A Kormány a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó személyek, a hajózási üzemeltetési vezetők, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének vizsgáztatásával kapcsolatos feladatok ellátására a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: hajózási vizsgaközpontot) jelöli ki, amely a tevékenységét országos működési területtel végzi.
2. § A hajózási vizsgaközpont főtevékenységként az alábbi közfeladatokat látja el:
a) * végzi az úszólétesítményen szolgálatot ellátó személyek hajós és tengerész szolgálati könyvének kibocsátását, a szolgálati könyvekbe bejegyzett szolgálati idők és utak igazolását, a hajózási képesítések és egészségi alkalmasság adatok szolgálati könyvbe történő bejegyzését, továbbá az úszólétesítményen szolgálatot ellátó személyek, a hajózási üzemeltetési vezetők, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetője vizsgáztatását és a hajózási képesítő okmányok kiállítását,
b) részt vesz az a) pont szerinti vizsgáztatással kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezésében,
c) együttműködik a feladatkörével kapcsolatos tevékenységet végző hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, testületekkel.
3. § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.
4. § (1) Az úszólétesítményen fedélzeti és gépüzemi szolgálatot ellátó személyek, továbbá a hajózási üzemeltetési vezetők, valamint a kedvtelési céllal közlekedő úszólétesítmény vezetőjének vizsgáztatását 2020. január 1. napjától a hajózási vizsgaközpont végzi. A vizsgáztatási feladatokat átadó közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a hajózási vizsgaközpont e feladatok átadásával összefüggően felmerülő kérdéseket 2020. május 31. napjáig megállapodásban rögzítik. A megállapodásban rendezni kell különösen a feladatok ellátásához kapcsolódó jogosultságokat, kötelezettségeket, a feladatokhoz szükséges tárgyi feltételeket, valamint a feladat ellátását szolgáló jogviszonyok kérdését.
(2) * A miniszter a hajózási vizsgaközponthoz kerülő feladatok ellátásához maradéktalanul szükséges eszközök – ideértve különösen az informatikai eszközök, hálózatok, az irodai eszközök, a vizsgáztatás lefolytatásához szükséges eszközök, vizsgatermek – használatát a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló kormányrendelet alapján 2024. december 31. napjáig biztosítja. *
(3) A miniszter a hajózási vizsgaközpont számára biztosítja a tevékenységének ellátásához szükséges, a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó közlekedési informatikai szakrendszerek használatát.
(4) A folyamatban lévő eljárásokban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjakat, eljárási díjakat a feladat átadás-átvétel nem érinti, az ügyfelek részéről ezzel kapcsolatban újabb kötelezettség nem keletkezik. Ezen díjbevételek a hajózási vizsgaközpont bevételét képezik azzal, hogy 2020. január 1. napjáig az átadó miniszter előtti eljárással kapcsolatban befizetett díjak tekintetében a miniszter és a hajózási vizsgaközpont 2020. február 28. napjáig egymással elszámol. A 2020. január 1. napját követően indult és a hajózási vizsgaközpont által lefolytatandó eljárásokért fizetendő díjak a hajózási vizsgaközpont bevételét képezik.
(5) * A hajózási vizsgaközpont által ellátandó feladatokért díjat kell fizetni. A vizsgaközpont a díjat szabályzatban állapítja meg, amelyet évente felülvizsgál.
(6) * A díjat a tevékenységgel összefüggő, a vizsgaközpont részéről felmerülő közvetlen, valamint közvetett költségek alapján kell meghatározni. E tekintetben közvetlen költségnek minősülnek a tevékenységgel kapcsolatos személyi és dologi költségek – ideértve a tevékenység fejlesztésével összefüggő költségeket is – a tényleges, valamint – a szabályzattal érintett időszakban – tervezett költségei, kiadásai alapján. A közvetett költséget a vizsgaközpont számviteli politikája szerint kell meghatározni. Amennyiben a számviteli politika erre nem tartalmaz adatot, úgy a költségek felosztása a funkcionális (nem alap feladatot ellátó) létszám és a teljes létszám arányában történhet.
(7) * A vizsgaközpont a szabályzatot annak tervezett hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően – első alkalommal 2023. szeptember 15. napjáig – a közlekedési hatóság részére jóváhagyás céljából benyújtja.
(8) * A közlekedési hatóság a díj tekintetében ellenőrzi, hogy annak képzése, kialakítása megfelel-e a (6) bekezdésben foglaltaknak.
(9) * A vizsgaközpont a szabályzatot nyilvánosan közzéteszi.
(10) * A vizsgaközpont részére befizetett vizsgadíj 3%-ára az Építési és Közlekedési Minisztérium jogosult, melynek továbbítását a vizsgaközpont a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig az 10032000–00003582–06010016 számlára történő átutalással teljesíti.
5. § * Ez a rendelet a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
6. § *
