1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. ellenkérelem-változtatás: ha a fél az ellenkérelmével – ideértve a viszontkeresettel és beszámítással szembeni ellenkérelmét is – összefüggésben előadott korábbi
a) jogállításához képest eltérő vagy további anyagi jogi kifogásra hivatkozik, vagy
b) jogállítást, kérelmet részben vagy egészben elismerő, illetve azokat nem vitató nyilatkozatát visszavonja, ideértve azt is, ha a nem vitatottnak, illetve nem ellenzettnek tekintendő jogállítást vagy kérelmet utóbb vitatja;”
(2) A Pp. 7. § (1) bekezdés 9. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek:)
„c) a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti per,”
(3) A Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. keresetváltoztatás: ha a fél a keresetével – ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is – összefüggésben előadott korábbi
a) jogállításához képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot állít, vagy
b) kérelméhez képest a kérelem, illetve annak valamely része összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő;”
2. § A Pp. 20. § (3) bekezdés a) pontja a következő af)–ah) alponttal egészül ki:
(A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:
azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve)
„af) a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek,
ag) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
ah) a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek,”
3. § A Pp. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § [Kizárólagos illetékesség]
(1) A vállalkozás által fogyasztóval szemben, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított perre – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az alperes belföldi lakóhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. Belföldi lakóhely hiányában e kizárólagos illetékesség az alperes belföldi tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó. Ha az utolsó belföldi lakóhely nem állapítható meg, az illetékességet az általános szabályok szerint kell megállapítani. Alperesi pertársaság esetén a per a fogyasztónak minősülő alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható.
(2) Ha felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre – törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az a bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az általános szabályok szerint kell megállapítani. Felperesi pertársaság esetén a per a felperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt megindítható.”
4. § A Pp. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § [A perben meghatalmazottként eljárni jogosultak]
A perben meghatalmazottként eljárhat:
a) az ügyvéd és az ügyvédi iroda,
b) a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,
c) a fél hozzátartozója,
d) a fél pertársa, valamint a fél pertársának képviselője,
e) a gazdálkodó szervezet, illetve egyéb nem természetes személy alkalmazottja, a munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos pereiben,
f) a közigazgatási szerv, illetve egyéb költségvetési szerv alkalmazottja, a közigazgatási, illetve költségvetési szerv tevékenységével kapcsolatos pereiben,
g) az önkormányzati szerv alkalmazottja, az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat- és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per – tárgya alapján – abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint
h) akit erre jogszabály feljogosít.”
5. § A Pp. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § [A jogi képviselő hiányának jogkövetkezményei kötelező jogi képviselet esetén]
(1) Ha a peres eljárás bármely szakaszában a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata – ha e törvény a jogi képviselet hiányához más jogkövetkezményt nem fűz – hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.
(2) Ha a felperes az elsőfokú eljárásban megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a viszontkeresetet előterjesztő alperes az elsőfokú eljárásban megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást részben, a viszontkereset tekintetében megszünteti.
(3) Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél perorvoslati kérelmét nem jogi képviselő útján nyújtja be – annak ellenére, hogy a jogi képviselet szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta –, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. E végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(4) Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselete a perorvoslati eljárás során szűnik meg és megszűnt jogi képviseletének pótlásáról – a jogkövetkezményre figyelmeztető – bírósági felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság visszautasítja. E végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(5) A fél jogi képviseletének hiánya nem akadálya a határozat kihirdetésének és kézbesítésének. Ebben az esetben a határozatot közvetlenül a féllel kell közölni.”
6. § A Pp. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján is felszámíthatja.”
7. § A Pp. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § [Igazolást nem igénylő adatok]
A bíróság nem kérheti a féltől olyan azonosító vagy egyéb adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia. E rendelkezést a természetes és nem természetes személy e törvény szerinti azonosító adatainak közlése esetén is alkalmazni kell.”
8. § A Pp. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítésével kapcsolatban a bíróság a kézbesítési fikció beállásáról a címzettet a fikció beállásától számított nyolc munkanapon belül, vagy ha a bíróság arról csak később szerez hivatalos tudomást, a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül – papíralapú kapcsolattartás esetén egyszerű postai küldeményben – értesíti. Az értesítésben a bíróság tájékoztatja a címzettet a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó szabályokról, keresetlevél esetén a perindítás joghatásainak beállásáról is. Ha a bíróságnak a címzett elektronikus levélcímét bejelentették, az értesítést a címzett elektronikus levélcímére is meg kell küldeni. A postai úton megküldött értesítéshez mellékelni kell azt a bírósági iratot, amelyre vonatkozóan a bíróság a kézbesítési fikció beálltát megállapította.”
9. § A Pp. 139. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket – a szükséges mértékben – meg kell ismételni. Ha a fél a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt a kézbesítési kifogás előterjesztésével egyidejűleg szabályszerűen elvégezte, e cselekményét hatályosnak kell tekinteni, és az azzal összefüggő eljárási cselekményeket nem kell megismételni.”
10. § A Pp. 141. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kérelmező fél a bíróság részére igazolja, hogy a végrehajtó jogszabályban meghatározott díját – az eljáró bíróságra és bírósági ügyszámra, valamint a címzett nevére történő hivatkozással – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére megfizette, a bíróság a végrehajtói kézbesítés iránti kérelmet és a kézbesítendő iratot a szükséges intézkedések megtétele érdekében, a kérelem esetleges hiányainak további vizsgálata nélkül, haladéktalanul továbbítja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére.”
11. § A Pp. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„170. § [A keresetlevél]
(1) A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes azonosító adatai közül legalább a lakóhelyét vagy székhelyét, és
c) a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.
(2) A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet,
b) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,
d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és
e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.
(3) A keresetlevél záró részében fel kell tüntetni:
a) a per tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket; ha a pertárgyérték nem meghatározható, az arra történő hivatkozást,
b) a bíróság hatáskörét és illetékességét – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is – megalapozó tényeket,
c) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelemre, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az arra történő hivatkozást,
d) közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában a nem természetes személy fél perbeli jogképességét alátámasztó adatokat,
e) azt, hogy a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy milyen minőségben jár el.
(4) Keresethalmazat esetén a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy azokból külön-külön megállapíthatóak legyenek a halmazatban érvényesített igények és azok egymáshoz való viszonya. A keresetlevélben a halmazatban álló keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni. Egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén az elbírálás kért sorrendjét meg kell határozni.
(5) A keresetlevélben feltüntethető az alpereshez intézett, indokolt felhívás
a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve
b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.”
12. § A Pp. 171. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A keresetlevélhez csatolni kell:)
„c) a keresetlevél záró részében hivatkozott költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén a jogszabályban előírt iratokat, továbbá, ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is.”
13. § (1) A Pp. 176. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság visszautasítja a keresetlevelet, ha hiánypótlási felhívás ellenére
a) a felperes nem pótolta a fél mellőzött törvényes képviselőjét,
b) a felperes a pert nem a jogszabályban meghatározott személy ellen indította meg, vagy meghatározott személyek perben állása kötelező, és a felperes e személyeket nem vonta perbe,
c) a felperes nem nyújtott be – törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén – e törvény rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet,
d) a felperes a keresetlevelet – kötelező jogi képviselet esetén – jogi képviselő nélkül nyújtotta be, vagy nem gondoskodott a 73. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogi képviseletéről,
e) a keresetlevél nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket, illetve a felperes nem csatolta a keresetlevélhez a 171. §-ban, illetve törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket,
f) a felperes nem pótolta – az (1) bekezdés k) pontja szerint a megjelölt pertárgyértéknek megfelelően megfizetett illetéken felül – a bíróság által a felperestől eltérően meghatározott pertárgyértékhez képest a hiányzó illetéket, vagy
g) a felperes nem pótolta az egyéb okból hiánypótlásra szoruló keresetlevél bíróság által megjelölt hiányait.”
(2) A Pp. 176. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél hiányosságait teljeskörűen fel kell tüntetnie. Ha a felperes a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett valamennyi hiányt pótolta, de a bíróság újabb hiányosságot állapít meg, azt a perfelvétel körében kell pótolni.”
(3) A Pp. 176. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A keresetlevél perfelvételre való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a keresetlevél érdemi részében előadott azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik, valamint az sem, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendőek-e a keresetlevélben foglaltak alátámasztására.”
14. § A Pp. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a keresetlevelet visszautasító végzést a felperesnek kézbesíti. A végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az alperesnek észrevételezésre nem kell megküldeni. A bíróság a visszautasítás tényéről az alperest a jogerős visszautasító végzés és a keresetlevél megküldésével értesíti.”
15. § A Pp. 182. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni, kivéve, ha azt a fél már korábban előterjesztette. Ennek elmaradása vagy az ellentmondás elkésettsége esetén, továbbá a 181. § (2) bekezdése szerinti esetben a bíróság az ellentmondást visszautasítja. Ugyanígy jár el a bíróság, ha az ellentmondáshoz csak beszámítást tartalmazó iratot terjesztenek elő, és azt a bíróság visszautasítja. Az ellentmondást e bekezdés, valamint a 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján visszautasító végzés ellen az ellentmondással élő fél külön fellebbezéssel élhet.”
16. § A Pp. 187. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„187. § [A perfelvétel módjának meghatározása]
A bíróság a keresettel szembeni írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, az ügy körülményeitől függően meghatározza a perfelvétel módját, amely a következő lehet:
a) a perfelvételi tárgyalás kitűzése előtt további írásbeli perfelvételt rendel el,
b) kitűzi a perfelvételi tárgyalást, vagy
c) a perfelvételi tárgyalás mellőzésével jár el.”
17. § A Pp. 197. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felperes a keresetlevélben, az alperes az ellenkérelemben kezdeményezheti, hogy a bíróság perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a perfelvételt.”
18. § (1) A Pp. 199. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenkérelem érdemi részében – ha azzal a fél a perben védekezni kíván – fel kell tüntetni:
a) alaki védekezés esetén
aa) az eljárás megszüntetésére alapot adó okot és az azt megalapozó tényeket,
ab) a tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon,
b) érdemi védekezés esetén
ba) a beszámítás kivételével az anyagi jogi kifogást a jogalap megjelölése útján,
bb) a keresetlevél érdemi részében előadottakra vonatkozó vitató és cáfoló nyilatkozatokat,
bc) a védekezést – ideértve az anyagi jogi kifogást is – megalapozó tényeket és az azokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.”
(2) A Pp. 199. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenkérelem záró részében fel kell tüntetni:)
„b) azt, hogy a fél törvényes képviselője milyen minőségben jár el.”
(3) A Pp. 199. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Keresethalmazat esetén az érdemi védekezésnek valamennyi, halmazatban érvényesített keresetre ki kell terjednie, azzal, hogy a védekezés azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.
(5) Az ellenkérelemben feltüntethető az ellenfélhez intézett, indokolt felhívás
a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve
b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.”
19. § A Pp. 202. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„202. § [Előkészítő irat]
(1) Az előkészítő iratban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azt a perfelvételi nyilatkozatot kell feltüntetni, amelynek ilyen formában történő előterjesztésére a bíróság a felet felhívta.
(2) A fél előkészítő iratban bírósági felhívás nélkül is előterjeszthet kereset-, viszontkereset-, illetve ellenkérelem-változtatást, valamint ezekkel összefüggésben álló perfelvételi nyilatkozatokat.
(3) Az előkészítő iratban az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megsértésével előterjesztett perfelvételi nyilatkozat hatálytalan.”
20. § A Pp. 203. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Több eltérő fajtájú perfelvételi irat egy beadványban is előterjeszthető e perfelvételi iratokra előírt tartalommal, azzal, hogy az egyes perfelvételi iratok azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.”
21. § (1) A Pp. 204. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, ha valószínűsíti, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására vagy következett be. Ebben az esetben a viszontkereset – a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal – a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető. A viszontkereset közlésére, az azzal szembeni ellenkérelem előterjesztésére és a tárgyalás elhalasztására a 213. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A Pp. 204. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a viszontkeresetre a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
22. § A Pp. 209. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fél az (1) bekezdésben meghatározott határidő után beszámítással – ideértve az ellen-beszámítást is – írásban vagy a tárgyaláson szóban akkor élhet, ha a (2)–(4) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, és
a) a beszámítást az ellenfél elismeri,
b) a beszámítani kért követelés a beszámítás előterjesztésére előírt határidő leteltét követően járt le,
c) a beszámítani kért követelés a fél által indított más perben hozott jogerős ítéleten alapul, vagy
d) valószínűsíti, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül, az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására vagy következett be.”
23. § A Pp. 214. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„214. § [Az érdemi tárgyalási szak tartalma és az annak során tehető perfelvételi nyilatkozatok, tényállítások]
(1) Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság a jogvitának a perfelvétel során meghatározott keretei között bizonyítást folytat le és eldönti a pert.
(2) A fél az érdemi tárgyalási szakban csak e törvényben meghatározott esetben tehet vagy változtathat meg perfelvételi nyilatkozatot.
(3) A perfelvételt lezáró végzés meghozataláig előadott tényállításhoz képest eltérő vagy további tény állításának kivételesen – törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor van helye az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig, ha a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után
a) jutott tudomására, illetve következett be, vagy
b) tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé.
(4) A fél a (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő tényállítást (a továbbiakban: új tényállítás) a tény bekövetkezésétől vagy az arról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő, egyidejűleg köteles a tudomásszerzés időpontját és az önhiba hiányát valószínűsíteni.
(5) Ha a fél által előterjesztett tényállítás a (3) és (4) bekezdés szerinti feltételeknek nem felel meg, a bíróság azt figyelmen kívül hagyja, amelyről a felet tájékoztatja. Az e bekezdésen alapuló döntését a bíróság legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni.”
24. § A Pp. 215. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a kereset, viszontkereset vagy beszámítás megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: keresetváltoztatás) az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van helye, ha
a) a keresetváltoztatás – a bármelyik fél által előterjesztett – új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben, vagy
b) azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja,
és a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból ered, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennáll.”
25. § A Pp. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„216. § [Az ellenkérelem-változtatás megengedhetőségének feltételei]
(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a keresettel, viszontkeresettel, beszámítással szembeni ellenkérelem megváltoztatásának (e fejezetben a továbbiakban együtt: ellenkérelem-változtatás) az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor van helye, ha
a) az ellenkérelem-változtatás – a bármelyik fél által előterjesztett – új tényállítással áll közvetlen okozati összefüggésben, vagy
b) azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja.
(2) Az elismerés megváltoztatásra is alapot adhat az új tényállítás, ha az a korábbi elismerést nyilvánvalóan okszerűtlenné teszi.”
26. § (1) A Pp. 217. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fél a kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelmét írásban, a változtatásra okot adó új tényállításról történő tudomásszerzéstől, illetve a bíróság anyagi pervezetési cselekményének közlésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.”
(2) A Pp. 217. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni)
„c) a változtatásra okot adó új tényállításról történő tudomásszerzés időpontját és módját.”
(3) A Pp. 217. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a változtatásra okot adó új tényállítást alátámasztó, illetve a változtatásra okot adó új tényállításról történő tudomásszerzés időpontját, módját valószínűsítő bizonyítékokat.”
27. § (1) A Pp. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a fél az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig akkor terjeszthet elő további bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítékot, ha az
a) a keresete, ellenkérelme alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál, feltéve, hogy az utóbb keletkezett vagy arról önhibáján kívül utóbb szerzett tudomást,
b) valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás eredményének cáfolatára szolgál, feltéve hogy az ellenbizonyítás lehetőségének módja, eszköze csak a lefolytatott bizonyításból vált számára felismerhetővé,
c) a keresete, illetve ellenkérelme megváltoztatásának alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyításra szolgál, feltéve, hogy a kereset-, illetve ellenkérelem-változtatást a bíróság engedélyezi,
d) a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése folytán vált szükségessé, vagy
e) az új tényállítás alátámasztására vagy cáfolatára szolgál.”
(2) A Pp. 220. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fél a bizonyítási indítványt vagy bizonyítékot az (1) bekezdés
a) d) pontja esetén a bíróság anyagi pervezetési cselekményének közlésétől,
b) e) pontja esetén az új tényállítás közlésétől vagy az új tényállítás tudomására jutásától
számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.”
28. § A Pp. 221. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fél az ellenfél hozzájárulása és e törvényben meghatározott feltételek nélkül írásban vagy tárgyaláson szóban bármikor
a) leszállíthatja önállóan elbírálható kereseti követelésének – ideértve a viszontkeresetet és beszámítást is – összegét,
b) elismerheti az ellenfél jogállítását, kérelmét, vagy annak valamely részét, illetve beismerheti az ellenfél azon tényállítását, melyet korábban vitatott,
c) visszavonhatja anyagi jogi kifogását, illetve azon tényállítását, melyet az ellenfél korábban vitatott,
d) a bizonyítás lefolytatása előtt visszavonhatja bizonyítási indítványát,
e) felemelheti a kereseti követelésének összegét – törvényen alapuló tartás iránti perben, illetve törvényben meghatározott egyéb esetben – a követelésnek a per folyamán esedékessé vált részleteire is,
f) megváltoztathatja az egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén az elbírálás kért sorrendjét, vagy
g) hivatkozhat eltérő vagy további jogi érvelésre.”
29. § A Pp. 229. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság a fél jogi képviselőjének a kitűzött határnap előtt, legkésőbb az idézése kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül előterjesztett kérelmére a tárgyalást elhalasztja, ha a jogi képviselő a kérelmével egyidejűleg igazolja, hogy a kitűzött tárgyaláson egy másik tárgyalásra szóló idézésre tekintettel nem tud megjelenni. Az e bekezdés szerinti kérelem az érintett fél vonatkozásában az elsőfokú ítélet meghozataláig egy alkalommal adhat alapot tárgyalási határnap elhalasztására.”
30. § A Pp. 240 § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az eljárást – a g) pont szerinti kivétellel annak bármely szakaszában – hivatalból megszünteti, ha
a) a keresetlevelet, viszontkereset-levelet már a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontja, a 176. § (2) bekezdés a)–c) pontja, illetve a viszontkereset-levelet a 206. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján vissza kellett volna utasítani,
b) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de
ba) az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő vagy
bb) az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja,
c) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg és a bíróság joghatóságát az alperes perbe bocsátkozása sem alapozhatja meg,
d) a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött határidő alatt sem pótolták,
e) megállapítja, hogy a per más – az e törvény hatálya alá tartozó – ügyben eljáró bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, kivéve, ha
ea) a hatáskör a per tárgyának értékétől függ és az alperes hatásköri kifogás nélkül írásbeli ellenkérelmet már előterjesztett, vagy
eb) az illetékesség nem kizárólagos és az alperes illetékességi kifogás nélkül írásbeli ellenkérelmet már előterjesztett,
f) a fél meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja,
g) a perfelvételi, illetve a folytatólagos perfelvételi tárgyalást a felek elmulasztották vagy a jelen lévő fél a tárgyalás megtartását nem kéri, feltéve, hogy a perben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalára még nem került sor,
h) a felperes a bíróság felhívása ellenére – ideértve a 73. § (1) bekezdése szerinti esetet is – a hiányzó vagy megszűnt jogi képviseletének pótlásáról a bíróság által megállapított határidő alatt nem gondoskodik, vagy
i) megállapítja, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.”
31. § A Pp. XV. Fejezetének fejezetcíme helyébe a következő fejezetcím lép:
„ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK JOGI KÉPVISELŐ NÉLKÜL ELJÁRÓ FÉLRE”
32. § A Pp. 245. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„245. § [Az elsőfokú eljárás szabályainak alkalmazására utaló szabály]
Ha e törvény másként nem rendelkezik, azokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró félre a XI–XIV. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
33. § (1) A Pp. 246. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fél erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti
a) a keresetlevelet,
b) a viszontkereset-levelet, valamint a beszámítást tartalmazó iratot, és
c) az írásbeli ellenkérelmet.”
(2) A Pp. 246. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a felet perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről a szükséges tájékoztatással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni. Ha a fél a hiányok pótlását felhívás ellenére elmulasztja, a keresetet, illetve a nyilatkozatot hiányos tartalmával kell a jegyzőkönyvben vagy nyomtatványon rögzíteni. Ha a szóbeli előadás alkalmával hiánypótlásra történő felhívásra került sor és a hiányok pótlását a fél elmulasztotta, azt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.”
34. § A Pp. 247. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„247. § [A beadványok eltérő tartalma]
(1) A félnek a keresetlevélben, a viszontkereset-levélben, a beszámítást tartalmazó iratban és az írásbeli ellenkérelemben az e törvény szerint kötelező tartalmi elemek közül nem kell feltüntetni a jogalapot és a jogi érvelést.
(2) A félnek az érvényesíteni kívánt jogot és az anyagi jogi kifogást az annak alapjául szolgáló tények előadásával kell megjelölni.
(3) A keresetlevél záró részében a per tárgyának az értékét, a bíróság hatáskörét és illetékességét – ha az ügyben külföldi elem van, a bíróság joghatóságát – megalapozó adatokat akkor kell feltüntetni, ha azok a keresetlevél érdemi részében feltüntetett adatok alapján nem állapíthatóak meg.”
35. § A Pp. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„248. § [A beadványok hiányosságai]
(1) A keresetlevél hiányossága esetén a hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie és a fél jogban járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiánypótlás módjáról. Hiánypótlásra történő felhívás helyett a bíróság elrendelheti a fél személyes meghallgatását, ha a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja. Ha a felperes a hiányokat hiánypótlási felhívás ellenére az abban meghatározott határidőn belül nem pótolta, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja.
(2) A bíróság a kereset közlésekor – a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett – tájékoztatja az alperest, hogy az írásbeli ellenkérelmet, viszontkereset-levelet és beszámítást tartalmazó iratot erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti.”
36. § A Pp. 254. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési meghagyásos eljárás mellőzése miatt az eljárás megszüntetésének a perfelvétel lezárása után nincs helye.”
37. § A Pp. 257. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a felperes jogi képviselő nélkül jár el, a keresetet tartalmazó iratot erre rendszeresített nyomtatványon is előterjesztheti, az iratra a 247. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. A felperes a keresetet a közjegyző felhívásában szereplő bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, amelyet a bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít. A beadványra a 246. § (4) bekezdését alkalmazni kell.”
38. § A Pp. 258. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a felperes a keresetet tartalmazó irathoz nem csatolta a közjegyző felhívását, és a közjegyző felhívásában szereplő bíróság egyébként nem állapítható meg, továbbá a bírósághoz közjegyzői iratanyag sem érkezett, a bíróság a keresetet tartalmazó iratot visszautasítja. Jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén ennek csak akkor van helye, ha a bíróság nyolcnapos határidővel – a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett – felhívta a felet a közjegyzői felhívás becsatolására, és az eredménytelenül eltelt. A végzés ellen a felperes külön fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az alperesnek észrevételezésre nem kell megküldeni. A bíróság a visszautasítás tényéről – a végzés jogerőre emelkedését követően – az alperest értesíti a keresetet tartalmazó irat megküldésével. Ha utóbb a közjegyző felhívásában szereplő bíróság megállapíthatóvá válik, a bíróság a visszautasító végzést megváltoztatja és megteszi a szükséges intézkedéseket.”
39. § A Pp. 259. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a felperes csak részben teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit vagy nem csatolja annak kötelező mellékleteit, az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság tizenöt napos határidővel, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett a felperest hiánypótlásra felhívta és a határidő eredménytelenül eltelt. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a keresetet tartalmazó irat hiányzó eleme – ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását – a közjegyzői iratanyagból megállapítható.”
40. § A Pp. 262. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 258. § és a 259. §-ban foglalt intézkedések megtételére nincs szükség és a felperes a 257. § szerinti kötelezettségeit teljesítette, az eljárást a 179. § alkalmazásával a kereset közlésére vonatkozó szabályok szerint kell folytatni azzal az eltéréssel, hogy a keresetlevél alatt a felperes keresetet tartalmazó iratát kell érteni és az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. A 179. §-ban foglaltak alapján az alperesnek kézbesítendő iratokra a 260. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
41. § A Pp. 269. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti. Erre a bizonyító felet figyelmeztetni kell.”
42. § A Pp. 275. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„275. § [A bizonyítás indítványozása és a bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátása]
(1) A bizonyítási indítványban a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt és a bizonyítási eszközt.
(2) Az okirat és a tárgyi bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátásakor a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt.”
43. § A Pp. 333. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„333. § [A szemle költségei]
(1) A szemletárgy birtokosa a szemle foganatosítása során a szemletárgyban szükségszerűen bekövetkezett állagsérelem helyreállításával kapcsolatban felmerült költségei megtérítését is igényelheti a költségigény összegszerűségének egyidejű igazolásával.
(2) A szemletárgy birtokosának személyéhez kapcsolódó költségigényéről a bíróság a tanú költségtérítésére vonatkozó szabályok szerint határoz.”
44. § A Pp. 362. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani:)
„e) a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható hátránya származna, és ha a felperes megfelelő biztosítékot nyújt, kivéve, ha ez utóbbit a marasztalás jellegére tekintettel a bíróság mellőzi.”
45. § A Pp. 366. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fellebbezés hiányos, az elsőfokú bíróság rövid határidő tűzésével a felet hiánypótlásra hívja fel; a határidő meghosszabbításának nincs helye. Ha a fél a fellebbezés hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolja, azt a bíróság visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A fellebbezés érdemi vizsgálatra való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a fellebbezésben előadott azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik.”
46. § A Pp. 369. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének, illetve eljárásának az anyagi pervezetéssel összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti, úgy, hogy egyúttal köteles elvégezni a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést és az ezzel összefüggő intézkedéseket megtenni.”
47. § A Pp. 371. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fellebbezésben – a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett – fel kell tüntetni)
„d) azt az anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a fellebbezését alapítja, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés.”
48. § A Pp. 373. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna.
(3) Kereset- és ellenkérelem-változtatásnak akkor van helye, ha az a (2) bekezdés szerinti ténnyel áll közvetlen okozati összefüggésben. A fél akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítási eszközt, ha az a (2) bekezdés szerinti tény bizonyítására, vagy a keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a tudomására vagy keletkezett.”
49. § A Pp. 108. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. A másodfokú eljárásban jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó külön szabályok
388. § [A fellebbezés előterjesztése és tartalma]
Ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezést az elsőfokú bíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, és a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetéseként elegendő, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú eljárás mely részét tartja jogszabálysértőnek vagy az elsőfokú ítélet mely jogát vagy jogos érdekét sérti.”
50. § (1) A Pp. 432. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság – a felperes értesítése mellett – a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított harminc napon belül terjessze elő az írásbeli ellenkérelmét, egyidejűleg kitűzi a perfelvételi tárgyalás határnapját. Az alperes indokolt kérelmére a bíróság az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.
(3) A bíróság a perfelvételi tárgyalás határnapját úgy állapítja meg, hogy az előterjesztendő ellenkérelem, és esetleges viszontkereset a kitűzött határnap előtt a többi félnek kézbesíthető legyen.
(4) A jogi képviselő nélkül eljáró fél az ellenkérelmét – az írásbeli ellenkérelemre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal – szóban is előterjesztheti a perfelvételi tárgyaláson. Erről a bíróság az alperest a kereset közlésével egyidejűleg tájékoztatja.”
(2) A Pp. 432. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig. Ebben az esetben a viszontkereset – a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal – a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető. A viszontkereset közlésére, az azzal szembeni ellenkérelem előterjesztésére és a tárgyalás elhalasztására a 213. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező. A bíróság a perben a feleket köteles személyesen meghallgatni, kivéve, ha a fél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ha a meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(7) Ha a felperes a perfelvételi tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. Ha az alperes személyesen nem jelenik meg, a perfelvételi tárgyalást a megjelent felperes kérelmére meg kell megtartani, ellenkező esetben a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.”
51. § A Pp. 434. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„434. § [Érdemi tárgyalás, bizonyítás]
(1) A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően előadott, a 214. § (3) bekezdés szerinti új tényállítással közvetlen okozati összefüggésben álló kereset-, illetve ellenkérelem-változtatáshoz nem kell a bíróság engedélye.
(2) Utólagos bizonyításnak az (1) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben is helye van.
(3) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
(4) A tanúvallomást a tanú a 290. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a tanúként meghallgatott orvos pedig a 290. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem tagadhatja meg.
(5) A perben magánszakértői bizonyításnak nincs helye.
(6) Előzetes bizonyításnak – különösen a kiskorú gyermek érdekében – a 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is helye van.
(7) A per elbírálása során a bíróságnak fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermek veszélyeztetettségének jogszabály szerinti fennállása esetén haladéktalanul jelzéssel éljen a gyermekek védelmét biztosító szervek felé.”
52. § A Pp. 443. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a személyes megjelenésre idézett alperes a tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését, egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának azonban nincs helye. Ha a gyámhatóság vagy a bíróság az alperes részére ideiglenes gondnokot rendelt, az ideiglenes gondnok köteles gondoskodni az alperes tárgyaláson történő megjelenéséről. A bíróság az ideiglenes gondnokot írásban értesíti a tárgyalás helyéről és időpontjáról. Ha az alperes az ideiglenes gondnok közreműködése ellenére sem jelenik meg a tárgyaláson, az ideiglenes gondnok ezt közli a bírósággal, amely elrendelheti az alperes elővezetését.”
53. § (1) A Pp. 444. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt értesítés ellenére sem jelenik meg, a bíróság – a szakértőnek az elővezetés helyére és időpontjára is kiterjedő javaslatát figyelembe véve – elrendelheti az alperesnek a szakértői vizsgálatra történő elővezetését. Ha a gyámhatóság vagy a bíróság az alperes részére ideiglenes gondnokot rendelt, az ideiglenes gondnok köteles gondoskodni az alperes szakértői vizsgálaton történő megjelenéséről. A szakértő az ideiglenes gondnokot írásban értesíti a szakértői vizsgálat helyéről és időpontjáról. Ha az alperes az ideiglenes gondnok közreműködése ellenére sem jelenik meg a szakértői vizsgálaton, az ideiglenes gondnok ezt közli a bírósággal, amely elrendelheti az alperes elővezetését.”
(2) A Pp. 444. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az alperes a gondnokság alá helyezés iránt indított per jogerős befejezése előtt meghal, a bíróság az eljárást megszünteti és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi.”
54. § A Pp. 449. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gondnok köteles gondoskodni a gondnokság alá helyezett személy tárgyaláson, illetve szakértői vizsgálaton történő megjelenéséről. A bíróság a gondnokot írásban értesíti a tárgyalás helyéről és időpontjáról, a szakértő pedig a szakértői vizsgálat helyéről és időpontjáról. Ha a gondnokság alá helyezett személy a gondnok közreműködése ellenére sem jelenik meg a tárgyaláson vagy a szakértői vizsgálaton, a gondnok ezt közli a bírósággal, amely elrendelheti a gondnokság alá helyezett személy elővezetését.”
55. § (1) A Pp. 455. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A keresetlevélnek – a 170. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell
a) a házasság megkötésére és a házasságból származó, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat,
b) azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható, és
c) az életközösség fennállásának időtartamát annak kezdő és befejező időpontjának megjelölésével, kivéve, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében már megállapította.”
(2) A Pp. 455. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A keresetlevélhez – a 171. §-ban meghatározottakon túl – csatolni kell a (2) bekezdés szerinti adatokat igazoló okiratokat, továbbá a házassági vagyonjogi perben eljáró bíróság határozatát, ha az az életközösség időtartamát korábban már megállapította.”
(3) A Pp. 455. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kéri, a keresetlevélhez csatolni kell a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll. Ennek hiányában a felperes köteles a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kérdésben nyilatkozatot tenni, amelyre e törvénynek a keresethalmazatra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.”
56. § A Pp. 457. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„457. § [Ideiglenes intézkedés]
A bíróság a perben – különösen a kiskorú gyermek érdekében – erre irányuló kérelem hiányában is határozhat ideiglenes intézkedéssel különösen
a) a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése,
b) a szülői felügyelet gyakorlása,
c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, és
d) a házastársak lakáshasználatának
kérdésében.”
57. § A Pp. 465. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„465. § [Illetékesség és soronkívüliség]
(1) A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.
(2) A bíróság soron kívül jár el az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt indított perben, ha a per során hivatalos tudomást szerez a gyermek örökbefogadhatóságának tényéről, illetve arról, hogy a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítása vagy örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás is folyamatban van. A bíróság az ezzel kapcsolatos adatok közlése érdekében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert megkeresi. A soron kívüli perben
a) az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amely nem hosszabbítható meg,
b) a tárgyalási időköz nyolc nap, valamint
c) a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő egy hónap.”
58. § A Pp. 470. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bíróságnak az apaság megállapítása iránt indított perben hozott ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is – határoznia kell a kiskorú gyermek tartása felől.”
59. § A Pp. XXXV. Fejezetének fejezetcíme helyébe a következő fejezetcím lép:
„SZÜLŐI FELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PEREK”
60. § A Pp. 126. alcímének címe helyébe a következő alcím cím lép:
„126. A szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perek közös szabályai”
61. § A Pp. 472. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„472. § [A szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perek]
(1) A szülői felügyelettel kapcsolatos peren a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a szülői felügyelet megszüntetése és a visszaállítása iránt indított pert kell érteni.
(2) A kapcsolattartási peren a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartás megváltoztatása, valamint a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránt indított pert kell érteni. A kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránti kereset önállóan nem, kizárólag házassági perben vagy szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben terjeszthető elő. A kapcsolattartás megváltoztatása iránti peren a Ptk. 4:181. § (4) bekezdése szerinti pert kell érteni.
(3) A kapcsolattartási perre a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per szabályai az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy a kapcsolattartás megváltoztatása iránti kereset a gyermek tartása iránt indított keresettel nem kapcsolható össze.”
62. § A Pp. 476. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„476. § [Perindítás és ideiglenes intézkedés]
(1) A keresettel a gyermek tartására és a kapcsolattartás rendezésére irányuló kereset kapcsolható össze.
(2) A bíróság a perben – különösen a kiskorú gyermek érdekében – erre irányuló kérelem hiányában is határozhat ideiglenes intézkedéssel különösen
a) a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése,
b) a szülői felügyelet gyakorlása, illetve
c) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás
kérdésében.”
63. § A Pp. 477. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„477. § [Bizonyítás, határozatok]
(1) A bíróság az indítványozott bizonyítást mellőzi és hivatalból rendel el bizonyítást, ha a bizonyító fél által indítványozott bizonyítás nyilvánvalóan ellentétes a kiskorú gyermek érdekével.
(2) A bíróság a kiskorú gyermek érdekében a félként eljáró szülőt és a kiskorú gyermeket klinikai és mentálhigiéniai felnőtt és gyermek szakpszichológus szakértői vizsgálaton való részvételre kötelezheti. Ha a vizsgálatra kötelezett szülő a kijelölt szakértőnél nem jelenik meg, vagy a kiskorú gyermek törvényes képviselőjeként a gyermek vizsgálaton való részvételét nem biztosítja, a bíróság a közreműködőkkel szembeni kényszerítő eszközök közül az okozott költségek megtérítésére kötelezheti, illetve pénzbírsággal sújthatja.
(3) Ha a felek a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése tárgyában egyezséget kötöttek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja. A bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek kiskorú gyermekének érdekét kell elsődlegesen figyelembe venni.
(4) A bíróságnak a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben hozott ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is – határoznia kell a szülői felügyelet gyakorlásának módja, a kapcsolattartás, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a kiskorú gyermek tartása felől.”
64. § A Pp. 480. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„480. § [Perindítás és ideiglenes intézkedés]
(1) A kereset kizárólag ugyanazon szülő más gyermekének harmadik személynél történő elhelyezése, a szülői felügyeleti jog megszüntetése, a kapcsolattartás rendezése, valamint a gyermek tartása iránti keresettel kapcsolható össze.
(2) A bíróság a perben – különösen a kiskorú gyermek érdekében – erre irányuló kérelem hiányában is határozhat ideiglenes intézkedéssel különösen
a) a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének harmadik személynél történő kijelölése,
b) a gyermek súlyos veszélyeztetése esetén a szülői felügyeleti jog korlátozása vagy megszüntetése, illetve
c) a kapcsolattartás
kérdésében.”
65. § A Pp. 481. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróságnak a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt indított perben hozott ítéletében – szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is – határoznia kell a szülői felügyeleti jog megszüntetése, a kapcsolattartás, valamint a kiskorú gyermek tartása felől.”
66. § A Pp. 483. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti kereset kizárólag az ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti keresettel kapcsolható össze.”
67. § A Pp. 485. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„485. § [Ideiglenes intézkedés és ítélet]
(1) A bíróság a perben – különösen a kiskorú gyermek érdekében – erre irányuló kérelem hiányában is határozhat ideiglenes intézkedéssel különösen
a) a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének harmadik személynél történő kijelölése,
b) a szülői felügyelet gyakorlása,
c) a gyermek súlyos veszélyeztetése esetén a szülői felügyeleti jog megszüntetése, illetve
d) a kapcsolattartás
kérdésében.
(2) A bíróságnak a szülői felügyelet megszüntetése iránt indított perben hozott ítéletében szükség esetén – erre irányuló kereseti kérelem hiányában is – határoznia kell ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyelet megszüntetése, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a kapcsolattartás, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a kiskorú gyermek tartása felől.”
68. § A Pp. 495. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti helyreigazító közlemény közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől (a továbbiakban együtt: sajtószerv). A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a helyreigazítás iránti kérelmet legkésőbb e határidő utolsó napján a sajtószerv címére ajánlott küldeményként postára adták. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat és – feltéve, hogy ezek közzétételét is igényli – a valós tényeket.”
69. § A Pp. 502. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Akiről hozzájárulása nélkül képmás, illetve hangfelvétel készül, a készítésről történt tudomásszerzéstől, valamint akiről a hozzájárulásával vagy hozzájárulása nélkül készült képmás, illetve hangfelvétel a hozzájárulása nélkül kerül felhasználásra, a felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül írásban – napokban megadott határidővel – kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól
a) a jogsértés abbahagyását,
b) azt, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,
c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a sérelem orvoslása iránti kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján a készítő, illetve a felhasználó címére ajánlott küldeményként postára adták. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A sérelem orvoslása iránti kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett képmást, illetve hangfelvételt, felhasználás esetén a felhasználás idejét és módját, a tudomásszerzés időpontját, valamint a jogsértőtől követelt szankciót. A képmás, illetve hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított három hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.”
70. § A Pp. 509. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben és a XV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
71. § A Pp. 513. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Alperesi pertársaság esetén, ha a munkáltató felperes valamennyi alperessel szemben kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényt érvényesít, a per az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható.”
72. § A Pp. 521. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„521. § [A munkajogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per]
(1) Ha a felperes az Mt. 82. § (1) bekezdése alapján kártérítésként elmaradt jövedelem iránti igényt érvényesít, a keresetlevélben – a 170. §-ban meghatározottakon túl – fel kell tüntetni az elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként, összegszerűen, valamint a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés esetén a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeget.
(2) Ha a felperes az igényét az Mt. 82. § (1) bekezdésére vagy az Mt. 83. § (3) bekezdésére alapította, a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén – keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelem előterjesztése nélkül – a kereseti követelésének összegét felemelheti a követelésnek a per folyamán esedékessé váló részleteire a tárgyalás berekesztéséig. Az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált követelés a fellebbezésben, míg a fellebbezés előterjesztését követően esedékessé vált követelés a másodfokú eljárásban érvényesíthető.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a fél a felemelt követelés tekintetében utólagos bizonyítással élhet.
(4) A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése iránti perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása nem gátolja a jogerős ítélettel elbírált kárigényt meghaladó, utóbb esedékessé vált kártérítési igény újabb munkaügyi perben, elévülési időn belül történő érvényesíthetőségét.”
73. § A Pp. 630. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvénnyel módosított 20. § (3) bekezdés a) pontját, 26. §-át, 472. § (2) és (3) bekezdését, továbbá 496. § (2) bekezdését a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
74. § A Pp. 631. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„631. § [Európai uniós követelményekre utaló rendelkezés]
(1) E törvény
1. a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek,
2. a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek,
3. a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
4. a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek,
5. az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvnek,
6. a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvnek,
7. az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
8. a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és a munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek,
9. a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
10. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
11. a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
12. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
13. a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,
14. a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
15. a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
1. az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat,
2. a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat,
3. a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet,
4. a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyítás-felvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai között együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet,
5. a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet,
6. a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtó okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
7. az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
8. a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
9. a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
10. a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet,
11. az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
12. a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
13. a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását szolgálja.”
75. § A Pp.
1. preambulumában a „bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg,
2. 73. § (1) bekezdés a) pontjában a „keresetlevelet visszautasító” szövegrész helyébe a „keresetlevél jogi képviselő nélkül történő előterjesztése esetén hiánypótlásra felhívó” szöveg,
3. 76. § a) pontjában a „cselekvőképtelen” szövegrész helyébe a „perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező” szöveg,
4. 85. § (1) bekezdésében a „kivétellel” szövegrész helyébe a „kivétellel, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában” szöveg,
5. 114. § (2) bekezdésében a „beadványt a per” szövegrész helyébe a „papíralapú beadványt a per” szöveg,
6. 139. § (5) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül el” szövegrész helyébe a „vissza” szöveg,
7. 176. § (1) bekezdés i) pontjában az „elmulasztja,” szövegrész helyébe az „elmulasztja, vagy” szöveg,
8. 179. § (1) bekezdésében a „bíróság a keresetlevél” szövegrész helyébe a „bíróság – a felperes értesítése mellett – a keresetlevél” szöveg,
9. 183. § (1) bekezdésében a „felek perfelvételi iratban feltüntetett vagy” szövegrész helyébe a „felek keresetlevélben és perfelvételi iratban feltüntetett illetve” szöveg,
10. 192. § (1) bekezdés a) pontjában a „kereseti, viszontkereseti kérelem fajtáját, a jogállítását” szövegrész helyébe a „keresetét, viszontkeresetét” szöveg,
11. 195. §-ában a „követően” szövegrész helyébe a „megelőzően” szöveg,
12. 201. § (2) bekezdésében „az (1) bekezdés körébe nem tartozó” szövegrész helyébe az „egyéb” szöveg,
13. 203. § (1) bekezdésében az „– ideértve a 63. alcím szerinti perfelvételi iratokat is –” szövegrész helyébe az „– a 202. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel –” szöveg,
14. 204. § (1) bekezdésében a „viszontkereset-levelet a kereset közlésétől” szövegrész helyébe a „viszontkereset-levelet – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kereset közlésétől” szöveg,
15. 204. § (2) bekezdésében a „törvényszék hatáskörébe tartozna,” szövegrész helyébe a „törvényszék hatáskörébe tartozna – a házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perben viszontkeresetként érvényesített házassági vagyonjogi igény kivételével –” szöveg,
16. 213. § (4) bekezdésében a „viszontkereset-levelet és beszámítást tartalmazó iratot” szövegrész helyébe a „vagy az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően előterjesztett viszontkeresetet és beszámítást” szöveg,
17. 230. § (1) bekezdésében a „ha ez a per” szövegrész helyébe a „ha ez a jogvita kereteinek meghatározásához, a per” szöveg,
18. 244. § (1) bekezdésében a „fél járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő közreműködését veszi” szövegrész helyébe a „fél azokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező jogi képviselőt vesz” szöveg,
19. 246. § (2) bekezdésében a „járásbíróságon” szövegrész helyébe a „bíróságon” szöveg, valamint a „bíróság az erre” szövegrész helyébe a „bíróság jegyzőkönyvben vagy az erre” szöveg,
20. 246. § (3) bekezdésében a „bíróság az arra” szövegrész helyébe a „bíróság jegyzőkönyvben vagy az arra” szöveg,
21. 336. § (1) bekezdés b) pontjában az „eszközöket, bizonyítási módokat” szövegrész helyébe az „eszközöket, valamint szemle esetén a bizonyítási módot” szöveg,
22. 371. § (1) bekezdés b) pontjában a „mennyiben” szövegrész helyébe a „mennyiben és milyen okból” szöveg,
23. 375. § (2) bekezdésében a „valamint beszámítás” szövegrész helyébe az „a 373. § (2) bekezdés szerinti új tény állítása, valamint beszámítás” szöveg,
24. 429. §-ában a „kapcsolatos pereket és” szövegrész helyébe a „kapcsolatos és kapcsolattartási pereket, valamint” szöveg,
25. 455. § (6) bekezdésében az „ellenkérelmet előterjeszteni” szövegrész helyébe az „ellenkérelmet előterjeszteni írásban vagy a 432. § (4) bekezdése szerint szóban a perfelvételi tárgyaláson” szöveg,
26. 459. § (1) bekezdésében az „elhelyezése,” szövegrész helyébe az „elhelyezése, a kapcsolattartás,” szöveg,
27. 463. § (1) bekezdésében a „megállapítása tekintetében” szövegrész helyébe a „megállapítása tekintetében a perfelvétel részlegesen lezárható és” szöveg,
28. 470. § szakaszcímében a „Bizonyítás” szövegrész helyébe a „Bizonyítás és ítélet” szöveg,
29. 481. § szakaszcímében a „Tárgyalás” szövegrész helyébe a „Tárgyalás és ítélet” szöveg,
30. 513. § (4) bekezdésében a „felperes” szövegrész helyébe a „felperes – az (5) bekezdés szerinti kivétellel –” szöveg,
31. 605. § (3) bekezdésében és 608. § (1) bekezdésében a „részére” szövegrész helyébe a „részére, kivéve a tárgyaláson csatolt vagy kézbesíthető iratot, illetve határozatot” szöveg,
32. 628. § (2) bekezdés g) pontjában a „kötelezően alkalmazandó” szövegrész helyébe az „alkalmazható” szöveg
lép.
76. § Hatályát veszti a Pp.
1. 73. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „közreműködése” szövegrész,
2. 73. § (4) bekezdésében a „közreműködése” szövegrész,
3. 176. § (1) bekezdés j) és l) pontja,
4. 176. § (1) bekezdés k) pontjában a „, vagy” szövegrész,
5. 201. § (3) bekezdése,
6. 215. § (2) bekezdése,
7. 242. § (2) bekezdésében az „az érdemi tárgyalási szakban” szövegrész,
8. 310. § c) pontjában az „elrendelését vagy” szövegrész,
9. 328. § (4) bekezdésében az „és kára” szövegrész,
10. 371. § (1) bekezdés c) pontja,
11. 375. § (1) bekezdésében a „c) és” szövegrész,
12. 407. § (1) bekezdés c) pontjában a „csupán a kamatfizetésre, a perköltségre,” szövegrész,
13. 431. § (5) bekezdése,
14. 440. §-a,
15. 470. § (3) bekezdése, valamint
16. 491. § (1) bekezdése.
77. § Ez a törvény 2021. január 1. napján lép hatályba.
78. § (1) E törvény
1. a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek,
2. a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek,
3. a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
4. a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek,
5. az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvnek,
6. a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvnek,
7. az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
8. a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és a munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek,
9. a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
10. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
11. a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
12. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
13. a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,
14. a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
15. a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
1. az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat,
2. a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat,
3. a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet,
4. a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyítás-felvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai között együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet,
5. a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet,
6. a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtó okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
7. az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
8. a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
9. a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
10. a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet,
11. az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
12. a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
13. a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását szolgálja.
