Hatály: közlönyállapot (2020.VI.9.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2020. évi LII. törvény

az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról * 

1. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

1. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A mezei őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat a mezei őrszolgálat létrehozását - a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatok megadásával - bejelenti a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A települési önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott adatokban történő változást, valamint a mezei őrszolgálat megszűnését bejelenti a mezőgazdasági igazgatási szervnek.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartást vezet

a) a mezei őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat elnevezéséről és székhelyéről,

b) a mezei őrszolgálat megalakításának időpontjáról,

c) a mezei őrszolgálat létszámáról,

d) a mezei őrszolgálat működési területe nagyságáról és a működési területhez tartozó földrészletek helyrajzi számáról, valamint

e) a mezei őrszolgálat megszűnésének időpontjáról.”

2. § Az Fbtv. „A mezei őrszolgálat létesítése” című alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § A 17. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait és a 21. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.”

3. § Az Fbtv. 21. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A mezőőrök központi nyilvántartása, valamint a 19. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás biztosítása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti értesítés alapján nyilvántartást vezet a mezőőr

a) természetes személyazonosító adatairól,

b) lakcíméről,

c) eskütételének időpontjáról,

d) fegyvertartási engedélye számáról,

e) munkáltatója megnevezéséről és címéről,

f) tevékenységi területéről, valamint

g) szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye sorszámáról.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a foglalkoztatás megszűnésének évét követő év végéig kezelhetők.”

4. § Az Fbtv.

a) 18. § (3) bekezdésében a „halászati őrök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet” szövegrész helyébe a „halászati őrök és az erdészeti szakszemélyzet” szöveg,

b) 19. § (1) bekezdésében a „mértékét és megfizetésének módját” szövegrész helyébe a „mértékét, megfizetésének módját, valamint a kedvezményekre és mentességekre vonatkozó előírásokat” szöveg,

c) 21. § (2) bekezdésében a „rendőrséget a foglalkoztatást” szövegrész helyébe a „rendőrséget - a (3) bekezdés szerinti adatok továbbításával - a foglalkoztatást” szöveg,

d) 22. § (1) bekezdésében az „ismeretekből” szövegrész helyébe az „ismeretekből - a mezőgazdasági igazgatási szerv által szervezett képzés, valamint éves továbbképzés elvégzését követően - a mezőgazdasági szerv előtt” szöveg,

e) a 30. § (6) bekezdésében a „valamint vizsgáztatási” szövegrész helyébe a „valamint képzési és vizsgáztatási” szöveg

lép.

2. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

5. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) 28/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az ügyfél nevében meghatalmazottja jár el, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazott részére küldi meg. Ha az ügyfél az iratok saját részére történő kézbesítését kérte, akkor részére kézbesítendő az irat, kivéve, ha kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén nem felel meg az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek és nem ő volt az utolsó iratot benyújtó személy. Erről az iratoknak a saját részére történő kézbesítését kérő ügyfelet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egyéb úton tájékoztatja. Kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az iratokat az utolsó iratot benyújtó, az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő személynek kell kézbesíteni.”

6. § A Támtv. 33/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél, a meghatalmazott, a törvényes képviselő vagy az elsődleges képviselő az iratot, illetve más hatóság által kiállított elektronikus iratot papíralapú vagy elektronikus másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.”

7. § A Támtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az e törvény végrehajtására kiadott rendelet vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv irányába kérelmet benyújtani és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni személyesen, telefax útján vagy postai úton is lehet a rendeletben vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító megállapítása iránti kérelem és az ügyfélnyilvántartási adatok módosítása iránti kérelem személyesen, postai úton és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, elektronikus úton is benyújtható.”

8. § A Támtv. 57/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése ellen irányuló fellebbezést a miniszter bírálja el.”

9. § A Támtv. 62/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, a végrehajtás felfüggesztése, továbbá a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.”

10. § A Támtv. a következő 94. §-sal egészül ki:

„94. § E törvény 38. § (3) bekezdésének az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

11. § A Támtv.

a) 10. § (1) bekezdésében a „mezőgazdasági támogatási eljárásban részt vevő személyre” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági támogatási eljárásban részt vevő vagy érintett személyre, szervezetre” szöveg,

b) 11. § (1a) bekezdésében a „81. § (1a) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „81. § (1a), (1b) és (2) bekezdése” szöveg,

c) 28. § (3) bekezdés d) pontjában a „külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás” szövegrész helyébe a „természetes személy vagy nem természetes személy” szöveg,

d) 28/A. § (3) bekezdésében a „két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát” szövegrész helyébe a „két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát vagy annak másolatát” szöveg,

e) 36. § (3) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,

f) 38. § (2) bekezdésében a „postai” szövegrész helyébe az „elektronikus” szöveg,

g) 56. § (1) bekezdés e) pontjában a „(2) bekezdés b), c) vagy f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b), c), f) vagy n) pontjában” szöveg,

h) 56. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A vissza kell utasítani, ha” szövegrész helyébe az „A kérelmet vissza kell utasítani, ha” szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti a Támtv.

a) 12. § (6) bekezdése;

b) 28/C. § (1) bekezdése.

3. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

13. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. törvény) 2. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„15a. jövedelemcsökkenés: a referenciajövedelem és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem különbsége;”

(2) Az Mkk. törvény 2. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„17a. krízisbiztosítási kompenzáció: a krízisbiztosítási pénzeszköz terhére a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő részére történő kifizetés;”

(3) Az Mkk. törvény 2. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„20a. mezőgazdasági jövedelem: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően számított jövedelem;”

(4) Az Mkk. törvény 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„23. mezőgazdasági termelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontjában és 9. cikkében foglaltaknak megfelelő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;”

(5) Az Mkk. törvény 2. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„23a. mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt, mezőgazdasági termelő által előállított termék, a halászati és akvakultúra termékek kivételével;”

(6) Az Mkk. törvény 2. §-a a következő 24a. és 24b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„24a. mezőgazdasági tevékenység: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység;

24b. önkéntes befizetés: olyan befizetés, amit természetes vagy jogi személy teljesít az országos jégkármegelőző rendszer vagy a krízisbiztosítási rendszer részére;”

(7) Az Mkk. törvény 2. §-a a következő 28a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„28a. referenciajövedelem: a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági jövedelmének a tárgyévet megelőző háromévi átlaga;”

14. § Az Mkk. törvény 7. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint

a) az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek,

b) a 2021-2027. időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés meghatározott költségei - beleértve a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök kialakítását és továbbfejlesztését -

fedezetére használható fel.

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek, az (1) bekezdés c) pontja szerinti maradvány, valamint a (6) bekezdés szerinti összegekből származó maradvány - beleértve az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv számára feladat ellátása céljából átadott, tárgyévben fel nem használt összeget - nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Ezen összegek tárgyévben kárenyhítő juttatásra, valamint a (6) bekezdésben foglalt célokra fel nem használt részével a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatán nyilvántartott összeget a következő évben meg kell növelni.”

15. § Az Mkk. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben bejelentett terület legalább felére kiterjedően, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően - az adott kárenyhítési évre vonatkozóan - nem köt az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.”

16. § Az Mkk. törvény 18. § (2a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kockázatkezelési adatbázis adatállományának - egyedi azonosításra alkalmas módon történő - megismerésére jogosult)

d) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása, valamint a Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben, és”

(céljából.)

17. § Az Mkk. törvény a következő II/A. Fejezettel egészül ki:

II/A. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI KRÍZISBIZTOSÍTÁSI RENDSZER

19/B. § (1) Az állam - a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (a továbbiakban: krízisbiztosítási rendszer) működtet.

(2) A krízisbiztosítási szerv látja el a krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő

a) képviseleti és végrehajtási,

b) nyilvántartási,

c) monitoring-adatgyűjtési, valamint

d) jogszabályban meghatározott egyéb

feladatokat.

(3) A krízisbiztosítási szerv - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 39. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti - akkreditálását az 1305/2013/EU rendelet b) és c) pontjaira is figyelemmel a miniszter az általa megadott és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett szempontok alapján végzi el. A miniszter jogosult az akkreditáció feltételrendszerét felülvizsgálni, az annak történő megfelelést ellenőrizni.

19/C. § (1) A krízisbiztosítási rendszerhez a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmének a krízisbiztosítási szervhez tárgyév február 28-áig történő benyújtásával, hároméves időtartamra önként csatlakozhat.

(2) Ha a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a krízisbiztosítási rendszerben lévő tagsága megszűnik.

(3) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány.

(4) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási hozzájárulást tárgyév október 15-éig, átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, az ügyfél-azonosító, valamint az adószám vagy adóazonosító jel megadásával köteles megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a krízisbiztosítási szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév október 15-éig jóváírt összeg tekinthető.

(5) A meg nem fizetett krízisbiztosítási hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 59., 60. és 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

19/D. § (1) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha

a) az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30%-ot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest,

b) a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtotta,

c) a krízisbiztosítási hozzájárulást a 19/C. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul befizette, és

d) a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételektől és költségektől.

(2) A krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételére jogosultságot szerezhet az örökös vagy jogutód, ha az örökhagyó vagy a jogelőd tárgyévi krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételével összefüggő kötelezettségei teljesülnek és megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3) A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra nem jogosult az után a jövedelemcsökkenés után, amely a mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanság, üzemméret-változás, a krízisbiztosítási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jutás érdekében a körülmények mesterséges létrehozásával vagy egyéb, jogszabályban meghatározott ok miatt következik be.

(4) A krízisbiztosítási kompenzáció összege - amennyiben az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik - legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a.

19/E. § (1) A krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére felhasználható pénzforrások (a továbbiakban: krízisbiztosítási pénzeszköz):

a) a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes krízisbiztosítási hozzájárulás tárgyévet követő év május 31-i állománya,

b) önkéntes befizetések tárgyévet követő év május 31-i állománya,

c) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege,

d) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

e) az a)-d) pontban foglaltak szerinti összeg mindenkori maradványa.

(2) A krízisbiztosítási pénzeszközt a krízisbiztosítási szerv kezeli és azt saját számláján tartja nyilván.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást a krízisbiztosítási szerv igényli.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrások (a továbbiakban: a krízisbiztosítási rendszer saját forrása) kizárólag a krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére használhatóak fel.

(5) Ha a krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell azzal, hogy a krízisbiztosítási kompenzáció összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás 120%-a.

(6) A krízisbiztosítási pénzeszköz felhasználására vonatkozóan a krízisbiztosítási szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben tesz javaslatot a miniszternek.

(7) Ha a (4) bekezdésben foglalt arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor jogszabály alapján az összes tag mezőgazdasági termelő, a kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelők vagy meghatározott összeg feletti kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelők részére pótbefizetés írható elő annak érdekében, hogy az arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.

(8) A pótbefizetés összege nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulása 50%-át. A pótbefizetést krízisbiztosítási hozzájárulásnak kell tekinteni. A pótbefizetés nem teljesítése esetén a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő a tárgyévi kompenzációra nem jogosult.

(9) Ha a mezőgazdasági termelő nagyobb összegű pótbefizetést teljesít, mint ami a kompenzáció teljes körű teljesítéséhez szükséges, akkor az így keletkezett többletbefizetéssel az érintett mezőgazdasági termelő következő esedékes hozzájárulását kell csökkenteni.

(10) A (6) bekezdés szerinti pótbefizetés előírása esetén pótlólagos kompenzációs kifizetést kell teljesíteni. A pótlólagos kompenzációs kifizetés forrása kizárólag a pótbefizetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege.

(11) A krízisbiztosítási szerv a miniszter kérésére a krízisbiztosítási rendszer működésével összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít.

19/F. § (1) A krízisbiztosítási szerv eljárására - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A krízisbiztosítási szerv a mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációs kérelmére a krízisbiztosítási kompenzációra való jogosultságról és a krízisbiztosítási kompenzáció összegéről

a) a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,

b) a krízisbiztosítási hozzájárulás teljesítése,

c) adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés megállapításai, és

d) a rendelkezésre álló krízisbiztosítási pénzeszköz

alapján dönt.

(3) A krízisbiztosítási szerv (2) bekezdés c) pont szerinti ellenőrzése során az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint figyelembe veszi az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatokat.

(4) Ha a krízisbiztosítási kompenzáció összege a 19/E. § (5) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazásával kerül megállapításra, akkor kizárólag ezen indokkal a csökkentett mértékben megállapított krízisbiztosítási kompenzációról szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

19/G. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a jövedelemcsökkenés meghatározása érdekében a krízisbiztosítási szerv részére adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre és a tárgyévet megelőző évekre vonatkozó

a) mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemadatairól,

b) éves átlagos állatlétszám adatairól, és

c) használatában lévő földterülete adatairól (hektár, hasznosítási kód).

(2) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása céljából jogosult megismerni a csatlakozási kérelem adatait, a krízisbiztosítási hozzájárulás és a krízisbiztosítási kompenzáció összegét egyedi azonosításra alkalmas módon.

(3) A Központi Statisztikai Hivatal részére - az Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolás alapján, az ahhoz szükséges mértékben - az (1) bekezdés szerinti adatokat statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletes szabályait az Stt. 28. §-a szerinti megállapodásban kell rögzíteni.”

18. § (1) Az Mkk. törvény 24. § (1) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:)

f) a krízisbiztosítási szervet”

(rendeletben jelölje ki.)

(2) Az Mkk. törvény 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékét rendeletben állapítsa meg.”

(3) Az Mkk. törvény 24. § (2) bekezdése a következő n)-u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:)

n) a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer indulási éve meghatározását, valamint a rendszerhez való csatlakozás részletes szabályait,

o) a krízisbiztosítási hozzájárulás megállapításának módját, megfizetésének, pótbefizetésnek és az önkéntes befizetésnek a részletes szabályait

p) a mezőgazdasági jövedelem és jövedelemcsökkenés számításának részletes szabályait,

q) a krízisbiztosítási kompenzációs kérelem benyújtására és a krízisbiztosítási kompenzációs döntés meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat,

r) a krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére és a pótlólagos kompenzációs kifizetésre, valamint a kifizetési terv és az összefoglaló jelentés elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat,

s) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatok körét és azok felhasználásának részletes szabályait,

t) a krízisbiztosítási rendszer működésével kapcsolatos eljárási szabályokat,

u) a 2020 utáni Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés és a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztésének a 7. § (6) bekezdés szerinti pénzösszeg terhére finanszírozható költségeinek a meghatározását”

(rendeletben állapítsa meg.)

19. § Az Mkk. törvény 27. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36., 37. és 39. cikke,”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

4. Záró rendelkezések

20. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére