A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. és 25. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) halászati művelet: hal vagy a tengerek más biológiai erőforrásainak kifogása, kifogása és feldolgozása;
b) kereskedelmi halászat: valamennyi halászati művelet a megélhetési halászat és a hobbihorgászat kivételével;
c) konzultáció: a hajózási hatóság által az érintett munkaadók és munkavállalók képviseleti szervezeteivel, különösen – amennyiben vannak – a halászhajó-tulajdonosok és a halászok képviseleti szervezeteivel folytatott egyeztetés;
d) halászhajó-tulajdonos vagy tulajdonos: a halászhajó tulajdonosa vagy olyan egyéb szervezet vagy személy – így például üzemben tartó, ügynök vagy a hajót személyzet nélkül bérlő személy –, amely vagy aki a tulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és e felelősség átvállalásával egyidejűleg elfogadta, hogy magára veszi az e rendelet értelmében a halászhajó-tulajdonosokra háruló kötelességeket és felelősséget, függetlenül attól, hogy ezen kötelességek és felelősség meghatározott részét rajta kívül a halászhajó-tulajdonos nevében más szervezet vagy személy teljesíti és vállalja;
e) halász: a halászhajókon a 2. §-ban meghatározott feltételekkel, bármilyen beosztásban alkalmazásban álló, foglalkoztatott vagy munkát végző összes személy, a kikötői révkalauzok és a kikötőben horgonyzó halászhajó fedélzetén munkát végző, de szokásosan a szárazföldön dolgozó személyek kivételével;
f) halászati munkaszerződés: a halász fedélzeti élet- és munkakörülményeit szabályozó munkaszerződés, alapokmány vagy egyéb hasonló megállapodás vagy szerződés;
g) halászhajó vagy hajó: valamelyik tagállam lobogója alatt hajózó, vagy valamelyik tagállam korlátlan fennhatósága alatt lajstromozott, a tulajdonviszonyoktól függetlenül bármilyen típusú olyan hajó, amelyet kereskedelmi halászatra használnak, vagy e célra szántak;
h) hosszúság (l): a hajógerinc felső élétől számított legkisebb oldalmagasság 85%-ánál húzott vízvonalon mért teljes hosszúság 96%-a vagy az orrtőke elülső élétől a vízvonal síkjában a kormányszár tengelyéig mért hosszúság, amennyiben az a nagyobb; a vízszintestől eltérő lejtésű gerinccel épített hajó hosszúságának mérésére szolgáló vízvonalnak párhuzamosnak kell lennie a tervezési vízvonallal;
i) függélyek közötti hosszúság (LBP): az elülső és a hátsó függélyek közötti távolság; az elülső függélynek egybe kell esnie a hosszúság (l) méréséhez használt vízvonal síkjában található orrtőke elülső élével; a hátsó függélynek pedig egybe kell esnie a szóban forgó vízvonal síkjában található kormányszár tengelyével;
j) hajóparancsnok: a halászhajót irányító halász;
k) toborzás vagy munkaközvetítés: olyan köz- vagy magánszektorbeli személy, vállalat, intézmény, ügynökség vagy egyéb szervezet, aki vagy amely halászhajó-tulajdonosok megbízásából halászokat toboroz, vagy a tulajdonosoknak halászokat közvetít ki;
l) magán-munkaközvetítő ügynökség: olyan magánszektorbeli személy, vállalat, intézmény, ügynökség vagy egyéb szervezet, aki vagy amely halászokat alkalmaz vagy bíz meg abból a célból, hogy halászhajó-tulajdonosok rendelkezésére bocsássa; a halászok feladatainak kiosztását és a szóban forgó feladatok elvégzésének felügyeletét a tulajdonos végzi;
m) munkaerőpiaci magánszolgáltatások: a magánszektorbeli toborzást és munkaközvetítést, valamint a magán-munkaközvetítő ügynökségek szolgáltatásait jelentik.
2. § (1) A rendelet hatálya – eltérő rendelkezése hiányában – a következő személyekre terjed ki:
a) a kereskedelmi halászatot folytató halászhajókon bármilyen beosztásban, munkaszerződés keretében vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott halászokra;
b) az a) pontban említett halászokkal egy hajón lévő többi halászra, az általános biztonság és egészségvédelem biztosítása érdekében.
(2) A halászhajó-tulajdonosok és halászok között létrejött megállapodások az e rendeletben előírtaknál kedvezőbb feltételeket állapíthatnak meg a halászok számára.
(3) Az e rendeletben foglalt rendelkezéseket annyiban kell alkalmazni, amennyiben a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 4/2001. (IX. 26.) SZCSM–EüM együttes rendelet vagy az úszólétesítmények gyógyszerszekrénnyel való felszereléséről és egyes úszólétesítményeken az orvosi szolgálat rendszeresítéséről szóló 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet [a továbbiakban: 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet] eltérően nem rendelkezik.
3. § (1) A halászhajó-tulajdonost teljes körű felelősség terheli annak biztosításáért, hogy a hajóparancsnok rendelkezzen a rendeletben foglalt követelményeknek való megfeleléshez szükséges erőforrásokkal és eszközökkel.
(2) A hajón lévő halászok biztonságának és a hajó biztonságos üzemeltetésének biztosítása érdekében a hajóparancsnok a következő feladatokat látja el:
a) felügyeli és biztosítja, hogy a halászok – a lehetőségekhez mérten – a legjobb biztonsági és egészségügyi körülmények mellett végezzék a munkájukat;
b) a halászok munkáját a biztonság és az egészség szem előtt tartásával, és ezen belül a kimerültség megelőzésének biztosításával irányítja;
c) elősegíti a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek növelésére irányuló képzéseket; valamint
d) biztosítja a hajózási biztonsági követelményeknek való megfelelést, valamint figyeli a kapcsolódó bevált hajózási módszereket.
(3) A halászhajó-tulajdonos nem korlátozhatja a hajóparancsnokot abban, hogy a hajón lévő halászok, a hajó, a hajózás vagy a hajó üzemeltetésének biztonsága szempontjából szakmai megítélése szerint szükséges döntéseket meghozza.
(4) A halászok kötelesek betartani a hajóparancsnok utasításait és az alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi intézkedéseket.
4. § (1) A halászhajón végzett munka alsó korhatára a betöltött 16 év, feltéve, hogy az érintett fiatal a jogszabályok szerint már nem tanköteles.
(2) A halászhajókon végzett olyan tevékenységek esetében, amelyek természetüknél vagy a végzésükre jellemző körülményeknél fogva valószínűleg veszélyeztetik a fiatalok egészségét, biztonságát, testi, szellemi és szociális fejlődését, oktatását vagy erkölcsét, az alsó korhatár legalább betöltött 18 év.
(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységtípusok meghatározása jogszabályok alapján az érintett kockázatok és az alkalmazandó nemzetközi előírások figyelembevételével történik.
(4) A (2) bekezdésben említett tevékenységeket az ott meghatározott életkortól eltérően 16 éves kortól kezdődően lehet végezni, feltéve, hogy az érintett fiatal már nem tanköteles, és biztosított egészségének, biztonságának, testi, szellemi és szociális fejlődésének, oktatásának és erkölcsének teljes körű védelme, valamint megfelelő tájékoztatásban vagy szakképzésben részesült, és a hajóra szállást megelőzően részt vett alapfokú biztonsági képzésben.
(5) Tilos 18 évesnél fiatalabb halászokat éjszakai munkára alkalmazni. E bekezdés alkalmazásában az „éjszakai munka” alatt a Vkt. 44/D. § (3) bekezdés c) pontja szerinti fogalmat kell érteni. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény fiatal személyek munkahelyi védelmére vonatkozó követelmények betartása mellett el lehet tekinteni az éjszakai munkavégzésre vonatkozó korlátozás szigorú betartatásától, amennyiben
a) az károsan befolyásolná az érintett halászok hatékony – az elfogadott programok és időbeosztás alapján történő – képzését, vagy
b) valamely adott feladatkör sajátos jellege vagy valamely jóváhagyott képzési program megköveteli, hogy a 18 évesnél fiatalabb halászok éjszakai munkát végezzenek, és az adott munka nem fogja károsan befolyásolni az érintett halászok egészségét, illetve jólétét.
(6) E § rendelkezései nem érintik az olyan nemzetközi munkaügyi egyezményekből eredő kötelezettségeket, amelyek az e § hatálya alá tartozó fiatal halászok védelmére vonatkozóan kedvezőbb feltételeket állapítanak meg.
(7) E § rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény eltérően rendelkezik.
5. § Halász csak a feladatai ellátására való alkalmasságot tanúsító, a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM–ESzCsM együttes rendelet alapján és az 1. § a) pontjára figyelemmel kiadott érvényes orvosi igazolással dolgozhat halászhajón.
6. § (1) A halászhajó parancsnoka a halász számára bármilyen olyan munkaidőt előírhat, amely a hajó, a fedélzeten tartózkodó személyek vagy a fogás közvetlen biztonságához, illetve a tengeren veszélybe került más hajóknak vagy személyeknek való segítségnyújtás céljából szükséges. Ennek megfelelően a hajóparancsnok felfüggesztheti a pihenőidőre vonatkozó beosztást, és a halász számára a rendkívüli helyzet megszűnéséig bármilyen időtartamú munkaidőt előírhat. A rendkívüli helyzet megszűnését követően – amilyen hamar észszerűen lehetséges – a hajóparancsnok gondoskodik arról, hogy azok a halászok, akik a beosztás szerinti pihenőidőszakban szolgálatot teljesítettek, megfelelő pihenőidőt kapjanak.
(2) A halászhajó parancsnoka a legénységről jegyzéket vezet, amelynek egy példányát a szárazföldön tartózkodó meghatalmazott személyeknek a hajó indulása előtt átadja, vagy közvetlenül a hajó indulását követően közli.
(3) A halászhajó-tulajdonos köteles biztosítani, hogy minden egyes halász rendelkezzen az 1. mellékletben foglalt adatokat tartalmazó írásbeli halászati munkaszerződéssel, amelyet annak minden szerződő fele aláír, és amely a halásznak e rendelet követelményeivel összhangban elfogadható fedélzeti munka- és életkörülményeket biztosít.
(4) A halászhajó-tulajdonos vagy az üzemben tartó köteles biztosítani, hogy
a) a halász a halászati munkaszerződés megkötése előtt áttekinthesse az abban foglalt feltételeket, és felvilágosítást kérhessen azokkal kapcsolatban;
b) a halászhajó parancsnoka nyilvántartást vezessen a halásznak a munkaszerződés keretében végzett munkájáról; valamint
c) a munkaszerződés tartalmazza a halászati munkaszerződéssel kapcsolatos viták rendezésének módját, eszközét.
(5) A halászati munkaszerződés egy példánya a halászt illeti meg, amelyet a fedélzeten kell tartani, és azt a halász, valamint a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően kérésre más érintett felek rendelkezésére kell bocsátani. A hajót egyedül üzemeltető halászhajó-tulajdonosokra a (3)–(5) bekezdésben és az 1. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket annyiban kell alkalmazni, amennyiben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény eltérően nem rendelkezik.
(7) A magyar lobogó alatt lajstromozott, idegen kikötőbe belépő halászhajókon tartózkodó halászok jogosultak a hazautaztatásra abban az esetben, ha halászati munkaszerződésük lejárt, vagy legalább egy szerződő fele azt alapos indokkal felmondja, illetve ha a halász többé nem képes ellátni a halászati munkaszerződése értelmében fennálló feladatait, vagy az adott sajátos körülmények között már nem várható el tőle, hogy ellássa azokat. Ez az említett hajón dolgozó azon halászokra is vonatkozik, akiket ugyanazon okokból a hajóról az idegen kikötőbe helyeznek át.
(8) A (7) bekezdésben említett hazautaztatás költségét a halászhajó-tulajdonos viseli, kivéve abban az esetben, ha a halászról – a jogszabályoknak, előírásoknak vagy egyéb intézkedéseknek megfelelően – bebizonyosodott, hogy a halászati munkaszerződéséből eredő kötelezettségeit illetően súlyos mulasztást követett el.
(9) A halászhajó tulajdonos jogosult – harmadik személyekkel fennálló szerződéses megállapodások értelmében – megtéríttetni a hazautaztatás költségeit.
7. § (1) A munkaerőpiaci magánszolgáltatások keretében tilos olyan eszközöket, mechanizmusokat vagy jegyzékeket használni, amelyek a halászok foglalkoztatását gátolják.
(2) A halászra közvetlenül vagy közvetve, részben vagy teljesen a munkaerőpiaci magánszolgáltatásokkal összefüggő díjat vagy egyéb költséget áthárítani tilos.
8. § (1) A hajótulajdonosnak biztosítania kell a hajón a megfelelő minőségű, tápértékű és mennyiségű élelmiszert és ivóvizet a tengeri hajók hajózásra alkalmasságának a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményen alapuló feltételeiről szóló 67/2015. (XI. 18.) NFM rendelet 2. mellékletében foglalt minimumkövetelményeknek megfelelően.
(2) Az ételt és a vizet a halászhajó-tulajdonos a halászoknak díjmentesen biztosítja; ugyanakkor a jogszabályoknak megfelelően a költségeket működési költségként megtéríttetheti, ha a költségmegosztási rendszert szabályozó kollektív szerződés vagy a halászati munkaszerződés úgy rendelkezik.
9. § A magyar lobogó alatt hajózó halászhajókon tartózkodó halászok jogosultak
a) a szárazföldön történő orvosi ellátás igénybevételére, valamint súlyos sérülés vagy betegség esetén arra, hogy ellátás céljából időben a szárazföldre kerüljenek;
b) a halászhajó-tulajdonos által biztosított egészségvédelemre és orvosi ellátásra
ba) a fedélzeten, vagy
bb) amíg a halász a társadalombiztosítási védelméért felelős országon kívüli kikötőben tartózkodik; valamint
c) munkával összefüggő betegség vagy sérülés esetén a megfelelő orvosi ellátáshoz való hozzáféréshez.
10. § (1) A 9. § b) pontjában meghatározott egészségvédelmet és orvosi ellátást a halász fedélzeti tartózkodása esetén a 6/2000. (III. 17.) KHVM rendeletben foglaltak szerint, továbbá úgy kell biztosítani, hogy magában foglalja az orvosi kezelést, valamint az orvosi ellátás ideje alatt a kapcsolódó anyagi segítségnyújtást és támogatást, ha a halász a társadalombiztosítási védelméért felelős országon kívüli kikötőben tartózkodik.
(2) Az egészségügyi felszerelés kezeléséért a hajó parancsnoka felelős. A parancsnok felelőssége megtartásával az egészségügyi felszerelés használatát és karbantartását rábízhatja szakismerete alapján erre alkalmas egy vagy több munkavállalóra. A parancsnok és mindazon munkavállalók, akik számára a parancsnok átengedi az egészségügyi felszerelés használatát, különleges képzésben részesülnek, amely képzést időszakonként, de legalább ötévente megújítják, figyelembe véve a különböző hajókategóriákkal kapcsolatos konkrét kockázatokat és igényeket, valamint a hajón tartózkodó halászok számát, a műveleti területet és az út hosszát.
(3) A halászhajón tartandó gyógyszerek és az orvosi eszközök mennyiségét az út természetétől – különösen a célkikötőktől, a rendeltetési helytől, időtartamtól – a műveleti területtől, az út során elvégzendő feladat fajtájától vagy fajtáitól, a rakomány természetétől és a munkavállalók számától függően kell biztosítani.
(4) Az egészségügyi felszereléshez mellékelni kell a (2) bekezdésben említett szakismerettel rendelkező halász számára érthető nyelven és formátumban készített, egy vagy több használati útmutatót, ideértve olyan utasításokat, amelyek legalább a 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet 2. számú melléklet IV. pontjában foglaltak használatára vonatkoznak.
(5) A hajótulajdonosnak biztosítania kell, hogy a halászhajón a 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet 2. § (4) bekezdésében említett orvosi konzultáció műholdas összeköttetés révén is rendelkezésre álljon, valamint az említett konzultáció megszervezése céljából a hajók fel legyenek szerelve rádiós vagy műholdas kommunikációs rendszerrel.
11. § (1) A 9. § b) pontja és a 10. § szerinti egészségügyi ellátást a halász ingyenesen veheti igénybe.
(2) A halászhajó-tulajdonost a halász hazautaztatásáig terhelik az orvosi ellátás azon költségei, amely alól a halász az (1) bekezdés értelmében mentesül, amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország e költségeket társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedezi.
(3) A halászhajó-tulajdonost terhelik a 9. § c) pontjában foglalt orvosi ellátás azon költségei, amelyet a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország a társadalombiztosítási rendszere keretében nem fedez.
12. § A halászhajó-tulajdonos nem kötelezhető a 11. § (2) és (3) bekezdésében említett orvosi ellátás költségének viselésére, ha a sérülés nem a halászhajón teljesített szolgálat során következett be, vagy ha a betegséget, illetve fogyatékosságot a felvételnél eltitkolták, vagy ha a halászhajó-tulajdonos bizonyítja, hogy a sérülés vagy betegség a halász szándékos kötelességszegésének következménye.
13. § (1) A munkahelyi balesetek miatti sérülés vagy betegség esetén a halász a nemzetközi egyezményeknek és előírásoknak megfelelő kártérítésre tarthat igényt.
(2) A halászhajó tulajdonosa gondoskodik a 9. §-ban előírt ellátás biztosításáról vagy annak fedezetéről, amennyiben a halász társadalombiztosítási védelméért felelős ország a társadalombiztosítási rendszere keretében azt nem biztosítja.
14. § A halászhajó-tulajdonost a 9. § és 11. § alapján terhelő pénzügyi felelősség kizárható vagy korlátozható a halászhajó-tulajdonosok felelősségén alapuló rendszer, kötelező biztosítási, üzemi balesetbiztosítási vagy egyéb rendszerek útján.
15. § (1) A halászhajó-tulajdonos köteles
a) a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak, kollektív szerződésnek és gyakorlatnak megfelelő, az érintett halászhajóhoz kötődő sajátos veszélyek és kockázatok figyelembevételével fedélzeti eljárásokat, szabályzatot kidolgozni a munkavégzéshez kapcsolódó balesetek, sérülések és megbetegedések megelőzésére; valamint
b) megfelelő iránymutatást, oktatási anyagot vagy más megfelelő és elégséges információt a hajóparancsnok, a halászok és más érintett személyek rendelkezésére bocsátani arról, hogyan kell felmérni és kezelni a fedélzeti biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokat.
(2) A halászhajó-tulajdonos biztosítja, hogy a hajón lévő összes halász
a) megfelelő egyéni védőöltözetet és -felszerelést kapjon;
b) részesüljön a hajózási hatóság által jóváhagyott alapszintű biztonsági képzésben; valamint
c) megfelelően és kellőképpen megismerje az eszközöket és azok működtetésének módszereit, beleértve a releváns biztonsági intézkedéseket, még a felszerelés használatát vagy az érintett műveletben való részvételt megelőzően.
16. § A 14–15. §-ban foglalt rendelkezéseket annyiban kell alkalmazni, amennyiben a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 4/2001. (IX. 26.) SZCSM–EüM együttes rendelet vagy az úszólétesítmények gyógyszerszekrénnyel való felszereléséről és egyes úszólétesítményeken az orvosi szolgálat rendszeresítéséről szóló 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet eltérően nem rendelkezik.
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
18. § Ez a rendelet az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról szóló, 2016. december 19-i (EU) 2017/159 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A halászati munkaszerződés a következő adatokat tartalmazza, kivéve, ha ezek közül egy vagy több feltüntetése felesleges, mivel az adott kérdést nemzeti jogszabályok, előírások vagy adott esetben kollektív szerződés más módon már szabályozza:
1. a halász családneve és utóneve, születési ideje vagy életkora és születési helye;
2. a munkaszerződés megkötésének helye és ideje;
3. a halászhajó neve, valamint annak a hajónak a lajstromozási száma, amelyen, illetve amelyeken a halász munkavégzést vállal;
4. a munkaadó vagy a halászhajó-tulajdonos vagy a halásszal kötött munkaszerződés más szerződő felének neve;
5. a vállalandó út, illetve utak, ha meghatározható a munkaszerződés megkötésekor;
6. a munkakör, amelyben a halász foglalkoztatva lesz;
7. ha lehetséges, az a hely és dátum, ahol, illetve amikor a halásznak meg kell jelennie, hogy munkába álljon a hajón;
8. a halásznak biztosítandó ellátás, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok rendelkeznek egyéb rendszerről;
9. a halász munkabérének összege, vagy ha a fogásban való részesedés alapján részesül fizetésben, a részesedés összege és kiszámításának módja, vagy ha a díjazás e két módszer kombinálásával történik, a munkabér és a részesedés összege és a részesedés kiszámítási módja;
10. a szerződés megszűnése és annak feltételei, különösen:
a) amennyiben a szerződés határozott időre jött létre, akkor a lejártának napjaként meghatározott időpont;
b) amennyiben a szerződés egyetlen hajóútra szólóan jött létre, akkor a rendeltetési kikötő neve és annak az időnek a hossza, amelynek a megérkezés után el kell telnie, mielőtt a halászt el lehet bocsátani;
c) amennyiben a szerződés határozatlan időre jött létre, akkor azok a feltételek, amelyek szerint az egyes felek a szerződést megszüntethetik, a kötelező felmondási idő megjelölésével együtt, amely időszak nem lehet rövidebb a munkáltató, a halászhajó-tulajdonos, illetve a munkaszerződés más aláíró fele számára, mint a halász számára;
11. a fizetett éves szabadság mennyisége vagy adott esetben az annak kiszámítására szolgáló képlet;
12. a munkáltató, a halászhajó-tulajdonos, illetve a halászati munkaszerződés más aláíró fele által a halász részére biztosítandó egészségügyi ellátás és társadalombiztosítás;
13. a halász hazautaztatásra való jogosultsága;
14. adott esetben utalás a kollektív szerződésre;
15. a minimális pihenőidő a nemzeti jogszabályoknak, előírásoknak vagy más intézkedéseknek megfelelően; valamint
16. a nemzeti jogszabályok által előírt egyéb követelmények.
1. E mellékletben foglalt rendelkezéseket annyiban kell alkalmazni, amennyiben az úszólétesítmények gyógyszerszekrénnyel való felszereléséről és egyes úszólétesítményeken az orvosi szolgálat rendszeresítéséről szóló 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet, valamint a 24 méter és annál nagyobb hosszúságú tengeri halászhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló 22/2002. (IV. 27.) KöViM rendelet eltérően nem rendelkezik.
2. E melléklet alkalmazásában
a) megállapodás: az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) által 2012. május 21-én kötött megállapodás a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról;
b) új halászhajó: olyan hajó, amelyre vonatkozóan
ba) az építési vagy jelentős átalakításra vonatkozó szerződést a megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy azt követően kötötték meg, vagy
bb) az építési vagy jelentős átalakításra vonatkozó szerződést a megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően kötötték meg, és amelyet az említett időpont után három évvel vagy hosszabb idő elteltével szállítanak le, vagy
bc) építési szerződés hiányában a megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy azt követően
bca) fektetik le a gerincet, vagy
bcb) kezdik meg az adott hajóra jellemző építést, vagy
bcc) kezdődik meg az összeszerelés legalább ötven tonna vagy a becsült szerkezeti építőanyag-igény legalább 1%-át kitevő anyagmennyiség beépítésével, attól függően, hogy melyik a kevesebb;
c) meglévő hajó: olyan hajó, amely nem minősül új halászhajónak.
3. Az e mellékletben foglalt rendelkezések minden új, fedélzettel rendelkező halászhajóra vonatkoznak az e megállapodás 3. cikkével összhangban megengedett kizárások kivételével. A hajózási hatóság konzultációt követően e melléklet követelményeit a meglévő hajókra is alkalmazhatja.
4. A hajózási hatóság konzultációt követően engedélyezhet e melléklet rendelkezéseitől való eltérést az általában 24 óránál rövidebb időt tengeren töltő halászhajók esetében, ha a halászok nem laknak a hajón, amikor a hajó a kikötőben tartózkodik. Az ilyen hajók esetében a hajózási hatóság gondoskodik arról, hogy az érintett halászok pihenése, étkezése és higiéniája céljából megfelelő helyiségek álljanak rendelkezésre.
5. A 24 méteres és annál hosszabb hajókra vonatkozó követelmények alkalmazhatók a 15–24 méteres hajókra abban az esetben, ha a hajózási hatóság konzultációt követően ezt megerősíti.
6. Az anyahajóhoz kapcsolódó kisebb, megfelelő szállás és szaniterhelyiségek nélküli hajókon dolgozó halászok az anyahajón lévő szállást és szaniterhelyiségeket vehetik igénybe.
7. A tagállamok e melléklet zajra és rezgésre, szellőztetésre, fűtésre és hűtésre, valamint világításra vonatkozó követelményeit kiterjeszthetik zárt munkahelyiségekre és tárolásra használt helyiségekre, ha konzultációt követően a szóban forgó alkalmazás megfelelőnek minősül, és nem befolyásolja hátrányosan a munkakörülményeket és a fogások minőségét.
A) TERVEZÉS ÉS ELLENŐRZÉS
8. Minden alkalommal, amikor új hajó épül vagy egy hajó személyzeti lakóterét felújítják, a hajózási hatóság ellenőrzi, hogy a szóban forgó hajó megfelel-e e melléklet követelményeinek. A hajózási hatóság – a megvalósíthatóság korlátain belül – előírja, hogy egy hajó személyzeti lakóterének lényeges megváltoztatása esetén meg kell felelni e melléklet követelményeinek, valamint amikor korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér az adott tagállam lobogójára, az e melléklet 3. pontjának megfelelően alkalmazandó követelményeinek.
9. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében minden alkalommal, amikor egy hajó személyzeti lakóterét felújítják vagy lényegesen megváltoztatják, a hajózási hatóság ellenőrzi, hogy a szóban forgó hajó megfelel-e e melléklet követelményeinek, valamint amikor korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér az adott tagállam lobogójára, az e melléklet 3. pontjának megfelelően alkalmazandó követelményeinek. A hajózási hatóság saját belátása szerint további ellenőrzéseket végezhet a személyzeti lakótér tekintetében.
10. Ha korábban másik ország lobogója alatt hajózó hajó áttér valamely tagállam lobogójára, vagy egy tagállam korlátlan fennhatósága alatt kerül lajstromozásra, annak a harmadik országnak a hajózási hatósága által, amelynek lobogója alatt a hajó korábban hajózott, a 188. sz. egyezmény III. melléklet 15., 39., 47., illetve 62. pontjának megfelelően elfogadott követelményeket többé nem kell alkalmazni a hajóra.
B) TERVEZÉS ÉS GYÁRTÁS
11. Minden lakótérnek megfelelő belső magassággal kell rendelkeznie. A hajózási hatóság meghatározza a minimális belső magasságot azon terekre vonatkozóan, ahol a halászoknak hosszabb időt kell állva eltölteniük.
12. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a teljes mozgásszabadságot igénylő lakótér megengedett legkisebb belső magassága legalább 200 centiméter.
13. A hálóhelyiségek, valamint a halraktárak és gépterek között nem lehet közvetlen összeköttetés, kivéve a vészkijáratokat. Észszerű és kivitelezhető esetben – kifejezett eltérő rendelkezés hiányában – el kell kerülni a hálóhelyiségek, valamint a konyha, a tárolóhelyiségek, a szárítóhelyiségek, illetve a közös szaniterhelyiségek közötti közvetlen összeköttetést.
14. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a vészkijáratok kivételével nem lehet közvetlen összeköttetés a hálóhelyiségek, valamint a halraktárak és gépterek, továbbá a konyha, a tárolóhelyiségek, a szárítóhelyiségek, illetve a közös szaniterhelyiségek között. A válaszfalnak az említett helyeket a hálóhelyiségektől, valamint a külső válaszfalaktól elválasztó része megfelelő felépítésű, acélból vagy egyéb engedélyezett anyagból készül, vízálló és gázbiztos. Ez a rendelkezés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szaniterhelyiségeket két kabin között meg lehessen osztani.
15. A lakótereket megfelelő szigeteléssel kell ellátni. A belső válaszfalak és burkolatok, valamint a padlóburkolatok és összeillesztések építéséhez használt anyagoknak meg kell felelniük a célnak, és alkalmasnak kell lenniük az egészséges környezet biztosítására. Biztosítani kell minden lakótér megfelelő vízelvezetését.
16. Minden megvalósítható intézkedést meg kell hozni azért, hogy a legyek és más rovarok ne jussanak be a halászhajó legénységének lakóterébe, különösen akkor, amikor a hajó szúnyogok által ellepett területen üzemel.
17. Minden legénységi lakótérnek rendelkeznie kell a szükséges vészkijárattal.
A) ZAJ ÉS REZGÉS
18. A 19. pontban foglalt rendelkezéseket annyiban kell alkalmazni, amennyiben a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet vagy a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet eltérően nem rendelkezik.
19. A zaj és rezgés lakóterekben megengedett szintjére vonatkozó szabványok révén biztosítható a halászoknak a zaj és a rezgés hatásaival, többek között a zaj és rezgés okozta kimerültséggel szembeni megfelelő védelme.
B) SZELLŐZÉS
20. A lakótereket az éghajlati feltételek figyelembevételével szellőztetni kell. A szellőztető rendszernek biztosítania kell a helyiségek friss levegővel való kielégítő és állandó ellátását, amikor a halászok a hajón vannak.
21. A szellőztető rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nemdohányzókat megvédje a dohányfüsttől, illetve ennek hiányában egyéb erre alkalmas intézkedést kell hozni.
22. A 24 méteres és annál hosszabb hajókon a lakóhelyiségeket szabályozható szellőztető rendszerrel kell felszerelni, amely révén biztosítható, hogy az időjárási feltételektől és az éghajlattól függetlenül a levegő megfelelő állapotú maradjon, és a légmozgás kielégítő legyen. A szellőztető rendszereknek folyamatosan kell működniük, amikor halászok vannak a hajón.
C) FŰTÉS ÉS LÉGKONDICIONÁLÁS
23. A lakótereket az éghajlati feltételek figyelembevételével megfelelő hőmérsékleten kell tartani.
24. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében – a kizárólag trópusi éghajlaton üzemelő halászhajók kivételével – alkalmas fűtőrendszerekkel megfelelő fűtést kell biztosítani. A fűtőrendszernek minden körülmények között biztosítania kell a szükséges meleget, és üzemelnie, amikor a halászok a hajón laknak vagy dolgoznak, valamint a körülmények azt szükségessé teszik.
25. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében biztosítani kell a lakóterek, a híd, a rádióhelyiség és a központosított vezérlőtermek légkondicionálását, kivéve azokat a hajókat, amelyek rendszeresen olyan területen vannak, ahol a mérsékelt éghajlati viszonyoknak köszönhetően erre nincs szükség.
D) VILÁGÍTÁS
26. Minden lakótérnek megfelelő világítással kell rendelkeznie.
27. Kivitelezhető esetben a mesterséges fényen túl biztosítani kell a lakóterek természetes fénnyel való megvilágítását. Abban az esetben, ha a hálóhelyiségek természetes fényt kapnak, gondoskodni kell a helyiség besötétítéséről.
28. A hálóhelyiség szokásos megvilágításán kívül minden fekhely esetében gondoskodni kell megfelelő olvasófényről.
29. A hálóhelyiséget vészvilágítással kell ellátni.
30. Amennyiben egy hajón az étkezők, a folyosók és a személyzet vészhelyzetben való kimenekítését szolgáló vagy arra alkalmas más helyiségek nincsenek felszerelve vészvilágítással, az említett helyiségekben gondoskodni kell éjszakai állandó világításról.
31. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a lakóterek megvilágításának meg kell felelnie a hajózási hatóság által meghatározott szabványoknak. A lakóterek szabad mozgásra alkalmas valamennyi részén a világításra vonatkozó minimális szabványt úgy kell meghatározni, hogy egy rendesen látó személy szép időben el tudjon olvasni egy hagyományos nyomtatott újságot.
E) HÁLÓHELYISÉGEK
32. Amennyiben a hajó kialakítása, mérete, illetve rendeltetése megengedi, a hálóhelyiségeket úgy kell elhelyezni, hogy a mozgás és a gyorsulás hatásait a legkevésbé lehessen érezni, de semmi esetre sem az ütközési válaszfalak elé.
33. Figyelembe véve a hajó rendeltetését, a hálóhelyiségre eső személyek száma és az egy főre eső alapterület – a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva – révén megfelelő teret és kényelmet kell biztosítani a hajón lévő halászok számára.
34. A 24 méteres és annál hosszabb, de 45 méternél rövidebb hajók esetében a hálóhelyiségek egy főre eső alapterülete – a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva – nem lehet 1,5 négyzetméternél kisebb.
35. A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a hálóhelyiségek egy főre eső alapterülete – a fekhelyek és a szekrények által elfoglalt területet leszámítva – nem lehet 2 négyzetméternél kisebb.
36. Kifejezett egyéb irányú rendelkezés hiányában az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett száma legfeljebb hat.
37. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett száma legfeljebb négy. A hajózási hatóság egyes esetekben megengedhet az e követelménytől való eltérést, amennyiben a hajó mérete, típusa vagy rendeltetése következtében a követelmény nem kivitelezhető.
38. Kifejezett egyéb irányú rendelkezés hiányában a tisztek – lehetőség szerint – külön hálóhelyiséget, illetve helyiségeket kapnak.
39. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a tisztek hálóhelyiségei lehetőség szerint egyszemélyesek, de semmi esetre sem lehet bennük két fekhelynél több. A hajózási hatóság egyes esetekben megengedhet az e pont követelményeitől való eltérést, amennyiben a hajó mérete, típusa vagy rendeltetése következtében a követelmények nem kivitelezhetők.
40. Az egy hálóhelyiségben elhelyezhető személyek megengedett számát jól olvasható és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a helyiség megfelelően látható részén.
41. A fekvőhelyeknek megfelelő méretűnek kell lenniük. A matracoknak megfelelő anyagból kell lenniük. Minden egyes fekvőhelyet helyi világítással kell ellátni.
42. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a fekvőhely minimális belső mérete legalább 198-szor 80 centiméter.
43. A hálóhelyiségeket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy megfelelő kényelmet biztosítsanak a használóinak és könnyen rendben lehessen azokat tartani. A rendelkezésre bocsátandó felszerelések többek között a következők: fekvőhelyek, a ruházat és egyéb személyes használati tárgyak elhelyezéséhez elégséges nagyságú zárható szekrények, valamint írásra alkalmas felület.
44. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében írásra alkalmas asztalt és széket kell biztosítani.
45. A hálóhelyiségeket lehetőleg úgy kell elhelyezni, illetve felszerelni, hogy a férfiak és nők magánszférája ne sérüljön.
A) ÉTKEZŐK
46. Az étkezőknek a lehető legközelebb kell lenniük a konyhához, de semmi esetre sem lehetnek az ütközési válaszfalak előtt.
47. A hajónak a rendeltetésének megfelelő étkezővel kell rendelkeznie. Kifejezett egyéb irányú rendelkezés hiányában az étkezőnek lehetőleg el kell különülnie a hálóhelyiségektől.
48. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében az étkezőnek el kell különülnie a hálóhelyiségektől.
49. Az egyes étkezők méretének és felszereltségének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy be tudjon fogadni annyi személyt, amennyi várhatóan azokat egyidőben használni fogja.
50. A 15 méteres és annál nagyobb függélyek közötti hosszúságú (LBP) hajók esetében folyamatosan a halászok rendelkezésére kell állnia egy megfelelő kapacitású hűtőnek, valamint hideg és meleg italok készítésére alkalmas eszközöknek.
B) FÜRDŐKÁDAK VAGY ZUHANYOK, WC-K ÉS MOSDÓKAGYLÓK
51. A hajón lévő összes személy rendelkezésére kell állnia a hajó rendeltetésének megfelelő szaniterhelyiségeknek, amelyben WC-k, mosdókagylók, fürdőkádak vagy zuhanyok találhatók. E helyiségeknek meg kell felelniük legalább az egészségügyi és higiéniai minimumkövetelményeknek, valamint elfogadható minőségűnek kell lenniük.
52. A szaniterhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy onnan más helyiségekbe ne jusson ki semmi. A szaniterhelyiségeknek biztosítaniuk kell a magánélet észszerű védelmét.
53. A halászoknak és a hajón lévő más személyeknek a megfelelő higiénia biztosításához elegendő mennyiségű hideg és meleg folyó édesvizet kell biztosítani. A hajózási hatóság konzultációt követően megállapíthatja a víz minimális szükséges mennyiségét.
54. Amennyiben rendelkezésre állnak szaniterhelyiségek, azok szellőztetése a hajón kívülre történik, a lakóterek részeitől függetlenül.
55. A lakóterek teljes felületének könnyen, megfelelően tisztíthatónak kell lennie. A padlót csúszásmentes burkolattal kell ellátni.
56. A 24 méteres és annál hosszabb hajókon az olyan halászok számára, akik nem rendelkeznek szaniterhelyiséggel ellátott helyiséggel, legfeljebb négy személyre legalább egy kádnak vagy zuhanynak, illetve mindkettőnek, egy WC-nek, valamint egy mosdónak kell jutnia.
C) MOSÓKONYHA
57. Kifejezett egyéb irányú rendelkezés hiányában biztosítani kell – figyelembe véve a hajó rendeltetését – a ruházat mosásához és szárításához szükséges berendezéseket.
58. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a ruházat mosásához, szárításához és vasalásához megfelelő eszközöket kell biztosítani.
59. A 45 méteres és annál hosszabb hajók esetében a ruházat mosásához, szárításához és vasalásához megfelelő eszközöket kell biztosítani a hálóhelyiségektől, étkezőktől, WC-ktől elkülönülő helyiségben, amelyet megfelelő szellőzéssel és fűtéssel, valamint szárítókötéllel vagy a ruhák szárítására alkalmas más eszközzel kell ellátni.
D) BERENDEZÉSEK A BETEG ÉS SÉRÜLT HALÁSZOK SZÁMÁRA
60. Az úszólétesítmények gyógyszerszekrénnyel való felszereléséről és egyes úszólétesítményeken az orvosi szolgálat rendszeresítéséről szóló 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet követelményein túlmenően, szükség esetén a beteg vagy sérült halászok részére egy helyiséget kell biztosítani.
61. Az 500 bruttó regisztertonna (BRT) feletti olyan hajókon, amelyeken legalább 15 halász három napnál hosszabb úton van, valamint a 24 méteres és annál hosszabb halászhajókon – tekintet nélkül a legénység nagyságára és az út időtartamára – orvosi ellátás nyújtására alkalmas elkülönített betegszobának kell rendelkezésre állnia. A helyiséget megfelelően fel kell szerelni, és higiénikus állapotban kell tartani.
E) EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK
62. A vihar esetén hordható és az egyéb védőfelszerelések felakasztására a hálóhelyiségeken kívül, de onnan nem messze helyet kell biztosítani.
F) ÁGYNEMŰ, KONYHAI FELSZERELÉSEK ÉS KÜLÖNBÖZŐ FELSZERELÉSEK
63. A hajón lévő halászok rendelkezésére kell bocsátani megfelelő asztali és konyhai edényeket, ágyneműt és egyéb textíliákat. Ugyanakkor lehetőség van a textília költségeinek működési költségként való megtéríttetésére, ha a kollektív szerződés vagy a halászati munkaszerződés úgy rendelkezik.
G) SZABADIDŐS LÉTESÍTMÉNYEK
64. A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a hajón lévő halászok számára megfelelő szabadidős létesítményeket, felszereléseket és szolgáltatásokat kell biztosítani. A szabadidős tevékenységekhez adott esetben használható az étkező.
H) TÁVKÖZLÉSI ESZKÖZÖK
65. A lehetőségekhez mérten a hajón lévő halászok számára észszerű és a halászhajó-tulajdonos teljes költségét nem meghaladó áron észszerű hozzáférést kell biztosítani a távközlési eszközökhöz.
I) KONYHA ÉS ÉLELMISZERRAKTÁR
66. A hajón biztosítani kell sütő-főző berendezéseket. Kifejezett egyéb irányú rendelkezés hiányában e berendezéseket lehetőleg elkülönített konyhában kell felszerelni.
67. A konyhának, illetve elkülönített konyha hiányában a főzőrésznek a célnak megfelelő méretűnek kell lennie, jó világítással és szellőztetéssel kell rendelkeznie, valamint megfelelően felszereltnek és karbantartottnak kell lennie.
68. A 24 méteres és annál hosszabb hajóknak külön konyhával kell rendelkezniük.
69. A hajókonyhán főzéshez használt propán- vagy butángáz palackokat a nyílt fedélzeten, a külső hőforrásoktól és hatásoktól védett helyen kell tartani.
70. Az élelmiszerkészletek számára megfelelő nagyságú és a célnak megfelelő, szárazon és hidegen tartható, jól szellőztethető helyet kell biztosítani, hogy a készletek ne romoljanak meg. Ehhez kifejezett egyéb irányú rendelkezés hiányában lehetőleg hűtőket vagy más, alacsony hőmérsékleten történő tárolást szolgáló eszközöket kell alkalmazni.
71. A 15 méteres és annál nagyobb függélyek közötti hosszúságú (LBP) hajók esetében tárolóhelyiséget és hűtőt, valamint egy további alacsony hőmérsékletű tárolóhelyiséget kell biztosítani.
J) ÉLELMISZER ÉS IVÓVÍZ
72. Figyelemmel a halászok számára, valamint az út időtartamára és jellegére, elegendő élelmiszert és ivóvizet kell biztosítani. Az élelmiszernek és az ivóvíznek továbbá megfelelőnek kell lennie a tápérték, a minőség, a mennyiség és a változatosság szempontjából, és figyelembe kell venni a halászok vallási előírásait és az étellel kapcsolatos kulturális szokásait.
73. A hajózási hatóság követelményeket határozhat meg a hajón rendelkezésre bocsátandó élelmiszer és víz vonatkozásában a minimális szabványokról és mennyiségről.
K) TISZTASÁG ÉS LAKHATÓSÁG
74. A lakótereket tiszta és lakható állapotban kell tartani, valamint nem lehetnek bennük olyan áruk és készletek, amelyek nem a helyiségben lakók személyes tulajdonát képezik, vagy biztonságukat, illetve megmentésüket szolgálják.
75. A konyhát és az élelmiszerraktárakat higiénikus állapotban kell tartani.
76. A szemetet zárt, jól záródó tartályban kell tartani, és amikor szükséges, el kell távolítani azokról a helyekről, amelyek élelmiszerrel érintkeznek.
L) A HAJÓPARANCSNOK ÁLTAL VAGY FELÜGYELETE MELLETT VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK
77. a) A 24 méteres és annál hosszabb hajók esetében a hajóparancsnok végezzen, vagy a felügyelete mellett végezzenek gyakori ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy
aa) a lakótér tiszta, megfelelően lakható, biztonságos és jó állapotban tartott legyen;
ab) elegendő élelmiszer- és vízkészlet álljon rendelkezésre; valamint
ac) a konyha és az élelmiszerraktárak higiénikusak és megfelelő állapotúak legyenek.
b) Az ellenőrzések eredményeit és a feltárt hiányosságok orvoslására hozott intézkedéseket fel kell jegyezni, és felülvizsgálat céljából rendelkezésre kell bocsátani.
M) ELTÉRÉS LEHETŐSÉGE
78. A hajózási hatóság konzultációt követően engedélyezhet az e melléklet rendelkezéseitől való eltérést, hogy – megkülönböztetés nélkül – figyelembe lehessen venni az eltérő és sajátos vallási és társadalmi gyakorlatot követő tengerészek érdekeit, azzal a feltétellel, hogy az ilyen eltérések nem eredményeznek összességükben annál kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyek a melléklet alkalmazásából adódnának.
