A jogszabály mai napon ( 2020.09.26. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.I.1. - 2021.I.1.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2020. évi LVIII. törvény

a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezés

1. § E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.

2. Hatály

2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó - így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti - szabályokat állapítja meg.

II. FEJEZET

A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

3. A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által indokoltnak ítélt költségekkel kapcsolatos intézkedések

3. § 2020. március 11-től e törvény hatálybalépéséig a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a miniszterelnök vagy az általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, valamint a szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal történő megállapodás, illetve szerződés írásba foglalását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

4. Egyes államháztartási szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

4. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. alcíme szerinti, havi adatszolgáltatási kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni. E rendelkezést a 2020. második és harmadik negyedévet érintő havi adatszolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.

5. § Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az Áht. 70. alcíme szerinti, havi adatszolgáltatási kötelezettségének - az Áht. 108/A. §-a szerinti adatszolgáltatás kivételével - negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni. E rendelkezést a 2020. második és harmadik negyedévet érintő havi adatszolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.

6. § Ha a helyi önkormányzat, az önkormányzatok társulása, illetve a nemzetiségi önkormányzat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) e törvény hatálybalépéséig nem rendelkezik a 2019. költségvetési évre vonatkozó elfogadott és hatályos zárszámadási rendelettel, akkor a zárszámadási rendeletet úgy kell az önkormányzatnak elfogadnia, hogy az legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő 30. napon hatályba lépjen.

7. § Az e törvény hatálybalépéséig létrejött, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama e törvény hatálybalépését követő 180. napig meghosszabbodik.

8. § (1) 2020. március 11-től e törvény hatálybalépéséig létrejött támogatási jogviszonyok esetében

a) a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt nem a támogató által, az Áht. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató a támogatást jogosult azonnali hatállyal visszavonni,

b) az Áht. 53/A. §-ától eltérően nem számít jogosulatlan igénybevételnek az az eset, amelynél a kedvezményezett az eredeti támogatási cél megvalósítását azért nem kezdte meg, mert a veszélyhelyzetre tekintettel a támogatási szerződés szerint a támogatási cél nem megvalósítható, vagy megkezdte, de e körülményre tekintettel a támogatási szerződés szerint a támogatási cél nem megvalósítható,

c) a veszélyhelyzet miatt meghiúsult támogatott tevékenységből származó jogosulatlanul igénybe vett és visszafizetett költségvetési támogatás összegét az Áht. 53/A. § (2) bekezdésétől eltérően ügyleti és késedelmi kamat nem terheli,

d) nem kell alkalmazni az Áht. 51. § (2) bekezdését, ha a támogatási jogviszony a központi költségvetés terhére nyújtott, a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges és egyéb támogatásoknak a veszélyhelyzethez igazodó különleges szabályairól szóló 173/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján jött létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a határon túli kedvezményezettnek nyújtott támogatásra is alkalmazni kell.

5. A fizetési moratórium

9. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart.

(3) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(4) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot - is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(5) E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

10. § (1) A 2020. március 19. napján vagy azt követően, a fizetési moratórium idején megkötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.

(2) A fizetési moratóriumot követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.

11. § (1) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás.

(2) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában adósnak minősülnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapok is.

12. § (1) Az adós a fizetési moratórium 9. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a 9. § (1) bekezdésében biztosított fizetési moratóriummal.

(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

(3) A 9. § (1) bekezdését, valamint az (1) és (2) bekezdést az olyan munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállalónak hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.

13. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.

(2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

(3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

14. § A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt nem kell megfizetni.

15. § A 9. § (1) bekezdése szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

16. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége teljesítésére 2020. december 31-ig fizetési haladékot kap (e § alkalmazásában a továbbiakban: fizetési haladék). A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik.

(4) A bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.

17. § (1) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában - a 9. § (5) bekezdésében foglaltaktól függetlenül - adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 9. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2020. március 19. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

6. A teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó átmeneti szabályok

18. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott teljes hiteldíj mutató kiszámításakor a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjnak a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig alkalmazott mértékét kell figyelembe venni (a továbbiakban: kedvezményes THM).

19. § (1) A kedvezményes THM-mel egyidejűleg a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően számított teljes hiteldíj mutatót is közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett teljes hiteldíj mutatót, valamint a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot követő törlesztőrészlet várható összegét a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató és a törlesztőrészletek feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell feltüntetni. A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott tájékoztatást a hitel alapjául szolgáló szerződéskötési folyamat során nyújtott tájékoztatásokban is alkalmazni kell, a figyelem felkeltésére alkalmas módon.

7. Hitelintézet elővigyázatossági tőkefeltöltése

20. § A koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében legfeljebb 2020. december 31-éig a Magyar Állam az ebben az alcímben foglalt feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű hitelintézetnek a 21. §-ban meghatározott tőkeelem-vásárlással támogatást nyújthat.

21. § (1) A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerint tőkeelem-vásárlás keretében a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében meghatározott járulékos tőkeelem feltételeit teljesítő kötvényt vásárol (a továbbiakban: támogatás nyújtása) a támogatásban részesülő kötvényt kibocsátó hitelintézettől. A kötvény kibocsátáskori futamideje legfeljebb 7 év lehet.

(2) A támogatás nyújtása során a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el azzal, hogy a feladat ellátásához közreműködőként bevonja az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot.

(3) A Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az ebben az alcímben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.

(4) A támogatás nyújtására rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 150 000 000 000 forint.

(5) A Magyar Állam által az egy hitelintézet részére nyújtott támogatás nem haladhatja meg az alábbi értékek közül a legkisebbet:

a) a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott stressztesztben vagy eszközminőség-vizsgálatban megállapított tőkehiány mértéke,

b) a hitelintézet stressztesztben vagy eszközminőség-vizsgálatban a stresszpálya mentén megállapított, a Hpt. 79. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkekövetelménye 25 százalékának és a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tőkekövetelményének összege,

c) 50 000 000 000 forint.

(6) A támogatásként megvásárolt kötvény kamata legalább

a) az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam előző húsz munkanapi átlagának,

b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által közzétett 5 éves állampapír referenciahozam és az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam 2019. január 1. és 2020. január 31. közötti különbsége átlagának,

c) az Európa Unió „A” hitelkockázati besorolással rendelkező hitelintézetei 5 éves CDS felár mediánjának, valamint

d) 200 bázispontnak

az összege.

22. § (1) A támogatás nyújtásáról a hitelintézet kérelmére, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnökének véleménye ismeretében a Magyar Állam dönt. Az intézkedés az Európai Bizottságnak az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti, az intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatának meghozatalát követően hajtható végre. A támogatásra a hitelintézet egyszer jogosult.

(2) A támogatás a következő feltételek együttes teljesülése esetén nyújtható:

a) a hitelintézet fizetőképes és valószínűsíthetően legalább a következő 12 hónapban fizetőképes marad, valamint nem állnak fenn a tőkeelemek leírásának vagy átalakításának a jogszabályi feltételei,

b) az intézkedés legfeljebb a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által végrehajtott vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes több államban vagy eurózónában végzett stressztesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány megszüntetésére irányul,

c) az intézkedés célja a koronavírus-világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása,

d) az intézkedés során a hitelintézet a 21. § (1) bekezdésében rögzített feltételek szerinti kötvényt bocsát ki,

e) a hitelintézet tőkebevonási tervvel támasztja alá, hogy

ea) minden tőle elvárható intézkedést megtett a tőkehiány minimalizálására, és

eb) a támogatást nem használja fel a korábban keletkező vagy várható veszteségeinek finanszírozására, valamint

f) az intézkedés átmeneti jellegű, a Magyar Állam által az intézkedéssel biztosított finanszírozást a hitelintézet legfeljebb 7 éven belül helyettesíti.

(3) Az MNB elnökének az (1) bekezdés szerinti véleménye a (2) bekezdés a), b) és e) pontjában foglalt feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki. Az MNB elnöke a véleményét az államháztartásért felelős miniszter részére küldi meg.

(4) Az ebben az alcímben foglaltak szerint támogatásban részesülő hitelintézetre a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Állam által megvásárolt kötvény lejártáig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a teljesítményjavadalmazást a hitelintézet a nettó bevétel százalékában határozza meg, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a támogatás időben történő visszafizetésével,

b) a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,

c) a javadalmazási politika hatálya alá eső személyek teljes javadalmazása nem haladhatja meg a nemzetgazdasági éves átlagbér tizenötszörösét vagy az adott hitelintézet alkalmazottai átlagbérének tízszeresét,

d) a hitelintézet vezető állású személye kizárólag a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott esetben részesülhet teljesítményjavadalmazásban.

(5) A 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell arról is, hogy a támogatás célja Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások hitelezésének fenntarthatósága.

23. § Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti, az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti európai bizottsági határozat a 21. § (5) és (6) bekezdésében vagy a 22. § (4) bekezdésében foglalt feltételektől a hitelintézet számára hátrányos módon eltér, vagy egyéb, az ebben az alcímben nem nevesített feltételt vagy kötelezettséget állapít meg a hitelintézetnek, az intézkedés csak azt követően hajtható végre, ha a hitelintézet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás alapján kiadott európai bizottsági határozat szerinti feltételeknek is megfelel, valamint e bizottsági határozatban rögzített egyéb kötelezettségek teljesítését a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban vállalja.

8. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény eltérő alkalmazása

24. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 1994. évi XLII. törvény) 2. § (2a) bekezdésétől eltérően 2020. december 31-ig az ügyfél a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által folyósított kölcsönt bármely pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel az 1994. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott hitelcéloknak.

9. A szakképzésre vonatkozó átmeneti szabályok

25. § Szakképzés iskolában történő megszervezése esetén a 2019/2020. tanév - az iskola vezetőjének döntése szerint - befejezhető a veszélyhelyzetet megelőző munkarend mellett távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként.

26. § (1) A 2019/2020. tanévben a tanuló év végi osztályzatát - a tanulmányi követelmények teljesítettségétől függetlenül - a tanítási év közben adott érdemjegyek alapján kell megállapítani.

(2) A 2019/2020. tanév tanulmányi követelményeit teljesítettnek kell tekinteni, ha a tanuló az általa a 2019/2020. tanévben látogatott évfolyamra a szakmai és vizsgakövetelményben előírt összefüggő szakmai gyakorlat legalább hatvan százalékát teljesítette.

(3) A 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező - javító-, pótlóvizsgának nem tekintendő - vizsgalehetőséget biztosítani az olyan tanuló számára is, aki a (4) bekezdés szerinti gyakorlati képzést teljesítette és a veszélyhelyzet időtartama alatt azért nem volt vizsgára bocsátható, mert nem teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.

(4) A (3) bekezdés szerinti tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében az iskola vagy - tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén - a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24. és 2020. október 2. közötti időszakban gyakorlati képzést köteles szervezni, amelyen a tanuló részvétele kötelező. A tanuló számára a tanulmányi követelmények teljesítését igazoló bizonyítvány azt követően állítható ki, ha teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.

27. § (1) A veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett szakmai vizsgát a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig kell befejezni. A szakmai vizsga befejezésére a pótlóvizsgának a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a szakmai vizsga esetében igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a vizsgázó a veszélyhelyzetre hivatkozással nem jelent meg a szakmai vizsgán.

(2) A 2020. szeptember 15. előtt megkezdődő szakmai vizsgák esetén a vizsgaszervező a szakmai vizsgát vizsgacsoportonként, legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységét megelőzően húsz nappal jelenti be a felnőttképzési államigazgatási szervnek az elektronikus vizsgarendszerben. 2020. október első hétvégéjét megelőzően írásbeli vizsgatevékenységre hetente legfeljebb két időpont jelölhető ki.

(3) A javító- és pótlóvizsga letételének lehetősége tekintetében meghatározott, a veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró egyéves határidő 2020. október 31-éig meghosszabbodik.

(4) A vizsgázó a szakmai vizsgával vagy az annak eredményes teljesítésével megszerezhető képesítéssel összefüggésben számára jogszabályban, szerződésben vagy bármilyen más módon előírt kötelezettségének az e § alapján új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget.

28. § A technikum érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésébe a 2020/2021. tanévben bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével az a tanuló, aki a veszélyhelyzet következtében nem tette le az érettségi vizsgát azzal, hogy legkésőbb a szakmai vizsga vizsgaidőszakát megelőző utolsó érettségi vizsga vizsgaidőszakában, de legkésőbb a képzés első tanévének utolsó napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e rendelkezésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

10. Felnőttképzési tárgyú átmeneti szabályok

29. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában folyamatban levő, felnőttképzésként megszervezett képzés 2020. augusztus 31-éig abban az esetben is megszervezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.

(2) Szakmai vizsga felnőttképzés keretében történő megszervezésére a 27. §-t kell alkalmazni.

30. § (1) Költségvetési támogatás nyújtható az olyan képzések felnőttképzési tevékenység keretében történő megszervezéséhez és megvalósításához, valamint az azokban való részvételhez, amelyek a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítják, munkaerő-piaci szempontból azok megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, és hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnak megfelelő tanulási eredmények meghatározását és az azok megszerzéséhez szükséges tudás átadásához szükséges képzések megszervezésének és megvalósításának követelményeit a felnőttképzésért felelős miniszter határozza meg.

(3) A költségvetési támogatást a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő felnőttképző által megszervezett és megvalósított képzésben részt vevő személy képzési díjának és a képzéssel összefüggő költségek finanszírozására lehet felhasználni.

(4) Az e § szerinti képzés és az ahhoz előfeltételként kapcsolódó más képzés a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek (a továbbiakban: 2013. évi LXXVII. törvény) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység keretében szervezhető és valósítható meg a következő feltételek szerint:

a) a felnőttképzési tevékenység bejelentés és engedély nélkül folytatható azzal, hogy a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig a 2013. évi LXXVII. törvényben meghatározott eljárásban veszi a felnőttképzők nyilvántartásába,

b) a képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítése helyett a (2) bekezdés szerinti követelmények vizsgálata keretében kell megállapítani azt, hogy a képzési program megfelel a jogszabályoknak és az abban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon megszerezhetők a képzési programban megjelölt kompetenciák,

c) a felnőttképző a 2013. évi LXXVII. törvény 15. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a veszélyhelyzet megszűnését követő kilencven napon belül tesz eleget,

d) a felnőttképzőnek vagyoni biztosítékkal és minőségirányítási rendszerrel a veszélyhelyzet megszűnését követő százhuszadik napig nem kell rendelkeznie.

(5) Az e § szerinti képzés és az ahhoz előfeltételként kapcsolódó más képzés keretében történő szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti egyéb oktatás és képzésnek minősül és mentes az általános forgalmi adó alól.

(6) Ha a költségvetési támogatás feltétele, hogy a képzésben részt vevő személy a felnőttképző által egy vállalkozás részére foglalkoztatási céllal kiközvetítésre kerüljön, a felnőttképző részére kifizetett képzési díj a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató vállalkozás részére nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 41/A. alcíme vagy 46. alcíme szerint nyújtható.

11. Bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok

31. § A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg.

32. § (1) A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet fennállása alatt - de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján - megtett írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma vonatkozásában a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a 2020. május 6. napján vagy azt megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződésre is alkalmazni kell.

12. Az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések

33. § (1) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 26. § (1) bekezdése szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

(2) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

(3) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

(4) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

(5) Ha az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző - korábban bevallott - iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.

(6) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani az adóhatósághoz.

(7) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

(8) A 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló társasági adóelőleg, kisvállalati adóelőleg, energiaellátók jövedelemadója adóelőleg, innovációs járulékelőleg összegét, amelyről az (1), (2), (3) és (7) bekezdés alapján adóelőleg- és járulékelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség - ha a csoportos társasági adóalany társasági adó vonatkozásában adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség - alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az így megállapított társasági adóelőleg kötelezettséget a Tao. törvény 26. § (2), (3), (7) és (8) bekezdése szerint megállapított adóelőleg kötelezettségnek kell tekinteni az adóról való rendelkezés szempontjából. Az adózó ezen adó-, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adó-, illetve járulékelőleg összegét.

13. Egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezmények átmeneti szabályai

34. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget 2020. március, április, május és június hónapra nem kell teljesítenie a (9) bekezdés szerinti

a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,

b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és

c) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.

(2) A 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően a (9) bekezdés szerinti

a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,

b) egyéni vállalkozó és

c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó

esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

(4) Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a (9) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésre kötelezettnek.

(5) A (9) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a 2020. adóévre a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra 2020 második, harmadik és negyedik negyedévére előleget nem fizet.

(6) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, amely a (9) bekezdés szerinti tevékenységet tényleges főtevékenységként folytat, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

(7) A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely

a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),

b) fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),

c) festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),

d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),

e) villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),

f) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),

g) előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),

h) víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),

i) szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),

j) épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),

k) sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),

l) tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),

m) általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),

n) padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),

o) fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),

p) előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),

q) egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),

r) fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),

s) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),

t) üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),

u) testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),

v) egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),

w) egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),

x) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),

y) idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és

z) szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.

(8) A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben - az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig - fizetheti meg. Az állami adóhatóság 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére - a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül - 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

(9) Az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre - ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket - terjednek ki:

a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),

b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),

c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),

d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),

e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),

f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),

g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),

h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),

i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),

j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14),

k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60),

l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),

m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04),

n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30),

o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),

p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),

q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),

r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),

s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),

t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),

u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),

v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),

w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és

x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

(10) Tényleges főtevékenységnek ezen § alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

(11) A (9) bekezdés m) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.

(12) A (9) bekezdés o) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pontjában foglaltaknak.

(13) A (9) bekezdés p) és q) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző adózónak az e törvény hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok - ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is - termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.

(14) A (9) bekezdés s) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző a (9) bekezdés s) pontjában szereplő tevékenységek közül kizárólag dísznövény-kiskereskedelemmel foglalkozik.

(15) A (9) bekezdés t) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontjának.

(16) A (9) bekezdés u) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha az általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9. pontja szerinti szeszes ital.

(17) A (9) bekezdés w) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a gyártó megfelel a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak.

14. A turisztikai ágazattal összefüggő adókönnyítő szabályok

35. § A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

36. § (1) A 2020. április 26-tól 2020. december 31-éig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz.

(2) Nem kell bevallani a megállapított idegenforgalmi adót, ha annak összege nulla.

15. A légiipari ágazatban érvényesíthető adókedvezményekről

37. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie az (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő

a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,

b) a Tbj. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.

(2) Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az (5) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezettnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti közteherfizetési mentesség az adózót 2020. május hónaptól 2020. december 31-ig illeti meg.

(4) Az (5) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett kifizető 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napja közötti időszak, de legfeljebb 2020. december 31-ig terjedő időszak hónapjaira arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti közteherfizetési mentesség az alábbi feltételek együttes fennállása esetén illeti meg az adózót:

a) a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként végzi:

aa) légi, űrjármű gyártás (TEÁOR és TESZOR 30.30),

ab) repülőgép, űrhajó javítás (TEÁOR és TESZOR 33.16) vagy

ac) légi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 51.10),

b) átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban legalább 10 fő, és

c) a koronavírus-járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben az a) pont szerinti tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele 2020. január 1. napjától 2020. március 31. napjáig tartó időszakhoz képest 2020. április 1. napjától 2020. május 31. napjáig tartó időszakban időarányosan legalább 25 százalékkal visszaesett,

d) a közteherfizetési mentesség igénybevételi szándékáról az adózó az iparügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére bejelentést tesz az alábbi adattartalommal, amelyet az iparügyekért felelős miniszter nyilvántartásba vesz:

da) a bejelentő neve, székhelye, adószáma és cégjegyzékszáma;

db) a bejelentő képviselőjének neve, tisztsége, képviselet joga, valamint elérhetőségei;

dc) a bejelentő a) pont szerinti fő tevékenységének megjelölése;

dd) a bejelentő átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban;

de) a bejelentő által a közteherfizetési mentesség időszaka alatt továbbfoglalkoztatott azon munkavállalók száma, akik a bejelentő üzleti tevékenységében a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett csökkenés, vagy felfüggesztés következtében a támogatás hiányában elbocsátásra kerültek volna;

df) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy amennyiben a bejelentő a jelen közteherfizetési mentesség iránti igénnyel érintett munkavállalók tekintetében az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény (HL C 91., 2020.03.20., 1.o.) (a továbbiakban: közlemény) 3.10. pontja alapján nyújtható egyéb támogatásban (fizetési mentességben, kedvezményben, halasztásban) részesült, ezen támogatások együttesen sem haladják meg az érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát;

dg) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi, hogy a jelen közteherfizetési mentesség iránti igény alapján igénybe vett támogatás abban az esetben halmozható azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek támogatására irányuló egyéb helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó általános foglalkoztatástámogatási intézkedéssel, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, ha az ily módon halmozott támogatás nem vezet az érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához,

e) sem az adózó sem pedig kapcsolt vállalkozása az Európai Bizottság korábbi, Magyarországnak címzett határozata alapján jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban nem részesült, amely kapcsán a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti közteherfizetési mentesség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: átmeneti támogatás) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a közlemény 3.10. pontjának szabályaival összhangban nyújtható.

(7) Az átmeneti támogatás havi összege a közlemény 3.10. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatással együttesen sem haladhatja meg az érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát.

(8) Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatástámogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve hogy az ily módon halmozott támogatás az adózó tekintetében nem vezet az érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához.

(9) Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a bejelentés nyilvántartásba vételét követő tíz évig meg kell őrizni.

(10) Tényleges főtevékenységnek az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e törvény hatálybalépését megelőző 12 hónapban az értékesítési nettó árbevételének legalább 70 százaléka származott.

16. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

38. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti keresetpótló juttatás - a veszélyhelyzet alatt a képzés felfüggesztésétől a 2020. évi kötelező legkisebb munkabér 60 százalékának megfelelő mértékben - a veszélyhelyzet megszűnését követően a hatósági szerződésben megállapítottak szerinti összegben kerül folyósításra.

(2) Az Flt. 14. § (1) bekezdése, valamint 14/A. §-a szerinti, a veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett képzésekkel összefüggő hatósági szerződések, együttműködési megállapodások, képzési és felnőttképzési szerződések, valamint a kormányhivatalok által közzétett képzési irányok és jegyzékek a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodnak.

(3) Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során az ügyfél személyes eljárását igénylő kötelezettségei, valamint az ügyfél és az állami foglalkoztatási szerv közötti kapcsolattartás - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő eljáráson és kapcsolattartáson kívül - a beazonosításához szükséges Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatok megadásával elektronikus levélben is teljesíthető a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

(4) Az ügyfél Flt. szerinti személyes megjelenési kötelezettsége a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetel.

(5) A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban részesülő személlyel, vagy a munkahelyteremtő támogatásban részesülő munkaadóval megkötött hatósági szerződés hatálya a támogatott kötelezettségei tekintetében a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik, ha a támogatott a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségének a veszélyhelyzet időtartama alatt nem tett eleget.

(6) A helyközi utazási támogatással és a csoportos személyszállítás támogatással összefüggő hatósági szerződés hatálya, valamint a támogatás időtartama a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik. A támogatás összege ekkor sem haladhatja meg a hatósági szerződésben foglalt, teljes időtartamra megállapított támogatási összeget.

(7) A hatósági szerződéssel biztosított lakhatási támogatás folyósítását nem kell megszüntetni, ha

a) a támogatásban részesülő személy munkaviszonya az adott munkaadónál a veszélyhelyzet időtartama alatt megszűnt, és

b) a támogatásban részesülő személyt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül álláskeresőként nyilvántartásba vették.

17. A munkahelyi gyermekfelügyelet kapcsán érvényesíthető adó és járulékkedvezmények

39. § (1) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy esetében a 2020. április, május és június hónapra vonatkozóan a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem után járulékként kizárólag a Tbj. szerinti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni azzal, hogy ennek összege a 7710 forintot nem haladhatja meg. A járulékfizetés e bekezdés szerinti teljesítése nem érinti a Tbj. szerinti biztosítottnak a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és ezen ellátások összegét.

(2) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy számára a 2020. április, május és június hónapra kifizetett jövedelem, juttatás után a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerinti szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét nem kell teljesítenie.

18. A Széchenyi Pihenő Kártya formájában - béren kívüli juttatásként - adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól

40. § (1) A 2020. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,

b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,

c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint

összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

(2) A 2020. évben az Szja tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg

a) - ha a munkáltató költségvetési szerv -

aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,

ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,

ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

b) más munkáltató esetében

ba) évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,

bb) a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,

bc) évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően 2020. április 22-től a 2020. december 31-ig adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

19. A munkáltatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség

41. § A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.

20. A beszámolási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos átmeneti szabályok

42. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra - ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is - vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők - ha azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek - 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.

21. Az adóigazgatási szabályok átmeneti alkalmazása

43. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 153. § (1) bekezdés b) pontja és az Art. 157. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltétel vizsgálata során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.

(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, továbbá az Art. 153. § (1) bekezdés e) és i) pontja szerinti feltételek hiánya miatt.

44. § (1) Az Art. 198. §-a és az Art. 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hathavi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló, az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni.

45. § (1) Az Art. 201. § (2) bekezdésétől eltérően az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.

(2) Az adótartozás e § szerinti mérséklése esetén a fennmaradó összegre a 44. § szerinti fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adótartozás e § szerinti mérséklése nem engedélyezhető, ha az adóhatóság az adózó részére a 44. § szerinti fizetési kedvezményt engedélyezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló, az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni.

46. § Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a fizetési kedvezmény iránti kérelmét 2020. szeptember 30-ig az általános célú elektronikus kérelem űrlapszolgáltatás útján is előterjesztheti.

47. § Az Art. 263. §-a szerinti közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét.

48. § Az Art. 264. §-a szerinti, a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást.

49. § (1) Az adózó a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül az Art. 113. § (3) bekezdése szerinti kockázati biztosíték nyújtása alól. A biztosítékadási kötelezettség első napja a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincegyedik nap azzal, hogy a biztosíték mértékének számításakor az adózó által ettől a naptól tett bejelentéseket kell először figyelembe venni.

(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül az útszakasz-mentesítés iránti kérelem akkor is újból benyújtható, ha annak érvényessége lejárt vagy abból 90 napnál kevesebb van hátra. Azon útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésének napjával érvényességüket veszítenék, a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig, de legfeljebb az útszakasz mentesítés iránti kérelem állami adó- és vámhatóság által történő elbírálásáig érvényesek.

50. § Ha a pénztárgép éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.

51. § Ha az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatában működő automata felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.

52. § (1) Ha az önkormányzat általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany, az általános forgalmi adó megállapítására vonatkozó adómegállapítási időszaka a 2020. év tekintetében - az Art. 2. melléklet I. részétől eltérően - a naptári év.

(2) Az az általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany önkormányzat, amely az Art. 2. melléklet I. részében foglaltakat figyelembe véve a 2020. január 1. és 2020. március 31. közötti időszak tekintetében havi vagy negyedéves áfabevallásra kötelezettként járt el, és a 2020. január, február, március hónapjaira vagy a 2020. év első negyedévére vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségének 2020. április 6. napja előtt eleget tett, ezen teljesített kötelezettségeit az (1) bekezdés szerint fennálló adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségei tekintetében már teljesítettként kell beszámítani, figyelembe venni.

53. § (1) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek a 2020. március 24-én az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az Avt. szerint foganatosított végrehajtási eljárások.

(2) Az (1) bekezdés alapján szünetelő ügyekben az adóhatóság az Avt. 16. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el.

(3) A végrehajtói letéti számlákra 2020. március 24. napja előtt befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatók.

(4) 2020. március 24-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az (1) bekezdés szerinti eljárásokban.

22. A jövedéki szabályok átmeneti alkalmazása

54. § (1) Az adóraktár engedélyes, aki a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 55. cikk (1) bekezdése alapján az illetékes nemzeti hatóság által kiadott ideiglenes biocid engedélyben számára meghatározott összetételű fertőtlenítőszert alkoholtermékből részleges denaturálási eljárás alkalmazása nélkül gyárt oly módon, hogy a gyártást a veszélyhelyzet időtartama alatt megkezdte és a gyártás megkezdését az állami adó- és vámhatóság részére bejelentette, ezt a tevékenységét az ideiglenes biocid engedélyt megadó határozat visszavonásának vagy az ideiglenes biocid engedély hatályának lejárati napjáig folytathatja.

(2) Az ideiglenes biocid engedélyben meghatározott összetételű fertőtlenítőszer (1) bekezdés szerinti gyártása esetén nem kell alkalmazni a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 133. § (2) bekezdését.

(3) Az (1) bekezdés szerint előállított fertőtlenítőszer adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki terméknek minősül.

(4) Az adóraktár engedélyese az (1) bekezdés szerinti fertőtlenítőszer-előállítás befejezésének időpontját bejelenti az állami adó- és vámhatóság részére.

(5) A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 144. § (4) bekezdésétől eltérően a kizárólag az adóraktár engedélyese, felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó által felhasználható denaturált alkohol mennyisége 1 m3-re módosul.

23. Egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatásának biztosítása

55. § Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. § (1) bekezdésében megjelölt minimális időtartamot 2020. december 31-ig nem kell alkalmazni.

24. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

56. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az ebben a §-ban foglalt eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

(2) Az Mt.-t 2020. július 1-jéig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,

b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,

c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti,

d) a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

(3) A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.

(4) Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal - az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján - engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot - az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel - legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

(5) Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal a (4) bekezdésben foglalt döntését 90 napon belül hozza meg.

25. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

57. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/C. § (2)-(3) bekezdésétől eltérően a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.

26. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

58. § A veszélyhelyzetre tekintettel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást 2021. március 31. napjával kell megállapítani.

27. Kormánytisztviselőkre vonatkozó átmeneti szabályok

59. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 11. § (2) bekezdése szerinti tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő felkészítésének időtartama a kihelyező vezető döntése alapján a veszélyhelyzet megszűnése napját követően meghosszabbítható addig a napig, amíg az érintett kihelyezésének feltételei biztosítottá válnak, azzal, hogy az e § szerinti hosszabbítás és a veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti hosszabbítás a Külszoltv. 11. § (2) bekezdése szerinti időtartamot nem haladhatja meg.

60. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére előírt határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

(2) A munkakör ellátásának vagy az álláshely betöltésének feltételeként a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt egyéb vizsga, képzési, továbbképzési, illetve a képesítési feltétel megszerzésére meghatározott határidőbe - ideértve a tanulmányi szerződésben vállalt ilyen kötelezettségeket is -, a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

28. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjára vonatkozó átmeneti jogállási szabályok

61. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében 2020. június 30-ig - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 82. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően - a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonása nem eredményezi a hivatásos szolgálati jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnését.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya azon tagja, akinek a hivatásos szolgálati jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt - a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően - a Hszt.-ben meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása ellenére nem szűnt meg a törvény erejénél fogva, a képzési és vizsgakötelezettségét 2021. június 30-ig köteles teljesíteni.

29. A honvédek, illetve honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó átmeneti szabályok

62. § Ha a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 2. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az állomány tagjának a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 38. § (8) bekezdésétől, 68. § (1) bekezdés b) pontjától és 78. § (2) bekezdés f) pontjától eltérően nem szűnik meg a jogviszonya a törvény erejénél fogva az ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén, az állomány tagjának lehetősége van arra, hogy a kiképzési, a képzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül teljesítse. Ebben az esetben a munkáltatónak biztosítania kell a veszélyhelyzet megszűnését követően a kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket.

63. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagja által teljesített túlszolgálat időtartama nem számít bele a Hjt. 103. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott éves túlszolgálat időtartamába.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott túlszolgálatot a Hjt. 247/H. §-a szerint kell elszámolni.

64. § (1) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj. tv.) hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazott által a veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzettel összefüggésben teljesített rendkívüli munkaidő nem számít bele a beosztás szerinti munkaidejébe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli munkaidő nem számít bele az Mt. 109. § (1) bekezdése szerinti naptári évente elrendelhető rendkívüli munkaidőbe.

(3) Az (1) bekezdés szerint teljesített rendkívüli munkaidőt az Mt. 143. §-a alapján kell elszámolni.

65. § (1) A Hjt. 2. § 33. pontja szerinti szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt volna meg, de erre a Hjt. 59. § (4) bekezdés b) pontja, vagy a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes honvédelmi tárgyú szabályokról szóló 86/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján nem került sor, annak a szerződéses szolgálati viszonya 2020. július 1-jén szűnik meg.

(2) Annak a honvédelmi alkalmazottnak, akinek a Haj. tv. 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt volna meg, de erre a honvédelmi szervezetek személyi állományára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes eltérő szabályokról szóló 120/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 5. § (12) bekezdése alapján nem került sor, annak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya 2020. július 1-jén szűnik meg.

30. Egyéb foglalkoztatási jellegű, eltérő alkalmazást biztosító átmeneti szabályok

66. § (1) A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat a Kormány által meghatározott időpontig lehet alkalmazni, azzal, hogy kérelem a Kormány által meghatározott időpontig nyújtható be. * 

(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás az Mt. 53. §-a alapján történő foglalkoztatás esetén kizárólag akkor nyújtható, ha a munkavállaló munkaadó általi foglalkoztatása otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt, csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása esetében az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdés szerinti időpontokat. * 

67. § (1) A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható a munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok közül

a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata,

b) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet] 16. §-ában és 17. § (1) bekezdésében meghatározott nem veszélyes munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálata,

c) a villamos berendezések esetében

ca) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (2) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzés,

cb) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (3) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálat,

cc) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (6) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzéssel történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,

cd) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (7) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálattal történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,

d) az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Melléklet I. Fejezet 7.2.7. pontja szerinti emelőgép-szerkezeti és fővizsgálat,

e) a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet Melléklet 8.1. pontja szerinti hegesztő berendezések és biztonsági szerelvények időszakos ellenőrzése.

(2) A veszélyhelyzet idején lejárt, a munkavégzés során egyes tevékenységek végzéséhez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.

31. Az érintéses fizetésekre vonatkozó átmeneti szabályok

68. § (1) Az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkében meghatározottak figyelembevételével a pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz 2020. december 31. napjáig erős ügyfél-hitelesítést, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak nem érintik a pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott felelősségét.

32. Egyes, a közterület igénybevételével vagy használatával kapcsolatos fizetési kötelezettségekre vonatkozó átmeneti szabályok

69. § (1) A humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében

a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint

b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek

várakozási területeinek a járművel történő, várakozási célú használatáért 2020. július 1-jéig várakozási díjat nem kell fizetni.

(2) A vendéglátó üzlet üzemeltetőjének

a) Budapest közigazgatási területén 2020. május 18. napjától 2020. szeptember 1. napjáig,

b) - az a) pontban meghatározott kivétellel - Magyarország területén 2020. május 4. napjától 2020. szeptember 1. napjáig

terjedő időszakra nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után, amelynek megfizetése később sem követelhető.

33. Szociális és családügyi tárgyú átmeneti szabályok

70. § (1) Ha

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: 1993. évi III. törvény) szerinti havi rendszeres szociális ellátásnak az 1993. évi III. törvény 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálata, vagy

b) a gyermekek otthongondozási díjának az 1993. évi III. törvény 134/H. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata

a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig meg kell indítani.

(2) A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság,

b) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, és

c) az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság

meghosszabbodik 2020. augusztus 31-éig.

(3) A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. augusztus 31-éig meghosszabbodik.

(4) Ha a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban az ellátásra való jogosultságot úgy állapították meg, hogy a szakértő a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálatot az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra alapozva végezte el, a jogosultságot 2020. augusztus 31-éig felül kell vizsgálni.

71. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt lejárt,

a) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/A. §-a, 42/E. §-a, 42/F. §-a, 42/G. §-a vagy 50. §-a alapján járó gyermekgondozási díjra, és

b) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 20. §-a, 20/A. §-a, 20/B. §-a vagy 22. §-a alapján járó gyermekgondozást segítő ellátásra, és a Cst. 23. §-a alapján járó gyermeknevelési támogatásra

való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghosszabbított jogosultság ideje alatt más, az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt további ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) a gyermekgondozási díjra az Ebtv. 42/G. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik az Ebtv. 42/G. § (3) bekezdés f) pontja szerinti esetben,

b) a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik a Cst. 20/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat visszavonásával.

(4) Ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz szükséges felülvizsgálatra 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt került volna sor,

a) a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig el kell végezni, és

b) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.

72. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt esedékes felülvizsgálatok esetén az egészségi állapottól, személyiség állapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások - a 70. §-ban és 71. §-ban meghatározott ellátások kivételével - e körülmények felülvizsgálatára tekintettel legkorábban 2020. július 1-jétől szüntethetők meg.

(2) A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. szeptember 1-jén szűnik meg.

73. § (1) Az 1993. évi III. törvény szerinti, a fogyatékos és az idős személyek számára nappali ellátást nyújtó intézmények épületében egyidejűleg tartózkodó ellátottak száma 2020. július 31-éig nem haladhatja meg a bejegyzett férőhelyszám 50%-át, valamint a fogyatékos és az idős személyek számára nappali ellátást nyújtó intézmények az ellátottak lakókörnyezetében is nyújthatják a szükséges ellátást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban rögzíteni kell az igénybevevőt akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás az otthonában vagy infokommunikációs eszközön keresztül történik.

(3) 2020. december 31-éig egészségügyi válsághelyzet időtartama alatt

a) a szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni,

b) szociális alapszolgáltatások esetén a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni,

c) szociális alapszolgáltatások esetén az egyes szolgáltatási elemek nyújtása a fenntartó döntése alapján szüneteltethető, és

d) házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és az egészségügyi válsághelyzet időszakát nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor.

74. § (1) Az 1993. évi III. törvény szerinti szociális szakosított intézményekben az országos tisztifőorvos által elrendelt látogatási tilalom (a továbbiakban: látogatási tilalom) fennállása alatt, de legfeljebb 2020. december 31-éig

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal a fogyatékos személyek alapvizsgálatát és a szociális intézményben elhelyezettek felülvizsgálatát nem végezheti el,

b) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a komplex szükségletfelmérést nem végezheti el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok elvégzése nélkül a szociális szolgáltatás a látogatási tilalom fennállása alatt, valamint a tilalom feloldását követő harmincadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig jogszerűen nyújtható.

(3) A fejlesztő foglalkoztatásba bevontak rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról szóló, a látogatási tilalom fennállása alatt lejáró szakvélemények, javaslatok érvényessége a látogatási tilalom feloldását követő hatvanadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

(4) Az 1993. évi III. törvény szerinti átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben az országos tisztifőorvos által elrendelt felvételi zárlat fennállása alatt lejáró ellátotti jogviszony a tilalom feloldását követő hatvanadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig meghosszabbodik, ha az ellátottnak az állapotánál fogva további, tartós elhelyezésre van szüksége.

(5) A látogatási tilalom fennállása alatt, de legfeljebb 2020. december 31-éig az idősek otthonában foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető. A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

75. § (1) 2020. július 15-éig az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény és a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetén az együttes igénylők egyike a másik igénylőt teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja az együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, az igénylés benyújtásához és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkettejük nevében való megtételére, továbbá a támogatási szerződés megkötésére.

(2) 2020. július 15-éig a házastársak egyike a házastársát teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja a babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerinti babaváró támogatás iránti együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, a kölcsönkérelem benyújtásához szükséges jognyilatkozat mindkét házasfél nevében való megtételére, továbbá a kölcsönszerződés megkötésére.

34. Köznevelési tárgyú átmeneti szabályok

76. § (1) 2020. június 26-ig minden általános és középfokú iskola megszervezi a tanulók felügyeletét. A felügyelet keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.

(2) Ha a tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és a saját intézményében nem tud tanulófelügyeletben részt venni, felügyeletének ellátását a lakóhelye szerinti településen működő iskola nem tagadhatja meg.

77. § (1) 2020. június 26-ig az iskolai napközbeni felügyeletet igénybe vevő tanulók részére intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. és 21/B. §-ában foglaltaknak megfelelően.

(2) 2020. június 26-ig az iskolai napközbeni felügyeletben részt nem vevő gyermekek részére szünidei gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. §-ában foglaltaknak megfelelően.

78. § Az iskolai tanulófelügyeletben részt vevő gyermekek, tanulók számáról az iskolák naponta szolgáltatnak adatot a KIR rendszer használatával, a KIR rendszerben meghatározott adattartalommal.

35. Felsőoktatásra vonatkozó átmeneti szabályok

79. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt (a továbbiakban: 2011. évi CCIV. törvény) az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 2011. évi CCIV. törvény 12. § (7) bekezdés k) pont kb) alpontjától eltérően 2020. augusztus 31. napjáig a szenátus elektronikus úton történő döntéshozatala esetében a szavazás kezdő időpontját megelőzően legalább két órával el kell juttatni a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt a tagok és a fenntartó képviselője részére azzal, hogy a szavazásra legalább négy órát kell biztosítani.

(3) Ha a felsőoktatási intézmény - a 2011. évi CCIV. törvény 37. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott - magasabb vezetője vagy helyettesei vezetői megbízása a veszélyhelyzet kihirdetését követő 6 hónapon belül járna le és az arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb megbízást nem adott, a magasabb vezető vezetői megbízása az adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a magasabb vezetői feladatra szóló megbízás lejáratának időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik, azzal, hogy ebben az esetben a 2011. évi CCIV. törvény 37. § (3) és (6) bekezdésében előírt korlátozások nem alkalmazhatók.

(4) A 2019/2020. tanév tavaszi félévét a 2011. évi CCIV. törvény - hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetéséről rendelkező - 45. § (1) bekezdése, továbbá 53. § (4) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

(5) A 2019/2020. tanévben a felsőoktatási intézmények - a 2011. évi CCIV. törvény 108. § 5. és 40. pontjában - a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott időtartamoktól eltérhetnek.

(6) 2020-ban a 2011. évi CCIV. törvény 48. § (2) bekezdésében meghatározott átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor.

(7) Ha a hallgató oklevelének megszerzésére - a 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § a) pontja alapján - meghatározott határidő 2020. március 11. és 2020. augusztus 31. közötti időtartamra esik, és a hallgató a határidőt követő egy éven belül megszerzi az oklevelét, akkor a 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § c) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(8) Az Oktatási Hivatal által közigazgatási hatósági határozatban megállapított munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, ha a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 11-én még nem járt le és 2020. december 31-e előtt jár le.

(9) Ha a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére az Oktatási Hivatal közigazgatási hatósági döntésben a 2011. évi CCIV. törvény 48/Q. § (1) bekezdése szerinti részletfizetést engedélyezett, és a fizetési kötelezettség teljesítése a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, az adott részletfizetési kötelezettség teljesítésére 6 hónap fizetési halasztás illeti meg (a továbbiakban: fizetési halasztás). A fizetési halasztás nem érinti a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató azon jogát, hogy a részletfizetést engedélyező döntésben meghatározott ütemezés szerint teljesítsen.

(10) Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

(11) Ha a nem magyar állampolgár magyarországi tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg vagy tanulmányait távolléti oktatás keretében folytatja, hallgatói jogviszonyt létesíthet a 2011. évi CCIV. törvény 80. § (2) bekezdés a) pontja szerinti engedély nélkül is. A hallgatónak a távolléti oktatás keretében megkezdett képzésének jelenléti oktatás keretében történő folytatását megelőzően be kell szereznie a 2011. évi CCIV. törvény 80. § (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt és a felsőoktatási intézmény részére be kell mutatnia a felvételi eljárás és a beiratkozás során elektronikusan bemutatott iratai közül azokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény előír.

36. Felsőoktatásra vonatkozó speciális rendelkezések

80. § (1) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet [a továbbiakban: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet] 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott katonai alapképzési szakok vonatkozásában felvételi követelményként meghatározott, államilag elismert középfokú (B2) szintű komplex nyelvvizsgától vagy az azzal egyenértékű okirattól az intézmény szakonként eltérhet.

(2) A 2020. évi általános felvételi eljárásban az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet 11. § (3) bekezdésében meghatározott katonai mesterképzési szakokra jelentkezők a közigazgatási alapvizsga követelmény alól mentesülnek.

(3) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott - felvételi eljárás során végrehajtásra kerülő - alkalmasság-vizsgálatnak a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában nem képezi részét a fizikai felmérés, a felvételi eljárásban kizárólag az egészségügyi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat kerül végrehajtásra. Ha a jelentkező teljesíti a felvételre, a szolgálati viszony létesítésre jogszabályban előírt egyéb feltételeket, akkor - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 24. §-ában meghatározottaktól eltérően - a jelentkező fizikai alkalmasság-vizsgálat hiányában is felvehető, valamint a jelentkezővel a Hjt. 31. § (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérően tisztjelölti szolgálati viszony létesíthető. A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani.

81. § (1) A Hszt., az NKE tv., valamint az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: Alkr.) rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban az NKE tv. 24. §-ában hivatkozott, az Alkr.-ben meghatározott alkalmassági követelmények vizsgálatát a rendészeti felsőoktatás nappali munkarendben történő alapképzései (a továbbiakban: érintett képzések) tekintetében nem kell végrehajtani. Az érintett képzésekre jelentkezők esetében a felvételi eljárás során egészségi, pszichikai és fizikai előszűrést (a továbbiakban együtt: előszűrés) kell alkalmazni.

(2) Az előszűrés lefolytatására az a szerv rendelkezik hatáskörrel, amely az alkalmassági vizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkezik. Az előszűrés során történő adatkezelésre a Hszt., az Alkr., valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 20/2016. (VI. 9.) BM rendelet vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az előszűrés eredményeként a jelentkező alkalmas vagy alkalmatlan minősítést kaphat. Az előszűrésen alkalmasnak minősített jelentkező a felvételi eljárásból nem zárható ki, illetve felvétele esetén vele tisztjelölti szolgálati jogviszony és hallgatói jogviszony létesíthető. Az előszűrésen alkalmatlannak minősített jelentkező a felvételi eljárásból kizárható, illetve vele tisztjelölti szolgálati jogviszony vagy hallgatói jogviszony nem létesíthető.

(4) Az alkalmassági előszűrésen

a) fizikailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinek az utolsó lezárt középiskolai év végi testnevelés osztályzata jeles (5),

b) egészségügyileg alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. 3. melléklete szerinti alkalmassági kérdőíven a jelentkező által kitöltött és aláírt nyilatkozat és a kérdőíven a jelentkező által feltüntetett megbetegedések esetében korábban keletkezett már meglévő leletei alapján nem áll fenn felvételt kizáró egészségügyi ok,

c) pszichológiailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. alapján elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálatnál alkalmazott, a jelentkező által kitöltött és aláírt kérdőív alapján nem áll fenn felvételt kizáró pszichológiai ok.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak igazolására a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolat szolgál, melyet a jelentkező az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus felvételi jelentkezési rendszerben csatolt. A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumokat a jelentkező elektronikus másolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdőívet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldi meg a jelentkező részére. A jelentkező a nyilatkozatot elektronikus másolatban az ORFK által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg.

(6) Az előszűrés során alkalmazott döntésekkel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az előszűrés során a hamis adatok közlése a hallgatói, tisztjelölti jogviszony megszüntetésével járhat.

(7) A veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tisztjelölti jogviszony véglegesítése előtt a felvett hallgatók Alkr.-ben előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelését vizsgálni kell. Ha a hallgató (tisztjelölt) az előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, hallgatói jogviszonya megszüntethető abban az esetben, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül más képzésre nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta.

82. § Az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet vonatkozó rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban a pályaalkalmassági orientációs beszélgetés helyett olyan, annak rendeltetésének és tartalmának megfelelő pályaalkalmassági vizsgálat szervezhető, amely nem igényli a jelentkezővel való személyes érintkezést. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményének elbírálására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket jelöl ki.

37. Egészségügyi tárgyú átmeneti szabályok

83. § Ha az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 113. § (1) bekezdése szerinti érvényességi ideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a nyilvántartás érvényességi ideje a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 nappal meghosszabbodik.

84. § A koronavírus járvány terjedésének csökkentése érdekében a gyógyszer kiadója a gyógyszer kiadását felírási igazolás nélkül is teljesíti azon személy részére, aki a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét közli, és saját természetes személyazonosító adatait törvényben meghatározottak szerint hitelt érdemlően igazolja.

85. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározottakon túlmenően az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik.

(2) E § alkalmazásában telemedicinának minősül az a tevékenység, amelynek célja a beteg távollétében

a) a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése,

b) a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése,

c) a konkrét betegség(ek) meghatározása,

d) a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása,

e) az a)-d) pont szerinti kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint

f) a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása

távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.

(3) Telemedicina keretében nyújtható különösen

a) betegirányítás távkonzultáció formájában, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza,

b) a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,

c) előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése,

d) előzetes kapcsolatfelvétel, valamint adatgyűjtés, amely a távkonzultációt követő személyes találkozáson alapuló ellátást gyorsabbá és hatékonyabbá teszi,

e) diagnózis, terápiás javaslat felállítása távkonzultáció keretében, illetve távmonitoring, távdiagnosztikai eszközzel,

f) gyógyszer rendelése,

g) korábbi, személyes találkozáson alapuló ellátást követő kontroll és utógondozás,

h) távkonzílium szervezése,

i) beutaló kiállítása,

j) pszichoterápia, krízisintervenció, szülőkonzultáció, tanácsadás, szupportív pszichoterápia,

k) fizioterápia távkonzultációs eszközzel,

l) szoptatási tanácsadás,

m) védőnői gondozás és

n) telefonos, online vagy más formában megvalósított tanácsadás, konzultáció.

(4) A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szolgáltatást működtet.

(5) Az egészségügyi szolgáltató a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat az egészségügyi dokumentáció vezetésérére vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon dokumentálja, valamint kialakítja a szolgáltatások nyújtására vonatkozó intézményi protokollját.

(6) Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy saját intézményi informatikai rendszerében és ezáltal az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben létrejöjjön a vizsgálat tényét és szereplőit dokumentáló eseménykatalógus-bejegyzés és egy, a vizsgálatot szakmai szempontból igazoló elektronikus kórtörténeti dokumentum.

(7) Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások nyújtása során az egészségügyi szolgáltató megállapítja, hogy a beteg számára az egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást biztosítani, akkor a veszélyhelyzet által indokolt és a szakmai útmutatókban rögzített védekezési eszközök és előírások alkalmazása mellett haladéktalanul vagy a beteg állapota által indokolt határidőben gondoskodik a szükséges ellátás biztosításáról.

(8) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint utalványozott átlagfinanszírozás utólagos elszámolása keretében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások kapcsán felmerült költségek érvényesíthetőek.

(9) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti ambuláns ellátások „T = telemedicinális ellátás” ellátási típusként is jelentésre kerülhetnek.

(10) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti háziorvosi betegforgalmi jelentésben az ellátások helyeként a „T = telemedicinális ellátás” is megjelölhető.

(11) Az egészségügyi szolgáltató a beteg személyes jelenlétét nem igénylő szolgáltatásait, valamint azok elérhetőségének módját honlapján közzéteszi.

(12) Az (1)-(11) bekezdés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig alkalmazható.

38. Rendezvényekkel összefüggő különös szabályok

86. § A rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormány rendeletében különös szabályokat állapíthat meg.

39. Az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre alkalmazandó különös szabályokról

87. § (1) 2020. augusztus 31. napjáig az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 472/2017. Korm. rendelet] 21. § (3) és (4) bekezdése szerinti felmondás esetében a 472/2017. Korm. rendelet 21. § (5) bekezdését az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, ha a szerződés felmondására a koronavírus világjárványra tekintettel került sor.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a koronavírus világjárvány következtében az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződés teljesítése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:179. § (1) bekezdése szerint lehetetlenné vált.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az utazási csomag ellenértékeként befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett az utazásszervező utalványt bocsáthat ki.

(4) Ha az utazásszervező utalványt bocsát ki, az utazó 15 napon belül nyilatkozhat az utalvány elfogadásáról.

(5) Ha az utazó a felajánlott utalványt nem fogadja el vagy nem nyilatkozik a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a részére a befizetett előleget, illetve díjat a 472/2017. Korm. rendelet rendelkezései szerint vissza kell utalni.

(6) Az utazót vagyoni vagy egyéb hátrány nem érheti az utalvány kiállításából adódóan és annak felhasználása során.

(7) Ha az utazó az utalványt a (9) bekezdés d) pontjában, illetve a (12) bekezdés d) pontjában meghatározott érvényességi idő alatt nem használja fel, az utazásszervező köteles részére az utalványon feltüntetett értéknek megfelelő összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni.

(8) Az utazó és az utazásszervező megállapodhatnak az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításában. Ebben az esetben az utazásszervező új utalványt állít ki.

(9) A (3) bekezdésében rögzített utalvány megfelel a következő feltételeknek:

a) tartalmazza az utazásszervező megnevezését,

b) tartalmazza az utazó által már befizetett összeg teljes értékét,

c) kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,

d) érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart,

e) egyértelműen tartalmazza, hogy utazási csomag igénybevételére jogosít,

f) egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,

g) tartalmazza az utasjogokra vonatkozó ismertetőt,

h) az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

(10) Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozásában az utazásszervező által a (9) bekezdésnek, valamint a (12) bekezdésnek megfelelően kiállított utalvány a vagyoni biztosíték szempontjából az utazó által az utazási csomag igénybevételére befizetett előlegnek vagy részvételi díjnak minősül.

(11) A (3)-(8) bekezdés alkalmazandó a 472/2017. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti felmondás esetén is.

(12) A (11) bekezdés szerint kiállított utalvány megfelel a következő feltételeknek:

a) tartalmazza az utazásszervező megnevezését,

b) tartalmazza az utazó által már befizetett összeg teljes értékét,

c) kiállításáért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,

d) érvényessége 2021. augusztus 31. napjáig tart,

e) egyértelműen tartalmazza, hogy utazási szolgáltatás igénybevételére jogosít,

f) egyértelműen tartalmazza, hogy a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,

g) tartalmazza az utasjogokra vonatkozó ismertetőt,

h) az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

(13) Az e § szerint kiállított utalvány kizárólag a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóra ruházható át.

(14) Az utazásszervező nyilvántartást vezet az általa kibocsátott utalványokról.

(15) A (14) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az utalvány értékét,

b) a tulajdonos

ba) természetes személyazonosító adatait vagy

bb) jogi személy megnevezését és cégjegyzékszámát.

(16) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/F. § (2) bekezdés d) pontja szerinti vagyoni biztosítéknak fedezetet kell nyújtania az e § alapján kiadott utalványok értékének megtérítésére az utazásszervezői tevékenységet végző fizetésképtelensége esetében.

40. A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok

88. § (1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(2) Időközi választás a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(3) Országos és helyi népszavazás a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II-IV. Fejezetében meghatározott határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újra kezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

41. Okmányokkal kapcsolatos átmeneti szabályok

89. § (1) A magyar hatóság által kiállított, a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követő 15 napon belül lejáró hivatalos okmányok - ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idejét is - a 90. és 91. §-ban meghatározott kivétellel, a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés szerint lejáró okmány pótlásának nincs helye.

(3) Az (1) bekezdés szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.

90. § A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet hatályba lépését követően a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján kiadott tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok érvényességi ideje - a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével - a veszélyhelyzet megszűnését követő 45. nap.

91. § A katonai légügyi hatóság által kiadott - a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt - légialkalmassági bizonyítványok a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig alkalmazhatóak.

42. Bizalmi szolgáltatási tanúsítványokra vonatkozó átmeneti szabályok

92. § A veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet] szerinti videotechnológiás azonosítás útján vagy a kormányzati hitelesítésszolgáltató által a 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet szerinti azonosítás útján és a 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet szerint átadott bizalmi szolgáltatási tanúsítványok a kiállításuktól számított hat hónapig érvényesek.

43. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

93. § A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

44. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

94. § Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járt le vagy a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 45 napon belül jár le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

45. A vagyonnyilatkozatok megtételére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

95. § Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 30 napon belül járna le - a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével -, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

46. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

96. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

97. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt elrendelhető, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) A minden évben június 30. napjáig elvégzendő teljesítményértékelést a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell elvégezni.

(6) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(7) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök, illetve az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) igazságügyi alkalmazottai esetében az OBH elnöke a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző, a tisztviselő és az írnok részére - kérelemre - amennyiben a munkaköre lehetővé teszi, írásban engedélyezheti, hogy meghatározott feladat ellátása érdekében munkáját a bíróságon, illetve az OBH-n kívül végezze. A bíróságon kívüli munkavégzésre irányuló engedélyt a bíróság elnöke, illetve az OBH igazságügyi alkalmazottai esetében az OBH elnöke bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja. A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó, a bírósági ügyintéző, a tisztviselő és az írnok a bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati jogviszonyból eredő hivatali kötelességeinek eleget tenni.

47. A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó átmeneti szabályok

98. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerinti fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

48. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

99. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

100. § (1) Ha a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, a veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.

(4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) Ha a vezetői vizsgálat során a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) Az összbírói értekezlet és a Kúria teljes ülése - a rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően - megtartható.

49. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

101. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

102. § (1) Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.

50. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

103. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

104. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Az Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat.

(6) Ha az Üjt. 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.

(7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.

(8) Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.

51. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok

105. § A polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) a Ptk. rendelkezéseit, illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

106. § (1) A jogi személy döntéshozó szervének

a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy

b) határozathozatalára - ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki - az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet,

akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának különösen abban az esetben van helye, ha a döntéshozó szerv ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett. Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazható akkor is, ha a döntéshozó szerv ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.

(3) Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a döntéshozó szerv határozathozatalára az (1) bekezdés b) pontja szerinti módon nem kerülhet sor.

107. § (1) Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése - több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő - jogosult a következő rendelkezések betartása mellett:

a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. § (3) bekezdése], és a határozat tervezetét a taggal közölni kell,

b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan

ba) meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és

bb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,

c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén

ca) a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani,

cb) a Ptk. 3:20. § (2)-(4) bekezdését alkalmazni kell,

cc) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat, és

cd) a tag a szavazatát a 110. §-ban meghatározott módon is megküldheti.

(2) A jogi személy felügyelőbizottsága tagjának és a jogi személy állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor.

(3) A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Egyéb esetben a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.

(4) A jogi személy ügyvezetése köteles - ideértve a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével történő tájékoztatást is - megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

108. § (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.

(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni korlátolt felelősségű társaság esetén a Ptk. 3:189. §-ában, illetve a törzstőke kötelező leszállítása esetén a Ptk. 3:202. § (1) bekezdésében és a Ptk. 3:205. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.

(4) A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni zártkörűen működő részvénytársaság esetén a Ptk. 3:270. §-ában, illetve kötelező alaptőke leszállítás esetén a Ptk. 3:311. §-ában és a Ptk. 3:314. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.

109. § (1) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, auditbizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg - kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, - a megbízatás a jogi személynek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával hozott határozata hiányában a 108. § szerinti döntéshozó szervi ülés határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.

(2) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követően, azonban a 108. § szerinti döntéshozó szervi ülés - nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a 113. § alapján közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlés - napja előtt szűnik meg, - a Ptk. 3:17. § (6) bekezdésére tekintet nélkül - a megszűnt megbízatás miatt szükséges határozathozatalt az ülés napirendjére kell tűzni és a döntéshozó szerv ülésén arról döntés hozható azzal, hogy e személy megbízatása - kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, - a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.

(3) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül szűnik meg és a 108. § - nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a 113. § - alapján döntéshozó szervi ülést nem kell összehívni, a jogi személy köteles a megszűnt megbízatás miatt szükséges döntés meghozatala érdekében a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra a döntéshozó szervének ülését összehívni azzal, hogy e személy megbízatása - kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét - a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.

(4) A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve (a továbbiakban együtt: testület) üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Az ülésezésre és a döntéshozatal szabályaira a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával meghatározott eljárásrend e törvény hatálya alatt is alkalmazható. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az e törvényben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

110. § (1) Ha a jogi személy létesítő okirata eltérően nem rendelkezik, a jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat - ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is - minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik.

(2) A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a jogi személy tagnak a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.

(3) E § szerinti, elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.

111. § A jogi személy döntéshozó szerve vagy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata bírósági felülvizsgálata során az érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba.

112. § (1) Ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személy létesítő okirata a beszámoló elfogadásához a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, a döntéshozó szerv az e törvény hatálybalépését megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolóról szóló döntés meghozataláig, ilyen döntés hiányában 2020. szeptember 30-ig egyéb ügyben kizárólag valamennyi tag egyhangú határozatával hozhat határozatot.

(2) Az (1) bekezdésbe ütköző határozat érvénytelen, és annak alapján a jogi személyt nyilvántartó szerv a jogi személyre vonatkozó adatváltozást nem vehet nyilvántartásba.

113. § (1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a 108. § (1) bekezdésének a döntéshozó szerv kötelező összehívására vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.

(2) Ha a közgyűlés a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését döntések meghozatalára felhatalmazta - ideértve a saját részvény megszerzésére vonatkozó döntést is - és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával döntést hozott.

(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a részvényesek a (6) bekezdés szerinti feltételek szerint kérik a közgyűlés összehívását a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése által elfogadott az alapszabály módosítása utólagos jóváhagyása céljából, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával elhatározott alapszabálymódosítás a (6) bekezdés szerint összehívott közgyűlés napját követő napon hatályát veszti, ha azt a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá.

(4) A részvényeseket az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott, a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga 2020. május 31-éig a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, az ügyvezetésnek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a (6) bekezdés szerinti feltételekkel illeti meg.

(5) Ha a részvényesek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával összefüggésben a (4) bekezdés szerint nem kezdeményezték a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésre kerülhet, és az ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásáról, és az osztalékról szóló döntése, valamint az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával összefüggésben kezdeményezték, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.

(6) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott - az (5) bekezdésben nem említett - közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából. A közgyűlés összehívásának joga azokat a részvényeseket illeti meg, akik az eredetileg közzétett meghívóban vagy a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával közzétett felhívásban megjelölt közgyűléssel összefüggésben kért és lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénykönyvében szerepelnek. A felhívás alapján lefolytatott tulajdonosi megfeleltetésre és részvénykönyvi bejegyzésre a közgyűlést megelőző részvénykönyvi bejegyzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A közgyűlési meghívót - a részvényesi kérelem jogvesztő határidőn belüli kézhezvételétől számított - 45 napon belül kell közzétenni.

(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott, a meghívó közzétételére vonatkozó határidőig szabályos részvényesi kérelem érkezik a (6) bekezdés szerinti közgyűlés összehívására is, az (5) bekezdéstől eltérően a közgyűlési meghívó közzétételére a (6) bekezdésben meghatározott határidőig kell, hogy sor kerüljön úgy, hogy a meghívóban az (5) és a (6) bekezdéssel érintett napirendek is feltüntetésre kerüljenek.

114. § (1) Ha a jogi személy ügyvezetése e törvény hatálybalépése napjáig a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával döntéshozatalt már kezdeményezett, a döntéshozó szervének ülését már összehívta vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélkül döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy határozathozatalt a veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni, azonban a 112. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell. Az e bekezdés szerint meghozott határozatot ezen alcím alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha azt a veszélyhelyzet ideje alatt hozták volna meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott határozat tekintetében a 113. §-ban szereplő jogvesztő határidőket a határozat nyilvánosságra hozatalának napjától kell számítani.

52. A társasházakra vonatkozó átmeneti szabályok

115. § A társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ebben az alcímben foglaltak szerint működhetnek.

116. § (1) Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

(2) Ha a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig kérték, az írásbeli szavazást és eredményének közlését a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.

117. § (1) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni.

(2) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.

118. § Ha a társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárása a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint félbeszakadt, az eljárás a félbeszakadás oka elhárulásának napján vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik, és e naptól a határidők újra kezdődnek.

53. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések

119. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(3) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

120. § (1) A köztestület testületi szerveinek a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint, a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belüli időpontra kiírt ülése a kiíráskor hatályos rendelkezéseknek megfelelően is megtartható. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is történhet. Az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig lehet alkalmazni.

(2) Ha a köztestület testületi szervének ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előreláthatóan teljes létszámban nem tartható meg, a köztestület testületi szervének ülése különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján is megtartható. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni.

(3) Többszintű köztestületi szervezet esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályozási jogkört az országos elnök gyakorolhatja, és a szabályokat a köztestület országos honlapján kell az érintettek számára hozzáférhetővé tenni.

(4) Ha a köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.

(5) Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatását a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint elhalasztották, az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

121. § A köztestületnek a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv által elfogadott költségvetését és beszámolóját a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.

54. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

122. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

123. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi tevékenységet, az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.

124. § A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) országos elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt a MOKK honlapján közzétett határozatában az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és a kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre háruló terhek csökkentése érdekében hozott e személyekre kötelező eltérő döntését a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében. A MOKK elnökének döntései a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

125. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 18. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.

126. § A területi közjegyzői kamara elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara illetékességi területének egészére vagy annak egy részére illetékesként kijelölt közjegyzők kijelölésének hatálya a veszélyhelyzet utolsó napjával megszűnik, kivéve, ha a kijelölés hatályának fenntartása az egyébként illetékes közjegyző 127. § (1) bekezdése szerinti kérelme hiányában indokolt. A kijelölés fenntartásáról soron kívül szükséges értesíteni az érintett közjegyzőket, valamint a MOKK elnökét. Az országos kamara a honlapján közzéteszi a kijelölt közjegyző nevét, illetékességi területét, elérhetőségét, valamint ügyfélfogadásának rendjét.

127. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara elnöke által, a közreműködési kötelezettsége alól kérelmére mentesített közjegyző az országos kamara elnöke által kiadott utasításban meghatározottak szerint kérheti a mentesítés megszüntetését.

(2) Az országos kamara elnöke az (1) bekezdés szerinti utasítását a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul köteles elfogadni és az országos kamara honlapján közzétenni.

(3) Ha a mentesítés hatálya korábban nem szűnt meg, a mentesítés a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján megszűnik.

55. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

128. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt (a továbbiakban: Szaktv.) az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

129. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a szakértői vagy szakértői testületi tagi tevékenységet, az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.

130. § A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt a MISZK honlapján közzétett határozatban az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében a MISZK tagjaira vagy a kamarai nyilvántartásba vett személyekre megállapított kötelező eltérő rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

131. § A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belüli időpontra kiírt, a Szaktv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is le lehet bonyolítani.

132. § A 2019. december 31-én a nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő a Szaktv. 44. § (1a) bekezdése alapján az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig köteles bejelenteni az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét.

56. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

133. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

134. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte az ügyvédi tevékenységet, az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.

135. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt határozatban, a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól - a kiemelt szabályzatok és az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat kivételével - a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében megállapított eltérő rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

(2) A MÜK elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint hozott intézkedésekről az elnökséget vagy a küldöttgyűlést legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatni kell.

57. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

136. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

137. § (1) Ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban beszerezte a tárgyalás mellőzésével lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges - a jogvita kereteit meghatározó - nyilatkozatokat, a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

(2) Ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a perfelvétel lefolytatását megkezdte, de a felek a veszélyhelyzet megszűnéséig még nem tették meg valamennyi, a jogvita kereteit meghatározó nyilatkozataikat, a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás kitűzésével vagy a Pp. 197. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eljárással folytatja.

(3) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság ideiglenes intézkedést - erre irányuló kérelem esetén - a perindítást megelőzően rendelt el, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik.

138. § (1) Ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható.

(2) A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja.

139. § (1) A (3) bekezdésben fogalt kivétellel nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.

(3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket - ha nincs más módja - a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.

140. § (1) A keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél a jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.

(2) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

141. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, és ezért a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg - és a hirdetményi kézbesítés oka korábban nem szűnt meg - a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.

142. § (1) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

(2) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást még nem tűzte ki - ideértve azt az esetet is, ha a bíróság a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményt a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban tárgyaláson kívül nem tartotta lefolytathatónak, és ezért az eljárás megakadt -, valamint, ha az (1) bekezdés szerinti eljárásnak nincs helye, a bíróság az eljárást a tárgyalás kitűzésével folytatja.

(3) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást kitűzte, a bíróság a Pp. 226. § (3) bekezdésének vagy az 1952-es Pp. 125. § (5) bekezdésének alkalmazásával meghatározza a tárgyalás helyét - kivéve a 138. § (1) bekezdésében foglalt esetet - és erről értesíti a tárgyalásra megidézetteket.

(4) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

143. § (1) A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról.

(2) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság által kiadott, a tárgyaláson kívüli elbírálásról szóló értesítését követően a felek az értesítés kiadásakor hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti határidő alatt közös kérelemben kérték a tárgyalás megtartását, a bíróság kitűzi a tárgyalást.

(3) Ha a 2020. június 1. napja előtt előterjesztett fellebbezés és felülvizsgálati kérelem alapján indult fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye, bármelyik félnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül előterjesztett, tárgyalás tartása iránti kérelme esetén a bíróság tárgyalást tart. Erre irányuló kérelem hiányában a bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el.

144. § E törvénynek az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében megállapított eltérő rendelkezéseit alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha e törvény az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.

58. A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

145. § (1) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt az 1952-es Pp. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

146. § Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

147. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, és ezért a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg - és a hirdetményi kézbesítés oka korábban nem szűnt meg - a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.

148. § (1) Ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható.

(2) A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja.

149. § (1) A (3) bekezdésben fogalt kivétellel nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.

(3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket - ha nincs más módja - a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.

150. § (1) A 2020. június 1-jén vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban tárgyaláson kell eljárni, ha azt a fél vagy az érdekelt jogszabályi rendelkezés alapján kéri.

(2) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról, a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el. Az eljárást tárgyaláson kell folytatni, ha a fél vagy az érdekelt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napon belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszt elő.

(3) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos rendelkezések szerint a felperes tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalásnak a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halasztását kérte, a bíróság a tárgyalás kitűzése iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napon belül intézkedik.

(4) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos rendelkezések előírásai szerint a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény miatt az eljárás megakadt, a bíróság a tárgyalás kitűzése vagy az eljárási cselekmény lefolytatása iránt 2020. június 1. napját követő naptól számított 15 napon belül intézkedik.

(5) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

(6) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos rendelkezések szerint a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

59. A közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

151. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatti időpontra teljesítendő, személyes megjelentést igénylő a közjegyző által el nem halasztott eljárási cselekmények - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben szabályozott eljárások, valamint a hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztráció (annak módosítása, törlése) és ezzel összefüggésben azonossági nyilatkozat tétele kivételével - elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.

(2) A mentesített közjegyző a mentesítés ideje alatt közjegyzői tevékenységet nem folytathat, a közjegyzői iroda ügyfélfogadási ideje a mentesítés ideje alatt szünetel. A mentesítés ideje a mentesítéssel érintett ügyekben a határidőkbe nem számít bele.

(3) A mentesített közjegyzőkről az országos kamara a honlapján tájékoztatást ad.

60. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

152. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

153. § (1) A végrehajtó 2020. július 1-jéig a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, a végrehajtó a részletfizetést a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.

(2) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani 2020. július 1-jét követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.

(3) A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet azzal, hogy az eljárási cselekményre vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.

(4) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele - iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.

(5) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.

(6) A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a veszélyhelyzet ideje alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.

(7) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.

(8) Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.

(9) Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor végrehajtói kézbesítésre, arra 2020. július 1-jét követően kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.

(10) Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor helyszíni eljárásra, hagyományos árverésre, vagy helyszíni eljárási cselekményre, az eljárási cselekményt 2020. július 1-jét követően lehet foganatosítani azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.

(11) Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor a meghatározott cselekmény végrehajtásának elrendelésére, vagy foganatosítására, a végrehajtást elrendelni, illetve az eljárási cselekményt foganatosítani 2020. július 1-jét követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.

(12) A végrehajtási eljárás során eljárási cselekmény, intézkedés foganatosítására nem kerülhet sor, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

(13) A végrehajtó a (12) bekezdésben foglalt eljárási cselekményt, intézkedést a járványügyi intézkedés megszűnését követően folytathatja azzal, hogy a vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés megszűnését követő napon újrakezdődik.

61. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

154. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

155. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra vonatkozó határozat alatt - ha e határozat végrehajtására irányuló kérelem a bíróság részére megküldésre került a veszélyhelyzet megszűnéséig - a kapcsolattartásra vonatkozó azon megállapodást is érteni kell, amely a szülők között közvetítői eljárásban jött létre, illetve amelyet a különélő szülők teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltak. Ebben az esetben a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell a megállapodást tartalmazó okiratot is.

62. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

156. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e §-ban foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet 2020. május 28-át követően nyújtották be.

(3) 2020. december 31-ig a hitelező akkor nyújthat be a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az adósnak küldött fizetési felszólításban az adós számára a tartozása megfizetésére engedélyezett, a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti végső határidő és az azt követő 75 nap eredménytelenül telt el. Ebben az esetben a bíróság a Cstv. 26. § (3) bekezdésétől eltérően legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére.

(4) A Cstv. 27. § (2b) bekezdését 2020. december 31-éig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 forintot.

(5) A bíróság a 2020. december 31-éig benyújtott felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a Pp.-ben és a Cstv.-ben meghatározott okokon túl érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja akkor is, ha az nem felel meg a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti feltételeknek.

63. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

157. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Azoknál az eljárásoknál, amelyek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával felfüggesztésre kerültek, a felfüggesztés 2020. október 31-ig - külön végzés meghozatala nélkül - fennmarad.

(3) A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánításáról 2020. október 31-ig nem határozhat.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez, a Ctv. 91. § (1) bekezdése szerinti eljárás 2020. október 31-ig - külön végzés meghozatala nélkül - felfüggesztésre kerül.

(5) Ha a cég a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alapján felfüggesztett kényszertörlési eljárásban a felfüggesztés ideje alatt a cégbíróság felé igazolja, hogy a kényszertörlésre okot adó törvénysértést kiküszöbölve a törvényes állapotot, illetve törvényes működését helyreállította, a cégbíróság a Ctv. 116. § (4) bekezdésétől eltérően a kényszertörlési eljárást megszünteti.

(6) A Ctv. 116. § (1) bekezdés b) pontja szerinti okból a kényszertörlési eljárás megindítása nem rendelhető el, és a cég 2020. október 31-ig benyújthatja a cég törlése iránti kérelmét.

(7) E § nem érinti a Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontja miatt indult vagy e törvény hatálybalépése után induló kényszertörlési eljárásokat.

64. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

158. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt időtartam meghosszabbodik a veszélyhelyzet időtartamával.

65. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

159. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: Pénzügyi Békéltető Testület) előtt a veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő eljárásokban - ide értve az írásban folytatott és a szünetelő eljárásokat is - az ügyintézés határideje a befogadástól számított 180 nap.

(3) A veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő eljárásokban a Pénzügyi Békéltető Testület meghallgatást tűz.

66. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény eltérő alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

160. § (1) 2021. június 30-ig a Kormány rendeletében meghatározhatja azon, a gazdaság vagy a társadalom számára kiemelt ügyeket, amelyek esetében az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szervezet a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény egyes rendelkezéseit alkalmazni köteles. * 

(2) Az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott szerv térítésmentesen jogosult az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és a végrehajtási rendeletében meghatározott, a Kormány rendeletében meghatározott ügy viteléhez szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások használatára, ideértve a kormányzati hitelesítés-szolgáltatást is.

(3) A (2) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevétele érdekében a Kormány rendeletében meghatározott szerv kezeli azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlenül szükségesek.

(4) A Kormány rendeletében meghatározott ügyben alkalmazott elektronikus kapcsolattartás során az azonosításra, a dokumentum hitelesítésére, kézbesítésre, valamint a képviseletre az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és végrehajtási rendeletének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy kizárólag e rendelkezések tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott szervet elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, a vele kapcsolatban eljáró szervet pedig ügyfélnek kell tekinteni. * 

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e § szerinti ügyeket, az e § szerint eljáró szerveket, valamint az eljárás részletszabályait. * 

67. Kereskedelmi tárgyú átmeneti szabályok

161. § 2022. december 31-éig a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 5a. pontjának rendelkezését úgy kell alkalmazni, hogy a helyi termelői piacon a piac fekvése szerinti megyében vagy a piac 40 km-es körzetében vagy Budapesten fekvő helyi termelői piacon az ország területén bárhol működő szociális szövetkezet is értékesítheti termékeit.

68. Gazdálkodó szervezet működése felügyelet alá vonásával összefüggő átmeneti szabályok

162. § *  (1) A KARTONPACK Dobozipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 09-10-000030, adószám: 10547009-2-09, székhely: 4030 Debrecen, Galamb u. 11. sz., ezen § alkalmazásában a továbbiakban: Társaság) magyar állam felügyelete alá vonása, és a Társaság vonatkozásában a 2020. június 17. napján hatályos rendelkezések alapján kijelölt, a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos (a továbbiakban: kormánybiztos) feladatai és annak ellátása érdekében meghatározott jogosultságok a (2) bekezdésben foglaltak megtörténte esetén - de legkésőbb 2020. augusztus 15. napjával - szűnnek meg.

(2) A kormánybiztos a Társaság vezető tisztségviselőivel és felügyelőbizottsága tagjaival előre egyeztetett időpontban - de legkésőbb 2020. augusztus 15-ig - és módon tájékoztatja a Társaság vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait a megtett intézkedésekről és átadja a megtett intézkedésekkel összefüggésben keletkezett dokumentumokat.

69. Az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési, vízjogi és örökségvédelmi eljárások eltérő szabályai

163. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó

a) végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint

b) végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

(2) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet alapján kiadott

a) régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint

b) régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, illetve a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó

a) építési engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint

b) építési engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, illetve a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet alapján engedélyezett tevékenységre vonatkozó

a) építési engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint

b) építési engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

164. § (1) A (2) bekezdés kivételével a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján engedélyezett vízilétesítményekre és vízimunkákra vonatkozó vízjogi létesítési engedély, elvi vízjogi engedély és megszüntetési engedély, amelynek hatálya

a) a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időszakban lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint

b) a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyhez kapcsolódó vagyonkezelői, kezelői vagy tulajdonosi hozzájárulás érvényességi ideje a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időszakban vagy a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az új hozzájárulás beszerzéséről az engedélyes gondoskodik. Ebben az esetben a vízügyi hatóság az engedélyes kérelmére, soron kívül módosítja az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyt. A kérelem mentesül az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetése alól.

165. § (1) 2020. december 31-éig a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettől eltérően

a) a településképi követelményekről szakmai konzultációt - ezen belül szakmai tájékoztatást - tartani elektronikus úton is lehet,

b) a helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetés személyes megjelenést előíró szabályaitól eltérően a tájékoztatást, a véleménynyilvánítást és az egyeztetést elektronikus úton is lefolytathatja,

c) az előzetes és munkaközi tájékoztatás lakossági fóruma elektronikus úton is történhet azzal, hogy az észrevételeket és javaslatokat a közzétételtől, video-konferenciától számított tizenöt napon belül lehet megtenni, kizárólag elektronikus úton,

d) a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet elektronikus úton kell benyújtani, és

e) a településképi bejelentési eljárás során az eljárást kezdeményező iratok kizárólag elektronikus úton terjeszthetőek elő.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontja értelmében elektronikus útnak minősül az önkormányzat honlapján közzétett részletes szakmai tájékoztató, video-konferencia keretében az érintettek részére tájékoztatás tartása és kérdések megválaszolása, valamint a helyi műsorszolgáltató felületén megjelenő részletes szakmai tájékoztató.

70. Vízhasználatra vonatkozó átmeneti szabályok

166. § (1) A vízhasználó a vízkészletjárulékot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bekezdésétől eltérően 2020. december 31. napjáig az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után fizeti meg, ha az általa igénybe vett vízmennyiség a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-át nem éri el.

(2) A vízhasználó az (1) bekezdés szerinti kedvezményt a tárgyévre vonatkozó éves bevallás során, külön nyilatkozattal érvényesítheti.

71. Agrár tárgyú átmeneti szabályok

167. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 113. § (25a) bekezdésétől eltérően a szerződések 2021. december 31-én vesztik hatályukat.

(2) Az Evtv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott, az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenés pótlására vonatkozó kötelezettség 2021. április 15-éig teljesíthető.

168. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénytől eltérően a vendéglátó-ipar területén működő felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek 2020. évben a felügyeleti díj bevallására vonatkozó kötelezettségét és az első részlet megfizetését 2020. szeptember 30-ig kell teljesítenie.

169. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénytől eltérően 2020. december 31-éig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunka esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 1. § (4) bekezdésében és 2. § 1. pontjában meghatározott éves időtartam legfeljebb száznyolcvan nap, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 2. § 3. pont b) alpontjában meghatározott havi időtartam legfeljebb húsz naptári nap.

72. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

170. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazandóak 2020. december 31-ig.

171. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 54/2008. Korm. rendelet)

a) 1. mellékletében foglalt táblázat

aa) D:34 mezője szerinti képlékeny agyag - II.,

ab) D:36 mezője szerinti kőzetliszt, kőzetiszap,

ac) D:41 mezője szerinti homok,

ad) D:43 mezője szerinti homokos kavics,

ae) D:44 mezője szerinti kavicsos homok,

af) D:45 mezője szerinti agyagos törmelék,

ag) D:63 mezője szerinti agyagmárga

ásványi nyersanyag alcsoportba tartozó nyersanyagok,

b) 1. mellékletében foglalt táblázat B:42 mezője szerinti kavics ásványi nyersanyag csoportba tartózó nyersanyagok

esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyersanyag (a továbbiakban együtt: építőipari nyers- és alapanyag) esetén az előkutatás bejelentés alapján folytatható.

172. § A bányafelügyelet ellenőrzi az előkutatás bejelentés jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítését. Ha a bányafelügyelet az ellenőrzése során megállapítja, hogy

a) a bejelentés a jogszabályi előírásoknak nem felel meg,

b) a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatják, vagy

c) a bejelentés már megállapított bányászati jogot érintene,

megtiltja az adott tevékenység folytatását.

173. § (1) Építőipari nyers- és alapanyag előkutatása esetén a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet] 34. § 7. pontjában foglaltaktól eltérően a talaj felszínének megbontását eredményező előkutatási tevékenység is végezhető.

(2) Az építőipari nyers- és alapanyag esetében az előkutatási célból történő termőföld-igénybevétel esetén nem kell más célú hasznosítási engedélyt szerezni.

174. § Az építőipari nyers- és alapanyag esetében a Bt. 22. §-ában meghatározott kutatási műszaki üzemi tervnek a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6/D. §-ában előírt tartalmi követelményeit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a Bt. 3. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentésben az ásványi nyersanyag megnevezése helyett a megkutatni kívánt térrészt kell megjelölni.

175. § Az építőipari nyers- és alapanyag esetében a Bt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti eljárásban a bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonosa is ügyfélnek minősül.

176. § Az építőipari nyers- és alapanyag hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása iránti kérelem esetében a bányafelügyelet a bányászati jog átruházásáról szóló szerződés megküldésével megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányászati jog az igénybejelentőre a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában, valamint (2a) bekezdés a), b) és d) pontjában előírtak teljesülése esetén átruházható. Az igénybejelentő részére történő bányászati jog átruházásához való hatósági hozzájárulás esetén a bányafelügyelet a bányászati jog átruházására irányuló hozzájárulási kérelmet elutasítja.

177. § (1) A (2) bekezdés szerinti ásványi anyagra vonatkozó bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. A Magyar Állam elővásárlási jogát az ingatlan esetében a Magyar Állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv gyakorolja.

(2) Az állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ingatlanokat érintő bányatelkek vonatkozásában bányászható ásványi nyersanyagok: az 54/2008. Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott

1. Gránitmurva (kód 1013),

2. Riolit (kód 1110),

3. Pados andezit (kód 1141),

4. Andezit (kód 1142),

5. Bazalt (kód 1150),

6. Riolittufa (tufit) (kód 1211),

7. Kálitufa (kód 1212),

8. Bazalttufa (-tufit) (kód 1240),

9. Agyag (kód 1411-1419),

10. Kőzetliszt, kőzetiszap (kód 1422),

11. Homok (kód 1451-1453),

12. Kavics (kód 1460),

13. Átmeneti törmelékes nyersanyagok (kód 1471-1473),

14. Homokkő-konglomerátum (kód 1481-1485),

15. Durva mészkő/puha mészkő (kód 1520),

16. Tömött, kristályos mészkő (kód 1531-1533),

17. Dolomit (kód 1541-1543),

18. Márga (kód 1561-1564) és

19. Alginit (kód 1620).

178. § Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 30 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni.

179. § (1) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell a kutatási jogot engedélyező határozattal kapcsolatban.

(2) Az előkutatás elfogadásáról szóló igazolásnak tartalmaznia kell a kutatási területet a sarokpontok koordinátáival, a kutatási terület alap- és fedőlapját.

(3) Az előkutatás nem fogadható el a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerinti esetekben, valamint ha megkeresés alapján a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a kutatás jogára igényt tart.

(4) Előkutatás bejelentése során az építőipari nyers- és alapanyagok esetén a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet megtiltja az előkutatási tevékenység folytatását.

180. § A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. §-ában meghatározottakon túl az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet a Bt. 6. §-a szerint jár el.

181. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a védettnek minősülő ingatlanok esetében az állami elővásárlási jog szabályait megállapítsa.

73. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

182. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2020. június 16-án hatályos

1. 2. § 6. pont 6.1., 6.2. és 6.6. alpontját,

2. 2. § 7. pont 7.3.-7.13. alpontját,

3. 10. § (1) bekezdés b) pontját,

4. 31. § (6)-(8) bekezdését,

5. 33. §-át megelőző alcím címét és 33. §-át,

6. 35. § (1)-(2a) és (3)-(7) bekezdését,

7. 36/I. §-át megelőző alcím címét,

8. 36/I. § (1) és (1a)-(1g) bekezdését,

9. 36/I. §-át követő alcímet,

10. 80. § (1) bekezdés b), i), j), p), t), u) és v) pontját,

11. 80/A. § (3), (3b) és (3c) bekezdését,

12. 80/E. § (3a) bekezdését,

13. 80/F. §-át követő alcímét,

14. 87/I. §-át,

15. 89. § (1) bekezdés a) és d) pontját, (2) bekezdés i) és j) pontját

2020. október 31-éig nem kell alkalmazni azzal, hogy e rendelkezések tekintetében a 2020. június 15-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Vtv. 2020. június 16-án hatályos

1. 2. § 2. pont 2.19. alpontját és a 88. § (2) bekezdés 28. pontját,

2. 9/C. § (3) bekezdését,

3. 10. § (1) bekezdés c) pontját,

4. 32/A. § (3), (4) és (6) bekezdését,

5. 35. § (5a) bekezdés c) és f) pontját, (8) bekezdés nyitó szövegrészét és a) pontját,

6. 36/I. § (3) és (4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) pontját,

7. 80. § (1) bekezdés r) pontját,

8. 81. § (9) bekezdés nyitó szövegrészét és a) pontját, (16a) bekezdés c) pontját,

9. 84/A. § (2) bekezdését,

10. 85. § (1) bekezdését,

11. 85/C. § (1) bekezdését,

12. 85/F. § (1) bekezdését,

13. 85/O. §-át,

14. 88. § (2) bekezdés 3. pontját

2020. október 31-éig nem kell alkalmazni azzal, hogy e rendelkezések tekintetében a 2020. június 15-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Vtv. 2020. június 15-én hatályos 35. § (5a) bekezdés d) pontját 2020. október 31-éig kell alkalmazni.

183. § A közlekedési hatóság 2020. október 31-éig ellátja Magyarországon a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti vasútbiztonsági hatóság feladatait.

74. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény elérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

184. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 2020. június 16-án hatályos

1. 3. § (7) bekezdés j) pontját,

2. 7. § (1) bekezdés f) pont fe) alpontját,

3. 10/C. § (1) bekezdését,

4. 14/A. §-át,

5. 15. § (2a) bekezdés c)-e) pontját,

6. 23. § (1) bekezdés c) pontját

2020. október 31-éig nem kell alkalmazni azzal, hogy e rendelkezések tekintetében a 2020. június 15-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Kbvt. 2020. június 16-án hatályos

1. 2. § l) pontját,

2. 3. § (4) bekezdését,

3. 5. § (1) bekezdését,

4. 9. § (1) bekezdését,

5. 14. §-át,

6. 15. § (2b) bekezdés a) pontját,

7. 16. § (6) bekezdését,

8. 19. § (2) bekezdését

2020. október 31-éig nem kell alkalmazni azzal, hogy e rendelkezések tekintetében a 2020. június 15-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Kbvt. 2020. június 15-én hatályos 9. § (1) bekezdés a) pontját 2020. október 31-éig kell alkalmazni.

75. Egyes szabálysértésekkel összefüggő átmeneti szabályok

185. § (1) E törvény hatálybalépése előtt elkövetett,

a) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése,

b) az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet 5. § (2) és (6) bekezdése,

c) a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése,

d) a védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése, valamint

e) a fővárosi védelmi intézkedésekről szóló 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése

szerinti szabálysértések miatt indított eljárásokat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 4. §-ától eltérően, a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

(2) A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztési ok esetén a Szabs. tv. 82. § (4) bekezdésében foglalt eljárási szabályt alkalmazni kell.

186. § Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. §-ában meghatározott bűncselekményt a COVID-19 fertőzöttség vagy annak gyanúja miatt elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével követik el.

187. § (1) Aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. §-ában meghatározott cselekményt a COVID-19 fertőzöttség vagy annak gyanúja miatt elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével követi el, szabálysértést követ el.

(2) A Szabs. tv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

(3) Az (1) bekezdés szerint szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabs. tv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén százötvenezer forintig terjed, és a Szabs. tv. 100/A. §-ától eltérően szóbeli figyelmeztetés nem alkalmazható.

(4) Aki az egészségügyről szóló törvény szerinti karantén szoftver telepítésére kötelezett és az (1) bekezdés szerinti szabálysértést követi el, a (2) és (3) bekezdés szabályaitól eltérően

a) a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege háromszázezer forint, továbbá

b) - pénzbírság kiszabása helyett - figyelmeztetés is alkalmazható, amelyet a rendőrség a Szabs. tv. 100/A. §-ától eltérően helyszíni intézkedés hiányában is alkalmazhat, valamint írásban és rövid úton is közölhet.

76. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

188. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

189. § Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.

190. § Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül a hatvanötödik életévét betöltött személy is.

191. § (1) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény járványügyi intézkedés megszegésével járna, és az eljárási cselekmény elhalasztásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzését elhalasztja.

(2) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény járványügyi intézkedés megszegésével járna, és az eljárási cselekmény nem halasztható el, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja.

(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény nem jár járványügyi intézkedés megszegésével, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárásban résztvevő személy jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja.

(4) A bíróság a Be. 120. § (1) bekezdésére figyelemmel - ha annak technikai feltételei fennállnak - az ügyész jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja az eljárási cselekményen.

192. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdése előtt hivatalból vizsgálja, hogy járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel megtartható-e a tervezett eljárási cselekmény.

(2) Az eljárási cselekmény megkezdése előtt járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel megjelölhető olyan körülmény, amely az eljárási cselekmény megtartását akadályozhatja, illetve amelyet az eljárási cselekmény megkezdése előtt figyelembe kell venni.

(3) Ha az eljárási cselekmény megtartásának járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadálya van, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt elhalasztja.

(4) Ha az eljárási cselekmény megtartásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra tekintettel - az eljárási cselekmény biztonságos lebonyolítása érdekében - az eljárási cselekmény rendjével összefüggő egyedi intézkedések alkalmazását rendelheti el, így különösen a személyes távolságtartásra, az eljáró szerv által biztosított vagy a jelen levők birtokában lévő védőfelszerelés viselésére vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdésekor figyelmezteti az eljárási cselekményen jelen levő személyeket arra, hogy az elrendelt egyedi intézkedések megsértése súlyos rendzavarásnak minősül, amely miatt

a) rendbírság kiszabására, illetve

b) a Be. 440. § (2) bekezdésében meghatározott következmények alkalmazására

kerülhet sor.

193. § (1) Az a jogosult, aki a Be. 480. § (2) bekezdése szerinti határozat kihirdetésén nem volt jelen, fellebbezését az üléstől számított öt munkanapon belül jelentheti be.

(2) A védő a Be. 499. § (3) bekezdése szerinti indítványát a vádirat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül terjesztheti elő.

(3) Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a Be. 337. § (5) bekezdésében meghatározott fellebbezést tizenöt napon belül jelentheti be.

(4) A jogorvoslatra jogosult a Be. 369. § (1) bekezdése szerinti panaszt a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jelentheti be.

(5) Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változásának közlésekor nincs jelen, a Be. 372. § (1) bekezdése szerinti panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

(6) A felülbírálati indítvány Be. 374. § (2) bekezdésében meghatározott határideje tizenöt nap.

194. § (1) Papíralapú kapcsolattartás esetén az idézés és az értesítés elsősorban az idézett vagy értesített személy által megjelölt vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos tudomására jutott

a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, vagy

b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton

történik.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az idézésen és értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a megidézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.

195. § Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei nem alkalmazhatók, ha az a 194. §-ban meghatározott módon történt idézés vagy értesítés átvétele nem igazolható.

196. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne, és a jelenléttel érintett személy közötti kapcsolatot folyamatos hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.

(2) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a Be. 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy van jelen.

(3) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel bármilyen elektronikus módon rögzíthető.

(4) A telekommunikációs eszköz használata a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhető. A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése esetén, ha a vádlott indítványozza, hogy a személyes jelenlétét a tárgyalás kitűzött helyszínén biztosítsa, a bíróság megvizsgálja, hogy a 191. § alapján lehetőség van-e az eljárási cselekmény elhalasztására.

(5) Ha az eljárási cselekmény elhalasztására nincs lehetőség, a bíróság akkor is elutasítja a vádlott (4) bekezdés szerinti indítványát, ha

a) járványügyi intézkedés megszegésével járna, vagy

b) az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a terhelt vagy a vele érintkező személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.

(6) Nincs helye jogorvoslatnak

a) a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása,

b) a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése, valamint

c) a személyes jelenlét biztosítására tett indítvány

tárgyában hozott döntés ellen.

(7) Telekommunikációs eszköz használata esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(8) Ha az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy

a) személyazonosságával,

b) az eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy

c) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével

kapcsolatban, akkor az eljárási cselekmény nem folytatható.

197. § (1) Papíralapú kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot - az ügydöntő határozat kivételével - elsősorban a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesíti.

(2) Ha a büntetőeljárásban a postai úton történő kézbesítéskor az A/3, A/4 vagy A/5 jelzésű értesítőt kell használni, de a kézbesítés a címzett részére járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt nem lehetséges, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a kézbesítendő ügyiratot egyszerű postai küldeményként postai úton és ezzel egyidejűleg a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére is kézbesíti. Ebben az esetben címzettet - bármely ismert rövid úton történő kapcsolattartást biztosító elérhetőségének felhasználásával - tájékoztatni kell a kézbesítés tényéről, valamint a kézbesítés szabályszerűségének (3) bekezdésben meghatározott feltételéről.

(3) A kézbesítés szabályszerűségéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben akkor alkalmazhatók, ha az ügyirat címzett részére történő kézbesítése - akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv kapcsolatfelvétele alapján - igazolható.

(4) A hirdetményt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a jogszabályban meghatározottak szerint kell közzétenni.

(5) Ha az ügyiratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére kell hirdetmény útján kézbesíteni, akkor a hirdetményt a terhelt utolsó ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat saját vagy társulásaik által közösen működtetett, vagy a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által tájékoztatás céljára fenntartott honlapon is közzé kell tenni.

(6) Az ügyiratot a hirdetmény (4) bekezdés szerinti közzétételétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

198. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben, valamint a Be.-ben meghatározott szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, illetve a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek az elektronikus kapcsolattartás helyett indokolt esetben egyéb elektronikus úton is tarthatnak kapcsolatot. A kapcsolattartás formáját közösen határozzák meg.

(3) Az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó büntetőeljárásban részt vevő személy indítványára, a büntetőeljárásban részt vevő személlyel az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tart kapcsolatot. Az indítvány egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.

(4) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja. Az indítvány egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.

(5) A Be. 161. § (1)-(3) bekezdése nem alkalmazható.

(6) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartás papíralapú kapcsolattartásnak minősül.

199. § A Be. 189. § (6) bekezdésében a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

200. § (1) A pártfogó felügyelő az együttműködésre köteles személyekkel egyéb elektronikus úton is kapcsolatot tarthat, ha járványügyi intézkedésre vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a személyes kapcsolattartás akadályba ütközik. Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel rögzítése nem szükséges.

(2) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során az érintett személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a kapcsolattartás vele nem folytatható.

201. § (1) Ha a nyomozás járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem fejezhető be, az ügyészség a Be. 351. § (4) bekezdésében meghatározott határidőt legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(2) Ha a nyomozás járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem fejezhető be, az ügyészség a Be. 687. §-ában meghatározott határidőt legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Különösen indokolt esetben a határidő egy alkalommal legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján meghozott határozat ellen nincs helye panasznak.

202. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti az eljárást, ha járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik. A határozat ellen nincs helye panasznak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban.

203. § (1) Az ügyészség az eljárásnak közvetítői eljárás céljából vagy közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében történő felfüggesztését járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel három hónappal meghosszabbíthatja.

(2) Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamát járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel három hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján meghozott határozat ellen nincs helye panasznak.

204. § A bíróság járványügyi intézkedés megtartása érdekében vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetve a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványára meghatározhatja a hallgatóság létszámát a tárgyaláson.

205. § (1) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal hivatalból kizárja, ha járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más rendelkezésre figyelemmel a bíróság a nyilvánosság számára nem látogatható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a tárgyaláson hozott határozatot a nyilvánosság kizárásával hirdeti ki.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben a terhelt vagy a védő indítványára engedélyezni kell, hogy a nála levő elektronikus eszközt bekapcsolva a tárgyaláson történteket rögzítse. A bíróság a rögzítés engedélyezésekor figyelmezteti a terheltet a személyes adatok kezelésével összefüggő kötelezettségeire. A rögzítés nem engedélyezhető, ha a tárgyalásról a bíróság készít kép- és hangfelvételt, vagy a zárt tárgyalás elrendelésének törvényben meghatározott egyéb okból van helye. A bíróság által készített kép- és hangfelvétel másolatát a tárgyalást követő nyolc napon belül az indítványt előterjesztő terhelt és a védő részére meg kell küldeni, vagy azt részükre hozzáférhetővé kell tenni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rögzítés nem járhat a tárgyalás rendjének, szabályszerű menetének zavarásával vagy a tárgyalás méltóságának sérelmével. Ebben az esetben a bíróság megtiltja a rögzítés folytatását és a rendzavarás következményeit alkalmazza.

(5) Nem büntethető a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 280. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt, aki az (1) és (2) bekezdés szerinti zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.

206. § A bíróság - a Be. 484. § (1) bekezdés f) pontja kivételével - az ügyiratok bírósághoz érkezését követő három hónapon belül vizsgálja meg, hogy szükséges, illetve lehetséges-e a Be. 484. § (1) bekezdésében meghatározott valamely intézkedés.

207. § (1) A bíróság legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti az eljárást, ha járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban.

208. § A bíróság eljárásnak a Be. 488. § (2) bekezdése alapján történő felfüggesztésének tartamát járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel három hónappal meghosszabbíthatja.

209. § A bíróság legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított három hónap leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek.

210. § (1) Ha a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, felhívhatja a jogosultakat, hogy a perbeszédeket és a felszólalásokat a tárgyalás határnapjától vagy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyújtsák be.

(2) A bíróság az (1) bekezdés alapján írásban benyújtott perbeszédeket és felszólalásokat kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, azzal, hogy a perbeszédekre és felszólalásokra írásban tizenöt napon belül van helye viszonválasznak. A viszonválaszt a bíróság azzal kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, hogy az esetleges további viszonválasz a tárgyaláson szóban adható elő.

(3) A vádlott az utolsó szó jogán előadni kívánt észrevételeit és indítványait - legkésőbb az ügydöntő határozat meghozatala előtt - a tárgyaláson írásban is benyújthatja a bíróságnak. Erre a vádlottat a tárgyalásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.

(4) Az írásban benyújtott perbeszéd, viszonválasz, illetve az utolsó szó jogán előadott észrevételek és indítványok lényegét csak az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél vagy a vagyoni érdekelt indítványára kell ismertetni a tárgyaláson.

(5) A bíróság a tárgyalást a Be. 550. § (1) bekezdése alapján - különösen járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel - legfeljebb egy hónapra elnapolhatja. A bíróság az ügydöntő határozat kihirdetésének határnapjáról a vádlottat, a védőt és az ügyészséget értesíti. A bíróság az értesítésben a vádlottat és a védőt tájékoztatja arról, hogy az ügydöntő határozat a távollétükben is kihirdethető, valamint arról is, hogy a határnap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(6) A bíróság tájékoztathatja a vádlottat, a védőt és az ügyészt, hogy együttes hozzájárulásuk esetén a tárgyalásnak a Be. 550. § (1) bekezdése alapján történő elnapolása helyett a határozatot tanácsülésen hozza meg, és annak közlése kihirdetés helyett az írásba foglalt határozat kézbesítése útján történik. A bíróság a tájékoztatást abban az esetben is megadhatja, ha a tárgyalásnak a Be. 550. § (1) bekezdése alapján történő elnapolására e törvény hatálybalépését megelőzően került sor.

(7) A bíróság a vádlott, a védő és az ügyész együttes hozzájárulása esetén az ügydöntő határozatot tanácsülésen hozza meg. A bíróság az ügydöntő határozatot a Be. 452. § (1) bekezdése szerint foglalja írásba, amely teljeskörűen tartalmazza a Be. 561. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíróság az ügydöntő határozatot kézbesítés útján közli.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés - letartóztatás esetén a Be. 298. §-ában meghatározott kivétellel - az elsőfokú bíróság ügydöntő határozat meghozatala céljából tartott tanácsülésig tart.

211. § (1) Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére a Be. 599. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza, a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt.

(3) Ha a kirendelt védő indítványának vagy észrevételének írásbeli előterjesztését követően nyilvános ülés tartására azért nem került sor, mert a másodfokú bíróság a fellebbezésről a (2) bekezdés szerint tanácsülésen dönt, úgy kell tekinteni, hogy a kirendelt védő egy óra tartamú eljárási cselekményen vett részt.

(4) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén a Be. 599. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek mellett tanácsülésen is megállapíthatja a hiánytalan, illetve helyes tényállást.

(5) A másodfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratok érkezésétől számított három hónapon belül teszi meg a Be. 596. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.

(6) Az ügyészség, a vádlott, a védő és a fellebbező a Be. 598. § (4) bekezdése szerinti észrevételt tizenöt napon belül teheti meg.

(7) A harmadfokú bírósági eljárásra e törvény másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

212. § (1) Ha a Kúria tanácsának a felülvizsgálati indítványról a Be. 660. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyilvános ülésen kell határoznia, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a felülvizsgálati indítvánnyal érintett írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a beszerzett írásbeli nyilatkozatokat további észrevétel megtétele érdekében meg kell küldeni a felülvizsgálati indítvánnyal érintetteknek, és ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya, a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen dönt.

(3) A Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja nyilvános ülésen, egyébként tanácsülésen bírálja el.

(4) Ha a Kúria tanácsa a jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, biztosítani kell, hogy az érintettek indítványa, észrevétele megismerhető legyen, azzal összefüggésben az érintettek észrevételt terjeszthessenek elő.

213. § A bíróság a Be. C. Fejezetében meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén - a terhelt beismerésétől függetlenül - a fiatalkorúval szemben bármely bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést.

214. § (1) Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított három hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a Be. 723. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, kivéve, ha a Be. 723. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.

(2) Az ügyészség a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított három hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a Be. 724. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, kivéve, ha a Be. 724. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.

(3) A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek a Be. 728. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okokból, valamint akkor küldheti vissza, ha az (1) bekezdésben vagy a (2) bekezdésben meghatározott határidő a bíróság elé állításig eltelt.

(4) Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a másodfokú bíróság az ügy érkezését követő három hónapon belül bírálja el.

215. § (1) A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő három hónapon belül hozza meg.

(2) A bíróság a Be. C. Fejezete szerinti eljárásban - a terhelt beismerésétől függetlenül - nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést.

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerint a folyamatban levő ügyekben is büntetővégzést hozhat, ha az előkészítő ülés tartására nem került sor.

216. § A Be. CII. Fejezete szerinti eljárásban tárgyalás nem tartható, ha a terhelt tárgyaláson történő megjelenése járványügyi intézkedés vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben a külföldi tartózkodási helye szerinti állam határának átlépésére vonatkozó szabályok miatt nem lehetséges.

217. § (1) Az ügyészség a Be. CVII. Fejezete szerinti eljárásban a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül állítja bíróság elé.

(2) A bíróság a Be. CVII. Fejezete szerinti eljárásban a büntetővégzést az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül hozza meg.

218. § A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a járványügyi védekezés, a hatósági házi karantén, a kijelölt karantén, valamint a járványügyi megfigyelés, zárlat vagy elkülönítés fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet a rendőrségnek a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásából.

219. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.

(2) Ha az elsőfokú bíróság a veszélyhelyzet ideje alatt tanács helyett egyesbíróként járt el, a tárgyalást abban a részében kell megismételni, amely alatt a bíróság a korábbi jogszabály alapján elsőfokon egyesbíróként járt el. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az e törvény hatálybalépését követően eljáró tanács összetételében a veszélyhelyzet előtt eljárt tanács összetételéhez képest változás történt.

(3) Ha az eljárás felfüggesztésére a Be. 395. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott okból, e törvény hatálybalépése előtt került sor, a felfüggesztés határidejébe a veszélyhelyzet tartama nem számít bele.

(4) Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben előkészítő ülés tartására nem került sor, a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított hat hónapon belül tart előkészítő ülést.

(5) A tárgyalást az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára - a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével - akkor kell megismételni, ha az e törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő ügyben a korábbi tárgyalási határnap óta egy év eltelt. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a Be. 518. § (3) bekezdésében meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.

77. A távoltartás egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó eltérő szabályai

220. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LXXII. törvény), valamint a Be. távoltartásra és bűnügyi felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit 2020. december 31-éig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.

(3) A járványügyi intézkedés nem akadálya a 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás és megelőző távoltartás, valamint a Be. szerinti távoltartás elrendelésének, illetve végrehajtásának.

221. § (1) A 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésekor a rendőrség a helyszínen hivatalból vizsgálja

a) az életvitelszerű tartózkodási helyet elhagyni köteles bántalmazó vagy

b) az életvitelszerű tartózkodási helyet önként elhagyni kívánó bántalmazott

járványügyi intézkedéssel érintettségét.

(2) Ha az életvitelszerű tartózkodási hely elhagyására köteles bántalmazó járványügyi intézkedéssel érintett és

a) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni képes, a rendőrség rögzíti a bántalmazó új tartózkodási helyére vonatkozó nyilatkozatát,

b) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, a rendőrség a részére járványügyi intézkedés foganatosítására alkalmas, kizárólag bántalmazók részére fenntartott szálláshelyet ajánl fel,

c) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, valamint a b) pont szerint felajánlott szálláshelyet nem fogadja el, a rendőrség gondoskodik a bántalmazó járványügyi intézkedés végrehajtására kijelölt helyen történő elhelyezéséről.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a rendőrség

a) a járványügyi intézkedés betartásával összefüggő ellenőrzési feladat végrehajtásának támogatása céljából intézkedik az új tartózkodási hely nyilvántartásba vételéről, és

b) tájékoztatja

ba) az új tartózkodási hely, szálláshely vagy járványügyi intézkedés végrehajtására kijelölt hely szerint illetékes járványügyi hatóságot és

bb) a korábbi életvitelszerű tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzatot, amennyiben a települési önkormányzat a járványügyi intézkedéssel kapcsolatos feladatot látott el.

222. § (1) A 2009. évi LXXII. törvény szerinti megelőző távoltartás elrendelésekor a bíróság hivatalból vizsgálja a bántalmazó és a bántalmazott járványügyi intézkedéssel érintettségét. Ennek érdekében a bíróság

a) beszerzi a bántalmazó és a bántalmazott járványügyi érintettségére vonatkozó nyilatkozatát, vagy

b) igénybe veheti a rendőrség közreműködését.

(2) Ha a megelőző távoltartás elrendelése miatt az életvitelszerű tartózkodási helyet elhagyó, járványügyi intézkedéssel érintett bántalmazó tartózkodási helye megváltozik, a bíróság az érintett személy új tartózkodási helyét a 221. § (2) bekezdése szerint állapítja meg, amelyhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(3) A bíróság a 221. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti cselekmények (a továbbiakban együtt: járványügyi utánkövetés) érdekében a rendőrséget tájékoztatja.

(4) Ha a megelőző távoltartás elbírálása során felmerül, hogy a járványügyi intézkedéssel érintett bántalmazott önkéntes akaratából kívánja elhagyni az életvitelszerű tartózkodási helyét, vagy a bántalmazó a tartózkodási hely elhagyására a 2009. évi LXXII. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem kötelezhető, a bíróság erről a rendőrséget tájékoztatja.

(5) Ha az életvitelszerű tartózkodási helyet a járványügyi intézkedéssel érintett bántalmazott önkéntes akaratából kívánja elhagyni, vagy a bántalmazó a tartózkodási hely elhagyására a 2009. évi LXXII. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem kötelezhető, és a bántalmazott

a) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni képes, a rendőrség rögzíti a bántalmazott új tartózkodási helyére vonatkozó nyilatkozatát,

b) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, a rendőrség a részére járványügyi intézkedés foganatosítására alkalmas, kizárólag bántalmazott fogadására alkalmas szálláshelyet ajánl fel.

(6) A rendőrség az (5) bekezdésben meghatározott intézkedést követően gondoskodik a járványügyi utánkövetésről.

223. § (1) Ha a bíróság a Be. szerinti távoltartást olyan járványügyi intézkedéssel érintett terhelttel szemben rendeli el, akinek a tartózkodási helye azonos a távoltartással érintett személy tartózkodási helyével, a bíróság a terhelt új tartózkodási helyét a 221. § (2) bekezdése szerint állapítja meg, amelyhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(2) A bíróság a járványügyi utánkövetés érdekében a rendőrséget tájékoztatja.

224. § Ha a rendőrség a 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, illetve a Be. szerinti távoltartás vagy bűnügyi felügyelet ellenőrzése során a járványügyi intézkedéssel érintett személy tartózkodási helyének megváltozásáról vagy ennek igényéről szerez tudomást, a 221. § (2) bekezdése szerint intézkedik az új tartózkodási hely megállapításáról és a járványügyi utánkövetésről, ha más személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésének nincs helye.

78. A büntető és szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység eltérő szabályai

225. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.

226. § (1) A közvetítő a felfüggesztő határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított egy hónapon belül tűzi ki az első közvetítői megbeszélés időpontját, feltéve, hogy a közvetítői megbeszélés a 228. § alapján megtartható. Ellenkező esetben a közvetítői megbeszélést az elhalasztás okának megszűnésével haladéktalanul kell kitűzni.

(2) Papíralapú kapcsolattartás esetén a közvetítői megbeszélésre az értesítés elsősorban

a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, illetve

b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton

történik.

(3) A közvetítő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen az értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.

(4) A Bktv. 10. § (2) bekezdésében meghatározott következmények nem alkalmazhatók, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározott módon történő értesítés átvétele vagy tudomásulvétele nem igazolható, vagy

b) járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával nem lehetséges.

227. § (1) A közvetítő az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó sértettel, a gyanúsítottal, a Be. 59. § (1) bekezdés a), c), e)-h) és m) pontjában meghatározott segítőjükkel, a védővel vagy a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személlyel kérelmére az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tarthat kapcsolatot. A kérelem egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.

(2) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, az (1) bekezdésben meghatározott személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja.

(3) Az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartás papíralapú kapcsolattartásnak minősül.

228. § (1) A közvetítő a közvetítői megbeszélést elhalasztja, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét

a) az ügy körülményeire figyelemmel különösen indokolt, és

b) járványügyi intézkedés megszegésével járna, vagy az egészségügyi válsághelyzetre összefüggő más okra figyelemmel a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.

(2) A közvetítő a közvetítői megbeszélésen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét járványügyi intézkedés megszegésével járna, és a közvetítői megbeszélés nem halasztható el, vagy a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.

229. § (1) A közvetítői megbeszélés lefolytatható a sértett és a gyanúsított egyidejű, telekommunikációs eszköz használatával biztosított jelenlétével is, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy jelenléte is biztosítható telekommunikációs eszköz használatával. Erre a Be. XX. Fejezetének szabályait a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közvetítői megbeszélésen a sértett és a gyanúsított, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy, illetve a közvetítő közötti kapcsolatot folyamatos hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.

(3) A közvetítő az értesítéssel egyidejűleg közli a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a sértett és a gyanúsított a döntés közlésétől számított öt munkanapon belül kérelmezheti, hogy a közvetítő a személyes jelenlétét a közvetítői megbeszélésen biztosítsa.

(4) A sértett és a gyanúsított (3) bekezdésben meghatározott kérelmére a közvetítő elhalasztja a közvetítői megbeszélést, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét a 228. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel nem biztosítható.

(5) A közvetítői megbeszélés telekommunikációs eszköz használata esetén lefolytatható úgy is, hogy az elkülönített helyszínen csak a Be. 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy van jelen.

(6) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel rögzítése nem szükséges.

(7) Telekommunikációs eszköz használata esetén a közvetítő az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(8) Ha a közvetítői megbeszélés során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, a közvetítői megbeszélésen való részvételének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a közvetítői megbeszélés az érintett személlyel nem folytatható.

230. § Ha a közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű jelenlétében a 229. § alkalmazásával sem tartható meg, a közvetítői megbeszélés - ideértve a megállapodás megkötését is - a sértett és a gyanúsított hozzájárulásával úgy is lefolytatható, hogy azon - személyesen vagy telekommunikációs eszköz útján - nem egyidejűleg vannak jelen.

231. § (1) A közvetítői megbeszélésről készült feljegyzésben rögzíteni kell

a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,

b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják, valamint

c) a Bktv.-ben meghatározott egyéb tényeket és körülményeket.

(2) A megállapodás megkötésekor a Bktv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott személyek jelenléte telekommunikációs eszköz használatával is biztosítható.

232. § A megállapodásról kiállított okiratot a sértett és a gyanúsított is aláírja, vagy írásban vagy bármilyen elektronikus módon rögzített olyan nyilatkozatával elfogadja, amely alkalmas annak igazolására, hogy a megállapodás tartalmát megismerte és elfogadta.

233. § A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás során a közvetítő a 226-232. § megfelelő alkalmazásával jár el.

234. § (1) A Btkv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam, amely alatt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával sem lehetséges.

(2) Ha az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére e törvény hatálybalépése előtt került sor, a Bktv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba a veszélyhelyzet tartama nem számít bele.

79. A megelőző pártfogás során a pártfogó felügyelő eljárására vonatkozó eltérő szabályok

235. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárásban a környezettanulmány elkészítése és a megelőző pártfogás végrehajtása során feladatát az együttműködésre köteles személyekkel történő írásbeli, kép- és hangkapcsolatot vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus kapcsolattartás útján is elláthatja, ha a személyes kapcsolattartás

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt, a személyes megjelenést akadályozó intézkedés megszegésével járna, vagy

b) az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a személyes kapcsolattartással érintettek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.

(3) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során az érintett személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor az elektronikus kapcsolattartás vele nem folytatható.

80. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

236. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.

(3) Ha a bíróság a szabadságvesztés, az elzárás, a javítóintézeti nevelés vagy a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdésére fontos okból, így különösen az elítélt személyi és családi, vagy járványügyi intézkedéssel vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra tekintettel halasztást engedélyez, annak tartamát legfeljebb hat hónapban határozhatja meg.

(4) Ha a Bv. tv. szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem tud eljárni, akkor azt a törvényszéket, amelynek büntetés-végrehajtási bírója eljár, az az ítélőtábla jelöli ki, amelynek illetékességi területén az egyébként illetékes törvényszék van.

(5) A veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat a büntetés-végrehajtási bírónak és a másodfokú bíróságnak folytatnia kell azzal, hogy

a) a Bv. tv. 50. § (1) bekezdés c) és d) pontjában megállapított határidő - a b) pontban meghatározott kivétellel - harminc nappal,

b) a kérelemre induló ügyekben előírt elintézési határidő és a Bv. tv. 70/B. § (4) bekezdésében meghatározott határidő kilencven nappal,

c) a másodfokú bíróság tekintetében a Bv. tv. 51. § (4) bekezdésében megállapított határidő harminc nappal

meghosszabbodik.

(6) A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokban, ha ez a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel, illetve a törvényszék elnökének ezzel kapcsolatos rendelkezése alapján indokolt, a meghallgatás és a tárgyalás megtartásakor az eljárás résztvevői jelenlétének biztosítása elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megengedett azzal, hogy ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott fogva van, a jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz használata útján kell biztosítani.

(7) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében a Bv. tv. 20. § (3) bekezdésében maghatározott elintézési határidő harminc nappal meghosszabbodik, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.

(8) A pártfogó felügyelői véleményt, illetve a környezettanulmányt a pártfogó felügyelő és a büntetés-végrehajtási párfogó felügyelő a személyes kapcsolatteremtés mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok, valamint a telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján akkor készítheti el, ha a személyes kapcsolatteremtés a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt akadályba ütközik.

237. § (1) A befogadást követően az elítéltet végrehajtási fokozattól függetlenül haladéktalanul a számára kijelölt büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) befogadó részlegén kell elhelyezni, ahol gondoskodni kell a tizennégy napig történő elkülönítéséről. Ha ez idő alatt az elítélt járványügyi elkülönítése nem válik szükségessé, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott eljárásrend figyelembevételével folytatni kell a befogadási eljárást, ellenkező esetben a bv. intézetnek intézkedni kell az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.

(2) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt a bv. intézetnél olyan egészségi állapotban jelenik meg, amely alapján járványügyi megfigyelése vagy elkülönítése látszik szükségesnek, a bv. intézet az elítélt befogadását megtagadja. Ez esetben a bv. intézet igazolást állít ki az elítélt számára arról, hogy az elítélt a felhívásban meghatározottak szerint megjelent a bv. intézetnél, de befogadására egészségügyi okból nem került sor, továbbá haladéktalanul intézkedik az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt. A bv. intézet a befogadás megtagadásáról a felhívást kibocsátó szervezeti egységet haladéktalanul - írásban - tájékoztatja.

(3) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt befogadása

a) a veszélyhelyzet miatt akadályba ütközött, vagy

b) a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadályba ütközik,

a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az akadály elhárulását követően haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére történő felhívása érdekében.

(4) A járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka

a) a szabadságvesztés végrehajtására a Bv. tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő bv. intézetet is kijelölhet,

b) egy vagy több bv. intézet tekintetében korlátozhatja

ba) az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák, ideértve a jutalmazás esetét is, továbbá a Bv. tv. 123. § (1) bekezdésében meghatározott célból történő rendkívüli eltávozások engedélyezését,

bb) a látogató fogadást,

bc) a bv. intézeten kívüli munkavégzését, vagy

c) egy vagy több bv. intézet tekintetében felfüggesztheti

ca) az elítéltek munkáltatását,

cb) az elítéltek utógondozását.

(5) A járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a bv. intézet parancsnoka az elítéltek

a) Bv. tv. 122. § b), d), e), n) és o) pontjában meghatározott jogait,

b) bv. intézeten kívüli munkavégzését,

c) oktatásban, szakképzésben, felnőttképzésben való részvételét, valamint

d) magánál tartható tárgyainak körét

korlátozhatja.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti korlátozás elrendeléséről a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.

(7) A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott, a járványügyi intézkedéssel vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, az ehhez szükséges mértékben - az elítélt

a) rezsimbe tartozásától függetlenül igénybe veheti a bv. intézet által nyújtott elektronikus kapcsolattartási formákat,

b) a szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkozó rendelkezések szerinti gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben kezdeményezhet telefonhívást, ha pedig ehhez szükséges letéti pénzzel nem rendelkezik, kérelmére, egyedi intézkedés alapján a bv. intézet a telefonálás díjának költségeit átvállalhatja,

c) havonta több alkalommal is fogadhat és küldhet csomagot,

d) a Bv. tv. 155. § (6) bekezdésében foglalt egyes többletszolgáltatásokat térítésmentesen veheti igénybe.

(8) Az elítélt kapcsolattartásának elősegítése érdekében a bv. intézet nyilvántarthatja a kapcsolattartó személyi igazolványának számát, Skype- és elektronikus levelezési címét.

(9) Az elítélt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható.

(10) Ha a szabadulásra felkészítés körében a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a személyes kapcsolatteremtést igénylő intézkedés akadályba ütközik, azt a bv. intézet, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.

(11) Az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása során is alkalmazni kell.

238. § Az elzárás végrehajtása során a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 273. § (5) bekezdése szerinti szabályokat.

239. § (1) A veszélyhelyzetre tekintettel félbeszakított közérdekű munka végrehajtását folytatni kell, ennek érdekében a pártfogó felügyelőnek mind az elítéltet, mind a végrehajtásra kijelölt munkahelyet nyolc napos határidő megállapításával nyilatkoztatnia kell arról, hogy nincs-e akadálya a végrehajtás folytatásának.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a közérdekű munka végrehajtásának az elítéltet vagy a már kijelölt munkahelyet érintő járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt akadálya van, továbbá ha a veszélyhelyzet következményeként a kijelölt munkahely az elítéltet nem tudja foglalkoztatni, a végrehajtást az akadály megszűnésével kell folytatni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a kijelölt munkahely megszűnt, nem érhető el vagy a továbbiakban nem vállalja az elítélt foglalkoztatását, a pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki. Ebben az esetben, ha új foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése szükséges, a munkahely kijelölésére megállapított határidő harminc nappal meghosszabbodik.

(4) A veszélyhelyzetre tekintettel elhalasztott közérdekű munka végrehajtása iránt intézkedni kell azzal, hogy a Bv. tv.-ben megállapított határidők harminc nappal meghosszabbodnak, ide nem értve a jogorvoslat benyújtására vonatkozó határidőt.

(5) A közérdekű munka végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartama, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a végrehajtást akadályozza, a Bv. tv. 280. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be.

240. § (1) A Bv. tv. 309. § (1) bekezdésében meghatározott határidő kilencven nappal meghosszabbodik.

(2) Ha a jóvátételi munka teljesítése járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadályba ütközik, az elítéltnek a teljesítésre az akadály megszűnésétől számított kilencven nap, az igazolás benyújtásra további harminc nap áll rendelkezésre.

241. § (1) Ha a pártfogolttal való kapcsolatfelvétel és a részére adandó tájékoztatás, valamint a pártfogolt magatartásának, tanulmányai folytatásának, munkahelyén vagy lakóhelyén tanúsított viselkedésének és életvitelének figyelemmel kísérése személyes kapcsolatteremtés útján járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadályba ütközik, azt a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.

(2) Járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján is kapcsolatot tarthat, ha a személyes kapcsolatteremtés akadályba ütközik.

242. § (1) Ha a fiatalkorú javítóintézetbe való befogadásakor vagy a végrehajtás során az egészségügyi állapota alapján járványügyi megfigyelése vagy elkülönítése lehet szükséges, a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a fiatalkorúnak a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.

(2) A javítóintézet igazgatója a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel korlátozhatja

a) a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés b) és d)-h) pontja szerinti kapcsolattartást, ideértve a jutalmazás esetét is, valamint a rendkívüli eltávozást,

b) a közösségi élet gyakorlásának módját, a sport, kulturális vagy egyéb szabadidős foglalkozáson való részvételt.

(3) A javítóintézet igazgatója a (2) bekezdésben meghatározott korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a fiatalkorú részére a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartást, az ott meghatározott gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben is engedélyezheti.

(4) A (2) bekezdés szerinti korlátozás elrendeléséről az ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.

243. § Az őrizet és a letartóztatás végrehajtása során a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a letartóztatott befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 391. § (1) bekezdése szerinti szabályokat.

244. § A rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a befogadást követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 273. § (5) bekezdése szerinti szabályokat.

245. § A bv. intézet és a javítóintézet a járványügyi védekezés, a hatósági házi karantén, a kijelölt karantén, valamint a járványügyi megfigyelés, zárlat vagy elkülönítés fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet a rendőrségnek a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásából.

81. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

246. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.

247. § (1) Ha a terhelt kiadatási őrizetben van vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy a kiadatás feltételei fennállnak, a kiadatási letartóztatásról szóló határozat meghozatala helyett az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy fenntartásáról is rendelkezhet, ha a terhelt átadása a 248. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan akadály fennállása miatt előreláthatóan nem lesz végrehajtható.

(2) A bíróság a kiadatás feltételei fennállásáról rendelkező véglegessé vált végzését az ügyiratokkal együtt az igazságügyért felelős miniszternek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.

(3) Egyszerűsített kiadatás esetén, ha a miniszter a kiadatáshoz úgy járul hozzá, hogy a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll a terhelt őrizetének és kiadatási letartóztatásának elrendelése nem kötelező, helyette az (1) bekezdés alapján - ha annak feltételei továbbra is fennállnak - a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelete fenntartható.

248. § (1) A kiadott személy átadása nem hajtható végre, ha az járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(2) Ha a kiadott személy átadása az (1) bekezdés alapján nem hajtható végre, a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadálynak minősül.

(3) A 247. § alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet határidejére az Nbjt. 27. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.

249. § (1) Ha a bíróság a kiadatás feltételeinek fennállását megállapította és a kiadott személy átadása a 248. § (1) bekezdése alapján nem hajtható végre, a bíróság az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, illetve a kiadatási letartóztatás indokoltságát a kiadatás feltételeinek fennállásának megállapítását követően legfeljebb háromhavonta az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.

(2) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata során a miniszter útján megkeresi a megkereső külföldi államot annak érdekében, hogy

a) a kiadatási kérelem kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, illetve

b) a kiadatási kérelemmel elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.

(3) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságát az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és határozatot hoz, amelyben a kényszerintézkedést

a) fenntartja vagy

b) megszünteti, és erről értesíti a minisztert.

(4) A 248. § (1) bekezdése szerinti akadály megszűnését követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) haladéktalanul intézkedik a kiadott személy átadásáról.

250. § (1) A kiadott személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(2) Ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján a terheltet elfogták, a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével - a nemzetközi elfogatóparancs indokoltságát a megkeresett állam kezdeményezésére, vagy hivatalból háromhavonta, az ügyiratok alapján felülvizsgálja.

(3) A bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével - a nemzetközi elfogatóparancs indokoltságának felülvizsgálata során megvizsgálja, hogy

a) a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e,

b) a nemzetközi elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.

(4) Ha a bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a nemzetközi elfogatóparancs feltételei nem állnak fenn, a nemzetközi elfogatóparancsot visszavonja.

(5) A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.

(6) Ha a felülvizsgálatot a megkeresett állam kezdeményezte, és a bíróság a nemzetközi elfogatóparancsot nem vonta vissza, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a megkeresett államot a nemzetközi elfogatóparancs feltételeinek fennállásáról.

(7) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a kiadott személy átvételéről.

251. § Ha terhelt a magyar büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem adható át, ha a terhelt átszállítása a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

252. § Ha a terhelt a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem vehető át, ha a terhelt átszállítása a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

253. § (1) Ha a miniszter a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételéről döntött, a külföldön fogvatartásban lévő elítélt személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(2) A NEBEK a miniszter útján tájékoztatja a megkereső államot az (1) bekezdésben foglaltakról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átvételéről.

254. § (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadását kezdeményezték, és a végrehajtó külföldi állam a végrehajtás átvételéről döntött, az elítélt személy nem adható át, ha az elítélt átadása járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(2) A NEBEK a miniszter útján tájékoztatja a végrehajtó külföldi államot az (1) bekezdésben foglaltakról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átadásáról.

255. § (1) Az eljárási jogsegély teljesítése során a fogvatartott személy Magyarországra vagy külföldre történő ideiglenes átszállítása vagy visszaszállítása nem hajtható végre, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben a visszaszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a fogvatartott személy átszállításáról vagy visszaszállításáról.

256. § (1) A miniszter e törvény hatálybalépését követő vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követő három hónapon belül meghozza a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat érintő intézkedésekről szóló 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet] 8. §-a alapján elhalasztott döntését.

(2) A miniszter e törvény hatálybalépését követő vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követő három hónapon belül meghozza a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 10. §-a alapján el nem rendelt, illetve nem kezdeményezett, magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának más állam részére történő átadásával kapcsolatos döntését.

82. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

257. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.

258. § Ha a más tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a terhelt őrizetben van vagy ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy az átadás feltételei fennállnak, az átadásról vagy egyszerűsített átadásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg - ha annak feltételei fennállnak - a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletének elrendeléséről vagy fenntartásáról is rendelkezhet, ha terhelt átadása a 259. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan akadály fennállása miatt előreláthatóan nem lesz végrehajtható.

259. § (1) A más tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a terhelt átadása nem hajtható végre, ha az járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(2) Ha a terhelt átadása az (1) bekezdés alapján nem hajtható végre, a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés különös méltánylást érdemlő emberiességi oknak, a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztető elháríthatatlan akadálynak minősül.

(3) Ha a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.

260. § (1) Ha a bíróság az átadás feltételeinek fennállását megállapította, és a terhelt átadása a 259. § (1) bekezdése alapján nem hajtható végre, a bíróság az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, illetve az átadási letartóztatás indokoltságát az átadás feltételeinek fennállásának megállapítását követően legfeljebb háromhavonta az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.

(2) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata során az igazságügyért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) útján megkeresi a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot annak érdekében, hogy

a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, illetve

b) a kibocsátott európai elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.

(3) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságát az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és határozatot hoz, amelyben a kényszerintézkedést

a) fenntartja, vagy

b) megszünteti.

(4) A 259. § (1) bekezdése szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a terhelt átadásáról.

261. § (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(2) Ha az európai elfogatóparancs alapján a terheltet elfogták, a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével - az európai elfogatóparancs indokoltságát a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére, vagy hivatalból háromhavonta az ügyiratok alapján felülvizsgálja.

(3) A bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével - az európai elfogatóparancs indokoltságának felülvizsgálata során megvizsgálja, hogy

a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e,

b) a kibocsátott európai elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.

(4) Ha a bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei nem állnak fenn, az európai elfogatóparancsot visszavonja.

(5) Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.

(6) Ha felülvizsgálatot a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság kezdeményezte, és a bíróság az európai elfogatóparancsot nem vonta vissza, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs kibocsátása feltételeinek fennállásáról.

(7) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a terhelt átvételéről.

262. § (1) Az eljárási jogsegély teljesítése során a fogvatartott személy Magyarországra vagy külföldre történő átszállítása vagy visszaszállítása nem hajtható végre, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az át- vagy visszaszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a fogvatartott személy átszállításáról vagy visszaszállításáról.

263. § (1) Ha az elítélt külföldön van fogvatartásban, és a bíróság a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítélet végrehajtásának átvételéről döntött, az elítélt személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átvételéről.

(3) Ha a magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadását kezdeményezték és a végrehajtó tagállam a végrehajtás átvételéről döntött, az elítélt személy nem szállítható át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(4) A (3) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átszállításáról.

264. § (1) A bíróság e törvény hatálybalépését követően vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követően soron kívül intézkedik az átadás végrehajtása érdekében, ha a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján a terhelt átadásának végrehajtását ideiglenesen elhalasztotta.

(2) A miniszter e törvény hatálybalépését követő vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követő három hónapon belül meghozza a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése miatt nem kezdeményezett, magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásával kapcsolatos döntését.

83. Az adatvédelmi jogok gyakorlása érdekében benyújtott kérelmek és a folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályai

265. § A veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése alapján felfüggesztett kérelem tekintetében az érintett kérelme alapján teendő minden intézkedés felfüggesztéséről szóló tájékoztatást - ha arra a veszélyhelyzet időtartama alatt nem került sor - az e törvény hatálybalépését követően haladéktalanul teljesíteni kell. A 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint felfüggesztett kérelmeket az e törvény hatálybalépését követően akként kell teljesíteni, hogy az intézkedésekre irányadó határidők kezdő napja az e törvény hatálybalépésének napja.

266. § (1) Ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni - feltéve, hogy erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül megfelelően tájékoztatta -, az ilyen igénynek - az Infotv. 29. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét nem érintve -,

a) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap még nem telt el, az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell eleget tenni,

b) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap már eltelt, a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg.

(2) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint az igény teljesítésére nyitva álló határidőt a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerint meghosszabbította, az ilyen igénynek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 90 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg. Az e bekezdés alkalmazása esetében az Infotv. 31. § (1) bekezdésében az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő alatt az így meghosszabbított határidőt is érteni kell.

(3) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tekintetében az adatigénylés teljesítéséért a költségtérítést a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alkalmazásával állapította meg, úgy az adatigénylést

a) - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt megfizette - a megfizetést követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a megfizetést követő 45 napon belül kell teljesíteni azzal, hogy e határidő a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg, vagy

b) - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartam alatt nem fizette meg - a megfizetést követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(4) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatta, úgy az ilyen igény teljesítésének megtagadásáról

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Infotv. 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell értesíteni az igénylőt,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben - az elutasítás indokaival, valamint az igénylőt az Infotv. alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt - az igény beérkezését követő 45 napon belül, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napon belül kell írásban vagy - ha az igényben az elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni az igénylőt.

84. A menekültügyi eljárás átmeneti szabályai

267. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelmeket 2020. december 31-éig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel bírálja el.

268. § (1) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat személyes benyújtásával a külföldi tájékoztatja a menekültügyi hatóságot, hogy menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából Magyarországra kíván beutazni.

(2) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot a menekültügyi hatóság részére címzett beadványként a Kormány rendeletében meghatározott, Magyarországnak a Külszoltv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti diplomáciai képviseletén (a továbbiakban: nagykövetség) lehet benyújtani, a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal.

(3) A menekültügyi hatóság a szándéknyilatkozatot megvizsgálja, ennek keretében a külföldit távmeghallgatás keretében a nagykövetségein meghallgathatja.

(4) A menekültügyi hatóság 60 napon belül tájékoztatja a nagykövetséget a menedékjogi kérelem benyújtása céljából kiállított, Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító okmány (a továbbiakban: utazási okmány) kiadása érdekében.

(5) Ha a szándéknyilatkozat alapján a menekültügyi hatóság nem tesz javaslatot utazási okmány kiadására, erről a külföldit a nagykövetség útján tájékoztatja.

269. § A menekültügyi hatóság 268. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján Magyarország nagykövetsége 30 napig érvényes utazási okmányt állít ki, ha a külföldi Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel nem rendelkezik.

270. § (1) Menedékjogi kérelmet - a 271. § kivételével - a 268. § és a 269. § szerint lefolytatott eljárásokat követően lehet benyújtani.

(2) Az utazási okmánnyal rendelkező külföldi menedékjogi kérelme előterjesztésének szándékát az országba történő belépéskor haladéktalanul jelzi a határrendészeti szerv részére.

(3) A határrendészeti szerv a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja.

(4) A menedékjogi kérelmet előterjesztő külföldi a menedékjogról szóló törvény szerinti jogait menedékjogi kérelmének a menekültügyi hatóság előtti előterjesztése időpontjától gyakorolhatja.

(5) Az elismerését kérő számára a menekültügyi hatóság végzéssel szálláshelyet jelölhet ki zárt befogadó intézményben. Ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet.

271. § (1) A menedékjogi kérelem benyújtásának nem feltétele a 268. § szerinti szándéknyilatkozat benyújtása

a) a Magyarországon tartózkodó oltalmazott,

b) a menekültként vagy oltalmazottként elismert személynek a menedékjogról szóló törvény szerinti, a menedékjogi kérelem benyújtása idején Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint

c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés hatálya alatt álló személy - kivéve, ha jogellenesen lépte át Magyarország államhatárát -

tekintetében.

(2) A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit - ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi - a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.

272. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal összefüggő eljárása során a külföldiek adatait 10 évig kezeli.

273. § A menedékjogi kérelem elbírálása során nem alkalmazható

a) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A-72. §-a és 80/H-80/K. §-a,

b) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet VII/A. Fejezete.

274. § Az ebben az alcímben foglalt rendelkezéseket az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól szóló 233/2020. (V. 26.) Korm. rendelet hatálybalépését követően előterjesztett menedékjogi kérelmek elbírálására kell alkalmazni.

275. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország nagykövetségeinek azt a körét, ahol menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat benyújtható. * 

(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az ezen alcím végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg. * 

85. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések

276. § Ezen alcím alkalmazásában

1. államérdek: az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó közérdek;

2. külföldi befektető:

a) a 277. § (2) bekezdése szerinti meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző belföldön, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, ha a jogi személyben vagy egyéb szervezetben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkező személy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet,

b) az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet;

3. stratégiai társaság: olyan magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság, amely a Kormány rendeletében meghatározott főtevékenységként vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti - ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát - stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik.

277. § (1) Stratégiai társaság esetén - ha a szerződés megkötése, az egyoldalú jognyilatkozat megtétele vagy a társaság határozata (a továbbiakban együtt: jogügylet) a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat eredményezi - a belgazdaságért felelős miniszterhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges 2020. december 31-ig az alábbi jogügyletekkel összefüggésben:

a) stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben, vagy egészben, bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen - ideértve az apportálást is -, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházása,

b) stratégiai társaságban történő tőkeemelés,

c) stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,

d) stratégiai társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,

e) stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.

(2) A 276. § 3. pontjában megjelölt ágazatokban köteles bejelenteni, ha a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot

a) a 276. § 2. pont a) alpontja szerinti külföldi befektető, valamint az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve az Európai Unió más tagállamának, az Európai Gazdasági Térség más tagállamának vagy a Svájci Államszövetségnek állampolgára, ha

aa) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogügylet alapján közvetlenül vagy közvetett módon a stratégiai társaságban tulajdonrész megszerzése (a továbbiakban: tulajdonszerzés),

ab) az (1) bekezdés d) pontja szerinti egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon olyan kötvény tulajdonjogának a megszerzése, amelynek az átváltoztatása, átváltozása vagy az annak alapján történő részvényjegyzése (a továbbiakban: kötvény tulajdonjogának megszerzése), vagy

ac) az (1) bekezdés e) pontja szerinti szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrészen vagy részvényen haszonélvezeti jog megszerzése (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog megszerzése)

következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti többségi befolyást szerez,

b) a 276. § 2. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10%-os részesedést szerez.

(3) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a 276. § 2. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a 276. § 3. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a 276. § 2. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzésével, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve a haszonélvezeti jog megszerzésével a 276. § 3. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja a 25%-ot.

(4) A miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges a 276. § 3. pontjában megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog) esetén is, ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerint meghatározó befolyással rendelkezik.

(5) Ezen alcím rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött (1) bekezdés szerint jogügylet a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet stratégiai társaságnak minősülő magyarországi székhelyű leányvállalata tekintetében eredményezi a (2)-(4) bekezdésében foglaltakat.

278. § (1) A miniszter az e § szerinti eljárást magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítású bejelentés alapján folytatja le. A bejelentési kötelezettség megsértése esetén az eljárás lefolytatásának utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból is helye van.

(2) A bejelentést

a) a tulajdonszerzésre irányuló jogügylet létrejöttét,

b) a kötvény tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét,

c) a haszonélvezeti jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét, vagy

d) az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet létrejöttét

követő 10 napon belül kell benyújtani a miniszternek.

(3) A bejelentést a külföldi befektető, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet, illetve az Európai Unió más tagállamának, az Európai Gazdasági Térség más tagállamának vagy a Svájci Államszövetségnek állampolgára, a (2) bekezdés d) pontja esetén, ha az üzemeltetési jogot nem a külföldi befektető szerzi meg, az üzemeltetési jogot megszerző jogi személy vagy szervezet és a külföldi befektető a bejelentést közösen köteles benyújtani (a továbbiakban: bejelentő).

(4) A miniszter előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(5) A bejelentő által aláírt és a jogi képviselő által - a jogi képviselő tevékenysége során használandó, törvényben előírt - elektronikus aláírással ellátott bejelentést elektronikus úton a miniszternek címezve kell benyújtani.

(6) A bejelentési kötelezettség nem érinti a más jogszabályban meghatározott, a tulajdonszerzéssel, haszonélvezeti jog megszerzésével, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, üzemeltetési jog megszerzésével összefüggő bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget.

279. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bejelentő természetes személy

aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,

ab) állampolgárságát, valamint

ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet

ba) nevét, székhelyét és - ha van - magyarországi fióktelepének címét,

bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,

bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint

c) a bejelentő képviseletében eljáró jogi képviselő adatait.

(2) A bejelentéshez elektronikus úton mellékelni kell

a) a jogügylet részletes leírását,

b) a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére, az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet, és az azok szempontjából releváns és lényeges körülmények részletes leírását,

c) a jogügylettel összefüggésben keletkezett iratokat, ideértve a jogügyletet tartalmazó okiratot és kapcsolódó társasági iratot, amelyek alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos, a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére, az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet alapjául szolgáló valamennyi okiratot, valamint ezekkel kapcsolatban létrejött társasági iratokat, határozatokat.

280. § A bejelentéssel összefüggésben a miniszter a bejelentő jogi képviselőjével, szükség esetén a bejelentővel a bejelentésben megjelölt elérhetőségen elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen sem a jogi képviselő, sem a bejelentő nem elérhető, ennek következménye a bejelentőt terheli.

281. § A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elektronikus úton írásbeli értesítést küld, amely tartalmazza

a) a bejelentés megérkezésének napját,

b) a bejelentő nevét és jogi képviselőjét,

c) annak megjelölését, hogy tulajdonszerzésére, kötvény tulajdonjogának megszerzésére, haszonélvezeti jog megszerzésére, üzemeltetési jog megszerzésére került-e sor, valamint

d) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesítés csak a bejelentés megérkezésének tényéről szól és nem tekinthető a bejelentés tudomásulvételének.

282. § (1) A 283. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat alapján a miniszter a bejelentésben és mellékleteiben meg nem adott további adatok és információk közlését, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további iratok eredeti vagy hiteles másolati példányának - idegen nyelvű irat esetén magyar nyelvű hiteles fordításával együttes - benyújtását kérheti a bejelentőtől, legalább 3 napos, de legfeljebb 10 napos vagy a bejelentőtől eltérő természetes személytől, jogi személytől vagy egyéb szervezettől legfeljebb 20 napos határidő tűzésével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén a miniszter a benyújtott iratok alapján vizsgálja meg a bejelentést.

283. § (1) A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a 279. §-ban rögzített feltételeknek,

b) a bejelentő által a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége, különös tekintettel az alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára, összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 36., 52. (1) és 65. (1) cikkeivel,

c) a bejelentő közvetlenül vagy közvetve nem az Európai Unióhoz tartozó állam közigazgatási szervének - beleértve az állami szerveket vagy a fegyveres erőket is - ellenőrzése alatt áll-e, akár tulajdonosi szerkezete vagy akár jelentős finanszírozása révén,

d) a bejelentő az Európai Unió egyik tagállamában már érintett volt-e biztonságot vagy közrendet érintő tevékenységben, illetve

e) fennáll-e komoly kockázata annak, hogy a bejelentő illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet fog folytatni.

(2) A miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 30 munkanapon - vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn - belül, ha az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott körülmény

a) nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy

b) fennáll, a tulajdonszerzést, a kötvény tulajdonjogának megszerzését, a haszonélvezeti jog megszerzését, az üzemeltetési jog megszerzését megtiltja (a továbbiakban együtt: tiltó döntés).

(3) Különösen indokolt esetben a miniszter a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a bejelentőt - a tizenöt napos határidő letelte előtt - írásban értesíti.

284. § (1) A miniszter a tiltó döntést köteles megindokolni. Az indokolásban meg kell jelölni, hogy a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése által a 283. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mely érdek sérül vagy veszélyeztetett, illetve a 283. § (1) bekezdés mely pontjába való ütközést állapított meg. Az indokolásban fel kell hívni a kérelmező figyelmét a tiltó döntés elleni jogorvoslat ezen alcím szerinti szabályaira.

(2) A tiltó döntés indokolása minősített adatot nem tartalmazhat.

285. § (1) A bejelentő a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a 284. § szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási nemperes eljárásban megtámadhatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(2) Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(3) A kérelemről a bíróság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye.

(4) A miniszter a bejelentő személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából

a) tiltó döntés meghozatala esetén a bejelentés benyújtását követő 5 évig, bírósági jogorvoslati eljárás esetén annak jogerős befejezésétől számított 5 évig,

b) a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása esetén a külföldi befektető tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy a kötvény tulajdonjoga fennállása idejéig, de legfeljebb 5 évig

kezeli.

286. § (1) A bejelentési kötelezettség teljesítését a miniszter ellenőrzi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bejelentő az ezen alcím szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a miniszter a 287. § szerint bírságot szab ki, és ha

a) a bejelentő általi tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben nem áll fenn a 283. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti körülmény, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja,

b) a bejelentő általi tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben fennáll a 283. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti körülmény, tiltó döntést hoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 283. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(4) Nem folytatható hatósági ellenőrzés, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárás a bejelentés elmulasztása miatt, ha a tulajdonszerzésnek, a haszonélvezeti jog megszerzésének, a kötvény tulajdonjogának megszerzésének, az üzemeltetési jog megszerzésének a miniszter tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb a körülményektől számított 5 év eltelt.

287. § (1) Azt, aki a bejelentéssel összefüggő kötelezettségét megszegi, ha a cselekménye bűncselekményt nem valósít meg, valamint ezen alcím szerinti érvénytelenség fennállása mellett a miniszter - az eset összes körülményének vizsgálatával - a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de

a) természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó,

b) jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a tulajdonszerzéssel, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó

közigazgatási bírsággal sújthatja.

(2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

288. § A bejelentésre - az ezen alcímben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.

289. § (1) A bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a tiltó döntésekről a miniszter nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a 286. § (4) bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell.

290. § (1) A 277. § (1) bekezdés a)-c) pontjai és a 277. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.

(2) A stratégiai társaság a 277. § (1) bekezdésben megjelölt jogügylettel összefüggő, a Ctv. szerinti változásbejegyzési eljárásban, a 277. § (1) bekezdés c) pontja esetén a cégbejegyzési eljárásban köteles a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy stratégia társaságnak minősül, továbbá köteles csatolni a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását. E bekezdés szerinti esetben a Ctv. 50. § (5) bekezdésében és 57. § (3) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási határidő a bejelentés miniszter általi tudomásulvétele visszaigazolásának kézhezvételét követő naptól kezdődik.

(3) A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.

291. § (1) Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata,

a) amely ezen alcím rendelkezéseibe ütközik vagy

b) amelyre vonatkozóan a miniszter tiltó döntést hozott.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a 286. § szerinti vizsgálat eredményeként a miniszter megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöböli.

(3) Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna.

292. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 276. § 3. pontja szerinti tevékenységeket rendeletben meghatározza. * 

III. FEJEZET

EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

86-91. * 

293-306. § * 

92. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

307. § * 

308. § * 

309-322. § * 

93. * 

323-327. § * 

94. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

328-332. § * 

333. § * 

334. § * 

335. § * 

336. § * 

337. § Hatályát veszti az MFB tv.

a)-b) * 

c) * 

d) * 

95-96. * 

338-343. § * 

97. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

344. § * 

345. § * 

98-111. * 

346-396. § * 

112. * 

397. § * 

IV. FEJEZET

A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI

113. Általános rendelkezések

398. § (1) E fejezet hatálya

a) a kormányzati igazgatási szerv,

b) a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására

ba) kijelölt szerv vagy szervezet,

bb) feljogosított személy,

c) az államigazgatási hatáskörben eljáró jegyző

hatáskörébe tartozó engedélyezésekre terjed ki.

(2) E fejezet hatálya nem terjed ki

a) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya alá nem tartozó engedélyezésekre,

b) azokra az ügyekre, amelyekben a kérelmezett jog Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségei, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusai alapján kizárólag engedéllyel gyakorolható,

c) a pénzbeli vagy természetbeni ellátások megállapítására irányuló ügyekre,

d) azokra az engedélyezésekre, amelynek tárgya valamely jogosultság mértékének megállapítása,

e) az automatikus döntéshozatallal intézhető ügyekre,

f) a hatósági bizonyítvány és hatósági igazolvány kiadására, valamint hatósági nyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló ügyekre, és

g) azokra az ügyekre, amelyekben jogszabály hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy kötelezővé.

(3) E fejezet alkalmazásában engedély valamennyi olyan, az Ákr. szerinti kérelemre indítható eljárást lezáró döntés, amely az ügyfél számára valamely tevékenység végzését lehetővé teszi, vagy részére valamely jog gyakorlását biztosítja.

(4) Az e fejezetben meghatározott bejelentésre az e fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az Ákr.

a) jogszerűség elvére,

b) hatékonyság elvére,

c) hatósági ügy fogalmára,

d) hatóságra,

e) ügyfélre,

f) eljárási képességre és képviseletre,

g) eljárási kötelezettségre,

h) illetékességre,

i) hatáskör és illetékesség vizsgálatára, valamint az azzal kapcsolatos vitára,

j) nyelvhasználatra,

k) kizárásra,

l) adatkezelésre és adatok zárt kezelésére,

m) eljárás irataiba való betekintésre,

n) kérelemre,

o) határidő számítására,

p) tényállás-tisztázásra,

q) döntés tartalmára, formájára, véglegességére, közlésére és kijavítására

vonatkozó szabályait.

(5) Az e fejezet szerinti bejelentés alapján történő joggyakorlás lehetőségét törvény nem zárhatja ki.

(6) Az ügyfél dönthet úgy, hogy a tevékenységet az e fejezet szerinti bejelentés helyett engedély alapján kívánja végezni. Ha az ügyfél bejelentés helyett engedélykérelmet terjeszt elő, e fejezet rendelkezései az adott ügyben nem alkalmazhatók.

399. § (1) Az e fejezet szerinti bejelentési lehetőség igénybevétele, továbbá az az alapján folytatott tevékenység során a bejelentő a hatósággal és az egyéb érintettekkel a legszorosabb együttműködésre köteles. A bejelentő - függetlenül attól, hogy az engedélyezésre vonatkozó jogszabály a kérelem kötelező elemeként előírja-e - a hatósággal haladéktalanul köteles mindazt az információt megosztani, amely az engedélyezési eljárás szükségességének megítéléséhez, illetve az ellenőrzés gyors és eredményes lefolytatásához szükséges.

(2) A bejelentés megtétele és a tevékenység folytatása során a bejelentő köteles jóhiszeműen és tisztességesen eljárni. A bejelentéssel szerzett jog gyakorlása nem sértheti más ügyfél vagy a közösség jogait.

(3) A bejelentés nem irányulhat a hatóság megtévesztésére.

114. Az ellenőrzött bejelentés

400. § (1) Az engedélyköteles tevékenység - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - engedély helyett ellenőrzött bejelentés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés) alapján folytatható.

(2) A Kormány rendeletben határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben a bejelentés kizárt, és a tevékenység kizárólag engedély alapján végezhető.

115. A bejelentés megtétele

401. § (1) A bejelentést az engedélykérelemre jogszabályban előírt adattartalommal kell benyújtani.

(2) A bejelentéshez mellékelni kell az engedélykérelem jogszabályban előírt mellékleteit. A bejelentéshez okiratot kell mellékelni, amelyben a bejelentő

a) tájékoztatást ad a joggyakorlás által érintett további ügyfelek személyéről, és

b) nyilatkozik arról, hogy a további ügyfeleket a bejelentés benyújtásának szándékáról, a benyújtás időpontjáról és az eljáró hatóságról tájékoztatta.

(3) A bejelentés kizárólag elektronikus úton tehető meg. E fejezet alkalmazásában elektronikus úton megtett bejelentésnek minősül az ügyfélkapu útján, elektronikus űrlap útján, általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján, valamint e-mail útján megtett bejelentés is. Ha jogszabály az engedélyezésre az elektronikus benyújtás valamely módját vagy módjait kizárólagosan előírja, a bejelentést csak azon a módon vagy módokon lehet megtenni.

(4) Az e-mail útján tett bejelentést a hatóság hivatalos honlapján közzétett e-mail címre kell megküldeni.

(5) A bejelentésért az engedélyezés, valamint a kapcsolódó szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjának (a továbbiakban: díj) 50%-át kell megfizetni.

(6) Ha a bejelentő a díjat nem vagy hiányosan fizette meg, a hatóság határidővel felhívja a díjfizetési kötelezettségének teljesítésére.

(7) A díjon felül felmerülő további költségeket az előlegezi és viseli, akinél azok felmerültek.

(8) Ha az engedély kiadásához törvény vagy kormányrendelet szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő, az eljáró hatóság a bejelentést a szakhatóság részére azonnal megküldi.

116. A bejelentés visszautasítása

402. § (1) Ha a bejelentés nem tartozik e fejezet hatálya alá, vagy a bejelentő a bejelentést nem elektronikus úton terjeszti elő, a hatóság a bejelentést a 404. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül visszautasítja, és a megfizetett díjat visszatéríti.

(2) A hatóság visszautasítja a bejelentést, ha a bejelentő a hatóság díjfizetésre irányuló felhívásában foglaltakat határidőben nem teljesíti.

117. A bejelentés engedélyezésre utalása

403. § (1) A hatóság a 404. § (1) bekezdése szerinti határidő letelte előtt - hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül - végzéssel a bejelentés engedélyezési eljárásban történő elbírálásáról rendelkezik, ha

a) a tevékenység a 400. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján nem végezhető bejelentéssel,

b) megállapítható, hogy az engedély megadásának jogszabályban előírt feltételei hiányoznak,

c) az alábbi közérdekek várható vagy közvetlen sérelmének veszélye áll fenn:

ca) az élet, a testi épség és az egészség védelme,

cb) a tevékenység jellegére, illetve hatására figyelemmel a károkozás vagy a katasztrófák bekövetkezése,

cc) a közbiztonság, vagy

cd) más nyomós közérdek,

d) az engedélyezési eljárásban az eljárás felfüggesztésének lenne helye,

e) a bejelentés tárgya vagy a bejelentő nem azonosítható, illetve a bejelentés hiányos - ide nem értve a díjfizetés elmulasztását vagy a díj hiányos megfizetését -,

f) a bejelentés visszaélésszerű joggyakorlást valósít meg, vagy arra vonatkozóan megalapozott következtetést lehet levonni.

(2) A végzést az egyszerűsített döntésre vonatkozó előírások szerint kell megindokolni, továbbá abban tájékoztatást kell adni az (5) bekezdésben foglaltakról. A végzéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(3) Az eljáró hatóság a végzést abban az esetben is meghozza, ha ezt a szakhatóság az (1) bekezdés szerinti okból kezdeményezi.

(4) A végzés közlését követően a hatóság engedélyezési eljárást folytat le.

(5) A (4) bekezdés szerinti eljárásban

a) a bejelentést kérelemnek kell tekinteni,

b) az ügyintézési határidő kezdőnapja a bejelentést követő nap azzal, hogy az ügyintézési határidő az engedélyezéshez képest öt nappal meghosszabbodik,

c) a díjat a jogszabályban megállapított díj 100%-ára kell kiegészíteni.

118. A tevékenység megkezdése a bejelentést követően

404. § (1) Ha nem kerül sor a bejelentés visszautasítására vagy engedélyezési eljárásra utalására, a kérelmező a tevékenységet a bejelentést követő tizenötödik napot követő naptól jogosult megkezdeni. Ha a bejelentés áttételére kerül sor, az áttételt elrendelő hatóság tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a határidő az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő áttétel napját követő napon kezdődik.

(2) Az (1) bekezdés szerint megkezdett tevékenység az engedélyre jogszabályban meghatározott leghosszabb hatályossági idő végéig folytatható.

(3) A bejelentő kérelmére a hatóság az (1) bekezdés szerinti joghatás beálltáról a bejelentőt értesíti. Az értesítés iránti kérelem akár a bejelentéssel egyidejűleg, akár azt követően a (2) bekezdés szerinti hatályossági idő végéig előterjeszthető.

(4) A bejelentés alapján történő joggyakorlás a felügyeleti díjjal kapcsolatos kötelezettségeket nem érinti.

119. Döntés a kapcsolódó kötelezettségekről

405. § (1) Ha a tevékenység bejelentés alapján folytatható, azonban jogszabály előírása alapján az engedélyben kötelezettség előírásáról vagy tény megállapításáról - így különösen valamely adatszolgáltatási kötelezettség, további eljárások megindításával kapcsolatos kötelezettség, fizetési kötelezettség (a továbbiakban: kapcsolódó kötelezettség) - is rendelkezni kell, a tevékenység megkezdésének nem akadálya a kapcsolódó kötelezettség megállapításának hiánya.

(2) A kapcsolódó kötelezettségről a hatóság a 404. § (1) bekezdése szerinti joghatás beálltát követő nyolc napon belül hivatalból döntést hoz.

120. A közérdek érvényre juttatása

406. § (1) A tevékenység megkezdésekor és annak végzése során a bejelentőnek a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi feltételeknek meg kell felelnie.

(2) A bejelentő a tevékenysége szakszerűségéért és jogszerűségéért felelősséggel tartozik, amelynek kockázatbecslés-alapú ellenőrzésére (a továbbiakban: ellenőrzés) a hatóság kiemelt figyelmet fordít.

(3) A hatóság a bejelentés alapján végzett tevékenységet a (2) bekezdésre figyelemmel szükség szerint ellenőrzi, amelybe a szakhatóság bevonható. A szakhatóság a hatáskörének keretei között önállóan is végezhet ellenőrzést.

(4) Ha az ellenőrzés szabálytalanságot tár fel, a hatóság - a hatáskörébe tartozó egyéb intézkedéseken felül -

a) jogosult a tevékenységet megtiltani vagy a tevékenységtől való eltiltást alkalmazni,

b) kötelezheti a bejelentőt a szabályszerű joggyakorlásra.

121. Felhatalmazás és átmeneti rendelkezések

407. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az ügyeket, amelyekre vonatkozóan az e fejezet szerinti bejelentés nem alkalmazható. * 

(2) A veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet szerinti bejelentés alapján gyakorolt tevékenységek változatlanul továbbfolytathatók azzal, hogy a közérdek érvényre juttatására e fejezetet kell alkalmazni.

(3) Az e fejezet hatálybalépésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban megindult engedélyezési eljárásokban - feltéve, hogy a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül nem merül fel a kérelem visszautasításának, az eljárás megszüntetésének, felfüggesztésének vagy a kérelem elutasításának szükségessége, illetve a 403. § szerinti körülmény - a hatóság felhívja a kérelmező figyelmét arra, hogy a tevékenység engedély helyett bejelentés alapján is végezhető. A figyelemfelhívás kiterjed a bejelentés intézésének teljes körű ismertetésére, ideértve a közérdek érvényre juttatása körében alkalmazandó szabályokat is.

(4) Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti felhívásban foglalt határidőben úgy nyilatkozik, hogy a kérelmét bejelentésként kéri kezelni, úgy e fejezet szerint kell eljárni. Ebben az esetben a hatóság gondoskodik a megfizetett díj e fejezet szerinti részének visszafizetéséről.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

408. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba. * 

(2) A 345. §, a 112. alcím és a 409. § (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 308. § 2021. május 26-án lép hatályba.

(4) A 409. § (3) bekezdése 2021. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 409. § (1) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 333. §, a 335. § és a 337. § c) pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.

(7) E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. * 

409. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

410. § E törvény

a) 32. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

b) 88. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,

c) 88. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

d) 99. és 100. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján,

e) 101. és 102. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

f) 103. és 104. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

g) 348-352. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján,

h) 353. §-a az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján,

i) 355. és 356. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére