1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3. § (1) A Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet a Jegyzőkönyv 45. cikk 2. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. *
(3) A Jegyzőkönyv, valamint a 2. §, a 3. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. *
5. § (1) Az e törvény végrehajtásához szükséges kormányzati feladatok összehangolásáról az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
(2) A Jegyzőkönyv 2. cikk (1) bekezdése szerinti feladatok végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
(3) A Jegyzőkönyv 2. cikk (2) bekezdése szerinti feladatok végrehajtásáról a külpolitikáért felelős, valamint az adott tárgykörben hatáskörrel rendelkező miniszter gondoskodik.
(4) A Jegyzőkönyv 4., 14., 16. és 24. cikkei szerinti feladatok végrehajtásáról az adópolitikáért, kereskedelemért, államháztartásért, igazságügyért, bűncselekmények megelőzéséért, büntetés-végrehajtásért, minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, szabálysértési szabályozásért, határrendészetért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
(5) A Jegyzőkönyv 5, 15, 26, 29, 30, 31. cikkei szerinti feladatok végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik.
(6) A Jegyzőkönyv 6., 7., 9., és 23. cikkei szerinti feladatok végrehajtásáról az adópolitikáért, kereskedelemért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
(7) A Jegyzőkönyv 8. cikke szerinti feladatok végrehajtásáról az adópolitikáért, külgazdasági ügyekért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik. A Jegyzőkönyv 8. cikke szerinti árukövetési és nyomonkövetési rendszer bevezetésével, annak nemzeti alkalmazására való felkészüléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
(8) A Jegyzőkönyv 10. és 20. cikkei szerinti feladatok végrehajtásáról az adópolitikáért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
(9) A Jegyzőkönyv 12. cikke szerinti feladatok végrehajtásáról az adópolitikáért és külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.
(10) A Jegyzőkönyv 13., 17. és 18. cikkei szerinti feladatok végrehajtásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
(11) A Jegyzőkönyv 19. és 21. cikkei szerinti feladatok végrehajtásáról az adópolitikáért, államháztartásért, igazságügyért, bűncselekmények megelőzéséért, büntetés-végrehajtásért, minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, szabálysértési szabályozásért és határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.
(12) A Jegyzőkönyv 22. cikke szerinti feladatok végrehajtásáról az egészségügyért, igazságügyért, bűncselekmények megelőzéséért, büntetés-végrehajtásért, határrendészetért, minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter gondoskodik.
(13) A Jegyzőkönyv 27. cikke szerinti feladatok végrehajtásáról az igazságügyért, bűncselekmények megelőzéséért, büntetés-végrehajtásért, határrendészetért, minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter gondoskodik.
(14) A Jegyzőkönyv 28. cikke szerinti feladatok végrehajtásáról a közigazgatás-szervezésért adópolitikáért, kereskedelemért, a bűncselekmények megelőzéséért, büntetés-végrehajtásért, határrendészetért, minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért, szabálysértési szabályozásért, az adópolitikáért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
(15) A Jegyzőkönyv 32. cikke szerinti feladatok végrehajtásának összehangolásáról az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
E Jegyzőkönyv szerződő felei,
Tekintettel arra, hogy az ötvenhatodik Egészségügyi Világszervezet Közgyűlése 2003. május 21-én konszenzussal elfogadta a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, amely 2005. február 27-én lépett hatályba;
Felismerve, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye az ENSZ egyik leggyorsabban megerősített szerződése, és alapvető eszköz az Egészségügyi Világszervezet célkitűzéseinek eléréséhez;
Emlékeztetve az Egészségügyi Világszervezet Alapokmányának preambulumára, amely leszögezi, hogy az elérhető legmagasabb szintű egészség élvezete minden ember alapvető joga, etnikumra, vallásra, politikai nézetekre, gazdasági vagy társadalmi helyzetre való tekintet nélkül;
Szilárdan elhatározva továbbá, hogy előnyben részesítik a közegészség védelméhez fűződő joguk érvényesítését;
Mély aggodalmuknak adva hangot amiatt, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme hozzájárul a dohányzás járványszerű elterjedéséhez, amely a közegészségügy szempontjából súlyos következményekkel járó, globális probléma, és amelynek megoldásához hatékony, megfelelő és átfogó nemzeti és nemzetközi válaszlépések szükségesek;
Felismerve továbbá, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti a dohányzás ellenőrzésének megerősítését célzó árképzési és adóügyi intézkedéseket, és így növeli a dohánytermékek hozzáférhetőségét és megvásárolhatóságát;
Komoly aggodalmuknak adva hangot amiatt, hogy a tiltott kereskedelemben forgalmazott dohánytermékek hozzáférhetőségének és megvásárolhatóságának növelése kedvezőtlen hatást gyakorol a közegészségügyre és különösen a fiatalok, a szegények és más veszélyeztetett csoportok jóllétére;
Komoly aggodalmuknak adva hangot a dohánytermékek tiltott kereskedelme révén a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országokban létrejött aránytalan gazdasági és társadalmi következmények miatt;
Tudatában annak, hogy tudományos, technikai és intézményi kapacitás kialakítására van szükség a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának felszámolására irányuló, megfelelő nemzeti, regionális és nemzetközi intézkedések megtervezésére és végrehajtására;
Elismerve, hogy az erőforrásokhoz és a vonatkozó technológiákhoz való hozzáférés rendkívül fontos annak érdekében, hogy a Részes Felek képesek legyenek – különösen a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országokban – a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelem valamennyi formájának a felszámolására;
Elismerve továbbá, hogy bár a vámszabad területek a jogszerű kereskedelem előmozdítása érdekében jöttek létre, ezeket a dohánytermékek tiltott kereskedelme globalizációjának elősegítésére használták ki, mind a csempészáruk tiltott továbbítása, mind a tiltott dohánytermékek gyártása vonatkozásában;
Felismerve továbbá, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti a Részes Felek gazdaságait, és kedvezőtlenül érinti stabilitásukat és biztonságukat;
Tudatában annak is, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme pénzügyi profitot generál, amelyet a nemzetközi bűnözés finanszírozására használnak, ami viszont ellentétes a kormányzati célkitűzésekkel;
Felismerve, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti az egészségügyi célkitűzéseket, további terhet ró az egészségügyi rendszerekre, és bevételkiesést okoz a Részes Felek gazdaságainak;
Szem előtt tartva a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdését, amelyben a Részes Felek megállapodtak abban, hogy a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos közegészségügyi politikájuk meghatározása és megvalósítása során fellépnek annak érdekében, hogy ezeket a politikákat, nemzeti jogukkal összhangban, megvédjék a dohányipar kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeltségeivel szemben;
Hangsúlyozva azt, hogy éberségre van szükség a dohányipar azon erőfeszítéseivel szemben, amelyek célja a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni stratégiák veszélyeztetése vagy megdöntése, továbbá azt, hogy tájékozottnak kell lenni a dohányipar azon tevékenységeiről, amelyek negatív hatást fejtenek ki a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni stratégiákra;
Szem előtt tartva a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 6. cikkének (2) bekezdését, amely arra ösztönzi a Részes Feleket, hogy értelemszerűen tiltsák vagy korlátozzák az adó- és vámmentes dohánytermékek eladását nemzetközi utazók számára és/vagy azok behozatalát nemzetközi utazók által;
Felismerve továbbá, hogy a nemzetközi árutovábbításban és átrakodásban részt vevő dohány és a dohánytermékek megtalálják a tiltott kereskedelem csatornáit;
Figyelembe véve, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelmének megakadályozására és az ellene való küzdelemre irányuló hatékony fellépéshez átfogó nemzetközi megközelítés és szoros együttműködés szükséges a tiltott kereskedelem valamennyi aspektusát illetően, ideértve értelemszerűen a dohánnyal, a dohánytermékekkel és gyártóberendezésekkel való tiltott kereskedelmet;
Felidézve és hangsúlyozva más releváns nemzetközi megállapodások – például az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye, az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezménye és az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében létrejött, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni egyezmény – jelentőségét, továbbá az említett egyezmények feleinek kötelezettségét arra, hogy értelemszerűen alkalmazzák az említett egyezmények megfelelő rendelkezéseit a dohánnyal, a dohánytermékekkel és a gyártóberendezésekkel való tiltott kereskedelemre, és ösztönözve az említett megállapodásokhoz való csatlakozás mérlegelésére azokat a Részes Feleket, amelyek ezt eddig még nem tették meg;
Felismerve a kibővített együttműködés szükségességét a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének Titkársága, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala, a Vámigazgatások Világszervezete és adott esetben más szervek között;
Emlékeztetve a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkére, amelyben a Részes Felek felismerik többek között azt, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása – ideértve a csempészetet és a tiltott gyártást – a dohányzás visszaszorításának lényeges elemei;
Figyelembe véve, hogy ez a Jegyzőkönyv nem foglalkozik a szellemi tulajdonjogokkal összefüggő kérdésekkel; és
Abban a meggyőződésben, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének egy átfogó jegyzőkönyvvel való kiegészítése eredményes és hatékony eszköz a dohánytermékek tiltott kereskedelme és annak súlyos következményei elleni küzdelemben,
a következőkben állapodnak meg:
1. „Közvetítői tevékenység”: mások képviseletében díj vagy jutalék fejében történő eljárás, például a szerződésekkel, vásárlással vagy értékesítéssel kapcsolatos tárgyalások során.
2. „Cigaretta”: egy tekercs, dohányzásra szánt vágott dohány, cigarettapapírba csomagolva. Ez kizárja az olyan egyedi, regionális termékeket, mint amilyen a bidi, az ang hoon vagy más hasonló termékek, amelyek papírba vagy levélbe csomagolhatók. A 8. cikk alkalmazásában „cigaretta” emellett a cigarettakészítés céljából finomra vágott, „saját sodrású” dohány is.
3. „Elkobzás”, amely adott esetben magában foglalja a vagyonelkobzást is: a vagyontól való végleges megfosztás bíróság vagy más illetékes hatóság rendelkezése alapján.
4. „Ellenőrzött szállítás”: azt az eljárást jelenti, amelynek során törvénytelen vagy gyanús szállítmányokat ki- és beengednek, illetve átengednek egy vagy több állam területén, azok illetékes hatóságainak tudtával és felügyelete alatt, bűncselekmény felderítése, illetve bűncselekmény elkövetésében résztvevő személyek azonosítása céljából.
5. „Vámszabad terület”: valamely Részes Fél területének az a része, ahol az oda bevitt árut a vámok és adók tekintetében általában vámterületen kívüli árunak tekintik.
6. „Tiltott kereskedelem”: minden olyan, a törvény által tiltott gyakorlat vagy magatartás, amely az előállítással, szállítással, átvétellel, birtoklással, terjesztéssel, árusítással vagy vásárlással kapcsolatos, ideértve az e tevékenységek megkönnyítését célzó gyakorlatot vagy magatartást.
7. „Engedély”: az illetékes hatóság által az előírt kérelemnek vagy más dokumentumoknak a számára történő benyújtását követően kiadott engedély.
8.
(a) „Gyártóberendezés”: olyan gép, amelyet kizárólag dohánytermékek gyártására terveztek vagy adaptáltak, és amely szerves része a gyártási folyamatnak. *
(b) „Ennek bármely része” gyártóberendezéssel kapcsolatban: bármely olyan azonosítható rész, amely kizárólag a dohánytermékek gyártása során használt gyártóberendezés részét képezheti.
9. „Részes Fél”: a Jegyzőkönyv részes fele, ha a szövegkörnyezet másra nem utal.
10. „Személyes adatok”: az azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatos összes információ.
11. „Regionális gazdasági integrációs szervezet”: szuverén államok által alkotott szervezet, amelyet tagállamai számos kérdéskörben illetékességgel ruháztak fel, ideértve az ilyen kérdésekhez kapcsolódó olyan döntések meghozatalára vonatkozó felhatalmazást is, amelyek a tagállamok számára kötelező érvényűek. *
12. „Szállítói lánc”: a dohánytermékek és gyártóberendezések gyártása; továbbá a dohánytermékek és gyártóberendezések behozatala vagy kivitele; a fogalom adott esetben kiterjeszthető valamely Részes Fél döntése alapján egy vagy több alábbi tevékenységre is:
(a) dohánytermékek kiskereskedelme;
(b) dohánytermesztés, kivéve a hagyományos kistermelőket, gazdálkodókat és előállítókat;
(c) dohánytermék vagy gyártóberendezés kereskedelmi mennyiségben történő szállítása; és
(d) dohány és dohánytermék vagy gyártóberendezés nagykereskedelme, közvetítői tevékenység keretében történő kereskedelme, raktározása vagy terjesztése.
13. „Dohánytermékek”: a teljes egészében vagy részben dohánylevélből mint nyersanyagból készült termékek, amelyeket elszívás, elfüstölés, rágás vagy felszippantás céljára állítanak elő.
14. „Árukövetés és nyomon követés”: az egyes cikkek útvonalának vagy mozgásának a szállítói lánc mentén az illetékes hatóságok vagy más, nevükben eljáró személy által történő rendszeres megfigyelése és rekonstruálása, a 8. cikkben foglaltak szerint.
1. A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének Jegyzőkönyveire alkalmazandó rendelkezéseit erre a Jegyzőkönyvre is alkalmazni kell.
2. A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 2. cikkében említett típusú megállapodásokat megkötő Részes Felek az egyezmény Titkárságán keresztül értesítik a Felek Találkozóját az ilyen megállapodásokról.
3. Az ebben a Jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik a Részes Felek más, az adott Részes Fél tekintetében hatályos nemzetközi szerződés, szerződés vagy megállapodás értelmében fennálló olyan jogait és kötelezettségeit, amelyeket az adott Részes Fél a dohánytermékek tiltott kereskedelmének tényleges felszámolása szempontjából hatékonyabbnak tekint.
4. Az ebben a Jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik a Részes Feleknek a nemzetközi jog értelmében fennálló jogait, kötelezettségeit és feladatait, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét is.
E Jegyzőkönyv célja a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának felszámolása a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkében foglaltakkal összhangban.
1. A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 5. cikkében foglalt rendelkezések mellett a Részes Felek
(a) elfogadják és végrehajtják az e Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk szállítói láncának ellenőrzéséhez vagy szabályozásához szükséges hatékony intézkedéseket az említett árukkal való tiltott kereskedelem megakadályozása, az attól való elrettentés, annak felderítése, az azzal kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás céljából, és e célból együttműködnek egymással;
(b) nemzeti jogukkal összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságaik és szolgálataik hatékonyságának növelésére, ideértve az e Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk tiltott kereskedelme valamennyi formájának megakadályozásáért, az attól való elrettentésért, annak felderítéséért, az azzal kapcsolatos nyomozásért és büntetőeljárásért, illetve annak felszámolásáért felelős vámhatóságokat és a rendőrséget;
(c) hatékony intézkedéseket fogadnak el a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás, a kapacitásépítés és a nemzetközi együttműködés elősegítésére vagy megvalósítására e Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából, és biztosítják az e Jegyzőkönyv értelmében kicserélendő információk rendelkezésre bocsátását és biztonságos cseréjét az illetékes hatóságok számára;
(d) saját nemzeti jogi és közigazgatási rendszereiknek megfelelően szorosan együttműködnek egymással, a jogellenes magatartással – ideértve e Jegyzőkönyv 14. cikke alapján meghatározott bűncselekményeket is – szembeni bűnüldözési fellépés hatékonyságának fokozása érdekében;
(e) adott esetben együttműködnek és kommunikálnak a releváns regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekkel az e Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó biztonságos * információcsere során, e Jegyzőkönyv hatékony végrehajtásának az előmozdítása érdekében; és
(f) a rendelkezésükre álló eszközök és erőforrások adta kereteken belül együttműködnek az e Jegyzőkönyv hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében, kétoldalú és többoldalú forrásteremtési mechanizmusok révén.
2. A Részes Felek az e Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik végrehajtása során biztosítják a lehető legnagyobb átláthatóságot az olyan kapcsolatok tekintetében, amelyeket a dohányiparral tartanak fenn.
A Részes Felek a nemzeti jogra figyelemmel védelmet biztosítanak a magánszemélyek személyes adatai számára, állampolgárságra vagy lakóhelyre való tekintet nélkül, a Jegyzőkönyv végrehajtása során szem előtt tartva a személyes adatok védelmével kapcsolatos nemzetközi normákat.
1. A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében foglalt célkitűzések elérése érdekében, valamint a dohánytermékek és gyártóberendezések tiltott kereskedelmének felszámolására tekintettel a Részes Felek tiltják az alábbi tevékenységek bármelyikének természetes vagy jogi személyek által történő végzését, kivéve az illetékes hatóságtól a nemzeti joggal összhangban kapott engedély vagy ezzel egyenértékű jóváhagyás (a továbbiakban: „engedély”) birtokában, vagy pedig ilyen hatóság által megvalósított ellenőrzési rendszer megléte esetén:
(a) dohánytermék és gyártóberendezés gyártása; és
(b) dohánytermék és gyártóberendezés behozatala vagy kivitele.
2. A Részes Felek törekednek a megfelelőnek tekintett mértékben – és ha az alábbi tevékenységeket a nemzeti jog nem tiltja – engedélyt adni a következő tevékenységeket végző természetes vagy jogi személyek számára:
(a) dohánytermékek kiskereskedelme;
(b) dohánytermesztés, kivéve a hagyományos kistermelőket, gazdálkodókat és termelőket;
(c) dohánytermék vagy gyártóberendezés kereskedelmi mennyiségben történő szállítása; és
(d) dohány és dohánytermék vagy gyártóberendezés nagykereskedelme, közvetítői tevékenység keretében történő kereskedelme, raktározása vagy terjesztése.
3. A hatékony engedélyezési rendszer biztosítására figyelemmel a Részes Felek
(a) illetékes hatóságo(ka)t hoznak létre vagy jelölnek ki az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyek kibocsátására, megújítására, felfüggesztésére, visszavonására és/vagy érvénytelenítésére, e Jegyzőkönyv rendelkezéseire figyelemmel és a nemzeti joggal összhangban;
(b) előírják, hogy az engedély iránti kérelmekben a kérelmezővel kapcsolatos valamennyi előírt információnak szerepelnie kell, amelyek értelemszerűen az alábbiakat foglalják magukban:
(i) ha a kérelmező természetes személy, a személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét, vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen), az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és bármely más információt, amely lehetővé teszi az azonosítást;
(ii) ha a kérelmező jogi személy, az azonosításához szükséges információk, ideértve a jogi személy teljes megnevezését, a vállalkozás megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés helyét és napját, a székhely és a telephely címét, az alkalmazandó adószámokat, az alapító okirat vagy az ezzel egyenértékű dokumentum másolatát, a kapcsolt vállalkozások megnevezését, az ügyvezetők és a képviselők nevét, ideértve bármely más információt, amely lehetővé teszi az azonosítást;
(iii) a gyártóegység(ek) telephelyének pontos címe, a raktár címe és a kérelmező vállalkozásának gyártási kapacitása;
(iv) a kérelemmel érintett dohánytermékek és gyártóberendezés adatai, köztük a termék leírása, megnevezése, adott esetben bejegyzett védjegye, formatervezési mintája, márkája, modellje vagy típusa, illetve a gyártóberendezés sorszáma;
(v) a gyártóberendezés telepítési és használati helyének leírása;
(vi) a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos dokumentumok vagy nyilatkozat;
(vii) a releváns ügyletekben használni kívánt bankszámlák azonosításához szükséges valamennyi adat a fizetésre vonatkozó részletek; és
(viii) a dohánytermékek tervezett felhasználásának és tervezett értékesítési piacának leírása, különös figyelemmel annak biztosítására, hogy a dohánytermék gyártás vagy szállítás összemérhető legyen az észszerűen várható kereslettel;
(c) értelemszerűen ellenőrzik és beszedik a kivethető engedélyezési díjakat, és mérlegelik ezeknek az engedélyezési rendszer hatékony igazgatása és végrehajtása vagy a közegészségügy területén, vagy más kapcsolódó tevékenység során történő felhasználását a nemzeti jogszabályokkal összhangban;
(d) megteszik a megfelelő intézkedéseket az engedélyezési rendszer működése során bármely rendellenes vagy csalárd gyakorlat megakadályozására, felderítésére és az ezzel kapcsolatos nyomozásra;
(e) adott esetben intézkedéseket hoznak, ideértve az engedélyek időszakos felülvizsgálatát, megújítását, ellenőrzését vagy hitelesítését;
(f) adott esetben időkeretet állapítanak meg az engedélyek lejártára és az azt követő kötelező újbóli kérelmezésre vagy a kérelemben szereplő információk frissítésére vonatkozóan;
(g) kötelezik az engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket arra, hogy előre tájékoztassák az illetékes hatóságot a telephelyük címének megváltozásáról vagy a tevékenységekkel kapcsolatos, az engedélyben szereplő információk bármilyen jelentős változásáról;
(h) kötelezik az engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket arra, hogy a megfelelő intézkedés meghozatala céljából tájékoztassák az illetékes hatóságot valamely gyártóberendezés megvásárlásáról vagy elidegenítéséről; és
(i) biztosítják, hogy az ilyen gyártóberendezés vagy annak bármely része megsemmisítésére az illetékes hatóság felügyelete mellett kerüljön sor.
4. A Részes Felek biztosítják, hogy engedélyt nem adnak ki és/vagy nem ruháznak át a tervezett engedélyestől származó, a (3) bekezdésben foglalt megfelelő információk kézhezvétele, továbbá az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása nélkül.
5. Az e Jegyzőkönyv hatálybalépését követő öt év elteltével a Felek Találkozója a soron következő ülésszakán biztosítja egy bizonyítékon alapuló kutatás lefolytatását annak megállapítására, hogy rendelkezésre állnak-e a dohánytermékek gyártása szempontjából elengedhetetlen alapvető információk, ezek azonosíthatók-e, és ezekkel kapcsolatosan hatékony ellenőrzési mechanizmus érvényesülhet-e. Az ilyen kutatás alapján a Felek Találkozója mérlegeli a megfelelő intézkedést.
1. A Részes Felek előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a dohány, a dohánytermékek és gyártóberendezések szállítói láncában szereplő valamennyi természetes és jogi személy köteles
(a) kellő gondossággal eljárni egy üzleti kapcsolat létrejöttét megelőzően és folyamán;
(b) ellenőrizni az ügyfelek részére történő értékesítéseket annak biztosítása érdekében, hogy a mennyiségek a tervezett értékesítési vagy felhasználási piacon összemérhetők legyenek az ilyen termékek iránti kereslettel; és
(c) beszámolni az illetékes hatóságoknak bármely olyan bizonyítékról, amely arra utal, hogy az ügyfél az e Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeit sértő tevékenységeket folytat.
2. Az (1) bekezdés szerinti kellő gondosság megfelelően összhangban áll a Részes Fél nemzeti jogával és a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményével, és magában foglalja többek között az ügyfelek azonosítására vonatkozó követelményeket, például az alábbiakkal kapcsolatos információk beszerzését és frissítését:
(a) annak megállapítása, hogy a természetes vagy jogi személy a 6. cikk szerinti engedéllyel rendelkezik;
(b) ha az ügyfél természetes személy, a személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét, vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen), az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és személyének hivatalos azonosítását;
(c) ha az ügyfél jogi személy, az azonosításához szükséges információk, ideértve teljes megnevezését, a vállalkozás megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés helyét és napját, a székhely és a telephely címét, az alkalmazandó adószámokat, az alapító okirat vagy az egyenértékű dokumentum másolatát, a kapcsolt vállalkozások megnevezését, az ügyvezetők és az esetleges képviselők nevét, ideértve a képviselők nevét és személyük hivatalos azonosítását;
(d) a dohány, a dohánytermék vagy gyártóberendezések tervezett felhasználásának és tervezett értékesítési piacának a leírása; és
(e) a gyártóberendezés telepítési és használati helyének leírása.
3. Az (1) bekezdés szerinti kellő gondosság az ügyfél azonosítására vonatkozó követelményeket is magában foglalhatja, például az alábbiakkal kapcsolatos információk beszerzését és frissítését:
(a) a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos dokumentumok vagy nyilatkozat; és
(b) az ügyletek során használni kívánt bankszámlák meghatározása.
4. A Részes Felek az (1) bekezdés c) pontja szerinti információk alapján megtesznek minden szükséges intézkedést az e Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés biztosítására, ideértve adott esetben a Részes Fél joghatósága alá tartozó ügyfélnek a nemzeti jog szerint tiltólistán szereplő ügyfélként történő megjelölését is.
1. A szállítói lánc további biztosítása érdekében, illetve a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás támogatása céljából a Részes Felek megállapodnak abban, hogy az e Jegyzőkönyv hatálybalépését követő öt éven belül globális árukövető és nyomonkövetési rendszert hoznak létre, amely nemzeti és/vagy regionális árukövető és nyomonkövetési rendszerekből és egy globális információmegosztó fókuszpontból áll, amely a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének Titkárságánál található és valamennyi Részes Fél számára elérhető, lehetővé téve a Részes Felek számára a lekérdezést és a vonatkozó információkhoz való hozzáférést.
2. E cikkel összhangban minden egyes Részes Fél egy általa ellenőrzött árukövető és nyomonkövetési rendszert hoz létre valamennyi olyan dohánytermék tekintetében, amelyet a területén gyártanak, vagy oda importálnak, figyelembe véve egyedi nemzeti vagy regionális szükségleteit és az elérhető bevált gyakorlatot.
3. A hatékony árukövetés és nyomonkövetés lehetővé tételére tekintettel minden Részes Fél előírja, hogy − e Jegyzőkönyvnek az adott Részes Fél számára történő hatálybalépésétől számítva a cigaretta esetében öt, más dohánytermékek esetében pedig tíz éven belül − valamennyi csomagolási egységen és csomagoláson, továbbá a külső csomagoláson egyedi, biztonságos és nem eltávolítható azonosító jelölést (a továbbiakban: egyedi azonosító jelölés), például kódot vagy bélyeget helyezzenek el, vagy az egyedi azonosító jelölés a csomagolás részét képezze.
4.1. A (3) bekezdés alkalmazásában minden egyes Részes Fél előírja a globális árukövető és nyomonkövetési rendszer részeként az alábbi információk közvetlenül vagy hivatkozás útján történő rendelkezésre bocsátását, annak támogatása céljából, hogy a Részes Felek meghatározhassák a dohánytermékek eredetét és adott esetben az eltérítési pontot, illetve, hogy nyomon követhessék és ellenőrizhessék a dohánytermékek mozgását és jogi státuszát:
(a) a gyártás időpontja és helye;
(b) gyártó létesítmény;
(c) a dohánytermékek gyártására használt gép;
(d) a gyártási műszak vagy a gyártás időpontja;
(e) a gyártóval kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő első ügyfél neve, számlája, megrendelésszáma és fizetési bizonylata;
(f) a kiskereskedelmi értékesítés tervezett piaca;
(g) a termék leírása;
(h) minden raktározás és fuvarozás;
(i) az ismert következő vásárló azonosítása; és
(j) a szállítás tervezett útvonala, a szállítás napja, a rendeltetési hely, a kiindulási hely és a szállítmány címzettje.
4.2. Az a), b), g) és adott esetben az f) pontban szereplő információk az egyedi azonosító jelölések részét képezik.
4.3. Ha az f) pontban szereplő információ a jelölés időpontjában nem áll rendelkezésre, a Részes Felek a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 15. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban előírják az ilyen információk biztosítását.
5. A Részes Felek az e cikkben megadott határidőn belül előírják, hogy a (4) bekezdésben foglalt információkat a gyártás vagy a gyártó általi első szállítás időpontjában vagy az érintett Részes Fél területére történő behozatal időpontjában nyilvántartásba kell venni.
6. A Részes Felek biztosítják, hogy az (5) bekezdés szerint nyilvántartott információk az érintett Részes Fél számára a (3) és a (4) bekezdés szerint előírt egyedi azonosító jelölésre való hivatkozás útján rendelkezésre állnak.
7. A Részes Felek biztosítják, hogy az (5) bekezdéssel összhangban nyilvántartott információkat, illetve az ilyen információkat a (6) bekezdéssel összhangban hozzáférhetővé tévő egyedi azonosító jelöléseket az érintett Részes Fél és illetékes hatósága által meghatározott vagy engedélyezett formátumban rendelkezésre bocsátják.
8. A Részes Felek biztosítják, hogy az (5) bekezdés szerint nyilvántartott információk – a (9) bekezdésre figyelemmel – megkeresés esetén rendelkezésre állnak a globális információmegosztó fókuszponton, a nemzeti és/vagy regionális központi ponttal való szabványos elektronikus biztonságos felületen keresztül. A globális információmegosztó fókuszpont listát készít a Részes Felek illetékes hatóságairól, és ezt a listát valamennyi Részes Fél rendelkezésére bocsátja.
9. A Részes Felek és az illetékes hatóságok
(a) kellő időben hozzáférnek a (4) bekezdés szerinti információkhoz a globális információmegosztó fókuszpontnál történő lekérdezés útján;
(b) ilyen információt csak akkor kérnek, ha az a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felderítése vagy az ezzel kapcsolatos nyomozás céljából szükséges;
(c) információt indokolatlanul nem tartanak vissza;
(d) a (4) bekezdéssel összefüggő, információ iránti megkereséseket nemzeti jogukkal összhangban megválaszolják; és
(e) kölcsönös megállapodás szerint védenek és bizalmasként kezelnek minden kicserélt információt.
10. A Részes Felek előírják az alkalmazandó árukövető és nyomonkövetési rendszer további fejlesztését és hatókörének kibővítését egészen addig a pontig, amikor valamennyi vámot, alkalmazandó adót és adott esetben más kötelezettséget a gyártás, a behozatal vagy a vám- vagy jövedéki ellenőrzést követő árukiadás helyén teljesítenek.
11. A Részes Felek kölcsönös megállapodás szerint együttműködnek egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel az árukövető és nyomonkövetési rendszerekkel kapcsolatos bevált gyakorlat megosztásában és fejlesztésében, ideértve az alábbiakat:
(a) a fejlett árukövető és nyomonkövetési technológia, ezen belül az ismeretanyag, készségek, képességek és szakértelem fejlesztésének, átadásának és megszerzésének megkönnyítése;
(b) igény szerint képzési és kapacitásépítő programok támogatása a Részes Felek számára; és
(c) a dohánytermékek csomagolási egységeinek és csomagolásának megjelölésére és leolvasására alkalmazott technológia további fejlesztése a (4) bekezdésben felsorolt információk elérhetővé tétele céljából.
12. A Részes Felekre vonatkozó kötelezettségeket a dohányipar nem teljesítheti, és azokat a dohányiparra nem lehet továbbhárítani.
13. A Részes Felek biztosítják, hogy illetékes hatóságaik az árukövető és nyomonkövetési rendszerben való részvétel során a dohányiparral és a dohányipar érdekképviseleteivel csak az e cikk végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges mértékben tartanak fenn kapcsolatot.
14. A Részes Felek előírhatják a dohányipar számára az adott Részes Felet az e cikk szerinti kötelezettségeiből fakadóan terhelő költségek viselését.
1. A Részes Felek – ha szükséges – előírják, hogy a dohány, a dohánytermékek és gyártóberendezések szállítói láncában részt vevő valamennyi természetes és jogi személy valamennyi releváns ügyletről teljes és pontos nyilvántartást vezessen. Az ilyen nyilvántartásoknak lehetővé kell tenniük a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal való teljes körű elszámoltathatóságot.
2. A Részes Felek – ha szükséges – előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személyek számára, hogy megkeresésre adják át a következő információkat az illetékes hatóságoknak:
(a) általános információk a piaci volumenekről, tendenciákról, előrejelzésekről, valamint más releváns információk; és
(b) az engedélyes birtokában, megőrzése vagy ellenőrzése alatt lévő, készletben, adó- és vámraktárakban, illetve az árutovábbítás, átrakodás vagy adófelfüggesztés idején tárolt dohánytermékek és gyártóberendezés mennyisége a megkeresés napján.
3. A Részes Felek területén exportra értékesített vagy gyártott, illetve a Részes Felek területén árutovábbításban vagy átrakodásban részt vevő, adófelfüggesztés hatálya alatt álló dohánytermékek és gyártóberendezés tekintetében a Részes Felek értelemszerűen előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személyek számára, hogy a kiindulási ország illetékes hatóságainak megkeresésére az általuk ellenőrzött induláskor adják át az alábbi információkat:
(a) az indulás dátuma a termékek fizikai ellenőrzésének legutolsó helyéről;
(b) az elszállított termékekkel kapcsolatos adatok (ideértve a márkát, a mennyiséget, a raktárt);
(c) a tervezett fuvarozási útvonal és rendeltetési hely;
(d) annak (azoknak) a természetes vagy jogi személy(ek)nek az azonosítása, aki(k)nek a termékeket szállítják;
(e) a fuvarozás módja, a fuvarozó azonosításával együtt;
(f) a szállítmány tervezett rendeltetési helyre történő érkezésének várható napja; és
(g) a kiskereskedelmi értékesítés vagy felhasználás tervezett piaca.
4. A Részes Felek – ha ez kivitelezhető – előírják, hogy a kiskereskedők és a dohánytermesztők – a nem kereskedelmi alapon működő hagyományos termelők kivételével – a nemzeti jogukkal összhangban teljes és pontos nyilvántartást vezessenek valamennyi olyan releváns ügyletről, amelynek részesei.
5. A Részes Felek az (1) bekezdés végrehajtása céljából hatékony jogalkotási, végrehajtási, közigazgatási vagy más intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy valamennyi nyilvántartást
(a) legalább négy évig meg kell őrizni;
(b) az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani; és
(c) az illetékes hatóságok által előírt formában kell vezetni.
6. A Részes Felek megfelelő módon és a nemzeti jogra figyelemmel létrehoznak egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az e cikkel összhangban vezetett valamennyi nyilvántartásban szereplő adatok megosztását a többi Részes Féllel.
7. A Részes Felek törekednek az egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre a fejlett nyilvántartási rendszerek fokozatos megosztásában és fejlesztésében.
1. A Részes Felek, értelemszerűen előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó valamennyi természetes és jogi személy megteszi a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a dohánytermékek forgalmazása tiltott kereskedelmi csatornákra terelődjön, ideértve többek között az alábbiakat:
(a) jelentéstétel az illetékes hatóságoknak
(i) a nemzeti jogban meghatározott mennyiségű, határon átnyúló készpénzátutalásról vagy határon átnyúló, természetbeni kifizetésről; és
(ii) valamennyi „gyanús ügyletről”; és
(b) a dohánytermékeknek vagy gyártóberendezéseknek kizárólag az említett termékek iránti kereslettel összemérhető mennyiségben történő szállítása a kiskereskedelmi értékesítés vagy felhasználás tervezett piacán belül.
2. A Részes Felek értelemszerűen előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek által végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos kifizetésekre kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és mennyiségben, illetve kizárólag a tervezett piac területén található pénzügyi intézményekben biztosított jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a kifizetés során más alternatív átutalási rendszer nem vehető igénybe.
3. A Részes Felek előírhatják, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek által a joghatóságuk szerinti területen a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal kapcsolatos kifizetésekre kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és mennyiségben, illetve kizárólag a tervezett piac területén található pénzügyi intézményekben biztosított jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a kifizetés során nem vesznek igénybe más alternatív átutalási rendszert.
4. A Részes Felek biztosítják, hogy e cikk követelményeinek bármilyen megsértése megfelelő büntetőjogi, polgári vagy közigazgatási eljárást, illetve hatékony, arányos és elrettentő szankciókat von maga után, ideértve adott esetben az engedély felfüggesztését vagy érvénytelenítését is.
1. A Részes Felek előírják, hogy a dohánytermékek internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő értékesítését magában foglaló ügyletekben részt vevő jogi és természetes személyek eleget tesznek az e Jegyzőkönyv szerinti valamennyi releváns kötelezettségnek.
2. A Részes Felek mérlegelik a dohánytermékek internetes, távközlési vagy más új technológia útján történő kiskereskedelmi értékesítésének tilalmát.
1. A Részes Felek e Jegyzőkönyvnek az érintett Részes Fél tekintetében történő hatálybalépését követő három éven belül a vámszabad területeken hatékony ellenőrzéseket hajtanak végre minden dohány- és dohánytermék-gyártással és ezeket érintő ügylettel kapcsolatban az e Jegyzőkönyvben előírt valamennyi releváns intézkedés alkalmazása útján.
2. Emellett tilos a dohánytermékek és a nem dohánytermékek egyetlen konténerben vagy más hasonló szállítási egységben történő keverése a vámszabad területről való elszállításkor.
3. A Részes Felek nemzeti jogukkal összhangban az e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelő ellenőrzési és vizsgálati intézkedéseket fogadnak el és alkalmaznak a dohánytermékek és gyártóberendezések területükön történő nemzetközi továbbításával vagy átrakodásával kapcsolatosan az említett termékek tiltott kereskedelmének megakadályozása céljából.
1. A Részes Felek – a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 6. cikkét figyelembe véve – hatékony intézkedéseket hajtanak végre e Jegyzőkönyv megfelelő rendelkezéseinek a vámmentes értékesítésekre történő alkalmazása céljából.
2. Legkésőbb öt évvel e Jegyzőkönyv hatálybalépését követően a Felek Találkozója a soron következő ülésszakán biztosítja egy, a dohánytermékek vámmentes értékesítéséhez kapcsolódó tiltott dohánytermék-kereskedelem mértékének megállapítására vonatkozó, bizonyítékon alapuló kutatás elvégzését. Az ilyen kutatás alapján a Felek Találkozója mérlegeli a megfelelő további intézkedéseket.
1. A Részes Felek nemzeti joguk alapelveivel összhangban elfogadják az alábbi magatartásoknak a nemzeti joguk alapján jogellenesként való minősítéséhez szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket:
(a) dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés e Jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétes módon történő előállítása, nagykereskedelme, közvetítői tevékenység keretében történő kereskedelme, kiskereskedelme, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele;
(b)
i. dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés előállítása, nagykereskedelme, közvetítői tevékenység keretében történő kereskedelme, kiskereskedelme, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele az alkalmazandó vámok, adók és más illetékek megfizetése nélkül, vagy a megfelelő adóbélyeg, egyedi azonosító jelölés vagy más előírt jelölés vagy címke elhelyezése nélkül;
ii. dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés b) pont i. alpontjában nem említett módon történő csempészése vagy a csempészés kísérlete;
(c)
i. dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés, illetve hamis adóbélyeggel, egyedi azonosító jelöléssel vagy más előírt jelöléssel vagy címkével ellátott dohánycsomagolás tiltott előállításának bármely más formája;
ii. jogellenesen előállított dohány, tiltott dohánytermékek, hamis adóbélyeget és/vagy más előírt jelölést vagy címkét viselő termékek, illetve tiltott gyártóberendezés nagykereskedelme, közvetítői tevékenység keretében történő kereskedelme, kiskereskedelme, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele;
(d) dohánytermékek nem dohánytermékekkel való keverése a szállítói lánc folyamán a dohánytermékek eltitkolása vagy elleplezése céljából;
(e) dohánytermékek nem dohánytermékekkel való keverése e Jegyzőkönyv 12. cikk (2) bekezdése megsértésével;
(f) dohánytermékek internetes, távközlési vagy más új technológia útján történő értékesítése e Jegyzőkönyv megsértésével;
(g) dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés megszerzése a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személy által olyan személytől, akinek a 6. cikkel összhangban engedéllyel kellene rendelkeznie, de azzal nem rendelkezik;
(h) bármely állami tisztviselő vagy felhatalmazással rendelkező tisztviselő akadályozása a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megelőzésével, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos kötelezettségei teljesítése során;
(i)
i. bármely állami tisztviselő vagy felhatalmazással rendelkező tisztviselő előtt hamis, félrevezető vagy hiányos nyilatkozat tétele vagy az általa kért információk át nem adása a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megelőzésével, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos − kötelezettségei teljesítése során, ha ez nem ellentétes az önvádra kötelezés tilalmával;
ii. hivatalos űrlapokon hamis nyilatkozat tétele a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés leírását, mennyiségét vagy értékét, továbbá a Jegyzőkönyvben meghatározott bármely más információt illetően az alábbi célokból:
(a) az alkalmazandó vámok, adók és más illetékek kifizetésének kikerülése, vagy
(b) a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megelőzésével, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos ellenőrzési intézkedések megsértése;
iii. az e Jegyzőkönyv szerinti nyilvántartások létrehozásának vagy vezetésének elmulasztása vagy hamis nyilvántartás vezetése; és
(j) a (2) bekezdés alapján bűncselekményként meghatározott jogellenes magatartásból származó jövedelem tisztára mosása.
2. A Részes Felek nemzeti joguk alapelveivel összhangban meghatározzák, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogellenes magatartások vagy a dohány, dohánytermékek és gyártóberendezés tiltott kereskedelméhez kapcsolódó, e Jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétes más magatartások közül melyek minősülnek bűncselekménynek, és elfogadják az ilyen minősítéshez szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket.
3. A Részes Felek értesítik e Jegyzőkönyv Titkárságát arról, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogellenes magatartások közül a (2) bekezdéssel összhangban melyeket minősítik bűncselekménynek, és átadják a Titkárság számára azon jogszabályaik egy-egy példányát vagy ismertetését, amelyekkel a (2) bekezdést végrehajtják, illetve ezen jogszabályok későbbi módosítását.
4. A dohány, dohánytermékek és gyártóberendezés tiltott kereskedelmével kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködés kibővítése érdekében a Részes Feleket ösztönzik a pénzmosással, a kölcsönös jogsegéllyel és a kiadatással kapcsolatos nemzeti jogszabályaik olyan releváns nemzetközi egyezményekre való tekintettel történő felülvizsgálatára, amelyeknek felei, annak érdekében, hogy a jogszabályok hatékonyan szolgálják e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtását.
1. A Részes Felek jogelveikkel összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogi személyek felelőssége megállapítható legyen a jogellenes magatartásokért, ideértve az e Jegyzőkönyv 14. cikke alapján meghatározott bűncselekményeket is.
2. A Részes Felek jogelveire figyelemmel a jogi személyek felelőssége büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási jogi lehet.
3. Az ilyen felelősség nem érinti azon természetes személyek felelősségét, akik jogellenes magatartásban vesznek részt, vagy a nemzeti jogszabályok és e Jegyzőkönyv 14. cikke alapján meghatározott bűncselekményeket követnek el.
1. A Részes Felek nemzeti jogukkal összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogellenes magatartásért – ideértve a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekményeket – felelősségre vont természetes és jogi személyeket hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankcióknak – ideértve a pénzügyi szankciókat is – vessék alá.
2. A Részes Felek törekednek annak biztosítására, hogy a személyek jogellenes magatartásával – ideértve a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekményeket is – kapcsolatban indított eljárás során a nemzeti jogukban biztosított mérlegelési jogkörüket gyakorolják az ilyen jogellenes magatartással – ideértve a bűncselekményeket is – összefüggésben végrehajtott bűnüldözési intézkedések hatékonyságának maximalizálása céljából, figyelembe véve az ilyen jogellenes magatartás – ideértve a bűncselekményeket is – elkövetésétől való visszatartás szükségességét.
3. Az e Jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik azt az elvet, hogy a jogellenes magatartás – ideértve az e Jegyzőkönyvben meghatározott bűncselekményeket is – és az alkalmazandó jogi védelem vagy a magatartás jogszerűségére irányadó más jogelvek meghatározása a Részes Fél nemzeti joga számára van fenntartva, és hogy az ilyen jogellenes magatartás – ideértve a bűncselekményeket is – üldözésére és szankcionálására az említett joggal összhangban kerül sor.
A Részes Felek nemzeti jogukkal összhangban mérlegelik az ahhoz szükséges jogalkotási és más intézkedések elfogadását, hogy az illetékes hatóságok a lefoglalt dohány, dohánytermékek és/vagy gyártóberendezés termelőjére, gyártójára, terjesztőjére, importőrére vagy exportőrére a kieső adóknak és illetékeknek megfelelő összeget vessenek ki.
Valamennyi elkobzott dohányt, dohánytermékeket és gyártóberendezést a lehető leginkább környezetbarát módszerekkel meg kell semmisíteni vagy a nemzeti joggal összhangban ártalmatlanítani kell.
1. A Részes Felek – ha ezt a nemzeti jogrendszerük alapelvei lehetővé teszik – a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme elleni hatékony küzdelem céljából, lehetőségeikhez képest és a nemzeti jog által előírt feltételek szerint meghozzák az illetékes hatóságok számára a területükön az ellenőrzött szállítás megfelelő alkalmazásához és – ahol célszerűnek tűnik – más különleges nyomozási technikák – pl. elektronikus vagy más megfigyelési és fedett műveletek – alkalmazásához szükséges intézkedéseket.
2. A 14. cikk alapján meghatározott bűncselekmények nyomozása céljából a Részes Feleket ösztönzik, hogy szükség esetén az (1) bekezdésben említett technikák nemzetközi együttműködés keretében történő alkalmazására irányuló, megfelelő kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat, illetve egyezményeket kössenek.
3. A (2) bekezdés szerinti megállapodás vagy egyezmény hiányában az ilyen különleges nyomozási technikák nemzetközi alkalmazására vonatkozó döntések eseti alapon hozhatóak meg, amelynek keretében – szükség esetén – pénzügyi rendelkezések és az érintett Részes Felek joghatóságának gyakorlására vonatkozó megállapodások vehetőek figyelembe.
4. A Részes Felek elismerik a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás jelentőségét és szükségességét ezen a területen, és az e cikkben foglalt célkitűzések elérése érdekében kapacitásépítés céljából együttműködnek egymással és a nemzetközi szervezetekkel.
1. A Részes Felek e Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének jelentéstételi eszköze keretében a nemzeti jogukra figyelemmel adott esetben releváns információkat adnak át, többek között az alábbi kérdésekkel kapcsolatban:
(a) összesített formában a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés lefoglalásának adatai, a lefoglalt mennyiség és érték, a termékleírások, a gyártás dátuma és helye, valamint a kikerült adó;
(b) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés behozatallal, kivitellel, árutovábbítással, adófizetéssel és vámmentességgel érintett értékesítése és mennyisége vagy értéke;
(c) a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének tendenciái, az alkalmazott elrejtési módszerek és elkövetési módok; és
(d) a Részes Felek megállapodása szerinti más releváns információk.
2. A Részes Felek együttműködnek egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel a Részes Felek információgyűjtésre és -cserére vonatkozó kapacitásának fejlesztése céljából.
3. A Részes Felek az említett információkat bizalmasnak tekintik és kizárólag a Részes Felek általi felhasználásra szánják, ha a küldő Részes Fél erről másként nem nyilatkozik.
1. A Részes Felek nemzeti jogukra vagy valamely más alkalmazandó nemzetközi szerződésre figyelemmel, saját kezdeményezésükre vagy egy olyan Részes Fél megkeresésére, amely kellően indokolja, hogy az ilyen információ a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének felderítéséhez vagy nyomozásához szükséges, adott esetben kicserélik egymással az alábbi információkat:
(a) az érintett természetes és jogi személyek engedélyezésére vonatkozó nyilvántartás;
(b) a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmében résztvevő természetes vagy jogi személyek azonosításához, ellenőrzéséhez és az ellenük indított büntetőeljáráshoz szükséges információk;
(c) a nyomozások és a büntetőeljárások nyilvántartása;
(d) a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés behozatalával, kivitelével vagy vámmentes értékesítésével kapcsolatos kifizetések nyilvántartása; és
(e) a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés lefoglalásával kapcsolatos adatok (ideértve adott esetben az ügyre történő hivatkozással kapcsolatos információt, a lefoglalt mennyiséget és értéket, a termék leírását, az érintett szervezeteket, a gyártás dátumát és helyét) és az elkövetési mód (ideértve a szállítás és az elrejtés módját, az útvonal meghatározását és a felderítést).
2. A Részes Felektől e cikk értelmében kapott információkat kizárólag e Jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítésére lehet felhasználni. A Részes Felek kiköthetik, hogy az említett információkat az információt átadó Részes Fél beleegyezése nélkül nem lehet továbbadni.
1. A Részes Felek kijelölik azokat az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyeknek a 20., 21. és 24. cikkekben említett adatokat át kell adni, és az egyezmény Titkárságán keresztül értesítik a Részes Feleket az ilyen kijelölésről.
2. A Jegyzőkönyv szerinti információcserére a titoktartással és az adatvédelemmel kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak. A Részes Felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden olyan bizalmas információt, amelyet egymással megosztanak.
1. A Részes Felek kölcsönös megállapodás szerint együttműködnek egymással és/vagy az illetékes nemzetközi és regionális szervezeteken keresztül tudományos, technikai és technológiai ügyekben a képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés biztosításában e Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából. Az ilyen segítségnyújtás magában foglalhatja a szakértelem vagy a megfelelő technológia átadását az információgyűjtés, a bűnüldözés, a nyomon követés, az információkezelés, a személyes adatok védelme, az eltiltás, az elektronikus megfigyelés, a törvényszéki elemzés, a kölcsönös jogsegély és a kiadatás területén.
2. A Részes Felek adott esetben kétoldalú, többoldalú és bármely más megállapodást vagy egyezményt köthetnek tudományos, technikai és technológiai ügyekben a képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés biztosítása érdekében, figyelembe véve a fejlődő országnak tekintett, illetve az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező Részes Felek szükségleteit.
3. A Részes Felek értelemszerűen együttműködnek a lefoglalt dohány és dohánytermékek pontos földrajzi eredete azonosítási lehetőségeivel kapcsolatos fejlesztésben és kutatásban.
1. A Részes Felek nemzeti jogukkal összhangban értelemszerűen megtesznek minden szükséges intézkedést az együttműködés többoldalú, regionális vagy kétoldalú megállapodások útján történő megerősítésére a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személyek tevékenységének megelőzése, felderítése, velük szemben nyomozás, büntetőeljárás lefolytatása, valamint az ilyen személyek megbüntetése érdekében.
2. A Részes Felek biztosítják, hogy a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel foglalkozó közigazgatási, szabályozási, bűnüldözési és más hatóságok (ideértve az igazságügyi hatóságokat is, ha ezt a nemzeti jog lehetővé teszi) nemzeti és nemzetközi szinten együttműködnek, és a nemzeti joguk által előírt feltételek szerint megosztják a releváns információkat.
1. A Részes Felek e Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek az államok szuverén egyenlőségének és területi integritásának, továbbá a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak elvével összhangban tesznek eleget.
2. Az e Jegyzőkönyvben foglaltak nem jogosítják fel a Részes Feleket arra, hogy más állam területén joghatóságot gyakoroljanak vagy olyan feladatokat lássanak el, amelyek az adott másik állam nemzeti joga értelmében kizárólag annak hatóságai hatáskörébe tartoznak.
1. A Részes Felek elfogadják a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket, ha
(a) a bűncselekményt az érintett Részes Fél területén követték el; vagy
(b) a bűncselekményt az elkövetés időpontjában az érintett fél lobogója alatt közlekedő hajó vagy az érintett fél törvényei szerint bejegyzett légi jármű fedélzetén követték el.
2. A 25. cikk értelmében valamely Részes Fél ilyen bűncselekménnyel kapcsolatban akkor is megállapíthatja joghatóságát, ha
(a) a bűncselekményt az adott Részes Fél sérelmére követték el;
(b) a bűncselekményt az adott Részes Fél állampolgára vagy olyan hontalan személy követte el, akinek szokásos tartózkodási helye az adott Részes Fél területén található; vagy
(c) a bűncselekmény a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekmények körébe tartozik, és azt az adott Részes Fél területén kívül követték el egy, a 14. cikk szerinti bűncselekménynek a Részes Fél területén belül történő elkövetése céljából.
3. A 30. cikk alkalmazása érdekében a Részes Felek elfogadják a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekményekre vonatkozó joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket, ha a feltételezett elkövető az adott Részes Fél területén tartózkodik, és őt ez a Részes Fél kizárólag azért nem adja ki, mert az a saját állampolgára.
4. A Részes Felek elfogadhatják a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekményekre vonatkozó joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket akkor is, ha a feltételezett elkövető az adott Részes Fél területén tartózkodik, és a személyt az adott Részes Fél nem adja ki.
5. Ha a joghatóságát az (1) vagy (2) bekezdés értelmében gyakorló Részes Felet arról értesítettek vagy más módon az jutott a tudomására, hogy egy vagy több másik Részes Fél ugyanazon cselekmény miatt nyomozást, vád- vagy bírósági eljárást folytat, az utóbbi Részes Felek illetékes hatóságai adott esetben egyeztetnek egymással tevékenységeik összehangolása céljából.
6. Az általános nemzetközi jogi normák sérelme nélkül ez a Jegyzőkönyv nem zárja ki valamely Részes Fél által a nemzeti jogával összhangban megállapított büntető joghatósága gyakorlását.
1. A Részes Felek megfelelő nemzeti jogi és közigazgatási rendszereikkel összhangban hatékony intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy
(a) kibővítsék és szükség esetén létrehozzák az illetékes hatóságok, szervek és szolgálatok közötti kommunikációs csatornákat a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekmények összes vonatkozását érintő információk biztonságos és gyors cseréjének megkönnyítése érdekében;
(b) biztosítsák a hatékony együttműködést az illetékes hatóságok, szervek, vám-, rendőri és más bűnüldözési szervek között;
(c) egyes esetekben együttműködjenek más Részes Felekkel a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos megkeresések végrehajtásában az alábbiakat illetően:
i. az említett bűncselekményekben gyaníthatóan részes személyek személyazonossága, holléte és tevékenységei vagy más érintett személyek holléte;
ii. a bűncselekményből származó jövedelem vagy az említett bűncselekmények elkövetéséből származó vagyon mozgása; és
iii. az említett bűncselekmények elkövetése során használt vagy használni tervezett vagyon, berendezés vagy más eszközök mozgása;
(d) átadják adott esetben a megfelelő tételben vagy mennyiségben az elemzéshez vagy nyomozáshoz szükséges anyagokat;
(e) előmozdítsák az illetékes hatóságaik, szerveik és szolgálataik közötti hatékony koordinációt, és támogassák a személyzet és más szakértők cseréjét, ideértve az érintett Részes Felek közötti kétoldalú megállapodásoktól vagy egyezményektől függően összekötő tisztviselők kirendelését is;
(f) kicseréljék más Részes Felekkel a releváns információkat az említett bűncselekmények elkövetése során természetes vagy jogi személyek által alkalmazott egyes módozatokról és módszerekről, ideértve értelemszerűen az útvonalakat és a szállítóeszközöket, illetve a hamis személyazonosság, megváltoztatott vagy hamis dokumentumok vagy más olyan módozatok alkalmazását, amellyel tevékenységeiket leplezhetik; valamint
(g) kicseréljék a releváns információkat, és összehangolják a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekmények kellő időben történő azonosításához megfelelőnek tekintett közigazgatási és más intézkedéseket.
2. A Részes Felek e Jegyzőkönyv érvényesítésére tekintettel mérlegelik a bűnüldözési szerveik közötti közvetlen együttműködésről szóló két- vagy többoldalú megállapodások vagy egyezmények megkötését, illetve, ha ilyen megállapodások vagy egyezmények már léteznek, ezek megfelelő módosítását. Az érintett Részes Felek közötti ilyen megállapodások vagy egyezmények hiányában a Részes Felek ezt a Jegyzőkönyvet az e Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a kölcsönös bűnüldözési együttműködés alapjának tekinthetik. A Részes Felek adott esetben teljeskörűen alkalmazzák a többek között a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel kötött megállapodásokat vagy egyezményeket, a bűnüldözési szerveik közötti együttműködés kibővítése érdekében.
3. A Részes Felek a rendelkezésre álló lehetőségeiken belül együttműködésre törekednek a korszerű technológia alkalmazásával végrehajtott, tiltott nemzetközi dohánytermék-kereskedelem visszaszorítása érdekében.
A Részes Felek nemzeti jogi és közigazgatási rendszereikkel összhangban, megkeresésre vagy saját kezdeményezésre információkat adnak egymásnak a vám- és más jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének megelőzése, felderítése, nyomozása, büntetőeljárás lefolytatása és az ilyen cselekmények elleni küzdelem során. A Részes Felek az említett információkat a küldő Részes Fél eltérő nyilatkozata hiányában bizalmasnak és korlátozott felhasználásúnak tekintik. Az információk az alábbiakra terjedhetnek ki:
(a) bizonyítottan hatékony új vámhatósági és más bűnüldözési technikák;
(b) a dohány, dohánytermékek és gyártóberendezés tiltott kereskedelmének új tendenciái, módozatai vagy módszerei;
(c) olyan áruk, amelyekről ismert, hogy a dohány, dohánytermékek és gyártóberendezés tiltott kereskedelmének tárgyai, továbbá az ilyen árukkal kapcsolatos leírás, csomagolás, szállítás és tárolás, illetve a felhasznált módszerek részletei;
(d) olyan természetes vagy jogi személyek, akikről ismert, hogy a 14. cikk alapján meghatározott bűncselekményt követtek el vagy ilyennek részesei voltak; és
(e) bármely más adat, amely a kijelölt szerveket segítheti az ellenőrzési és más bűnüldözési célú kockázatbecslésben.
1. A Részes Felek a lehető legszélesebb körben biztosítják egymás számára a kölcsönös jogsegélyt a nyomozás, a vád- és bírósági eljárás során az e Jegyzőkönyv 14. cikke alapján meghatározott bűncselekmények vonatkozásában.
2. Kölcsönös jogsegélyt kell nyújtani a megkeresett Részes Fél vonatkozó jogszabályai, szerződései, megállapodásai alapján a megkereső Részes Fél területén folytatott nyomozások, vád- és bírósági eljárások tekintetében olyan bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek miatt e Jegyzőkönyv 15. cikkével összhangban a jogi személyek felelőssége megállapítható.
3. Az e cikkel összhangban nyújtandó kölcsönös jogsegély az alábbi célok bármelyike érdekében kérhető:
(a) személyektől bizonyíték vagy vallomás beszerzése;
(b) bírósági dokumentumok kézbesítése;
(c) kutatás és lefoglalás, valamint befagyasztás végrehajtása;
(d) tárgyak és helyszínek megvizsgálása;
(e) tájékoztatás, bizonyítékok és szakértői vélemények biztosítása;
(f) a releváns dokumentumok és nyilvántartások – ideértve a kormányzati, banki, pénzügyi, vállalati vagy üzleti nyilvántartásokat – eredeti példányainak vagy hiteles másolatainak átadása;
(g) a bűncselekményből származó jövedelem, vagyon, eszköz vagy egyéb dolgok bizonyítási célból történő azonosítása vagy nyomon követése;
(h) a személyek önkéntes megjelenésének előmozdítása a megkereső Részes Fél területén; és
(i) bármely más olyan segítségnyújtás, amely a megkeresett Részes Fél nemzeti jogával nem ellentétes.
4. Ez a cikk nem érinti azokat az egyéb két- vagy többoldalú szerződések alapján fennálló kötelezettségeket, amelyek egészben vagy részben a kölcsönös jogsegélyre vonatkoznak, vagy fognak vonatkozni.
5. A (6)–(24) bekezdés a viszonosság elve alapján az e cikk alapján előterjesztett megkeresésekre is vonatkozik, ha a kérdéses Részes Feleket nem köti kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés vagy kormányközi megállapodás. Ha a Részes Feleket ilyen szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az említett szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő rendelkezései alkalmazandók, kivéve, ha a Részes Felek azok helyett a (6)–(24) bekezdés alkalmazásában állapodnak meg. A Részes Feleket határozottan ösztönzik e bekezdések alkalmazására, ha ezek előmozdítják az együttműködést.
6. A Részes Felek központi hatóságot jelölnek ki, amely felelős és hatáskörrel rendelkezik a kölcsönös jogsegély iránti megkeresések fogadásáért, továbbá végrehajtásáért vagy végrehajtás céljából a megfelelő illetékes hatósághoz történő továbbításáért. Ha valamely Részes Fél olyan különleges régióval vagy területtel rendelkezik, ahol a kölcsönös jogsegély külön rendszere érvényesül, külön központi hatóságot jelölhet ki, amely az említett régió vagy terület tekintetében a fenti feladatokat ellátja. A központi hatóságok biztosítják a beérkező megkeresések gyors és szakszerű végrehajtását vagy továbbítását. Ha a központi hatóság a megkeresést végrehajtás céljából egy illetékes hatóságnak továbbítja, felhívja azt a kérelem gyors és szakszerű végrehajtására. A Részes Felek az e Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, e Jegyzőkönyv elfogadása, jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy ratifikálása időpontjában értesítik a Keretegyezmény Titkárságának vezetőjét az erre a célra kijelölt központi hatóságról. A kölcsönös jogsegély iránti megkeresések és az ezekkel kapcsolatos összes tájékoztatás továbbítására a Részes Felek által kijelölt központi hatóságok között kerül sor. Ez a követelmény nem sérti a Részes Felek jogát arra, hogy előírják az ilyen megkeresések és tájékoztatás diplomáciai csatornán keresztül, sürgős esetekben pedig a Részes Felek megállapodása alapján és lehetőség szerint megfelelő nemzetközi szervezetek útján történő küldését.
7. A megkereséseket írásban vagy lehetőség szerint bármely más olyan módszerrel kell elkészíteni, amellyel írásbeli dokumentum állítható elő, a megkeresett Részes Fél által elfogadható nyelven és olyan feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik a hitelesség megállapítását. A Részes Felek által elfogadható nyelv(ek)ről az e Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, e Jegyzőkönyv elfogadása, jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy ratifikálása időpontjában értesítik a Keretegyezmény Titkárságának vezetőjét. Sürgős esetekben, illetve a Részes Felek megállapodása alapján a megkeresések szóban is előterjeszthetőek, azokat azonban írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.
8. A kölcsönös jogsegély iránti megkeresés az alábbiakat tartalmazza:
(a) a megkereső hatóság azonosító adatai;
(b) a megkereséssel kapcsolatos nyomozás, vád- vagy bírósági eljárás tárgya és jellege, valamint az ilyen nyomozást, vád- vagy bírósági eljárást végző hatóság neve és feladatköre;
(c) a releváns tények összefoglalása, a bírósági dokumentumok kézbesítésére irányuló megkeresések kivételével;
(d) a kért jogsegély ismertetése és a megkereső Részes Fél által alkalmazni kívánt különleges eljárással kapcsolatos részletek;
(e) ha lehetséges, az érintett személyek személyazonossága, tartózkodási helye és állampolgársága;
(f) a cél, amely miatt a bizonyítékot, információt vagy intézkedést kérik; és
(g) a nemzeti jognak a bűncselekményre és a kapcsolódó büntetésre vonatkozó rendelkezései.
9. A megkeresett Részes Fél további információkat kérhet, ha ez a megkeresésnek a nemzeti jogával összhangban történő végrehajtásához szükséges, vagy ha ez előmozdíthatja a végrehajtást.
10. A megkeresést a megkeresett Részes Fél nemzeti jogával összhangban és olyan mértékben kell végrehajtani, amely nem ellentétes a megkeresett Részes Fél nemzeti jogával, valamint ahol lehetséges, a megkeresésben meghatározott eljárásokkal összhangban kell végrehajtani.
11. A megkereső Részes Fél a megkeresett Részes Féltől kapott információt vagy bizonyítékot annak előzetes hozzájárulása nélkül nem továbbíthatja, és nem használhatja fel a megkeresésben megjelölttől eltérő nyomozás, vád- vagy bírósági eljárás céljára. Az ebben a bekezdésben foglaltak nem akadályozzák, hogy a megkereső Részes Fél az általa folytatott eljárásban olyan információt vagy bizonyítékot tárjon fel, amely a vádlottra nézve felmentő jellegű. Ilyen esetben a megkereső Részes Fél az információ vagy bizonyíték feltárása előtt értesíti a megkeresett Részes Felet, és ilyen tartalmú kérés esetén egyeztet a megkeresett Részes Féllel. Ha kivételesen nincs lehetőség előzetes értesítésre, a megkereső Részes Fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett Részes Felet az információ vagy bizonyíték feltárásáról.
12. A megkereső Részes Fél kérheti, hogy a megkeresett Részes Fél kezelje bizalmasan a megkeresés tényét és tartalmát, kivéve a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékig. Ha a megkeresett Részes Fél nem tud eleget tenni a bizalmas kezelés követelményének, erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Részes Felet.
13. Ha egy személy az egyik Részes Fél területén tartózkodik, és a másik Részes Fél igazságügyi hatóságai tanúként vagy szakértőként kívánják meghallgatni, az előbbi Részes Fél lehetőség szerint és a nemzeti jog alapelveivel összhangban engedélyezheti az utóbbi Részes Fél kérésére a meghallgatás videokonferencia útján történő végrehajtását, ha a kérdéses magánszemély számára nem lehetséges vagy nem kívánatos, a személyes megjelenés a megkereső Részes Fél területén. A Részes Felek megállapodhatnak, hogy a meghallgatást a megkereső Részes Fél igazságügyi hatósága hajtsa végre a megkeresett Részes Fél igazságügyi hatóságának részvételével.
14. A kölcsönös jogsegély megtagadható,
(a) ha a megkeresésre nem e cikkel összhangban került sor;
(b) ha a megkeresett Részes Fél úgy véli, hogy a megkeresés végrehajtása sértheti szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más alapvető érdekeit;
(c) ha a megkeresett Részes Fél hatóságai számára a nemzeti jog tiltja, hogy a kért intézkedést hasonló bűncselekmény miatt a saját joghatósága alatt folytatott nyomozás, vád- vagy bírósági eljárás során alkalmazzák;
(d) ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynél a megkeresett Részes Fél területén a büntetési tétel felső határa kevesebb, mint két év szabadságvesztés, vagy más szabadságelvonás, vagy ha a megkeresett Részes Fél megítélése szerint a jogsegély olyan terhet róna saját erőforrásaira, amely a bűncselekmény súlyosságához viszonyítva aránytalan; vagy
(e) ha a megkeresés teljesítése a megkeresett Részes Fél jogrendszerének a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó jogszabályaival ellentétes lenne.
15. A kölcsönös jogsegély megtagadását indokolni kell.
16. A Részes Felek e cikk értelmében a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés teljesítését nem tagadhatják meg a banktitokra hivatkozással.
17. A Részes Felek a kölcsönös jogsegély iránti kérelem teljesítését nem tagadhatják meg kizárólag azon az alapon, hogy a bűncselekménynek megítélésük szerint pénzügyi vonzatai is vannak.
18. A Részes Felek e cikk értelmében a kölcsönös jogsegély iránti kérelem teljesítését a kettős büntethetőség hiányára hivatkozva megtagadhatják. Mindazonáltal a megkeresett Részes Fél – ha ezt megfelelőnek ítéli – segítséget nyújthat a mérlegelési jogkörén belül általa meghatározott mértékben, tekintet nélkül arra, hogy a magatartás a megkeresett Részes Fél nemzeti joga szerint bűncselekménynek minősül-e.
19. A megkeresett Részes Fél a kölcsönös jogsegély iránti megkeresést a lehető leghamarabb végrehajtja, és a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a megkereső Részes Fél által lehetőleg a megkeresésben javasolt, indokolt határidőket. A megkeresett Részes Fél megválaszolja a megkereső Részes Félnek a megkeresés kezelésével kapcsolatos eredményekre vonatkozó észszerű kérdéseit. A megkereső Részes Fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett Részes Felet arról, ha a kért jogsegélyre már nincs szükség.
20. A megkeresett Részes Fél elhalaszthatja a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés teljesítését arra való hivatkozással, hogy az egy folyamatban lévő nyomozást, vád- vagy bírósági eljárást akadályoz.
21. Egy megkeresés teljesítésének a (14) bekezdés szerinti megtagadását vagy a végrehajtásnak a (20) bekezdés szerinti elhalasztását megelőzően a megkeresett Részes Fél egyeztet a megkereső Részes Féllel annak mérlegelése céljából, hogy a jogsegély teljesíthető-e a szükségesnek ítélt feltételek mellett. Ha a megkereső Részes Fél az említett feltételek mellett elfogadja a jogsegélyt, az meg kell, hogy feleljen ezen feltételeknek.
22. A megkeresés teljesítésének szokásos költségeit a megkeresett Részes Fél viseli, hacsak az érintett Részes Felek eltérően nem állapodtak meg. Ha jelentős vagy különleges természetű költségek merülnek fel a megkeresés teljesítése során, a Részes Felek egyeztetnek azoknak a feltételeknek és körülményeknek a meghatározásáról, amelyek keretében a megkeresést teljesíteni fogják, illetve a költségviselés módjáról.
23. Megkeresés esetén a megkeresett Részes Fél
(a) átadja a megkereső Részes Fél számára a birtokában lévő olyan kormányzati nyilvántartások, dokumentumok vagy információk másolatait, amelyek a nemzeti jog alapján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek; és
(b) saját belátása szerint egészében vagy részben, vagy az általa megfelelőnek ítélt feltételek mellett átadhatja a megkereső Részes Fél számára a birtokában lévő olyan kormányzati nyilvántartások, dokumentumok vagy információk másolatait, amelyek a nemzeti jog alapján a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek.
24. A Részes Felek szükség szerint megvizsgálják olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodások vagy egyezmények megkötésének lehetőségét, amelyek e cikk rendelkezéseinek céljait szolgálják, illetve elősegítik azok gyakorlati végrehajtását vagy hatékonyságuk javítását.
1. Ezt a cikket e Jegyzőkönyv 14. cikke alapján meghatározott bűncselekményekre kell alkalmazni, ha
(a) a kiadatási kérelemben megjelölt személy a megkeresett Részes Fél területén tartózkodik;
(b) a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény mind a megkereső, mind a megkeresett Részes Fél nemzeti joga alapján büntetendő; és
(c) a bűncselekmény büntetési tételének felső határa legalább négy év szabadságvesztés vagy más szabadságelvonás, vagy az érintett Részes Felek megállapodása szerint két- és többoldalú szerződésekkel vagy más nemzetközi megállapodásokkal összhangban súlyosabb büntetéssel vagy rövidebb időtartamban büntetendő.
2. Az e cikk hatálya alá tartozó minden bűncselekmény a Részes Felek közötti kiadatási szerződések értelmében kiadatást megalapozó bűncselekménynek tekintendő. A Részes Felek vállalják, hogy az ilyen bűncselekményeket kiadatást megalapozó bűncselekményként határozzák meg a közöttük megkötendő egyes kiadatási szerződésekben.
3. Ha egy olyan Részes Fél, amely a kiadatást meglévő szerződéshez köti, kiadatásra irányuló megkeresést kap egy másik Részes Féltől, amellyel nem kötött kiadatási szerződést, ezt a Jegyzőkönyvet az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a kiadatás jogalapjának tekintheti.
4. Azok a Részes Felek, amelyek a kiadatást nem kötik meglévő szerződéshez, az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekményeket egymás között kiadatást megalapozó bűncselekménynek tekintik.
5. A kiadatásra a megkereső Részes Fél nemzeti jogában vagy az alkalmazandó kiadatási szerződésekben előírt feltételeket kell alkalmazni, ideértve többek között a kiadatásra vonatkozó minimális büntetési tételre vonatkozó feltételeket és azokat az indokokat is, amelyek alapján a megkeresett Részes Fél megtagadhatja a kiadatást.
6. A Részes Felek nemzeti jogukra figyelemmel törekednek az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a kiadatási eljárások felgyorsítására és az azokhoz kapcsolódó bizonyítási követelmények egyszerűsítésére.
7. Az a Részes Fél, amelynek területén egy feltételezett elkövető tartózkodik, és az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmény kapcsán nem adja ki az említett személyt kizárólag azzal az indokkal, hogy a személy a saját állampolgára, a kiadatást kérő Részes Fél megkeresésére haladéktalanul átadja az ügyet illetékes hatóságainak büntetőeljárás lefolytatása céljából. Az említett hatóságok ugyanolyan módon hozzák meg döntésüket és folytatják le az eljárást, mint az említett Részes Fél nemzeti joga szerinti más, hasonló bűncselekmény esetében. Az érintett Részes Felek az ilyen büntetőeljárás hatékonyságának biztosítása céljából együttműködnek egymással, különösen eljárási és bizonyítási kérdésekben.
8. Ha valamely Részes Fél nemzeti joga a saját állampolgár kiadatását vagy egyéb átadását csak azzal a feltétellel engedélyezi, hogy a kiadott személyt a kiadatási vagy átadási kérelem alapját képező tárgyaláson vagy eljárásban kiszabott büntetés letöltése céljából visszaadják az őt kiadó Részes Félnek, továbbá ha a kiadó és a személy kiadatását kérő Részes Fél ebben és egyéb – általuk szükségesnek ítélt – feltételekben megállapodik, akkor az ilyen feltételekhez kötött kiadatásnak vagy átadásnak teljesítenie kell a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettséget.
9. Ha az ítélet végrehajtása miatt kért kiadatást azért tagadják meg, mert a keresett személy a megkeresett Részes Fél állampolgára, a megkeresett Részes Fél – ha azt nemzeti joga lehetővé teszi és az abban foglalt követelményekkel összhangban – a megkereső Részes Fél kérelmére megvizsgálja a megkereső Részes Fél nemzeti joga szerint kiszabott ítélet vagy annak még hátralévő része végrehajthatóságát.
10. Minden személyt, aki ellen az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények kapcsán eljárást folytatnak, az eljárás minden szakaszában tisztességes elbánásban kell részesíteni, ideértve mindazon jogok és garanciák biztosítását, amelyeket annak a félnek a nemzeti joga ír elő, amelynek területén az érintett személy tartózkodik.
11. E Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az kötelezővé tenné a kiadatást olyan esetben, amikor a megkeresett Részes Fél alapos indokkal feltételezi, hogy a megkeresés az érintett személlyel szemben neme, faji hovatartozása, vallása, nemzetisége, etnikai származása vagy politikai meggyőződése miatti üldözésére vagy megbüntetésére irányul, vagy amikor a megkeresés teljesítése bármely fenti okból sértené az érintett személy helyzetét.
12. A Részes Felek nem tagadhatják meg a kiadatást kizárólag azon az alapon, hogy a bűncselekménynek megítélésük szerint pénzügyi vonzatai is vannak.
13. A megkeresett Részes Fél a kiadatás megtagadását megelőzően – ha indokolt – egyeztet a megkereső Részes Féllel, hogy megfelelő lehetőséget biztosítson számára véleménye kifejtésére és a váddal kapcsolatos tájékoztatás megadására.
14. A Részes Felek törekednek kétoldalú és többoldalú megállapodások vagy egyezmények megkötésére a kiadatás végrehajtása vagy hatékonyságának fokozása érdekében. Ha a Részes Feleket hatályos szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az említett szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha a Részes Felek azok helyett az (1)–(13) bekezdés alkalmazásában állapodnak meg.
1. A megkeresett Részes Fél a nemzeti jogára és kiadatási szerződéseire figyelemmel és meggyőződve arról, hogy a körülmények ezt indokolják és sürgős jellegűek, továbbá a megkereső Részes Fél kérésére, őrizetbe veheti azt a területén jelen lévő személyt, akinek a kiadatását kérik, vagy más megfelelő intézkedéseket tehet az érintett személy kiadatási eljárásban való jelenlétének biztosítására.
2. Az (1) bekezdéssel összhangban megtett intézkedésekről a nemzeti joggal összhangban megfelelő módon és késedelem nélkül tájékoztatják a megkereső felet.
3. Bármely olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket megteszik, jogosult
(a) késedelem nélkül kommunikálni azon állam legközelebbi megfelelő képviselőjével, amelynek állampolgára, vagy ha a személy hontalan, azon állam képviselőjével, amelynek területén szokásosan tartózkodik; és
(b) az említett állam képviselőjével találkozni.
1. A Részes Felek a Keretegyezmény Titkárságán keresztül időszakos jelentéseket nyújtanak be a Felek Találkozója számára e Jegyzőkönyv alkalmazásáról.
2. E jelentések formátumát és tartalmát a Felek Találkozója határozza meg. Ezek a jelentések a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye szokásos jelentéstételi eszközének részét képezik.
3. Az (1) bekezdésben említett időszakos jelentések tartalmát többek között az alábbiakra tekintettel határozzák meg:
(a) a Jegyzőkönyv alkalmazása érdekében meghozott jogalkotói, végrehajtási, igazgatási és egyéb intézkedésekre vonatkozó információk;
(b) adott esetben a Jegyzőkönyv alkalmazása során felmerült akadályokra vagy gátló tényezőkre, valamint az ezek leküzdésére hozott intézkedésekre vonatkozó információk;
(c) adott esetben a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásával kapcsolatos tevékenységek tekintetében rendelkezésre bocsátott, kapott vagy kért pénzügyi és technikai segítségnyújtásról szóló információk; és
(d) a 20. cikkben meghatározott információk.
Olyan esetekben, amikor a Felek Konferenciájának jelentéstételi mechanizmusa keretében már gyűjtik a releváns adatokat, a Felek Találkozója nem ismétli meg ezeket az erőfeszítéseket.
4. A Felek Találkozója a 33. és 36. cikk értelmében rendelkezéseket mérlegel abból a célból, hogy megkeresés esetén segítse a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező Részes Feleket az e cikk rendelkezései szerinti kötelezettségeik teljesítésében.
5. Az említett cikkek szerinti jelentéstételre és információcserére a titoktartással és az adatvédelemmel kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak. A Részes Felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden olyan bizalmas információt, amelyet jelentenek vagy kicserélnek.
1. A Jegyzőkönyv létrehozza a Felek Találkozóját. A Felek Találkozójának első ülésszakát a Keretegyezmény Titkársága hívja össze a Felek Konferenciájának a Jegyzőkönyv hatálybalépését követő első rendes ülésszakát közvetlenül megelőzően vagy követően.
2. Ezt követően a Felek Találkozójának rendes ülésszakait a Keretegyezmény Titkársága hívja össze a Felek Konferenciájának a Jegyzőkönyv hatálybalépését követő rendes ülésszakait közvetlenül megelőzően vagy követően.
3. A Felek Találkozóinak rendkívüli ülésszakaira az ülés által szükségesnek tartott időben vagy bármely Részes Fél írásbeli kérése alapján kerül sor, feltéve, hogy a kérésnek a Keretegyezmény Titkársága általi közlését követő hat hónapon belül a Részes Felek legalább egyharmada támogatja azt.
4. A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye Részes Feleinek Konferenciája eljárási szabályzatát és pénzügyi szabályait értelemszerűen alkalmazni kell a Felek Találkozójára is, a Felek Találkozójának eltérő határozata hiányában.
5. A Felek Találkozója rendszeresen felülvizsgálja a Jegyzőkönyv végrehajtását, és meghozza a hatékony végrehajtás előmozdításához szükséges határozatokat.
6. A Felek Találkozója dönt a Jegyzőkönyv Részes Feleitől származó, a Jegyzőkönyv végrehajtására szánt önkéntes hozzájárulások mértékéről és mechanizmusáról, illetve a végrehajtás más lehetséges forrásairól.
7. A Felek Találkozója minden egyes rendes ülésszakán konszenzussal elfogadja a pénzügyi időszaknak a következő rendes ülésszakig érvényes költségvetését és munkatervét, amely elkülönül a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének költségvetésétől és munkatervétől.
1. E Jegyzőkönyv Titkársága a Keretegyezmény Titkársága.
2. A Keretegyezmény Titkársága a Jegyzőkönyv Titkárságaként a következő feladatokat látja el:
(a) megszervezi a Felek Találkozója, az esetleges alárendelt testületek, továbbá a Felek Találkozója által létrehozott munkacsoportok és más testületek ülésszakait, és igény szerint szolgáltatásokat biztosít a számukra;
(b) igény szerint visszajelzést fogad, elemez, továbbít és ad az érintett Részes Felek és a Felek Találkozója számára az e Jegyzőkönyv értelmében hozzá beérkező jelentésekről, és előmozdítja a Részes Felek közötti információcserét;
(c) kérésre támogatást nyújt a Részes Feleknek – különös tekintettel azokra, amelyek fejlődő országok vagy átalakulóban lévő gazdasággal rendelkeznek – a Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban megkívánt információk összeállításában, közlésében és kicserélésében, valamint segítséget nyújt a rendelkezésre álló források meghatározásában az e Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek végrehajtásának előmozdítása érdekében;
(d) a Felek Találkozójának útmutatása szerint jelentéseket készít az e Jegyzőkönyv szerinti tevékenységeiről a Felek Találkozója részére;
(e) a Felek Találkozójának útmutatása szerint biztosítja a szükséges koordinációt az illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel és egyéb testületekkel;
(f) a Felek Találkozójának útmutatása szerint olyan adminisztratív és szerződéses rendelkezéseket hoz, amelyekre az e Jegyzőkönyv Titkárságaként ráháruló feladatainak hatékony elvégzéséhez szüksége lehet;
(g) fogadja és megvizsgálja az olyan kormányközi és nem kormányzati szervezetektől érkező kérelmeket, amelyek a Felek Találkozóján akkreditált megfigyelőként kívánnak részt venni, biztosítva ugyanakkor, hogy ezek nincsenek kapcsolatban a dohányiparral, továbbá a felülvizsgált kérelmeket mérlegelésre benyújtja a Felek Találkozója részére; és
(h) ellátja a Jegyzőkönyvben meghatározott egyéb titkársági funkciókat, és minden egyéb funkciót, amelyet a Felek Találkozója meghatároz.
Abból a célból, hogy biztosítsa a technikai és pénzügyi együttműködést a Jegyzőkönyv céljának eléréséhez, a Felek Találkozója kérheti az illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek együttműködését, ideértve a pénzügyi és fejlesztési intézményeket is.
1. A Részes Felek felismerik a pénzügyi források fontos szerepét e Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésében, és elismerik a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 26. cikkének fontosságát a Keretegyezmény célkitűzéseinek elérésében.
2. A Részes Felek nemzeti stratégiáikkal, terveikkel és programjaikkal összhangban pénzügyi támogatást nyújtanak a Jegyzőkönyv céljának elérését szolgáló nemzeti tevékenységeikhez.
3. A Részes Felek adott esetben elősegítik a kétoldalú, regionális, szubregionális és egyéb többoldalú csatornák igénybevételét, a fejlődő országnak tekintett Részes Felek és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező Részes Felek kapacitásainak megerősítéséhez szükséges források biztosítása céljából, e Jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítése érdekében.
4. A Részes Feleket a 18. cikk sérelme nélkül, a nemzeti jogukra és stratégiáikra figyelemmel értelemszerűen arra ösztönzik, hogy a dohány, dohánytermékek és gyártóberendezés tiltott kereskedelméből származó elkobzott jövedelmet az e Jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések elérésére használják fel.
5. Az érintett regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint pénzügyi és fejlesztési szervezetekben képviselt Részes Feleknek arra kell ösztönözniük ezeket az intézményeket, hogy nyújtsanak technikai és pénzügyi segítséget a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező Részes Felek számára annak érdekében, hogy elősegítsék a Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítését, az e szervezetekben való részvétel jogának korlátozása nélkül.
6. A Részes Felek megállapodnak abban, hogy:
(a) a Részes Felek a Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésében való segítségnyújtás érdekében mobilizálnak és felhasználnak valamennyi olyan releváns lehetséges és létező forrást, amely az e Jegyzőkönyv célkitűzésével kapcsolatos tevékenységekre rendelkezésre áll, valamennyi Részes Fél, különösképpen pedig a fejlődő országok és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országok javára; és
(b) a Keretegyezmény Titkársága kérésre tanácsokkal látja el a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező Részes Feleket a finanszírozásra rendelkezésre álló forrásokkal kapcsolatban, a Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése érdekében.
7. A Részes Felek előírhatják a dohányipar számára, hogy viselje a Részes Feleknek a Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésére vonatkozó kötelezettségeivel kapcsolatosan felmerült költségeket, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban.
8. A Részes Felek nemzeti jogukra figyelemmel törekednek a Jegyzőkönyv végrehajtásának önfinanszírozására, ideértve a dohánytermékekre vonatkozó adók és más formájú illetékek kivetésének lehetőségét is.
A Részes Felek között e Jegyzőkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákra a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 27. cikke vonatkozik.
1. A Jegyzőkönyv módosítását bármely Részes Fél javasolhatja.
2. A Jegyzőkönyv módosításait a Felek Találkozójának kell mérlegelnie és elfogadnia. A Keretegyezmény Titkársága a Jegyzőkönyv módosítására vonatkozó minden javaslatról tájékoztatja a Részes Feleket, legalább hat hónappal azon ülésszak előtt, amelyen a javaslatot elfogadásra előterjesztik. A Titkárság továbbá közli a javasolt módosítást ezen Jegyzőkönyv aláíróival és tájékoztatás céljából a Letéteményessel.
3. A Részes Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Jegyzőkönyv javasolt módosításaival kapcsolatban konszenzussal jussanak megállapodásra. Ha a konszenzus létrehozására irányuló valamennyi erőfeszítést kimerítették és nem sikerült megállapodni, a módosítást végső megoldásként az ülésszakon jelen lévő és szavazó Részes Felek háromnegyedes többségével is el lehet fogadni. E cikk alkalmazása szempontjából a „jelen lévő és szavazó Részes Felek” kifejezés a jelen lévő, igennel vagy nemmel szavazó Részes Feleket jelenti. Az elfogadott módosítást a Keretegyezmény Titkársága közli a Letéteményessel, aki elfogadás céljából valamennyi Részes Félhez eljuttatja azt.
4. A módosításra vonatkozó elfogadó okiratokat a Letéteményesnél kell letétbe helyezni. A (3) bekezdéssel összhangban elfogadott módosítás az azt elfogadó Részes Felek vonatkozásában 90 nappal az után lép hatályba, hogy a Letéteményes kézhez vette a Részes Felek legalább kétharmadának elfogadó okiratát.
5. A többi Részes Fél számára a módosítás hatálybalépésének időpontja az adott Részes Fél módosításra vonatkozó elfogadó okiratának a Letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított kilencvenedik nap.
1. Bármely Részes Fél javaslatot tehet e Jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletekre, és javasolhatja a Jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletek módosítását.
2. A mellékletekben csak eljárási, tudományos, technikai vagy igazgatási ügyekre vonatkozó listák, űrlapok és egyéb leíró dokumentumok szerepelhetnek.
3. A Jegyzőkönyv mellékleteit és módosításait a 38. cikk szerinti eljárással összhangban kell javasolni, elfogadni, és azok eszerint lépnek hatályba.
Ezzel a Jegyzőkönyvvel kapcsolatban nincs helye fenntartásnak.
1. Két évvel azt az időpontot követően, amikor a Jegyzőkönyv egy adott Részes Fél tekintetében hatályba lépett, ez a Részes Fél a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján kiléphet a Jegyzőkönyvből.
2. Az ilyen felmondás a Letéteményes általi kézhezvétel időpontjától számított egy év múlva vagy a felmondási értesítésben megadott bármely későbbi időpontban lép hatályba.
3. Ha valamely Részes Fél kilép a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéből, úgy tekinthető, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéből való kilépésének napján e Jegyzőkönyvből is kilépett.
1. E Jegyzőkönyv valamennyi Részes Fele egy szavazattal rendelkezik, kivéve a (2) bekezdésben említett esetet.
2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben szavazati jogukat a Jegyzőkönyvben részes tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. A szervezet nem gyakorolja szavazati jogát, ha bármelyik tagállama gyakorolja ezt a jogát és viszont.
A Jegyzőkönyv a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének valamennyi Részes Fele előtt nyitva áll aláírásra az Egészségügyi Világszervezet genfi székházában 2013. január 10–11-én, ezt követően pedig az ENSZ New York-i székházában 2014. január 9-ig.
1. A Jegyzőkönyvet az államok megerősíthetik, elfogadhatják, jóváhagyhatják, vagy ahhoz csatlakozhatnak, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében részes regionális gazdasági integrációs szervezetek pedig hivatalosan megerősíthetik, vagy ahhoz csatlakozhatnak. A Jegyzőkönyv az aláírását követő naptól áll nyitva a csatlakozásra. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot, illetve a hivatalos megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló okiratot a Letéteményesnél helyezik letétbe.
2. Minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely anélkül válik Részes Féllé, hogy bármely tagállama Részes Féllé válna, kötik a Jegyzőkönyv értelmében keletkező kötelezettségek. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezetnek egy vagy több tagállama Részes Fél, a szervezet és a tagállamai megállapodnak az ezen Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek teljesítését illető felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és tagállamai nem jogosultak a Jegyzőkönyv szerinti jogaik egyidejű gyakorlására.
3. A regionális gazdasági integrációs szervezetek hivatalos megerősítő okirataikban vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkoznak a Jegyzőkönyv által szabályozott kérdések tekintetében fennálló illetékességük mértékéről. E szervezetek hatáskörük bármilyen jelentős módosításáról a Letéteményest is tájékoztatják, aki erről megfelelően tájékoztatja a Részes Feleket.
1. A Jegyzőkönyv a negyvenedik ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó, hivatalosan megerősítő vagy csatlakozási okirat Letéteményesnél történő letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.
2. A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének minden olyan Részes Fele számára, amely a Jegyzőkönyvet a fenti (1) bekezdésben a hatálybalépésre vonatkozóan megadott feltételek teljesülése után ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá, erősíti meg hivatalosan vagy csatlakozik ahhoz, a Jegyzőkönyv a Részes Fél ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó, csatlakozási vagy hivatalosan megerősítő okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.
3. E cikk alkalmazásában a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármely okirat a szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz képest nem számít újabb okiratnak.
E Jegyzőkönyv Letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára.
E Jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál helyezik letétbe.
A Felek Konferenciája,
Mély aggodalmának adva hangot amiatt, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme hozzájárul a dohányzás járványszerű elterjedéséhez, amely a közegészségügy szempontjából súlyos következményekkel járó, globális probléma, és amelynek megoldásához hatékony, megfelelő és átfogó nemzeti és nemzetközi válaszlépések szükségesek;
Figyelembe véve a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkét, amely elismeri többek között azt, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának felszámolása a dohányzás visszaszorításának lényeges eleme;
Felidézve FCTC/COP2(12) számú határozatát, amellyel létrehozta a Kormányközi Egyeztető Testületet, amelynek célja a Dohánytermékek Illegális Kereskedelmének Felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvre vonatkozó tárgyalások folytatása és a Jegyzőkönyv megszövegezése a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkében foglalt rendelkezésekre építve és azt kiegészítve, valamint további, FCTC/ COP3(6) és FCTC/COP4(11) számú határozatait, amelyek figyelembe vették a tárgyalások során elért eredményeket;
Elismerve a Kormányközi Egyeztető Testület által a Dohánytermékek Illegális Kereskedelmének Felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvvel kapcsolatban végzett munkát, amelynek eredményeképp létrejött a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvtervezet, amelyet az FCTC/COP/5/6. számú dokumentum tartalmaz;
Abban a meggyőződésben, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének egy átfogó jegyzőkönyvvel való kiegészítése eredményes és hatékony eszköz a dohánytermékek tiltott kereskedelme és annak súlyos következményei elleni küzdelemben,
1. ELFOGADJA a Dohánytermékek Illegális Kereskedelmének Felszámolásáról szóló mellékelt Jegyzőkönyvet a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 33. cikkével összhangban; és
2. FELSZÓLÍTJA a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének összes Részes Felét arra, hogy mérlegeljék a Jegyzőkönyv mihamarabbi aláírását, ratifikációját, elfogadását, jóváhagyását, hivatalos megerősítését, illetve az ahhoz való csatlakozást a Jegyzőkönyv mielőbbi hatálybaléptetése érdekében.
A Részes Felek már 2006-ban, a Felek Konferenciájának a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye hatálybalépését követő első találkozója alkalmával tárgyaltak a Keretegyezményhez csatolandó esetleges jegyzőkönyvekről. Az egyik terület, amelynek tekintetében megállapodás született egy jegyzőkönyv létrehozásáról, a dohánytermékek tiltott kereskedelme volt, és ennek megfelelően a Felek Konferenciája szakértői csoportot állított fel, hogy kidolgozza egy lehetséges jegyzőkönyv tervezetét ezen a területen. A szakértői csoport 2007-ben megrendezett második ülésszaka során ismertette jelentését a Felek Konferenciájával.
Felismerve azt, hogy a tiltott kereskedelem felszámolása érdekében együttműködő fellépésre van szükség, a Felek Konferenciája második ülésszakán Kormányközi Egyeztető Testületet hozott létre – amely az összes Részes Fél számára nyitva áll – a Dohánytermékek Illegális Kereskedelmének Felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvre vonatkozó tárgyalások folytatása és a Jegyzőkönyv megszövegezése érdekében a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkében foglalt rendelkezésekre építve és azt kiegészítve.
A Kormányközi Egyeztető Testület öt alkalommal ülésezett Genfben (Svájc). A Kormányközi Egyeztető Testület első ülésszakára 2008. február 11–15-e között került sor. A tárgyalások alapját a Dohánytermékek Illegális Kereskedelmének Felszámolásáról szóló Jegyzőkönyv szakértői csoport által javasolt tervezete képezte.
Ian Walton-George urat, az Európai Unió képviselőjét választották meg a Kormányközi Egyeztető Testület elnökévé, míg Dr. J. Al-Lawati (Omán), Dr. E. Jaramillo (Mexikó), P. Krishna (India), L. Asiedu (Ghána) és J. Martin (Mikronéziai Szövetségi Államok) lettek az alelnökök. Az első ülésszakot követően Walton-George úr „elnöki szöveget” fogalmazott meg, amelyben figyelembe vette a Részes Felek által az első ülésszak során tett észrevételeket.
A Kormányközi Egyeztető Testület második ülésszakát 2008. október 20–25-e között tartották, melynek során az elnöki szöveg szolgált a tárgyalások alapjául. A Felek Konferenciája harmadik ülésszakán (2008. november 17–22. Durban, Dél-afrikai Köztársaság) a Kormányközi Egyeztető Testület beszámolt az elért eredményekről. A Konferencia felkérte a Kormányközi Egyeztető Testületet, hogy folytassa munkáját, és nyújtsa be a Jegyzőkönyv tervezetét a negyedik ülésszak során.
A Felek Konferenciájának további felkérésével összhangban a Kormányközi Egyeztető Testület második és harmadik ülésszaka közötti időszakban regionális szintű konzultációkra került sor mind a hat régióban. A konzultációk helyszíne Teherán, Iráni Iszlám Köztársaság (kelet-mediterrán régió), Genf (afrikai és európai régió), Mexikóváros, Mexikó (az amerikai kontinens régiója), Peking, Kína (nyugat-csendes-óceáni régió) és Dakka, Banglades (délkelet-ázsiai régió) volt.
Ezenfelül a Titkárság is készített szakértői tanulmányokat több technikai kérdéssel kapcsolatban, hogy azok a Kormányközi Egyeztető Testület harmadik ülésszakán folytatott megbeszélések háttérdokumentumaiként szolgáljanak: a nemzetközi árukövető és nyomonkövetési rendszer megvalósíthatósága; a dohánytermékek internetes értékesítése lehetséges tilalmának, valamint a dohánytermékek vámmentes értékesítése lehetséges tilalmának jogi következményei; jogi tanács a Jegyzőkönyv alkalmazási körével kapcsolatban; a nemzetközi árukövető és nyomonkövetési rendszerrel szemben támasztott esetleges nemzeti szintű követelmények vizsgálata.
A Kormányközi Egyeztető Testület harmadik ülésszakára (2009. június 28. – július 5.) az elnök elkészítette az elnöki szöveg módosítását, amely figyelembe vette a Kormányközi Egyeztető Testület második ülésszakán folytatott megbeszéléseket, a szakértői tanulmányokat és a jogi tanácsot. A módosított elnöki szöveg képezte a Kormányközi Egyeztető Testület harmadik ülésszakán folytatott tárgyalások alapját. A Kormányközi Egyeztető Testület ismételten elnökéül választotta Walton-George urat. A Kormányközi Egyeztető Testület a következő alelnököket választotta meg: Dr. T. Vinit (Pápua Új-Guinea), H. Mohamed (Maldív-szigetek), L. Asiedu (Ghána) – akit Dr. M. Anibueze (Nigéria) váltott fel a Kormányközi Egyeztető Testület negyedik ülésszakán –, Dr. E. Al Mansoori (Egyesült Arab Emírségek) és Dr. J. Regalado Pineda (Mexikó).
A harmadik ülésszak eredményeképp létrejött egy tárgyalási szöveg, amellyel kapcsolatban a Kormányközi Egyeztető Testület megállapodott abban, hogy az képezi majd a további tárgyalások alapját.
A harmadik és a negyedik ülésszak közötti időszak során a Kormányközi Egyeztető Testület által létrehozott két szerkesztői csoport dolgozott és tett javaslatot a szállítói lánc ellenőrzésére, büntetőjogi kérdésekre, kölcsönös jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó cikkek szövegére annak érdekében, hogy elősegítse a negyedik ülésszak keretében sorra kerülő további tárgyalásokat. A csoportokat Dr. M. Anibueze (Nigéria) és I. Demuni de Silva (Srí Lanka) vezette.
A Kormányközi Egyeztető Testület negyedik ülésszakán (2010. március 14–21.) a küldöttségek megvitatták a tárgyalási szövegekben foglalt rendelkezéseket, valamint a szerkesztői csoportok által tett javaslatokat. Az ülésszak lezárásakor a Kormányközi Egyeztető Testület úgy határozott, hogy javaslatot tesz arra, hogy a Felek Konferenciájának negyedik ülésszakán foglalkozzanak a jegyzőkönyvtervezettel. A jegyzőkönyvtervezet szövege tükrözte a Kormányközi Egyeztető Testület által addig elért eredményeket – 26 rendelkezéssel kapcsolatban megegyezés született, míg 23 rendelkezés további viták tárgyát képezte. Többek között megegyezésre jutottak az árukövetés és nyomon követésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az engedélyezésre vonatkozó rendelkezések túlnyomó többségét illetően. Továbbra is megoldatlan maradt azonban számos fontos, nehéz probléma. A Kormányközi Egyeztető Testület több kérdéssel kapcsolatban kérte a Felek Konferenciája iránymutatását, így például a Jegyzőkönyv finanszírozási módja tekintetében.
A Felek Konferenciája elismerte a Kormányközi Egyeztető Testület által elért eredményeket, és meghosszabbította annak megbízatását a 2012 elején tartandó utolsó ülésszakig, arra kérve a Kormányközi Egyeztető Testületet, hogy ötödik ülésszakán nyújtsa be értékelésre a jegyzőkönyvtervezet szövegét. Ezenfelül nem hivatalos munkacsoportot hozott létre, hogy tegyen javaslatokat és dolgozzon ki lehetséges szövegeket a Kormányközi Egyeztető Testület ötödik ülésszakán sorra kerülő tárgyalások előmozdítása érdekében.
A nem hivatalos munkacsoport, amelyet 30 Részes Fél képviselői alkottak (5 Részes Fél minden WHO-régióból), két találkozót tartott (Genf, 2011. július 4–8. és szeptember 19–23.) Dr. Nuntavarn Vichit-Vadakan (Thaiföld) elnökletével. Megbízatásának megfelelően a csoport kidolgozta a Jegyzőkönyv III. részében szereplő, a szállítói lánc ellenőrzésére vonatkozó cikkek lehetséges szövegét, amelyekkel kapcsolatban még nem született megegyezés, és javaslatokat tett a megbízatása körébe tartozó egyéb kérdésekre, köztük a Jegyzőkönyv finanszírozásának módjára, valamint a kölcsönös jogsegély és a kiadatás Jegyzőkönyvtervezetbe való beillesztésére vonatkozóan.
A Kormányközi Egyeztető Testület ötödik ülésszakára 2012. március 29-e és április 4-e között került sor. A Kormányközi Egyeztető Testület megerősítette Walton-George urat elnöki tisztségében. Dr. T. Vinit (Pápua Új-Guinea) helyett A. T. Faireka (Cook-szigetek), míg Dr. M. Anibueze (Nigéria) helyett Dr. M. Kabir (Nigéria) lett az új alelnök.
Négy éven és öt ülésszakon át tartó tárgyalásokat követően 2012. április 4-én a Kormányközi Egyeztető Testület ötödik ülésszakán részt vevő küldöttségek megállapodtak abban, hogy egy konszenzussal elfogadott szöveget terjesztenek a Felek Konferenciája elé az ötödik ülésszakán történő értékelésre. A Kormányközi Egyeztető Testület határozatának megfelelően a jegyzőkönyvtervezet szövege figyelembe vette a Részes Felek észrevételeit is, amelyeket az angol nyelvű szöveg arab, kínai, francia, orosz és spanyol fordításával kapcsolatban nyújtottak be.
2012. november 12-én a Felek Konferenciája ötödik ülésszakán (Szöul, Koreai Köztársaság, 2012. november 12–17.) konszenzussal elfogadták a Jegyzőkönyvet. Így ez lett a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéhez csatolt első jegyzőkönyv, egyben pedig egy önálló, új nemzetközi szerződés.
A Jegyzőkönyvet 2013. január 10-én, a WHO genfi székházában nyitották meg aláírásra. Több mint 50 Részes Fél vett részt ezen az eseményen, melynek során 12 Részes Fél – mind a hat WHO-régió képviseletében – írta alá a Jegyzőkönyvet; egy további Részes Fél az ezt követő napon írta alá a Jegyzőkönyvet. A 13 Részes Fél a következő: Kína, Franciaország, Gabon, Líbia, Mianmar, Nicaragua, Panama, Koreai Köztársaság, Dél-afrikai Köztársaság, Szíriai Arab Köztársaság, Tunézia, Törökország és Uruguay. A Jegyzőkönyv az ENSZ New York-i székházában 2014. január 9-ig állt nyitva aláírásra.
A Dohánytermékek Illegális Kereskedelmének Felszámolásáról szóló Jegyzőkönyv mérföldkő a dohányfogyasztás elleni globális fellépés fokozása terén, ugyanakkor pedig új jogi eszköz a közegészségügyben. Átfogó eszközzel egészíti ki a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, hogy felvegye a harcot a dohánytermékek tiltott kereskedelme ellen, végső soron pedig felszámolja azt, és megerősítse a nemzetközi egészségügyi együttműködés jogi dimenzióit.
1. A Részes Felek elismerik, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása – ideértve a csempészetet, a tiltott gyártást és a hamisítást – és a kapcsolódó nemzeti jogszabályok, valamint szubregionális, regionális és globális megállapodások kidolgozása és végrehajtása a dohányzás visszaszorításának lényeges eleme.
2. A Részes Felek hatékony jogalkotási, végrehajtási, közigazgatási vagy más intézkedéseket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy a dohánytermékek minden csomagolási egységén és csomagolásán, valamint az ilyen termékek bármely külső csomagolásán megjelölést tüntessenek fel, amely segíti a Részes Feleket a dohánytermékek eredetének meghatározásában, valamint a nemzeti jogszabályokkal és a vonatkozó kétoldalú és többoldalú megállapodásokkal összhangban támogassák a Részes Feleket abban, hogy meghatározzák az eltérítési pontot, valamint nyomon követhessék és ellenőrizhessék a dohánytermékek mozgását és jogi státuszát. A Részes Felek továbbá
(a) előírják, hogy a hazai piacukon értékesített, kiskereskedelmi és nagykereskedelmi használatra szánt dohánytermékek csomagolási egységein és csomagolásain fel kell tüntetni a következő szöveget: „A termék kizárólag (ország, szubnacionális, regionális vagy szövetségi egység neve) területén értékesíthető”, vagy bármely más hatékony jelölést kell feltüntetni, amely jelzi a végső rendeltetési helyet, vagy pedig segíti a hatóságokat annak megállapításában, hogy az adott terméket jogszerűen értékesítik-e a haza piacon, valamint
(b) adott esetben mérlegelik egy árukövető és a nyomonkövetési rendszer gyakorlati megvalósítását, ami még biztonságosabbá tenné a forgalmazási rendszert és segítséget nyújtana a tiltott kereskedelem felderítésében.
3. A Részes Felek előírják, hogy az e cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint a csomagoláson elhelyezett tájékoztatást vagy megjelölést olvasható formában és/vagy az adott Részes Fél fő nyelvén vagy nyelvein kell megjeleníteni.
4. A dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolására tekintettel a Részes Felek
(a) nyomon követik és gyűjtik a dohánytermékek határokon átnyúló kereskedelmére vonatkozó adatokat, ideértve a tiltott kereskedelmet is, és – adott esetben – biztosítják a vám-, adó- és egyéb hatóságok közötti információcserét a nemzeti jogszabályokkal és a vonatkozó kétoldalú és többoldalú megállapodásokkal összhangban;
(b) megfelelő szankciókat és jogorvoslatokat tartalmazó jogszabályokat hoznak a dohánytermékek tiltott kereskedelme ellen, ideértve a cigarettahamisítást és -csempészetet is, illetve megerősítik az ilyen jogszabályokat;
(c) megteszik a megfelelő lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az elkobzott gyártóberendezéseket, hamisított és csempészett cigarettákat és egyéb dohánytermékeket lehetőleg környezetbarát módszerek alkalmazásával megsemmisítsék vagy ártalmatlanítsák a nemzeti jogszabályokkal összhangban;
(d) intézkedéseket fogadnak el és hajtanak végre a joghatóságuk alá tartozó területen adófelfüggesztés alatt álló vagy adófelfüggesztés mellett szállított dohánytermékek tárolásának és forgalmazásának a nyomon követése, dokumentálása és ellenőrzése érdekében; és
(e) szükség szerint intézkedéseket fogadnak el a dohánytermékek tiltott kereskedelméből származó jövedelmek elkobzásának lehetővé tétele érdekében.
5. Az e cikk (4) a) és (4) d) albekezdései szerint gyűjtött információkat a Részes Felek szükség szerint összesített formában bocsátják rendelkezésre a Felek Konferenciája elé terjesztett időszakos jelentéseikben, a 21. cikkel összhangban.
6. A Részes Felek szükség szerint és nemzeti jogszabályaikkal összhangban elősegítik a nemzeti ügynökségek, valamint az érintett regionális és nemzetközi kormányközi szervezetek közötti együttműködést a nyomozások, büntetőeljárások és bírósági eljárások kapcsán, tekintettel a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolására. Különös hangsúlyt kell helyezni a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelmet szolgáló regionális és szubregionális szintű együttműködésre.
7. A Részes Felek további intézkedések elfogadására és végrehajtására törekednek, ideértve – adott esetben – az engedélyezést a dohánytermékek gyártásának és forgalmazásának ellenőrzése vagy szabályozása érdekében, a tiltott kereskedelem megakadályozása céljából.
1. Bármely Részes Fél tehet jegyzőkönyvre irányuló javaslatot. A Felek Konferenciája mérlegeli ezeket a javaslatokat.
2. A Felek Konferenciája fogadhat el az ehhez az egyezményhez tartozó jegyzőkönyveket. Az ilyen jegyzőkönyvek elfogadása során mindent meg kell tenni a konszenzus elérése érdekében. Ha a konszenzus létrehozására irányuló valamennyi erőfeszítést kimerítették és nem sikerült megállapodni, a jegyzőkönyvet végső megoldásként az ülésszakon jelen lévő és szavazó Részes Felek háromnegyedes többségével kell elfogadni. E cikk alkalmazása szempontjából a „jelen lévő és szavazó Részes Felek” kifejezés a jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó Részes Feleket jelenti.
3. A Titkárság a jegyzőkönyv szövegére vonatkozó minden javaslatról tájékoztatja a Részes Feleket, legalább hat hónappal azon ülésszak előtt, amelyen a javaslatot elfogadásra előterjesztik.
4. Csak a Keretegyezmény Részes Felei lehetnek a jegyzőkönyvekben Részes Felek.
5. Az egyezményhez csatolt bármely jegyzőkönyv csak az adott jegyzőkönyvben Részes Felekre nézve kötelező érvényű. Csak a jegyzőkönyvben Részes Felek hozhatnak határozatot a kizárólag az adott jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kérdésekben.
6. Bármely jegyzőkönyv hatálybalépésére vonatkozó előírások az adott okiratban kerülnek meghatározásra.
THE PARTIES TO THIS PROTOCOL,
CONSIDERING that on 21 May 2003, the Fifty-sixth World Health Assembly adopted by consensus the WHO Framework Convention on Tobacco Control, which came into force on 27 February 2005;
RECOGNIZING that the WHO Framework Convention on Tobacco Control is one of the United Nations’ most rapidly ratified treaties and a fundamental tool for attaining the objectives of the World Health Organization;
RECALLING the Preamble to the Constitution of the World Health Organization, which states that the enjoyment of the highest attainable standard of health as a fundamental right of every human being without distinction of race, religion, political belief, economic or social condition;
DETERMINED ALSO to give priority to their right to protect public health;
DEEPLY CONCERNED that the illicit trade in tobacco products is contributing to the spread of the tobacco epidemic, which is a global problem with serious consequences for public health that calls for effective, appropriate and comprehensive domestic and international responses;
RECOGNIZING FURTHER that illicit trade in tobacco products undermines price and tax measures designed to strengthen tobacco control and thereby increases the accessibility and affordability of tobacco products;
SERIOUSLY CONCERNED by the adverse effects that the increase in accessibility and affordability of illicitly traded tobacco products has on public health and the well-being, in particular of young people, the poor and other vulnerable groups;
SERIOUSLY CONCERNED about the disproportionate economic and social implications of illicit trade in tobacco products on developing countries and countries with economies in transition;
AWARE of the need to develop scientific, technical and institutional capacity to plan and implement appropriate national, regional and international measures to eliminate all forms of illicit trade in tobacco products;
ACKNOWLEDGING that access to resources and relevant technologies is of great importance for enhancing the ability of Parties, particularly in developing countries and countries with economies in transition, to eliminate all forms of illicit trade in tobacco products;
ACKNOWLEDGING ALSO that, although free zones are established to facilitate legal trade, they have been used to facilitate the globalization of illicit trade in tobacco products, both in relation to the illicit transit of smuggled products and in the manufacture of illicit tobacco products;
RECOGNIZING ALSO that illicit trade in tobacco products undermines the economies of Parties and adversely affects their stability and security;
ALSO AWARE that illicit trade in tobacco products generates financial profits that are used to fund transnational criminal activity, which interferes with government objectives;
RECOGNIZING that the illicit trade in tobacco products undermines health objectives, imposes additional strain on health systems and causes losses of revenue to the economies of the Parties;
MINDFUL of Article 5.3 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control in which Parties agree that in setting and implementing their public health policies with respect to tobacco control, Parties shall act to protect these policies from commercial and other vested interests of the tobacco industry in accordance with national law;
EMPHASIZING the need to be alert to any efforts by the tobacco industry to undermine or subvert strategies to combat illicit trade in tobacco products and the need to be informed of activities of the tobacco industry that have a negative impact on strategies to combat illicit trade in tobacco products;
MINDFUL of Article 6.2 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, which encourages Parties to prohibit or restrict, as appropriate, sales to and/or importation by international travellers of tax- and duty-free tobacco products;
RECOGNIZING IN ADDITION that tobacco and tobacco products in international transit and transhipment find a channel for illicit trade;
TAKING INTO ACCOUNT that effective action to prevent and combat illicit trade in tobacco products requires a comprehensive international approach to, and close cooperation on, all aspects of illicit trade, including, as appropriate, illicit trade in tobacco, tobacco products and manufacturing equipment;
RECALLING AND EMPHASIZING the importance of other relevant international agreements such as the United Nations Convention against Transnational Organized Crime, the United Nations Convention against Corruption and the United Nations Convention against Illicit Traffic in Narcotic Drugs and Psychotropic Substances and the obligation that Parties to these Conventions have to apply, as appropriate, the relevant provisions of these Conventions to illicit trade in tobacco, tobacco products and manufacturing equipment and ENCOURAGING those Parties that have not yet become Parties to these agreements to consider doing so;
RECOGNIZING the need to build enhanced cooperation between the Convention Secretariat of the WHO Framework Convention on Tobacco Control and the United Nations Office on Drugs and Crime, the World Customs Organization and other bodies, as appropriate;
RECALLING Article 15 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, in which Parties recognize, inter alia, that the elimination of all forms of illicit trade in tobacco products, including smuggling and illicit manufacturing, is an essential component of tobacco control;
CONSIDERING that this Protocol does not seek to address issues concerning intellectual property rights; and
CONVINCED that supplementing the WHO Framework Convention on Tobacco Control by a comprehensive protocol will be a powerful, effective means to counter illicit trade in tobacco products and its grave consequences,
HEREBY AGREE AS FOLLOWS:
1. ’Brokering’ means acting as an agent for others, as in negotiating contracts, purchases, or sales in return for a fee or commission.
2. ’Cigarette’ means a roll of cut tobacco for smoking, enclosed in cigarette paper. This excludes specific regional products such as bidis, ang hoon, or other similar products which can be wrapped in paper or leaves. For the purpose of Article 8, ’cigarette’ also includes fine cut ’roll your own’ tobacco for the purposes of making a cigarette.
3. ’Confiscation’, which includes forfeiture where applicable, means the permanent deprivation of property by order of a court or other competent authority.
4. ’Controlled delivery’ means the technique of allowing illicit or suspect consignments to pass out of, through or into the territory of one or more States, with the knowledge and under the supervision of their competent authorities, with a view to the investigation of an offence and the identification of persons involved in the commission of the offence.
5. ’Free zone’ means a part of the territory of a Party where any goods introduced are generally regarded, in so far as import duties and taxes are concerned, as being outside the Customs territory.
6. ’Illicit trade’ means any practice or conduct prohibited by law and which relates to production, shipment, receipt, possession, distribution, sale or purchase, including any practice or conduct intended to facilitate such activity.
7. ’Licence’ means permission from a competent authority following submission of the requisite application or other documentation to the competent authority.
8.
a. ’Manufacturing equipment’ means machinery which is designed, or adapted, to be used solely for the manufacture of tobacco products and is integral to the manufacturing process. *
b. ’Any part thereof’ in the context of manufacturing equipment means any identifiable part which is unique to manufacturing equipment used in the manufacture of tobacco products.
9. ’Party’ means, unless the context indicates otherwise, a Party to this Protocol.
10. ’Personal data’ means any information relating to an identified or identifiable natural person.
11. ’Regional economic integration organization’ means an organization that is composed of several sovereign states, and to which its Member States have transferred competence over a range of matters, including the authority to make decisions binding on its Member States in respect of those matters. *
12. The ’supply chain’ covers the manufacture of tobacco products and manufacturing equipment; and import or export of tobacco products and manufacturing equipment; and may be extended, where relevant, to one or more of the following activities when so decided by a Party:
a) retailing of tobacco products;
b) growing of tobacco, except for traditional small-scale growers, farmers and producers;
c) transporting commercial quantities of tobacco products or manufacturing equipment; and
d) wholesaling, brokering, warehousing or distribution of tobacco and tobacco products or manufacturing equipment.
13. ’Tobacco products’ means products entirely or partly made of the leaf tobacco as raw material, which are manufactured to be used for smoking, sucking, chewing or snuffing.
14. ’Tracking and tracing’ means systematic monitoring and re-creation by competent authorities or any other person acting on their behalf of the route or movement taken by items through the supply chain, as outlined in Article 8.
1. The provisions of the WHO Framework Convention on Tobacco Control that apply to its protocols shall apply to this Protocol.
2. Parties that have entered into the types of agreements mentioned in Article 2 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control shall communicate such agreements to the Meeting of the Parties through the Convention Secretariat.
3. Nothing in this Protocol shall affect the rights and obligations of any Party pursuant to any other international convention, treaty or international agreement in force for that Party that it deems to be more conducive to the achievement of the elimination of illicit trade in tobacco products.
4. Nothing in this Protocol shall affect other rights, obligations and responsibilities of Parties under international law, including the United Nations Convention against Transnational Organized Crime.
The objective of this Protocol is to eliminate all forms of illicit trade in tobacco products, in accordance with the terms of Article 15 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control.
1. In addition to the provisions of Article 5 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, Parties shall:
a) adopt and implement effective measures to control or regulate the supply chain of goods covered by this Protocol in order to prevent, deter, detect, investigate and prosecute illicit trade in such goods and shall cooperate with one another to this end;
b) take any necessary measures in accordance with their national law to increase the effectiveness of their competent authorities and services, including customs and police responsible for preventing, deterring, detecting, investigating, prosecuting and eliminating all forms of illicit trade in goods covered by this Protocol;
c) adopt effective measures for facilitating or obtaining technical assistance and financial support, capacity building and international cooperation in order to achieve the objectives of this Protocol and ensure the availability to, and secure exchange with, the competent authorities of information to be exchanged under this Protocol;
d) cooperate closely with one another, consistent with their respective domestic legal and administrative systems, in order to enhance the effectiveness of law enforcement action to combat the unlawful conduct including criminal offences established in accordance with Article 14 of this Protocol;
e) cooperate and communicate, as appropriate, with relevant regional and international intergovernmental organizations in the secure * exchange of information covered by this Protocol in order to promote the effective implementation of this Protocol; and
f) within the means and resources at their disposal, cooperate to raise financial resources for the effective implementation of this Protocol through bilateral and multilateral funding mechanisms.
2. In implementing their obligations under this Protocol, Parties shall ensure the maximum possible transparency with respect to any interactions they may have with the tobacco industry.
Parties shall protect personal data of individuals regardless of nationality or residence, subject to national law, taking into consideration international standards regarding the protection of personal data, when implementing this Protocol.
1. To achieve the objectives of the WHO Framework Convention on Tobacco Control and with a view to eliminating illicit trade in tobacco products and manufacturing equipment, each Party shall prohibit the conduct of any of the following activities by any natural or legal person except pursuant to a licence or equivalent approval (hereafter ’licence’) granted, or control system implemented, by a competent authority in accordance with national law:
a) manufacture of tobacco products and manufacturing equipment; and
b) import or export of tobacco products and manufacturing equipment.
2. Each Party shall endeavour to license, to the extent considered appropriate, and when the following activities are not prohibited by national law, any natural or legal person engaged in:
a) retailing of tobacco products;
b) growing of tobacco, except for traditional small-scale growers, farmers and producers;
c) transporting commercial quantities of tobacco products or manufacturing equipment; and
d) wholesaling, brokering, warehousing or distribution of tobacco and tobacco products or manufacturing equipment.
3. With a view to ensuring an effective licensing system, each Party shall:
a) establish or designate a competent authority or authorities to issue, renew, suspend, revoke and/or cancel licences, subject to the provisions of this Protocol, and in accordance with its national law, to conduct the activities specified in paragraph 1;
b) require that each application for a licence contains all the requisite information about the applicant, which should include, where applicable:
i. where the applicant is a natural person, information regarding his or her identity, including full name, trade name, business registration number (if any), applicable tax registration numbers (if any) and any other information to allow identification to take place;
ii. when the applicant is a legal person, information regarding its identity, including full legal name, trade name, business registration number, date and place of incorporation, location of corporate headquarters and principal place of business, applicable tax registration numbers, copies of articles of incorporation or equivalent documents, its corporate affiliates, names of its directors and of any designated legal representatives, including any other information to allow identification to take place;
iii. precise business location of the manufacturing unit(s), warehouse location and production capacity of the business run by the applicant;
iv. details of the tobacco products and manufacturing equipment covered by the application, such as product description, name, registered trade mark if any, design, brand, model or make and serial number of the manufacturing equipment;
v. description of where manufacturing equipment will be installed and used;
vi. documentation or a declaration regarding any criminal records;
vii. complete identification of the bank accounts intended to be used in the relevant transactions and other relevant payment details; and
viii. a description of the intended use and intended market of sale of the tobacco products, with particular attention to ensuring that tobacco product production or supply is commensurate with reasonably anticipated demand;
c) monitor and collect, where applicable, any licence fees that may be levied and consider using them in effective administration and enforcement of the licensing system or for public health or any other related activity in accordance with national law;
d) take appropriate measures to prevent, detect and investigate any irregular or fraudulent practices in the operation of the licensing system;
e) undertake measures such as periodic review, renewal, inspection or audit of licences where appropriate;
f) establish, where appropriate, a time frame for expiration of licences and subsequent requisite reapplication or updating of application information;
g) oblige any licensed natural or legal person to inform the competent authority in advance of any change of location of their business or any significant change in information relevant to the activities as licensed;
h) oblige any licensed natural or legal person to inform the competent authority, for appropriate action, of any acquisition or disposal of manufacturing equipment; and
i) ensure that the destruction of any such manufacturing equipment or any part thereof, shall take place under the supervision of the competent authority.
4. Each Party shall ensure that no licence shall be assigned and/or transferred without receipt from the proposed licensee of the appropriate information contained in paragraph 3, and without prior approval from the competent authority.
5. Five years following the entry into force of this Protocol, the Meeting of the Parties shall ensure at its next session that evidence-based research is conducted to ascertain whether any key inputs exist that are essential to the manufacture of tobacco products, are identifiable and can be subject to an effective control mechanism. On the basis of such research, the Meeting of the Parties shall consider appropriate action.
1. Each Party shall require, consistent with its national law and the objectives of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, that all natural and legal persons engaged in the supply chain of tobacco, tobacco products and manufacturing equipment:
a) conduct due diligence before the commencement of and during the course of, a business relationship;
b) monitor the sales to their customers to ensure that the quantities are commensurate with the demand for such products within the intended market of sale or use; and
c) report to the competent authorities any evidence that the customer is engaged in activities in contravention of its obligations arising from this Protocol.
2. Due diligence pursuant to paragraph 1 shall, as appropriate, consistent with its national law and the objectives of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, include, inter alia, requirements for customer identification, such as obtaining and updating information relating to the following:
a) establishing that the natural or legal person holds a licence in accordance with Article 6;
b) when the customer is a natural person, information regarding his or her identity, including full name, trade name, business registration number (if any), applicable tax registration numbers (if any) and verification of his or her official identification;
c) when the customer is a legal person, information regarding its identity, including full name, trade name, business registration number, date and place of incorporation, location of corporate headquarters and principal place of business, applicable tax registration numbers, copies of articles of incorporation or equivalent documents, its corporate affiliates, names of its directors and any designated legal representatives, including the representatives’ names and verification of their official identification;
d) a description of the intended use and intended market of sale of tobacco, tobacco products or manufacturing equipment; and
e) a description of the location where manufacturing equipment will be installed and used.
3. Due diligence pursuant to paragraph 1 may include requirements for customer identification, such as obtaining and updating information relating to the following:
a) documentation or a declaration regarding any criminal records; and
b) identification of the bank accounts intended to be used in transactions.
4. Each Party shall, on the basis of the information reported in paragraph 1(c), take all necessary measures to ensure compliance with the obligations arising from this Protocol, which may include the designation of a customer within the jurisdiction of the Party to become a blocked customer as defined by national law.
1. For the purposes of further securing the supply chain and to assist in the investigation of illicit trade in tobacco products, the Parties agree to establish within five years of entry into force of this Protocol a global tracking and tracing regime, comprising national and/or regional tracking and tracing systems and a global information sharing focal point located at the Convention Secretariat of the WHO Framework Convention on Tobacco Control and accessible to all Parties, enabling Parties to make enquiries and receive relevant information.
2. Each Party shall establish, in accordance with this Article, a tracking and tracing system, controlled by the Party for all tobacco products that are manufactured in or imported onto its territory taking into account their own national or regional specific needs and available best practice.
3. With a view to enabling effective tracking and tracing, each Party shall require that unique, secure and non-removable identification markings (hereafter called unique identification markings), such as codes or stamps, are affixed to or form part of all unit packets and packages and any outside packaging of cigarettes within a period of five years and other tobacco products within a period of ten years of entry into force of this Protocol for that Party.
4.1. Each Party shall, for purposes of paragraph 3, as part of the global tracking and tracing regime, require that the following information be available, either directly or accessible by means of a link, to assist Parties in determining the origin of tobacco products, the point of diversion where applicable, and to monitor and control the movement of tobacco products and their legal status:
a) date and location of manufacture;
b) manufacturing facility;
c) machine used to manufacture tobacco products;
d) production shift or time of manufacture;
e) the name, invoice, order number and payment records of the first customer who is not affiliated with the manufacturer;
f) the intended market of retail sale;
g) product description;
h) any warehousing and shipping;
i) the identity of any known subsequent purchaser; and
j) the intended shipment route, the shipment date, shipment destination, point of departure and consignee.
4.2. The information in subparagraphs (a), (b), (g) and where available (f), shall form part of the unique identification markings.
4.3. Where the information in subparagraph (f) is not available at the time of marking, Parties shall require the inclusion of such information in accordance with Article 15.2(a) of the WHO Framework Convention on Tobacco Control.
5. Each Party shall require, within the time limits specified in this Article, that the information set out in paragraph 4 is recorded, at the time of production, or at the time of first shipment by any manufacturer or at the time of import onto its territory.
6. Each Party shall ensure that the information recorded under paragraph 5 is accessible by that Party by means of a link with the unique identification markings required under paragraphs 3 and 4.
7. Each Party shall ensure that the information recorded in accordance with paragraph 5, as well as the unique identification markings rendering such information accessible in accordance with paragraph 6 shall be included in a format established or authorized by the Party and its competent authorities.
8. Each Party shall ensure that the information recorded under paragraph 5 is accessible to the global information sharing focal point on request, subject to paragraph 9, through a standard electronic secure interface with its national and/or regional central point. The global information sharing focal point shall compile a list of the competent authorities of Parties and make the list available to all Parties.
9. Each Party or the competent authority shall:
a) have access to the information outlined in paragraph 4 in a timely manner by making a query to the global information sharing focal point;
b) request such information only where it is necessary for the purpose of detection or investigation of illicit trade in tobacco products;
c) not unreasonably withhold information;
d) answer the information requests in relation to paragraph 4, in accordance with its national law; and
e) protect and treat as confidential, as mutually agreed, any information that is exchanged.
10. Each Party shall require the further development and expansion of the scope of the applicable tracking and tracing system up to the point that all duties, relevant taxes, and where appropriate, other obligations have been discharged at the point of manufacture, import or release from customs or excise control.
11. Parties shall cooperate with each other and with competent international organizations, as mutually agreed, in sharing and developing best practices for tracking and tracing systems including:
a) facilitation of the development, transfer and acquisition of improved tracking and tracing technology, including knowledge, skills, capacity and expertise;
b) support for training and capacity-building programmes for Parties that express such a need; and
c) further development of the technology to mark and scan unit packets and packages of tobacco products to make accessible the information listed in paragraph 4.
12. Obligations assigned to a Party shall not be performed by or delegated to the tobacco industry.
13. Each Party shall ensure that its competent authorities, in participating in the tracking and tracing regime, interact with the tobacco industry and those representing the interests of the tobacco industry only to the extent strictly necessary in the implementation of this Article.
14. Each Party may require the tobacco industry to bear any costs associated with that Party’s obligations under this Article.
1. Each Party shall require, as appropriate, that all natural and legal persons engaged in the supply chain of tobacco, tobacco products and manufacturing equipment maintain complete and accurate records of all relevant transactions. Such records must allow for the full accountability of materials used in the production of their tobacco products.
2. Each Party shall, as appropriate, require persons licensed in accordance with Article 6 to provide, on request, the following information to the competent authorities:
a) general information on market volumes, trends, forecasts and other relevant information; and
b) the quantities of tobacco products and manufacturing equipment in the licensee’s possession, custody or control kept in stock, in tax and customs warehouses under the regime of transit or transhipment or duty suspension as of the date of the request.
3. With respect to tobacco products and manufacturing equipment sold or manufactured on the territory of the Party for export, or subject to duty-suspended movement in transit or transhipment on the territory of the Party, each Party shall, as appropriate, require that persons licensed in accordance with Article 6, provide, on request, to the competent authorities in the country of departure (electronically, where the infrastructure exists) at the time of departure from their control with the following information:
a) the date of shipment from the last point of physical control of the products;
b) the details concerning the products shipped (including brand, amount, warehouse);
c) the intended shipping routes and destination;
d) the identity of the natural or legal person(s) to whom the products are being shipped;
e) the mode of transportation, including the identity of the transporter;
f) the expected date of arrival of the shipment at the intended shipping destination; and
g) intended market of retail sale or use.
4. If feasible, each Party shall require that retailers and tobacco growers, except for traditional growers working on a non-commercial basis, maintain complete and accurate records of all relevant transactions in which they engage, in accordance with its national law.
5. For the purposes of implementing paragraph 1, each Party shall adopt effective legislative, executive, administrative or other measures to require that all records are:
a) maintained for a period of at least four years;
b) made available to the competent authorities; and
c) maintained in a format, as required by the competent authorities.
6. Each Party shall, as appropriate and subject to national law, establish a system for sharing details contained in all records kept in accordance with this Article with other Parties.
7. Parties shall endeavour to cooperate, with each other and with competent international organizations, in progressively sharing and developing improved systems for record-keeping.
1. Each Party shall, where appropriate, consistent with its national law and the objectives of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, require that all natural and legal persons subject to Article 6 take the necessary measures to prevent the diversion of tobacco products into illicit trade channels, including, inter alia:
a) reporting to the competent authorities:
i. the cross-border transfer of cash in amounts stipulated in national law or of cross-border payments in kind; and
ii. all ’suspicious transactions’; and
b) supplying tobacco products or manufacturing equipment only in amounts commensurate with the demand for such products within the intended market of retail sale or use.
2. Each Party shall, where appropriate, consistent with its national law and the objectives of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, require that payments for transactions carried out by natural or legal persons subject to Article 6 be allowed only in the currency and in the same amount as the invoice, and only through legal modes of payment from financial institutions located on the territory of the intended market and shall not be operated through any other alternative remittance system.
3. A Party may require that payments carried out by natural or legal persons subject to Article 6 for materials used for the manufacture of tobacco products in its jurisdiction be allowed only in the currency and in the same amount as the invoice, and only through legal modes of payment from financial institutions located on the territory of the intended market and shall not be operated through any other alternative remittance system.
4. Each Party shall ensure that any contravention of the requirements of this Article is subject to appropriate criminal, civil or administrative procedures and effective, proportionate and dissuasive sanctions including, as appropriate, suspension or cancellation of a licence.
1. Each Party shall require that all legal and natural persons engaged in any transaction with regard to tobacco products through Internet-, telecommunication- or any other evolving technology-based modes of sale comply with all relevant obligations covered by this Protocol.
2. Each Party shall consider banning retail sales of tobacco product through Internet-, telecommunication- or any other evolving technology-based modes of sale.
1. Each Party shall, within three years of the entry into force of this Protocol for that Party, implement effective controls on all manufacturing of, and transactions in, tobacco and tobacco products, in free zones, by use of all relevant measures as provided in this Protocol.
2. In addition, the intermingling of tobacco products with non-tobacco products in a single container or any other such similar transportation unit at the time of removal from free zones shall be prohibited.
3. Each Party shall, in accordance with national law, adopt and apply control and verification measures to the international transit or transhipment, within its territory, of tobacco products and manufacturing equipment in conformity with the provisions of this Protocol in order to prevent illicit trade in such products.
1. Each Party shall implement effective measures to subject any duty free sales to all relevant provisions of this Protocol, taking into consideration Article 6 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control.
2. No later than five years following the entry into force of this Protocol, the Meeting of the Parties shall ensure at its next session that evidence-based research is conducted to ascertain the extent of illicit trade in tobacco products related to duty free sales of such products. On the basis of such research, the Meeting of the Parties shall consider appropriate further action.
1. Each Party shall adopt, subject to the basic principles of its domestic law, such legislative and other measures as may be necessary to establish all of the following conduct as unlawful under its domestic law:
a) manufacturing, wholesaling, brokering, selling, transporting, distributing, storing, shipping, importing or exporting tobacco, tobacco products or manufacturing equipment contrary to the provisions of this Protocol;
b)
i. manufacturing, wholesaling, brokering, selling, transporting, distributing, storing, shipping, importing or exporting tobacco, tobacco products or manufacturing equipment without the payment of applicable duties, taxes and other levies or without bearing applicable fiscal stamps, unique identification markings, or any other required markings or labels;
ii. any other acts of smuggling or attempted smuggling of tobacco, tobacco products or manufacturing equipment not covered by paragraph (b)(i);
c)
i. any other form of illicit manufacture of tobacco, tobacco products or manufacturing equipment, or tobacco packaging bearing false fiscal stamps, unique identification markings, or any other required markings or labels;
ii. wholesaling, brokering, selling, transporting, distributing, storing, shipping, importing or exporting of illicitly manufactured tobacco, illicit tobacco products, products bearing false fiscal stamps and/or
other required markings or labels, or illicit manufacturing equipment;
d) mixing of tobacco products with non-tobacco products during progression through the supply chain, for the purpose of concealing or disguising tobacco products;
e) intermingling of tobacco products with non-tobacco products in contravention of Article 12.2 of this Protocol;
f) using Internet-, telecommunication- or any other evolving technology-based modes of sale of tobacco products in contravention of this Protocol;
g) obtaining, by a person licensed in accordance with Article 6, tobacco, tobacco products or manufacturing equipment from a person who should be, but is not, licensed in accordance with Article 6;
h) obstructing any public officer or an authorized officer in the performance of duties relating to the prevention, deterrence, detection, investigation or elimination of illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment;
i)
i. making any material statement that is false, misleading or incomplete, or failing to provide any required information to any public officer or an authorized officer in the performance of duties relating to the prevention, deterrence, detection, investigation or elimination of illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment and when not contrary to the right against self-incrimination;
ii. mis-declaring on official forms the description, quantity or value of tobacco, tobacco products or manufacturing equipment or any other information specified in the protocol to:
a) evade the payment of applicable duties, taxes and other levies, or
b) prejudice any control measures for the prevention, deterrence, detection, investigation or elimination of illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment;
iii. failing to create or maintain records covered by this Protocol or maintaining false records; and
j) laundering of proceeds of unlawful conduct established as a criminal offence under paragraph 2.
2. Each Party shall, subject to the basic principles of its domestic law, determine which of the unlawful conduct set out in paragraph 1 or any other conduct related to illicit trade in tobacco, tobacco products and manufacturing equipment contrary to the provisions of this Protocol shall be criminal offences and adopt legislative and other measures as may be necessary to give effect to such determination.
3. Each Party shall notify the Secretariat of this Protocol which of the unlawful conduct set out in paragraphs 1 and 2 that the Party has determined to be a criminal offence in accordance with paragraph 2, and shall furnish to the Secretariat copies of its laws, or a description thereof, that give effect to paragraph 2, and of any subsequent changes to such laws.
4. In order to enhance international cooperation in combatting the criminal offences related to illicit trade in tobacco, tobacco products and manufacturing equipment, Parties are encouraged to review their national laws regarding money laundering, mutual legal assistance and extradition, having regard to relevant international conventions to which they are Parties, to ensure that they are effective in the enforcement of the provisions of this Protocol.
1. Each Party shall adopt such measures as may be necessary, consistent with its legal principles, to establish the liability of legal persons for the unlawful conduct including criminal offences established in accordance with Article 14 of this Protocol.
2. Subject to the legal principles of each Party, the liability of legal persons may be criminal, civil or administrative.
3. Such liability shall be without prejudice to the liability of the natural persons who have engaged in the unlawful conduct or committed the criminal offences established in accordance with national laws and regulations and Article 14 of this Protocol.
1. Each Party shall adopt such measures as may be necessary, in accordance with national law, to ensure that natural and legal persons held liable for the unlawful conduct including criminal offences established in accordance with Article 14 are subjected to effective, proportionate and dissuasive criminal or non-criminal sanctions, including monetary sanctions.
2. Each Party shall endeavour to ensure that any discretionary legal powers under its domestic law relating to the prosecution of persons for the unlawful conduct, including criminal offences established in accordance with Article 14, are exercised to maximize the effectiveness of law enforcement measures in respect of such unlawful conduct including criminal offences, and with due regard to the need to deter the commission of such unlawful conduct including offences.
3. Nothing contained in this Protocol shall affect the principle that the description of the unlawful conduct including criminal offences established in accordance with this Protocol and of the applicable legal defences or other legal principles controlling the lawfulness of conduct is reserved to the domestic law of a Party and that such unlawful conduct including criminal offences shall be prosecuted and sanctioned in accordance with that law.
Parties should, in accordance with their domestic law, consider adopting such legislative and other measures as may be necessary to authorize competent authorities to levy an amount proportionate to lost taxes and duties from the producer, manufacturer, distributor, importer or exporter of seized tobacco, tobacco products and/or manufacturing equipment.
All confiscated tobacco, tobacco products and manufacturing equipment shall be destroyed, using environmentally friendly methods to the greatest extent possible, or disposed of in accordance with national law.
1. If permitted by the basic principles of its domestic legal system, each Party shall, within its possibilities and under the conditions prescribed by its domestic law, take the necessary measures to allow for the appropriate use of controlled delivery and, where it deems it appropriate, for the use of other special investigative techniques, such as electronic or other forms of surveillance and undercover operations, by its competent authorities on its territory for the purpose of effectively combating illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment.
2. For the purpose of investigating the criminal offences established in accordance with Article 14, Parties are encouraged to conclude, when necessary, appropriate bilateral or multilateral agreements or arrangements for using the techniques referred to in paragraph 1 in the context of cooperation at the international level.
3. In the absence of an agreement or arrangement as set forth in paragraph 2, decisions to use such special investigative techniques at the international level shall be made on a case-by-case basis and may, when necessary, take into consideration financial arrangements and understandings with respect to the exercise of jurisdiction by the Parties concerned.
4. Parties recognize the importance of, and need for, international cooperation and assistance in this area and shall cooperate, with each other and with international organizations, in developing capacity to achieve the goals of this Article.
1. Parties shall, for the purpose of achieving the objectives of this Protocol, report, as part of the WHO Framework Convention on Tobacco Control reporting instrument relevant information, subject to domestic law, and where appropriate, inter alia, on matters such as:
a) in aggregate form, details of seizures of tobacco, tobacco products or manufacturing equipment, quantity, value of seizures, product descriptions, dates and places of manufacture; and taxes evaded;
b) import, export, transit, tax-paid and duty-free sales and quantity or value of production of tobacco, tobacco products or manufacturing equipment;
c) trends, concealment methods and modi operandi used in illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment; and
d) any other relevant information, as agreed by the Parties.
2. Parties shall cooperate with each other and with competent international organizations to build the capacity of Parties to collect and exchange information.
3. Parties shall deem the said information to be confidential and for the use of Parties only, unless otherwise stated by the transmitting Party.
1. Parties shall, subject to domestic law or any applicable international treaties, where appropriate, exchange, on their own initiative or on the request of a Party that provides due justification that such information is necessary for the purpose of detection or investigation of illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment, the following information:
a) records of licensing for the natural and legal persons concerned;
b) information for identification, monitoring and prosecution of natural or legal persons involved in illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment;
c) records of investigations and prosecutions;
d) records of payment for import, export or duty-free sales of tobacco, tobacco products or manufacturing equipment; and
e) details of seizures of tobacco, tobacco products or manufacturing equipment (including case reference information where appropriate, quantity, value of seizure, product description, entities involved, date and place of manufacture) and modi operandi (including means of transport, concealment, routing and detection).
2. Information received from Parties under this Article shall be used exclusively to meet the objectives of this Protocol. Parties may specify that such information may not be passed on without the agreement of the Party which provided the information.
1. Each Party shall designate the competent national authorities to which data referred to in Articles 20, 21 and 24 are supplied and notify Parties of such designation through the Convention Secretariat.
2. The exchange of information under this Protocol shall be subject to domestic law regarding confidentiality and privacy. Parties shall protect, as mutually agreed, any confidential information that is exchanged.
1. Parties shall cooperate, with each other and/or through competent international and regional organizations in providing training, technical assistance and cooperation in scientific, technical and technological matters, in order to achieve the objectives of this Protocol, as mutually agreed. Such assistance may include the transfer of expertise or appropriate technology in the areas of information gathering, law enforcement, tracking and tracing, information management, protection of personal data, interdiction, electronic surveillance, forensic analysis, mutual legal assistance and extradition.
2. Parties may, as appropriate, enter into bilateral, multilateral or any other agreements or arrangements in order to promote training, technical assistance and cooperation in scientific, technical and technological matters taking into account the needs of developing-country Parties and Parties with economies in transition.
3. Parties shall cooperate, as appropriate, to develop and research the possibilities of identifying the exact geographical origin of seized tobacco and tobacco products.
1. Parties shall, in accordance with their domestic law, take all necessary measures, where appropriate, to strengthen cooperation by multilateral, regional or bilateral arrangements for the prevention, detection, investigation, prosecution and punishment of natural or legal persons engaged in illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment.
2. Each Party shall ensure that administrative, regulatory, law enforcement and other authorities dedicated to combating illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment (including, where permitted under domestic law, judicial authorities) cooperate and exchange relevant information at national and international levels within the conditions prescribed by its domestic law.
1. Parties shall carry out their obligations under this Protocol in a manner consistent with the principles of sovereign equality and territorial integrity of States and that of non-intervention in the domestic affairs of other States.
2. Nothing in this Protocol entitles a Party to undertake in the territory of another State the exercise of jurisdiction and performance of functions that are reserved exclusively for the authorities of that other State by its domestic law.
1. Each Party shall adopt such measures as may be necessary to establish its jurisdiction over the criminal offences established in accordance with Article 14 when:
a) the offence is committed in the territory of that Party; or
b) the offence is committed on board a vessel that is flying the flag of that Party or an aircraft that is registered under the laws of that Party at the time that the offence is committed.
2. Subject to Article 25, a Party may also establish its jurisdiction over any such criminal offence when:
a) the offence is committed against that Party;
b) the offence is committed by a national of that Party or a stateless person who has his or her habitual residence on its territory; or
c) the offence is one of those established in accordance with Article 14 and is committed outside its territory with a view to the commission of an offence established in accordance with Article 14 within its territory.
3. For the purposes of Article 30, each Party shall adopt such measures as may be necessary to establish its jurisdiction over the criminal offences established in accordance with Article 14 when the alleged offender is present on its territory and it does not extradite such person solely on the ground that he or she is one of its nationals.
4. Each Party may also adopt such measures as may be necessary to establish its jurisdiction over the criminal offences established in accordance with Article 14 when the alleged offender is present on its territory and it does not extradite him or her.
5. If a Party exercising its jurisdiction under paragraph 1 or 2 has been notified, or has otherwise learnt, that one or more other Parties are conducting an investigation, prosecution or judicial proceeding in respect of the same conduct, the competent authorities of those Parties shall, as appropriate, consult one another with a view to coordinating their actions.
6. Without prejudice to norms of general international law, this Protocol does not exclude the exercise of any criminal jurisdiction established by a Party in accordance with its domestic law.
1. Each Party shall adopt, consistent with their respective domestic legal and administrative systems, effective measures to:
a) enhance and, where necessary, establish channels of communication between the competent authorities, agencies and services in order to facilitate the secure and rapid exchange of information concerning all aspects of the criminal offences established in accordance with Article 14;
b) ensure effective cooperation among the competent authorities, agencies, customs, police and other law enforcement agencies;
c) cooperate with other Parties in conducting enquiries in specific cases with respect to criminal offences established in accordance with Article 14 concerning:
i. the identity, whereabouts and activities of persons suspected of involvement in such offences or the location of other persons concerned;
ii. the movement of proceeds of crime or property derived from the commission of such offences; and
iii. the movement of property, equipment or other instrumentalities used or intended for use in the commission of such offences;
d) provide, when appropriate, necessary items or quantities of substances for analytical or investigative purposes;
e) facilitate effective coordination among its competent authorities, agencies and services and promote the exchange of personnel and other experts, including, subject to bilateral agreements or arrangements between the Parties concerned, the posting of liaison officers;
f) exchange relevant information with other Parties on specific means and methods used by natural or legal persons in committing such offences, including, where applicable, routes and conveyances and the use of false identities, altered or false documents or other means of concealing their activities; and
g) exchange relevant information and coordinate administrative and other measures taken as appropriate for the purpose of early identification of the criminal offences established in accordance with Article 14.
2. With a view to giving effect to this Protocol, Parties shall consider entering into bilateral or multilateral agreements or arrangements on direct cooperation between their law enforcement agencies and, where such agreements or arrangements already exist, amending them accordingly. In the absence of such agreements or arrangements between the Parties concerned, the Parties may consider this Protocol as the basis for mutual law enforcement cooperation in respect of the offences covered by this Protocol. Whenever appropriate, Parties shall make full use of agreements or arrangements, including international or regional organizations, to enhance the cooperation between their law enforcement agencies.
3. Parties shall endeavour to cooperate within their means to respond to transnational illicit trade of tobacco products committed through the use of modern technology.
Consistent with their respective domestic legal and administrative systems, Parties shall provide each other, either on request or on their own initiative, with information to ensure proper application of customs and other relevant law in the prevention, detection, investigation, prosecution and combating of illicit trade in tobacco, tobacco products or manufacturing equipment. The Parties shall deem the said information to be confidential and for restricted use, unless otherwise stated by the transmitting Party. Such information may include:
(a) new customs and other enforcement techniques of demonstrated effectiveness;
(b) new trends, means or methods of engaging in illicit trade in tobacco, tobacco products and manufacturing equipment;
(c) goods known to be the subject of illicit trade in tobacco, tobacco products and manufacturing equipment as well as details of description, packaging, transport and storage and methods used in respect of those goods;
(d) natural or legal persons known to have committed or to be a party to an offence established in accordance with Article 14; and
(e) any other data that would assist designated agencies in risk assessment for control and other enforcement purposes.
1. Parties shall afford one another the widest measure of mutual legal assistance in investigations, prosecutions and judicial proceedings in relation to criminal offences established in accordance with Article 14 of this Protocol.
2. Mutual legal assistance shall be afforded to the fullest extent possible under relevant laws, treaties, agreements and arrangements of the requested Party with respect to investigations, prosecutions and judicial proceedings in relation to the offences for which legal persons may be held liable in accordance with Article 15 of this Protocol in the requesting Party.
3. Mutual legal assistance to be afforded in accordance with this Article may be requested for any of the following purposes:
a) taking evidence or statements from persons;
b) effecting service of judicial documents;
c) executing searches and seizures, and freezing;
d) examining objects and sites;
e) providing information, evidentiary items and expert evaluations;
f) providing originals or certified copies of relevant documents and records, including government, bank, financial, corporate or business records;
g) identifying or tracing proceeds of crime, property, instrumentalities or other things for evidentiary purposes;
h) facilitating the voluntary appearance of persons in the requesting Party; and
i) any other type of assistance that is not contrary to the domestic law of the requested Party.
4. This Article shall not affect the obligations under any other treaty, bilateral or multilateral, which governs or will govern, in whole or in part, mutual legal assistance.
5. Paragraphs 6 to 24 shall, on the basis of reciprocity, apply to requests made pursuant to this Article if the Parties in question are not bound by a treaty or intergovernmental agreement of mutual legal assistance. If the Parties are bound by such a treaty or intergovernmental agreement, the corresponding provisions of that treaty or intergovernmental agreement shall apply unless the Parties agree to apply paragraphs 6 to 24 in lieu thereof. Parties are strongly encouraged to apply these paragraphs if they facilitate cooperation.
6. Parties shall designate a central authority that shall have the responsibility and power to receive requests for mutual legal assistance and either to execute them or to transmit them to their respective competent authorities for execution. When a Party has a special region or territory with a separate system of mutual legal assistance, it may designate a distinct central authority that shall have the same function for that region or territory. Central authorities shall ensure the speedy and proper execution or transmission of the requests received. Where the central authority transmits the request to a competent authority for execution, it shall encourage the speedy and proper execution of the request by the competent authority. Each Party shall notify the Head of the Convention Secretariat at the time of accession, acceptance, approval, formal confirmation or ratification of this Protocol of the central authority designated for this purpose. Transmission of requests for mutual legal assistance and any communication related thereto shall be effected between the central authorities designated by the Parties. This requirement shall be without prejudice to the right of a Party to require that such requests and communications be addressed to it through the diplomatic channel and, in urgent circumstances, where the Parties agree, through appropriate international organizations, if possible.
7. Requests shall be made in writing or, where possible, by any means capable of producing a written record, in a language acceptable to the requested Party under conditions allowing the Party to establish authenticity. The language or languages acceptable to each Party shall be notified to the Head of the Convention Secretariat at the time of accession, acceptance, approval, formal confirmation or ratification of this Protocol. In urgent circumstances, and where agreed by the Parties, requests may be made orally, but shall be confirmed in writing forthwith.
8. A request for mutual legal assistance shall contain:
a) the identity of the authority making the request;
b) the subject matter and nature of the investigation, prosecution or judicial proceeding to which the request relates, and the name and the functions of the authority conducting such investigation, prosecution or judicial proceeding;
c) a summary of the relevant facts, except in respect of requests for the purpose of service of judicial documents;
d) a description of the assistance sought and details of any particular procedure that the requesting Party wishes to be followed;
e) where possible, the identity, location and nationality of any person concerned;
f) the purpose for which the evidence, information or action is sought; and
g) the provisions of the domestic law relevant to the criminal offence and the punishment therefore.
9. The requested Party may request additional information when it appears necessary for the execution of the request in accordance with its domestic law or when it can facilitate such execution.
10. A request shall be executed in accordance with the domestic law of the requested Party and, to the extent not contrary to the domestic law of the requested Party and where possible, in accordance with the procedures specified in the request
11. The requesting Party shall not transmit or use information or evidence furnished by the requested Party for investigations, prosecutions or judicial proceedings other than those stated in the request without the prior consent of the requested Party. Nothing in this paragraph shall prevent the requesting Party from disclosing in its proceedings information or evidence that is exculpatory to an accused person. In the latter case, the requesting Party shall notify the requested Party prior to the disclosure and, if so requested, consult with the requested Party. If, in an exceptional case, advance notice is not possible, the requesting Party shall inform the requested Party of the disclosure without delay.
12. The requesting Party may require that the requested Party keep confidential the fact and substance of the request, except to the extent necessary to execute the request. If the requested Party cannot comply with the requirement of confidentiality, it shall promptly inform the requesting Party.
13. Wherever possible and consistent with fundamental principles of domestic law, when an individual is in the territory of a Party and has to be heard as a witness or expert by the judicial authorities of another Party, the first Party may, at the request of the other, permit the hearing to take place by video conference if it is not possible or desirable for the individual in question to appear in person in the territory of the requesting Party. Parties may agree that the hearing shall be conducted by a judicial authority of the requesting Party and attended by a judicial authority of the requested Party.
14. Mutual legal assistance may be refused:
a) if the request is not made in conformity with this Article;
b) if the requested Party considers that execution of the request is likely to prejudice its sovereignty, security, ordre public or other essential interests;
c) if the authorities of the requested Party would be prohibited by its domestic law from carrying out the action requested with regard to any similar offence, had it been subject to investigation, prosecution or judicial proceedings under their own jurisdiction;
d) where the request involves a crime where the maximum penalty in the requested Party is less than two years of imprisonment or other forms of deprivation of liberty or, if, in the judgment of the requested Party, the provision of the assistance would impose a burden on its resources that is disproportionate to the seriousness of the crime; or
e) if it would be contrary to the legal system of the requested Party relating to mutual legal assistance for the request to be granted.
15. Reasons shall be given for any refusal of mutual legal assistance.
16. A Party shall not decline to render mutual legal assistance under this Article on the ground of bank secrecy.
17. Parties may not refuse a request for mutual legal assistance on the sole ground that the offence is also considered to involve fiscal matters.
18. Parties may decline to render mutual legal assistance pursuant to this Article on the ground of absence of dual criminality. However, the requested Party may, when it deems appropriate, provide assistance, to the extent it decides at its discretion, irrespective of whether the conduct would constitute an offence under the domestic law of the requested Party.
19. The requested Party shall execute the request for mutual legal assistance as soon as possible and shall take as full account as possible of any deadlines suggested by the requesting Party and for which reasons are given, preferably in the request. The requested Party shall respond to reasonable requests by the requesting Party regarding progress in its handling of the request. The requesting Party shall promptly inform the requested Party when the assistance sought is no longer required.
20. Mutual legal assistance may be postponed by the requested Party on the ground that it interferes with an on-going investigation, prosecution or judicial proceeding.
21. Before refusing a request pursuant to paragraph 14 or postponing its execution pursuant to paragraph 20, the requested Party shall consult with the requesting Party to consider whether assistance may be granted subject to such terms and conditions as it deems necessary. If the requesting Party accepts assistance subject to those conditions, it shall comply with the conditions.
22. The ordinary costs of executing a request shall be borne by the requested Party, unless otherwise agreed by the Parties concerned. If expenses of a substantial or extraordinary nature are or will be required to fulfil the request, the Parties shall consult to determine the terms and conditions under which the request will be executed as well as the manner in which the costs shall be borne.
23. In the event of a request, the requested Party:
a) shall provide to the requesting Party copies of government records, documents or information in its possession that under its domestic law are available to the general public; and
b) may, at its discretion, provide to the requesting Party in whole, in part or subject to such conditions as it deems appropriate, copies of any government records, documents or information in its possession that under its domestic law are not available to the general public.
24. Parties shall consider, as may be necessary, the possibility of concluding bilateral or multilateral agreements or arrangements that would serve the purposes of, give practical effect to, or enhance the provisions of this Article.
1. This Article shall apply to the criminal offences established in accordance with Article 14 of this Protocol when:
a) the person who is the subject of the request for extradition is located in the territory of the requested Party;
b) the criminal offence for which extradition is sought is punishable under the domestic law of both the requesting Party and the requested Party; and
c) the offence is punishable by a maximum period of imprisonment or other forms of deprivation of liberty of at least four years or by a more severe penalty or such lesser period as agreed by the Parties concerned pursuant to bilateral and multilateral treaties or other international agreements.
2. Each of the criminal offences to which this Article applies shall be deemed to be included as an extraditable offence in any extradition treaty existing between Parties. The Parties undertake to include such offences as extraditable offences in every extradition treaty to be concluded between them.
3. If a Party that makes extradition conditional on the existence of a treaty receives a request for extradition from another Party with which it has no extradition treaty, it may consider this Protocol as the legal basis for extradition in respect of any criminal offence to which this Article applies.
4. Parties that do not make extradition conditional on the existence of a treaty shall recognize the criminal offences to which this Article applies as extraditable offences between themselves.
5. Extradition shall be subject to the conditions provided for by the domestic law of the requested Party or by applicable extradition treaties, including, inter alia, conditions in relation to the minimum penalty requirement for extradition and the grounds upon which the requested Party may refuse extradition.
6. Parties shall, subject to their domestic law, endeavour to expedite extradition procedures and to simplify evidentiary requirements relating thereto in respect of any criminal offences to which this Article applies.
7. A Party in whose territory an alleged offender is present, if it does not extradite such person in respect of a criminal offence to which this Article applies solely on the ground that he or she is one of its nationals, shall, at the request of the Party seeking extradition, be obliged to submit the case without undue delay to its competent authorities for the purpose of prosecution. Those authorities shall take their decision and conduct their proceedings in the same manner as in the case of any other offence of a similar nature under the domestic law of that Party. The Parties concerned shall cooperate with each other, in particular on procedural and evidentiary aspects, to ensure the efficiency of such prosecution.
8. Whenever a Party is permitted under its domestic law to extradite or otherwise surrender one of its nationals only upon the condition that the person will be returned to that Party to serve the sentence imposed as a result of the trial or proceedings for which the extradition or surrender of the person was sought and that Party and the Party seeking the extradition of the person agree with this option and other terms that they may deem appropriate, such conditional extradition or surrender shall be sufficient to discharge the obligation set forth in paragraph 7.
9. If extradition, sought for purposes of enforcing a sentence, is refused because the person sought is a national of the requested Party, the requested Party shall, if its domestic law so permits and in conformity with the requirements of such law, upon application of the requesting Party, consider the enforcement of the sentence that has been imposed under the domestic law of the requesting Party or the remainder thereof.
10. Any person regarding whom proceedings are being carried out in connection with any of the criminal offences to which this Article applies shall be guaranteed fair treatment at all stages of the proceedings, including enjoyment of all the rights and guarantees provided by the domestic law of the Party in the territory of which that person is present.
11. Nothing in this Protocol shall be interpreted as imposing an obligation to extradite if the requested Party has substantial grounds for believing that the request has been made for the purpose of prosecuting or punishing a person on account of that person’s sex, race, religion, nationality, ethnic origin or political opinions or that compliance with the request would cause prejudice to that person’s position for any one of these reasons.
12. Parties may not refuse a request for extradition on the sole ground that the offence is also considered to involve fiscal matters.
13. Before refusing extradition, the requested Party shall, where appropriate, consult with the requesting Party to provide it with ample opportunity to present its opinions and to provide information relevant to its allegation.
14. Parties shall seek to conclude bilateral and multilateral agreements or arrangements to carry out or to enhance the effectiveness of extradition. Where Parties are bound by an existing treaty or intergovernmental arrangement the corresponding provisions of that treaty or intergovernmental arrangement shall apply unless the Parties agree to apply paragraph 1 to 13 in lieu thereof.
1. Subject to its domestic law and its extradition treaties, the requested Party may, upon being satisfied that the circumstances so warrant and are urgent and at the request of the requesting Party, take a person whose extradition is sought and who is present in its territory into custody or take other appropriate measures to ensure his or her presence at extradition proceedings.
2. Measures taken in accordance with paragraph 1 shall be notified, in conformity with national law, as appropriate and without delay, to the requesting Party.
3. Any person regarding whom the measures in accordance with paragraph 1 are being taken, shall be entitled to:
a) communicate without delay with the nearest appropriate representative of the State of which that person is a national or, if that person is a stateless person, the State in the territory of which that person habitually resides; and
b) be visited by a representative of that State.
1. Each Party shall submit to the Meeting of the Parties, through the Convention Secretariat, periodic reports on its implementation of this Protocol.
2. The format and content of such reports shall be determined by the Meeting of the Parties. These reports shall form part of the regular WHO Framework Convention on Tobacco Control reporting instrument.
3. The content of the periodic reports referred to in paragraph 1, shall be determined having regard, inter alia, to the following:
a) information on legislative, executive, administrative or other measures taken to implement this Protocol;
b) information, as appropriate, on any constraints or barriers encountered in the implementation of this Protocol and on the measures taken to overcome those barriers;
c) information, as appropriate, on financial and technical assistance provided, received, or requested for activities related to the elimination of illicit trade in tobacco products; and
d) the information specified in Article 20.
In those cases when relevant data are already being collected as part of the Conference of the Parties reporting mechanism, the Meeting of the Parties shall not duplicate these efforts.
4. The Meeting of the Parties, pursuant to Articles 33 and 36, shall consider arrangements to assist developing-country Parties and Parties with economies in transition, at their request, in meeting their obligations under this Article.
5. The reporting of information under those Articles shall be subject to national law regarding confidentiality and privacy. Parties shall protect, as mutually agreed, any confidential information that is reported or exchanged.
1. A Meeting of the Parties is hereby established. The first session of the Meeting of the Parties shall be convened by the Convention Secretariat immediately before or immediately after the next regular session of the Conference of the Parties following the entry into force of this Protocol.
2. Thereafter, regular sessions of the Meeting of the Parties shall be convened by the Convention Secretariat, immediately before or immediately after regular sessions of the Conference of the Parties.
3. Extraordinary sessions of the Meeting of the Parties shall be held at such other times as may be deemed necessary by the Meeting or at the written request of any Party, provided that, within six months of the request being communicated to them by the Convention Secretariat, it is supported by at least one third of the Parties.
4. The Rules of Procedure and the Financial Rules of the Conference of the Parties to the WHO Framework Convention on Tobacco Control shall apply, mutatis mutandis, to the Meeting of the Parties unless the Meeting of the Parties decides otherwise.
5. The Meeting of the Parties shall keep under regular review the implementation of the Protocol and take the decisions necessary to promote its effective implementation.
6. The Meeting of the Parties shall decide on the scale and mechanism of the voluntary assessed contributions from the Parties to the Protocol for the operation of this Protocol as well as other possible resources for its implementation.
7. At each ordinary session, the Meeting of the Parties shall by consensus adopt a budget and workplan for the financial period until the next ordinary session, which shall be distinct from the WHO Framework Convention on Tobacco Control budget and workplan.
1. The Convention Secretariat shall be the Secretariat of this Protocol.
2. The functions of the Convention Secretariat with regard to its role as the secretariat of this Protocol shall be to:
a) make arrangements for sessions of the Meeting of the Parties and any subsidiary bodies as well as working groups and other bodies established by the Meeting of the Parties and provide them with services as required;
b) receive, analyse, transmit and provide feedback to Parties concerned as needed and to the Meeting of the Parties on reports received by it pursuant to this Protocol and facilitate the exchange of information among Parties;
c) provide support to the Parties, particularly developing country Parties and Parties with economies in transition, on request, in the compilation, communication, and exchange of information required in accordance with the provisions of this Protocol, and assistance in the identification of available resources to facilitate implementation of the obligations under this Protocol;
d) prepare reports on its activities under this Protocol under the guidance of and for submission to the Meeting of the Parties;
e) ensure, under the guidance of the Meeting of the Parties, the necessary coordination with the competent international and regional intergovernmental organizations and other bodies;
f) enter, under the guidance of the Meeting of the Parties, into such administrative or contractual arrangements as may be required for the effective discharge of its functions as secretariat to this Protocol;
g) receive and review applications by intergovernmental and nongovernmental organizations wishing to be accredited as observers to the Meeting of the Parties, while ensuring that they are not affiliated with the tobacco industry, and present the reviewed applications to the Meeting of the Parties for its consideration; and
h) perform other secretariat functions specified by this Protocol and such other functions as may be determined by the Meeting of the Parties.
In order to provide technical and financial cooperation for achieving the objective of this Protocol, the Meetings of the Parties may request the cooperation of competent international and regional intergovernmental organizations, including financial and development institutions.
1. Parties recognize the important role that financial resources play in achieving the objective of this Protocol, and acknowledge the importance of Article 26 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control in achieving the objectives of the Convention.
2. Each Party shall provide financial support in respect of its national activities intended to achieve the objective of this Protocol, in accordance with its national plans, priorities and programmes.
3. Parties shall promote, as appropriate, the utilization of bilateral, regional, subregional and other multilateral channels to provide funding for strengthening the capacity of developing-country Parties and Parties with economies in transition in order to meet the objectives of this Protocol.
4. Without prejudice to Article 18, Parties are encouraged, subject to national laws and policies and where appropriate, to use any confiscated proceeds of crime deriving from the illicit trade in tobacco, tobacco products and manufacturing equipment to achieve the objectives set out in this Protocol.
5. Parties represented in relevant regional and international intergovernmental organizations and financial and development institutions shall encourage these entities to provide financial assistance for developing-country Parties and for Parties with economies in transition to assist them in meeting their obligations under this Protocol, without limiting the rights of participation within these organizations.
6. Parties agree that:
a) to assist Parties in meeting their obligations under this Protocol, all relevant potential and existing resources available for activities related to the objective of this Protocol should be mobilized and utilized for the benefit of all Parties, especially developing-country Parties and Parties with economies in transition; and
b) the Convention Secretariat shall advise developing-country Parties and Parties with economies in transition, upon request, on available sources of funding to facilitate implementation of their obligations under this Protocol.
7. Parties may require the tobacco industry to bear any costs associated with a Party’s obligations to achieve the objectives of this Protocol, in compliance with Article 5.3 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control.
8. Parties shall endeavour, subject to their domestic law, to achieve self-financing of the implementation of the Protocol including through the levying of taxes and other forms of charges on tobacco products.
The settlement of disputes between Parties concerning the interpretation or application of this Protocol is governed by Article 27 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control.
1. Any Party may propose amendments to this Protocol.
2. Amendments to this Protocol shall be considered and adopted by the Meeting of the Parties. The text of any proposed amendment to this Protocol shall be communicated to the Parties by the Convention Secretariat at least six months before the session at which it is proposed for adoption. The Convention Secretariat shall also communicate proposed amendments to the signatories of this Protocol and, for information, to the Depositary.
3. The Parties shall make every effort to reach agreement by consensus on any proposed amendment to this Protocol. If all efforts at consensus have been exhausted and no agreement reached, the amendment shall as a last resort be adopted by a three-quarters majority vote of the Parties present and voting at the session. For purposes of this Article, ’Parties present and voting’ means Parties present and casting an affirmative or negative vote. Any adopted amendment shall be communicated by the Convention Secretariat to the Depositary, who shall circulate it to all Parties for acceptance.
4. Instruments of acceptance in respect of an amendment shall be deposited with the Depositary. An amendment adopted in accordance with paragraph 3 shall enter into force for those Parties having accepted it on the 90th day after the date of receipt by the Depositary of an instrument of acceptance by at least two thirds of the Parties.
5. The amendment shall enter into force for any other Party on the 90th day after the date on which that Party deposits with the Depositary its instrument of acceptance of the said amendment.
1. Any Party may make proposals for an annex to this Protocol and may propose amendments to annexes to this Protocol.
2. Annexes shall be restricted to lists, forms and any other descriptive material relating to procedural, scientific, technical or administrative matters.
3. Annexes to this Protocol and amendments thereto shall be proposed, adopted and enter into force in accordance with the procedure set forth in Article 38.
No reservations may be made to this Protocol.
1. At any time after two years from the date on which this Protocol has entered into force for a Party, that Party may withdraw from the Protocol by giving written notification to the Depositary.
2. Any such withdrawal shall take effect upon expiry of one year from the date of receipt by the Depositary of the notification of withdrawal or on such later date as may be specified in the notification of withdrawal.
3. Any Party that withdraws from the WHO Framework Convention on Tobacco Control shall also be considered as having withdrawn from this Protocol, with effect as of the date of its withdrawal from the WHO Framework Convention on Tobacco Control.
1. Each Party to this Protocol shall have one vote, except as provided for in paragraph 2.
2. Regional economic integration organizations, in matters within their competence, shall exercise their right to vote with a number of votes equal to the number of their Member States that are Parties to the Protocol. Such an organization shall not exercise its right to vote if any of its Member States exercises its right, and vice versa.
The Protocol shall be open for signature by all Parties to the WHO Framework Convention on Tobacco Control at World Health Organization Headquarters in Geneva from 10 to 11 January 2013, and thereafter at United Nations Headquarters in New York until 9 January 2014.
1. This Protocol shall be subject to ratification, acceptance, approval or accession by States and to formal confirmation or accession by regional economic integration organizations that are Party to the WHO Framework Convention on Tobacco Control. It shall be open for accession from the day after the date on which the Protocol is closed for signature. Instruments of ratification, acceptance, approval, formal confirmation or accession shall be deposited with the Depositary.
2. Any regional economic integration organization that becomes a Party without any of its Member States being a Party shall be bound by all the obligations under this Protocol. In the case of organizations one or more of whose Member States is a Party, the organization and its Member States shall decide on their respective responsibilities for the performance of their obligations under this Protocol. In such cases, the organization and the Member States shall not be entitled to exercise rights under this Protocol concurrently.
3. Regional economic integration organizations shall, in their instruments relating to formal confirmation or in their instruments of accession, declare the extent of their competence with respect to the matters governed by this Protocol. These organizations shall also inform the Depositary, who shall in turn inform the Parties, of any substantial modification to the extent of their competence.
1. This Protocol shall enter into force on the 90th day following the date of deposit of the 40th instrument of ratification, acceptance, approval, formal confirmation or accession with the Depositary.
2. For each Party to the WHO Framework Convention on Tobacco Control that ratifies, accepts, approves or formally confirms this Protocol or accedes thereto after the conditions set out in paragraph 1 for entry into force have been fulfilled, this Protocol shall enter into force on the ninetieth day following the date of deposit of its instrument of ratification, acceptance, approval, accession or formal confirmation.
3. For the purposes of this Article, any instrument deposited by a regional economic integration organization shall not be counted as additional to those deposited by States Members of that organization.
The Secretary-General of the United Nations shall be the Depositary of this Protocol.
The original of this Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.
The Conference of the Parties,
Deeply concerned that the illicit trade in tobacco products is contributing to the spread of the tobacco epidemic, which is a global problem with serious consequences for public health that calls for effective, appropriate and comprehensive domestic and international responses; Taking into account Article 15 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, which recognizes, inter alia, that the elimination of all forms of illicit trade in tobacco products is an essential component of tobacco control;
Recalling its decision FCTC/COP2(12) by which the Intergovernmental Negotiating Body was established, with the objective of drafting and negotiating a protocol on illicit trade in tobacco products, which would build upon and complement the provisions of Article 15 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control, and further decisions FCTC/COP3(6) and FCTC/COP4(11) which reflected upon the progress achieved during the negotiations;
Acknowledging the work undertaken by the Intergovernmental Negotiating Body on a Protocol on Illicit Trade in Tobacco Products resulting in the draft protocol to eliminate illicit trade in tobacco products, contained in document FCTC/COP/5/6;
Convinced that supplementing the WHO Framework Convention on Tobacco Control with a comprehensive protocol will be a powerful, effective means to counter illicit trade in tobacco products and its grave consequences,
1. ADOPTS in accordance with Article 33 of the WHO Framework Convention on Tobacco Control the attached Protocol to Eliminate Illicit Trade in Tobacco Products; and
2. CALLS UPON all Parties to the WHO Framework Convention on Tobacco Control, to consider signing, ratifying, accepting, approving, formally confirming or acceding to the Protocol at the earliest opportunity, with a view to bringing the Protocol into force as soon as possible.
As early as 2006, at the first meeting of the Conference of the Parties (COP) following entry into force of the WHO FCTC, the Parties discussed possible protocols to the Convention. One of the areas in which they agreed that a protocol could be established was illicit trade in tobacco products, and accordingly, the COP set up an expert group to prepare a template for a possible protocol in this area. The expert group presented its report to the COP at its second session in 2007.
Recognizing that cooperative action was necessary in order to eliminate the illicit trade, the COP at its second session established an Intergovernmental Negotiating Body (INB), open to all Parties, to draft and negotiate a protocol on illicit trade in tobacco products that would build upon and complement the provisions of Article 15 of the WHO FCTC.
The INB held five sessions, all in Geneva, Switzerland. The first session of the INB was held on 11–15 February 2008. The template for a protocol on illicit trade as proposed by the expert group served as the basis for the negotiations. Mr Ian Walton-George, representing the European Union, was elected as Chairperson of the INB, and Dr J. Al-Lawati (Oman), Dr E. Jaramillo (Mexico), Mr P. Krishna (India), Mrs L. Asiedu (Ghana) and Mr J. Martin (Federated States of Micronesia) as Vice-Chairpersons. Following the first session, Mr Walton-George drafted a “Chairperson’s text”, taking into account the comments made by Parties during the first session.
The second session of the INB was held on 20–25 October 2008, with the Chairperson’s text serving as the basis for negotiations. The INB reported to the third session of the COP (17–22 November 2008, Durban, South Africa) on progress. The Conference requested the INB to continue its work and to submit a draft protocol to its fourth session.
As also requested by the COP, regional consultations were held for all six regions between the second and third sessions of the INB. The consultations took place in Tehran, Islamic Republic of Iran (Eastern Mediterranean Region), Geneva (African and European Regions), Mexico City, Mexico (Region of the Americas), Beijing, China (Western Pacific Region) and Dhaka, Bangladesh (South-East Asia Region).
Expert papers were also prepared by the Secretariat on several technical matters to serve as background documents for the discussions at the third session of the INB: the feasibility of an international tracking and tracing regime; the legal ramifications of a possible ban of sales of tobacco products via the Internet as well as of a possible ban on duty free sales of tobacco products; legal advice on the scope of the protocol; and an assessment of potential requirements at national level for an international track and trace regime.
For the third session of the INB (28 June – 5 July 2009), the Chairperson prepared a revised Chairperson’s text, taking into account the discussions during the second session of the INB, the expert papers, and legal advice. The revised Chairperson’s text served as the basis for discussions at the third session of the INB. The INB re-elected Mr Walton-George as Chairperson. As Vice-Chairpersons, the INB elected Dr T. Vinit (Papua New Guinea), Mr H. Mohamed (Maldives), Mrs L. Asiedu (Ghana) – replaced by Dr M. Anibueze (Nigeria) at the fourth session of the INB –, Dr E. Al Mansoori (United Arab Emirates) and Dr J. Regalado Pineda (Mexico).
The third session resulted in a negotiating text, which the INB agreed would form the basis for further negotiations.
Two drafting groups established by the INB worked between its third and fourth sessions and proposed text for articles relating to the control of the supply chain and matters of criminal law, mutual legal assistance and extradition, in order to facilitate further negotiations at the fourth session. The groups were chaired by Dr M. Anibueze (Nigeria) and Mrs I. Demuni de Silva (Sri Lanka).
At the fourth session of the INB (14–21 March 2010), the delegations discussed provisions of the negotiating text as well as proposals made by the drafting groups. At the closure of the session, the INB decided to recommend that the draft protocol be considered by the COP at its fourth session. The text of the draft protocol showed the progress made by the INB to this point – consensus had been reached on 26 provisions, while 23 remained under discussion. In particular, consensus had been reached on the tracking and tracing provisions and the great majority of the provisions relating to licensing. However, a number of important and challenging issues remained unsolved. On several matters, the INB sought guidance from the COP, including regarding the method of financing of the protocol.
The COP acknowledged the progress made by the INB and extended the mandate of the INB to a final session in early 2012, requesting the INB to submit the text of a draft protocol to its fifth session for consideration. It also established an informal working group to make proposals and develop possible text, in order to facilitate negotiations at the fifth session of the INB.
The informal working group, comprising representatives of 30 Parties (five Parties per WHO region), held two meetings (Geneva, 4–8 July and 19–23 September 2011) and was chaired by Dr Nuntavarn Vichit-Vadakan (Thailand). In accordance with its mandate, the group developed possible text for those articles in Part III of the protocol, on supply chain control, that had not yet been agreed, and made proposals on the other matters within its mandate, including the method of financing of the protocol and the inclusion of mutual legal assistance and extradition in the draft protocol.
The fifth session of the INB was held from 29 March to 4 April 2012. The INB confirmed Mr Walton-George as Chairperson. Mr A.T. Faireka (Cook Islands) replaced Dr T. Vinit (Papua New Guinea), and Dr M. Kabir (Nigeria) replaced Dr M. Anibueze (Nigeria) as Vice-Chairpersons. After four years and five sessions of negotiations, on 4 April 2012 the delegations to the fifth session of the INB agreed on a consensus text to be submitted to the COP for consideration at its fifth session. The text of the draft protocol also took account of the comments submitted by Parties on the Arabic, Chinese, French, Russian and Spanish translations of the English text, in line with the decision of the INB.
On 12 November 2012, the Protocol was adopted by consensus at the fifth session of the COP (Seoul, Republic of Korea, 12–17 November 2012). It thus became the first protocol to the WHO FCTC, and a new international treaty in its own right.
The Protocol was opened for signature on 10 January 2013 at WHO headquarters in Geneva. More than 50 Parties participated in this event, during which 12 Parties, representing all six WHO regions, signed the Protocol; one more
Party signed the following day. The 13 Parties are: China, France, Gabon, Libya, Myanmar, Nicaragua, Panama, Republic of Korea, South Africa, Syrian Arab Republic, Tunisia, Turkey and Uruguay. The Protocol remained open for signature at United Nations Headquarters in New York until 9 January 2014.
The Protocol to Eliminate Illicit Trade in Tobacco Products is a landmark in the strengthening of global action against tobacco and is a new legal instrument in public health. It supplements the WHO FCTC with a comprehensive tool to counter and eventually eliminate illicit trade in tobacco products and to strengthen legal dimensions for international health cooperation.
1. The Parties recognize that the elimination of all forms of illicit trade in tobacco products, including smuggling, illicit manufacturing and counterfeiting, and the development and implementation of related national law, in addition to subregional, regional and global agreements, are essential components of tobacco control.
2. Each Party shall adopt and implement effective legislative, executive, administrative or other measures to ensure that all unit packets and packages of tobacco products and any outside packaging of such products are marked to assist Parties in determining the origin of tobacco products, and in accordance with national law and relevant bilateral or multilateral agreements, assist Parties in determining the point of diversion and monitor, document and control the movement of tobacco products and their legal status. In addition, each Party shall:
(a) require that unit packets and packages of tobacco products for retail and wholesale use that are sold on its domestic market carry the statement: “Sales only allowed in (insert name of the country, subnational, regional or federal unit)” or carry any other effective marking indicating the final destination or which would assist authorities in determining whether the product is legally for sale on the domestic market; and
(b) consider, as appropriate, developing a practical tracking and tracing regime that would further secure the distribution system and assist in the investigation of illicit trade.
3. Each Party shall require that the packaging information or marking specified in paragraph 2 of this Article shall be presented in legible form and/or appear in its principal language or languages.
4. With a view to eliminating illicit trade in tobacco products, each Party shall:
(a) monitor and collect data on cross-border trade in tobacco products, including illicit trade, and exchange information among customs, tax and other authorities, as appropriate, and in accordance with national law and relevant applicable bilateral or multilateral agreements;
(b) enact or strengthen legislation, with appropriate penalties and remedies, against illicit trade in tobacco products, including counterfeit and contraband cigarettes;
(c) take appropriate steps to ensure that all confiscated manufacturing equipment, counterfeit and contraband cigarettes and other tobacco products are destroyed, using environmentally-friendly methods where feasible, or disposed of in accordance with national law;
(d) adopt and implement measures to monitor, document and control the storage and distribution of tobacco products held or moving under suspension of taxes or duties within its jurisdiction; and
(e) adopt measures as appropriate to enable the confiscation of proceeds derived from the illicit trade in tobacco products.
5. Information collected pursuant to subparagraphs 4(a) and 4(d) of this Article shall, as appropriate, be provided in aggregate form by the Parties in their periodic reports to the Conference of the Parties, in accordance with Article 21.
6. The Parties shall, as appropriate and in accordance with national law, promote cooperation between national agencies, as well as relevant regional and international intergovernmental organizations as it relates to investigations, prosecutions and proceedings, with a view to eliminating illicit trade in tobacco products. Special emphasis shall be placed on cooperation at regional and subregional levels to combat illicit trade of tobacco products.
7. Each Party shall endeavour to adopt and implement further measures including licensing, where appropriate, to control or regulate the production and distribution of tobacco products in order to prevent illicit trade.
1. Any Party may propose protocols. Such proposals will be considered by the Conference of the Parties.
2. The Conference of the Parties may adopt protocols to this Convention. In adopting these protocols every effort shall be made to reach consensus. If all efforts at consensus have been exhausted, and no agreement reached, the protocol shall as a last resort be adopted by a three-quarters majority vote of the Parties present and voting at the session. For the purposes of this Article, Parties present and voting means Parties present and casting an affirmative or negative vote.
3. The text of any proposed protocol shall be communicated to the Parties by the Secretariat at least six months before the session at which it is proposed for adoption.
4. Only Parties to the Convention may be parties to a protocol.
5. Any protocol to the Convention shall be binding only on the parties to the protocol in question. Only Parties to a protocol may take decisions on matters exclusively relating to the protocol in question.
6. The requirements for entry into force of any protocol shall be established by that instrument.
