1. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetés-végrehajtási szervezetet nem terheli a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség a honvédelmi szervezet tekintetében, ha a honvédelemért felelős miniszter rendelkezése alapján a honvédelmi szervezet egyéb beszerzési eljárást folytat le.”
2. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-a a következő 40a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„40a. védelmi és biztonsági tárgyú koncesszió: a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott célra irányuló olyan beszerzés, amely a 8. § (5)–(6) bekezdése szerint építési vagy szolgáltatási koncessziónak minősül;”
3. § A Kbt. 7. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Nem minősül a (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jognak, ha a közszolgáltató tevékenység ellátásának jogát az érintett gazdasági szereplő nyilvános eljárásban, objektív kritériumok alapján nyerte el. Ilyen eljárásnak minősül különösen:]
„f) e törvény vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti, hirdetménnyel induló eljárás.”
4. § (1) A Kbt. 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett, a közbeszerzési eljárásban előírható biztonsági intézkedések különösen az ajánlatkérő által az eljárásban rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét szolgáló, az ajánlatkérő által előírt követelmények.”
(2) A Kbt. 9. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:)
„b) audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató olyan beszerzése, amelynek tárgya audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatásra szánt műsorszám vétele, fejlesztése, előállítása, illetve audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatók általi közös előállítása; valamint a reklám és társadalmi célú reklám kivételével bármely ajánlatkérőnek az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatótól megrendelt műsorszám szolgáltatására vagy műsoridőre vonatkozó szerződése, továbbá az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatásra szánt műsorszám vételére, fejlesztésére, előállítására, közös előállítására vagy műsoridő vásárlásra vonatkozó szerződések;”
5. § A Kbt. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül e törvény szerinti ajánlatkérőnek, e szervezetnek az (1) bekezdés szerinti szerződés teljesítésében ténylegesen részt kell vennie, a szerződés nem irányulhat kizárólag harmadik személy által nyújtott áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások továbbértékesítésére.”
6. § A Kbt. 14. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvényt – az (1)–(5) bekezdésben foglaltakon túl – nem kell alkalmazni az alábbi, védelmi és biztonsági tárgyú koncesszió megkötésére:
a) Magyarország és legalább egy másik európai uniós tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében odaítélt szerződésekre,
b) egy másik állammal vagy a másik állam kormányzati szervével kötendő koncessziókra;
c) az Európai Unión kívüli harmadik országokban odaítélt koncessziókra, amelyekre a Magyar Honvédségnek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy a koncessziót a műveletek körzetében tevékenységet kifejtő gazdasági szereplőkkel kössék meg;
d) Magyarország és egy vagy több európai uniós tagállam, illetve egy vagy több harmadik ország között kötött nemzetközi szerződés alapján sajátos eljárási szabályok szerint megkötendő koncessziókra;
e) valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a szervezet saját céljai érdekében történő koncesszió megkötésére, továbbá arra a koncesszióra, amelyet az ajánlatkérőnek valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak megfelelően kell odaítélnie.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő tájékoztatja az Európai Bizottságot a kutatási és fejlesztési kiadásoknak a program teljes költségéhez képest számított arányáról, a költségmegosztási megállapodásról, valamint a beszerzések megosztása esetén az általa lefolytatni tervezett beszerzések arányáról.
(8) A 9. § (1) bekezdés c) és e)–f) pontja a védelmi és biztonsági tárgyú koncessziók beszerzésére irányuló eljárás esetén nem alkalmazandó.”
7. § A Kbt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 17–20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. Mennyiségi eltérés meghatározása esetén a szerződésben megjelölt legnagyobb mennyiséget kell figyelembe venni a becsült érték meghatározása során.”
8. § (1) A Kbt. 20. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének megállapításakor az (1) bekezdésben foglaltak mellett figyelembe kell venni különösen a következőket:]
„h) a koncesszió időtartamának esetleges meghosszabbítása.”
(2) A Kbt. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 3. melléklet szerinti, közétkeztetés tárgyú közbeszerzésekre e törvényt a kormányrendeletben meghatározott sajátos rendelkezéseket figyelembe véve kell alkalmazni.”
9. § (1) A Kbt. 24. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Ha a beszerzés különböző elemei objektíve nem szétválaszthatóak, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére)
„c) ha a szerződés a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződési elemet, valamint e törvény hatálya alá tartozó építési, illetve szolgáltatási koncesszió elemeit foglalja magában – és egyúttal nem áll fenn az a) pont szerinti eset –, ajánlatkérő választhat a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény, illetve a Negyedik Részben foglalt szabályok alkalmazása között.”
(2) A Kbt. 24. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Ha az ajánlatkérő objektíve szétválasztható elemekből álló beszerzésre egy szerződést köt)
„c) ha a szerződés a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződési elemet, valamint e törvény hatálya alá tartozó építési, illetve szolgáltatási koncesszió elemeit foglalja magában – és egyúttal nem áll fenn az a) pont szerinti eset –, az ajánlatkérő választhat a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény, illetve a Negyedik Részben foglalt szabályok alkalmazása között, amennyiben a beszerzés egyetlen szerződés kötésével való megvalósítása objektív okból indokolt.”
10. § A Kbt. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Előzetes piaci konzultációt az ajánlatkérő – más módszerek mellett – úgy is megvalósíthat, hogy a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet az EKR-ben előzetesen közzéteszi, amelynek véleményezésére az érdeklődő gazdasági szereplők számára lehetőséget biztosít.”
11. § A Kbt. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központosított közbeszerzési rendszer működtetéséért a központi beszerző szerv felelős. A rendszert igénybe vevő ajánlatkérő felelős a közbeszerzés általa lefolytatott részeinek megvalósításáért, így különösen a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszer keretében történő beszerzésért, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján – a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül – történő beszerzésért. Ha egy adott központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszert más ajánlatkérő szervek is igénybe vehetnek, ezt a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni.”
12. § A Kbt. 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével.”
13. § (1) A Kbt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő köteles az EKR-en keresztül a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe), valamint az EKR-ben közzétenni
a) a 9. § (1) bekezdés h)–j) pontjának, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat a szerződés módosítását követően haladéktalanul;
b) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti hirdetmény megjelenését – a 37. § (4) bekezdése szerinti hirdetménnyel érintett szerződések esetében a szerződéskötést – követően haladéktalanul, valamint a szerződésmódosításokat a 37. § (1) bekezdés j) pontja szerinti hirdetmény megjelenését követően haladéktalanul;
c) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat:
ca) hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),
cb) a szerződő felek megnevezését,
cc) azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e,
cd) a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, valamint
ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – által történt teljesítését követő harminc napon belül.”
(2) A Kbt. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az EKR-ben kell teljesíteni, amely gondoskodik az adatoknak a CoRe-ba történő, a feltöltést követő azonnali, változtatás nélküli automatikus továbbításáról.”
(3) A Kbt. 43. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell aktualizálni. Keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, a szerződések, szerződésmódosítások, illetve a teljesítés adatainak közzétételére vonatkozó speciális szabályokat kormányrendelet határozza meg.”
14. § A Kbt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.”
15. § (1) A Kbt. 46. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben az alábbi személyes adatokat kezeli:
a) a rendszer üzemeltetése, a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások és azok módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése céljából a természetes személyazonosító, valamint kapcsolattartást szolgáló adatokat, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó eljárásához kapcsolódó személyazonosító adatait, a kizáró okok fenn nem állása, a közbeszerzési kizáró okot jelentő jogsértésre vonatkozó adatokat, az alkalmasság megítélése és az értékelési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása céljából az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait;
b) a rendszerhasználók azonosítása, nyilvántartása, a rendszerhez való szükséges hozzáférések biztosítása céljából a természetes személyazonosító, valamint kapcsolattartást szolgáló adatokat;
c) a rendszerhasználati díj számviteli nyilvántartása céljából, valamint a számlázásához kapcsolódó célból szükséges adatokat.
(4b) Az EKR-ben rögzített személyes adatokról a közbeszerzésekért felelős miniszter a jogszabályban arra feljogosított hatóság számára teljesíthet adatszolgáltatást.”
(2) A Kbt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az EKR üzemeltetésével összefüggő feladatok teljesítése érdekében az EKR-ben a közbeszerzési eljárások lefolytatása során rögzített személyes adatok a (2) bekezdésben meghatározott időtartamig kezelhetők.”
16. § (1) A Kbt. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.”
(2) A Kbt. 54. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az ajánlatkérő – az e törvényben foglalt esetekben – az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására. Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot – meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő nem kérheti a biztosíték fenntartását. Ebben az esetben a kilencven, illetve százhúsz nap leteltét követő tíz napon belül köteles az ajánlatkérő – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – a biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére.”
17. § A Kbt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét – adott esetben a szerződéstervezetben foglaltaknak megfelelő mennyiségi eltérés vagy opcionális rész megadásával – az eljárást megindító felhívásban, valamint előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén az előzetes tájékoztatóban is.”
18. § (1) A Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)
„h) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és
ha) ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy
hb) ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki;”
(2) A Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)
„j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és
ja) ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított három évben, vagy
jb) ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki;”
(3) A Kbt. 62. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem zárja ki azon gazdasági szereplőt, amelynek tekintetében a kizáró ok szerinti valamely helyzet fennáll, amennyiben az ajánlatkérő megállapította, hogy – az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve – az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére.”
(4) A Kbt. 62. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával – köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.”
19. § A Kbt. 62. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Gazdasági Versenyhivatal az EKR-ben közzéteszi az (1) bekezdés n) pontja szerinti – a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Gazdasági Versenyhivatal döntésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság által hozott – a kizáró okot megalapozó határozatokra vonatkozó, a kizáró ok hiányának ellenőrzését szolgáló információkat.”
20. § A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)
„a) az elmúlt három évben a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket súlyosan megszegte, és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja;
b) vonatkozásában az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja, hogy az elmúlt három évben jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségét súlyosan megszegte vagy jogszabályban meghatározott szakmai szervezet által lefektetett szakmai etikai szabályokat súlyosan megsértő cselekedetet követett el, és az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető;”
21. § A Kbt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére – beleértve azokat az eseteket, amikor a törvényben meghatározott kötelességszegés vagy jogsértés az ajánlatkérő mérlegelése alapján vezet kizáráshoz – az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.”
22. § (1) A Kbt. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni.”
(2) A Kbt. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában ellenőrzi a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait is. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.”
(3) A Kbt. 69. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására, és az érintett ajánlattevők ajánlata vonatkozásában ellenőrzi a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására és az érintett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában ellenőrizte a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.
(7) Ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan vagy az ajánlatkérő megítélése szerint az eljárás megfelelő lefolytatásához egyéb okból szükséges, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerinti igazolásokat. Az ajánlatkérő a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait az eljárás során bármikor ellenőrizheti. Ha az ajánlatkérő az eljárásban olyan értékelési szempontot alkalmaz, ahol az ajánlatban foglalt megajánlás ellenőrzése feltételezi valamely alkalmassági követelménynek történő megfelelés egyidejű ellenőrzését, az ajánlatkérő már az ajánlatok (2) bekezdés szerinti bírálata keretében felhívja az ajánlattevőket az érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.”
23. § (1) A Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a – 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt – rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, vagy az ajánlatok bírálatának hiányában is megállapítható, hogy egyéb okból az eljárás eredménytelenné nyilvánításának van helye. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az eredménytelen eljárásra tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint.
(2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.”
(2) A Kbt. 70. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlati kötöttség (2) bekezdés szerint meghatározható legfeljebb kilencven, illetve százhúsz napos időtartama alatt sem tudja elvégezni, az 54. § (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kérheti fel az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a száznyolcvan napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg.”
24. § (1) A Kbt. 71. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ajánlati biztosíték 54. § (2) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátása vonatkozásában hiánypótlásra van az ajánlattevőnek lehetősége, ha az ajánlatában a biztosítékra vonatkozó igazolást nem csatolja, vagy nem az előírt formában csatolja, de a biztosíték rendelkezésre bocsátása az előírásoknak megfelelően megtörtént vagy a biztosíték kötelezettje garanciavállalás esetén a garanciavállaló nyilatkozatot, készfizető kezesség biztosítása esetén a kezességvállaló nyilatkozatot vagy a biztosítási szerződés alapján a készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényt az ajánlati kötöttség beálltáig kiállította.”
(2) A Kbt. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására – a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Amennyiben a hiánypótlási felszólítás az ajánlatkérő 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtott dokumentumokra vonatkozik vagy a hiánypótlási felhívás a 80. § (4) bekezdése alapján történik, csak a hiánypótlásra felhívott ajánlattevő vagy részvételre jelentkező élhet az e bekezdésben szabályozott, önkéntes hiánypótlás lehetőségével.”
(3) A Kbt. 71. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Ha az ajánlatkérő a 77. § (1) bekezdése szerint meghatározta egy ajánlati elem legkedvezőbb szintjét és az ajánlatban ezen elemre vonatkozó adatokban ellentmondás van, de megállapítható, hogy az ajánlati elemre ettől függetlenül is az elérhető legmagasabb pontszámot kell adni, az ajánlat nem nyilvánítható érvénytelenné és a (9) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó.”
25. § A Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Eredménytelen az eljárás, ha)
„c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát, vagy a 70. § (2a) bekezdés szerinti száznyolcvan napos ajánlati kötöttség lejártát követően az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát.”
26. § A Kbt. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket három munkanapos határidővel hiánypótlás [71. §], felvilágosítás [71. §], számításihiba-javítás [71. §] vagy indokolás [72. §] benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás, számítási hiba javítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket.”
27. § A Kbt. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nyílt eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vagy egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, illetve az egyéb vállalások aránytalanságát, és alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség, vagy egyéb aránytalan vállalások miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni.”
28. § A Kbt. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától (a végleges ajánlat benyújtására meghatározott ajánlattételi határidő lejártától) van kötve. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezése) számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál későbbi időtartamban.”
29. § A Kbt. 88. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az ajánlatkérőnek – ha az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt – előzetesen egyértelműen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat befejezni. Az ajánlatkérő az ajánlattevőket felhívja a tárgyalások befejezéseként egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Az ajánlatkérőnek a végleges ajánlatok beadásának határidejét is meg kell adnia.”
30. § A Kbt. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az innovációs partnerség olyan sajátos közbeszerzési eljárás, aminek célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek a felek által az innovációs partnerségi szerződésben megállapított teljesítményszinteknek és maximális költségeknek.”
31. § A Kbt. 105. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A bírálat során biztosítani kell, hogy a nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő teljeskörűen elbírálja.”
32. § A Kbt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszert kategóriákra oszthatja, az adott kategóriában megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetnie az egyes kategóriákat és ezek jellemzőit. Az ajánlatkérőnek minden kategória tekintetében külön kell meghatároznia az alkalmassági feltételeket. A 61. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazandó.”
33. § A Kbt. 107. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer – az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző – felállításakor irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni.”
34. § (1) A Kbt. 111. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
„r) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településtervezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelésére – az ezekhez kapcsolódó szakági és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges tervezési tevékenységekre kizárólag akkor, ha annak megrendelésére építészeti, belsőépítészeti, településtervezési vagy tájrendezési tervezéssel együttesen, ugyanazon tervezett építési beruházás tekintetében kerül sor;”
(2) A Kbt. 111. § v) és x) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
„v) kutatás-fejlesztési vagy innovációs tevékenység végzéséhez közvetlenül kapcsolódó, speciálisan az ilyen tevékenység megvalósítását szolgáló áruk és szolgáltatások beszerzésére;
x) olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (1)–(2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása vagy a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző más jogi személy jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti;”
35. § (1) A Kbt. 114. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62–63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles a 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. Az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni.
(2) A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol e törvény Második Része „egységes európai közbeszerzési dokumentumot” említ, az alatt a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell érteni. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan kormányrendeletben meghatározottak szerint kell a részletes adatokat megadnia. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. A gazdasági szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az eljárást megindító felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani. Az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban nem határoz meg alkalmassági követelményt, a 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást nem kell alkalmaznia és a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait csak a kizáró okok vonatkozásában kell ellenőriznie.”
(2) A Kbt. 114. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az ajánlatkérő nem köteles az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára. Az ajánlatkérő a 73. § (2) bekezdését nem köteles alkalmazni, annak alapján azonban csak akkor nyilváníthat egy ajánlatot érvénytelennek, ha a 72. §-ban foglaltaknak megfelelően járt el.”
36. § A Kbt. 114/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő – kivéve a 3. melléklet szerinti szolgáltatás esetében, ha annak becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja – az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az e § szerinti bírálat keretében a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igazolásokat a gazdasági szereplők a részvételi jelentkezésükben vagy az ajánlatukban nyújtsák be. Ebben az esetben a (2)–(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, a 67. § (1) bekezdés, a 69. § (2)–(9) bekezdés, valamint a 114. § (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait az ajánlatkérő a bírálat során valamennyi gazdasági szereplő ajánlata vonatkozásában ellenőrzi.”
37. § A Kbt. 123. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben egyes közbeszerzési dokumentumok esetében nem biztosítható az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés – a 41/C. § (1) bekezdésében foglalt valamely okból – az ajánlatkérő az eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben, illetve az ajánlattételi felhívásban köteles jelezni, hogy az érintett közbeszerzési dokumentumokat az elektronikus úttól eltérő más módon fogja továbbítani, továbbá megadni az érintett dokumentumok elérhetőségét. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem határozható meg a hirdetmény feladásától számított harminc – ha az eljárás többszakaszos és az eljárást megindító hirdetményre részvételi jelentkezést kellett benyújtani, az eljárás későbbi szakaszában az első ajánlatok benyújtására vonatkozóan huszonkét – napnál rövidebb időtartamban.”
38. § (1) A Kbt. 124. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 62–64. § rendelkezéseit koncessziós beszerzési eljárásban is alkalmazni kell. A 62. § (1) bekezdés i) pontjában az előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozat alátámasztására szolgáló igazolások be nem nyújtásához kapcsolódó kizáró ok akkor alkalmazandó, ha az ajánlatkérő a koncessziós beszerzési eljárásban is a kizáró okok, illetve alkalmassági követelmények előzetes igazolására előírja nyilatkozat használatát.”
(2) A Kbt. 124. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 63. § (1) bekezdésében foglaltak mellett a védelmi és biztonsági tárgyú koncesszió megkötésére irányuló koncessziós beszerzési eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, amellyel kapcsolatban bármilyen bizonyíték alapján – beleértve a védett adatforrásokat is – az ajánlatkérő megállapítja, hogy nem kellően megbízható a Magyarország biztonságával kapcsolatos kockázatok kizárásához.”
39. § A Kbt. 125. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nyertes ajánlattevő kiválasztására objektív értékelési szempontokat kell alkalmazni. Az értékelési szempontok meghatározására a 76. § (1)–(8), (11) és (13) bekezdését az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az ajánlatkérőnek az értékelési szempontokat és az értékelési szempontok keretében értékelt alszempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie. Az értékelési szempontokat, alszempontokat, valamint az értékelés során alkalmazott módszer leírását az eljárást megindító felhívásban vagy a további közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.”
40. § A Kbt. 125. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az eljárásban olyan ajánlatot nyújtanak be, amely kivételesen magas funkcionális teljesítményt nyújtó, innovatív megoldást kínál, és e megoldást egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatta előre, az ajánlatkérő kivételesen módosíthatja az értékelési szempontok vagy az azok keretében megadott alszempontok fontossági sorrendjét. A fontossági sorrend módosulása nem eredményezheti a 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmét. Ebben az esetben az ajánlatkérő,
a) amennyiben az értékelési szempontok az eljárást megindító felhívás közzétételével egyidejűleg kerültek közzétételre, az ajánlatkérő új eljárást megindító felhívást köteles hirdetményben közzétenni, figyelembe véve a 123. § (2) bekezdésében meghatározott huszonöt napos – ha az ajánlatok csak részben nyújthatóak be elektronikusan, harminc napos – minimális ajánlattételi vagy részvételi határidőt;
b) amennyiben az értékelési szempontok az eljárást megindító felhívás közzétételével egyidejűleg még nem kerültek közzétételre, minden ajánlattevőt köteles tájékoztatni a módosulásról, és új ajánlattételre vonatkozó felhívást küld ki, figyelembe véve a 123. § (2) bekezdésében meghatározott tizenhét napos – ha az ajánlatok csak részben nyújthatóak be elektronikusan, huszonkét napos – minimális ajánlattételi határidőt.”
41. § A Kbt. 134. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan igazolás vagy nyilatkozat a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.”
42. § A Kbt. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felek a szerződésben az ellenérték kifizetésére irányadó jogszabályokat figyelembe véve rendelkeznek a teljesítés tényének írásbeli elismeréséről, a teljesítésigazolás kiállításáról.”
43. § A Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani.”
44. § A Kbt. 141. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdés és a (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában az eredeti szerződés értékét az indexált szerződéses díj alapján kell megállapítani, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek fizetendő valamely díjelem indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Építési és szolgáltatási koncesszió esetében, ha a szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, a (2) bekezdés és a (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásakor az indexáláson alapuló értéket a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs érték éves átlagának figyelembevételével lehet kiszámolni.”
45. § A Kbt. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés a)–f) pontja, h)–i) pontja és k)–l) pontja szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, az (1) bekezdés g), j), m) és n) pontja szerinti szervezet vagy személy a jogsértés tudomásra jutásától számított kilencven napon belül, de
a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,
b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától vagy, ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül, vagy
c) támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől – közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől – számított öt éven belül kezdeményezheti.”
46. § A Kbt. 161. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához.”
47. § A Kbt. a következő 161/A. §-sal egészül ki:
„161/A. § (1) A tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat útján is megtartható. A Közbeszerzési Döntőbizottság, amennyiben a tárgyalást elektronikus hírközlő hálózat útján tartja meg, erre irányuló végzésében közli az elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáféréshez szükséges technikai adatokat.
(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás kitűzött helyszínén kell biztosítani. A Közbeszerzési Döntőbizottság az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatottak személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas, elektronikus úton bemutatott hatósági igazolvány alapján állapítja meg.
(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás esetén is lehetővé kell tenni a 161. § (4) bekezdése alkalmazásával a nyilvánosság egész tárgyalásról vagy annak egy részéről történő kizárását, illetve zárt tárgyalás tartását.
(4) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő tárgyalás esetén a tárgyalásról készült jegyzőkönyvnek ki kell terjednie az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás lefolytatása körülményeinek rögzítésére is.”
48. § A Kbt. 164. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, a közbeszerzési eljárás mellőzése ügyében, valamint azon ügyekben, ahol a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból indul és a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárásban a szerződést már megkötötték, az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni.”
49. § (1) A Kbt. 165. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában)
„c) megállapítja a jogsértés megtörténtét;
d) megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket;”
(2) A Kbt. 165. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:
„(7c) Nem szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság olyan esetben, amikor az ajánlatkérő a jogorvoslat tárgyává tett cselekményt a jogszabályban foglaltak szerint folyamatba épített ellenőrzést végző szervnek az érintett eljárásban adott előírása alapján teljesítette.”
(3) A Kbt. 165. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét, így különösen
a) a jogsértés súlyát,
b) a közbeszerzés tárgyát és értékét,
c) a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását,
d) az e törvénybe ütköző magatartásnak az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt tanúsítását,
e) a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot,
f) támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat
figyelembe veszi. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.”
50. § A Kbt. 187. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság
a) naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi
aa) a minősített ajánlattevők Hatóság által létrehozott hivatalos jegyzékét,
ab) – a gazdasági szereplő megbízhatóságának mérlegelése nélkül – a 62. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárás megalapozására alkalmas ajánlatkérői döntések tényét, leírását és lényeges körülményeinek összefoglalását, és a 62. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárást megalapozó döntőbizottsági és bírósági határozatok számát, a határozat elektronikus elérhetőségét (amennyiben elérhető) és a határozathozatal napját,
ac) a gazdasági szereplők közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított vagy a gazdasági szereplő által nem vitatott súlyos megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit – beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta – azzal, hogy az adatoknak a honlapon a szerződésszegéstől vagy a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig kell elérhetőnek lenniük;
ad) a kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát megállapító határozatokat [188. § (4) bekezdés],
ae) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét;
b) nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről;
c) a gazdasági, valamint szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékbe vétel feltételeinek megfelelőségét ellenőrzi, a jegyzéket nyilvántartja;
d) az Európai Bizottság által kért, hiányzó statisztikai adatokat az Európai Bizottságnak megküldi, az e törvényben előírt tájékoztatásokat az Európai Bizottság részére megküldi;
e) háromévente statisztikai jelentést készít az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzésekről – különösen az érintett időszakban az ilyen közbeszerzések becsült, összesített teljes értékéről – amelyet megfelelő határidőben a közbeszerzésekért felelős miniszter rendelkezésére bocsát;
f) gondoskodik a „Közbeszerzési Értesítő – a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja” (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről. A hirdetmények ellenőrzése során biztosítja az adatok teljeskörűségét, ennek érdekében az ajánlatkérőt adatszolgáltatásra hívhatja fel. Gondoskodik továbbá az e törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről;
g) honlapján a beérkezés időpontjában közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem, valamint a hivatalbóli kezdeményezés adatait, a Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság határozatát;
h) kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek;
i) a (10) bekezdés, továbbá a 183. § c) pontja, valamint a 194. § (3) bekezdése szerinti útmutatót vagy közleményt honlapján közzéteszi;
j) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során az Ákr. alapján hatósági ellenőrzés (a továbbiakban: szerződés-ellenőrzési eljárás) keretében – jogszabályban meghatározott részletes szabályok szerint – ellenőrzi a szerződések teljesítését és módosítását, a tervpályázati eljárás eredményét, valamint megteszi különösen a 153. § (1) bekezdés c) pontjában és a 175. §-ban meghatározott intézkedéseket;
k) az archív adatok tekintetében működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési eljárások központi nyilvántartása, elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatását; ennek keretében elektronikus közzétételi lehetőséget biztosít, ahol az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat központilag, térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teheti, és ahonnan az ajánlattevők a közbeszerzési dokumentumokat ingyenesen elérhetik;
l) a közbeszerzési szabályozás széles körű megismertetése érdekében konferenciákat szervez;
m) a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása során az ajánlatkérők segítése érdekében – elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a közbeszerzésekért felelős miniszterrel szükség szerint egyeztetve – állásfoglalásokat ad ki;
n) az Európai Unió más tagállamainak közbeszerzési szervezeteivel való kapcsolattartás keretében – különösen a közbeszerzési eljárások során alkalmazandó igazolásokról, Magyarországon nyilvánosan elérhető adatbázisokról, nyilvántartásokról – információt szolgáltat, gondoskodik a vonatkozó nyilvántartások listájának az Európai Bizottság által működtetett e-Certis rendszerben való közzétételéről, és teljesíti különösen a 2014/24/EU irányelv 44. cikk (3) bekezdésében, 59. cikk (6) bekezdésében, 60. cikk (5) bekezdésében, 61. cikk (1) bekezdésében, 62. cikk (3) bekezdésében, 64. cikk (1) és (8) bekezdésében, valamint 69. cikk (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket, továbbá a 2014/25/EU irányelv 62. cikk (3) bekezdésében, 81. cikk (3) bekezdésében, 84. cikk (5) bekezdésében, 86. cikk (1) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségeket;
o) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;
p) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat;
q) folyamatosan frissíti, karbantartja és a honlapján – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján – közzéteszi az egyes ágazatokban szokásos vagy megállapított béreket és kapcsolódó közterheket;
r) meghatározza a Hatóság által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzékkel kapcsolatos minősítési szempontokat és azok igazolási módjait;
s) statisztikai adatokat gyűjt a közbeszerzési eljárásokról, melyeket honlapján rendszeres időközönként közzétesz;
t) elkészíti a Hatóság szervezeti és működési, valamint más, a Hatóság működését érintő belső szabályzatát, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;
u) honlapján tájékoztató jelleggel közzéteszi a védett munkahelyek listáját, amely tartalmazza az általuk gyártott vagy forgalmazott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások felsorolását.
v) ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat,
w) naprakészen vezeti az EKR-ben a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját.
x) kizárólagos joggal ellátja a CoRe üzemeltetését.”
51. § A Kbt. 187. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt feladatok ellátása tekintetében kizárólag a Hatóság jogosult az EKR-be feltöltött adatok vonatkozásában módosítást végrehajtani. Az e bekezdésben, a (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 43. § (1a) bekezdésében foglaltak teljesítéséhez kapcsolódóan az EKR megfelelő működéséért az EKR üzemeltetője felelős.”
52. § (1) A Kbt. 195. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az általa rendeletben meghatározott, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében a közbeszerzési gyakorlat alakítását szolgáló, e törvénnyel összhangban álló követelményeket határozhat meg.”
(2) A Kbt. 195. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A képző szervezetek által megküldött dokumentumok alapján a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékébe történő bejegyzéséhez és a névjegyzékbe vétel megújításához szükséges, elismert szakmai képzéseken részt vevők listáját és a részvétel alapján megszerzett tanulmányi pontokat a közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben vezeti. A listában szereplő, egyes természetes személyek által elismert szakmai képzéseken való részvétel alapján megszerzett tanulmányi pontokhoz a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy névjegyzékbe vétel megújítás érdekében a Hatósághoz benyújtott kérelem alapján a közbeszerzésekért felelős miniszter a Hatóság részére hozzáférést biztosít.”
53. § (1) A Kbt. 197. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) E törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvénnyel megállapított 43. § (1) és (1a) bekezdését alkalmazni kell az ezen rendelkezések hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is.”
(2) A Kbt. 197. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) E törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvénnyel megállapított 138. § (3) bekezdését alkalmazni kell az ezen rendelkezés hatálybalépését megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződésekre is, a megkötött szerződéseknél a még be nem jelentett alvállalkozók tekintetében. A közbeszerzési dokumentumokba foglalt szerződéstervezet vagy a megkötött szerződés módosítása nem szükséges, a szerződés – adott esetben a 131. § (1) bekezdésétől eltérően – a 138. § (3) bekezdése szerinti tartalommal köthető meg, vagy a már megkötött szerződéseknél a nyertes ajánlattevő nem csak a szerződésbe foglaltan nyilatkozhat arról, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. E törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvénnyel megállapított 152. § (2) bekezdését a hatálybalépését követően megvalósult jogsértések miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.”
54. § (1) A Kbt. 198. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„8. az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket, az EKR működésével, valamint igénybevételének részletes feltételeivel, az e törvényben előírtakon kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő – személyes adatnak nem minősülő – adatok körével, keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a szerződések és a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseket;”
(2) A Kbt. 198. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„14. a 195. § (1) bekezdés szerinti szerveket és az e szervezetek közbeszerzéseinél a közbeszerzések előkészítésére, a közbeszerzési eljárás feltételeire vagy a szerződés tartalmára vonatkozó követelményeket;”
55. § A Kbt. 198. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„23. a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések – e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő – sajátos szabályait.”
56. § A Kbt.
1. 4. § (1) bekezdésében a „koncesszió megkötése” szövegrész helyébe a „koncesszió (ideértve a védelmi és biztonsági tárgyú koncessziót is) megkötése” szöveg,
2. 9. § (1) bekezdés j) pontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe a „kevesebb mint” szöveg,
3. 33. § (1) bekezdésében a „30%-ot meghaladó” szövegrészek helyébe a „30%-ot elérő vagy meghaladó” szöveg,
4. 41. § (3) bekezdésében az „az a tárgyalások megkezdésével indul” szövegrész helyébe az „az tárgyalási meghívó megküldésével vagy a tárgyalások megkezdésével indul” szöveg,
5. 52. § (5) bekezdésében a „tizedik” szövegrész helyébe a „hetedik” szöveg és a „tizennegyedik” szövegrész helyébe a „tizedik” szöveg,
6. 61. § (4) bekezdésében az „a közbeszerzési dokumentumokban” szövegrész helyébe az „az eljárást megindító felhívásban” szöveg,
7. 63. § (3) bekezdésében az „a 62. § (1) bekezdés a), b), e), h), j), l), n) és p)” szövegrész helyébe az „a 62. § (1) bekezdés a), b), e), h), j), l) és n)” szöveg,
8. 68. § (1) bekezdésében a „lejártát követően, jogszabályban” szövegrész helyébe a „lejártát követően, – amennyiben jogszabály azt előírja – jogszabályban” szöveg,
9. 71. § (4) bekezdésében az „a 62. § (1) bekezdés a)–h), k)–n) és p)–q) pontja” szövegrész helyébe az „a 62. § (1) bekezdés a)–f), h) és k)–n) pontja” szöveg,
10. 87. § (1) bekezdésében a „meghatározhatja” szövegrész helyébe a „meghatározza” szöveg,
11. 96. § (7) bekezdésében a „maximális árat” szövegrész helyébe a „maximális árat, vagy maximális költséget” szöveg,
12. 111. § i) pontjában a „szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése,” szövegrész helyébe a „veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet esetén humánjárvány vagy az állatok járványos megbetegedésének megelőzése vagy elhárítása,” szöveg,
13. 114. § (4a) bekezdésében az „ötödik” szövegrész helyébe a „harmadik” szöveg és a „nyolcadik” szövegrész helyébe az „ötödik” szöveg,
14. 115. § (1) bekezdésében a „kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos.” szövegrész helyébe a „kivéve ha a beszerzés részben vagy egészben európai uniós alapokból finanszírozott.” szöveg,
15. 115. § (2) bekezdésében a „nem köteles alkalmassági követelményt előírni” szövegrész helyébe a „nem írhat elő alkalmassági követelményt” szöveg,
16. 117. § (4) bekezdésében a „62. § (1) bekezdés g)–k), m) és q) pontja” szövegrész helyébe a „62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontja” szöveg,
17. 135. § (7) bekezdésében a „hetvenötmillió” szövegrész helyébe a „kétszázötvenmillió” szöveg,
18. 148. § (7) bekezdés e) pontjában a „pont] a CoRe-ban” szövegrész helyébe a „pont] az EKR-en keresztül a Core-ban” szöveg,
19. 153. § (2) bekezdésében az „a CoRe-ban, valamint ha az e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben” szövegrész helyébe az „az EKR-en keresztül a CoRe-ban, valamint az EKR-ben” szöveg,
20. 161. § (2) bekezdésében az „eljárás megindításától” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő kezdetétől [164. § (7) bekezdés]” szöveg,
21. 162. § (1) bekezdésében az „eljárásban az eljárás megindításától” szövegrész helyébe az „eljárásban az ügyintézési határidő kezdetétől [164. § (7) bekezdés]” szöveg,
22. 164. § (1) bekezdésében az „eljárás megindításától” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő kezdetétől” szöveg,
23. 164. § (2) bekezdésében az „eljárás megindításától” szövegrész helyébe az „ügyintézési határidő kezdetétől” szöveg,
24. 172. § (1) bekezdésében a „165. § (3), (6), (8)–(10) bekezdése” szövegrész helyébe a „165. § (3) és (6) bekezdése” szöveg,
25. 182. § (1) bekezdésében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „tizenhat” szöveg,
26. 187. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „a honlapján” szövegrész helyébe az „az EKR-ben” szöveg,
27. 187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „a honlapon” szövegrész helyébe az „az EKR-ben” szöveg,
28. 187. § (2a) bekezdésében az „a) pont ag) alpontjában” szövegrész helyébe az „u) pontjában” szöveg,
29. 187. § (11) bekezdésében a „(2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja” szöveg,
30. 3. mellékletében foglalt táblázatban a „10. cikk d) pontja értelmében nincsenek kizárva a hatály alól” szövegrész helyébe a „9. § (8) bekezdés d) pontja értelmében nincsenek kizárva a törvény hatálya alól” szöveg,
31. 3. mellékletében foglalt táblázatban a „10. cikk h) pontja nem zárja ki őket az irányelv hatálya alól” szövegrész helyébe a „9. § (8) bekezdés h) pontja értelmében nincsenek kizárva a törvény hatálya alól.” szöveg
lép.
57. § Hatályát veszti a Kbt.
1. 4. § (3) bekezdése,
2. 40. § (2) bekezdésében az „, amely igazgatási szolgáltatási díjnak minősül” szövegrész,
3. 62. § (1) bekezdés g) pontja,
4. 62. § (1) bekezdés p) és q) pontja,
5. 79. § (4) bekezdésében az „egy alkalommal – valamint ezenfelül a (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig –” szövegrész,
6. 79. § (4a) bekezdésében az „egy alkalommal, és” szövegrész,
7. 98. § (2b) bekezdése,
8. 119. § (2) bekezdés g) pontja,
9. 135. § (2) bekezdése,
10. 165. § (2) bekezdés f) pontja,
11. 165. § (8)–(10) bekezdése,
12. 195. § (4) bekezdése,
13. 197. § (7) bekezdése,
14. 198. § (1) bekezdés 20. pontja,
15. 198. § (2) bekezdés d) pontjában az „– az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével meghatározott – igazgatási” szövegrész.
58. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 3. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„29a. katonai célú építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás: a 4. § (2) bekezdése értelmében katonai célt szolgál a hazai költségvetési forrásból megvalósuló, a 2. melléklet 18. pontjához kapcsolódó olyan építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti, a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, annak ellenőrzésére, továbbá tervezői művezetésre irányul;”
59. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 7. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az ajánlatkérő köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a szerződések teljesítésének eredményeképp kiállított elektronikus számlákra, ha a beszerzés és a szerződés teljesítése során a minősített adatok védelme szükséges vagy – jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy közigazgatási jog által szabályozott egyedi döntés szerint – különleges biztonsági intézkedések szükségesek és Magyarország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekei más módon nem garantálhatóak.”
60. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében beszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését.
(2) Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy beszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a beszerzési eljárás lefolytatásával.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő nevében folytatja le a beszerzési eljárást.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben, ha a beszerzési eljárás lebonyolítására teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor, akkor az ajánlatkérők együttesen felelősek e törvény szerinti kötelezettségeik teljesítéséért. Ha a beszerzési eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében kerül sor, akkor az ajánlatkérők a beszerzési eljárásnak csak a közösen végzett részei tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. Minden ajánlatkérő kizárólagosan felelős e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséért a beszerzési eljárás azon részei tekintetében, amelyeket a saját nevében végez.”
61. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 8. § (2) bekezdése, a 34. §, az 52. § (1) bekezdése, az 54. § (2) bekezdése, az 55. §, az 57. § 1. és 12. és 14. pontja, valamint az 58–60. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 2–7. §, a 8. § (1) bekezdése, a 9. §, a 11. §, a 12. §, a 14–18. §, a 20–33. §, a 35–38. §, a 41–46. §, a 48–50. §, az 53. § (2) bekezdése és az 54. § (1) bekezdése, az 56. § 1–11., 13–17., 20–25. és 28–31. pontja, továbbá az 57. § 2–7., 9–11., valamint 13. és 15. pontja 2021. február 1-jén lép hatályba.
(4) A 10. §, a 13. §, a 19. §, a 39–40. §, az 51. §, az 52. § (2) bekezdése, az 53. § (1) bekezdése, az 56. § 18., 19., 26. és 27. pontja, valamint az 57. § 8. pontja 2021. július 1-jén lép hatályba.
62. § E törvény
a) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (3) bekezdés a) pontjának, 10. cikk (6) bekezdésének, 38. cikk (7) bekezdés b) pontjának, 41. cikk (3) bekezdése második albekezdésének, valamint a 42. cikk (3) bekezdésének,
b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (4) bekezdés c) pontjának, 29. cikk (1) bekezdése második albekezdésének, 31. cikk (2) bekezdésének, valamint a 71. cikk (5) bekezdésének,
c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikk (4) bekezdés c) pontjának, valamint a 88. cikk (5) bekezdésének,
d) az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014. április 16-i 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének
való megfelelést szolgálja.
