Hatály: közlönyállapot (2020.XI.26.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2020. évi CXXI. törvény

egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról * 

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 8/A. §-a a következő h)-k) ponttal egészül ki:

[A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal]

h) törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

i) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

j) törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

k) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.”

2. § Az Nytv. 15. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A nyilvántartással összefüggő eljárásban informatikai rendszer igénybevételével előállított lakcímbejelentés iránti kérelem - jogszabályban meghatározott adatokon kívül - tartalmazza az eljáró polgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának adatait és cselekvőképessége tényét az eljárás lefolytatása céljából.”

3. § Az Nytv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett személyek 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatait az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatkezelője, illetve az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a bejegyzést követően átvezeti a nyilvántartáson.”

4. § Az Nytv. 17. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

h) a 24/I. § szerinti adatok.”

5. § (1) Az Nytv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyedi adatszolgáltatás bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál kérelmezhető. A járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal az egyedi adatszolgáltatás iránti kérelmet átteszi a nyilvántartást kezelő szervnek, ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok nem állnak a rendelkezésére.”

(2) Az Nytv. 18. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező bármely járási hivatalnál és a kijelölt kormányhivatalnál igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a járási hivatal vagy a kijelölt kormányhivatal az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg, és

a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

(5) A nyilvántartást kezelő szerv, a kijelölt kormányhivatal és bármely járási hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről. Az adatszolgáltatás elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is igényelhető.”

6. § Az Nytv. a következő 19/G. §-sal egészül ki:

„19/G. § Az Országgyűlés Hivatala kapcsolattartás és megemlékezés szervezése céljából a nyilvántartást kezelő szervtől kérheti az általa nyilvántartott országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, volt nemzetiségi szószóló személyes adatai felhasználásával az országgyűlési képviselő, volt országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, volt nemzetiségi szószóló 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatát, valamint elhalálozása idejének adatát.”

7. § Az Nytv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § Az e törvény felhatalmazása alapján - a 21. §-ban meghatározottak mellett - a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat jogosult igényelni az értesítési cím, az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való - az elhalálozáson kívüli - kikerülés oka, helye és ideje adatok kivételével a vasúti közlekedési hatóság az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartás vezetése céljából.”

8. § Az Nytv. 22. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

o) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez.”

9. § Az Nytv. a következő 23/C. §-sal egészül ki:

„23/C. § A 15. § (1b) bekezdésében meghatározott adatokat a nyilvántartás szervei megismerhetik, valamint azokat a nyilvántartást kezelő szervtől igényelhetik a 24. §-ban meghatározott szervek.”

10. § Az Nytv. IV. fejezete a következő 24/I. §-sal egészül ki:

„24/I. § A nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 42/B. §-a szerinti ügyfél-átvilágítás során a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti szolgáltató automatikus információátadásra vonatkozó jelzésére a polgár 11. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatát, állampolgárságát, a személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, aláírását, valamint arcképmását átadja.”

11. § Az Nytv. 28/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek adatainak nyilvántartására a jogosultsági nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.”

12. § (1) Az Nytv. 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A tároló elem nem tartalmazza az ujjnyomat adatot, ha a polgár

a) a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 6. életévét még nem töltötte be,

b) annak adására ideiglenesen fizikailag képtelen, vagy

c) annak adására fizikailag képtelen.”

(2) Az Nytv. 29. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) A polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is kezdeményezheti lakcímének rögzítését az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén, ha a tároló elem azt nem, vagy nem helyesen tartalmazza.”

13. § (1) Az Nytv. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 6. életévét betöltötte.”

(2) Az Nytv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bv. szerv vagy a járási hivatal átveszi a fogvatartott polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét. A fogvatartott polgár a bv. szerv vagy a járási hivatal rendelkezésére bocsátja a 29. § (2) bekezdés a)-g) pontjában megjelölt személyes adatait és saját kezű aláírását, valamint az (1) bekezdés szerint az ujjnyomatát. A bv. szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adatokat a kijelölt kormányhivatal részére történő megküldésig kezeli.”

(3) Az Nytv. 29/A. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A 29. § (9) bekezdésében foglalt esetek kivételével a honosítási és visszahonosítási kérelmet átvevő szerv a honosítási és visszahonosítási kérelem (a továbbiakban együtt: honosítási kérelem) benyújtásakor 6. életévét betöltött, valamint a honosítási kérelem benyújtásának évében 6. életévét betöltő polgár ujjnyomatát rögzíti az ujjnyomat adatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából. A honosítási kérelmet átvevő szerv az ujjnyomatot a honosítási kérelem továbbításával egyidejűleg küldi meg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az ujjnyomat adatot a 14. § m) pont mj) alpontjában meghatározott feladata teljesítése céljából, az értesítés megküldéséig kezeli, az értesítés megküldését, valamint a honosítási kérelem elutasítását követően az ujjnyomat adatot haladéktalanul törli.

(4) A nyilvántartást kezelő szerv - a 11. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - és a kijelölt kormányhivatal az ujjnyomatot az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáig, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig kezeli, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiállításakor, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válását követően haladéktalanul törölni kell.

(5) A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomat adatát a kijelölt kormányhivatal az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéig, legfeljebb azonban a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (6) bekezdésében meghatározott időpontig kezeli. A honosítási kérelmet előterjesztő polgár ujjnyomat adatát a kijelölt kormányhivatal a tároló elemen csak akkor helyezheti el, ha a polgár a 6. életévét legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének napján betölti.”

14. § Az Nytv. 29/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 29. § (7) bekezdés b) pontja szerinti ujjnyomatot - ha azt az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza - a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor, valamint az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetén az állandó személyazonosító igazolvány személyes átadásakor az eljáró hatóság a személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli az ujjnyomatot.”

15. § (1) Az Nytv. 29/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 29. § (9) bekezdés b) pontjában meghatározott polgár részére a kiállítás napjától számított 1 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolványt kell kiállítani.”

(2) Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 70. életévet betöltött jogosult - az (1a), (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - kérheti, hogy részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra.”

16. § Az Nytv. 31. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az adatszolgáltatási nyilvántartás adatkezelési műveletenkénti bontásban az alábbi adatokat tartalmazza:)

e) az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait.”

17. § Az Nytv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából a nyilvántartást kezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3) A naplóbejegyzés tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.

(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - a nyilvántartást kezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza a nyilvántartást kezelő szerv.

(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.

(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.”

18. § Az Nytv. 33/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az elhalálozásról szóló értesítési szolgáltatáshoz csatlakozott szervek esetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a d) pont da)-dd), dg) és di) alpontjában foglalt adatokat tartalmazza. Jelen bekezdés alkalmazásában a nyilvántartás tartalmazza a csatlakozott szerv elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét is.”

19. § Az Nytv. a következő 52/I. és 52/J. §-sal egészül ki:

„52/I. § (1) A 2016. január 1. napját követően kiállított, érvényes tároló elemet nem tartalmazó állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár a 29/E. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti állandó személyazonosító igazolvány kiadását igényelheti.

(2) A 2021. augusztus 2. napját megelőzően kiállított állandó személyazonosító igazolványok esetén kizárólag a tároló elemmel ellátott és ujjnyomat adatot tartalmazó állandó személyazonosító igazolvány pótolható.

52/J. § (1) 2026. augusztus 3. napján érvényét veszti a 2000. január 1. napja előtt kiállított személyazonosító igazolvány.

(2) 2031. augusztus 3. napján érvényét veszti az a 2016. január 1. napját követően kiállított határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány, amely esetén a polgár 2021. augusztus 2. napjáig nem töltötte be 70. életévét.”

20. § Az Nytv. a következő 54. §-sal egészül ki:

„54. § Ez a törvény az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

21. § Az Nytv.

a) 4. § (1) bekezdés c) pontjában és 4. § (2) bekezdésében a „4. § (3) és (3a) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. § (2a), (3), (3a) és (7) bekezdése” szöveg,

b) 18/A. § (1) és (3) bekezdésében, 24/B. § (2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal” szöveg,

c) 24. § (1) bekezdésében a „feladatainak ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatainak ellátásához, valamint az igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához” szöveg,

d) 29/E. § (1) bekezdésében az „a (2), (4) és a (4a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1a) (2), (4) és a (4a) bekezdésben” szöveg,

e) 29/E. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel” szövegrész helyébe az „az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel” szöveg,

f) 29/E. § (4a) bekezdésében az „a menekültkénti vagy oltalmazottkénti státuszról rendelkező döntés” szövegrész helyébe az „- az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a menekültkénti vagy oltalmazottkénti státuszról rendelkező döntés” szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti az Nytv.

a) 5. § (21) bekezdésében az „- a 29/E. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel -” szövegrész,

b) 7. § (2) bekezdése,

c) 21. § f) pontja,

d) 29. § (6) bekezdés b) pontjában és 29. § (7) bekezdésében az „- a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével -” szövegrész,

e) 34. § (6) bekezdésében az „Az elektronikus ügyintézési pontot a nyilvántartást kezelő szerv működteti.” szövegrész.

2. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

23. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Magyar Nemzeti Levéltár a levéltári anyaggal kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott elektronikus adatokról - ha jogszabály szigorúbb követelményt nem állapít meg - legalább a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti gyakorisággal és rendben biztonsági mentéseket hoz létre, valamint a biztonsági mentéseket a Kormány által kijelölt, az adatok őrzéséért felelős szervnek megküldi. A biztonsági mentés adataiba az adatok őrzéséért felelős szerv nem tekinthet bele.”

24. § Az Ltv. a következő 35/C. §-sal egészül ki:

„35/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Magyar Nemzeti Levéltárnak a levéltári anyaggal kapcsolatos adatai biztonsági mentésének rendjét és gyakoriságát, a biztonsági mentéssel érintett adatok körét, valamint az adatok őrzéséért felelős szervet.”

25. § Az Ltv.

a) 8. § b) pontjában a „szabályozza” szövegrész helyébe a „szabályozza és ellenőrzi - az elektronikus iratok biztonságos másolatának átadására és tárolására vonatkozó kormányrendeletben meghatározott eltéréssel -” szöveg,

b) 17. § (2) bekezdés b) pontjában az „elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv” szövegrész helyébe az „elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett szerv” szöveg

lép.

3. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

26. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 28/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó]

c) telefonszámára, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt,”

(2) A Bv. Sztv. 28/A. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó]

g) elektronikus levelezési címére, a telekommunikációs kapcsolattartás időpontjáról való értesítés érdekében, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt, és

h) telekommunikációs alkalmazásban regisztrált azonosító nevére, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt.”

(3) A Bv. Sztv. 28/A. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A bv. szervezet nyilvántartja a hivatalos minőségben kapcsolattartó személy)

g) elektronikus levelezési címét a telekommunikációs kapcsolattartás időpontjáról való értesítés érdekében, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt, és

h) telekommunikációs alkalmazásban regisztrált azonosító nevét, ha az a kapcsolattartás módja miatt indokolt.”

(4) A Bv. Sztv. 28/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bv. szervezet az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti adatokat kizárólag a bv. szerv által nyújtott elektronikus kapcsolattartási forma igénybevétele esetén tartja nyilván.

(4) A telekommunikációs eszköz útján biztosított elektronikus kapcsolattartás során a kapcsolattartó személy és a hivatalos minőségben kapcsolattartó személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának felmutatásával azonosítja magát. A hivatalos minőségben kapcsolattartó személynek a hivatása gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványát, továbbá - ha annak ellenőrzésére még nem került sor - az első alkalommal történő kapcsolatfelvétel esetén a hivatalos kapcsolattartást megalapozó okiratot is fel kell mutatnia.

(5) A (4) bekezdés szerinti azonosítás során, ha a személyazonosság igazolására alkalmas okmányon szereplő adatok a kapcsolattartói nyilvántartásban szereplő adatokkal nem egyeznek, illetve az arcképmás vizuális összevetése alapján az azonosság tekintetében kétség merül fel, vagy a kapcsolattartásra jelentkező személy a bv. szerv felhívása ellenére nem mutatja fel a (4) bekezdésben meghatározott igazolványt vagy okiratot, a kapcsolattartásra nem kerülhet sor.”

27. § A Bv. Sztv.

a) 8. §-ában az „igazgató (a továbbiakban:” szövegrész helyébe a „főigazgató, igazgató (a továbbiakban együtt:” szöveg,

b) 28/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „(székhelyére)” szövegrész helyébe a „vagy értesítési címére” szöveg,

c) 28/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „lakcímet” szövegrész helyébe a „lakcímet vagy értesítési címet” szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti a Bv. Sztv.

a) 28/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „- a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával -” szövegrész,

b) 28/A. § (1) bekezdés d) pontjában és 28/A. § (2) bekezdés e) pontjában az „és” szövegrész.

4. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

29. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.tv.) „Összerendelési nyilvántartás” alcíme a következő 10/F. §-sal egészül ki:

„10/F. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti központi azonosítási ügynök használata esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatást igénybevevő szerv a polgárnak az összerendelési nyilvántartás hatálya alá tartozó más azonosítója igazolásával is kérhet adatszolgáltatást a 10/C. § megfelelő alkalmazásával

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,

b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, vagy

c) az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából,

ha az adatszolgáltatás igénylésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult. E művelet idejére az adatkezelő jogosult az adott azonosító vonatkozásában az összerendelési bejegyzés felvételét kezdeményező szerv által képzett, a 10/A. § (4) bekezdése szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kód kezelésére.”

30. § (1) A Szaz.tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerinti belföldi gyermek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, valamint nyilvántartási jogcímét közli az állami adóhatósággal. A gyermek részére az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adatszolgáltatása alapján az adóigazolványt hivatalból adja ki.”

(2) A Szaz.tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény szerinti belföldi gyermek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, nyilvántartási jogcímét, továbbá ha a Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött - a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével - intézetben született, ezt a tényt közli az állami adóhatósággal. Az állami adóhatóság a belföldi gyermek részére az adóigazolvány kiállításáról hivatalból gondoskodik.

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján - a titkolt terhesség, valamint a szülőnek az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulás esete kivételével - az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén az adóazonosító jel elhelyezése, továbbá az adóigazolvány megszemélyesítése céljából az állami adóhatóság az adatok átadását követően 8 órán belül gondoskodik a gyermek adóazonosító jelének képzéséről és az adóigazolvány kiállításához szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő megküldéséről.”

31. § A Szaz.tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az adó- és vámhatóság az adóazonosító jelet a hatáskörébe tartozó feladatai ellátása során azon személyek azonosítása céljából használja, akinek jogát, kötelezettségét vagy jogos érdekét az eljárás érinti, továbbá e személyek képviselőjének, valamint az eljárás egyéb résztvevőjének azonosítása céljából, az adótitokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével használja.

(2) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről megkeresésre tájékoztatja az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti más adóhatóságot.”

32. § (1) A Szaz.tv. 37. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

a) az állami adóhatóságnak az adóalanyok nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának változásáról, nyilvántartási jogcímének, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról és annak időpontjáról, nyilvántartásból kikerülése okáról és időpontjáról;”

(2) A Szaz.tv. 37. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

l) a Központi Statisztikai Hivatalnak a hivatalos statisztikáról szóló törvény alapján kezelt adatbázisában szereplő adatszolgáltató természetes személy családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, nemének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakóhelyének, tartózkodási helyének, családi állapotának változásáról, azok időpontjáról, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, a nyilvántartásba bekerülés és a nyilvántartásból való kikerülés okáról, idejéről.”

(3) A Szaz.tv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek -

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ nyilvántartást vezető kincstár,

d) az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv,

e) az (1) bekezdés j) pontja szerinti az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv,

f) az (1) bekezdés l) pontja szerinti Központi Statisztikai Hivatal,

g) a (2) bekezdés a) pontja szerinti Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,

h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv

kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.”

(4) A Szaz.tv. 37. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek -]

i) az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíjbiztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv,

j) az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár,”

[kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.]

5. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

33. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüaktv.) 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Élveszületés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére a hivatalos statisztikáról szóló törvény szerint, hivatalos statisztikai célból a népmozgalmi események adatait át kell adni. A Központi Statisztikai Hivatal a személyazonosító adatokat a hivatalos statisztikáról szóló törvényben foglaltak szerint törli, ezt követően a népmozgalommal összefüggő egészségügyi adatokat csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezeli.”

(2) Az Eüaktv. 20. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során az egészségügyi szolgáltató, a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény megismerheti és törvényben meghatározott szerv részére továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs, bejegyzett élettárs személyazonosító adatait.”

34. § Az Eüaktv. III/A. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére történő adattovábbítás

35/P. § (1) A 4. § (2) bekezdés j) pontja szerinti célból, törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt, egészségügyi ellátó hálózaton kívüli, EESZT-hez nem csatlakozott szerv részére az EESZT-n keresztül továbbítja

a) a közúti járművezetők és járművezető-jelöltek egészségi alkalmassági vizsgálatát végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat eredményét,

b) a halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény az egészségügyi törvény szerinti halottvizsgálati bizonyítványt elektronikus dokumentumként,

c) az egészségügyi szolgáltató az anyakönyvi eljárásról szóló törvény, a hivatalos statisztikáról szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény alapján kiadott kormányendelet szerinti adatokat az ott meghatározottak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az egészségügyi szolgáltató, az orvos, valamint az intézmény, azok átadásának az adatot fogadó szerv általi visszaigazolását követően haladéktalanul köteles törölni, kivéve ha az adat kezelésére e törvény feljogosítja.”

6. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

35. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 21/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az elektronikus ügyintézési pont útján felvett kérelem esetében az elkészült okmány átvétele kizárólag a kérelmező által személyesen történhet. Ennek során a személyazonosítást jogszabályban meghatározott automatizált ujjnyomat-összevetéssel is el kell végezni. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli a második biometrikus adatot.”

36. § Az Utv. 26. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)

d) közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a vezetői engedély tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából térítésmentesen a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokra vonatkozóan.”

37. § Az Utv. 27. §-a a következő (1f)-(1h) bekezdéssel egészül ki:

„(1f) Az adatkezelő szerv a közölt okmányazonosító adat alapján, az érintett családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét átadja a természetes személy személyazonosságának ellenőrzése céljából a videotechnológián keresztül történő személyazonosítást végző szervezet részére.

(1g) Az adatkezelő szerv a közölt természetes személyazonosító adatok alapján, az érintett úti okmánya érvényességének tényére és kiállítás szerinti érvényességi idejére vonatkozó adatokat átadja a házasságkötés miatt hivatalból történő okmánykiállításra való jogosultság megállapítása céljából az anyakönyvvezető részére.

(1h) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat, továbbá az érintett saját kezű aláírását a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ részére, az általa végzett igazságügyi szakértői tevékenység ellátása céljából átadja.”

38. § Az Utv. 28. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatok közül a természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolattartási adatot a Központi Statisztikai Hivatal részére az Stt. által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében történő kapcsolatfelvétel céljából térítésmentesen átadja. A Központi Statisztikai Hivatal az átvett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a Központi Statisztikai Hivatal törli.”

39. § Az Utv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az adatkezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3) A naplóbejegyzés tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.

(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - az adatkezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza az adatkezelő szerv.

(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.

(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.”

40. § Az Utv. 28. § (1) bekezdés d) pontjában az „érintett arcképmásáról” szövegrész helyébe az „érintett állampolgárságáról, számára kiadott úti okmány típusáról, számáról, arcképmásáról” szöveg lép.

7. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

41. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„2. Járműnyilvántartás: olyan elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a Magyarországon forgalomba helyezett, állandó hatósági jelzéssel és forgalmi engedéllyel ellátott járművek adatait, a járműtulajdonos (üzembentartó), az állami vagyonkezelő és a lízingbevevő adatait, továbbá a járműokmány adatait, valamint a történeti állományt.”

(2) A Kknyt. 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„8. Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése, továbbá azon adatszolgáltatás, amely a kapcsolatfelvételi eljárást kezdeményező kérelem kapcsán, azzal összefüggésben, egyedi járműadatra vonatkozik.”

(3) A Kknyt. 2. §-a a következő 11. és 12. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„11. Származás-ellenőrzési nyilvántartás: olyan elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt jármű azonosító adatait, a jármű származását igazoló külföldi okmány adatait, a jármű tulajdonjoga megszerzőjének és a származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt kérelmezőnek az adatait, valamint a származás-ellenőrzés eredményét.

12. Előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás: az előzetes eredetiségvizsgálat során a vizsgált jármű megállapított műszaki és azonosító adatait, rögzített képi adatait, a kérelmező adatait, a vizsgálat eredményét, valamint a vizsgáló jogosultságazonosítóját tartalmazó elektronikus nyilvántartás.”

(4) A Kknyt. 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

„13. Történeti állomány: a 7. § a)-h) pontjában meghatározott résznyilvántartások történeti állománya tartalmazza az ezen résznyilvántartások hatálya alá tartozó járműtulajdonos (üzembentartó), állami vagyonkezelő, lízingbevevő, a jármű és az ideiglenes rendszámtábla, valamint annak jogosultjának e törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását, az e törvényben meghatározott adatkezelési időtartamon belül.”

(5) A Kknyt. 2. §-a a következő 22-23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„22. Állami vagyonkezelő: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben vagyonkezelőként meghatározott azon személy, amellyel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint annak jogelődje, vagy az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója vagyonkezelési szerződést kötött, továbbá akit törvény vagyonkezelőnek kijelöl.

23. Lízingbevevő: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti lízingbevevő.”

42. § A Kknyt. 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartó feladat- és hatásköre:)

e) kezeli az elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek nyilvántartását (adatkezelési napló).”

43. § A Kknyt. „Speciális közlekedési igazgatási eljárási szabályok” alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:

„6/B. § (1) A közlekedési igazgatási eljárásban az ügyfél, illetve az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése során a kérelemben, vagy a hivatalból induló eljárásban rendelkezésre álló személyi adatokat egyeztetni kell a személyazonosságot igazoló érvényes okmány adattartalmával vagy a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. A közlekedési igazgatási hatóság, valamint a Nyilvántartó az egyeztetést a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal is elvégzi. Az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve végzi.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság, valamint a Nyilvántartó a személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek esetében az azt igazoló és az ügyfél által bemutatott okmány, vagy automatikus eljárásban a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.”

44. § (1) A Kknyt. 7. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás áll:)

c) a származás-ellenőrzési nyilvántartásból;”

(2) A Kknyt. 7. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás áll:)

f) az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból;”

45. § (1) A Kknyt. 9. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó):]

e) tulajdonjoga és üzembentartói joga, az állami vagyonkezelő vagyonkezelői joga, valamint lízing esetén a jogviszony kezdetének, valamint megszűnésének időpontját.”

(2) A Kknyt. 9. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) A járműnyilvántartás a járműtulajdonos (üzembentartó) (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatai tekintetében a járműokmány kiállításkori és aktuális adatait tartalmazza.”

(3) A Kknyt. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A járműnyilvántartás tartalmazza a járműre vonatkozó kötvénynyilvántartásban rögzített

a) ajánlati azonosítót,

b) biztosító nevét,

c) kötvényszámot,

d) szerződés és kockázatviselés kezdetét és végét, és

e) szerződő fél megnevezését.”

46. § (1) A Kknyt. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A származás-ellenőrzési nyilvántartás tartalmazza:

a) a külföldről behozott használt jármű tulajdonjoga megszerzőjének természetes személyazonosító adatát, lakcímét, nem természetes személy esetén a megnevezését, és a székhelyét (telephelyét),

b) a származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt kérelmező személy nevét és lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt okmány fajtáját és számát,

c) a külföldi okmányban szereplő járműazonosító adatokat,

d) a jármű származását igazoló külföldi okmány adatait,

e) a származás-ellenőrzés eredményét, valamint az azt tartalmazó hatósági bizonyítvány sorszámát.

(2) A származás-ellenőrzési nyilvántartás az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során informatikai adatkapcsolat útján közvetlen bekérdezéssel jogosult megismerni az alvázszámmal azonosított járműre vonatkozó, az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatokat.”

(2) A Kknyt. 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/B. § (1) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza

a) az eredetiségvizsgálatot kérelmező nevét és lakcímét, születési helyét és idejét, továbbá a személyazonosításra használt okmány fajtáját és számát,

b) a jármű vizsgálat során bemutatott okmányazonosítóját és az okmány fajtájának megjelölését,

c) a közreműködő megnevezését, azonosítóját, adószámát, fizetési számlájának számát, cégjegyzékszámát, székhelyét, továbbá vizsgálóállomásainak címét és azonosítóját, valamint a cégvezető adatait,

d) a vizsgáló természetes személyazonosító adatát, lakcímét, valamint a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,

e) az előírások szerint mért és azonosított egyedi azonosító, valamint rögzített képi adatokat,

f) az okmányok adattartalmának, valamint a jármű egyedi azonosítójának egyezőségére vagy eltérésére vonatkozó megállapításokat,

g) az egyedi azonosítók eredetiségére és valódiságára vonatkozó megállapításokat,

h) az előzetes eredetiségvizsgálat során megállapított minősítést, annak indokolását, valamint az erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,

i) jogszabályban meghatározott minősítés esetén szükséges egyéb hatósági intézkedéseket, azok idejét, az ügyintézőnek a nyilvántartó által képzett jogosultságazonosítóját,

j) a jármű vizsgálat során megállapított azonosító és műszaki adatait, valamint motorjának egyedi azonosító jelét, illetve kódját.

(2) Az (1) bekezdés a)-h) és j) pontjában szereplő adatokat az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás során rögzítik.

(3) Az (1) bekezdés j) pontjában és a 9. § (1) bekezdés a)-d) pontjában szereplő adatok a járműnyilvántartásból elektronikus adatkapcsolat útján térítésmentesen ellenőrzésre kerülnek, amennyiben azok a járműnyilvántartásban szerepelnek.

(4) Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás az (1) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során informatikai adatkapcsolat útján közvetlen bekérdezéssel jogosult megismerni az alvázszámmal azonosított jármű eredetiségvizsgálata során megállapított minősítést és annak időpontját.”

47. § A Kknyt. 9/D. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblához kapcsolt kötvénynyilvántartásban rögzített

a) ajánlati azonosítót,

b) biztosító nevét,

c) kötvényszámot,

d) szerződés és kockázatviselés kezdetét és végét, valamint

e) szerződő fél megnevezését.”

48. § (1) A Kknyt. 14. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti:)

n) a kötvénynyilvántartó szerv elektronikusan a 9. § (2a) bekezdésében, illetve a 9/D. § (4a) bekezdésében meghatározott adatokról.”

(2) A Kknyt. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója a nyilvántartó természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a nyilvántartó részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely-azonosítóját. Az adatszolgáltatás adatait a nyilvántartó a járművezetővel vagy járművezető-jelölttel, a jármű tulajdonosával (üzembentartójával), valamint a parkolási igazolvány jogosultjával való elektronikus úton történő kapcsolatfelvételre használhatja fel.”

49. § A Kknyt. 14/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A közlekedési igazgatási hatóságot értesíti)

d) a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változásról a közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzése, vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzése egy példányának megküldésével.”

50. § A Kknyt. „A nyilvántartás adatforrásai” alcíme a következő 14/B. §-sal egészül ki:

„14/B. § A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosításhoz, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez és a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatinak ellátásához adatokat vehet át közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

b) az útiokmány-nyilvántartásból,

c) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

d) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá a 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat érintően,

e) a cégnyilvántartásból a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez szükséges, valamint a 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 9/D. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a cégnyilvántartásban elérhető adatokat érintően.”

51. § (1) A Kknyt. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartó az okmánytár iratait

a) a 8. és 9. §-ban foglalt adatok tekintetében az okmánytárba történő beérkezést követő 10 évig,

b) a 8/A. §-ban, a 9/A. és a 9/B. §-ban foglalt adatok tekintetében az okmánytárba történő beérkezést követő 5 évig,

c) a 9/C. és 9/D. §-ban foglalt adatok tekintetében az okmánytárba történő beérkezést követő 2 évig

őrzi.”

(2) A Kknyt. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nyilvántartó a 14. § (3) bekezdése alapján kapott adatokat az érintett személy közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő adatainak törléséig kezeli.”

52. § A Kknyt. 19. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

o) a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges statisztikai adatokat és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat. A KSH az átvett adatokat az statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli;”

53. § A Kknyt. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolás során a nyilvántartó a 9. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 9/D. § (1) bekezdésében és a 9/D. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról, és az azokban bekövetkezett változásról - a 19. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltak automatizált teljesítéséhez - elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet. A kötvénynyilvántartó szerv az értesítés alapján a Gfbt.-ben meghatározott módon tájékoztatja a biztosítót.”

54. § A Kknyt. 27/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyilvántartó a közlekedési igazgatási hatóság részére vezetői engedély kiadására, pótlására, honosítására vagy cseréjére irányuló eljárásban a Vezetői Engedélyek Európai Uniós Hálózata (RESPER) szoftveralkalmazásának igénybevételével, a nyilvántartó által fenntartott és e célra kialakított biztonságos informatikai kapcsolat útján automatizált keresést biztosít az Európai Unió más tagállama nemzeti vezetői engedély nyilvántartási adatállományaiban.”

55. § A Kknyt. 32. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:)

d) az adatszolgáltatás alanyának természetes személyazonosító adatait.”

56. § A Kknyt. IV. fejezete a következő 32/C. §-sal egészül ki:

„32/C. § (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az adatkezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.

(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.

(3) A naplóbejegyzés tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.

(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.

(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére - azok erre irányuló kérelmére - az adatkezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza az adatkezelő szerv.

(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.

(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a napló rendszerben történik.

(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.”

57. § A Kknyt. 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvénynek az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXI. törvénnyel megállapított 15. § (2) bekezdését a módosítás hatálybalépését megelőzően az okmánytárba beérkezett, még nem selejtezett iratokra is alkalmazni kell.”

58. § A Kknyt.

1. 2. § 7. pontjában a „(jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre)” szövegrész helyébe az „(ideértve a nem természetes személyt is)” szöveg,

2. 2. § 17. pontjában az „egységes felületen történő” szövegrész helyébe az „egységes, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti személyre szabott ügyintézési felületen történő, forgalmirendszám-alapú” szöveg,

3. 7. §-ában az „A nyilvántartás áll:” szövegrész helyébe az „A közúti közlekedési nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) olyan egységes nyilvántartás, amely az alábbi résznyilvántartásokból áll:” szöveg,

4. 8/A. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában a „jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező” szövegrész helyébe a „nem természetes személy” szöveg,

5. 9. § (1) bekezdésében a „járműtulajdonos (üzemben tartó)” szövegrész helyébe a „járműtulajdonos (üzembentartó), az állami vagyonkezelő és a lízingbevevő” szöveg,

6. 9. § (1) bekezdés d) pontjában és 9/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „nem természetes személy” szöveg,

7. 9. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában és 9/D. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában a „megnevezését” szövegrész helyébe a „megnevezését és rövidített elnevezését” szöveg,

8. 9. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában és 9/D. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a „székhelyének (telephelyének) címét” szövegrész helyébe a „székhelyének, telephelyének, fióktelepének címét, és az elektronikus kézbesítési címét” szöveg,

9. 9/C. § (1) bekezdés a) pontjában a „forgalmi rendszámát” szövegrész helyébe a „felségjelzéssel ellátott forgalmi rendszámát” szöveg,

10. 9/D. § (5) bekezdésében az „az (1)-(4)” szövegrész helyébe az „az (1)-(4a)” szöveg,

11. 13. § (3) bekezdésében a „9. § (1d) bekezdés e)-g) pontjában” szövegrész helyébe a „9/B. § (1) bekezdés f)-h) pontjában” szöveg,

12. 14. § (2) bekezdés b) pontjában az „illetve elhalálozásának idejéről” szövegrész helyébe az „elhalálozásának vagy a nyilvántartás hatálya alól történő kikerülésének időpontjáról” szöveg,

13. 14. § (2) bekezdés h) pontjában az „elektronikusan” szövegrész helyébe az „elektronikusan, haladéktalanul” szöveg,

14. 15. § (1) bekezdés b) pontjában a „9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában” szövegrész helyébe a „9. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában, valamint a 9. § (4)-(5) és (6a) bekezdésében” szöveg,

15. 15. § (1) bekezdés c) pontjában a „9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (1c) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában” szövegrész helyébe a „9/A. § (1) bekezdésében” szöveg,

16. 15. § (1) bekezdés e) pontjában a „9. § (1d) bekezdésében, (2) bekezdés a) és d) pontjában” szövegrész helyébe a „9/B. § (1) bekezdésében” szöveg,

17. 19. § (1) bekezdés l) pontjában a „gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító a kárrendezési eljáráshoz” szövegrész helyébe a „térítésmentesen a gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, nyilvántartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a kárrendezési eljáráshoz, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége a Gfbt. 56. § (1) bekezdése szerinti feladatainak ellátásához” szöveg,

18. 19. § (1) bekezdés q) pontjában a „9. § (1)-(1a) és (3)-(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „9. § (1)-(1a) és (4) bekezdése” szöveg,

19. 19. § (1) bekezdés r) pontjában a „9. § (1)-(1a) bekezdésben, a (2) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjában, a (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. § (1)-(1a) bekezdésében, a (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjában” szöveg,

20. 19. § (1) bekezdés s) pontjában a „9. § (1)-(1a) és (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „9. § (1) és (1a) bekezdésében” szöveg,

21. 19. § (1) bekezdés z) pontjában a „9. § (1), (1a) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. § (1) és (1a) bekezdésében” szöveg,

22. 19. § (1) bekezdés u) pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatokat térítésmentesen” szöveg,

23. 19. § (2) bekezdés c) pontjában a „9. § (1c) és (1d) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9/A. és 9/B. §-ban” szöveg, a „9. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában” szövegrész helyébe a „9. § (2) bekezdés d) és e) pontjában” szöveg,

24. 19. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „utánképzési” szövegrész helyébe az „utánképzési, pályaalkalmassági” szöveg, 19. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „a 9. §-ban meghatározott adatokat” szövegrész helyébe az „a 9. §-ban meghatározott adatokat térítésmentesen” szöveg,

25. 19. § (2) bekezdés d) pontjában az „adatokra vonatkozóan” szövegrész helyébe az „adatokra vagy iratokra vonatkozóan” szöveg,

26. 21. § nyitó szövegrészében a „magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „természetes és nem természetes személy” szöveg,

27. 22/A. §-ában az „a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti lakcím adatokat” szövegrész helyébe az „és a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásból, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásából és az engedély-nyilvántartásból történő adatszolgáltatás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerinti aktuális lakcím, a cégnyilvántartásba bejegyzett aktuális székhely, telephely, fióktelep címét” szöveg,

28. 24. § (2) bekezdésében a „tulajdonos (üzembentartó)” szövegrész helyébe a „tulajdonos (üzembentartó), állami vagyonkezelő, lízingbevevő, továbbá az ideiglenes rendszámtábla, valamint annak jogosultja” szöveg,

29. 24. § (3a) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „valamint az aktuális forgalomból való kivonás oka, jellege, és a kivonás kezdő időpontja” szövegrész helyébe a „valamint a jármű aktuális és korábbi forgalomból való kivonásainak oka, jellege, kezdő és záró időpontja” szöveg,

30. 27/D. § (2) bekezdésében az „a közlekedési igazgatási hatóság által egyedi ügyben igényelt” szövegrész helyébe az „a közlekedési igazgatási hatóság megkeresése alapján egyedi ügyben igényelt” szöveg,

31. 33. § (1) bekezdés a) és d) pontjában a „jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” szövegrész helyébe a „nem természetes személy” szöveg

lép.

59. § Hatályát veszti a Kknyt.

a) 6. § (1a) bekezdése,

b) 9. § (1a) bekezdésében az „- a tulajdonszerző bejelentéséig -” szövegrész,

c) 9. § (1c) bekezdése,

d) 9. § (1d) bekezdése,

e) 9. § (3) bekezdése,

f) 9/C. § (1) bekezdés b) pontja,

g) 15. § (1) bekezdés a) pontjában a „visszavonásától,” szövegrész,

h) 15. § (4) bekezdése,

i) 18. § (1) bekezdésében a „, korlátozhatja” szövegrész,

j) 18. § (2) bekezdésében a „korlátozó vagy” szövegrész,

k) 18. § (4) bekezdésében a „korlátozó,” szövegrész,

l) 24. § (3) bekezdés c) pontjában az „elektronikus úton előterjesztett kérelem” szövegrész,

m) 25. § (2) bekezdése,

n) 33. § (1) bekezdés a) pontjában a „székhelye, telephelye címének,” szövegrész.

8. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

60. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója a Nyilvántartó természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a Nyilvántartó részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely-azonosítóját. Az adatszolgáltatás adatait a Nyilvántartó a járművezetővel való elektronikus úton történő kapcsolatfelvételre használhatja fel.”

61. § A Kpt. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) 18 pont elérése vagy meghaladása esetén a pontösszesítés időpontja a 18 pont elérését vagy meghaladását eredményező pontérték nyilvántartásba vételének dátuma. Az így megállapított összpontszámba tartozó pontértékek tekintetében, a pontösszesítést követően a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elévülés már nem vehető figyelembe.”

62. § A Kpt. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § A járművezető a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásában szereplő saját közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatairól díjmentesen kérhet tájékoztatást a Nyilvántartótól.”

63. § A Kpt. a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § (1) Az e törvénynek az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 7. § (1a) bekezdését a hatálybalépését követően szerzett pontok számítása kapcsán kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-nek a 3. § (5) bekezdését hatályon kívül helyező rendelkezése hatálybalépését megelőzően szerzett, a járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor.”

64. § A Kpt. 6. § (1) bekezdésében a „legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni” szövegrész helyébe a „legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni (elévülés)” szöveg lép.

65. § Hatályát veszti a Kpt. 3. § (5) bekezdése.

9. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

66. § Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 8. § (2b) bekezdése.

10. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

67. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljáró idegenrendészeti hatóság törvényben meghatározott feladata ellátása céljából és adatkörben

a) a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, a menekültügyi hatóság, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,

b) a 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a szabálysértési hatóság, a szabálysértési előkészítő eljárást folytató hatóság,

c) a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat,

d) a 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból

da) a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzése céljából a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv,

db) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv, a kijelölt kormányhivatal, a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv

részére az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának megjelölése mellett szolgáltathat adatot.”

11. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

68. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)

t) a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv”

(részére továbbíthat adatot.)

12. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

69. § Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 72. § (1b) bekezdése.

13. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

70. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 44. §-ban meghatározott közlekedési igazgatási eljárásokban és a gépjármű időszakos vizsgálata során, továbbá a közúti forgalomban részt vevő jármű ellenőrzésekor a biztosítási fedezet fennállását, a gépjármű első forgalomba helyezésére, a forgalmi engedélybe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzés tételére, ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló közlekedési hatósági eljárások megindításakor a 49. § (1a) bekezdése szerinti ajánlat (a továbbiakban: hatályosult ajánlat) meglétét az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi. E hatósági eljárások során az ügyfél, illetve az ellenőrzés alá vont jogosult a felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1a) bekezdésben meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani.”

(2) A Gfbt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás, továbbá az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre vagy az ideiglenes rendszámra nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzembentartó, vagy az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának lakóhelye (székhelye) szerint illetékes járási hivatal jogszabályban meghatározott módon - az 57/A. § (1) bekezdésének megfelelően mentesített gépjárművek kivételével - az ideiglenes rendszámtáblát visszavonja és a gépjárművet kivonja a forgalomból.”

71. § (1) A Gfbt. 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kötvénynyilvántartó szerv nyilvántartást vezet a hatályosult ajánlatban szereplő (2) bekezdés a)-e) pont szerinti adatokról azzal, hogy

a) a (2) bekezdés b) pontjában egy adott gépjárműhöz nem köthető ideiglenes rendszámra vonatkozó hatályosult ajánlatot;

b) a (2) bekezdés d) pontjában a hatályosult ajánlat 49. § (1a) bekezdése szerinti azonosítóját (a továbbiakban: ajánlati azonosító)

kell érteni.”

(2) A Gfbt. 46. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok és a (2a) bekezdésnek a (2) bekezdés a)-c) pontjának megfelelő adatai változását a kötvénynyilvántartás a járműnyilvántartást és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján tartalmazza.”

72. § A Gfbt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés a)-e), l), m) és o) pontjában szereplő adatigénylők részére az adatszolgáltatást elektronikus úton - a kötvénynyilvántartó szerv és az adatigénylő közötti, jogszabályban előírt elektronikus kommunikációs kapcsolaton, illetve az erre a célra szolgáló internetes felületen keresztül - teljesíti.”

73. § (1) A Gfbt. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kötvénynyilvántartó szerv legalább havonta köteles a járműnyilvántartás, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a biztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzembentartók vagy ideiglenes rendszámtábla jogosultjainak adatait tartalmazó listát, és azt a 45. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzembentartó vagy ideiglenes rendszámtábla jogosultjának lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti illetékes járási hivatal részére informatikai rendszerén keresztül elérhetővé tenni.”

(2) A Gfbt. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A járási hivatal a 45. § (2) bekezdésében foglalt eljárás során az ügyfél által bemutatott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat érvényességét a járműnyilvántartás, továbbá az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása kötvénynyilvántartással meglévő adatkapcsolata útján a kötvénynyilvántartásban ellenőrzi.”

74. § A Gfbt. 49. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A biztosító az adott járművet vagy ideiglenes rendszámot illetően tett, a 46. § (2a) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó, ajánlati kötöttséget eredményező biztosítási ajánlatot hatályosult ajánlatként kezeli. A biztosító a hatályosult ajánlat azonosítása céljából egyedi azonosító karaktersort, ajánlati azonosítót képez. A biztosító a hatályosult ajánlatról az ajánlati azonosító megadásával a hatályosulást követő napon köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni. A biztosító a hatályosult ajánlat esetleges elutasításáról legkésőbb az elutasítást követő napon köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni.

(1b) A közlekedési igazgatási hatóság kérésére a kiadott rendszám járműnyilvántartásba, vagy ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásába történő bejegyzéséhez a kötvénynyilvántartó szerv a biztosítást igazoló okirat számáról vagy az ajánlati azonosítóról, vagy ezek hiányáról, továbbá az alvázszámról, valamint az üzembentartó nevéről elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a járműnyilvántartást és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szervet. A biztosítást igazoló okirathoz vagy ajánlati azonosítóhoz rögzített rendszámról a járműnyilvántartást és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szerv elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet.

(1c) A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítást igazoló okirat számához vagy az ajánlati azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi a rendszámot, amellyel egyidejűleg informatikai rendszerén keresztül értesíti a biztosítót a rendszámról.”

75. § A Gfbt. „Kötvénynyilvántartás” alcíme a következő 50/B. és 50/C. §-sal egészül ki:

„50/B. § A kötvénynyilvántartó szerv kezeli az elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek nyilvántartását (adatkezelési napló).

50/C. § (1) A kötvénynyilvántartó szerv a kötvénynyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, a kezelt adatok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése, vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus információs rendszer igénybevételével a kötvénynyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a kötvénynyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve abból közvetlen adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult szervekről, és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról, valamint az ezen felhasználók jogosultságkezelését végző adminisztrátorokról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági nyilvántartás tartalmazza az adatközlő szerv, az adatközlésre kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek

a) megnevezését,

b) székhelyét, levelezési címét,

c) e-mail-címét, telefonszámát,

d) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy

da) családi és utónevét,

db) születési családi nevét és utónevét,

dc) anyja nevét,

dd) születési helyét, idejét,

de) szervezeti egységét,

df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,

dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,

dh) felhasználónevét,

di) hivatali kapcsolattartásra használható e-mail-címét.

(3) Az adatközlésre kötelezett, a kötvénynyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság - a meghatározott időtartam lejártával - a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezők jogosultsági nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint d) pont da)-df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.

(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.

(7) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a kötvénynyilvántartó szerv az adatkezelési műveleteket naplózza és ehhez kapcsolódóan kezeli az adatkezelésre jogosultak a (2) bekezdés d) pont da)-dd) alpontjában foglalt adatait.”

76. § A Gfbt.

a) 46. § (2) bekezdés a) pontjában az „a szerződő üzemben tartó” szövegrész helyébe az „az üzembentartó vagy ideiglenes rendszámtábla jogosultjának” szöveg,

b) 46. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2) és (2a) bekezdésben” szöveg

lép.

14. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

77. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig megváltoztatható.

(2) Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg - ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz a házasuló - felvételezi a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot.

(3) Ha a házasuló a házasság megkötéséig megváltoztatja a házassági név viselésére vonatkozóan tett nyilatkozatát, az anyakönyvvezető intézkedik az új nyilatkozatnak megfelelő aláírás, valamint szükség esetén a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adat felvételezéséről.

(4) A házasságkötési szándék bejelentését követően a házasuló hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig tehet.

(5) Közeli halállal fenyegető egészségi állapot esetén a (2) bekezdésben meghatározott adatok felvételezésére nem kerül sor, hivatalból nem kerülnek kiállításra személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok.”

78. § Az Atv. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Intézetben történt születés esetén az egészségügyi szolgáltató - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren és az elektronikus anyakönyvi rendszeren keresztül haladéktalanul - az illetékes anyakönyvvezető felé

a) bejelenti - az 1. mellékletben meghatározott adatok megküldésével - a születést,

b) továbbítja a hivatalos statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, intézetben rögzített születési statisztikai adatokat,

c) továbbítja az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött - kivéve titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén - hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványához szükséges adatokat, valamint

d) továbbítja a másik szülő hozzájárulását a gyermek állandó személyazonosító igazolványának kiadásához.”

79. § Az Atv. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az anyakönyvvezető azok átadásának a Központi Statisztikai Hivatal által történt visszaigazolását követően haladéktalanul köteles törölni, kivéve, ha az adat kezelésére e törvény feljogosítja.”

80. § Az Atv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 101/B. §-sal egészül ki:

„101/B. § (1) Ha az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXI. törvénynek (a továbbiakban: Módtv2.) a 20. §-t megállapító rendelkezése hatálybalépését megelőzően tett házasságkötési szándék bejelentése során a házasuló a házasságkötést követően viselni kívánt házassági névviselési formáról nem nyilatkozott vagy a korábban tett nyilatkozatot megváltoztatja, a házasságkötés tervezett helye szerint illetékes anyakönyvvezető a 20. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

(2) A Módtv2.-nek a 20. §-t megállapító rendelkezése hatálybalépését megelőzően tett házasságkötési szándék bejelentése esetén a házasságkötés tervezett helye szerint illetékes anyakönyvvezető - az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozat hiányában - a házasuló erre irányuló kérésére felvételezi az arcképmást, az aláírást, valamint - jogszabályban meghatározott esetben - az ujjnyomatot és továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak.

(3) Amennyiben a házasuló a (2) bekezdésben foglaltak szerint a személyazonosságot igazoló okmány kiállításához szükséges adatok felvételezését nem kérte, azt a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványok vonatkozásában hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatnak kell tekinteni.”

15. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

81. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 120. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A bíróság a tárgyaláson hozott végzését - a jogorvoslati jogról történő lemondás esetét kivéve - a kihirdetését követő 3 munkanapon belül írásba foglalja. A kihirdetéskor a fellebbezésre jogosultat tájékoztatni kell

a) az írásba foglalás határidejéről,

b) a fellebbezés bejelentésének határidejéről,

c) arról, hogy az írásba foglalást követően a végzés a bíróságon megismerhető, illetve azt a bíróság az eljárás alá vont személy indítványára, az általa megjelölt elektronikus levelezési címre is továbbítja,

d) arról, hogy a bíróság az írásba foglalt végzést a fellebbezésre jogosult részére kézbesíti, azonban a kézbesítés a fellebbezés határidejét nem érinti, valamint

e) arról, hogy a fellebbezés bejelentésének határideje alatt a fellebbezés okát, célját és indokait módosíthatja vagy kiegészítheti.”

82. § A Szabs. tv. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmet a határozat, illetve a végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni.”

83. § A Szabs. tv.

a) 45. §-ában az „A 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén” szövegrész helyébe az „A 23. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja esetén” szöveg,

b) 121. § (4) bekezdésében a „beérkezését” szövegrész helyébe a „benyújtására előírt határidő leteltét” szöveg

lép.

16. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

84. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 124/U. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az Országgyűlés Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott célokból, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy]

b) születési családi és utónevét,

c) születési idejét és helyét,”

(2) Az Ogytv. 124/U. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés szerinti személyes adatok közül - a 123. § (1) bekezdése szerinti, az Országgyűlés szervezeti, működtetési, döntéselőkészítési és ügyviteli feladatainak ellátása érdekében -]

d) az (1) bekezdés a)-f) és l) pontja szerinti személyes adatot a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személlyel való kapcsolattartás”

(céljából, az országgyűlési képviselői megbízatás keletkezésétől kezdődően kezeli.)

(3) Az Ogytv. 124/U. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az Országgyűlés Hivatala az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy közéleti tevékenységéről történő megemlékezés céljából kezeli az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy elhalálozása időpontjára vonatkozó adatot.”

(4) Az Ogytv. 124/U. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével törli, amelyben az érintett személy országgyűlési képviselői megbízatással rendelkezett.”

(5) Az Ogytv. 124/U. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Országgyűlés Hivatala az (1) bekezdés a)-f) és l) pontja, valamint a (2a) bekezdés szerinti személyes adatot - a (2) bekezdés d) pontja és a (2a) bekezdés szerinti célból - az országgyűlési képviselő, valamint a korábban országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező személy közéleti tevékenységéről történő megemlékezést követően egy évig kezeli.”

17. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

85. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a nyilvántartással összefüggő hatósági feladatával összefüggésben a cselekvőképesség ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel kezeli a 3. § (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1) bekezdés b)-e) pontjában szereplő adatokat.”

18. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

86. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„23. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában

a) nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány,

b) valamennyi ügy tekintetében gazdálkodó szervezetnek minősül az adószámmal rendelkező alapítvány, egyesület;”

(2) Az E-ügyintézési tv. 1. §-a a következő 39a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„39a. piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás: olyan, az állam által nyújtott informatikai, hálózati és infrastrukturális szolgáltatás, amelyet a Kormány rendeletében informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatásra kijelölt szolgáltató nem közfeladat ellátása céljából, piaci alapon, az eredeti közszolgáltatással - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel technikai tartalomban - azonos módon nyújt;”

87. § Az E-ügyintézési tv. II. Fejezete a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

„6/A. Elektronikus ügyintézés elektronikus ügyintézési pont útján

12/A. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 34. § (6) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézési pont (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési pont) használata során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus ügyintézési pont kiegészítő szolgáltatás, az igénybevételével intézhető vagy indítható ügyek köréről az elektronikus ügyintézési pont működtetője a Felügyeletet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 30 nappal korábban tájékoztatja. A Felügyelet a szolgáltatás nyújtását megelőző legalább 8 nappal korábban a honlapján közzéteszi

a) az elektronikus ügyintézési pontok földrajzi elérhetőségét,

b) az elektronikus ügyintézési ponton intézhető szolgáltatásokat, ügyeket.

(3) Az elektronikus ügyintézési ponton, elektronikus azonosítást követően benyújtott kérelmet úgy kell tekinteni, mintha azt az ügyfél e törvény rendelkezései szerint, elektronikus úton nyújtotta volna be.

(4) A technológiai feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton olyan ügy is intézhető, amelyet jogszabály alapján vagy az ügy jellege okán kizárólag személyesen lehet intézni. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az ügyfél személyesen járt volna el.

(5) Az elektronikus ügyintézési pont igénybevétele a hatáskör gyakorlójának személyét nem érinti.

(6) Az elektronikus ügyintézési pont a kérelem benyújtásáról

a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papíralapú, vagy

b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú

visszaigazolást ad.

(7) Az elektronikus ügyintézési pont - ha az intézett ügytípus esetében automatikus döntéshozatali eljárás kerül lefolytatásra - az eljárásban született döntésről

a) az ügyfél erre irányuló kérelmére helyben előállított papíralapú kiadmányt készít, vagy

b) az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségre elektronikusan hitelesített okirat formátumú kiadmányt küld.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti, döntésről szóló papíralapú kiadmányt az elkészítésével kézbesítettnek kell tekinteni. A (7) bekezdés b) pontja szerinti, döntésről szóló okirat kizárólag az ügyfél 14. vagy 15. § szerinti elérhetőségére küldhető.

(9) Az elektronikus ügyintézési pont

a) által kiállított, a (6) bekezdés szerinti visszaigazolás, és

b) közreműködésével kézbesített, a (7) bekezdés szerinti döntés

közokirat.

(10) Az elektronikus ügyintézési pont használata esetén az ügyfél személyazonosságának ellenőrzésére az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-ában meghatározott szolgáltatás is alkalmazható. Ebben az esetben a személyazonosításhoz kötött jognyilatkozatot kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő személy tehet. Az e szolgáltatás útján biztosított azonosítást egyenértékűnek kell tekinteni az e törvény szerinti elektronikus azonosítással.

(11) Az elektronikus ügyintézési pont segítségével rögzített biometrikus azonosítót (arcképmás, ujjnyomat, aláírás) egyenértékűnek kell tekinteni az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre jogosult hatóság által rögzített biometrikus azonosítóval.”

88. § Az E-ügyintézési tv. 15. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Kormány által kijelölt szerv a természetes személy (7) bekezdés szerinti ügyintézési rendelkezése során megadott elérhetőségét a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére adatszolgáltatói kör kijelölése céljából, térítésmentesen átadja és azokat a KSH statisztikai célra jogosult kezelni. A Kormány által kijelölt szerv az adatszolgáltatást közvetlen bekérdezés útján is biztosíthatja. A KSH az átvett, valamint lekérdezett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli.”

89. § Az E-ügyintézési tv. 22. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyfél az elektronikus ügyintézési rendelkezésében)

d) nyilatkozhat úgy, hogy a Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató elektronikus úton az ügyfél rendelkezése szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek nevében tájékoztassa az ügyfelet érintő ügyintézési cselekményekről,”

90. § Az E-ügyintézési tv. 35. §-a a következő (15a)-(15e) bekezdéssel egészül ki:

„(15a) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére a Kormány rendeletében megjelölt szerv által biztosított, kép- és hangfelvétel rögzítésén alapuló rendszer használatával is - a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint - regisztrálhat.

(15b) A (15a) bekezdés szerinti regisztráció esetén a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv az ügyféllel létrejött teljes kommunikációt, az ügyfélnek szóló részletes tájékoztatást és az ügyfélnek az adatok kezelésére vonatkozó kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen rögzíti és azt a felvételtől számított tíz évig megőrzi.

(15c) A (15b) bekezdésben foglalt esetben a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv jogosult az ügyfélnek a személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (15b) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására.

(15d) A (15a) bekezdés szerinti regisztráció során a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv a videojel segítségével az okmányból kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságra vonatkozó adatot és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeresen megtörténik.

(15e) A regisztráció során a Kormány rendeletében kijelölt regisztrációs szerv a 31. §-ban és az (5)-(15) bekezdésben foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a személyes megjelenésnek a (15a) bekezdés szerinti rendszer használatát kell tekinteni.”

91. § (1) Az E-ügyintézési tv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a Kormány által biztosított

a) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő, ellátó szerv által közérdek teljesítése céljából igényelhető,

b) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint egyéb, informatikai, hálózati és infrastrukturális közszolgáltatás elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szerv által a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és az eredeti közszolgáltatáshoz képest a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel és korlátozásaival piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásként igényelhető.”

(2) Az E-ügyintézési tv. 42/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatással - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel - azonos technikai tartalmú piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás esetében a személyes adatok kezelése tekintetében a központi állami szolgáltatásra a 22. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 22. alcím alkalmazása során szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás helyett központi állami szolgáltatást kell érteni.

(4) A Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás vagy - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel - azzal azonos tartalmú piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás igénybevétele során, az azonosítás folyamata és eredményessége biztosítása érdekében kezeli azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlenül szükségesek.

(5) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, valamint a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: Szolgáltatás) e fejezet szerinti igénybevétele feltételeinek, a Szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek teljesítését a Felügyelet a IX. Fejezet szerint ellenőrzi azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat tekintetében a Szolgáltatást szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, a Szolgáltatás igénybevevőjét elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, a Szolgáltatás igénybevevőjével elektronikusan kapcsolatot tartó személyt vagy szervet ügyfélnek kell tekintetni.”

92. § Az E-ügyintézési tv. VII/A. Fejezete a következő 42/B. §-sal egészül ki:

„42/B. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) és (1a) bekezdése szerinti szolgáltató (a továbbiakban e § alkalmazásában: szolgáltató) részére, a szolgáltató kérelme esetén a Kormány által biztosított elektronikus ügyintézési szolgáltatások közül a központi azonosítási ügynök szolgáltatást, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartást és a központi kormányzati szolgáltatási buszt a Kormány által kijelölt szolgáltató a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás (a továbbiakban: ügyfél-átvilágítás) céljára, közérdekből díjmentesen biztosítja.

(2) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során, az elektronikus azonosítás keretében az ügyfél nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 10/E. §-a szerint gépi kapcsolat útján veszi át.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az állam az ügyfél-átvilágítás esetében díjmentesen biztosítja a szolgáltató számára.

(4) A sikeres azonosítást követően a szolgáltató az ügyfél a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ac), af), ag) alpontja szerinti adatát, aláírását, valamint arcképmását a közhiteles hatósági nyilvántartásokból automatikus információátadással, díjmentesen veszi át.

(5) A szolgáltató a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatot elsősorban a 32. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból, ha az ügyfél ezen nyilvántartásban nem rögzített személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezik, az útiokmány-nyilvántartásból, ha az ügyfél útlevéllel sem rendelkezik, akkor a közúti közlekedési engedély-nyilvántartásából veszi át. A pénz- és hitelintézet az ügyfél személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványához tartozó aláírás- és arcképmás-adatot veszi át.”

93. § Az E-ügyintézési tv. 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A külföldi személyek nyilvántartásából az összerendelési nyilvántartáson keresztül a Szaz. tv. 10/E. és 10/F. §-ában meghatározott célból adat szolgáltatható, ha az adatok kezelésére az adatkezelő törvény felhatalmazása alapján jogosult.”

94. § Az E-ügyintézési tv. 27. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) A 45. § (3)-(4) bekezdése szerinti szervek a külföldi személyek nyilvántartásából díjmentesen igényelhetnek adatot.

(2) Az ügyfél hozzájárulása esetén, valamint a 42/B. § (4) bekezdésében foglalt esetben az (1) bekezdésben meg nem jelölt szerv számára igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében szolgáltatható adat.”

95. § Az E-ügyintézési tv. 51. alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki:

„82/A. § (1) A Kormány rendeletben határozza meg a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyéb azonosítási módszer kép- és hangfelvétel rögzítésén alapul, a bizalmi szolgáltató a videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató és a természetes személy között létrejött teljes kommunikációt, a természetes személy videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és a természetes személy ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen - a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon - rögzíti és azt a rögzítéstől számított tíz évig megőrzi.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a bizalmi szolgáltató jogosult a természetes személy személyazonosságát igazoló okmányról készült képfelvételnek a (2) bekezdés szerinti időtartamban történő tárolására.”

96. § (1) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

b) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, valamint piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatásnak az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által történő felhasználása feltételeit, az ilyen felhasználás során a Felügyelet feladatát és eljárását, az ebben az esetben a szolgáltatás használatáért számítható díj megállapításának módját, a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások technikai tartalmú eltéréseit, továbbá a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások nyújtása korlátozásának feltételeit.”

(2) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

t) a bizalmi szolgáltatások esetében a személyes jelenléttel egyenértékű biztosítékot nyújtó, nemzeti szinten elismert egyéb azonosítási módszereket.”

(3) Az E-ügyintézési tv. 105. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

u) a 108. § (8) bekezdése szerinti időpontot.”

(4) Az E-ügyintézési tv. 105. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

g) a 35. § (15a) bekezdése szerinti szervet,

h) az elektronikus ügyintézési pont működtetőjét.”

97. § Az E-ügyintézési tv. 108. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 42/B. §-ban foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott időpontig a Pmt. 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szolgáltatókra lehet csak alkalmazni.

(9) A 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartás a 42/B. § (4) bekezdése szerinti adatokat automatikus információátadással 2023. január 1-jétől szolgáltatja.”

98. § Az E-ügyintézési tv.

a) 1. § 19. pontjában a „kitöltésének és benyújtásának” szövegrész helyébe a „kitöltésének, hitelesítésének és benyújtásának” szöveg,

b) 82. § (3) bekezdésében az „a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)” szövegrész helyébe az „az Nytv.” szöveg,

c) 104/A. § (1) bekezdés nyitó és záró szövegrészében, 104/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, továbbá 104/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 106. § d) pontjában a „költségvetési” szövegrész helyébe a „közfeladatot ellátó” szöveg,

d) 108. § (6d) bekezdésében a „2020” szövegrész helyébe a „2022” szöveg, az „adóügyekben” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóügyekben” szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti az E-ügyintézési tv. 35. § (15a)-(15e) bekezdése.

19. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

100. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 12. alcíme a következő 27/B. §-sal egészül ki:

„27/B. § (1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv a KSH részére napi gyakorisággal elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, a regisztráció és a regisztráció megszüntetésének időpontját, továbbá - ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik - a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.

(2) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója a KSH természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a KSH részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely-azonosítóját.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait a KSH a természetes személy adatszolgáltatóval való, hivatalos statisztikai célú kapcsolattartásra használhatja fel.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait a KSH az adatszolgáltató adatszolgáltatói körből való törléséig kezeli.”

101. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése, terhesség megszakítása (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény).

(2) A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyar állampolgárok külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeit, amelyek anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.

(3) A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a születéssel, a halálozással, illetve a terhesség megszakításával mint népmozgalmi eseményekkel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi eseményazonosító, a népmozgalmi esemény helye és ideje.

(4) A népmozgalmi eseménnyel kapcsolatban gyűjtött adatok közül a nevet, a lakcímet és az anyakönyvi eseményazonosítót a népmozgalmi adatok statisztikai célú feldolgozását és törvény szerinti adatátadási kötelezettség teljesítését követően 8 napon belül törölni kell.

(5) A (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó, rendelkezésükre álló adatokat a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető, egészségügyi szolgáltató, a bíróság, a közjegyző, valamint a védőnő, külföldön történt események esetén a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt szerv köteles szolgáltatni.”

102. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv 2020. december 15-ig a 2020. december 1-jei állapotnak megfelelően megküldi a KSH részére valamennyi aktív regisztrációval rendelkező személy természetes személyazonosító adatait, egyedi azonosítóját, regisztrációja időpontját, továbbá - amennyiben a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik - a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot.”

20. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

103. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § [Adóigazolvány kiállítása hivatalból]

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból gondoskodik az adóigazolvány kiállításáról, és az adóigazolvány megszemélyesítése érdekében a megszemélyesítéshez szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő elküldéséről

a) az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött esetében;

b) azon természetes személy adózó esetében, akire vonatkozóan - házasságkötésére tekintettel - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján adatot szolgáltatott.”

21. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény módosítása

104. § A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Bbtv.) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés e)-h) pontja alapján a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében azon tevékenységet határozhatja meg, amelyet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján meghatározott valamely nemzeti létfontosságú rendszerelem vagy európai létfontosságú rendszerelem közvetlen igénybevétele útján végeznek.”

105. § A Bbtv. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Nincs helye hatósági ellenőrzésnek, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárásnak az e törvény szerinti bejelentés elmulasztása miatt, ha

a) a tulajdonszerzésnek vagy az üzemeltetési jog megszerzésének,

b) a 2. § (4) bekezdése alapján kormányrendeletben meghatározott, az e törvény szerinti bejelentési kötelezettség körébe tartozó tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásokban meghozható döntés véglegessé válásának, vagy

c) az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe való bejegyzésének

az ellenőrzésre jogosult szerv tudomására jutásától számított 18 hónap, de legkésőbb az a) és a b) pontban meghatározott körülmények bekövetkezésétől számított 5 év eltelt.”

106. § A Bbtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azt, aki az e törvény szerinti, a bejelentéssel, illetve az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatással összefüggő kötelezettségét megszegi, a miniszter - az eset összes körülményének vizsgálatával -

a) természetes személy külföldi befektető esetén 100 000 forinttól 1 000 000 forintig,

b) jogi személy külföldi befektető esetén 1 000 000 forinttól 10 000 000 forintig

terjedő összegű bírság megfizetésére kötelezi.”

107. § A Bbtv. a következő 6/B. alcímmel egészül ki:

6/B. Az EU Rendelet végrehajtásával összefüggő szabályok

10/B. § (1) A miniszter megteszi a 9. § (3)-(6) bekezdése szerinti intézkedéseket, ha ez az EU Rendelet 7. cikke alapján indokolt.

(2) Az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlására, illetve kötelezettségek teljesítésére kijelölt szerv a külföldi befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaságban részes személynek a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséhez kapcsolódó személyes adatait az EU Rendeletben a tagállamok számára meghatározott jogosultságok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése érdekében az EU Rendelet 6-8. cikke szerinti eljárás befejezéséig kezeli.

(3) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatok az EU Rendelet 11. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) részére továbbíthatók.

(4) A (2) bekezdés szerint kezelt személyes adatokat az EU Rendelet 6-8. cikke szerinti eljárás befejezését követően haladéktalanul törölni kell.”

108. § A Bbtv. 12. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa)

f) a nemzeti kapcsolattartó pont feladatainak az ellátására az e törvény tekintetében kijelölt szervet, valamint az EU Rendelet 6-10. cikkének az e törvény alkalmazásában történő végrehajtása során irányadó részletes eljárási szabályokat.”

109. § A Bbtv. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § Ez a törvény az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

110. § A Bbtv.

a) 3. §-ában a „bekezdésében” szövegrész helyébe a „bekezdés e)-h) pontjában” szöveg,

b) 6. § (4) bekezdésében a „továbbá megvizsgálja” szövegrész helyébe a „továbbá - az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) 6. cikke szerinti tagállami észrevételekre, illetve az Európai Bizottságnak az EU Rendelet 6. vagy 8. cikke szerinti véleményére is figyelemmel - megvizsgálja” szöveg,

c) 6. § (5) bekezdésében az „esetben a” szövegrész helyébe az „esetben, vagy akkor, ha ez az EU Rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges, a” szöveg,

d) 6. § (6) bekezdésében a „megalapozottan feltehető” szövegrész helyébe a „megállapítást nyer” szöveg, valamint

e) 6. § (8) bekezdésében a „befektető a” szövegrész helyébe a „befektető, valamint a 2. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű gazdasági társaság a” szöveg

lép.

22. Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény módosítása

111. § (1) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: EEtv.) 3. § (3) bekezdésének az Nytv. 7. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a „titkolt terhesség, valamint a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása esetén.” szövegrész helyett a „titkolt terhesség, a szülőnek a születést megelőzően, vagy azt követően az újszülött örökbefogadásához adott hozzájárulása, valamint az újszülött egészségi állapotára tekintettel az anya hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozata esetén.” szöveggel lép hatályba.

(2) Az EEtv. 3. § (3) bekezdésének az Nytv. 7. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a „- ha a házasuló hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz -” szövegrész helyett a „- ha a házasuló érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz -” szöveggel lép hatályba.

(3) Az EEtv. 3. § (13) bekezdésének az Nytv. 16. § (1a) bekezdését megállapító rendelkezése az „a kincstárnak, valamint az egészségbiztosítási szervnek az adóigazolvány és a TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány kiállításával kapcsolatos hatósági feladatai ellátása céljából.” szövegrész helyett az „a kincstárnak jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából.” szöveggel lép hatályba.

(4) Az EEtv. 3. § (20) bekezdésének az Nytv. 22. § n) pontját megállapító rendelkezése az „az intézetben” szövegrész helyett az „az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján az intézetben” szöveggel, az „adatok Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján történő továbbításával” szövegrész helyett az „adatok továbbításával” szöveggel lép hatályba.

(5) Az EEtv. 3. § (21) bekezdésének az Nytv. 24. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a „feladatainak ellátásához,” szövegrész helyett a „feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, valamint a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához,” szöveggel lép hatályba.

(6) Az EEtv. 3. § (25) bekezdésének az Nytv. 24/H. §-át megállapító rendelkezése a „részére” szövegrész helyett a „részére - amennyiben kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tettek -” szöveggel lép hatályba.

112. § Az EEtv. 14. § (4) bekezdésének a Szaz.tv. 21. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése a „megállapításával” szövegrész helyett a „megállapításával, a kérelmek elbírálásával” szöveggel lép hatályba.

113. § Az EEtv. 22. § (9) bekezdésének a Kknyt. 14. § (2) bekezdés

a) l) pontját megállapító rendelkezése az „aj)” szövegrész helyett az „al)” szöveggel,

b) m) pontját megállapító rendelkezése az „ak)” szövegrész helyett az „am)” szöveggel

lép hatályba.

114. § Nem lép hatályba az EEtv.

a) 14. § (1) bekezdése,

b) 15. § b) pontja,

c) 16. § (3) bekezdése,

d) 18. § (4) bekezdése,

e) 31. § (3), (5) és (9) bekezdése,

f) 42. § (2) bekezdése.

115. § Az EEtv. 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

23. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXXVI. törvény módosítása

116. § Nem lép hatályba az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXXVI. törvény 9. §-a.

24. Záró rendelkezések

117. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 7. §, a 27. § b) és c) pontja, a 28. § a) pontja, a 86. § (1) bekezdése és a 23. alcím 2021. január 1. napján lép hatályba.

(3) A 2. §, a 3. §, a 8. §, a 9. §, a 11. §, a 12. § (2) bekezdése, a 16-18. §, a 22. § c) pontja, a 30. § (2) bekezdése, a 32. § (4) bekezdése, az 5. alcím, a 37. §, a 39. §, az 55. §, az 56. §, a 60. §, a 14. alcím, a 17. alcím, a 99. §, a 101. §, a 20. alcím, a 106. §, a 22. alcím, valamint az 1. melléklet 2021. február 1. napján lép hatályba.

(4) A 41. §, a 42. §, a 44-51. §, az 53. §, az 54. §, az 57. §, az 58. § 3. pontja, az 58. § 5. pontja, az 58. § 7. és 8. pontja, az 58. § 10. és 11. pontja, az 58. § 14-21. pontja, az 58. § 23. pontja, az 58. § 27. és 28. pontja, az 58. § 30. pontja, az 59. § b)-e) pontja, az 59. § g) pontja, az 59. § l) pontja, az 59. § n) pontja, a 61-65. §, a 10. alcím, a 11. alcím és a 13. alcím 2021. július 1. napján lép hatályba.

(5) A 12. § (1) bekezdése, a 13. § (1) és (3) bekezdése, a 15. §, a 19. §, a 20. §, a 21. § d)-f) pontja, a 22. § a), b) és d) pontja és az 59. § m) pontja 2021. augusztus 2. napján lép hatályba.

(6) A 4. §, a 10. §, a 29. §, a 40. §, a 86. § (2) bekezdése, a 91-94. §, a 96. § (1) és (3) bekezdése és a 97. § 2022. január 1. napján lép hatályba.

(7) A 2. alcím 2022. szeptember 1. napján lép hatályba.

118. § (1) E törvény 1. alcíme az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény 21. alcíme az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E törvény 86. § (2) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 86. § (2) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2020. évi CXXI. törvényhez

1. Az EEtv. 1. melléklet 2. pontjának az Atv. 1. melléklet a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről cím 7. pont 7.1.4. alpontját megállapító rendelkezése az „az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítására irányuló eljárás hivatalbóli megindítását visszautasítja-e (igen/nem).” szövegrész helyett az „a gyermek egészségügyi állapotára tekintettel az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítását nem kéri.” szöveggel lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére