai ismeretek, nemzetbiztonsági ismeretek.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy legalább 30 kredittel rendelkezzen a felsorolt ismeretkörökből a jelentkező. A mesterképzésbe való belépéshez szükséges 30 kredit nemzetbiztonsági ismeretkörökből nem formális tanulás eredménye, illetve munkatapasztalat alapján is beszámítható. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetbiztonsági (National Security Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles nemzetbiztonsági szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: National Security Expert
– válaszható specializációk: katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági, terrorelhárítási
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetbiztonsági
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a nemzetbiztonsági alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a katonai vezetői, a bűnügyi igazgatási, a rendészeti igazgatási alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1032
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan nemzetbiztonsági szakemberek képzése, akik korszerű társadalomtudományi és szakmaspecifikus ismereteik felhasználásával képesek a nemzetbiztonsági szakterület szervezeteiben a munkakörükhöz tartozó követelmények és feladatok eredményes teljesítésére, alkalmasak a szakmai elmélet és módszertan fejlesztésére, a szakmai kultúra és értékrend továbbadására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles nemzetbiztonsági szakértő
a) tudása
– Mélyreható látás- és gondolkodásmóddal rendelkezik a mélyebb összefüggések megértéséhez, a megszerzett tudás alkalmazásához.
– Részletekbe menően ismeri az államtudomány, a hadtudomány és a nemzetbiztonság speciális kérdéseit, a kor hadi- és információtechnikai eszközeit.
– Behatóan ismeri a problémamegoldó technika felhasználását.
– Összefüggéseiben értelmezi a társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának mechanizmusait, amelyek elengedhetetlenek az elemző-értékelő munka folyamatában.
– Részleteiben ismeri szakterülete szakterminológiáját a szaknyelvi kommunikáció sajátosságait.
– Részleteiben átlátja Magyarország politikai, biztonság- és védelempolitikai, katonapolitikai, nemzetbiztonsági és rokon szakterületeinek kapcsolódását.
– Ismeri a globális és regionális társadalmi és gazdasági folyamatokat.
– Ismeri szakterülete általános és specifikus jellemzőit, határait, fejlődési irányait.
– Részletekbe menően ismeri az adott szakterület összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.
– Jól ismeri a szakterületéhez kapcsolódó jogi szabályozást és az etikai normákat.
– Birtokában van azon ismereteknek, amelyek szükségesek a doktori képzéshez való belépéshez.
b) képességei
– Alkalmas az ismeretek rendszerezett megismerésére és elsajátítására, a megszerzett információk, új problémák, jelenségek feldolgozására.
– Képes a nemzetbiztonság elméletének területén kutatási, információ- és adatgyűjtési feladatok végzésére, a különböző földrajzi, társadalmi, katonai, gazdasági, környezeti biztonsági dimenziók elemzésére, majd az átfogó és speciális összefüggések rendszerben történő feltárására, szintetizálására és értékelésére.
– Képes integrált rendszerek alkalmazására, az informatikai berendezések, rendszerek és technológiák, valamint az ahhoz kapcsolódó elektronikus kommunikáció szakterületeiről.
– Alkalmas szakmai döntés meghozatalára és ezekből következtetések levonására, vélemény és ajánlás megfogalmazására.
– Képes a megoldandó nemzetbiztonsági problémák megértésére, ehhez kapcsolódóan önálló gondolatok felvetésére.
– Alkalmas nemzetbiztonsági szakterületéhez kapcsolódó egyéni tudása elmélyítésére.
– Képes végrehajtói közép- és felsőszintű vezetői munkakörök ellátására.
– Alkalmas az informatikai eszközök alkalmazására, használatára, felhasználói szinten kezelni tudja a feladatai ellátásához szükséges számítógépes alkalmazásokat.
– Feladatai ellátásának során együttműködik a szakterületek képviselőivel.
c) attitűdje
– Kreatív, jó problémafelismerő, innovatív, rugalmas problémakezelő, -megoldó irányultságú.
– Az élethosszig tartó tanulás belső igényével rendelkező, befogadó, kész a folyamatos önálló tanulásra és új ismeretek megszerzésére, befogadására.
– Hatékony kommunikációs készséggel rendelkezik magyar és idegen nyelven, ismeri és alkalmazza szakmája szaknyelvi fordulatait.
– Munkája során a gyakorlatban is alkalmazza az elsajátított szakmai elméleti ismereteket.
– Elkötelezett a nemzetbiztonsági és a Magyar Honvédség tevékenységével összefüggő, minőségi munkavégzés iránt.
– Fogékony az elemző-értékelő ismeretanyag folyamatos bővítésére, motivált új ismeretek kutatásában, és alkalmazásában.
d) autonómiája és felelőssége
– Képes magas szinten megtervezni és végrehajtani feladatait.
– Kialakított szakmai véleményét előre ismert döntési helyzetekben önállóan képviseli.
– Különböző bonyolultságú és kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
– Felelős az értékelő-elemző tevékenység során beszerzett információk összefüggéseinek megértéséért, az információk feldolgozásáért.
– Felelős az értékelő-elemző tevékenységéért, a folyamatért és az abból származtatott eredményért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai ismeretek
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– műszaki tudományok (informatika, informatikai védelem) 2–4 kredit,
– hadtudomány (hírszerzési és elhárítási ismeretek, haditechnika, katonai biztonság és biztonságpolitika, nemzetbiztonság, szakági jogi ismeretek) 55–65 kredit,
– társadalomtudomány (politikatudomány, állam- és jogtudomány, nemzetközi tanulmányok gazdaságtudomány, pszichológia, szociológia, ismeretelmélet, kultúratudományok) 27–37 kredit.
9.1.2. Sajátos kompetenciákat eredményező, válaszható specializációk és azok szakterületi ismeretei:
A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező, a szakterület műveléséhez alkalmas elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó specializációk választhatók.
A specializáció kreditértéke a képzés egészén belül diplomamunkával együtt 45 kredit. Mindhárom választható specializáció esetén:
– hadtudomány (25 kredit): nemzetbiztonsági szakmai ismeretek, hírszerzés elhárítás, idegen titkosszolgálatok, elektronikai hadviselés, biztonsági stratégiák és rendszerek, a 21. század biztonsági kihívásai, katonai- és békeműveletek nemzetbiztonsági aspektusai.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió hivatalos nyelvéből vagy valamely nem Európai Unió tag szomszéd ország nyelvéből vagy a következő nyelvek egyikéből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges: arab, japán, kínai, orosz, perzsa, török nyelv.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma legalább 60 kredit az alábbi területekről:
– államtudományi, társadalomtudományi, jogtudományi ismeretek 20 kredit,
– nemzetbiztonsági ismeretek 40 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a korábbi tanulmányai, munkatapasztalata vagy nem formális tanulás eredménye alapján a jelentkező a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A mesterképzésben hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: katonai vezetői (Military Leadership)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles katonai vezető
– szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Leader
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, katonai
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a katonai vezetői alapképzési szak, a főiskolai szintű katonai vezetői szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a katonai gazdálkodási alapképzési szak, had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, állami légiközlekedési alapképzési szak, valamint a katonai logisztika alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
– szak orientációja: kiemelten elméletorientált (70–80 százalék)
– diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 10 kredit
– szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 4 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
1031
8. A mesterképzési szakképzési célja és a szakmai kompetenciák
A Magyar Honvédség számára olyan katonai vezetők (főtisztek) képzése, akik az elsajátított korszerű hadtudományi, vezetés- és szervezéstudományi, társadalomtudományi, természettudományi, műszaki tudományi elméleti és gyakorlati módszertani ismereteik, szakmai képességeik, továbbá legalább egy idegen nyelv (angol) ismerete birtokában képesek – békében és különleges jogrendi időszakban egyaránt – a rájuk bízott katonai részleget, törzset vezetni, katonai, szakmai feladataikat maradéktalanul megoldani. Magyarország nemzeti érdekeinek képviselete során képesek nemzetközi törzsekben törzstiszti és egyéb vezetői beosztásokban az elvárható magas szinten tevékenykedni.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles katonai vezető
a) tudása
– Ismeri szakterülete társadalomtudományi és hadtudományi elméleti és gyakorlati általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb fejlődési irányait, a hadtudomány interdiszciplináris kapcsolódásait.
– Részletekbe menően ismeri az általános és katonai szakterületen alkalmazható vezetéselméletet és alkalmazott pszichológiát.
– Ismeri az államigazgatási jogi, nemzetközi jogi és hadijogi szabályozást és az etikai normákat.
– Ismeri a hadelmélet és gyakorlat sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.
– Jól ismeri globálisan, kontinentálisan és regionálisan a biztonságpolitikai viszonyokat, folyamatokat, valamint az ezen a területen létező szervezeteket − NATO, Európai Unió, ENSZ, EBESZ, Afrikai Unió és egyéb nemzetközi szervezetek − és azok működését.
– Jól ismeri a hadelmélet és a katonai műveletek szaknyelvét, az írott és beszélt nyelvi kommunikáció sajátosságait, legfontosabb formáit, módszereit, illetve technikáit magyarul és angol nyelven egyaránt.
– Jól ismeri a hadügy szempontjából releváns globális társadalmi és gazdasági folyamatokat és multikulturális jellemzőket.
– Birtokában van azon ismeretek körének, amelyek szükségesek a hadtudományi és más képzési területen folyó doktori képzésbe való belépéshez.
b) képességei
– Széleskörű általános műveltsége és társadalomtudományi ismeretei alapján jól, objektív szemlélettel eligazodik a nemzetközi társadalmi és politikai eseményekben és jelenségekben.
– Interdiszciplináris megközelítéssel feltárja és innovatív módon alkalmazható elméletté és gyakorlattá formálja a honvédség, illetve saját tevékenysége törvényi, jogi alapjainak átfogó rendszerét.
– Feladatai ellátása során vezetéselméleti ismereteket és azokra épülő kreatív technikákat alkalmaz.
– Vezetői ismeretei, jártassága, valamint szakmai tudása birtokában a rá bízott szervezet tevékenységét megtervezi, megszervezi és folyamatosan vezeti, hatékonyan és meghatározó módon részt vesz a szervezet célorientált tevékenységében.
– Alkalmas konkrét helyzetben a helyi célok és teendők körültekintő meghatározására, a végrehajtás feltételei biztosításának figyelembevételével.
– Feladatai ellátása során küldetésorientált vezetést valósít meg.
– Az alárendeltek tevékenységét, feladataikat megalapozottan, előrelátó és a gyakorlatban végrehajtható módon képes meghatározni, a végrehajtás koordinálására, célirányos ellenőrzésére hatékony módszereket alkalmaz.
– A megszerzett korszerű hadműveletei-harcászati ismeretek birtokában a kialakult helyzet elemzésére, döntések előkészítésére és meghozatalára hatékony elméleti és gyakorlati megoldásokat alkalmaz.
– Katonai feladatok végrehajtása érdekében érdemi együttműködést valósít meg a fegyveres testületek, a polgári szervek vezetőivel vagy azok képviselőivel.
– Technikai ismeretei alapján objektív módon végre tudja hajtani a haditechnikai eszközök korszerűségének, harcászati alkalmazásuk lehetőségeinek, korlátainak megítélését.
– A hivatásos tiszt számára előírt fizikai edzettség és állóképesség követelményeit folyamatosan teljesíti.
– Nemzetközi műveletekben, illetve harctéri körülmények között az elvárható legmagasabb szinten megvalósítja a partnerekkel az együttműködést és ez a tevékenység komplexen kiterjed annak tervezésére, megszervezésére és fenntartására a napi munka során.
– Megszerzett tudására alapozva összfegyvernemi, összhaderőnemi műveleti gyakorlatok tervezésére, levezetésére alkalmas.
– Szakterületi feladatai ellátásával összefüggésben magas színvonalon megvalósítja a hadműveleti művészet alapvetéseinek gyakorlatban történő alkalmazását.
– Megszerzett korszerű hadműveleti, harcászati ismeretei birtokában alkalmas hatékonyan a kialakult helyzet elemzésére, a harcászati hadműveleti döntések előkészítésére és meghozatalára összhaderőnemi háborús és nem háborús katonai műveletek során.
– Alkalmas törzstájékoztatók levezetésére, eligazítások anyagai elkészítésének irányítására, tervező-kidolgozó munka irányítására.
– Feladatellátása során vezetői ismeretei, jártassága, valamint szakmai tudása birtokában képes az összhaderőnemi műveletekben résztvevő haderőnemek harcászati alegységei, egységei, valamint az alkalmi harci kötelékek tevékenységének megtervezésére, megszervezésére és folyamatos irányítására.
– Hatékonyan ellátja az alárendeltek küldetésének megalapozott, előrelátó és a gyakorlatban végrehajtható meghatározását, a végrehajtást koordinálja, a végrehajtókat tevékenységükben hatékony ellenőrzés megvalósításával segíti.
– Alkalmas a feladatok végrehajtása érdekében az együttműködés megszervezésére és folyamatos fenntartására összhaderőnemi háborús és nem háborús műveletek során.
– Szakismeretét felhasználva innovatív módon megvalósítja – a követelményekkel összhangban – a vezetett katonai szervezetek munkarendjének korszerűsítését, racionalizálását.
c) attitűdje
– Vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek az összhaderőnemi műveletek elméleti és gyakorlati problémáinak tudományos igényű és tudományos módszerű elemzésére, megoldási alternatívák kidolgozására irányuló személyes és közösségi szerepét alkotják.
– Összhaderőnemi műveletekben részt vevő magasabbegységek, hadműveleti magasabbegységek tevékenységének tervezése, szervezése és irányítása vonatkozásában kezdeményező szerepet vállal.
– Fejlett szakmai identitással, hivatástudattal vállalkozik a különböző szintű harcászati szimulációs rendszerek működési feltételeinek, valamint az alárendeltek tevékenységének begyakorlásához szükséges feltételek biztosítására (gyakorlatok, törzsgyakorlások tervezésére, előkészítésére).
– Az összhaderőnemi műveletek, illetve saját tevékenysége tekintetében a jogszabályok és etikai normák teljeskörű figyelembevételével hozza meg döntéseit.
– A vezetett részleg (törzs) munkájának, tevékenységének, működési problémáinak tudományos igényű és tudományos módszerekkel történő elemzése, megoldása, a vezetett szervezet munkarendjének korszerűsítése, új munkamódszerek, eljárások kidolgozása során magáévá teszi azt az elvet, hogy a folyamatos szakmai szocializáció és az arra irányuló innováció a közjó szolgálatában áll.
– Kezdeményező szerepet vállal a nemzetközi szervezetek katonai döntéshozatali, döntés-előkészítési folyamatainak és a katonadiplomácia rendszerének hatékony működése érdekében.
d) autonómiája és felelőssége
– Beosztásából adódó önállósággal végzi az általános és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott tényezők és körülmények alapján történő kidolgozását, amely során széles látókörére, általános és szakmai műveltségére, valamint problémafelismerő és megoldó készségére támaszkodik.
– Beosztásában, felelősségi és jogköréből adódóan önállóan tervezi és végzi szakmai tevékenységét.
– Beosztásából adódóan és azzal összefüggésben bekapcsolódik a tevékenységi körébe tartozó kutatásokba és fejlesztésekbe és a projektcsoportban a cél, illetve a célok elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
– Szakmai véleményét döntési helyzetekben önállóan képviseli.
– Döntési helyzetekben felelősséget vállal az azok következtében kialakuló komplex hatásaiért.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– természet és társadalomtudományi ismeretek (biztonságpolitika, politikai és védelmi intézményrendszerek, katonai műveletek szociológiája és pszichológiája, katonai informatika, honvédelmi jog) 8–12 kredit,
– hadtudományi és hadelméleti ismeretek (hadművészet elmélete és gyakorlata, hadművészet története, katonai vezetéselmélet és gyakorlat, védelemgazdaságtan) 8–12 kredit,
– katonai műveletek elmélete és gyakorlata (harci műveletek, harci támogató műveletek, harci kiszolgáló támogató műveletek, katonai kiképzés és felkészítés, parancsnokok és törzsek felkészítése) 22–30 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. szerinti, 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai (csapat) gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai és csapatgyakorlatok egybefüggő időtartama a teljes képzés során 1 hét. A szakmai gyakorlat teljesítésének részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– alapozó ismeretek (katonaföldrajzi ismeretek, információs műveletek; vezetés- és szervezéselmélet ismeretkörei; katonapszichológia, katonapedagógia) 12 kredit,
– szakmai ismeretek (hadtudományi alapismeretek, harcászat szakmai ismeretek, katonai műveletek alapjai ismeretek, haditechnika) 18 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt területeken legalább 24 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A mesterképzésbe való belépéshez szükséges kreditekből 6 kredit munkatapasztalat vagy nem formális tanulás eredménye alapján is beszámítható. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: katonai üzemeltetés (Military Maintenance)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles katonai üzemeltető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Maintenance [Technical] Manager
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, katonai
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a katonai üzemeltetés alapképzési szak
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a katonai vezetői alapképzésiszak, a katonai gazdálkodási alapképzési szak, a had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak és a katonai logisztika alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
– a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 6 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 4 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0714
8. A mesterképzési szakképzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja hivatásos állományú tisztek, katonai vezető szakemberek képzése, akik az elsajátított korszerű hadtudományi, vezetés- és szervezéstudományi, társadalomtudományi, természettudományi, műszaki tudományi elméleti és gyakorlati módszertani ismereteik, szakmai képességeik, továbbá az angol nyelv magas szintű ismerete birtokában, békében és háborúban egyaránt képesek szakterületüket magas szinten művelni; a rájuk bízott katonai szervezeteket vezetni; katonai-szakmai feladataikat maradéktalanul megoldani; beosztásukból eredő kötelmeiket ellátni. Szakképzettségüknek megfelelően képesek békeidőszakban alegység-, egység-, parancsnoki-, a különböző katonai szervezeteknél szakterület vezetői-, vagy szaktiszti beosztásokban, valamint a béketámogató-, és háborús műveletek során az alkalmazott haditechnikai rendszerek üzemeltetéséhez és üzemben tartásához kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására. A végzett hivatásos állományú tisztek megfelelnek a NATO-ban a katonai vezetők részére előírt feltételeknek, és képesek feladataikat e rendszer keretei között is kiváló minőségben ellátni, valamint felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles katonai üzemeltető
a) tudása
– Átfogó társadalomtudományi ismeretekkel rendelkezik.
– Rendelkezik katonai vezetői ismeretekkel, valamint hadműveleti-harcászati katonai szakmai ismeretekkel.
– Behatóan ismeri az általános és katonai szakterületen alkalmazható vezetéselméleti elveket és módszereket.
– Rendelkezik átfogó államigazgatási ismeretekkel.
– Rendelkezik hazai és nemzetközi közjogi, valamint hadijogi ismeretekkel.
– Mélységében ismeri a NATO és az Európai Unió szervezési-vezetési filozófiákat, valamint a globális társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokat.
b) képességei
– Képes a széleskörű általános műveltség és társadalomtudományi ismeretek alapján eligazodni a nemzetközi, a társadalmi és a politikai eseményekben.
– Képes a komplex katonai műszaki rendszerek és azok alrendszerei működésének magasabb szintű, átfogó tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Képes helyesen értelmezni a modern hadsereg funkcióit, helyét és szerepét a demokratikus társadalmakban.
– Képes érvényt szerezni a hadviselés nemzetközi egyezményekben rögzített szabályainak a hazai, nemzetközi és a szövetségi műveletekben.
– Képes a hivatásos tiszt számára előírt fizikai edzettségi és állóképességi követelményeinek folyamatos teljesítésére.
– Képes a rendszeresített műszaki-technikai és haditechnikai eszközök üzemeltetésének, valamint üzemfenntartásának tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Képes a komplex haditechnikai híradó, informatikai és információvédelmi rendszerek üzemeltetésének, valamint üzemfenntartásának tervezésére, szervezésére, és irányítására.
– Képes az erők megóvásával kapcsolatos feladatok rendszerszemléletű tervezésére, szervezésére és irányítására.
– Képes a környezettudatos katonai-szakmai tevékenység végzésére és a munkavédelmi feladatok megoldására.
– Képes az információvédelem és rejtjeltevékenység megismerésére és alkalmazására.
– Képes a modern vezetési módszerek és eszközök alkalmazására.
– Képes az összhaderőnemi műveletek, illetve saját tevékenységük törvényi, jogi alapjainak megértésére.
– Képes a korszerű hadműveleti és harcászati ismereteik birtokában a kialakult helyzet elemzésére, a harcászati- hadműveleti döntések előkészítésére, meghozatalára összhaderőnemi háborús és nem háborús katonai műveletek során.
– Képes a vezetői ismeretei, jártassága, valamint szakmai tudása birtokában a rábízott szervezet tevékenységeinek megtervezésére, megszervezésére és folyamatos irányítására, a szervezet tevékenységében való hatékony részvételre, valamint az irányított szervezet munkájának, gyakorlati problémáinak elemzésére, megoldására, a szervezet munkájának korszerűsítésére.
– Képes az alárendeltek tevékenységeinek, feladatainak megalapozott, előrelátó és a gyakorlatban végrehajtható meghatározására, a végrehajtás koordinálására, hatékony ellenőrzésére.
– Képes a katonai feladatok végrehajtása érdekében érdemi együttműködésre a fegyveres testületek és más polgári szervek vezetőivel vagy képviselőivel.
– Képes a feladatok végrehajtása érdekében az együttműködés megszervezésére és folyamatos fenntartására összhaderőnemi háborús és nem háborús műveletek során.
c) attitűdje
– Nyitott ismereteinek gyarapítása iránt.
– Feladatai ellátása során együttműködési készség jellemzi, törekszik a beosztottak bevonására a döntési folyamatokba.
– Törekszik feladatellátása során a megfelelő önkontroll, tolerancia, empátia és az előítéletektől mentes gondolkodás és viselkedés tanúsítására.
– Munkájában és emberi kapcsolataiban megbízhatóság jellemzi.
– Elkötelezett a minőségi szakmai munkavégzés iránt, különös tekintettel a légiközlekedés-biztonság szempontjainak figyelembevételére.
– Nyitott szakterülete új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására, elkötelezett önmaga folyamatos képzésére.
d) autonómiája és felelőssége
– A szakterületén megjelenő folyamatokban képes önállóan döntéseket hozni, azokat felelősséggel, a jogszabályi keretek figyelembevételével végrehajtani.
– Tisztában van döntéseinek, tevékenységének az alegységének egészére gyakorolt hatásaival, következményeivel.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül
– természettudományi ismeretek (alkalmazott matematika, alkalmazott informatika, alkalmazott információtechnológia) 4–8 kredit,
– katonai vezetői ismeretek (katonai humánerőforrás gazdálkodás, konfliktuskezelés, minőségbiztosítás, gazdálkodási és logisztikai ismeretek, katonai vezetés elmélete és gyakorlata, katonai műveletek elmélete és gyakorlata, szárazföldi erők műveletei (hadművelet), légierő műveletei, különleges katonai műveletek, felkelők elleni műveletek elmélete, információs műveletek) 20–24 kredit,
– műszaki szakmai ismeretek (üzemeltetéselmélet, katonai híradó rendszerek üzemeltetése, katonai informatikai rendszerek üzemeltetése, információvédelmi komplex rendszerek üzemeltetése, katonai robotikai alkalmazások) 20 –24 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. szerinti, 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai és csapatgyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai és csapatgyakorlatok összegzett időtartama a teljes képzés során 4 hét. A szakmai gyakorlat teljesítésének részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma összesen legalább 30 kredit az alábbi területekről:
– matematika, villamosságtan, irányítástechnika, szabályozástechnika, közgazdaságtan, logisztika, katonai vezetői ismeretek, üzemeltetés elmélet, jogi ismeretek 15 kredit,
– hadtudományi alapismeretek, harcászat szakmai ismeretek, katonai műveletek alapjai ismeretek, haditechnikai ismeretek, híradó ismeretek, informatikai ismeretek – legalább 15 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt területeken legalább 24 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A mesterképzésbe való belépéshez szükséges kreditekből 6 kredit munkatapasztalat vagy nem formális tanulás eredménye alapján is beszámítható. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: katonai műveleti logisztika (Logistics of Military Operations)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
– szakképzettség: okleveles összhaderőnemi logisztikai vezető
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Joint Logistics Leader
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, katonai
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. A teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a katonai logisztika alapképzési szak.
4.2. A bemenethez a 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a katonai gazdálkodási, a katonai vezetői és a katonai üzemeltetés alapképzési szakok.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 2 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 6 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 4 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0413
8. A mesterképzési szak képzési célja és az elsajátítandó szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan okleveles összhaderőnemi logisztikai vezetők felkészítése a Magyar Honvédség részére, akik szilárd közszolgálati, hadtörténelmi, harcászati és hadműveleti ismeretek birtokában, a hazai és a nemzetközi katonai logisztikai elmélet és gyakorlat elemzésével, a katonai vezetői ismeretek hadműveleti szintre emelésével képesek szakalegységek és egységek vezetésére, törzskari szervező és döntés előkészítő, valamint vezetői feladatok ellátására nemzeti és többnemzeti csoportosításban egyaránt.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1 Az összhaderőnemi logisztikai vezető
a) tudása
– Érti a harc- és hadműveletek és hadtörténelem elméletét, törvényszerűségeit.
– Ismeri a harc- és hadművelet logisztikai támogatásának és vezetésének elméleti és gyakorlati kérdéseit.
– Ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
– Ismeri a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.
– Ismeri a logisztikai támogatási rendszer tartalmát, rendszerének elemeit és azok rendeltetését.
– Ismeri a hazai és külföldi civil és katonai logisztikai rendszerek elemzésének, irányításának, ellenőrzésének és működtetésének módszereit.
b) képességei
– Képes alegységek, egységek logisztikai támogatásának vezetésére, törzskari együttműködésre hazai és nemzetközi törzsekben egyaránt.
– Képes harcászati és hadműveleti törzsekben törzskari feladatok ellátására, logisztikai döntések előkészítésére, a szaktisztek munkájának vezetésére, koordinálására.
– Képes a logisztikai támogatás vezetésére, a vezetési dokumentumok, okmányok kidolgozására, a logisztikai támogató szervezetek feladatának meghatározására, irányítására normál időszakban és különleges jogrendi viszonyok között.
– Képes az anyagellátási, fenntartási és közlekedésszervezési feladatok vezetésére normál időszakban és különleges jogrendi viszonyok között honi területen és többnemzeti kötelékekben műveleti területen.
– Képes szövetségi rendszerben a katonai logisztikai középvezetők (törzsek) részére előírt feltételeknek megfelelni, feladataikat e rendszer keretei között ellátni.
– Képes a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák használatára.
– Képes a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határaiból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására.
– Képes megalapozott vélemény, illetve bírálat megfogalmazására, következtetések levonására, döntések meghozatalára.
– Képes a megoldandó problémák megértésére, megfogalmazására és megoldására, eredeti ötletek felvetésére.
– Képes önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére.
– Képes át- és továbbképzés után a közszolgálati feladatok ellátására.
– Képes a haderőfejlesztés haderőnemi koncepciói által meghatározott képességkövetelményekhez igazodva a szakirányú technikai és strukturális biztosítási-támogatási rendszer tervezési, szervezési és végrehajtási feladataiban a vonatkozó mértékben és szinteken részt venni.
c) attitűdje
– Elkötelezett abban, hogy felkészülten, ismereteit folyamatosan fejlesztve átültesse a gyakorlatba az országvédelem stratégiai céljait, és a szövetségi rendszer érdekeinek megfelelően alakítsa a saját kompetenciájába tartozó folyamatokat.
– Elkötelezett az elvek és irányelvek középszintű megfogalmazásában, a harcászati-hadműveleti gondolkodás gyakorlatba ültetésében.
– Elkötelezett a működési (műveleti) környezet komplex jelenségeinek harcászati-hadműveleti szemléletű megközelítése tekintetében.
– Releváns ismeretei birtokában pozitív hozzáállásával és motiváló erejével növeli az elemzések, értékelések gyakorlati alkalmazhatóságát.
– Fontosnak tartja a szervezetben zajló döntéshozó, előkészítő, végrehajtó feladatokhoz szükséges kockázatokat felismerő és értékelő, megoldás-orientált vezetést, a folyamatok ellenőrzését, az alkalmazott döntéstámogató rendszerek használatát.
– Relevánsan tudja alkalmazni a katonai logisztikai vezetői, tervezői és szervezői ismereteket, normál időszakban és különleges jogrendi viszonyok között.
– Elkötelezett abban, hogy döntési helyzetben prioritásokat kövessen, döntéseinek következményeit felelősségteljesen vállalja.
– Munkavégzésére a feladatra koncentrált problémamegoldás, alkalmazkodóképesség, rugalmasság jellemző.
– Elkötelezett szakmai (vezetői) identitásának tudatos formálásában és törekszik arra, hogy ennek megfelelően készségeit magabiztosan kezelje.
– Fontosnak tartja, hogy a vezetői stílusát az adott feladathoz, a szervezeti struktúrához és a beosztottakhoz igazítva helyzetorientáltan gondolkodjon és cselekedjen.
– Fontosnak tartja a kifogástalan viselkedés- és megjelenés-kultúra birtokában magabiztosan végezni feladatát nemzeti és a szövetségi rendszerben.
– Erős motiváció és kitartás jellemzi, a beosztottak és önmaga motiválására törekszik, meghatározó ismeretei birtokában pozitívan befolyásolja az időgazdálkodást, feladat-delegálást és csapatépítést.
– Rugalmas gondolkodásmódja és hatékony problémamegoldó képessége segíti a szervezete hatékony működését, elkötelezett abban, hogy beosztottjaival aktív munkakapcsolatot alakítson ki, amit az igazságosság, következetesség és megfelelő bizalom jellemez.
d) autonómiája és felelőssége
– Elsajátított ismeretei és megszerzett készségei alapján szakmailag megfelelő módon értelmezi és alkalmazza a megszerzett vezetői-irányítói metódusokat, elemző-értékelő módszereket.
– A rábízott szakmai területeket tudása és képességei legjavát alkalmazva elemzi-értékeli, a döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában következetes.
– Felelősséget vállal a célkitűzések végrehajtására és a szervezete problémáinak kezelésére.
– Kellő hatékonysággal alkalmazza a szükséges eszköz- és kapcsolatrendszert.
– Elsajátított ismeretei és készségei birtokában felelősséggel viszonyul feladataihoz.
– Figyelemmel kíséri az elemzés-értékelések, döntések kapcsán fellépő visszajelzéseket.
– Felelősséget vállal önmaga folyamatos fejlesztésére és képzésére.
– Tudatosan keresi a nemzetközi és a hazai szakmai fórumokat, a szakma képviselőivel való intenzív párbeszéd kialakításának lehetőségét.
– Saját szervezete életének, szervezeti kultúrájának javítása érdekében alkalmazza a megszerzett ismereteket.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– általános katonai vezetői szakterület: 10–26 kredit,
– katonai logisztikai szakterület: 28–36 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert legalább STANAG 6001. szerinti, 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat időtartama kétszer 1 hét. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat teljesítésének részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– általános katonai vezetői szakterület (közszolgálati ismeretek, katonai alapozó ismeretek, békefenntartói alapismeretek, vezetés- és szervezés elméleti alapismeretek, matematika, közgazdaságtan) 12 kredit,
– katonai logisztikai szakterület (katonai logisztikai alapismeretek, logisztikai támogatás, katonai logisztikai szakalegységek vezetése, katonai gazdálkodási alapismeretek, katonai közlekedési alapismeretek, műszaki alapismeretek, logisztikai szaktechnikai eszközök, katonai pénzügyek, haditechnikai ismeretek) 18 kredit.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt területeken legalább 24 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A mesterképzésbe való belépéshez szükséges kreditekből 6 kredit munkatapasztalat vagy nem formális tanulás eredménye alapján is beszámítható. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi közszolgálati kapcsolatok (International Public Service Studies)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség:
– okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő, nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirányon
– okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő, biztonsági tanulmányok szakirányon
– okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő, rendészeti tanulmányok szakirányon
– okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő, Európa-tanulmányok szakirányon
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:
− Expert in International Public Service Studies, Specialised in International Public Administration Studies
− Expert in International Public Service Studies, Specialised in Security Studies
− Expert in International Public Service Studies, Specialised in Law Enforcement Studies
− Expert in International Public Service Studies, Specialised in European Studies
– választható szakirányok: nemzetközi közigazgatási tanulmányok, biztonsági tanulmányok, rendészeti tanulmányok, Európa-tanulmányok
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetközi és európai közszolgálati
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a nemzetközi igazgatási, a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdálkodás, a politikatudományok, a társadalmi tanulmányok, az igazgatásszervező alapképzési szakok, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményei által folytatott bármely főiskolai képzés, egyetemi képzés, alapképzési szak vagy mesterképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a közszolgálati alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– szak orientációja: kiegyensúlyozott (40–60%)
– diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 12 kredit
– intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 15 kredit
– szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 14 kredit
– szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit.
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi és az európai uniós szervezeteknél, a hazai központi és helyi közigazgatásban, a külügyi, külgazdasági, védelmi és rendvédelmi igazgatásban nemzetközi vonatkozású komplex feladatok ellátására.
8.1. Az elsajátítandó közös szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a magyar állam és államigazgatás nemzetközi kapcsolatrendszerét.
– Átfogóan ismeri a magyar kül- és biztonságpolitikát és a külgazdasági politikát.
– Ismeri Magyarország geopolitikai érdekeit.
– Ismeri a hazai és nemzetközi válságkezelési folyamatok alapjait.
– Részleteiben ismeri az Európai Unió politikáit, illetve intézményi és jogrendszerét.
– Elmélyült ismeretekkel rendelkezik a nemzetközi közszolgálat, a külszolgálat és a nemzetközi kapcsolatok történeti, jogi, gazdasági és politikai vonatkozásairól és érti azok összefüggéseit.
– Mélyrehatóan ismeri a nemzetközi jog összefüggéseit, a nemzetközi szervezetek rendszerét.
– Átfogóan ismeri a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nemzetközi közösség működésének regionális dimenzióit.
– Ismeri a világgazdaság szereplőit és összefüggésrendszerét, a gazdaságpolitika alakításának elméleti alapjait és gyakorlati tényezőit.
– Ismeri a stratégiai szemlélet, a stratégiai tervezés és elemzés sajátosságait.
– Ismeri a rendészet és rendvédelem hazai és nemzetközi összefüggéseit.
– Mesterszinten ismeri a külszolgálati tevékenység részét képező ügyviteli kérdéseket, továbbá a közszolgálati rendszerek nemzetközi modelljeit.
b) képességei
– Képes a nemzetközi, illetve európai integrációs és döntéshozatali folyamatok értelmezésére és az azokban való hatékony részvételre.
– Képes a közszolgálat nemzetközi kapcsolataiban döntések előkészítésére és meghozatalára.
– Képes integrált ismeretek széleskörű alkalmazására a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi komplex területeken.
– Képes a biztonságot fenyegető kihívások, veszélyek és kockázatok elemzésére és értékelésére.
– Képes a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre.
– Képes az európai és a hazai közpolitikai és kodifikációs folyamatokban való közreműködésre.
– Magas szintű kapcsolatteremtési készséggel rendelkezik.
– Magas szintű stressz- és konfliktustűrő készséggel rendelkezik, ideértve az interkulturális konfliktusokat is, továbbá jól tűri a monoton munkavégzést.
– Az állami vagy nemzetközi szervezetben való munkavégzés esetén a szervezet céljai és érdekei szem előtt tartásával kreatívan alkalmazkodni képes az újszerű feladatok megoldásához.
– Képes a magas színvonalú, akár stratégiai jellegű elemzésekre és szakértői munkára.
– Képes konfliktushelyzetek kezelésére és enyhítésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására.
– Képes végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására nemzetközi kapcsolatok területén.
– Képes pontosan, gyorsan és lényegre törően megfogalmazni szakmai álláspontját az adott ügy kapcsán.
– Képes a szakterületéhez kapcsolódó szakmai standardok alkalmazására.
– Képes a szakterületén használt ügyirattípusok elkészítésére.
– Képes a szakterületén használt szoftverek, adatbázisok kezelésére.
– Képes a Magyarországot körülvevő külpolitikai, gazdasági, biztonsági környezet változásainak értelmezésére.
c) attitűdje
– Elkötelezett a közszolgálat, nemzetközi szervezetnél való munkavégzés esetén a szervezet céljai és érdekei iránt, képes felelősségteljes és toleráns magatartás tanúsítására, valamint mások véleményének tiszteletben tartására.
– Elemzőkészséggel, problémafelismerő és problémamegoldó készséggel rendelkezik.
– Képes a csoportos és egyéni munkavégzésre is.
– Nyitott, befogadó, ugyanakkor kritikus a szakterületének innovációs törekvései iránt.
– Nyitottan, kreatívan és megoldás-centrikusan viszonyul a szakterületén tapasztalt kihívásokkal szemben.
– Kellő empátiával viseltetik a különböző társadalmi csoportok problémái iránt.
– Konstruktívan és megértően viszonyul a közigazgatás tőle eltérő szakmai álláspontot képviselő szereplőihez.
– Képes megosztani szakmai álláspontját az általa képviselt szervezet érdekeit és céljait szem előtt tartva.
– Felelős módon gazdálkodik a rábízott vagy megszerzett információval.
– Megszerzett tudására támaszkodva képes az általa képviselt szervezet érdekeinek védelmére és képviseletére.
d) autonómiája és felelőssége
– Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli az állami, illetve nemzetközi szervezetnél való munkavégzés esetén a szervezet céljait és érdekeit.
– Minden szervezeti-intézményi tevékenysége során felelős módon latba veti tudását a minőségi munkavégzés érdekében.
– Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
– Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek létrehozásában és irányításában.
– Szakmai álláspontjának képviseletével bátran és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
– Képes mérlegelni a lehetőségek között, és az általa képviselt szervezet szakmai érdekeit és céljait szem előtt tartva kiválasztani a legmegfelelőbb megoldást.
– Képes autonóm módon szakmai álláspontot kialakítani és döntést hozni.
– Feladatait a szakterületére vonatkozó hivatásetikai standardok figyelembevételével látja el.
8.1.2. A szakirányokon szerezhető sajátos kompetenciák
8.1.2.1. A nemzetközi közigazgatási szakirányon továbbá az okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő
a) tudása
– Magas szintű ismeretekkel rendelkezik az Európai Unió tagállamainak és a Magyarország számára releváns partnerországok közigazgatására vonatkozóan.
– Ismeri a Magyarország szempontjából releváns nemzetközi szervezeteken és intézményeken belüli döntéshozatal elméleti és gyakorlati kérdéseit.
– Ismeri a Magyarország szempontjából releváns nemzetközi szervezetek és a magyar szervek kapcsolatrendszerének sajátosságait, illetve az uniós intézmények és a nemzetközi szervezetek viszonyrendszerét.
– Magas szinten ismeri az Európai Unió szakpolitikáit, valamint a nemzetközi szervezetek szakpolitikákra vonatkozó stratégiai jelentőségű dokumentumait.
– Magas szintű ismeretekkel rendelkezik a nemzetközi és uniós jogi kötelezettségekből fakadó hazai jogalkotási és jogalkalmazási feladatokról és elvárásokról.
– Alapos és átfogó külügyi igazgatási és alapvető konzuli ismeretekkel rendelkezik.
– Ismeri a közigazgatás-fejlesztés nemzetközi trendjeit és az európai közigazgatási tér fejlődését.
– Elmélyült ismeretekkel rendelkezik az emberi jogok nemzetközi jogi védelme területén.
– Ismeri a külgazdasági kapcsolatok működésének sajátosságait.
8.1.2.2. A biztonsági tanulmányok szakirányon továbbá az okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő
a) tudása
– Ismeri a releváns biztonsági kihívásokat és biztonságelméleteket.
– Mélyrehatóan ismeri a nemzetközi biztonsági szervezeteket.
– Ismeri a politikai erőszakformák, a terrorizmus és a hírszerzés elméleti hátterét.
– Részleteiben ismeri az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikáját.
– Rendelkezik nemzetközi jogi és hadijogi ismeretekkel.
– Ismeri az államépítés jelentőségét.
– Ismeretekkel rendelkezik a nemzetközi és hazai válságkezelés köréből.
– Ismeretekkel rendelkezik a stratégiai tanulmányokra és a regionális biztonságra vonatkozóan.
8.1.2.3. A rendészeti tanulmányok szakirányon továbbá az okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő
a) tudása
– Részleteiben ismeri a rendészeti szervek vezetési és irányítási rendszerét.
– Ismeri a nemzetközi és európai rendészeti együttműködés sajátosságait.
– Ismeri a nemzetközi és uniós bűnügyi együttműködés sajátosságait.
– Ismeretekkel rendelkezik a szabadság, a biztonság és a jog térségére vonatkozóan.
– Elmélyült ismertekkel rendelkezik az európai határrendészeti együttműködésre vonatkozóan.
– Ismeretekkel rendelkezik az európai rendőrségi képzési együttműködésre vonatkozóan.
– Ismeri a rendészet és rendészeti közigazgatás működési sajátosságait.
– Alapos ismeretei vannak a nemzetközi migrációra, mint kihívásra vonatkozóan.
8.1.2.4. Az Európa-tanulmányok szakirányon továbbá az okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő
a) tudása
– Ismeri az Európai Unió jogrendszerét és annak sajátosságait.
– Ismeri az Európai Unió intézményeinek stratégiai jelentőségű, politikai természetű dokumentumait.
– Ismeri az Európai Unió intézményeinek működését és együttműködésük sajátosságait, az Európai Unió döntéshozatalának eljárási rendjét.
– Elmélyült ismeretekkel rendelkezik az európai uniós tagállamok uniós ügyekért felelős közigazgatási szerveinek működéséről.
– Részleteiben ismeri az európai integráció történetét és vívmányait.
– Ismeretekkel rendelkezik a nemzeti érdekérvényesítés mechanizmusairól és modelljeiről az Európai Unióban.
– Ismeretekkel rendelkezik az Európai Unió horizontális és ágazati politikáiról.
– Alapos ismeretekkel rendelkezik az európai gazdasági integrációról, a belső piac, a Gazdasági és Monetáris Unió működéséről.
– Ismeri az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját.
– Ismeri az Európai Külügyi Szolgálat felépítését, hatásköreit és működési sajátosságait.
– Alapos ismeretekkel rendelkezik az Európai Unió intézményeiben és szerveiben elvárt jelentéskészítő munkára vonatkozóan.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– nemzetközi és fejlődéstanulmányok 20–40 kredit,
– állam- és jogtudományok 5–15 kredit,
– gazdaságtudomány 5–15 kredit,
– hadtudomány 2–8 kredit.
9.1.2. A szakirányok további tudományágai, szakterületei és azok kreditaránya:
a) nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirány
− állam- és jogtudományok 8–16 kredit,
− nemzetközi és fejlődéstanulmányok 5–25 kredit;
b) biztonsági tanulmányok szakirány
− hadtudomány 15–30 kredit,
− történettudomány 2–5 kredit;
− nemzetközi és fejlődéstanulmányok 2–4 kredit.
c) rendészeti tanulmányok szakirány
− állam- és jogtudományok 15–30 kredit,
− nemzetközi és fejlődéstanulmányok 2–8 kredit,
− gazdaságtudomány 2–4 kredit;
d) Európa-tanulmányok szakirány
− nemzetközi és fejlődéstanulmányok 10–30 kredit
− állam- és jogtudományok 5–12 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány és további egy nyelvből legalább középfokú (B2) komplex nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A mesterképzési szak negyedik szemeszterében szerepel a legalább 240 órás szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 40 kredit az alábbi területekről:
– állam- és jogtudományok,
– gazdaságtudományok,
– had- és rendészettudományok,
– interkulturális tanulmányok,
– kommunikáció- és médiatudomány,
– közigazgatás-tudományok,
– politikatudományok,
– szociológia,
– társadalomtudomány,
– történettudomány.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a jelentkező a felsorolt ismeretkörökben legalább 25 kredittel rendelkezzen. Minimum egy éves államigazgatási, illetve közszolgálati gyakorlati tapasztalat 5 kreditértékben beszámítható. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: International Public Service Relations
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat-/Master’s Degree
– szakképzettség: Expert in International Public Service
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetközi és európai közszolgálati
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a nemzetközi igazgatási, a nemzetközi tanulmányok, a nemzetközi gazdálkodás, a politikatudományok, a társadalmi tanulmányok, az igazgatásszervező alapképzési szakok, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeiben folytatott bármely főiskolai képzésben, egyetemi képzésben, alapképzési szakon vagy mesterképzési szakon szerzett végzettség.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: a közszolgálati alapképzési szak.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 3 félév /3 semesters
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit /ECTS
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70%)
– a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit
– az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 8 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi és az európai uniós szervezeteknél, a hazai központi és helyi közigazgatásban, a külügyi, védelmi és rendvédelmi igazgatásban nemzetközi vonatkozású komplex feladatok ellátására. (The aim of the programme is to train experts capable of performing duties related to international relations in national and EU institutions, in the domestic central and regional public administratio n, in the foreign affairs, defence and law enforcement administration.)
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles nemzetközi közszolgálati szakértő / Expert in International Public Service
a) tudása / is familiar with
– Ismeri a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok jogi, gazdasági, politikai és történeti vonatkozásait (the historical, legal, economic and political aspects of international public service relations).
– Ismeri a nemzetközi jog összefüggéseit, a diplomáciai és konzuli kapcsolatok működési elveit és szabályait (the interrelations of international law, the principles and rules of diplomatic and consular relations).
– Ismeri a nemzetközi emberi jogi rezsim működését (the operation of the international human rights regime).
– Ismeri a nemzetközi kapcsolatok működésének regionális dimenzióit (the regional dimensions of the operation of international relations).
– Ismeri az Európai Unió politikáit, külkapcsolati rendszerét, illetve intézményi és jogrendszerét (the policies of the European Union as well as its foreign relations, institutional and legal sytem).
– Ismeri az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját és az Európai Unió globális szerepét (Common Foreign and Security Policy and the global role of the EU)
– Ismeri a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét (the international and domestic systems of crisis management).
– Ismeri a biztonsági rendszer stratégiai tervezését és elemzését (the strategic planning and the analysis of the security system).
– Ismeri a rendészet és rendvédelem hazai és nemzetközi összefüggéseit (the domestic and international context of law enforcement and policing).
– Ismeri a közszolgálati rendszerek nemzetközi modelljeit (the international models of public administration).
– Ismeri a magyar állam és államigazgatás nemzetközi kapcsolatrendszerét (the international relations and public administration of the Hungarian State).
– Ismeri a magyar kül- és biztonságpolitikát, fejlődésének irányait (Hungarian foreign and security policies and their trends of development).
– Ismeri a nemzetközi politikai gazdaságtan kulcsfogalmait és összefüggéseit (the key concepts and context of international political economy).
– Mesterszinten ismeri a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet (the professional vocabulary necessary for performing such duties).
b) képességei / is capable of
– Képes a nemzetközi, illetve európai integrációs és döntéshozatali folyamatok értelmezésére és formálására (interpreting and shaping international and European integration and decision-making processes).
– Képes a közszolgálat nemzetközi kapcsolataiban döntések előkészítésére és meghozatalára (preparing and making decisions in international public service relations).
– Képes az európai és a hazai közpolitikai és kodifikációs folyamatokban való közreműködésre (participating in domestic and European public policy and codification processes).
– Képes integrált ismeretek széleskörű alkalmazására a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi komplex területeken (the widescale application of integrated knowledge in the complex areas of public administration, law enforcement and defence).
– Képes a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre (participating in the work of international organisations and institutions).
– Képes a biztonságot fenyegető kihívások, veszélyek és kockázatok elemzésére és értékelésére (analysing and assessing security challenges, threats and risks).
– Képes konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására (managing conflict situations, using successful negotiation and cooperation techniques).
– Képes végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására (fulfilling implementive and executive tasks).
– Kommunikációs és viselkedéskultúrára vonatkozó ismeretekkel rendelkezik (He/she has good communication skills, conduct and etiquette).
– Kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik (as well as contact-building skills).
c) attitűdje / his/her personal attitude is characterized by
– Elkötelezett a közszolgálat iránt, képes felelősségteljes munkavégzésére és toleráns magatartás tanúsítására, továbbá mások véleményének tiszteletben tartása (the commitment to public service, responsible and tolerant behaviour, respect for the opinions of others).
– Komoly elemzőkészséggel, problémafelismerő és problémamegoldó készséggel rendelkezik (an ability to identify, analyse and solve problems).
– Információ-feldolgozási képességgel, módszertani tudatossággal rendelkezik (ability to process information, consciousness in methodology).
– Munkájában kezdeményező és döntéseit képes meghozni és azokért felelősséget vállal (a proactive stance, readiness to take personal responsibility, mature decision-making ability).
– Képes csoportban és egyénileg is munkát végezni (and the ability to work both in teams and individually).
d) autonómiája és felelőssége / autonomy and responsibility
– Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli az állami, illetve nemzetközi szervezetnél való munkavégzés esetén a szervezet céljait és érdekeit (He/she is committed to serving and representing the goals and interests of the international organisation or public service he/she works for).
– Minden szervezeti-intézményi tevékenysége során felelős módon latba veti tudását a minőségi munkavégzés érdekében (he/she interacts with expertise in all organisational and institutional activities).
– Felelősségteljesen építi fel szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását (builds up his/her professional career and supports the development of the career path of the staff he/she manages).
– Önállóan és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezeti egységek létrehozásában és irányításában (he/she participates in the creation and management of work organisation units independently and with responsibility).
– Szakmai álláspontjának képviseletével bátran és felelősségteljesen vesz részt munkaszervezetének működtetésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában (by representing his/her professional position, he/she responsibly participates in the operation of his/her work organisation, in the elaboration, discussion and implementation of professional concepts).
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– nemzetközi és fejlődéstanulmányok 15–30 kredit,
– állam- és jogtudományok 10–30 kredit,
– hadtudomány 5–20 kredit,
– gazdaságtudomány 3–9 kredit,
– politikatudomány 2–8 kredit,
– műszaki tudományok 2–6 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert angol felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. (The graduate should be in possession of a C1 complex proficiency certificate in English language or a certificate of equal value.)
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A mesterképzési szak harmadik szemeszterében szerepel a legalább 80 órás szakmai gyakorlat. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg. (The professional training of minimum 80 hours takes place in the third semester. The detailed requirements of the training are defined by the program curriculum.)
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 30 kredit az alábbi területekről (At least 30 ECTS should be acknowledgeable for the student on the basis of his or her earlier studies in the
following knowledge fields):
– állam- és jogtudományok (State and Jurisprudence),
– gazdaságtudományok (Economics),
– had- és rendészettudományok (Military and Law Enforcement Sciences),
– kommunikáció- és médiatudományok (Communication and Media Sciences),
– közigazgatás-tudományok (Public Administration),
– nemzetközi tanulmányok (International Relations),
– politikatudomány (Political Science),
– szociológia (Sociology),
– történettudomány (History).
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a jelentkező a felsorolt ismeretkörökben 30 kredittel rendelkezzen. Minimum egy éves államigazgatási, illetve közszolgálati gyakorlati tapasztalat 5 kreditértékben beszámítható. (The minimum requirement for students who wish to join the program is 30 ECTS in the above mentioned fields of knowledge. A minimum of one-year practice in public administration/public service can be acknowledged with 5 ECTS.)
9.5. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés angol nyelven folyik. (The program is conducted in English.)
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi biztonság- és védelempolitikai (International Security and Defence Policy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in International Security and Defence Policy
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetközi és európai közszolgálati
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a nemzetközi biztonság- és védelempolitikai, a nemzetközi igazgatási, a nemzetközi tanulmányok, valamint a politikatudományok alapképzési szak.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az igazgatásszervező, a közigazgatás-szervező, a bűnügyi igazgatási, a bűnügyi, a katasztrófavédelem, a védelmi igazgatási, a rendészeti igazgatási, a rendészeti, a katonai vezetői, a katonai logisztika, a katonai üzemeltetés, a katonai gazdálkodási, a nemzetbiztonsági, a polgári nemzetbiztonsági, a nemzetközi gazdálkodás, a történelem és a társadalmi tanulmányok alapképzési szakok.
4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70%)
– diplomamunka készítéshez rendelt kreditérték: 20 kredit
– szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a magyar honvédelmi közszolgálati intézményrendszer tevékenységében és nemzetközi kapcsolataiban, különösen a NATO, az Európai Unió, az ENSZ és az EBESZ, valamint a Magyarországgal szövetséges országok és partnerállamok biztonság- és védelempolitikai szerveivel való együttműködésben, továbbá nemzetközi szervezetek széles értelemben vett biztonságpolitikai tevékenységében nemzetközi szervezői és kapcsolattartói, szakértői, elemzői, stratégiai tervezői, döntés-előkészítői feladatokat hatékonyan ellátni.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
8.1.1. Az okleveles nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakértő
a) tudása
– Mélyrehatóan ismeri a nemzetközi biztonsági tanulmányok, stratégiai tanulmányok és védelmi tanulmányok tudományterületeit.
– Ismeri a nemzetközi intézményrendszer együttműködésének szabályait és sajátosságait, valamint a tagállami érdekérvényesítés mechanizmusát.
– Átfogó ismeretekkel rendelkezik a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi közösség működésének regionális dimenzióiról, különös tekintettel a transzatlanti térségre.
– Részleteiben ismeri a nemzetközi biztonság- és védelempolitika katonai és nem katonai területeit, legfontosabb jellemzőit és összefüggéseit, a magyar biztonság- és védelempolitikát meghatározó hazai és nemzetközi folyamatokat.
– Ismeri a nemzetközi jog elveit, sajátosságait, az államok közötti konfliktusok rendezésének nemzetközi jogi szabályait, valamint a nemzetközi biztonsággal kapcsolatos nemzetközi intézmények működését és tárgyát szabályozó jogi előírások rendszerét és összefüggéseit.
– Átfogóan ismeri a haderők fejlődésének és fejlesztésének stratégiai kérdéseit, a védelmi szféra, a védelmi tervezés és a haderőfejlesztés jellemzőit és viszonyrendszerét, továbbá a honvédelmi tárca, a NATO és az Európai Unió védelmi tervezési rendszerét és összefüggéseit.
– Részleteiben ismeri a magyar biztonság- és védelempolitikát kialakító és megvalósító hazai és nemzetközi intézményrendszer működését.
– Átfogóan ismeri a magyar állam és államigazgatás nemzetközi kapcsolatrendszerét és döntési mechanizmusait.
– Mélyrehatóan érti és átlátja Magyarország geopolitikai és geostratégiai helyzetét, az ebből fakadó meghatározottságot, célokat és érdekeket.
– Ismeri a magyar és külgazdaság, valamint a biztonság- és védelempolitika fejlődési irányait.
– Részletes ismeretekkel rendelkezik a magyar és a nemzetközi biztonság- és védelempolitikát meghatározó stratégiai dokumentumokról és jogszabályokról.
– Átfogóan ismeri a Magyarországgal szomszédos államok védelempolitikájának alapjait és a kelet-közép-európai regionális együttműködés keretrendszereit.
– Átfogóan ismeri a válságkezelés hazai és nemzetközi sajátosságait, a magyar válságkezelési részvétel eddigi tapasztalatait.
– Részletesen ismeri a magyar biztonság- és védelempolitika kialakításához, érdekérvényesítéséhez szükséges elemzés-értékelés módszertanát.
– Átfogóan ismeri a magyar biztonság- és védelempolitikát kialakító és megvalósító intézményrendszer iratkezelését és döntéshozatali szabályait.
– Ismeri a külszolgálati tevékenység részét képező ügyviteli kérdéseket.
– Felsőfokon használja a nemzetközi kapcsolatok, biztonsági tanulmányok és nemzetközi biztonsági intézmények szaknyelvét.
b) képességei
– Képes a nemzetközi és hazai biztonságot fenyegető kihívások, veszélyek és fenyegetések elemzésére és értékelésére.
– Képes a nemzetközi tagságokból, partnerkapcsolatokból, egyéb szervezeti kapcsolatokból következő honvédelmi kötelességek, feladatok, folyamatok értelmezésére, ezek beépítésére a biztonság- és védelempolitikai szervezetek döntési folyamataiba.
– Képes a biztonsággal foglalkozó stratégiai tervezési, elemzési, értékelési módszerek alkalmazására, kormányzati, ágazati és szervezeti szintű stratégiák megvalósításában való részvételre.
– Képes a vezetői döntések előkészítésére, döntési alternatívák kialakítására, a döntéshozatali eljárásban való aktív részvételre.
– Képes honvédelemmel és védelmi igazgatással összefüggő feladatok ellátására.
– Képes nemzetközi és hazai kommunikációra, konfliktus- és válságkezelési helyzetek kezelésében való részvételre, a tárgyalási, feladatmegoldási és együttműködési technikák alkalmazására.
– Képes feladatellátásra honvédelemmel foglalkozó állami és nem állami szerveknél és nemzetközi biztonsági szervezeteknél.
– Képes önállóan végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására magyar és angol nyelven egyaránt.
– Képes megbízhatóan kezelni a hazai védelmi igazgatási és a nemzetközi biztonsági intézményekben használt legfontosabb adatbázisokat.
– Képes hivatalos levél, tárgyalási tematika, háttéranyag, feljegyzés, szakpolitikai elemzés, koncepcionális javaslat, úti jelentés, prezentáció (előadás), mandátum és helyzetjelentés készítésére és ismeri ezek módszertanát.
c) attitűdje
– Kezdeményező és agilis az egyéni szakmai tevékenységben és a csoportmunkában egyaránt.
– Elkötelezett a közszolgálat és a honvédelem ügye iránt, képes felelősségteljes munkavégzésére és magatartásra.
– Elkötelezett Magyarország érdekei, továbbá a társadalmi szolidaritás és az esélyegyenlőség, a demokratikus értékek, a jogállamiság, az európai és a szövetségi értékközösség eszméi mellett.
– Nemzetközi szervezetben való munkavégzés esetén elkötelezett az adott szervezett céljai és érdekei mellett.
– Szakmai területen kritikai gondolkodásmóddal rendelkezik, mások véleményét tiszteletben tartja, ugyanakkor álláspontját hitelesen képviseli.
– Széles körű felkészültsége elősegíti a változó feladatkörhöz és munkateherhez való alkalmazkodását, akár hazai, akár nemzetközi, multikulturális közegben.
– Nyitott a szakmai továbbképzés különböző formáira és a különféle önfejlesztő módszerekre.
– Érzékeny és nyitott a szakterületi problémákra, szemléletét áthatja a problémamegoldó képesség és az innovatív gondolkodás.
d) autonómiája és felelőssége
– Szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel, a hivatali út betartásával szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
– Legjobb tudása szerint, elkötelezetten szolgálja és képviseli az állam, a tágabb szervezet és a munkahely céljait, feladatait és érdekeit.
– Szervezeti struktúrában elfoglalt helyétől függően konstruktív szakmai álláspontot képvisel, képes a szakmai érdekek érvényesítésére.
– Felkészült az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban Magyarország nemzeti érdekeinek képviseletére.
– Nemzetközi biztonsági szervezetben végzett munkavégzés esetén képes a nemzetközi munkáltató céljainak és érdekeinek szolgálatára.
– Minden szervezeti-intézményi tevékenysége során felelős módon latba veti tudását a minőségi munkavégzés érdekében.
– Felelősségteljesen építi szakmai karrierjét, és támogatja az általa irányított munkatársak szakmai életpályájának kibontakoztatását.
– Szakmai álláspontjának képviseletével kezdeményezően és felelősségteljesen vesz részt munkahelyének tevékenységében, fejlesztésében, a szakmai koncepciók kidolgozásában, megvitatásában és megvalósításában.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– hadtudomány 50–80 kredit,
– nemzetközi- és fejlődéstanulmányok 5–18 kredit,
– gazdaságtudományok 2–8 kredit,
– állam- és jogtudományok 2–6 kredit,
– politikatudomány 2–4 kredit,
– történettudomány 2–4 kredit,
– pszichológia 2–4 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmény
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány és egy további nyelvből legalább középfokú (B2) komplex nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
Az abszolutórium megszerzésének feltétele legalább 120 óra szakmai gyakorlat elvégzése. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 45 kredit az alábbi ismeretkörökből:
– állam- és jogtudományok,
– gazdaságtudományok,
– had- és rendészettudományok,
– közigazgatás-tudományok,
– politikatudományok,
– történettudomány.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a jelentkező a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt területeken legalább 30 kredittel rendelkezzen. A képzés céljához tartozó hazai vagy külföldi munkakörben szerzett igazolt szakmai tapasztalat 10 kreditpont értékben a szakmai tárgyak vonatkozásában érvényesíthető. A mesterképzésben a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.
1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia (International Water Governance and Diplomacy)
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MA-) fokozat
– szakképzettség: okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Water Governance Manager
3. Képzési terület, az NKE tv. 3. §-ában meghatározott felsőoktatási terület: államtudományi, nemzetközi és európai közszolgálati
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinek bármely főiskolai képzésében, egyetemi képzésében, alapképzési szakán vagy mesterképzési szakán szerzett felsőfokú végzettség.
4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.
5. A képzési idő félévekben: 4 félév
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit
– a szak orientációja: elméletorientált (60–70 százalék)
– a diplomamunka készítéshez rendelt kreditérték: 5 kredit
– az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit
– a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit
7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
0312
8. A mesterképzési szak képzési célja, a szakmai kompetenciák
A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, az európai uniós és a hazai vízügyi szervezeteknél nemzetközi vonatkozású feladatok ellátására.
8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
Az okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser
a) tudása
– Ismeri a nemzetközi vízügyi kapcsolatok történeti, jogi és politikai vonatkozásait.
– Ismeri az Európai Unió vízügyi politikáját, illetve intézményi rendszerét.
– Ismeri a nemzetközi vízügyi rendszer működésének regionális dimenzióit.
– Átlátja a vízdiplomácia összefüggéseit.
– Átlátja a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét.
– Ismeri a vízgazdálkodás összefüggéseit.
– Tisztában van a vízügyi terület alapvető nemzetközi ismeretköreivel.
– Átlátja a magyar állam és államigazgatás nemzetközi vízügyi kapcsolatrendszerét.
– Ismeri a magyar nemzeti vízstratégia fejlődésének irányait.
– Átlátja a vízgazdálkodás hazai és nemzetközi összefüggéseit.
– Ismeri a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet.
b) képességei
– Képes a vízgazdálkodás témakörét integráltan kezelni.
– Képes a nemzetközi, illetve európai vízpolitikai folyamatok értelmezésére és formálására.
– Képes a vízdiplomáciai döntések előkészítésére és meghozatalára.
– Képes integrált ismeretek széles körű alkalmazására nemzetközi vízügyi területeken.
– Képes a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre.
– Képes konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására.
– Képes végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására.
c) attitűdje
– Elkötelezett a vízügy iránt, felelősségteljes, toleráns magatartást tanúsít, mások véleményét tiszteletben tartja.
– Elemzőkészség, problémafelismerő és problémamegoldó készség jellemzi.
– Információ-feldolgozási készség, módszertani tudatosság jellemzi.
– Kezdeményezőkészség, személyes felelősségvállalás jellemzi, döntéshozatali képességgel rendelkezik.
– Alkalmas a csoportmunkára.
– Magas fokú kommunikációs és kapcsolatteremtő készség és viselkedéskultúra jellemzi.
d) autonómiája és felelőssége
– Tudatosan törekszik a vízpolitika és vízdiplomácia sajátosságainak megfelelő, korszerű ismeretek hazai és nemzetközi szinten történő gyakorlati alkalmazására.
– Önállóan dolgozza fel az új és összetett információkat, problémákat, jelenségeket rendszerszerű és kritikus módon.
– Vállalja a szakterület módszertanának fejlesztéséhez szükséges elméleti, tudományos kutatási és gyakorlati információk beszerzésének, értékelésének és hasznosításának végrehajtását.
– Felelősséget vállal a vízpolitikával és vízdiplomáciával összefüggő ismeretének és a meghatározó jogi, szabályozási és gazdasági összefüggések ismeretének alapján a szakmai javaslatok kidolgozásában.
– Kezdeményező módon lép fel a bonyolult, nem tipikus helyzetekben történő adekvát döntések meghozatalában.
– Kezdeményezőként dolgozik a technikai és operatív teendők stratégiai célokká való konvertálásában.
– Gyakorlatába beépíti és alkalmazza az e szakterületen folyó kutatások eredményeit.
9. A mesterképzés jellemzői
9.1. Szakmai jellemzők
A szakképzettség szempontjából meghatározó tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül:
– vízügyi ismeretek (bevezetés a hidrológiába, víz az antropocén korában: a globális vízválság és hatásai, integrált vízgazdálkodás, vízgyűjtő-gazdálkodás) 15–40 kredit,
– vízpolitikai alapismeretek és konfliktuskezelés (általános vízpolitikai ismeretek, döntéstámogató eszközök, közgazdaságtan, kommunikáció és vízügyi konfliktuskezelés és -megelőzés) 12–25 kredit,
– jogi ismeretek (bevezetés a vízjogba, nemzetközi vízjog, az Európai Unió vízügyi politikája és szabályozása) 15–35 kredit,
– nemzetközi vízpolitikai ismeretek (a vízpolitikai irányítás alapvető kérdései, a nemzetközi vízpolitika alapvető kérdései, a nemzetközi vízpolitikai irányítás intézményei, víz az ENSZ-ben, Magyarország nemzetközi vízügyi kapcsolatai, együttműködései) 20–45 kredit,
– nemzetközi konfliktuskezelés és diplomáciai alapismeretek (konfliktus és együttműködés elméletei, nemzetközi konfliktuskezelés intézményei, diplomáciai alapismeretek, konfliktuskezelés és kommunikáció, a vízügyi konfliktusmegelőzés és -kezelés) 9–20 kredit.
9.2. Idegennyelvi követelmények
A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
9.3. A szakmai gyakorlat követelményei
A szakmai gyakorlat időtartama − egybefüggően − legalább 4 hét, amelyet kifejezetten vízpolitikával, illetve vízdiplomáciával foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.
9.4. A 4.2. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei
A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi ismeretkörökben:
– politikatudományi, jogi, műszaki, vízgazdálkodási, gazdasági, természettudományi, társadalomtudományi ismeretek, nemzetközi tanulmányok.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
9.5. A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés kizárólag angol nyelven folyik.
