A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével –,
a 2. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 17. pontjában, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában és 1. melléklet F) pontjában foglalt táblázat 4. sorában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,
a 3. alcím és az 1. melléklet tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 4. alcím és a 2. melléklet tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben –,
az 5. alcím tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben –,
a 6. alcím tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben –,
a 7. alcím tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben –,
a 8. alcím tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben –,
a 9. alcím tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben –,
a 10. alcím és a 3. melléklet tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (VI. 6.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, a katonák vonatkozásában a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével –,
a 11. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés e) pontjában, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 12. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában és 1. melléklet F) pontjában foglalt táblázat 4. sorában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –,
a 13. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (2) bekezdés 1., 2. és 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában és 1. melléklet F) pontjában foglalt táblázat 4. sorában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –
a következőket rendelem el:
1. § A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben – de hetente legalább egy munkanapon – a jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztett kérelmet és indítványt a bíróság elnöke által kijelölt bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv az ügy alapos és gyors elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmazza. Ha az ügyfél a szükséges adatokat nem tudja vagy nem akarja rendelkezésre bocsátani, ennek tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha jogszabály vagy a 18. § (2) bekezdése alapján az OBH, a Kúria, az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke valamely beadvány előterjesztésére nyomtatványt rendszeresít, a jegyzőkönyv felvétele helyett a bírósági dolgozó a nyomtatványt tölti ki az ügyfél által rendelkezésre bocsátott vagy előadott adatok alapján. Ha a nyomtatvány használata nem kötelező, a bírósági dolgozó nyomtatványon vagy jegyzőkönyvben rögzíti a fél kérelmét vagy indítványát.
(2) Ha a fél a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján szóban előadott, jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon vagy jegyzőkönyvben rögzítendő keresetének, keresetet tartalmazó iratának, viszontkeresetének, beszámításának és ellenkérelmének elintézésére másik bíróság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt nyomtatványt vagy jegyzőkönyvet – lajstromozását követően nyomban – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg. Ha a fél egyéb kérelmét, nyilatkozatát nem a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott bíróságon terjeszti elő, a bíróság a felet tájékoztatja arról, hogy ilyen kérelmét, nyilatkozatát szóban kizárólag mely bíróságnál terjesztheti elő. A kioktatásról a fél kérésére a bíróság jegyzőkönyvet vesz fel, egyébként a megjelenésről feljegyzést készít.”
2. § (1) A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet [a továbbiakban: 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet alkalmazásában
a) bűnjel a lefoglalt bűnjel és a le nem foglalt bűnjel,
b) a Központi Bűnjelnyilvántartó Rendszer (a továbbiakban: KBR) olyan, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által működtetett informatikai alkalmazás, amely az e rendeletben meghatározottak szerint a bűnjelkezelés teljes folyamatában biztosítja valamennyi bűnjel egyedi azonosíthatóságát és nyomon követhetőségét,
c) hitelesítés az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 44/A. § (6) bekezdésében meghatározott módon történő hitelesítés.”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bűnjelet a lefoglalását vagy létrehozását követően haladéktalanul egyedi bűnjelszámmal kell ellátni.”
(3) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatóság legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon befizeti a bűnjelkezelője letéti számlájára a bizonyítási eszköznek nem minősülő magyar pénzt, ideértve a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegyet és érmét. A hatóság a befizetéskor az egyedi bűnjelszámot a közlemény rovatban feltünteti.”
3. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 1/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bizonyítási eszköznek nem minősülő lefoglalt külföldi pénzt a hatóság legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon átadja a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda Állampapír- és Pénzforgalmi Osztályának (a továbbiakban: Kincstár), amely azokat az eljáró hatóság további intézkedéséig hatósági letétként kezeli.
(2) Az átadás alkalmával a Kincstárral írásban közölni kell a büntetőügy számát és az egyedi bűnjelszámot.
(3) A Kincstár az átvett értékekről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügyiratok között kell kezelni.”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 1/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Kincstár által végzett bűnjelkezelésre a bűnjel egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adásának szabályait kell alkalmazni.”
4. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az érintett a bűnjel átvételét és a (2) és (3) bekezdés szerinti figyelmeztetés tudomásul vételét
a) a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával ismeri el, amit hitelesít, vagy
b) azt a külön átvételi elismervényen ismeri el.”
5. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírósági bűnjelkezelő a nyomozó hatóságtól és az ügyészségtől a részére beszállított bűnjelet)
„b) az új Be. 727. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatást követően, illetve”
(bevételezi.)
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 6. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A bírósági bűnjelkezelő a nyomozó hatóságtól és az ügyészségtől a részére beszállított bűnjelet)
„c) a bűnjellel kapcsolatban bírósági határozatra tett indítványt követően”
(bevételezi.)
6. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatóság a bűnjelcsomag burkolatán, illetve a (3) bekezdésben említett esetben a bűnjelcímkén a bűnjel azonosító megjelölés feltüntetése mellett feljegyzi a csomag tartalmát, illetve a bűnjel megnevezését, a lefoglalás helyét és idejét, az eljáró hatóság megnevezését és ügyszámát. A feljegyzést a hatóság képviselője aláírja.”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 7. §-a a következő (4a)–(4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A hatóság szükség esetén több bűnjeltárgyat is elláthat azonos bűnjel azonosító megjelöléssel, ha azokat egy bűnjelként foglalták le vagy hozták létre. Ennek során biztosítani kell a több bűnjeltárgyból álló bűnjel egységes kezelését, és valamennyi bűnjeltárgy csomagolásán vagy a bűnjeltárgyon fel kell tüntetni a bűnjel azonosító megjelölést.
(4b) Ha a bűnjel csomagolása sérül vagy megbontásra kerül, a bűnjel újabb csomagolásakor a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.
(4c) Ha a bűnjel csomagolása sérül vagy megbontásra kerül, a hatóság vagy a bűnjelkezelő feljegyzést készít. Ha a hatóság vagy a bűnjelkezelő a bűnjel csomagolását megbontja, és ebben a hatóságon vagy a bűnjelkezelőn kívül más személy is részt vesz, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4d) Ha a bűnjel csomagolásának megbontására eljárási cselekmény során kerül sor, a csomagolás megbontását az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe vagy feljegyzésbe kell foglalni.”
(3) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bűnjelet tartalmazó sérült csomag az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy (a továbbiakban: nem érdekelt személy) jelenlétében vehető át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő azonnal megállapítja, hogy a sérült csomag tartalma azonos-e a KBR-ben korábban rögzített adatokkal. A sérült csomag felbontásakor jegyzőkönyvet készít, az esetleg észlelt mennyiségi és minőségi eltéréseket, valamint a felhasználást és az azonosítást befolyásoló egyéb körülményeket rögzíti a KBR-ben. A jegyzőkönyvet a bűnjelkezelő, a beszállítást végző személy és a nem érdekelt személy hitelesíti. A nem érdekelt személy a személyes adatainak zárt kezelését kérheti.”
(4) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 7. §-a a következő (7)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bűnjel adataira vonatkozó hiányosságokat és a csomagoláskor észlelt változásokat rögzíteni kell a KBR-ben.
(8) A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetén a bűnjel csomagolása és a bűnjel azonosító megjelölés elhelyezése kivételes esetben akkor mellőzhető, ha arra a bűnjel állagára tekintettel nincs lehetőség.”
7. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A bűnjelből való mintavétel közigazgatási hatóságnak és szabálysértési hatóságnak is engedélyezhető, ha az a feladata ellátása érdekében szükséges, és a büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti. Ha a mintaadás nem lehetséges, ennek indokairól a közigazgatási hatóságot tájékoztatni kell.”
8. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 10. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A hatóság az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja, vagy feljegyzést készít a le nem foglalt bűnjel létrehozásának tényéről és körülményeiről vagy a le nem foglalt bűnjel KBR-t nem használó szervtől vagy személytől való átvételéről. E rendeletnek a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit a jegyzőkönyvre és a feljegyzésre is megfelelően alkalmazni kell.”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 10. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben a bűnjel egyedi azonosításra alkalmas jellemzőit olyan részletességgel kell feltüntetni, amely megfelel a lefoglalás céljának. Nem szükséges a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt bűnjel sorszámának, illetve egyedi azonosító jelének feltüntetése, ha azt más módon – különösen képfelvétel útján – rögzítették. A lefoglaláskor azonos bűnjel több bűnjeltárgyához azonos egyedi bűnjelszámot kell kiosztani.”
(3) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 10. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A le nem foglalt bűnjel létrehozása esetén az (1)–(7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
9. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet a 10. §-t követően a következő alcímmel, valamint 10/A. és 10/B. §-sal egészül ki:
„A bűnjel nyilvántartása
10/A. § (1) A bűnjel adatait és azok változását a KBR-ben kell nyilvántartani. A KBR-ben a bűnjelhez tartozó adatokat és azok változását – a nyomon követhetőséget biztosító – egyedi bűnjelszám azonosítja.
(2) A KBR-be csak a hatóság határozata, jegyzőkönyve, más ügyirata, valamint e rendelet rendelkezései alapján rögzíthető adat.
(3) A KBR a bűnjelet egyedileg, megváltoztathatatlanul azonosító egyedi bűnjelszámhoz rendelve rögzíti
a) a bűnjel megjelölését,
b) a bűnjel mennyiségét,
c) a bűnjelet lefoglaló vagy létrehozó hatóság megjelölését és az ügy valamennyi ügyszámát,
d) a bűnjel lefoglalásának vagy létrehozásának helyét és idejét,
e) a bűnjelkezelő szerv vagy szervezeti egység megjelölését,
f) a bűnjel tárolásának helyét,
g) a bűnjel előzetes értékesítésének és megváltásának tényét, idejét és a bűnjel helyébe lépő új bűnjel egyedi bűnjelszámát,
h) a bűnjel értékesítése, megsemmisítése és kiadása esetén ennek tényét és idejét, valamint
i) a bűnjel kezelése szempontjából jelentős további körülményeket, különösen a bűnjelhez tartozó bűnjelcsomagok számát.
(4) Ha a bűnjelről bűnjeltárgy elkülönítése szükséges, az elkülönítés során létrejövő új bűnjelet új egyedi bűnjelszámmal kell ellátni. Az elkülönített bűnjel kezelésére a bűnjel lefoglalására, létrehozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a KBR-ben az eredeti és az elkülönített bűnjelhez is rögzíteni kell a bűnjelek kapcsolatát.
(5) Bűnjelek összevonására és egyedi bűnjelszám törlésére nincs lehetőség.
(6) A KBR üzemeltetésével összefüggő, e rendeletben nem szabályozott feladatokat a NAV a KBR-t használó szervekkel kötött együttműködési megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) alapján látja el.
(7) A bűnjelkezelés során a hatóság és a bűnjelkezelő e rendeletben meghatározottak szerint készít ügyiratot (a továbbiakban: bűnjel-ügyirat) és gondoskodik annak megőrzéséről.
10/B. § (1) A bűnjel adatait a KBR-ben a hatóság rögzíti
a) a bűnjel bűnjelkezelői tárgyletétbe helyezéséig,
b) a bűnjelpénz bűnjelkezelői letéti számlára való befizetéséig, vagy
c) az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetén a bűnjelkezelő erről való értesítéséig.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően a bűnjel adatait a KBR-ben a bűnjelkezelő rögzíti.
(3) A hatóság a (2) bekezdésben meghatározott esetben is gondoskodik az ügyre vonatkozó adatok, különösen az eljáró hatóság és az ügyszám rögzítéséről.
(4) Ha a hatóság a bűnjelet a lefoglalását vagy a létrehozását követően anélkül adja át a bűnjelkezelőnek, hogy annak adatait a KBR-ben rögzítené, akkor a bűnjel adatait a bűnjelkezelő rögzíti a KBR-ben.
(5) A 19. §-ban meghatározott átadás-átvételt követően a bűnjel adataiban bekövetkezett változásokat az átvevő rögzíti a KBR-ben.
(6) Ha a bűnjel 19. §-ban meghatározott átadás-átvételét követően a KBR adatainak kiegészítése, pontosítása szükséges, a bűnjelkezelő a hatóságot megkeresheti a KBR adatainak kitöltéséhez szükséges ügyiratok és bűnjel-ügyirat rendelkezésre bocsátása, illetve felvilágosítás kérése érdekében.”
10. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 11. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bűnjel adatainak rögzítése”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A bűnjel adatait a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv vagy a létrehozásról készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés adatai alapján kell rögzíteni a KBR-ben.
(2) A bűnjel KBR-ben rögzített adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul rögzíteni kell a KBR-ben.
(3) Ha a KBR-ben szereplő adatokban bekövetkezett változás haladéktalan rögzítése nem lehetséges, ennek pótlásakor a változás észlelésének idejét és a késedelem okát a KBR-ben rögzíteni kell.
(4) A KBR-ben rögzített adatok ellentmondása esetén a hatóság és a bűnjelkezelő tisztázza az eltérés okát, ennek érdekében a bűnjelkezelő szükség esetén a 10/B. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(5) A bűnjelről annak lefoglalásakor, létrehozásakor vagy átvételekor képfelvétel készíthető, az érintett őrizetében hagyott vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adott bűnjelről lehetőség szerint képfelvételt kell készíteni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott képfelvételt lehetőség szerint a KBR-ben is rögzíteni kell. A 10. § (3) és (5) bekezdése szerinti ügyiratokat, valamint a bűnjelre vonatkozó okmányt és hatósági jelzést a bűnjel-ügyiratban kell kezelni.”
11. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet a 11. §-át követően a következő alcím címmel és 11/A–11/C. §-sal egészül ki:
„Üzemszünet és üzemzavar a KBR-ben
11/A. § (1) A NAV a honlapján tájékoztatást tesz közzé, és az együttműködési megállapodásban meghatározott szakmai és informatikai kapcsolattartókat értesíti
a) az előre tervezett olyan technikai tevékenységről, amely a KBR működésének a szünetelését vagy az e rendeletben meghatározott valamely feladat ellátását érintő korlátozott működőképességét eredményezi (a továbbiakban: üzemszünet), valamint
b) a KBR működésének a nem tervezett szüneteléséről vagy az e rendeletben meghatározott valamely feladat ellátását érintő korlátozott működőképességéről (a továbbiakban: üzemzavar).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást üzemszünet esetén annak megkezdődése előtt legalább 3 munkanappal, üzemzavar esetén haladéktalanul közzé kell tenni.
(3) Az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és az ORFK az együttműködési megállapodásban meghatározott szakmai és informatikai kapcsolattartókat haladéktalanul értesíti minden olyan, az informatikai rendszerét érintő eseményről, ami a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a rendőrségnek a KBR használatával kapcsolatos, az e rendeletben meghatározott valamely feladatának az ellátását akadályozza.
11/B. § (1) A bűnjel átadása idejére kiterjedő üzemszünet vagy üzemzavar esetén a bűnjel átadását és átvételét lehetőleg az üzemszünet vagy üzemzavar megszűnését követően el kell végezni.
(2) Ha a bűnjel átadása nem halasztható el az üzemszünet vagy üzemzavar megszűnését követő időre, akkor a bűnjel átadásának KBR-ben való kezdeményezése helyett átvételi elismervénnyel kell kezdeményezni a bűnjel átadását és átvételét, és a bűnjellel együtt be kell mutatni azt a bűnjel-ügyiratot, amely a bűnjel mennyiségi és minőségi állapotának adatait tartalmazza.
11/C. § (1) Ha a bűnjel átvétele üzemzavar vagy üzemszünet ideje alatt szükséges, arra átvételi elismervényen kerül sor. Az átvételi elismervény tartalmazza a bűnjel egyedi bűnjelszámát, az átadó és az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő megjelölését, az átadás-átvételben részt vevő személyek nevét és az ügy számát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha az átvevő bűnjelkezelő a bűnjel sérülését, hiányosságát vagy a bűnjelkezelés szempontjából más fontos körülményt észlel, a bűnjel adatait a bűnjel mennyiségét és állapotát tartalmazó bűnjel-ügyirattal egyezteti.
(3) Ha az átvevő bűnjelkezelő megállapítja, hogy a bűnjel a mennyiségét és állapotát tartalmazó bűnjel-ügyiratban rögzítettektől jelentősen eltér, a 19. § (7)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.
(4) Ha az üzemszünet vagy az üzemzavar megszűnik, a bűnjel átadásának és átvételének rögzítését a KBR-ben haladéktalanul pótolni kell.”
12. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A bűnjelkezelő minden olyan büntetőügyben, ahol a bűnjel egy évnél hosszabb ideje van a bűnjelraktárban, az eljárást folytató hatóság megkeresése útján vagy más módon tájékozódik a büntetőügy állásáról. Ha az eljárás befejeződött, a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezés beszerzése érdekében megkeresi az eljárt hatóságot, amely a megtett vagy folyamatban lévő intézkedésekről az azt megalapozó jogszabályi rendelkezések megjelölésével 15 napon belül tájékoztatja a bűnjelkezelőt.”
13. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 17. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bűnjelkezelőhöz megküldendő ügyiratok”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet és a bűnjel létrehozásáról készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést akkor kell megküldeni a bűnjelkezelőnek, ha a bűnjel adatainak a KBR-ben történő rögzítésére a bűnjel átadásáig nem került sor. Ebben az esetben a hiányzó adatok rögzítését a 10/B. § (2) bekezdése alapján a bűnjelkezelő pótolja.
(2) A bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetében – ideértve a bűnjelpénznek a bűnjelkezelői számlára történő befizetését is – a hatóság a 88. § szerinti okmányt, valamint a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet és a létrehozásról készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést megküldi a bűnjelkezelőnek, ha a bűnjel KBR-ben történő rögzítésére a bűnjel átadásáig nem került sor.
(3) Ha a bűnjel 19. §-ban meghatározott átadás-átvételét követően a KBR adatainak kiegészítése, pontosítása szükséges, a bűnjelkezelő szükség esetén a 10/B. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
14. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdés esetén a nyomozó hatóság vagy az ügyészség bűnjelkezelője a bűnjel átadását a 19. § szerint végzi el.”
15. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 19. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bűnjel átadása és átvétele”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Az átadó hatóság vagy bűnjelkezelő kezdeményezi a bűnjel KBR-en keresztül történő átadását, ha
a) a bűnjelet az átvevő hatósághoz vagy bűnjelkezelőhöz szállítja, vagy
b) bűnjelnek az érintett őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetén a hatóság eljárási cselekménye vagy határozata alapján a bűnjelkezelői feladatoknak a bűnjel átszállítása nélküli átadása szükséges.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az átadó hatóság vagy bűnjelkezelő nem kezdeményezi az olyan bűnjel átadását, amelynek kezelését e rendelet alapján kizárólag meghatározott szerv látja el.
(3) A bűnjel átadása és átvétele során a bűnjel-ügyirat is átadható, ha az a bűnjelkezelés szempontjából, különösen a bűnjel állapota miatt szükséges. A bűnjel-ügyirat megőrzéséről ezt követően az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő gondoskodik.
(4) Az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő a hozzá szállított bűnjelet az egyedi bűnjelszám és a KBR adatai alapján ellenőrzi és az átvétel tényének KBR-ben történő rögzítésével a KBR-en keresztül veszi át.
(5) Az átvételkor a bűnjel csomagolásának megbontására csak a bűnjel sérülése, hiányossága vagy a bűnjelkezelés szempontjából más fontos körülmény észlelése – különösen a csomagolóanyag vagy a zár sérülése – esetén kerülhet sor. A csomagolás megbontása esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) Az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő az átvételekor, ha a bűnjel sérülését, hiányosságát vagy a bűnjelkezelés szempontjából más fontos körülményt észlel, a bűnjel adatait egyezteti a KBR-ben szereplő adatokkal. Az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő a bűnjel átvételét, valamint az észlelt változásokat rögzíti a KBR-ben.
(7) Ha az átvevő hatósághoz vagy bűnjelkezelőhöz szállított bűnjel a KBR-ben rögzített adatoktól jelentősen eltér, az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő az átadóval való egyeztetés alapján
a) az átvételt megtagadja és a bűnjelet visszaadja az átadó hatóságnak vagy bűnjelkezelőnek, vagy
b) az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő jegyzőkönyvet vesz fel és tisztázza az eltérést és annak lehetséges okát.
(8) Jelentős az eltérés, ha a bűnjel rendeltetésszerű bűnjelkezelésre vissza nem vezethető hiányossága vagy értékvesztése állapítható meg.
(9) Ha az eltérés mértékének vagy okának a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bűnjel átvételekor – jegyzőkönyv felvétele mellett – szakértőt (szaktanácsadót) kell kirendelni, ha ez korábban nem történt meg. Ebben az esetben a hatóság vagy a bűnjelkezelő a bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításáról jegyzőkönyvet készít, amelyben a bűnjel valamennyi lényeges adatát feltünteti. A jegyzőkönyvet a szakértő (szaktanácsadó), az átadó és az átvevő hatóság vagy a bűnjelkezelő átadás-átvételkor jelen levő tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő hatóság vagy bűnjelkezelő részére is kézbesíteni kell.
(10) Nem minősül átadás-átvételnek a bűnjel meghatározott eljárási cselekmény elvégzése céljából történő ideiglenes kiadása, különösen a bizonyítási cselekményre történő kiadás vagy a szakértői vizsgálat céljából történő kiadás. A bűnjel adataiban bekövetkezett változásokat ebben az esetben a 10/B. §-ban meghatározott személy rögzíti.”
16. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a bűnjel lezárt postai küldeményként postán érkezett, azt a bűnjelkezelő két tanú (hatósági dolgozó) jelenlétében bonthatja fel. A KBR adataitól való eltérés esetén a bűnjelkezelő jegyzőkönyvet készít.
(2) A postán érkezett sérült könyvelt, valamint a posta által átcsomagolt bűnjelet a posta dolgozójától a bűnjelkezelő csak a posta által készített jegyzőkönyv másolati példányával együtt veheti át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő a csomagot a posta dolgozójának jelenlétében bontja fel és annak tartalmát a KBR adataival, illetve a posta által készített jegyzőkönyvvel egyezteti. Eltérés esetén a bűnjelkezelő jegyzőkönyvet készít és azt a posta dolgozójával együtt hitelesíti.”
17. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 21. és 22. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„21. § (1) A hatóság az ügyirat más szerv részére történő megküldésekor az alábbi esetekben készít bűnjellistát az ügyben szereplő valamennyi bűnjelről:
a) az ügy egyesítése, elkülönítése vagy áttétele esetén,
b) az új Be. 354. § (3) bekezdésben meghatározott esetben,
c) az eljárás megszüntetésére vagy vádemelésre irányuló előterjesztés esetén,
d) az eljárást megszüntető határozat elleni panasz elbírálása esetén,
e) az eljárás megszüntetése vagy vádemelés esetén,
f) az új Be. 727. § (2a) bekezdésében meghatározott esetben,
g) az új Be. 822. § (1) bekezdésben meghatározott indítvány megtétele esetén.
(2) A bűnjellista tartalmazza az eljáró hatóság ügyszámát, az egyedi bűnjelszámot, valamint az ahhoz tartozó, a 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat.
22. § Ha a bűnjel előzetes értékesítése iránt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság intézkedett, és az értékesítésből befolyt összeget a nyomozás befejezésekor nem kell kiadni, a bűnjelkezelő a bűnjelet az átvételi elismervénnyel együtt a BGH-nak megküldi.”
18. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ügyben lefoglaltak, létrehoztak vagy átvettek bűnjelet, és a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a nyomozást megszüntette, az erre vonatkozó határozatáról és a bűnjelre vonatkozó rendelkezéséről a bűnjelkezelőt haladéktalanul értesíti.”
19. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bűnjelkezelő a bűnjelet az illetékes hatósághoz vagy annak bűnjelkezelőjéhez továbbítja, majd a 19. § alapján jár el.”
20. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § Ha a bíróság azt észleli, hogy az ügyiratok között bűnjelként kezelendő dolog van, haladéktalanul intézkedik annak a bűnjelkezelő részére való átadása, és a bűnjelként történő kezelés iránt. A bűnjelkezelő a dolgot bűnjel azonosító megjelöléssel látja el, és a 10/A. § (3) bekezdésben szereplő adatokat rögzíti a KBR-ben.”
21. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hatóság az új Be. 319. § (7) bekezdésében meghatározott esetben rendelkezik arról, hogy a dologból mintát kell biztosítani, a mintát új egyedi bűnjelszámon kell a KBR-ben nyilvántartani azzal, hogy a KBR-ben az eredeti és az új bűnjelhez is rögzíteni kell a bűnjelek kapcsolatát.”
22. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az érintett a lefoglalt dolog megváltására 15 napon belül nem tesz indítványt, vagy az indítványt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elutasítja, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az 57–61. § megfelelő alkalmazásával értékesíti a lefoglalt dolgot.”
23. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bűnjel előzetes értékesítése során befolyt összeget új egyedi bűnjelszámon kell a KBR-ben nyilvántartani azzal, hogy a KBR-ben az eredeti és az új bűnjelhez is rögzíteni kell a bűnjelek kapcsolatát.”
24. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 34/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bűnjel megváltásából befolyt összeget új egyedi bűnjelszámon kell a KBR-ben nyilvántartani azzal, hogy a KBR-ben az eredeti és az új bűnjelhez is rögzíteni kell a bűnjelek kapcsolatát.”
25. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 35. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a hatóság a lefoglalás megszüntetésének a végrehajtását az új Be. 321. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, tájékoztatja a bűnjelkezelőt a felfüggesztés határidejének kezdő időpontjáról.
(4b) Ha a hatóság a lefoglalás megszüntetésének a végrehajtását az új Be. 321. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, a bűnjelkezelő rövid úton egyeztet az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott szervvel arról, hogy a bűnjel lefoglalására ennek a szervnek az eljárásában sor kerülhet-e.
(4c) Ha az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott szerv a dolog lefoglalását elrendelte, a bűnjelkezelő a lefoglalt dolgot ennek a szervnek adja ki, és arról a jogosultat értesíti.”
26. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bűnjelkezelő a határozat (értesítés) alapján a bűnjel kiadásának megtörténtét rögzíti a KBR-ben és az átvételi elismervényt megőrzi.”
27. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Ha a bűnjel egyes szerv őrizetében (kezelésében) van és a hatóság elrendelte a jogosult részére való visszaadását, a bűnjelkezelő – ha a lefoglalás megszüntetése végrehajtásának a felfüggesztésére sor került, annak lejártát követően – a jogosult értesítésével (a bűnjel átvételére való felhívással) egyidejűleg a bűnjel őrzését ellátó szervet arra hívja fel, hogy azt a határozat alapján jelentkező jogosultnak átvételi elismervény ellenében adja át és az átvételi elismervényt a hatóságnak küldje meg.
(2) Ha a hatóság a lefoglalás megszüntetésének a végrehajtását az új Be. 321. § (6) bekezdése alapján felfüggesztette, a bűnjelkezelő rövid úton egyeztet az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott szervvel arról, hogy a bűnjel lefoglalására ennek a szervnek az eljárásában sor kerülhet-e.
(3) Ha az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott szerv a dolog lefoglalását elrendelte, a bűnjelkezelő erről az (1) bekezdésben meghatározott szervet értesíti, aki a lefoglalásról rendelkező határozat alapján a bűnjelet az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott, lefoglalást elrendelő szervnek adja ki, és arról a bűnjelkezelőt értesíti.
(4) A bűnjelkezelő a jogosultat értesíti arról, ha az (1) bekezdésben meghatározott szerv a bűnjelet kiadja az új Be. 111. §-a alapján tájékoztatott, lefoglalást elrendelő szervnek.
(5) A hatóság az átvételi elismervényt a bűnjelkezelőhöz továbbítja, aki annak alapján a bűnjel kiadását rögzíti a KBR-ben.”
28. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnjelet kiadni
a) a hatóság határozatában megjelölt jogosultnak vagy a jogosult – írásbeli meghatalmazással ellátott – meghatalmazottjának,
b) az új Be. 111. § alapján tájékoztatott, a dolog lefoglalását elrendelő szervnek, vagy
c) a dolog lefoglalását, zárlatát vagy zár alá vételét elrendelő hatóságnak
lehet.”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a lefoglalás megszüntetésére nem került sor, a bűnjelet az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szerveknek a hatóság határozata vagy engedélye alapján lehet kiadni.”
29. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kétmillió forintot meghaladó becsértékű bűnjel átvételére adott meghatalmazást közokiratba kell foglalni. Ha a jogosult fogvatartott, a meghatalmazást nem szükséges közokiratba foglalni. Ilyen esetben a fogva tartó szerv vezetője igazolja a fogvatartott személyazonosságát.”
30. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bűnjelkezelő a megsemmisítés megtörténtét a KBR-ben a jegyzőkönyv vagy feljegyzés alapján rögzíti, és a jegyzőkönyvet vagy a feljegyzést a bűnjel-ügyiratban elhelyezi.”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 51. §-a a következő (4)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bűnjelkezelő azonos alkalommal több büntetőügyhöz tartozó bűnjeleket összevontan semmisít meg, és
a) a bűnjelek között lefoglalt bűnjel is van, akkor a bizottság a bűnjelkezelőből, a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve, ha bármelyik ügyben vádemelésre került sor, a bíróság megbízottjából áll, vagy
b) ha a bűnjelek között nincs lefoglalt bűnjel, akkor a megsemmisítés végrehajtható a (2b) bekezdés szerint.
(5) A megsemmisítés a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben akkor tartható meg, ha az ügyészség vagy a bíróság megbízottjai közül legalább egy jelen van.
(6) Ha a bíróság vagy az ügyészség megbízottja szabályszerű értesítés ellenére a megsemmisítésen nem jelenik meg, erről a bíróság elnökét vagy az ügyészség vezetőjét tájékoztatni kell.
(7) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a bűnjel megsemmisítése során a megsemmisítés helye szerint illetékes járásbíróság, illetve járási ügyészség megbízottja jár el.
(8) E §-ban meghatározott feladatának ellátása során az ügyészség megbízottjaként alügyész és ügyészségi fogalmazó, a bíróság megbízottjaként bírósági titkár és bírósági fogalmazó is eljárhat.”
31. § (1) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági bűnjelkezelő az elkobzott bűnjeleket – alkalmanként, de legalább hathavonként – a BGH bűnjelraktárába szállítja. Ha a szállítás a bűnjel értékével arányban nem álló költséget okozna, a bűnjelet nem szállítja be, de ezt a körülményt az adott bűnjel vonatkozásában rögzíti a KBR-ben. A bírósági bűnjelkezelő a csekély értékű bűnjelet is beszállítja, ha a szállításával kapcsolatban felmerülő költség az egyéb bűnjelek szállítási költségét lényegesen nem növeli.”
(2) A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bíróság az érintett, valamint egyes szerv őrizetében hagyott vagy kezelésére bízott bűnjel elkobzásáról határozott, erről a bírósági bűnjelkezelő a BGH-t a jogerős vagy véglegessé vált határozat megküldésével haladéktalanul értesíti.”
32. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 66. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok mellett a bűncselekmény tárgyát képező élő állatot is le kell foglalni. A lefoglalt élő állaton bűnjel azonosító megjelölés elhelyezése nem okozhat az állatnak szenvedést vagy sérülést, ha a bűnjel azonosító megjelölés elhelyezése ilyen módon nem lehetséges, azt mellőzni kell.”
33. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 67/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A lefoglalt elektronikus adatot adathordozón vagy a hatóság rendelkezése alatt álló tárhelyen kell őrizni. A lefoglalt elektronikus adat külön adathordozón történő tárolása esetén a bűnjel azonosító megjelölést az adathordozón kell elhelyezni.”
34. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hatóság értékpapírt vagy pénzhelyettesítő fizetési eszközt foglal le, a kibocsátó, illetve kiállító szervet haladéktalanul értesíti. Értékpapír lefoglalása esetében a hatóság csak a fizikai megőrzésért felelős. Dematerializált értékpapír lefoglalásáról a hatóság értesíti a számlavezetőt, aki az értékpapírt zárolt értékpapír-alszámlán helyezi el. A számlavezető által kiadott számlakivonatot a hatóság megküldi a bűnjelkezelőnek, aki azt a bűnjel-ügyiratok között kezeli.”
35. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatóság a jövedéki termékről vagy a nem uniós áruról rendelkező határozatát megküldi a NAV-nak.”
36. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jövedéki termékek és a nem uniós áruk tekintetében befolyt összeget a jövedéki, illetve a vámjogszabályok szerint kell elszámolni.”
37. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet 99/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/A. § (1) A 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárások során a 66. §, 69. § és 78. § alkalmazása esetén az e rendelet 2013. június 30-án hatályban volt rendelkezései szerint kell eljárni.
(2) Ha a bűnjel lefoglalására vagy a bűnjel létrehozására 2021. január 1. napját megelőzően került sor, és a bűnjel KBR-ben való rögzítésére még nem került sor, a bűnjel adatainak KBR-ben történő rögzítésére a hatóság vagy a bűnjelkezelő a bűnjel átadása esetén, a bűnjel átadását megelőzően köteles.
(3) Ha a bűnjel lefoglalására vagy a bűnjel létrehozására 2021. január 1. napját megelőzően került sor, és a bűnjel KBR-ben való rögzítésére még nem került sor, a 2020. december 31. napját követően foganatosított, a 19. § (1) bekezdés alapján átadást igénylő eljárási cselekmény esetén haladéktalanul rögzíteni kell a KBR-ben az e rendelet alapján kizárólag meghatározott szerv kezelésében levő bűnjel adatait, függetlenül attól, hogy az átadásra a 19. § (2) alapján nem kerül sor.
(4) Az ügyben szereplő valamely bűnjel adatainak a KBR-ben való rögzítése esetén az ügyben szereplő összes bűnjel adatait rögzíteni kell a KBR-ben.
(5) Ha a (2) bekezdés alapján a bűnjel átadása és a KBR-ben való rögzítése 2021. január 1. napjától 2021. január 3. napjáig tartó időtartam (a továbbiakban: moratórium) alatt szükséges, azt a moratórium lejártáig el kell halasztani.
(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott esetben a bűnjel eljárási cselekmény lefolytatásához szükséges, annak biztosításáról a moratórium kezdetén a bűnjel őrzését, illetve kezelését biztosító bűnjelkezelő vagy hatóság gondoskodik. Ebben az esetben az eljárási cselekményt követően a bűnjel őrzéséről, illetve kezeléséről, a bűnjel állapotának megfelelően, a moratórium kezdetén a bűnjel őrzését, illetve kezelését ellátó bűnjelkezelő vagy hatóság gondoskodik.
(7) A moratórium ideje alatt a bűnjel adataiban bekövetkezett változásoknak a KBR-ben való rögzítését a moratórium lejártát követően kell elvégezni, és ha az változatlanul szükséges, ezt követően kell a bűnjel átadását elvégezni.”
38. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet a következő 99/B. §-sal egészül ki:
„99/B. § A bűnjeleket 2021. december 31. napjáig e rendelet 2020. december 31. napján hatályos szövege alapján kell kezelni és nyilvántartani, ha
a) a bűnjel
aa) lefoglalására vagy keletkezésére 2021. január 1. napját megelőzően került sor,
ab) KBR-ben való rögzítésére 2021. január 1. napjáig még nem került sor,
ac) átadására nem került sor, és
b) az ügyben valamely bűnjel adatainak a KBR-ben való rögzítésére nem került sor.”
39. § A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet
1. 1. § (1b) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg,
2. 1/A. § (3a) bekezdésében a „Kincstár területi szervéhez” szövegrész helyébe a „Kincstárhoz” szöveg,
3. 1/A. § (4) bekezdésében a „Kincstár területi szerve” szövegrészek helyébe a „Kincstár” szöveg,
4. 1/A. § (5) bekezdésében a „Kincstár területi szerve” szövegrész helyébe a „Kincstár”, valamint a „Kincstár területi szervével” szövegrész helyébe a „Kincstárral” szöveg,
5. 3. § (4) bekezdésében a „jegyzőkönyvben aláírt nyilatkozatával” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat hitelesítésével” szöveg,
6. 6. § (1) bekezdésében a „tételesen” szövegrész helyébe az „az e rendeletben meghatározott módon” szöveg,
7. 7. § (3) bekezdésében a „bűnjelcímkét” szövegrész helyébe az „az egyedi bűnjelszámot vagy az azt rögzítő vonalkódot (a továbbiakban együtt: bűnjel azonosító megjelölés) tartalmazó bűnjelcímkét” szöveg, valamint a „bűnjelen” szövegrész helyébe a „bűnjelen vagy bűnjeltárgyon” szöveg,
8. 9. § (3) bekezdésében a „BGH” szövegrész helyébe a „BGH-nak” szöveg,
9. 9. § (4) bekezdés a) pontjában a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak” szövegrész helyébe a „NAV-nak” szöveg,
10. 10. §-át megelőző alcímben a „lefoglalás” szövegrész helyébe a „lefoglalás és a bűnjel létrehozása” szöveg,
11. 10. § (2) bekezdés g) pontjában „jellemzői” szövegrész helyébe a „jellemzői és – ha rendelkezésre áll – az egyedi bűnjelszám” szöveg,
12. 10. § (6) bekezdésében a „jegyzőkönyvet (annak minden oldalát)” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyvet” szöveg, valamint az „aláírja” szövegrész helyébe a „hitelesíti” szöveg,
13. 10. § (7) bekezdésében az „és kézbesíti az érintettnek” szövegrész helyébe a „valamint a bűnjelkezelőnek kézbesíti” szöveg,
14. 18. §-át megelőző alcímben a „bírósági bűnjelkezelőhöz szállítása” szövegrész helyébe a „bíróság részére történő átadása” szöveg,
15. 18. § (4) bekezdésében az „ügyszámát” szövegrész helyébe az „ügyszámát, valamint az egyedi bűnjelszámot” szöveg,
16. 20/A. §-ban az „áveszi” szövegrész helyébe az „átveszi és a bűnjel adatait rögzíti a KBR-ben”, valamint a „veszi át” szövegrész helyébe a „veszi át és rögzíti a KBR-ben” szöveg,
17. 23. § (1) bekezdésében az „iraton” szövegrész helyébe az „ügyiraton” szöveg, valamint a „(pl. „bűnjel nincs”)” szövegrész helyébe a „(„bűnjel nincs”)” szöveg,
18. 26. § (2) bekezdésében az „elismervény” szövegrészek helyébe az „átvételi elismervény” szöveg, valamint a „teljesíti” szövegrész helyébe a „– az átvétel KBR-ben való rögzítését leszámítva – teljesíti” szöveg,
19. 27. § (1) bekezdésében a „kijelölt hatósághoz” szövegrész helyébe a „kijelölt hatósághoz vagy annak bűnjelkezelőjéhez” szöveg,
20. 33. § (3) bekezdésében a „bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi” szövegrész helyébe a „KBR-ben rögzíti” szöveg,
21. 34. § (2) bekezdésében a „bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi” szövegrész helyébe a „KBR-ben rögzíti” szöveg,
22. 34/A. § (2) bekezdésében a „bűnjeljegyzéken és a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi” szövegrész helyébe a „KBR-ben rögzíti” szöveg,
23. 35. § (1) bekezdésében a „bűnjeltárgynak” szövegrész helyébe a „bűnjelnek” szöveg,
24. 35. § (2) bekezdésében a „bűnjelkezelő felhívja” szövegrész helyébe a „bűnjelkezelő – ha a lefoglalás megszüntetése végrehajtásának a felfüggesztésére sor került, annak lejártát követően – felhívja” szöveg,
25. 35. § (3) bekezdésében a „bíróság a véglegessé vált, a nyomozó hatóság és az ügyészség további jogorvoslattal nem támadható,” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg,
26. 35. § (5) bekezdésében az „a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi” szövegrész helyébe az „és annak megtörténtét rögzíti a KBR-ben” szöveg,
27. 36. § (3) bekezdésében az „a bírósági végrehajtás” szövegrész helyébe az „az elkobzott bűnjel értékesítésének a” szöveg,
28. 38. § (2) bekezdésében az „elismervényt” szövegrész helyébe az „átvételi elismervényt” szöveg,
29. 47. § (1) bekezdésében a „BGH-hoz való beszállítása az elkobzott bűnjelre” szövegrész helyébe a „bűnjel előzetes értékesítésére” szöveg,
30. 47. § (2) bekezdésében, valamint a 48. § (1) bekezdésében a „BGH” szövegrész helyébe a „bűnjelkezelő” szöveg,
31. 51. § (2) bekezdés a) pontjában az „a nyomozó hatóság és az ügyészség” szövegrész helyébe az „az ügyben eljárt nyomozó hatóság és ügyészség” szöveg,
32. 51. § (2) bekezdés b) pontjában az „a bíróság és az ügyészség” szövegrész helyébe az „az ügyben eljárt bíróság és ügyészség” szöveg,
33. 52. § (2) bekezdésében az „a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi” szövegrész helyébe a „rögzíti a KBR-ben” szöveg,
34. 60. § (2) bekezdés c) pontjában a „részletes megjelölését, mennyiségét, minőségét” szövegrész helyébe az „egyedi bűnjelszámát” szöveg,
35. 63. § (1) bekezdésében a „feljegyzi a bűnjelnyilvántartó könyvben” szövegrész helyébe a „rögzíti a KBR-ben” szöveg,
36. 63. § (2) bekezdésében az „a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi” szövegrész helyébe a „rögzíti a KBR-ben” szöveg,
37. 69. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV)” szövegrész helyébe a „NAV-nak” szöveg,
38. 73. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg,
39. 95. § (1) bekezdésében a „Rendőrmúzeumban, illetve a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban” szövegrész helyébe a „hatóság múzeumában, oktatási- illetve szakértő intézetében, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen” szöveg,
40. 95. § (3) bekezdésében az „a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározott szerveket” szöveg, valamint a „Rendőrmúzeumba vagy Nemzeti Szakértői és Kutató Központba szállításáról a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság” szövegrész helyébe a „szállításáról a hatóság” szöveg, 97. § (2) bekezdésében a „számláján az ellenértéket kezelik” szövegrész helyébe az „az értékesítést elrendelte” szöveg
lép.
40. § Hatályát veszti a 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet
1. 6. § (2) bekezdés a) pontjában az „illetve” szövegrész,
2. 9. § (1) bekezdésében a „– lehetőség szerint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámainak sorrendjében –” szövegrész,
3. 12–13. §-a,
4. 15. §-a,
5. 16. §-a,
6. 18. § (5) bekezdése,
7. 20. § (3) bekezdése,
8. 24. § (2) bekezdése,
9. 25. §-a,
10. 27. § (3) bekezdése,
11. 32. § (4) bekezdése,
12. 34/A. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóság vagy” szövegrész,
13. 42. § (1) bekezdésében az „a bűnjelnyilvántartó könyv vonatkozó rovatában aláírásával, vagy” szövegrész,
14. 45. §-a,
15. 46. § (2) bekezdése,
16. 54. §-a,
17. 56. § b) pontja,
18. 57. § (5) bekezdése,
19. 58. §-a,
20. 61. §-a,
21. 66/A. §-a,
22. 71. § (2) bekezdése,
23. 73. § (2) bekezdése,
24. 97. § (3) bekezdése.
41. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet [a továbbiakban: 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet] 10. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet
a) 22/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szövegrész helyébe a „kiadatási bűnügyi felügyelet, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet” szöveg,
b) 22/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet” szövegrész helyébe a „kiadatási bűnügyi felügyeletet, ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyeletet” szöveg
lép.
42. § A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet [a továbbiakban: 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet] 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Bv. tv. 26/B. § (1) bekezdése szerinti védett személy (a továbbiakban: védett személy) esetén a pártfogó felügyelő a védelembe vételre vonatkozó iraton felül minden olyan iratot, amely a korábbi és az új személyazonosság egyezőségére utal, is zártan kezel.”
43. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 29. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ha a közérdekű munka helyét a Bv. tv. 280. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat köteles biztosítani, a pártfogó felügyelő egyeztet a munkakezdés időpontjáról és tisztázza, hogy nem áll-e fenn a Bv. tv. 283. § (4) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok, továbbá megküldi a munkáltató kötelezettségeit tartalmazó tájékoztatást az illetékes helyi önkormányzat részére.”
44. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 11. alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) Védett személy esetén a közérdekű munka végrehajtása során – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
(2) A pártfogó felügyelő védett személy esetén
a) a foglalkoztathatósági szakvéleményt a védelmet ellátó szerv útján szerzi be, és
b) a munkahely kijelölése kérdésében egyeztet a védelmet ellátó szervvel.
(3) Ha a kijelölt munkahely nem az illetékességi területén helyezkedik el, a Budapest Főváros Kormányhivatala – a védelmet ellátó szerv értesítésével egyidejűleg – az ügy iratait átteszi a kijelölt munkahely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.”
45. § (1) A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 30. § (2a) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2a) A munkahely kijelöléséről szóló határozat tartalmazza továbbá
a) a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást,
b) a munkavégzés teljesítésére felhívást,
c) a munkavégzési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést,
d) a mulasztás igazolásának módjáról és az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidőről szóló tájékoztatást.
(3) A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatát – kivéve, ha azt meghallgatáson hozta – annak meghozatalát követően haladéktalanul kézbesíti az ügyészségnek, az elítéltnek és a védőnek. Ha a pártfogó felügyelő a határozatot meghallgatáson hozta, azt kihirdetés útján közli az elítélttel, illetve a jelen lévő védővel, egyben jegyzőkönyvbe foglalja a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó nyilatkozatokat.”
(2) A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a pártfogó felügyelő a Bv. tv. 283. § (5a) bekezdése szerint az iratokat felterjeszti, a kormányhivatalnál a kísérőlevél és a felterjesztett iratok részletes jegyzéke marad.”
(3) A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatát kézbesíti az elítéltnek és a védőnek, ezzel egyidejűleg az 1. melléklet szerinti formanyomtatvánnyal hívja fel az elítéltet, hogy a közérdekű munka végrehajtását kezdje meg. A pártfogó felügyelő a felhívásban a Bv. tv. 284. § (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kitűzi a munkavégzés kezdő időpontját.”
(4) A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 30. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a munkahely kijelöléséről szóló véglegessé vált határozatban megjelölt határidőt vagy határnapot – különösen a munkahely jelzése vagy az elítéltnek a munkavégzés megkezdésére a határozatban megjelölt határnap vagy határidő lejárta előtt kellő időben bejelentett méltányolható kérelmére tekintettel – módosítani szükséges, a pártfogó felügyelő kitűzi a munkavégzés megkezdésének új időpontját és az ennek megfelelően kiállított 1. melléklet szerinti felhívást kézbesíti az elítéltnek, valamint a munkavégzés megkezdésének új időpontjáról értesíti a munkahelyet.
(10) Ha az elítélt a munkahely kijelöléséről szóló határozat véglegessé válását követően
a) olyan időpontban kéri a közérdekű munka megkezdésének elhalasztását, amikor a megkezdésre kijelölt határnap vagy határidő letelte előtt már nincs mód a kezdő időpont (9) bekezdés szerinti módosítására, vagy
b) a Bv. tv. 288. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel fennállását jelenti be,
a pártfogó felügyelő az elítélt kérelmét, illetve bejelentését a végrehajtás félbeszakítása iránti kérelemként kezeli és az iratokat a bv. bírónak felterjeszti.”
46. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a következő 16/A. alcímmel egészül ki:
„16/A. A mulasztás igazolása
35/A. § (1) A pártfogó felügyelő, ha az elítéltnek a szabályszerű idézés vagy a felhívás elmulasztására benyújtott igazolási kérelmének helyt ad, külön határozatot nem hoz, az erről szóló rendelkezést rávezeti az igazolási kérelemre és a dátum megjelölésével azt aláírásával látja el. A pártfogó felügyelő szükség szerint újabb idézést vagy felhívást ad ki.
(2) A pártfogó felügyelő az igazolási kérelem elutasításról – a Be. 140. § (3) bekezdésének figyelembevételével – határozatot hoz, amelyet, ha arról meghallgatáson határoz, jegyzőkönyvbe foglalhat.
(3) A pártfogó felügyelő, ha az igazolási kérelmet elutasítja
a) a 27. § (1) bekezdése szerinti meghallgatás elmulasztása esetén az elítélt elővezetését kezdeményezi a bv. bírónál,
b) és a közérdekű munka átváltoztatásának lehet helye, a 36. § szerint jár el.
(4) Ha a kérelem a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztásának igazolására irányul, a pártfogó felügyelő azt az iratokkal együtt a bv. bírónak elbírálásra felterjeszti.”
47. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést tesz az ügyészségnek a közérdekű munka vagy annak hátralévő része szabadságvesztésre történő átváltoztatásának indítványozására, ha
a) az elítélt a számára meghatározott munka elvégzését megtagadja,
b) az elítéltet a közérdekű munkára ítélése után elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,
c) a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el,
d) az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg, és távolmaradását – a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott vizsgálati időponttól számított, a Be. 139. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a pártfogó felügyelő felé – nem igazolja vagy az igazolási kérelmét a pártfogó felügyelő elutasította,
e) a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az elítélt önhibájára visszavezethető okból
ea) a közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg, és az elmaradás okát a kijelölt kezdőnaptól számított, a Be. 139. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a pártfogó felügyelő vagy a munkahely felé nem igazolja vagy az igazolási kérelmét a pártfogó felügyelő elutasította,
eb) a munkavégzési kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget, és az elmaradás okát a felhívás kézhezvételétől-, vagy a felhívásban megjelölt időponttól számított, a Be. 139. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül a pártfogó felügyelő felé nem igazolja vagy az igazolási kérelmét a pártfogó felügyelő elutasította,
ec) a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított,
ed) az első munkahely kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a közérdekű munkát nem lehetett végrehajtani.
(2) Az ügyészség az indítvány megtételének szükségessége körében vizsgálja az elítélt igazolási kérelemét. Ha az ügyészség az igazolási kérelemnek helyt ad, a pártfogó felügyelő határozatát hatályon kívül helyezi és az indítvány mellőzése esetén – átiratában az ok megjelölésével – az iratokat visszaküldi.”
48. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről szóló határozatot a törvényes képviselőnek is kézbesíti, vagy azt kihirdetés útján közli, ha a határozatot meghallgatáson hozta és a törvényes képviselő jelen volt, egyebekben a 30. § (3) bekezdése szerint jár el.”
49. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 39. §-a a következő (2) és (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Védett személy esetén a pártfogó felügyelő a védelembe vételre vonatkozó iraton felül minden olyan iratot, amely a korábbi és az új személyazonosság egyezőségére utal, is zártan kezel.
(2a) Védett személy esetén a pártfogó felügyelet végrehajtása során a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.”
50. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 40/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40/A. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő a pártfogolt figyelemmel kísérését elsősorban személyes kapcsolattartás keretében végzi, és ennek megfelelően határozza meg – az egyéni pártfogó felügyelői terv megvalósulása és a pártfogolt személyi körülményei, illetve szükségletei alapján, a (2) bekezdésben és a Bv. tv. 317. § (5) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – a pártfogolt személyes jelentkezési kötelezettségének gyakoriságát.
(2) A Btk. 69. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása során a jelentkezési kötelezettség gyakoriságát a pártfogó felügyelő úgy határozza meg, hogy arra havonta legalább egy alkalommal sor kerüljön.
(3) A pártfogó felügyelő feljegyzést készít vagy jegyzőkönyvbe foglalja, ha a kapcsolattartási kötelezettség teljesítésének módjaként telefon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartást határoz meg, vagy az intézkedését visszavonja. A feljegyzés tartalmazza a személyes kapcsolattartás keretében szerzett tapasztalatok összegzését vagy az intézkedés visszavonásának indokát, a kapcsolattartás konkrét módját, kezdő vagy visszavonásának időpontját és a pártfogoltnak az intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásának idejét és módját
(4) A Btk. 69. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő feladatai ellátása kapcsán együttműködik a pártfogolt, a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálattal, család- és gyermekjóléti központtal, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával.
(5) A Bv. tv. 313. § (4b) bekezdése esetén a kapcsolat felvételekor a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy kíméletével kell eljárni. A pártfogó felügyelő zártan kezeli a sértett vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személy lakcímét vagy tényleges tartózkodási helyét, ha azt a büntetőeljárás során zártan kezelték vagy a gyámhatóság az adat átadását a terhelt részére a távoltartásra figyelemmel megtagadta.”
51. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 47. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a bv. ügyészhez terjeszti elő]
„d) szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének indítványozására, ha a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a magatartási szabályokat súlyosan megszegi.”
52. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a következő 24. alcímmel egészül ki:
„24. A mulasztás igazolása
51. § (1) A pártfogó felügyelő a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a mulasztás igazolása esetén a 35/A. § alkalmazásával jár el azzal, hogy az igazolási kérelem elutasítása esetén, ha a 47. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, az ott meghatározottak szerint intézkedik.
(2) Az ügyészség a 47. § szerinti indítvány megtételének szükségessége körében vizsgálja az elítélt igazolási kérelmét. Ha az ügyészség az igazolási kérelemnek helyt ad, a pártfogó felügyelő határozatát hatályon kívül helyezi és az indítvány mellőzése esetén – átiratában az ok megjelölésével – az iratokat visszaküldi.
(3) Feltételes ügyészi felfüggesztés esetén a pártfogó felügyelő a mulasztás igazolására benyújtott kérelmet a szükséges iratokkal együtt elbírálásra az elrendelő ügyészségnek küldi meg.”
53. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 62/A. §-a a következő (3c)–(3f) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A Bv. tv. 58. § (2a) bekezdése alapján elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére a 7–10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja az elítéltnek
a) az általa elkövetett bűncselekményhez való viszonyulását,
b) bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét eredményező vagy azt célzó magatartását,
c) a reintegrációs programokban és az egyéni gondozási tervben elért eredményeit,
d) a fogvatartás alatti kapcsolattartásának módját és gyakoriságát,
e) a szabadulását követő munkaerőpiaci helyzetét és
f) a befogadó környezete megfelelően szolgálná-e a társadalmi visszailleszkedését.
(3d) A Bv. tv. 188. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerinti illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a fogvatartást foganatosító bv. intézet megkeresésére környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja a (3c) bekezdésében meghatározottakat is, továbbá az elítélt bűnismétlési kockázatát is vizsgálja.
(3e) A szabadságvesztést vagy elzárást töltő, valamint a szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt kegyelmi kérelméhez kapcsolódóan, az első fokon eljárt bíróság elrendelésére a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít. A környezettanulmány elkészítése során a 13–16/B. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében bemutatja a (3c) bekezdésében felsoroltakat is, illetve a feltételes szabadságra bocsátott elítélt esetén azt, hogy a társadalmi beilleszkedése milyen mértékben valósult meg, az elítélt befogadó környezete megfelelően szolgálja-e a társadalmi visszailleszkedését.
(3f) A (3c) és (3e) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelői vélemény, illetve környezettanulmány elkészítése során,
a) ha az elítélt befogadó környezete az illetékes bv. intézettől eltérő helységben van, a (3c) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatokról az elítélt befogadó környezete,
b) a feltételes szabadságra bocsátott elítélt tekintetében a (3c) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatokról a fogvatartás helye
szerint illetékes bv. intézet vezetője által kijelölt büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő összefoglaló jelentést készít és azt megküldi a megkereső bv. intézetnek.”
54. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 62/C. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A reintegrációs őrizet engedélyezése esetén annak megkezdése előtt a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tájékoztatja az elítéltet arról, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 24. §-a alapján, ha a törvényben meghatározott felételeknek megfelel álláskeresési ellátásra lehet jogosult, és hogy az egyik szükséges feltétel az álláskeresőként való nyilvántartásba vétele, amihez fel kell keresnie a részére kijelölt ingatlan fekvése szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet.”
55. § (1) A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 62/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bv. intézetben büntetésüket töltő elítéltek szabadulásra felkészítés keretében történő gondozása (a továbbiakban: reintegrációs gondozás) a bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feladata.”
(2) A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 62/E. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő
a) az elítélt egyéni gondozási tervét – vele együttműködésben – a Bv. tv. 185. § (5) bekezdése alapján, illetve egyéni reintegrációs programját a Bv. tv. 186. § (2) bekezdése és 187. § (5) bekezdése alapján az elítélt szükségleteihez igazodóan állapítja meg,
b) az egyéni gondozási terv, illetve az egyéni reintegrációs program megvalósulását – törvény eltérő rendelkezése hiányában – legalább kéthavonta értékeli, és az értékelés eredményeként azt kiegészítheti vagy módosíthatja, valamint
c) az egyéni gondozási terv, illetve reintegrációs program megvalósulásáról a feltételes szabadságról való döntés tárgyában készülő előterjesztéshez kapcsolódóan, illetve a reintegrációs gondozás lezárásakor összefoglaló jelentést készít.”
(3) A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 62/E. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az elítélt családi kapcsolatainak feltárásakor a vizsgálja, hogy az elítélt kiskorú gyermekével összefüggésben fennállnak-e a Bv. tv. 185. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek, és ha igen, értesíti az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot a várható szabadulás időpontjáról.”
56. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
57. § A 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet
1. 19. § (2) bekezdésében az „illetve a pártfogó felügyelő vélemény” szövegrész helyébe az „a pártfogó felügyelői vélemény, illetve az összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény” szöveg,
2. 19. § (2) bekezdés c) pontjában az „a a lakcíme szerint illetékes gyermekvédelmi” szövegrész helyébe az „a lakcíme szerint illetékes területi gyermekvédelmi” szöveg,
3. 22. § (2) bekezdés b) pontjában a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt, az eljárás alá vont személy” szöveg,
4. 22. § (3) bekezdésében a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt, illetve az eljárás alá vont személy” szöveg,
5. 23. § (1) bekezdés b) pontjában a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt, illetve az eljárás alá vont személy” szöveg,
6. 24. § (2) bekezdésében a „dokumentáltan arról” szövegrész helyébe a „hivatalos iratban vagy az elítélt írásbeli nyilatkozatában foglaltak alapján arról” szöveg,
7. 25. § (1) bekezdés d) pontjában a „végrehajtásának” szövegrész helyébe a „végrehajtásnak halasztása vagy” szöveg,
8. 28. § (2) bekezdésében a „tájékoztatja.” szövegrész helyébe a „tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatásra az elítélt meghallgatásán sor került és ennek tényét – a vizsgálatra vonatkozó adatok feltüntetésével – a jegyzőkönyv tartalmazza.” szöveg,
9. 30. § (2) bekezdésében a „tartamának és jellegének” szövegrész helyébe a „tartamának és a beszámításra vonatkozó rendelkezés” szöveg, valamint a „határidőt” szövegrész helyébe a „határidőt vagy megadott határnapot” szöveg,
10. 31. § (1) bekezdésében a „jogerős határozat” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozat” szöveg,
11. 32. § (4) bekezdésben a „kijelölésére a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzését követő egy éven túl kerül sor” szövegrész helyébe a „kijelölése során a Bv. tv. 286. § (3) bekezdésében meghatározott valamely feltétel fennáll” szöveg,
12. 38. § (1) bekezdés c) pontjában a „javítóintézetből” szövegrész helyébe a „feltételes szabadságra bocsátás és javítóintézetből” szöveg,
13. 42. § (2a) és (4a) bekezdésében a „letartóztatást,” szövegrész helyébe a „letartóztatást, elzárást,” szöveg,
14. 43. §-ában a „felhívást a pártfogó felügyelő” szövegrész helyébe a „felhívást” szöveg,
15. 44. § (1) bekezdésben a „felügyeletet egyéni” szövegrész helyébe a „felügyeletet – a Bv. tv. 317. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – egyéni” szöveg,
16. 47. § (1) bekezdésben a „vagy a külön” szövegrész helyébe a „vagy az ügyészség által előírt külön” szöveg,
17. 56. § (1) bekezdés a) pontjában és 61. § (1) bekezdés a) pontjában a „kompetencia-fejlesztésére” szövegrész helyébe a „szociális és életvezetési készségek fejlesztésére” szöveg,
18. 62/D. § (1) bekezdésében a „bv. intézet, vagy” szövegrész helyébe a „bv. intézet, a kegyelemi eljárásban az első fokon eljárt bíróság, vagy” szöveg,
19. 62/E. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg lép.
58. § Hatályát veszti a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet
1. 25. § (1) bekezdés a) pontja,
2. 38. § (2) bekezdése,
3. 47. § (3) bekezdés a) pontja,
4. 56. § a) pontjában a „különösen agresszióhelyettesítő tréning, szociális készségfejlesztő tréning, munkaerő-piaci tréning,” szövegrész,
5. 61. § (1) bekezdés a) pontjában az „így különösen az agresszióhelyettesítő tréning, a szociális készségfejlesztő tréning és a munkaerőpiaci tréning,” szövegrész.
59. § A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 8/2014. (XII. 12.) IM rendelet 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Járványügyi érdekből vagy fertőző megbetegedés terjedésének megelőzése érdekében az egészségügyi szakterület javaslatot tehet a fogvatartottnak a befogadó részlegen vagy a bv. intézet egészségügyi részlegén legfeljebb tizennégy napig történő elkülönítésére. Ha ez idő alatt a bv. orvos megállapítása szerint a fogvatartottnak a jogszabályban meghatározott fertőző betegség gyanúja miatt fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben való járványügyi elkülönítése válik szükségessé, a bv. intézet – a 25. § megtartásával – intézkedik a fogvatartottnak a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.”
60. § A büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól szóló 12/2014. (XII. 16.) IM rendelet [a továbbiakban: 12/2014. (XII. 16.) IM rendelet] a következő 5/A. alcímmel egészül ki:
„5/A. A mobiltelefonban okozott kár megtérítésére vonatkozó külön rendelkezések
9/A. § (1) A bv. intézet által biztosított mobiltelefonban okozott kárral összefüggésben indított kártérítési eljárásban soron kívül kell eljárni és az eljárás megindítását követő nyolc napon belül határozatot kell hozni.
(2) Az eljárást indokolt esetben további nyolc nappal meg lehet hosszabbítani, kivéve, ha az egyszerűsített eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak.”
61. § (1) A 12/2014. (XII. 16.) IM rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogvatartottat kártérítésre kötelező határozat alapján a bv. szerv a kártérítésként megállapított összeget a határozat közlését követően a fogvatartott letéti számlájáról – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – a Bv. tv. 134. § (4) bekezdésében meghatározott sorban vonja le.”
(2) A 12/2014. (XII. 16.) IM rendelet 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A mobiltelefonnal összefüggésben megállapított kártérítésre kötelező határozat alapján a bv. szerv a kártérítésként megállapított összeget a határozat közlését követően közvetlenül a mobiltelefon óvadékként zárolt összegéből vonja le.”
62. § A kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól szóló 13/2014. (XII. 16.) IM rendelet 24. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kóros elmeállapotúvá vált elítélt szabadítása esedékes és a beteg pszichiátria gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll, az IMEI főigazgató főorvosa az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 200. §-ában foglaltak szerint jár el azzal, hogy a kötelező gyógykezelés iránti eljárást a szabadítás napja előtt legalább harminc nappal kell a bíróságnál kezdeményezni.
(4) Az IMEI a bírósági határozatról, valamint a bíróság által kijelölt pszichiátriai intézményről értesíti a beteg törvényes képviselőjét, kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját.
(5) Az IMEI a bírósági határozatot, valamint a beteg egészségügyi és egyéb adatait tartalmazó dokumentációjának másolatát a kijelölt pszichiátriai intézménynek adja át.”
63. § A büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet [a továbbiakban: 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet] 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elsőfokú fegyelmi eljárást soron kívül kell lefolytatni, ha a büntetés-végrehajtási bíró döntése alapján a fogvatartott feltételes szabadságra bocsátása vagy reintegrációs őrizetbe helyezése esedékes.”
64. § (1) A 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Fegyelmi elkülönítés esetén, ha az egyszemélyes elkülönítéssel jár, el kell végezni a fogvatartott Bv. tv. 146. § (5) szerinti vizsgálatát, és azt az elkülönítés tartama alatt legalább hetente meg kell ismételni. A Bv. tv. 150. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén továbbá biztosítani kell a fogvatartott viselkedésének elektronikus megfigyelési eszközzel történő nyomonkövetését.”
(2) A 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az elkülönítést meg kell szüntetni, ha
a) a határideje lejárt,
b) a bv. orvos vagy a pszichológus az egyszemélyes fegyelmi elkülönítés folytatását nem javasolja, vagy
c) az elkülönítés indoka már nem áll fenn, a fegyelmi jogkör gyakorlójának rendelkezésére.”
65. § A 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú határozat kihirdetésekor az eljárás alá vont fogvatartott és védője a Bv. tv. 170. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be, egyéb esetben a parancsnokhoz, ha a határozatot a parancsnok hozta, az országos parancsnokhoz panasszal fordulhat.”
66. § A 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az országos parancsnok a fegyelmi ügyben a panaszt az iratok alapján bírálja el és azok megérkezésétől számított nyolc napon belül hozza meg – a (2) bekezdés szerint – a másodfokú határozatot.”
67. § A 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A parancsnok, ha az eljárás alá vont fogvatartottat meghallgatja vagy bizonyítást vesz fel, a másodfokú határozatot tárgyaláson hozza meg.”
68. § (1) A 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánelzárás megkezdése előtt el kell végezni a fogvatartottnak a Bv. tv. 169. § (6) bekezdése szerinti vizsgálatát és azt a magánelzárás végrehajtása alatt legalább hetente meg kell ismételni, továbbá a vizsgálatok közötti időben is gondoskodni kell a fogvatartott egészségügyi ellenőrzéséről. Ha annak a Bv. tv. 150. § (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak, a végrehajtás alatt a bv. intézet biztosítja a fogvatartott viselkedésének elektronikus megfigyelési eszközzel történő nyomonkövetését.”
(2) A 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a fogvatartott egészségi állapota a magánelzárás megkezdését vagy további végrehajtását akadályozza, a fegyelmi jogkör gyakorlója a bv. orvos vagy a pszichológus javaslatára a végrehajtást elhalasztja, illetve félbeszakítja. Ha ez az állapot megszűnik, a magánelzárást vagy annak hátralévő részét végre kell hajtani.”
69. § Hatályát veszti a 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet 31. § (4) bekezdése.
70. § A büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezeléséről és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról szóló 15/2014. (XII. 17.) IM rendelet [a továbbiakban: 15/2014. (XII. 17.) IM rendelet] 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elítélt fogvatartása alatt érkezett és részére át nem adható levelek eredeti példányát tárgyletétként kell kezelni.”
71. § A 15/2014. (XII. 17.) IM rendelet] 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A mobiltelefon óvadék összegéből kizárólag a mobiltelefonnal összefüggésben megállapított kártérítésre kötelező határozat alapján van helye levonásnak. Ha a fogvatartott a bv. intézet által biztosított mobiltelefont sértetlenül visszaadja, a mobiltelefon óvadék összegének zárolását meg kell szüntetni.”
72. § A 15/2014. (XII. 17.) IM rendelet 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az elítélt fogvatartása alatt érkezett és részére át nem adható levelek eredeti példányát a szabaduláskor jegyzékkel kell átadni. A jegyzéknek ki kell terjednie a levelek számára, a levélküldemény feladójára, az utólagos átadás időpontjára, ha más személy az átvevő, akkor az átvevő természetes személyazonosító adataira, valamint az átvételt az elítélt, illetve az átvevő személy a jegyzéken aláírásával igazolja.”
73. § A 15/2014. (XII. 17.) IM rendelet 6. § (1) bekezdésében a „zárolási feladatokat, a munkáltatásban résztvevő fogvatartottak” szövegrész helyébe a „zárolási és a mobiltelefon óvadék kezelésével összefüggő feladatokat, a munkáltatásban részt vevő fogvatartottak” szöveg lép.
74. § A szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet [a továbbiakban: 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet] 2. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„9. telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás: a Bv. tv. 173. § (2) bekezdése szerinti kapcsolattartási formának a bv. szerv által meghatározott internet alapú telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása.”
75. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 11/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bv. intézet a védett személy szabadulásának esedékessége előtt harminc nappal értesíti a Tanúvédelmi Szolgálatot.”
76. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az elítélt a felhívásban megjelölt határnap elmulasztását követően önként jelentkezik a végrehajtásra, a bv. intézet
a) szükség szerint intézkedik a BVOP-nál az elővezetés, illetve a bv. bírónál az elfogatóparancs visszavonása érdekében, továbbá
b) ha az elítélt nincs kizárva a feltételes szabadság kedvezményéből és nem nyújtott be igazolási kérelmet vagy azt a bv. intézet parancsnoka határozattal elutasította, a Bv. tv. 87. § (1) bekezdése alapján a feltételes szabadság kizárására előterjesztést tesz a bv. bírónak. Az előterjesztéshez csatolni kell a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás kézbesítését igazoló tértivevényt vagy annak elektronikus másolatát, elektronikus kézbesítés esetén az elektronikus kézbesítésről szóló igazolást, valamint, ha az elítélt nyújtott be igazolási kérelmet, a kérelmet és az annak elutasításáról hozott határozatot.”
77. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az elítéltnek a Bv. tv. 91/A. §-ában meghatározott idő alatt jogszabályban meghatározott fertőző betegség gyanúja miatt fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben való járványügyi elkülönítése nem válik szükségessé, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott eljárásrend figyelembevételével folytatni kell a befogadási eljárást, ellenkező esetben a bv. intézetnek intézkedni kell a fogvatartottnak a legközelebbi, járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.”
78. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az elítéltet a befogadáskor írásban kell tájékoztatni arról, hogy hozzátartozójával vagy – a hivatalos minőségben kapcsolattartók kivételével – az általa megjelölt más személlyel (a továbbiakban együtt: kapcsolattartó) akkor tarthat kapcsolatot, ha a kapcsolattartóként megjelölt személy a kapcsolattartóként való nyilvántartását vállalja, és a nyilvántartásban való adatkezelés céljából a Bv. Sztv. 28/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyes adatait írásbeli nyilatkozatban a bv. szerv részére megadja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beszerzése érdekében engedélyezni kell, hogy az elítélt egy alkalommal levelet írjon az érintett részére. Az elítélt kérelmére a nyilvántartással kapcsolatos írásos adatvédelmi tájékoztatót a rendelkezésére kell bocsátani, hogy azt a kapcsolattartó részére továbbíthassa.”
79. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 15. alcíme a következő 25/B. §-sal egészül ki:
„25/B. § (1) Ha a szabadságvesztés mellett az elítélt kiutasítását rendelte el a bíróság, a bv. intézet megvizsgálja, hogy az elítélttel szemben vár-e végrehajtásra olyan más büntetőügyben kiszabott elzárás, vagy a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, amelynek tekintetében a Bv. tv. 31/A. §-a szerinti végrehajtást kizáró ok áll fenn.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján a bv. intézet megállapítja, hogy van olyan büntetés, amelynek tekintetében a Bv. tv. 31/A. §-a szerinti végrehajtást kizáró ok fennáll, elzárás esetén a 179. § (7) bekezdése szerint jár el, illetve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén a végrehajtást kizáró ok fennállásáról az átváltoztatásról rendelkező bv. bírót tájékoztatja.”
80. § (1) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A birtokbantartás engedélyezésének elbírálása során az elítélt birtokában tartandó tárgyak a bv. intézet rendje és biztonsága, kiemelten a balesetek és a káresemények megelőzése érdekében megvizsgálhatók, továbbá tartásukra és használatukra a házirendben külön szabályok határozhatók meg.”
(2) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bv. intézet a zárkában vagy lakóhelyiségben nem biztosít televízió készüléket, az elítélt – a bv. intézet parancsnokának engedélyével – az 1. melléklet 6.2. alpontja szerinti televízió készüléket tarthat a birtokában. A televízió készülék birtokbantartását a bv. intézet parancsnoka – különösen az adott zárka, illetve lakóhelyiség építészeti adottságára, felszereltségére, az elítéltek létszámára tekintettel az elítéltek közötti vitás helyzetek elkerülése vagy felszámolása érdekében – korlátozhatja.”
81. § (1) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 39. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A fegyház végrehajtási fokozaton belül az általános rezsimbe sorolt elítélt)
„h) telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta egy alkalommal engedhető.”
(2) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 39. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A fegyház végrehajtási fokozaton belül az enyhébb rezsimbe sorolt elítélt)
„h) telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta két alkalommal engedhető.”
82. § (1) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 40. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A börtön végrehajtási fokozaton belül az általános rezsimbe sorolt elítélt)
„h) telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta két alkalommal engedhető.”
(2) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 40. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A börtön végrehajtási fokozaton belül az enyhébb rezsimbe sorolt elítélt)
„h) telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta három alkalommal engedhető.”
83. § (1) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 41. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A fogház végrehajtási fokozaton belül az általános rezsimbe sorolt elítélt)
„h) telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta három alkalommal engedhető.”
(2) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 41. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A fogház végrehajtási fokozaton belül az enyhébb rezsimbe sorolt elítélt)
„h) telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartása havonta négy alkalommal engedhető.”
84. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 52. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A biztonsági elkülönítés esetén a Bv. tv. 146. § (5) bekezdése szerint el kell végezni az elítélt orvosi vizsgálatát és azt a biztonsági elkülönítés tartama alatt legalább hetente meg kell ismételni, továbbá ha annak a Bv. tv. 150. § (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak, biztosítani kell az elítélt viselkedésének elektronikus megfigyelési eszközzel történő nyomonkövetését. A biztonsági elkülönítést nem lehet megkezdeni, vagy azt meg kell szüntetni, ha a bv. orvos vagy a pszichológus a biztonsági elkülönítés megkezdését vagy folytatását nem javasolja. Ha az elítélt állapota rendeződik, a biztonsági elkülönítést vagy annak hátralévő részét végre kell hajtani.”
85. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 53. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A biztonsági zárkába vagy részlegre helyezésről való döntés vagy annak felülvizsgálata során el kell végezni az elítélt orvosi vizsgálatát és azt a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés tartama alatt legalább hetente meg kell ismételni, továbbá ha annak a Bv. tv. 150. § (3) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak, biztosítani kell az elítélt viselkedésének elektronikus megfigyelési eszközzel történő nyomonkövetését.
(4) Ha az elítélt egészségi állapota ezt indokolja a bv. orvos, illetve a pszichológus a végrehajtás felfüggesztését írásban kezdeményezi a bv. intézet parancsnokánál. Ha az elítélt állapota rendeződik, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés végrehajtását folytatni kell.”
86. § (1) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 30. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. Elektronikus megfigyelési eszköz és az ellenőrzést biztosító megfigyelési eszköz alkalmazása”
(2) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ellenőrzést biztosító megfigyelési eszközként a külön légterű illemhely, illetve fürdőhelyiség falán vagy ajtaján az ellenőrző nyílást úgy kell kialakítani, hogy azon az elítéltek ne tekinthessenek be.”
87. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átmeneti részlegbe helyezés feltételeit az elítélt várható szabadulása előtt két évvel meg kell vizsgálni. A döntés megalapozása érdekében a bv. intézet beszerezheti, az elítélt vagy védője által benyújtott kérelem esetén beszerzi az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentést. A bv. intézet parancsnoka az átmeneti részlegre helyezésről szóló határozatban az áthelyezés időpontjáról is rendelkezik.”
88. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kérelem indoka a valóságnak megfelel. A kérelem indokoltságát a bv. intézet ellenőrizheti, az indokok tisztázását kezdeményezheti. A félbeszakítás iránti kérelem indokoltságának ellenőrzésére a bv. intézet beszerezheti, az országos parancsnok, illetve a büntetés-végrehajtásáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó döntés esetén beszerzi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői környezettanulmányt, valamint az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentést.”
89. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 92. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Bv. tv. 132. §-a szerinti tájékoztatást a bv. intézet pszichológusa adja meg, egyidejűleg nyilatkoztatja az elítéltet, hogy részt kíván-e venni a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson. Ha az elítélt részt kíván venni a felkínált programon, akkor az az egyéniesített fogvatartási programtervének része lesz azzal, hogy a bv. intézet pszichológusa értékeli az elítélt előmenetelét és rögzíti az eredményeket vagy megállapításait – ide nem értve az elítélt mentális állapotára vonatkozó különleges személyes adatokat, amelyeket az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni – a reintegrációs nyilvántartásban.”
90. § (1) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A levelezés ellenőrzését minden esetben el kell végezni.”
(2) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 99. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A levélről és annak mellékletéről (fénykép, gyermekrajz stb.) másolatot kell készíteni, és azt kell az elítélt részére átadni,
a) ha a levél vegyi- vagy egyéb technikai eszközzel, illetve erre kiképzett szolgálati kutyával történő vizsgálata eredményeként alappal feltehető, hogy a levelet vagy bármely mellékletét pszichoaktív szerrel átitatták, vagy
b) külön vizsgálat hiányában is, ha az elítélt részére érkezett levélről ezt megelőzően már megállapításra került, hogy pszichoaktív szert tartalmazott.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az eredeti levelet az elítélt letétjében kell elhelyezni, kivéve ha bűncselekmény gyanúja merülhet fel, mely esetben a levelet a rendőrségnek kell átadni.
(2c) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a levél a hozzátartozójáról készült fényképet tartalmaz, az elítélt kérheti – annak költségei megelőlegezésével –, hogy a bv. intézet végezze el a fénykép, illetve fényképek vegyi- vagy egyéb technikai eszközzel történő vizsgálatát, és ha a vizsgálati eredmény negatív, részére az eredeti fényképet adja át.”
91. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bv. tv. 174. § (5) bekezdésében meghatározott tartalmú levél továbbításának vagy kézbesítésének a megtagadását az elítélttel közölni kell. Ha a levél a fogvatartás biztonságát sérti, a megsemmisítése iránt kell intézkedni, kivéve, ha bűncselekmény gyanúja miatt a bv. intézet feljelentést tesz vagy az elítélt ellen fegyelmi eljárás indul, egyéb esetben a levelet az elítélt letétjében kell elhelyezni. Ha az elítélt ellen büntetőeljárás van folyamatban és a fogvatartás biztonságát sértő levél a büntetőeljárás során értékelhető tényre vagy körülményre vonatkozik, a megsemmisítésre a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság hozzájárulásával kerülhet sor.”
92. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet a következő 60/A. alcímmel egészül ki:
„60/A. Kapcsolattartás telekommunikációs eszköz útján
102/A. § (1) A telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartási mód igénybevételéhez a kapcsolattartónak – ha kapcsolattartóként való nyilvántartásba vételekor ezen adatok megadására nem került sor – a bv. szerv részére írásban meg kell adnia az internet alapú telekommunikációs eszköz alkalmazásához regisztrált azonosító nevét, továbbá a kapcsolattartás időpontjáról való tájékoztatása érdekében az elektronikus levelezési címét.
(2) A bv. intézet a kapcsolattartás időpontjának közlésére küldendő elektronikus levélben felhívja a kapcsolattartó, illetve a hivatalos kapcsolattartó figyelmét arra, hogy a kapcsolatfelvételre kizárólag akkor kerülhet sor, ha személyazonosításra alkalmas okmány bemutatásával a kapcsolattartó személyének azonosítása elvégezhető, továbbá hivatalos kapcsolattartó esetén, ha e minőségét a Bv. Sztv. 28/A. §-a szerint igazolja.
(3) Egészségügyi válsághelyzet vagy a bv. szervet érintő katasztrófahelyzet idején a bv. szerv vezetőjének rendelkezése alapján a látogatófogadás kiváltására a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás rezsimszabályokra tekintet nélkül alkalmazható. Ez esetben az (1) bekezdés szerinti adatokat az elítélt telefonos kapcsolattartás útján is beszerezheti.”
93. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 103. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Bv. tv. 176. § (8) bekezdése szerinti csomag teljes tartalmának átadása előtt a bv. intézet intézkedik a ruhanemű kimosása, illetve a lábbeli fertőtlenítése iránt. A csomagolóanyag az elítélt részére nem adható át, a bv. intézet intézkedik annak megsemmisítéséről, azonban a csomag átadásakor az elítéltet szóban tájékoztatja a feladó személyéről.”
94. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 106. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A bv. intézet annak az elítéltnek a kimaradása, az eltávozása vagy a látogató bv. intézeten kívüli fogadása engedélyezése során, aki a hozzátartozója sérelmére elkövetett nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést tölt vagy ilyen szabadságvesztés vár vele szemben végrehajtásra, beszerzi az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentést.”
95. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elítélt kérelmezheti, hogy vallásának megfelelő élelmezésben részesüljön. Ha az elítélt vallásának megfelelő étkezését egészben vagy részben egyháza vagy jogi személyiséggel rendelkező vallási közössége biztosítja, az elítélt a közvetlen levonással vagy végrehajtással nem érintett szabad felhasználású letéti pénze terhére az egyháza, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közössége javára adományt juttathat.”
96. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 115. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A reintegrációs programban elért eredményeket a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő legalább havonta értékeli, és ennek alapján
a) készíti el háromhavonta az összefoglaló jelentést,
b) kiegészítheti vagy módosíthatja az elítélt szükségleteihez igazodóan a reintegrációs programot,
c) az elért eredményekről és egyéni teljesítményéről az elítéltet rendszeresen tájékoztatja.”
97. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 69. alcíme a következő 117/A. §-sal egészül ki:
„117/A. § (1) A bv. intézet biztosítja, hogy az elítélt a szabad felhasználású letéti pénze terhére a bv. intézet területén működő személyes szükségletekre fordítható összeg levásárlására kijelölt üzlet kínálatából napilapra, hetilapra vagy folyóiratra előfizethessen.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előfizetést az elítélt kapcsolattartója részére is lehetővé kell tenni az ellenérték csomagküldés szabályai szerinti megfizetése mellett. Az előfizetés nem számítható be csomagküldeményként.”
98. § (1) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 71. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben részt vevő elítéltek kedvezményei”
(2) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. § (1) A köznevelésben, szakképzésben vagy felnőttképzésben – ideértve a nem a bv. intézet által szervezett szakmai képzést vagy továbbképzést is – részt vevő, valamint a parancsnok által engedélyezett felsőfokú tanulmányokat folytató elítélt munkaidejét úgy kell beosztani, hogy az oktatáson, illetve képzésen részt tudjon venni.
(2) Az oktatásban, illetve képzésben részt vevő, dolgozó elítélt részére járó oktatási naponként egy óra munkaidő-kedvezményt a munkáltatóval egyeztetett időpontban kell kiadni, de az összevontan nem adható ki.
(3) A szabadság számításánál munkanapként kell figyelembe venni a köznevelésben, a szakképzésben vagy felnőttképzésben részt vevő, valamint a parancsnok által engedélyezett felsőfokú tanulmányokat folytató elítélteknek az elméleti és gyakorlati oktatáson, illetve a vizsgára való felkészüléshez biztosított idő miatt a munkahelyről távol töltött időt.
(4) A köznevelésben, szakképzésben vagy felnőttképzésben részt vevő elítéltet kérelmére félévenként öt nap, a felsőfokú tanulmányokat folytató elítéltet vizsgánként négy nap, valamint a vizsgával záruló, nem a bv. intézet által szervezett szakmai képzésben vagy továbbképzésben részt vevő elítéltet vizsgánként két nap munkavégzés alóli felmentés illeti meg. A munkavégzés alóli felmentésbe a vizsganap beleszámít, erre az időre az elítéltet munkabér nem illeti meg.”
99. § (1) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 136. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Bv. tv. 185. § (1) bekezdésében meghatározott szabadulásra felkészítés az elítélt társadalomba való visszailleszkedése érdekében végzett szakmai tevékenység, amelynek végrehajtását a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő mellett a reintegrációs tevékenységben érintett szakterületek is szükség szerint elősegítik.
(2) A szabadulásra felkészítés keretében elkészített egyéni gondozási terv, illetve reintegrációs program olyan terv, amely – figyelembe véve az egyéniesített fogvatartási programtervben elért eredményeket – meghatározza az elítélt társadalomba való visszailleszkedését segítő egyes elemeket, a végrehajtáshoz szükséges tervezett feladatokat ütemezésük szerint és az azokhoz kapcsolódó munkafolyamatok összességét.”
(2) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 136. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Bv. tv. 185. § (4) bekezdése szerinti meghallgatásról a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát nyolc napon belül átadja az elítélt reintegrációs tisztjének, ha a reintegrációs tiszt a meghallgatáson nem volt jelen.”
(3) A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 136. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Bv. tv. 185. § (8) bekezdése esetén az ott meghatározottak szerint a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a várható szabadulásról értesíti az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt.”
100. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 137. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bv. intézet a Bv. tv. 188. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott határidőt megelőzően kellő időben intézkedik a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői környezettanulmány beszerzése érdekében a bv. intézetnél működő büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő kijelölésével, illetve ha az a bv. intézet székhelyétől eltér, az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes bv. intézet megkeresésével.
(2b) Ha a feltételes szabadságra bocsátásról való döntésnek a Btk. 38. § (6) bekezdése alapján van helye, az előterjesztéshez csatolandó gyámhatósági vélemény elkészítése érdekében a bv. intézet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt megelőző két hónappal, illetve, ha a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel indokolt, haladéktalanul megkeresi az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti megkeresésben utalni kell arra, ha a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámításra figyelemmel a gyámhatósági véleményt soron kívül kell elkészíteni, továbbá az érintett hozzátartozó megnevezésével arra, ha az elítélt a hozzátartozója sérelmére elkövetett nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést tölt.”
101. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 82. alcíme a következő 141/A. §-sal egészül ki:
„141/A. § (1) A Bv. tv. 185. § (9) bekezdése esetén az ott meghatározottak szerint a bv. intézet a tényleges szabadulásról értesíti az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt.
(2) A bv. intézet a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt elítélt várható szabadulása előtt két hónappal, ha erre kevesebb idő áll rendelkezésre, haladéktalanul értesíti a büntetőügyben eljárt ügyészséget az Eütv. 200. § (2a) bekezdés b) pontja szerinti intézkedés megtétele érdekében, ha az elítéléskor a terhelt korlátozott beszámítási képességét állapította meg a bíróság.”
102. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 179. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bv. intézet a Bv. tv. 278. § c) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkezése esetén előterjesztést tesz a bv. bírónak az elzárás végrehajthatósága megszűnésének megállapítására.”
103. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
104. § A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet
1. 39. § (1) bekezdés b) pontjában a „tíz” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg,
2. 39. § (2) bekezdés c) pontjában a „harminc” szövegrész helyébe a „negyven” szöveg,
3. 39. (3) bekezdés c) pontjában a „negyven” szövegrész helyébe a „nyolcvan” szöveg,
4. 40. § (1) bekezdés b) pontjában a „húsz” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,
5. 40. § (2) bekezdés c) pontjában a „negyven” szövegrész helyébe az „ötven” szöveg,
6. 40. § (3) bekezdés c) pontjában az „ötven” szövegrész helyébe a „száz” szöveg,
7. 41. § (1) bekezdés b) pontjában a „harminc” szövegrész helyébe a „negyven” szöveg,
8. 41. § (2) bekezdés c) pontjában az „ötven” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,
9. 41. § (3) bekezdés c) pontjában a „hetvenöt” szövegrész helyébe a „százhúsz” szöveg,
10. 42. § (7) bekezdés b) pontjában az „ötven” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,
11. 52. § (4) bekezdésében az „(5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(6) bekezdésében” szöveg,
12. 97. § (1) bekezdésében a „levelezőlap, a képes levelezőlap és a nyomtatvány is (például: könyv, katalógus, újság, folyóirat)” szövegrész helyébe a „levelezőlap és a képes levelezőlap” szöveg,
13. 99. § (2) bekezdésében a „kiterjedhet” szövegrész helyébe a „kiterjed” szöveg,
14. 118. § (6) bekezdésében az „az iskolarendszeren kívüli szakképzés” szövegrész helyébe az „a nem a bv. intézet által szervezet szakmai képzés” szöveg,
15. 136. § (3) bekezdésében a „185. § (3)” szövegrész helyébe a „185. § (2)” szöveg, az „intézet – figyelemmel” szövegrész helyébe az „intézet nyilvántartási szakterülete – figyelemmel” szöveg,
16. 137. § (1) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
17. 146/A. § (1) bekezdésében a „lakcímet,” szövegrész helyébe a „lakcímet vagy értesítési címet” szöveg,
18. 187. § (1) bekezdés b) pontjában a „hetven” szövegrész helyébe a „nyolcvan” szöveg,
19. 188. § (1) bekezdés b) pontjában a „százöt” szövegrész helyébe a „százhúsz” szöveg
lép.
105. § Hatályát veszti a 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 115. § (5) bekezdésében az „a reintegrációs tiszt és” szövegrész.
106. § (1) A fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet [a továbbiakban: 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet] 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a törvényszék szervezetében gazdasági hivatal (a továbbiakban: GH) működik. A GH feladatkörébe tartozik]
„c) a pénzbüntetés előírása és beszedése, illetve fiatalkorú tekintetében meg nem fizetés esetén a behajtás iránti
intézkedés, valamint a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság előírása és beszedése, illetve meg nem fizetés esetén a behajtás iránti intézkedés,
d) a büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrány és az államot illető vagyoni követelésekkel kapcsolatosan
da) a rendbírság, a költségek megfizetésére kötelezés, valamint a bűnügyi költség előírása és beszedése, illetve a rendbírság, a költségek megfizetésére kötelezés és a bűnügyi költség meg nem fizetése esetén a behajtás iránti intézkedés,
db) a zár alá vétel, a vagyonelkobzás, az ingatlanra elrendelt elkobzás végrehajtása iránti intézkedés,
dc) az óvadék és a biztosíték letétként való kezelése,”
(2) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 4. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A GH az (1) bekezdés c), da), db) és e) pontja esetén – kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII törvény (a továbbiakban: Vht.) 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi – a behajtás, illetve végrehajtás iránti intézkedésként az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényben (a továbbiakban: Avt.) meghatározott végrehajtható okiratot megküldi az illetékes állami adó- és vámhatóságnak, amelyhez csatolja a büntetést, az intézkedést, a vagyoni kényszerintézkedést, a vagyoni jogkövetkezményt megállapító, végrehajtható, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot azzal, hogy
a) a büntetőügyben eljáró bíróság ügydöntő határozata esetén az e rendeletben meghatározottak szerinti alaki követelményekkel kiállított jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részt, egyéb esetben a véglegessé válási záradékkal ellátott,
b) a polgári ügyben eljáró bíróság és a közjegyző jogerős
határozatának kiadmányát küldi meg.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti megkeresés megküldését követően a végrehajtás alapját képező követelés
a) tekintetében a bíróság vagy – bűnügyi költség esetén az ügyészség – halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, vagy
b) végrehajtását a bíróság, illetve az igazságügyért felelős miniszter felfüggesztette, elhalasztotta vagy félbeszakította,
a GH mint behajtást kérő a végrehajtás szüneteltetése érdekében az erről szóló határozatot, illetve az igazságügyért felelős miniszter döntéséről szóló tájékoztatást a végrehajtási ügyszámra hivatkozással haladéktalanul megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.
(5) Ha a (3) bekezdés szerinti megkeresés megküldését követően a 13. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a rendkívüli jogorvoslat a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, vagyonelkobzásra vagy ingatlanra elrendelt elkobzásra, továbbá bűnügyi költségre vonatkozik, a GH, mint behajtást kérő haladéktalanul intézkedik a végrehajtási kérelem módosítása, illetve visszavonása iránt, és az erre irányuló megkereséshez mellékeli az erről szóló határozatot.
(6) Ha a (3) bekezdés szerinti megkeresés megküldését követően a végrehajtás alapját képező követelés alól a kötelezett kegyelem vagy a bűnügyi költség, illetve rendbírság elengedése okán mentesült, vagy annak mértéke megváltozott, a GH, mint behajtást kérő haladéktalanul intézkedik a végrehajtási kérelem módosítása, illetve visszavonása iránt, és az erre irányuló megkereséshez mellékeli az erről szóló határozatot, illetve az igazságügyért felelős miniszter döntését.”
107. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíróság perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán hozott határozatban a pénzbüntetést vagy a bűnügyi költség megfizetésére kötelezést, a vagyonelkobzást vagy az elkobzást mellőzi, vagy ilyen kötelezést alacsonyabb mértékben állapít meg, ideértve – a pénzbüntetés esetét kivéve –, ha arról egyszerűsített felülvizsgálat során határozott, a Be. 856. § (2) bekezdése alapján a visszatérítésről hozott rendelkezés végrehajtása iránt azt a GH-t, illetve azt a bűnjelkezelőt kell megkeresni, amelynek az értesítőlapot vagy a Bv. tv. 32. § (4) bekezdése szerinti határozat rendelkező részét megküldték.”
108. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Bv. tv. 39. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a halasztás iránti kérelmet, mint félbeszakítás iránti kérelmet továbbítja a BVOP-nak, és erről az elbírálás mellőzéséről történő értesítésben tájékoztatja az elítéltet.”
109. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Védett személy esetén a bíróság az értesítőlap megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a védelmet ellátó szervet arról, hogy a közérdekű munka végrehajtása során a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.”
110. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Bv. tv. 292. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a GH a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.”
111. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 61. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a bíróság a kiutasítást végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabta ki, és az elítéltet más büntetőügyben elzárásra ítélték, a vele szemben kiszabott közérdekű munkát vagy a pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatták át, és annak végrehajtása még nem fejeződött be, a bíróság az 1. melléklet szerinti értesítő lap megjegyzés rovatában – a határozatot hozó bíróság megnevezésével és az ügyszám megjelölésével – feltüntetni, hogy az elzárás, illetve a közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának a Bv. tv. 31/A. §-a szerinti végrehajtási akadálya áll fenn.
(2b) A Bv. tv. 38. § (8) bekezdése esetén, ha a kiutasított elítélttel szemben más büntetőügyben elzárást szabtak ki, a közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatták át, és annak végrehajtása még nem fejeződött be, a bíróság végzéssel megállapítja a Bv. tv. 31/A. § szerinti végrehajtási akadály fennállását, és a (2) bekezdésben foglaltak mellett szükség szerint intézkedik az elítélt szabadítása iránt. Ha az elzárást, a közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést még nem vették foganatba, a bíróság a végzését megküldi a végrehajtás iránti intézkedésre illetékes bv. csoportnak.”
112. § (1) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 65. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság)
„a) a Btk. 65. § (4) bekezdése, 69. § (2) bekezdés d) pontja vagy 86. § (6) bekezdése alapján elrendelt, illetve megállapított, vagy”
[pártfogó felügyelet – ideértve a Be. 671. § 14. pontja szerinti pártfogó felügyelet utólagos elrendelését és a Bv. tv. 46. § (7) bekezdés alapján a kegyelmi döntéshez kapcsolódó megállapítását is – végrehajtása érdekében a 14. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap megküldésével intézkedik a terhelt lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal pártfogó felügyelőjénél.]
(2) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 65. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a bíróság vagy a bv. bíró a Btk. 71. § (4) bekezdése alapján távoltartás külön magatartási szabályt rendelt el, erről a jogerős határozatának megküldésével haladéktalanul értesíti
a) az elítélt lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot,
b) az elítélt kiskorú gyermekének lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt, abban az esetben, ha a kiskorú gyermek távoltartással érintett személy.
(3b) Ha az elítélt kiskorú gyermeke távoltartással érintett személy, a határozatban az elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy kiskorú gyermekével kizárólag felügyelt kapcsolattartás keretében tarthat kapcsolatot, aminek a lebonyolítását a kiskorú gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalnál kezdeményezheti.”
(3) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 65. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Védett személy esetén a bíróság az értesítőlap megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a védelmet ellátó szervet arról, hogy a pártfogó felügyelet végrehajtása során a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.”
113. § (1) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A GH a vagyonelkobzás előírását követően a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.”
(2) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A GH a vagyonelkobzást az állami adó- és vámhatóságnak,
a) ha a végrehajtás nem járt eredménnyel, az eljárás befejezéséről szóló, vagy
b) ha a vagyonelkobzást a bíróság pénzösszegben rendelte el, a Be. CVI. Fejezete szerinti eljárás kezdeményezéséről szóló
értesítése alapján továbbra is nyilvántartásban tartja.”
114. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § Ha a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus adat eltávolításával rendeli el, a határozatra eredeti bírói aláírással ellátott felhívást vezet, amelyben a kötelezettet azonnali vagy legfeljebb a határozat közlésétől számított egy munkanapon belüli önkéntes teljesítésére hívja fel, vagy a határozat kiadmányához ilyen felhívást csatol, és azt megküldi az Avt. szerint az állami adó- és vámhatóságnak a végrehajtás foganatosítása érdekében, továbbá az értesítőlapot a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak is megküldi.”
115. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 71. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az állami adó- és vámhatóság a végrehajtásról jegyzőkönyvvel arról értesíti a bv. csoportot, hogy a végrehajtás
a) eredményes, a bv. csoport a végrehajtást törli a nyilvántartásból,
b) ideiglenesen eredménytelen, akkor a bv. csoport a rendbírság kiszabása érdekében intézkedik.
(3) Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettségének nem tett eleget vagy a teljesítést megtagadta, a bv. bíró a rendbírság kiszabásáról szóló véglegessé válási záradékkal ellátott határozatának kiadmányát megküldi az állami adó- és vámhatóságnak, egyebekben a rendbírság behajtására vonatkozó szabályok szerint jár el.
(4) Ha az állami adó- és vámhatóságnak a kötelezettség teljesítésének ismételt ellenőrzéséről készült jegyzőkönyve szerint a kötelezett továbbra sem teljesítette az elektronikus adat eltávolítását, a bv. bíró lefolytatja a Bv. tv. 69/A. §-a szerinti eljárást, és erről értesíti az ügyben elsőfokon eljárt bíróságot.
(5) Ha a kötelezett a kiszabott rendbírság ellenére sem teljesít és a bv. bíró a rendbírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő naptól számított három hónap elteltével újból rendbírságot szab ki a kötelezettel szemben, a bíróság a továbbiakban a (3) bekezdés ismételt alkalmazásával jár el. Az első ideiglenes eredménytelenséget megállapító jegyzőkönyv készítésének napját követő három év elteltével a végrehajtást a bv. csoport befejezettként kezeli és törli a nyilvántartásból.”
116. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) A bíróság a bűnügyi költség – ideértve a büntetőeljárásban részt vevő személynek a költségek megfizetésére kötelezését is – végrehajtása érdekében az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal és eredeti aláírással ellátott rendelkező részének, nem ügydöntő végzés esetén véglegessé válási záradékkal ellátott kiadmányának a megküldésével intézkedik az elsőfokon eljáró bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéken működő GH-nál.
(2) Ha a bűnügyi költséget az ügyészség állapította meg, a további jogorvoslattal nem támadható határozatát – felülbírálati indítvány esetén ideértve a nyomozási bíró határozatát is – megküldi az illetékes GH-nak.”
117. § (1) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az elítélt a felhívás ellenére fizetési kötelezettségének nem tett eleget, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot vagy a részlet befizetését elmulasztotta, a GH a – tízezer forintot meghaladó – bűnügyi költség, illetve bűnügyi költségből meg nem fizetett összeg behajtása érdekében a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.”
(2) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 84. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A GH az előírt bűnügyi költséget az állami adó- és vámhatóság értesítéséig, de legfeljebb az Avt. 125/A. § (7) bekezdése és 125/B. § (3) bekezdése értelmében a követelés elévüléséig nyilvántartja.”
118. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kötelezettet bűnügyi költség megfizetése önállóan és egyetemlegesen is terheli, az általa befizetett vagy tőle levont pénzösszeget elsőként a kötelezettet önállóan terhelő fizetési kötelezettség teljesítéseként kell elszámolni. A GH a behajtás iránti megkeresésben az erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályhely megjelölésével a megjegyzés rovatban feltünteti.”
119. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 90. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közjegyző az általa kiszabott pénzbírságnak a székhelye szerint illetékes törvényszék bevételi számlája javára történő megfizetésére a kötelezettet önkéntes teljesítésre utalva – a pénzbírságot kiszabó határozat ügyszámára hivatkozással – hívja fel. Ha a kötelezett a pénzbírság megfizetését a megjelölt határidő lejártától számított harminc napon belül a közjegyzőnél nem igazolta, a közjegyző a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi annak a GH-nak, amelynek a területén a székhelye található. A GH a behajtás érdekében 4. § (3) bekezdése szerint jár el.”
120. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) A bíróság
a) a Be. 127. § (10) bekezdése alapján a rendbírság vagy
b) a Be. 843. § (1) bekezdése alapján az államot illető bűnügyi költség
megfizetésének elhalasztása vagy részletekben történő fizetésének engedélyezéséről szóló határozatát megküldi az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes GH-nak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a GH
a) a kötelezettet az önkéntes teljesítésre ennek figyelembevételével hívja fel,
b) ha az önkéntes teljesítésre felhívás már megtörtént, azt az új feltételekkel megismétli,
c) ha a behajtás iránt intézkedett, a 4. § (4) bekezdése szerint jár el.”
121. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § (1) Ha az államot illető bűnügyi költség megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet terjesztenek elő, a bíróság az igazságügyért felelős miniszter döntéséig intézkedik a GH-nál a végrehajtás függőben tartása iránt.
(2) Ha a rendbírság megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet terjesztenek elő, és a bíróság az igazságügyért felelős miniszter döntéséig a végrehajtást elhalasztotta vagy félbeszakította, az erről szóló határozatát – az előírási tételszámra hivatkozással – megküldi a GH-nak, és a GH a továbbiakban a 4. § (4) bekezdése szerint jár el.
(3) Ha az igazságügyért felelős miniszter döntésével a bűnügyi költséget, illetve rendbírságot mérsékelte vagy elengedte, a GH a 4. § (6) bekezdése alapján jár el.”
122. § (1) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 110. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával történő elrendeléséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg a határozatra eredeti bírói aláírással ellátott felhívást vezet, amelyben a kötelezettet azonnali vagy legfeljebb a határozat közlésétől számított egy munkanapon belüli önkéntes teljesítésére hívja fel, vagy a határozat kiadmányához ilyen felhívást csatol, és azt megküldi a székhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatóságnak.
(3) Ha az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet megküldte és a tárhelyszolgáltató a kötelezettséget nem teljesítette, annak másolatát a bíróság legkésőbb három napon belül továbbítja az ügyészségnek.
(4) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a kényszerintézkedés elrendelésére irányuló ügyészségi indítványt elutasítja, és a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat visszaállítására kötelezi, a határozatban az elektronikus adat és a tárhelyszolgáltató megjelölésére a 69. § (1) és (4) bekezdése szerinti adatokat fel kell tüntetni. A bíróság a határozatra a (2) bekezdés szerinti felhívást vezet vagy csatol, és haladéktalanul intézkedik a végrehajtási kérelem módosítása iránt a határozatának az állami adó- és vámhatóságnak való megküldésével.”
(2) A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 110. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére nem kerül sor, a bíróság
a) az eljárás befejezéséről hozott határozatában, vagy ha az erről szóló határozatot az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hozta – és a Be. 818. § alkalmazására nincs lehetőség –, külön határozattal rendelkezik az elektronikus adat visszaállításáról, egyebekben a (4) bekezdés alkalmazásával jár el,
b) ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot a büntetőeljárás befejeződéséről.”
123. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 113. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a védett személy új nevet vagy új személyazonosságot kapott és az ügydöntő határozat még az eredeti természetes személyazonosító adatait tartalmazza, a bv. bíró az ügyiratok között minden olyan iratot zártan kezel, amely a korábbi és az új személyazonosság egyezőségére utal.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben, ha a védett személyre vonatkozóan az értesítőlap még az eredeti természetes személyazonosító adatait tartalmazza, az értesítőlapot is zártan kell kezelni, továbbá ha arra a bv. bíró rendelvényt vezet, azt új értesítőlap kiállításával teszi meg.
(8) A bv. bíró a III. Fejezetben lévő eljárások elbírálása során, ha az eljárás megindítását az elítélt mulasztása alapozza meg, érdemi döntésével a végrehajtásért felelős szervnek a mulasztás igazolása körében hozott döntését is felülbírálja, és ha helyt ad az igazolásnak a végrehajtásért felelős szerv határozatát hatályon kívül helyezi.”
124. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A bv. bíró a Btk. 69. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben a feltételes szabadság esedékessége előtt két hónappal intézkedik a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése iránt a fogvatartást foganatosító bv. intézet megkeresésével.
(2) A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében tartott meghallgatáson a Bv. tv. 188. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából vizsgálja
a) az elítélt személyiségére, az elítélt személyi és családi körülményeire, vagyoni helyzetére, korábbi életvezetésére, befogadó környezetére, szabadulása esetén a munkaerőpiaci helyzetére vonatkozó adatokat,
b) az elítéltnek az általa elkövetett bűncselekményhez és a korábbi életfelfogásához, életviteléhez való viszonyulását,
c) azt, hogy az elítélt ellen van-e újabb büntetőeljárás folyamatban, továbbá
d) a Btk. 38. § (6) bekezdése esetén az elítéltnek
da) a reintegrációs programokban és az egyéni gondozási tervben elért eredményeit,
db) a kiskorú gyermekével való kapcsolattartását és hogy hazatérése veszélyeztetné-e a kiskorú gyermek fejlődését, valamint
dc) a hozzátartozó sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekménye milyen hatással volt a családi viszonyokra, indokolt-e a távoltartás elrendelése a sértetten kívül más személy tekintetében, így kiemelten azt, hogy ha az elítélt kiskorú gyermeke nem volt sértettje a bűncselekménynek a gyámhatóság javasolja-e a távoltartás elrendelését gyermekvédelmi szempontból.
(3) A Bv. tv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a bv. bíró az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányság megkeresésével az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés beszerzést rendeli el, ha a Btk. 92–92/B. § szerinti beszámítás kizárólag bűnügyi felügyeletre vagy házi őrizetre vonatkozott.”
125. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet a következő 63/A. alcímmel egészül ki:
„63/A. A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése
121/A. § A Bv. tv. 61/E. § (1) bekezdése szerinti esetben, ha a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről határozott, a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtása érekében az 1. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, egyebekben az általános szabályok – ideértve a halasztás engedélyezését is – szerint jár el.”
126. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 132. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bv. bíró a kényszergyógykezelés megszüntetéséről szóló jogerős határozatáról a 17. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, és ha a tárgyalásra a beteget előállították az értesítőlapot a beteget előállító személynek adja át, csatolva az újólag beszerzett orvosszakértői vélemény másolatát is.
(3) Ha a tárgyalásra a beteget nem állították elő, a bv. bíró az (1) bekezdés szerinti értesítőlapot haladéktalanul megküldi – a 8. § (5) bekezdés alkalmazásával – az IMEI-nek a beteg elbocsátása érdekében.
(4) A másodfokú bíróság, ha
a) a bv. bíró végzését helyben hagyja az (1) vagy a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, attól függően, hogy a beteg előállítására sor került-e, vagy
b) a kényszergyógykezelést nem szünteti meg a határozatát haladéktalanul megküldi az IMEI-nek.”
127. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 137. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíróság
a) környezettanulmány beszerzését rendeli el
aa) a terhelt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt,
ab) szabadságvesztést vagy elzárást töltő elítélt kegyelmi kérelme esetén a végrehajtást foganatosító bv. intézet szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt,
ac) feltételes szabadságon lévő elítélt adott ügyben előterjesztett kegyelmi kérelme esetén az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt,
b) eljárási kegyelem esetén a terhelt életvitelével összefüggő nyilvános adatokat tartalmazó rendőrségi jelentés, illetve végrehajtás iránti kegyelem esetén a Bv. tv. 76. § (2) bekezdés u) pontja szerinti adatokat tartalmazó, az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés beszerzését rendeli el, a terhelt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes rendőrkapitányságot
keresi meg.”
128. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 139. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a kegyelem a GH 4. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörébe tartozó büntetést vagy intézkedést érint annak mérséklése vagy elengedése okán, az elsőfokú bíróság a kegyelmi határozat másolatát megküldi annak a GH-nak, amely a végrehajtás iránt intézkedett. Ha a GH a behajtás iránt a 4. § (3) bekezdés szerinti megkereséssel már intézkedett, a továbbiakban a 4. § (6) bekezdése szerint jár el.”
129. § A 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet
a) 4. § (1) bekezdés e) pontjában a „pénzbírság, alapos” szövegrész helyébe a „pénzbírság, a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság, alapos” szöveg és a „beszedése” szövegrész helyébe a „behajtása iránti intézkedés” szöveg,
b) 14. §-ában az „álló személy” szövegrész helyébe az „álló vagy sürgősséggel elrendelt különleges óvintézkedéssel érintett személy (a továbbiakban együtt: védett személy)” szöveg,
c) 56. § (1) bekezdésében és 68. § (4) bekezdésében az „a törvényszéki végrehajtói ügykezelő iroda” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
d) 71. § (6) bekezdésében az „a törvényszéki végrehajtó tájékoztatása” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyve” szöveg, a „pénzbírság” szövegrész helyébe a „rendbírság” szöveg,
e) 95. § (1) bekezdésében a „meghozatalával egyidejűleg” szövegrész helyébe a „meghozatalával, illetve a letartóztatásnak a vádemelés utáni megszűnésével egyidejűleg – a megjegyzés rovatban az ok megjelölésével –” szöveg,
f) 110. § (6) bekezdésében az „a törvényszéki végrehajtó” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
g) 139. § (1) bekezdés a) pontjában a „(6) bekezdése” szövegrész helyébe a „(9) bekezdése” szöveg lép.
130. § Hatályát veszti a 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet
a) 57. § (7) bekezdés a) pontjában az „egy évet meghaladó” szövegrész,
b) 86. § (1) bekezdése,
c) 90. § (6) bekezdése,
d) 91. § (2)–(4) bekezdése,
e) 111. § (4) bekezdése,
f) 15. melléklete,
g) 20. melléklete.
131. § A bűnügyi költségek előlegezéséről szóló 11/2018. (VI. 12.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában az „a terhelt” szövegrész helyébe az „a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg lép.
132. § Az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet [a továbbiakban: 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet] 5. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Be. 47. § (1) és (2) bekezdése, illetve a Be. 49. §-a szerinti esetekben a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a területi ügyvédi kamara által a védőként kirendelhető ügyvédekről vezetett jegyzékben szereplő ügyvédek közül jelöli ki a kirendelt vagy a helyettes védőt. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 47. § (2) bekezdése szerinti esetben a kirendelt vagy a Be. 47. § (1) bekezdése, illetve a Be. 49. §-a szerinti esetekben a helyettes védő kijelölése érdekében olyan ingyenes internetes szolgáltatást is igénybe vehet, amely az eljárási cselekményre jelentkezni kívánó ügyvédek számára teszi lehetővé a védőkénti kijelölés érdekében a kirendelő szervvel való kapcsolatfelvételt.”
133. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet II. Fejezete a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. A szakértő vagy szaktanácsadó közreműködése a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény lefolytatása során
14/A. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény elvégzéséhez igazságügyi pszichológus szakértő vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást végző szaktanácsadó (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: szakértő) közreműködését abban az esetben veheti igénybe, ha
a) a gyermektől várható bizonyítási eszköz megszerzéséhez, illetve a részvételét igénylő bizonyítási cselekmény lefolytatásához különleges szakértelem szükséges, vagy
b) a gyermek jogszabályban meghatározott jogainak és mindenek felett álló érdekének érvényesítése, illetve a gyermek védelme miatt szükséges.
(2) A szakértő eljárási cselekményen való közreműködését megalapozó körülmény különösen
a) az eljárási cselekményen tizennegyedik életévét be nem töltött személy részvétele,
b) az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege,
c) a gyermeknek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya,
d) a gyermek az eljárás tárgyát képező cselekmény, különösen a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.
14/B. § (1) A szakértő nem bízható meg eljárási cselekmény elvégzésével. Ha az eljárási cselekmény elvégzéséhez szakértő közreműködése szükséges, azt a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság végzi el a szakértő részvétele mellett.
(2) A szakértő közreműködésének a tényét, a közreműködés módját és tartalmát, az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
14/C. § (1) Ha az eljárási cselekmény elvégzéséhez szakértő közreműködését veszik igénybe és a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eljárási cselekményen való részvételét telekommunikációs eszköz alkalmazása útján biztosítják, a telekommunikációs eszköz használatának VI. Fejezet szerinti rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eljárási cselekmény vezetője az eljárási cselekmény megkezdése előtt
a) meghatározza az eljárási cselekmény célját és a szakértő feladatát,
b) tájékoztatja a szakértőt a feladata teljesítéséhez szükséges tényekről, adatokról és körülményekről, valamint az eljárás tárgyát képező cselekmény elbírálása szempontjából jelentős kérdésekről.
(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek és a szakértőnek minden esetben egy helyszínen kell jelen lennie, velük azonos helyszínen kizárólag a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy segítője és az eljárási cselekmény vezetője tartózkodhat.
(4) Ha az elkülönített helyszínen kizárólag a szakértő, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője van jelen, akkor az eljárási cselekmény vezetője a szakértő felé továbbított kép- és hangfelvétel vagy folyamatos hangfelvétel útján irányítja az eljárási cselekmény menetét.
(5) Az eljárási cselekmény vezetője a (4) bekezdésben meghatározott irányítási jogkörében olyan cselekmény teljesítésére utasíthatja a szakértőt, amelyre az eljárási cselekmény teljesítése során egyébként a saját hatásköre kiterjed, így különösen
a) utasítást adhat az eljárási cselekménnyel összefüggő tájékoztatás, felvilágosítás és figyelmeztetés közlésére, személyes adatok felvételére, valamint kérdés feltételére és más eljárási cselekmény elvégzésére,
b) megtilthatja kérdés feltételét, illetve más eljárási cselekmény elvégzését,
c) megszakíthatja, illetve befejezetté nyilváníthatja az eljárási cselekményt.
(6) Ha az elkülönített helyszínen kizárólag a szakértő, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője van jelen, akkor az elkülönített helyszínről az eljárási cselekmény helyszíne felé az összeköttetés kizárólag kép- és hangfelvétel továbbításával biztosítható. Ebben az esetben az eljárási cselekmény helyszínéről az elkülönített helyszín irányába az összeköttetés kép- és hangfelvétel, vagy folyamatos hangfelvétel továbbításával biztosítható.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben az eljárási cselekmény vezetője kizárólag a szakértővel tartja a kapcsolatot, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felé az eljárási cselekmény helyszínén, illetve más elkülönített helyszínen felvett kép- és hangfelvétel, vagy folyamatos hangfelvétel nem közvetíthető.
(8) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a közvetítést biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, és az elkülönített helyszínen kizárólag a szakértő, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője tartózkodik, az eljárási cselekmény nem kezdhető meg, illetve nem folytatható.
14/D. § (1) Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény során szakértő működik közre, az eljárási cselekményről készített felvétel VII. Fejezet szerinti rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény során szakértő működik közre, akkor az eljárási cselekményről kép-és hangfelvételt kell készíteni.
(3) Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eljárási cselekményen történő jelenlétet telekommunikációs eszköz használatával biztosítják és az elkülönített helyszínen kizárólag a szakértő, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője van jelen, akkor egyidejűleg kell rögzíteni az eljárási cselekmény helyszíne felé továbbított kép- és hangfelvételt és az elkülönített helyszín felé továbbított kép- és hangfelvételt, vagy folyamatos hangfelvételt. A kép- és hangfelvételen, illetve folyamatos hangfelvételen egyaránt fel kell feltüntetni a rögzítés pontos idejét.
(4) Ha a kép- és hangfelvétel készítését biztosító technikai eszköz üzemszerű működésének akadálya nem hárítható el, és az elkülönített helyszínen kizárólag a szakértő és a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy és segítője tartózkodik, az eljárási cselekmény nem kezdhető meg, illetve nem folytatható.”
134. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság valamely megismerési módot törvényben meghatározott okból korlátozná, előtte a megismerésre jogosulttal egyeztethet arról, ha a megismerés más módon biztosítható.”
135. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § Ezen alcím alkalmazásában – a Be. 155. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem minősül másik államban tartózkodó címzettnek az elektronikus kapcsolattartást vállaló és az elektronikus kapcsolattartásra köteles, ténylegesen külföldön tartózkodó büntetőeljárásban részt vevő személy.”
136. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 18. alcíme a következő 36/A. és 36/B. §-sal egészül ki:
„36/A. § (1) Az Európai Unió másik tagállamában tartózkodó címzett részére közvetlenül, postai úton történő kézbesítés esetén tértivevénnyel az olyan papíralapú ügyiratot kell postázni, amelynek átvételéhez jogkövetkezmény fűződik, vagy amely átvételének igazolására van szükség.
(2) Az (1) bekezdés szerint tértivevénnyel postázott ügyirat kézbesítése esetén a 30. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetekben a tértivevényen meg kell jelölni a „saját kézbe” szolgáltatást.
(3) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerint tértivevénnyel postázott ügyirat szabályszerű kézbesítésének ténye tértivevénnyel nem igazolható, egyéb hitelt érdemlő módon – akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv kapcsolatfelvétele alapján – is igazolható, hogy a kézbesítendő ügyiratot a címzett átvette.
(4) A (3) bekezdés alapján a kézbesítendő ügyirat átvétele igazolható a címzett által megjelölt vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos tudomására jutott elektronikus levelezési címről vagy más elektronikus elérhetőségről, vagy kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő kapcsolatfelvétel alapján is.
(5) Az Európai Unió másik tagállamában tartózkodó címzett részére történő kézbesítés esetén a Be. 132. § (2) bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazható. A Be. 132. § (2) bekezdés a) pontja abban az esetben alkalmazható, ha hitelt érdemlően igazolható, hogy a címzett az ügyirat átvételét megtagadta.
36/B. § (1) Az Európai Unió tagállamától eltérő külföldi államban tartózkodó címzett részére történő kézbesítés esetén a hivatalos iratot a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó szabályai szerint tértivevénnyel kell kézbesíteni.
(2) A 36/A. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat az Európai Unió tagállamától eltérő külföldi államban tartózkodó címzett részére történő kézbesítés esetén is megfelelően alkalmazni kell.”
137. § (1) A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 44/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A jegyzőkönyv hitelesítése során a jegyzőkönyv hitelesítésében közreműködésre köteles személy helyett a törvényes képviselője jár el, ha a jegyzőkönyv hitelesítésében közreműködésre köteles személy
a) cselekvőképtelen vagy
b) olyan, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a cselekvőképessége a jegyzőkönyv hitelesítésével kapcsolatos jognyilatkozat megtételére nem terjed ki.”
(2) A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 44/A. §-a a következő (6a)–(6g) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A papíralapú jegyzőkönyvet a hitelesítésben közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv keltezését követő részén írja alá. A gyanúsított, a tanú, valamint meghallgatása esetén a szakértő a papíralapú jegyzőkönyv minden olyan oldalát aláírja, amelyen a hitelesítés nem szerepel.
(6b) A (6) bekezdés c) pontja szerinti hitelesítő papíralapú nyilatkozatot a hitelesített ügyirattal együtt kell kezelni. A (6) bekezdés c) pontjának különösen az a hitelesítő papíralapú nyilatkozat felel meg, amely az alábbiak szerint készül el:
a) az elektronikus jegyzőkönyv lezárásával elektronikusan olyan egyedi azonosítót hoznak létre, amelynek a jegyzőkönyvvel létrejött kapcsolata alapján a jegyzőkönyv adatainak minden későbbi változása nyomon követhető (a továbbiakban: a jegyzőkönyv egyedi azonosítója),
b) a jegyzőkönyv egyedi azonosítóját tartalmazó papíralapú ügyiraton a jegyzőkönyv hitelesítésében közreműködésre köteles személy – az időpont megjelölésével – nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv egyedi azonosítójához tartozó jegyzőkönyvet megismerte és elfogadta, továbbá hogy az egyedi azonosító helyességét ellenőrizte, valamint
c) a jegyzőkönyv egyedi azonosítójától elválaszthatatlanul, azzal egyidejűleg látható módon a hitelesítésben közreműködésre köteles személy aláírja a hitelesítő papíralapú nyilatkozatot.
(6c) A (6) bekezdés c) pontja szerinti hitelesítő elektronikus nyilatkozatot a hitelesített okirattal együtt kell kezelni. A (6) bekezdés c) pontjának különösen az a hitelesítő elektronikus nyilatkozat felel meg, amelyet elektronikus úton, kép és hangfelvétellel vagy hangfelvétellel rögzítenek, és amelyen
a) a hitelesítésben közreműködésre köteles személy szóban megismétli, leírja vagy felmutatja a jegyzőkönyv egyedi azonosítóját, és
b) nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyv egyedi azonosítójához tartozó jegyzőkönyvet megismerte és elfogadta, továbbá az egyedi azonosító helyességét ellenőrizte.
(6d) A (6) bekezdés c) pontjának különösen az a biometrikus jellemzővel történő hitelesítés felel meg, amely az alábbiak szerint készül el:
a) a hitelesítésben közreműködésre köteles személynek a jegyzőkönyv megismerésére és elfogadására vonatkozó nyilatkozatát is tartalmazó jegyzőkönyv ügyész vagy nyomozó hatóság tagja által történő hitelesítését követően a hitelesítésben közreműködésre köteles személyhez kizárólagosan köthető tulajdonságának – különösen ujjnyomatának, hangjának, arcképének – informatikai eszközzel történő felhasználásával olyan egyedi informatikai azonosítót hoznak létre, amely önmagában nem, csak az alkalmazott informatikai megoldás felhasználásával alkalmas a hitelesítésben közreműködésre köteles személy azonosítására,
b) automatizált folyamat eredményeként az egyedi informatikai azonosító és a jegyzőkönyv olyan kapcsolata jön létre, amely alapján a jegyzőkönyv adatainak minden későbbi változása nyomon követhető.
(6e) A (6d) pontjában meghatározott egyedi informatikai azonosító kizárólag a jegyzőkönyv hitelességének vizsgálata érdekében használható fel.
(6f) Az írni-olvasni nem tudó cselekvőképes, a hitelesítésben közreműködésre köteles személy esetén
a) a kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetéséről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt kell készíteni és a jegyzőkönyvet a (6) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározottak szerint, a hitelesítésben közreműködésre köteles személy képességeinek megfelelő módon kell hitelesíteni, vagy
b) a hitelesítésben közreműködésre köteles személy helyett az általa megbízott, az eljárási cselekményen jelen levő segítője vagy más, az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy hitelesíti a jegyzőkönyvet.
(6g) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a hitelesítésben közreműködő más, az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy nevét, a születési nevét, az anyja nevét, az állampolgárságát, a személyazonosító okmányának számát, valamint az értesítési címét.”
138. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 46. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a telekommunikációs eszköz használata esetén több elkülönített helyszínnel létesül összeköttetés, az eljárási cselekmény helyszínén lehetőség szerint – az (5) bekezdésben meghatározott módon – biztosítani kell valamennyi elkülönített helyszínen elhelyezett kamera felvételének egyidejű közvetítését.
(7) Az eljárási cselekmény megtartásának nem akadálya, ha az elkülönített helyszínekről továbbított kamerafelvételek egyidejű észlelése nem biztosítható. Az elkülönített helyszínen jelen lévő és vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy közvetlen figyelemmel kísérését lehetővé tevő kamerafelvétel észlelését, azonban ebben az esetben is biztosítani kell. Ha az elkülönített helyszínen tartózkodó személy nem észlelhető, addig kell jelen lévőnek tekinteni, amíg a technikai kapcsolat fennállása és az eljárási cselekményen történő jelenléte iránt ésszerű kétely nem mutatkozik.”
139. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 47. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a telekommunikációs eszköz használata esetén több elkülönített helyszínnel létesül összeköttetés, az egyes elkülönített helyszíneken lehetőség szerint – az (5) bekezdésben meghatározott módon – biztosítani kell valamennyi elkülönített helyszínen elhelyezett kamera felvételének egyidejű közvetítését.
(7) Az eljárási cselekménynek nem akadálya, ha az eljárási cselekmény helyszínéről, illetve a többi elkülönített helyszínről továbbított kamerafelvételek egyidejű észlelése nem biztosítható, azonban az elkülönített helyszínen ebben az esetben is biztosítani kell a vallomást vagy nyilatkozatot tevő személy közvetlen figyelemmel kísérését lehetővé tevő kamerafelvétel észlelését.”
140. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A telekommunikációs eszköz használata során torzításmentes kép- és hangfelvétel csak az annak megismerésére jogosultak felé közvetíthető, ennek érdekében számukra szükség szerint önálló közvetítő készüléket vagy más kép, illetve hang folyamatos továbbítására alkalmas technikai eszközt kell biztosítani. Ha a telekommunikációs eszköz használata során a különösen védett tanú, a fedett nyomozó vagy a titkosan együttműködő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak torzítására került sor, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a torzításmentes kép- és hangfelvételt kizárólag a bíróság tagja láthassa.”
141. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 52. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a telekommunikációs eszköz használata során a fedett nyomozó, illetve a titkosan együttműködő személy személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak torzítására került sor, sem az (1) bekezdésben meghatározott felvételt, sem a torzított felvételt nem lehet rögzíteni.”
142. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 1. melléklete a következő 3.3.4. ponttal egészül ki:
„3.3.4. Az értékelt személy személyes adatainak a zárt kezelését más, a büntetőügyhöz kapcsolódó eljárásban korábban elrendelték”
143. § A 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet
a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában, 33. § (2) bekezdésében a „terhelt” szövegrész helyébe a „terhelt vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdés g) pontjában a „kötelező és” szövegrész helyébe a „kötelező,” szöveg,
c) 2. § (1) bekezdés h) pontjában a „szükségesnek tartja.” szövegrész helyébe a „szükségesnek tartja,” szöveg,
d) 4. §-ában a „kézbesítésével közli a védővel és a terhelttel” szövegrész helyébe a „kézbesítésével, a védő kijelölésétől számított huszonnégy órán belül közli a védővel, a terhelttel vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel” szöveg,
e) 33. § (2) bekezdés a) pontjában az „a terhelt” szövegrész helyébe az „a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
f) 44/A. § (3) bekezdésében a „felismerhetővé tegye.” szövegrész helyébe a „felismerhetővé tegye, így különösen a papíralapú jegyzőkönyv kinyomtatása, illetve az elektronikus jegyzőkönyv – (4) bekezdésre figyelemmel történő – elektronikus aláírással való ellátása.” szöveg,
g) 45. § (6) bekezdésében az „a terhelt” szövegrészek helyébe az „a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
h) 52. § (1) bekezdésében az „A telekommunikációs eszköz használata esetén” szövegrész helyébe az „A telekommunikációs eszköz használata esetén a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg,
i) 63/D. § (1) bekezdésében az „a nyomozó hatóság a felvételt” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóság a különösen védett tanúról, a fedett nyomozóról és a titkosan együttműködő személyről készült felvétel kivételével a felvételt” szöveg
lép.
144. § Hatályát veszti a 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 6. §-a.
145. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.
1. A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 10. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| „ | |||
| 3. A korlátozás elrendelésének adatai: | |||
| 3.1. Az eljáró bíróság megnevezése: ............................................................................................................................................ | |||
| 3.2. határozatának száma: ...................................................................... és kelte: | □□□□ év □□ hó □□ nap. | ||
| 3.3. A korlátozás lejáratának napja: | □□□□ év □□ hó □□ nap. | ||
| 3.4. Az elrendelt korlátozás típusa: | |||
| □ KIADATÁSI LETARTÓZTATÁS | □ IDEIGLENES KIADATÁSI LETARTÓZTATÁS | ||
| □ ÁTADÁSI LETARTÓZTATÁS | □ IDEIGLENES ÁTADÁSI LETARTÓZTATÁS | ||
| □ KIADATÁSI BŰNÜGYI FELÜGYELET | |||
| □ IDEIGLENES ÁTADÁSI BŰNÜGYI FELÜGYELET | □ IDEIGLENES KIADATÁSI BŰNÜGYI FELÜGYELET | ||
| □ IDEIGLENES VÉGREHAJTÁSI BŰNÜGYI FELÜGYELET | |||
| □ IDEIGLENES VÉGREHAJTÁSI LETARTÓZTATÁS | □ MAGYARORSZÁG TERÜLETÉNEK ELHAGYÁSA TILOS | ||
| ” | |||
2. A 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 10. melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| „ | |||
| 6. A korlátozás megszüntetésének adatai: | |||
| 6.1. Az eljáró bíróság megnevezése: ............................................................................................................................................ | |||
| 6.2. határozatának száma: ...................................................................... és kelte: | □□□□ év □□ hó □□ nap. | ||
| 6.3. A korlátozás lejáratának napja: | □□□□ év □□ hó □□ nap. | ||
| 6.4. Az elrendelt korlátozás típusa: | |||
| □ KIADATÁSI LETARTÓZTATÁS | □ IDEIGLENES KIADATÁSI LETARTÓZTATÁS | ||
| □ ÁTADÁSI LETARTÓZTATÁS | □ IDEIGLENES ÁTADÁSI LETARTÓZTATÁS | ||
| □ KIADATÁSI BŰNÜGYI FELÜGYELET | |||
| □ IDEIGLENES ÁTADÁSI BŰNÜGYI FELÜGYELET | □ IDEIGLENES KIADATÁSI BŰNÜGYI FELÜGYELET | ||
| □ IDEIGLENES VÉGREHAJTÁSI BŰNÜGYI FELÜGYELET | |||
| □ IDEIGLENES VÉGREHAJTÁSI LETARTÓZTATÁS | □ MAGYARORSZÁG TERÜLETÉNEK ELHAGYÁSA TILOS | ||
| ” | |||
„1. melléklet a 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez
FELHÍVÁS
A .......................................................... Járásbíróságnak/Törvényszéknek az ........... év ....................... hó ........ napján kelt ................/20....../........ számú, a ...................................................... Törvényszéknek/Ítélőtáblának mint másodfokú bíróságnak a 20....... év ........................ hó ........... napján kelt .................../20......../...................... számú, illetve az Ítélőtábla/Kúria mint harmadfokú közérdekű munkát kiszabó ügydöntő határozata, illetve a Törvényszék bv. bírójának ......... számú végzése, valamint a ....................................... sz. munkahely kijelöléséről hozott véglegessé vált határozat alapján
felhívom
................................................... (születési név: .........................................) elítéltet (aki ................-n 19....... év ..................... hó ......... napján született, anyja neve: ................................................), hogy a közérdekű munka megkezdése végett ............................................... napján/határidőben a kijelölt munkahely (........................................................................................) igazgatójánál/vezetőjénél/munkaügyi osztályán személyesen jelentkezzék. A foglalkoztathatósági szakvéleményt magával kell vinnie és be kell mutatnia a munkáltatónak.
Ha ennek a felhívásnak alapos ok nélkül nem tesz eleget, magát a közérdekű munka végrehajtása alól kivonja, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a bíróság a közérdekű munkát, illetve a munkának e körülmények bekövetkezésekor még hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.
..........................., 20...... év .................. hó .... napján
........................................
pártfogó felügyelő
Címzett: .......................................
....................................................”
1. A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 1. melléklet 1.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.12. hajápolási eszközök (hajszárító legfeljebb 1200 W teljesítményig, hajsütővas, csavarók és csipeszek, hajháló, zuhanysapka),”
2. A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 1. melléklet 3.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.8 az érintésvédelmi szabványnak megfelelő vízforraló 1000 W teljesítményig,”
3. A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 1. melléklet 6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.2. engedéllyel legfeljebb 40"–43" (100–109 cm) képátló méretű televízió készülék,”
