A Kormány
az 1. alcím tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. § a) és b) pontjában és 28/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 48. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 8. alcím tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 9. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 10. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), q) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c), h), i) és j) pontjában, valamint 101/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 12. alcím tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 13. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b), c), f), g), k), l), m), r) és z) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 1., 2., 5. és 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 16. alcím tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. alcím tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés a)–b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. alcím tekintetében a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 19. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 21. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 22. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 23. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 24. alcím tekintetében a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 25. alcím tekintetében a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 26. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 27. alcím tekintetében Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 28. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 29. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 30. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 31. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 32. alcím tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 33. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 34. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 35. alcím és a 3. melléklet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 36. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 37. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 38. alcím az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 39. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. és 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 40. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 41. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 42. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 43. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 44. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 45. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. és 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 46. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § 4. és 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 47. alcím tekintetében környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 48. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 49. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az 50. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az 51. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 52. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 34. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 53. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában és 110. § (7) bekezdés 1., 6., 9. és 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 54. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 55. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 56. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az 57. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 58. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 59. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 60. alcím tekintetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. § (3) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 61. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 62. alcím tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 63. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 64. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés f) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 65. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 66. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 67. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 68. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 69. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 70. és a 71. alcím tekintetében a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-a (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 72. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 73. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 2. pont 2.3. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 74. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pont 4.1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 75. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), c), d), h) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 76. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 77. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 78. alcím tekintetében a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 79. alcím tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 80. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (12) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 81. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 82. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 83. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 84. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 85. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 86. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 87. alcím tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 88. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 89. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 90. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § x) pont xi) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 91. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 92. alcím tekintetében az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 93. alcím tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 94. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 95. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és a 28. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 96. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 22. pontjában, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 22. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 97. alcím tekintetében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 98. alcím tekintetében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazása alapján,
a 99. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés d) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 100. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 101. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 102. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 103. alcím tekintetében a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 11. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 104. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 29. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 105. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 106. alcím tekintetében az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 11. § b) pontjában,
a 107. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés h) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 108. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. és 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 109. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 110. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22. és 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 111. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 112. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 113. alcím tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 114. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 115. alcím tekintetében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 116. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 5. és 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 117. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 118. alcím tekintetében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a)–m) és o)–p) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,
a 119. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés f) pontjában és g) pont gh) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 120. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 121. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 122. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 123. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 124. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 125. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 126. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 127. alcím tekintetében a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 53. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 128. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 129. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 130. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 131. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 132. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 133. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 134. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 135. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 136. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 137. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 138. alcím tekintetében a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 139. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (15) bekezdés e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 140. alcím tekintetében az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 141. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 142. alcím tekintetében az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § a)–g) és i)–n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 143. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 144. alcím tekintetében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 145. alcím tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 146. alcím, valamint a 33. és 34. melléklet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a 146. § (4) bekezdés tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 146. § (6) bekezdés tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 8. pontjában és az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében –,
a 147. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 148. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 149. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 150. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 151. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 152. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1a) és (1e) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 153. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 154. alcím tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 155. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 156. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (1) bekezdésében, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 157. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, valamint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kapott felhatalmazás alapján,
a 158. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 159. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdés b) pontjában, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. pontjában, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c)–e) pontjában, a pálinkaellenőrző alcím tekintetében a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdésében, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 160. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 161. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdésében, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 162. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (5) bekezdésében, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 163. alcím tekintetében fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 164. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 165. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (3) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 166. alcím tekintetében védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 167. alcím tekintetében településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d)–f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 168. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 169. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 170. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 171. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 172. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 173. alcím tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés a)–e), h)–k) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 174. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 175. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 176. alcím tekintetében a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 177. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 178. alcím tekintetében a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 179. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 180. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 181. alcím tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 182. alcím tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 183. alcím tekintetében jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 184. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 185. alcím tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 186. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 187. alcím tekintetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 188. alcím tekintetében földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 189. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 190. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 191. alcím tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 192. alcím tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 193. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 21. pontjában, valamint 93. § (1a) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 194. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 195. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1c) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 196. alcím tekintetében az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 197. alcím tekintetében a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20. § (2) bekezdés b)–f) pontjában,
a 198. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 199. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 1., 4. és 5. pontjában, valamint (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 200. alcím tekintetében az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 9. § (1) bekezdés b)–h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 201. alcím tekintetében a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. § h) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 5/B. § (2)–(2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A keresetkiegészítéssel kapcsolatos ügyekben országos illetékességgel a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal jár el. A keresetkiegészítést a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2a) A keresetkiegészítés iránti hatósági ügyben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal tekintetében felügyeleti szervként a Magyar Államkincstár központi szerve jár el, és a közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.
(2b) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2) és (2a) bekezdésben meghatározottak kivételével.”
(2) Az R1.
a) 5/C. § (2) bekezdésében a „Tatabányai Járási Hivatal” szövegrész helyébe a „Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal” szöveg,
b) 5/E. § (9) és (10) bekezdésében a „Tatabányai Járási Hivatalt” szövegrész helyébe a „Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt” szöveg,
c) 5/H. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
d) 5/I. § (2) bekezdésében, 5/L. § (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
e) 5/K. § (1) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg
lép.
2. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
3. § (1) Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (2) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságaként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban járási hivatal)” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)” szöveg lép.
(2) Az R2. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(3) Hatályát veszti az R2.
a) 4. § (3) bekezdésében a „járási hivatali” és a „járási hivatallal” szövegrész,
b) 3. számú melléklet I 17–26. Ingatlanra bejegyzett jogok és tények pont 13. alpontjában a „fellebbezés és” szövegrész.
4. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.)
a) 17. § (1) bekezdésében az „első fokon jár el” szövegrész helyébe az „eljáró hatóságok” szöveg,
b) 22. § (4) bekezdésében az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala,” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a kormányablak” szöveg,
c) 25. § (3) bekezdésében az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala,” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a kormányablak” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R3.
a) 10/A. §-ában, 12. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
b) 11. § e) pontjában a „vagy a járási hivatal” szövegrész,
c) 15/A. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész.
5. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hadigondozotti ügyekben hadigondozási hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal hadigondozott lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében, illetve a Hdt. 1. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben a hadigondozási hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala.”
(2) Az R4.
a) 2. § (2) és (4) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, valamint 15. § (4) bekezdésében az „az elsőfokú” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
b) 12. § (4) bekezdésében és 14/A. § (3) bekezdésében az „Az elsőfokú” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
c) 14/A. § (2) bekezdésében az „az elsőfokú” szövegrészek helyébe az „a” szöveg,
d) 17. § (2) bekezdés b) pontjában az „az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában” szövegrész helyébe az „a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában” szöveg,
e) 2. mellékletében az „Első- vagy másodfokú” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
f) 4., 5. és 6. mellékletében az „ELSŐFOKÚ” szövegrész helyébe az „A” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R4. 8. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 16. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.
6. § (1) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A keresőképtelenség illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására az Ebtv. 45. § (2) bekezdése alapján jogosult:]
„d) az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal),”
(2) Az R5. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A baleseti táppénz folyósítás időtartamának egy éven túli meghosszabbítására javaslatot az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatal tehet.”
(3) Az R5. 7. § (5a) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) Az (5) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálat elbírálása során nem járhat el ugyanazon kormányhivatal, amely kormányhivatal szakértő főorvosának vagy felülvéleményező főorvosának döntése a felülvizsgálat tárgyát képezi. A felülvizsgálat iránti kérelem áttételéről a kormányhivatal gondoskodik.”
(4) Az R5.
a) 2. § (1) bekezdés e) pontjában a „járási hivatallal” szövegrész helyébe a „kormányhivatallal” szöveg,
b) 6. § (3) bekezdés b) pontjában a „járási hivatalnál” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnál” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 7. § (5) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál” szövegrész helyébe az „az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalnál” szöveg,
e) 8. § (1) és (2) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz” szövegrész helyébe az „az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalhoz” szöveg,
f) 9. § (1) bekezdésében az „A fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „Az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatal” szöveg
lép.
7. § (1) A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.)
a) 3. § (1) bekezdésében az „a telephely” szövegrész helyébe az „a felszámoló útján a telephely” szöveg,
b) 3. § (5) bekezdésében a „nyilatkozó” szövegrész helyébe a „nyilatkozó a felszámoló útján” szöveg
lép.
(2) Az R6. 1. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Hatályát veszti az R6. 16. § (1) bekezdése.
8. § Hatályát veszti a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 4.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III. pont 1.63. alpontja.
9. § (1) A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közfürdő fekvése szerint illetékes kormányhivatal a folyamatosan üzemeltetett közfürdő esetén évente egyszer, az időszakosan működő közfürdő esetén a fürdési idény megkezdése előtt a közfürdőt tápláló összes vízből külön-külön vízmintát vesz. A vízminták vételére és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra az ivóvízvizsgálatokra előírt szabályok az irányadók.”
(2) Az R7.
a) 3. § (2) bekezdésében a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 3. § (4) bekezdés c) pontjában a „népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
c) 3. § (4) bekezdés d) pontjában a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
d) 3. § (6) bekezdésében a „megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
10. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) I. Fejezete a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták, vagy a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás folyamatban van.”
(2) Az R8. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat közös megegyezéssel módosíthatják.”
(3) Az R8. a 26/C. §-át követően a következő alcím címmel és 26/D. §-sal egészül ki:
„A tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentésével összefüggő gyámhatósági feladatok
26/D. § (1) A gyámhivatal a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentését követően ellenőrzi a bejelentésben foglaltakat, és meghallgatja a Gyvt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket.
(2) A gyámhivatal megtiltja a foglalkoztatást, ha az ellentétes a gyermek érdekével.
(3) Ha a gyámhivatal a gyermek foglalkoztatásának kezdő időpontját követően szerez tudomást olyan tényről, amely alapján a foglalkoztatás a gyermek érdekével ellentétes, haladéktalanul felhívja hatósági ellenőrzés lefolytatására a munkaügyi ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szervet.”
(4) Az R8. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt gyámhivatal) – ha nem indult a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per – soron kívül jár el.”
(5) Az R8. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat jegyzője az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születése esetén tájékoztatja az anyát arról, hogy
a) a gyermek érdekében a családi jogállás rendezése milyen módon biztosítható, és
b) a kiskorú apa apai elismerő nyilatkozatának felvételére a Gyár. 22. § (2) bekezdés b) pontja alapján bármely gyámhivatal illetékes, valamint, hogy az apai elismerő nyilatkozatot anyakönyvvezető, bíróság vagy közjegyző előtt is meg lehet tenni, ha van olyan férfi, aki a gyermeket magáénak elismeri.”
(6) Az R8. 61/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61/A. § (1) A gyámhivatal
a) egyedülálló apaként történő örökbefogadás esetén a gyermek számára az örökbefogadást engedélyező határozatban [46. § (1) bekezdés f) pontja],
b) ha az örökbefogadás felbontása révén az örökbefogadás csak az örökbe fogadó anya vonatkozásában szűnik meg,
a gyermek számára képzelt személyt állapít meg anyaként.
(2) A települési önkormányzat jegyzője
a) a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresésére a külföldön született és honosított gyermek vagy nagykorú személy számára és
b) az anya adatai nélkül anyakönyvezett személy számára
képzelt személyt állapít meg anyaként.”
(7) Az R8. 91/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló, véglegesítő záradékkal ellátott határozatot a véglegessé válást követően közli a családtámogatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatal).”
(8) Az R8. 91/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/F. § Ha a nevelési-oktatási intézmény vezetője jelzi a család- és gyermekjóléti központnak, hogy az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma az adott nevelési évben elérte az ötöt, vagy a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte a tízet, a család- és gyermekjóléti központ
a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a családi pótlék jogosultja nem a szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója, levélben tájékoztatja a családi pótlék jogosultját az adott nevelési évben a huszadik óvodai nevelési napnak vagy az adott tanítási évben az ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás igazolatlan elmulasztásának 91/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeiről.”
(9) Az R8. 104. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményének felülvizsgálatát kérték, a gyámhivatal a keresetlevél kézhezvételét követően a szakmai vélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot. A gyámhivatal az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményét haladéktalanul továbbítja a közigazgatási perben illetékes bíróság részére.”
(10) Az R8.
a) 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, 21. § (2) bekezdésében, 21. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 21. § (4) bekezdésében, 26/C. § (1) és (2) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében és 61/B. §-ában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg,
b) 21. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és 61. § (1) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrészek helyébe a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg,
c) 26/C. § (1) bekezdésében a „gyámhivatallal” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzőjével” szöveg,
d) 26/C. § (2) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzőjének” szöveg,
e) 60. § (2) és (3) bekezdésében a „gyámhivataltól” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzőjétől” szöveg,
f) 73. § (1) bekezdés h) pontjában a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstárnak” szöveg,
g) 91/B. § (5) bekezdésében, 91/D. § (6) bekezdésében, 91/J. § (1) bekezdésében és 130/A. § (1b) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
h) 91/C. § (4) bekezdésében, 91/D. § (2) bekezdésében és 130/A. § (1d) bekezdésében a „járási hivatallal” szövegrész helyébe a „kormányhivatallal” szöveg,
i) 91/D. § (4) bekezdés c) pontjában és 91/J. § (2) bekezdés b) pontjában a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
j) 91/G. § (2) bekezdés b) pontjában a „járási hivatalnál” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnál” szöveg,
k) 91/G. § (3) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
l) 146. § (5) bekezdésében a „végszámadást elfogadó határozata” szövegrész helyébe a „végelszámolásról hozott döntése” szöveg,
m) 154. § (2) bekezdés a) pontjában a „betétben” szövegrész helyébe az „ügyvédi letétben” szöveg,
n) 164. §-ában az „– a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság útján –” szövegrész helyébe a „– felügyeleti szerv útján –” szöveg
lép.
(11) Hatályát veszti az R8.
a) 5/A. §-a,
b) 21. § (3) bekezdésében a „vagy a gyámhivatal” szövegrész,
c) 26/C. § (1) bekezdésében a „gyámhivatali” szövegrész,
d) 33/A. §-a,
e) 91/B. § (3) bekezdése,
f) 97/A. §-a,
g) 133. § (1) bekezdés b) pontja,
h) 156. § (2) bekezdés c) pontja,
i) 158. § (5) bekezdésében a „határozattal” szövegrész,
j) 172. § (3) bekezdése.
11. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a kormányhivatal. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.”
(2) Az R9.
a) 2. § (3) bekezdésében az „A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervként ellátott hatósági ügyeiben a Központ jár el fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és” szövegrész helyébe az „Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv hatósági ügyeiben a Központ jár el” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatalának – nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró – VIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban: kijelölt fővárosi kerületi hivatal) országos illetékességgel jár el első fokon” szövegrész helyébe az „A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala kizárólagos illetékességgel jár el” szöveg,
c) 59/C. §-ában az „első fokú határozattal szembeni fellebbezési idő lejártáig” szövegrész helyébe a „határozat vele való közlésétől számított 15 napon belül” szöveg,
d) 66. § (3) bekezdésében, 72/B. § (1e) bekezdésében, 72/B. § (1f) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv” szöveg,
e) 73/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az első fokú” szövegrész helyébe az „a” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R9.
a) 1. § (1) bekezdés a) pontja,
b) 2. § (2) bekezdése,
c) 2. § (4) bekezdésében az „és a járási hivatal” szövegrész,
d) 3. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,
e) 3. § (3) bekezdése,
f) 64. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
g) 81. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,
h) 1. számú melléklete.
12. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 5/A. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R10.
a) 5/A. § (3) bekezdése,
b) 8. § (1) bekezdésében a „VIII. Kerületi Hivatala” szövegrész,
c) 21. § (6) bekezdésében az „a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatallal,” szövegrészek.
13. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével az Ebtv. 27. § (1), (2), (5) és (7) bekezdésében, 35. § (5) bekezdésében, 50. §-ában, 62. § (1a) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés b) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 72. §-ában, 77. § (3) bekezdésében, 80. § (3)–(5) bekezdésében, valamint 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.”
(2) Az R11. 12/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmények szerinti formanyomtatványt az érvényes jogviszonnyal rendelkező biztosított részére a kormányhivatal vagy a NEAK bocsátja ki, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya) az érvényes jogviszonnyal rendelkező biztosított részére a kormányhivatal, a kormányablak, valamint a NEAK bocsátja ki.”
(3) Az R11. 12/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Tbj. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt – az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól kéri a TAJ kiadását. A kormányhivatal a NEAK által biztosított központi informatikai rendszeren keresztül kéri a Kincstártól a TAJ szám képzését, és az adatátadást követően a képzett TAJ számról, valamint a TAJ számot igazoló hatósági igazolvány átvételének lehetőségéről értesíti a foglalkoztatót. A TAJ számot igazoló hatósági igazolványt a foglalkoztatott az ország területén bármely egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalnál átveheti.”
(4) Az R11. 12/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A TAJ számmal nem rendelkező, belföldinek nem minősülő, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott természetes személy részére – nem magyar állampolgár esetén a foglalkoztatási szerv, magyar állampolgár esetében pedig a foglalkoztató megkeresésére – az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatal a NEAK által biztosított központi informatikai rendszeren keresztül kéri a Kincstártól a TAJ képzését, és az adatátadást követően a képzett TAJ számról az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatal értesíti az állami foglalkoztatási szervet, illetve a foglalkoztatót. A kormányhivatal az értesítésben a „kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult” szöveggel korlátozza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.”
(5) Az R11. 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról, valamint az Ebtv. 50. § (3) bekezdésében foglalt méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt, kivéve a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.”
(6) Az R11.
a) 1. § (7a) bekezdés b) pontjában, 42. § (2) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
b) 1. § (7e) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatala egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatalát” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg,
c) 12. § (11) és (12) bekezdésében, 43/A. § (1) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
d) 12. § (11) bekezdésében az „a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalával” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalával” szöveg,
e) 12/A. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 45. § (6) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 11. § (10) bekezdésében, 12/A. § (3) bekezdésében, 12/A. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében, 12/A. § (11) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 42. § (2) és (4) bekezdésében, 45. § (5) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
g) 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 49/E. § (1) bekezdés a) pontjában a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
h) 11. § (12) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 43. § (5) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
i) 49/E. § (1) bekezdés b) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal bármely járási hivatalához” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg
lép.
(7) Hatályát veszti az R11.
a) 1. § (1) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára,” szövegrész,
b) 1. § (6) bekezdésében az „és a (7) bekezdés szerinti járási hivatalt” szövegrész,
c) 1. § (7) bekezdése,
d) 1. § (7c) bekezdésében az „és a járási hivatalt együtt” szövegrész,
e) 1. § (7f) és (7g) bekezdése,
f) 1. § (8a) bekezdése,
g) 2. § (2) bekezdés h) pontjában az „első és másodfokon eljáró” szövegrész,
h) 37. § (6) bekezdésében az „első fokon történő” szövegrész.
14. § (1) A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 11/E. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az újonnan létrejött bölcsőde, mini bölcsőde és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény – kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat – vezetője az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba történő véglegessé vált bejegyzését követően, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a javítóintézet vezetője az intézménynek a Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) honlapján keresztül kezdeményezi az intézmény számára az intézmény hatjegyű köznevelési azonosítójának kiadását, és egyidejűleg megküldi az Oktatási Hivatal számára a bölcsőde, mini bölcsőde és a gyermekvédelmi szakellátási intézmény – kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat – esetében a szolgáltatói nyilvántartásra történő bejegyzésről szóló véglegessé vált határozatot, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a javítóintézet esetében az intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát és a törzskönyvi nyilvántartásba vételről szóló határozatot.
(2) Az új bölcsőde, mini bölcsőde és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény – kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat – vezetője a bölcsőde, mini bölcsőde és a gyermekvédelmi szakellátási intézmény – kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat – szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésének véglegessé válását, az új területi gyermekvédelmi szakszolgálat, javítóintézet vezetője az intézménynek a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló határozat kézhezvételét követő öt napon belül, a KIR honlapján keresztül megadja
a) az intézmény fenntartójának hivatalos nevét, székhelyének címét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit,
b) az új bölcsőde, mini bölcsőde és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény – kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat – ágazati azonosítóját,
c) az új bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény, javítóintézet
ca) hivatalos nevét és székhelyének címét,
cb) intézményvezetője nevét, elérhetőségeit,
cc) azon feladatellátási helyének (telephelyének) esetében, ahol legalább 1 fő pedagógus munkakörben való foglalkoztatása történik, a feladatellátási hely (telephely) hivatalos nevét, címét, szolgáltató tevékenység formáját, kapcsolattartójának nevét, elérhetőségeit, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámát, továbbá ágazati azonosítóját, ha az különbözik az intézmény ágazati azonosítójától.”
(2) Az R12. 11/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Változásbejelentéskor az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az intézményvezető a bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény – kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat – esetén az adatmódosításról szóló, véglegessé vált határozatot, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, javítóintézet módosított alapító okiratát, illetve a bejelentés okát tartalmazó döntést küldi meg postai úton az Oktatási Hivatalnak, ha az a (2) bekezdésben meghatározott adatokban változást eredményez.”
15. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R13.) 13. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására, az ezekkel egyidőben vagy ezek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza)
„i) a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket;”
(2) Az R13. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem kell a műszaki üzemi terv módosítását kérni, ha a haszonanyag kitermelt mennyisége, vagy az értékesített meddő mennyisége a tárgyévre engedélyezett mennyiséget 25%-kal nem haladja meg, és a kitermelés tekintetében az igénybevételre engedélyezett ingatlanon kívül más ingatlan igénybevételére nem kerül sor.”
(3) Az R13. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságát a következőkkel igazolhatja
a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodás,
b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozata, vagy
c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozat vagy jogerős bírósági ítélet.”
(4) Hatályát veszti az R13.
a) 1. § (1)–(3) és (5) bekezdése,
b) 8. § (6) bekezdésében a „vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai” szövegrész,
c) 13. § (2) bekezdése,
d) 13. § (3) bekezdés a) pontja,
e) 13. § (3) bekezdés c) pontjában az „az igénybevételre tervezett külszíni területek tulajdonjogi (használati) helyzetének,” szövegrész,
f) 13. § (3) bekezdés e) pontjában az „és a műszaki felügyeleti ellenőrzések rendjét” szövegrész,
g) a 14. § (3) bekezdésében az „– amennyiben a környezetvédelmi, egységes környezethasználati vagy környezetvédelmi működési engedély hatálya ennél nem rövidebb –” szövegrész.
16. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R14.) 1/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány családtámogatási ügyekben eljáró hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki.”
(2) Az R14. 1/B. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Cst. 2. § a) pont aa), ab), ae) és af) alpontja szerinti személy esetében családtámogatási ügyben – kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy az ügyet jogszabály családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalta – a kormányhivatal jár el.
(2) A Cst. 2. § a) pont ac) és ad) alpontja szerinti személy esetében
a) az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban a kormányhivatal;
b) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban
ba) ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott kormányhivatal az ott meghatározott illetékességgel,
bb) egyéb esetben Budapest Főváros Kormányhivatala [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s kormányhivatal];
c) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést nem igénylő, kizárólag adatcserére vagy adatigazolásra irányuló eljárásban a Központ
jár el.
(3) A Cst. 22. §-a szerinti méltányossági ügyekben a kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes kormányhivatal vezetője jár el.”
(3) Az R14. 1/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/C. § (1) A Cst. szerinti, a kormányhivatal, a családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalt ügyekben, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala által ellátott ügyekben a Központ jár el felügyeleti szervként, továbbá e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok családtámogatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a család- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével.”
(4) Az R14. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban a kormányhivatal vezetője jár el.”
(5) Az R14. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kormányhivatal az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás – méltányossági alapon történő megállapításának – jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy a kormányhivatal intézkedik az ellátás megszüntetéséről.”
(6) Az R14. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot
a) kormányhivatal hozta, a kormányhivatal,
b) családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ
az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.”
(7) Az R14. 11. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(8) Az R14.
a) 1. § (2a) bekezdésében, 4/C. § (4) bekezdésében, 19. § (9) bekezdés b) pontjában, 23. § (1) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
b) 5. § (6) és (6a) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 8. § (4) bekezdés a) pontjában, 9. § (1b) és (1h) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 10/A. § (2) és (3) bekezdésében, 12. §-ában, 19. § (8) bekezdésében, 22/A. § (4) bekezdésében, 26. § (2a) bekezdésében, 27/F. § (3) bekezdésében, 27/G. §-ában, 27/H. § (3) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 7/A. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
d) 10/A. § (3) bekezdésében, 19. § (6) bekezdésében a „járási hivatallal” szövegrész helyébe a „kormányhivatallal” szöveg,
e) 11. § (2) bekezdésében, 28. § (2) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
f) 19. § (7) bekezdésében a „járási hivatalnál” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnál” szöveg,
g) 22. § (6) bekezdésében, 22/A. § (3) bekezdésében, a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti az R14.
a) 3. § a) pont ac) alpontja,
b) 5. § (6b) bekezdése,
c) 29. §-ában az „, illetve a járási hivatal” szövegrész,
d) 13. számú melléklete.
17. § (1) A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R15.) 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a fogyatékossági támogatás iránti eljárásban fogyatékossági támogatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki.”
(2) Az R15. 3/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kormányhivatal fogyatékossági támogatással kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével.”
(3) Az R15. 4. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) A fogyatékossági támogatás iránti ügyben a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal jár el. A Fot. 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy esetén Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.”
(4) Az R15.
a) 6. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9/C. § (1) és (2) bekezdésében, 9/D. § (2) bekezdésében, 9/E. § (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 13. § (2) és (3) bekezdésében, 15. §-ában, 18. §-ában, 19/A. § (3) és (4) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 8. § (2) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 17. § (1) bekezdésében, 19/A. § (2) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R15. 3. számú melléklete.
18. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R16.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (2) bekezdése szerinti bejelentést a tanácsadó Családvédelmi Szolgálat által végzett tevékenység folytatására szolgáló tanácsadó helye szerint illetékes, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) felé kell megtenni.”
(2) Az R16. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltató a tevékenység megszüntetését, továbbá minden olyan változtatást, amely érinti a működést köteles a megszüntetést, illetve a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni a járási hivatalnak.”
(3) Az R16. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járási hivatal a tanácsadó Családvédelmi Szolgálatról nyilvántartást vezet.”
(4) Az R16. 7. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A járási hivatal törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, amennyiben
a) a határidő elteltével a 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek nem tesz eleget,
b) a tevékenysége megszüntetését bejelenti,
c) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet hat hónap óta nem gyakorolja.”
(5) Az R16.
a) 1. § (2) bekezdésében az „és a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik” szövegrész helyébe a „rendelkezik és a tevékenységet bejelentette” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdésében az „Az engedély kiadása iránti kérelmet” szövegrész helyébe az „A bejelentést” szöveg,
c) 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „a működési engedély kiadásakor meglévő” szövegrész helyébe az „e jogszabályban meghatározott” szöveg,
d) Melléklet címében az „Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálatra vonatkozó személyi” szövegrész helyébe az „A Családvédelmi Szolgálatra vonatkozó személyi” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R16.
a) 4. §-a,
b) 5. § (1) bekezdésében az „, és a tanácsadó Családvédelmi Szolgálat működési engedélyében szerepel” szövegrész,
c) 6. § (1) bekezdésében a „működési engedélyében foglaltak szerinti” szövegrész,
d) 6. § (2) bekezdés b) pontja,
e) 6. § (3) bekezdése.
19. § (1) A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R17.) 3. § (5) bekezdésében a „járási földhivatalt” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságot” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R17.
a) 2. § (3) bekezdése és
b) Melléklete.
20. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R18.) 1. § (4) bekezdés 18. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala;”
(2) Az R18. 5/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha az igénylő házaspár nem tesz eleget a megelőlegező kölcsönszerződést – (2) bekezdés szerinti – lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettségének, a hitelintézet levélben felszólítja a támogatott személyt, hogy a szerződéskötésnek a felszólítás szerinti 15 napos határidőn belül tegyen eleget. Ennek elmulasztása esetén a szerződés a felszólítást követő 16. napon a támogatott személy nyilatkozattételének elmulasztásával megvalósuló ráutaló magatartásával létrejön. A hitelintézet a felszólítást és a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító – a támogatott személy aláírását nem tartalmazó – szerződést, annak létrejöttét követő legfeljebb 10 napon belül megküldi a támogatott személy és a kormányhivatal részére. A kormányhivatal határozattal megállapítja a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét, majd a határozat véglegessé válását követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő bejegyeztetése iránt. A kormányhivatal az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét megállapító végleges határozat megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet. A hitelintézet a kormányhivatal értesítésének kézhezvételét követő havi elszámolásában jogosult a megelőlegező kölcsön és az 5/B. § (3) bekezdése szerinti időpontot követően az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséig felmerült, támogatott személyt terhelő kamat és költség összegének igénylésére.”
(3) Az R18. 5/A. § (2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2e) Amennyiben az e rendelet 2008. június 30-át megelőzően hatályos 5/A. § (2) bekezdése alapján kötött megelőlegező kölcsönszerződések esetén az igénylő házaspár a vállalt gyermek születését követően a hitelintézet írásbeli felszólítását követő 30 napon belül nem működik együtt a kedvezményt biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében, a hitelintézet a felszólító levelét és az ügy iratait másolatban megküldi a kormányhivatalnak. A kormányhivatal határozattal megállapítja a kedvezmény gyermek születésének időpontjában történő igénybevételét és a határozat véglegessé válását követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjognak, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak a támogatott lakásra, a 21. § (1) bekezdése szerinti időszakból még hátralévő időtartamra történő bejegyezése iránt. A kormányhivatal a jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom állam javára történő bejegyzéséről a bejegyzést követő 15 napon belül az e bekezdés szerinti végleges határozatának megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet.”
(4) Az R18. 18. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Ha az igénylést vagy a gyermekvállalás nem teljesítésének 24. § (5) bekezdése vagy 5/A. § (11) bekezdése szerinti igazolását a hitelintézet elutasítja, az igénylő a közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján – a kormányhivatal megkeresésére – a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.”
(5) Az R18. 18. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A kormányhivatal a támogatottnál a közvetlen támogatás, a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét, valamint az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, vagy az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettségét 90 napot meghaladóan és legalább három havi törlesztőrészletet meghaladó mértékben nem teljesíti, akkor határozatban intézkedik a támogatás vagy az 5/A. § (8) bekezdése szerinti tartozás és kamata – igénybevétel napjától számított késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi kamat mértéke a Ptk. szerinti kamat.”
(6) Az R18. 25. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) A kormányhivatal a miniszter által átadott megkeresés alapján, hatósági jogkörben eljárva, határozattal megállapítja a megtérítési kötelezettség teljesítését, majd a határozat véglegessé válását követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint ingatlanügyi hatóságot az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom megtérítési kötelezettséggel érintett lakásra történő bejegyezése iránt.”
(7) Az R18. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.”
(8) Az R18.
a) 1. § (6) bekezdésében, 5/B. § (4) bekezdésében, 9. § (8a) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 20. § (8) bekezdésében, 21. § (3), (3b), (5), (11)–(12) és (14) bekezdésében, 21/A. § (1), (5), (6), (8), (11) bekezdésében, 21/B. § (2) bekezdésében, 24. § (6) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 5/A. § (2b), (2d), (8a), (13a) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 19. § (4) bekezdés b) pontjában, 21. § (7c) és (14) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
c) 18. § (11) bekezdésében a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „Kormányhivataltól” szöveg,
d) 18. § (16) bekezdésében, 21/A. § (10) bekezdésében, 44. § (2a), (2c) és (4) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
e) 19. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 21. § (4) bekezdés d) alpontjában és (7a) bekezdésében, 44. § (2) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
g) 21/A. § (6) bekezdésében a „járási hivatali” szövegrész helyébe a „kormányhivatali” szöveg,
h) 44. § (2) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
i) 44. § (2b) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti az R18. 19. § (2) bekezdés ac) alpontjában, 25. § (2b) bekezdésében a „járási” szövegrész.
21. § A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a „megyei kormányhivatal talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala” szövegrész helyébe a „talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szöveg lép.
22. § (1) A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R19.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal kell bejelenteni, ha
a) a bejelentőt a cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,
b) a bejelentő vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,
c) a bejelentő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik,
d) a bejelentő a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja,
e) a bejelentő szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban.”
(2) Az R19. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyét más kormányhivatal illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatalnál 30 nappal korábban be kell jelenteni. A korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatal a bejelentést a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő irataival együtt átteszi az új székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. Az új székhely szerint illetékes kormányhivatal akkor veszi nyilvántartásba a kölcsönbeadót, ha az e rendeletben foglalt feltételeket teljesíti. Ha a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételét az új székhely szerint illetékes kormányhivatal elutasítja – e döntés alapján – a kölcsönbeadót a korábbi székhelye szerint illetékes kormányhivatal törli a nyilvántartásból.”
(3) Az R19. 4. § (1a) és (2) bekezdésében a „kérelmező” szövegrész helyébe a „bejelentő” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az R19.
a) 1. § (1) bekezdésében az „, a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési” szövegrész,
b) 9. § (1) bekezdése,
c) 17/A–17/D. §-a,
d) 18. § (1a)–(1g) bekezdése.
23. § (1) Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R20.) 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazónak az 5. számú melléklet I. pont A) alpontjában felsorolt, az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező anyagokat, termékeket az NNK felé be kell jelenteni, az 5. számú melléklet II. pontjában előírt követelményeknek megfelelően. A bejelentés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését. A bejelentésre nem köteles termékcsoportok felsorolását az 5. számú melléklet I. pont B) alpontja tartalmazza.”
(2) Az R20. 8/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. számú melléklet I. pont D) alpontjában felsorolt ivó- és használati melegvíz-ellátásban alkalmazni kívánt technológiákat az NNK ivóvízbiztonsági szempontból engedélyezi. Az ivóvízbiztonsági engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését.”
(3) Az R20.
a) 4. § (7)–(8), (10)–(11), (13) és (15) bekezdésében a „népegészségügyi szerv” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 4. § (12) bekezdésében a „népegészségügyi szervnél” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnál” szöveg,
c) 8. § (4) és (6) bekezdésében, 8/A. § (2), (4) és (6) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az NNK” szöveg,
d) 8. § (5) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Az NNK” szöveg,
e) 8/A. § (4) bekezdésében, 8/B. § (2) és (5) bekezdésében az „a kormányhivatalnál” szövegrész helyébe az „az NNK-nál” szöveg,
f) 8/C. § (2) bekezdésében az „a kormányhivatalt” szövegrész helyébe az „az NNK-t” szöveg,
g) 5. számú melléklet II. és III. pontjában az „A kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe az „Az NNK-hoz” szöveg,
h) 5. számú melléklet VI. pontjában az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Az NNK” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R20.
a) 5. számú melléklet II. pont 1.5 alpontja,
b) 5. számú melléklet III. pont 1. alpontja.
24. § A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében a „hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg lép.
25. § Hatályát veszti a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében az „első fokon” szövegrész.
26. § (1) A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R21.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi gazdaság nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) azon megyei ügyintéző szervezete látja el, amelynek illetékességi területén található a családi gazdaság központja.”
(2) Az R21. 2. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi gazdaságok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)
„b) a gazdálkodó család tagjainak természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, illetve rokoni jogviszonya kódja,”
(3) Az R21. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés szerinti adattartalmú közhiteles hatósági nyilvántartást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben vezeti.”
(4) Az R21. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NÉBIH a családi gazdaságok nyilvántartásához hozzáférést biztosít a NAK részére.”
(5) Az R21.
a) 4. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szövegrészek helyébe a „NÉBIH” szöveg, a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „NAK-tól” szöveg,
b) 4. § (2), (4) és (6) bekezdésében, 5. § (1)–(3) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „NAK” szöveg,
c) 4. § (5) bekezdésében a „járási hivatalnál” szövegrész helyébe a „NAK-nál” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R21.
a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „vagy egyéni vállalkozó igazolvány” szövegrész,
b) 4. § (2) bekezdés f) pontjában a „vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal” szövegrész.
27. § A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat
a) A:4 mezőjében a „megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szöveg,
b) A:12 mezőjében a „fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe a „közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) A:15 mezőjében a „megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala” szövegrész helyébe az „erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szöveg,
d) A:16 mezőjében a „megyei kormányhivatal talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala” szövegrész helyébe a „talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
28. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R22.) 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a működési engedély kiadására)
„a) fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, in vitro fertilizáció, klinikai genetikai, genetikai tanácsadási, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztikai, valamint a fekvő- és járóbeteg-szakellátást – diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén – függetlenül attól, hogy a szolgáltató hány telephelyen nyújtja szolgáltatásait – az országos tisztifőorvos,”
(jogosult.)
(2) Hatályát veszti az R22. 7. § (2) bekezdés b) pontjában a „betegszállítást,” valamint a „mentési tevékenységen belül rendezvény egészségügyi biztosítását” szövegrész.
29. § (1) A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R23.) 11. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3a) A forgalomba hozatalra kerülő étkezési és ipari mákfajta magjának megfelelő tisztítottságát a kormányhivatal és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal ellenőrzi. Az étkezési céllal forgalmazott mákmagból a kormányhivatal és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal szúrópróbaszerűen mintát vehet, és azt az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagokra és természetes eredetű ártalmas anyagokra vonatkozó határértékekről, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő egyes anyagokkal, tárgyakkal kapcsolatos követelményekről szóló 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet [a továbbiakban: 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet] szerinti határértékeknek való megfelelést ellenőrző vizsgálat céljából megküldi az erre akkreditált hatósági laboratóriumnak.
(3b) A kormányhivatal és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal elrendelheti a forgalomba hozó költségére a mákmag ismételt tisztítását vagy a forgalomból való kivonását, ha a mákmag a természetes eredetű ártalmas anyag tartalma tekintetében nem felel meg a 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet szerinti határértékeknek.”
(2) Az R23. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A mák és a kender termesztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére a rendőrség és a kormányhivatal, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal jogosult. A NÉBIH a kormányhivatal és a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal által végzett, a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos adatokat összesíti, és gondoskodik az ipari-, az étkezési és a díszítőmák termesztésével kapcsolatos, a miniszter részére történő adatszolgáltatásról.”
(3) Az R23.
a) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei kormányhivatal földművelésügyi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalával (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal)” szövegrész helyébe a „földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés j) pontjában, 5. § (1a) bekezdésében, 8. § (2a) és (2b) bekezdésében, valamint 9/B. § (1) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
c) 5. § (2) bekezdésében, 7. § (2) és (3) bekezdésében, 8. § (2) és (5) bekezdésében, 9/A. § (1) és (4) bekezdésében, 9/B. § (4) bekezdésében, valamint 10. § (3) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 6. § (2) bekezdésében és 10. § (7) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
e) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 9/B. § (2), (3) és (6) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 10. § (2) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatallal” szövegrész helyébe a „kormányhivatallal” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R23. 5. § (3) bekezdése.
30. § Hatályát veszti a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdésében és 9. melléklet 1. pont i) alpontjában az „első fokon eljáró” szövegrész.
31. § (1) A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R24.) 2. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„r) ingatlan-nyilvántartási irat: az ingatlan-nyilvántartási határozat ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) által készített kiadmányáról, a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott másolat;”
(2) Az R24.
a) 46/A. § (4) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 2. mellékletében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveg
lép.
32. § (1) A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R25.) 5/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „sportegyesület esetében nyilvántartási, egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási vagy egyéni vállalkozói igazolványának” szövegrész helyében a „sportegyesület vagy egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R25. 3. számú mellékletében az „egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, ennek hiányában” szövegrész.
33. § A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés b) pontjában az „az elsőfokú” szövegrész helyébe az „a” szöveg lép.
34. § A szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet
a) 1. §-ában a „megyei kormányhivatal növénytermesztési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „növénytermesztési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 2. § (2) és (3) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 6. § (2) bekezdés d) pontjában a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg
lép.
35. § (1) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R26.) 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Budapest Főváros Kormányhivatala a természetes gyógytényezőkre, gyógyhelyekre vonatkozó nyilvántartását a honlapján közzéteszi a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettségének vizsgálata céljából. Ha a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettsége nem áll fenn, a döntéshez Budapest Főváros Kormányhivatalának véleményét nem szükséges kikérni.”
(2) Az R26. 3. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
36. § Egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésében a „járási földhivatalnak” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságnak” szöveg lép.
37. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R27.) 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a vezetékjoggal érintett műszaki rendszer üzemszerű működése megszűnik, a megszűnést követő 1 éven belül az engedélyes köteles – az érintett tulajdonossal történt eltérő megállapodás hiányában – a távhővezetéket és tartószerkezetét az ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. A távhővezeték elbontása és a vezeték megszüntetése a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz történő bejelentés alapján történik.”
(2) Az R27. 7. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
(3) Hatályát veszti az R27.
a) 10. § (3) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész,
b) 10. § (3a) bekezdése.
38. § Hatályát veszti az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.
39. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R28.) 2. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából)
„f) területfoglalás: a tevékenység megvalósításához vagy a létesítmény elhelyezéséhez ténylegesen igénybe vett terület.”
(2) Az R28. 3. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.
(3) Az R28. 12. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
(4) Hatályát veszti az R28. 2/A. § (5) bekezdése.
40. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R29.) 7/A. § (1) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:
(A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető:)
„d) a nyomástartó berendezés javítása.”
(2) Az R29. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/A. § A 13. § szerinti átalakítási engedély alapján átalakított vagy bejelentés alapján javított nyomástartó berendezés használatbavételére a 10–12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(3) Az R29. 13. §-a és azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Átalakítási engedélyezési eljárás, javítás bejelentése
13. § (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges a nyomástartó berendezés minden olyan átalakításához, amely a 12. § (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladja.
(2) Az átalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az átalakítással érintett létesítmény helyét, rendeltetését,
b) az átalakítási tervet készítő tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését,
c) az átalakítás műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését.
(3) A kérelemhez mellékelni kell az átalakítás műszaki leírását és a kapcsolódó rajzdokumentációt.
(4) A kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmaztak, továbbá, hogy a tervező a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.
(5) Új veszélyességi kategóriába, illetve osztályba történő besorolásra javaslatot csak abban az esetben kell tenni, ha az átalakítást követően megváltozik a nyomástartó berendezés besorolása.
(6) Az átalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyőződik arról, hogy
a) a kérelem megfelel-e a (2)–(3) bekezdésben foglaltaknak, és
b) a tervezett átalakítási munka megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek.
(7) Az átalakítási engedély rendelkező részének – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – tartalmaznia kell:
a) az átalakítással érintett létesítmény
aa) helyét, rendeltetését,
ab) műszaki adatait,
b) az átalakítás műszaki vezetőjének a nevét,
c) az átalakítási tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,
d) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,
e) az átalakítási engedély hatályát.
(8) Az átalakítási engedély a véglegessé válásától számított 1 évig hatályos. Az engedély hatálya egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.
(9) A nyomástartó berendezések 12. § (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladó javítására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a javítással érintett létesítmény helyét, rendeltetését,
b) a javítási tervet készítő tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését (ha tervezői jogosultsághoz kötött a javítási terv készítése),
c) a javítás műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését,
d) a javítási tevékenység rövid leírását.”
(4) Az R29. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bányafelügyelet feladata:)
„a) e rendelet szerinti létesítés (felállítás), átalakítás, használatbavétel engedélyezése, a javításra vonatkozó bejelentés fogadása vizsgálata,”
(5) Az R29. 7/A. § (1) bekezdés b) pontjában és a (2a) bekezdésben a „13” szövegrész helyébe a „20” szöveg lép.
(6) Hatályát veszti az R29. 7. § (1) bekezdés c) pontjában a „, javítani” szövegrész.
41. § (1) Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R30.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelezett az 1. számú mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó terméket akkor forgalmazhat, ha azt előzetesen a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény alapján bejelentette a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: Kormányhivatal).”
(2) Az R30. 3. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormányhivatal a bejelentést tudomásul veszi, ha”
(3) Az R30. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az a kötelezett, amelyet a Kormányhivatal a (6) bekezdés b) pontja alapján törölt a nyilvántartásból, a törlés napjától számított egy évig nem vehető ismételten nyilvántartásba.”
(4) Az R30.
a) 3. § (2) bekezdésében az „engedéllyel rendelkezőkről” szövegrész helyébe a „bejelentést tevőkről” szöveg,
b) 3. § (5) bekezdésében az „Az engedély iránti kérelmet” szövegrész helyébe az „A bejelentést” szöveg,
c) 3/A. § (2) bekezdésében az „engedély kiadása iránti kérelem” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg,
d) 5. § (1) bekezdésében az „engedély” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg,
e) 5. § (2) bekezdésében a „közlekedési feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal” szöveg,
f) 7. § (4) bekezdésében az „engedélykötes” szövegrész helyébe az „engedély-, illetve bejelentésköteles” szöveg,
g) 5. mellékletében az „A Kormányhivatal által kiadott” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
h) 6. mellékletében a „forgalmazására jogosító engedély” szövegrész helyébe a „forgalmazása” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R30.
a) 3. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az „a kötelezett engedélyét visszavonja, és ezzel egyidejűleg” szövegrész,
b) 3/A. § (1) bekezdésében az „engedély iránti” szövegrész,
c) 7/A. §-ában az „engedélyköteles” szövegrész.
42. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R31.) 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja az Szt. szerinti szociális feladatkörében eljáró járási hivatal szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését.”
(2) Az R31. 6/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Szt.)
„b) 10. § (8) és (9) bekezdésének alkalmazásában kijelölt szerv a családtámogatási feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala,”
(3) Az R31. 6/A. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Szt.)
„f) 50/C. § (1) bekezdése, valamint 50/D. §-a alkalmazásában egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, a fővárosban, valamint Pest megye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt kormányhivatal),”
(4) Az R31.
a) 6/A. § (5) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b) 15. § (3) bekezdés a) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe a „családtámogatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) 24. § (2) bekezdésében, valamint 29. § (2) bekezdésében a „Másodfokú hatósági eljárásban” szövegrész helyébe az „A közigazgatási per során” szöveg,
d) 38. § (1) bekezdésében, 44. § (3) bekezdésében, 46. § (3) bekezdésében a „járási hivatallal” szövegrész helyébe a „kormányhivatallal” szöveg,
e) 40. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 40. § (2) és (3) bekezdésében, 44. § (4) és (5) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 49. §-ában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
g) 47. § (1) és (2) bekezdésében a „járási hivatalon” szövegrész helyébe a „kormányhivatalon” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R31.
a) 6/A. § (1) bekezdés c) pontja,
b) 15. § (2a) bekezdése,
c) 21. § (9) bekezdésében az „és a 24. § (4) bekezdése szerinti szakfelügyelő főorvos” szövegrész,
d) 24. § (1), valamint (3)–(5) bekezdése és
e) 29. § (1) és (3) bekezdése.
43. § Hatályát veszti az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.
44. § (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R32.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben általános hatóságként jár el a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal. A gyámhivatal az e rendeletben meghatározott kivételekkel ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a gyámhatóság hatáskörébe utal.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az e rendeletben meghatározott ügyekben a gyámhatósági feladatokat a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
(3) A települési önkormányzat jegyzőjének a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal. A gyámhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben felügyeleti szerv a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal.
(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben a miniszter a felügyeleti szerv.”
(2) Az R32. 3. § (1) bekezdése a következő a) és b) ponttal egészül ki:
(A települési önkormányzat jegyzője)
„a) nagykorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
b) a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében megállapítja a gyermek családi és utónevét,”
(3) Az R32. 3. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A települési önkormányzat jegyzője)
„j) hozzájárul a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez,
k) megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők adatait,”
(4) Az R32. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A települési önkormányzat jegyzője az (1) bekezdés a)–b) és j)–k) pontja szerinti ügyekben hozott határozatát megküldi a gyámhivatalnak.”
(5) Az R32. 6. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében)
„a) kiskorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,”
(6) Az R32. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal) az örökbefogadással kapcsolatban
a) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
b) felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
c) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, az utánkövetésről, és intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról,
d) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
e) pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt,
f) kérelemre felvilágosítást adhat a Ptk. 4:135. § (1) bekezdése és 4:136. §-a szerinti adatokról.”
(7) Az R32. 9. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal a kapcsolattartással, a szülői felügyeleti joggal és a gyermektartásdíjjal kapcsolatban)
„j) a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentése esetén ellenőrzi a bejelentésben foglaltakat,”
(8) Az R32. 13. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal)
„c) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer elégtelen működése esetén megteszi a Gyvt. 17. § (4) és (5) bekezdésében foglalt intézkedéseket,”
(9) Az R32. 23. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegének elengedésére, csökkentésére vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a Magyar Államkincstár központi szerve jár el.”
(10) Az R32.
a) 1/A. §-ában a „gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzőjét” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében és 21. § (4) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V. Kerületi Hivatala” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg,
c) 12. § (2) bekezdésében a „Csongrád Megyei Kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Szegedi Járási Hivatala” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal” szöveg,
d) 22. § (2) bekezdés b) pontjában az „apai elismerő nyilatkozat” szövegrész helyébe a „kiskorú apa apai elismerő nyilatkozatának” szöveg
lép.
(11) Hatályát veszti az R32.
a) 6. § b) pontja, c) pont ca) alpontja és f) pontja,
b) 9. § k) pontja,
c) 11/B. §-a,
d) 19. §-a,
e) 23. § (2) bekezdés a) pontjában az „elsőfokú” szövegrész.
45. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R33.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A Kormány
a) a sajátos építményfajták,
b) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek,
c) a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek,
d) az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OAH r.) meghatározott építésügyi hatósági ügyek, valamint
e) műemlék jókarbantartási ügyek
kivételével az építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: építésügyi hatóság) jelöli ki.”
(2) Az R33. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A Kormány a sajátos építményfajták és az OAH r.-ben foglalt kivétellel, az építésfelügyeleti hatósági feladatokra a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki.”
(3) Az R33. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság kormánytisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnak a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőt kell foglalkoztatnia.”
(4) Az R33. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági kormánytisztviselő kizárólag építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el.”
(5) Az R33. 4. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4c) Az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlékekkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.”
(6) Az R33. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú végzettség e rendelet alapján nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányúságáról, egyenértékűségéről a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara által létrehozott bizottság dönt.”
(7) Az R33. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építésügyi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.”
(8) Az R33. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.”
(9) Az R33. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági feladatellátás vezetőjének feladatai tekintetében kiadmányozásra kizárólag olyan kormánytisztviselő kaphat jogosultságot, aki legalább három év köztisztviselőként, állami tisztviselőként vagy kormánytisztviselőként építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen megszerzett gyakorlati idővel rendelkezik.”
(10) Az R33. 13. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 2020. február 29-ig első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatáskört gyakorló járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, valamint a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: járásszékhelyi jegyző) a 2020. február 29. napján folyamatban lévő papíralapú ügyek iratait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 17. §-a alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban haladéktalanul megküldi, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben lévő valamennyi ügyet az alkalmazásban csoportosan átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatósághoz. Folyamatban lévő ügynek kell tekinteni az érdemi döntéssel le nem zárt, a végre nem hajtott kötelezettséget elrendelő döntést tartalmazó, valamint a hatályos építési vagy bontási engedélyt tartalmazó ügyet.
(4) A 2013. január 1. és 2020. február 29. napja között lezárt iratok őrzéséről a járásszékhelyi jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. Az építésügyi hatóság kérésére a lezárt iratokat a járásszékhelyi jegyző köteles három napon belül átadni az építésügyi hatóságnak.
(5) A 2020. február 29-ig az első fokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal valamennyi építésügyi és építésfelügyeleti ügy iratát átadja az építésügyi hatóságnak.”
(11) Az R33. 2. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
(12) Az R33.
a) 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (1)–(4) bekezdésében és 8. § (3) bekezdésében a „köztisztviselő és állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „2. mellékletben” szöveg,
c) 4. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „köztisztviselő vagy az állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg,
d) 6. §-ában a „köztisztviselőnek és állami tisztviselőnek” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőnek” szöveg,
e) 7. § (3) bekezdésében a „köztisztviselőnek és az állami tisztviselőnek” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőnek” szöveg,
f) 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „köztisztviselője vagy állami tisztviselője” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg,
g) 13. § (2) bekezdésében az „A járásszékhely települési önkormányzat jegyzője kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.” szövegrész helyébe az „Az építésügyi hatóság kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni az építésügyi hatóságnak.” szöveg,
h) 4. mellékletében a „köztisztviselő vagy az állami tisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú kredittartalom, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint – jogszabály alapján – nem állapítható meg, akkor a köztisztviselőnek vagy az állami tisztviselőnek” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú kredittartalom, illetve a 2. mellékletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint – jogszabály alapján – nem állapítható meg, akkor a kormánytisztviselőnek” szöveg,
i) 5. mellékletében a „köztisztviselőnek vagy állami tisztviselőnek” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőnek” szöveg
lép.
(13) Hatályát veszti az R33.
a) 3/B. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,
b) 4. § (3) bekezdésében a „járásszékhely település jegyzőjére, a fővárosi kerület jegyzőjére, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére, a” szövegrész,
c) 4. § (4a) és (4b) bekezdése,
d) 5. § (2) és (3) bekezdése,
e) 1. melléklete,
f) 7. melléklete.
46. § (1) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R34.)
a) 17. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi feladatkörében eljáró Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: Érdi Járási Hivatal)” szövegrész helyébe az „a természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal)” szöveg,
b) 19. § (3) bekezdésében az „az Érdi Járási Hivatalt” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatalt”,
c) 21. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Érdi Járási Hivatal” szövegrész helyébe az „a Kormányhivatal” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R34. 17. § (2) bekezdés b) pontjában, 21. § b) pontjában a „természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei” szövegrész.
47. § Hatályát veszti a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.
48. § Hatályát veszti a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében az „és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.” szövegrész.
49. § Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés c) pontjában az „érvényes vállalkozói igazolvánnyal vagy azzal egyenértékű – más tagállam hatósága által kiállított – vállalkozási tevékenység folytatására jogosító engedéllyel, egyéni vállalkozói igazolvány hiányában” szövegrész.
50. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdés a) pontjában az „egyéni vállalkozói igazolvánnyal, ennek hiányában az” szövegrész.
51. § A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet
a) 3. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban járási hivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 3. § (6), (10)–(12) bekezdésében, 3/A. §-ában, 4. § (2), (6), (8) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében, 2. számú melléklet 9. pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 3. § (7), (9) bekezdésében, 4. § (7) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 3. § (8) bekezdésében, 4. § (4), (8) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrészek helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
e) 4. § (10) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
f) 3. § (8) bekezdésében a „megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság)” szöveg,
g) 3. § (9) bekezdésében, 4. § (7) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében az „a megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság” szöveg,
h) 3. § (10) bekezdésében az „a megyei kormányhivatallal” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatósággal” szöveg,
i) 4. § (6) bekezdésében az „a megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságnak” szöveg,
j) 4. § (7) bekezdésében az „a 3. § megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság” szöveg
lép.
52. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R35.) 30. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A VET és e rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:)
„i) a Szoctv. 38–39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül.”
(2) Hatályát veszti az R35. 30. § (1) bekezdés g) pontjában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész.
53. § (1) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R36.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában a hatósági jogkört a környezetvédelmi feladatkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal gyakorolja.”
(2) Az R36. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja a meghatározott útvonal előírásának lehetőségét.”
(3) Az R36.
a) 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az elsőfokú” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
b) 4. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „az első fokú” szövegrész helyébe az „a” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R36. 4. § (2) bekezdése.
54. § (1) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R37.) 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„d) hatáskörrel rendelkező hatóság: a Magyar Államkincstár, az 1. mellékletben foglaltak szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, valamint a fővárosi, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,”
(2) Az R37. 3. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásban a döntéshozatalra a Magyar Államkincstár, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult, az 1. mellékletben foglaltak szerint.”
(3) Az R37. 1. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.
(4) Hatályát veszti az R37. 3. § (2b)–(2c) bekezdése.
55. § Hatályát veszti a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 8. §-ában az „első fokú” szövegrész.
56. § A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 6. § (1) bekezdésében a „járási hivatalnak (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 6. § (3) és 9. § (7) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
57. § (1) A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R38.) 6/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/E. § Ha a 6/C. § vagy a 6/D. § (1) bekezdése szerinti iratok valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, vagy a cégnyilvántartásban nyilvántartott cégre vonatkozó adatokat az ingatlanügyi hatóság a 6/D. § (3) bekezdése alapján korábban már beszerezte, az újabb bejelentés során elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra, beszerzésre és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg.”
(2) Az R38. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a jóváhagyási záradékkal ellátott szerződésben érintett földterület több ingatlanügyi hatóság illetékességi területét érinti, akkor az az ingatlanügyi hatóság, amely a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyása során mezőgazdasági igazgatási szervként járt el, a Fétv. 95/A. § (1) bekezdése alapján indult eljárásban, a földhasználat nyilvántartásba vételét követően a jóváhagyó záradékkal ellátott szerződésről, a benyújtott nyilatkozatokról és okiratokról készített hiteles másolatot, valamint az eljárás során hozott döntését haladéktalanul megküldi a többi illetékes ingatlanügyi hatóságnak a földhasználat nyilvántartásbavétele céljából. Az iratok megküldésével egyidejűleg az irattovábbítás tényéről az érintett földhasználót is értesíteni kell.”
(3) Az R38.
a) 2. § (2) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében, 17/A. § (6) bekezdés e) pontjában, 17/A. § (8) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóság” szöveg,
c) 3. §-ában a „járási hivatalonként” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságonként” szöveg,
d) 3. §-ában, 6. § (2) és (4) bekezdésében, 6/D. § (2) és (3) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (2) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 14/A. § (2) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. § (2a) és (3) bekezdésében, 17/A. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 1. melléklet III. pontjában, 2. melléklet II. pontjában, 3. melléklet II. pontjában, 4. melléklet II. pontjában, 6. melléklet II. pontjában az „a járási hivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg,
e) 6/G. § (3) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés c) pontjában az „a járási hivatalhoz” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatósághoz” szöveg,
f) 6/G. § (3) bekezdésében az „a járási hivatalnál” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságnál” szöveg,
g) 7. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe az „ingatlanügyi hatóság” szöveg,
h) 7. § (2) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságnak” szöveg,
i) 10. §-ában, 13. § (5) és (6) bekezdésében, 14/A. § (1) bekezdésében, 14/B. § (1) bekezdésében, 15/A. §-ában, 1. melléklet III. pont 1. alpontjában, 2. melléklet II. pont 1. alpontjában, 3. melléklet II. pont 1. alpontjában, 4. melléklet II. pont 1. alpontjában, 6. melléklet II. pont 1. alpontjában az „A járási hivatal” szövegrész helyébe az „Az ingatlanügyi hatóság” szöveg,
j) 13. § (1) és (3) bekezdésében az „a járási hivatalnak” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságnak” szöveg,
k) 17/A. § (3) bekezdésében az „a járási hivatalban” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságnál” szöveg,
l) 17/A. § (6) bekezdés d) pontjában a „járási hivatalok” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságok” szöveg
lép.
58. § (1) A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R39.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az építésügyi hatósági jogkört a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) gyakorolja.”
(2) Az R39.
a) 4. melléklete helyébe a 10. melléklet,
b) 5. melléklete helyébe a 11. melléklet
lép.
(3) Hatályát veszti az R39.
a) 6. § (4) bekezdése,
b) „Elvi építési engedélyezési eljárás” alcíme,
c) 12. § (3) bekezdésében az „elvi építési engedéllyel vagy” szövegrész,
d) 3. számú melléklet 11. pontja.
59. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R40.)
a) 1. számú mellékletében foglalt táblázat 31. és 32. sorában a „járási hivatal” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóság” szöveg,
b) 2. számú mellékletében foglalt táblázat 3. sorában a „mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Mérnöki Kamara” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R40. 1. számú melléklet 12. sora.
60. § Az egészségügyi dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az adatkezelési feladatokat ellátó szerv kijelöléséről szóló 44/2008. (II. 29.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A Kormány az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőként az Állami Egészségügyi Ellátó Központot jelöli ki.”
61. § (1) A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R41.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„a) természetes fürdővíz: a felszíni vizek minden olyan eleme, amelyek használatát a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) fürdési célra engedélyezte (a továbbiakban: fürdővíz), és amelyre nem áll fenn a fürdés állandó hatósági tilalma;”
(2) Az R41. 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„e) fürdési idény:
ea) a kormányhivatal határozatában megállapított, az év azon két napja közötti legalább 8 hétig tartó egybefüggő időszak, amikor napi átlagban legalább 100 fő fürdőzőre lehet számítani, vagy
eb) üzemeltetett fürdőhely esetében az átlagos napi fürdőzőszámra tekintet nélkül a fürdőhely üzemeltetője által kérelmezett és a kormányhivatal határozatában megállapított időszak;”
(3) Az R41. 3. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó felszíni vizekben a fürdőzők számának napi átlaga legalább 8 egybefüggő naptári héten várhatóan meghaladja a 100 főt, valamint megvannak a fürdőzés e rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei, a kormányhivatal – hivatalból indított eljárásban – minden év május 1. napjáig
a) dönt a fürdővíz fürdési célú használatának (a továbbiakban: fürdővíz használat) engedélyezéséről,
b) megjelöli a fürdési idény tartamát,
c) meghatározza a fürdővíz minőségének ellenőrzését szolgáló mintavételeknek a 7. § (2) bekezdése alapján kialakított ütemtervét,
d) kijelöli a 3. melléklet szerinti védőterületet.
(2) Ha a fürdőzésnek az e rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei hiányoznak, a kormányhivatal elrendeli a fürdőzés tartós tilalmát, amely egy teljes fürdési idény időtartamára érvényes.
(3) Az engedélyezett fürdővízben a fürdővizek minőségének ellenőrzésére szolgáló mintavételi ütemtervet a kormányhivatal akkor is meghatározza, ha a vízminőséggel összefüggésben tartós fürdési tilalmat rendel el.”
(4) Az R41. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (5)–(6) bekezdések esetében az előre lefektetett minőségellenőrzési ütemterven kívül vett minták és paraméterek vizsgálatáról a kormányhivatal gondoskodik a költségvetési kerete terhére.”
(5) Az R41. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányhivatal a fürdési idény folyamán gondoskodik arról, hogy
a) a fürdővíz jelentős vagy tartós minőségromlására vagy ennek lehetőségére, különösen a fürdőzők egészségi kockázatának növekedésével kapcsolatos bármely rendkívüli helyzetre vonatkozó információ az erről való tudomásszerzést követő 3 órán belül,
b) a 7. § (5) bekezdése szerinti rövid távú szennyezés miatt figyelmen kívül hagyható mintákról szükséges tájékoztatás az erre vonatkozó döntést követő 24 órán belül
az NNK-hoz eljusson.”
(6) Az R41. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kormányhivatal
a) a fürdővízhez tartozó partszakasz tulajdonosaival és a területileg illetékes vízvédelmi hatósággal, valamint szükség esetén más szervezetekkel (pl. az Országos Meteorológiai Szolgálattal) történt egyeztetés alapján, a felmerülés esedékessége szerint, intézkedik a rövid távú szennyezések előrejelzésének megszervezése érdekében,
b) gondoskodik a figyelmen kívül hagyott minták pótlásáról,
c) meghozza a fürdővizek jelentős vagy tartós minőségromlásával vagy ennek lehetőségével, különösen a fürdőzők egészségi kockázatának növekedésével kapcsolatos bármely rendkívüli helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket,
d) biztosítja a rendkívüli helyszíni szemlék, mintavételek és vizsgálatok megszervezését és a kialakult helyzet kezeléséhez szükséges egyéb intézmények és érdekelt szervezetek tájékoztatását és bevonását,
e) kedvező vagy kedvezőtlen vízminőség-vizsgálati adatsor alapján a területileg illetékes vízvédelmi hatósággal történt egyeztetést követően felülvizsgálhatja a 3. mellékletben megállapított védőtávolságokat.”
(7) Az R41.
a) 4. § (1) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3), (4a) és (6) bekezdésében, 9. § (1), (5) és (7) bekezdésében, 10. § (1)–(3), (5) és (8) bekezdésében, 11. § (3) és (7) bekezdésében, 11/A. § (2) és (3) bekezdésében, 14. § (1) és (2b) bekezdésében, 7. melléklet 7. pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében, 14. § (2a) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
c) 5. § (1) és (3) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 11/A. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 10. § (6) bekezdés záró szövegrészében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
e) 5. § (6) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg
lép.
(8) Hatályát veszti az R41.
a) 11. § (1) bekezdésében az „a járási hivatalnak és” szövegrész,
b) 11. § (2) bekezdésében az „a járási hivatal, illetve” szövegrész,
c) 11. § (12) bekezdésében a „járási hivatal adatszolgáltatása alapján a” szövegrész,
d) 11/A. § (4) bekezdése,
e) 11/A. § (5) bekezdésében az „a járási hivatalok és a saját,” szövegrész.
62. § (1) A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R42.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A záradékolásra irányuló eljárást a kormányhivatal folytatja le.
(2) Kettős vizsgálatú kisajátítási tervet négy példányban, egyszeri vizsgálatú kisajátítási tervet két példányban kell benyújtani záradékolásra. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a kérelmező ennél több példány záradékolását is kérje. A záradékolás iránti kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás tervezett célját. A záradékolás során ugyanazon hiány vagy hiba esetében hiánypótlásnak legfeljebb kétszer van helye.
(3) Az ügyintézési határidő
a) kettős vizsgálatú kisajátítási terv esetében 20 nap,
b) egyszeri vizsgálatú kisajátítási terv esetében 15 nap.”
(2) Az R42.
a) 4. §-ában a „járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 7. § (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 9. § (1) bekezdés a) pontjában, 17. § (3) bekezdés a) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 1. számú melléklet I. pont 3. alpontjában, 1. számú melléklet II. pont 1.1., 1.3., 1.4. és 7.3. alpontjában, 2. számú melléklet 3. pont c) alpontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
e) 8. § (2), (4), (6) és (7) bekezdésében a „záradékoló szerv” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 8. § (5) bekezdésében a „záradékoló szerv” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
g) 1. számú melléklet I. pont 2. alpontjában és II. pont 1.3. alpontjában a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg
lép.
63. § A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A befolyt eljárási költségek közül a laboratóriumi és egyéb vizsgálati költség a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a minta költségeit is tartalmazó mintavételi eljárási költség pedig azon fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, amelyik a mintát vette.
(4) Az eljárási költség befizetését követő harminc napon belül a befolyt eljárási költség fővárosi és megyei kormányhivatalt megillető részét a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium átutalja azon fővárosi és megyei kormányhivatal számlájára, amelyik a mintát vette.”
64. § A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 17. § (4) bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén]
„a) külterületen a terület fekvése szerint illetékes növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság)”
65. § (1) A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R43.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek a tanácsi rendelet A. mellékletében foglalt gerinces állatfaj példánya, a B. mellékletében zéró kvótára vonatkozó megjegyzéssel ellátott gerinces állatfaj példánya vagy a tanácsi rendelet B. mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya (a továbbiakban együtt: bejelentés köteles példány) van a birtokában, köteles annak megszerzését, tartását, az ország területére történő behozatalát és az ország területéről történő kivitelét, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, tartási helyének megváltoztatását, megjelölését, újrajelölését, valamint szaporulatát bejelenteni. A bejelentést
a) solymászmadár és egyéb fokozottan védett állatfaj esetén az országos természetvédelmi hatósághoz, vagy
b) az a) pont alá nem eső faj esetén a tartás helye szerint illetékes területi természetvédelmi hatósághoz
kell megtenni.”
(2) Az R43.
a) 3. § (4) bekezdésében az „A Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járási Hivatala” szövegrész helyébe az „Az országos természetvédelmi hatóság” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdés a) pontjában az „a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járási Hivatala” szövegrész helyébe az „az országos természetvédelmi hatóság” szöveg
lép.
66. § Hatályát veszti a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet.
67. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R44.) 56. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A GET és e rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:)
„i) a Szoctv. 38–39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül.”
(2) Hatályát veszti az R44. 56. § (1) bekezdés g) pontjában, a 9. melléklet B) pont g) alpontjában és a 9. melléklet kitöltési útmutató g) alpontjában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész.
68. § (1) A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R45.) 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelemben – a Szolgtv.-ben meghatározottakon túl – meg kell jelölni, illetve csatolni kell:]
„j) élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatal, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít.”
(2) Az R45. 4/B. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi:)
„a) a népegészségügyi, valamint élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának, illetve a növény- és talajvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,”
(3) Az R45. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vásárok és piacok, valamint a bevásárlóközpontok üzemeltetésére e rendeletben előírt feltételek meglétét a jegyző a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva ellenőrzi. A jegyzőn kívül a vásárok és piacok, illetve a bevásárlóközpontok működésére, az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását a népegészségügyi, valamint élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a fogyasztóvédelmi, munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörében eljárva a fővárosi és megyei kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni. A 2. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését és a biztonsági tervben foglaltak megfelelőségét a vásár, piac fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi szerv jogosult ellenőrizni.”
(4) Hatályát veszti az R45. 9/A. §-ában a „járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész.
69. § (1) A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R46.) 1. § (2) bekezdés 23. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„23. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala,”
(2) Az R46. 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján – a kormányhivatal megkeresésére – a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.”
(3) Az R46. 8. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A kormányhivatal a támogatottnál a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a kamattámogatás – igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének – visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi pótlék mértéke a Ptk. szerinti kamat. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.”
(4) Az R46. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.”
(5) Az R46.
a) 1. § (4) bekezdés b) pontjában, 1. § (7) bekezdés c) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 10. § (9a) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 11. § (6) bekezdésében a „járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 7. § (4) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
d) 8. § (8) bekezdésében a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg,
e) 8. § (12) bekezdésében, 11. § (4a) és (4c) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 11. § (4) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
g) 11. § (4) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
h) 11. § (4b) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
70. § A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés c) pontjában a „megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró járási hivatalát” szövegrész helyébe a „növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt” szöveg lép.
71. § A borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésében a „megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát – Pest megye és a főváros vonatkozásában a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát –” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalt, Pest megye és a főváros vonatkozásában a Pest Megyei Kormányhivatalt” szöveg lép.
72. § A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatósági közvetítő a jogorvoslati eljárás, vagy a bíróság által elrendelt új eljárás során – ha azt az ügyfelek egyike sem kifogásolja – ismételten igénybe vehető.”
73. § Hatályát veszti a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. melléklet „I. Általános követelmények” pont 2. alpontjában az „első fokú” szövegrész.
74. § Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a fővállalkozó kivitelező nem vállalta el az alvállalkozó kivitelezési tevékenysége feletti felelős műszaki vezetői feladatokat, a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének felelőssége
a) a fővállalkozó kivitelező által végzett tényleges építési-szerelési munkák körében az (1)–(4) bekezdésben foglaltakra,
b) az alvállalkozó kivitelező által végzett építési-szerelési munkák körében
ba) a (3) bekezdés l) és m) pontjában foglaltakra,
bb) az alvállalkozó kivitelezővel, az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködésre, a velük történő egyeztetések koordinálására, tevékenységük összehangolására, és
bc) az alvállalkozói és szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadására
terjed ki.”
75. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R47.) 6. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikus úton megküldi
a) állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén, az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében
aa) állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,
ab) állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalának (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal), növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal);
b) élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak, termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatalnak.”
(2) Az R47.
a) 6. § (2b) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának” szövegrész helyébe a „fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
b) 9. § (3) bekezdésében a „növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatallal” szövegrész helyébe a „növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatallal” szöveg,
c) 27. § (4) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatallal” szövegrész helyébe az „állami adóhatósággal” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R47.
a) 7/A. § (1) bekezdése,
b) 3/a. melléklete.
76. § A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet
a) 11. melléklete a 12. melléklet szerint,
b) 14. melléklete a 13. melléklet szerint,
c) 15. melléklete a 14. melléklet szerint,
d) 16. melléklete a 15. melléklet szerint
módosul.
77. § Hatályát veszti a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés a) pontja.
78. § (1) Az „Életmentő Emlékérem” adományozásáról szóló 243/2009. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R48.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Emlékérem adományozására az életmentés helye szerint illetékes polgármester, megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő (a továbbiakban együtt: javaslattevő) írásban tehet ajánlást a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének (a továbbiakban: kormánymegbízott) az életmentés napjától számított három hónapon belül.”
(2) Az R48.
a) 5. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, (3) bekezdés g) pontjában a „polgármesternél” szövegrész helyébe a „javaslattevőnél” szöveg,
b) 6. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (3) bekezdésében a „polgármestert” szövegrész helyébe a „javaslattevőt” szöveg
lép.
79. § Hatályát veszti az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés g) pontjában az „egyéni vállalkozói igazolvány kiállítására irányuló kérelem,” szövegrész.
80. § Hatályát veszti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárása során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 176/2010. (V. 13.) Korm. rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében az „első fokú” szövegrész,
b) 3. § (2) bekezdése.
81. § (1) A csemegeszőlő és alanyszőlő ültetvény telepítésének engedélyezéséről szóló 231/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R49.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árutermő csemegeszőlő ültetvény a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalhoz (a továbbiakban: járási hivatal) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint tett bejelentéssel telepíthető. Alanyszőlő ültetvény a növénytermesztési hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal engedélyével telepíthető.”
(2) Az R49. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árutermő csemegeszőlő ültetvény a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: kormányhivatal) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint tett bejelentéssel telepíthető. Alanyszőlő ültetvény a növénytermesztési hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal engedélyével telepíthető.”
(3) Az R49. 3. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az árutermő csemegeszőlő ültetvény iránti bejelentést, illetve az alanyszőlő ültetvény telepítési engedély iránti kérelmet összefüggő területenként a 2. § (1) bekezdése szerinti hatósághoz (a továbbiakban: hatóság) – az 1. melléklet szerinti adattartalommal, az engedélyező hatóság által rendszeresített és honlapján közzétett formanyomtatványon – kell benyújtani.
(2) Telepítés csak a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) szerint vezetett szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott földrészleten történhet, amelyet a hatóság a Btv.-ben meghatározott VINGIS rendszer alapján ellenőriz.
(3) Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet tehet bejelentést, illetve nyújthat be kérelmet, aki vagy amely a kérelemben feltüntetett földrészlet tulajdonosa vagy a földrészletnek a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója.”
(4) Az R49.
a) 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 4. § (3) bekezdésében a „kérelemhez” szövegrész helyébe a „bejelentéshez, illetve kérelemhez” szöveg,
b) 3. § (5) bekezdésében az „A telepítési” szövegrész helyébe az „Az alanyszőlő telepítési” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében a „telepítési engedély megadásáról az engedélyező hatóság” szövegrész helyébe a „bejelentésről, illetve a telepítési engedély megadásáról a hatóság” szöveg,
d) 4. § (2) bekezdésében az „az engedélyező hatóságnak. Az engedélyező hatóság” szövegrész helyébe az „a hatóságnak. A hatóság” szöveg,
e) 4. § (3) bekezdésében, 4. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 5. § (1) bekezdésében az „az engedélyező” szövegrészek helyébe az „a” szöveg,
f) 5. § (2) és (3) bekezdésében az „Az engedélyező” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
g) 1. mellékletében a „telepítésének engedélyezése” szövegrész helyébe a „telepítése” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R49. 3/A. §-ában az „árutermő csemegeszőlő és” szövegrész.
82. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 50/D. § (2) bekezdésében az „A megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörben eljáró járási hivatala” szövegrész helyébe az „Az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal” szöveg lép.
83. § (1) A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R50.) 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben a hatósági jogkört – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a területi környezetvédelmi hatóság gyakorolja.
(2) A járási környezetvédelmi hatóság a területi környzetvédelmi hatóság felkérésére közreműködik a területi környezetvédelmi hatóság levegőtisztaság-védelmi feladatai ellátásában.”
(2) Hatályát veszti az R50.
a) 25. § (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 34. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és (4) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 35. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 35. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „vagy a járási környezetvédelmi hatóság” szövegrész,
b) 36. § (3) és (5) bekezdésében az „első fokon” szövegrész.
84. § (1) A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R51.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Támogatás nyújtható
a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által kiközvetített álláskereső,
c) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy,
d) a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének végleges elbírálásáig annak, aki menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy
e) annak a harmadik országbeli állampolgárnak, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d) vagy f) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el
határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4–8 órás munkaidőben történő foglalkoztatására.”
(2) Az R51. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatás mértéke a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér – ideértve a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bért és a munkavezetőt megillető bért is –, a teljesítménybér (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatási bér) és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó mértékének 100 százalékáig terjedhet. Amennyiben a közfoglalkoztató a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 8/A. § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vett igénybe, a támogatás alapja a közfoglalkoztatási bérnek és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adónak a Pftv. 8/A. § (1) bekezdése alapján kapott szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel csökkentett összege. Ezen túlmenően támogatás nyújtható a járási hivatallal történő előzetes egyeztetés szerint a 4. § (7) bekezdésében meghatározott közvetlen költséghez, valamint a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási program megvalósításához szükséges anyagköltséghez, amelyek összesített mértéke nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bérhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz megítélt támogatás 20 százalékát.”
(3) Az R51. 4. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségként a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díja, a munka- és védőruházat és egyéni védőeszköz költsége, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, a munkásszállítás költsége, a járási hivatallal történő előzetes egyeztetés szerint a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége számolható el.
(8) Több közfoglalkoztatott foglalkoztatása után megállapított közvetlen költség, valamint a szervezési és anyagköltség összevontan is felhasználható.
(9) A támogatás az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherkedvezménnyel egyidejűleg nem vehető igénybe.”
(4) Az R51. 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelmet a tervezett közfoglalkoztatás helye, több járási hivatal illetékességi területén megvalósuló közfoglalkoztatás, illetve foglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani.”
(5) Az R51.
a) 5/A. § (4) bekezdés b) pontjában, 6. § (3) bekezdésében a „3. § (4)” szövegrész helyébe a „4. § (7)” szöveg,
b) 6/A. § (1) bekezdésében a „3–5. §-ban” szövegrész helyébe a „4. §-ban” szöveg,
c) 7. § (9) bekezdésében, 7/B. § (1) bekezdésében a „3–4. §-ban” szövegrész helyébe a „4. §-ban” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R51.
a) 2. § (1) bekezdésében a „, továbbá vállalkozás részére a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott foglalkoztatásra” szövegrész,
b) 2. § (2) bekezdés a), d) és e) pontja,
c) 3. §-a,
d) 4. § (2) és (4) bekezdése,
e) 4/A. §-a és az azt megelőző cím,
f) 5. §-a és az azt megelőző cím,
g) 7/C. § (1) bekezdésében az „a 3. §-ban,” szövegrész.
85. § (1) A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R52.) 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a Magyar Államkincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: kincstár) által összehívott és koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatot végző bizottság tagja a kincstár és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője, továbbá szükség szerint a kincstár felkérése alapján
a) épületekben, építményekben keletkezett károk esetében az építésügyi hatóság,
b) ár- vagy belvíz elleni védekezés, ár- és belvízvédelmi vízi létesítmény károsodása esetén a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes vízügyi igazgatóság,
c) utakban, komp- és révátkelőhelyekben, hidakban keletkezett károk esetében a közlekedésért felelős miniszter,
d) kulturális örökség védett elemei esetén az örökségvédelmi feladatkörben érintett illetékes hatóság képviselője.”
(2) Az R52. a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendlekezéseit a 2019. december 31-ét követően bejelentett vis maior eseményekre kell alkalmazni.”
(3) Az R52.
a) 2. § 15. pontjában a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Népegészségügyi Központ” szöveg,
b) 2/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „Nemzeti Népegészségügyi Központnak” szöveg,
c) 3. § (6a) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
d) 3. § (8a) bekezdésében a „helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Népegészségügyi Központ” szöveg,
e) 4. § (3) bekezdés a) pont ai) alpontjában a „népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Népegészségügyi Központ” szöveg,
f) 4. § (3) bekezdés o) pont oa) alpontjában a „helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Népegészségügyi Központ” szöveg
lép.
(4) Az R52.
a) 3. melléklete helyébe a 16. melléklet,
b) 8. melléklete helyébe a 17. melléklet,
c) 9. melléklete helyébe a 18. melléklet
lép.
(5) Hatályát veszti az R52.
a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész,
b) 6. § (2) bekezdése,
c) 7. § (1) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal 6. § szerinti véleményének figyelembevételével, valamint” szövegrész,
d) 8. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „és a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész,
e) 8/A. § (2) bekezdésében az „a támogatás elszámolásának benyújtását vagy helyreállítás esetében a helyszíni ellenőrzést végző bizottság értesítését követő 10 napon belül” szövegrész,
f) 8/A. § (3) bekezdésében az „– a 8/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a helyszíni ellenőrzést végző bizottság értesítését –” szövegrész.
86. § A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal.”
87. § A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet
a) Melléklet 8. sorában a „Budapest Főváros Kormányhivatala és megyei kormányhivatalok járási hivatalai” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b) Melléklet 10. sorában a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” szöveg,
c) Melléklet 11. sorában a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, fővárosi és megyei kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalai” szövegrész helyébe a „földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
88. § (1) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R53.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) jár el.
(2) A hivatal e rendelet szerinti feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.”
(2) Hatályát veszti az R53. 8/A. § (3) bekezdésében az „egyéb támogatás, mentesség, kedvezmény igénylése céljából, erre irányuló kérelem esetén” szövegrész.
89. § Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 19. melléklet lép.
90. § (1) Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R54.) 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Radioaktív anyag)
„b) belvízi szállítását és fuvarozását az OAH az ADN Szabályzat 1.7.2, 5.4.1, 7.1.6 szakaszában és 7.1.4.14.7 pontjában, valamint 8.1 fejezetében foglalt a sugárvédelmi programra, az okmányokra, a járműre, a járműszemélyzetre vonatkozó sugárvédelmi előírások teljesülése esetén szállítási engedélyben engedélyezi. Ezen engedélyre vonatkozó rendelkezések nemzetközi szállítások esetén a magyar feladóra, szállítóra és fuvarozóra is vonatkoznak.”
(2) Az R54. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b) pontja szerinti engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott döntését az OAH közli
a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: BM OKF), valamint annak illetékes szervével,
b) a Terrorelhárítási Központtal (a továbbiakban: TEK)
c) az országos tisztifőorvossal.”
(3) Az R54. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A radioaktív anyag szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzésére
a) a rendőrség,
b) a közlekedési hatóság,
c) az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
d) az atomenergia alkalmazójának telephelyén belül az OAH
jogosult.”
(4) Hatályát veszti az R54.
a) 5. § (1) bekezdésében a „– kivéve a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meg haladó járművel történő közúti fuvarozását –” szövegrész,
b) 5. § (2) bekezdés a) pontja,
c) 5. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve” szövegrész.
91. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet I. Fejezete a következő 4/D. §-sal egészül ki:
„4/D. § A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendeletben, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendeletben, és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 177/2017. (VII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek jóváhagyásával kapcsolatos hatósági feladatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve látja el.”
92. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R55.) 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A praxisengedély kiadása az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: engedélyező szerv) hatáskörébe tartozik.
(3) Az Öotv. szerinti, praxisjog meglétét igazoló hatósági bizonyítványt az engedélyező szerv adja ki.”
(2) Az R55. 12. § (1) bekezdésében az „ÁEEK-et” szövegrész helyébe az „engedélyező szervet” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R55. 6. §-ában az „az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (a továbbiakban: ÁEEK),” szövegrész.
93. § A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet
a) 2. § (6) bekezdés a) pontjában a „járási (fővárosi kerületi) hivatalt” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a „járási (fővárosi kerületi) hivatalnak” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg
lép.
94. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R56.) 1/C. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatala kizárólagos illetékességi körében ellátja:)
„d) az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-papír) útján benyújtott kérelemre indult ügyek kivételével az elektronikus úton indított, az ügyfél személyes megjelenése nélkül intézhető közlekedési igazgatási ügyekkel, valamint”
(kapcsolatos feladatokat.)
(2) Az R56. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A rendszámtáblák típusai közötti váltást a közlekedési hatóság az (1)–(5) bekezdés szerint engedélyezi, majd erről a Műszaki Adatlappal értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot.”
(3) Az R56.
a) 1/A. § a) pontjában az „a „P”” szövegrész helyébe az „az „OT”, „P”” szöveg,
b) 47. § (4) bekezdésében a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg,
c) 104. § (2) és (3) bekezdésében, 107/A. § (2) és (3) bekezdésében a „fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén” szövegrész helyébe a „ha a hatóság a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja” szöveg,
d) 113. § (3) bekezdésében az „a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R56.
a) 1. § a) és b) pontjában az „elsőfokú” szövegrész,
b) 1. § d) pontja,
c) 1/C. § a) pontjában az „és az „OT”” szövegrész.
95. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R57.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki.”
(2) Az R57. 1. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kormányhivatalok rehabilitációs hatósági, rehabilitációs szakértői szervi és orvosszakértői szervi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.”
(3) Az R57. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal jár el. A rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. Külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.”
(4) Az R57. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
(2) A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell
a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez történő segítségnyújtást, személyes közreműködést és szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel,
b) rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel, amelynek során figyelemmel kell kísérni a mentális, fizikai és egészségi állapotát, és közre kell működni az akadályok elhárításában,
c) tájékoztatási kötelezettség teljesítését az eljáró rehabilitációs hatóság felé.
(3) A mentori szolgáltatást nyújtó a (2) bekezdésben foglalt intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet, és tevékenységéről minden hónap 15. napjáig beszámol a rehabilitációs hatóságnak.”
(5) Az R57.
a) 1. § (9) bekezdésében, a 2. § (3) bekezdésében, 4. § a)–c) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 10. § (2) bekezdésében, 14. § (1b) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. § (1)–(4) bekezdésében, 21. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és c) pontjában, 21. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 26. §-ában az „az első fokon eljáró” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
c) 21. § (2) és (3) bekezdésében az „Az első fokon eljáró” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
d) 21/A. § (3) bekezdésében az „az első fokon eljáró” szövegrészek helyébe az „a” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R57.
a) 1. § (1a), (10) és (11) bekezdése,
b) 2. § (1) és (2a) bekezdése,
c) 2. § (3)–(5) bekezdésében, 4. § a) és b) pontjaiban az „első fokon” szövegrész,
d) 2. § (4) bekezdésében a „III. Kerületi Hivatala” szövegrész,
e) 2. § (5) bekezdése,
f) 3. és 3/A. §-a,
g) 13/B. § (3a) bekezdése,
h) 16. § (1) bekezdésében az „és a rehabilitációs terv elkészítése” szövegrész,
i) 8. alcíme,
j) 21. § (1) bekezdésében az „, első fokon eljáró” szövegrész,
k) 22/A. § (1) bekezdésében az „első fokú” szövegrész,
l) 30. §-a,
m) 5. melléklete.
96. § (1) A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R58.)
a) 1. § (2) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatalának – nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró – VIII. Kerületi Hivatala országos illetékességgel jár el első fokon” szövegrész helyébe az „A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala országos illetékességgel jár el” szöveg,
b) 12. § (3) bekezdésében az „a nyugdíjbiztosítási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R58. 1. § (1) és (4) bekezdésében az „első fokon” szövegrész.
97. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R59.) 1. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„23. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró, a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala;”
(2) Az R59. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő az otthonteremtési kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül.”
(3) Az R59. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közigazgatási hatósági eljárásra a kormányhivatal illetékes. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.”
(4) Az R59. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.”
(5) Az R59.
a) 2. § (3) bekezdés c) pontjában, 4. § (2) és (9) bekezdésében,13. § (3), (5) és (6) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés d) pontjában a „járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 4. § (9) bekezdésében, 15/A. § záró szövegrészében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
d) 13. § (1) bekezdésében a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg,
e) 13. § (3) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
f) 14. § (1) bekezdés m) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
g) 17. § (2) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
h) 17. § (2) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
i) 17. § (2a), (2c) és (4) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
j) 17. § (2b) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
98. § (1) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R60.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendeletet a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: önkormányzat), a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok és az ilyen gazdasági társaságok 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10/F. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság), valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére és kezesség-, illetve garanciavállalására (az 1. és 2. alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügylet) alkalmazni kell, amelyhez a Gst. szerint a Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.”
(2) Az R60. 6. § (2) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:
„d) az ügylet létrehozására vonatkozó önkormányzati döntés, az önkormányzat kérelme és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak,
e) az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e, és
f) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén – a Gst.-ben foglalt kivételekkel – az megfelel-e az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 96. §-ában foglalt szabályozásnak.”
(3) Az R60. 3/A. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„3/A. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezése”
(4) Az R60. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § szerinti önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének megkötéséhez a Gst. 10/E. §-a alapján szükséges, illetve a Gst. 10/F. § (2) bekezdése alapján kérhető hozzájárulás iránti kérelmet a Gst. 10/E. § (1) bekezdése szerinti önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül, legkésőbb az 5. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nyújtja be.”
(5) Az R60. 11/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a benyújtást követő 8 napon belül véleményezi, hogy
a) a gazdasági társaság ügylete a benyújtott dokumentumok alapján megfelel-e a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, és
b) a kérelem és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak.”
(6) Az R60. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően indított ügyletek esetében az ügyletek indításakor hatályos szabályozást kell alkalmazni.”
(7) Az R60.
a) 5. § (2) bekezdésében a „november 10-éig” szövegrész helyébe a „november 5-éig” szöveg, valamint a „november 30-áig” szövegrész helyébe a „november 15-éig” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „véleményezi” szövegrész helyébe a „megvizsgálja” szöveg,
c) 6. § (4) bekezdésben a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „minisztereknek” szöveg,
d) 9. § (1) bekezdés c) pontjában „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe „az Igazgatóság” szöveg,
e) 9. § (1b) bekezdésében a „7. § (1) bekezdés c)” szövegrész helyébe a „6. § (2) bekezdés f)” szöveg,
f) 10. § (1) bekezdésében a „7. § (1) bekezdés b)” szövegrész helyébe a „6. § (2) bekezdés e)” szöveg,
g) 10. § (2) bekezdésében a „7. § (1) bekezdés c)” szövegrész helyébe a „6. § (2) bekezdés f)” szöveg,
h) 11/B. § (4) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszternek” szöveg
lép.
(8) Hatályát veszti az R60.
a) 7. §-a,
b) 8. § (1) bekezdésében a „, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész,
c) 9. § (1a) bekezdése,
d) 11/C. §-a.
99. § (1) Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R61.) 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 23. § b) és c) pontjában meghatározott személyek és az Nktv. 96. § (1) bekezdés szerinti intézmények közül a KIR-ben nem szereplő intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek igazolásának kiadása esetében az adatkezelő jár el.”
(2) Az R61. 6. § e) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
100. § A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében az „Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, valamint a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala” szövegrész helyébe az „Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében, valamint a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szöveg lép.
101. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet
a) 7. §-a,
b) 1. melléklet 15. és 16. pontja.
102. § A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet
a) 1. melléklete helyébe a 20. melléklet,
b) 3. melléklete helyébe a 21. melléklet lép.
103. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R62.) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„d) kormányhivatal: a támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes, a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakóingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala.”
(2) Az R62. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem elutasítása esetén az igénylő a közszférában dolgozók támogatására jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül.”
(3) Az R62. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási hatósági eljárásra a kormányhivatal az illetékes. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a pénzügyi intézményt írásban tájékoztatja.”
(4) Az R62. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.”
(5) Az R62.
a) 3. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában, 11. § (3) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 13. § (1)–(2) és (4) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdésében a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg,
c) 11. § (3) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
d) 12. § (3) bekezdésében, 13. § (2a) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
e) 13. § (2a) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe az „a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
f) 13. § (2b)–(2d) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
g) 16. § (2) bekezdésében a „lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg
lép.
104. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R63.) 4. § (1) bekezdés a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:
(kül- és belterületen:)
„ah) a legfeljebb 1,5 méter magas támfal építése;”
(2) Az R63. 4. § (1) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:
(belterületen:)
„cc) legfeljebb ötven méter hosszúságú sárrázó létesítése.”
(3) Az R63. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az útkezelő hozzájáruló nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedély iránti kérelem benyújtása előtt az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban.”
(4) Az R63. 22. § (5) bekezdésében az „egy-egy” szövegrész helyébe az „öt-öt” szöveg lép.
105. § Hatályát veszti a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet
a) 43. § (3) bekezdésében az „, a (6) bekezdésre is tekintettel” szövegrész,
b) 43. § (6) és (7) bekezdése.
106. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében az „első fokon Budapest Főváros Kormányhivatalának – nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró – VIII. Kerületi Hivatala” szövegrész helyébe az „a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép.
107. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R64.) 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az illetékes tankerületi központ a köznevelési intézmény körzethatárai, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi körzethatárok megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a KIR-be, és megadja a következő adatokat:
a) a tankerületi központ vagy polgármesteri hivatal nevét, irányítószámát, a település nevét és a közterület címét,
b) a beküldő felelős személy nevét, beosztását, elérhetőségeit.”
(2) Az R64. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/A. § (1) A Kormány
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott, az érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat elbírálására, valamint az Nkt. 39. § (3) bekezdésében, 93. §-ában,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés c) pontjában, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 45. § (9) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (6) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében
foglalt, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.
(2) A megyeszékhely szerinti járási hivatalok hatósági és törvényességi ellenőrzési eljárásával és döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.”
(3) Az R64. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 38. § (7) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 45. § (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (6) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 93. §-ában a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.
(2) A kormányhivatal hatósági és törvényességi ellenőrzési eljárásával és döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára a Ksztv.-ben meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.”
(4) Az R64.
a) 1. § (2) bekezdés 17. pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal)” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés b) pontjában, 26. § (3) bekezdésében, 37/B. § (4) bekezdésében, 37/O. § (6) bekezdésében, IV. fejezet címében, 38. § (1)–(2) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 40. § (2) nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 9. § (3) bekezdésében, 26. § (3) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
d) 12. § (4) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
e) 22. § (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrész helyébe a „tankerületi központ” szöveg,
f) 25. § (2) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „tankerületi központ” szöveg,
g) 37/I. § (3) bekezdésében, 39. § (3) és (4) bekezdésében, 40. § (6) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
h) 37/O. § (2) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnál” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnál” szöveg,
i) 38/B. §-ban az „Az Nkt. 8. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „Az Nkt. 8. § (2) bekezdése és 45. § (8) bekezdése” szöveg,
j) 39. § (5) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
k) 42. § (1), (4) és (5) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „tankerületi központ” szöveg,
l) 42. § (6) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „tankerületi központ” szöveg,
m) 43. § (4) bekezdésében az „az a szakértői bizottság” szövegrész helyébe az „a Gyakorló Szakszolgálat vagy az a szakértői bizottság” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R64. 43. § (6) bekezdése.
108. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R65.)
a) 5. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „köztisztviselője” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg,
b) 39. § (5) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) 6. melléklet III. táblázat címében a „Korm. rendelet 1. § (2) és (3), valamint (5) és (6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Korm. rendeletben” szöveg,
d) 33. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontban a „fellebbezésnek” szövegrész helyébe az „önálló jogorvoslatnak” szöveg,
e) a 44. § (8) bekezdés h) pontjában a „fellebbezés” szövegrész helyébe a „jogorvoslat” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R65.
a) 10. § (4) bekezdés i) pontjában az „elsőfokú” szövegrész,
b) 12. § (5) bekezdés e) pontjában, 41. § (3) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdésében, 47. § (4) bekezdésében, 54. § (4) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésében az „első fokú” szövegrész,
c) 17. § (10) bekezdés b) pontjában, 24. § (3) bekezdésében, 36. § (4) bekezdés b) pontjában, 39. § (9) bekezdés b) pontjában, 45. § (3) bekezdésében az „, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát” szövegrész,
d) 42. § (7) bekezdés b) pontjában az „, és az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát” szövegrész,
e) XVI. Fejezete.
109. § (1) Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R66.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelekezés lép:
„(3) Az e-bírság alkalmazásában az adatkezelő
a) építésügyi és építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi az általa kiszabott bírság adatainak nyilvántartásba kerülését, és szükség szerint gondoskodik
aa) a döntés csatolásáról,
ab) az építésügyi, építésfelügyeleti, egyéb közigazgatási és eljárási bírságok, valamint azok behajtására vonatkozó nyilvántartási adatok pótlásáról,
ac) a jogorvoslati eljárásban hozott helybenhagyó döntés adatainak rögzítéséről,
ad) a jogorvoslati eljárásban megváltoztatott, megsemmisített döntés csatolásáról,
ae) a megváltozott adatok rögzítéséről.”
(2) Hatályát veszti az R66.
a) 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „első és másodfokú” szövegrészek,
b) 6. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „első és másodfokú” szövegrész.
110. § (1) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R67.) 20. alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:
„28/B. § Budapest Főváros Kormányhivatala a természetes gyógytényezőkre, gyógyhelyekre vonatkozó nyilvántartását a honlapján közzéteszi a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettségének vizsgálata céljából. Abban az esetben, ha a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettsége nem áll fenn, az egyeztetési eljárás során Budapest Főváros Kormányhivatalát nem szükséges megkeresni.”
(2) Az R67. 9. melléklete helyébe a 22. melléklet lép.
(3) Hatályát veszti az R67. 26. § (2) bekezdésében az „első fokú” szövegrész.
111. § (1) A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R68.)
a) 3. § (2) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságaként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)” szöveg,
b) 11. § (5) bekezdés a) pontjában az „a járási hivatali” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatósági” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R68. 11. § (5) bekezdés b) pontjában a „, kormányhivatalnak” szövegrész.
112. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet
a) 1/A. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
b) 10. § (3) bekezdése,
c) 13. § (2) bekezdés g) pontja,
d) 21. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „– a munkapróba kivételével –” szövegrész,
e) 28. alcíme,
f) 2. melléklet I. pont f) alpontjában az „a munkapróba, illetve” szövegrész.
113. § (1) Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R69.) 2. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal áldozatsegítő szolgálatként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „áldozatsegítő szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R69. 5. § (1) bekezdésében az „, az áldozatsegítő szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal útján” szövegrész.
114. § A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet értelmében piacfelügyeleti hatóság:)
„c) a közlekedési, fogyasztóvédelmi, munkavédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala,”
115. § (1) A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R70.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az új adalékanyagoknak a dohánytermék gyártásában való felhasználását a felhasználás tervezett kezdő időpontját 6 hónappal megelőzően, de legkésőbb a felhasználás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a felhasználónak, a bejegyzett kereskedőnek, az importálónak vagy az adóraktár engedélyesének (a továbbiakban együtt: bejelentő) be kell jelentenie az NNK részére. A bejelentést a 3. melléklet szerinti adattartalommal kell megtenni. A bejelentett adatokról az NNK hatósági nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi. Nem szükséges bejelenteni a nyersdohány természetes részeinek felhasználását.”
(2) Az R70. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az NNK a bejelentéstől számított 30 napon belül a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a felhasználni tervezett adalékanyag szerepel-e a 4. melléklet szerinti tiltott adalékanyagok listáján, azzal, hogy ha az nem szerepel a listán, és annak a listára való felvétele nem indokolt, a bejelentést tudomásul veszi, és erről tájékoztatja a bejelentőt. Az NNK a bejelentésről tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. Ha az NNK a 30 nap elteltével nem nyilatkozik, a bejelentett adalékanyag felhasználható.”
(3) Az R70. 17. § (1) bekezdés a) pontjában az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az NNK” szöveg lép.
116. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R71.) 88/B. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:)
„c) a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,”
(2) Az R71. 88/B. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:)
„i) a Szoctv. 38–39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül.”
(3) Az R71. 76. § (5) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az R71. 88/B. § (1) bekezdés g) pontjában, a 9. melléklet B) pont g) alpontjában, a 9. melléklet kitöltési útmutató g) alpontjában és a 10. melléklet kitöltési útmutató g) alpontjában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész.
117. § (1) Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R72.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal és jogelődje mellett működött érettségi vizsgabizottságok érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott iratainak kezelésében vizsgabizottságot működtető intézményként az a fővárosi és kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) jár el, amely kormányhivatal területén a Hivatal, illetve jogelődje regionális igazgatóságának székhelye működött.”
(2) Az R72. 13. §-ában a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg lép.
118. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés a) pontjában az „egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltották” szöveg lép.
119. § (1) A biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R73.) 21. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A járási hivatal jogsértés esetén saját hatáskörében megteszi a szükséges intézkedéseket az előírások betartásának biztosítása érdekében.”
(2) Az R73. 10/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. Az egészségügyi kártevőirtó tevékenység bejelentésének eljárási szabályai
21/A. § (1) Az egészségügyi kártevőirtó tevékenység végzésére irányuló, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentést a szolgáltató lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. A kártevőirtó tevékenységre irányuló bejelentés nem vehető tudomásul, ha azt a bejelentő szolgáltató nem legalább 30 nappal a tevékenység megkezdése előtt tette meg, és a tevékenység megkezdése előtt lefolytatott ellenőrzés alapján a bejelentő szolgáltatónál a tevékenység céljára szolgáló telephelyei tekintetében a vonatkozó jogszabályok szerinti előírások betartásának feltételei nem biztosítottak.
(2) Az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző személy szakképzettségétől függően kártevőirtó tevékenységre bejelentést a miniszteri rendeletben meghatározott valamely résztevékenységre is benyújthat.
(3) A miniszteri rendeletben meghatározott valamennyi tevékenységre jogosító kártevőirtó tevékenységre bejelentés csak akkor nyújtható be, ha a szolgáltatónál valamennyi résztevékenység végzésére jogosult foglalkoztatott személy alkalmazása biztosított.
21/B. § (1) A kártevőirtó tevékenységre irányuló bejelentés tartalmazza
a) az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet személyesen végző foglalkoztatott személy
aa) nevét és születési idejét, valamint
ab) szakképzettségét igazoló oklevele, bizonyítványa számát, kiállítója megnevezését, vagy akinek szakmai gyakorlatát a feladatra kijelölt szerv vagy hatóság az egészségügyi miniszter által szabályozott, mérgező termékek felhasználását igénylő szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismeréséről szóló rendeletben foglaltak szerint elismerte az erről szóló határozat számát, kiállításának időpontját, valamint
b) a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet vagy valamely résztevékenységet csak az a) pont szerinti foglalkoztatott személy végzi.
(2) A kártevőirtó tevékenységre irányuló bejelentés nem vehető tudomásul, ha ellenőrzés alapján a bejelentő szolgáltatónál a tevékenység céljára szolgáló telephelyei tekintetében az e rendelet szerinti előírások betartásának feltételei nem biztosítottak.
(3) A járási hivatal a szakmai gyakorlat elismerésének ténye és tartalma ellenőrzése érdekében a feladatra kijelölt szervet vagy hatóságot megkeresheti.
(4) A szolgáltató a járási hivatalt az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokban bekövetkező változásról nyolc napon belül írásban tájékoztatja.
21/C. § A Kbtv. 33/A. § (2) bekezdése szerint vezetett nyilvántartás, ha a bejelentő nem egyéni vállalkozó, tartalmazza
a) a bejelentő nevét, székhelyének vagy telephelyének címét,
b) a bejelentő által végezhető egészségügyi kártevőirtó tevékenységet vagy résztevékenységet.”
(3) Az R73.
a) 17. §-ában az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Pest Megyei Kormányhivatal)” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)” szöveg,
b) 21. § (2) bekezdésében a „Pest Megyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként eljáró járási hivatal (a továbbiakban együtt: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)” szövegrész helyébe a „NÉBIH” szöveg,
c) 21. § (2) bekezdésében az „Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrészek helyébe az „A NÉBIH” szöveg,
d) 21. § (2a) bekezdésében az „Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv” szövegrész helyébe az „A NÉBIH” szöveg,
e) 21. § (2a) bekezdésében a „Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „NÉBIH” szöveg,
f) 21. § (4) bekezdésében az „az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a NÉBIH” szöveg,
g) 22. § (3) bekezdésében a „Pest Megyei Kormányhivatallal” szövegrész helyébe a „NÉBIH-hel” szöveg,
h) 24/D. § (2) bekezdésében az „az állategészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrészek helyébe az „a NÉBIH” szöveg,
i) 24/D. § (3) bekezdésében az „az állategészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a NÉBIH” szöveg,
j) 24/F. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)” szövegrész helyébe a „NÉBIH” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R73. § 21. § (1) bekezdésében az „– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (4) bekezdésének felhatalmazása szerinti hatáskörmegosztás alapján –” szövegrész.
120. § A külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet 6. §-ában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala, illetve a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
121. § (1) A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R74.) 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Természetes halál esetén, ha a holttest boncolására nem került sor, a holttest elhamvaszthatóságát az elhunyt háziorvosa, ha az nem áll rendelkezésre, a haláleset helye szerint illetékes háziorvos engedélyezi.”
(2) Az R74. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény a halottvizsgálati bizonyítvány három példányát megküldi a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek.”
(3) Az R74. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a halál okát megállapító orvos a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt halva született magzatról állítja ki, annak egy példányát megküldi a KSH-nak. Egyéb perinatális halálozás esetén a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt a halottvizsgálati bizonyítvánnyal megegyező módon kell továbbítani.”
122. § Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A létfontosságú rendszerelemek meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként jár el:)
„c) a kőolaj-feldolgozás és kőolajtermék-tárolás tekintetében a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal.”
123. § (1) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R75.) 36. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működést engedélyező szerv)
„a) otthont nyújtó ellátás esetén a teljes körű ellátás, utógondozói ellátás esetén az utógondozás és a szükség szerinti ellátás megvalósulását legalább évente hivatalból ellenőrzi, továbbá e szolgáltatások esetén legalább kétévente,”
[hivatalból ellenőrzi, hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e (a továbbiakban: rendes ellenőrzés).]
(2) Az R75. 17. alcíme a következő 50/H. §-sal egészül ki:
„50/H. § A működést engedélyező szerv 2020. január 31-éig hivatalból törli a szolgáltatói nyilvántartásból a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás adatait, valamint azt az engedélyest, amely kizárólag területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújt. Erre az esetre a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 11/G. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók.”
(3) Az R75. 5. melléklet 2.1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgáltatással kapcsolatos iratok:
Ha e rendelet másként nem rendelkezik, valamennyi szolgáltatás esetén csatolni kell)
„2.1.2. a fenntartónak a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében meghatározott formában kiállított nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban előírt személyi feltételeket teljesítik,”
(4) Az R75.
a) 1. § e) pontjában a „, családsegítéshez és gyermekjóléti szolgáltatáshoz vagy területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz” szövegrész helyébe a „vagy családsegítéshez és gyermekjóléti szolgáltatáshoz” szöveg,
b) 1. § i) pontjában a „tevékenység” szövegrész helyébe a „tevékenység – a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével –” szöveg,
c) 4. § (3) bekezdésében a „, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást, illetve területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást” szövegrész helyébe a „vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást” szöveg,
d) 39. § (3) bekezdésében a „népegészségügyi, élelmiszer-ellenőrző vagy építésügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt” szövegrész helyébe a „népegészségügyi vagy élelmiszer-ellenőrző feladatkörében eljáró járási hivatalt, az építésügyi hatóságot” szöveg,
e) 5. melléklet 2.11. pontjában a „fenntartónak és az engedélyes (működtető) vezetőjének együttes” szövegrész helyébe a „fenntartó” szöveg,
f) 5. melléklet 3.3.1. pontjában az „, a 2.1.2. és a 2.1.3” szövegrész helyébe az „és a 2.1.2.” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R75.
a) 1. melléklet 3.1.32. pontja,
b) 5. melléklet 2.1.3., 2.2.2., 2.6., 2.7.1., 2.7.2., 2.8., 2.9.1., 2.10.1., 2.10.2., 2.11.1–2.11.3., 2.12.1., 2.13.1. és 3.2. pontja.
124. § A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet
a) 16. § (1) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
b) 16. § (4) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
125. § Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tulajdonosnak mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) jegyzője részére a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül kérelmet (a továbbiakban: közzétételi kérelem) kell benyújtani, a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt, kivéve, ha az adásvételi szerződés szerinti vevő az állam mint első helyen álló elővásárlásra jogosult. A közzétételi kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A közzétételi kérelem adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. A közzétételi kérelem egyben hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek is minősül, ha az adásvételi szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött. Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, úgy a közzétételi kérelemhez kötelezően mellékelni kell az adásvételi szerződés szerinti vevő, vevők javára történő tulajdonjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatvány jogi képviselő által kitöltött példányát is.”
126. § (1) Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R76.) 2. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselő első szakmai továbbképzési időszaka a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.”
(2) Az R76. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti szakmai továbbképzést az építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, az építésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LTK) bevonásával szervezi.”
(3) Az R76. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építésügyi vizsgát az építésügyi és örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, az építésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal az LTK bevonásával (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező) szervezi.”
(4) Az R76.
a) 1. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a „köztisztviselő, állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „állami tisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg,
c) 2. § (1) és (5) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében a „köztisztviselő” szövegrészek helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg,
d) 1. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (1a) bekezdésében, 2. § (2) bekezdésében, 3. § (2a) bekezdésében és 4. § (1) bekezdésében a „köztisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg,
e) 2. § (4) bekezdés a), b) és c) pontjában, 4. § (4) bekezdésében, valamint 6. § (5) bekezdésében a „köztisztviselőnek” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőnek” szöveg,
f) 2. § (6) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 3. § (3) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában a „köztisztviselője” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg,
g) 4. § (4a) bekezdésében a „köztisztviselőnek” szövegrészek helyébe a „kormánytisztviselőnek” szöveg,
h) 4. § (8) bekezdésében a „köztisztviselők” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselők” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R76.
a) 2. § (1) bekezdés első és második mondata,
b) 3. és 4. mellékletében a „köztisztviselők és” szövegrész.
127. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett falugazdász-hálózat igazgatási és egyéb feladatainak a meghatározásáról szóló 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAK agrárigazgatási hatósági feladatai körében a falugazdász-hálózat útján:)
„d) a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeire és szabályaira kiadott jogszabályban foglaltaknak megfelelően vezeti a meg nem munkált termőföldterületek nyilvántartását, amelyről információt szolgáltat az állami adó- és vámhatóság és a földművelésügyi hatóság számára,”
128. § A létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az agrárgazdasági ágazat tekintetében a létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését lefolytató szerv a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala, a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.”
129. § Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 123.2. pont b) alpontjában a „vagy egyéni vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe a „vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételről szóló értesítés” szöveg lép.
130. § (1) Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R77.) a következő 40/B. §-sal egészül ki:
„40/B. § E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) módosított 5. melléklet 7. pontját a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
(2) Az R77.
a) 3/A. melléklete helyébe a 23. melléklet,
b) 5. melléklete helyébe a 24. melléklet
lép.
(3) Az R77. 5. melléklet 7. pontjában a „valamint útépítő (aszfaltkeverő) berendezés” szövegrész helyébe a „valamint az útépítéshez kapcsolódó ideiglenes berendezés építményeinek” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az R77.
a) 10. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,
b) 10/A. § (6) bekezdése.
131. § (1) A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R78.)
a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában a „járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv)” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „járási hivatalhoz” szövegrészek helyébe a „mezőgazdasági igazgatási szervhez” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében a „járási hivatalok” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági igazgatási szerv” szöveg,
d) 5/A. § (1) bekezdésében, 7/A. § (1) bekezdésében, 8. § (2) és (3) bekezdésében, 11. § (1) és (2) bekezdésében, 11/A. §-ában, 11/B. §-ában, 12. § (4)–(6) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 14. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és c) pontjában, 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében, 16. § (3) és (5) bekezdésében, 17/A. § (2) bekezdésében, 18. §-ában, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (1) és (4) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „mezőgazdasági igazgatási szerv” szöveg,
e) 12. § (1) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 17/A. § (2) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági igazgatási szervnek” szöveg,
f) 12. § (1a) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági igazgatási szervet” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R78.
a) 5/A. § (3) bekezdése,
b) 20. § (1) bekezdésében a „járási hivatali” szövegrész.
132. § (1) A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R79.) 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a felvonó vagy a mozgólépcső létesítéséhez, áthelyezéséhez, átalakításához, használatbavételéhez vagy bontásához az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési, bontási tevékenység is szükséges, – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a létesítést, az áthelyezést, az átalakítást, a használatbavételt, a bontást érintő engedélyt és az építésügyi hatósági engedélyt együttes kérelemben az általános vagy a sajátos építésügyi hatóságtól kell kérni. Az építésügyi engedélyezési eljárásban a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági szakkérdésként vizsgálja a felvonó vagy a mozgólépcső létesítése, áthelyezése, átalakítása, használatbavétele vagy bontása feltételeit.
(2) Ha a berendezés létesítése építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel nem jár együtt, – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a létesítést, a használatbavételt, a veszélytelenítés utáni ismételt üzemeltetést, az áthelyezést, a berendezés e rendeletben felsorolt főbb műszaki adatainak megváltozásával járó átalakítását a Hatóság engedélyezi műszaki biztonsági hatósági eljárásban. Az üzemeltetőnek a kérelemhez – annak tárgyától függően – a 2. melléklet I. vagy II. Fejezetében meghatározott dokumentációt kell csatolnia”.
(2) Az R79. 2. § 8. pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe a „műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
133. § (1) A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R80.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Ha ahhoz valamennyi megjelent írásban hozzájárult, a mezőgazdasági igazgatási szerv az árverésről kép- és hangfelvételt készít, az eljárás jogszerű lefolytatásának ellenőrizhetősége érdekében. A felvételek csak a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság részére adhatók ki, és részükre biztosítható a felvételekbe való betekintés. A felvételt a mezőgazdasági igazgatási szerv 3 hónap elteltével, de legkésőbb az e rendelet alapján megindult jogorvoslati eljárás befejezéséig törli.”
(2) Az R80. 3. § e) pontjában a „járási (fővárosi kerületi) hivatalnak” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R80.
a) 1. § (1a) bekezdése,
b) 12. § (1) bekezdése.
134. § A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 80.7. pont b) alpontjában a „vagy egyéni vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe a „vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételről szóló értesítés” szöveg lép.
135. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R81.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány állami foglalkoztatási szervként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter), a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal), a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a járási hivatal jár el.”
(2) Az R81. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként a minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(3) Az R81. 7. alcíme a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala át nem ruházható hatáskörben országos illetékességgel látja el a bérgarancia támogatással kapcsolatos feladatokat.”
(4) Az R81. 10. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal)
„p) az álláskeresési ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások tekintetében méltányossági jogkört gyakorol.”
(5) Az R81. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter mint munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság ellátják az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelmi feladatkörében eljáró a kormányhivatal az illetékességi területén valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől.”
(6) Az R81. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal az illetékességi területén valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől.”
(7) Az R81. 14. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett bérgarancia támogatással kapcsolatos ügyek esetében a támogatást folyósító állami foglalkoztatási szerv jár el.”
(8) Az R81.
a) 5. § nyitó szövegrészében és a)–c) pontjaiban, 7. § (3) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 14. § (4)–(5) és (7) bekezdésében, 15. § (1), (3), (5) és (7) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 5. § f) pontjában a „járási hivatalok” szövegrész helyébe a „kormányhivatalok” szöveg,
c) IV. címében a „JÁRÁSI HIVATALRA” szövegrész helyébe a „KORMÁNYHIVATALRA” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti az R81.
a) 8. § (1) bekezdés l) pont ld) alpontja,
b) 10. § (1) bekezdés h) pontja,
c) 10. § (3) bekezdés j) pont jf) alpontja,
d) 10. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 14. § (6) bekezdésében, 15. § (6) bekezdésében az „első fokú” szövegrész,
e) 10. § (4) bekezdés f) pontja,
f) 10. § (4a) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés o) pontjában, 11. § (2) bekezdés h) pontjában az „elsőfokú” szövegrész,
g) 11. § (1) bekezdés n) pontja.
136. § A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében az „a járási földhivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg lép.
137. § A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését a környezetvédelmi és közlekedési feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal évente ellenőrzi.”
138. § (1) A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R82.) 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § A 17–22. §-t az Fkbt. 9/C. § (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel, valamint azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 19. § (3) bekezdésétől eltérően a sorsolási jegyzőkönyv négy eredeti példányban készül, amelyből két példány az ingatlanügyi hatóságnál, egy példány a jogi szolgáltatónál, egy példány a földmérőnél kerül megőrzésre.”
(2) Az R82. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A földművelésügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal a sorsolási jegyzőkönyv, egyezség esetén az egyezségi okirat, valamint a záradékolt változási vázrajz alapján jár el az Fkbt. 9/C. § (7) bekezdés szerinti földkiadási határozat meghozatala érdekében.
(2) A megosztással kialakult földrészletek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a földművelésügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal végleges földkiadási határozata alapján kerül sor.”
(3) Az R82.
a) 1. § (1) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés bevezető részében és a) és b) pontjában, 3. § (2) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és f) pontjában, (3) bekezdés f) és g) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (1), (3), (5) és (6) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, 11. § (1), (5) és (6) bekezdésében, 13. § (5) és (8) bekezdésében, 15. § (2a), (3), (9) és (13) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 22. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 28/A. §-ában a „járási hivatal” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóság” szöveg,
c) 1. § (3) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 15. § (12) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe az „ingatlanügyi hatóság” szöveg,
d) 1. § (5) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében, 22. § (4) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságnak” szöveg,
e) 3. § (2) bekezdésében a „járási hivatalok” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságok” szöveg,
f) 4. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalával” szövegrész helyébe az „a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal” szöveg,
g) 6. § (1) és (4) bekezdésében, 15. § (2b) bekezdésében, 15. § (10) és (11) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 1. mellékletében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságot” szöveg,
h) 13. § (2) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 15. § (6) bekezdés e) pontjában, 22. § (4) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatósághoz” szöveg,
i) 17. § (6) bekezdésében a „járási hivatallal” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatósággal” szöveg,
j) 19. § (5) bekezdésében a „járási hivatalnál” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságnál” szöveg,
k) 22. § (2) bekezdésében a „járási hivatalba” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatósághoz” szöveg,
l) 1. mellékletében a „Járási hivatalok” szövegrész helyébe az „A fővárosi és megyei kormányhivatalok” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R82.
a) 2. § (2) bekezdés a)–db) pontja,
b) 10. § (2) bekezdésében a „, valamint esetleges fellebbezés tényéről” szövegrész,
c) 17. § (3) bekezdésében a „ járási hivatal, vagy” szövegrész,
d) 20. §-a.
139. § Az Állami Egészségügyi Ellátó Központról szóló 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az ÁEEK-et jelöli ki az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény a) 1. § (2) bekezdés c) pontja, 2. § (5) bekezdése, 2/A. § (2) bekezdése, 2/B. § (8) bekezdése, 3. § (5a) bekezdése szerinti feladatok ellátására.”
140. § Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 5. § b) pont bb) alpontjában a „(4a) bekezdése” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés b) pontja és (4a) bekezdése” szöveg lép.
141. § (1) A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R83.) 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/A. § (1) Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel – e bekezdésben foglalt kivétellel – a megyei kormányhivatal jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
(2) A környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 3. melléklet szerinti esetekben jár el.”
(2) Az R83. 8/C. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az országos és a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a járási környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter, hulladékgazdálkodás tekintetében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter gyakorolja.
(2) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásaiban a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket a miniszter gyakorolja.”
(3) Az R83. 8/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi hatósági eljárásaiban a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság gyakorolja.”
(4) Az R83. 8/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a járási környezetvédelmi hatóság, az önkormányzati környezetvédelmi hatóság, továbbá a természetvédelmi hatóságként kijelölt jegyző, illetve főjegyző hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti felügyeleti jogköröket a miniszter gyakorolja.”
(5) Az R83. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként
a) a minisztert,
b) a Pest Megyei Kormányhivatalt,
c) a megyei kormányhivatalt,
d) járási környezetvédelmi hatóságot,
e) az OMSZ-t,
f) a főpolgármestert,
g) a polgármestert,
h) a fővárosi főjegyzőt,
i) a települési önkormányzat jegyzőjét,
j) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az f)–j) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság]
jelöli ki.”
(6) Az R83. 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „kormányhivatal járási hivatalát” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalt” szöveg lép.
(7) Az R83. 3. melléklet 1. pontja a 25. melléklet szerint módosul.
(8) Az R83.
a) 3. melléklete helyébe a 26. melléklet lép.
b) 4. melléklete helyébe a 27. melléklet lép.
c) 5. melléklete helyébe a 28. melléklet lép.
d) 6. melléklete helyébe a 29. melléklet lép.
e) 7. melléklete helyébe a 30. melléklet lép.
f) 8. melléklete helyébe a 31. melléklet lép.
g) 9. melléklete helyébe a 32. melléklet lép.
(9) Hatályát veszti az R83.
a) 9. § (3)–(4) bekezdése,
b) 9/A. §-ában, 10. § nyitó szövegrészében, 30. § (1) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében az „elsőfokon” szövegrész,
c) 13. § (3)–(4) bekezdése,
d) 15. § (1)–(4) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
e) 19/A. §-a,
f) 28. § (2) bekezdése,
g) 29. § (2) bekezdése,
h) 30. § (2) bekezdése,
i) 31. § (2) bekezdése,
j) 33. § (2) bekezdése,
k) 38. § (3)–(4) bekezdése,
l) 42. §-a.
142. § (1) Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R84.) a következő 17/A. alcímmel egészül ki:
„17/A. Átmeneti rendelkezések
28/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatait ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint járási hivatalok a számukra a közintézmények által megküldött energiamegtakarítási intézkedési terveket, az energiamegtakarítási intézkedési tervek végrehajtásáról szóló éves jelentéseket, valamint a havi energiafogyasztási adatokat a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre kötelesek feltölteni.”
(2) Az R84.
a) 7/E. § (1) bekezdésében az „irodáiban szakmai tanácsadással foglalkozó” szövegrész helyébe a „szakmai feladatait közvetlenül ellátó természetes” szöveg,
b) 8. melléklet II. részében foglalt táblázat B:11 mezőjében az „az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat a Miniszterelnökség közreműködésével” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg,
c) 8. melléklet II. részében foglalt táblázat A:16 mezőjében a „Nemzeti Energetikusi Hálózat működésének” szövegrész helyébe a „Magyar Mérnöki Kamara tanácsadási tevékenységének” szöveg,
d) 8. melléklet II. részében foglalt táblázat B:16 mezőjében az „az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat” szövegrész helyébe a „Magyar Mérnöki Kamara” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R84.
a) 7/C. §-a,
b) 7/D. § (2)–(4) bekezdése,
c) 8. melléklet II. részében foglalt táblázat B:13 mezőjében az „az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében:” szövegrész,
d) 10. melléklete.
143. § Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényben meghatározott bírságok kiszabásának részletes szabályairól szóló 129/2015. (V. 27.) Korm. rendelet
a) 2. § (2) bekezdésében az „és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok” szövegrész,
b) 6. § (2) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatalok,” szövegrész.
144. § Az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet
a) 1. § (1) bekezdésében a „járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében az „a járási hivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg
lép.
145. § (1) Az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R85.) 2. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[az adós és az adóstárs hozzájárul ahhoz, hogy a 14. § (1) bekezdése szerinti adatait, valamint a törlesztési támogatásra vonatkozó információkat a törlesztési támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a főhitelező átadja]
„ha) a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakóingatlan esetében Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal),”
(részére,)
(2) Az R85. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelem elutasítása esetén az igénylő a törlesztési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül.”
(3) Az R85. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási hatósági eljárás keretében a kormányhivatal jár el. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a főhitelezőt írásban tájékoztatja.”
(4) Az R85. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv a miniszter.”
(5) Az R85. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.”
(6) Az R85.
a) 8. § (1) bekezdésében a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg,
b) 8. § (3) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
c) 8. § (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 10. § (3) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
e) 11. § (1) és (2) bekezdésében a „járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 19. § (2) és (4) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
g) 19. § (3) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
146. § (1) Az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R86.) 1. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki, és az 1. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„4a. lakástulajdon: egy személy beköltözése esetén kettő, egyéb esetben az együttlakó személyek számának megfelelő, de legkevesebb három lakószobával rendelkező lakás, azzal, hogy nem minősül lakástulajdonnak a jogosult vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló olyan lakás, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn,
5. személygépjármű: a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet felhatalmazása alapján kiadott, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló miniszteri utasítás szerinti személyszállító személygépjármű, amely lehet felső-közép 8. kategóriájú, felső-közép 7. kategóriájú, valamint miniszteri használat céljára beszerzett személyszállító személygépjármű.”
(2) Az R86. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az állami vezetőt és az ilyen juttatásokra jogosult személyeket megillető juttatások köre a következő:
a) egy hivatali lakás használata,
b) kiemelt egészségügyi ellátás,
c) személygépjárművel kapcsolatos juttatások
ca) személyes gépjárműhasználat,
cb) 8. § (3) bekezdés szerinti költségátalány,
cc) a 8. § (4) bekezdése szerinti üzemanyagkártya,
cd) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) által vizsgáztatott és a KEF által szervezett képzéseket sikeresen elvégző, a minisztérium, a Miniszterelnöki Kormányiroda alaplétszámába, vagy a KEF állományába tartozó gépjárművezető biztosítása,
d) utazással kapcsolatos juttatások
da) repülőgépen, vonaton történő utazás komfortfokozata, és
db) repülőtéri kormányváró helyiségek használata,
e) külföldön tartózkodással kapcsolatos juttatások (költségtérítés és napidíj-jogosultság), és
f) számítástechnikai eszközök (hordozható személyi számítógép, táblagép) és rádiótelefon használata.
(2) Az állami vezetők juttatásainak mértékét az 1. melléklet tartalmazza.”
(3) Az R86. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott, a kormánymegbízott, a miniszteri biztos, a kormányzati főhivatal vezetője és vezetőjének helyettese, a központi hivatal vezetője a 2. melléklet szerinti juttatásokra jogosultak.”
(4) Az R86. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök a 2. melléklet szerinti juttatásokra jogosult.”
(5) Az R86. 4. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az állami vezető a juttatásokat a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 196. § (5) bekezdése, 202. § (5) bekezdése, 224. § (2) bekezdése szerint kiállított igazolvánnyal veheti igénybe. A kormánymegbízott az őt megillető juttatásokat a Kit. 207. § (4) bekezdése szerint igazolvánnyal veheti igénybe.
(6) Az állami vezető az (5) bekezdés szerint kiállított igazolvány felmutatásával – álláshelyén ellátandó feladataival összefüggésben – valamennyi közigazgatási szervhez, közintézethez és közintézményhez beléphet. Az állami vezető a feladatkörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági feladatot ellátó szervei épületébe, valamint a Magyar Honvédség működésére szolgáló területre. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.”
(6) Az R86. § 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A miniszterelnök – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján – egyéni elbírálás alapján, egyedileg is engedélyezheti az e rendelet szerinti juttatásokat a 2–3/A. §-ban meghatározott személyeknek, valamint a Kormány által felügyelt, a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá tartozó államigazgatási szervnél foglalkoztatott vezetői munkakört vagy szakmai felsővezetői vagy vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő, továbbá a politikai főtanácsadó és a politikai tanácsadó részére. Ebben az esetben nem kell az 5/A. § és a 8. § (2) bekezdése szerinti engedélyt beszerezni.”
(7) Az R86. 4. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és az ilyen juttatásra jogosult számára hivatali lakás 6. § szerinti feltételekkel történő használata – a Miniszterelnöki Kormányiroda által az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelem alapján – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára előzetes engedélyével biztosítható.
(2) Hivatali lakás használatát – az (1) bekezdéstől eltérően – az érintett kérelme alapján
a) miniszter esetében – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján – ,
b) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára esetében
a miniszterelnök engedélyezi.”
(8) Az R86. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és az ilyen juttatásra jogosult térítésmentes kiemelt egészségügyi ellátást vehet igénybe, amelyet a választásának megfelelő, e rendelet szerinti egészségügyi szolgáltató biztosít.”
(9) Az R86. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a 2. melléklet szerint államtitkári juttatásra jogosult személy – ide nem értve a központi hivatal vezetőjét – személyes gépjárműhasználatra jogosult és számára gépjárművezetőt kell biztosítani.
(2) A helyettes államtitkár, a miniszteri biztos, valamint a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának előzetes engedélye alapján – a kérelmében megjelölt választása szerint –
a) saját tulajdonú gépjármű igénybevétele esetén – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által engedélyezett havi futásteljesítmény mértékéig – a (4) bekezdés szerinti üzemanyagkártyára és a (3) bekezdés szerinti költségátalányra, vagy
b) a KEF által biztosított, személyes használatú gépjárműre – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által engedélyezett havi futásteljesítmény mértékéig – és a (4) bekezdés szerinti üzemanyagkártyára
jogosult.
(3) A költségátalány havi mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a nettó 125 000 forintot.
(4) A jogosult részére a KEF a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján használt személygépjármű forgalmi rendszámára szóló üzemanyagkártyát biztosít, amelynek havonta történő feltöltéséről is gondoskodik. Az üzemanyagkártya a jogosulton kívül másra át nem ruházható, készpénzre át nem váltható.
(5) A helyettes államtitkár, a miniszteri biztos, valamint a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök választása szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslata alapján – nyújthatja be a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti juttatás engedélyezése iránti kérelmét a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának. A kérelemben meg kell jelölni a gépjárműhöz kapcsolódó havi, térítésmentes futásteljesítmény-igényét is.
(6) Ha a (2) bekezdés szerinti személy olyan hivatalos eseményen vesz részt, amelyen a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti gépjárművel való részvétel nem biztosítható, akkor eseti jelleggel kérelmére a KEF – az eseményen történő részvétel érdekében – legfeljebb a helyettes államtitkárt megillető kategóriájú gépjárművet biztosít. A (2) bekezdés szerinti személy kérelmének megfelelően a gépjármű gépjárművezetővel vagy gépjárművezető nélkül is biztosítható
(7) A személyes gépjárműhasználat keretében biztosított személygépjármű hivatalos és magáncélú utazásra is igénybe vehető, mely tételes menetlevél vezetése nélkül vehet részt a közúti forgalomban.
(8) Ha a KEF rendelkezésre álló járműállományából az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott juttatás nem biztosítható, a személyes gépjárműhasználatra jogosult személy számára – ideiglenesen – eltérő kategóriájú személygépjármű is kiadható. A használt személygépjárművet, annak műszaki, esztétikai állapota, kora, illetve futásteljesítménye alapján – indokolt esetben – a KEF főigazgatója egy kategóriával alacsonyabb kategóriába sorolhatja.
(9) A központi hivatal vezetője, a kormányzati főhivatal vezetőjének helyettese és a kormánymegbízott a (2) bekezdés szerint nyújthat be kérelmet azzal az eltéréssel, hogy – figyelemmel a 9/A. § (5) bekezdésére – kizárólag a (2) bekezdés b) pontja szerinti juttatást igényelhet.”
(10) Az R86. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A miniszternek – e § és a 9/A. § alkalmazásában ideértve a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát – közvetlenül a KEF-hez benyújtott, erre irányuló igénye alapján a KEF minisztériumonként legfeljebb nyolc darab, személyes vagy – tételes menetlevél vezetése mellett – feladatorientált használatra is kiadható, állandó használatú gépjárművet biztosít.
(2) A Kit. 28. § (3) bekezdése szerinti államtitkárnak közvetlenül a KEF-hez benyújtott, erre irányuló igénye alapján legfeljebb tíz darab, személyes vagy – tételes menetlevél vezetése mellett – feladatorientált használatra is kiadható, állandó használatú gépjárművet biztosít.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gépjárművet a miniszter, illetve a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának – a (2) bekezdés szerinti esetben az államtitkár – írásos döntése szerint kell a használók rendelkezésére bocsátani.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján biztosított feladatorientált, illetve személyes használatú gépjárművek kiadásáról a KEF tájékoztatja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát.”
(11) Az R86. 6. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A minisztériumi szervezeti egységek – engedély nélkül – a KEF-hez benyújtott eseti igénylés alapján, kizárólag hivatali célra, tételes menetlevél vezetése mellett igénybe vehető feladatorientált gépjármű használatára jogosultak. A KEF a teljesítendő feladat ismeretében és a rendelkezésre álló gépjármű flotta figyelembevételével dönt a kiadandó gépjárműről és annak kategóriájáról. Az igénybe vevő minisztériumi szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni a feladat teljesítését követően a gépjárművek KEF részére történő visszaadásáról.
(2) Az (1) bekezdés és a 8. § (6) bekezdése szerinti feladatorientált gépjármű használat, valamint gépjárművezető biztosítása céljából a KEF-nek a minisztériumokon belül ellátási központokat kell létrehozni és fenntartani.
(3) Hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységek részére, kizárólag hatósági feladatok ellátása céljából, valamint olyan, vidéki telephelyen működő szervezeti egységek részére, ahol a KEF ellátási központot nem üzemeltet, a feladatorientált gépjármű állandó használatra is kiadható. Az ilyen gépjármű igénybevételére vonatkozó, indoklással ellátott engedélykérelmet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére kell benyújtani, aki a KEF főigazgatójának – a gépjármű rendelkezésre állását visszaigazoló – véleménye alapján dönt a gépjármű biztosításáról.
(4) A KEF a (3) bekezdés szerinti teljesítendő feladat ismeretében és a rendelkezésre álló gépjármű flotta figyelembevételével dönt a kizárólag hivatali célra, tételes menetlevél vezetése mellett igénybe vehető gépjárműről és annak kategóriájáról. Az igénybe vevő minisztériumi szervezeti egységek vezetői, az állandó gépjárműhasználat indokoltságának megszűnése esetén kötelesek gondoskodni a gépjárművek KEF részére történő visszaadásáról.
(5) A jelen alcímben foglalt rendelkezéseket – a juttatás biztosítása szempontjából – a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervezetekre kell alkalmazni.”
(12) Az R86. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő e rendelet szerinti juttatásra jogosultat külföldi tartózkodása idejére költségtérítés, valamint – a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló kormányrendelet szerinti – napidíj illeti meg.”
(13) Az R86. a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § (1) Az e rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.2) hatálybalépése előtt hatályos 9. §-a alapján kiadott engedélyek a Módr.2 hatálybalépését követő harmincadik napon érvényüket vesztik.
(2) Az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 8. § (2) bekezdése alapján kiadott érvényes engedéllyel rendelkező helyettes államtitkár, miniszteri biztos, valamint a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök a Módr.2 hatálybalépését követő 30 napon belül nyilatkozni köteles a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére, hogy az e rendeletnek a Módr.2-vel megállapított 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti juttatást igénybe kívánja-e venni.
(3) Ha az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 8. § (2) bekezdése alapján kiadott érvényes engedéllyel rendelkező személy úgy nyilatkozik, hogy igénybe kívánja venni az e rendeletnek a Módr.2-vel megállapított 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti juttatást, akkor az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 8. § (2) bekezdése alapján kiadott engedély érvényét veszti a Módr.2-vel megállapított 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti juttatás iránti engedély kiállításának napján, de legkésőbb a nyilatkozattételt követő 60. napon.
(4) Az (1) vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 8. § (2) bekezdése alapján kiadott engedéllyel rendelkező személy vagy az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 9. §-a alapján kiadott engedély szerinti gépjárműért felelős személy köteles – legkésőbb az engedély érvényességének utolsó napján – az általa használt gépjárművet átadni a KEF részére.”
(14) Az R86. 1. melléklete helyébe a 33. melléklet lép.
(15) Az R86. a 34. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
(16) Az R86.
a) 1. § 2. pontjában az „a Semmelweis Egyetem kijelölt – egészségügyi ellátást biztosító – intézménye” szövegrész helyébe az „az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében a „Ksztv.” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2010. évi XLIII. törvény” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében az „5. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „5/A. §-a” szöveg,
d) 10. § (3) bekezdésében a „meghatározott személy” szövegrész helyébe a „meghatározott személy – kivéve a kormánymegbízottat, a kormányzati főhivatal vezetőjét és vezetőjének helyettesét, továbbá a központi hivatal vezetőjét –” szöveg,
e) 10. § (4) bekezdésében a „kivéve a 3. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottakat” szövegrész helyébe a „kivéve a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnököt és a kormánymegbízottat” szöveg
lép.
(17) Hatályát veszti az R86.
a) 1. § 6. pontja,
b) 5. § (1)–(3) bekezdése,
c) 6. § (5) bekezdésében a „külön” szövegrész,
d) 10. § (2) bekezdésében az „a tengerentúli utazás, illetőleg más hosszú távú” szövegrész.
147. § Hatályát veszti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.5. pontjában a „, ha van, az egyéni vállalkozói igazolvány száma, kiállításának helye és kelte, a kiállító hatóság megnevezése” szövegrész.
148. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R87.) 59. § (3) bekezdésében a „tízezer euró” szövegrész helyébe az „50 000 000 forint” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R87. 59. § (4) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az R87.
a) 2. §-ában az „első fokon” szövegrész,
b) 2/A. §-ában az „elsőfokon” szövegrész.
149. § A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellenőrzési jogkörében eljáró NÉBIH (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egyben egyéni vállalkozó is, az őstermelői tevékenységét az egyéni vállalkozókról szóló nyilvántartásban szereplő adatai összevetésével is ellenőrizheti.”
150. § (1) Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R88.) 2. § (2)–(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az 1. § szerinti lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.
(2a) Az e rendelet alapján a kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjaiban meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.”
(2) Az R88.
a) 2. § (2b), (2d) és (4) bekezdésében, 59. § (7) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 2. § (2c) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 13. § (1) és (2) bekezdésében, 69. § (7) bekezdésében a „járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 13. § (2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 26. § (3) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, 49. § (4) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
e) 14. § (2) bekezdésében, 24. § (4) bekezdésében, 27. § (4) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 41. § (2)–(4) bekezdésében, 43. § (5) bekezdésében és (6) bekezdés h) pontjában, 49. § (5) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, 51. § (6) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 54. §-ában, 57. § (4)–(5), (8) és (11) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 59. § (1), (3)–(5) és (8)–(10) bekezdésében, 60. § (2) és (5) bekezdésében, 69. § (10)–(11) bekezdésében, 72/A. § c) pontjában a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 39. § (1) bekezdésében a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg,
g) 39. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdés c) pontjában, 51. § (2) bekezdésében, 58. § (2) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
h) 43. § (1) bekezdés n) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
i) 57. § (5) bekezdésében, 69. § (10)–(11) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
j) 59. § (4) bekezdésében a „járási hivatali” szövegrész helyébe a „kormányhivatali” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R88. 2. § (3) bekezdése.
151. § (1) A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R89.) 4. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett eljárásokban a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.
(3a) Az e rendelet alapján a kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjaiban meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.”
(2) Az R89.
a) 4. § (3b), (3d) és (6) bekezdésében, 14. § (3) bekezdés a) pontjában, 43. § (7) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 4. § (3c) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 14. § (1) bekezdés a) pontjában, (3) bekezdés i) pontjában, 19. § (8)–(9) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 30. § (4) bekezdésében, 33. § (2)–(4) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 37. § (6) bekezdésében, 38. § (2) bekezdésében, 39. § (4)–(5), (8) és (11) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében, 41. § (3) bekezdésében, 42. § (5) bekezdésében, 43. § (1), (3)–(5) és (8)–(10) bekezdésében, 44. § (2) és (5) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 14. § (3) bekezdés i) pontjában, 14. § (5) bekezdésében, 19/G. §-ában, 20. § (7) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
e) 19. § (7) bekezdésében a „járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 19. § (8)–(9) bekezdésében, 39. § (5) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
g) 28. § (1) bekezdésében a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg,
h) 28. § (1) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
i) 30. § (1) bekezdés 12. pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
j) 43. § (4) bekezdésében a „járási hivatali” szövegrész helyébe a „kormányhivatali” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti az R89. 4. § (5) bekezdése.
152. § Hatályát veszti a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.
153. § Hatályát veszti a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 274/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdés a) pontja.
154. § A közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, és az igény az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével kerül teljesítésre, a tájékoztatásért – amennyiben a 4. § alapján más költség nem merül fel – 5000 Ft költségtérítést szükséges megállapítani.”
155. § A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A területi kezelésű kérelemkezelési, helyszíni ellenőrzési, megyei ügyfélszolgálati feladatokat a megyei kormányhivatalok, a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő helyszíni ellenőrzési feladatokat a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló kormányrendeletben kijelölt megyei kormányhivatalok, illetve járási hivatalok látják el. E feladatkijelölés nem érinti a Kincstár kifizető ügynökségi feladatkörébe tartozó feladatait.”
156. § (1) Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R90.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A miniszter
a) képzések és továbbképzések szervezésével segíti a pártfogó felügyelői, a jogi segítségnyújtási, az áldozatsegítési, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal egységes jogalkalmazását,
b) e rendeletben meghatározott feladatok és tevékenységek, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai irányításával összefüggő jogköreinek gyakorlása érdekében, továbbá a pártfogó felügyelettel, a jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel, valamint a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos állami feladatok ellátásának biztosítására országosan egységes informatikai rendszert működtet.”
(2) Az R90. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A Kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(3) Az R90. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, illetve közigazgatási hatósági ügyekben a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel áldozatsegítő szolgálatként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.
(2) Az állami kárenyhítéssel kapcsolatban támogató hatóságként a megyei kormányhivatal jár el. A támogató hatósági eljárásra az a megyei kormányhivatal illetékes, amelynél a kárenyhítés iránti kérelmet az áldozat először benyújtotta, illetve – az áldozat kérése esetén – amelyik lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes. Budapestre és Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el támogató hatóságként.
(3) Az állami kárenyhítéssel kapcsolatban döntő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
(4) Ha az áldozat az Áldozatsegítő Vonalon keresztül igényel tájékoztatást, akkor a tájékoztatást a miniszter biztosítja, függetlenül attól, hogy az áldozat korábban nyújtott-e be kérelmet valamely fővárosi és megyei kormányhivatalhoz.”
(4) Az R90.
a) 12. § (1) és (3) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 12. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
c) 13. § (1) és (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti az R90.
a) 2. alcím címében az „és a járási hivatal” szövegrész,
b) 9. § (1) és (2) bekezdésében az „és a járási hivatal” szövegrész,
c) 12. § (2) bekezdésében az „XI. Kerületi Hivatala” szövegrész,
d) 14/A. §-ában a „, valamint a járási hivatalok” szövegrész,
e) 17. §-a,
f) 1. melléklet címében a „, járási (fővárosi kerületi) hivatalok” szövegrész.
157. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R91.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mérésügyi, műszaki biztonsági, valamint a műszaki biztonsági hatáskörbe tartozó sajátos építmények tekintetében gyakorolt építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az iparügyekért felelős miniszter gyakorolja.”
(2) Az R91. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Budapest Főváros Kormányhivatala országos illetékességgel eljár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmtv.) 5. § e) pontja szerinti felügyeletet ellátó szerv feladatkörében a Pmtv.
a) 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tevékenység,
b) 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenység, valamint
c) 1. § (1) bekezdés p)–q) pontjában meghatározott tevékenység
tekintetében.”
(3) Az R91. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Budapest Főváros Kormányhivatala (3) bekezdés c) pontjában foglalt feladatkörének ellátásához a kulturális javak forgalmával kapcsolatos, a kulturális javak hatóságát érintő szakkérdésekben a kulturális javak hatósága szakmai támogatást nyújt.”
(4) Az R91. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány mérésügyi hatóságként – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – az 1. melléklet szerinti, mérésügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(5) Az R91. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány – a (3) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – műszaki biztonsági hatóságként az 1. melléklet szerinti, műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(6) Az R91. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, berendezések üzemeltetője az azok üzemeltetése, tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak, a b) és c) pont szerinti rendkívüli eseményeket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének is. A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett
a) a létesítmény, berendezés sérülése,
b) robbanás,
c) tűzeset,
d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében bekövetkezett személyi sérülés,
e) egyéb súlyos üzemzavar.
(2) Ha más hatóság a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági tevékenységével összefüggő rendkívüli eseményről szerez tudomást, a műszaki biztonsági hatóságot arról tájékoztatja.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a műszaki biztonsági hatóság vizsgálja ki az (1) bekezdés a), d) és e) pontja szerinti események körülményeit, okát, ennek során az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vizsgálja ki az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti események körülményeit, okát. A vizsgálat eredményeit a műszaki biztonsági hatóságnak megküldi, mely hatóság az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
(5) A hivatásos kataszrófavédelmi szerv központi szervének (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szerve közreműködik.”
(7) Az R91. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány – a (2) bekezdésben meghatározott körben – építésügyi hatóságként az 1. melléklet szerinti műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(8) Az R91. 1. melléklete helyébe a 35. melléklet lép.
(9) Az R91.
a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
b) 1. § (4) bekezdés h) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
c) 22. § (3) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal több műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe a „több műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
(10) Hatályát veszti az R91.
a) 1. § (4) bekezdés a) és d) pontja,
b) 1. § (4a) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész,
c) 3. § (2) bekezdés i) pontjában az „engedélyezésére és” szövegrész,
d) 24. § h) pontja.
158. § (1) A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R92.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány útügyi közlekedési hatóságként
a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,
b) a (3) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
c) a (4)–(5) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
d) a (6) bekezdés szerinti ügyekben Budapest Főváros Kormányhivatalát
jelöli ki.”
(2) Az R92. 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény)
„b) 17. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása során Budapest Főváros Kormányhivatala”
(jár el.)
(3) Az R92. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként (a továbbiakban: közúti gépjármű-közlekedési hatóság)
a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,
b) a (2a) bekezdésben foglalt ügyekben a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt,
c) a (3) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,
d) a (4) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatalt
jelöli ki.”
(4) Az R92. 3. alcíme a következő 5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. § A Kormány a Magyar Autóklubot jelöli ki a muzeális minősítő bizottságok tevékenységével kapcsolatos közlekedési hatósági feladatok ellátása tekintetében.”
(5) Az R92. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hajózási hatóságként a Kormány
a) a (2) és (3) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,
b) a (4) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,
c) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében Magyarország konzuli tisztviselőjét
d) a (8) bekezdés szerinti ügyekben a Magyar Vitorlás Szövetséget
jelöli ki.”
(6) Az R92. 8. § (4) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Hajózási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el)
„5. a (6) bekezdésben foglaltak kivételével az úszólétesítmény üzemképességének megállapításával és tanúsításával,”
(kapcsolatos eljárásokban.)
(7) Az R92. 8. § (4) bekezdés 21–22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Hajózási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el)
„21. a vízi repülőtér kivételével az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírásával,
22. a vízi repülőtér kivételével vízi sportpálya kijelölésével,”
(kapcsolatos eljárásokban.)
(8) Az R92. 8. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
„(8) A kizárólag edzésre és versenyzésre szolgáló vitorlás kishajók időközi üzemképességének megállapításával és tanúsításával kapcsolatos feladatokat a Magyar Vitorlás Szövetség látja el.”
(9) Az R92. 9. § (4) bekezdése kiegészül a következő 75–76. ponttal:
(A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:)
„75. vízi repülőtéren hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírása,
76. közreműködés a vízi repülőteret is érintő vízi sportpálya kijelölésében.”
(10) Az R92. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány
a) a 2. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalát,
b) a 2. § (3) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
c) a 2. § (5) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a megyei kormányhivatalt,
d) 2. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalát
jelöli ki.”
(11) Az R92. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 15. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében erdészeti hatóságként az erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(12) Az R92. 4. melléklete helyébe a 36. melléklet lép.
(13) Az R92.
a) 2. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében a „megyeszékhely szerinti járási hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében a „megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) 12. § (5) bekezdésében az „Elsőfokú építésfelügyeleti” szövegrész helyébe az „Építésfelügyeleti” szöveg,
d) 16. § (2) bekezdésében az „Az elsőfokú” szövegrész helyébe az „A” szöveg,
e) 1. melléklet 2. címében a „járási (fővárosi kerületi)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
(14) Hatályát veszti az R92.
a) 1. § (2) bekezdése,
b) 2. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében az „első fokon a megyei kormányhivatal járási hivatala, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala, másodfokon” szövegrész,
c) 2. § (5) bekezdésében az „első fokon a megyei kormányhivatal járási hivatala, másodfokon” szövegrész,
d) 2. § (6) bekezdésében a „III. Kerületi Hivatala” szövegrész,
e) 4. § (3) bekezdés 2. és 8. pontja,
f) 4. § (4) bekezdés 22. és 28. pontja,
g) 8. § (4) bekezdés 23. pontja,
h) 12. § (6) bekezdése.
159. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R93.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A megyei kormányhivatalok agrárkár-megállapító, állatvédelmi, borászati, erdészeti, élelmiszerlánc-felügyeleti, földművelésügyi igazgatási, halgazdálkodási, mezőgazdasági igazgatási, növénytermesztési, pálinkaellenőrzési, talajvédelmi, telepítési, tenyésztési és vadászati, valamint a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak állatvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti feladat- és hatáskörének gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az agrárminiszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti szakmai irányító jogkörei gyakorlásában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik.
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak az (1) bekezdésben, valamint a NÉBIH-nek e rendeletben meghatározott hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(4) Az 1. § b), c), e), f), g) pontjában meghatározott földügyi igazgatási, továbbá a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet keretébe tartozó feladat- és hatáskörök gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek az 1. § a), d) és h) pontjában meghatározott feladat- és hatáskörei gyakorlásával összefüggésben a Ksztv.-ben meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.”
(2) Az R93. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az agrárkár-megállapító szervként, borászati hatóságként, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként növény- és talajvédelmi hatáskörben, földművelésügyi igazgatási hatáskörben, pálinkaellenőrző hatóságként, talajvédelmi hatóságként, valamint tenyésztési hatóságként eljáró megyei kormányhivatal illetékessége a megye egész területére kiterjed. A főváros területére kiterjedő megyei kormányhivatali feladatokat a Pest Megyei Kormányhivatal látja el.”
(3) Az R93. 2. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 21. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdésében, 22. és 23. §-ában, 39. §-ában, valamint 45/A. §-ában foglaltak tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – állatvédelmi hatóságként az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el.
(2) Az Ávt. 21. § (1) bekezdésében meghatározott különösen veszélyes állatfaj országba történő behozatalának és országból történő kivitelének, a 21. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott közepesen veszélyes állatfaj, illetve elővigyázatosságot igénylő állatfaj országba történő behozatalának engedélyezése, valamint a 40. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.”
(4) Az R93. 10–11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. § A Kormány erdészeti hatóságként
a) a minisztert,
b) a NÉBIH-et,
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt,
d) a 2. mellékletben meghatározott megyei kormányhivatalt
jelöli ki.
11. § (1) Erdészeti hatóságként – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az erdőterület fekvése szerint illetékes, a 2. mellékletben meghatározott megyei kormányhivatal jár el. Budapest területén fekvő erdőterület esetén a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti erdészeti hatóság felügyeleti szerveként a miniszter jár el.
(3) Az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége a 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében az ország egész területére kiterjed, valamint az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal a 12. § bekezdésben meghatározott feladat tekintetében az ország egész területén eljár.”
(5) Az R93. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatal
a) vezeti az Országos Erdőállomány Adattárat,
b) látja el az erdészeti igazgatási feladatokat.”
(6) Az R93. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Magyar Természetjáró Szövetség vezeti az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartást.”
(7) Az R93. 13. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként)
„f) a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal),”
(jelöli ki.)
(8) Az R93. 13. § i)–j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként)
„i) a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,
j) a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt”
(jelöli ki.)
(9) Az R93. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal illetékessége a megye egészére kiterjed. A Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége a fővárosra és Pest megyére terjed ki.”
(10) Az R93. 16. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az országos főállatorvos – a NÉBIH útján –)
„f) ellátja az Éltv. 29. § m) és n) pontjaiban foglalt feladatokat.”
(11) Az R93. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH)
„d) az Éltv. 5. § (6) bekezdésében, 15. § (5) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 17/A. § (3) bekezdésében, 17/B. § (4) bekezdésében, 18. § (5a) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 22. § (3) és (4) bekezdésében, 23. § (5) és (6) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés e) pontjában, 31. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés c), d), n)–r), t), u)–w) pontjában, 32. § (2) bekezdés d) pontjában, 32. § (3) és (5) bekezdésében, 33. § a) pontjában, 34. § (1) bekezdés g) és h) pontjában, 34. § (4) bekezdés a) és j) pontjában, 35. § (3) bekezdésében – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik –, 35. § (4) bekezdés d)–f) pontjában, 35. § (5) és (6) bekezdésében, 35/A. §-ában, 37. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 37. § (3) bekezdés e), g) és i) pontjában, 38. § (1) bekezdés 9., 13–14. pontjában, az engedélyezett állatgyógyászati termékek vonatkozásában a 15. pontjában, 18. és 20. pontjában, 26. pont c)–f) és h) alpontjában és 27. pontjában, 38. § (5)–(8) bekezdésében, 38/A. § (1), (3)–(11) bekezdésében, 38/B. §-ában, 38/D. § (1) bekezdésében, 38/G. § (1) bekezdésében, 40. § (1)–(3) bekezdésében, 41. §-ában, 47/B. § (1), (11) és (12) bekezdésében, 47/C. § (3) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés e) pontjában, 63/A. §-ában, 71. § (4), (5), (9) és (10) bekezdésében,”
(foglaltak tekintetében.)
(12) Az R93. 18. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az Éltv.)
„a) 4. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 28. § l) pontjában, 29. § c) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 33. § d) pontjában, 35. § (2) bekezdésében, 38/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 38/C. § (1) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 44. § (1)–(6) és (8)–(9) bekezdésében, 53/B. §-ában, 56. §-ában, 57. §-ában, 59. § (6) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, 64. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,
b) a közcélú igénybevétel kivételével a 34. § (3) bekezdés a) pontjában, 34. § (4) bekezdés k) pontjában, 53. § (3) és (4) bekezdésében, 58. §-ában, 61. §-ában, 72. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,”
(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)
(13) Az R93. 18. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az Éltv.)
„a) 4. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 28. § l) pontjában, 29. § c) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 33. § d) pontjában, 35. § (2) bekezdésében, 38/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 38/C. § (1) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 44. § (1)–(6), és (8)–(9) bekezdésében, 53/B. §-ában, 56. §-ában, 57. §-ában, 59. § (6) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, 64. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,
b) a közcélú igénybevétel kivételével a 34. § (3) bekezdés a) pontjában, 34. § (4) bekezdés k) pontjában, 53. § (3) és (4) bekezdésében, 58. §-ában, 61. §-ában, 72. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,”
(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)
(14) Az R93. 18. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Éltv.)
„d) 23/A. §-ában, 27. § (5) bekezdésében az elismert tanúsító szervezet hiányában a tanúsítvány kiadása, 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,”
(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)
(15) Az R93. 18. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Éltv.)
„d) 23/A. §-ában, 27. § (5) bekezdésében az elismert tanúsító szervezet hiányában a tanúsítvány kiadása, 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,”
(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)
(16) Az R93. 18. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Éltv.)
„c) 26. § (1) bekezdés e) pontjában, 32. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 34. § (4) bekezdés h) pontjában az irányítás tekintetében, 38. § (1) bekezdés 1., 3–7., 10., 12., 16. és 26. pont a) és b) alpontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,”
(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)
(17) Az R93. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Éltv. 8. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés g) pontjában, 19. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. § c) pontjában, 34. § (2) bekezdés b)–l) pontjában, (3) bekezdés b)–c) pontjában, (4) bekezdés b), f)–g) pontjában, az ellenőrzés tekintetében h) pontjában, valamint i) pontjában, 35. § (4) bekezdés a) pontjában a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító létesítmények tekintetében, 35. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 36. § (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés 11. és 23–24. pontjában, 51. § (3) bekezdés a)–d), h)–k) és m)–p) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
(3a) Az Éltv. 17. § (8) bekezdésében, 17/B. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 27. § (5a) bekezdésében, 32. § (4) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a)–d), f) és j) pontjában, 38. § (1) bekezdés 8., 21., 22. és 25. pontjában, 48. §-ában, 49. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.”
(18) Az R93. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Éltv. 8. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés g) pontjában, 19. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. § c) pontjában, 34. § (2) bekezdés b)–l) pontjában, (3) bekezdés b)–c) pontjában, (4) bekezdés b), f)–g) pontjában, az ellenőrzés tekintetében h) pontjában, valamint i) pontjában, 35. § (4) bekezdés a) pontjában a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító létesítmények tekintetében, 35. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 36. § (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés 11. és 23–24. pontjában, 51. § (3) bekezdés a)–d), h)–k) és m)–p) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
(3a) Az Éltv. 17. § (8) bekezdésében, 17/B. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 27. § (5a) bekezdésében, 32. § (4) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a)–d), f) és j) pontjában, 38. § (1) bekezdés 8., 21., 22. és 25. pontjában, 48. §-ában, 49. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.”
(19) Az R93. 18. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Éltv.)
„b) 51. § (3) bekezdés e)–g), l) és q)–u) pontjában foglaltak”
(tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a NÉBIH
a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)
(20) Az R93. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § Az Éltv. 8/A. § (3) bekezdésében, 8/B. § (1) és (3) bekezdésében, 33. § e) pontjában, 34. § (1) bekezdés f) pontjában, 38. § (1) bekezdés 15. pontjában az engedélyezett mikrochipek tekintetében, valamint a 38. § (1) bekezdés 19. pontjában az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.”
(21) Az R93. 20. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)
„c) az Éltv. 23. § (1) bekezdésében, az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság engedélyezése és nyilvántartásba vétele, valamint az állatmenhely, állatpanzió, az állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele kivételével a 34. § (1) bekezdés d) pontjában, 34. § (2) bekezdés a) pontjában, a 35. § (1) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 36. § (2) bekezdésében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,”
(22) Az R93. 20. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
(A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)
„e) az Éltv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdés h) pontjában, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,
f) az Éltv. 33. § b) pont ba) és bc)–be) alpontjaiban foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal.”
(23) Az R93. 20. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
(A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)
„e) az Éltv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdés h) pontjában, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,
f) az Éltv. 33. § b) pont ba) és bc)–be) alpontjaiban foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal.”
(24) Az R93. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Éltv. 33. § b) pont bb) alpontja tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.”
(25) Az R93. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Éltv. 15. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés e) és f), h) és i) pontjában, 18. § (5) bekezdésében, 20. § (3a) bekezdésében, 23. § (2) és (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság engedélyezése és nyilvántartásba vétele, valamint az állatmenhely, állatpanzió és az állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele tekintetében d) pontjában, valamint e), i)–j) pontjában, (4) bekezdés c)–e) pontjában, a 35. § (1) bekezdésében, 35. § (4) bekezdés a) pontjában a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító létesítmények kivételével, 36. § (1) bekezdés c) pontjában, 53. § (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatala a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.”
(26) Az R93. 5. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Az Éltv. 38/A. § (12) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró járási hivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró járási hivatal; az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a NÉBIH.
(2) Az Éltv. 38/A. § (13) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, a Pest Megyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró járási hivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró járási hivatal, azzal, hogy a gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a FELIR-en keresztül biztosított.”
(27) Az R93. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/A. § (1) Az Éltv. 38/A. § (12) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatal; az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a NÉBIH.
(2) Az Éltv. 38/A. § (13) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, a Pest Megyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatal, azzal, hogy a gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a FELIR-en keresztül biztosított.”
(28) Az R93. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A Hhvtv. 16. § (6) bekezdésében, 23/A. §-ában, 29. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 46. § (7), (7a), (7d) bekezdésében, valamint a 74. § (4a) bekezdésében meghatározott halgazdálkodási hatóság a miniszter.”
(29) Az R93. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hhvtv. 20. § (1a) bekezdésében, 42. § (1), (4), (7) és (7a) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, valamint – az állami halőr tekintetében – a Hhvtv. 56. § (2), (4), (5) és (9) bekezdésében foglalt hatáskört a NÉBIH gyakorolja.”
(30) Az R93. 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdés végrehajtásához szükséges informatikai programot üzemeltető halgazdálkodási hatóság a NÉBIH.”
(31) Az R93. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A NÉBIH jogosult a Hhvtv. 45. § (1) bekezdése, 53. § (3) bekezdése, 56. § (13) bekezdése, 61. § (6) bekezdése szerinti ellenőrzések lefolytatására, továbbá megilletik a Hhvtv. 43. § (2) és (3) bekezdésében, 44. § (6) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében, 52. § (2) és (3) bekezdésében, 56. § (8) bekezdésében, 58. § (3) és (4) bekezdésében, 61. § (2) bekezdés a)–j) és l)–o) pontjában, 61. § (4) bekezdésében, 62/B. § (1) és (2) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 65. §-ában, 65/A. §-ában, 66. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 67. § (1), (2), és (4)–(6) bekezdésekben, 69/A. §-ában, és 70. §-ában foglalt jogosítványok. Ez a rendelkezés nem érinti a területi halgazdálkodási hatóság, illetve a Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrzési és intézkedési jogosultságát.”
(32) Az R93. 33. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hhvtv.)
„b) 56. § (13) bekezdése, 63. § (4) bekezdése, 63/A. §-a és 74. § (7) bekezdése szerinti esetben a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a NÉBIH.”
(33) Az R93. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jár el ingatlanügyi hatóságként.”
(34) Az R93. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott földminősítéssel kapcsolatos ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal
a) végzi a községi és járási mintaterek kijelölését, karbantartását, a községi és járási mintatér-jegyzék vezetését,
b) folytatja le a földminősítési eljárást, ha a különböző becslőjárásba vagy osztályozási vidékbe tartozó települések határa területrész átadása-átvétele következtében megváltozik.”
(35) Az R93. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait szerződés alapján igénybevevőknek az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti ellenőrzésére, továbbá a hozzáférési jogosultság visszavonására vagy felfüggesztésére irányuló javaslat megtételére jogosult ingatlanügyi hatóság – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az igénybevevő székhelye, illetve ha a szolgáltatások igénybevétele attól eltérő telephelyen történik, a telephelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv évente egyszer rendszeresen, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresésére eseti tájékoztatást ad a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait szerződés alapján igénybevevőkről.”
(36) Az R93. 42. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az Mgtpt. 7. § (3) bekezdésében, 7/A. § (5) bekezdésében, valamint 8. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH-et és a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró járási hivatalt jelöli ki azzal, hogy az Mgtpt. 7/A. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a feldolgozó mezőgazdasági üzemközpontja szerint illetékes földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró járási hivatal jár el.”
(37) Az R93. 42. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az Mgtpt. 7. § (3) bekezdésében, 7/A. § (5) bekezdésében, valamint 8. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH-et és a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki azzal, hogy az Mgtpt. 7/A. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a feldolgozó mezőgazdasági üzemközpontja szerint illetékes földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el.”
(38) Az R93. 43. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földműves nyilvántartás vezetésére a földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.
(2) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a Földforgalmi tv. szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a Földforgalmi tv.-ben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására, valamint a Fétv.-ben meghatározott, a biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek ellenőrzésére.”
(39) A R93. a 48. §-t követően a következő 11/A–11/C. alcímmel egészül ki:
„11/A. A fajtavizsgálatot végző szerv kijelölése
48/A. § A Kormány a vetőmagtörvény 8. §-ában, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés k) pontjában és 26. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében fajtavizsgálatot végző szervként a NÉBIH-et jelöli ki.
11/B. Az állami elismerési nyilvántartást vezető szerv kijelölése
48/B. § A Kormány a vetőmagtörvény 9. § (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 15. § (8) és (11) bekezdésében, 16. § (4) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, és 23. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állami elismerési nyilvántartást vezető szervként a NÉBIH-et jelöli ki.
11/C. A minősítést végző szerv kijelölése
48/C. § A Kormány a vetőmagtörvény 15. § (9) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében minősítést végző szervként a NÉBIH-et jelöli ki.”
(40) Az R93. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány – a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben foglaltak tekintetében telekalakítási hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(41) Az R93. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadászati hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a vadászterület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi vadászati hatóság) jár el – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a megyére kiterjedő illetékességi területen.”
(42) Az R93. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásban a bányászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt kell szakértőként kirendelni.”
(43) Az R93.
a) 2. melléklete helyébe a 37. melléklet lép,
b) 4. melléklete helyébe a 38. melléklet lép.
(44) Az R93.
1. 4. §-ában, 55. § c) pontjában a „kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
2. 6. § (1) bekezdésében az „a területi természetvédelmi hatóság, valamint a jegyző” szövegrész helyébe a „valamint a területi természetvédelmi hatóság” szöveg,
3. 6. § (4) bekezdésében a „kormányhivatal és járási hivatal, valamint a jegyző” szövegrész helyébe a „kormányhivatal, valamint a járási hivatal” szöveg,
4. 7. § c) pontjában, 18. § (8)–(10) bekezdésében, 29. § d) pontjában, 42. § (4) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 51. § b) pontjában, 54. §-ában, 59. § d) pontjában a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalt” szöveg,
5. 9. § (1) bekezdés d) pontjában, 30. § (1) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 48. § bb) alpontjában és c)–d) pontjában a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal” szöveg,
6. 17. § (2) bekezdés b) pontjában, 18. § (1) bekezdés c) és e) pontjában, 18. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 18. § (6) bekezdésében, 20. § (1) bekezdés b) pontjában, 20. § (2) bekezdésében, 23. § (2)–(3) bekezdésében, 26. § a) pontjában a „növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal” szövegrész helyébe a „növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal” szöveg,
7. 18. § (2) bekezdés d) pontjában a „Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal” szöveg,
8. 18. § (5) bekezdésében a „feladatokat” szövegrész helyébe a „feladatokat, valamint az Éltv. 38. § (1) bekezdés 26. pont g) alpontja szerinti feladatot” szöveg,
9. 28. § (2) bekezdés c) és g) pontjában, 52. § (3) bekezdés a)–b) pontjában a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalt” szöveg,
10. 28. § (2) bekezdés e) pontjában a „növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt” szövegrész helyébe a „növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt” szöveg,
11. 30. § (1) bekezdésében az „Elsőfokú halgazdálkodási” szövegrész helyébe a „Halgazdálkodási” szöveg,
12. 30. § (7) bekezdésében az „és a területi halgazdálkodási hatóság által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg,
13. 32. § (4) bekezdésében a „halászati” szövegrész helyébe a „halgazdálkodási” szöveg,
14. 35. §-ában a „halászjegy” szövegrész helyébe a „halászati engedély” szöveg,
15. 43. § (5) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatalt” szövegrész helyébe „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,
16. 43. § (6) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
17. 45. § d) pontjában a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalt” szöveg,
18. 46. § (2) bekezdésében a „járási hivatalok” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalok” szöveg,
19. 47. § (1) bekezdés d) pontjában a „19. § (2a) bekezdésében” szövegrész helyébe a „19. § (1) és (3) bekezdésében” szöveg, az „e) pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában, h) pont he) alpontjában” szöveg,
20. 47. § (1) bekezdés f)–g) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal” szöveg,
21. 52. § (1) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt (a továbbiakban: talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal)” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal)” szöveg,
22. 54. §-ában az „59. § (2) és (3) bekezdésében, 60. §-ában, 62. §-ában és 63. §-ában” szövegrész helyébe az „59. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 60. §-ában, 62. §-ában, 63. § (2) és (3) bekezdésében, 64. § (1)–(3) bekezdésében és 64/A. § (1), (4) és (5) bekezdésében” szöveg,
23. 60. § (3a) bekezdésében a „Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
24. 76. § (4) bekezdésében az „A jogszabályban” szövegrész helyébe az „Apróvadra történő vadászat esetén a jogszabályban” szöveg,
25. 79/E. § (4) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
(45) Hatályát veszti az R93.
1. 3. § (3) bekezdés c) pontja,
2. 3. § (4)–(7) bekezdése,
3. 5. § (2) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében az „elsőfokon” szövegrész,
4. 8. § (1) bekezdése,
5. 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „, 28. §-ában a szállítmányonkénti minőségi tanúsítvány kiadása tekintetében” szövegrész,
6. 12. § (4) bekezdés a) pontja,
7. 13. § d) pontja,
8. 14. § (1) és (2) bekezdése,
9. 18. § (1) bekezdés c) pontjában és 26. § a) pontjában az „és a Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész,
10. 18. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal,” szövegrész,
11. 18. § (11) bekezdése,
12. 30. § (2) bekezdésében, 60. § (2) bekezdésében az „Érdi Járási Hivatal” szövegrész,
13. 34. § (3) bekezdésében, 37. § (2a) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
14. 36. § c) pontja,
15. 37. § (2) bekezdése,
16. 42. § (5) bekezdése,
17. 45. § c) pontja,
18. 46. § (1) bekezdése,
19. 47. § (1) bekezdés e) pontja,
20. 50. § (2) bekezdése,
21. 52. § (4) bekezdése,
22. 56. § b) pontjában a „megyeszékhely szerinti járási hivatala” szövegrész,
23. 60. § (3) bekezdése,
24. 79/A. § (4) bekezdése,
25. 79/D. § (3) bekezdése,
26. 79/E. § (6) bekezdése,
27. 79/F. § (3) bekezdése,
28. 79/H. § (7) bekezdése,
29. 1. melléklete.
160. § (1) Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R94.) 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az eljárás lefolytatására és a döntés meghozatalára a (2) és (3) bekezdés szerint jogosult kormányhivatal köteles a döntés meghozatala előtt valamennyi érintett kormányhivatal írásos véleményét kikérni a kérelem teljesíthetősége tekintetében. Az érintett kormányhivatal a megkeresésre 8 napon belül köteles válaszolni. Véleményeltérés esetén az eljárás lefolytatására jogosult kormányhivatal álláspontja az irányadó. A döntés meghozatalát követően a véleményeltérés okairól az érintett kormányhivatalokat tájékoztatni kell. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az eljáró kormányhivatal a döntés véglegessé válását követően tájékoztatja a minisztert a véleményeltérés okairól.”
(2) Az R94. 6. címe és a 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A közigazgatási per
12. § (1) Az érintett ingatlan tulajdoni lapjára fel kell jegyezni az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtásának a tényét.
(2) Az ingatlan határvonalát vagy területét érintő keresetlevelet az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtása tényének feljegyzésével egyidejűleg meg kell küldeni valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának is.”
(3) Az R94.
a) 3. § (1) bekezdésében a „járási hivatal, mint elsőfokú” szövegrész helyébe a „kormányhivatal, mint” szöveg,
b) 3. § (2)–(5) és (8) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésben, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) és (4) bekezdésben, 8. § (1) és (2) bekezdésben, 16–17. §-ban, 23. § (4)–(5) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 2. melléklet 3. pontjában a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 3. § (3)–(4) bekezdésében, 6. § (1)–(2) bekezdésben a „járási hivatalhoz” szövegrészek helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
d) 3. § (3) bekezdésében, 2. alcím címében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
lép.
(4) Hatályát veszti az R94.
a) 2. § (1) bekezdésében a „vagy az ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész,
b) 7. § (3) bekezdése,
c) 5. alcíme,
d) 4. melléklete.
161. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R95.) 3. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az egyes, jogszabályban meghatározott sugáregészségügyi feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja el.
(3a) A sugáregészségügyi feladatok ellátását és a sugáregészségügyi előírások betartásának ellenőrzését a Nemzeti Népegészségügyi Központ – az egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában speciális szakértelmet és gyakorlatot igénylő esetben a szakfelügyelő főorvos, a rendvédelmi szervek által működtetett egészségügyi szolgálatok esetében pedig a Rendvédelmi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat közreműködésével – látja el.”
(2) Az R95. 4. alcíme a következő 6/G. §-sal egészül ki:
„6/G. § A Kormány a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 239. § (2) bekezdése tekintetében egészségügyi államigazgatási szervként az NNK-t jelöli ki.”
(3) Az R95. 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost jelöli ki
az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.)]
„aa) 4. § (1) bekezdés k), l) és o) pontja, 4/A. § (1) bekezdése,”
[szerinti feladatok ellátására.]
(4) Az R95. 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost jelöli ki)
„i) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 20. § (7) bekezdése”
(szerinti feladatok ellátására.)
(5) Az R95. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a népegészségügyi feladatkörbe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az eljárás a járási hivatal hatáskörébe tartozik.”
(6) Az R95. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos eljárásban a földtani környezet és az ásványvagyon védelme szakkérdését a gyógyhely helye szerint illetékes bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal vizsgálja.”
(7) Hatályát veszti az R95.
a) 2. § (1) bekezdés b) pontjában a „elsőfokú” szövegrész,
b) 2. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „sugáregészségügyi,” szövegrész,
c) 3. § (2) bekezdésében a „, valamint az 1. mellékletben meghatározott esetekben – figyelemmel a (3) bekezdésben és a 2. mellékletben foglaltakra is –” szövegrész,
d) 9. § (1) bekezdés a)–c) pontja,
e) 12. § a) pontja,
f) 13. § (2) bekezdése,
g) 16. § (5) bekezdésében az „A fürdőhely kijelölésével kapcsolatos másodfokú eljárásban szakértőként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelhető ki.” szövegrész,
h) 1. melléklete,
i) 2. melléklet 2. pontja.
162. § (1) Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R96.)
a) 1. § d) pontjában a „kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala [a c) és a d) pont a továbbiakban együtt: járási hivatal]” szövegrész helyébe a „kormányablak” szöveg,
b) 6. § (1)–(2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányablak” szöveg,
c) 7. § (5) és (5a) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 7. § (7) bekezdésében a „járási hivatalok” szövegrész helyébe a „kormányhivatalok és a kormányablakok” szöveg,
e) 8. § (3) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
f) 8. § (5) bekezdésében a „NEAK-ot, a kormányhivatalt és a megyeszékhely szerinti járási hivatalt” szövegrész helyébe a „NEAK-ot és a kormányhivatalt” szöveg,
g) 8. § (6) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányablakot” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti az R96.
a) 1. § c) pontja,
b) 4. § (4) és (5) bekezdése,
c) 5. §-a,
d) 6. § (2) bekezdésében a „, valamint a járási hivatal” szövegrész,
e) 7. § (3) bekezdés d)–f) pontja,
f) 8. § (4) bekezdésében az „a megyeszékhely szerinti járási hivatalt és” szövegrész,
g) 13–16. §-a.
163. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R97.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fogyasztóvédelmi hatóságként a Kormány – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörbe tartozó ügyek kivételével – közigazgatási hatósági ügyekben
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal),
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal),
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt, valamint
d) a fogyasztóvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter)
e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: katasztrófavédelmi főigazgatóság),
f) a Szerencsejáték Felügyeletet
jelöli ki.”
(2) Az R97. 1. és 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„1. § Fogyasztóvédelmi hatóságként a Kormány – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörbe tartozó ügyek kivételével – közigazgatási hatósági ügyekben
a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal),
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: katasztrófavédelmi főigazgatóság),
c) a Pest Megyei Kormányhivatalt,
d) a Szerencsejáték Felügyeletet, valamint
e) a fogyasztóvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter)
jelöli ki.
2. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a Kormány általános fogyasztóvédelmi hatóságként a kormányhivatalt jelöli ki.”
(3) Az R97. 3. §-a a következő (4c)–(4e) bekezdésekkel egészül ki:
„(4c) A Kormány a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak tekintetében fogyasztóvédelmi hatóságként a Szerencsejáték Felügyeletet jelöli ki.
(4d) A Kormány fogyasztóvédelmi hatóságként a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 14–15. §-ában, 72. §-ában foglaltak tekintetében a katasztrófavédelmi főigazgatóságot, a 104. § (2) bekezdésében, a 108. § (3) bekezdésében és a 109. § (8) bekezdésében foglaltak tekintetében a megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.
(4e) A katasztrófavédelmi főigazgatóság (4d) bekezdés szerinti hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben a hatósági ellenőrzési feladatokat a katasztrófavédelmi főigazgatóság és illetékességi területén a katasztrófavédelmi igazgatóság látja el.”
(4) Az R97. a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § A Szerencsejáték Felügyelet fogyasztóvédelmi hatóságként történő kijelölését a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
(5) Az R97.
a) 3. § (2), (4), (4a), (4b), (4d), (5) és (7) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
b) 3. § (3a) bekezdésében a „Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatalát” szöveg,
c) 3. § (6) és (8) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
d) 3. § (9) bekezdésében a „járási hivatalt, a megyeszékhely szerinti járási hivatalt, valamint a Pest Megyei Kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
e) 4. § (3) bekezdésében a „járási hivatal, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 5. § (4) bekezdés f) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
g) 5. § (4) bekezdés g) pontjában a „állami tisztviselőinek” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőinek” szöveg
lép.
(6) Hatályát veszti az R97.
a) 3. § (4) bekezdés a) pontja,
b) 5. § (1) bekezdésében az „és a járási hivataloknak” szövegrész,
c) 5. § (4) bekezdés e) és g) pontjában az „a járási hivatal és” szövegrész.
164. § (1) Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R98.) 1. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet]
h) 9. cikk (3) bekezdése
[szerinti feladatokat.]
(2) Az R98. 2. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az országos illetékességgel első fokon eljáró természetvédelmi hatóság ellátja az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)
„c) a 8. cikk (1) bekezdése szerinti ex situ engedélyezéssel”
(kapcsolatos feladatokat.)
(3) Az R98. 4. § nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A természetvédelmi, környezetvédelmi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, növény- és talajvédelmi, erdészeti, vadászati és halgazdálkodási feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint az országos illetékességgel eljáró növénytermesztési hatóság, élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, erdészeti hatóság, vadászati hatóság, halgazdálkodási hatóság és természetvédelmi hatóság – a hatáskörébe tartozó ügyekben – ellátja az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(4) Az R98. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében a kormányhivatal, az országos illetékességgel eljáró természetvédelmi hatóság, az országos illetékességgel eljáró növénytermesztési hatóság, a területi vízügyi hatóság és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hatósági ellenőrzést végez.”
(5) Az R98. a 11. §-t követően a következő 3/A–3/B. alcímmel egészül ki:
„3/A. A kedvtelésből tartott idegenhonos inváziós fajok példányainak bejelentő- és információs rendszere
11/A. § (1) Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonosok az általuk tartott idegenhonos inváziós fajok jegyzékén szereplő kedvtelésből tartott állatokat kötelesek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a tulajdonos nevét, az egyedek faját, darabszámát, nemét (amennyiben ismert), életkorát, a tulajdonba kerülés időpontját, valamint tartási körülményeinek leírását.
(2) A területi természetvédelmi hatóság a bejelentett példányokról és a velük összefüggésben közölt adatokról nem közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(3) A területi természetvédelmi hatóság a bejelentéssel érintett faj jogszerű tartásának feltételeiről a bejelentőt tájékoztatja.
(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a természetvédelmi hatóság a 10. § a) pontja alapján inváziós bírságot szab ki.
3/B. Befogadó létesítmények kijelölése
11/B. § Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj ex situ megőrzésére csak az az állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény kaphat engedélyt, amely elsődlegesen a természet- és állatvédelmet szolgálja, az ismeretterjesztést, oktatást és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával és tájékoztatással biztosítja, és biztosítani tudja az egyedek tartására vonatkozóan a 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásokat, és az eljáró hatósággal kötött írásos megállapodásban vállalja az adott faj kedvtelésből tartott példányainak az átvételét és elhelyezését (a továbbiakban: befogadás), melyeket a tulajdonosuk nem tud az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelelően tartani, vagy jogellenesen tart.”
(6) Az R98. 9. § (1) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg lép.
(7) Hatályát veszti az R98.
a) 2. § (1) és (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében, 9. § (2)–(4) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,
b) 2. § (1) bekezdés a) pontja.
165. § (1) Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R99.) 35. alcíme a következő 150/B. §-sal egészül ki:
„150/B. § Az alábbi nyilvántartások és adatbázisok adatai tekintetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartást vagy adatbázist vezető együttműködő szerv, ennek hiányában a nyilvántartást vagy adatbázist működtető együttműködő szerv, továbbá ezen nyilvántartások vagy adatbázisok vezetésére, illetve működtetésére jogszabályban kötelezett valamennyi szervezet a KKSZB KEÜSZ útján külön jogszabályban rögzítettek szerint automatikus információátadási szolgáltatást nyújt, vagy azt központi szolgáltatásként a KKSZB KEÜSZ szolgáltatójától igénybe veszi, amelynek keretében biztosítja az alábbi nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő egyes adatoknak a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatalok részére történő átadásának lehetőségét automatikus információátadás útján:
1. a lakáscélú állami támogatásban részesített személyek szerződéses adatainak nyilvántartása;
2. a Pénzbeli és Természetbeni Ellátások nyilvántartása;
3. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer adatainak nyilvántartása;
4. az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer nyilvántartása;
5. a Támogatási Életút Bázis Adatok nyilvántartása;
6. az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatainak nyilvántartása;
7. a Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer adatainak nyilvántartása;
8. a hatósági intézkedések és szülők adatai nélkül anyakönyvezett gyermekek adatainak nyilvántartása;
9. az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatainak nyilvántartása;
10. az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer adatainak nyilvántartása;
11. az elektronikus fogyasztóvédelmi szakrendszer;
12. Áldozat segítő/Jogi Segítségnyújtás szakrendszer (ÁS/JS) szakrendszer;
13. a Pártfogói Iktató és Nyilvántartó Rendszer nyilvántartása;
14. a Felügyelői Ellenőrzések Informatikai és Iktató Rendszere nyilvántartása;
15. az őstermelői nyilvántartás;
16. a Közúti Központi Információs Rendszer adatainak nyilvántartása;
17. a Felsőoktatási Információs Rendszer nyilvántartása;
18. ipar-, és kereskedelmi szakrendszer;
19. Integrált Szakrendszer Lakcímet Használóknak.”
(2) Hatályát veszti az R99. 99. § 11. pontjában az „elsőfokú” szövegrész.
166. § Az ízesített borászati termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 484/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-ában az „a borászati hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrész helyébe az „a borászati hatóságként eljáró megyei kormányhivatal” szöveg lép.
167. § (1) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R100.)
a) 8. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b) 8. § (2) és (3) bekezdésében, 8/B. § (3)–(4), (9)–(12) és (15) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
c) 8/B. § (1)–(2), (7)–(8) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg,
d) 8/B. § (1) bekezdésében a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg,
e) 8/B. § (2) bekezdésében a „kormányhivatalnál” szövegrészek helyébe a „járási hivatalnál” szöveg,
f) 8/B. § (2) bekezdésében a „kormányhivatalhoz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg,
g) 8/B. § (6) és (14) bekezdésében a „kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg
lép.
(2) Az R100. 10/A. §-ában a „2019.” szövegrész helyébe a „2020.” szöveg lép.
168. § A fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.
169. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R101.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket az MBFSZ gyakorolja. A kormányhivatalok bányafelügyeleti és állami földtani hatósági feladatait érintően felügyeleti szerv az MBFSZ.”
(2) Az R101. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában – az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásának kivételével –, a 2. mellékletben meghatározott feltételek esetén a kormányhivatal a 2. mellékletben meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.
(2) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén a kormányhivatal a 3. mellékletben meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.
(3) A kormányhivatal a polgári felhasználású robbanóanyagok gyártására, tárolására, felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó engedélyezési eljárásában, ha a tevékenység végzése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangban vagy barlang védőövezetében történik vagy ezekre közvetlen hatással van, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a tevékenységnek a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltaknak vagy további feltételek fennállásának megfelelőségét szakkérdésként vizsgálja.
(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban a kormányhivatal a helyi építési szabályzat előírásainak történő megfelelést szakkérdésként vizsgálja.
(5) A bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárásában – ha a bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik – a kormányhivatal a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként vizsgálja.”
(3) Az R101.
a) 2. melléklete helyébe a 39. melléklet,
b) 3. melléklete helyébe a 40. melléklet
lép.
(4) Hatályát veszti az R101. 3. § (4) bekezdésében az „első fokon” szövegrész.
170. § A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. melléklete helyébe a 41. melléklet lép.
171. § A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. melléklete helyébe a 42. melléklet lép.
172. § (1) A Szerencsejáték Felügyeletről szóló 183/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R102.) 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § A Felügyelet ellátja a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat.”
(2) Az R102. a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § A Grtv. 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak megsértése miatt 2020. január 1-jét megelőzően indult hatósági ügyekben az ügy indulásakor annak elbírálására hatáskörrel rendelkező szerv jár el.”
173. § Hatályát veszti a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 279/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés 2. pontjában az „az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítóját és számát, ennek hiányában az” szövegrész.
174. § (1) A Magyar Államkincsárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R103.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az EMVA-ból, az EMGA-ból, valamint a nemzeti hatáskörben finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó, elháríthatatlan külső ok (vis maior) elismerésére irányuló eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy adott vis maior eset a kérelemben jelzett területen és időpontban bekövetkezett-e –,
a) a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az agrárkár-megállapító szervként eljáró megyei kormányhivatalt,
b) az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt,
c) az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt,
d) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt
szakhatóságként jelöli ki.”
(2) Hatályát veszti az R103.
a) 14. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés h) pontjában a „, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok” szövegrész,
b) 14. § (4) bekezdés b)–c) pontjában az „és járási (fővárosi kerületi) hivatalok” szövegrész,
c) 18. § (2) bekezdésében az „és a Pest Megyei Kormányhivatal egyeztetés útján” szövegrész.
175. § (1) A három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R104.) 2. (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„3. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a lakáscélú jelzáloghitel fedezetét képező lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő lakáscélú jelzáloghitel fedezetét képező lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala;”
(2) Az R104. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján
a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,
b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket a miniszter gyakorolja.
(2) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv a miniszter.”
(3) Az R104.
a) 2. § (1) bekezdés 2. pontjában, 12. § (1) bekezdésében a „járási hivatalnál” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnál” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (8) bekezdésében, 9. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, 10. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, 12. § (1) és (4)–(6) bekezdésében, 13. § (1)–(3) bekezdésében, 15. § (1)–(3) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrészek helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 6. § (8) bekezdésben és 12. § (1) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
d) 14. § (5) bekezdésében a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,
e) 23. § (5) bekezdésében a „járási hivataltól” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg,
f) 24. § nyitó szövegrészében, 26. § (3) bekezdésében a „járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
(4) Hatályát veszti az R104. 8. alcíme.
176. § (1) A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 370/2017. (XII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R105.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Továbbképzést a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Jelnyelvi Programirodája (a továbbiakban: Programiroda) által pályázati úton hároméves időtartamra kijelölt személyek vagy szervezetek (a továbbiakban: továbbképző szervezet) szervezhetnek a kijelölésben meghatározottak szerint.”
(2) Az R105. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Programiroda a kijelölésben meghatározza, hogy a továbbképző szervezet által szervezett és a pályázatban feltüntetett programok közül melyeket ismer el a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzésnek. A Programiroda a kijelölésről szóló döntését a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége véleményének kikérésével hozza meg.”
(3) Az R105.
a) 9. § (2) bekezdés b) pontjában, 9. § (3) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 11. § (1)–(4) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Programiroda” szöveg,
b) 9. § (5) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Programiroda” szöveg,
c) 10. § (2) és (3) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Programirodának” szöveg
lép.
177. § Hatályát veszti a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról szóló 383/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. §-ában az „első fokon” szövegrész.
178. § (1) Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R106.) a következő 6. §-sal egészül ki:
„6. § Az 1. melléklet 1076, 1078 és 1081. sorában foglalt adatgyűjtéshez kapcsolódóan az első fokon eljáró építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok a 2020. év február 28-ig keletkezett ügyek vonatkozásában legkésőbb 2020. február 29-ig szükséges adatot szolgáltatniuk a Központi Statisztikai Hivatal felé.”
(2) Az R106. 1. melléklet 1696. sora kiegészül a következő (17) ponttal:
(A család- és gyermekjóléti szolgáltatások adatai)
„(17) Központok: adatok a hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos családvédelmi koordinációs feladatokról”
(3) Hatályát veszti az R106. 1. melléklet
a) 1210. sor (13) pontja,
b) 1076–1078 és 1081 sorában az „elsőfokú” szövegrész.
179. § A barlangok nyilvántartásáról szóló 392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Nyilvántartásba be kell jegyezni valamennyi, a Tvt. 51. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekre vonatkozó adatot.”
180. § Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás részletes szabályairól szóló 418/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 8. pont a) alpontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „az a területi mérnöki kamara, amelynek az ügyfél a tagja” szöveg lép.
181. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás részletes szabályairól szóló 419/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R107.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) vagy kormányablakban személyesen előterjesztett kérelmet az ügyfélszolgálat vagy a kormányablak készíti el, amelyet a kérelmező a helyszínen aláír.”
(2) Az R107. 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kormányablakban személyesen előterjesztett kérelem alapján kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv postai úton küldi meg a kérelmező vagy a kérelmező által meghatározott címzett belföldi kézbesítési címére.”
182. § A bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatások engedélyezése iránti eljárás, valamint a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 420/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogató hatóságként eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: támogató hatóság) a kérelmet és annak mellékleteit a beérkezést követő öt napon belül továbbítja a döntő hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: döntő hatóság).”
183. § A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„7. jogi segítségnyújtó szolgálat: a jogi segítségnyújtási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium”
184. § Hatályát veszti az egészségügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárás egyes kérdéseiről szóló 422/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet
a) 1. alcíme,
b) 1. melléklete.
185. § Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Az anyakönyvvezető – a menekültként elismert személyek kivételével – az anyakönyvi kivonatot, valamint a törvényben meghatározott adattartalmú értesítést nemzetközi szerződésben meghatározott időtartamon, ennek hiányában harminc napon belül közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerinti állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának, vagy – ha a külföldi személy állampolgársága szerinti államnak Magyarországon nincs külképviselete – a külpolitikáért felelős miniszternek küldi meg.”
186. § (1) Az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R108.) 1. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R108. 12. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontja.
187. § Hatályát veszti a személy- és vagyonőr, a magánnyomozó, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységével, valamint a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások eltérő és kiegészítő szabályairól szóló 487/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagy az egyéni vállalkozói igazolványának számát” szövegrész.
188. § (1) A nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezményről szóló 494/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R109.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság tekintetében – az igénylő kérelmére – a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) jár el. A nagycsaládos kedvezményre való jogosultságot a kormányhivatal egyszerűsített határozattal állapítja meg. A jogosultakról a nyilvántartást a Kincstár vezeti.”
(2) Az R109.
a) 1. §-ában a „járási hivatalokra” szövegrész helyébe „fővárosi és megyei kormányhivatalokra” szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében; 6. § (1) és (3) bekezdésében; 7. § (2) és (3) bekezdésében; 9. § (2) és (3) bekezdésében, 2. melléklet 6.1. és 6.5. pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 4. § (3) bekezdésében „járási hivatalnál” szövegrész helyébe „kormányhivatalnál” szöveg,
d) 6. § (2) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
e) 6. § (3) és (4) bekezdésében; 2. melléklet 6.3. pontjában a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg
lép.
189. § A katonai munkavédelmi hatóság kijelöléséről, valamint sajátos feladatairól és hatásköreinek ellátásáról szóló 502/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „járási hivatalt” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg lép.
190. § (1) A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R110.) 4. § (1) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:
(A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető:)
„d) a 25 m² alatti fedélzeti területű úszóműállás létesítése és használatba vétele.”
(2) Az R110. 17. § (1) bekezdésében az „Az elsőfokú” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R110. 44. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.
191. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 43. melléklet lép.
192. § Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín világörökségi kezelési tervéről szóló 14/2018. (II. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet 4.1.4.2. pontjában a „járási hivatalok,” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei” szöveg lép.
193. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R111.) 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az e rendeletben meghatározott településkép-védelmi hatósági feladatok ellátására a kiemelt településkép-védelmi környezetre kiterjedő illetékességgel településkép-védelmi hatóságként az örökségvédelmi és építésügyi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.”
(2) Hatályát veszti az R111.
a) 28. § (8) bekezdés b) pont bc) alpontja,
b) 35. § (2) bekezdése.
194. § (1) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R112.) 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Kormány a kulturális örökség védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására örökségvédelmi feladatkörében]
„a) örökségvédelmi hatóságként (a továbbiakban: hatóság) – a c) és d) pontban meghatározott feladatok kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal);
b) a kormányhivatalok örökségvédelmi hatósági feladatellátásának törvényességi, szakszerűségi ellenőrzésére és az e rendeletben meghatározott hatósági feladatokra örökségvédelmi hatóságként, valamint a hatóságnak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti felügyeleti szerveként a minisztert;”
(jelöli ki.)
(2) Az R112. 10. § (1) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R112.
a) 10. § (7) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatalok,” szövegrész,
b) 1. melléklete.
195. § (1) A rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R113.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány a rendeltetésmódosítási engedély kiadására irányuló eljárás során eljáró hatóságok feletti felügyeleti szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(2) Az R113. 4–5. §-ában, 6. § (4) bekezdésében az „Az elsőfokú” szövegrész helyébe az „A” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az R113.
a) 2. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrészek,
b) 2. § (2) bekezdése,
c) 10. § c) pontjában, 11. § (3) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.
196. § (1) Az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R114.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos bejelentésben közreműködő szervként, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervként a Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv) jelöli ki.
(2) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos hatósági ellenőrzési ügyekben eljáró szervként a Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: Hatóság) jelöli ki.
(3) Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő adatokról kiállított hatósági bizonyítvánnyal, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat a nyilvántartást vezető szerv országos illetékességgel látja el.”
(2) Hatályát veszti az R114.
a) 2. § (2) bekezdésében a „, valamint az igazolványhoz” szövegrész,
b) 3. alcíme,
c) 8. § (1) bekezdés a) pontja
d) 1–2. melléklete.
197. § (1) A Budai Palotanegyed területén megvalósuló kiemelten közérdekű beruházások megnevezéséről, valamint az ingatlanok vagyonkezelési feladatainak ellátásáról szóló 313/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R115.) 3. § (1) bekezdésében a „Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” szövegrész helyébe a „Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörű Részvénytársaság” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti az R115.
a) 2. §-a,
b) 1. melléklete.
198. § (1) A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R116.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az e rendelet szerinti, a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó eljárásokban az együttes igénylők, illetve a támogatott személyek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező igénylők esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.
(2) A kormányhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásaiban
a) az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is fel lehet hívni,
b) az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti,
c) az ügyintézési határidő 30 nap, és
d) az 5. § (5) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszonyra vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban
da) automatikus döntéshozatalnak van helye,
db) jogszerű hallgatásnak nincs helye.
(3) A kormányhivatal a hitelintézetnek az igénylők, illetve a támogatott személyek hitelképességével kapcsolatos döntését nem bírálhatja felül, a hitelképességgel kapcsolatban megállapításokat nem tehet, és egyéb módon sem korlátozhatja a hitelintézet hitelezési tevékenységét.”
(2) Az R116.
a) 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, (4) bekezdés b) pontjában a „járási hivatal és Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
b) 5. § (5) bekezdés d) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) 5. § (7) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatalától” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivataltól” szöveg,
d) 8. § (1) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében a „járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
e) 8. § (2) bekezdésében, 17. § (1) és (3) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 8. § (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész a „kormányhivatalnak” szöveg,
g) 8. § (3) bekezdésében a „járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatalának” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
h) 20. § (3) bekezdésében a „járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg
lép.
199. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R117.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az eljáró hatóság egészeként kizárt kormányhivatal helyett az 1/A. mellékletben meghatározott másik kormányhivatal jár el.
(2) Az eljáró hatóság egészeként kizárt járási hivatal helyett az 1/B. mellékletben meghatározott másik járási hivatal jár el.
(3) Ha az 1/A., illetve 1/B. mellékletben meghatározott kormányhivatal, illetve járási hivatal sem járhat el hatóságként, az eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján kijelölt hatóság jár el.”
(2) Az R117. 46. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Kormány a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 208/A. § (2) bekezdése szerinti szabálysértési hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”
(3) Az R117. a következő 35/A. alcímmel egészül ki:
„35/A. A jegyzői építésügyi feladatok átvétele
62/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló a 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. § (3) bekezdése alapján a jegyzői építésügyi igazgatási feladatok átvételéről kötendő megállapodás alapjául a települési önkormányzatnak a megállapodás megkötésének időpontjában meglévő vagyonleltára szolgál. A megállapodást a törvényben meghatározott felek e rendelet 10. melléklete szerinti megállapodás-minta alapján kötik meg.
(2) A megállapodás-minta egyes pontjainak a megállapodásban történő alkalmazása – az Átvevő fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott döntése alapján – az ingyenes használatba kerülő vagyonelemektől, illetve a köztisztviselők, valamint státuszaik átvételétől függően történik.
(3) A megállapodás alapján az érintett vagyonelemek tényleges birtokba adása jegyzőkönyv felvételével történik, melyre 2020. március 1-jével kerül sor.
(4) A birtokba adási eljárás levezetője a kormánymegbízott. A kormánymegbízott dönt a birtokba vételi eljárás pontos időpontjáról, továbbá a használatba vevőn és a polgármesteren kívüli jelenlévőkről, a birtokba vételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról, továbbá adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. A jegyzőkönyvet a kormánymegbízott és a polgármester írja alá.”
(4) Az R117. a 44. melléklet szerinti 1/A. és 1/B. melléklettel egészül ki.
(5) Az R117. 4. melléklete címében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal” szöveg lép.
(6) Az R117. 5. melléklete a 45. melléklet szerint módosul.
(7) Az R117. 7. melléklete a 46. melléklet szerint módosul.
(8) Az R117. a 47. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.
(9) Hatályát veszti az R117.
a) 2. § (6) bekezdése,
b) 46. § (5) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatala” szövegrész,
c) 4. melléklet 1. pontja,
d) 4. melléklet 2.2. és 2.3. pontja,
e) 5. melléklet 11. pontja,
f) 6. melléklet 1–7. pontja és 34–35. pontja,
g) 7. melléklet 3. pontja.
200. § Az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet
a) 40. § a) pontjában a „megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal)” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 41. § a) pontjában, 45. §-ában, 46. § (2) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 55. § (2) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében, 76. §-ában, 78. § (1) bekezdésében, 79. §-ában, 85. §-ában a „megyeszékhely szerinti járási hivatal” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
c) 42. § (4) bekezdésében, 58. § (4)–(6) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
d) 58. § (1) bekezdésében a „megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz” szöveg,
e) 70. §-ában a „megyeszékhely szerinti járási hivatalnál” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnál” szöveg
lép.
201. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R118.) 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 1. § (4) és (5) bekezdése, a 2. § 7. pontja, a 8. alcím, a 19. §, valamint a 4. melléklet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.”
(2) Az R118.
a) 15. § (1) bekezdésében az „a (2) és (3)” szövegrész helyébe az „a (2)–(4)” szöveg,
b) 15. § (3) bekezdésében az „Az 1. § (4) és (5) bekezdése, a 2. § 7. pontja, a 6. § (2) bekezdése, a 8. §, a 10. §, a 8. alcím, a 19. §, valamint a 4. melléklet” szövegrész helyébe az „A 6. § (2) bekezdése, a 8. §, valamint a 10. §” szöveg
lép.
202. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 7. § (1)–(2) bekezdése, a 8. §, a 10. § (1)–(3), (5)–(6), (8) bekezdése, (10) bekezdés a)–f) és l)–m) pontja, (11) bekezdés a)–c) és g)–i) pontja, a 14–15. §, a 18. §, a 22. §, a 23. § (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdés c)–h) pontja és (4) bekezdése, a 26. §, a 28. §, a 32. §, a 35. § (1) bekezdése, a 39. § (1) és (2) bekezdése, a 40–41. §, a 44. § (2)–(5), (7), (9) bekezdése, (10) bekezdés a) és d) pontja, (11) bekezdés a)–d) pontja, a 45. § (10) bekezdése, a 48–50. §, az 52. §, az 58. § (2) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés b)–d) pontja, az 59. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése, a 60. §, a 66–67. §, a 72. §, a 74. §, a 76. § b)–d) pontja, a 77–79. §, a 81. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 84–86. §, a 88. § (2) bekezdése, a 90–92. §, a 94. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés a)–b) pontja, (4) bekezdés c) pontja, a 95. § (4) bekezdése, (6) bekezdés h)–i) pontja, a 98. §, a 99. § (1) bekezdése, a 100. §, a 102. §, a 104–105. §, a 107. § (1) és (2) bekezdése, (4) bekezdés e)–f) és l) pontja, a 110. § (1) bekezdése, a 112. § b)–f) pontja, a 115. §, a 116. § (1)–(2) és (4) bekezdése, a 118–119. §, a 123. §, a 125. §, a 127. §, a 129. §, a 130. § (1) és (3) bekezdése, a 133. § (1) bekezdése, a 134. §, a 139–140. §, a 141. § (7) bekezdése, a 142. §, a 146–147. §, a 149. §, a 153–154. §, a 157. § (6) bekezdése, a 158. § (4)–(9) bekezdése, (14) bekezdés e)–g) pontja, a 159. § (6), (10)–(12), (14), (16)–(17), (19)–(22), (24)–(26), (28)–(32), (36), (39) bekezdése, (44) bekezdés 2–3., 13–14., 19., 22. és 24. pontja, (45) bekezdés 5–6., 9–10. és 19. pontja, a 161. § (1), (3)–(4) bekezdése, (7) bekezdés b)–f) és h)–i) pontja, a 163. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 164. § (1)–(2), (5) bekezdése, (7) bekezdés b) pontja, a 166. §, a 170–173. §, a 178. § (1)–(2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja, a 179–181. §, a 184–185. §, a 187. §, a 190. § (1) bekezdése, a 196. § (2) bekezdése, a 197. §, a 199. § (1), (3)–(4), (6)–(8) bekezdése, (9) bekezdés c)–d) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 157. § (2)–(3) bekezdése 2020. január 10-én lép hatályba.
(4) A 148. § (1) és (2) bekezdése a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(5) Az 1–6. §; a 7. § (3) bekezdése; a 9. §; a 10. § (4), (7), (9) bekezdése, (10) bekezdés g)–k) és n) pontja, a (11) bekezdés d)–f ) és j) pontja; a 11–13. §, a 16–17. §; a 19–21. §, a 23. § (3) bekezdés a)–b) pontja; a 24–25. §; a 27. §; a 29–31. §; a 33–34. §; a 35. § (2) bekezdése; a 36–38. §; a 39. § (3)–(4) bekezdése; a 42–43. §; a 44. § (1), (6), (8) bekezdése, (10) bekezdés b)–c) pontja, (11) bekezdés e) pontja; a 45. § (1)–(9) és (11)–(13) bekezdése; a 46–47. §; az 51. §; az 53–57. §; az 58. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés a) pontja; az 59. § (1) bekezdés a) pontja; a 61–65. §; a 68–71. §; a 73. §; a 75. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)–b) pontja, (3) bekezdése; a 76. § a) pontja; a 80. §; a 81. § (2) bekezdése; a 82–83. §, a 87. §; a 88. § (1) bekezdése; a 89. §; a 93. §; a 94. § (3) bekezdés c)–d) pontja, (4) bekezdés a)–b) pontja; a 95. § (1)–(3), (5) bekezdése, (6) bekezdés a)–d), f)–g), j)–m) pontja; a 96–97. §; a 99. § (2) bekezdése, a 101. §; a 103. §; a 106. §; a 107. § (3) bekezdése, (4) bekezdés a)–d), g)–k) pontja, (5) bekezdése; a 108–109. §; a 110. § (2)–(3) bekezdése, a 111. §; a 112. § a) pontja, a 113–114. §; a 116. § (3) bekezdése, a 117. §, a 120–122. §; a 124. §; a 126. §; a 128. §; a 130. (2) és (4) bekezdése; a 131–132. §; a 133. § (2)–(3) bekezdése; a 135–138. §; a 141. § (1)–(6) és (8)–(9) bekezdése; a 143–145. §; a 148. § (3) bekezdése; a 150–152. §; a 155–156. §; a 157. § (1), (4)–(5), (7)–(10) bekezdése; a 158. § (1)–(3), (10)–(13) bekezdése, (14) bekezdés a)–d) és h) pontja; a 159. § (1)–(5), (7)–(9), (13), (15), (18), (23), (27), (33)–(35), (37)–(38), (40)–(43) bekezdése, (44) bekezdés 1., 4–12., 15–18., 20–21., 23. és 25. pontja, (45) bekezdés 1–4., 7–8., 11–18., és 20–29. pontja; a 160. §; a 161. § (2), (5)–(6) bekezdése, (7) bekezdés a) és g) pontja; a 162. §; a 163. § (2), (5)–(6) bekezdése; a 164. § (3)–(4) és (6) bekezdése, (7) bekezdés a) pontja; a 165. § (2) bekezdése; a 167. § (1) bekezdése, a 168–169. §; a 174–177. §; a 178. § (3) bekezdés b) pontja; a 182–183. §; a 186. §; a 188–189. §; a 190. § (2)–(3) bekezdése; a 191–195. §; a 198. §; a 199. § (2), (5) bekezdése, (9) bekezdés a)–b) pontja, a 200. § 2020. március 1-jén lép hatályba.
(6) A 75. § (2) bekezdés c) pontja, a 196. § (1) bekezdése, a 199. § (9) bekezdés e)–g) pontja 2020. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 95. § (6) bekezdés e) pontja, a 107. § (4) bekezdés m) pontja 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.
(8) A 165. § (1) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
203. § (1) E rendelet rendelkezéseit a – rendelkezések hatálybalépésekor – folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e rendelet hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő folyamatban lévő elsőfokú ügyekben, valamint a folyamatban lévő peres eljárásokban az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása e rendelet rendelkezése szerint kerül.
(3) Ha az ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény vagy e kormányrendelet hatálybalépésével a fellebbezés kizárttá válik, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a folyamatban lévő fellebbezési eljárást a fellebbezést kizáró rendelkezés hatálybalépését megelőzően hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.
(4) A folyamatban lévő ügyekben az e rendelet hatálybalépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása e rendelet hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.
(5) A (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó az e rendelet hatálybalépésével a más szervhez kerülő, valamely hatóság eljárásában felhasználandó szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló, folyamatban lévő szakhatósági eljárásra.
(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárást az a szerv folytatja le, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása e rendelet rendelkezése szerint kerül.
204. § (1) E rendelet 41. §-a, 51. §-a, 68. §-a, 75. §-a, 119. §-a, 132. §-a és 201. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendeletnek a 201. §-ban foglalt szabályozásra figyelemmel történő, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
„2. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelethez
Kitöltési útmutató az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterhez
Általános tudnivalók
Az önkormányzat tulajdonában lévő minden önálló ingatlanról egyedi nyilvántartást kell felfektetni. Önálló ingatlan:
– az ingatlan-nyilvántartásban minden egyes helyrajzi szám alatt nyilvántartott föld a rajta lévő épületekkel, egyéb építménnyel, illetve azok együttese,
– az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi számmal rendelkező földrészleten kívüli önálló ingatlanok (egyéb önálló ingatlanok), függetlenül attól, hogy az önkormányzat számviteli nyilvántartásában a 12. számlacsoportban vagy az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között szerepel, valamint
– a számviteli nyilvántartásban – helyrajzi szám nélkül – a 12. számlacsoportban nyilvántartott felszín alatti és feletti építmények.
Nem tartoznak ide az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában a 12. számlacsoportban szereplő idegen (nem önkormányzati tulajdonú) ingatlanon végzett beruházási, felújítási, rekonstrukciós munkák aktivált értékei. A természetes vizek, közcélú vízilétesítmények és a közlekedési területek (például utak) és építményeik tekintetében – műszaki-gazdasági és vagyongazdálkodási szempontból – a vonal hossza és jellege a döntő, ezért ezen ingatlanoknál a vonalhoz kell az ingatlanvagyon-kataszter (a továbbiakban: kataszter) helyrajzi szám szerinti gyűjtését rendezni.
Az ingatlanok területi adatainak (hektár) egyedileg és összesítve meg kell egyezniük az ingatlan-nyilvántartás által az önkormányzat nevén nyilvántartott területtel.
Ingatlan a föld alatt (közterületen) vezetett közterületi közmű is. Ezért a kataszterben az építmények között szerepelniük kell.
A közterület alatt vezetett közművek az ingatlan-nyilvántartásában nem, csak a közművállalatok, valamint az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában szerepelnek. (Nem minősül önkormányzati tulajdonú közműnek a gazdasági társaságba apportált közmű.)
A kataszternek a valós, természetbeni állapotot kell tartalmaznia. Ennek érdekében hármas követelmény, hogy
– a valós természetbeni állapotot tükrözze;
– a kataszterben szereplő valós állapot és az ingatlan-nyilvántartás lapjai között legyen összhang;
– a közműadatok egyezzenek meg a közműnyilvántartás önkormányzati tulajdonra vonatkozó részeivel.
A kataszterben feltüntetett épület ingatlanrészek, illetőleg egyéb építmény ingatlanrészek bruttó értékének külön-külön és minden időpontban meg kell egyezni a számvitelben nyilvántartott bruttó értékkel.
A kataszter felfektetésének kiindulási alapja az ingatlan-nyilvántartás okirattára, a tulajdoni lapok és az ingatlan-nyilvántartási térkép.
Az ingatlan-nyilvántartás az önkormányzati tulajdont az 51–53. kódszámon tartja nyilván. Az önkormányzatnak a nem saját illetőségű területén lévő ingatlana tekintetében az ingatlan fekvése szerinti ingatlanügyi hatósággal kell egyeztetnie. Ha az ingatlanügyi hatóság adatai nem egyeznek meg az önkormányzat adataival, a valós helyzetnek megfelelően, a rendezést az ingatlanügyi hatóság felé kezdeményezni kell.
A régebben épült épületek, egyéb építmények műszaki adatai, jellemzői időközben változtak (átalakítás, korszerűsítés stb.), ezért célszerű azoknál a helyszíni felmérés.
A kataszter szerkezete az építőkocka elvére épül fel. Az „I” Ingatlan adatlap tartalmazza az ingatlanra vonatkozó minden lényeges összesítő, gyűjtő adatot az ingatlanügyi hatóság és a számvitel nyilvántartásaiból. A többi betétlap az ingatlanhoz tartozó föld, épület, építmény jellemzőit tartalmazza. Az „I” Ingatlan adatlaphoz minden esetben kapcsolódik a földre, területre jellemző ingatlan-nyilvántartási és építésügyi, településrendezési információ betétlapja. Ez alól kivétel, ha a föld idegen tulajdonú, csak a rajta lévő építmény önkormányzati tulajdonú.
A földterületre vonatkozó adatokat 5 betétlap foglalja össze:
„F” Földterület
„Z” Zöldterület
„U” Közlekedési terület
„V” Vizek, közcélú vízilétesítmények
„T” Temetők
Az ingatlanhoz az 5 közül – a meghatározott eseteken kívül – csak egy tölthető ki.
Az „F” földterület betétlap nem tartalmazza a zöldterület, közlekedési terület, vizek, temetők területre jellemző adatait. A kiemelést és a megkülönböztetést indokolta, hogy ismétlésre ne kerüljenek adatok (pl. zöldterület a földterülettel azonos). Ez utóbbi betétlapok tartalmazzák már a vagyongazdálkodás és feladatellátás szempontjából megkülönböztetett funkciójuknak megfelelő lényeges adatokat építményeikkel együtt (pl. út jellege, burkolata).
Ha a földterület beépített, akkor szükséges az épület és/vagy építmény betétlapjának (lapjainak) kitöltése, kivéve azt az esetet, amikor földhasználati jog alapján idegen tulajdonú épülettel beépített.
Az épületekre vonatkozó adatokat 4 betétlap fogja össze:
„E” Lakóépületek
„N” Intézmény vagy nem lakás célú épület
„R” Üzemi épület
„D” Melléképületek, építmények
A 4 betétlap az épületek építészeti vonatkozásait illetően közel azonos adatokat tartalmaz. Megkülönböztetés az épület funkcionális jellegéből adódik. Az önkormányzat feladatellátásában fontos szempont, hogy a kataszter ellátási adatokat is tartalmazzon. Az intézményekre vonatkozó épületlap feladata ezt az igényt kielégíteni (pl. az iskolai tantermek száma, óvodai férőhely, irodai munkahelyek száma). Az üzemi épületek funkció- és feladatcentrikus eltérései – bár sokrétűek – az előbbi két épületcsoporthoz képest azonban műszaki jellemzőik jobban áttekinthetők. A kataszterben való vezetés érdekében ezért indokolt az épületcsoport külön lapon történő szerepeltetése.
Egy ingatlanon előfordulhat, hogy mind a négy csoportba tartozó épület van, azon belül is egy fajtából több. Épületlapot annyi épületről kell egyedileg kiállítani, ahány épület tartozik az ingatlanhoz.
Az építmények lehetnek egy ingatlanon önállóan és épületekkel együtt is. Az építményeket a következő betétlapok fogják össze:
„K” Közmű, víz, csatorna
„H” Közmű, távfűtés
„S” Strand, fürdő
„O” Sportlétesítmények
„Y” Közlekedési műtárgyak
„P” Egyéb építmények
A közművek építményeinek megkülönböztetését az indokolja, hogy azok általában rendszert képeznek, művi építményeikhez (föld alatti vagy feletti) vezetékhálózat tartozik. A közművek, valamint a közlekedési műtárgyak betétlapjai az egybetartozó rendszert fogják össze, ezzel megteremtik az ingatlan-nyilvántartás és a számvitel adatai között a kapcsolatot.
Előfordulhat, hogy a vezetékeket és a közlekedési műtárgyakat nem lehet helyrajzi számhoz kötni. Ilyen esetben a megfelelő betétlap önállóan is szerepelhet a kataszterben, az „I” adatlap és az „F”, „U” vagy a „V” a betétlap nélkül.
A közművek és a strand, fürdő betétlapjai csak a földterületi adatlaphoz kapcsolódhatnak.
A „P” egyéb építmények betétlapja a közműveken kívüli egyéb építmények jellemzőit tartalmazza.
Az épületeken belül önállóan hasznosítható egység a lakás és a nem lakás célú helyiség. A helyi önkormányzat vagyon- és lakásgazdálkodásában fontos szerepet tölt be (bérlet, elidegenítés). A kataszterben a lakás, nem lakás célú helyiség külön betétlapként az épülethez kapcsolódik:
„L” Lakás
„B” Nem lakás célú helyiség
A betétlapok a lakás, nem lakás célú helyiségek műszaki jellemzőit tartalmazzák (pl. szobaszám, alapterület, komfortfokozat).
A betétlap adataihoz csatlakoztatható a bérletre vonatkozó nyilvántartás.
„M” Módosító adatlap
A módosító adatlap az ingatlan adataiban, annak felfektetési időpontja után történő változásokat, módosulásokat van hivatva követni.
Az adat- és betétlapok kitöltése
A borítólap, az egy ingatlanhoz tartozó adat- és betétlapokat fogja össze (mint egy dosszié). Leglényegesebb adata az ingatlanjelleg-azonosító és a helyrajzi szám, de lehetőséget biztosít az ingatlan nevének, címének és más jellemzőinek borítón való szerepeltetésével – a borító kinyitása nélkül – a keresett ingatlan gyors beazonosítására.
Az ingatlanjelleg-azonosító kód:
Az első öt kódkocka az ingatlan azonosítóját tartalmazza a földrészletekre és az építményekre. Az építmények ingatlanjelleg-azonosítója az Építményjegyzékről szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény nómenklatúrája alapján készült (pl. óvoda 12632, szociális otthon 12647).
A közművekhez tartozó vezetékek esetében az ingatlanjelleg-azonosító kódja csak akkor szerepeltethető, ha a vezeték nem együtt szerepel a felszíni közmű építménnyel.
A beépített földterület ingatlanjelleg-azonosító kódja megegyezik a földrészleten lévő épület, építmény funkciójának megfelelő ingatlanjelleg-azonosító kódjával. Amennyiben a telken több épület áll, például kórház, külön épület nővérszállásra, akkor az ingatlan azonosítására az alapfunkciójának megfelelő ingatlanjelleg- azonosítót kell szerepeltetni. Ugyanakkor biztosított, hogy az ingatlanon belül az egyes épületeknél a valós rendeltetésének megfelelő ingatlanjelleg-azonosító is szerepeljen. Ha egy épületnek több célú rendeltetése (funkciója) van, például iskola és óvoda, akkor az intézmény ingatlanjelleg-azonosítójának a hasznos alapterület alapján a legnagyobb részarányt képviselő funkciónak megfelelőt kell beírni.
A második négy kódkocka a felvételnél helyi, folyamatos sorszámozásra szolgál az ingatlanjelleg-azonosító szerint azonos kódhoz tartozó ingatlanokra.
Helyrajzi szám:
Az ingatlan-nyilvántartásból írandó be. A vegyes tulajdonú társasházaknál a közös tulajdonban lévő épület helyrajzi számát kell feltüntetni (pl. 10966/A) és csak a lakás betétlapon kell az adott lakás külön tulajdoni számát szerepeltetni (pl. 10966/A–12).
Amennyiben az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban nem – csak a számviteli nyilvántartásban – szerepel, és helyrajzi számhoz sem köthető, akkor a helyrajzi szám rovatába végig nullát kell beírni.
Borítólap
Az adatnyilvántartó szervezet adatainál az önkormányzat adatait kell szerepeltetni.
A csatolt betétlapok jegyzéke minden adat- és betétlap megnevezését tartalmazza. Az „I” Ingatlan-nyilvántartó adatlap ingatlanonként csak egy darab lehet. A betétlapok sorában a felvitelkor kitöltött darabszámot kell szerepeltetni. Az összes kitöltött lapszámnak egyeznie kell a borítón szereplő darabszámmal. Borítón belül a lapszámozás folyamatos.
„I” Ingatlan adatlap
Az „I” Ingatlan adatlapot minden helyrajzi számmal rendelkező ingatlanról ki kell tölteni. Az ingatlan- nyilvántartással való egyezőség érdekében a fejrészben szereplő és a jogi rendezettségre vonatkozó kódot minden esetben ki kell tölteni. Az ingatlan csak abban az esetben lehet „részben rendezett” (3. kód), ha az társasház vagy lakásszövetkezeti épület. Ugyanis az egy helyrajzi számhoz tartozó külön tulajdonokat, mint törzslap az „I” adatlap összefogja, de az önkormányzat azokkal (az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként) egymástól függetlenül rendelkezhet.
1. sor: Az ingatlan konkrétan használt neve, illetőleg használati funkciójából adódó megnevezése (pl. lakóépület, Kossuth Gimnázium).
2–5. sorok: Ha egy ingatlannak több címe (bejárata) van, akkor a fő címet (út, utca, köz, sor, tér stb. nevet) kell bejegyezni a 4. sorba. Az 5. sorba a második cím kerül. A házszámra vonatkozóan tól-ig értéket tartalmaznak a sorok, hogy ha egy épület több lépcsőházzal rendelkezik, a postai cím szerint beírhatóvá váljon. A főváros, megye kódja a kódjegyzékben szerepel. Helységazonosító törzsszámként a KSH kódszámát kell beírni. A főváros, megye és a helységazonosító kódot külföldi ingatlan esetében nem szabad kitölteni.
6. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki, és az ország nevét a kód elé kell írni.
7. sor: Az ingatlan bel- vagy külterületi fekvésének kódját kell beírni. A bel- és külterület szerinti nyilvántartás mind a helyi, mind a központi információban fontos szerepet tölt be.
8. sor: A földrészlet nagyságát hektárban, és a maradékot m2-ben kell szerepeltetni (1 ha = 10 000 m2). Ha a földrészlet idegen tulajdonú, csak a rajta lévő épület, építmény az önkormányzaté, akkor a földrészlet adata üresen marad.
9. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki. Amennyiben a 2. és 3. kódot használják, akkor nem szabad „F” betétlapot kitölteni.
10–11. sorok: A kódlista alapján töltendő ki.
13. sor: A kulturális örökségvédelmi, illetve természetvédelmi védettség kitöltése a kódjegyzék alapján történik. A sorba kötelező beírni a műemléki, természetvédelmi törzsszámot, nyilvántartott, továbbá védetté nyilvánított régészeti lelőhely és nyilvántartott műemléki érték esetén a lelőhely, illetve műemléki érték egyedi azonosító számát is. Ha az ingatlan-nyilvántartásban nem egyértelműen rögzítettek a kulturális örökségvédelmet, természetvédelmet érintő adatok, akkor külön egyeztetés szükséges kulturális örökségvédelmi érintettség esetén a hatósági nyilvántartást vezető Kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel, illetve a természetvédelmi hatósággal.
14. sor: A tulajdonszerzés jogcímeit a kódjegyzék tartalmazza. Ha az ingatlan adatfelvételére olyan időpontban kerül sor, amikor az épület vagy építmény már üzembe helyezésre került, bekerülési értéket a számvitel nyilvántartásába vette, de az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba még nem jegyezte be, addig az ismert adatok kitöltése mellett rendezetlennek tekinthető a kataszter nyilvántartása. A borítólap megjegyzésre szolgáló oldalán az ingatlan-nyilvántartási rendezés szükségességét (okát) fel kell vezetni, és mindaddig számon tartani, míg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem történt meg.
16. sor: Akkor kell kitölteni, ha az ingatlan teljes egészében önkormányzati tulajdonú, jelölése: 1/1. Amennyiben az önkormányzat csak résztulajdonos, akkor a lap második oldalán (hátlapján) lévő résztulajdonosi adatokat kell kitölteni.
17–26. sorok: Az ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket a tulajdoni lap III. része tartalmazza. Az ingatlanra vonatkozó jogok és tények fogalmát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet tartalmazza. A sorok kitöltéséhez a kódjegyzék az egyes jogokra és tényekre kódot tartalmaz, amelyet az első két kódkockába kell beírni, és a törtvonal utáni részben az évszámot kell szerepeltetni.
27.001-től kezdődő sorok: Ha az ingatlan több önkormányzat tulajdonában áll, akkor minden résztulajdonos nevét és a közös tulajdon hányadát szerepelteti. A tulajdoni részarányra vonatkozó sorok számozása lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok számára tekintettel az önkormányzat tovább folytassa a számozást.
28.1. sor: Az önkormányzat költségvetési intézménye a működését egy éven túl szolgáló ingatlant, illetve ingatlanokat saját mérlegében szerepelteti, és annak vagyonkezelője. A vagyonkezelők besorolását a kódlista tartalmazza. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás – helyi igény szerint – tovább folytatható.
29.1. sor: Az üzemeltető azonos lehet a vagyonkezelővel, és lehet attól független. A besorolást a kódjegyzék szerint kell elvégezni. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás – helyi igény szerint, kézi nyilvántartásnál pótlapon – tovább folytatható.
30. sor: Ha az ingatlan a számviteli nyilvántartás szerint a 16. számlacsoportban üzemeltetésre, kezelésre vagy koncesszióba adottként szerepel, akkor a kódjegyzék szerinti 1 kódot kell beírni. A kód utáni alátörés négy kódkockájába az átadás évszámát kell írni.
31. sor: Az ingatlan könyv szerinti bruttó értéke: a számviteli törvény vonatkozó előírásainak megfelelően az ingatlan üzembe helyezésekor (a használatbavételekor) a számviteli nyilvántartásba bekerült értéke (bekerülési értéke), növelve azt az ingatlan üzembe helyezésétől (használatbavételétől) az adatlapra történő felvétel időpontjáig az ingatlan bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, élettartamának növelésével összefüggő beruházások, valamint az ingatlan eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítások aktivált értékével. (Saját kivitelezésben történt beruházás, felújítás megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékével.) Megjegyzés: a térítésmentesen átvett forgalomképes ingatlanok eredeti bekerülési értékét – amennyiben az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték nem ismert – a számvitel törvényi előírásainak megfelelően az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásba felvenni.
31.1-től kezdődő sorok: A bruttó érték változásának követését szolgáló sorok: az adatlapon történő felvétel időpontja szerinti bruttó érték változásának, a változás időpontjának, előjelének (+ vagy -) és értékének, valamint ezáltal a halmozott (megváltozott) bruttó érték feltüntetésére szolgálnak. A bruttó érték változását és a halmozott (megváltozott) bruttó értéket a számviteli nyilvántartás értékadataival egyezően kell az adatlapon kimutatni.
32. sor: Becsült érték a forgalomképes ingatlanoknál a forgalmi érték, a forgalomképtelen ingatlanoknál a költségalapú becsült érték. Ez a sor csak akkor töltendő ki, ha valamilyen okból (pl. értékesítés, hasznosítás) az értékbecslés megtörtént, és az nem került átvezetésre a számviteli nyilvántartásban. Kivételt képez a kataszter módosított nyilvántartása során 2003. január 1-jéig történő értékelés, amikor minden esetben e sor kitöltendő.
33. sor: Az ingatlan állagmutatójának besorolását az év oszlopban a kódjegyzék tartalmazza. A legutolsó oszlopban szereplő 3 kódkockába az ingatlan állagának pontosabb százalékos meghatározása történhet. Az „I” adatlapon az állagmutató a helyrajzi számhoz tartozó összes építmény (épület) súlyozott átlagú állagmutatója alapján szerepeltetendő. Az építmények állagmutatójából a súlyozott átlagot a tárgyév végén nyilvántartott bruttó értékkel kell kiszámolni.
„F” Földterületi betétlap
A betétlapon nem szerepel a földrészlet nagysága, mivel azt már az „I” Ingatlan adatlap tartalmazza.
1–2. sorok: Kódtípusú adatmezők, azok kódjait a kódjegyzék, fogalmait a fogalmak listája tartalmazza, melyből a konkrét kiválasztás megtörténhet. A kódok előtt lehetőség van a megfelelő válasz szöveges beírására is.
3. sor: A földrészlet nagyságának meg kell egyeznie az „I” adatlap 08. sorával. Amennyiben a termőföld helyrajzi száma alrészletekre bontva több művelési ágat tartalmaz, akkor lehetőség van arra, hogy alrészletenként külön-külön „F” betétlapot töltsenek ki az „F” lap 02–04. soraira. Amennyiben a művelési ágak más „F” lapon már részletezettek, akkor az „F” földterület alaplapján összesítve a 02. és 03. sorok nem töltendők ki, a 04. sorban pedig a terület összesített aranykorona értékét kell szerepeltetni. Az „F” betétlap alrészletenként kitöltött 03. sor adatai együttes értékének meg kell egyeznie az „I” adatlap 08. sorával.
4. sor: Az aranykorona érték csak a művelési ágba tartozó földterületeknél értelmezhető. Ezért azt az építési telkek és a művelési ág alól kivont földterületek esetében nem szabad kitölteni.
5–6. sorok: Kódtípusú adatmezők, kódjait a kódjegyzék alapján kell kitölteni.
7. sor: Ha a telek beépített, a telekhez további betétlap csatlakozik. Kivétel, ha az önkormányzat telkén (földrészletén) idegen tulajdonú épület, építmény áll a 3. kód alapján.
9. sor: A telek beépítettségi fokára vonatkozó adat kitöltése nem kötelező! Kitöltés esetén a %-os értéket helyérték-helyesen a mező jobb széléhez ütköztetve kell beírni.
10. sor: Az építési övezet szerepeltetése nem kötelező! A sort a helyi igények figyelembevételével szerepeltetjük a kataszterben. A kitöltéshez kódkockát nem tartalmaz a betétlap, mert az OTÉK alapján meghatározott övezetek eltérő jelet és számot viselnek a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban, illetőleg a települési önkormányzat szabályzatában.
11–16. sorok: Kódtípusú adatmezők, kódjait a kódjegyzék alapján kell kitölteni.
17–18. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok a változás időpontjának, előjelének (+ vagy –) és az értékének feltüntetésére szolgálnak.
„Z” Zöldterület betétlap
1. sor: Zöldterület jellege szerint öt csoportot különböztet meg a kódjegyzék. A zöldterületi csoportok a fogalmak között szerepelnek.
2–3. sorok: A zöldterület minden csoportján belül lehet játszótér, tornapálya, pihenőhely. Ezek darabszámát és területét külön fel kell tüntetni. A játszóterek, illetve tornapályák vagy pihenőhelyek területe kisebb vagy azonos lehet az ingatlan nagyságával.
4–7. sorok: A közjóléti és véderdők esetében nem tölthetők ki.
8–9. sorok: Mindegyik csoport esetében kitöltendő.
10–15. sorok: A zöldterületen lévő építmények mennyiségi adatait kell bejegyezni a megfelelő sorba.
16. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.
17.0–17.5. sorok: A bruttó érték és a változásának követését szolgáló sorok. Ha a bruttó érték változásának, illetőleg egyenlegének a rendelkezésre álló sorai betelnek, akkor a 17. sorszám alátörésének további folytatásával vezethetők fel az adatok.
19. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját.
A betétlap a zöldterület funkcionális célú építményeit is tartalmazza. Ha ezekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás tartalmaz értékadatokat, akkor azt az ingatlan adatlapon szerepeltetni kell. A számviteli nyilvántartásokkal való egyezőség érdekében célszerű, ha a zöldterülethez tartozó építmények külön betétlapon (esetleg építményenként külön-külön) kerülnek felvételre.
A közpark, közkert Z 03.-Z 07. sorig terjedő területi adatok összegének meg kell egyezniük a Z 08.+Z 09. sor területi adatának összegével.
Az „I” adatlap területi adatával való egyezőségnek kell fennállnia:
a) közpark, közkert esetében a Z 03.+Z 04.+Z 05.+Z 06.+Z 07. sorok,
b) közjóléti erdő esetében a Z 08.+Z 09. sorok
összegével kell megegyezni, ha az „I” adatlaphoz nem kapcsolódik „U” és/vagy „Z” betétlap.
„V” Vizek közcélú vízilétesítmények
A betétlap közvetlenül az „I” Ingatlan adatlaphoz kapcsolódik, „F” Földterületi betétlappal csak abban az esetben lehet együtt, ha az ingatlan-nyilvántartás a földrészletet nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetésként tartja nyilván.
A kataszterben az ingatlan-nyilvántartása a víz, a vízfolyás, illetőleg a belvízcsatorna vonalhosszához igazodik, ezért az Ingatlan adatlapon a kezdő helyrajzi számot kell szerepeltetni, és minden továbbit a betétlap második oldalán.
1. sor: A víz, vízfolyás nevét kell beírni (pl. Ördögárok), ha neve nincs, a jellegét (pl. ér).
2–3. sorok: Kitöltésük a kódjegyzék alapján történik.
5. sor: A torkolati vízszállító képesség a víz, vízfolyás torkolati helyén vagy az önkormányzat területére történő belépése helyén kell megállapítani.
7. sor: A kódjegyzék szerint töltendő ki.
9. sor: Mesterséges állóvíz esetén az építési tervdokumentáció alapján, természetes állóvíz esetén számított adat: a maximális vízfelület és az átlagos mélység szorzata.
10–11. sorok: A kódjegyzék alapján töltendő ki. E betétlapon csak azon vízelvezető árkok adatait kell beírni, amelyek nem úthoz tartoznak és az U betétlapon nem szerepelnek.
12–13. sorok: Csak az elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz-csatornának az adatait tartalmazza. Az U betétlapon a vízelvezetés elválasztott rendszerű csapadékcsatorna adata az ellátottság bemutatására szolgál, nem tartalmazza az érték adatát. Ezáltal a V betétlapon kell szerepeltetni az úthoz tartozó elválasztott rendszerű csapadékcsatorna hosszát is, és csak a V betétlapon kell kitölteni az értékét. A V 12. sorban lévő adat egyenlő vagy több lehet, mint az U betétlapo(ko)n szereplő elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz-csatorna hossza.
14–17. sorok: A kódjegyzék alapján töltendők ki. Az ingatlanjelleg-azonosító az árvízvédelmi létesítményeket tartalmazza. Kódját csak abban az esetben szabad a kataszterben alkalmazni, ha csak az árvízvédelmi mű van az önkormányzat tulajdonában, illetve ez külön helyrajzi számon szerepel. Ha a vízfolyással együtt az önkormányzat tulajdona, akkor a 00002 termékjelet kell beírni.
18. sor: Árvízvédelmi műtárgy például a zsilip, árvízkapu, kulissza.
21. sor: Belvízvédelmi műtárgy például a zsilip, áteresz.
22. sor: Egyéb létesítmény lehet: fenéklépcső, keresztgát, árapasztó csatorna, vízi energia hasznosító, hajózsilip.
23.0–23.9. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok.
28. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
„U” Közlekedési terület betétlap
A betétlapon kell szerepeltetni az utakat, köztereket, kerékpárutakat, közös gyalog- és kerékpárutakat, gyalogutakat, járdákat, vasutakat, a repülőtereket, heliport kikötőket, kikötőket, révállomásokat, gépjárműparkolókat (várakozóhelyeket).
Az önkormányzat döntése alapján a közlekedési területek számbavétele történhet továbbra is a vonalhossz szerint több helyrajzi szám összevonásával, illetve történhet helyrajzi számonként külön-külön.
Ennek megfelelően a közlekedési terület nyilvántartására két betétlap szolgál: az U1 és U2 betétlap.
A közlekedési területek pontos számbavétele érdekében az U1 betétlap a közlekedési terület azonos jellemzőkkel rendelkező egy helyrajzi száma vagy azon belül egy szakasza (csomóponttól csomópontig) szerinti adatok nyilvántartására szolgál. Ha az egy helyrajzi számon szereplő út jellemzői végig megegyeznek, például a burkolat minősége, víztelenítése végig azonos, akkor egy darab U1 betétlap tölthető ki. Azonban ha a helyrajzi számon lévő út egy vagy több csomópontja közötti szakasz eltérő jellemzőkkel bír, akkor annyi darab U1 betétlapot kell kitölteni, ahány eltérő jellemzőkkel lévő szakasz van.
Az U2 betétlap összesítő betétlap, amelyen az egy helyrajzi számon szakaszonként felvett U1 betétlap adatait lehet összesíteni, illetőleg az önkormányzat döntése alapján az egy vonalhoz tartozó valamennyi helyrajzi szám U1 betétlapján részletezett adatokat lehet összefoglalni. Az U2 betétlapon szereplő adatoknak azonosnak kell lenniük a hozzá tartozó U1 betétlapok összesített adataival, építményjegyzék besorolásuk megegyezik.
Az „I” Ingatlan adatlapnak – a földrészlet nagyságára vonatkozó adatának – meg kell egyeznie az U1 betétlap, illetve az U2 betétlap összesített területi adataival (U 06.+U 09.1. vagy U 09.2.+U 17.+U 19.+U 23.), kivéve, ha ahhoz nem tartozik „V” és/vagy „Z” betétlap.
Az útkereszteződéseket a kataszterben csak egyszer szabad számba venni.
Az ingatlan-nyilvántartási térképen a helyrajzi számozás az út rendűségének megfelelően történik, vagyis az útkereszteződésben mindig a magasabb kategóriába tartozó út folyamatossága biztosítandó.
A gyalogút, járda is közterület, sok esetben nem önálló ingatlan, és előfordulhat, hogy nem önkormányzati tulajdonú ingatlanon van. A kataszterben az önkormányzati tulajdonú földrészleten lévő gyalogút, járda nyilvántartása kötelező, függetlenül attól, hogy az önálló ingatlanként külön helyrajzi számon szerepel, vagy ha az úttal azonos helyrajzi számon van bejegyezve. Gazdálkodási szempontok miatt a kataszter az önkormányzati tulajdonban lévő gyalogutakon, járdákon túlmenően hatályát azokra a közterületnek minősülő járdákra is kiterjeszti, amelyek más tulajdonában vannak, de kezelési feladatait az önkormányzat látja el. Ebben az esetben ingatlanadatok nélkül, az útvonalhoz a járdanyilvántartás illeszthető.
Ha a közút és a villamosvasút egy helyrajzi számon szerepel, akkor az előzőekben leírtak analógiája szerint két
U1 közlekedési terület betétlap töltendő ki.
Az állami közutakhoz tartozó vízelvezető árkok több esetben önálló helyrajzi számon az önkormányzatok tulajdonában vannak. Mivel az a közút részét képezi, az U1 betétlapot kell kitölteni és ingatlanjelleg- azonosítóként a 21534 nyílt elvezető árok, csatornák kódját kell megadni.
Kitöltési útmutató az U1 betétlaphoz:
1. sor: A közlekedési terület konkrét nevét (pl. Petőfi utca) vagy egyéb azonosítóját tartalmazza.
2. sor: Itt kell beírni a közlekedési terület építményjegyzék szerinti besorolását (pl. repülőtér, vasúti vagy villamospálya, sikló stb.). Az utak tekintetében az útkategória egyúttal az út rendeltetését jelenti, melyet az építményjegyzék útkategóriánként megkülönböztet.
3. sor: Kitölteni beazonosítás céljából akkor szükséges, ha az út egy-egy szakaszán a burkolat minősége és/vagy a víztelenítése, a járdák jellege eltérő, és ezért a pontos adatfelvétel érdekében csomóponttól csomópontig veszik fel az adatokat. Például XII. ker. Németvölgyi út Orbánhegyi út-Agárdi út közötti szakasza.
4. sor: A kiépített hossz a burkolt útfelület hosszát tartalmazza méterben (nem tartozik ide az útpadka, árok stb. terület még akkor sem, ha azok burkoltak).
5. sor: A kiépített út átlagos burkolatszélességére vonatkozik.
6. sor: A kiépített útburkolat területe a 4-es és 5-ös sor szorzata. A kiépített útburkolat területébe nem számít bele a nyílt árok, padka területe még akkor sem, ha az kiépített.
7. sor: A kódlista szerint töltendő ki, és a kiépített út burkolatát határozza meg.
8. sor: A kiépítetlen területre vonatkozó adatokat a földutaknál kell kitölteni.
9.1. sor: A földutaknál kell kitölteni és az összes nem burkolt területet tartalmazza, a helyrajzi számon szereplő összes területből levonva a burkolt járdát, kerékpárutakat.
9.2. sor: Az egyéb terület a kiépített burkolattal rendelkező utak esetében a nyílt árok, padka, esetleg fasor területét tartalmazza. Számított érték: a helyrajzi szám szerinti összes területből a kiépített burkolattal rendelkező út, járda, kerékpárút levonásával fennmaradó terület.
10–11. sorok: A repülőtéri futópálya, illetőleg gurulóutak és forgalmi előterek területe csak kiépített területre vonatkozik. A repülőtér, heliport kikötők esetében az „I” adatlapon szereplő helyrajzi szám szerinti területnél az U1 betétlap e két sorában lévő terület kisebb.
13. sor: Ha az út közvilágítással nem rendelkezik, akkor az adat nulla. Amennyiben a közút teljes bevilágítása megoldott, akkor 100% az út közvilágítási ellátottsága.
14. sor: A kódlista alapján töltendő ki. A víztelenítés módja a kiépítetlen utak (földutak) esetén is kitöltendő sor.
15. sor: A kódlista alapján megadott víztelenítési mód szerinti hosszat tartalmazza.
16–17. sorok: A kiépített parkolóhelyek, illetőleg pihenőhelyek kapacitását az ott parkírozható járművek számával kell számba venni. A kiépített parkolóhelyek, pihenőhelyek számbavétele ajánlott adat. Különösen a parkolóhelyeké, mivel azok a vagyongazdálkodásban nagyrészt hasznosítható területek.
18–19. sorok: A kerékpárút lehet csak a kerékpárok közlekedésére szolgáló önálló létesítmény, és lehet közös gyalog- és kerékpárútként épített. A kerékpárút mindig kiépítettnek minősül függetlenül attól, hogy burkolt út vagy védett természeti területben kavicsolt út. A kerékpárút minden esetben jelzőtáblával kijelölt közlekedési terület.
20–23. sorok: A betétlapon e sorok csak akkor töltendők ki, ha a járda külön helyrajzi számon szerepel, vagy az úttal azonos helyrajzi számon jegyezték be. A járda jellegét a kódjegyzék tartalmazza.
24–25. sorok: A két adatsor a hajókikötőkre vonatkozik, ideértve a rév- és kompkikötőket is.
26., 29., 32., 35. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok a kiépített utak, vasutak, kerékpárutak, járda, kiépített parkoló és egyéb részletezésben. A közlekedési csoportok szerinti bruttó érték és változásainak vezetésére szolgáló sorok ezáltal kibővültek. A bruttó érték és változásának vezetésére a sorok alátörést tartalmaznak, ezáltal a sorok vég nélkül bővíthetők számítógépen, illetve kézi vezetésnél hasonló módon rovatozott értéklap beillesztésével.
28., 31., 34., 37. sorok: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
Kitöltési útmutató az U2 betétlaphoz:
Az U2 betétlap összesítő betétlap, ezért sorainak számozása megegyezik az U1 betétlap összesíthető sorainak számozásával. Értelemszerűen csak azokat a sorokat tartalmazza, amelyek összesíthetők. Az azonos tartalmú, de eltérő burkolat adatokat alátörésével az U1 betétlapokról áthozva (felösszesítve) részletezi és teszi lehetővé végösszesítésüket. Például, ha az egyik U1 betétlap 04. sorában 4500 méter belterületi másodrendű főút burkolata a 07. sor 1. kódja szerint aszfaltbeton, a másik U betétlapon pedig ugyanazon másodrendű főút más szakaszán a 04. sorban 5000 méter betonburkolatú (07. sor 4. kód), akkor az U2 betétlap 04.1. sorában 4500 méter, a 04.4. sorában 5000 méter fog szerepelni, és összesítve a 04. alátörés nélküli sorban 9500 méter szerepelhet. Kiépítetlen útként kell számításba venni a földutat, valamint a zúzottkővel, kohósalakkal vagy más anyaggal javított földutat, mechanikai vagy vegyi stabilizációt.
A műtárgy a közút része, helyrajzi szám nélküli vagyon. A közutak műtárgyai a következők: a híd, a pontonhíd, a felüljáró, aluljáró, alagút. A kataszterben a műtárgy helyi beazonosítása céljából ahhoz a közúti adatlaphoz – helyrajzi számához – kapcsolandó, amely közútnak része a műtárgy. Előfordulhat, hogy a műtárgy olyan földterület felett vagy alatt helyezkedik el, amely nem az önkormányzat tulajdonában van, akkor azt helyrajzi szám és földterületi betétlap nélkül kell számba venni, a beazonosítás érdekében az „I” adatlapon címként a más tulajdonában lévő út neve és azonosítója szerepel.
„T” Temető betétlap
A temető jellegét és használatát a kódjegyzék tartalmazza. A temető funkciójának és a temetés ellátásához szükséges építményekre, ha a számviteli nyilvántartás tartalmaz értékadatokat, akkor azt szerepeltetni kell.
Ha a temető nem önkormányzati tulajdonú, de az ott lévő építmény az önkormányzat tulajdona, akkor azt az ingatlan adatlapon szerepeltetni kell, területi adatok nélkül.
Ha a temetést szolgáló építmény nem a temető területén van, akkor az „F” Földterületi betétlap töltendő ki a területről és a „P” Egyéb építmény betétlapon kell az ilyen építményt szerepeltetni.
1. sor: Kitöltése nem kötelező, célszerű akkor, ha a településen több temető van.
2–3. sorok: A kódlista alapján töltendők ki.
4–11. sorok: A temető építményeinek adataira vonatkozó sorok.
12–13. sorok: A kódlista alapján töltendők ki.
14.0–14.05. sorok: A bruttó érték és vállalkozásának követését szolgáló sorok.
16. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
„E” Lakóépület betétlap
A betétlapot a lakóépület vagy nem kizárólag lakást tartalmazó lakóépület (a továbbiakban: lakóépület), valamint az otthonház esetében kell alkalmazni.
Ha az ingatlanon több lakóépület áll, akkor mindegyikről külön-külön betétlapot kell kitölteni.
1. sor: Az épület funkció szerinti megnevezésének és kódjának – ha a telken egy épület van – meg kell egyeznie az ingatlan nevével és ingatlanjelleg-azonosítójával.
Ha az ingatlanon több épület áll és annak fő funkciója eltér a lakóépületétől, akkor a sorban lévő kód is eltér (pl. üzem vagy kórház, zárt kerítésén belül lévő lakóház), és az annak megfelelő ingatlanjelleg-azonosító szerinti kódot kell beírni.
A lakóház, ha önkormányzati tulajdonban lévő lakást is tartalmazó társasház, akkor jogi jelleg megkülönböztetés érdekében a társasház, illetve szövetkezeti ház elnevezést kell szerepeltetni.
2. sor: Amennyiben az ingatlannak több címe (utca, házszám) van, akkor a helyszíni beazonosíthatóság érdekében az egyes épületek címe a betétlapon feltüntethető.
3. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az épületet a használatbavételi engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett rendeltetési céljától eltérően tartósan más célra használják. A sorban a rendeltetéstől eltérő használat idejét kell a kód alapján beírni. Tartós időszaknak tekinthető az öt éven túli eltérő használat. Ideiglenes használatnak tekinthető, ha öt éven belül várhatóan megszűnik a rendeltetéstől eltérő használat.
4. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az ingatlanon belül több épület található, és azok forgalomképessége eltér egymástól.
5. sor: Az építés éve a használatbavételi engedély időpontja, ha ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzés időpontja.
6–10. sorok: Kitöltéséhez a fogalomjegyzék az iránymutató.
11–19. sorok: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik. Az E 14. sort nem kötelező kitölteni abban az esetben, ha a lakóépület társasház, és abban az önkormányzat közös tulajdoni hányada nem haladja meg a 25%-ot.
20–31. sorok: Az épület helyiségei és közlekedői, továbbá a melléképületek mennyiségi adataira vonatkozó sorok. Az E 20., 21. sorokat nem kötelező kitölteni abban az esetben, ha a lakóépület társasház, és abban az önkormányzat közös tulajdoni hányada nem haladja meg a 25%-ot.
32.0–32.9. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok. Az épület helyiségeire (közlekedőire) vonatkozó adatok a lakóépületeknél azért lényeges, mert a hasznosítás bérbeadás alapvetően ezekre irányul. A vegyes tulajdonú társasházakra tekintettel a kataszterben ismerni kell az épületben lévő összes lakás és nem lakás célú helyiség számát, és azon belül az önkormányzat tulajdonában lévőt. A betétlaphoz kapcsolódik az egyes lakásokra, nem lakás célú helyiségekre vonatkozó betétlapok.
34. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
„N” Intézményi vagy nem lakás célú épület
A betétlapot az igazgatási, művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, jóléti intézmények, valamint a kereskedelmi, szállás és egyéb nem lakás célú – az „R” Üzemi épület betétlapon nem szereplő – épületekre kell kitölteni. Az egészségügyi létesítmények (kórház, rendelőintézet) épületkatasztere a speciális funkciókra tekintettel továbbra is fennmarad. A vagyonkataszter ezen betétlapján az összefüggő adatok egyezőségét biztosítani kell.
Ha az ingatlanon több épület áll, akkor mindegyik épületről külön-külön kell betétlapot kitölteni. Ha a telken több épület áll és az ingatlan fő funkciója eltér az adott körbe sorolt épületétől, akkor a sorban lévő kód is eltér attól (pl. kórház területén lévő nővérszállás).
Ha az intézményi épület társasház és ott az önkormányzatnak több külön tulajdoni lapon szereplő önálló ingatlana van, akkor a külön tulajdonokról külön betétlapot kell kitölteni az N 1. és az N 4–17. sorig, és az épület adataira vonatkozó sorokat viszont csak egyszer kell kitölteni.
1. sor: Az épület funkció szerinti megnevezésének és kódjának – ha a telken egy épület áll – meg kell egyeznie az ingatlan nevével és az ingatlanjelleg-azonosítójával. Ha az intézményi épület több funkciót lát el, akkor az ingatlanjelleg-azonosítót a legnagyobb részarányú alapterülettel bíró funkció szerint kell beírni. Amennyiben az intézményi épület társasház, és az egyes külön tulajdonok eltérő funkciót képviselnek, akkor az intézmény ingatlanjelleg-azonosítójának az önkormányzat külön tulajdonának megfelelő azonosítót kell beírni.
2–3. sor: Az „E” épület betétlap azonos soraira vonatkozó kitöltési útmutató szerint kell kitölteni.
4. sor: Amennyiben az intézményi vagy nem lakás célú épület több rendeltetésű (pl. óvoda-bölcsőde egy épületben), akkor e sorban kell meghatározni az egyes funkciók ingatlanjelleg-azonosítóit. Ha az épület csak egy feladat ellátására hivatott, például csak bölcsőde, akkor ezt a sort nem kell kitölteni, mivel az megegyezik az 1. sorral. Ha az épület több célú rendeltetése a betétlapon szereplő kettőt meghaladja, akkor kézzel vezetett nyilvántartás esetén másik betétlapon e sor tovább részletezhető. Hasonló módon lehet eljárni az 5. és 6. sorok kitöltésénél.
5. sor: A rendeltetési egység természetes mérőszámát a kódlista tartalmazza. A sor két természetes mérőszám szerepeltetését teszi lehetővé. A két mérőszám abban az esetben töltendő ki, ha az épület két önálló funkciót lát el, és azok mérőszáma nem azonos, illetve megkülönböztetése indokolt. Például bölcsőde-óvoda egy épületben van, vagy ha a művelődési otthon színházat, mozit is tartalmaz. Az előbbi esetben megadható mérőszám a férőhely, az utóbbi esetben: férőhely és üléshely.
6. sor: A főfunkciónak megfelelő és az épület létesítése szerinti névleges kapacitást kell szerepeltetni (pl. 50 fős bölcsőde) és nem a kihasználtság szerinti terhelést. A természetes mérőszám szerinti részletezés alapján kell kapacitást is szerepeltetni.
7. sor: Ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az ingatlanon belül több épület van és azok forgalomképessége eltér egymástól.
8. sor: Az épület azon helyiségeit kell figyelembe venni, amelyek nélkül az intézmény főfunkciója zavartalanul nem látható el. A főfunkció helyiségeit építésügyi tervezési előírások, szabványok alapján lehet megállapítani.
9.1–9.5. sorok: Lehetőséget biztosítanak, hogy az önkormányzat a főfunkció helyiségeit részletezze. Például általános iskolában a főfunkció helyiségei: a tanterem, természettudományi előadó, ifjúsági szoba, egyéb ének-, zene-, rajzterem. Az iskolák tekintetében a főfunkció helyiségeinek kitöltése kötelező! A sor azért tartalmaz alátörést, hogy helyi igény szerint a számozást tovább folytatva tovább részletezhetők legyenek a főfunkció szerinti helyiségek. Kitöltési kötelezettség az iskolák tekintetében a tanterem, előadók, és az előbb felsorolt szobák, termek 1–5. soraira, míg minden más esetben csak a 9.1. sorra áll fenn.
10.1–10.5. sorok: A főfunkció szerinti helyiségek alapterületét tartalmazza az előbbiekben leírtak szerint. Kitöltési kötelezettség az iskolák tekintetében a tanterem, előadók, és az előbb felsorolt szobák, termek 1 –5. soraira, míg minden más esetben csak a 10.1. sorra áll fenn.
11.1–11.8. sorok: A kiszolgáló helyiségek közül az tölthető ki, amely az adott ingatlannak nem a főfunkcióját jelenti és az épületben van. Ha külön épületben van a kiszolgáló helyiség (pl. konyha), akkor külön betétlap töltendő ki. Kitöltési kötelezettség a 11.1–11.4. sorokra áll fenn. Iskolák esetében a kitöltési kötelezettség minden kiszolgáló helyiségre kiterjed. Amennyiben az intézményi épületben lakás (gondnoki, házfelügyelői lakás) vagy nem lakás célú helyiség (pl. üzlet) van, akkor a lakásról az „L” lakás betétlap, a nem lakás célú helyiségről a „B” nem lakás célú helyiség betétlap is kitöltendő.
12.1–12.8. sorok: Az előbbiek szerint az alapterületre töltendők, illetve tölthetők ki.
13–14. sorok: Az ingatlan területén lévő sportpályák összevont darabszámát és a területét kell kitölteni, függetlenül a sportpálya jellegétől.
15–17. sorok: Ha az intézmény vagy nem lakás célú épület társasház, abban az esetben kell kitölteni az adott sorokat. A 17. sor a kódjegyzék alapján töltendő ki.
18–31. sorok: Kitöltése megegyezik az „E” lakóépület betétlap 1–18. soroknál leírtakkal.
32. sor: A kódjegyzék alapján kell kitölteni. Az akadálymentességi követelményeknek való megfelelőségre az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásai a mérvadók.
33.0–33.6. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.
35. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
Kapacitásmutatók a kitöltéshez:
| Megnevezés | Mutató | Megnevezés | Mutató | |
| Óvoda | férőhely | Művelődési otthon jellegű intézmény | férőhely | |
| Általános iskola | tanterem | Könyvtár és olvasóterem | kötetszám | |
| Szakképző iskola | tanterem | Múzeum | 0 | |
| Gimnázium | tanterem | Levéltár | 0 | |
| Technikum | tanterem | Alkotóház, műterem, restaurátor-műhely | 0 | |
| Gyógypedagógiai intézmény | férőhely | Kiállítási épület | 0 | |
| Egyéb köznevelési intézmény és szakképző | férőhely | Színház | férőhely | |
| intézmény | ||||
| Tanműhely, központi műhely | munkahely | Filmszínház | férőhely | |
| Oktatási célú sportépület, tornacsarnok, tanuszoda | 0 | Színház és filmszínház vegyes jelleggel | férőhely | |
| Kísérleti, kutatási laboratórium | munkahely | Hangversenyterem | férőhely | |
| Kollégium, diákotthon, diákszálló | férőhely | Cirkusz, varieté | férőhely | |
| Egyéb szórakoztató üzem (pl. vidámpark) | 0 | |||
| Bölcsőde, napközi otthon | férőhely | Sportcsarnok | férőhely | |
| Csecsemő-, gyermek- és nevelőotthon | férőhely | Egyéb sportlétesítmény épülete | 0 | |
| Kórház (diagnosztika), szanatórium, szülőotthon, anyaszállás | ágyszám | Ápolást, gondozást nyújtó intézmények | férőhely | |
| Egészségház, szakosított rendelő, orvosi rendelő | munkahely | Rehabilitációs intézmények | férőhely | |
| Ifjúsági utógondozó otthon, ifjúsági ház | férőhely | Átmeneti elhelyezést a nyújtó intézmények | férőhely | |
| Nappali ellátást nyújtó intézmények | férőhely | Egyéb szociális intézmények | férőhely |
A köznevelési intézmények, illetve a szakképző intézmények tanterem mutatószámába beleértendők a szaktantermek, szakelőadók száma is.
„R” Üzemi épület
A betétlapot a közlekedési, ipari, építőipari, tárolási épületekre kell kitölteni.
A fejrészben a jogi rendezettség kódja csak akkor töltendő ki, ha az üzemi épület társasház. A kód az egyes külön tulajdoni lapon lévő ingatlanok jogi rendezettségéről hivatott tájékoztatást adni. A kódot a kitöltési útmutató tartalmazza.
1. sor: Az épület rendeltetése a kódjegyzék alapján töltendő ki, a megnevezéssel együtt.
2. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az épületet a használatbavételi engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett rendeltetési céljától eltérően tartósan más célra használják. A sorban a rendeltetéstől eltérő használat idejét kell a kód alapján beírni. Tartós időszaknak tekinthető az öt éven túli eltérő használat. Ideiglenes használatnak tekinthető, ha öt éven belül várhatóan megszűnik a rendeltetéstől eltérő használat.
3–14. sorok: Kitöltése azonos az „E” épület betétlap megfelelő soraival.
15. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.
16. sor: A környezetszennyezésre vonatkozó adat utal arra, hogy az épületben folyó tevékenység környezetszennyező-e, és ha igen, akkor a környezetvédelmi intézkedés kielégítő vagy sem. Kitöltése a kódjegyzék alapján történik.
17–20. sorok: Csak abban az esetben töltendők ki, ha az üzemi épület társasház. Az önkormányzat minden külön tulajdonában lévő helyiségére (helyiségcsoportjára) külön betétlapon kell az adatokat felvenni. Például ha a társasházzá alakított üzemi épületben egyik külön tulajdoni lapon baromfifeldolgozó, a másikon péküzem van és mindegyik önkormányzati tulajdonú, akkor két külön betétlapot kell nyitni a baromfifeldolgozónak és a péküzemnek a 17–20. sorok kitöltéséhez. Amennyiben csak a péküzem az önkormányzaté, akkor az épület és a külön tulajdonú helyiség összes adata egy lapon szerepeltethető. A külön tulajdonra vonatkozó sorok kitöltésénél az üzemi épület adatait nem kell ismételten szerepeltetni.
21.0–21.3. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok. Amennyiben üzemi épület társasház, akkor a külön tulajdoni lapokról felvett betétlapoknál kell kitölteni a külön tulajdonban lévő helyiség (helyiségcsoport) bruttó értékét. Az üzemi épület alapadatainál pedig a külön tulajdonok bruttó értékének összesített adata szerepelhet. (Ez alól kivétel, ha egy külön tulajdonnal rendelkezik az önkormányzat.)
23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
„D” Melléképületek, építmények
A melléképületek, építmények fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza.
1. sor: E sorba a melléképület rendeltetése a kódjegyzék alapján írható be. Amennyiben a melléképület sorgarázs vagy több gépkocsibeállás-hellyel rendelkező garázs, akkor a „B” betétlap is kitöltendő.
6., 7., 8., 10. sorok: A kódjegyzék alapján töltendők ki.
23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
„K” Közmű: víz-csatorna
A betétlap első oldala a vízmű létesítményeit, a második oldala a csatornamű létesítményeit fogja össze. A betétlap tartalmazza a vízmű, illetőleg a csatornamű alaplétesítményeit és vezetékét.
Az alaplétesítmények – miután felszíniek – önálló helyrajzi számmal rendelkeznek és az ingatlan-nyilvántartásban megjelennek, míg a vezetékek – miután általában terepszint alattiak – abban nem vagy nem teljes körűen szerepelnek.
A vezetékek (csatornák) nyilvántartását a kataszter emiatt az alapközmű adataihoz rendeli. Az egyes vezetékek ott szerepeltetendők, amely műtől a vezetékek kiindulnak.
Ha az önkormányzat más településtől vagy állami vállalattól veszi át a vizet és tulajdonába csak a vezetékek egy része tartozik, akkor csak erre kell nyilvántartást vezetni, még akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, helyrajzi száma nincs.
Vízellátás alapadatai:
1–9. sorok: A víztermelő helyeket tartalmazza a vízkivétel módja szerint.
A felszín alatti kutak száma az összefüggő kutak számát tartalmazza, a kapacitás az együttes kapacitásukat jelenti.
A víztermelő hely és a víztisztítómű közötti vezetékhossz a víztermelő helynél szerepeltetendő, ha nincs önálló helyrajzi száma. A vízátvétel kapacitása – 08. sor – csak abban az esetben töltendő ki, ha az önkormányzat nem saját maga állítja elő, hanem mástól szerzi be a vizet. Ha a víztermelő helyeket (pl. kutakat) különböző időpontban helyezték üzembe, akkor az első és az utolsó üzembe helyezési időpontot kell a 9. sor két mezőjében feltüntetni. Helyi igény esetén alszámon részletező nyilvántartás vezethető az egyedi víztermelő helyek üzembe helyezési idejéről és kapacitásáról. Az egy időpontban üzembe helyezett kut(ak) esetében a 9. sor első – az „évtől:” szövegű – mezőjébe kell az évszámot bejegyezni.
10–13. sorok: Ha a víztisztító a víztermelő helyen van, akkor azt egy betétlapon kell szerepeltetni a víztermelő hellyel.
A víztisztítómű állhat csak gépházból és állhat vízkezelő egységgel együtt. A gépház a szivattyúkkal, a vízkezelőegység az elektromos berendezéssel együtt értendő. Kapacitásuk alapját is ez adja meg. (Víztisztító nem minden rendszerben van.) A víztisztító üzembe helyezési éve eltérhet a víztermelő helyétől, ezért az időpontját ki kell tölteni. Ha rekonstrukció során a víztisztítók cseréjére került sor, akkor a rekonstrukció időpontját kell az üzembe helyezés éveként feltüntetni. A víztisztító helyről kiinduló vezetékeket – ha nincs önálló helyrajzi számuk – a betétlapon szerepeltetni kell.
17–19. sorok: A sorok a tárolókat fajtánként külön tartalmazzák. A medence lehet magaslati vagy térszinti tároló, ez a sorban a helyi igény szerint írható be.
20–23. sorok: A helyrajzi szám nélkül szereplő bel- és külterületi vezetékek hosszát külön kell szerepeltetni.
25.0–25.3. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.
27. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
Csatorna-ellátás alapadatai:
Az alapadatok sorrendje a szennyvíz folyásával ellentétes irányú, azért került megfordításra, mert a csatornamű alaplétesítményei az ingatlan-nyilvántartásban minden esetben, míg a csatornahálózat nem minden esetben szerepel. A nyilvántartás alapelve megegyezik a vízellátáséval.
28. sor: A szennyvíztisztítók technológiai rendszer szerinti megkülönböztetését a kódjegyzék tartalmazza.
30. sor: Ha technológiánként különböző időpontban helyezték üzembe a szennyvíztisztítót, akkor az utolsó technológia üzembe helyezési időpontját kell beírni.
31. sor: Az átemelőket átmérő szerint a kódjegyzék három típusba sorolja, kicsi a 2–3,2 m átmérőjű, közepes a 3,2–5 m átmérőjű, nagy az 5 m átmérőjű feletti átemelő.
35. sor: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik. A technológiai jellemző mind a szennyvíz-főgyűjtőre, mind a gyűjtőcsatornára kiterjed.
36–38. sorok: A szennyvíz-főgyűjtőkhöz értendő a tojásszelvény is. A szennyvíz-főgyűjtő adataihoz – a természetbeni állapotnak megfelelően – bekötővezeték adata nem csatlakoztatható.
42. sor: A ténylegesen bekötött ingatlanok számát kell beírni.
45. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
„H” Közmű: távfűtés betétlap
A betétlap közvetlenül az „F” földterület betétlaphoz kapcsolódik.
1. sor: A hőtermelő létesítmény nevét, illetve jellegét tartalmazza a kódjegyzék szerint. Ha az önkormányzat más önkormányzattól kapja a hőellátást, akkor ezen a soron nem szerepel adat.
2. sor: A hőtermelő létesítmény névleges csúcskapacitást kell szerepeltetni megawattban.
3. sor: A tényleges fogyasztás csúcsteljesítményét kell szerepeltetni megawattban.
5. sor: A hőellátás módját a kódjegyzék tartalmazza. Hőenergiát általában a fűtőművek vásárolnak.
6. sor: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik.
„S” Strand, fürdő betétlap
A betétlap kapcsolódhat közvetlenül az „F” és a „V” betétlaphoz vagy valamely épület betétlapjához.
1. sor: A strand, fürdő, uszoda konkrét nevét kell beírni (pl. Széchenyi fürdő).
2. sor: A fürdő jellegét a kódlista tartalmazza.
3. sor: Csak abban az esetben töltendő ki, ha a strand folyóvíz vagy tó partján fekszik, és egyéb vízellátása nincs. Területnek a földrészletnek strand céljára elkerített része vehető fel.
4. sor: Kitöltése a kódlista szerint történik.
5. sor: Ha saját kútról történik a vízellátás, akkor kell ezt a sort kitölteni.
6. sor: A friss vízigény az egész fürdő vízigényére vonatkozik.
7. sor: A vízkivételi kapacitás a saját vízbeszerzés kapacitására vonatkozik.
8. sor: A fürdő technológiai megoldásában a vízforgatásos rendszerű medence a korszerű, a kódjegyzék szerint szerepeltetendő.
9. sor: A medence típusát a kódjegyzék tartalmazza. Ha egy fürdő területén több medence van, akkor mindegyikről külön-külön kell betétlapot kitölteni.
15. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
„O” Sportlétesítmények
A betétlapot az önálló ingatlanként bejegyzett sportlétesítményekre kell kitölteni. A betétlap kapcsolódik az „F” földterület betétlaphoz.
1. sor: A sportlétesítmény rendeltetése az építményjegyzék alapján töltendő ki, a megnevezéssel együtt.
2. sor: A sportlétesítmény befogadóképessége a stadionban, sportcsarnokban, sportpályán elhelyezhető nézők számát jelenti.
3. sor: A kódjegyzék alapján kell kitölteni. A sportlétesítmény lehet fedett vagy szabadtéri. Amennyiben az ingatlanon fedett és szabadtéri sportpálya egyaránt van, akkor azokról külön-külön betétlapot kell kitölteni.
4. sor: A fedett és a szabadtéri sportpályák számát a 3. sorban leírtakkal összhangban kell kitölteni.
5. sor: A sportpálya rendeltetését a kódjegyzék tartalmazza. Amennyiben több fedett sportpálya van és azok rendeltetése eltérő, akkor ez a sor a rendeltetés szerint külön betétlapon tovább részletezendő. A szabadtéri sportpályák esetén az eljárás azonos.
6. sor: A sorba a pálya küzdőterét (és nem az ingatlan) területét kell beírni.
7. sor: A pálya burkolatát, talaját a kódjegyzék tartalmazza. A műanyag burkolat közé kell sorolni a rekortánt is.
8. sor: A pálya minősítése, fokozata csak a fedett sportpályák esetében töltendő ki a kódjegyzék szerint.
10. sor: Az egyéb kiszolgáló létesítmények számát a szabadtéri sportlétesítmények esetén kell kitölteni a sportlétesítmény területén elhelyezett építmények számát tartalmazza.
11. sor: A sor alátörése lehetőséget biztosít arra, hogy az egyéb kiszolgáló létesítmények funkció szerint részletezhetők legyenek. Az egyéb kiszolgáló létesítmények, helyiségek lehetnek: kondicionáló terem, szauna, sportbolt, vendéglátás stb. A sorban a funkció megnevezése és a területe szerepeltethető.
12. sor: A fedett és a szabadtéri sportpályák esetében is kitöltendő sor. Amennyiben az egyéb kiszolgáló létesítmények száma 0, akkor a terület sorba is 0 írandó.
„Y” Közlekedési műtárgyak
A betétlapot a hidakról, az aluljárókról és a felüljárókról kell kitölteni. A betétlap kapcsolódhat az „U”, a „V” betétlapokhoz, ha a műtárgy helyrajzi számhoz köthető, de szerepelhet helyrajzi szám nélkül is. Minden egyes műtárgyról külön betétlapot kell kitölteni.
1. sor: A műtárgy egyedi beazonosítása érdekében e sorban szerepeltethető a híd megnevezése (pl. Lánchíd), de szerepelhet az út/utca és vasút neve, az út szelvényszáma vagy a híd törzsszáma.
2. sor: A sorba a műtárgy ingatlanjegyzék azonosítójának kódját kell beírni.
7–9. sorok: Az adatokat deciméterben kell megadni (10 dm = 1 méter). A 7–8. sorok adatát csak a hídra és a felüljáróra kell kitölteni. A teljes felület az Y 07. és a Y 08. sorok szorzata. Vigyázat! A teljes felületet m2-ben kell megadni, ezért kiszámításánál a 7. és 8. sor adatát át kell számítani méterbe. A teljes felület adatát az aluljáró esetében is ki kell tölteni.
10–12. sorok: A megfelelő adatok kitöltésénél az előbbiekben leírtak szerint kell eljárni.
13–16. sorok: Híd és aluljáró esetében kell kitölteni.
18. sor: A híd, felüljáró teherbírását az annak megállapítására szolgált előírás (Közúti Hídszabályzat) évszámára hivatkozással, az ott előírt terhelési osztályra utalással kell megadni. A sor első két kódkockája a teherbírás osztályba sorolásának feltüntetésére, a törtvonal utáni kódkockák az évszám kitöltésére szolgálnak. A teherbírás osztályba sorolása A, B, C jelű lehet, amennyiben az osztályba sorolás helyett tonnában kifejezett értéket tartalmaz a híd dokumentáció, akkor azt kell beírni az első két kódba. Például A/1956, B/1979, C/1968, 12/1950, 20/1993. Az aluljáró adatainak kitöltésénél a födémszerkezet teherbírását kell számba venni.
19. sor: A szerkezet anyaga a kódjegyzék alapján töltendő ki. Az aluljáró esetében a födémszerkezet anyagának megfelelő kódot kell alkalmazni.
20.0-tól kezdődő sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.
22. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
„P” Egyéb építmény
A betétlapot az önállóan álló egyéb építményekről kell kitölteni. A betétlap kapcsolódhat az „F” földterület betétlaphoz – ha az adott helyrajzi számon csak egyéb építmény van – és kapcsolódhat minden további betétlaphoz is.
Ha az adott területen több építmény van, azokról külön-külön kell kiállítani a betétlapot.
1. sor: A sorba az építmény ingatlanjelleg-azonosító kódját kell beírni.
15–16. sorok: A sorokat csak akkor kell kitölteni, ha a köztéri műalkotás ingatlanként szerepel a számviteli nyilvántartásban. A köztéri műalkotás jellegét a kódjegyzék tartalmazza.
17. sor: Ha a köztéri műalkotásnak műemléki törzsszáma vagy egyedi nyilvántartási azonosítója van, akkor azt kötelező e sorban szerepeltetni.
23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.
A betétlap az egyéb építmények közül a legfontosabbakat tartalmazza. Helyi igénynek megfelelően a kataszter kiegészíthető további építmények adataival is az egyéb soron.
„L” Lakás betétlap
A betétlapot minden esetben valamilyen épület betétlapjához kapcsolódóan kell kitölteni.
Társasházi lakás esetében a helyrajzi számnak tartalmaznia kell a konkrét lakás címéhez (pl. II. emelet 2. ajtó) tartozó helyrajzi szám külön tulajdoni lap számát.
A betétlap fejrészében a lakás jogi rendezettségét is szerepeltetni kell társasházi lakás esetében, mivel a külön tulajdoni lapon lévő egyes lakások jogi rendezettsége egymástól eltérő lehet.
A lakás főbb jellemzői:
1. sor: A sort abban az esetben célszerű kitölteni a lakás beazonosíthatósága érdekében, ha az ingatlanon több épület áll és címük eltérő. E sorba csak az út, utca név és házszám szükséges.
2. sor: A lakás pontos helyének meghatározására szolgál. Az emelet számát arab számmal kell kitölteni, a földszint 0-val jelölendő.
3–4. sorok: Amennyiben a lakás társasházi öröklakás, akkor célszerű az alapító okiratban szereplő lakás alapterületet is szerepeltetni, mert az eltérhet a teljes vagy a hasznos alapterülettől. A külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adattal azonosan szerepeltetendő. Hasznos segítséget nyújt a tulajdonosi jogok gyakorlásához. A 4. sor nem tartalmaz kódkockát, mert a közös tulajdoni hányad csak helyileg fontos, és számozása – a társasház-alapítás során – nagyon eltérő (pl. 27/10000, 345/2848, 1/2).
5. sor: E sorba csak akkor kerülhet adat, ha a külön tulajdonban lévő lakás az önkormányzat és más személy közös tulajdonában áll. Ilyen eset elvétve – volt társbérletek esetén – fordulhat elő.
A lakás komfortfokozatának és a helyiségeinek fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint.
12. sor: A szoba fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza. Szükséglakás esetén előfordul, hogy a „lakás” egy helyiségből áll, ott került kialakításra a főzés és a fürdés lehetősége. Ebben az esetben csak ez az egy sor töltendő ki.
26. sor: A főzőhelyiségek fajtáját a kódjegyzék tartalmazza. A lakásban miután egy főzőhelyiség van, csak a hasznos alapterület szerepel.
28–30. sorok: A fürdőhelyiség fajtája és területe kétszer szerepel a betétlapon arra tekintettel, hogy tetőtér- beépítéses lakások esetén gyakori a két fürdőhelyiség. Amennyiben a lakásban csak egy fürdőhelyiség van, akkor csak a 28–29. sorokat kell kitölteni.
34–35. sorok: Tárolóhelyiség: a gardrób és az éléskamra. Az éléskamraszekrényt a főzőhelyiség területében kell jegyezni.
39. sor: A lakáshoz tartozó külső tartózkodókat a fogalomjegyzék tartalmazza (pl. loggia, erkély, terasz) e soron a teljes területüket kell beírni.
40. sor: A lakás területe a 13. sortól a 39. sorig szereplő területi adatok összesítése.
41. sor: A hasznos alapterület meghatározására a fogalomjegyzék ad útmutatást.
„B” Nem lakás célú helyiség betétlap
A betétlapot minden esetben valamelyik épület betétlapjához kapcsolódóan kell kitölteni.
Társasházban lévő külön tulajdonú nem lakás célú helyiség esetében a helyrajzi számnak tartalmaznia kell a konkrét helyiséghez tartozó helyrajzi szám külön tulajdoni lap számát (a helyrajzi szám utolsó alátörésének 3 kódkockája).
A betétlap fejrészében a helyiség jogi rendezettségét is szerepeltetni kell társasház esetében, mivel az egyes külön tulajdonok jogi rendezettsége egymástól eltérő lehet.
1. sor: A sort abban az esetben célszerű kitölteni a helyiség beazonosíthatósága érdekében, ha az ingatlanon több épület áll és címük eltérő. E sorba csak az út, utca név és házszám szükséges.
2. sor: A helyiség pontos helyének meghatározására szolgál. Az emelet számát arab számmal kell kitölteni, a földszint 0-val jelölendő.
3. sor: A helyiség rendeltetése szerinti megnevezése írható be, például üzlet, iroda, bölcsőde.
4. sor: A sorba a helyiség rendeltetésének megfelelő ingatlanjelleg-azonosítót kell beírni.
5–6. sorok: Amennyiben a helyiség társasházi külön tulajdont képez, akkor célszerű az alapító okiratban szereplő alapterületet is szerepeltetni, mert az eltérhet a teljes vagy a hasznos alapterülettől. A külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adattal azonosan szerepeltetendő. Hasznos segítséget nyújt a tulajdonosi jogok gyakorlásához. A 4. sor nem tartalmaz kódkockát, mert a közös tulajdoni hányad csak helyileg fontos, és számozása – a társasház-alapítás során – nagyon eltérő (pl. 27/10000, 345/2848, 1/2).
7. sor: E sorba csak akkor kerülhet adat, ha a külön tulajdonban lévő helyiség az önkormányzat és más személy közös tulajdonában áll.
8. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.
9–12. sorok: Az önálló nem lakás célú helyiség állhat egy helyiségből és összefüggő helyiségcsoportból. Az első esetben a 9–12. sor kitöltése nem kötelező, mivel alapterülete megegyezik a 13. sorban szerepeltetendővel.
13. sor: Az adatsor kitöltése kötelező.
14–17. sorok: A kódjegyzék alapján töltendő ki.
„M” Módosító adatlap
Az „M” módosító adatlap a kataszter felfektetése után az ingatlan adataiban bekövetkező lényeges, elsősorban az értékváltozás követésére szolgál. Időrendben információt nyújt az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokról, azok okairól.
Az adatlap a számítógépen vezetett kataszter esetében az adatváltozás átvezetésének alapbizonylata, míg a kézi vezetésű kataszternél a nyilvántartás része. Az adatlap a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából is fontos szerepet tölt be, mert információhordozója az állományban bekövetkezett változásoknak.
Az adatlap szerkezete:
1. oszlop: Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás évét kell jegyezni és nem a nyilvántartó által történő rögzítés időpontját.
2. oszlop: A változás okának szöveges leírása.
3. oszlop: Az elsődleges fontosságú változások eseteit a kódjegyzék tartalmazza, az ezen túlmenő – mélyebb bontású – változásokra helyi igény szerint alakíthatók ki a kódok, amennyiben számítógépen vezetik a katasztert.
4. oszlop: A sor az ingatlan bruttó értékében bekövetkezett változás vezetésére szolgál, és az „I” adatlap értékváltozásának sorával kell megegyeznie. Amennyiben egy éven belül az ingatlannal kapcsolatban több olyan esemény történt, amely az értéket változtatta, akkor azokat külön-külön fel kell vezetni. A belterület és a külterület közötti átsorolások értékét az oszlopban nem kell szerepeltetni. Ugyanakkor a 12. számlacsoportból a 16. számlacsoportba átkerült, üzemeltetésre, kezelésre átadott ingatlanok bruttó értékét szerepeltetni kell. Az ingatlan számviteli nyilvántartásában történt felértékelést (átértékelést) szintén nyilván kell tartani ezen oszlopban. Az oszlop elején külön álló egy kockába + jelet kell írni, ha a bruttó érték növekedett, – előjelet kap, ha a bruttó érték csökkent.
5. oszlop: E sorba akkor kerülhet adat, ha az ingatlan valamilyen oknál fogva felértékelésre került, de a becsült (forgalmi) érték, illetőleg eszmei érték a számviteli nyilvántartásban nem került átvezetésre.
*
A kataszter, illetőleg az adatlap vezetéséhez – különös tekintettel a kézzel vezetett nyilvántartásokra – az ingatlanra vonatkozó, lényeges változásokat előidéző események néhány példái az alábbiak:
1. változáskód: Új építés
Az új épület, építmény használatbavétele (üzembe helyezése) megtörtént, a számvitel könyv szerinti nyilvántartásba a bekerülési érték számbavételre került.
Az ingatlan adatlapon: a bruttó érték változik, és épületre vonatkozó db szám megjelenik vagy száma növekszik.
Az „F” lapon az ingatlan beépítetté válik (ha idáig nem volt beépített). Valamelyik épület betétlap kitöltésre kerül.
3. változáskód: Ingatlan eladás
Alapja az adásvételi szerződés. Ebben az esetben az ingatlanra vonatkozó minden adat kivezetésre és elkülönítésre kerül, az eladás tényének és az ingatlan vevőjének megjelölésével. Az elkülönítés addig szükséges, amíg az ingatlanügyi hatóság határozata nem érkezik meg az új tulajdonos bejegyzéséről.
4. változáskód: Részingatlan eladás (tulajdoni hányad változással)
Ez az esemény a társasházzá alakított lakóházak esetében gyakori. Az albetétesített lakás, nem lakás célú helyiség kerül eladásra. Amíg egy épületben lévő minden lakás és nem lakás célú helyiség eladásra nem kerül, addig az épület vegyes tulajdonú társasház. Az épület közös szerkezete, berendezései és helyiségei tekintetében az önkormányzat tulajdoni hányada változik.
Az egyes lakások eladásának tényével változik az „I” ingatlan adatlapon az ingatlan bruttó értéke, az önkormányzati tulajdoni hányad, a kizárólagos tulajdonnak a területe és a tulajdonosok köre. A lakásokról vezetett megfelelő „L” lakás betétlap kivezetésre kerül és az ingatlanügyi hatóság határozatáig a kataszterben elkülönítetten kezelendő.
6. változáskód: Ingatlan gazdasági társaságba vitele
Ugyanolyan módon kezelendő a kataszterben, mint az eladás. A számviteli törvény besorolása szerint a gazdasági társaságba apportként bevitelre kerülő ingatlanok az 1. számlaosztályon belül a 12. Ingatlanok csoportjából a 17. Részesedések csoportjába kerül átvezetésre, az ingatlan-nyilvántartásban pedig a 31–37. kódszám alatt, gazdasági társaságok területeként jegyzik be.
12. változáskód: Számvitelben felértékelés
A változás az önkormányzat tulajdonjogát és az ingatlan természetbeni valós állapotát nem érinti.
E kódot abban az esetben használni, ha az önkormányzat tulajdonába érték nélkül került ingatlan és az utóbb felértékelésre került a számviteli nyilvántartásban.
Megjegyzés: Az ingatlanvagyon-kataszter nem pótolja, illetve nem helyettesíti a belterületi közműnyilvántartásokat.”
„1. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez
Nyilatkozat
a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet telephelyén fennálló vagy telephelyéről, származott (származó) környezeti károsodásokról, környezeti terhekről, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, károsodások, terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat
1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: név, székhely, KSH-szám, cégjegyzékszám, eljárást elindító bírói végzés száma, eljárás kezdete:
...........................................
További – más környezetvédelmi hatóságok illetékességi területéhez tartozó – telephelyek felsorolása:
...........................................
1/B. A telephely állapota
Cím, hrsz.:
...........................................
...........................................
Területe:
– belterület (ha): ..................
– külterület (ha): ..................
(belterülettől való legkisebb távolság: ............... (m) Közösen használt telephely esetén a telephely más használója:
...........................................
A telephely területén jelenleg folytatott tevékenység(ek), TEÁOR-számok megjelölésével:
...........................................
Az alkalmazott technológiák, berendezések (ideértve a jelenleg használaton kívüli, továbbá a környezetvédelmi berendezéseket is) rövid leírása:
...........................................
A felszámolás/végelszámolás kezdő időpontjától számított legalább 10 évre visszamenőleg – saját, vagy jogelőd által – folytatott tevékenység(ek) (TEÁOR-számok megjelölésével), az alkalmazott technológiák, berendezések rövid leírása (amennyiben 10 éven belül a telephelyen nem jogelőd szervezet folytatott tevékenységet, erre nézve elegendő a nyilatkozó tudomása szerinti tevékenységek közlése):
...........................................
Van-e tudomása a gazdálkodó szervezet, vagy jogelődje által végzett egyéb tevékenységről a 10 évnél régebbi időszakra vonatkozóan (ha igen, ismertesse):
...........................................
A telephely állapotát befolyásolt, ismerete szerinti rendkívüli események (pl. korábbi tereprendezés, talajfeltöltési, építési, bontási munkák, haváriák, balesetek stb.):
...........................................
A telephelyre vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi korlátozások, előírások; ezen belül:
– természetvédelmi oltalom
– műemlékvédelmi oltalom
– levegőtisztaság-védelmi kategória
– zajvédelmi kategória
– vízbázisvédelmi korlátozások (védőterület)
ténye:
...........................................
A telephelynek van-e környezetvédelmi megbízottja/felelőse?
(Ha igen, név):
...........................................
Környezetvédelmi vonatkozású polgári peres eljárásban érintett-e a gazdálkodó szervezet (ha megállapítható: az adott telephely), illetve érintett volt-e a felszámolás/végelszámolás kezdő időpontját 5 évre visszamenőleg megelőzően:
Ha igen, a tényállásról rövid leírás, vagy – ítélet esetén – az mellékelendő.
2. A környezeti állapot részletes jellemzése
2.1.Levegőszennyezési (emissziós) adatok
Ismertetni kell azokat az emissziós légszennyezési komponenseket, amelyekre a telephelyen kibocsátási határérték érvényes, továbbá össze kell hasonlítani a megengedett és a tényleges emissziókat.
Ismertetni kell az érvényben lévő – nem a környezetvédelmi hatóság által megállapított – levegőtisztaság-védelmi hatósági kötelezéseket, valamint a teljesítés érdekében tett intézkedéseket.
2.2. Vizek igénybevétele és terhelése
Ismertetni kell a jellemző vízhasználatokat (ivóvíz-felhasználás, technológiai víz igények kielégítése, vízszintsüllyesztés, víztelenítés stb.) és vízi munkákat, illetve az arra jogosító engedélyeket, az engedélyektől való eltéréseket.
Be kell mutatni a szennyvízkeletkezések helyét, a szennyvizek jelenlegi mennyiségi, minőségi adatait a szennyvízbírságolási eljárás hatálya alá nem tartozó, illetőleg ez alá nem vont kibocsátások esetében.
Ismertetni kell a szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására és elhelyezésére vonatkozó adatokat, továbbá az iszapkezelésre és -elhelyezésre vonatkozó adatokat.
Ki kell térni a csapadékvíz rendszerre is, akár egyesített, akár elválasztó rendszerű a csatornahálózat.
Ismertetni kell az esetleges talajvízszennyezés tényét, lehetőségét, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, annak jellemzőit (kiterjedését, jellegét).
2.3. Hulladékkezelés, tárolás, szállítás
Ismertetni kell technológiánként a jelenleg keletkező és az alapbejelentéstől vagy részletes változás jelentéstől eltérő veszélyes hulladékokat (mennyiség, minőség, kódszám), valamint azonos bontásban a jelenleg a telephelyen vagy azon kívül tárolt veszélyes hulladékokat, ideértve a bértárolást is.
A veszélyes hulladékokra be kell mutatni a gyűjtés, az előkezelés, az átmeneti tárolás, az ártalmatlanítás és a szállítás telephelyen belüli megoldásait, vonatkozó mennyiségeit és az esetleges telephelyen kívüli (mással végeztetett) előkezelés, szállítás, átmeneti tárolás (illetve bértárolás) és ártalmatlanítás módozatait és vonatkozó mennyiségi jellemzőit is, valamint a saját kezelésre vagy más célból, mástól átvett veszélyes hulladékokra vonatkozó adatokat, esetleges szerződéseket.
Külön ismertetni kell a területrendezésből, illetve bontásból származó veszélyes hulladékokat, valamint ártalmatlanításukat, az előzőek szerint. Ismertetni kell a terület esetleges feltöltésének anyagát, tíz évre visszamenőleg.
Ismertetni kell a telephelyen vagy a telephelyi tevékenységből eredő, a telephelyen kívül felhalmozott, veszélyesnek nem minősített hulladék előfordulását.
2.4. Veszélyes anyag, alapanyag kezelés és tárolás
Ismertetni kell a telephelyen vagy azon kívül tárolt veszélyes anyagok (mérgező, fertőző, sugárzó, tűz- és robbanásveszélyes anyagok) megnevezését, mennyiségét.
Be kell mutatni a veszélyes anyagokra vonatkozóan a szállítás, tárolás, felhasználás, illetve hasznosítás körülményeit.
Ismertetni kell 5 évre visszamenőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatosan bekövetkezett rendkívüli eseményeket.
Külön ki kell térni a föld alatti tárolótartályokra. Meg kell nevezni a tartályok számát, térfogatát, a bennük tárolt anyagot, a tároló korát, az esetleges meghibásodásokat, és ismertetni kell az ezek köré telepített megfigyelő rendszerek működését. Csatolni kell az utolsó nyomáspróbák jegyzőkönyvének másolatát.
2.5. Zaj és egyéb fizikai tényezők
A felszámolás/végelszámolás alatt folytatott tevékenység esetén össze kell hasonlítani a vonatkozó terhelési határértékeket a tényleges terhelési helyzettel.
Ismertetni kell a telephely környezetében – nem a környezetvédelmi hatóság által – megállapított zaj- és vibrációs terhelési szintet.
2.6. Talajvédelem
Öt évre visszamenőleg ismertetni kell a területen elvégzett talajvédelmi beavatkozásokat.
Ismertetni kell az esetleges talajszennyezésre utaló körülményeket, különösen a 2.2., 2.3. és 2.4. pontok tartalmával összefüggésben, valamint az egyéb lehetséges hatótényezőkkel (hígtrágya stb.) összefüggésben.
2.7. Erdővagyon-védelem
Ismertetni kell a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő, az erdő rendeltetésének figyelembevételével elkészített és hatályos üzemterv előírásaihoz képest megváltozott jelenlegi állapotot, az üzemtervtől való eltérés mértékét, illetve a rendeltetéseknek meg nem felelő gazdálkodás esetén a gazdálkodás megváltoztatására hozott erdőfelügyelőségi határozatokat, a teljesítés érdekében tett intézkedéseket.
2.8. Természetvédelem
Ismertetni kell a védett területen természetvédelmi szempontból érvényesített főbb természetvédelmi és az ezzel kapcsolatos gazdálkodási korlátozásokat.
Tájékoztatást kell adni ismerete szerint a védett területen kívül előforduló fokozottan védett növény- és állatfajok, veszélyeztetett növénytársulások előfordulásáról.
Külön ismertetni kell a telephely területét érintő esetleges bányaművelés hatásait (földtani károsodások, meddőhányók stb.) vagy a korábban folytatott bányaművelés hatásait, ha a rekultivációs tevéke nységek még nem fejeződtek be.
2.9. A környezeti állapot részletes jellemzőinek összefoglalásaként be kell mutatni a telephelyen tapasztalható, vagy a telephelyről eredő jelentős környezeti károsodásokat vagy veszélyeztetéseket, melyet a telephelyi tevékenység vagy annak beszüntetése okoz.
3. A telephely környezeti állapotából származó környezeti terhek, teendők
A 2. pont szerkezetében be kell mutatni azokat a teendőket (kárelhárítás, haváriamegelőzési, környezettisztítási, hulladékkezelési beavatkozásokat, környezetvédelmi beruházásokat, technológiai módosításokat, utóhasznosítási feladatokat stb.), melyek a telephelyen tapasztalható vagy telephelyről eredő környezetkárosodás, – veszélyeztetés megszüntetéséhez, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi követelmények kielégítéséhez szükségesnek tart.
E teendőket ütemezetten, valamint – azok műszaki tartalmát átfogóan bemutatva – költségbecsléssel ellátva kell meghatározni. A teendők ütemezésénél irányadó a rendelet 2. számú mellékletének II. Fejezet 2. pontjának tartalma.
4. Van-e tudomása az 1–2. pontban nem ismertetett, a telephelyen korábban bármilyen időszakban folytatott tevékenységből eredő, vagy a telephelyet ért környezeti károsodás gyanújáról:
...........................................
5. Egyéb megjegyzések:
...........................................
Nyilatkozatát milyen rendelkezésre álló információk, dokumentumok alapján tette:
...........................................
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek:
Felszámolónak átadás dátuma:
Kiállítás kelte
Aláírás
cégbélyegző”
„11. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Az 1/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti ügyekben eljáró EGT-s kormányhivatalok és illetékességi területük
A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, az 1/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti eljárás lefolytatására
a) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme
aa) Budapest Főváros,
ab) Győr-Moson-Sopron megye,
ac) Komárom-Esztergom megye, vagy
ad) Pest megye;
b) a Vas Megyei Kormányhivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme
ba) Baranya megye,
bb) Bács-Kiskun megye,
bc) Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
bd) Békés megye,
be) Csongrád megye,
bf) Hajdú-Bihar megye,
bg) Heves megye,
bh) Fejér megye,
bi) Jász-Nagykun-Szolnok megye,
bj) Nógrád megye,
bk) Somogy megye,
bl) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
bm) Tolna megye,
bn) Vas megye,
bo) Veszprém megye, vagy
bp) Zala megye
közigazgatási területén van.”
„3. számú melléklet a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelethez
A környezet védelméért felelős szervek
I. Országos hatáskörű szerv által kidolgozott terv, illetve program esetén
I.1. Mindig részt vesz:
a) a környezet, a természet és a táj védelmére kiterjedően:
az országos környezetvédelmi és természetvédelemi hatóság, levegőtisztaság-védelem vonatkozásában az Országos Meteorológiai Szolgálat bevonásával;
b) környezet- és település-egészségügyre kiterjedően:
az országos tisztifőorvos;
c) erdővédelemre, talajvédelemre, a termőföld mennyiségi védelmére és az agrár-környezetvédelemre kiterjedően:
az erdőgazdálkodásért, talajvédelemért, termőföld mennyiségi védelméért és agrár-környezetvédelemért felelős miniszter;
d) a vizek védelmére kiterjedően:
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
I.2. Érintettség esetén vesz részt:
a) földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedően:
a bányászati ügyekért felelős miniszter;
b) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően: Budapest Főváros Kormányhivatala;
c) kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelmére kiterjedően:
a kulturális örökség védelméért felelős minisztere;
d) az épített környezet védelmére kiterjedően:
az építésügyért felelős miniszter;
e) a kémiai biztonságra kiterjedően:
az országos tisztifőorvos;
f) súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően:
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
II. Nem országos hatáskörű szerv által kidolgozott terv, illetve program esetén
II.1. Mindig részt vesz:
a) a környezetvédelemre kiterjedően:
a környezetvédelmi hatóság;
b) természet- és tájvédelemre kiterjedően:
a nemzeti park igazgatóság és a természetvédelmi hatóság;
c) környezet- és település-egészségügyre kiterjedően:
közegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal.
d) a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelmére kiterjedően:
a vízvédelmi és vízügyi hatóság.
II.2. Érintettség esetén vesz részt:
a) helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően:
a települési önkormányzat jegyzője;
b) az épített környezet védelmére kiterjedően:
az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal;
c) erdővédelemre kiterjedően:
erdészeti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal;
d) talajvédelemre kiterjedően:
talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal;
e) a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően:
a földvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
f) földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedően:
a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal;
g) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően:
a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala;
h) kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelmére kiterjedően:
Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;
i) kémiai biztonságra kiterjedően:
az országos tisztifőorvos;
j) súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően:
a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság.”
„7. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez
A vezetékjog engedélyezési eljárásban vizsgálandó szakkérdések
| A | B | ||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | |
| 2. | Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján | |
| 3. | 1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, ha a távhővezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósítják meg. 2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, az alábbi létesítmény esetében: távhővezeték település külterületén felszín felett vezetve (kivéve üzemen belüli vezeték) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossz alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 km hossz alatt. | 1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |
| 4. | Ha a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósítják meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| ” | |||
„3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez
A környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek
| A. Sor- szám | B. A tevékenység megnevezése | C. Küszöbérték, feltétel | |
| Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás | |||
| 1. | Birtokrendezés, ha az nem csak a tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a 3. számú melléklet 2–4., 6., 8–9., 123–126. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel | a) 300 ha-tól | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 10 ha-tól | |||
| 2. | Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken | a) 50 ha felett | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 3. | Mezőgazdasági és egyéb nem belterületi (a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés | a) 500 ha-tól síkvidéken | |
| b) 300 ha-tól dombvidéken | |||
| c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 4. | Öntözőtelep | a) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízfelhasználástól | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 5. | Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna | a) 2 m3/sec vízszállító kapacitástól | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 6. | Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára | |
| b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára | |||
| c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára | |||
| d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára | |||
| e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól | |||
| f) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében 50 számosállattól | |||
| 7. | Erdő igénybevétele (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 10 ha-tól | |
| b) termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól | |||
| 8. | Faültetvény természetességi állapotú erdő telepítése | 30 ha-tól | |
| Halászat | |||
| 9. | Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés feltétel nélkül | |
| Bányászat | |||
| 10. | Szénbányászat, illetve föld alatti szénelgázosítással megvalósított szénbányászati kitermelési kísérlet (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) méretmegkötés nélkül | |
| b) felhagyása | |||
| 11. | Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikettgyártó, meddőhányó-hasznosító üzem | méretmegkötés nélkül | |
| 12. | Tőzegkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 13. | Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) méretmegkötés nélkül | |
| b) kutatófúrás csak védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) | |||
| 14. | Önállóan létesített kőolaj- és földgáz-előkészítő üzem (beleértve a tisztítást, víztelenítést, kéntelenítést) | méretmegkötés nélkül | |
| 15. | Uránércbányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) méretmegkötés nélkül | |
| b) felhagyása | |||
| 16. | Önállóan létesített uránérc-előkészítő, ércdúsító, meddőhányó-hasznosító mű | méretmegkötés nélkül | |
| 17. | Fémtartalmúérc-bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) méretmegkötés nélkül | |
| b) felhagyása | |||
| 18. | Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő, -zsugorító, meddőhányó-hasznosító mű | méretmegkötés nélkül | |
| 19. | Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet | méretmegkötés nélkül | |
| 19a. | Vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges ásványi nyersanyagot biztosító anyagnyerő hely | védett természeti területen, Natura 2000 területen | |
| Feldolgozóipar | |||
| 20. | Húsfeldolgozó üzem | 10 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 21. | Vágóhíd (amennyiben nem tartozik a 20. pontba) | 25 t/nap vágottsúly-kapacitástól | |
| 22. | Halfeldolgozó üzem | 10 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 23. | Gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem | 40 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 24. | Növényi-, állatiolaj-gyártó üzem | 40 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 25. | Tejtermékgyártó üzem | 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől | |
| 26. | Keményítőgyártó üzem | 100 t/nap késztermék előállításától | |
| 27. | Cukorgyár | 5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitástól | |
| 28. | Édességgyártó üzem | 10 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 29. | Sörgyár | 30 millió l/év kapacitástól | |
| 30. | Malátagyártó üzem | 25 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 31. | Egyéb élelmiszergyártó üzem | 40 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 32. | Textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) | 10 t/nap textil kikészítésétől | |
| 33. | Nyersbőrcserző üzem | 12 t/nap kikészített bőr előállításától | |
| 34. | Papír- és kartongyártó üzem | 20 t/nap késztermék gyártásától | |
| 35. | Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 36. | Kokszolómű (száraz szénlepárlás) | méretmegkötés nélkül | |
| 37. | Kenőanyag előállítása kőolajból | 15 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 38. | Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 39. | Peroxidgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 1000 t/év késztermék előállításától | |
| 40. | Műtrágyagyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 41. | Cellulózgyártás | méretmegkötés nélkül | |
| 42. | Peszticidet és más növényvédő és gyomirtó szereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 43. | Lakk- és festékgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 44. | Gyógyszerkészítmény-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 45. | Mosó- és tisztítószergyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 20 ezer t/év késztermék előállításától | |
| 46. | Robbanóanyag-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 47. | Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény | méretmegkötés nélkül | |
| 48. | Szénszálgyártó üzem | 20 t/nap késztermék előállításától | |
| 49. | 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 5 ezer t/év gumioldattól | |
| 50. | Gumikeverék-gyártó, -feldolgozó üzem | 20 ezer t/év gumikeverék előállításától vagy feldolgozásától | |
| 51. | Üveg- és üvegszálgyártó üzem | 20 t/nap olvasztókapacitástól | |
| 52. | Kerámiatermék-, kerámiacsempe- és -lap-, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem | a) 75 t/nap gyártási kapacitástól | |
| b) ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja | |||
| 53. | Cementgyár (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 54. | Azbesztcement termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 55. | Azbeszt súrlódó anyagot gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 56. | Azbeszt termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 57. | Ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is | 20 t/nap olvasztókapacitástól | |
| 58. | Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést szolgáló üzemet is | 2,5 tonna/óra kapacitástól | |
| 59. | Meleghengermű | 20 t/óra nyersacél feldolgozásától | |
| 60. | Kovácsolóüzem | 50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény-felvételtől | |
| 61. | Nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem | 2 t/nap kapacitástól | |
| 62. | Vas- és acélöntöde | 20 t/nap termelési kapacitástól | |
| 63. | Bevonatolt termékeket gyártó üzem | 2 t/óra nyersacél feldolgozó-kapacitástól | |
| 64. | Alakformázás robbantással | méretmegkötés nélkül | |
| 65. | Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem | a) 20 ezer m2/év felület kezelésétől | |
| b) ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t | |||
| 66. | Akkumulátorgyár | méretmegkötés nélkül | |
| 67. | Automata gépsoron nyomtatott áramköröket előállító üzem | méretmegkötés nélkül | |
| 68. | Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) | 5000 db/év késztermék előállításától | |
| 69. | Hajógyár (ide nem értve a szabadidő-, sporthajó gyártását) | méretmegkötés nélkül | |
| 70. | Vasúti kötöttpályásjármű-gyártó üzem | méretmegkötés nélkül | |
| 71. | Légijárműveket gyártó és nagyjavító üzem | 5700 kg felszálló tömegű és a feletti légijárművek gyártása esetén | |
| Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás | |||
| 72. | Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | 50 MW kimenő teljesítménytől | |
| 73. | Vízerőmű (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 5 MW villamos teljesítménytől | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály alapján a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 74. | Geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény | a) 20 MW teljesítménytől | |
| b) ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül (kivéve az egy háztartást ellátó létesítményeket) | |||
| 75. | Szélerőmű, szélerőműpark (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 600 kW villamos teljesítménytől | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől | |||
| 76. | Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | légvezetéknél 35 kV-tól | |
| 77. | Földgázelosztó vezeték | 40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól | |
| 78. | Gőz- és melegvízelosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve (ide nem értve az üzemen belüli vezetéket) | a) 10 km hossztól | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossztól | |||
| 79. | Ivóvíz-távvezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |
| b) 1 km hossztól belterületen | |||
| 80. | Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 1000 m3/naptól talajvízből | |
| b) 500 m3/naptól termál karsztvízből | |||
| c) 5000 m3/naptól rétegvízből | |||
| d) 2500 m3/naptól hideg karsztvízből | |||
| e) 5000 m3/naptól partiszűrésű vízből | |||
| f) 2000 m3/naptól termál rétegvízből | |||
| g) a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi 50 m3-t meghaladó esetben forrásból | |||
| h) vízbázis védőövezetén az a)–g) pontok 10%-át meghaladó esetben (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) | |||
| 81. | Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%- át egy év alatt | |
| b) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át | |||
| c) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80%vízhozamának 10%-át | |||
| d) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át | |||
| Kereskedelem, járműjavítás | |||
| 82. | Közútigépjármű-javító telep | 20 db egy időben javítható gépjárműtől | |
| 83. | Bevásárlóközpont | parkoló területe nélkül számított 10 000 m2nettó össz-szintterülettől vagy 300 parkolóhelytől | |
| Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás | |||
| 84. | Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen | a) 500 szállásférőhelytől vagy 2 ha területfelhasználástól | |
| b) 50 szállásférőhelytől vagy 0,3 ha területfoglalástól település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 85. | Kemping | védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől | |
| Szállítás, raktározás | |||
| 86. | Vasúti pálya (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) regionális, egyéb, csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya | |
| b) helyi vasúthálózat elemei (magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, villamos, és különleges pályával rendelkező vasút, kivéve a sífelvonót) | |||
| c) mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy kiránduló (erdei) vasút védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 87. | Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | |
| b) országos közút fejlesztése 1 km hossztól | |||
| c) az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 88. | Víziút (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 89. | Vasúti pályaudvar, állomás | a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy 120 vonat/nap tervezett forgalom fölött | |
| b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött | |||
| c) állomás | |||
| – 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött, | |||
| – veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel, | |||
| – kocsimosó berendezéssel | |||
| d) határállomás | |||
| 90. | Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény | méretmegkötés feltétel nélkül | |
| 91. | Autóbusz-pályaudvar vagy -garázs | 20 (induló és érkező) gépkocsiállástól | |
| 92. | Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is | a) 300 parkolóhelytől | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 100 parkolóhelytől | |||
| 93. | Kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével | a) 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára | |
| b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő | |||
| c) védett természeti területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő | |||
| 94. | Repülőtér (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) szilárd burkolatú futópályával | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén burkolatra való tekintet nélkül | |||
| 95. | Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| 96. | Földgáz felszíni és felszín alatti tárolója, egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója | a) 20 000 m3 össztároló-kapacitástól földgáz esetében | |
| b) 10 000 m3 össztároló-kapacitástól egyéb éghető gázok esetében | |||
| c) 500 m3 össztároló-kapacitástól védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 97. | Szén, lignit önálló felszíni tárolója | a) 100 000 t össztároló-kapacitástól | |
| b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül | |||
| 98. | Kőolaj-, kőolajtermék-tároló telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 100 000 t össztároló-kapacitástól | |
| b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül | |||
| 99. | Vegyi termék tárolása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 30 000 m3 össztároló-kapacitástól | |
| b) külterületen lévő védett természeti területen méretmegkötés nélkül | |||
| 100. | A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| Közigazgatás, védelem | |||
| 101. | Magyar Honvédség lő- és gyakorlótere | a) ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetében | |
| b) méretmegkötés nélkül, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 102. | Állandó árvízvédelmi mű | vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és települési belterületen | |
| Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás | |||
| 103. | Szennyvíztisztító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 10 000 lakosegyenérték-kapacitástól | |
| b) 15 ha-tól természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer, 50 ha-tól öntözéses szennyvízelhelyezés esetén | |||
| c) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 104. | Szennyvízgyűjtő hálózat | a) 2000 lakosegyenérték-kapacitástól | |
| b) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1000 lakosegyenértéktől | |||
| 105. | Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) napi 10 t hulladék lerakásától | |
| b) 25 000 t teljes befogadókapacitástól | |||
| c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 106. | Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai, biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 10 t/nap kapacitástól | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 107. | Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep | a) 10 t/nap kapacitástól | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 108. | Fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep (beleértve az autóroncstelepeket) | a) 5 t/nap kapacitástól | |
| b) méretmegkötés nélkül vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |||
| 109. | Veszélyeshulladék-tároló és/vagy -hasznosító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) önálló telepként méretmegkötés nélkül | |
| b) listán nem szereplő, más tevékenység részeként 2 ezer t/év kapacitástól | |||
| 110. | Állatihulladék-temető | méretmegkötés nélkül | |
| Szórakoztatás, kultúra, sport | |||
| 111. | Stadion, sportcsarnok | a) 10 000 fő befogadóképességtől | |
| b) vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképességtől | |||
| 112. | Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmények | a) 5000 fő egyidejű befogadóképességtől vagy 2 ha területfoglalástól vagy 300 db parkolóhelytől | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól | |||
| 113. | Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) | védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |
| 114. | Golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt, a minigolf kivételével) | a) 18 vagy többlyukú pálya esetén | |
| b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), méretmegkötés nélkül | |||
| 115. | Motoros járművek állandó versenypályája, terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó pálya (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | méretmegkötés nélkül | |
| Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények | |||
| 116. | „A” típusú izotóplaboratórium | méretmegkötés nélkül | |
| 117. | Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel (amennyiben nem a listában felsorolt más tevékenység része) | vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), vagy védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén | |
| 118. | Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához | a) 500 kN tolóerőtől | |
| b) legalább 10 MW egyidejű kapacitás esetén | |||
| 119. | Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére | méretmegkötés nélkül | |
| 120. | Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen | a) 3 ha-tól | |
| b) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól | |||
| 121. | Távközlési adó (antennatorony) | védett természeti területen, Natura 2000 területen | |
| 122. | Duzzasztómű vagy tározó (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 123. | Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | termál víztestek esetében méretmegkötés nélkül | |
| 124. | Halastó vagy tórendszer (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) | a) 30 ha-tól | |
| b) 5 ha-tól intenzív halastó vagy tórendszer esetében | |||
| c) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 125. | Állóvíz- és holtágszabályozás | a) 3 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonalhossztól | |
| b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 126. | Folyószabályozás vagy folyócsatornázás | a) 1 fkm-től | |
| b) kanyar-átvágás esetében vagy vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül | |||
| 127. | Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető- képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést, amennyiben az a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgálja) | a) 1 km vízfolyáshossztól | |
| b) 50 m vízfolyáshossztól vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) | |||
| c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül | |||
| 128. | Egyéb, az 1–127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen | a) 2 ha területfoglalástól | |
| b) 300 parkolóhelytől | |||
| c) 50 m-es épületmagasságtól | |||
| d) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől | |||
| 129. | Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre | ||
| 130. | Az 1. számú melléklet 1–31., 33–35., 38–40., 42–44., 48–55. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 1–75., 80–85., 89–94., 96–101., 103., 105–128. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása | ||
| 131. | Az 1. számú melléklet 32., 36–37., 41., 47. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 76–79., 86–88., 95., 102., 104. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása | ||
| 132. | A 3. számú melléklet 1–128. pontjában feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása | ||
| ” | |||
„12. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez
Az előzetes konzultáció során vizsgálandó szakkérdések és a szakkérdések vizsgálatára feladatkörrel rendelkező közigazgatási szervek
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | Közigazgatási szerv | ||
| 1. | Minden esetben | A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően | népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |
| 2. | Minden esetben | Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, illetve a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol | Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | |
| Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e | Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |||
| 3. | Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg | Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően | népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 4. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezet- veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja | Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően | kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró, Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter | |
| 5. | Ha az előzetes konzultáció, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet igénybevételével megvalósuló tevékenység engedélyezését előzi meg | Az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre gyakorolt hatások vizsgálata | erdészeti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 6. | Ha a tevékenység megvalósítására termőföldön kerül sor | A termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében | földvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |
| 7. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik | Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 8. | Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja | Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben | Országos Atomenergia Hivatal | |
| 9. | Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul | A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében | állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |
| ” |
„2. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek és szakképzettségek
a) Egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség vagy ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettség, vagy
b) alapképzésben szerzett építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, mesterfokozatú képzésben szerzett tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki szakképzettség, osztatlan képzésben szerzett építész szakképzettség vagy ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettség.”
„1. számú melléklet a 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelethez
Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket ellenőrző szervek
| A | B | ||
| Közösségi irányelv vagy rendelet vonatkozó rendelkezései | Hatáskörrel rendelkező ellenőrző szervek | ||
| JFGK 1. | A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 4. és 5. cikke | termőföldön: a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal;állattartó telepen: elsőfokú vízvédelmi hatósági hatáskörében a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság | |
| JFGK 2. | A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdése, (2) bekezdés b) pontja, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdése | Magyar Államkincstár | |
| JFGK 3. | A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikk (1) és (2) bekezdése | Magyar Államkincstár | |
| JFGK 4. | Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer- biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14., 15. cikke, a 17. cikk (1) bekezdése, 18., 19. és 20. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | |
| JFGK 5. | Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv 3. cikk a), b), d) és e) pontja, 4., 5. és 7. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | |
| JFGK 6. | A sertések azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 2008. július 15-i 2008/71/EK tanácsi irányelv 3., 4. és 5. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | |
| JFGK 7. | A szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 7. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | |
| JFGK 8. | A juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelet 3., 4. és 5. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | |
| JFGK 9. | Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7., 11., 12., 13. és 15. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | |
| JFGK 10. | A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk első és második mondata | a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| JFGK 11. | A borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK tanácsi irányelv 3. és 4. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | |
| JFGK 12. | A sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK tanácsi irányelv 3. és 4. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | |
| JFGK 13. | A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv 4. cikke | az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | |
| ” |
„4. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez
1. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően közreműködő közművek, kezelők és üzemeltetők
1.1. útkezelők,
1.2. vasúti pályahálózat működtetői,
1.3. repülőtér-üzemeltetők,
1.4. vízitársulatok,
1.5. távközlési szolgáltató,
1.6. víz-csatornázási művek,
1.7. hálózati engedélyes,
1.8. földgázelosztó,
1.9. távhőszolgáltató, távhőtermelő,
1.10. KTV-internet szolgáltató,
1.11. közlekedési társaságok,
1.12. földgáz szállítási rendszerüzemeltető,
1.13. kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője,
1.14. kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari szolgáltató, kéményseprő-ipari közszolgáltató,
1.15. területi vízügyi igazgatási szerv.
2. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a Hatóság által vizsgált szakkérdések
| A | B | ||
| Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy tevékenység esetében, – a bontási, valamint az előmunkálati jog, az üzemeltetési engedélyezési eljárás kivételével, – az olyan szabadvezeték-engedélyezési eljárás kivételével, ahol a létesítendő hálózat oszlopain kívül csak a biztonsági övezete érinti a termőföldet, továbbá – azon eljárás kivételével, amelynek tárgyát képező építmény megvalósításához vagy tevékenység végzéséhez a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó ingatlanügyi hatósági engedély is szükséges és az rendelkezésre áll. | A termőföld minőségi védelme. | |
| b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. | ||
| 2. | Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú | |
| vagy helyi közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | igénybevétele vagy az építmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további. | ||
| Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, | ||
| Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e | ||
| 3. | Ha az építmény, tevékenység külterületen, továbbá – egyedi táj érték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| Nyomvonal kijelölésére irányuló vezetékjogi eljárásban és 20 MW feletti erőmű létesítésére irányuló eljárásban, ha az az ingatlan- nyilvántartásból megállapíthatóan külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy Natura 2000 terület esetén – belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | ||
| 1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, erőmű engedélyezési eljárásban, valamint önállóan vagy vezetékjogi engedélyezési eljárás részeként belterületen vagy annak határától számított 100 méteren belül létesülő átalakító berendezés engedélyezési eljárásban. 2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor az alábbi létesítmények esetében: a) Szélerőmű, szélerőműpark védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 600 kW teljesítmény alatt; b) Föld alatti villamosvezeték védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén. | 1. Az erőművek vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e; b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. 2. Az átalakító berendezések vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. 3. Szélerőmű, szélerőműpark és villamosvezeték vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | ||
| 4. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy nyilvántartott műemléki értéket vagy műemlék telkét érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| 5. | Ha az építési tevékenység a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. | Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e. A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék- fizetési kötelezettség megállapítása. | |
| 6. | Napelemes erőmű létesítésének vagy bővítésének építési engedélyezési eljárása, meglévő napelemes erőmű fennmaradási engedélyezési eljárása során | A területrendezési és településrendezési előírásoknak való megfelelés vizsgálata. | |
| ” |
„5. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez
Az építési engedély iránti kérelem adattartalma
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:
1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.
2. Az építmény elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó, a kérelemhez csatolt építési jogosultságot igazoló okirat megnevezése (erőmű és a nem közcélú hálózathoz tartozó belső kezelőterű átalakító, vagy kapcsoló berendezés építése esetén).
3. Az építmény rendeltetése.
4. A beruházás adatai:
a) engedélyes/építtető megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) beruházás célja, rendeltetése,
c) beruházás érték előirányzata.
5. A tervező megnevezése, címe, tervezési jogosultságának megjelölése.
6. A kivitelezés adatai:
a) kivitelező megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),
b) kivitelező címe,
c) kivitelezés kezdési időpontja,
d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.
7. Az üzembentartó megnevezése, elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail) és címe.
8. A hiteles tulajdoni lap és térképmásolat alapján a biztonsági övezettel érintett ingatlanok helyrajzi száma, tulajdonosának neve és címe.
9. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezése, iktatószáma és kelte.”
„11. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez
A területrendezési tervek véleményezésére jogosult szervek
1. A miniszterek közül a(az):
1.1. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért,
1.2. kulturális örökség védelméért,
1.3. területrendezésért,
1.4. határrendészetért,
1.5. helyi önkormányzatokért,
1.6. katasztrófák elleni védekezésért,
1.7. vízgazdálkodásért,
1.8. vízvédelemért,
1.9. területfejlesztés stratégiai tervezéséért,
1.10. erdőgazdálkodásért,
1.11. földügyért,
1.12. környezetvédelemért,
1.13. természetvédelemért,
1.14. térképészetért,
1.15. kultúráért,
1.16. honvédelemért,
1.17. bányászati ügyekért,
1.18. elektronikus hírközlésért,
1.19. energiapolitikáért,
1.20. hulladékgazdálkodásért,
1.21. közlekedésért,
1.22. területfejlesztésért,
1.23. állami infrastruktúra-beruházásokért felelős miniszter;
2. A következő önálló szabályozó szerv és kormányzati főhivatal:
a) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
b) Országos Atomenergia Hivatal;
3. Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat;
4. országos tisztifőorvos;
5. Országos Környezetvédelmi Tanács;
6. Magyar Tudományos Akadémia;
7. országos önkormányzati érdekszövetségek;
8. Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara;
9. az érintett térségi fejlesztési tanácsok;
10. az érintett területi államigazgatási szervek közül:
a) fővárosi és megyei kormányhivatal
aa) állami főépítészi hatáskörében,
ab) ingatlanügyi hatósági hatáskörében,
ac) környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében,
ad) erdészeti hatáskörében,
ae) örökségvédelmi hatáskörében,
af) közlekedési hatósági hatáskörében,
ag) egészségügyi államigazgatási hatáskörében,
b) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság,
c) a működési területével érintett vízügyi igazgatóság,
11. a szomszédos megyei önkormányzatok;
12. az érintett megyei önkormányzat;
13. érintettsége esetén a fővárosi önkormányzat;
14. érintettsége esetén a fővárosi kerület önkormányzata;
15. az érintett megyei jogú városok önkormányzata;
16. az érintett települési önkormányzatok.”
1. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 14. melléklet 5. és 6. sora helyébe a következő sorok lépnek:
| (A | B | C | D | ||
| 1. | Térségi övezetek | A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek | A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek) | ||
| 5. | d) kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | ||
| 6. | e) jó termőhelyi adottságú szántók övezete | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” | ||
2. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 14. melléklet 8. sora helyébe a következő sor lép:
| (A | B | C | D | ||
| 1. | Térségi övezetek | A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek | A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek) | ||
| 8. | g) erdőtelepítésre javasolt terület övezete | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság” | ||
3. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 14. melléklet 23. sora helyébe a következő sor lép:
| (A | B | C | D | ||
| 1. | Térségi övezetek | A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek | A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek) | ||
| 23. | f) borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete | Nemzeti Földügyi Központ | |||
1. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 15. melléklet 5. és 6. sora helyébe a következő sorok lépnek:
| (A | B | C | ||
| 1. | Térségi övezetek | A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/2. mellékletében felsorolt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek) | ||
| 5. | d) kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | ||
| 6. | e) jó termőhelyi adottságú szántók övezete | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | ||
2. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 15. melléklet 8. sora helyébe a következő sor lép:
| (A | B | C | ||
| 1. | Térségi övezetek | A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/2. mellékletében felsorolt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek) | ||
| 8. | g) erdőtelepítésre javasolt terület övezete | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | ||
3. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 15. melléklet 18. sora helyébe a következő sor lép:
| (A | B | C | ||
| 1. | Térségi övezetek | A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/2. mellékletében felsorolt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek) | ||
| 18. | 3. A Magyarország és kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény által meghatározott egyedi övezetek | c) borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete | Nemzeti Földügyi Központ | |
1. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 16. melléklet 5. és 6. sora helyébe a következő sorok lépnek:
| (A | B | C | ||
| 1. | Térségi övezetek | A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek) | ||
| 5. | d) kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | ||
| 6. | e) jó termőhelyi adottságú szántók övezete | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | ||
2. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 16. melléklet 8. sora helyébe a következő sor lép:
| (A | B | C | ||
| 1. | Térségi övezetek | A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 1/1. mellékletében felsorolt, a Budapesti Agglomerációhoz tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek) | ||
| 8. | g) erdőtelepítésre javasolt terület övezete | Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság | ||
„3. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez
A) ELŐZETES HELYSZÍNI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE
Igénylésazonosító
| Az ellenőrzés tárgya: | ||
| A jegyzőkönyv felvételének helyszíne: | ||
| A jegyzőkönyv felvételének időpontja: | ||
| Az ellenőrzéshez felhasznált iratok: |
Jelen vannak
| Önkormányzat részéről: | A kincstár részéről: | ||||||||||||
| Beosztás: | Beosztás: | ||||||||||||
| Telefon: | Telefon: | ||||||||||||
| Fax: | Fax: | ||||||||||||
| E-mail: | E-mail: | ||||||||||||
| P. H. ............................................,... | P. H. ............................................,... | ||||||||||||
| Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről: | Vízügyi Igazgatóság részéről: | ||||||||||||
| Beosztás: | Beosztás: | ||||||||||||
| Telefon: | Telefon: | ||||||||||||
| Fax: | Fax: | ||||||||||||
| E-mail: | E-mail: | ||||||||||||
| P. H. ............................................,... | P. H. ............................................,... | ||||||||||||
| A közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium részéről: | a fővárosi és megyei kormányhivatal (építésügyi feladatkörében) | ||||||||||||
| Beosztás: | Beosztás: | ||||||||||||
| Telefon: | Telefon: | ||||||||||||
| Fax: | Fax: | ||||||||||||
| E-mail: | E-mail: | ||||||||||||
| P. H. ............................................,... | P. H. ............................................,... | ||||||||||||
| Egyéb felkért szerv részéről: | Egyéb felkért szerv részéről: | ||||||||||||
| Beosztás: | Beosztás: | ||||||||||||
| Telefon: | Telefon: | ||||||||||||
| Fax: | Fax: | ||||||||||||
| E-mail: | E-mail: | ||||||||||||
| P. H. ............................................,... | P. H. ............................................,... | ||||||||||||
| P. H. ............................................,... | P. H. ............................................,... | ||||||||||||
| Vis maior esemény adatai | |||||||||||||
| Vis maior esemény leírása: | |||||||||||||
| Sorszám | Vis maior esemény meg- nevezése | Település | Utca | Házszám | Hrsz. | Érintett alapterület | Mérték- egység (m2, m3, fm) | Meg- állapítások (károsodás mértéke, tulajdonjog- viszony) | |||||
| 1. | |||||||||||||
| 2. | |||||||||||||
| 3. | |||||||||||||
| 4. | |||||||||||||
| Védekezési fokozat mértéke: | |||||||||||||
| Védekezési fokozat elrendelésének időpontja: | |||||||||||||
| Védekezési fokozat megszüntetésének időpontja: | |||||||||||||
| Védekezés kezdési ideje: | |||||||||||||
| Védekezés befejezési ideje: | |||||||||||||
| Megállapítások: | |||||||||||||
| A kár önkormányzati tulajdonban keletkezett (igen/nem): | |||||||||||||
| A káreseményt az önkormányzat időben – 7 napon belül – bejelentette (igen/nem): | |||||||||||||
| A bejelentett esemény vis maiornak tekinthető-e (igen/nem): | |||||||||||||
| Indokolás: | |||||||||||||
| A helyreállítás megvalósításával kapcsolatos egyéb megállapítások: | |||||||||||||
| Záradék: | |||||||||||||
Megjegyzés: A jegyzőkönyvet a helyszíni vizsgálat lefolytatásánál jelenlévő személyeknek kell aláírnia. A jelenlévők az esetleges külön véleményt „A helyreállítás megvalósításával kapcsolatos egyéb megállapítások” rovatban rögzíthetik.
B) VESZÉLYEZTETETTSÉGI KATEGÓRIÁBA VALÓ BESOROLÁS ÉS SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
Igénylésazonosító:
| Kategória | Kategória leírása/Szöveges értékelés | Besorolás | ||||
| 1. kategória | A földtani környezet tönkremenetele (beszakadás, omlás, gyors ütemű csuszamlás) a település működését különösen veszélyezteti, hatására a közintézmények működtetése, illetve a lakóépületek használata életveszélyessé vált; belterületi szakaszt érintő, országos közforgalmú vasutak, közutak, közművek sérültek, forgalomlezárás vált szükségessé, a vízi- és energiaellátás szünetel. Kerülőútként nincs figyelembe vehető szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású út. | |||||
| 2. kategória | Az 1. kategóriában felsoroltak 2. földtani kategóriájú* földmozgásokkal veszélyeztetettek. A földtani környezet tönkremenetele a település érintett részének megközelítését sem a veszélyeztetett úton, sem más irányból nem teszi lehetővé. Az érintett szakaszon működő közművek megsérültek, de kiváltásuk megoldható. | |||||
| 3. kategória | Az 1. kategóriában felsoroltak 3. földtani kategóriájú földmozgásokkal veszélyeztetettek. 2. földtani kategóriájú mozgások gyűjtőutakat és lakóövezeti utakat, közműveket veszélyeztetnek. 1. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezető utakat, pince-, illetve pihenőövezetekben lévő gazdasági építményeket, utakat, közműveket veszélyeztetnek. | |||||
| 4. kategória | 4., 5. földtani kategóriájú földmozgások az 1. kategóriában felsoroltakat, 3. földtani kategóriájú mozgások kiszolgáló és lakóövezeti utakat, 2. földtani kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezető utakat, pince-, illetve pihenőövezetekben lévő gazdasági építményeket, utakat, közműveket veszélyeztetnek. | |||||
| 5. kategória | A helyszín állapota gyors beavatkozást nem igényel, mivel a megvédendő objektumok helyzetéből, távolságából adódóan a további mozgások esetén sem kell azok veszélyeztetésével rövid távon számolni. | |||||
| Szakértői vélemény: | ||||||
| * A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat által megállapított földtani veszélyességi kategóriát kell érteni. | ||||||
| Kelt: ..................., 20 ..... év ................... hó ..... nap | P. H. | ........................................... | ||||
| Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság részéről: | ||||||
| Beosztás: | ||||||
| Telefon: | ||||||
| Fax: | ||||||
| E-mail: | ||||||
| ” | ||||||
„8. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez
Igénylésazonosító:
A) Adatlap a vis maior támogatásra vonatkozó elszámoláshoz
| 1. | Támogatott Önkormányzat | ||
| 2. | Vis maior esemény rövid leírása | ||
| 3. | Tervezett kezdési időpont | ||
| 4. | Tervezett befejezési időpont | ||
| 5. | Tényleges kezdési időpont | ||
| 6. | Tényleges befejezési időpont | ||
| 7. | Vis maior esemény bekövetkezésének időpontja | ||
| 8. | Miniszteri döntés időpontja | ||
| 9. | Folyósított támogatás (9.a.+9.b.+9.c.+9.d.+9.e.+9.f.) | ||
| 9.a. | Védekezés esetében | ||
| 9.b. | Út, híd, komp- és révátkelőhely esetében | ||
| 9.c. | Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében | ||
| 9.d. | Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi feladatot szolgáló épületek esetében | ||
| 9.e. | Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatot szolgáló épületek esetében | ||
| 9.f. | Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében | ||
| 10. | Támogatási mértékek | ||
| 10.a. | Védekezés esetében | ||
| 10.b. | Út, híd, komp- és révátkelőhely esetében | ||
| 10.c. | Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében | ||
| 10.d. | Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi feladatot szolgáló épületek esetében | ||
| 10.e. | Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatot szolgáló épületek esetében | ||
| 10.f. | Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében | ||
| 11. | Védekezés és helyreállítás tényleges bruttó költsége vis maior eseményenként | ||
| 11.a. | Védekezés esetében | ||
| 11.b. | Út, híd, komp- és révátkelőhely esetében | ||
| 11.c. | Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében | ||
| 11.d. | Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi feladatot szolgáló épületek esetében | ||
| 11.e. | Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatot szolgáló épületek esetében | ||
| 11.f. | Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében | ||
| 12. | Védekezéshez és helyreállításhoz felhasznált támogatás a bruttó költségek és a támogatási mértékek alapján (vis maior eseményenként) | ||
| 12.a. | Védekezés esetében | ||
| 12.b. | Út, híd, komp- és révátkelőhely esetében | ||
| 12.c. | Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében | ||
| 12.d. | Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi feladatot szolgáló épületek esetében | ||
| 12.e. | Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatot szolgáló épületek esetében | ||
| 12.f. | Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és műtárgyai esetében | ||
| 12.g. | Felhasznált támogatás összesen | ||
| 13. | Visszafizetendő támogatás (12. és 9. pontok szerinti vis maior eseményenként részletezettek alapján) | ||
| 14. | A vis maior támogatás tekintetében általános forgalmi adó levonására jogosult-e (igen/nem) |
Számlaösszesítő a vis maior támogatásra vonatkozó elszámoláshoz
| Sorszám | Vis maior esemény | Számla kiállítója | Számla sorszáma/ egyéb bizonylatok | Termék/ szolgáltatás megnevezés e | Számla/ egyéb bizonylatok kelte | Teljesítés dátuma | Nettó összeg | Le nem vonható áfa | Bruttó összeg | |
| 1. | ||||||||||
| 2. | ||||||||||
| 3. | ||||||||||
| 4. | ||||||||||
| 5. | ||||||||||
| 6. | ||||||||||
| 7. | ||||||||||
| 8. | ||||||||||
| 9. | ||||||||||
| 10. | ||||||||||
| 11. | ||||||||||
| 12. | ||||||||||
| 13. | ||||||||||
| 14. | ||||||||||
| 15. | ||||||||||
| Összesen | ||||||||||
| Kelt: | ||||||||||
| P. H. | P. H. | |||||||||
| …………………………… | ……………………………….. | |||||||||
| polgármester/elnök | jegyző | |||||||||
B) UTÓLAGOS HELYSZÍNI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE
Igénylésazonosító:
| 1. | Támogatott Önkormányzat | ||||||
| 2. | Vis maior esemény rövid leírása | ||||||
| 3. | Helyszíni utóellenőrzés helye, időpontja: | ||||||
| Jelen vannak | |||||||
| Önkormányzat részéről: | A kincstár részéről: | ||||||
| Beosztás: | Beosztás: | ||||||
| Telefon: | Telefon: | ||||||
| Fax: | Fax: | ||||||
| E-mail: | E-mail: | ||||||
| P. H. | P. H. | ||||||
| ……………………………………… | ………………………………………….. | ||||||
| Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről: | Vízügyi Igazgatóság részéről: | ||||||
| Beosztás: | Beosztás: | ||||||
| Telefon: | Telefon: | ||||||
| Fax: | Fax: | ||||||
| E-mail: | E-mail: | ||||||
| P. H. | P. H. | ||||||
| ……………………………………… | ………………………………………….. | ||||||
| A közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium részéről: | a fővárosi és megyei kormányhivatal (építésügyi feladatkörében) | ||||||
| Beosztás: | Beosztás: | ||||||
| Telefon: | Telefon: | ||||||
| Fax: | Fax: | ||||||
| E-mail: | E-mail: | ||||||
| P. H. | P. H. | ||||||
| ……………………………………… | ………………………………………….. | ||||||
| Egyéb felkért szerv részéről: | Egyéb felkért szerv részéről: | ||||||
| Beosztás: | Beosztás: | ||||||
| Telefon: | Telefon: | ||||||
| Fax: | Fax: | ||||||
| E-mail: | E-mail: | ||||||
| P. H. | P. H. | ||||||
| ……………………………………… | ………………………………………….. | ||||||
| 4 | Helyreállítás rövid ismertetése | ||||||
| 5 | Helyreállítás tényleges kezdésének időpontja: | ||||||
| 6 | Helyreállítás tényleges befejezésének időpontja: | ||||||
| 7 | Az elszámolás benyújtásának időpontja: | ||||||
| 8 | Vizsgált dokumentumok felsorolása: | ||||||
| 9 | A helyreállítás a szakértői vélemény és a támogatói okirat alapján elkészült kiviteli terv és annak költségvetése alapján valósult meg (igen/nem) | ||||||
| 10 | Az elszámolásban szereplő dokumentáció és annak tartalma megfelel a helyszínen tapasztaltaknak (igen/nem) | ||||||
| 11 | Értékkövető biztosítás van/lett kötve az ingatlanra (igen/nem) | ||||||
| 12 | Helyreállításra jóváhagyott támogatás összege (Ft) | ||||||
| 13 | Felhasznált támogatás összege (Ft) | ||||||
| 14 | Az utóellenőrzésen résztvevők megállapításai alapján az elvégzett munka igénybejelentés szerinti műszaki tartalma megegyezik a helyszínen tapasztaltakkal, a felhasználás jogszerű (igen/nem) | ||||||
| 15 | Támogatott észrevétele: | ||||||
| 16 | Megállapítások az ellenőrzésen részt vevő szervek részéről: | ||||||
| 17 | Intézkedési javaslat: | ||||||
| ” | |||||||
„9. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez
A) BEJELENTŐ ADATLAP
a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó vis maior eseményhez
Igénylésazonosító:
| 1 | Önkormányzat neve: | |||
| 2 | Önkormányzat címe: | |||
| 3 | Kapcsolattartó neve: | |||
| 4 | Telefon: | |||
| 5 | E-mail: | |||
| 6 | Fax: | |||
| 7 | A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában tett vis maior bejelentés időpontja | |||
| 8 | A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában tett vis maior bejelentés igénylésazonosító száma | |||
| 9 | A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés pontos időpontja: | |||
| 10 | A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés rövid leírása a helyszín megjelölésével: | |||
| 11 | A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés költségigénye: | |||
| 12 | A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés várható pénzügyi forrásösszetétele: | |||
| a) | Saját forrás: | Ft | % | |
| b) | Egyéb források: | Ft | % | |
| c) | Előzetesen becsült igény: | Ft | % | |
| A 12. c) szerinti előzetesen becsült igény megegyezik a 11-12. a)-12. b) eredményével. | ||||
| Kelt: ........................................, 20 ..... év ................... hó ..... nap | ||||
| P. H. | ||||
| ………………………………………… | ………………………………………… | |||
| polgármester | jegyző | |||
B) NYILATKOZAT
a Nemzeti Népegészségügyi Központ a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó megállapításáról
Igénylésazonosító:
| 1 | Önkormányzat neve: | ||
| 2 | A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása a 3. § (6) bekezdése alapján a bejelentés valódiságáról, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés szükségességéről: | ||
| a) | a szúnyogártalom óránkénti csípésszámban kifejezett mértéke: | ||
| b) | elviselhetetlen mértéknek történő megfelelés: | ||
| c) | a szúnyogártalom területi kiterjedése: | ||
| d) | a szúnyoggyérítés szükségessége: | ||
| Egyéb szakmai megállapítások: | |||
| Kelt: ........................................, 20 ..... év ................... hó ..... nap | |||
| P. H. | |||
| ....................................................................... | |||
| A Nemzeti Népegészségügyi Központ részéről: | |||
| Név: | |||
| Beosztás: | |||
| Telefon: | |||
C) PÁLYÁZATI ADATLAP
a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez
| A kérelmező önkormányzat adatai: | ||||||||||
| 1. | Önkormányzat neve: | |||||||||
| 2. | Önkormányzat címe: | |||||||||
| 2.a. | Település | |||||||||
| 2.b. | Irányítószám | |||||||||
| 2.c. | Utca | |||||||||
| 2.d. | Házszám | |||||||||
| 3. | Kapcsolattartó személy/pályázatkészítő: | |||||||||
| 3.a. | Telefon | |||||||||
| 3.b. | Fax | |||||||||
| 3.c. | ||||||||||
| 4. | A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó adatok: | |||||||||
| 4.a. | Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés időpontja: | |||||||||
| 4.b. | A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés rövid leírása (maximum 200 karakter): | |||||||||
| 5. | Számlaösszesítő a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítésről | |||||||||
| Sor- szám | Munka- folyamat meg- nevezése | Számla kiállítója | Számla sorszáma/ egyéb bizony- latok | Számla/ egyéb bizony- latok kelte | Teljesítés dátuma | Nettó összeg (Ft) | Le nem vonható áfa (Ft) | Bruttó összeg (Ft) | A kincstár észrevétele | |
| 1. | ||||||||||
| 2. | ||||||||||
| 3. | ||||||||||
| 4. | ||||||||||
| 5. | ||||||||||
| Összesen | ||||||||||
| 6. | A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez igényelt támogatás | |||||||||
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a pályázatban foglaltak a valóságnak megfelelnek, teljeskörűek és hitelesek. Az adatokban bekövetkezett, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés megvalósítását akadályozó változásokról a minisztert haladéktalanul értesítem. Tudomásul veszem, hogy a pályázat elfogadása esetén a támogatás tényét a miniszter nyilvánosságra hozza.
Kelt:
P. H.
...................................................... ...........................................................
polgármester jegyző
D) DÖNTÉSI ADATLAP
a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez
Igénylésazonosító:
| 1 | Támogatott neve: | ||
| 2 | Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez nyújtott támogatás (Ft) | ||
| 3 | Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez nyújtott támogatás mértéke (%) | ||
| 4 | Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó elismert költségek összesen (Ft) |
Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó elismert költségek
| Sorszám | Munkafolyamat megnevezése | Számla kiállítója | Számla sorszáma/egyéb bizonylatok | Elismert bruttó összeg (Ft) | |
| 1 | |||||
| 2 | |||||
| 3 | |||||
| 4 | |||||
| 5 | |||||
| 6 | |||||
| 7 | |||||
| 8 | |||||
| 9 | |||||
| 10 |
E) ADATLAP
a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítésre vonatkozó elszámoláshoz
Igénylésazonosító
| 1 | Támogatott neve: | ||
| 2 | Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez nyújtott támogatás (Ft) | ||
| 3 | Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez nyújtott támogatás mértéke (%) | ||
| 4 | Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó elismert költségek összesen (Ft) |
Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez elszámolt költségek
| Sor- szám | Számla kiállítója | Számla sorszáma/ egyéb bizonylatok | Termék/ szolgáltatás megnevezése | Számla/ egyéb bizonylatok kelte | Teljesítés dátuma | Nettó összeg | Le nem vonható áfa | Bruttó összeg | |
| 1. | |||||||||
| 2. | |||||||||
| 3. | |||||||||
| 4. | |||||||||
| 5. | |||||||||
| 6. | |||||||||
| 7. | |||||||||
| 8. | |||||||||
| 9. | |||||||||
| 10. | |||||||||
| Összesen: | |||||||||
Kelt:
P. H.
...................................................... ...........................................................
polgármester jegyző”
„1. melléklet a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelethez
A jelentés elkészítésében közreműködő szervek, valamint a véleményezés és adatszolgáltatás köre
| A | B | ||
| 1. | Az adatszolgáltatás és véleményezés köre | A jelentés elkészítésében közreműködő szerv | |
| 2. | A tervezett koncessziós tevékenység érint-e oltalom alatt álló területet (védett természeti terület, Natura 2000 terület), az érintett védett természeti területekre, Natura 2000 területekre vonatkozó adatok, az érintett védett természeti területek, Natura 2000 területek térképi ábrázolása. A terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolása szennyező anyagonkénti bontásban. A tervezett tevékenység földtani közegre, levegőtisztaságra és természetre gyakorolt hatása. | környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 3. | Vízbázisvédelmi terület, védőidom aktualizálása, kiegészítése. A tervezett tevékenység a felszíni és felszín alatti víztestek állapotára, hasznosítási lehetőségeire gyakorolt hatása. | katasztrófavédelmi igazgatóság vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörében eljárva | |
| 4. | A területen és annak környezetében levő gyógyhelyek ásvány-, gyógyvíz, gyógygáz és gyógyiszap lelőhelyek megadása. | népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | |
| 5. | A területen található termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó követelmények. | ingatlanügyi, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |
| 6. | A területen található erdő és a védelmére vonatkozó követelmények | erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | |
| 7. | A területen elhelyezkedő országos és helyi közutak közúti forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára vonatkozó követelmények | a közút kezelője | |
| 8. | A területen elhelyezkedő vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények | közlekedésért felelős miniszter | |
| 9. | A területen elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatos követelmények | közlekedésért felelős miniszter | |
| 10. | A légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelmények | légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság | |
| 11 | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatainak ellátásához kapcsolódó követelmények | honvédelemért felelős miniszter | |
| 12. | A tervezett koncessziós tevékenység érint-e helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (önkormányzati rendeletben meghatározott) területet, és a helyi építési szabályzatnak való megfelelése. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | |
| 13. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartás alapján, a területen található nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre, régészeti védőövezetre, nyilvántartott műemléki értékre vagy műemlékre és műemléki területre vonatkozó követelmények. | kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |
| ” |
„1. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez
A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények
1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos építmények:
1.1. Kutatóépítmények:
1.1.1. 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,
1.1.2. 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna,
1.1.3. 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok,
1.1.4. kutatótáró.
1.2. A külszíni bányászat építményei:
1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény,
1.2.2. személyszállításra szolgáló építmény,
1.2.3. külszíni bányavasút.
1.3. Földalatti bányászat építményei:
1.3.1. külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),
1.3.2. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,
1.3.3. személyszállításra szolgáló építmény,
1.3.4. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,
1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás,
1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút,
1.3.7. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló helyhez kötött építmény.
2. Kőolaj- és földgázbányászati építmények:
2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,
2.2. kőolaj- és földgázbányászati célú kút és kútkörzet,
2.3. kőolaj- és földgázbányászati célú mezőbeni csővezeték az átkötő vezetékekkel és a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó- és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás,
2.4. kőolaj- és földgáz továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tételére szolgáló technológiai építmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,
2.5. szénhidrogén szállítóvezeték és azok alkotórészei, valamint tartozékai,
2.6. földalatti gáztároló földalatti és külszíni építményei,
2.7. kőolaj- és földgázkitermelő mobil építmény.
3. Gázipari sajátos építmények:
3.1. földgáz-célvezeték és a zártkerti ingatlanokon kívüli külterületi földgáz-elosztóvezeték, valamint tartozékai, az egy külterületi ingatlant ellátó leágazó vezeték kivételével„
3.2. propán-bután töltő és tároló telep technológiai egységeivel,
3.3. a propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történő betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel,
3.4. az egyéb gázok és gáztermékek vezetékei.
4. Egyéb sajátos építmények:
4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 120 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével,
4.2. az 1.1. pont szerinti kutatóépítmény, amely
4.2.1. földtani kutatást szolgálja,
4.2.2. a radioaktívhulladék-tároló telephely földtani alkalmasságának igazolását szolgálja, vagy
4.2.3. nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges, és amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott,
4.3. polgári felhasználású robbanóanyag raktára,
4.4. építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény,
4.5. szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték-hálózat és ennek tartozékai,
4.6. a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével.
4.7. a föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.”
„3. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez
A bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek
1. A 33. § (1) bekezdése alapján bejelentéshez kötött építési tevékenységek
1.1. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban használt technológiai építményi csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek szállítóvezetékeinek és ezek tartozékainak a meglévő biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő kiváltása, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír.
1.2. A 400 méter mélységet meg nem haladó mélyfúrás, az 5 méter mélységet meg nem haladó kutatóakna és a 2 méter mélységet meg nem haladó kutatóárok létesítése, ha
1.2.1. a szilárdásvány bányászat és a földtani kutatás területén a kutatást a hatóság engedélyezte, vagy
1.2.2. nukleáris létesítmény esetén a telephely vizsgálati és értékelési programot a hatóság engedélyezte, vagy a telephely vizsgálati és értékelési programhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági, és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott, vagy
1.2.3. a radioaktívhulladék-tároló és radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének telephely kutatási keretprogramját a hatóság engedélyezte.
1.3. A földtani és ásványi nyersanyagkutató mélyfúrások, kutatóaknák, kutatóárkok bontása, felszámolása, tömedékelése amennyiben azok nem harántoltak szénhidrogén tároló réteget, egyéb gáztároló réteget vagy radioaktív érctestet.
1.5. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban, szállításban használt technológiai rendszeren történő olyan felújítás, átalakítás, módosítás, amely a rendszer rendeltetésszerű működésében változással nem jár, annak a folyamatokra hatása nincs, a rendszer biztonsági szintje nem csökken és a használatba vételi engedélyben rögzített területen belül megvalósíthatók.
1.6. A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 120 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.
1.7. Az 1. melléklet 1.3.3–1.3.5. pontokban foglalt építmény bontása, illetve a földalatti bányatérségben elhelyezkedő, 1. melléklet 1.3.7.; 3.1. és 4.3. pontokban foglalt építmény bontása.
2. A 34. § alapján összevont bejelentéshez kötött építési tevékenység:
2.1. Gázelosztó-vezeték belterületen történő építése.
2.2. Üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó új, egy külterületi ingatlan gázellátását biztosító leágazás építése, annak nyomásfokozatától függetlenül.
2.3. Nyomásszabályozó állomások főelemeinek – fő gázáramlásba épített elzáró szerelvények, nyomásszabályozó berendezés és tartozékai, biztonsági lefúvató és gyorszár – cseréje, ha az új elem az eredetivel megegyező funkciójú, nyomásfokozatú, illetve teljesítményű.”
„9. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK, VALAMINT A TELEPÜLÉSI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ADATSZOLGÁLTATÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
| A | B | C | D | ||
| 1. | Koncepció, stratégia, településrendezési eszközök | kézikönyv, településképi rendelet | |||
| 2. | EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV | EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET | ADATSZOLGÁLTATÁS TÉMAKÖRE | TELEPÜLÉSKÉPI ADATSZOLGÁLTATÁS | |
| 3. | állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | településfejlesztés, területrendezés, településrendezés, településkép védelem | |||
| 4. | környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben megyei kormányhivatal | környezetvédelem, természet- és tájvédelem | felszíni vízminőség-védelmi terület és felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület | ||
| 5. | nemzeti park igazgatóság | természet- és tájvédelem | hazai vagy nemzetközi jogszabály alapján természetvédelmi oltalom alatt álló terület, érték, országos ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és puffer terület) övezete, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete | természet- és tájvédelem | |
| 6. | területi vízvédelmi hatóság | vízvédelem | felszíni és felszín alatti vízminőség-védelmi terület, és felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület, vízvédelmi terület | ||
| 7. | területi vízügyi hatóság | vízgazdálkodás | vízbázisvédelmi terület | ||
| 8. | Országos Vízügyi Főigazgatóság | a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése, a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel | országos vízminőség-védelmi terület, tómeder a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén | ||
| 9. | területi vízügyi igazgatási szerv | a vizek védelmével, illetve kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető szempontok teljesülése, a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel | nagyvízi meder, rendszeresen belvízjárta terület, közcélú vízilétesítmény, mértékadó árvízszint, vízgyűjtő- gazdálkodási terület | ||
| 10. | fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóság | polgári védelem, iparbiztonság | polgári védelemi terület, veszélyességi övezet | ||
| 11. | népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | közegészségügy | |||
| 12. | Budapest Főváros Kormányhivatala | közlekedés: gyorsforgalmi utat, közúti határátkelőhelyet, szintbeli közúti-vasúti átjárót érintő településrendezési eszköz esetében | |||
| 13. | közlekedésért felelős miniszter | közlekedés: vasúti pályahálózatot, víziutat érintő település esetében | |||
| 14. | a)légiközlekedési hatóság, b) katonai légügyi hatóság | közlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében: a) polgári célú légiközlekedés tekintetében b) állami célú légiközlekedés tekintetében | |||
| 15. | közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | közlekedés: a 12. pont kivételével minden közúti közlekedési ügyben | |||
| 16. | kulturális örökség védelméért felelős miniszter | világörökség és világörökségi várományos értékek védelme | nyilvántartott műemléki érték, műemlék, műemléki terület, nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhely és régészeti védőövezet, világörökségi helyszín vagy terület és világörökségi várományos terület | nyilvántartott műemléki érték, műemlék, műemléki terület, nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhely és régészeti védőövezet, világörökségi helyszín vagy terület és világörökségi várományos terület | |
| 17. | örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | régészeti örökség és műemléki érték védelme | |||
| 18. | ingatlanügyi, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | földvédelem | termőföld mennyiségi védelme | ||
| 19. | erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | erdőrendezés, erdővédelem | erdőterület rendeltetése és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek | ||
| 20. | honvédelmért felelős miniszter | honvédelem | kiemelt fontosságú honvédelmi terület, honvédelmi terület | ||
| 21. | fővárosi és megyei rendőr-főkapitányság | határrendészet | |||
| 22. | bányafelügyeleti hatáskörében eljáró | bányászat, geológia, morfológia, | ásványi nyersanyagvagyon terület, földtani veszélyforrás | ||
| megyei kormányhivatal | csúszásveszély | területe | |||
| 23. | Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala | hírközlés | hírközlés | ||
| 24. | Országos Atomenergia Hivatal | nukleáris biztonság és balesetelhárítás az Országos Atomenergia Hivatal hivatalos honlapján közzétett települések elhelyezkedése szerinti területek esetében | |||
| 25. | Budapest Főváros Kormányhivatala | természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme | gyógyhely | ||
| ” | |||||
„3/A. melléklet a 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelethez
Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság által vizsgált szakkérdések
| A | B | ||
| 1. | Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | |
| 2. | Ha a sajátos építmény emberi tartózkodás céljára szolgáló építményt is magába foglal, a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvízminőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. | |
| 3. | Az eljárás termőföldön vagy termőföld igénybevételével megvalósuló építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul, a használatbavételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A termőföld minőségi védelme. | |
| 4. | Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, a használatbavételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. | |
| 5. | Az eljárás termőföldön vagy termőföld igénybevételével megvalósuló építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul, a használatbavételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A termőföld mennyiségi védelme. | |
| 6. | Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges, és az építmény a települési önkormányzat jegyzőjének, a kerületi önkormányzat jegyzőjének vagy a főváros főjegyzőjének hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy rezgéskibocsátással üzemel. | Annak elbírálása, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek. | |
| 7. | Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges. | Annak elbírálása, hogy a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, b) az építési és bontási hulladékok, illetve az engedélyezett berendezésekből, létesítményekből származó hulladékok kezelésének feltételei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, c) az építmény vagy tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| 8. | Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. § | Az építési tevékenység és az építményben | |
| (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor az alábbi létesítmények esetében: a) szélerőmű, szélerőműpark védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 600 kW teljesítmény alatt; b) föld alatti villamosvezeték védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén. | folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | ||
| 9. | A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy világörökségi területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló építmény esetén. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| 10. | Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút vagy helyi közút, a fővárosi önkormányzat vagy a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | |
| 11. | Ha az építési tevékenység a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg, vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. | Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e. A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. | |
| 12. | A bioetanol vagy a biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel kapcsolatos eljárás, a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A VM rendelet szerinti állat-egészségügyi előírásoknak való megfelelés. | |
| 13. | Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 100 méteren belül gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | |
| 14. | Hajózási létesítmény területén, illetve víziúttól mért 50 m távolságon belüli építmény esetén. | Víziközlekedés biztonságára, a fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátására, fejlesztési tervek végrehajtására gyakorolt hatásának vizsgálata. | |
| ” |
„5. melléklet a 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelethez
Műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok építésügyi hatósági engedélye nélkül végezhető építési tevékenységek, ha azok nem nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetében történnek
1. Nem közforgalmú autógáz-töltőállomás, -töltőhely technológiai berendezéseivel egybeépített, vagy a berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló műtárgy építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.
1a. Meglévő közforgalmú üzemanyag-töltőállomáson közforgalmú autógáz töltőállomás, -töltőhely technológiai berendezéseivel egybeépített, vagy a berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló műtárgy építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.
2. Nem közforgalmú üzemanyag-töltőállomás technológiai berendezéseivel egybeépített, vagy a berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló műtárgy építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.
3. A rendelet hatálya alá tartozó sajátos építmény részét képező, a technológiai berendezés védelmét szolgáló előtető, védőtető, ernyőszerkezet építésével, bővítésével, felszerelésével, átalakításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.
4. A legfeljebb 60 m3 össztérfogatú berendezésből vagy berendezésekből álló nyomástartó rendszer elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény – melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot – építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.
5. A nyomástartó berendezésnek nem minősülő, legfeljebb 5 m3 össztérfogatú gáztárolók és tárolórendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (gáztároló létesítmény) építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.
6. Legfeljebb négy tartályból álló, legfeljebb 60 m3 össztérfogatú veszélyes folyadék tároló rendszer elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény – melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot – építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.
7. A közműcsatlakozással nem rendelkező, helyhez kötötten használt terményszárító és terménytisztító, valamint útépítő (aszfaltkeverő) berendezés építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.
8. Az építési engedéllyel építhető, a rendelet hatálya alá tartozó sajátos építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni.
9. Az 1–6. pontban nem említett, nem emberi tartózkodásra szolgáló, a rendelet hatálya alá tartozó sajátos építmény építése, bővítése és elmozdítása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot, 15 m2 alapterületet és 3,0 m gerincmagasságot.
10. Az 1–6. pontban nem említett, legfeljebb nettó 300 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes, a rendelet hatálya alá tartozó sajátos építmény bontása.
11. A rendelet hatálya alá tartozó sajátos építménnyel kapcsolatos építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat építése mérethatár nélkül, az építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása, a nettó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése, bontása.
12. Távhővezeték elbontása és a vezeték megszüntetése.”
1. Az R83. 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:
1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség:
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság | Különös illetékességi terület | |
| 2. | Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala | a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe |
„3. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok különös illetékessége
1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség:
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság | Különös illetékességi terület | |
| 2. | Veszprém Megyei Kormányhivatal | a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe |
2. Ügytípus alapján meghatározott különös illetékesség:
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság | Különös illetékességi ügytípus | |
| 2. | Pest Megyei Kormányhivatal | A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartására, hasznosítására, bemutatására irányuló eljárás során solymászmadarak esetében [a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés a)pont; 19. § (3) bekezdés] | |
| Eredetigazolás kiállítására vonatkozó eljárás [a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés a)pontja] | |||
| 3. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel és ingatlanokkal összefüggő környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági ügyek | |
| 4. | Baranya Megyei Kormányhivatal | Kiemelt létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi hatósági ügyek [az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet 2. § i) pontja szerinti kiemelt létesítmények (atomerőmű, kísérleti és tanreaktor, uránbánya, radioaktív hulladéktároló, A-szintű izotóplaboratórium, kiégett fűtőelem-tároló)] | |
| ” |
„4. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
Környezetvédelmi igazgatási szervek különös illetékességi területe
1.1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi hatóság | Különös illetékességi terület | |
| 2. | Fejér Megyei Kormányhivatal | a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe |
1.2. A vizsgálat típusához kötött különös illetékesség
1.2.1. A területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti zajmérések végzésének vonatkozásában
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi hatóság | Illetékességi terület (megye) | |
| 2. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye | |
| 3. | Vas Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Vas megye Zala megye | |
| 4. | Fejér Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Fejér megye Tolna megye Veszprém | |
| 5. | Baranya Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Baranya megye Somogy megye | |
| 6. | Pest Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Budapest Pest megye Nógrád megye | |
| 7. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Hajdú-Bihar megye | |
| 8. | Békés Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Békés megye | |
| 9. | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 10. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye | |
| 11. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az ország egész területe: Jász-Nagykun-Szolnok megye | |
| 12. | Csongrád Megyei Kormányhivatal | a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével: Csongrád megye Bács-Kiskun megye |
1.2.2. A regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal, illetve a területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti rezgésmérések végzésének vonatkozásában
| A | B | ||
| 1. | Regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal/Területi környezetvédelmi hatóság | Illetékességi terület(megye) | |
| 2. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | Hajdú-Bihar megye, Békés megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Csongrád megye | |
| 3. | Fejér Megyei Kormányhivatal | Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Zala megye, Fejér megye, Tolna megye, Veszprém megye, Baranya megye, Somogy megye, Bács-Kiskun megye | |
| 4. | Pest Megyei Kormányhivatal | Budapest, Pest megye, Nógrád megye |
1.2.3 A radiológiai vizsgálatokat valamennyi környezeti elem vonatkozásában országos illetékességi területtel a Baranya Megyei Kormányhivatal végzi.
2. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-ában és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat ellátó megyei kormányhivatalok
| A | B | ||
| 1. | Területi környezetvédelmi hatóság | a feladatellátás területi lehatárolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében kijelölt zónák és agglomerációk alapján | |
| 2. | Baranya Megyei Kormányhivatal | a) a „6. Pécs környéke” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Baranya megye közigazgatási területe, | |
| 3. | Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Bács-Kiskun megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Baja és Kecskemét közigazgatási területe | |
| 4. | Békés Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Békés megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Békéscsaba közigazgatási területe | |
| 5. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal | a) a „8. Sajó Völgye” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe, | |
| 6. | Csongrád Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Csongrád megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szeged közigazgatási területe | |
| 7. | Fejér Megyei Kormányhivatal | a) az „5. Dunaújváros környéke” légszennyezettségi zóna, b) a „4. Székesfehérvár–Veszprém” légszennyezettségi zónából Fejér megye közigazgatási területe c) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Fejér megye közigazgatási területe, | |
| 8. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal | a) a „2. Győr-Mosonmagyaróvár” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe, c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Sopron közigazgatási területe | |
| 9. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | a) a „9. Debrecen környéke” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe | |
| 10. | Heves Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Heves megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Eger közigazgatási területe | |
| 11. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szolnok közigazgatási területe | |
| 12. | Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal | a) a „3. Komárom–Tatabánya–Esztergom” légszennyezettségi zóna, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Komárom- Esztergom megye közigazgatási területe, | |
| 13. | Nógrád Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Nógrád megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Salgótarján közigazgatási területe | |
| 14. | Pest Megyei Kormányhivatal | a) az „1. Budapest és környéke” légszennyezettségi agglomeráció területe, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Pest megye közigazgatási területe, | |
| 15. | Somogy Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Somogy megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Kaposvár közigazgatási területe | |
| 16. | Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Nyíregyháza közigazgatási területe | |
| 17. | Tolna Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Tolna megye közigazgatási területe, | |
| 18. | Vas Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Vas megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szombathely közigazgatási területe | |
| 19. | Veszprém Megyei Kormányhivatal | a) a „4. Székesfehérvár–Veszprém” légszennyezettségi zónából Veszprém megye közigazgatási területe, b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Veszprém megye közigazgatási területe, c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Ajka közigazgatási területe | |
| 20. | Zala Megyei Kormányhivatal | a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Zala megye közigazgatási területe, b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Zalaegerszeg közigazgatási területe | |
| ” |
„5. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | ||||
| 1. | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | |||
| 2. | Előzetes vizsgálat | Környezeti hatásvizsgálat | Egységes környezet- használati engedélyezés | ||
| 3. | Minden esetben. | A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően. | |||
| 4. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. | Az egységes környezet-használati engedély megszerzésér e irányuló eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint. | Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően. | ||
| 5. | Ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata. | |||
| 6. | Ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. | a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata, b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata. | |||
| 7. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | Ha az egységes környezet-használati engedély megszerzésére irányuló eljárás termőföldet érint. | Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. | ||
| 8. | Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. | Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. | |||
| 9. | Ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. | A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. | |||
| 10. | Gyorsforgalmi út esetén. | A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően. | |||
| 11. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezet-veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint. | Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően. | ||
| 12. | Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. | A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata. | |||
| 13. | Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. | a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata. | |||
| 14. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a | Gyorsforgalmi út esetén, ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás termőföldet érint. | Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. | ||
| környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezet- veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | |||||
| 15. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. | Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. | |||
| 16. | Gyorsforgalmi út esetén, ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. | A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. | |||
| 17. | Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg. | Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően. | |||
II. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | ||||
| 1. | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Szakhatóság | |||
| 2. | Előzetes vizsgálat | Környezeti hatásvizsgálat | Egységes környezethasználati engedélyezés | |||
| 3. | Minden esetben. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | |||
| Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |||||
| 4. | Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | Az egységes környezet-használati engedély megszerzésére irányuló eljárás nukleáris anyagot érint. | Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben. | Országos Atomenergia Hivatal | ||
| 5. | – | Minden esetben. | – | a) az ipari baleseti kockázatok tekintetében: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteknek való kitettségből eredő várható hatások elbírálása b) a természeti katasztrófáknak való kitettség tekintetében: annak elbírálása, hogy a kérelem megfelelően tartalmazza-e a telepítési hely környezetében feltárt kockázatokat és azok várható hatásait. | a hivatásos katasztrófa- védelmi szerv területi szerve | |
| ” | ||||||
„6. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Egyes környezetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | C | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Vizsgálatfeltétele | Szakkérdés | |
| 2. | A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti, – a tényfeltárásra kötelezésre, – a tényfeltárási terv elfogadására,a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, – az „(E) egyedi szennyezettségi határérték” megállapítására, – a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, – a beavatkozási terv elfogadására – a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására, – a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére, – a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezésére, – a kármentesítési monitoring elrendelésére, – a kármentesítés befejezésére, – a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására irányuló döntése meghozatala iránti eljárás. | minden esetben | A felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények vizsgálata. | |
| Termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló tevékenység esetén vizsgálja, hogy a tevékenység megfelel-e, és ha igen, milyen feltételekkel a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek. | ||||
| 3. | A kivitelező részére a zajterhelési határértékek betartása alól egyes építési időszakokra, valamint az építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységekre vonatkozó felmentés megadása. | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások vizsgálata. | |
| 4. | Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított, a VOC diffúz kibocsátási határértékek betartása alóli, felmentés megadása iránti eljárás | minden esetben | Az emberi egészségre gyakorolt hatás vizsgálata. | |
| 5. | Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított, a zárt körülmények között nem végezhető bevonatfelviteli, festési tevékenységek esetében a VOC kibocsátási határértékek betartása alóli felmentés megadása iránti eljárás. | minden esetben | Az emberi egészségre gyakorolt hatás vizsgálata. |
II. Egyes környezetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Szakhatóság | |
| 2. | Környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárás. | minden esetben | A felülvizsgálat elvégzése felszíni és felszín alatti vizek minősége védelme szempontjából indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízvédelmi tartalmának meghatározása. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |
| A felülvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási, vízbázis-védelmi és vízkár-elhárítási szempontból indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízgazdálkodási tartalmának meghatározása. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | ||||
| 3. | Környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás (felülvizsgálat, teljesítményértékelés alapján) környezetvédelmi teljesítményértékelés jóváhagyása. | minden esetben | A felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | |
| 4. | A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti, a tényfeltárásra kötelezésre a tényfeltárási terv elfogadására, a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, az „(E) egyedi szennyezettségi határérték” megállapítására, a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezésére, a kármentesítési monitoring elrendelésére, a kármentesítés befejezésére, a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására irányuló döntése meghozatala iránti eljárás. | minden esetben | A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | |
| 5. | A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. | minden esetben | A tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálata. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |
| A tevékenységnek, létesítménynek vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | ||||
| 6. | A környezetvédelmi nyilatkozat elbírálására, a környezeti állapotvizsgálatra kötelezésre és állapotvizsgálat eredményének elbírálására irányuló eljárás. | minden esetben | A felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt környezeti hatások megállapítása. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |
| 7. | A helyhez kötött 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéshez kapcsolt kibocsátáscsökkentő berendezés meghibásodása esetén a tüzelőberendezés továbbműködtetésének engedélyezésére irányuló eljárás. | minden esetben | Az energiaellátás fenntartása, beleértve a hőszolgáltatást is, a tüzelőberendezés működése nélkül, más módon biztosítható-e. | Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal | |
| 8. | A hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet alapján indított eljárás. | minden esetben | A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műre vonatkozó engedély szennyvízkibocsátási követelményeinek megállapítása. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | |
| ” |
„7. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban vizsgálandó szakkérdések
| A | B | C | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | |
| 2. | Hulladék hivatalbóli besorolására irányuló eljárásában. | állati hulladék esetén | Annak vizsgálata, hogy az állati hulladék rendelkezik-e a Ht. 1. melléklete szerinti HP9 veszélyességi jellemzővel. | |
| 3. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével, a területi környezetvédelmi hatóság eljárása). | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata. | |
| 4. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével, az országos környezetvédelmi hatóság eljárása). | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata. |
II. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Szakhatóság | |
| 2. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). | helyi jelentőségű védett természeti terület esetén | A helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | |
| 3. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában hulladék-kezelési tevékenység engedélyezése esetén (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). | minden esetben | Katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata. | létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szerve | |
| 4. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában a hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén. | minden esetben | A tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvíz-elvezetésének, valamint a szennyvíz tisztításának a vízbázisra, a vizek lefolyására gyakorolt hatás vizsgálata. | a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskör) | |
| A tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatás vizsgálata. | a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskör) | ||||
| ” |
„8. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | D | E | F | ||
| 1. | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | Kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés | Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | Ártalmatlanítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | |
| 2. | Minden esetben (a területi környezet- védelmi hatóság eljárása). | Környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. | IGEN | IGEN | IGEN | |
| 3. | Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek érintettsége, ásványi nyersanyag kitermelése és annak használata, értékesítése, hasznosítása esetén. | Földtani környezet, földtani veszélyforrások, földgátak és az ásványvagyon-védelem értékelése, a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározása, az építésföldtani megalapozottság vizsgálata, a földtani veszélyeztetettség vizsgálata, figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződményekre, a felszínmozgás veszélyeztetésének vizsgálata. | NEM | IGEN | IGEN | |
| 4. | Kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés engedélyezése (az országos környezetvédelmi hatóság eljárása). | Környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. | IGEN | NEM | NEM |
II. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | E | F | G | ||
| 1. | Bevonás és közre- működés feltétele | Szakkérdés | Szakhatóság | Kereske- delem, közvetítés, szállítás, gyűjtés | Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | Ártalmat- lanítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás | |
| 2. | Minden esetben. | Annak elbírálása, hogy a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) | NEM | IGEN | IGEN | |
| Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata. | Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva) | ||||||
| 3. | Ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | IGEN | IGEN | IGEN | |
| ” |
„9. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez
I. Egyes természetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők
| A | B | C | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Vizsgálat feltétele | Szakkérdés | |
| 2. | A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a természetben okozott károsodással kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló, a beavatkozási munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozásnak a záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról és a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban | minden esetben | A bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas erdészeti beavatkozás megállapításának, valamint a kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározásának erdővédelmi kérdésében. | |
| minden esetben | A kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása. | |||
| 3. | Állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában. | minden esetben | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kérdésében. | |
| A takarmányhigiéniai követelményeknek, a takarmányokra és azok felhasználására vonatkozó szabályoknak, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állatvédelmi, valamint az állategészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében. | ||||
| 4. | A különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában. | minden esetben | Az állategészségügyi és állatvédelmi szabályoknak való megfelelés kérdésében. | |
| 5. | A Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, erdőben technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló eljárás. | minden esetben | Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében. |
II. Egyes természetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok
| A | B | C | D | ||
| 1. | Eljárás megnevezése | Bevonás és közreműködés feltétele | Szakkérdés | Szakhatóság | |
| 2. | Állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában. | minden esetben | Településrendezési eszköznek és településfejlesztési tervnek való megfelelés kérdésében. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | |
| 3. | A különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában. | minden esetben | Az állattartás helyi szabályainak való megfelelés kérdésében. | települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | |
| ” |
„1. melléklet a 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelethez
Állami vezetőket megillető juttatások
| A | B | C | D | ||
| 1 | Juttatások | Miniszter | Államtitkár, közigazgatási államtitkár | Helyettes államtitkár | |
| 2 | 1. Hivatali lakás használata | engedély alapján jogosult | engedély alapján jogosult | nem jogosult | |
| 3 | 2. Kiemelt egészségügyi ellátás | jogosult | jogosult | nem jogosult | |
| 4 | 3. Személygépjárművel kapcsolatos juttatások | ||||
| 5 | a) személyes gépjárműhasználat | jogosult (hivatalos és magáncélra is) | jogosult (hivatalos és magáncélra is) | engedély alapján jogosult (hivatalos és magáncélra is) | |
| 6 | b) költségátalány | – | – | engedély alapján jogosult | |
| 7 | c) üzemanyagkártya | jogosult | jogosult | engedély alapján jogosult | |
| 8 | d) személygépjármű | miniszteri használat céljára beszerzett személygépjármű | egy darab felső-közép 8. kategóriájú, államtitkári felszereltségű személygépjármű | egy darab legfeljebb felső- közép 8. kategóriájú, helyettes államtitkári felszereltségű személygépjármű | |
| 9 | e) minisztérium, a Miniszterelnöki Kormányiroda vagy a KEF állományából gépjárművezető biztosítása | jogosult | jogosult | nem jogosult | |
| 10 | 4. Utazással kapcsolatos juttatások | ||||
| 11 | a) repülőgép komfortfokozata | I. osztály (First Class, Prémium First Class) | turista osztály (Turista, Prémium Turista) * | turista osztály (Turista, Prémium Turista) | |
| 12 | b) repülőtéri kormányváró helyiségek használata | hivatalos és magáncélra | hivatalos célra | hivatalos célra | |
| 13 | c) vonat komfortfokozata | I. osztály | I. osztály | I. osztály | |
| 14 | 5. Külföldön tartózkodással kapcsolatos juttatások | ||||
| 15 | a) költségtérítés | jogosult | jogosult | jogosult | |
| 16 | b) napidíj | kormányrendelet alapján jogosult | kormányrendelet alapján jogosult | kormányrendelet alapján jogosult | |
| 17 | c) szálláskategória | bármilyen | kiküldő szerv vezetőjének belső szabályzata szerint | kiküldő szerv vezetőjének belső szabályzata szerint | |
| 18 | 6. Számítástechnikai eszközök és rádiótelefon használata | jogosult | jogosult | jogosult | |
| ” |
„2. melléklet a 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelethez
Az állami vezetőnek nem minősülő, a 3. és 3/A. § szerinti személyeket megillető juttatások
| A | B | C | D | ||
| 1. | Jogosult személyek | 8. § szerinti juttatást biztosító szerv | Juttatás szintje | Eltérések a juttatás mértékében | |
| 2. | kormánybiztos | KEF * | államtitkári | a) kiemelt egészségügyi ellátást nem vehet igénybe, b) az utazással kapcsolatos juttatások tekintetében a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult; | |
| 3. | miniszterelnöki biztos | KEF * | |||
| 4. | kormányzati főhivatal vezetője | munkáltató szerv | a) kiemelt egészségügyi ellátást nem vehet igénybe, b)az általa használt személygépjármű kategóriája és felszereltsége tekintetében a helyettes államtitkárt megillető juttatásra jogosult, c) az utazással kapcsolatos juttatások tekintetében helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult azzal, hogy hivatalos külföldi utazása során nem veheti igénybe a repülőtéri kormányváró helyiségeket; | ||
| 5. | központi hivatal vezetője | munkáltató szerv | a) kiemelt egészségügyi ellátást nem vehet igénybe, b) személygépkocsival kapcsolatban a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult azzal, hogy az e rendelet szerinti költségátalány nem illeti meg, valamint c) az utazással kapcsolatos juttatások tekintetében helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult azzal, hogy hivatalos külföldi utazása során nem veheti igénybe a repülőtéri kormányváró helyiségeket; | ||
| 6. | miniszterelnöki megbízott | KEF * | legfeljebb államtitkári | - | |
| 7. | miniszteri biztos | KEF * | helyettes államtitkári | - | |
| 8. | kormányzati főhivatal vezetőjének helyettese | munkáltató szerv | a) hivatalos külföldi utazása során nem veheti igénybe a repülőtéri kormányváró helyiségeket, b) a személygépjárművel kapcsolatos juttatások közül az e rendelet szerinti költségátalányra nem jogosult | ||
| 9. | miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök | KEF * | vonattal történő hivatalos utazása esetén nem jogosult az első osztály igénybevételére | ||
| 10. | kormánymegbízott | munkáltató szerv | a) hivatalos külföldi utazása során nem veheti igénybe a repülőtéri kormányváró helyiségeket, b) vonattal történő hivatalos utazása esetén nem jogosult az első osztály igénybevételére c) a személygépjárművel kapcsolatos juttatások közüle rendelet szerinti költségátalányra nem jogosult | ||
| ” |
„1. melléklet a 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelethez
| A | B | ||
| A mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |||
| 1. | megnevezése | illetékességi területe | |
| 2. | Budapest Főváros Kormányhivatala | mérésügyi eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe | |||
| 3. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, | |||
| 4. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Jász-Nagykun-Szolnok megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Jász-Nagykun-Szolnok megye | |||
| 5. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye | |||
| 6. | Vas Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Vas megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Vas megye | |||
| 7. | Zala Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Zala megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Zala megye | |||
| 8. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye | |||
| 9. | Baranya Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Baranya megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye | |||
| 10. | Somogy Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Somogy megye | |
| 11. | Tolna Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Tolna megye | |
| 12. | Csongrád Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye | |||
| 13. | Fejér Megyei Kormányhivatal | mérésügyi eljárásokban: Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye | |
| műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Fejér megye – kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe –, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye | |||
| ” | |||
„4. melléklet a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez
1. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban közreműködő szakhatóságok
2. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |
| 2. | Minden esetben. | Közegészség- és járványügyekkel kapcsolatosan | |
| 3. | Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
3. A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárásában részt vevő szakhatóságok
4. A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárásban a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. |
5. A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok
6. A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásában a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |
| 2. | Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
7. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok
8. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |
| 2. | Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósul meg. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| 3. | Vízi repülőtért érintő vízi sportpálya kijelölésekor | Annak elbírálása kérdésében, hogy vízi-közlekedés biztonságát nem veszélyezteti-e az intézkedés. | |
| 4. | Vízi repülötér esetében az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírásakor | Annak elbírálása kérdésében, hogy vízi-közlekedés biztonságát nem veszélyezteti-e az intézkedés. |
9. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban a halgazdálkodási hatóság által vizsgált szakkérdés
| A | B | ||
| A szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | ||
| 1. | Vízisportpálya esetén, ha a tevékenység halgazdálkodási vízterületet érint. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályokban rögzített követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |
| ” |
„2. melléklet a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez
Az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatalok illetékességi területe
1. Pest Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Alsó-Tápió-vidéki
2. Budai-hegyek
3. Budapesti
4. Csévharaszt-Felső-Tápió-vidéki
5. Dél-Vértesi
6. Gerecsei
7. Gerecse-Vértesi
8. Gödöllői-dombság
9. Mezőföldi
10. Mezőföld-Sárrét
11. Nagykőrösi
12. Pilisi-Visegrádi
13. Pilismaróti
14. Pusztavacsi
15. Súri-Bakonyaljai
16. Szentendrei
2. Veszprém Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Bakonyszentlászlói
2. Balatonfüredi
3. Devecseri
4. Farkasgyepűi
5. Kab-hegyi
6. Keszthelyi-hegység
7. Pápai
8. Tapolcai
9. Várpalotai
10. Zirci
3. Vas Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Alpokaljai
2. Alsó-Őrségi
3. Dél-Hansági
4. Észak-Hanság és Szigetközi
5. Felső-Kemenesháti
6. Felső-Őrségi és Vendvidéki
7. Gyöngyös-Pinka-menti
8. Győri
9. Kemenesi cser
10. Körmendi
11. Pannonhalmi-Téti
12. Rábaközi-Iváni cser
13. Répce-síki
14. Sárvár-Celldömölki
15. Sopron-Fertőmelléki
4. Zala Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Surdi
2. Baki
3. Bánokszentgyörgyi
4. Nagykanizsai
5. Keszthelyi
6. Lenti
7. Letenyei
8. Szentgyörgyvölgyi
9. Zalacsányi
10. Zalaegerszegi
11. Zalakomári
5. Somogy Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Barcsi
2. Igali
3. Iharosi
4. Kaszói
5. Kelet-Zselic
6. Lábodi
7. Marcali
8. Nagyatádi
9. Nagybajomi
10. Nyugat-Ormánsági
11. Nyugat-Zselic
12. Somogyvári
13. Zamárdi
6. Baranya Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Bátaszék-Bonyhádi
2. Bédai
3. Dél-Baranyai
4. Gemenci
5. Hetvehelyi
6. Hőgyészi
7. Kárászi
8. Kisvaszari
9. Nagydorogi
10. Pécsi
11. Pécsváradi
12. Pincehelyi
13. Sásdi
14. Sellyei
15. Szigetvári
16. Tamási
17. Vajszlói
7. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Alsó-Duna-menti
2. Ásotthalmi
3. Bajai
4. Bugaci
5. Harkakötönyi
6. Kecskeméti
7. Kelebiai
8. Kiskőrösi
9. Kiskunhalasi
10. Kisteleki
11. Körös-Maros közi
12. Körös-vidéki
13. Közép-Duna-menti
14. Marosszög-Csanádi
8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Baktalórántházai
2. Debrecen-Halápi
3. Guthi
4. Hajdúhát-Bihari
5. Közép-Tiszai
6. Nyírbátori
7. Nyíregyházi
8. Rétköz-Beregi
9. Szatmár-Nagyecsedi
10. Szolnok-Jászsági
9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Alsó-Hegyközi
2. Bánhorváti
3. Bodrogközi
4. Csereháti
5. Dél-Borsodi
6. Dél-Bükki
7. Erdőbényei
8. Erdőhorváti
9. Felső-Hegyközi
10. Fónyi
11. Gömöri
12. Gönci
13. Hernádvölgyi
14. Jósvafői
15. Lillafüredi
16. Parasznyai
17. Sárospataki
18. Szendrői
19. Szerencsi
20. Tornai
10. Heves Megyei Kormányhivatal
Erdőtervezési körzet neve
1. Berceli
2. Diósjenő-Királyréti
3. Egri
4. Felsőtárkányi
5. Gyöngyössolymosi
6. Hatvan-Hevesi
7. Kelet-Cserháti
8. Kemencei
9. Kiskörei
10. Nagybátonyi
11. Nagymarosi
12. Nyugat-Borsodi
13. Parádi
14. Pétervásárai
15. Romhányi
16. Salgótarjáni
17. Szécsényi
18. Szilvásváradi
19. Tarnaleleszi
20. Váci
21. Verpeléti”
„4. melléklet a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez
A növénytermesztési hatóságként több megyére kiterjedő illetékességgel eljáró kormányhivatalok illetékességi területe
I. Vetőmagokat érintő feladatok
| A | B | ||
| 1. | Kormányhivatal | Illetékességi terület | |
| 2. | Békés Megyei Kormányhivatal | Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye | |
| 3. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 4. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal | Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye | |
| 5. | Baranya Megyei Kormányhivatal | Baranya, Somogy és Tolna megye | |
| 6. | Fejér Megyei Kormányhivatal | a fővárosra, Fejér és Veszprém megyére, valamint Pest megye Dunától nyugatra eső részére, | |
| 7. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye, valamint Pest megye Dunától keletre eső részére, | |
| 8. | Vas Megyei Kormányhivatal | Vas és Zala megye |
II. Kertészeti szaporítóanyagokat érintő feladatok
| A | B | ||
| 1. | Kormányhivatal | Illetékességi terület | |
| 2. | Békés Megyei Kormányhivatal | Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye | |
| 3. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 4. | Baranya Megyei Kormányhivatal | Baranya, Somogy és Tolna megye | |
| 5. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye, valamint a főváros | |
| 6. | Vas Megyei Kormányhivatal | Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye |
III. Erdészeti szaporítóanyagokat érintő feladatok
| A | B | ||
| 1. | Kormányhivatal | Illetékességi terület | |
| 2. | Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal | Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | |
| 3. | Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal | Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Zala megye | |
| 4. | Baranya Megyei Kormányhivatal | Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Somogy és Tolna megye | |
| 5. | Fejér Megyei Kormányhivatal | Fejér, Heves, Nógrád, Pest és Veszprém megyére” | |
| ” |
„2. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez
A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések
| A | B | ||
| 1. | Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | |
| 2. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és – az elvi építési, a használatbavételi, a megszüntetési és a rendeltetés megváltoztatása iránti eljárás kivételével – az építési tevékenység vagy beruházás termőföldön vagy erdőben valósul meg. | A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások. | |
| 3. | Ha az építmény építése, megszüntetése az e melléklet A:2. mező kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételt sérelmesnek tartja. | A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – történő engedélyezhetősége. | |
| 4. | Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges,kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt. | a) A tevékenység természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megfelelősége. b) A keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása hulladékgazdálkodási előírásoknak való megfelelősége, továbbá a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok felmerülése. | |
| 5. | Ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, a következő létesítmények esetében: a) geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény nem ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen 20 MW villamos teljesítmény alatt, kivéve az egy ingatlant ellátó létesítményeket, b) külterületi földgáz elosztóvezeték 40 barra tervezett üzemi nyomás alatt, c) földgáz felszíni és felszín alatti tárolója és egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója védett természeti területen, Natura 2000 területen 50–500 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, egyéb éghető gázok (nem földgáz) esetében 50–10 000 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, földgáz esetében 50–20 000 m3 össztároló- kapacitás között, d) mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén, e) kőolaj-, kőolajtermék-tároló létesítmény nem vízbázis védőövezetén, nem barlang védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és belterületen védett természeti területen 100 000 tonna tárolókapacitás alatt. | A Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |
| 6. | Ha a létesítményt a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósítják meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | A létesítmény a kulturális örökség védelméről szóló törvényben rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek melletti megfelelősége. | |
| 7. | Gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében, ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | |
| 8. | A bányák föld alatti létesítményei kivételével, ha vízi utat, vízi közlekedést érint az építmény építése, megszüntetése. | Annak elbírálása kérdésében, a keresztező műtárgy méretei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabály követelményeinek, továbbá a Dunán a Duna Bizottság hatályos ajánlásainak, a tervezett, felújított vagy átalakított keresztező műtárgy és tartozékai alkalmasak-e a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására, és megfelelnek-e a nemzetközi gyakorlatnak. | |
| ” |
„3. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez
A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések
| A | B | C | D | E | F | G | H | ||
| 1. | Szakkérdés vizsgálatának feltétele | Szakkérdés | Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) | Bányatelek meg- állapítása | Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szünetel- tetési műszaki üz emi terv jóváhagyása | Védőpillér kijelölése, módosítása, meg- gyengítése és lefejtése | Bánya- bezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása (módosítása); bánya- bezárás, tájrendezés végrehajtása elfogadása | Föld alatti bánya- térsége k és egyéb bányászati létesít- mények más célú hasznosítása jóváhagyása | |
| 2. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és a bányászati tevékenység termőföldet érint. | A termőföld mennyiségi védelme. | IGEN | IGEN | NEM | NEM | IGEN | NEM | |
| 3. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és a bányászati tevékenység termőföldön valósul meg. | A termőföld minőségi védelme követelménye. | NEM | NEM | IGEN | NEM | IGEN | NEM | |
| 4. | Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és az eljárás erdőt érint. | Az erdőre gyakorolt hatások, továbbá ezen felül a bányatelek megállapítása iránti eljárásban az erdő igénybe- vételének engedélyez- hetősége is. | NEM | IGEN | NEM | IGEN | IGEN | NEM | |
| 5. | Ha a bányászati tevékenység az e melléklet 3.1. pont 2. sora kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy | A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | IGEN | IGEN | |
| a hozzájárulás ban előírt feltételt sérelmesnek tartja. | biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – történő engedélyez- hetősége. | ||||||||
| 6. | Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdéséh ez, bányatelek- megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasz- nálati engedély nem szükséges vagy a bányászati tevékenység továbbfolytatá- sához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | a) A természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követel- ményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelmé- nyeinek, b) a földtani közeg védelme követel- ményeinek, c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követel- ményeinek, a levegőtisztaság- védelmi előírásoknak, | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | IGEN | |
| d) a keletkező hulladék elhelyezésére, előkezelésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó hulladék- gazdálkodási előírásoknak való megfelelőség. Továbbá szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan, a hulladék- gazdálkodás- ból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy feltételekkel lehet megadni. | |||||||||
| 7. | Ha az eljárás a kulturális | A régészeti örökség és a | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | NEM | IGEN | |
| örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telket érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek- megállapítás hoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet- használati engedély nem szükséges. | műemléki érték védelme jogszabályban meghatározott követel- ményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek melletti megfelelősége. | ||||||||
| 8. | Ha az eljárás gyorsforgalmi utat, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményeit vagy azok biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Annak elbírálása, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | IGEN | IGEN | |
| biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | |||||||||
| 9. | Az eljárás egyéb vízi közlekedési létesítményt érint. | Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul | IGEN | IGEN | NEM | IGEN | IGEN | NEM | |
| vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését. | |||||||||
| ” | |||||||||
„3. melléklet a 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelethez
A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletében foglalt egyes feladatok megosztása
1. A közlekedésért felelős miniszter
a) Részt vesz az ADR „A” és „B” Mellékletével kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon, az ezeken felmerült módosításokra és kiegészítésekre vonatkozó magyar álláspontot – az illetékes miniszterekkel egyetértésben – kialakítja.
b) Az ADR Megállapodás 4. cikk 3. pontja alapján más Szerződő Felek illetékes hatóságaival megállapodik abban, hogy területeiken bizonyos szállításokat – az ADR „A” Mellékletének 7 osztályába tartozó anyagok (a továbbiakban: radioaktív anyagok) szállításának kivételével – ideiglenesen az ADR „A” és „B” Mellékletének előírásaitól eltérően engedélyeznek, feltéve, hogy ez a biztonságot nem veszélyezteti. Az általa kezdeményezett ideiglenes eltérésekről értesíti az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságát.
c) Amennyiben a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett baleset vagy más rendkívüli esemény nyomán megállapítást nyer, hogy az alkalmazandó biztonsági intézkedések nem elegendőek a szállítással összefüggésben felmerülő kockázat korlátozásához, továbbá ha sürgős intézkedések megtétele szükséges, haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) a javasolt intézkedésekről. A Bizottság által engedélyezett intézkedéseknek az engedélyezett időn belüli végrehajtásáról gondoskodik.
2. A közlekedési hatóság
Ellátja az ADR „A” és „B” Mellékletében meghatározott,
a) a veszélyes áruk közúti alagutakban való szállításának korlátozásával;
b) a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó képesítésével, vizsgáztatásával és nyilvántartásával;
c) a veszélyes árut szállító járművek vezetőinek képzésével, vizsgáztatásával és nyilvántartásával;
d) a veszélyes árukat szállító járművek – szakhatóság bevonásával történő – típusjóváhagyásával, időszakos vizsgálatával és a jóváhagyási igazolás kiadásával;
e) a nem az ADR 1 osztályába tartozó, csomagolatlan, nagyméretű, robusztus tárgyak szállításának engedélyezésével
kapcsolatos hatósági feladatokat.
2/A. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Ellátja az ADR „A” és „B” Mellékletében meghatározott,
a) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó vizsgáztatásával és külön jogszabályban foglalt adatainak nyilvántartásával;
b) a veszélyes árut szállító járművek vezetőinek vizsgáztatásával és külön jogszabályban foglalt adatainak nyilvántartásával
kapcsolatos feladatokat.
3. Az atomenergia-felügyeleti szerv
Ellátja az ADR „A” és „B” Mellékletében meghatározott, a radioaktív anyagokkal, csomagolásukkal és szállításukkal kapcsolatos, jóváhagyási, engedélyezési és értesítési hatósági feladatokat.
4. A bányafelügyelet
Ellátja az ADR „A” és „B” Mellékletében meghatározott,
a) az ADR „A” Mellékletének 1 osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, valamint a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal kapcsolatos hatósági feladatokat és
b) a szerves peroxidok, az önreaktív anyagok és az ammónium-nitrát alapú műtrágyák besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatokat.
5. A katasztrófavédelmi hatóság
Ellátja az ADR „A” és „B” Mellékletében meghatározott,
a) a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről szóló jelentéssel kapcsolatos hatósági feladatokat, szükség esetén kivizsgálja a bekövetkezett eseményt az előidéző okok és a felelősök megállapítása érdekében;
b) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek jóváhagyásával kapcsolatos hatósági feladatokat.
6. A műszaki biztonsági hatóság
Ellátja az ADR „A” és „B” Mellékletében meghatározott,
a) a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok jóváhagyásával, az időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálatukkal;
b) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek időszakos vizsgálatával;
c) az EX/II és EX/III konténerek jóváhagyásával;
d) az aeroszolcsomagolásokkal és
e) a hegesztéssel
kapcsolatos hatósági feladatokat.
7. A megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervezetet kijelölő hatóság
Ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok vonatkozásában megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervezetek engedélyezésével kapcsolatos kijelölő hatósági feladatokat.
8. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
Ellátja az ADR „A” és „B” Mellékletében meghatározott, bizonyítottan fertőzött vagy fertőzésre gyanús élő állatok és az állati eredetű anyagok belföldi szállításával, valamint az állati eredetű anyagok alternatív csomagolóeszközeinek engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat.”
„3. melléklet a 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelethez
A RID Mellékletében foglalt egyes feladatok megosztása
1. A közlekedésért felelős miniszter
a) Részt vesz a RID-del kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon; az ezeken felmerült módosításokra és kiegészítésekre vonatkozó magyar álláspontot – az illetékes miniszterekkel egyetértésben – kialakítja.
b) Más Szerződő Felek illetékes hatóságaival megállapodik abban, hogy területeiken bizonyos szállításokat – a RID 7 osztályába tartozó anyagok (a továbbiakban: radioaktív anyagok) szállításának kivételével – ideiglenesen a RID Mellékletének előírásaitól eltérően engedélyeznek, feltéve hogy ez a biztonságot nem veszélyezteti. Az általa kezdeményezett ideiglenes eltérésekről értesíti az OTIF Titkárságát.
c) Amennyiben a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett baleset vagy más rendkívüli esemény nyomán megállapítást nyer, hogy az alkalmazandó biztonsági intézkedések nem elegendőek a szállítással összefüggésben felmerülő kockázat korlátozásához, továbbá, ha sürgős intézkedések megtétele szükséges, haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) a javasolt intézkedésekről. A Bizottság által engedélyezett intézkedéseknek az engedélyezett időn belüli végrehajtásáról gondoskodik.
2. A közlekedési hatóság
Ellátja a RID Mellékletében meghatározott,
a) a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó képesítésével, vizsgáztatásával és nyilvántartásával;
b) a veszélyes árukat szállító vasúti kocsik típusjóváhagyásával és időszakos vizsgálatával;
c) a nem a RID 1 osztályába tartozó, csomagolatlan, nagyméretű, robusztus tárgyak szállításának engedélyezésével
kapcsolatos hatósági feladatokat.
2/A. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Ellátja a RID Mellékletében meghatározott, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó vizsgáztatásával és külön jogszabályban foglalt adatainak nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.
3. Az atomenergia-felügyeleti szerv
Ellátja a RID Mellékletében meghatározott, a radioaktív anyagokkal, csomagolásukkal és szállításukkal kapcsolatos, jóváhagyási, engedélyezési és értesítési hatósági feladatokat.
4. A bányafelügyelet
Ellátja a RID Mellékletében meghatározott,
a) a RID Mellékletének 1 osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, valamint a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal kapcsolatos hatósági feladatokat; és
b) a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatokat.
5. A katasztrófavédelmi hatóság
Ellátja a RID Mellékletében meghatározott,
a) a veszélyes árukkal kapcsolatos eseményekről szóló jelentéssel kapcsolatos hatósági feladatokat, szükség esetén a jelentésen túlmenően kivizsgálja a bekövetkezett eseményt az előidéző okok és a felelősök megállapítása érdekében;
b) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, – a vasúti kocsikra szerelt tartányok kivételével – a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartányok, a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek jóváhagyásával kapcsolatos hatósági feladatokat.
6. A műszaki biztonsági hatóság
Ellátja a RID Mellékletében meghatározott,
a) a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, – a vasúti kocsikra szerelt tartányok kivételével – a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartányok jóváhagyásával, az időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálatukkal és
b) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, – a vasúti kocsikra szerelt tartányok kivételével – a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartányok, a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek időszakos vizsgálatával;
c) az aeroszolcsomagolásokkal és
d) a hegesztéssel
kapcsolatos hatósági feladatokat.
7. A megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervezetet kijelölő hatóság
Ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok vonatkozásában megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervezetek engedélyezésével kapcsolatos kijelölő hatósági feladatokat.
8. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
Ellátja a RID Mellékletében meghatározott, bizonyítottan fertőzött vagy fertőzésre gyanús élő állatok és az állati eredetű anyagok belföldi szállításával, valamint az állati eredetű anyagok alternatív csomagolóeszközeinek engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat.”
„1. melléklet az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Az egyes közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok
1. Bányafelügyelettel és állami földtani feladatokkal kapcsolatos ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésé- nek határideje | |
| 2. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a létesítmény a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosított-e, a határrendsértések és határesemények megelőzhetők-e. | Az államhatártól számított 100 méteren belül épülő létesítmény esetében. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 3. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme jogszabályban foglalt követelményei. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges és az építési tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet vagy kijelölt vízbázist érint, kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 4. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy biztosítható-e a vízbázis- védelemre, valamint a vizek lefolyására és az árvíz levonulására vonatkozó követelmények teljesülése. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges és az építési tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint, kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 5. | A bányafelügyelet polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárása. | A robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények védelmének, őrzésének technikai eszközei, az őrzés-védelem személyi feltételei biztosítottak-e, a robbanóanyagok tárolási körülményei és az ezekről vezetett nyilvántartások megfelelőek-e. | Minden esetben. | Megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság | – | – | |
| 6. | A bányafelügyelet polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárása. | A robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények megfelelnek-e a tűzvédelmi előírásoknak. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 7. | A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezési eljárása. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatása. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 8. | A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezési eljárása honvédelmi létesítmény területén. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatása. | Minden esetben. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 9. | A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárás honvédelmi létesítmény területén. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat teljesítették-e. | Ha a kérelem a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányul. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 10. | Bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárása. | A katasztrófavédelmi előírásoknak való megfelelőség vizsgálata. | Ha a bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 11. | „A” osztályú bányászati hulladékkezelő létesítmény építési és használatbavételi engedélyezési eljárása. | Belső vészhelyzeti terv megfelelőségének kérdése. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 12. | Geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárás. | A geotermikus védőidom kijelölése felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelmére gyakorolt hatásának vizsgálata. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 13. | Geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárás. | A geotermikus védőidom kijelölése ivóvízbázisra gyakorolt hatásának vizsgálata. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 14. | Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárások. | Annak elbírálása, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmének jogszabályban foglalt követelményei. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszín alatti vizet, felszíni vízfolyást, állóvizet, illetve kijelölés alatt álló kijelölt vízbázist érint. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 15. | Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárások. | Az ivóvízbázisra gyakorolt hatás vizsgálata. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, illetve kijelölés alatt álló kijelölt vízbázist érint. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 16. | A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárás. | A robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények védelmének, őrzésének technikai eszközei, az őrzés-védelem személyi feltételei biztosítottak-e, a robbanóanyagok tárolási körülményei és az ezekről vezetett nyilvántartások megfelelőek-e. | Ha a kérelem polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására, tárolására, gyártására irányul. | Tevékenység végzése szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 17. | A geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárás. | A geotermikus védőidom kijelölésének a felszín alatti vizek minőségi védelmére, a vízkészlet- gazdálkodásra, az ivóvízbázisra és a vizek mennyiségi állapotára gyakorolt hatásának vizsgálata. | Ha a kérelem tartalma szerint a geotermikus védőidom megállapítására irányuló bányászati eljárásban a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Védőidom elhelyezkedése szerint illetékes területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 18. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha a bányahatósági eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Közlekedési hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal. | – | – | |
| 19. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli bányászati építmény építését, elhelyezését, megszüntetését tervező személy a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 20. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatásának vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | Ha a létesítmény helye magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölésű, 60 méternél magasabb létesítmény létesítése, 20 méternél magasabb létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítésű. | Légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 21. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Ha az eljárás – a bányák föld alatti létesítményei kivételével – honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett létesítmény megvalósítására irányul. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 22. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzésének jogszabályban foglalt követelményei. | Ha a bányászati tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges és az építési tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet vagy kijelölt vízbázist érint, kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 23. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy biztosíthatóak-e a vízbázis- védelem jogszabályban foglalt követelményei. | Ha a bányászati tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges és az építési tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet vagy kijelölt vízbázist érint, kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 24. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a kérelemben megjelölt létesítmény helyi jelentőségű védett természeti területet érint vagy arra közvetlen hatást gyakorol és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | – | 21 nap | |
| 25. | A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy a létesítmény a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosított-e, továbbá, hogy a határrendsértések és határesemények megelőzhetők-e. | Ha kérelem tárgyát képező bányászati létesítmény az államhatártól számított 100 méteren belül épül. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 26. | 1. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásai. 2. Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyására irányuló (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) eljárás. 3. Bányatelek megállapítására irányuló eljárás. 4. Védőpillér kijelölésére, módosítására, meggyengítésére és lefejtésére irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására kedvezőtlen hatást gyakorol-e. | Ha a bányahatósági eljárás vasúti pályát vagy annak szélső vágánya tengelyétől számított 100 méteren belüli területet érint, és az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 27. | 1. Bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásai. 2. Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyására irányuló (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) eljárás. 3. Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyására, módosítására, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. 4. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárás. | A létesítmény elhelyezkedésének, magassága, jellege közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | Ha az eljárás tárgya meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárásban nem kell bevonni a szakhatóságot, ha az ezekre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárult. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 28. | 1. Bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásai. 2. Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) iránti eljárás. 3. Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyására, módosítására, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. 4. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárás. 5. Föld alatti bánya-térségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóváhagyására irányuló eljárás. 6. Bányatelek megállapítása iránti eljárás | Annak vizsgálata, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Ha az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárásban nem kell bevonni a szakhatóságot, ha az ezekre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárult. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 29. | 1. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásai. | Annak vizsgálata, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, | Ha bányászati tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi | Területi vízvédelmi hatóság | – | 21 nap | |
| 2. Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) iránti eljárás. 3. Bányatelek megállapítása. 4. Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyására, módosítására, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. 5. Védőpillér kijelölésére, módosítására, meggyengítésére és lefejtésére irányuló eljárás. 6. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása), bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárás. 7. Föld alatti bánya-térségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóváhagyására irányuló eljárás. | hasznosítási lehetőségei megőrzésének jogszabályban foglalt követelményei. | engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszín alatti vizet, felszíni vízfolyást, állóvizet vagy kijelölt, illetve kijelölés alatt álló vízbázist érint. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárásban nem kell bevonni a szakhatóságot, ha az ezekre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárult. | |||||
| 30. | 1. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásai. 2. Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) iránti eljárás. 3. Bányatelek megállapítása. 4. Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyására, módosítására, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. 5. Védőpillér kijelölésére, módosítására, meggyengítésére és lefejtésére irányuló eljárás. 6. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárás. 7. Föld alatti bánya-térségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóváhagyására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy biztosíthatóak-e a vízbázis- védelem jogszabályban foglalt követelményei. | Ha bányászati tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt, illetve kijelölés alatt álló vízbázist érint. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárásban nem kell bevonni a szakhatóságot, ha az ezekre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárult. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 31. | 1. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásai. 2. Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is) iránti eljárás. 3. Bányatelek megállapítására irányuló eljárás. 4. Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyására, módosítására, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. 5. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárás. 6. Föld alatti bánya-térségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóváhagyására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a bányahatósági eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításához környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet- használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyására (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtásának elfogadására irányuló eljárásban nem kell bevonni a szakhatóságot, ha az ezekre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárult. | Települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | – | – | |
| 32. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítása. | A termőföld mennyiségi védelmének vizsgálata. | Ha a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a bányászati tevékenység vagy beruházás termőföldet érint. | Földvédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 33. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 3. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 4. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata. | Ha a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a bányahatósági eljárás erdőt érint. | Erdészeti hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 34. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítása. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha a bányahatósági eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Országos közútnál – gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében: Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| 35. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítása. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha a bányahatósági eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Országos közútnál – egyéb országos közút esetében: közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 36. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítása. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha a bányahatósági eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Helyi közútnál – a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében: közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 37. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítása. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha a bányahatósági eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Helyi közútnál – a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében: Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| 38. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítása. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha a bányahatósági eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Helyi közútnál – a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében: Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| 39. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha a bányahatósági eljárás vasúti pályát vagy annak szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli területet érint, és az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 40. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését. | Ha a bányahatósági eljárás egyéb vízi közlekedési létesítményt érint. | Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| 41. | 1. A szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén–dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | A létesítmény elhelyezkedésének, magassága, jellege közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | Ha a bányahatósági eljárás tárgya meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény. | Közlekedésért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 42. | 1. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén– dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Ha a bányahatósági eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 43. | 1. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha az eljárással érintett bányászati tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításához környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 44. | 1. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a tevékenység a földtani közeg védelme követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha az eljárással érintett bányászati tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításához környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 45. | 1. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén–dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén–dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha az eljárással érintett bányászati tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításához környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 46. | 1. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén– dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a tevékenység a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha az eljárással érintett bányászati tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításához környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 47. | 1. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan, a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy csak feltételekkel lehet megadni. | Ha az eljárással érintett bányászati tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításához környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 48. | 1. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése jogszabályban foglalt követelményei. | Ha a bányászati tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszín alatti vizet, felszíni vízfolyást, állóvizet vagy kijelölt, illetve kijelölés alatt álló vízbázist érint. | Területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 49. | 1. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. 4. Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás. 5. Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítására irányuló eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a bányahatósági eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. | Települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | – | – | |
| 50. | 1. A szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárás. 2. Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése. 3. Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése. | Annak vizsgálata, hogy a kérelem a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a bányahatósági eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telket érint és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 51. | A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 14. alcímében meghatározott használatbavételi engedélyezési eljárás. | A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 13. alcímében meghatározott építési engedélyezési eljárás keretében vizsgált szakkérdés. | Ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti. | Építési engedélyezési eljárásban érintett szakhatóság | – | – |
2. Egészségügyi ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | A vizsgálati készítmény klinikai vizsgálatának engedélyezésére irányuló eljárás. | a) a klinikai vizsgálat és a vizsgálati terv tudományos megalapozottsága, indokoltsága, b) a várható előnyök és kockázatok előzetes becslésének megfelelősége, a résztvevőket fenyegető kockázatok és a kutatás várható eredményének arányossága, c) a vizsgálatvezető és a vizsgálók szakmai alkalmassága, az egyéb személyi feltételek megfelelősége, d) a vizsgáló részére készített tömör, objektív, nem promóciós jellegű ismertető szakmai- tudományos tartalmának megfelelősége, e) a vizsgálóhelyre vonatkozóan a tárgyi feltételek megfelelősége, f) a beleegyező nyilatkozat és a tájékoztatási eljárás megfelelősége, teljes körűsége, g) a beleegyező nyilatkozat adására nem képes személyek bevonásával végzett kutatás indokoltsága és feltételeinek megléte, h) a következők megfelelősége: a vizsgálatvezető, a vizsgálók, illetve egyéb közreműködők, valamint a vizsgálati alanyok juttatásai, költségtérítése és esetleges egyéb érdekeltsége, továbbá a megbízó ajánlata a beválasztott alanyonkénti költségek fedezésére és ennek százalékos megoszlása a vizsgálatot befogadó egészségügyi szolgáltató, valamint a vizsgálók között, i) a vizsgáló és a vizsgálati alanyok közötti esetleges függőség megfelel-e a vizsgálat szakmai-etikai követelményeinek, j) a toborzás szükségességének indokolása, a vizsgálati alanyok toborzásának módszerei, a felhívás tervezett szövegének megfelelősége és helye, k) az esetleges placebo csoport alkalmazásának indokoltsága, l) a vizsgálati alanyok személyes adatai kezelésének módja, azok megismerésére jogosultak köre megfelel-e a vizsgálat szakmai-etikai követelményeinek. | A vizsgálati készítmény klinikai vizsgálatának engedélyezésére irányuló kérelem. | Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága | – | Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszer-piacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 3. § (4) bekezdése szerint a) a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje hetvenöt nap, ezen belül az etikai vélemény elkészítésének határideje hatvan nap, b) génterápiára és szomatikus sejtterápiára szolgáló, valamint genetikailag módosított szervezeteket tartalmazó vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje kilencven nap, ezen belül az etikai vélemény elkészítésének határideje legfeljebb hetvenkét nap, c) xenogén sejtterápiára szolgáló vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje tizenkét hónap, ezen belül az etikai vélemény elkészítésének határideje legfeljebb tizenegy hónap. | |
| 3. | Az immunológiai gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésére irányuló eljárás. | Gyógyszerminőségi szempontból az immunológiai gyógyszer emberen alkalmazható-e. | Az immunológiai gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésére irányuló kérelem. | Nemzeti Népegészségügyi Központ | – | – | |
| 4. | Új gyógyszergyártási engedély kiadására vagy a meglévő gyógyszergyártási engedély új gyógyszergyártási tevékenységgel történő bővítésére irányuló módosító eljárás. | A tevékenység várható környezeti hatásainak vizsgálata. | Új gyógyszergyártási engedély kiadására vagy a meglévő gyógyszergyártási engedély új gyógyszergyártási tevékenységgel történő bővítésére irányuló módosító eljárásban, ha a kérelem olyan tevékenység engedélyezésére irányul, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, és a tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgáló létesítmény engedélyezéséhez építésügyi hatósági eljárás lefolytatására nem került sor, annak elbírálása, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 5. | Az emberi felhasználásra kerülő orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezésére irányuló eljárás. | a) a klinikai vizsgálat és a vizsgálati terv tudományos megalapozottsága, indokoltsága, b) a várható előnyök és kockázatok előzetes becslésének megfelelősége, a résztvevőket fenyegető kockázatok és a kutatás várható eredményének arányossága, c) a vizsgálatvezető és a vizsgálók szakmai alkalmassága, az egyéb személyi feltételek megfelelősége, d) a vizsgáló részére készített tömör, objektív, nem promóciós jellegű ismertető szakmai- tudományos tartalmának megfelelősége, e) a vizsgálóhelyre vonatkozóan a tárgyi feltételek megfelelősége, f) a beleegyező nyilatkozat és a tájékoztatási eljárás megfelelősége, teljes körűsége, g) a beleegyező nyilatkozat adására nem képes személyek bevonásával végzett kutatás indokoltsága és feltételeinek megléte, h) a következők megfelelősége: a vizsgálatvezető, a vizsgálók, illetve egyéb közreműködők, valamint a vizsgálati alanyok juttatásai, költségtérítése és esetleges egyéb érdekeltsége, továbbá a kérelmező ajánlata a beválasztott alanyonkénti költségek fedezésére és ennek százalékos megoszlása a vizsgálatot befogadó egészségügyi szolgáltató, valamint a vizsgálók között, i) a vizsgáló és a vizsgálati alanyok közötti esetleges függőség megfelel-e a vizsgálat szakmai-etikai követelményeinek, j) a toborzás szükségességének indokolása, a vizsgálati alanyok toborzásának módszerei, a felhívás tervezett szövegének megfelelősége, k) az esetleges placebo csoport alkalmazásának indokoltsága, l) a vizsgálati alanyok személyes adatai kezelésének módja, az azok megismerésére jogosultak köre megfelel-e a vizsgálat szakmai-etikai követelményeinek. | Az emberi felhasználásra kerülő orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezésére irányuló kérelem. | Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága | – | Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 158. § (3) bekezdése értelmében a kutatás-engedélyezési eljárás ügyintézési határideje ötvenöt nap, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége és az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje ötven nap. | |
| 6. | Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet] 16. § b) pontja szerinti beavatkozással nem járó engedélyezésére irányuló eljárás. | a) a tervezett vizsgálat érdemi, szakmai tudományos kérdésfelvetéseket tartalmaz-e és módszerei alkalmasak-e ezek megválaszolására, b) a betegtájékoztató és a beleegyező nyilatkozat, valamint a toborzás tervezett szövege megfelel-e az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak. | A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 16. § b) pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatra vonatkozó kérelem. | Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága | – | Az Eütv. 158. § (3) bekezdése értelmében a kutatás-engedélyezési eljárás ügyintézési határideje ötvenöt nap, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége és az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje ötven nap. | |
| 7. | Az embriókkal, illetve ivarsejtekkel, őssejtekkel végezhető beavatkozással nem járó vizsgálat engedélyezése. | a) a tervezett vizsgálat érdemi, szakmai tudományos kérdésfelvetéseket tartalmaz-e és módszerei alkalmasak-e ezek megválaszolására, b) a betegtájékoztató és a beleegyező nyilatkozat, valamint a toborzás tervezett szövege megfelel-e az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak. | A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 16. § a) pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatra vonatkozó kérelem az embriókkal, illetve ivarsejtekkel, őssejtekkel végezhető beavatkozással nem járó vizsgálatra. | Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága | – | Az Eütv. 158. § (3) bekezdése értelmében a kutatás-engedélyezési eljárás ügyintézési határideje ötvenöt nap, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége és az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje ötven nap. | |
| 8. | A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 16. § c) pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat engedélyezésére irányuló eljárás. | a) a betegtájékoztató, a beleegyező nyilatkozat, valamint a toborzás tervezett szövege megfelel-e az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak, b) a vizsgálat a vizsgálat alá vont személy életét vagy testi, lelki épségét nem veszélyezteti-e, c) a vizsgálat a vizsgálat alá vont személy jogait nem sérti-e, d) a vizsgálat tudományosan megalapozott-e. | A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 16. § c) pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatra vonatkozó kérelem, kivéve, ha az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamot is érintő és hatósági határozat végrehajtása érdekében végzett beavatkozással nem járó gyógyszerbiztonsági vizsgálat engedélyezése iránti a kérelem. | Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága | – | Az Eütv. 164/A. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ebben az esetben a kutatás- engedélyezési eljárás ügyintézési határideje hatvan nap, az Eütv. 158. § (3) bekezdése alapján az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége és az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje ötven nap. | |
| 9. | Emberen végzett orvostudományi kutatás engedélyezése, amely nem minősül a Gytv. 1. § 7. pontja szerinti klinikai vizsgálat engedélyezésének és nem minősül az emberi felhasználásra kerülő orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezésére irányuló eljárásnak. | Az etikai bizottság szakhatósági állásfoglalásában állást foglal a kutatási engedély iránti kérelemben megjelölt kutatás jellegének megfelelően a) a kutatás indokoltságáról, tudományos megalapozottságáról, b) a kutatás etikai megfelelőségéről, illetve meg nem feleléséről, c) arról, hogy a kutatási terv alapján a résztvevők mindegyike megkapja-e az egészségi állapota által indokolt egészségügyi ellátást, d) a várható előnyök és kockázatok előzetes becslésének megfelelőségéről, a résztvevőket fenyegető kockázatok és a kutatás várható eredményének arányosságáról, e) a kutatás vezetőjének szakmai alkalmasságáról és etikai megfelelőségéről, f) az írásos tájékoztató megfelelőségéről, teljes körűségéről, g) a beleegyező nyilatkozat megfelelőségéről, h) az esetleges placebo csoport alkalmazásának indokoltságáról, i) a kutatásban résztvevők számára fizetendő költségtérítés megfelelőségéről, j) a kutatásban résztvevők toborzásának és beválasztásának módjáról és feltételeiről, a toborzás szükségességének indokolásáról, a felhívás tervezett szövegéről, illetve mindezek megfelelőségéről, k) a kutatás során nyert adatok statisztikai feldolgozási módszerének megfelelőségéről, l) ha a kutatást állapotos, szabadságában korlátozott (Eütv. 161. §-a), korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú vagy cselekvőképtelen személyen is végzik, a bevonásuk indokoltságáról és érdekeik védelmének megfelelőségéről, m) a kutatás vezetőjének és a kutatásban közreműködők díjazásának megfelelőségéről, n) arról, hogy a várható kockázatot a várható terápiás előny meghaladja-e. | Emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv. 157. §-a) engedélyezésére irányuló eljárásban a) a Magyarországon még nem elfogadott, új megelőző, terápiás vagy diagnosztikus eljárás, módszer alkalmazása esetén, ha azzal összefüggésben a betegen invazív beavatkozást végeznek, b) a genetikailag determinált betegség kialakulásával, jellegzetességeivel foglalkozó, a populációs genetika, szomatikus genetika, genetikai epidemiológiai kérdéskörre irányuló kutatás esetén, c) az a) és b) pont alá nem tartozó, több központban végzett kutatás esetén, d) az Eütv. 161. § (1) és (3) bekezdése szerinti kutatás esetén. | Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága | – | Az Eütv. 158. § (3) bekezdése értelmében a kutatás-engedélyezési eljárás ügyintézési határideje ötvenöt nap, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége és az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje ötven nap. | |
| 10. | Emberen végzett orvostudományi kutatás engedélyezése, amely nem minősül a Gytv. 1. § 7. pontja szerinti klinikai vizsgálat engedélyezésének, és nem minősül az emberi felhasználásra kerülő orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélye- | Az etikai bizottság szakhatósági állásfoglalásában állást foglal a kutatási engedély iránti kérelemben megjelölt kutatás jellegének megfelelően a) a kutatás indokoltságáról, | Emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv. 157. §-a) engedélyezésére irányuló eljárásban, amely nem minősül a Gytv. 1. § 7. | Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága | – | Az Eütv. 158. § (3) bekezdése értelmében a kutatás-engedélyezési eljárás ügyintézési határideje ötvenöt nap, az Egészségügyi Tudomá- | |
| zésére irányuló eljárásnak. | tudományos megalapozottságáról, b) a kutatás etikai megfelelőségéről, illetve meg nem feleléséről, c) arról, hogy a kutatási terv alapján a résztvevők mindegyike megkapja-e az egészségi állapota által indokolt egészségügyi ellátást, d) a várható előnyök és kockázatok előzetes becslésének megfelelőségéről, a résztvevőket fenyegető kockázatok és a kutatás várható eredményének arányosságáról, e) a kutatás vezetőjének szakmai alkalmasságáról és etikai megfelelőségéről, f) az írásos tájékoztató megfelelőségéről, teljes körűségéről, g) a beleegyező nyilatkozat megfelelőségéről, h) az esetleges placebo csoport alkalmazásának indokoltságáról, i) a kutatásban résztvevők számára fizetendő költségtérítés megfelelőségéről, j) a kutatásban résztvevők toborzásának és beválasztásának módjáról és feltételeiről, a toborzás szükségességének indokolásáról, a felhívás tervezett szövegéről, illetve mindezek megfelelőségéről, k) a kutatás során nyert adatok statisztikai feldolgozási módszerének megfelelőségéről, l) ha a kutatást állapotos, szabadságában korlátozott (Eütv. 161. §-a), korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú vagy cselekvőképtelen személyen is végzik, a bevonásuk indokoltságáról és érdekeik védelmének megfelelőségéről, m) a kutatás vezetőjének és a kutatásban közreműködők díjazásának megfelelőségéről, n) arról, hogy a várható kockázatot a várható terápiás előny meghaladja-e. | pontja szerinti klinikai vizsgálat engedélyezésének és nem minősül az emberi felhasználásra kerülő orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezésére irányuló eljárásnak, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokkal, az embriókkal, ivarsejtekkel, őssejtekkel végzendő beavatkozásokkal és kutatásokkal, a gén- és sejtterápiával végzett beavatkozásokkal, továbbá az emberi génállományt érintő beavatkozásokkal és kutatásokkal kapcsolatos kutatás esetén. | nyos Tanács, az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége és az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje ötven nap. | ||||
| 11. | A géntechnológiai tevékenységek végzésének engedélyezésére irányuló eljárás. | A környezetvédelmi és mezőgazdasági vonatkozású szempontok vizsgálata. | A humán-egészségügyi, humán gyógyszergyártási célú géntechnológiai tevékenység, valamint az emberi testtel közvetlenül érintkező vegyi anyagokkal kapcsolatos tevékenység esetén. | A környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság | – | – | |
| 12. | Ipari mák és magas THC tartalmú kender a) termesztés-technológiai kutatásával, b) nemesítésével, c) fajtakísérleteinek beállításával, d) kísérleti termesztésével, e) tudományos célú termesztésével és termesztetésével, f) vetőmagja előállításával, valamint genetikai alapanyagainak tárolásával kapcsolatos tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás. | Az ipari mák termesztés- technológiai kutatására, nemesítésére, fajtakísérleteinek beállítására, kísérleti termesztésére, tudományos célú termesztésére és termeltetésére, vetőmagja előállítására, genetikai alapanyagainak tárolására, a magas THC tartalmú kender genetikai alapanyagainak tárolására, valamint a mák és kender kábítószernek minősülő hatóanyag-tartalmának növelésére gyógyászati célú tudományos kutatási tevékenység folytatására vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárásban annak elbírálása, hogy a kutatott fajták köre bevonható-e ilyen típusú tevékenységbe, a tevékenységhez szükséges alapanyag származása megfelelő-e, a vetőmag-előállítás egyéb, jogszabályban foglalt feltételeinek megfelel-e a tevékenység, megalapozott-e a fajtafenntartási kötelezettségvállalás, a génmegőrzési és fajtakísérleti tevékenység feltételei biztosítottak-e, az alapanyag-tárolás szakmai feltételei adottak-e. | Az ipari mák és magas THC tartalmú kender termesztés-technológiai kutatásával, nemesítésével, fajtakísérleteinek beállításával, kísérleti termesztésével, tudományos célú termesztésével és termesztetésével, vetőmagja előállításával, valamint genetikai alapanyagainak tárolásával kapcsolatos tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem. | Földművelésügyi miniszter | – | – | |
| 13. | A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet] szerinti, a) a vagyonvédelmi feltételek biztosításának, b) a gyártás, a raktározás, a tárolás, a használat és a szállítás védelmét, őrzését biztosító technikai eszközök megfelelőségének, c) a személyi feltételek fennállásának, d) az alkalmazandó nyilvántartási rendszerek megfelelőségének vizsgálatára irányuló eljárások. | a) a vagyonvédelmi feltételek biztosításának, b) a gyártás, a raktározás, a tárolás, a használat és a szállítás védelmét, őrzését biztosító technikai eszközök megfelelőségének, c) a személyi feltételek fennállásának, d) az alkalmazandó nyilvántartási rendszerek megfelelőségének vizsgálata. | Gyógyászati célú tevékenység, nem gyógyászati célú tevékenység, eseti kutatási, export-, import- és transzfertevékenység engedélyezésére irányuló kérelem. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 14. | Hagyományos kínai gyógyászati tevékenység végzésére jogosító engedély kiadása. | A hagyományos kínai gyógyászat területén a végezni kívánt tevékenységéhez megfelelő-e a kérelmező oklevéllel igazolt szakképesítése. | Hagyományos kínai gyógyászati tevékenység végzésére vonatkozó kérelem. | Az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága | – | Az Eütv. 110. § (4b) bekezdése értelmében az engedélyező eljárás ügyintézési határideje két hónap, az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje harminc nap. | |
| 15. | A beavatkozással járó emberen végzett orvostudományi kutatási engedély kiadása, ha a kutatás ionizáló sugárzás alkalmazásával jár. | A következők sugár-egészségügyi szempontú vizsgálata: a) a kutatás indokoltsága, tudományos megalapozottsága, b) a várható előnyök és kockázatok előzetes becslésének megfelelősége, a résztvevőket fenyegető kockázatok és a kutatás várható eredményének arányossága, c) az írásos tájékoztató megfelelősége, teljes körűsége, d) ha a kutatást állapotos, szabadságában korlátozott (Eütv. 161. §-a), korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú vagy cselekvőképtelen személyen is végzik, a bevonásuk indokoltsága és érdekeik védelmének megfelelősége, e) a várható kockázatot a várható terápiás előny meghaladja-e, f) a résztvevők, illetve a gondozók és segítők sugárterhelésének indokoltsága, g) az optimálás érdekében tett intézkedések megfelelősége, h) az egyénre szabott dózisszint, valamint a gondozók és segítők dózismegszorításának megfelelősége. | A beavatkozással járó emberen végzett orvostudományi kutatás engedélyezésére irányuló kérelem. | Nemzeti Népegészségügyi Központ | – | – | |
| 16. | Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos klinikai vizsgálatok engedélyezése, ha a vizsgálat ionizáló sugárzás alkalmazásával jár. | A következők sugár-egészségügyi szempontú vizsgálata: a) a kutatás indokoltsága, tudományos megalapozottsága, b) a várható előnyök és kockázatok előzetes becslésének megfelelősége, a résztvevőket fenyegető kockázatok és a kutatás várható eredményének arányossága, c) az írásos tájékoztató megfelelősége, teljes körűsége, d) ha a kutatást állapotos, szabadságában korlátozott (Eütv. 161. §-a), korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú vagy cselekvőképtelen személyen is végzik, bevonásuk indokoltsága és érdekeik védelmének megfelelősége, e) a várható kockázatot a várható terápiás előny meghaladja-e, f) a résztvevők, illetve a gondozók és segítők sugárterhelésének indokoltsága, g) az optimálás érdekében tett intézkedések megfelelősége, h) az egyénre szabott dózisszint, valamint a gondozók és segítők dózismegszorításának megfelelősége. | Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos klinikai vizsgálatok engedélyezésére irányuló kérelem. | Nemzeti Népegészségügyi Központ | – | – | |
| 17. | Vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának engedélyezése, ha a vizsgálat ionizáló sugárzás alkalmazásával jár. | A következők sugár-egészségügyi szempontú vizsgálata: a) a kutatás indokoltsága, tudományos megalapozottsága, b) a várható előnyök és kockázatok előzetes becslésének megfelelősége, a résztvevőket fenyegető kockázatok és a kutatás várható eredményének arányossága, c) az írásos tájékoztató megfelelősége, teljes körűsége, d) ha a kutatást állapotos, szabadságában korlátozott (Eütv. 161. §-a), korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú vagy cselekvőképtelen személyen is végzik, a bevonásuk indokoltsága és érdekeik védelmének megfelelősége, e) a várható kockázatot a várható terápiás előny meghaladja-e, f) a résztvevők, illetve a gondozók és segítők sugárterhelésének indokoltsága, g) az optimálás érdekében tett intézkedések megfelelősége, h) az egyénre szabott dózisszint, valamint a gondozók és segítők dózismegszorításának megfelelősége. | Vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának engedélyezésére irányuló kérelem. | Nemzeti Népegészségügyi Központ | – | – | |
| 18. | Az emberi felhasználásra kerülő orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatának engedélyezésére irányuló eljárás. | a) a klinikai vizsgálat és a vizsgálati terv tudományos megalapozottsága, indokoltsága, b) a várható előnyök és kockázatok előzetes becslésének megfelelősége, a résztvevőket fenyegető kockázatok és a kutatás várható eredményének arányossága, c) a vizsgálatvezető és a vizsgálók szakmai alkalmassága, az egyéb személyi feltételek megfelelősége, d) a vizsgáló részére készített tömör, objektív, nem promóciós jellegű ismertető szakmai- tudományos tartalmának megfelelősége, e) a vizsgálóhelyre vonatkozóan a tárgyi feltételek megfelelősége, f) a beleegyező nyilatkozat és a tájékoztatási eljárás megfelelősége, teljeskörűsége, g) a beleegyező nyilatkozat adására nem képes személyek bevonásával végzett kutatás indokoltsága és feltételeinek megléte, h) a következők megfelelősége: a vizsgálatvezető, a vizsgálók, illetve egyéb közreműködők, valamint a vizsgálati alanyok juttatásai, költségtérítése és esetleges egyéb érdekeltsége, továbbá a kérelmező ajánlata a beválasztott alanyonkénti költségek fedezésére és ennek százalékos megoszlása a vizsgálatot befogadó egészségügyi szolgáltató, valamint a vizsgálók között, i) a vizsgáló és a vizsgálati alanyok közötti esetleges függőség megfelel-e a vizsgálat szakmai-etikai követelményeinek, j) a toborzás szükségességének indokolása, a vizsgálati alanyok toborzásának módszerei, a felhívás tervezett szövegének megfelelősége, k) az esetleges placebo csoport alkalmazásának indokoltsága, l) a vizsgálati alanyok személyes adatai kezelésének módja, az azok megismerésére jogosultak köre megfelel-e a vizsgálat szakmai-etikai követelményeinek. | Orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos (piacfelügyeleti), az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményekre vonatkozó hatósági ellenőrzési eljárás. | Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága | – | Az Eütv. 158. § (3) bekezdése értelmében a kutatás-engedélyezési eljárás ügyintézési határideje ötvenöt nap, az Egészségügyi Tudományos Tanács, az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége és az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága szakhatósági eljárásának az ügyintézési határideje ötven nap. | |
| 19. | A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhető eseti kutatási engedélyezési eljárás a 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése alapján. | a) a klinikai vizsgálat és a vizsgálati terv tudományos megalapozottsága, indokoltsága, b) a várható előnyök és kockázatok előzetes becslésének megfelelősége, a résztvevőket fenyegető kockázatok és a kutatás várható eredményének arányossága, c) a vizsgálatvezető és a vizsgálók szakmai alkalmassága, az egyéb személyi feltételek megfelelősége, d) a vizsgáló részére készített tömör, objektív, nem promóciós jellegű ismertető szakmai- tudományos tartalmának megfelelősége, e) a vizsgálóhelyre vonatkozóan a tárgyi feltételek megfelelősége, f) a beleegyező nyilatkozat és a tájékoztatási eljárás megfelelősége, teljes körűsége, g) a beleegyező nyilatkozat adására nem képes személyek bevonásával végzett kutatás indokoltsága és feltételeinek megléte, h) a következők megfelelősége: a vizsgálatvezető, a vizsgálók, illetve egyéb közreműködők, valamint a vizsgálati alanyok juttatásai, költségtérítése és esetleges egyéb érdekeltsége, továbbá a megbízó ajánlata a beválasztott alanyonkénti költségek fedezésére és ennek százalékos megoszlása a vizsgálatot befogadó egészségügyi szolgáltató, valamint a vizsgálók között, i) a vizsgáló és a vizsgálati alanyok közötti esetleges függőség megfelel-e a vizsgálat szakmai-etikai követelményeinek, j) a toborzás szükségességének indokolása, a vizsgálati alanyok toborzásának módszerei, a felhívás tervezett szövegének megfelelősége és helye, k) az esetleges placebo csoport alkalmazásának indokoltsága, l) a vizsgálati alanyok személyes adatai kezelésének módja, azok megismerésére jogosultak köre megfelel-e a vizsgálat szakmai-etikai követelményeinek. | Kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal végezhető eseti kutatási engedélyezési kérelem. | Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága | – | A Gytv. 3. § (4) bekezdése szerint a) a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje hetvenöt nap, ezen belül az etikai vélemény elkészítésének határideje hatvan nap, b) génterápiára és szomatikus sejtterápiára szolgáló, valamint genetikailag módosított szervezeteket tartalmazó vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje kilencven nap, ezen belül az etikai vélemény elkészítésének határideje legfeljebb hetvenkét nap, c) xenogén sejtterápiára szolgáló vizsgálati készítmények esetén a klinikai vizsgálat engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje tizenkét hónap, ezen belül az etikai vélemény elkészítésének határideje legfeljebb tizenegy hónap. |
3. Energetikai ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezése. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele, valamint a létesítmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban ugyanazon szakkérdést a kérelem | Budapest Főváros Kormányhivatal a | – | – | |
| biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg, az országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy felett, autópálya, autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, autópálya vagy autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | ||||||
| 3. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezése. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő | Közlekedési hatáskörben eljáró fővárosi és megyei | – | – | |
| igénybevétele, valamint a létesítmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg, egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, egyéb országos közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény | kormányhivatal | |||||
| létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | |||||||
| 4. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezése. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele, valamint a létesítmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg, a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének | Közlekedési hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| kijelölése, a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | |||||||
| 5. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légiközlekedés biztonságára kockázatos-e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg, a távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete vagy hőtermelő létesítmény helye magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, | Légiközlekedési hatóság | – | – | |
| rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése, továbbá 60 méternél magasabb hőtermelő létesítmény létesítése vagy 20 méternél magasabb hőtermelő létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén. | |||||||
| 6. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása az állami célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és az állami célú légiközlekedés biztonságára kockázatos-e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg, a távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete vagy hőtermelő létesítmény helye | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése, továbbá 60 méternél magasabb hőtermelő létesítmény létesítése vagy 20 méternél magasabb hőtermelő létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén. | |||||||
| 7. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása. | A távhővezeték nyomvonala biztonsági övezetének megállapítása, valamint annak elbírálása, hogy biztosítottak-e a vízi utakra vonatkozó nemzetközi szerződéseken alapuló hajózási űrszelvényméretek. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg, a hőtermelő létesítmény helyének, | Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| valamint a távhővezeték nyomvonalának, illetve biztonsági övezetének víziúttól vagy hajózási létesítménytől legfeljebb 50 méteres távolságra tervezett kijelölése esetén. | |||||||
| 8. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg és ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a) valamennyi hőtermelő létesítmény esetében, valamint b) ha a | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | - | 21 nap | |
| távhővezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósítják meg. | |||||||
| 9. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők- e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg és ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, a következő létesítmények | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| esetében: a) hőtermelő létesítmény esetén 50 MW kimenő teljesítmény alatti, b) távhővezeték település külterületén felszín felett vezetve (kivéve üzemen belüli vezeték) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossz alatti; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 km hossz alatti. | |||||||
| 10. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel-e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg és ha a tevékenység megkezdéséhez | Természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a) valamennyi hőtermelő létesítmény esetében, valamint b) ha a távhővezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósítják meg. | |||||||
| 11. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg és ha a | Kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| hőtermelő létesítményt vagy a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg. | |||||||
| 12. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 13. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása. | Annak vizsgálata, hogy a létesítmény megvalósítása esetén a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékeny- ségével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg és a hőtermelő létesítményt honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén valósítják meg. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 14. | Hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárása honvédelmi létesítmény területén. | Annak vizsgálata, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységével kapcsolatban a szakkérdést a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül más önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 15. | Célvezeték engedélyezése. | Annak vizsgálata, hogy a célvezetékké minősítés feltételei adottak-e. | Ha az eljárás meglévő vezeték célvezetékké történő minősítésére irányul. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | – | 30 nap |
4. Építésügyi ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | A határrend fenntartásához, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek meghatározása. | Ha az eljárás az államhatártól számított 100 méteren – lőtér esetén 10 kilométeren – belüli építményre vonatkozik. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 3. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | Az épületnek az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra gyakorolt hatásának vizsgálata, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység a felszín alatti vizek, az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel- e. | Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | 21 nap | |
| 4. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági | A honvédelmi és katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen | Ha az eljárás az építmény közúti kapcsolatát biztosító vagy belső útra, illetve ezek | Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| engedélyezési eljárás. | megközelítése és belső közlekedési hálózatának kialakítása közúti közlekedésbiztonsági követelményei. | műtárgyára vonatkozik. | |||||
| 5. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | A honvédelmi vagy katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése és belső közlekedési hálózatának kialakítása a vasúti közlekedésbiztonság jogszabályi követelményeinek megfelel-e. | Ha az eljárás honvédségi használatú vasúti építményekre vonatkozik, ideértve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi építményeket is. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 6. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás | A honvédelmi vagy katonai célú építmény vagy terület – elhelyezkedése, közvetlen megközelítése – és belső közlekedési hálózatának kialakítása vízi közlekedésbiztonsági követelményei. | Bontás kivételével, ha az eljárás a) hadikikötőre, b) honvédelmi célú hajózási létesítményre, c) a vízi utak medrétől és a kikötők, átkelések parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 méternél | Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló építményre, d) az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló vagy jelentős fénykibocsátású építményre, és e) a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárását korlátozó építményre vonatkozik. | |||||||
| 7. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári légiközlekedés biztonságára, a repülési eljárásokra, a léginavigációs szolgálatokra, továbbá a földi telepítésű navigációs berendezések működésére. | Bontás kivételével, ha az eljárás a) polgári repülőtér, valamint a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belüli, b) polgári repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer – kizárólag helikopter-leszállóhellyel | Polgári célú légiközlekedésre gyakorolt hatás vizsgálata tekintetében a légiközlekedési hatóság | – | – | |
| rendelkező repülőtér esetében 500 m – távolságon belül 40 méternél magasabb, c) beépítésre szánt területen 100 méternél magasabb és d) beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építményre vonatkozik. | |||||||
| 8. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | A tevékenység zajvédelmi hatásterületének megállapítása, a technológiából származó környezetterhelések kockázatának hulladékgazdálkodási előírások alapján történő megítélése, továbbá annak elbírálása, hogy a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, | Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | – | 21 nap | |
| valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak, b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása a tervdokumentációban foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, c) az építmény vagy tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel- e, d) az építés során keletkező hulladékok besorolása, a bontás során keletkező hulladék mennyisége és besorolása, az építmények kialakítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, | |||||||
| e) az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | |||||||
| 9. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen lévő vagy tervezett építményre vonatkozik, vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – műemléket érint. | Kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 10. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | Az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. | Ha az eljárás felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen tervezett építési tevékenységre vonatkozik. | Bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 11. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | Annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e. | Ha az eljárás nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében tervezett építési tevékenységre vonatkozik és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet] 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához | Bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| szabott feltételeket sérelmesnek tartja. | |||||||
| 12. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | A műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés. | Ha az eljárás a) hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezéssel tervezett építményre vonatkozik, b) hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tartállyal tervezett építményre vonatkozik, c) hatósági felügyelet alá tartozó ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készülékkel tervezett építményre vonatkozik, d) legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezéssel, rendszerrel tervezett építményre | Műszaki biztonsági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| vonatkozik, illetve e) felvonó, mozgójárda vagy mozgólépcső létesítésére, áthelyezésére, átalakítására, használatbavételére, vagy bontására irányul, ha ahhoz építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges. | |||||||
| 13. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | Annak az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény szerinti elbírálása, hogy az építmény vagy a tevékenység az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. | Bontás és használatbavétel kivételével, ha az eljárás erdőterületen megvalósuló, vagy a megvalósítás során erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló építményre vonatkozik. | Erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 14. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | Termőföld minőségi védelme. | Bontás és használatbavétel kivételével, ha az eljárás termőföld igénybevételével megvalósuló létesítményre | Talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| vonatkozik. | |||||||
| 15. | A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás. | Az állat-egészségügyi előírások érvényesítése. | Bontás kivételével, ha az eljárás állattartó létesítményekre és ilyen technológiát magába foglaló építményekre vonatkozik. | Élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 16. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, fennmaradási, az országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás. | Az építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása. | A következő esetekben: 1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén; 2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó a) lakó- és üdülőépület, b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, c) összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén; | 1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnöksé g létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig: ba) magas építmények, | – | 21 nap | |
| 3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2, b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2; 4. a több, mint 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén. | bb) a 20 000 m2összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények, bc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, bd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, be) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, bf) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, ha az elhelyezés14,00 méter felett | ||||||
| történik. 2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy), ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, valamint a | |||||||
| polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve. 3. Az 1. és 2. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve. | |||||||
| 17. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a felszín alatti vizek és a felszíni vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti szennyező anyag elhelyezé- | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| sével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésével jár együtt, vagy a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár együtt. | |||||||
| 18. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá annak elbírálása, hogy | Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a) az építmény, illetve a | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| az építési tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | tevékenység a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel vagy b) arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor. | ||||||
| 19. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | A határrend fenntartásához, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása. | Az államhatártól számított a) 100 méteren belül épülő építmény, b) 10 kilométeren belül épülő lőtér építménye esetén. | Megyei, fővárosi rendőr- kapitányság | – | – | |
| 20. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély | a) A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatá- | a) Légiközlekedési hatóság b) Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. b) Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | rozott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | |||||
| 21. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének és védőtávolságának nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti hatásvizsgálathoz kötött, illetve külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló építmények építése, elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli, egyéb építmények esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 22. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | építmény építése esetén. | ||||||
| 23. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | A vámszabad terület kialakításához, a vámszabad területen folytatott tevékenységgel összefüggésben a vámfelügyelet gyakorlásához, a vámellenőrzés elvégzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása kérdésében. | A kijelölt vámszabad területen épületek, építmények építése, az épületek szerkezetének jelentős megváltoztatása vagy azok más célra történő felhasználása esetén. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei adó- és vámigazgatósága, Repülőtéri Igazgatósága | – | – | |
| 35. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve a fennmaradási engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy az építmény vagy ahhoz kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, | A közút és közforgalom elől el nem zárt magánút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal | 1. Országos közút esetén 1.1. gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén: Budapest Főváros Kormányhivatala | – | 21 nap | |
| a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett. | esetén 100 méteren belüli építmény, valamint belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó- ipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha – az építményhez kapcsolódó közúti forgalom út vagy az építmény építéséhez szükséges, közforgalom elől elzárt parkoló építését teszi szükségessé, – az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | ||||||
| 36. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve a fennmaradási engedélyezési eljárás. | A tervezett építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve a hajózási létesítmények működését. | A víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz-, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanás- | Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| veszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építése esetén. | |||||||
| 40. | Elektronikus hírközlési célt szolgáló nyomvonalas, nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak létesítésének, elvi engedélyeztetésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának és bontásának engedélyezésére irányuló, továbbá – ha az eltérés a korábbi engedélyben foglalt egyedi szakhatósági előírást vagy feltétel érinti – | Az államhatár rendje biztosítható-e az építményeknek és az egyéb műtárgyaknak a megvalósítása esetén. | Az államhatártól számított 100 méteren belül az elektronikus hírközlési célt szolgáló építési tevékenység. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| az építési engedélytől való eltérés engedélyezése iránti eljárás. | |||||||
| 41. | A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet] szerinti építési eljárás. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| építménymagasságot növelő bővítése esetén. | |||||||
| 42. | A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti építési eljárás. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légi közlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légi közlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| építménymagasságot növelő bővítése esetén. | |||||||
| 43. | A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti építési, használatbavételi és fennmaradási eljárás. | A helyi településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása, valamint annak elbírálása, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Minden villamosenergia- ipari építésügyi hatósági engedélyköteles építmény építése esetében. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | – | |
| 44. | A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti építési, használatbavételi és fennmaradási eljárás. | Az építménnyel, létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása. | Az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű , első végleges használatbavétellel nem rendelkező erőművek esetében. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | – | |
| 45. | A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti építési, használatbavételi és fennmaradási eljárás. | Az építménnyel, létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása. | Minden – a C:44. mezőjétől eltérő – villamosenergia- ipari építésügyi hatósági | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| engedélyköteles építmény építése esetében a nyomvonalas létesítmény kivételével. | |||||||
| 46. | A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti építési (vezetékjogi), bontási, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Minden villamosenergia- ipari építésügyi hatósági engedélyköteles építmény építése esetében, ha az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul. | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 47. | Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet] szerinti építési eljárás. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | |||||||
| 48. | A 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti építési eljárások esetén a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | |||||||
| 49. | A 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti sajátos építmény építésügyi eljárásaiban, a bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén tervezett sajátos építmény építése esetében. | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 50. | A 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti építési, használatbavételi és fennmaradási | A helyi településrendezési eszközökkel való összhang | Minden építésügyi hatósági engedélyköteles sajátos | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a | – | – | |
| eljárás. | megállapítása, valamint annak elbírálása, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | építmény építése esetében. | főjegyző | ||||
| 51. | A 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti építési, használatbavételi és fennmaradási eljárás. | Az építménnyel, létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása. | Építésügyi hatósági engedélyköteles éghető töltetű nyomástartó vagy töltő rendszerek, éghető folyadék- és olvadéktárolók, közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével, közforgalmú autógáz-töltőállomások műtárgyai az utak kivételével, éghető gáz és olaj előállító és tároló | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| energetikai építmény, az ipari és mezőgazdasági célú földgázfogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító létesítmény építése esetén. |
5. Területrendezési ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | Pontosításra, eltérésre, beillesztésre, országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló területrendezési hatósági eljárás. | A műszaki infrastruktúra üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban és előírásokban rögzített követelmények érvényesülése, a megvalósíthatóság feltételeinek fennállása. | Közúthálózat fő elemei – gyorsforgalmi utak, és főutak – és az országos törzshálózati vasúti pályák pontosítási és eltérési eljárásánál. A gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti törzshálózaton a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak pontosítási eljárásánál. Gyorsforgalmi- és főúthálózati, valamint az | Országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és főutak, valamint a közúti határmetszések közlekedési építményei, továbbá a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak, a vasúti építmények, továbbá a hajózási létesítmények esetén: közlekedésért felelős miniszter. Repülőterek esetében: | – | 30 nap | |
| országos vasúti törzshálózati határmetszés pontosítási eljárásánál. Országos repülőterek, pontosítási eljárásánál. országos jelentőségű kikötők, határkikötők pontosítási eljárásánál. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi út pontosítási eljárásánál. Regionális és egyéb vasúti pálya pontosítási, eltérési és beillesztési eljárásánál. Térségi kikötő, kompátkelőhely pontosítási és beillesztési eljárásánál. Regionális és egyéb vasúti pályán a Dunán és a Tiszán levő híd pontosítási és beillesztési eljárásánál. | a) polgári célú légi közlekedés esetében a légi közlekedési hatóság b) az állami célú légi közlekedés esetében a katonai légügyi hatóság. | ||||||
| Polgári célú, nem nyilvános repülőtér pontosítási és beillesztési eljárásánál. Regionális és egyéb vasúti pályán levő határmetszés pontosítási és beillesztési eljárásánál. Országos kerékpárút- törzshálózat elemeinek pontosítási és eltérési eljárásánál. | |||||||
| 3. | Országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló területrendezési hatósági eljárás. | A műszaki infrastruktúra üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban és előírásokban rögzített követelmények érvényesülése, a megvalósíthatóság feltételeinek fennállása, valamint – gyorsforgalmi vagy főút beillesztése esetén – a gyorsforgalmi és a főúthálózat nagytávú tervéhez való illeszkedés. | Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi vagy főutak vagy az országos vasúti törzshálózat elemeinek, az egyedi építmények közül a | Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| gyorsforgalmi úton és főúton, valamint a vasúti törzshálózaton a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak beillesztési eljárásánál. | |||||||
| 4. | Országos jelentőségű elem beillesztésére, pontosításra, eltérésre, beillesztésre irányuló területrendezési hatósági eljárás. | A vízgazdálkodás jogszabályi követelményeinek érvényesülése. | Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók beillesztési eljárásánál. Országos jelentőségű vízkárelhárítási célú tározó pontosítási eljárásánál. A 10 millió m3-t meghaladó térfogatú vízkárelhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség pontosítási eljárásánál. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| Országos jelentőségű csatorna pontosítási és eltérési eljárásánál. Az 1 millió m3-t meghaladó, de 10 millió m3-nél kisebb térfogatú vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség pontosítási és beillesztési eljárásánál. Térségi csatorna pontosítási, eltérési és beillesztési eljárásánál. | |||||||
| 5. | Pontosításra irányuló területrendezési hatósági eljárás. | A nukleáris-biztonsági követelmények érvényesítése. | Atomerőmű pontosítási eljárásánál. | Országos Atomenergia Hivatal | – | – | |
| 6. | Országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló területrendezési hatósági eljárás. | Az energiaellátás biztonságának biztosításához való szükségesség megítélése. | Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő a) atomerőműnek nem minősülő erőmű, b) villamosenergia-átviteli | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | – | – | |
| hálózat távvezetékelemei vagy c) nemzetközi és hazai (országos) szénhidrogén- és szén-dioxid- szállítóvezeték elemeinek beillesztési eljárásánál. | |||||||
| 7. | Országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló területrendezési hatósági eljárás. | A B:5 mező szerinti országos jelentőségű elem beillesztése esetén a védelmi kockázat felmérése. | A B:5 mező szerinti országos jelentőségű elem beillesztése esetén. | Alkotmányvédelmi Hivatal | – | – | |
| 8. | Pontosításra, eltérésre, beillesztésre, országos jelentőségű elem beillesztésére, beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, területcserére, összhang igazolására irányuló területrendezési hatósági eljárás. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségesi védelmi feladatai biztosíthatók-e. | Azoknál az eljárásoknál, amelyek a honvédelmi és a katonai célú építmény vagy ingatlan védőterületét vagy működési területét érintik. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 30 nap az összhang igazolása esetében 15 nap |
6. Fogyasztóvédelmi ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | Reklámozási tilalom megsértése miatti eljárás. | Az eljárás tárgyát képező termék gyógyszernek minősül-e. | A gyógyszerrel vagy orvostechnikai eszközzel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok megsértése, valamint a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati -segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszer- forgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 17. § (4) vagy (6) bekezdése szerinti tilalom megsértése miatt indult eljárás. | Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet | – | 8 nap | |
| 3. | Reklámozási tilalom megsértése miatti eljárás. | A gyógyszer milyen osztályozási kategóriába tartozik. | A gyógyszerrel vagy orvostechnikai eszközzel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok megsértése, valamint a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozó, a Gyftv. 17. § (4) vagy (6) bekezdése szerinti tilalom megsértése miatt indult eljárás. | Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet | – | 8 nap | |
| 4. | Reklámozási tilalom megsértése miatti eljárás. | Az érintett kereskedelmi gyakorlat az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hatáskörébe tartozó, a gyógyszerek forgalomba hozatalára, engedélyezésére, forgalmazására, klinikai vizsgálatára vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel | A gyógyszerrel vagy orvostechnikai eszközzel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok megsértése, valamint a | Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet | – | 8 nap | |
| összhangban áll-e. | gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozó, a Gyftv. 17. § (4) vagy (6) bekezdése szerinti tilalom megsértése miatt indult eljárás. | ||||||
| 5. | Reklámozási tilalom megsértése miatti eljárás. | Az eljárás tárgyát képező eszköz orvostechnikai eszköznek, gyógyászati segédeszköznek minősül-e. | A gyógyszerrel vagy orvostechnikai eszközzel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok megsértése, valamint a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozó, a Gyftv. 17. § (4) vagy (6) bekezdése szerinti tilalom megsértése miatt indult eljárás. | Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet | – | 8 nap | |
| 6. | Reklámozási tilalom megsértése miatti eljárás. | Az érintett kereskedelmi gyakorlat az Országos Gyógyszerészeti és | A gyógyszerrel vagy orvostechnikai | Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi | – | 8 nap | |
| Élelmezés-egészségügyi Intézet hatáskörébe tartozó, az orvostechnikai eszközök, illetve a gyógyászati segédeszközök forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban áll-e. | eszközzel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok megsértése, valamint a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozó, a Gyftv. 17. § (4) vagy (6) bekezdése szerinti tilalom megsértése miatt indult eljárás. | Intézet | |||||
| 7. | A menetrend szerint vagy üdülési céllal közlekedő személyhajók utasainak, fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű utasainak a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. november 24-i 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) | A járattörlés vagy a késés a hajó biztonságos üzemeltetését veszélyeztető időjárási viszonyok vagy a személyszállítási szolgáltatás teljesítését megakadályozó olyan rendkívüli körülmények miatt következett-e be, amelyeket minden észszerű intézkedés megtétele esetén sem lehetett volna elkerülni. | Az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt, a hajók üzemképessége és a hajózási létesítmények engedélyezésének feltételeként meghatározott akadálymentesítéssel össze nem függő kötelezettség megsértése miatti eljárás. | Budapest Főváros Kormányhivatala | – | 5 nap | |
| szabályozott jogaira, valamint az üdülési célú hajójáratok késésére és törlésére vonatkozó szabályok megsértése miatti eljárás. |
7. Hírközlési ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzéséne k határideje | |
| 2. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy az építményeknek és az egyéb műtárgyaknak a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosítható-e. | Az államhatártól számított 100 méteren belül minden elektronikus hírközlési célt szolgáló építési tevékenység engedélyezése során. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 3. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy – országos jelentőségű védett természeti területen és Natura 2000 területen, barlang védőövezetében, a települések külterületén, valamint a települések belterületén természeti terület, természeti terület és egyedi tájérték érintettsége esetén – a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi | Ha az elektronikus hírközlési építmény, egyéb műtárgy engedélyezéséhez, vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | |||||||
| 4. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy az építési, illetve a bontási hulladékok kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak. | Ha az elektronikus hírközlési építmény, egyéb műtárgy engedélyezéséhez, vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 5. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel- e. | Ha az elektronikus hírközlési építmény, egyéb műtárgy engedélyezéséhez vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízvédelmi hatóság | Országos vízvédelmi hatóság | – | |
| 6. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, a mederfenntartásra, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek | Ha az elektronikus hírközlési építmény, egyéb műtárgy engedélyezéséhez, vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenység megkezdé- | Területi vízügyi hatóság | Országos vízügyi hatóság | – | |
| megfelel-e. | séhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | ||||||
| 7. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | |
| 8. | Elektronikus hírközlési építmény engedélyezése, kivéve az elvi építési-, használatbavételi- vagy bontási engedélyezési eljárás. | Annak az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény szerinti elbírálása, hogy az építmény vagy a tevékenység az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e és ha igen, milyen feltételekkel. | Az erdőterületen megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló elektronikus hírközlési építmény esetében, elvi építési, használatba vételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. | Erdészeti és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | ||
| 9. | Elektronikus hírközlési építmény engedélyezése – kivétel elvi építési-, | Termőföld minőségi védelme. | A 400 m2 vagy 500 fm feletti termőföld igénybe- | Erdészeti és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei | – | ||
| használatbavételi- vagy bontási engedélyezési eljárás. | vételével megvalósuló elektronikus hírközlési építmény esetében, az elvi építési, használatba vételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. | kormányhivatal | |||||
| 10. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett építmény vagy egyéb műtárgy engedélyezésére irányul. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 11. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén, ha az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Országos közútnál: gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építmény esetében közlekedési hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | Országos közútnál: gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építmény esetében közlekedésért felelős miniszter | – | |
| 12. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele – a közúti forgalom | A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a | Országos közútnál: egyéb országos közút esetében közlekedési hatáskörben | – | ||
| biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén, ha az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | |||||
| 13. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén, ha az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Helyi közútnál: a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében közlekedési hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | ||
| 14. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele – a közúti forgalom biztonságára, a közút | A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított | Helyi közútnál: a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak | – | – | |
| fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén, ha az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | esetében közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | |||||
| 15. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén, ha az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Helyi közútnál: a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| 16. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közút- | A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, | Helyi közútnál: Közforgalom elől el nem zárt magánút esetében közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei | – | ||
| kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, bővítése, használatba vétele esetén, ha az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | kormányhivatal | |||||
| 17. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 18. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Annak elbírálása, hogy az építmény vagy egyéb műtárgy megvalósítása a régészeti örökség és a műemléki érték védelmének jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további | Építési, bontási és építési engedélytől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, ha az építményt vagy egyéb műtárgyat a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban | Kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | Kulturális örökség védelméért felelős miniszter | – | |
| feltételek mellett megfelel-e. | szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő módon valósítják meg. | ||||||
| 19. | Elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építményekkel és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos eljárás. | Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e. A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon- védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. | Ha az építési tevékenység a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg, vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához | Bányászati hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. | |||||||
| 20. | Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: 2003. évi C. törvény) 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A megtagadása okai fennállnak-e. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén a hálózatüzemeltető a távhő-, valamint villamosenergia- infrastruktúrájának felhasználását megtagadja. | mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 21. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A megtagadása okai fennállnak-e. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén a hálózatüzemeltető a víziközmű infrastruktúrájának felhasználását megtagadja. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | – | |
| 22. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A megtagadása okai fennállnak-e. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén a hálózatüzemeltető az országos közút, helyi közút, valamint közforgalom elől el nem zárt magánút infrastruktúrájának felhasználását megtagadja. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 23. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A megtagadása okai fennállnak-e. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén a hálózatüzemeltető a vasúti, | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| hajózási és reptéri infrastruktúrája felhasználását megtagadja. | |||||||
| 24. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A felhasználással keletkező költség, kár megalapozott-e. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén ha a hálózatüzemeltetőnek a víziközmű infrastruktúrája felhasználásával költsége, kára keletkezik. | Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigaz- gatóság | – | – | |
| 25. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A felhasználással keletkező költség, kár megalapozott-e. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén ha a hálózat-üzemeltetőnek az országos közút, helyi közút, valamint közforgalom elől el nem zárt magánút infrastruktúrája felhasználásával költsége, kára keletkezik. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 26. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A felhasználással keletkező költség, kár megalapozott-e. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén ha a hálózatüzemeltetőnek a vasúti, hajózási és reptéri infrastruktúrája felhasználásával költsége, kára keletkezik. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 27. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A felhasználással keletkező költség megalapozott-e. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén ha a hálózatüzemeltetőnek | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | – | – | |
| a távhő-, valamint villamosenergia- infrastruktúrája felhasználásával költsége, kára keletkezik. | |||||||
| 28. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A felhasználással keletkező kár megalapozott-e. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén ha a hálózatüzemeltetőnek a távhő-, valamint villamosenergia- infrastruktúrája felhasználásával költsége, kára keletkezik. | Területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 29. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a megtagadási ok megalapozott-e. | Ha a hálózatüzemeltető a földgáz infrastruktúra tekintetében a 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrája felhasználását megtagadja. | Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat | – | – | |
| 30. | A 2003. évi C. törvény 94. § (2f) bekezdése szerinti eljárás. | A hálózatüzemeltetőnek a fizikai infrastruktúrája felhasználásával keletkező költsége, kára megalapozottságának vizsgálata. | Ha a földgáz infrastruktúra tekintetében a 2003. évi C. törvény 94. § (2h) bekezdésének fennállása esetén a hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrája felhasználása miatt a hálózatüzemeltetőnek költség, kára keletkezett. | Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat | – | – | |
| 31. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás. | A 2003. évi C. törvény 83/A. § (4) bekezdése szerinti megtagadási | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (5) bekezdésében | Belügyminisztérium Országos Katasztrófa- | – | – | |
| okok, a hálózatüzemeltetőnél keletkező, az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségek, valamint az építési munkák összehangolása érdekében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek megalapozottsága. | meghatározott esetben; a víziközmű tekintetében. | védelmi Főigazgatóság | |||||
| 32. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás. | A 2003. évi C. törvény 83/A. § (4) bekezdése szerinti megtagadási okok, a hálózatüzemeltetőnél keletkező, az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségek, valamint az építési munkák összehangolása érdekében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek megalapozottsága. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (5) bekezdésében meghatározott esetben; az országos közút, helyi közút, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút tekintetében. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 33. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás. | A 2003. évi C. törvény 83/A. § (4) bekezdése szerinti megtagadási okok, a hálózatüzemeltetőnél keletkező, az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségek, valamint az építési munkák összehangolása érdekében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek megalapozottsága. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (5) bekezdésében meghatározott esetben; a vasúti, hajózási és reptéri infrastruktúra tekintetében. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 34. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás. | A 2003. évi C. törvény 83/A. § (4) bekezdése szerinti megtagadási okok, valamint az építési munkák összehangolása érdekében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek megalapozottsága. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (5) bekezdésében meghatározott esetben; a távhő-, valamint villamosenergia- infrastruktúra tekintetében. | Mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 35. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás. | Az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségek megalapozottsága. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (5) bekezdésében meghatározott esetben; a távhő-, valamint villamosenergia- infrastruktúra tekintetében. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | – | – | |
| 36. | A 2003. évi C. törvény 83/B. § (1) bekezdése szerinti eljárás. | A 2003. évi C. törvény 83/A. § (4) bekezdése szerinti megtagadási okok, a hálózatüzemeltetőnél keletkező, az építési munkák összehangolásából eredő többletköltségek, valamint az építési munkák összehangolása érdekében alkalmazandó tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek megalapozottságának vizsgálata. | Ha a 2003. évi C. törvény 83/B. § (1) bekezdése szerinti eljárásában, a 83/B. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, a 83/A. § (4) bekezdése szerinti megtagadási ok merül fel a földgáz infrastruktúra tekintetében. | Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat | – | – | |
| 37. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Antenna, antennatartó szerkezet építése, elhelyezése a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezés, magassága közvetlen és | Légi közlekedési hatóság | – | – | |
| berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belüli építése esetén, ha az építmény a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb, illetve az építmény magasságát (legmagasabb pontját) növeli kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, ha az építmény magasságát (legmagasabb pontját) növeli. | közvetett hatásainak vizsgálata a légiközle- kedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | ||||||
| 38. | Elektronikus hírközlési építmények engedélyezési eljárása. | Antenna, antennatartó szerkezet elhelyezése a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél | Az állami célú repülésbiztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| magasabb építmény építése, az építmény magasságát (legnagyobb pontját) növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, az építmény magasságát (legnagyobb pontját) növelő bővítése. |
8. Kereskedelmi ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | Budapest Főváros Kormányhivatalának a biztonsági papírok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárása. | A kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a biztonságos őrzés, tárolás feltételeinek való megfelelőség kérdése. | Minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 3. | Üzletek működési engedélyezési eljárása. | Tűzvédelmi előírások érvényesülése. | Olyan üzlet esetében, amelyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészleten működtetni kívánt üzlet kivételével. | Hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 4. | A vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárás. | Közegészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében. | Vásár és piac létesítése. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | – | – | |
| 5. | Üzlet működési engedélyének kiadása. | A higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. | Minden esetben. | A Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala | – | – | |
| 6. | Üzlet működési engedélyének kiadása. | A higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. | Minden esetben. | A magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén a honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 7. | Üzlet működési engedélyének kiadása. | Az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés. | Állatgyógyászati készítményt, annak hatóanyagát, növényvédő szert vagy annak hatóanyagát forgalmazó üzlet esetében. | Állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 8. | Üzlet működési engedélyének kiadása. | Az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés. | Állatgyógyászati készítményt, annak hatóanyagát, növényvédő szert vagy annak hatóanyagát forgalmazó üzlet esetében. | Állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala, növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 9. | Üzlet működési engedélyének kiadása. | Annak vizsgálata, hogy a hulladékgyűjtés és -tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége. | Nem veszélyes hulladék forgalmazása esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges. | Területi környezetvédelmi hatóság | – | – | |
| 10. | Üzlet működési engedélyének kiadása. | Tűzvédelmi szakkérdés. | Az üzletben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak. | Az ingatlan- nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészleten működtetni kívánt üzlet esetében a honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 11. | Üzlet működési engedélyének kiadása. | A honvédelmi ágazati munkavédelmi és munkabiztonsági követelményeknek való megfelelés. | Az üzletet honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívánják működtetni. | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 12. | Üzlet működési engedélyének kiadása. | Az általános és sajátos építésügyi követelményeknek való megfelelés. | Az üzletet honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívánják működtetni. | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 13. | Vásár vagy piac engedélyezésére irányuló eljárás. | Közegészségügyi követelményeknek való megfelelés. | Minden esetben. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal; növény- és talajvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 14. | Vásár vagy piac engedélyezésére irányuló eljárás. | Élelmiszer vagy állat vásári értékesítése esetén az élelmiszer-higiénia és állategészségügyi követelményeknek való megfelelés. | Minden esetben. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatal; növény- és talajvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 15. | Az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet] szerinti, biztonsági papír behozatalának, kivitelének, reexportjának engedélyezésére vonatkozó eljárás. | A kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősíthetősége, vagyis a vizsgált papírmintának a biztonsági papír jogszabályban meghatározott feltételrendszerének való megfelelősége és a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a vizsgált papírminta és bármely forgalomban lévő magyar bankjegy, biztonsági okmány vagy értékpapír közötti azonosság megállapítása. | Biztonsági papírok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárásban minden esetben. | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat | – | – | |
| 16. | Az 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerinti, biztonsági papír behozatalának, kivitelének, reexportjának engedélyezésére vonatkozó eljárás. | A kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a biztonságos őrzés, tárolás feltételeinek való megfelelőség megállapítása. | Biztonsági papírok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárásban minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 17. | A kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a kábítószer- prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 111/2005/EK tanácsi rendelet) 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (kábítószer-prekurzor) birtoklására, forgalomba hozatalára, behozatalára, kivitelére, kereskedelmi közvetítésével kapcsolatos tevékenységre vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárás. | A kábítószer-prekurzorok eltérítésének megakadályozását szolgáló tárolási feltételek és a nyilvántartási dokumentációk előírása, illetve ezen feltételek vizsgálata. | A kábítószer-prekurzor birtoklása, forgalomba hozatala, illetve azok behozatala, kivitele vagy kereskedelmi közvetítésével kapcsolatos tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 18. | A 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (kábítószer-prekurzor) behozatalára, kivitelére vonatkozó, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 12. és 20. cikke szerinti eljárás. | Annak megállapítása, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján. | A kábítószer-prekurzor behozatala és kivitele engedélyezésére irányuló eljárásban minden esetben. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal | – | – | |
| 19. | Az 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerinti, közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésére vonatkozó eljárás. | A kérelemben megjelölt, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, annak behozatali céljára figyelemmel közbiztonsági kockázatot jelent-e. | A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésére irányuló eljárásban minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 20. | Üzletek működési engedélyezési eljárása honvédelmi létesítmény területén. | Tűzvédelmi előírások érvényesülése. | Olyan üzlet esetében, amelyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészleten működtetni kívánt üzlet kivételével. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 21. | Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetében. | Higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos köz-egészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése. | A kizárólag kereskedelmi üzletben forgalmazható termékekre, valamint az ilyen termékeket forgalmazó üzletek működési engedélyezése. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 22. | A 10 fő feletti befogadó képességű szálláshely engedélyezése esetében, ha a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívánják működtetni. | Honvédelmi ágazati tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés. | A szálláshely-szolgáltatási tevékenyég engedélyeztetése. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 23. | Honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében arra az építményre vonatkozóan, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják és ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében. | Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | A szálláshely-szolgáltatási tevékenyég engedélyeztetése. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 24. | A hatósági eljárás honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely működési engedélyezési eljárásra irányul. | Honvédelmi ágazati munka-védelmi követelményeknek való megfelelés. | A szálláshely-szolgáltatási tevékenyég engedélyeztetése. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 25. | A hatósági eljárás honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely működési engedélyezésére irányul. | A higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi – ide nem értve, ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba – a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos köz- egészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése. | A szálláshely-szolgáltatási tevékenyég engedélyeztetése. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap |
9. Környezet- és természetvédelmi ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | Előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | Minden esetben. | Területi vízügyi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 3. | Előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és állapotromlására vonatkozó jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 4. | Környezeti hatásvizsgálati eljárás. | Az ipari baleseti kockázatok tekintetében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteknek való kitettségből eredő várható hatások elbírálása. A természeti katasztrófáknak való kitettség tekintetében: annak elbírálása, hogy a kérelem megfelelően tartalmazza-e a telepítési hely környezetében feltárt kockázatokat és azok várható hatásait. | Minden esetben. | Hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | – | |
| 5. | Előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati eljárás. | Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben. | Ha a tevékenység következtében olyan környezet-veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | Országos Atomenergia Hivatal | – | – | |
| 6. | Egységes környezet használati engedélyezési eljárás. | Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás nukleáris anyagot érint. | Ha a tevékenység következtében olyan környezet-veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. | Országos Atomenergia Hivatal | – | – | |
| 7. | Környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárás. | A felülvizsgálat elvégzése felszíni és felszín alatti vizek minősége védelme szempontjából indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízvédelmi tartalmának meghatározása. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 8. | Környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárás. | A felülvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási, vízbázisvédelmi és vízkárelhárítási szempontból indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízgazdálkodási tartalmának meghatározása. | Minden esetben. | Területi vízügyi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 9. | Környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás – felülvizsgálat, teljesítményértékelés alapján – a környezetvédelmi teljesítményértékelés jóváhagyása. | A felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 10. | Környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás – felülvizsgálat, teljesítményértékelés alapján – a környezetvédelmi teljesítményértékelés jóváhagyása. | A felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. | Minden esetben. | Területi vízügyi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 11. | A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti, a tényfeltárásra kötelezésre a tényfeltárási terv elfogadására, a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, az „(E) egyedi szennyezettségi határérték” megállapítására, a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a „(D) kármentesítési célállapot határérték” megállapítására, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezésére, a kármentesítési monitoring elrendelésére, a kármentesítés befejezésére, a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására irányuló döntés meghozatala iránti eljárás. | A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 12. | A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti, a tényfeltárásra kötelezésre a tényfeltárási terv elfogadására, a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, az „(E) egyedi szennyezettségi határérték” megállapítására, a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a „(D) kármentesítési célállapot határérték” megállapítására, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezésére, a kármentesítési monitoring elrendelésére, a kármentesítés befejezésére, a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására irányuló döntés meghozatala iránti eljárás. | A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. | Minden esetben. | Területi vízügyi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 13. | A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. | A tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálata. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 14. | A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. | A tevékenységnek, létesítménynek vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata. | Minden esetben. | Területi vízügyi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 15. | A környezetvédelmi nyilatkozat elbírálására, a környezeti állapotvizsgálatra kötelezésre és állapotvizsgálat eredményének elbírálására irányuló eljárás. | A felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt környezeti hatások megállapítása. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság | – | – | |
| 16. | A helyhez kötött 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéshez kapcsolt kibocsátáscsökkentő berendezés meghibásodása esetén a tüzelőberendezés továbbműködtetésének engedélyezésére irányuló eljárás. | Az energiaellátás fenntartása, beleértve a hőszolgáltatást is, a tüzelőberendezés működése nélkül, más módon biztosítható-e. | Minden esetben. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal | – | – | |
| 17. | A hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet alapján indított eljárás. | A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műre vonatkozó engedély szennyvízkibocsátási követelményeinek megállapítása. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 18. | Állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásban. | Településrendezési eszköznek és településfejlesztési tervnek való megfelelés kérdésében. | Minden esetben. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | – | |
| 19. | A különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásban. | Az állattartás helyi szabályainak való megfelelés kérdésében. | Minden esetben. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | – |
10. Közlekedési ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás) | Az adott útszakasz tervezett közúti jelzései és forgalomtechnikai elemei az adott hely ismeretében közlekedésbiztonsági szempontból megfelelőek-e. | A transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaival kapcsolatos, az alagút kiviteli tervének jóváhagyása, az alagút működési engedélyének kiadása, a működési engedélytől történő eltérések engedélyezése, a működési engedélynek – a biztonsági minimum- követelmények sérelme esetén történő – korlátozása, felfüggesztése, a biztonsági minimum- követelményektől való eltérések engedélyezése iránti, valamint azoknak a feltételeknek a meghatározására irányuló útügyi hatósági eljárás, amelyek teljesülése esetén az alagútban a rendeltetésszerű üzem helyreállítható, illetve az alagút a közforgalom számára újra megnyitható. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 3. | Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás) | A katasztrófa-védelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása kérdésében. | A transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaival kapcsolatos, az alagút kiviteli tervének jóváhagyása, az alagút működési engedélyének kiadása, a működési engedélytől történő eltérések engedélyezése, a működési engedélynek – a biztonsági minimum- követelmények sérelme esetén történő – korlátozása, felfüggesztése, a biztonsági minimum- követelményektől való eltérések engedélyezése iránti, valamint azoknak a feltételeknek a meghatározására irányuló útügyi hatósági eljárás, amelyek teljesülése esetén az alagútban a rendeltetésszerű üzem helyreállítható, illetve az alagút a közforgalom számára újra megnyitható. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | – | |
| 4. | Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás) | Annak elbírálása, hogy az adott tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek minősége védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. | Gyorsforgalmi út, illetve ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 5. | Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás) | Annak elbírálása, hogy az adott tevékenység megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. | Gyorsforgalmi út, illetve ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 6. | Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás) | Annak elbírálása, hogy az adott tevékenység megfelel-e a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | Gyorsforgalmi út, illetve ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 7. | Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás) | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés. | Abban az esetben, ha az eljárás – polgári repülőteret, a metró és földalatti vasúti létesítményét, az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményét, valamint az alábbi, első végleges használatbavétellel nem rendelkező építmény létesítményét érinti, – magas építmények, – 20 000 m2 összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmény, – a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmény, – a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmény, – az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőmű, – a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmény, amennyiben az elhelyezés 14,00 méter felett történik. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | – | |
| 8. | Útügyi hatósági eljárás. Építési engedélyezési eljárás (építés, építési engedélytől való eltérési engedély, hatályhosszabbítás) | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak való megfelelés. | Minden, a 7. sortól eltérő esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | ||
| 9. | A közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésére, építésének elvi engedélyezésére, forgalomba helyezésének ideiglenes engedélyezésére, a közlekedési hatósági engedélyek időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló, továbbá – ha a kérelem a szakhatóság korábbi állásfoglalásában foglalt feltételeket érinti – az építési engedélyben foglaltaktól való eltérés engedélyezésére irányuló útügyi hatósági eljárás. | Közúti jelzések, forgalomtechnikai elemek és elhelyezésük vizsgálata. | Gyorsforgalmi utak esetében. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 10. | A közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog- és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésére, építésének elvi engedélyezésére, forgalomba helyezésének ideiglenes engedélyezésére, a közlekedési hatósági engedélyek időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló, továbbá – ha a kérelem a szakhatóság korábbi állásfoglalásában foglalt feltételeket érinti – az építési engedélyben foglaltaktól való eltérés engedélyezésére irányuló útügyi hatósági eljárás. | A vízmentesítése során összegyűjtött csapadékvizek első vízjogi engedéllyel rendelkező befogadóig történő ártalommentes elvezetésének vizsgálata. | Minden esetben. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 11. | A radioaktív anyag közúti fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása engedélyezésére irányuló eljárás. | A radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása. | Minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 12. | Útépítéssel kapcsolatos eljárások. | Közúti jelzések, forgalomtechnikai elemek és elhelyezésük közlekedésbiztonsági szempontból való megfelelőségének vizsgálata. | Gyorsforgalmi utak, gyorsforgalmi útnak nem minősülő országos közutak esetében. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 13. | Útépítéssel kapcsolatos eljárások. | Közúti jelzések, forgalomtechnikai elemek és elhelyezésük közlekedésbiztonsági szempontból való megfelelőségének vizsgálata. | Helyi közutak, közforgalom elől el nem zárt magánutak esetében. | Városi (kerületi) rendőrkapitányság | – | – | |
| 14. | Útépítés engedélyezése. | Annak elbírálása, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett utak építésének engedélyezésére irányul. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 15. | Útépítéssel kapcsolatos eljárások. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek minősége védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. | Gyorsforgalmi út esetén. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 16. | Útépítéssel kapcsolatos eljárások. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. | Gyorsforgalmi út esetén. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 17. | Útépítéssel kapcsolatos eljárások. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | Gyorsforgalmi út esetén. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 18. | Útépítéssel kapcsolatos eljárások. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek minősége védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 19. | Útépítéssel kapcsolatos eljárások. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 20. | Útépítéssel kapcsolatos eljárások. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az adott tevékenység megfelel-e a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút, állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út, belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút, gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút – a felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése, forgalomba helyezése kivételével –, parkoló, zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd, felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút – ha ezen létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros forgalom lebonyolítására szolgálnak – engedélyezése esetén. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 21. | Útépítés engedélyezése. | Annak elbírálása, hogy a létesítmény a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosított-e, a határrendsértések és határesemények megelőzhetők-e. | Az államhatártól számított 100 méteren belül épülő létesítmény esetén. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 22. | Útépítés engedélyezése. | A vasúti pálya területének igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli útügyi építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 23. | Útépítés engedélyezése. | Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. | Minden esetben, kivéve a nemzetgazdaságilag szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: 2006. évi LIII. törvény) 6/H. § (14) bekezdés szerint megindított eljárás. | Az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat főjegyzője | – | – | |
| 24. | Útépítés engedélyezése. | Annak elbírálása, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetén. | Települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | – | 21 nap | |
| 25. | A közúti alagutaknak a 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „B” Mellékletének 9. rész 9.1 fejezet szerinti jármű-jóváhagyási eljárás. | A járműre szerelt felépítmény műszaki biztonsági szempontú megfelelőségének a megállapítása. | Minden esetben. | Műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 26. | A közúti alagutaknak a 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” Melléklet 1. rész 1.9.5 pontja szerinti kategóriához rendelésében. | A katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szempontok érvényre juttatása. | Minden esetben. | hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | – | |
| 27. | A radioaktív anyag közúti fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása engedélyezésére irányuló eljárás. | A radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása. | Minden esetben | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 28. | A transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaival kapcsolatos, az alagút kiviteli tervének jóváhagyása, az alagút működési engedélyének kiadása, a működési engedélytől történő eltérések engedélyezése, a működési engedélynek – a biztonsági minimumkövetelmények sérelme esetén történő – korlátozása, felfüggesztése, a biztonsági minimumkövetelményektől való eltérések engedélyezése iránti, valamint azoknak a feltételeknek a meghatározására irányuló eljárásban, amelyek teljesülése esetén az alagútban a rendeltetésszerű üzem helyreállítható, illetve az alagút a közforgalom számára újra megnyitható. | Az adott útszakasz tervezett közúti jelzései és forgalomtechnikai elemei az adott hely ismeretében közlekedésbiztonsági szempontból megfelelőek-e. | Minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 29. | Repülőtérré minősítésre irányuló hatósági eljárás. | A katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében. | Minden estben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | – | |
| 30. | Repülőtérré minősítésre irányuló hatósági eljárás. | Abban a kérdésben, hogy a repülőtér tervezett meteorológiai műszerezettsége, a műszerek mennyisége, elhelyezése, illetve mérési pontossága megfelel-e az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, a futópályák tervezett kiépítése az uralkodó széliránynak megfelelő-e, hiteles éghajlati adatokból, megfelelő szakismerettel készült-e az engedélyezési dokumentációnak a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó meteorológiai körülményeket bemutató része. | Minden esetben. | Országos Meteorológiai Szolgálat | – | – | |
| 31. | Repülőtérré minősítésre irányuló hatósági eljárás. | Termőföldön megvalósuló tevékenység esetén, – a termőföld minőségi védelme kérdésében – polgári repülőtér elvi létesítésének és használatbavételének engedélyezése, illetve a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények megszüntetésének engedélyezése kivételével. | Minden esetben. | Talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 32. | Repülőtérré minősítésre irányuló hatósági eljárás. | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, valamint a repülőtér környezetében a légiközlekedésből adódó zaj és rezgés okozta, egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben. | Minden esetben. | A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala | – | – | |
| 33. | Repülőtérré minősítésre irányuló hatósági eljárás. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül – az V. osztályú repülőtér kivételével – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | Minden esetben. | A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság | – | 21 nap | |
| 34. | A légi közlekedési hatóságnak a repülőtér légi közlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárása. | A repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez szükséges feltételeknek, valamint teljesülnek-e a 300/2008/EK rendeletben foglalt alapkövetelmények. | Minden esetben. | Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 35. | A légi közlekedési hatóságnak a repülőtér légi közlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárása. | Hatáskörébe tartozó feladatrendszer alapján végrehajtott védelmi kockázat felmérése céljából. | Minden esetben. | Alkotmányvédelmi Hivatal | – | – | |
| 36. | A légi közlekedési hatóságnak a polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárása. | A repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez, nemzetközi repülőtér esetében a határellenőrzéshez szükséges feltételeknek, továbbá teljesülnek-e a repülőtérre vonatkozó biztonsági alapkövetelmények. | Minden esetben. | Rendőr-főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 37. | A légi közlekedési hatóságnak a polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárása. | A katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 38. | A légi közlekedési hatóságnak a polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárása. | A tevékenység a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szabályoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely az ott meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre az ott megállapított feltétel nem teljesül, az V. osztályú repülőtér kivételével. | Területi vízvédelmi hatóság | Országos vízvédelmi hatóság | – | |
| 39. | A légi közlekedési hatóságnak a polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárása. | A tevékenység az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely az ott meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre az ott megállapított feltétel nem teljesül, az V. osztályú repülőtér kivételével. | Területi vízügyi hatóság | Országos vízügyi hatóság | – | |
| 40. | A légi közlekedési hatóságnak a légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásában. | Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | Az államhatártól számított 100 méteren belül telepített légiforgalmi berendezések esetén. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 41. | A légi közlekedési hatóságnak a radioaktív anyag belföldi légi fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása, valamint földi kiszolgálásának engedélyezésére irányuló eljárása. | A radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása. | Minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 42. | A légi közlekedési hatóságnak a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendelet alapján védelmi tiszt kijelölésére kötelezett szervezetek védelmi tisztje és a védelmi felelős kijelölésének és visszavonásának jóváhagyására irányuló eljárása. | A kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata. | Minden esetben. | Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 43. | A légi közlekedési hatóságnak a nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök kijelölésére irányuló eljárása. | A nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrként kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata. | Minden esetben. | Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 44. | A légi közlekedési hatóságnak a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv jóváhagyására irányuló eljárása. | A repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e. | Minden esetben. | Rendőr-főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 45. | A légi közlekedési hatóságnak a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárása. | A légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek megfelelősége. | Minden esetben. | A repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr- főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 46. | A légi közlekedési hatóságnak a légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárása. | A lehetséges biztonsági kockázati szintjének kérdésében. | Minden esetben. | Alkotmányvédelmi Hivatal | – | – | |
| 47. | A légi közlekedési hatóságnak a repülőtér kényszerhelyzeti tervének jóváhagyására irányuló eljárása. | A repülőtér kényszerhelyzeti terve a jogellenes cselekmények megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e. | Minden esetben. | A repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr- főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 48. | A légi közlekedési hatóságnak a radioaktív anyag belföldi légi fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása, valamint földi kiszolgálásának engedélyezésére irányuló eljárása. | A radioaktív anyag munkavállalókra és lakosságra gyakorolt hatása. | Minden esetben. | Országos Atomenergia Hivatal | – | – | |
| 49. | A légi közlekedési hatóságnak a repülőtér kényszerhelyzeti tervének jóváhagyására irányuló eljárása. | A repülőtér kényszerhelyzeti tervében foglaltak megfelel-e a katasztrófavédelem erő- és eszközrendszerénekbe épített mobil és stabil felszerelése. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 52. | A légi közlekedési hatóságnak a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 1.3.1.4. pontjával összhangban a szigorított védelmi területre történő belépés során egyes személyek vagy csoportok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés megadására irányuló eljárása. | A tiltott tárgyak bevitele és biztonságos őrzése, tárolása feltételeinek való megfelelés, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tiltott tárgy, annak beviteli céljára figyelemmel, kockázatot jelent-e a légiközlekedés biztonságára vagy a közbiztonságra. | Ha a bevinni szándékozott tiltott tárgy a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 4-C. Függelék a), b) és f) pontjába tartozik. | A repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr- főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | – | – | |
| 53. | A légi közlekedési hatóságnak a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 1.3.1.4. pontjával összhangban a szigorított védelmi területre történő belépés során egyes személyek vagy csoportok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés megadására irányuló eljárása. | A bevitel és a szigorított védelmi területen történő munkavégzés során kialakuló biztonsági kockázat szintjének vizsgálata. | Ha a bevinni szándékozott tiltott tárgy a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 4-C. Függelék a), b) és f) pontjába tartozik. | Alkotmányvédelmi Hivatal | – | – | |
| 54. | A légi közlekedési hatóságnak a a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet melléklet 4.4.2. pontja alapján a légijármű fedélzetére tiltott eszközök felvitelére irányuló engedélyezési eljárás. | Az engedélyben foglaltak jelentenek-e kockázatot a légiközlekedés védelme szempontjából. | Minden esetben. | Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 55. | A légi közlekedési hatóságnak a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 1.3.1.4. pontjával összhangban a szigorított védelmi területre történő belépés során egyes személyek vagy csoportok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés megadására irányuló eljárása. | A tiltott tárgyak bevitele és biztonságos őrzése, tárolása, felhasználása kérdésében, valamint terrorveszély kérdésében. | Ha a bevinni szándékozott tiltott tárgy a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 4-C. Függelék a), b) és f) pontjába tartozik. | Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 56. | A légi közlekedési hatóságnak légiforgalmi irányító szolgálat védelmi tervének jóváhagyására irányuló elsőfokú eljárása. | A védelmi terv a terrorizmus elleni védekezés és a nemzetbiztonsági szempontoknak megfelel-e. | Minden esetben. | Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 57. | A légi közlekedési hatóságnak a meghatalmazott ügynök, az ismert feladó és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója minősítése tárgyában indult eljárás. | A védelmi ellenőrzések végrehajtása és a fizikai védelem biztosítása. | Minden esetben. | Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 58. | A légi közlekedési hatóságnak a meghatalmazott ügynök, az ismert feladó és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója minősítése tárgyában indult eljárás. | Az engedélyben foglaltak jelentenek-e kockázatot a légiközlekedés védelme szempontjából. | Minden esetben. | Alkotmányvédelmi Hivatal | – | – | |
| 59. | A légi közlekedési hatóságnak a meghatalmazott ügynök, az ismert feladó és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója minősítése tárgyában indult eljárás. | Az engedélyben foglaltak jelentenek-e kockázatot a légiközlekedés védelme szempontjából. | Minden esetben. | Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv | – | – | |
| 60. | A légi közlekedési hatóságnak a meghatalmazott ügynök, az ismert feladó és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója minősítése tárgyában indult eljárása. | Az engedélyben foglaltak jelentenek-e kockázatot a légiközlekedés védelme szempontjából. | Minden esetben. | Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 61. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | A katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 62. | Leszállóhely létesítésére irányuló engedélyezési eljárás. | A katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 63. | A légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásai. | A légiforgalmi berendezések létesítésére vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesítése. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 64. | A repülőtér légi közlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárás. | Abban a kérdésben, hogy a repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez szükséges feltételeknek, valamint teljesülnek-e a 300/2008/EK rendeletben foglalt alapkövetelmények. | Minden esetben. | Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 65. | A repülőtér légi közlekedés védelme szempontjából kis repülőtérré minősítése iránti eljárás. | A hatáskörébe tartozó feladatrendszer alapján végrehajtott védelmi kockázat felmérése céljából. | Minden esetben. | Alkotmányvédelmi Hivatal | – | – | |
| 66. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | Abban a kérdésben, hogy a repülőtér megfelel-e a fegyveres biztonsági őrség működtetéséhez, nemzetközi repülőtér esetében a határellenőrzéshez szükséges feltételeknek, továbbá teljesülnek-e a repülőtérre vonatkozó biztonsági alapkövetelmények. | Minden esetben. | A repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr- főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 67. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | A légiforgalmi berendezések létesítésére vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesítése. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 68. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | Annak elbírálása, hogy a repülőtéri meteorológiai berendezések létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, az eszközök karbantartottsága megfelel-e a Chicagói Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, valamint a repülésmeteorológiai információk hiteles forrásból származnak-e. | Repülőtéri meteorológiai berendezések létesítési és üzembe helyezési eljárása során. | Országos Meteorológiai Szolgálat | – | – | |
| 69. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | A termőföldön megvalósuló tevékenység esetén – a termőföld minőségi védelme kérdésében – a polgári repülőtér elvi létesítésének és használatbavételének engedélyezése, illetve a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények megszüntetésének engedélyezése kivételével. | Minden esetben. | A talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 70. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, valamint a repülőtér környezetében a légiközlekedésből adódó zaj és rezgés okozta, egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésben. | Minden esetben. | A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | A népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | |
| 71. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül – az V. osztályú repülőtér kivételével – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | Minden esetben. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 72. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | A nemzetközi forgalom számára tervezett repülőtér esetében, annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a vámeljárás feltételei. | Minden esetben. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Igazgatósága | Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás | – | |
| 73. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek – a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – megfelel-e, amennyiben a repülőtér létesítése, valamint fejlesztése esetén a futópályák számának növelésére, műszaki jellemzőinek megváltoztatására, füves repülőtéren szilárd burkolatú futópálya kiépítésére, a meglévő futópálya hosszának hosszabbítására, gurulóút hálózat bővítésére, továbbá a több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében, a további szakaszokban megépítendő építmény építésére irányuló tevékenység nyilvántartott régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósul meg. | Minden esetben. | A kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 74. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek – a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – megfelel-e, ha a tevékenység műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintően valósul meg. | Minden esetben. | A kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 75. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | A repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építményekkel kapcsolatos eljárásokban – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 57. §-ában meghatározottak szerint a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés kérdésében. | Minden esetben. | A repülőtér fekvése szerinti az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott építésügyi hatóság | – | – | |
| 76. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül – az V. osztályú repülőtér kivételével – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszín alatti vizek, illetve az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Minden esetben. | A területi vízvédelmi, illetve vízügyi hatóság | Az országos vízvédelmi, illetve vízügyi hatóság | – | |
| 77. | A vízi repülőtér, állami repülések céljára szolgáló repülőtér és közös felhasználású repülőtér kivételével repülőtér üzemeltetésének engedélyezésére irányuló eljárás. | Ha az üzemeltetéshez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, annak elbírálása kérdésében, hogy szükséges-e zajgátló intézkedések előírása, továbbá az üzemeltetés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek. | Minden esetben. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 78. | A vízi repülőtér, állami repülések céljára szolgáló repülőtér és közös felhasználású repülőtér kivételével repülőtér üzemeltetésének engedélyezésére irányuló eljárás. | Annak elbírálása, hogy a repülőtéri meteorológiai berendezések üzemeltetése, az eszközök karbantartottsága megfelel-e Chicagói Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak. | Minden esetben. | Országos Meteorológiai Szolgálat | – | – | |
| 79. | A légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban. | A légiforgalmi berendezések létesítésére vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesítése. | – | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerv | – | |
| 80. | A légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban. | Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | Az államhatártól számított 100 méteren belül telepített légiforgalmi berendezések esetén. | A megyei, fővárosi rendőr- főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 81. | A légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a légiforgalmi berendezés védett természeti területen, Natura 2000 területen történik vagy ezekre közvetlen hatással van, valamint a légiforgalmi berendezés telepítéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 82. | A légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a repülőtéri meteorológiai berendezések létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, az eszközök karbantartottsága megfelel-e a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, 1944. évi december 7. napján aláírt Egyezmény alapján a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által megállapított előírásoknak, valamint a repülésmeteorológiai információk hiteles forrásból származnak-e | Repülőtéri meteorológiai berendezések létesítési és üzembe helyezési eljárása során. | Országos Meteorológiai Szolgálat | – | – | |
| 83. | A légiforgalmi berendezések engedélyezési eljárásaiban. | A berendezés sugár-egészségügyi hatásai, kockázatai. | A berendezés típuscseréje, valamint a repülőtér területén történő légiforgalmi berendezés telepítése kivételével a nem ionizáló sugárzó berendezést szolgáló építmény hatósági engedélyezése esetén. | Nemzeti Népegészségügyi Központ | – | ||
| 84. | A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatos eljárás. | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésével, valamint a repülőtér környezetében a légi közlekedésből adódó zaj és rezgés okozta egészségre gyakorolt hatások vizsgálatával kapcsolatos szakkérdésekben, valamint kórházra vagy jelentős gyógyüdülőhelyre való tekintettel az E-jelű zajgátló övezet kijelölése szükségességének elbírálása kérdésében. | Minden esetben. | A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | A népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | |
| 85. | A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatos eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a zajmonitoring rendszer kiépítése a környezeti zaj mérésére indokolt-e, hogy a tervezett zajcsökkentési intézkedések milyen feltételek mellett segítik elő a környezet zajvédelmi állapotának javítását, valamint, országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek érintettsége esetén, annak elbírálása kérdésében, hogy a zajgátló védőövezet kijelölése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Minden esetben. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 86. | A radioaktív anyag belföldi légi fuvarozási tevékenység keretében történő továbbítása, valamint földi kiszolgálásának engedélyezésére irányuló eljárás. | A radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása. | Minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 87. | A nyilvános repülőtérre, leszállóhelyre vonatkozó hatósági engedélyezési eljárás. | Annak kérdésében, hogy a tervezett tevékenység a honvédelmi célú légiközlekedés biztonságát, így különösen a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott légi kutató- mentő szolgálat hatáskörébe tartozó feladatok ellátását, Magyarország légterének védelmét ellátó szolgálatok tevékenységét vagy a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők feladatainak ellátását akadályozza-e. | Minden esetben. | A katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 88. | A leszállóhely létesítésére irányuló engedélyezési eljárás. | A katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 89. | A leszállóhely létesítésére irányuló engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Minden esetben. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 90. | Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér hajtóművel felszerelt légijárművel, valamint hőlégballonnal történő igénybevételének előzetes hatósági engedélyezési eljárás. | a) térképezés céljából történő repülés, b) mérőkamerás légi fényképezés vagy egyéb, távérzékelési célú repülés, c) egyéb képrögzítés, illetve felvételkészítés céljából történő repülés, d) szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés, e) polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés, f) egyéb, közérdekű célból történő repülés esetén – a (2) bekezdésben meghatározott szakkérdésben – (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakhatóság állásfoglalásában a) értékeli az engedélyezés tárgyát képező tevékenységnek a védett és a fokozottan védett, valamint a közösségi jelentőségű madárfajok egyedeire, populációira, élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyeire gyakorolt várható hatását, és b) a természeti értékek veszélyeztetésének elkerülése, valamint a veszélyeztetés mértékének csökkentése érdekében – a repülési szabályok figyelembevételével – a repülési útvonalra, a repülési magasságra, illetve a repülés időtartamára vonatkozóan feltételeket határozhat meg. | Minden esetben. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 91. | Légijármű rendszeres használatára nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítésének engedélyezésére irányuló eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó szabályoknak megfelel-e. | Minden esetben. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 92. | A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendelet alapján védelmi tiszt kijelölésére kötelezett szervezetek védelmi tisztje és a védelmi felelős, valamint a védelmi oktató kijelölésének és visszavonásának jóváhagyására irányuló eljárás. | A kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata tekintetében. | Minden esetben. | Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 93. | A nemzeti légiközlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrök kijelölésére irányuló eljárás. | A nemzeti légi közlekedés védelmi minőségbiztosítási ellenőrként kijelölni tervezett személy beosztás betöltése során hordozott lehetséges biztonsági kockázati szintjének vizsgálata tekintetében. | Minden esetben. | Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 94. | A repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv jóváhagyására irányuló eljárás. | Annak elbírálása, hogy a repülőtéri védelmi program, az ahhoz kapcsolódó belső védelmi minőségbiztosítási program és védelmi képzési terv a légiközlekedés biztonságával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e. | Minden esetben. | A repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr- főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 95. | A légiközlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek üzembe helyezésének és működtetésének jóváhagyására irányuló eljárás. | A légi közlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek megfelelőségének kérdése. | Minden esetben. | A repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr- főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 96. | A robbanóanyag-kereső kutya és vezetője jóváhagyására irányuló eljárás. | A légi közlekedés védelmi berendezések, eszközök és védelmi rendszerek megfelelőségének kérdése. | Minden esetben. | Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 97. | A repülőtér kényszerhelyzeti tervének jóváhagyására irányuló eljárás. | Annak elbírálása kérdése, hogy a) a repülőtér kényszerhelyzeti terve a jogellenes cselekmények megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos követelményeknek megfelel-e. | Minden esetben. | A repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr- főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 98. | A repülőtér kényszerhelyzeti tervének jóváhagyására irányuló eljárás. | Annak elbírálása kérdése, hogy a repülőtér kényszerhelyzeti tervében foglaltak megfelelnek-e a katasztrófavédelem erő- és eszközrendszerének, beépített mobil, stabil felszerelésének. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 99. | A 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 1.6.2. pontjával összhangban a szigorított védelmi területre történő belépés során egyes személyek, vagy csoportok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés megadására irányuló eljárás. | Abban az esetben, ha a bevinni szándékozott tiltott tárgy a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 1-A. Függelékébe tartozik: a) a tiltott tárgyak bevitele és biztonságos őrzése, tárolása feltételeinek való megfelelés, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tiltott tárgy, annak beviteli céljára figyelemmel, kockázatot jelent-e a légiközlekedés biztonságára vagy a közbiztonságra. | Minden esetben. | A repülőtér fekvése szerint illetékes rendőr- főkapitányság, Budapesten és Pest megyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | – | – | |
| 100. | A 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 1.6.2. pontjával összhangban a szigorított védelmi területre történő belépés során egyes személyek vagy csoportok részére a tiltott tárgyak bevitelének tilalma alóli felmentés megadására irányuló eljárás. | Abban az esetben, ha a bevinni szándékozott tiltott tárgy a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet Melléklet 1-A. Függelékébe tartozik: a tiltott tárgyak bevitele és biztonságos őrzése, tárolása, felhasználása kérdésében, valamint terrorveszély kérdésében. | Minden esetben. | Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 101. | Meghatalmazott ügynök, az ismert szállító és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója minősítése tárgyában indult eljárás. | A védelmi ellenőrzések végrehajtása szakkérdésben. | Minden esetben. | Repülőtéri Rendőr Igazgatóság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 102. | Meghatalmazott ügynök, az ismert szállító és a fedélzeti ellátmány meghatalmazott beszállítója minősítése tárgyában indult eljárás. | Abban a szakkérdésben, hogy az engedélyben foglaltak jelentenek-e kockázatot a légiközlekedés védelme szempontjából. | Minden esetben. | Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a Terrorelhárítási Központ | – | – | |
| 103. | Építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer esetén. | A légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 104. | Építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer esetén. | A légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 105. | Építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | Távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | A katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 106. | Építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | Távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | A katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 107. | Építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén, bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 108. | Építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén, bontási engedélyezési eljárás kivételével. | A katonai légügyi hatóság | – | ||
| 109. | Építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, fennmaradási engedélyezési eljárás. | Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári légiközlekedés biztonságára, a repülési eljárásokra, a léginavigációs szolgálatokra, továbbá a földi telepítésű navigációs berendezések működésére. | Bontás kivételével, ha az eljárás a) polgári repülőtér, valamint a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belüli, b) polgári repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer – kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér esetében 500 m – távolságon belül 40 méternél magasabb, c) beépítésre szánt területen 100 méternél magasabb, és d) beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építményre vonatkozik. | A polgári célú légiközlekedésre gyakorolt hatás vizsgálata tekintetében a légiközlekedési hatóság | – | ||
| 110. | A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában az építési engedélyezési eljárás és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása esetén. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 111. | Közös felhasználású repülőtér repülőtérrendjének jóváhagyására irányuló eljárás. | A repülőtér polgári célú felhasználása tekintetében. | Minden esetben. | A légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 112. | Közös felhasználású repülőtér üzembentartási engedélyezésére irányuló eljárás. | A repülőtér polgári célú felhasználása tekintetében. | Minden esetben. | A légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 113. | Eseti légtér kijelölésére irányuló elsőfokú eljárás. | Eseti légtér kijelölésének a polgári légiforgalom biztonságára gyakorolt hatásának, a légtérszerkezetben és a légiforgalmi szolgáltatást érintő változások kérdésében. | Minden esetben. | A légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 114. | Telekalakítási eljárás | A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését. | Ha a telekalakítás meglévő állandó, ideiglenes működésű repülőtér területét érinti. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 115. | A polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, valamint a repülőtér környezetében a légiközlekedésből adódó zaj és rezgés okozta, egészségre gyakorolt hatások vizsgálata. | A polgári repülőtér létesítése, használatbavétele, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítése és megszüntetése, a hozzá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárás. | A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | A népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | |
| 116. | A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatos eljárás. | Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésével, valamint a repülőtér környezetében a légi közlekedésből adódó zaj és rezgés okozta egészségre gyakorolt hatások vizsgálata. | A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölése. | A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | A népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | |
| 117. | A vasúti közlekedési hatóságnak a vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárása. | Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek, valamint a közlekedésbiztonsági követelmények megállapítása. | Minden esetben. | – | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 118. | A vasúti közlekedési hatóságnak a vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárása. | A katasztrófa- és tűzvédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályoknak való megfelelés. | Ha az eljárás vasúti alagutat érint. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 119. | A felszín alatti vasutak vasúti üzemi létesítményei, valamint a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárás. | Az épület, építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása, az épület kiüríthetősége és a létesítményben tartózkodó személyek menekíthetősége. | A következő esetekben: a) vasúti állomások, vasúti üzemi létesítmények, valamint a területükön lévő felvonók esetén; b) kiürítésre, menekítésre figyelembe vett mozgólépcsők és mozgójárdák esetén. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | – | |
| 120. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | Az államhatár rendje, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek, valamint a közlekedésbiztonsági követelmények megállapítása kérdésében. | Minden esetben. | A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság | Országos Rendőr- főkapitányság | – | |
| 121. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárásban, ha az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett vasúti építményre vonatkozik. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 122. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | Az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében. | Ha az építési tevékenység jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó veszélyes folyadék és olvadék vasúti töltő-lefejtő berendezést érint. | Műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | ||
| 123. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | Az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha az eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul. | A kulturális örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | ||
| 124. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | Az építmény vagy az építési tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | Ha az építmény külterületen, továbbá belterületen egyedi tájértéken, természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 125. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | A tevékenység a természet védelmére vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben meghatározott követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló vasúti építmény esetén. | A települési önkormányzat jegyzője; a fővárosban a főjegyző | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | |
| 126. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | A tevékenység az erdő védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló – normál és keskeny nyomtávú – vasúti pályaépítmény esetén. | Az erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | ||
| 127. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében Budapest Főváros Kormányhivatala | – | ||
| 128. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárás. | A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei kivételével, az országos közút, továbbá a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a közlekedési hatósági feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal | Budapest Főváros Kormányhivatala | – | |
| 129. | A vasúti építmény engedélyezésére irányuló eljárásban. | A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a közlekedési hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| 130. | A hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerrel összefüggésben a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti műszaki engedély kiadására irányuló vasúti hatósági eljárás. | A zajvédelemre vonatkozó követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében; a vasúti pálya közelében elhelyezett berendezésekre és létesítményekre megengedhető mértékű talajrezgés megállapításához; a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező vasúti pálya tartozékai vagy vasúti üzemi létesítmények körébe tartozó villamos- vagy hőenergia-ellátó rendszerek működése során a megengedhető mértékű környezetterhelés megállapítása érdekében; a hagyományos és a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer részét képező karbantartó létesítményekben alkalmazott műszaki berendezések és eljárások által okozott megengedhető mértékű környezetterhelés megállapítása érdekében, különös tekintettel a hulladékkezelési követelmények betartására. | Minden esetben. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 131. | A felszín alatti vasutak vasúti üzemi létesítményei, valamint a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárás. | A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés. Az egészségvédelem biztosítása az Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK rendelet) meghatározott egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás. | 1. Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén. 2. Az OTÉK rendelet szerinti, az egyes terület-felhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén. 3. Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén. | A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | A népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | |
| 132. | A felszín alatti vasutak vasúti üzemi létesítményei, valamint a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárásban a felszín alatti vasutak vasúti üzemi létesítményei, valamint a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárásban. | A bevonás feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények. | 1. Ha az építési tevékenység 1.1. hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, 1.2. éghető vagy veszélyes folyadék tartályt, 1.3. ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, 1.4. legalább 50 kVA beépített összteljesítményű és 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint. | A mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | ||
| 133. | A felszín alatti vasutak vasúti üzemi létesítményei, valamint a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárás. | Annak elbírálásában, hogy a felszín feletti épületrész az OTÉK rendelet 50. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel-e. | Ha a vasúti állomás épületének felszín feletti része építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység. | Az építésügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 134. | A veszélyes folyadék és olvadék vasúti töltő- lefejtő tűz- és katasztrófavédelmi követelményeknek való megfelelés meghatározása. | Az építményekkel, berendezésekkel összefüggő tűz- és katasztrófavédelmi követelményeknek való megfelelés. | Ha az építési tevékenység jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó veszélyes folyadék és olvadék vasúti töltő-lefejtő berendezést érint. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | 21 nap | |
| 135. | A földalatti vasúti építmények, a hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerek vasúti alagútjai tűz- és katasztrófavédelmi – különös tekintettel a menekítési útvonalak, és a kiürítési szabályok – követelményeinek való megfelelés meghatározása. | Az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő tűz- és – különös tekintettel a menekítési, kiürítési szakkérdésekre. | Ha az építési tevékenység földalatti vasúti építmények, hagyományos és nagysebességű vasutak alagútjának létesítésére, átépítésére irányul és jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve | 21 nap | |
| 136. | A felszín alatti vasutak felszín alatti vasúti állomásainak, vasúti üzemi létesítményeinek, valamint felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezésére irányuló eljárás. | A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés és a munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés, továbbá az egészségvédelem biztosítás az OTÉK rendeletben meghatározott egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás. | Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása esetén, és/vagy az OTÉK rendelet szerinti, az egyes terület- felhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén, és/vagy hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén. | A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | A népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | |
| 137. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Ha az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építményre vonatkozik. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 138. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha az eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul. | Az örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | ||
| 139. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata szakkérdésében. | Ha az építési tevékenység külterületen felszínmozgás veszélyes vagy bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg. | A bányafelügyeletként eljáró megyei kormányhivatal | Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat | – | |
| 140. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőség vizsgálata szakkérdésben. | Ha az építési tevékenység nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja. | A bányafelügyeletként eljáró megyei kormányhivatal | Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat | – | |
| 141. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Annak elbírálása kérdésében, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedési építmény vagy az építési tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, továbbá hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | Ha az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény külterületen, továbbá belterületen egyedi tájértéken, természeti területen, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a műszaki engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 142. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben meghatározott követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény esetén. | A települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző | Környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | |
| 143. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az erdő védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény esetén. | Az erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | ||
| 144. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei kivételével, az országos közút, továbbá a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében. | A közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 145. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében. | A közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| 146. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | Ha az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak esetében. | A közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | – | – | |
| 147. | Vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény engedélyezése. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény megfelel-e a külön jogszabályban előírt levegővédelmi követelményeknek. | Ha az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építmény működtetéséhez használt gépek levegőterheléssel járnak. | A környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 148. | A hajózási hatóságnak a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárása. | Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 149. | A hajózási hatóságnak a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárása. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 150. | A hajózási hatóságnak a kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, továbbá ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárása. | Annak elbírálása, hogy a vízgazdálkodás jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. | A vizek medrének, vízjárta területeknek, valamint árvízvédelmi létesítményeknek vízi közlekedési célt szolgáló alakítása, kotrása, mesterséges vízterek létesítése esetében. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 151. | A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 152. | A hajózási hatóságnak a csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. | Az államhatár rendje, a határrend- sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 153. | A hajózási hatóságnak a csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 154. | A hajózási hatóságnak a csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, továbbá fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint az adatváltozás átvezetésére irányuló eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. | Annak elbírálása, hogy a vízgazdálkodás és vízvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. | A vizek medrének, vízjárta területeknek, valamint árvízvédelmi létesítményeknek vízi közlekedési célt szolgáló alakítása, kotrása, mesterséges vízterek létesítése esetében. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 155. | A hajózási hatóságnak az úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízi sportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. | Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | A megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 156. | A hajózási hatóságnak az úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízi sportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 157. | A hajózási hatóságnak az úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízi sportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárása, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezése iránti eljárása. | Annak elbírálása, hogy a vízgazdálkodás és vízvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. | A vizek medrének, vízjárta területeknek, valamint árvízvédelmi létesítményeknek vízi közlekedési célt szolgáló alakítása, kotrása, mesterséges vízterek létesítése esetében. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 158. | A hajózási hatóságnak a radioaktív anyag Magyarország vízi útjain történő szállításának, fuvarozásának engedélyezésére irányuló eljárása. | Radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása. | Minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 159. | A hajózási hatóságnak a határvízen üzemelő hajózási létesítmények használatának rendjére vonatkozó szabályzat jóváhagyására irányuló eljárása. | Az államhatár rendjének fenntarthatósága. | Belső határon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen | A városi (kerületi) rendőrkapitányság | – | – | |
| 160. | A hajózási hatóságnak a határvízen üzemelő hajózási létesítmények használatának rendjére vonatkozó szabályzat jóváhagyására irányuló eljárása. | Az államhatár rendjének fenntarthatósága. | A külső határon lévő határvízen. | A határrendészeti kirendeltség | – | – | |
| 161. | Radioaktív anyag Magyarország vízi útjain történő szállításának, fuvarozásának engedélyezésére irányuló eljárás. | A vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata kérdése. | Minden esetben. | A feladó vagy induló kikötő szerinti, vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 162. | Az országos közforgalmú-, vám- és határ kikötő elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárás. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 163. | Az országos közforgalmú-, vám- és határ kikötő elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárás. | Az államhatár rendje, a határrend- sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | A megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 164. | Az országos közforgalmú-, vám- és határ kikötő elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárás. | Annak elbírálása, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei. | Az eljárás határvizet érint. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága | – | – | |
| 165. | Az országos közforgalmú-, vám- és határ kikötő elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárás. | Annak elbírálása, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e. | Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett hajózási létesítmény engedélyezésére irányul. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 166. | Az országos közforgalmú-, vám- és határ kikötő elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárás. | Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. | Minden esetben, kivéve a 2006. évi LIII. törvény 6/H. § (14) bekezdése szerint megindított eljárás esetében. | Az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főváros főjegyzője | – | – | |
| 167. | Az országos közforgalmú-, vám- és határ kikötő elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Az illetékes megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 168. | Az országos közforgalmú-, vám- és határ kikötő elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Az illetékes megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 169. | Az országos közforgalmú-, vám- és határ kikötő elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban. | Közegészség- és járványügyekkel kapcsolatosan. | Minden esetben. | Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 170. | Az országos közforgalmú-, vám- és határ kikötő elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a hajózási létesítmény régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg. | Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 171. | A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárásban. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 172. | A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezési eljárásban. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 173. | A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezési eljárásban. | Annak elbírálása, hogy az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. | Új, vízi állásnak nem minősülő, legalább 20 csónak fogadására alkalmas csónakkikötő esetén. | Az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője; a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főváros főjegyzője | – | – | |
| 174. | A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezési eljárásban. | Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | A megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 175. | A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől való eltérés engedélyezési eljárásban. | Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatók-e a vámeljárás feltételei. | Ha az eljárás határvizet érint. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága | – | – | |
| 176. | Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi és vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 177. | Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízi sportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárás. | Az államhatár rendje, a határrend-sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek megléte. | Ha az eljárás határátlépéssel kapcsolatos vagy határvizek területét érinti. | Megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 178. | Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízi sportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy biztosíthatóak-e a vámeljárás feltételei. | Az eljárás határvizet érint. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága | – | – | |
| 179. | Radioaktív anyag Magyarország vízi útjain történő szállításának, fuvarozásának engedélyezésére irányuló eljárás. | Radioaktív anyag szállítása biztonsági feltételeinek, valamint annak vizsgálata kérdésében, hogy szükséges-e a szállítmány fokozott őrzés-védelmének biztosítása. | Minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 180. | Radioaktív anyag Magyarország vízi útjain történő szállításának, fuvarozásának engedélyezésére irányuló eljárás. | Vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata kérdésében. | Minden esetben. | A feladó vagy induló kikötő szerint területileg illetékes területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 181. | Határvízen üzemelő hajózási létesítmények használatának rendjére vonatkozó szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás. | Belső határon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében. | Minden esetben. | A hajózási létesítmény helye szerint illetékes rendőrkapitányság | – | – | |
| 182. | Határvízen üzemelő hajózási létesítmények használatának rendjére vonatkozó szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás. | Külső határon lévő határvízen az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében. | Minden esetben. | A hajózási létesítmény helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltség | – | – | |
| 183. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások esetében az építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légi közlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | Légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 184. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások esetében az építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légi közlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer esetén távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 185. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások esetében az építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légi közlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer esetén távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | Légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 186. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások esetében az építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légi közlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 187. | A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszában az elvi építési keretengedélyezési eljárás esetén. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légi közlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | Légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 188. | A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszában az elvi építési keretengedélyezési eljárás esetén. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légi közlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 189. | A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában az építési engedélyezési eljárás és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása esetén. | A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légi közlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | Légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 190. | A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában az építési engedélyezési eljárás és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása esetén. | Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. | A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol máshol a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 191. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások esetében az építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén. | A katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 192. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárások esetében az építési, összevont, az engedély hatályának meghosszabbítási, használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén. | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 193. | A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti összevont telepítési eljárás telepítési hatásvizsgálati szakaszában az elvi építési keretengedélyezési eljárás esetén. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén. | A katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 194. | A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában az építési engedélyezési eljárás és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása esetén. | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén belüli építmény építése esetén. | A katonai légügyi hatóság | – | – |
11. Mérésügyi ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | A pénznyerő automaták és játékautomaták hitelesítési engedélye kiadására irányuló eljárás. | Annak elbírálása, hogy a kérelem szerinti készüléktípus megfelel-e a pénznyerő automatára, illetve a játékautomatára vonatkozó jogszabályi előírásoknak. | A pénznyerő automaták és játékautomaták hitelesítésének engedélyezése során minden esetben. | Szerencsejáték Felügyelet | – | – | |
| 3. | Pénztárgép forgalmazási engedélyezési eljárás. | A kérelemmel együtt előterjesztett etalon példány a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 5. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 3–10. mellékletében meghatározott adóügyi és adójogi követelményeknek megfelel-e. | A pénztárgép forgalmazásának engedélyezése során minden esetben. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal | – | 20 nap |
12. Műszaki biztonsági ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak és tároló-létesítményeinek létesítési, és üzembe helyezési engedélyezési eljárása. | A tervezett tárolótartály a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Tárolótartály létesítése és üzembe helyezése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 3. | A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak és tároló-létesítményeinek létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárása. | A tervezett tárolótartály a vízbázis- védelem követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Tárolótartály létesítése és üzembe helyezése esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 4. | A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak és tároló-létesítményeinek létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárása. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. | Éghető töltet esetében tárolótartály létesítése és üzembe helyezése esetén, ha az eljárás az alábbi létesítményeket, építményeket érinti: polgári repülőtér, a metró és földalatti vasúti létesítmény, az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, a Miniszterelnökség létesítménye. | A hivatásos katasztrófavédel mi szerv területi szerve | – | – | |
| 5. | A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak és tároló-létesítményeinek létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárása. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. | A C:4 mezőtől eltérően, éghető töltet esetében tárolótartály létesítése és üzembe helyezése esetén. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 6. | A nyomástartó berendezések, töltőberendezések létesítési és üzembevételi engedélyezési eljárása. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. | Éghető töltetű nyomástartó berendezés létesítése és üzembevétele esetén, ha az eljárás az alábbi létesítményeket, építményeket érinti: polgári repülőtér, a metró és földalatti vasúti létesítmény, az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, a Miniszterelnökség létesítménye. | A hivatásos katasztrófavédel mi szerv területi szerve | – | – | |
| 7. | A nyomástartó berendezések, töltőberendezések létesítési és üzembevételi engedélyezési eljárása. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. | A C:4 mezőtől eltérően, éghető töltetű nyomástartó berendezés létesítése és üzembevétele esetén. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 8. | A nyomástartó berendezések, töltőberendezések létesítési és üzembevételi engedélyezési eljárása. | Minden esetben annak elbírálása, hogy a tervezett nyomástartó berendezés a felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Az oxigén és nitrogén kivételével a veszélyes töltetű nyomástartó berendezés létesítése és üzembevétele esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 9. | A nyomástartó berendezések, töltőberendezések létesítési és üzembevételi engedélyezési eljárása. | Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett nyomástartó berendezés a vízbázis- védelem követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Az oxigén és nitrogén kivételével a veszélyes töltetű nyomástartó berendezés létesítése és üzembevétele esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 10. | A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet] szerinti vezetékjog engedélyezési eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele, valamint a létesítmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e. | A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. | Fővárosi önkormányzat főjegyzője | – | – | |
| 11. | A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet szerinti vezetékjog engedélyezési eljárás. | Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légi közlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légi közlekedés biztonságára. | Távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése esetén. | Légiközlekedési hatóság | – | – | |
| 12. | A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet szerinti vezetékjog engedélyezési eljárás. | Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása az állami célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és az állami célú légiközlekedés biztonságára. | Távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése esetén. | Katonai légügyi hatóság | – | – | |
| 13. | A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet szerinti vezetékjog engedélyezési eljárás. | A vezeték megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Minden eljárásban. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 14. | A veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályainak és tároló-létesítményeinek létesítési és üzembe helyezési engedélyezési eljárása honvédelmi létesítmény területén. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. | Éghető töltet esetében tárolótartály létesítése és üzembe helyezése esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 15. | A nyomástartó berendezések létesítési és üzembevételi engedélyezési eljárása honvédelmi létesítmény területén. | A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés. | Éghető töltetű nyomástartó berendezés létesítése és üzembevétele esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 18 nap | |
| 16. | A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet szerinti vezetékjog engedélyezési eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a távhővezeték megvalósítása esetén a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Ha a távhővezetéket honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén valósítják meg. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 17. | A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet szerinti vezetékjog engedélyezési eljárás. | Annak vizsgálata, hogy biztosítottak-e a vízi utakra vonatkozó nemzetközi szerződéseken alapuló hajózási űrszelvényméretek. | Ha a távhővezeték nyomvonala, illetve biztonsági övezete a vízi úttól vagy hajózási létesítménytől legfeljebb 50 méteres távolságra helyezkedik el. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 18. | A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet szerinti vezetékjog engedélyezési eljárás. | Annak vizsgálata, hogy a tevékenység az ivóvízbázisok védelme követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, továbbá ha a távhővezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósítják meg. | A vezeték elhelyezkedése szerint illetékes vízügyi hatóság | – | – |
13. Népegészségügyi ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | Természetes fürdővízzé nyilvánítási eljárás. | Az államhatár rendjének fenntarthatósága. | A belső határon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen. | Rendőrkapitányság | – | – | |
| 3. | Természetes fürdővízzé nyilvánítási eljárás. | Az államhatár rendjének fenntarthatósága. | A külső határon lévő határvízen. | Határrendészeti kirendeltség | – | – | |
| 4. | Természetes fürdővízzé nyilvánítási eljárás. | A vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyeztetiá-e a hajók közlekedését. | Dunai, tiszai, balatoni, valamint Velencei-tavi fürdőhely esetén. | Vízirendészeti rendőrkapitányság | – | – | |
| 5. | Természetes fürdővízzé nyilvánítási eljárás. | A természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapítása. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 6. | Fürdőhely kijelölésére irányuló eljárás. | Az államhatár rendjének fenntarthatósága. | Belső határszakaszon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen. | Rendőrkapitányság | – | – | |
| 7. | Fürdőhely kijelölésére irányuló eljárás. | Az államhatár rendjének fenntarthatósága. | A külső határon lévő határvízen. | Határrendészeti kirendeltség | – | – | |
| 8. | Fürdőhely kijelölésére irányuló eljárás. | A vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a hajók közlekedését. | Dunai, tiszai, valamint balatoni fürdőhely esetén. | Vízirendészeti rendőrkapitányság | – | – | |
| 9. | Fürdőhely kijelölésére irányuló eljárás. | A természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapítása. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 10. | Fürdővízprofil megállapítására, felülvizsgálatára és frissítésére irányuló, valamint a vízminőség romlása esetén lefolytatott eljárás. | A természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapítása. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 11. | Természetes vizek minőségének védelme érdekében lefolytatott eljárás. | A természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapítása. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 12. | A biocid hatóanyag jóváhagyási eljárása. | Biocid hatóanyag és a biocid hatóanyagot tartalmazó termékek, a nem cél élő szervezetekre gyakorolt ökotoxikológiai hatásának vizsgálata, továbbá az anyagok környezeti sorsának és viselkedésének vizsgálata. | A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerint lefolytatott eljárásokban. | Pest Megyei Kormányhivatal | – | – | |
| 13. | A biocid termék vagy biocid termékben való felhasználásra szánt hatóanyag kutatás-fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó eljárásban történő engedélyezése. | Biocid termék és hatóanyaga, valamint a nem hatóanyag anyagainak a nem cél élő szervezetekre gyakorolt ökotoxikológiai hatásának vizsgálata, továbbá az anyagok környezeti sorsának és viselkedésének vizsgálata. | Az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint lefolytatott eljárásokban. | Pest Megyei Kormányhivatal | – | – | |
| 14. | Természetes fürdővízzé nyilvánítási eljárás. | Annak elbírálása, hogy a fürdővíz használatának engedélyezése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Dunai és tiszai fürdőhely esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 15. | Fürdőhely kijelölésére irányuló eljárás. | Annak elbírálása, hogy a fürdőhely kijelölése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | Dunai és tiszai fürdőhely esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap |
14. Nyugdíjbiztosítási ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | A nyugdíjfolyósító szerv vagy a központi nyugdíjbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása, felülvizsgálata és a hozzátartozói nyugellátások feléledése. | Az egészségi állapot. | A nyugdíjfolyósító szerv vagy a központi nyugdíjbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó, egészségi állapotra tekintettel megállapítható ellátások megállapítása, feléledése és felülvizsgálata iránti eljárásban, ha a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének nincs olyan hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, amely megállapítja, hogy az igénylő, illetve – felülvizsgálat esetén – az ellátásban részesülő személy egészségi állapota megfelel az ellátásra jogosító feltételeknek. Ha a rehabilitációs szakértői szerv egy évnél nem régebbi hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye szerint az igénylő, illetve az ellátásban részesülő személy egészségi állapota nem felel meg az ellátásra jogosító feltételeknek, a szakhatóságot csak akkor kell megkeresni, ha az igénylő az igénybejelentéshez csatolja, illetve az ellátásban részesülő személy az eljárás során benyújtja a háziorvos (szakorvos) igazolását arról, hogy az egészségi állapota az utolsó vizsgálat óta rosszabbodott. | A kérelmező, illetve az ellátásban részesülő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes, orvosszakértői szervként kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal | – | 30 nap |
15. Szociális ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásba (e táblázat alkalmazása során a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) történő bejegyzésre vonatkozó hatósági eljárások. | Támogatott lakhatás esetén az ellátás helyére, fejlesztő foglalkoztatás esetén a foglalkoztatási helyre, egyéb esetben az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése. | Nappali szociális ellátásnak, bentlakásos szociális intézményi ellátásnak, – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 75. § (5) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetében, valamint olyan ingatlan esetében, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja – támogatott lakhatásnak, fejlesztő foglalkoztatásnak, gyermekek esélynövelő szolgáltatásának, bölcsődei ellátásnak, napközbeni gyermekfelügyeletnek, alternatív napközbeni ellátásnak, gyermekek átmeneti otthonának, családok átmeneti otthonának, gyermekotthonnak és utógondozó otthonnak a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése esetén, kivéve a) a munkahelyi bölcsődét és a családi bölcsődét, ha egy lakásban egy engedélyes kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, b) a napközbeni gyermekfelügyelet, ha kizárólag a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújt vagy ha egy lakásban egy engedélyes kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, c) ha a kérelmet olyan ingatlanban működő engedélyes (lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan, foglalkoztatási hely) bejegyzése iránt nyújtották be, amelyben korábban is szolgáltató működött, a korábbi engedélyes törlése a bejegyzés iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, a korábbi engedélyest (lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlant, foglalkoztatási helyet) nem e szakkérdések miatt törölték a szolgáltatói nyilvántartásból, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely a feltételek teljesítését kétségessé teszi, és d) a külső férőhelyeket, a félutas házat, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget, és a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti helyet. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | Időszakos férőhelybőví- tés esetén és kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon esetén 5 munkanap. | |
| 3. | Adatmódosítás a szolgáltatói nyilvántartásban. | A változással összefüggésben az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése. | Nappali szociális ellátással, bentlakásos szociális intézményi ellátással, bölcsődével, mini bölcsődével, gyermekek átmeneti otthonával, családok átmeneti otthonával és utógondozó otthonnal kapcsolatos adatmódosítási eljárásban, ha a) az engedélyes címe megváltozik, a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével, b) a szolgáltatásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, c) az adatmódosítás célja valamely e sor szerinti szolgáltatás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg, vagy d) ha a férőhelyszám – ide nem értve a külső férőhelyeket – egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik, kivéve, ha a 2. sor a szakhatóság bevonását kizárja. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | Időszakos férőhelybőví- tés esetén 5 munkanap | |
| 4. | Adatmódosítás a szolgáltatói nyilvántartásban. | A változással összefüggésben az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése. | Fejlesztő foglalkoztatással kapcsolatos adatmódosítási eljárásban, ha az adatmódosítás célja foglalkoztatási hely bejegyzése, kivéve, ha az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban már vizsgálták vagy a 2. sor a szakhatóság bevonását kizárja. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | – | |
| 5. | Adatmódosítás a szolgáltatói nyilvántartásban. | A változással összefüggésben az ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése. | Támogatott lakhatással kapcsolatos adatmódosítási eljárásban, ha az adatmódosítás célja a) az Szt. 75. § (5) bekezdés c)pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan bejegyzése, b) az ingatlan működési formájának az Szt. 75. § (5) bekezdés c) pontja szerinti működési formára történő módosítása, vagy c) olyan ingatlan bejegyzése, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó engedélyes maga kívánja nyújtani, kivéve, ha a 2. sor a szakhatóság bevonását kizárja. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | – | |
| 6. | Adatmódosítás a szolgáltatói nyilvántartásban. | A változással összefüggésben az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése. | Munkahelyi bölcsődével, családi bölcsődével, napközbeni gyermekfelügyelettel – kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest – és a gyermekek esélynövelő szolgáltatásával kapcsolatos adatmódosítási eljárásban, ha a) az engedélyes címe megváltozik, a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével, b) a szolgáltatásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, ide nem értve a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti épületet (épületrészt), vagy c) az adatmódosítás célja valamely e sor szerinti szolgáltatás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg, kivéve, ha a 2. sor a szakhatóság bevonását kizárja. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | – | |
| 7. | Adatmódosítás a szolgáltatói nyilvántartásban. | A változással összefüggésben az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése. | Gyermekotthonnal kapcsolatos adatmódosítási eljárásban, ha a) az engedélyes címe megváltozik, a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével, b) a szolgáltatásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, c) az adatmódosítás célja valamely e sor szerinti szolgáltatás bejegyzése és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg, d) a férőhelyszám emelkedik, vagy e) ideiglenes befogadó férőhelyet alakítanak ki, kivéve, ha a 2. sor a szakhatóság bevonását kizárja. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | Kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon és az ideiglenes befogadó férőhellyel kapcsolatos adatmódosítási eljárás esetén 5 munkanap | |
| 8. | Adatmódosítás a szolgáltatói nyilvántartásban. | Az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése. | Ha a) a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalása miatt a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés ideiglenes hatályú és a fenntartó az ideiglenes hatályú bejegyzés határozatlan vagy határozott idejű bejegyzésre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását kéri vagy b) a fenntartó a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott egyedi szakhatósági előírás, feltétel módosítását vagy törlését kéri. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | Időszakos férőhelybőví- tés, kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon és az ideiglenes befogadó férőhellyel kapcsolatos adatmódosítási eljárás esetén 5 munkanap. | |
| 9. | Bejegyzés a szolgáltatói nyilvántartásba. | A szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás. | A szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés során, ha a fenntartó az engedélyest költségvetési támogatással kívánja működtetni, és ehhez az Szt., illetve a Gyvt. a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadást előírja, kivéve, ha a kérelmező nem állami fenntartó a szervezeti formája alapján a tárgyévi költségvetésről szóló törvény szerint nem jogosult költségvetési támogatásra. | A szociális- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter | – | 50 nap | |
| 10. | Adatmódosítás a szolgáltatói nyilvántartásban. | A szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységek területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás. | Adatmódosítási eljárásban, ha az adatmódosítás célja befogadás, kivéve, ha a kérelmező nem állami fenntartó a szervezeti formája alapján a tárgyévi költségvetésről szóló törvény szerint nem jogosult költségvetési támogatásra. | A szociális- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter | – | 50 nap |
16. Vízügyi és vízvédelemi ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | Elvi vízjogi engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás. | Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a hatóság korábbi eljárásban nem vizsgálta a kérdést. | Környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 3. | Elvi vízjogi engedélyezési eljárás. | Annak elbírálása, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. | Ha külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület, barlang felszíni védőövezete vagy egyedi tájérték közvetlenül érintett. | Természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 4. | Elvi vízjogi engedélyezési eljárás. | Erdő igénybevétel engedélyezhetőségének vizsgálata. | Ha a vízimunka, vízilétesítmény megvalósítása erdő igénybevételével jár. | Erdészeti hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | ||
| 5. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása. | Ivóvízkivételre nem hasznosítható és ivóvízbázisnak ki nem jelölhető felszíni és felszín alatti vízből való egyedi vízkivétel esetében. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | Népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | |
| 6. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása. | Ivóvízkivétel, vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás vagy fürdők vízilétesítményei esetében. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | Népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | |
| 7. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása. | A legalább 1000 m3/nap kapacitású vagy 5000 főnél nagyobb állandó népességet ellátó, valamint az egy járás határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetében. | Népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | Az országos tisztifőorvos | – | |
| 8. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása. | A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény esetében. | Népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | Az országos tisztifőorvos | – | |
| 9. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | Annak elbírálása, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, valamint érintenek-e szennyezett területet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti kármentesítési monitoring esetében megfelelnek-e a határozatban előírt követelményeknek. | Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles és a hatóság korábbi eljárásban nem vizsgálta a kérdést. | Környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 10. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | Annak elbírálása, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e. | Ha külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület, barlang felszíni védőövezete vagy egyedi tájérték közvetlenül érintett. | Természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 11. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében. | Ha a tevékenység a termőföldre hatást gyakorol. | Talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | ||
| 12. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | Erdő igénybevétel engedélyezhetőségének vizsgálata. | Ha a vízimunka, vízilétesítmény megvalósítása erdő igénybevételével jár. | Erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | ||
| 13. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A kérelem szerinti tevékenység megfelel-e a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályokban meghatározott, a haltermelésre és a haltermelési létesítményekre, a halászatra, illetve a horgászatra vonatkozó előírásoknak. | Ha a kérelemmel érintett vízilétesítmény halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási célt szolgál, vagy azon halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási cél megvalósítását tervezik, ideértve a vízilétesítmény halastó funkcióval történő üzemeltetését is. | Halgazdálkodási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | ||
| 14. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A hajózsilip méretei tekintetében a jogszabályi követelményeknek, a tervezett, felújított vagy átalakított hajózsilipnek és tartozékainak a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására való alkalmasságának, továbbá a nemzetközi gyakorlatnak való megfelelőség szakkérdése. | A duzzasztással szabályozott víziúton, vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények esetében. | Hajózási feladatkörében országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | Közlekedésért felelős miniszter | – | |
| 15. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. | A halastavakkal, horgásztavakkal, jóléti tavakkal, víztározókkal vagy holtágakkal kapcsolatos tevékenység, ha a kialakítás ásványi nyersanyag kitermeléssel jár. | Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat | – | ||
| 16. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása. | A vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítása, kotrása, mesterséges vízterek vagy tározók létesítése esetében. | Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat | – | ||
| 17. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A fúróberendezés alkalmassága, a kút kiképzés műszaki-biztonsági feltételeknek való megfelelősége, a bányajáradék-fizetési, a bányafelügyelet felé történő adatszolgáltatási kötelezettség, valamint a víz-kitermelés szénhidrogén ásványvagyonra vonatkozó hatásának megállapítása. | A geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelését igényli. | Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat | – | ||
| 18. | Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárások. | A fúróberendezés alkalmassága, a kút kiképzés műszaki-biztonsági feltételeknek való megfelelősége, valamint a víz-kitermelés szénhidrogén ásványvagyonra vonatkozó hatásának szakkérdése. | Az 500 méternél mélyebben elhelyezkedő mélységi vizek felszínre hozatala esetében. | Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat | – | ||
| 19. | Az üzemelő és távlati vízbázisok védelme érdekében történő védőterület, védősáv kijelölésére irányuló eljárás, továbbá a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmé- nyek védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet]alapján folytatott egyedi vizsgálati eljárás. | A vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása. | Minden esetben. | Népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | Az országos tisztifőorvos | – | |
| 20. | Az üzemelő és távlati vízbázisok védelme érdekében történő védőterület, védősáv kijelölésére irányuló eljárás, továbbá a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján folytatott egyedi vizsgálati eljárás. | A termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés. | Minden esetben. | Talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | ||
| 21. | Az elhanyagolt műveken (szennyvízrendszer, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz tárolására, illetve begyűjtésére alkalmazott eszköz, szennyvízelvezető mű) rovar-, illetve rágcsálóirtás, valamint elhanyagolt műveken veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálata tárgyban indult eljárás. | A környezet-egészségügyi szabályoknak való megfelelés, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálata, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítése. | Minden esetben. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | Népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | |
| 22. | Kármentesítési eljárás. | A tevékenység, vízilétesítmény folyamatban lévő kármentesítésre gyakorolt hatásának vizsgálata. | Ha a vízimunkával, vízhasználattal vagy vízilétesítménnyel érintett területen kármentesítési eljárás van folyamatban. | Környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 23. | Hajóút kitűzési tervének engedélyezése, és hajóút kitűzésére irányuló eljárás. | A víziközlekedés biztonsága, hajózási érdekek érvényre juttatása, jogszabályban meghatározott követelményeinek való megfelelés kérdésében. | Víziút esetében. | Hajózási feladatkörében országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | Közlekedésért felelős miniszter | – | |
| 24. | A házi ivóvízigény kielégítésére irányuló vízilétesítmény vagy vízhasználat engedélyezési eljárás, ideértve a víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény engedélyezését is. | Az ivóvízkivétel és az ivóvízellátás során az ivóvíz minőségi követelményeinek teljesülése és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóság biztosítottsága. | Minden esetben. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | Népegészségü gyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – |
18. Földügyi igazgatási eljárások
| A | B | C | D | E | F | ||
| Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | ||
| 1. | Újrahasznosítási eljárás | Annak elbírálása, hogy az újrahasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | Ha az ingatlan-nyilvántartás szerint a földrészletre a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-ában meghatározott jog került bejegyzésre vagy jogi jelleg került feljegyzésre. | Vízügyi feladatkörében eljáró megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság | – | – | |
| 2. | Termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás | Annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | Ha az ingatlan-nyilvántartás szerint a földrészletre a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-ában meghatározott jog került bejegyzésre vagy jogi jelleg került feljegyzésre. | Vízügyi feladatkörében eljáró megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság | – | – | |
| 3. | Termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás | Annak elbírálása, hogy a végleges más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | – | |
| 4. | A termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás | Annak elbírálása, hogy az időleges más célú hasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek. | Ha az ingatlan-nyilvántartás szerint a földrészletre a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-ában meghatározott jog került bejegyzésre vagy jogi jelleg került feljegyzésre. | Vízügyi feladatkörében eljáró megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság | – | – | |
| 5. | A termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárás | Annak elbírálása, hogy az időleges más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | 21 nap | |
| 6. | A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárás | Annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás vagy az eredeti állapot helyreállítása a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e. | Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | 21 nap | |
| 7. | Telekalakítási eljárás | Annak elbírálása, hogy a telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. | Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén, kivéve termőföldek birtokösszevonási céllal történő telekalakítását 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területnél, ide nem értve a táblán belüli megközelítés céljából kialakítandó utakat. | Telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző | – | – | |
| 8. | Telekalakítási eljárás | Annak elbírálása, hogy a telekalakítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – helyi jelentőségű védett természeti terület, természetvédelmi terület, természeti emlék jogi jelleg ténye van feljegyezve. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | 21 nap |
19. Egyéb ügyek
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 2. | Zenés, táncos rendezvény engedélyezése. | A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdés. | Minden esetben. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | – | – | |
| 3. | Zenés, táncos rendezvény engedélyezése. | Az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés. | Meglévő építményt érintő zenés, táncos rendezvények esetében, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadására kerül sor. | Építésügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 4. | Zenés, táncos rendezvény engedélyezése. | Az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés. | Meglévő építményt érintő zenés, táncos rendezvények esetében, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadására kerül sor. | A sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság | – | – | |
| 5. | Zenés, táncos rendezvény engedélyezése. | Az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés. | Meglévő építményt érintő zenés, táncos rendezvények esetében, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadására kerül sor. | Kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 6. | Zenés, táncos rendezvény engedélyezése. | A jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesítése. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 7. | Zenés, táncos rendezvény engedélyezése. | A tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatása, a személy- és vagyonbiztonság. | Minden esetben. | Városi (kerületi) rendőrkapitányság | – | – | |
| 8. | Vízi rendezvény engedélyezési eljárása. | A rendezvény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve a hajózási létesítmények működését. | Minden esetben. | közlekedési hatósági hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala | Közlekedésért felelős miniszter | – | |
| 9. | Létfontosságú rendszer és létesítmény – kivéve honvédelmi létfontosságú rendszerek és létesítmények – kijelölése és a kijelölés visszavonása | A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre, valamint a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás során a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott horizontális kritériumok fennállása, illetve teljesülése. | Minden esetben, kivéve ha kijelölő hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jár el. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | A hivatásos katasztrófa- védelmi szerv területi szerve | 21 nap | |
| 9a. | Honvédelmi létfontosságú rendszer és létesítmény kijelölése és a kijelölés visszavonása. | A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre, valamint a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás során a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott horizontális kritériumok fennállása, illetve teljesülése. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve országos illetékességgel. | – | 21 nap | |
| 10. | Temetkezési szolgáltató (telephely) engedélyezése. | A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló NM rendeletben foglalt szabályok betartásának ellenőrzése. | Holttest előkészítés és hűtés esetén. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal | – | – | |
| 11. | Az egységes elektronikuskártya-kibocsátására történő feljogosítás tárgyában lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás. | A kártyakibocsátás sérti-e Magyarország nemzetbiztonsági érdekét. | Minden eljárásban. | Alkotmányvédelmi Hivatal | – | 30 nap | |
| 12. | Megyei rendőr-főkapitányságnak a korlátozott nyitvatartási időben működő határátkelőhely nyitvatartási időn kívüli igénybevételének, valamint a korlátozott forgalmú határátkelőhelynek a forgalmi jellegtől eltérő eseti igénybevételének engedélyezésére irányuló, nem az Európai Unió tagállamával közös határszakaszon lévő határátkelőhelyet érintő eljárása. | Biztosítottak-e a vámeljárás feltételei. | Minden esetben. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága és a Repülőtéri Igazgatósága | Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása | – | |
| 13. | A megyei rendőr-főkapitányságnak, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnak a nem európai uniós tagállammal közös határszakaszon létesítendő ideiglenes határátkelőhely megnyitására irányuló, valamint az Európai Unión kívülről érkező vagy az Európai Unión kívülre induló légi jármű esetén ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitására irányuló eljárása. | Biztosítottak-e a vámeljárás feltételei. | Minden esetben. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes adó- és vámigazgatósága és a Repülőtéri Igazgatósága | Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása | – | |
| 14. | A megyei rendőr-főkapitányság által a határvízen történő közlekedés engedélyezésével kapcsolatos eljárás. | Biztosítottak-e a vámeljárás feltételei. | Minden esetben. | Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága | – | – | |
| 15. | A pirotechnikai tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás. | Annak elbírálása, hogy a pirotechnikai termék felhasználása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Pirotechnikai termék védett természeti területen való felhasználásának engedélyezése. | A környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal | 21 nap | ||
| 16. | A pirotechnikai tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás. | – Tűzvédelmi szempontból a védőterület meghatározása – A védőterületen belül található létesítmények és más veszélyforrások vizsgálata – A tűz jelzéséhez és oltásához szükséges eszközök meglétének vizsgálata – A felhasználók tűzvédelmi szakvizsgájának ellenőrzése. | Minden esetben a pirotechnikai termék felhasználásának, forgalmazásának és tárolásának engedélyezési eljárásában. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófavéd elmi szerv központi szerve | 8 nap | |
| 17. | A pirotechnikai tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás. | – Tűzvédelmi szempontból a védőterület meghatározása – A védőterületen belül található létesítmények és más veszélyforrások vizsgálata – A tűz jelzéséhez és oltásához szükséges eszközök meglétének vizsgálata – A felhasználók tűzvédelmi szakvizsgájának ellenőrzése. | Minden esetben a pirotechnikai termék gyártásának, megsemmisítésének, kiállításának, forgalomba hozatalának, valamint a vizsgálatának engedélyezési eljárásában. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | A hivatásos katasztrófa- védelmi szerv központi szerve | – | |
| 18. | Veszélyes katonai objektum üzemeltetési engedélyezési eljárása. | A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet 6. melléklet 1. pont 1.3. alpontjában meghatározott szakkérdés vizsgálata. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyes katonai objektum telephelye szerinti területi szerve | – | – | |
| 19. | Partvédelmi vagy vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén. | Partvédelmi rendeltetésű erdőnél a tevékenység, a beruházás vagy a terv a vizek kártételei elleni védekezés jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi hatóság | Országos vízügyi hatóság | – | |
| 20. | Partvédelmi vagy vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén. | Vízvédelmi rendeltetésű erdőnél a tevékenység, a beruházás vagy a terv a vízvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízvédelmi hatóság | Országos vízvédelmi hatóság | – | |
| 21. | Halgazdálkodási terv jóváhagyására, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására, valamint a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló eljárás. | A felszíni víztest állapotának védelme, továbbá a jó állapot, a jó ökológiai állapot, illetve potenciál és jó kémiai állapot elérése érdekében a halgazdálkodási tevékenységgel járó terhelés és beavatkozás vízminőségi és mennyiségi hatásainak vizsgálata, a környezeti célkitűzéseknek való megfelelés megítélése, a monitoring tevékenység feltételei meglétének vizsgálata. | Vízvédelmi szempontból minden esetben, vízügyi szempontból vízilétesítmény érintettsége esetén. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 22. | Halgazdálkodási terv jóváhagyására, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására, valamint a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló eljárás. | A vizek kártételei elleni védekezés jogszabályban rögzített követelményeinek történő megfelelés vizsgálata. | Vízvédelmi szempontból minden esetben, vízügyi szempontból vízilétesítmény érintettsége esetén. | Területi vízügyi vízügyi hatóság | – | – | |
| 23. | A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti eljárás. | A talajvédelmi tervnek és a tervezett tevékenységnek a felszín alatti vizek minősége védelme jogszabályi követelményeinek való megfelelés vizsgálata. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 24. | A hígtrágya nitrátérzékeny területen történő mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési eljárás. | A felszín alatti vizek minősége védelme jogszabályi követelményeinek való megfelelés vizsgálata. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 25. | Magyar Nemzeti Bank értékpapírelőállítás- engedélyezési eljárása. | Az értékpapírok előállításáról szóló szabályzatában meghatározott formai, minőségi és okmányvédelmi előírások minimum biztonsági követelményeinek teljesülése. | Minden esetben. | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat | – | – | |
| 26. | Magyar Nemzeti Bank értékpapírelőállítás- engedélyezési eljárása. | Az értékpapír előállítására vonatkozó engedély iránti kérelemben szereplő új értékpapír, illetve az utánnyomott értékpapír mintapéldányainak, valamint az azok előállítása során alkalmazott okmányvédelmi elemeket pontosan leíró védelmi terv egymásnak történő maradéktalan megfelelésének megállapítása. | Minden esetben. | Nemzetbiztonsági Szakszolgálat | – | – | |
| 27. | A megyei rendőr-főkapitányságnak, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnak a nem európai uniós tagállammal közös határszakaszon létesítendő ideiglenes határátkelőhely megnyitására irányuló, valamint az Európai Unión kívülről érkező vagy az Európai Unión kívülre induló légi jármű esetén ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitására irányuló eljárása. | A polgári célú légiközlekedés biztonsági követelményeinek való megfelelés. | Az ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitása esetén. | Közlekedésért felelős miniszter | – | – | |
| 28. | A megyei rendőr-főkapitányságnak, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnak a nem európai uniós tagállammal közös határszakaszon létesítendő ideiglenes határátkelőhely megnyitására irányuló, valamint az Európai Unión kívülről érkező vagy az Európai Unión kívülre induló légi jármű esetén ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitására irányuló eljárása. | Az állami célú légiközlekedés biztonsági követelményeinek való megfelelés. | Az ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitása esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 29. | Budapest Főváros Kormányhivatalának a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésével kapcsolatos eljárása. | A kérelemben megjelölt, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, annak behozatali céljára figyelemmel közbiztonsági kockázatot jelent-e. | Minden esetben. | Országos Rendőr- főkapitányság | – | – | |
| 30. | A világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásának jegyzői engedélyezése, valamint a kiadott jegyzői engedély felülvizsgálatára irányuló eljárás. | A vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásának a közbiztonságra gyakorolt hatása, a személy- és vagyonbiztonsággal összefüggő kockázati tényezők értékelése, továbbá az üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmények megismétlődése veszélyének értékelése. | Minden esetben. | Az üzlet működési helye szerint illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság | Megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság | – | |
| 31. | A sírhelynek hamvasztáshoz szükséges megnyitására vonatkozó engedélyezési eljárás. | A rendkívüli halálesethez kapcsolódó nyomozási feladatok a hamvasztást követően biztosíthatóak-e. | Jogszabályban meghatározott rendkívüli halálesetkor és az eltemetéstől számított 25 éven belül. | Városi (kerületi) rendőrkapitányság | – | – | |
| 32. | A szociális hatóság szociális foglalkoztatás engedélyezése iránti eljárás. | A foglalkoztatás helyszínére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások, továbbá, ha a kérelem a foglalkoztatni kívánt személyek számának az eredeti engedélyben meghatározott létszámot meghaladó felemelésére irányul, az e változásból eredő létesítési tűzvédelmi előírások érvényesülése. | Ha a foglalkoztatás helyszíne polgári repülőteret, metró és földalatti vasúti létesítményt, az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményét érinti. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve | – | – | |
| 33. | A szociális hatóság szociális foglalkoztatás engedélyezése iránti eljárás. | A foglalkoztatás helyszínére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások, továbbá, ha a kérelem a foglalkoztatni kívánt személyek számának az eredeti engedélyben meghatározott létszámot meghaladó felemelésére irányul, az e változásból eredő létesítési tűzvédelmi előírások érvényesülése. | A 32. sortól eltérő esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 34. | A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építményekkel és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos eljárása. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízvédelmi hatóság | Országos vízvédelmi hatóság | – | |
| 35. | A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építményekkel és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos eljárása. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység és az építmény a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására vonatkozó követelményeknek megfelel-e. | Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. | Területi vízügyi hatóság | Országos vízügyi hatóság | – | |
| 36. | A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet] szerinti telepengedély-köteles tevékenységekkel kapcsolatos eljárás. | A telep a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Az alábbi tevékenységek végzése esetén: 1. egyéb gumitermék gyártása, 2. festék, bevonóanyag gyártása, 3. gumiabroncs, gumitömlő gyártása, kivéve gumiabroncs újrafutózása, felújítása, 4. kőolaj-feldolgozás, 5. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása, 6. mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolása, 7. műanyag építőanyag gyártása, 8. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása, 9. műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása, 10. papírgyártás, 11. ragasztószer-gyártás, 12. tapétagyártás, 13. tisztítószer gyártása, 14. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása, 15. vegyi szál gyártása. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 37. | Az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti telepengedély-köteles tevékenységekkel kapcsolatos eljárás. | A vizek védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a vizeket érő terhelés alatta marad-e a vizek védelmére vonatkozó határértékeknek. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 38. | Az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti telepengedély-köteles tevékenységekkel kapcsolatos eljárás. | Ivóvízbázisok érintettsége esetén megfelel-e az ivóvízbázis védelmi előírásoknak. | Minden esetben. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 39. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló eljárása. | Vízgazdálkodási jogszabályi előírásoknak megfelel-e. | Minden esetben, kivéve a teljes időtáv vonatkozásában tényleges feladatot nem tartalmazó beruházási tervrészek tekintetében. | Területi vízügyi hatóság | Országos vízügyi hatóság | – | |
| 40. | Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló eljárása. | A felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Minden esetben, kivéve a teljes időtáv vonatkozásában tényleges feladatot nem tartalmazó beruházási tervrészek tekintetében. | Területi vízvédelmi hatóság | Országos vízvédelmi hatóság | – | |
| 41. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A vizsgálat feltételeként meghatározott építményekkel, létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés. | A telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert használnak. | Műszaki biztonsági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 42. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos, jogszabály által az egészségügyi hatóság jogkörébe utalt szakkérdés. | Minden esetben. | Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala | – | – | |
| 43. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A telepen a hulladékgazdálkodás módja és eszközei megfelelnek-e a hulladék-gazdálkodási követelményeknek, okoz-e a telepen történő hulladék- gazdálkodási tevékenység környezetterhelést, biztosított-e a telep hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége. | Minden esetben. | Környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró, a telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 44. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A tevékenység zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek. | Minden esetben. | Környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró, a telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 45. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. | Minden esetben. | Környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró, a telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 46. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | A tevékenységet országos jelentőségű védett természeti területen, NATURA 2000 területen vagy barlang védőövezetében végzik. | Környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró, a telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 47. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A földtani közeg védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a földtani közeget érő terhelés alatta marad-e a földtani közeg védelmére vonatkozó követelményeknek. | Minden esetben. | Környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró, a telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 48. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A növényvédő-szerekkel folytatott ipari tevékenység a kezelőszemélyzet kitettségére, a lehetséges humán- és környezeti toxicitásra, terhelésre hatással van-e. | Növényvédő szerekkel folytatott ipari tevékenység esetén. | A telep fekvése szerint illetékes növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 49. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek. | Az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan a kulturális örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék. | Kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal | – | – | |
| 50. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | A vizek védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a vizeket érő terhelés alatta marad-e a vizek védelmére vonatkozó követelményeknek, valamint ivóvízbázisok érintettsége esetén megfelel-e az ivóvízbázis védelmi előírásoknak. | A telepengedély kiadása iránti eljárás során minden esetben. | A telep fekvése szerint illetékes területi vízvédelmi, illetve vízügyi hatóság | – | – | |
| 51. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | Az általános és sajátos építésügyi követelményeknek való megfelelés. | Honvédelmi és katonai célú ingatlanon végzett ipari tevékenység esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 52. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | Az általános és honvédelmi ágazati munkavédelmi követelményeknek való megfelelés. | Honvédelmi és katonai célú ingatlanon végzett ipari tevékenység esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 53. | Telepengedély kiadása iránti eljárás. | Az általános és honvédelmi ágazati tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés. | Honvédelmi és katonai célú ingatlanon végzett ipari tevékenység esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | – | |
| 54. | Kártyaterem engedélyezése iránti eljárás. | Az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem megfelel-e a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/B. § (6) bekezdésében foglalt jogszabályi előírásoknak, a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete nem tiltja-e. A folytatni kívánt tevékenység nem sértené-e a jóérzést, közbiztonságot, közszemérmet, illetve gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdeket, vagy más helyi közösségi érdeket. | Kártyaterem engedélyezése iránti eljárásban minden esetben. | Kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat jegyzője, főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzője, Fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főváros főjegyzője | – | – | |
| 55. | Játékkaszinó engedélyezése iránti eljárás. | Az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete nem tiltja-e. A folytatni kívánt tevékenység nem sértené-e a jóérzést, közbiztonságot, közszemérmet, illetve gyermek- vagy ifjúságpolitikai érdeket, vagy más helyi közösségi érdeket. | Játékkaszinó engedélyezése iránti eljárásban minden esetben. | Játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat jegyzője, főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzője, Fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főváros főjegyzője | – | – | |
| 56. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). | A helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. | Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | 21 nap | |
| 57. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). | Katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata. | Minden esetben. | A hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve | – | – | |
| 58. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában a hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén. | A tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvíz- elvezetésének, valamint a szennyvíz tisztításának a vízbázisra, a vizek lefolyására gyakorolt hatás vizsgálata. | Minden esetben. | A hulladékkezelés helye szerint illetékes területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 59. | A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában a hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén. | A tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatás vizsgálata. | Minden esetben. | A hulladékkezelés helye szerint illetékes területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 60. | A nem veszélyes hulladék előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárás. | Annak elbírálása, hogy a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. | Minden esetben. | Területi vízvédelmi hatóság | – | – | |
| 61. | A nem veszélyes hulladék előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata. | Minden esetben. | Területi vízügyi hatóság | – | – | |
| 62. | A nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárás. | Annak elbírálása, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. | Ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint. | Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző | – | 21 nap | |
| 63. | Szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyezési eljárása. | Környezeti, természeti, településfejlesztési és településrendezési hatások keretében annak vizsgálata, hogy a szélerőmű nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a létesítésétől várható előnyöket. | Minden esetben. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 64. | Szélerőmű vagy szélerőmű park használatbavételi engedélyezési eljárása. | Környezeti, természeti, településfejlesztési és településrendezési hatások keretében annak vizsgálata, hogy a szélerőmű nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a létesítésétől várható előnyöket, továbbá annak elbírálása, hogy a megépült szélerőmű vagy szélerőmű park megfelel-e az építési engedélyezési eljárás során kiadott szakhatósági állásfoglalásban írt feltételeknek. | Minden esetben. | Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal | – | 21 nap | |
| 65. | Zenés, táncos rendezvény engedélyezése honvédelmi létesítmény területén. | A jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesítése. | Minden esetben. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| 66. | Erdészeti hatósági eljárás a) A honvédelmi rendeltetésű erdő, valamint az aa), ab), ai) és aj) alpontok tekintetében a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló, erdőnek nem minősülő földterületek esetén aa) fásítás faállománya felszámolásának előírására, ab) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére, ac) erdő felnyitott erdőként történő fenntartásának engedélyezésére és előírására, felnyitott erdő helyreállításának előírására, ad) erdőben fátlan állapot kialakításának és fenntartásának engedélyezésére, fátlan állapot fenntartásának előírására, fátlan állapotban tartott erdő helyreállításának előírására, ae) erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszűntetésének, fennmaradásának vagy rendeltetése megváltoztatásá- nak engedélyezésére, valamint a felszámolásának elrendelésére, | A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e. | A honvédelmi rendeltetésű erdő, valamint az aa), ab), ai) és aj) alpontok tekintetében a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló, erdőnek nem minősülő földterületek esetén, továbbá az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek védőterületén található erdő, valamint a ba) és bb) alpontok tekintetében erdőnek nem minősülő földterületek esetén. | Honvédelemért felelős miniszter | – | 21 nap | |
| af) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására, ag) az erdőterv meghatározására, ah) az erdőterv módosítására, ai) az erdőtelepítési- kivitelezési terv jóváhagyására, aj) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére, ak) az erdő igénybevételének engedélyezésére, al) az erdő igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására, am) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezésére, an) a járműközlekedésre használható út kijelölésére, és ao) a lovas és technikai sportverseny rendezésének engedélyezésére, valamint b) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, továbbá a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek védőterületén található erdő, valamint a ba) és bb)alpontok tekintetében erdőnek nem minősülő földterületek esetén ba) fásítás faállománya felszámolásának előírására, bb) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére, bc) az erdőterv meghatározására, bd) az erdőterv módosítására, be) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására, és bf) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban. | |||||||
| 67. | Igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás. | A kérelmező szakmai és gyakorlati felkészültségének vizsgálata. | Ha az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi kérelme a bányászat és a szénhidrogén-termelés, kutatási, szállítási szakterületre irányul. | Bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal | – | – | |
| 68. | a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. § (4) bekezdése, 27/A. § (6a) bekezdése, valamint a 66. § (6) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba vétellel és a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárások | a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. § (1) bekezdése szerinti szakirányú szakképzettség és a 83/B. § szerinti felsőfokú végzettség és más, felsőoktatásban szerzett szakképesítés vagy szakképzés tartalma, külföldi végzettségi szint, szakképesítés és szakképzés tartalma | Amennyiben a kérelem elbírálásához a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettség, más felsőfokú végzettség vagy egyéb szakképzettség tartalmának meghatározása szükséges. | Oktatási Hivatal | – | – | |
| 69. | a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. § (4) bekezdése, 27/A. § (6a) bekezdése, valamint a 66. § (6) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba vétellel és a hatósági nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárások | egyéb, a 68. pontba nem tartozó szakképzés tartalma | Amennyiben a kérelem elbírálásához a 68. pontba nem tartozó, egyéb szakképzettség tartalmának meghatározása szükséges. | Oktatási Hivatal | – | – | |
| ” |
„1/A. melléklet a 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelethez
Az eljáró hatóság egészeként kizárt kormányhivatal helyett eljáró másik kormányhivatal
| Sorszám | Kormányhivatal | Helyettesítő Kormányhivatal | |
| 1. | Baranya | Somogy | |
| 2. | Bács-Kiskun | Tolna | |
| 3. | Békés | Csongrád | |
| 4. | Borsod-Abaúj-Zemplén | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
| 5. | Budapest | Pest | |
| 6. | Csongrád | Békés | |
| 7. | Fejér | Veszprém | |
| 8. | Győr-Moson-Sopron | Komárom-Esztergom | |
| 9. | Hajdú-Bihar | Jász-Nagykun-Szolnok | |
| 10. | Heves | Nógrád | |
| 11. | Jász-Nagykun-Szolnok | Hajdú-Bihar | |
| 12. | Komárom-Esztergom | Győr-Moson-Sopron | |
| 13. | Nógrád | Heves | |
| 14. | Pest | Budapest | |
| 15. | Somogy | Baranya | |
| 16. | Szabolcs-Szatmár-Bereg | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
| 17. | Tolna | Bács-Kiskun | |
| 18. | Vas | Zala | |
| 19. | Veszprém | Fejér | |
| 20. | Zala | Vas |
1/B. melléklet a 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelethez
Az eljáró hatóság egészeként kizárt járási (fővárosi kerületi) hivatal helyett eljáró másik járási (fővárosi kerületi) hivatal
1. Baranya megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Bóly | Mohács | |
| 2. | Komló | Hegyhát (Sásd) | |
| 3. | Mohács | Bóly | |
| 4. | Pécs | Pécsvárad | |
| 5. | Pécsvárad | Pécs | |
| 6. | Hegyhát (Sásd) | Komló | |
| 7. | Sellye | Siklós | |
| 8. | Siklós | Sellye | |
| 9. | Szentlőrinc | Szigetvár | |
| 10. | Szigetvár | Szentlőrinc |
2. Bács-Kiskun megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Baja | Bácsalmás | |
| 2. | Bácsalmás | Baja | |
| 3. | Jánoshalma | Kiskunhalas | |
| 4. | Kalocsa | Kiskőrös | |
| 5. | Kecskemét | Tiszakécske | |
| 6. | Kiskőrös | Kalocsa | |
| 7. | Kiskunfélegyháza | Kiskunmajsa | |
| 8. | Kiskunhalas | Jánoshalma | |
| 9. | Kiskunmajsa | Kiskunfélegyháza | |
| 10. | Kunszentmiklós | Kecskemét | |
| 11. | Tiszakécske | Kecskemét |
3. Békés megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Békés | Békéscsaba | |
| 2. | Békéscsaba | Békés | |
| 3. | Gyomaendrőd | Szarvas | |
| 4. | Gyula | Sarkad | |
| 5. | Mezőkovácsháza | Orosháza | |
| 6. | Orosháza | Mezőkovácsháza | |
| 7. | Sarkad | Gyula | |
| 8. | Szarvas | Gyomaendrőd | |
| 9. | Szeghalom | Gyomaendrőd |
4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Cigánd | Sárospatak | |
| 2. | Edelény | Kazincbarcika | |
| 3. | Encs | Szikszó | |
| 4. | Gönc | Sátoraljaújhely | |
| 5. | Kazincbarcika | Edelény | |
| 6. | Mezőcsát | Mezőkövesd | |
| 7. | Mezőkövesd | Mezőcsát | |
| 8. | Miskolc | Tiszaújváros | |
| 9. | Ózd | Putnok | |
| 10. | Putnok | Ózd | |
| 11. | Sárospatak | Cigánd | |
| 12. | Sátoraljaújhely | Gönc | |
| 13. | Szerencs | Tokaj | |
| 14. | Szikszó | Encs | |
| 15. | Tiszaújváros | Miskolc | |
| 16. | Tokaj | Szerencs |
5. Budapest
| Sorszám | Kerületi Hivatal | Helyettesítő kerületi hivatal | |
| 1. | I. Kerület | XII. Kerület | |
| 2. | II. Kerület | III. Kerület | |
| 3. | III. Kerület | II. Kerület | |
| 4. | IV. Kerület | XV. Kerület | |
| 5. | V. Kerület | XIII. kerület | |
| 6. | VI. Kerület | VII. kerület | |
| 7. | VII. Kerület | VI. Kerület | |
| 8. | VIII. Kerület | IX. Kerület | |
| 9. | IX. Kerület | VIII. Kerület | |
| 10. | X. Kerület | XIV. Kerület | |
| 11. | XI. Kerület | XXII. Kerület | |
| 12. | XII. Kerület | I. Kerület | |
| 13. | XIII. Kerület | V. kerület | |
| 14. | XIV. Kerület | X. Kerület | |
| 15. | XV. Kerület | IV. Kerület | |
| 16. | XVI. Kerület | XVII. Kerület | |
| 17. | XVII. Kerület | XVI. Kerület | |
| 18. | XVIII. Kerület | XXIII. Kerület | |
| 19. | XIX. Kerület | XX. kerület | |
| 20. | XX. Kerület | XIX. kerület | |
| 21. | XXI. Kerület | IX. Kerület | |
| 22. | XXII. Kerület | XI. Kerület | |
| 23. | XXIII. Kerület | XVIII. Kerület |
6. Csongrád megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Csongrád | Szentes | |
| 2. | Hódmezővásárhely | Makó | |
| 3. | Kistelek | Szeged | |
| 4. | Makó | Hódmezővásárhely | |
| 5. | Mórahalom | Szeged | |
| 6. | Szeged | Kistelek | |
| 7. | Szentes | Csongrád |
7. Fejér megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Bicske | Mór | |
| 2. | Dunaújváros | Sárbogárd | |
| 3. | Enying | Székesfehérvár | |
| 4. | Gárdony | Martonvásár | |
| 5. | Martonvásár | Gárdony | |
| 6. | Mór | Bicske | |
| 7. | Sárbogárd | Dunaújváros | |
| 8. | Székesfehérvár | Enying |
8. Győr-Moson-Sopron megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Csorna | Győr | |
| 2. | Kapuvár | Sopron | |
| 3. | Mosonmagyaróvár | Győr | |
| 4. | Pannonhalma | Tét | |
| 5. | Sopron | Kapuvár | |
| 6. | Tét | Pannonhalma | |
| 7. | Győr | Mosonmagyaróvár |
9. Hajdú-Bihar megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Balmazújváros | Hajdúnánás | |
| 2. | Berettyóújfalu | Püspökladány | |
| 3. | Derecske | Hajdúszoboszló | |
| 4. | Hajdúböszörmény | Hajdúhadház | |
| 5. | Hajdúhadház | Hajdúböszörmény | |
| 6. | Hajdúnánás | Balmazújváros | |
| 7. | Hajdúszoboszló | Derecske | |
| 8. | Nyíradony | Debrecen | |
| 9. | Püspökladány | Berettyóújfalu | |
| 10. | Debrecen | Nyíradony |
10. Heves megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Bélapátfalva | Pétervására | |
| 2. | Eger | Füzesabony | |
| 3. | Füzesabony | Eger | |
| 4. | Gyöngyös | Heves | |
| 5. | Hatvan | Eger | |
| 6. | Heves | Gyöngyös | |
| 7. | Pétervására | Heves |
11. Jász-Nagykun-Szolnok megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Jászapáti | Jászberény | |
| 2. | Jászberény | Jászapáti | |
| 3. | Karcag | Kunhegyes | |
| 4. | Kunhegyes | Tiszafüred | |
| 5. | Kunszentmárton | Mezőtúr | |
| 6. | Mezőtúr | Kunszentmárton | |
| 7. | Tiszafüred | Kunhegyes | |
| 8. | Törökszentmiklós | Szolnok | |
| 9. | Szolnok | Törökszentmiklós |
12. Komárom-Esztergom megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Esztergom | Komárom | |
| 2. | Kisbér | Oroszlány | |
| 3. | Oroszlány | Kisbér | |
| 4. | Komárom | Esztergom | |
| 5. | Tata | Tatabánya | |
| 6. | Tatabánya | Tata |
13. Nógrád megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Salgótarján | Szécsény | |
| 2. | Balassagyarmat | Rétság | |
| 3. | Pásztó | Bátonyterenye | |
| 4. | Rétság | Balassagyarmat | |
| 5. | Bátonyterenye | Pásztó | |
| 6. | Szécsény | Salgótarján |
14. Pest megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Aszód | Nagykáta | |
| 2. | Budakeszi | Érd | |
| 3. | Cegléd | Nagykőrös | |
| 4. | Dabas | Monor | |
| 5. | Dunakeszi | Gödöllő | |
| 6. | Érd | Budakeszi | |
| 7. | Gödöllő | Dunakeszi | |
| 8. | Gyál | Vecsés | |
| 9. | Monor | Dabas | |
| 10. | Nagykáta | Aszód | |
| 11. | Nagykőrös | Cegléd | |
| 12. | Pilisvörösvár | Szentendre | |
| 13. | Ráckeve | Szigetszentmiklós | |
| 14. | Szentendre | Pilisvörösvár | |
| 15. | Szigetszentmiklós | Ráckeve | |
| 16. | Szob | Vác | |
| 17. | Vác | Szob | |
| 18. | Vecsés | Gyál |
15. Somogy megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Barcs | Kaposvár | |
| 2. | Csurgó | Nagyatád | |
| 3. | Fonyód | Marcali | |
| 4. | Marcali | Fonyód | |
| 5. | Nagyatád | Csurgó | |
| 6. | Siófok | Tab | |
| 7. | Tab | Siófok | |
| 8. | Kaposvár | Barcs |
16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Baktalórántháza | Vásárosnamény | |
| 2. | Csenger | Mátészalka | |
| 3. | Fehérgyarmat | Mátészalka | |
| 4. | Ibrány | Kemecse | |
| 5. | Kemecse | Ibrány | |
| 6. | Kisvárda | Záhony | |
| 7. | Mátészalka | Fehérgyarmat | |
| 8. | Nagykálló | Nyírbátor | |
| 9. | Nyírbátor | Nagykálló | |
| 10. | Nyíregyháza | Tiszavasvári | |
| 11. | Tiszavasvári | Nyíregyháza | |
| 12. | Vásárosnamény | Baktalórántháza | |
| 13. | Záhony | Kisvárda |
17. Tolna megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Bonyhád | Szekszárd | |
| 2. | Dombóvár | Tamási | |
| 3. | Paks | Tolna | |
| 4. | Tamási | Dombóvár | |
| 5. | Tolna | Paks | |
| 6. | Szekszárd | Bonyhád |
18. Vas megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Celldömölk | Sárvár | |
| 2. | Körmend | Szentgotthárd | |
| 3. | Kőszeg | Szombathely | |
| 4. | Sárvár | Celldömölk | |
| 5. | Szentgotthárd | Körmend | |
| 6. | Szombathely | Kőszeg | |
| 7. | Vasvár | Körmend |
19. Veszprém megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Ajka | Devecser | |
| 2. | Balatonalmádi | Balatonfüred | |
| 3. | Balatonfüred | Balatonalmádi | |
| 4. | Devecser | Ajka | |
| 5. | Pápa | Zirc | |
| 6. | Sümeg | Tapolca | |
| 7. | Tapolca | Sümeg | |
| 8. | Várpalota | Veszprém | |
| 9. | Veszprém | Várpalota | |
| 10. | Zirc | Pápa |
20. Zala megye
| Sorszám | Járási Hivatal | Helyettesítő járási hivatal | |
| 1. | Letenye | Nagykanizsa | |
| 2. | Lenti | Zalaegerszeg | |
| 3. | Zalaszentgrót | Keszthely | |
| 4. | Keszthely | Zalaszentgrót | |
| 5. | Nagykanizsa | Letenye | |
| 6. | Zalaegerszeg | Lenti | |
| ” | |||
Az R117. 5. melléklete a következő 61. ponttal egészül ki:
„61. Hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelem”
Az R117. 7. melléklete a következő 23–31. ponttal egészül ki:
„23. Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatások kezdeményezése
24. Levéltári adatok igénylése építésügyi hatósági eljárások támogatásához
25. Levéltári adatok igénylése a hadigondozási igényjogosultság megállapításához, hadigondozással kapcsolatos iratok megkeresése és másolatok készítése
26. Levéltárban lévő hagyatéki iratokra vonatkozó adatok igénylése és másolat készítése
27. Levéltári adatszolgáltatás az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények igazolására vonatkozóan
28. Levéltári adatszolgáltatás és másolatkiadás a Levéltár őrizetében lévő bírósági iratanyagokról
29. Levéltári adatszolgáltatás munkaviszony, nevelési segély, illetve ösztöndíj folyósítása, nyugdíj-, valamint társadalombiztosítási és egyéb kapcsolódó ügyekben
30. Levéltárban lévő névváltoztatási iratokról másolat készítése
31. Levéltári adatszolgáltatás tanulóidőre, illetve iskolai végzettségre vonatkozóan”
„10. melléklet a 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelethez
Megállapodás az építésügyi igazgatási feladatok átvételéről
amely létrejött egyrészről:
...................................................... polgármester, a ........................... Települési/Fővárosi Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban Önkormányzat) képviselője,
mint átadó/használatba adó (a továbbiakban együtt: Átadó)
másrészről:
...................................................... kormánymegbízott, Budapest Főváros Kormányhivatala/a ...................................................... Megyei Kormányhivatal képviselője mint átvevő/használatba vevő (a továbbiakban együtt: Átvevő)
– együttesen: Felek – között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Magyarország Országgyűlése a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi évi ....... törvényben (a továbbiakban: Törvény) úgy rendelkezett, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amelyek az építésügyi igazgatási feladatok ellátását biztosítják 2020. március 1-jén az állam ingyenes használatába kerülnek. Mindezek alapján Felek az ingyenes használati jog alapításához, a Törvény alapján egyéb jogcímen átkerülő vagyonelemekhez kapcsolódó részletkérdésekről, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó létszámátadásról megállapodást kötnek.
A megállapodás célja a 2020. március 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátásának biztosítása érdekében a korábban ezen feladatellátást szolgáló önkormányzati vagyon és vagyoni értékű jog ingyenes használati, illetve egyéb jogcímen történő átadás feltételeinek, az ehhez kapcsolódó eljárás lebonyolításához szükséges keretek meghatározása.
II. A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA
A megállapodás tárgya a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz átkerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátását biztosító önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan és ingó vagyon, továbbá vagyoni értékű jog állam általi ingyenes használati, illetve – az előbbi vagyoni elemeken túlmenően – az Átadó döntése szerint egyéb jogcímen történő jogának alapításához kapcsolódó főbb feladatok, illetve a Felek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása.
Amennyiben az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátását szolgáló valamely ingó vagy ingatlan vagyon bérleti vagy más szerződés alapján van az Átadó használatában, az állam a használat időtartama alatt beléphet a szerződésbe.
Átadó döntése alapján az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátására megfelelő állapotú és méretű ingatlant ajánlhat fel. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonjoga az államra száll.
Az átkerülő feladat és az annak ellátását szolgáló vagyon használati jogának, illetve az egyéb jogcímen átvételre kerülő vagyon átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlásra és az átvett vagyonnal való gazdálkodásra a Törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.
III. A MEGÁLLAPODÁS FELTÉTELEI
Átadó és Átvevő a feladatok ellátásához kapcsolódó vagyon ingyenes használatba vétele, illetve egyéb jogcímen történő átvétele során kölcsönösen együttműködve járnak el. Az együttműködés keretében Átadó közreműködik a kormánymegbízott által meghatalmazott képviselő jogszabályban meghatározott, átvétellel kapcsolatos feladatainak ellátásában is.
Átadó a jelen megállapodás 1. számú mellékletében szereplő teljességi nyilatkozat aláírásával teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljes körűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért.
Átadó felelősséget vállal továbbá azért, hogy az ingyenes használatra átadott vagyontárgyak állaga a birtokba vétel időpontjakor alkalmas az átvett építésügyi igazgatási feladatellátás technikai feltételeinek biztosítására és a rendeltetésszerű használatra.
IV. A MEGÁLLAPODÁS TARTALMA
Átadó és Átvevő megállapodnak, hogy jelen megállapodásban rögzítik az ingatlan és ingó vagyon használatba adásának tárgyi, dologi, pénzügyi feltételeit, az átvételre kerülő építési igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók, illetve álláshelyek számát, illetve rendelkeznek a megállapodás aláírását követően az átadásig keletkező jogokról és kötelezettségekről.
1. Ingatlanok használatba adása
1.1. Átadó tulajdonában lévő ingatlanok
Az Átadó tulajdonában lévő ingyenes használatba adási eljárásban érintett ingatlanok felsorolását, illetve az ingatlanok adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. Az ingatlanok átadása kiterjed az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátását közvetve szolgáló (pl. tároló, raktár, irattár, stb.) helyiségek átadására is. Az Átadó által az Átvevőnek átengedett ingatlanhoz kapcsolódó pályázatok felsorolását a 8. számú melléklet tartalmazza.
a) Felek rögzítik, hogy a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat Átvevő kizárólagosan használhatja.
A kizárólagosan használt ingatlanok esetében az Átvevő viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos költségeket. Ezek közé tartoznak különösen a közüzemi szolgáltatások díjai, az ingatlan rendeltetésszerű használatából eredő, illetve az Átvevő foglalkoztatottai által okozott kisebb hibák javítása. Az ezeken kívüli, különösen az épület szerkezetét is érintő átalakítások, felújítások, rekonstrukciók elvégzése annak a félnek a kötelezettsége, akinek az átalakítás, a felújítás, a rekonstrukció az érdekében áll, illetve aki azt szükségesnek tartja.
b) Felek rögzítik, hogy a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat az Átvevő az Átadóval közösen jogosult használni.
A közösen használt ingatlanok esetében az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos költségeket az Átadó és az Átvevő közösen viselik Felek által közösen meghatározott megosztás szerint. Ezek közé tartoznak különösen az ingatlan mindennapos használatából eredő kisebb hibák javítása. A közösen használt ingatlanok esetében a megosztásra kerülő, illetve a kizárólag az Átadót terhelő költségek behatárolására a kizárólagosan használt ingatlanokra vonatkozó pontban meghatározottakat kell alkalmazni.
Átadó és Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közös használatú és üzemeltetésű ingatlanok kiadásainak megosztása érdekében 2020. március 31-ig ingatlanonkénti bontásban külön megállapodást kötnek.
Az Átadó és az Átvevő megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az Átvevő által kizárólagosan, illetve az Átadó és az Átvevő által közösen használt ingatlanok, ingatlanrészek tekintetében a közüzemi költségek mérését szolgáló órák megosztásra, illetve az Átvevő nevére kerülhetnek-e.
c) Felek rögzítik, hogy az ingyenes használatba kerülő ingatlanok(részek) használata – mind a hatóság, mind az ügyfelek részéről – az Átvevő munkarendje szerint folyamatosan biztosított, ideértve azon önkormányzati helyiségeket is, amelyek az Átvevőhöz kerülő ingatlanok(részek) megközelítését szolgálják. Amennyiben a feladatellátásra átadott ingatlan(rész) akadálymentes módon nem közelíthető meg, de az ingatlan rendelkezik akadálymentes ügyfélszolgálattal/ügyféltérrel, úgy az az Átvevő részére is térítésmentesen használható.
1.2. Az Átadó által bérleti, vagy egyéb szerződés alapján használt ingatlanok
Az Átadó által bérleti vagy egyéb szerződés (a továbbiakban: szerződés) alapján használt, az építésügyi igazgatási feladat ellátására szolgáló ingatlanok adatait, valamint ingatlanonként a szerződésből fakadó kötelezettségek (különös tekintettel a szerződésben meghatározott, a kötelezettet terhelő költségek) felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
Átadó az együttműködés keretében betekintést enged Átvevőnek a vonatkozó szerződésbe, annak érdekében, hogy a Törvény által biztosított, a szerződésbe félként történő belépésről megalapozott döntés születhessen. Mindemellett Átadó az alanyváltozást megelőzően a betekintési jog biztosításán túl részletesen, külön is tájékoztatja Átvevőt az érintett szerződés, valamint az ingatlan lényeges elemeiről (pl. havi bérleti díj összege, egyéb kötelezettségek, ingatlan állapota).
Átvevő a szerződés, illetve a szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek ismeretében dönt arról, be kíván-e lépni szerződésbe. A belépés időpontjától az Átvevőt illetik meg a bérleti (vagy egyéb) szerződésből származó jogok, illetve az Átvevőt terhelik a bérleti (vagy egyéb) szerződésből fakadó kötelezettségek. A bérleti (vagy egyéb) szerződésbe való belépés feltétele, hogy ahhoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulását adja.
Az Átvevőnek a szerződésbe félként történő belépésre vonatkozó nyilatkozata jelen megállapodás részét képezi. Felek a nyilatkozat értelmében megállapodnak, hogy a 3. számú mellékletben szereplő ingatlanok tekintetében Átvevő a használat időtartamára 2020. március 1. napjával kezdődően beléphet a szerződésbe.
1.3. Az Átadó tulajdonában lévő, jelzáloggal terhelt ingatlanok
Az Átadó tulajdonában lévő, jelzálogjoggal terhelt és az ingyenes használatba, vagy tulajdonba adási eljárásban érintett ingatlanok felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
A jelzálogjog alapjául szolgáló kötelezettség – az ingatlan ingyenes használatba adását követően is – az Átadót terheli, ezért a jelzálogjoggal összefüggésben felmerülő valamennyi intézkedési kötelezettség megtételére – az ingatlan ingyenes használatba adását követően is – az Átadó köteles. Az intézkedési kötelezettség felmerüléséről, valamint az azzal kapcsolatos intézkedés eredményéről az Átadó köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatni az Átvevőt.
Amennyiben felmerül annak a lehetősége, hogy az érintett ingatlanok valamelyike tekintetében megnyílik a jelzálogjogosult kielégítési joga, köteles Átadó erről a tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni Átvevőt.
Ha a 4. számú mellékletben felsorolt ingatlanok bármelyikét érintően a jelzálogjog jogosultjának kielégítési joga megnyílik, az Átadó köteles másik olyan, az előző ingatlannal azonos funkciójú és állapotú ingatlant felajánlani, amelyben továbbra is folyamatosan és fennakadás nélkül biztosított az államigazgatási feladat hatékony ellátása.
Az Átadó vállalja, amennyiben másik ingatlan felajánlására nem képes, egyezség létrehozását kezdeményezi a jelzálogjog jogosultjánál a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról. A kezdeményezésről és annak eredményéről az Átadó az Átvevőt írásban tájékoztatni köteles.
2. Ingóságok használatba adása
A Törvény értelmében Átadó 2020. március 1. napjától kezdődően Átvevő használatába adja az építésügyi igazgatási feladatok ellátásához szükséges, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti ingó vagyont. Az Átadó tulajdonában lévő és az ingyenes használatba adási eljárásban érintett ingóságokat – a 2019. november 1-je szerinti állapotnak megfelelően – az Átadó által összeállított, és a megállapodáshoz csatolt eszközkarton tartalmazza. Az infokommunikációs eszközállomány és a szerzői jog alá tartozó termékek tételes felsorolását a 9. számú mellékleten és külön eszközkartonon szükséges feltüntetni. A leltár hitelességét Átadó az aláírásával igazolja.
Az Átvevőhöz átkerülő gépjárművek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátásához szükséges ingóságok 2020. március 1. napjától Átvevő önálló gazdálkodási jogkörébe kerülnek. Amennyiben az Átvevő az ingóságok feletti ingyenes használati jogát egy, a tulajdonában, vagy egy más jogcímen használatában lévő ingatlanban kívánja gyakorolni, az Átadó és Átvevő az ingó vagyonelemek fizikai mozgatása során köteles együttműködni annak biztosítása érdekében, hogy az építésügyi igazgatási feladatellátáshoz szükséges ingó vagyonelemek 2020. március 1-jétől rendelkezésre álljanak. A használatba adás ingyenes és az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátásának időtartamára szól.
3. A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő foglalkoztatottak
A Törvény alapján az átvett feladatokat ellátók, valamint az ezzel összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók – a 2019. november 1-je szerinti állapotnak megfelelő – álláshelyeinek a számát, munkakörökre illetve személyekre lebontva a 6. számú melléklet tartalmazza. Külön rögzíteni szükséges a betöltetlenül átadott státuszok számát. Átadó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy az 5. számú mellékletben szereplő köztisztviselők és munkavállalók személyi anyagát legkésőbb 2020. február 29-ig átadja Átvevőnek.
Az átvételre kerülő köztisztviselők és munkavállalók részére korábban nyújtott munkáltatói kölcsön visszafizetése a köztisztviselők és munkavállalók részéről változatlanul az Átadó javára történik. Amennyiben tanulmányi szerződéssel rendelkező köztisztviselő vagy munkavállaló kerül átvételre, a tanulmányi szerződés tekintetében az Átadó helyébe az Átvevő lép.
Amennyiben a megállapodás megkötése és a foglalkoztatottaknak az Átvevőhöz történő átvétele közötti időpontban a foglalkoztatottak személye, vagy a foglalkoztatással összefüggő, e megállapodás 6. számú mellékletében meghatározott tény vagy adat megváltozik, azt Átadó három napon belül köteles írásban közölni az Átvevővel.
4. Átadó jogai és kötelezettségei
Átadó, mint tulajdonos évente ellenőrzi a kormányhivatal, mint Átvevő nemzeti vagyonnal való gazdálkodását. Amennyiben – akár az éves ellenőrzés során, akár más módon – az Átadó tudomására jut, hogy Átvevő a vagyont nem rendeltetésszerűen használja, vagy rongálja az Átvevőhöz fordulhat, aki köteles 15 napon belül a vagyon használatával kapcsolatos álláspontját írásban az Átadó részére eljuttatni. Amennyiben Átadó álláspontja szerint a nem rendeltetésszerű használat a továbbiakban is folytatódik Átadó az Átvevő felügyeleti szervéhez fordulhat intézkedés megtétele érdekében.
5. Átvevő jogai és kötelezettségei
Átvevő köteles gondoskodni az általa használt ingó és ingatlan vagyon karbantartásáról, továbbá köteles viselni a rendeltetésszerű használattal összefüggésben felmerült üzemeltetési (beleértve a biztosítási) fenntartási és javítási költségeket. A rendeltetésszerű használat során elhasználódott, elveszett vagy elpusztult ingó vagyontárgyak pótlása az Átvevő kötelezettsége.
Átvevő az ingyenesen használatába adott vagyont rendeltetésszerűen a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal használja, hatékonyan és költségtakarékosan működteti.
Átvevő a használatába kerülő ingó és ingatlan vagyont harmadik személy részére használatba vagy bérbe nem adhatja – kivétel ez alól, az Átadó jóváhagyásával, ha azt időlegesen nem használja –, továbbá nem terhelheti meg és nem idegenítheti el.
Átvevő az építésügyi igazgatási feladat ellátáshoz véglegesen feleslegessé vált vagyont köteles az Átadó részére visszaadni. Átvevő évente egyszer köteles jelenteni az Átadó felé a használatában lévő vagyont érintő lényeges változásokat.
6. Vagyonkezelői jog
A Törvény alapján az állam ingyenes használatába kerülő vagyontárgyak vagyonkezelője a használati jog keletkezésével egyidejűleg a fővárosi és megyei kormányhivatal lesz. A tulajdonos, valamint a vagyonkezelő a használattal és a működtetéssel kapcsolatos valamennyi fontos kérdést a közöttük létrejövő vagyonkezelési szerződésben rendezik. A Felek vállalják, hogy a vagyonkezelési szerződést legkésőbb 2020. június 30-ig megkötik.
A vagyonkezelői jog – a használati jog ingyenes átengedéséhez igazodóan – határozatlan időre, az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladat ellátásának az időtartamára jön lére.
A vagyonkezelő köteles a vonatkozó jogszabályok előírásai, valamint a mindenkor hatályos számviteli törvénynek és egyéb számviteli jogszabályokban foglaltaknak megfelelően adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek eleget tenni, ennek keretében köteles az ingyenes használatba adott ingó vagyonra vonatkozó éves leltárt elkészíteni.
A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Átvevő a használatába kerülő valamennyi ingatlant érintően köteles intézkedni a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a megállapodás aláírását követően, de legkésőbb 2020. március 31 -ig. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges „bejegyzési engedélyt” az Átadó írásbeli nyilatkozat formájában köteles megadni.
Felek kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy a használatába adott gépjárművek tekintetében Átvevő a közúti közlekedési nyilvántartásba üzembentartóként bejegyzésre kerüljön. Felek megállapodnak abban, hogy a bejegyzéssel kapcsolatos költségek Átvevőt terhelik. Felek rögzítik továbbá, hogy a bejegyzést követően valamennyi a gépjármű használatával kapcsolatos költség Átvevőt terheli.
Az Átvevőnek átengedett vagyonelemeket érintő peres és nemperes, valamint végrehajtási eljárásokat a 7. számú melléklet tartalmazza.
Átvevő az ingyenes használat időtartama alatt Átadóhoz intézett egyoldalú nyilatkozatával bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról. A lemondó nyilatkozatot a lemondás időpontját megelőzően legalább 30 nappal szükséges közölni az Átadóval. A használati jogról való lemondás tényét Átvevő köteles jelezni azon nyilvántartások felé, ahová a használati joga bejegyzésre került.
Felek tudomásul veszik, hogy használati jogról való lemondással egyidejűleg az adott vagyontárgy tekintetében megszűnik a vagyonkezelői jog is. Ennek tényét kötelesek haladéktalanul átvezetni a vagyonkezelési szerződésben is.
Átadó és Átvevő kapcsolattartókat jelölnek ki, akik a megállapodásból eredő feladatokat egyeztetik, illetve gondoskodnak a lebonyolítással kapcsolatos döntések előkészítéséről.
Átadó által kijelölt kapcsolattartó(k):
Neve:
Beosztása:
Elérhetősége:
Átvevő által kijelölt kapcsolattartó(k):
Neve:
Beosztása:
Elérhetősége:
Felek rögzítik, hogy kapcsolattartóik útján kölcsönösen tájékoztatják egymást a vagyonhasználatot érintő minden lényeges körülményről, tényről veszélyről, illetve változásról.
Átadó kötelezettséget vállal arra, hogy Átvevőt jelen megállapodás aláírását követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a működőképesség fenntartása érdekében szükséges azonnali teendők (pl. pénzügyi műveletek, beszámolók, elszámolások, adatszolgáltatások teljesítése, meghosszabbítandó, felmondandó szerződések, kiírandó közbeszerzések stb.) megtételéről és határidejéről.
Átadó kötelezettséget vállal arra, hogy az ingyenes használatba kerülő ingatlanok és ingóságok működését biztosító, a Felek által közösen meghatározott szerződéseket – a szerződések feltételeit tekintve Átvevővel egyeztetve – 2020. április 30. napjáig meghosszabbítja azzal, hogy a 2020. március 1-jét követően a kötelezettségvállalás az Átvevőt terheli.
Felek kijelentik, hogy jelen megállapodás végrehajtása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve az eljárási cselekmények során jóhiszeműen, együttműködve járnak el.
Felek rögzítik, hogy az átvett építésügyi igazgatási feladatok ellátására szolgáló vagyon elidegenítésére és megterhelésére 2020. március 1-jéig nem kerülhet sor. E rendelkezés alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyleteket Átadó a 2019. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt Átadó a 2019. évi költségvetésében tervezte, továbbá Átvevő egyes vagyonelemeket érintően Átadó kérelmére felmentést adhat az elidegenítési és terhelési tilalom alól.
Felek a megállapodásban foglalt feltételekkel egyetértenek, azokat elfogadják, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.
Felek tudomással bírnak arról, hogy a megállapodást 2020. január 31-ig, a vagyonkezelési szerződést legkésőbb 2020. június 30-ig meg kell kötniük és tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy e határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog alapítását nem akadályozza.
Jelen megállapodás 8 eredeti példányban készült és ... számozott oldalból áll, amelyből négy példány az Átadót, négy példány Átvevőt illeti meg.
Kelt: ..........................., 2020. ......................................................
| ................................................................................ | ................................................................................. | |
| polgármester | kormánymegbízott | |
| Átadó képviseletében | Átvevő képviseletében |
1. számú melléklet
Teljességi nyilatkozat
Alulírott .................................................., mint a ........................................... Önkormány zat képviseletében eljáró polgármester (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon .................................. – az átvevő részére (a továbbiakban: átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi ....... törvényben meghatározott vagyonnal összefüggő adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok.
Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak.
..............., 2020. .....................................
.....................................
átadó
2. számú melléklet
Önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal részére átadott egyéb ingatlanok
Önkormányzati hivatal fővárosi és megyei kormányhivatal részére átengedett ingatlanai/ingatlanrészei
| Átadás jogcíme | Ingatlan helyrajzi száma | Ingatlan címe | Ingatlan besorolása | Épületek száma | Helyiségek száma | Nettó alapterület | Átadott nettó alapterület | Elhelyezettek száma | Átadott ingatlanban/ ingatlan- részben elhelyezettek száma | Kiépített infrastruktúra | Ingatlan állaga, utolsó felújítás időpontja | Egyéb releváns információ | |
Önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlan átadását kiváltó ingatlan
| Ingatlan helyrajzi száma | Ingatlan címe | Ingatlan besorolása | Épületek/helyiségek száma | Bruttó alapterület | Nettó alapterület | Elhelyezhetők száma (nettó alapterület) | Kiépített infrastruktúra | Ingatlan állaga, utolsó felújítás időpontja | Tulajdoni helyzet, egyéb releváns információk | |
3. számú melléklet
Önkormányzati hivatal elhelyezésére bérleti vagy egyéb szerződés alapján használt ingatlanok
Önkormányzati hivatal fővárosi és megyei kormányhivatal részére átengedett ingatlanai/ingatlanrészei
| Átadás jogcíme | Ingatlan helyrajzi száma | Ingatlan címe | Ingatlan besorolása | Épületek száma | Helyiségek száma | Nettó alapterület | Átadott nettó alapterület | Elhelyezettek száma | Átadott ingatlanban/ ingatlan- részben elhelyezettek száma | Kiépített infrastruktúra | Ingatlan állaga, utolsó felújítás időpontja | Egyéb releváns információ | |
4. számú melléklet
Önkormányzat tulajdonában lévő, fővárosi és megyei kormányhivatal elhelyezésére szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlanok
| Ingatlan helyrajzi száma | Ingatlan címe | Ingatlan besorolása | Épületek/helyiségek száma | Bruttó alapterület | Nettó alapterület | Elhelyezhetők száma (nettó alapterület) | Kiépített infrastruktúra | Ingatlan állaga, utolsó felújítás időpontja | Egyéb releváns információk | |
5. számú melléklet
Az önkormányzati hivatal rendelkezésére álló, a fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak ellátáshoz átadásra kerülő g épjárművek felsorolása
| Sorszám | Gépjármű forgalmi rendszáma | Forgalmi engedély száma | Törzskönyv száma | Gépjármű gyártmánya | Gépjármű típusa | Gyártási év, futásteljesítmény | Kötelező tartozékok és egyéb kiegészítők (pl. nyári-téli gumiabroncs) | Állapotra vonatkozó megjegyzések | |
6. számú melléklet
Önkormányzati hivataltól a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz átadásra kerülő köztisztviselők létszáma összesen: ........................... fő.
Ebből: betöltött létszám: ........................... fő, üres státusz: ........................... fő.
6/1. számú melléklet
Munkakörhöz kapcsolódó adatok
| Név | Jogviszony jellege: munkajogviszony (köztisztviselő, munkavállaló)/ megbízási jogviszony | Beosztás | Besorolás | Munkakör | Időtartam (határozott/ határozatlan) | Folyamatban lévő fegyelmi/ kártérítési ügyek | Alapvizsga kötelezettség időpontja | Szakvizsga kötelezettség időpontja | |
6/2. számú melléklet
Illetményadatok
| Név | Illetményalap szorzója | Alapilletmény | Eltérítés (%/Ft) | Ill. kiegészítés (%/Ft) | Helyettesítési díj | Pótlék 1 (jogcím (%/Ft)) | Pótlék 2 (jogcím (%/Ft)) | Pótlék 3 (jogcím (%/Ft)) | Összes illetmény | |
6/3. számú melléklet
Munkába járással kapcsolatos költségtérítés
| Név | Lakóhely | Munkahely | Távolság (km) | Elszámolás | Rendszeresség | Szervezet | |
6/4. számú melléklet
Jubileumi jutalmak
| Név | Besorolási osztály esedékesség időpontjában | Havi illetmény esedékesség időpontját | Esedékesség időpontja | Jubileumi jutalom típusa (25/30/35/40 éves) | |
6/5. számú melléklet
Tanulmányi szerződések
| Név | Tanulmányi szerződés megkötésének időpontja | Támogatás összege | Képző intézmény | Képzés megnevezése | Képzés befejezésének, végzettség megszerzésének elvárt időpontja | Továbbfoglalkoztatás vállalt időtartama | |
6/6. számú melléklet
Munkáltatói kölcsönök
| Név | Munkáltatói kölcsön célja | Szerződéskötés időpontja | Folyósított kölcsönösszeg | Futamidő | Törlesztő részlet | Egyéb feltétel, körülmény (pl. végtörlesztési kedvezmény) | |
7/1. számú melléklet
A fővárosi és megyei kormányhivatalnak átengedett vagyonelemeket érintő perek, végrehajtási eljárások
(vagyonelemenként kitöltendő)
| Per tárgya | Felperes adatai | Per értéke | Képviselet adatai | Jogorvoslatok | Bírósági döntések (ügy érdemére vonatkozó határozat, ítélet) | Perköltség | Végrehajtási intézkedések | Egyéb releváns információk | |
7/2. számú melléklet
Folyamatban lévő és átvételre kerülő munkajogi, büntetőjogi, kártérítési és államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló perek, végrehajtási eljárások
| Per tárgya | Felperes adatai | Per értéke | Képviselet adatai | Jogorvoslatok | Bírósági döntések (ügy érdemére vonatkozó határozat, ítélet) | Perköltség | Végrehajtási intézkedések | Egyéb releváns információk | |
8/1. számú melléklet
Az önkormányzat által a fővárosi és megyei kormányhivatalnak átengedett ingatlanhoz kapcsolódó pályázat
(ingatlanonként kitöltendő)
| Projektek felsorolása (a beadott és elutasításra vagy visszalépésre nem került projektekre vonatkozóan) | ||||||||||||||
| A Projekt befogadása kor kapott projekt azonosító | A Projekt rövid tartalma | A kedvez- ményezett neve | A kedvez- ményezett adószáma | A Kincstári azonosító száma (amennyiben van) | A kedvez- ményezett típusa (önálló pályázó, konzorciumi vezető, konzor- ciumi tag) | Az igényelt/ megítélt/ szerződött támogatás (a projekt státuszának megfelelően) | A pályázat- ban szereplő összköltség (Ft) | A pályázat- ban szereplő önerő összege (Ft) | A pályázat- an rögzített önerő biztosítás módja (saját forrás, hitel, kötvény kibocsátás stb.) | A pályázat- ban nem szereplő, de a pályá- zathoz kapcsoló dó projekt végrehajtá- sához szüksége s saját forrás (Ft) | A Projekt tekintetében felmerülő problémák és javasolt intéz- kedések | A Projekt elmaradása a támogatási szerződés- ben rögzített ütemtervhez képest (hónap) | A Projekt elmaradása a támogatási szerződés- ben rögzített ütemtervhez képest (Ft) | |
8/2. számú melléklet
Az önkormányzat által a fővárosi és megyei kormányhivatalnak átengedett ingóságokhoz kapcsolódó pályázat
(ingóságonként kitöltendő)
| Projektek felsorolása (a beadott és elutasításra vagy visszalépésre nem került projektekre vonatkozóan) | ||||||||||||||
| A Projekt befogadása kor kapott projekt azonosító | A Projekt rövid tartalma | A kedvez- ményezett neve | A kedvez- ményezett adószáma | A Kincstári azonosító száma (amennyiben van) | A kedvez- ményezett típusa (önálló pályázó, konzorciumi vezető, konzorciumi tag) | Az igényelt/ megítélt/ szerződött támogatás (a projekt státuszának megfe- lelően) | A pályázat- ban szereplő összköltség (Ft) | A pályázat- ban szereplő önerő összege (Ft) | A pályázat- ban rögzített önerő biztosítás módja | A pályázat- ban nem szereplő, de a pályázat- hoz kapcso- lódó projekt végrehajtá- sához szükséges saját forrás (Ft) | A Projekt tekintetében felmerülő problémák és javasolt intézkedé- sek | A Projekt elmaradása a támogatási szerződés- ben rögzített ütemtervhez képest (hónap) | A Projekt elmaradása a támogatási szerződés- ben rögzített ütemterv- hez képest (Ft) | |
| (saját forrás, hitel, kötvény kibocsátá s stb.) | ||||||||||||||
9. számú melléklet
A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi igazgatási feladatainak ellátásához átadásra kerülő infokommunikációs eszközök és a szerzői jogvédelem alá eső termékek
9/1. számú melléklet
IT munkaállomások
| Telephely címe | Átadás jogcíme | Munkaállomás megnevezése | Munkaállomás egyedi azonosítója | Monitor megnevezése | Monitor egyedi azonosítója | Operációs rendszer | Irodai alkalmazás | Vírusvédelmi alkalmazás | Egyéb releváns információk | |
9/2. számú melléklet
Szoftverek (operációs rendszerek, irodai programcsomagok, vírusvédelem stb.)
| Telephely címe | Szoftver/alkalmazás neve | Szoftver/alkalmazás típusa | Verziószáma | Beszerzés/ bevezetés éve | Licenc típusa | Licenc lejáratának dátuma | Szoftver/alkalmazás gyártója | Átadott licencek száma | |
9/3. számú melléklet
Építésügyi igazgatási szakalkalmazások
| Alkalmazás neve | Alkalmazás típusa | Alkalmazás elérése | Verzió | Beszerzés/ bevezetés éve | Licenc lejáratának dátuma | Alkalmazás gyártója | Licencek száma | Megjegyzés | |
9/4. számú melléklet
Kiszolgáló (szerver) kapacitások
| Telephely címe | Szerver típusa | Szerver neve | Szerver funkciója | Szerver egyedi azonosítója | Operációs rendszer | Monitor típusa | Monitor egyedi azonosítója | |
9/5. számú melléklet
Szerver szoftverek hozzáférései (CAL)
| Telephely címe | Szerver gép neve | Operációs rendszer | Szerver szoftver megnevezése | Kliens környezet | Hozzáférések száma | Egyéb releváns információk | |
9/6. számú melléklet
Nyomatkészítő eszközök
| Telephely címe | Nyomatképző típusa | Fizikai helye a telephelyen belül | Nyomatképző egyedi azonosítója | Egyéb információk | |
9/7. számú melléklet
Egyéb átadott IT eszközök
| Telephely címe | Eszköz megnevezése | Eszköz típusa | Beszerzés éve | Fizikai helye | Eszköz egyedi azonosítója | Egyéb információk | |
9/8. számú melléklet
Hálózati végpontok
| Telephely címe | LAN végpont száma | LAN végpont típusa | UTP kábelezés esetén annak típusa | Internet elérés típusa | Internet elérés sebessége | Kapcsolat típusa | Kapcsolat sebessége | Egyéb releváns információk | |
9/9. számú melléklet
Aktív hálózati (LAN, WAN) eszközök
| Telephely címe | Eszköz fajtája | Eszköz típusa | Portok száma | Beszerzés éve | Egyedi azonosító | Tulajdonviszony | Megjegyzés | |
9/10. számú melléklet
Telekommunikációs eszközök
| Telephely címe | Eszköz fajtája | Eszköz típusa | Eszköz fizikai helye | Eszköz egyedi azonosítója | Darabszám | Egyéb információk | |
