A jogszabály mai napon ( 2020.09.24. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.IV.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet

a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében,

a 37. § (3) bekezdése tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdés 1. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK BEJELENTÉSE, ENGEDÉLYEZÉSE ÉS A FELNŐTTKÉPZŐK NYILVÁNTARTÁSA

1. Az Fktv. 2/B. §-ához

1. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyoni biztosítékkal a felnőttképzési tevékenység folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenység megszűnését követő hat hónapig kell rendelkezni az előlegként befizetett képzési díj azon részének a visszafizetése céljából, amelyre a felnőttképzési tevékenység bármely okból történő ellehetetlenülése miatt a felnőttképző már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

(2) A vagyoni biztosíték formája lehet

a) egy vagy több biztosítóval kötött biztosítási szerződés,

b) a felnőttképző által hitelintézetnél lekötött, az (1) bekezdésben meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékformák egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben - vagyoni biztosítékformák szerint - rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről és a helytállás mértékéről.

(4) Vagyoni biztosítékként csak biztosítóval vagy hitelintézettel kötött olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító vagy a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt a felnőttképzési szerződés alapján befizetett képzési díj 10. § (6) bekezdése szerinti visszafizetésére.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy

a) a vagyoni biztosíték felhasználásához vagy megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges, és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés teljesítési időpontját a biztosító vagy hitelintézet - a kifizetést követő tizenöt napon belül - írásban közli a felnőttképzési államigazgatási szervvel,

b) ha a felnőttképző

ba) a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

bb) a bejelentéséhez nem mellékeli a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatást vagy

bc) a 10. § (6) bekezdése szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének,

a felnőttképzési államigazgatási szerv intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt, a biztosítóval vagy a hitelintézettel együttműködve.

2. § (1) A vagyoni biztosíték mértéke az üzleti év időszakára vonatkozóan a felnőttképző üzleti évét megelőző évnek a felnőttképzési tevékenységből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a továbbiakban: árbevétel) kettő százaléka, de legalább egymillió forint.

(2) A felnőttképző köteles minden üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap tizenötödik napjáig a megelőző évi árbevétel összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni, és igazolni azt, hogy rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal, továbbá köteles az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződést érintő bármilyen változást - a módosított vagy az új szerződés másolatának a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül történő megküldésével - a felnőttképzési államigazgatási szervnek bejelenteni.

(3) A felnőttképző a vagyoni biztosíték összegét - a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, az (1) bekezdés szerint - módosítja, ha a vagyoni biztosíték mértéke nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.

2. Az Fktv. 3. §-ához

3. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a felnőttképző

aa) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait,

ab) *  levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

ac) képviseletére jogosult személy családi és utónevét,

ad) adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát,

b) a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység végzésére irányuló szándék konkrét megjelölését.

(1a) *  A bejelentéshez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

(2) Az engedély megadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a felnőttképző

aa) Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait,

ab) *  levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

ac) képviseletére jogosult személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, a képviseleti joga kezdetének időpontját,

ad) cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát és

ae) adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát,

b) a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység végzésére irányuló szándék konkrét megjelölését,

c) a szakmai vezető

ca) családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és

cb) egyetemi vagy főiskolai végzettségét és pedagógiai vagy andragógiai szakképzettségét igazoló okiratának számát és az okiratot kiállító intézmény megnevezését.

(2a) *  Az engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell

a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot,

b) a szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló, egyetemi vagy főiskolai végzettségét és pedagógiai vagy andragógiai szakképzettségét bizonyító oklevél másolatát,

c) a vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító, az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződést és

d) a felnőttképző nyilatkozatát arról, hogy

da) nem áll fenn vele szemben az engedély megszerzését kizáró ok,

db) rendelkezik az e rendeletben meghatározott minőségirányítási rendszerrel, és

dc) biztosítja az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket.

(3) *  A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a bejelentést, illetve az engedély megadása iránti kérelmet a szakképzési centrum nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervhez.

4. § * 

3. Az Fktv. 4. §-ához

5. § (1) Ha a szakértői bizottság az engedélyezési eljárásban szakértőként jár el, a szakértői vizsgálat keretében megvizsgálja a felnőttképzési tevékenység megvalósíthatóságának és folytatásának feltételeit, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát.

(2) A szakértői bizottság a szakértői vizsgálatot a felnőttképző székhelyén, az engedély megadása iránti kérelemben megjelölt telephelyén és - ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy telephellyel - a képzés helyszínén is lefolytathatja. A szakértői vizsgálat időpontjáról a szakértői bizottság vezetője értesíti a felnőttképzőt. A több telephelyen lefolytatásra kerülő szakértői vizsgálat időpontját úgy kell meghatározni, hogy a felnőttképzőt mindegyik telephelyen érdemi nyilatkozat megtételére jogosult személy képviselhesse.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítésben a felnőttképzőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködésre, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire is, kivéve, ha a felnőttképzési államigazgatási szerv - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén - a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi.

(4) A felnőttképző a szakértői bizottság közreműködése esetén köteles

a) a szakértői vizsgálat során nyilatkozattételre jogosult személy jelenlétét biztosítani, továbbá

b) közreműködni a szakértői vizsgálatban, amely során a szakértői bizottság számára biztosítja különösen

ba) az érintett területre, építménybe történő belépést,

bb) adat, irat, tárgy, munkafolyamat megvizsgálását és információk átadását.

(5) A szakértői bizottság munkájáról annak vezetője - a szakértői bizottság valamennyi tagja által aláírt - szakértői véleményt készít, amelyet megküld a felnőttképzési államigazgatási szerv részére.

(6) A szakértői bizottság vezetőjeként vagy tagjaként eljáró felnőttképzési szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

6. § (1) A szakértői bizottság véleményének beszerzését követően a felnőttképzési államigazgatási szerv megvizsgálja, hogy az engedély megadása iránti kérelem és az abban meghatározott felnőttképzési tevékenység megfelel-e a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) * 

(3) A kérelmet el kell utasítani, ha a felnőttképző

a) nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek,

b) felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül végez,

c) engedélye visszavonásra került, vagy

d) a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltás hatálya alatt áll.

4. Az Fktv. 5. §-ához

7. § *  (1) A felnőttképzők nyilvántartása - az Fktv.-ben meghatározott adatok mellett - tartalmazza

a) - annak megléte esetén - a felnőttképző felnőttképzési tevékenységgel közvetlenül érintett telephelyének címét, továbbá a felnőttképző levelezési címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

b) a felnőttképző adószámát, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, köznevelési intézmény, szakképző intézmény és felsőoktatási intézmény esetében az oktatási azonosító számát is,

c) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését,

d) a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásába történő felvétele során képzett nyilvántartásba vételi számát és a nyilvántartásba vétel időpontját,

e) a felnőttképző adataiban bekövetkezett változást, a változás időpontjának megjelölésével,

f) a felnőttképző nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát.

(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés, illetve az engedély megadásáról szóló határozat alapján a Szolg. tv.-ben meghatározott határidőn belül a felnőttképzőt felveszi a felnőttképzők nyilvántartásába.

(3) A felnőttképzők nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy

a) abban a felnőttképző külön nyilvántartásba vételi számon szerepeljen, ha a felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély alapján folytatja, és

b) az tartalmazza a nyilvántartott adatokban - az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően - bekövetkezett összes változást és azok időpontját.

(4) A felnőttképzők nyilvántartása - a Szolg. tv. 26. § (2a) bekezdésében és 27. § (3) bekezdésében meghatározott adatok mellett - az (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

8. § A felnőttképző a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást - a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított - harminc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek.

9. § *  (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli a felnőttképzőt, ha a felnőttképző

a) jogutód nélkül megszűnt, vagy az egyéni vállalkozó meghalt, vagy

b) bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv. 28. § a) vagy b) pontjában, engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a Szolg. tv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott eset bekövetkezett.

(2) A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felnőttképzőt a felnőttképzők nyilvántartásából csak annak a nyilvántartásba vételi számát érintően lehet törölni, amelyik tekintetében a törlés jogszabályban meghatározott feltételei bekövetkeznek.

(3) Ha jogszabály a képzés megszervezését bejelentéshez vagy engedélyhez köti, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából való törlését elrendelő, véglegessé vált határozat megküldésével tájékoztatja a bejelentés, illetve az engedély tekintetében hatáskörrel rendelkező szervet arról, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult.

10. § (1) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységének megszüntetését a felnőttképzési államigazgatási szerv részére haladéktalanul bejelenti.

(2) Ha a felnőttképző vagyoni biztosíték nyújtására köteles, az (1) bekezdés szerinti bejelentéséhez mellékeli a folyamatban lévő, előleg-befizetéssel rendelkező képzéseiről szóló kimutatást, amely tartalmazza

a) a képzés megnevezését,

b) a képzésben részt vevők névsorát és a felnőttképzési szerződésben szereplő adataikat, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének (a továbbiakban: befizető) megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben részt vevő személytől, valamint a befizetett képzési díj számlamásolattal igazolt nagyságát,

c) a befizető számára visszafizetésre javasolt összeg - (3) bekezdés alapján számított - nagyságát és a hitelintézet vagy a biztosító által kiadott igazolást a vagyoni biztosíték mértékéről és

d) a képzésben részt vevő személyekkel megkötött felnőttképzési szerződések másolatait.

(3) A bejelentésben a visszafizetésre kerülő összeget úgy kell meghatározni, hogy az előlegként befizetett képzési díjnak az elmaradt képzési részre eső időarányos összegét növelni kell ezen összegnek a jegybanki alapkamattal - a képzés elmaradt idejére - számított kamatösszegével.

(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés vizsgálata során ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésnek. Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a vizsgálat során

a) megállapítja a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek fennállását, jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását, vagy

b) a felnőttképzőt felhívja a bejelentésnek a (2) és (3) bekezdésnek megfelelő kiegészítésére vagy módosítására, amelynek teljesítését követően jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását.

(5) A felnőttképzési államigazgatási szerv a vagyoni biztosíték felhasználását az (1) bekezdés szerinti bejelentés utolsó oldalán hagyja jóvá oly módon, hogy a bejelentés minden oldalán szerepeljen szignálás is.

(6) A felnőttképző - az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződés szerint - a felnőttképzési államigazgatási szervnek a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozó jóváhagyása alapján intézkedik a képzési díj bejelentés alapján jóváhagyott összegének a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetéséről.

11. § (1) A felnőttképző engedélyének visszavonása esetén az engedély visszavonásáról szóló határozat tartalmazza a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatás nyolc napon belül történő benyújtására vonatkozó felhívást. A felnőttképzési államigazgatási szerv a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozóan a 10. § (4) és (5) bekezdése szerint jár el.

(2) Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a felnőttképzők nyilvántartásából törli, és a felnőttképző a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos minden kötelezettségét - az 1. § (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítés alapján - teljesítette, a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyja a vagyoni biztosíték megszüntetését.

(3) Ha a felnőttképző

a) nem tesz eleget a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének,

b) a bejelentéséhez nem mellékeli a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatást, vagy

c) a 10. § (6) bekezdése szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének,

a felnőttképzési államigazgatási szerv - a képzésben részt vevő személy által a felnőttképzési államigazgatási szervhez benyújtott kérelem alapján - intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében.

(4) A képzésben részt vevő személy (3) bekezdés szerinti kérelme tartalmazza

a) a képzés megnevezését,

b) a képzésben részt vevő személy családi és utónevét és a felnőttképzési szerződésben szereplő adatait, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben részt vevő személyétől, valamint a befizetett összeg számlamásolattal igazolt nagyságát,

c) a befizető számára kért összeg nagyságának megjelölését és

d) a képzésben részt vevő személlyel megkötött felnőttképzési szerződés másolatát.

II. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKÉRTŐI RENDSZER

5. Az Fktv. 6. §-ához

12. § (1) Felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására - az Fktv.-ben meghatározott feltételeken túl - az jogosult, aki rendelkezik

a) felsőfokú végzettséggel,

b) a következő szakképzettségek valamelyikével:

ba) a szakmajegyzékben meghatározott ágazathoz igazodó szakirányú szakképzettséggel,

bb) jogász vagy felsőoktatásban közigazgatási, rendészeti vagy katonai képzési terület közigazgatási képzési ágában szerzett szakképzettséggel,

bc) pedagógiai jellegű - így különösen szociálpedagógus, pedagógia szakos előadó, pedagógia szakos tanár, nevelőtanár, pedagógia alapszakos bölcsész, neveléstudomány szakos bölcsész, pszichológus, viselkedéselemző - vagy andragógiai - így különösen andragógus, emberi erőforrás tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező, humán szervező, közművelődési szakember - szakképzettséggel vagy

bd) nyelvi képzés esetén az adott nyelvből szerzett nyelvtanári végzettséggel vagy - ha az adott nyelvből nincs felsőfokú végzettségi szintű nyelvtanári vagy nyelv- és irodalomtanári képzés - az adott nyelvből az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott Közös Európai Referenciakeret szerinti C1 szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel és

c) *  oktatási, oktatásszervezési vagy -irányítási, minőségirányítási, programkészítési, lektorálási, mérési-értékelési vagy felnőttképzési szakértőként szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal.

(2) E rendelet alkalmazásában szakmai gyakorlatnak minősül a munkavégzésre irányuló bármely jogviszony keretében vagy egyéni vállalkozóként folytatott tevékenység.

13. § (1) A bejelentést a felnőttképzési államigazgatási szervhez kell benyújtani.

(2) A bejelentés tartalmazza a kérelmező

a) természetes személyazonosító adatait,

b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,

c) végzettségét és szakképzettségét az oktatási intézmény és a végzettséget és szakképzettséget igazoló dokumentum számának és keltének megjelölésével.

(3) A bejelentéshez csatolni kell

a) a végzettséget és szakképzettséget igazoló okirat másolatát, honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás másolatát,

b) a szakmai gyakorlat igazolásáról szóló okirat másolatát, amely tartalmazza

ba) az igazolást kérő (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait,

bb) az igazolást kérő által betöltött munkakör vagy végzett tevékenység megnevezését,

bc) a 12. § (2) bekezdése szerinti jogviszony megnevezését és a jogviszonyban töltött időtartamot és

bd) a szakmai gyakorlat teljesítését igazoló szerv vagy személy megnevezését, címét és aláírását,

c) * 

d) *  az általános tételű eljárási illeték megfizetését igazoló bizonylat másolatát.

(4) Ha a bejelentéshez a szakmai gyakorlat igazolása a munkáltató, foglalkoztató vagy a szakmai gyakorlat teljesítését igazoló más szerv jogutód nélküli megszűnése vagy egyéb ok miatt nem csatolható, a szakmai gyakorlat a kérelmező (3) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti adatait tartalmazó munkaszerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas más dokumentum benyújtásával is igazolható.

6. Az Fktv. 7. §-ához

14. § (1) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása - az Fktv.-ben és a Szolg. tv.-ben foglaltakon túl - tartalmazza a felnőttképzési szakértő

a) * 

b) továbbképzése teljesítésének tényét a teljesítést igazoló tanúsítvány számának és a teljesítés időpontjának feltüntetésével vagy a továbbképzés teljesítésének hiányát,

c) tevékenysége felfüggesztésének vagy szünetelésének tényét és annak kezdő és befejező időpontját.

(1a) *  A felnőttképzési szakértők nyilvántartásában a felnőttképzési szakértő szakterületét a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerint kell nyilvántartani.

(2) A felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást, valamint a tevékenysége végzéséhez az Fktv.-ben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányát az adatváltozás keletkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek, amely a bejelentéstől számított öt munkanapon belül intézkedik

a) a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának módosításáról vagy

b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának megtiltásáról és a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából való törléséről, ha a bejelentés érinti a szakértői tevékenységre való jogosultságot.

7. Az Fktv. 8. §-ához

15. § (1) A felnőttképzési szakértő első alkalommal a felnőttképzési szakértők nyilvántartásába történő felvételétől számított hat hónapon belül, ezt követően kétévenként köteles továbbképzésen részt venni, és eredményes vizsgát tenni.

(2) A továbbképzést és vizsgát a felnőttképzési államigazgatási szerv szervezi. A továbbképzés és vizsgáztatás felügyeletét a felnőttképzésért felelős miniszter látja el.

(3) A felnőttképzési szakértő továbbképzéséhez szükséges, legalább húsz óra időtartamú továbbképzési programot a felnőttképzési államigazgatási szerv állítja össze. A továbbképzési programot úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazzon legalább nyolc, legfeljebb tíz óra időtartamú komplex felnőttképzési szakértői gyakorlatot. A továbbképzés a továbbképzési program elméleti képzési részét érintő óraszámban távoktatási formában is megvalósítható.

(4) *  A vizsga tematikáját, időpontját és a vizsgaszabályzatot a felnőttképzési államigazgatási szerv állapítja meg, és a vizsga tematikáját és a vizsgaszabályzatot évente, a vizsga időpontját a vizsgát megelőző legalább harminc nappal a honlapján közzéteszi.

(5) A továbbképzést csoportos képzési forma esetén egymást követő napokon kell megszervezni, amelynek időtartamába nem számít be a vizsga - legfeljebb egyórás - időtartama.

(6) A vizsgára való jelentkezéshez a (3) bekezdésben meghatározott óraszámú szakértői gyakorlaton való részvétel szükséges. A vizsga eredményes teljesítéséről tanúsítványt kell kiállítani.

(7) * 

16. § (1) A felnőttképzési szakértő tevékenysége szünetel, ha a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési államigazgatási szervtől - legfeljebb két év időtartamra - kéri tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével.

(2) A szünetelés idejére a szakértő Fktv. 7. § (1) bekezdése szerinti adatainak feltüntetését mellőzni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának Fktv. 7. § (3) bekezdése szerinti közzététele során.

(3) *  A szünetelés időtartama a felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségének időtartamába nem számít bele.

17. § *  A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőt törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, ha

a) a felnőttképzési szakértő

aa) bejelenti, hogy felnőttképzési szakértői tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, vagy

ab) meghalt,

b) a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőt az Fktv. 8. § (2) bekezdése alapján a felnőttképzési szakértői tevékenységtől eltiltotta.

III. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

8. Az Fktv. 11. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjához

18. § (1) * 

(2) A felnőttképzési szakértő a képzési program előzetes minősítése során vizsgálja, hogy

a) a képzési program tartalma megfelel-e az Fktv.-nek és szakmai oktatás vagy szakmai képzés esetén a szakképzésről szóló törvénynek és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek, és

b) a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetők-e a képzési programban megjelölt kompetenciák,

c) - több oldalból álló képzési program esetén - a képzési program minden oldala folyamatos oldalszámozással van ellátva, és papíralapú képzési program esetében az összefűzésre úgy került sor, hogy annak szétválasztására sérülésmentesen nincs lehetőség.

(3) A felnőttképzési szakértő a (2) bekezdés szerinti vizsgálatot követő megállapításait tartalmazó szakértői véleményt írásban közli a felnőttképzővel.

(4) A felnőttképzési szakértőnek - a (3) bekezdés szerinti írásos vélemény alapján - a képzési program előzetes minősítését úgy kell elvégeznie, hogy a képzési program utolsó oldalán fel kell tüntetnie az előzetes minősítés tényét, helyét, időpontját, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát, elektronikusan megszerkesztett képzési program esetében legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, papíralapú képzési program esetében a képzési program mindegyik oldalát a szignójával, utolsó oldalát az aláírásával kell ellátnia. A képzési program előzetes minősítését követően a felnőttképzési szakértő a képzési programmal kapcsolatban további - a képzési program előzetes minősítését érintő, azt módosító vagy kiegészítő - megállapításokat nem tehet.

(5) Az előzetesen minősített képzési programot a felnőttképző képviseletére jogosult személynek - a képzési program utolsó oldalán - alá kell írnia. A felnőttképző az előzetes minősítés alapját képező, (3) bekezdés szerinti szakértői véleményt a képzési programhoz mellékeli.

(6) A képzés program módosítása esetén a felnőttképzőnek el kell végeztetnie a módosított képzési program előzetes minősítését.

9. Az Fktv. 11. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjához

19. § (1) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységért felelős szakmai vezetőt foglalkoztat.

(2) Szakmai vezető az lehet, aki

a) andragógiai szakképzettséggel rendelkezik,

b) pedagógiai szakképzettséggel és három év felnőttképzési szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

c) pedagógiai szakképzettséggel rendelkezik, és a felsőoktatási alapképzésben vagy mesterképzésben az adott szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott felnőttképzési ismeretekből legalább öt kreditpontot szerzett.

(3) Felnőttképzési szakmai gyakorlatnak minősül a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő munkakör ellátására létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban eltöltött tevékenység.

(4) A szakmai vezető a felnőttképzővel munkaviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, egyházi szolgálati viszonyban vagy gazdasági társasággal tagsági jogviszonyban állhat.

10. * 

20. § * 

11. Az Fktv. 13. §-ához

21. § (1) A felnőttképzési szerződés tartalmazza

a) *  a képzés megnevezését és óraszámát,

b) a képzés

ba) *  év, hónap, nap szerinti kezdési és befejezésének tervezett időpontját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

bb) - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével - haladásának tananyagegységekre bontott ütemezését,

c) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,

d) *  a képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének módját, valamint ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára bocsátás feltételeit,

e) a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket,

f) a képzési díj - ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, és a vizsga megszervezésére a felnőttképző jogosult, a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javító- és pótlóvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését,

g) a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését,

h) *  a képzés keretében nyújtott ösztöndíj mértékét és folyósításának feltételeit,

i) *  a képzésben részt vevő személy és a felnőttképző szerződésszegésének következményeit.

(2) A felnőttképző a képzési díjat egy összegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő személy terhére.

12. Az Fktv. 13/B. §-ához

22. § *  (1) A tanúsítvány tartalmazza

a) a tanúsítvány sorszámát,

b) a felnőttképző megnevezését és nyilvántartásba vételi számát,

c) a képzésben részt vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és születési idejét, anyja születési családi és utónevét,

d) a képzés megnevezését, időpontját és óraszámát,

e) az arra való utalást, hogy

ea) a tanúsítvány szakképesítést és szakképzettséget nem tanúsít, és

eb) a tanúsítvány munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott esetben jogosít,

f) a tanúsítvány kiállításának helyszínét és időpontját,

g) a tanúsítvány kiállítójának nevét és beosztását.

(2) A tanúsítványt olyan minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni, amelyet az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján bizalmi szolgáltató nyújt. Ennek hiányában a tanúsítványt annak kiállítója papír alapon saját kezűleg írja alá.

(3) A tanúsítványt évente újrakezdődő sorszámozással és a tárgyév megjelölésével kell ellátni.

22/A. § *  (1) A képzéshez kapcsolódóan a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján - személyazonosításra alkalmatlan módon - biztosítani kell a képzésben részt vevő személy részére a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából kérdőív önkéntes kitöltését, legkésőbb a képzés befejezésének időpontját követő harmincadik napig.

(2) A kérdőív a munkaerőpiaci előrejelző rendszer és a pályakövetési rendszer általi adatelemzési feladatok ellátásának alapjául szolgáló legalább kilenc és legfeljebb tizenöt, a felnőttképzési tevékenységre és a képzésre vonatkozó általános kérdésből állhat.

(3) A kérdőívet felnőttképzőnként, képzésenként és kérdésenként a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere kiértékeli és - a kerekítési szabályok szerint - megállapítja a két tizedesjegyig számított átlageredményt.

(4) A kérdőív kiértékelését a felnőttképző számára a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében elérhetővé kell tenni és a kérdőív kiértékelését követő tizenötödik napig lehetőséget biztosítani a felnőttképző számára a kiértékeléssel kapcsolatos szöveges vélemény kifejtésére.

13. Az Fktv. 14. §-ához

23. § (1) A felnőttképző minőségirányítási rendszere keretében

a) átfogó minőségpolitikát és ehhez kapcsolódó stratégiát alakít ki a felnőttképzési tevékenység minőségének biztosítása érdekében,

b) formális belső mechanizmusokat alakít ki a felnőttképzési tevékenység követésére és rendszeres belső értékelésére vonatkozóan,

c) eljárásokat alakít ki az oktatók folyamatos továbbképzésének és minősítésének biztosítására,

d) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan biztosítja az annak megvalósításához szükséges erőforrásokat, és

e) gondoskodik a felnőttképzési tevékenység hatékonyságát biztosító információk gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról.

(2) A felnőttképző minőségirányítási rendszere az alábbiakban felsorolt alapelvek érvényesítésével biztosítja, hogy a minőségirányítási rendszer

a) tükrözze azt, hogy irányítási folyamatainak középpontjában a felnőttképzési tevékenység minőségének növelése áll,

b) a felnőttképzési tevékenység feltételeinek folyamatos fejlesztésére irányul,

c) önértékelésre épüljön,

d) a személyi feltételek folyamatos fejlesztésére irányuló szemléletet tükrözzön, és segítse elő az oktatók továbbképzését és önképzését a felnőttképzési tevékenység minőségének javítása érdekében,

e) járuljon hozzá ahhoz, hogy a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos változtatások, a felnőttképzési tevékenység minőségének javítása adatokon és visszajelzéseken alapuljon,

f) a felnőttképzési tevékenység külső és belső résztvevőinek bevonására épüljön, és

g) legyen összhangban a felnőttképző méretével és képzéseinek összetettségével.

(3) A felnőttképző minőségirányítási rendszere az alábbi dokumentumokból áll:

a) a minőségpolitikára vonatkozó dokumentum, amely tartalmazza

aa) a minőségre vonatkozó stratégiát,

ab) a felnőttképző és az oktatók minőségirányítással kapcsolatos felelősségét,

ac) a képzésben részt vevő személyek bevonásának módját a minőségirányítás megvalósításába,

ad) a minőségpolitika megvalósításának, figyelemmel kisérésének és felülvizsgálatának módját,

b) a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos minőségirányítási dokumentum, amely tartalmazza

ba) a felnőttképzési tevékenység lebonyolításával és a kapcsolódó tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást,

bb) a felnőttképzési tevékenység végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi források biztosítására vonatkozó eljárást,

bc) a képzésben részt vevő személyek előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kisérésére vonatkozó módszereket,

bd) a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos vélemények visszacsatolására vonatkozó eljárást,

be) a felnőttképzési tevékenység nyilvánosságával kapcsolatos eljárást,

bf) a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő információ nyilvánosságával összefüggő eljárást,

c) az oktatók felkészültségével, az oktatói kompetenciáik folyamatos fejlesztésével kapcsolatos dokumentum, amely tartalmazza

ca) az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelményeket és eljárást,

cb) az oktatók kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos módszereket,

cc) az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolásra vonatkozó eljárást,

d) a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerével kapcsolatos dokumentum, amely kiterjed

da) a képzésben részt vevő személyek eredményeivel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

db) *  a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésével kapcsolatos adatok elemzésére,

dc) az oktatói teljesítményekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

dd) a felnőttképző rendelkezésére álló erőforrások hatékonyságával kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

e) a panaszok kezeléséről szóló dokumentum, amely tartalmazza a panaszok kivizsgálásának és kezelésének módját,

f) a minőségirányítási rendszer működtetése során keletkezett eltérések kiküszöbölésére irányuló helyesbítő és ismételt előfordulásuk megakadályozására irányuló megelőző tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum és

g) a felnőttképzési tevékenység önértékelésére vonatkozó eljárást tartalmazó dokumentum.

(4) A felnőttképző a minőségirányítási rendszerében a (3) bekezdés b) pont ba), bb) és bd)-bf) alpontjában, c) pont ca) és cc) alpontjában és g) pontjában meghatározott dokumentumokhoz tartozó minőségi jellemzőket (indikátorokat) az alábbiak szerint határozza meg:

a) a minőségi jellemző legyen alkalmas a tartalmi elem eredményének, eredményeinek kifejezésére, és

b) a minőségi jellemzőhöz az érintett tartalmi elemmel elérni kívánt célérték, célértékek hozzárendelése szükséges a felnőttképzési tevékenység megszervezéséhez.

(5) A (3) bekezdés szerint meghatározott minőségi jellemzőhöz rendelt célérték nem teljesülése esetén a felnőttképző feltárja az okokat, és a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott helyesbítő tevékenységet végez, amely a kitűzött célérték teljesítéséhez szükséges lépéseket tartalmazza, vagy a célérték - következő időszakra vonatkozó - indokolt módosítását valósítja meg.

24. § (1) A külső értékelést a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző megbízása alapján végzi.

(2) A minőségirányítási rendszer külső értékelését a felnőttképző úgy köteles megszervezni, hogy arra - a minőségirányítási rendszerének megfelelően - négyévenként legalább egyszer sor kerüljön.

25. § (1) A külső értékelés során a felnőttképzési államigazgatási szerv azt vizsgálja, hogy a felnőttképző a minőségirányítási rendszerének megfelelően látja el a felnőttképzési tevékenységet. A külső értékelés kiterjed a felnőttképzési tevékenység és az oktatók munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésre, a felnőttképző saját céljának megvalósulására.

(2) A külső értékelés módszere különösen a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a dokumentumvizsgálat. A külső értékelés módszertanát és annak során használt eszközöket a felnőttképzési államigazgatási szerv az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján egységesen dolgozza ki és a honlapján közzéteszi.

(3) A külső értékelésről a felnőttképzési államigazgatási szerv indokolt véleményt ad a felnőttképzőnek, és abban cselekvési program megalkotását és végrehajtását javasolhatja.

13/A. *  Az Fktv. 15. §-ához

25/A. § *  (1) A felnőttképző a képzésben részt vevő személyt az oktatási azonosító száma alapján tartja nyilván, és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében az oktatási azonosító számhoz kapcsolódóan szolgáltat adatot.

(2) Az oktatási azonosító szám kiadására és a változásbejelentésre a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 14. § (2)-(5) bekezdését, 15. § (2) bekezdését és 16. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy köznevelési intézmény és nevelési-oktatási intézmény alatt a felnőttképzőt, KIR alatt a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerét, miniszter alatt a felnőttképzésért felelős minisztert, tanuló alatt a képzésben részt vevő személyt kell érteni.

(3) Ha a felnőttképző olyan képzésben részt vevő személlyel létesít felnőttképzési jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a képzésben részt vevő személy oktatási azonosító számát az Oktatási Hivatal a képzésben részt vevő természetes személyazonosító adatainak megadása alapján a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül elektronikus úton közli a felnőttképzővel.

14. Az Fktv. 16. §-ához

26. § (1) A felnőttképzőnek a képzés megvalósításával összefüggő, az Fktv. 16. § a)-c) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat egységes dokumentumként (a továbbiakban: egységes dokumentum) kell vezetnie.

(2) Az egységes dokumentum - az Fktv.-ben foglaltakon túl - tartalmazza

a) a képzési program megnevezését,

b) * 

c) a képzésben részt vevő személyek családi és utónevét,

d) a képzés oktatóinak nevét az általuk oktatott tananyagrész megnevezésével,

e) a c) és d) pont szerinti adatokban bekövetkezett változást a változás időpontjával.

(3) A haladási napló az egységes dokumentum naprakész adatokat tartalmazó, folyamatosan vezetett része, amely tartalmazza

a) - kontaktórás foglalkozás esetén - a képzés * 

aa) megtartásának időpontját,

ab) témájának megjelölését és rövid leírását,

ac) oktatójának nevét és aláírását,

ad) képzésen belüli órája sorszámának megjelölését,

ae) résztvevőinek aláírásával ellátott jelenléti ívet,

b) - nem kontaktórás képzés esetén - a képzés

ba) teljes időtartamát,

bb) témájának megjelölését és rövid leírását,

bc) résztvevőjének nevét,

c) a képzés befejezésének dátumát.

(4) Az egységes dokumentum elektronikus formában is vezethető. Ha az egységes dokumentum valamely részét aláírással kell ellátni, az elektronikus formában vezetett egységes dokumentumot az oktatók és a résztvevők a dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el.

III/A. FEJEZET * 

MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZŐ RENDSZER * 

14/A. *  Az Fktv. 21/B. §-ához

26/A. § *  (1) A munkaerőpiaci előrejelző rendszer egy olyan előrejelző és elemző rendszer, amely összerendeli a munkaerőpiaci keresleti és kínálat információkat, és képes a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési kibocsátási követelmények meghatározására.

(2) A Kormány a munkaerőpiaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelöli ki.

III/B. FEJEZET * 

A FELNŐTTKÉPZÉS TÁMOGATÁSA * 

14/B. *  Az Fktv. 24. § (1) bekezdés d) pontjához

26/B. § *  (1) Az iparügyekért felelős miniszter a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével pályázati kiírásban - a kiválasztás szempontjai mellett - meghatározza az olyan képzések körét és követelményeit, valamint az azokhoz kapcsolódó munkaerőpiaci célokat, amelyek

a) a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítják,

b) - a 26/A. § szerinti elemzés alapján - releváns munkaerőpiaci igényhez kapcsolódnak, vagy előre nem tervezhető helyzetek kezeléséhez szükséges munkaerő biztosítását szolgálják,

c) a gazdaság nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű egy vagy több ágazatát érintik, és a gazdaság egy vagy több ágazatában az információs technológiák és az automatizálás révén a gyártási módszerek alapvető megváltozását vagy az arra való felkészülést segítik elő, illetve

d) megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, vagy hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez.

(2) A felnőttképző által szervezett képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésként való megszervezésére a felnőttképző nyújthat be pályázatot az iparügyekért felelős miniszternek, ha

a) a felnőttképző szerepel a felnőttképzők nyilvántartásában és a kérelem benyújtásának időpontjában a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint

b) a képzés a pályázati kiírásban meghatározott követelményekhez kapcsolódik, és munkaerőpiaci cél eléréséhez hozzájárul.

(3) A pályázatban részletesen be kell mutatni

a) a képzésnek a pályázati kiírásban meghatározott követelményeihez való kapcsolódását és munkaerőpiaci cél eléréséhez való hozzájárulását,

b) a képzés bemeneti és kimeneti követelményeit, a programkövetelményhez kapcsolódóan megszervezett képzés esetében a kimeneti követelmények tekintetében a kapcsolódó programkövetelményre való utalással,

c) a képzés részletes tartalmát, a képzési program csatolásával,

d) a képzésben részt vevő személyek tervezett létszámát és célcsoportját, az életkor, nem, előzetes képzettség és az országon belüli területi megoszlásuk szerinti bontásban, valamint

e) a képzési díj összegét és meghatározásának szempontjait.

(4) A pályázatról az iparügyekért felelős miniszter a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével dönt.

(5) A nyertes pályázóval az iparügyekért felelős miniszter együttműködési megállapodást köt. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzések körét és az erre tekintettel együttműködési megállapodással rendelkező felnőttképző nevét és elérhetőségét az iparügyekért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

(6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés ilyen minősítése az együttműködési megállapodásban meghatározott képzés megszervezésének, de legkésőbb az együttműködési megállapodás hatálybalépését követő harmadik év utolsó napjáig hatályos. Megszűnik a minősítés, ha a felnőttképzőt a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli, vagy az együttműködési megállapodás bármely okból megszűnik.

(7) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés tekintetében

a) a képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítését az iparügyekért felelős miniszternek a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével meghozott döntése pótolja,

b) a felnőttképzőnél szakmai vezetőként a képzéshez kapcsolódó szakirányú végzettséggel és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy is kijelölhető, és a szakmai vezető megbízási jogviszonyban is foglalkoztatható,

c) a képzésben részt vevő személy képzési hitelt legfeljebb hétszázötvenezer forint mértékig igényelhet, azzal, hogy a képzési hitelt nyújtó szervvel megkötött több hitelszerződés esetén a felvett hitelek együttes teljes összege legfeljebb harmincötmillió forint lehet, és a törlesztési idő legfeljebb tízéves időtartamban állapítható meg,

d) a képzésben részt vevő személy számára ösztöndíj a 26/C. § (2) bekezdése szerinti mértékben nyújtható,

e) a felnőttképző minőségirányítási rendszerének külső értékelését az együttműködési megállapodás pótolja,

f) a felnőttképző ellenőrzésénél szakértői bizottságot nem kell kijelölni, és csak dokumentumalapú ellenőrzés folytatható, amely tekintetében jogkövetkezményként a felnőttképzőt az Fktv. 20. § (4) bekezdése alapján minden esetben figyelmeztetni kell,

g) a felnőttképzővel szemben pénzbírság kiszabása helyett a minősítés visszavonása kezdeményezhető.

14/C. *  Az Fktv. 25. § b) pontjához

26/C. § *  (1) A felnőttképző

a) az Fktv. 2/A. § (2) bekezdése szerinti, legalább ötven óra képzési időt elérő képzéshez vagy

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéshez

kapcsolódóan fizethet ösztöndíjat a képzésben részt vevő személynek, ha képzési hitelre nem jogosult, vagy képzési hitelt nem igényelt. A képzésben részt vevő személy a képzés befejezésének napjáig, de legfeljebb a képzés megkezdését követő két évig jogosult ösztöndíjra. Nem nyújtható ösztöndíj az olyan képzéshez kapcsolódóan, amelyet a képzésben részt vevő személy munkaerőpiaci képzésként végez, vagy amelyre tekintettel a képzésben részt vevő személy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül.

(2) Az ösztöndíj legfeljebb a felnőttképzési szerződés megkötésének napján érvényes, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum hetvenöt százalékának, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés esetében kéthavi összegének megfelelő havonkénti mértékben nyújtható.

(3) A képzésben részt vevő személy az ösztöndíj teljes összegét köteles a felnőttképző számára visszafizetni, ha a képzést nem fejezi be, vagy szakmai képzés esetén nem szerez szakképesítést.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK

15. Az Fktv. 20. § (1) bekezdéséhez

27. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv minden év november elsejéig ellenőrzési tervet készít a következő évben ellenőrzésre kerülő felnőttképzőkről. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tárgyévben elvégzett ellenőrzésekről minden tárgyévet követő év március harmincegyedikéig összefoglaló jelentést állít össze a felnőttképzésért felelős miniszter számára.

(2) Ha a felnőttképző felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély alapján is folytat, ellenőrzésre mindkét felnőttképzési tevékenységére egyszerre kiterjedően kell kiválasztani.

16. Az Fktv. 20. § (2) bekezdéséhez

28. § (1) A szakértői bizottság a felnőttképzőnél szakértői vizsgálatot folytat le. Ha a szakmai képzés a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter felelősségi körébe tartozik, a szakértői vizsgálatba az általuk delegált szakértőt is be kell vonni.

(2) A szakértői vizsgálatról szóló értesítésben a felnőttképzőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködés kötelezettségére, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire, kivéve, ha a felnőttképzési államigazgatási szerv - az Ákr. 104. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén - a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi.

(3) A szakértői bizottság megvizsgálja, hogy

a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

aa) jogszabályban meghatározott tartalommal kötötte-e meg a képzésben részt vevő személyekkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyes adatainak jogszabályban foglaltak szerinti kezeléséről, valamint

ab) teljesítette-e a felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben az Fktv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét,

b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

ba) által szervezett képzés képzési programja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e, és a képzést a képzési programnak megfelelően folytatja-e,

bb) folyamatosan vezeti-e az egységes dokumentumot, és az megfelel-e a jogszabályi előírásoknak,

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosította-e az előzetes tudásmérést,

bd) jogszabályban meghatározott tartalommal kötötte-e meg a képzésben részt vevő személyekkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyes adatainak jogszabályban foglaltak szerinti kezeléséről,

be) eleget tett-e az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségének, és az Fktv.-nek megfelelően alakítja-e ki a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját,

bf) * 

bg) rendelkezik-e minőségirányítási rendszerrel, és elvégeztette-e annak külső értékelését, továbbá működtet-e ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,

bh) rendelkezik-e az e rendelet szerinti vagyoni biztosítékkal, és

bi) teljesítette-e a felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben az Fktv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét.

(4) A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltakon túl bármely folyamatban lévő képzés és legalább egy lezárt képzés teljes dokumentációját is megvizsgálhatja.

(5) *  A szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt bizottsági tag (a továbbiakban: kijelölt bizottsági tag) a folyamatban lévő képzés szakértői vizsgálata keretében olyan elméleti órát, illetve gyakorlati képzési részt tartalmazó képzés esetén gyakorlati képzést látogathat, amelynek szakmai tartalmához kapcsolódóan szakképzettsége alapján megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A kijelölt bizottsági tag a látogatás keretében megvizsgálja, hogy

a) a kontaktóra tartalmában a képzési program megvalósulását szolgálja-e, és

b) az oktató által alkalmazott módszerek a szakmai, a pedagógiai és az andragógiai követelményeknek megfelelnek-e.

(6) * 

(7) A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet készít, amelyet a felnőttképző részére a helyszínen átad, vagy a szakértői vizsgálat befejezését követő öt napon belül a felnőttképzőnek megküld. A felnőttképző a jegyzőkönyv kézhezvételét követő három napon belül jogosult a szakértői vizsgálatról készült jegyzőkönyvre észrevételt tenni.

(8) A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálattal kapcsolatos megállapításait tartalmazó szakértői véleményt a szakértői vizsgálatról készült - vizsgált felnőttképző észrevételeit tartalmazó - jegyzőkönyvvel együtt nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervnek.

(9) A szakértői bizottság vezetőjeként vagy tagjaként eljáró felnőttképzési szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

17. Az Fktv. 20. § (3)-(5) bekezdéséhez

29. § *  A felnőttképzési államigazgatási szerv az Fktv. 20. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza, ha

a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

aa) nem tett eleget a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő bejelentési kötelezettségének, vagy

ab) - az Fktv.-ben meghatározott kivétellel - nem teljesítette a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét, vagy nem a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatott,

b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

ba) nem tett eleget a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő bejelentési kötelezettségének,

bb) nem teljesítette a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét, vagy nem a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatott,

bc) az ellenőrzés vagy szakértői vizsgálat során nem bocsátott az ellenőrzést vagy a szakértői vizsgálatot végző személy rendelkezésére jogszabályban előírt dokumentumot,

bd) nem teljesítette az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségét, vagy a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját nem az Fktv.-nek megfelelően alakította ki,

be) nem biztosította az előzetes tudásmérést,

bf) nem működtet ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,

bg) nem rendelkezik felnőttképzési minőségirányítási rendszerrel, vagy nem végeztette el annak külső értékelését,

bh) nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal, vagy

bi) nem vezeti vagy hiányosan vezeti a képzés megvalósításának az Fktv.-ben és az e rendeletben előírt dokumentumait.

30. § (1) *  A felnőttképző jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

a) nem rendelkezik képzési programmal, vagy felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja,

b) nem köt felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban és a képzési programban foglaltaknak,

c) a képzés befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését igazoló tanúsítványt,

d) az Fktv. 15. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, vagy e) az Fktv. 17. §-ában meghatározott tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) *  Ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha a felnőttképző a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező tartalmú jogszabálysértést követ el a döntés véglegessé válásától számított két éven belül.

31. § Az Fktv.

a) *  20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tizenötszöröséig terjedhet,

b) 20. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének tízszeresétől hússzorosáig terjedhet, ha a bejelentés, illetve engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot vagy a képzésben részt vevők száma a száz főt, a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének huszonötszöröse,

c) 20. § (5) bekezdése szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének ötvenszerese.

32. § A felnőttképző ellenőrzése során kiszabott bírság összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv kincstárnál vezetett fizetési számlájára kell átutalással kell megfizetni. A bírság befizetéséről szóló átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét és a bírságot elrendelő határozat számát.

18. * 

33. § * 

19. Az Fktv. 28. § (1) bekezdéséhez

34. § (1) A Kormány felnőttképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § a)-d) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök kivételével a Pest Megyei Kormányhivatal felett a felnőttképzéssel összefüggő feladatok tekintetében a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja az irányító szervi hatásköröket.

(3) A Kormány a felnőttképző minőségirányítási rendszerének külső értékelése tekintetében felnőttképzési államigazgatási szervként az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Hatályba léptető rendelkezések

35. § Ez a rendelet 2020. február 15-én lép hatályba.

21. Átmeneti rendelkezések

36. § A Pest Megyei Kormányhivatal - azok megszűnéséig - az Fktv. 30. §-a szerint ellátja a 2019. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a szakképzési feladatot ellátó hatóság és a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szerv felelősségi körébe utalt feladatokat.

37. § (1) Az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerinti vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézménynek kell tekinteni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, valamint az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekről szóló 5/2013. (I. 18.) EMMI rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése alapján vizsgaszervezésre jogosultat is.

(2) Az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerint szervezett vizsgán az a vizsgázó, aki a komplex szakmai vizsgáját az e rendelet hatálybalépését megelőző egy éven túl kezdte meg, a 2019. december 31-én hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehet javító- és pótlóvizsgát, ha arra legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül jelentkezik.

(3) A vizsga vizsgabizottsága elnökének és tagjainak az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerinti delegálása tekintetében a Kormány szakképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

22. Az Európai Unió jogának való megfelelés

38. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére