Hatály: közlönyállapot (2020.X.28.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2020. évi CVIII. törvény

a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról * 

1. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

1. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 200. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárást az ügyész kezdeményezi a büntetőeljárást követően, ha

a) a büntetendő cselekmény elkövetőjénél a kényszergyógykezelés egyéb törvényi feltételei fennállnak, azonban az elkövető büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést kellene kiszabni,

b) a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt elítélt terhelt az elkövetéskor korlátozott beszámítási képességű volt.”

(2) Az Eütv. 200. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Ha a (2a) bekezdés b) pontja esetében az elítélt szabadságvesztést tölt, az ügyész a kezdeményezésben megjelöli a szabadulás esedékességének napját.”

2. § Az Eütv. 200. § (2) bekezdésében a „büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése” szövegrész helyébe a „büntetőeljárás során elrendelt kényszergyógykezelés megszűnése, valamint kóros elmeállapotú elítélt szabadítása” szöveg lép.

2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

3. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 38. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Nem bocsátható feltételes szabadságra)

e) akit tettesként ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre az alábbi bűncselekmények miatt:

ea) népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el [142. § (1) bekezdés a) pont, 143. § (1) bekezdés a) pont, 144. § (1) bekezdés a) pont],

eb) emberölés [160. § (1) és (2) bekezdés],

ec) emberrablás [190. § (4) bekezdés],

ed) fogolyzendülés, terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [284. § (4) bekezdés, 314. § (1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés], vagy

ee) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. § (5) bekezdés a) pont].”

(2) A Btk. 38. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit

a) a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén

aa) előkészület miatt,

ab) részesként, vagy

ac) korlátlan enyhítés alkalmazásával, vagy

b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.

(6) A bíróság az ügydöntő határozatban az (5) bekezdésben meghatározott elkövető feltételes szabadságra bocsáthatóságáról rendelkezhet, ha az elkövetés körülményeire, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára vagy egyéb büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel, a társadalom védelme és annak megelőzése, hogy az elkövető újabb bűncselekményt kövessen el, pártfogó felügyelet elrendelésével és külön magatartási szabály meghatározásával elérhető.

(7) Az (5) bekezdés b) pontja alkalmazásában hozzátartozó alatt az elkövető gyermekének szülőjét, volt házastársát, volt élettársát, gondnokát, gondokoltját, gyámját vagy gyámoltját is érteni kell.”

4. § (1) A Btk. 69. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Pártfogó felügyelet alatt áll,)

c) az a 38. § (5) bekezdése szerinti elkövető, akit a 38. § (6) bekezdése alkalmazásával bocsátottak feltételes szabadságra, vagy

d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit a hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre.”

(2) A Btk. 69. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában hozzátartozó alatt az elkövető gyermekének szülőjét, volt házastársát, volt élettársát, gondnokát, gondokoltját, gyámját vagy gyámoltját is érteni kell.”

5. § (1) A Btk. 71. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság, illetve feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség a határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyészség elrendelheti, hogy a pártfogolt)

b) a bűncselekmény sértettjétől, valamint a sértettre tekintettel annak hozzátartozójától vagy más személytől

(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett személy), az érintett személy lakásától vagy életvitelszerű tartózkodására szolgáló más ingatlantól - ideértve a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket is -, munkahelyétől, az érintett személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát,”

(2) A Btk. 71. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 69. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti elkövetővel szemben a (2) bekezdés b) pontja szerinti külön magatartási szabályt a sértett vagy a sértettre tekintettel annak hozzátartozója védelme érdekében el kell rendelni. A 69. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bíróság e szabály megtartásának ellenőrzésére - kivéve, ha alkalmazásának műszaki feltételei nem adottak - a kötelezett mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását rendeli el.

(5) A bíróság a (4) bekezdés alkalmazásától a 69. § (2) bekezdés d) pontja szerinti elkövetővel szemben az elkövetés körülményeire, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára, az elkövető és a bűncselekmény sértettje, illetve más, a bűncselekménnyel összefüggésben veszélyeztetett személy közötti kapcsolatra vagy egyéb büntetéskiszabási körülményre figyelemmel eltérhet.

(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti távoltartás elrendelése nem zárja ki, hogy az elkövető - ha kapcsolattartásra jogosult - a kiskorú gyermekével felügyelt kapcsolattartás keretében kapcsolatot tartson.”

6. § A Btk. 109. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Fiatalkorúval szemben a 38. § (4) bekezdés e) pontja és (5) bekezdése alapján a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége akkor zárható ki, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenhatodik életévét betöltötte, és tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélik.”

7. § A Btk. 119. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Fiatalkorúval szemben a 71. § (4) bekezdése nem alkalmazható.”

3. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

8. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Btk. 69. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el.”

9. § A Bv. tv. 188. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a feltételes szabadságra bocsátásról való rendelkezésnek a Btk. 38. § (6) bekezdése alapján van helye, az előterjesztéshez csatolni kell

a) az elítélt számára meghatározott egyéniesített fogvatartási programtervet és az egyéni gondozási tervről szóló összefoglaló jelentést,

b) az elítélt mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt, amennyiben a bíróság az elkövető korlátozott beszámítási képességét állapította meg az ügydöntő határozatban,

c) az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatosan beszerzett gyámhatósági véleményt.”

10. § A Bv. tv. 313. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a külön magatartási szabály megtartásának ellenőrzése során a sértettől vagy a külön magatartási szabállyal érintett más személytől felvilágosítást kérhet.”

4. Záró rendelkezések

11. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére
//