A Kormány
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés h) és i) pontjában, a 34. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. erdészeti szakirányító vállalkozás: az erdészeti szakirányítói névjegyzékben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 98. § (1b) bekezdés a) pontja szerinti, nyilvántartott egyéni vállalkozó vagy az Evt. 98. § (1b) bekezdés b) pontja szerinti, nyilvántartott jogi személy;
2. kizárólag szakfeladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet: az Evt. 98. § (1a) bekezdésében meghatározott, az Evt. 98. § (1a) bekezdés h) pont hc) alpontja szerinti kiemelt besorolással nem rendelkező erdészeti szakszemélyzet;
3. rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet: az Evt. 98. § (1a) bekezdés h) pont hc) alpontjában meghatározott kiemelt besorolással rendelkező erdészeti szakszemélyzet.
(2) Ahol e rendelet erdészeti szakszemélyzetet említ, azon – eltérő rendelkezés hiányában – minden erdészeti szakszemélyzetet kell érteni, kiemelt besorolásaira tekintet nélkül.
(3) Ahol e rendelet nyilvántartást említ, azon – eltérő rendelkezés hiányában – az Evt. 98. § (1) bekezdése szerinti erdészeti szakirányítói névjegyzéket kell érteni.
2. § (1) Erdészeti szakszemélyzeti szakirányítási tevékenység és erdészeti szakirányítói vállalkozási tevékenység akkor folytatható, ha a természetes vagy jogi személy, illetve egyéni vállalkozó a nyilvántartásban „érvényes” szakirányítói státusszal rendelkezik.
(2) Ha az erdészeti szakszemélyzet, illetve az erdészeti szakirányító vállalkozás megfelel az Evt.-ben és az e rendeletben foglalt feltételeknek, az erdészeti hatóság a természetes személy részére szolgálati igazolványt, a szakirányító vállalkozás részére – kérelemre – hatósági bizonyítványt ad ki.
3. § Az erdészeti szakszemélyzet „tevékenységtől eltiltott” szakirányítói státusza nem érinti az erdészeti szakirányító vállalkozásnak az Evt. 97/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségek teljesítéséért fennálló felelősségét.
4. § (1) Az erdészeti szakirányító vállalkozás a nyilvántartási kódját valamennyi üzleti kapcsolatában folyamatosan használja, arról az ügyfeleit tájékoztatja, a szakirányítással kapcsolatban kiadott dokumentumokban szerepelteti, és – amennyiben ilyennel rendelkezik – az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben jól látható módon kifüggeszti.
(2) Az erdészeti szakirányító vállalkozás a végelszámolási, illetve ellene csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás megindítását az erdészeti hatóságnak, valamint a vele jogviszonyban álló erdőgazdálkodóknak az eljárás megindításáról való tudomásszerzését követő 8 napon belül köteles bejelenteni.
(3) Az erdészeti szakirányító vállalkozás működési területét – kérelmére – az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) a honlapján közzéteszi.
5. § (1) A jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőgazdálkodó hatósághoz tett bejelentéseit, adatszolgáltatásait és az Evt. 70. § (3) bekezdése szerinti műveleti lapot akkor írja alá, illetve ellenjegyzi, ha az a közreműködésével készült, és azt szakmailag jóváhagyta.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ellenjegyzéssel a jogosult erdészeti szakszemélyzet tanúsítja, hogy
a) az irat tartalma a jogszabályoknak, a hatósági határozatokban, erdőtervekben foglaltaknak, valamint az erdőgazdálkodó kinyilvánított akaratának megfelel, és
b) a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének az erdőgazdálkodó felé eleget tett.
(3) Az ellenjegyzett iratot
a) több oldalból álló irat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni, és
b) minden oldalán az ellenjegyző szakszemélyzetnek kézjegyével kell ellátnia, valamint az utolsó oldalán – az ellenjegyző szakszemélyzetnek a neve, a szakszemélyzeti nyilvántartási kódja, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetésével – alá kell írnia.
(4) Az ellenjegyző erdészeti szakszemélyzet az őt foglalkoztató erdészeti szakirányító vállalkozás megnevezését és a szakirányítói nyilvántartásba vételi számát az ellenjegyzésben feltünteti.
(5) Ellenjegyzéshez kötött iratok esetében űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatással eljáró jogosult erdészeti szakszemélyzet általi ellenjegyzésnek minősül a benyújtott űrlap vagy elektronikus irat vonatkozásában, ha jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató által meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapot kitöltve, valamint az elektronikus iratot elektronikus azonosítással egybekötött szolgáltatással a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyújtja be az elektronikus ügyintézést biztosító szervhez.
6. § Erdészeti szakszemélyzetként – kérelemre – az a természetes személy vehető nyilvántartásba, aki
a) rendelkezik
aa) erdésztechnikus szakképesítéssel,
ab) erdőmérnök vagy okleveles erdőmérnök szakképzettséggel, vagy
ac) az aa) és ab) alpontban szereplő végzettségekkel egyenértékű, az 1. melléklet szerinti szakképesítéssel vagy szakképzettséggel, és
b) a 29. § (1) bekezdése szerint esküt tett.
7. § (1) Jogosult erdészeti szakszemélyzetként az a természetes személy vehető nyilvántartásba, aki a 6. §-ban foglalt feltételek teljesítésén felül
a) az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam területén erdőgazdálkodási szakterületen a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző tíz évben, legalább kétéves szakmai gyakorlatot szerzett,
b) a jogosulti alapképzést teljesítette, és
c) nem áll tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában szakmai gyakorlatnak számít
a) az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumnál (a továbbiakban: minisztérium) vagy az erdészeti hatóságnál erdészeti hatósági vagy erdészeti igazgatási munkakörben, álláshelyen kormányzati szolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatás időtartama,
b) az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodási vagy erdőgazdálkodási szolgáltatási tevékenységet végző egyéni vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet által munkaviszony vagy tagsági jogviszony keretében, erdészeti szakszemélyzetként történő foglalkoztatás időtartama, valamint
c) az erdőgazdálkodóként bejegyzett természetes személy erdőgazdálkodási gyakorlata, ha egyúttal erdészeti szakszemélyzetként is szerepel a nyilvántartásban.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti időtartamba a nyilvántartásba való bejegyzéstől eltelt időszak számítható be, az eltiltás időtartamát ide nem értve.
8. § Rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetként az a 6. § szerinti erdészeti szakszemélyzet vehető nyilvántartásba, aki az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti törvény) szerinti, érvényes szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel rendelkezik.
9. § (1) Erdészeti szakirányító vállalkozásként az vehető nyilvántartásba, aki, vagy amely
a) a szervezetére irányadó jogi személyek nyilvántartásában szereplő vállalkozás vagy az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó, egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személy,
b) erdészeti, egyéb erdőgazdálkodói, erdészeti szolgáltatási tevékenységi körrel rendelkezik,
c) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (1) bekezdése szerinti, a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló kézbesítési címét az erdészeti hatóságnak bejelenti,
d) legalább egy, erdészeti iratok ellenjegyzésére jogosult, „érvényes” státuszban nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, és
e) jogi személy esetében nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakszemélyzettel akkor rendelkezik az erdészeti szakirányító vállalkozás, ha
a) az egyéni vállalkozó személyében jogosult erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartásba vett személy, vagy
b) a jogi személy jogosult erdészeti szakszemélyzete a jogi személy törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottja.
(3) Az erdészeti hatóság nem veszi nyilvántartásba erdészeti szakirányító vállalkozásként a kérelmezőt, ha a kérelmező
a) ellen fizetésképtelenségi vagy kényszertörlési eljárás indult, vagy
b) végelszámolás alatt áll.
10. § Az erdészeti hatóság – kérelemre – „erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:
a) törvényes képviselője vagy személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó személyében jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban „érvényes” státuszban szerepel,
b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottja, vagy egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy
ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,
bc) legalább 5 éves időtartamban, jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és
c) az erdészeti szakirányító vállalkozás – ide nem értve az egyéni vállalkozó szakirányító vállalkozást – az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatottját, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személyt figyelembe véve.
11. § A 9. § (2) bekezdésében, illetve a 10. §-ban meghatározott erdészeti szakszemélyzet tekintetében nem lehet figyelembe venni azt az erdészeti szakszemélyzetet, akivel szemben a nyilvántartás adatai alapján az erdészeti hatóság a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül végleges határozattal megállapított erdővédelmi bírságot alkalmazott.
12. § (1) A nyilvántartást – a 21. §-ban foglalt kivétellel –
a) erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet esetén a kérelmező állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye,
b) erdészeti szakirányító vállalkozás esetén a vállalkozás székhelye, vagy központi ügyintézési helye
szerint illetékes erdészeti hatóság vezeti.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az NFK által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.
(3) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelem tartalmazza az erdészeti szakszemélyzet vagy az erdészeti szakirányítói vállalkozás által kérelmezett kiemelt besorolást.
13. § Az erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételi kérelméhez csatolni kell
a) kizárólag szakfeladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet esetében egy darab papíralapú 3 × 4 cm méretű vagy minimum 200 dpi felbontású digitális, személyazonosításra alkalmas arcképet az igazolványhoz,
b) a 6. §-ban meghatározott szakképzettséget igazoló iratok másolatát,
c) a 2007. március 1-jét követően megszerzett felsőfokú végzettség esetében, adatkezelési hozzájárulást ahhoz, hogy a végzettséget igazoló dokumentum adatait az erdészeti hatóság a felsőoktatási információs rendszerben kezelt adatok beszerzésével ellenőrizze, valamint
d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
14. § (1) A jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás megszerzésére irányuló nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell
a) a 13. §-ban megjelölteket, ha a kérelmező korábban nem volt nyilvántartva erdészeti szakszemélyzetként, és
b) a szakmai gyakorlati idő igazolását.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás a kérelmező beazonosításához szükséges személyes adatokon túl tartalmazza
a) a betöltött munkakör és a végzett tevékenység megnevezését,
b) a munkakör betöltésének kezdő és befejező időpontját,
c) a munkáltató vagy foglalkoztató
ca) megnevezését,
cb) címét,
cc) cégszerű aláírását.
(3) Ha a munkáltató vagy foglalkoztató jogutód nélkül szűnt meg, a szakmai gyakorlati idő igazolására a munkáltatóval vagy foglalkoztatóval kötött olyan megállapodás is alkalmas, amely hitelt érdemlően tanúsítja az erdészeti szakterületen szerzett gyakorlati időt, és amely tartalmazza legalább a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat.
15. § A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás megszerzésére irányuló kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmezett kiemelt besorolásához tartozó, a 13. vagy 14. §-ban meghatározottakat, ha a kérelmező korábban nem volt nyilvántartva erdészeti szakszemélyzetként, és
b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére címzett, a Rendészeti törvényben meghatározott tartalmú szolgálati igazolvány és jelvény kiadására irányuló kérelmet.
16. § (1) Az erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartásba vételére irányuló kérelemhez csatolni kell
a) a 9. § (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti követelmények teljesítésének igazolását és
b) a jogi személy képviselője képviseleti jogának igazolását, ha azt a cégjegyzék nem tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogosult erdészeti szakszemélyzet, illetve a rendészeti feladatokat ellátó szakszemélyzet alkalmazásának igazolására elegendő
a) az alkalmazás tényét, a jogviszony jellegét, az alkalmazás időtartamát, az alkalmazott erdészeti szakszemélyzet nyilvántartási kódját tartalmazó, a kérelmező által tett nyilatkozat, és
b) a kérelmező által jogosult erdészeti szakszemélyzetként alkalmazott természetes személy elfogadó nyilatkozata arról, hogy az erdészeti szakszemélyzeti feladatok ellátását elfogadja.
(3) Az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartásba vételére irányuló kérelemhez – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – csatolni kell a 10. §-ban foglalt követelmények teljesítésének igazolását.
17. § Az erdészeti hatóság a nyilvántartási feltételek fennállásáig
a) a jogosult erdészeti szakszemélyzetet 5 év időtartamra,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolással nem rendelkező erdészeti szakszemélyzetet határozatlan időre,
c) az erdészeti szakirányító vállalkozást határozatlan időre
veszi nyilvántartásba.
18. § (1) Az erdészeti hatóság a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolását – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 5 év elteltével, a szüneteltetés halasztó hatályának figyelembevételével törli.
(2) Az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzet jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolását kérelemre a 17. § b) pontjában meghatározott időre meghosszabbíthatja.
(3) Az erdészeti szakszemélyzet jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolásának meghosszabbítási feltétele
a) a 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelező kiegészítő képzések teljesítése, és
b) a 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti választható kiegészítő képzések teljesítésével, szakmai rendezvényeken való részvétellel, vagy nyilvánosságra hozott szakmai vagy tudományos művekkel (a továbbiakban: publikáció) összesen 120 kreditpont összegyűjtése, amelyből legalább 90 kreditpont a választható kiegészítő képzések teljesítéséből származik.
19. § (1) Ha az erdészeti szakszemélyzet, illetve az erdészeti szakirányító vállalkozás a szakirányítási feladatok ellátását szüneteltetni kívánja, akkor a tevékenység szüneteltetésének tényét és időtartamát a szüneteltetés kezdő időpontját megelőzően, 8 nappal korábban be kell jelentenie az erdészeti hatósághoz. Az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzet, illetve az erdészeti szakirányító vállalkozás vonatkozásában a nyilvántartásba „szünetelő” státuszt jegyez be.
(2) A szüneteltetés alatt szakirányítási tevékenység nem folytatható.
(3) A szüneteltetés ideje alatt a jogosult erdészeti szakszemélyzet
a) képzési kötelezettsége szünetel, és
b) a névjegyzéki nyilvántartás időtartama a szüneteltetés időtartamával hosszabbodik.
20. § (1) Az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzetet a nyilvántartásából törli:
a) bejelentésére, az erdészeti szakirányítási tevékenységének megszüntetése esetén,
b) elhalálozása esetén,
c) hatóság véglegessé vált vagy bíróság jogerős döntése alapján, vagy
d) ha a nyilvántartásba vételi feltételeknek már nem felel meg.
(2) Az erdészeti hatóság az erdészeti szakirányító vállalkozást a nyilvántartásból törli, ha
a) az a nyilvántartásba vételi feltételeknek már nem felel meg,
b) a jogi személy vállalkozást a cégbíróság jogutód nélkül törli,
c) az az erdészeti szakirányítói tevékenysége megszüntetését bejelenti.
(3) Az erdészeti hatóság az erdészeti szakszemélyzet rendészeti feladatok ellátására való jogosultságát igazoló szolgálati igazolványának és jelvényének bevonása esetén 15 napon belül a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolását törli.
21. § (1) A cselekmény elkövetésével érintett erdőrészlet szerint illetékes erdészeti hatóság – az érintett erdőgazdálkodó és az erdészeti szakszemélyzetet foglalkoztató szakirányító vállalkozás egyidejű értesítése mellett – az erdészeti szakszemélyzetet írásban figyelmezteti, ha
a) olyan tervezett tevékenységekről szóló erdőgazdálkodói bejelentést ellenjegyez, amelyek nincsenek összhangban az erdőtervben foglaltakkal vagy az Országos Erdőállomány Adattár (a továbbiakban: Adattár) adataival,
b) az Evt. 41. § (1) bekezdése szerinti határnap előtt műveleti lapot állít ki, vagy
c) az ellenjegyzés jogszabályban rögzített szabályait megszegi.
(2) A cselekmény elkövetésével érintett erdőrészlet szerint illetékes erdészeti hatóság – az érintett erdőgazdálkodó és az erdészeti szakszemélyzetet foglalkoztató szakirányító vállalkozás egyidejű értesítése mellett – az erdészeti szakszemélyzet tevékenységét 30 naptól 1 évig terjedő időszakra eltiltja, ha az erdészeti szakszemélyzet
a) jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besoroláshoz vagy felsőfokú végzettségű erdészeti szakszemélyzet kiemelt besoroláshoz kötött tevékenységet jogosulatlanul végez,
b) közigazgatási eljárásban történő felhasználásra olyan dokumentumot ellenjegyez, amely az erdő állapotáról, vagy az elvégzett tevékenységről valótlanságot tartalmaz,
c) az Evt. 41. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt fakitermelés végrehajtásához szükséges műveleti lapot nem az erdőkár-bejelentésben foglaltakkal összhangban állítja ki, vagy
d) a fakitermelés Evt. 74. § (1) vagy (2) bekezdésében vagy a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény 33. § (5) és (6) bekezdésében foglalt térbeli korlátozását a saját működési területére vonatkozóan figyelmen kívül hagyó, az Evt. 41. § (1) bekezdése szerinti bejelentést ellenjegyez.
(3) A cselekmény elkövetésével érintett erdőrészlet szerint illetékes erdészeti hatóság – az érintett erdőgazdálkodó és az erdészeti szakszemélyzetet foglalkoztató szakirányító vállalkozás egyidejű értesítése mellett – az erdészeti szakszemélyzet tevékenységét 30 naptól 1 évig terjedő időszakra eltiltja, ha az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazásának lenne helye, de a cselekménynek az erdészeti hatóság tudomására jutásától számított egy éven belül az (1) bekezdésben foglalt tényállások alapján figyelmeztetésben részesítette az erdészeti szakszemélyzetet.
(4) A cselekmény elkövetésével érintett erdőrészlet szerint illetékes erdészeti hatóság – az érintett erdőgazdálkodó és az erdészeti szakszemélyzetet foglalkoztató szakirányító vállalkozás egyidejű értesítése mellett – az erdészeti szakszemélyzet „jogosult erdészeti szakszemélyzet” kiemelt besorolását törli a nyilvántartásban, ha az erdészeti szakszemélyzet
a) az adott erdőrészletre vonatkozó műveleti lapot nem az erdőgazdálkodó részére állítja ki,
b) az Evt. 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben bejelentés mellőzésével műveleti lapot állít ki,
c) az erdőterv, illetve az Adattár adataival összhangban nem álló műveleti lapot állít ki,
d) a hatóság korlátozását, tiltását figyelmen kívül hagyó műveleti lapot állít ki,
e) olyan elvégzett tevékenységről szóló erdőgazdálkodói bejelentést ellenjegyez, amely tevékenység nem került végrehajtásra,
f) valótlan tényt tartalmazó műveleti lapot állít ki,
g) jogszerűtlen fakitermelést végez,
h) jogszerűtlen fakitermelésre megbízást adott, vagy ilyen fakitermelésről tudomással bírt, és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak, vagy
i) nem „érvényes” szakirányítói státuszban állít ki műveleti lapot.
(5) A nyilvántartásban a (4) bekezdés alapján a kiemelt besorolás törlésével érintett személy számára a döntés véglegessé válásától számított egy évig a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolás nem jegyezhető be.
(6) Az NFK az erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásának törléséről a honlapján közleményt tesz közzé.
22. § (1) Az erdészeti szakszemélyzetnek a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolás megszerzése érdekében – az erdőgazdálkodást és az erdészeti szakirányítást érintő jogszabályokkal és azok alkalmazásával összefüggő ismereteket tartalmazó – jogosulti alapképzésen kell részt vennie, és sikeres vizsgát kell tennie.
(2) A jogosult erdészeti szakszemélyzetnek a kiemelt besorolás meghosszabbításához
a) az erdőgazdálkodást és az erdészeti szakirányítást érintő szakmai szabályok, valamint a jogszabályok változásaival, alkalmazásukkal összefüggő ismereteket tartalmazó, kötelező kiegészítő képzésen kell részt vennie, és sikeres vizsgát kell tennie,
b) az NFK által akkreditált választható kiegészítő képzéseken, illetve szakmai rendezvényeken kell részt vennie.
(3) A jogosulti alapképzést évente legalább két alkalommal, a kötelező kiegészítő képzést szükség szerint, de évente legfeljebb három alkalommal az NFK szervezi és bonyolítja le.
(4) A választható kiegészítő képzésekkel, illetve szakmai rendezvényeken való részvétellel megszerezhető kreditpontok akkor számíthatók be a jogosult erdészeti szakszemélyzet számára a nyilvántartásban, ha az akkreditáció során elfogadott, részvételt igazoló dokumentumot a résztvevő aláírásával ellátta, és azon nyilvántartási kódját feltüntette, illetve szükség szerint sikeres vizsgát tett.
23. § Az NFK
a) dönt
aa) a választható kiegészítő képzések és a szakmai rendezvények akkreditálásáról,
ab) a sikertelen vizsgák megismételhetőségéről,
b) meghatározza
ba) a jogosulti alapképzések, és a kötelező kiegészítő képzések vizsgaszabályzatát, a képzések tartalmát, fő témaköreit, a képzés helyszíneit és időpontjait,
bb) a választható kiegészítő képzések, szakmai rendezvények és szakmai publikációk kreditpontjait a 24. §-ban meghatározott pontértékek figyelembevételével,
bc) a vizsgák és megismételt vizsgák díjának mértékét,
c) honlapján folyamatosan közzéteszi
ca) a képzések vizsgaszabályzatát,
cb) a kötelező kiegészítő képzések helyszíneit és időpontjait,
cc) a választható kiegészítő képzések és szakmai rendezvények témaköreit, helyszíneit, időpontjait, részvételi díjait, kreditpontjait és a képzés teljesítésének feltételeit,
cd) a képzéseken részt vevők minimális és maximális létszámát a jelentkezési határidő megnyílása előtt legalább 30 nappal,
ce) a képzésekre jelentkezők elfogadott névsorát a képzések előtt legalább 8 nappal,
d) nyilvántartja és folyamatosan aktualizálja az erdészeti szakszemélyzet
da) teljesített jogosulti alapképzését,
db) teljesített kötelező kiegészítő képzéseit,
dc) teljesített választható kiegészítő képzéseit,
dd) a választható kiegészítő képzésekkel megszerzett kreditpontjait,
de) a szakmai rendezvényeken való részvétellel megszerzett kreditpontjait,
df) a publikációkért elismert kreditpontjait,
e) a képzések teljesítéséről tanúsítványt állít ki,
f) a képzések teljesítéséről értesíti az illetékes erdészeti hatóságot.
24. § (1) A választható kiegészítő képzések sikeres teljesítéséért naponként, amely
a) legalább négyórás oktatást tartalmaz, amelyből a gyakorlati oktatás nem haladja meg a két órát, 10 kreditpont,
b) legalább hatórás oktatást tartalmaz, amelyből a gyakorlati oktatás nem haladja meg a két órát, 15 kreditpont,
c) legalább négyórás oktatást tartalmaz, amelyből a gyakorlati oktatás meghaladja a két órát, 15 kreditpont,
d) legalább hatórás oktatást tartalmaz, amelyből a gyakorlati oktatás meghaladja a két órát, 20 kreditpont
jár.
(2) Szakmai rendezvényeken való igazolt részvételért naponként, amely
a) legalább kétórás szakmai programot tartalmaz, 2 kreditpont,
b) legalább négyórás szakmai programot tartalmaz, 4 kreditpont,
c) legalább hatórás szakmai programot tartalmaz, 6 kreditpont
jár.
(3) A kötelező kiegészítő és a választható kiegészítő képzéseken az oktatások tartásáért oktatásonként 6, de naponta maximum 18 kreditpont jár.
(4) A szakmai rendezvényeken előadások tartásáért az előadónak előadásonként 4, de naponta maximum 8 kreditpont jár.
(5) Publikáció alkotásáért az önálló vagy együttes szerzői jog jogosultja – a publikáció évében, legkésőbb az azt követő év december 31. napjáig – képzési kreditpont elismerése érdekében kérelemmel fordulhat az NFK-hoz, amely az adható kreditpontot egyedileg állapítja meg 8-tól 30 kreditpontig terjedően.
25. § (1) A nyilvántartásból adatszolgáltatást – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott díj megfizetése ellenében – az erdészeti hatóság végez.
(2) A szakirányítói névjegyzékben nyilvántartott igénylőnek a rá vonatkozó adatai igénylésekor a szemlemásolat
a) az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében az Evt. 98. § (1a) bekezdés a), d) és f)–m) pontjában megjelölt adatokat,
b) erdészeti szakirányító vállalkozás esetében az Evt. 98. § (1b) bekezdésében megjelölt adatokat
tartalmazza.
(3) Az igénylő személyétől eltérő, a szakirányítói névjegyzékben nyilvántartottra vonatkozó szemlemásolat
a) erdészeti szakszemélyzet esetén az Evt. 98. § (1a) bekezdés a), d), f)–i) és k) pontjában,
b) erdészeti szakirányító vállalkozás egyéni vállalkozó esetén az Evt. 98. § (1b) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, valamint c), d) és f) pontjában,
c) erdészeti szakirányító vállalkozás jogi személy esetén az Evt. 98. § (1b) bekezdés b) pont ba)–bd) alpontjában, valamint c), d), f) és g) pontjában
meghatározott adatokat tartalmazza.
26. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, erdészeti hatósági vagy igazgatási feladatokat ellátó kormánytisztviselők részére – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az erdészeti hatóság egyedi sorszámozású szolgálati igazolványt ad ki.
(2) A minisztérium és az NFK erdészeti hatósági vagy igazgatási feladatokat ellátó kormánytisztviselői részére az egyedi sorszámozású szolgálati igazolványt a miniszter adja ki.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgálati igazolvány megnevezésű biztonsági okmányt okmányvédelmi szempontból az NFK a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló jogszabályban foglaltak szerint engedélyezteti. A szolgálati igazolvány kibocsátói feladatait az NFK látja el.
(4) Az NFK a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, erdészeti hatósági vagy igazgatási feladatokat ellátó kormánytisztviselőket szolgálati jelvénnyel, valamint névkitűzővel látja el.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgálati igazolvány az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kiállító erdészeti hatóság megnevezése,
b) a szolgálati igazolvány sorszáma,
c) az erdészeti hatósági vagy igazgatási feladatokat ellátó kormánytisztviselő
ca) családi és utóneve,
cb) fényképe,
d) az erdészeti hatósági, illetve igazgatási feladatok ellátásával kapcsolatos illetékességi terület megjelölése,
e) a kiállítás dátuma, valamint
f) a kiállító erdészeti hatóság bélyegzője, vezetőjének aláírása.
(6) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló erdészeti hatósági vagy igazgatási feladatokat ellátó személyek jelvénye ovális alakú, 55 × 60 mm befoglaló méretű, aranyszínű fém jelvény, melyen Magyarország középen elhelyezett, színesre zománcozott címerét jobbról és balról félkör alakban futó 9-9 db zöld színű tölgyfalevél veszi körül, alul az „Erdészeti hatóság” felirat, a jelvény alsó harmadában annak sorszáma van feltüntetve.
(7) Az erdészeti hatósági vagy igazgatási feladatot ellátó személy hivatalos eljárásának igazolása céljából a szolgálati jelvényét egyenruháján jól látható módon, annak bal oldali mellrészén viseli, vagy felszólításra felmutatja, továbbá felszólításra a hivatalos személyi minőségét szolgálati igazolvánnyal is igazolja.
(8) Az erdészeti hatóság a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt a hatósági vagy igazgatási feladatkör megszűnésekor visszavonja. A szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény elvesztését, ellopását, illetve a használhatatlanságát eredményező megrongálódását az erdészeti hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni, melynek tényéről az NFK a honlapján közleményt tesz közzé, feltüntetve az erdészeti hatósági vagy igazgatási feladatokat ellátó kormánytisztviselő szolgálati igazolványának vagy szolgálati jelvényének sorszámát.
27. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a Rendészeti törvény alapján, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet részére kiadott szolgálati jelvény a közepén egy 45 mm külső átmérőjű, kör alakú betétet tartalmaz. A betét külső részén 5 mm-es sötétzöld, azon belül 1 mm-es fekete színű keret, azon belül világoszöld alapon sötétzöld, öt tölgylevélből álló erdészcsillag található. Az alkalmazott zöld színek iránykódjai: Pantone 377C és Pantone 378C. A külső sötétzöld keret sávjában „ERDÉSZETI SZAKSZEMÉLYZET” fehér színű felirat szerepel.
(2) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által a Rendészeti törvény alapján, az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja részére kiadott szolgálati jelvény a közepén egy 45 mm külső átmérőjű, kör alakú betétet tartalmaz. A betét külső részén 5 mm-es sötétzöld, azon belül 1 mm-es fekete színű keret, azon belül világoszöld alapon sötétzöld, öt tölgylevélből álló erdészcsillag található. Az erdészcsillag közepén Magyarország címere. Az alkalmazott zöld színek iránykódjai: Pantone 377C és Pantone 378C. A külső sötétzöld keret sávjában „ERDÉSZETI HATÓSÁG” fehér színű felirat szerepel.
28. § (1) Az erdészeti hatóság a kizárólag szakfeladatokat ellátó, erdészeti szakszemélyzet részére egyedi sorszámozású szolgálati igazolványt ad ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati igazolvány az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a kiállító erdészeti hatóság megnevezése,
b) a szolgálati igazolvány sorszáma,
c) az erdészeti szakszemélyzet,
ca) családi és utóneve,
cb) fényképe,
cc) nyilvántartási kódja,
d) az erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásai,
e) a kiállítás dátuma, valamint
f) a kiállító erdészeti hatóság bélyegzőlenyomata és vezetőjének aláírása.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati igazolvány kibocsátói feladatait az NFK látja el.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati igazolvány elvesztését, ellopását és a használhatatlanságát eredményező megrongálódását a kizárólag szakfeladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetnek haladéktalanul be kell jelentenie az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes erdészeti hatóságnál. Az erdészeti hatóság e tényről haladéktalanul értesíti az NFK-t, amely honlapján közleményt tesz közzé, feltüntetve a szolgálati igazolvány vagy a szolgálati jelvény sorszámát.
(5) Az erdészeti hatóság a (4) bekezdésben foglaltak, valamint a kizárólag szakfeladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában vagy a (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatainak megváltozása esetén a kizárólag szakfeladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet kérelmére új szolgálati igazolványt ad ki.
(6) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti szolgálati igazolványt
a) a kizárólag szakfeladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetnek a nyilvántartásból való törlésekor, vagy
b) annak megrongálódás vagy adatváltozás miatti cseréje alkalmával
bevonja.
29. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet a nyilvántartásba vételt megelőzően az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes erdészeti hatóság vezetője előtt esküt tesz. Az eskü szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az esküt szóban kell elmondani, és írásban megerősíteni. Az eskü letételéről az erdészeti hatóság tanúsítványt állít ki.
30. § (1) A kizárólag szakfeladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, valamint a minisztérium vagy az erdészeti hatóság szervezetében erdészeti hatósági vagy erdészeti igazgatási feladatkört ellátó kormánytisztviselője eltérő kiegészítő jelzések alkalmazása mellett azonos formájú egyenruha viselésére jogosult. Az egyenruha és kiegészítő jelzéseinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza. Az egyenruha viseletelemeinek részletes leírásáról, műszaki tartalmáról a miniszter közleményt ad ki, melyet a minisztérium hivatalos értesítőjében, valamint honlapján tesz közzé.
(2) A rendszeresítettől eltérő ruházati viseletelemek – szolgálati jelvény, illetve névkitűző kivételével – egyenruhaként, illetve egyenruhával együtt nem viselhetők. Az egyenruha kiegészítő jelzései más öltözéken nem viselhetők, az egyenruha vagy egyes elemeinek, kiegészítő jelzéseinek bármilyen megváltoztatása vagy átalakítása tilos.
(3) A terepi, irodai és az ünnepi ruházati viseletelemek vegyesen nem viselhetők.
(4) Az egyenruha, illetve a szolgálati jelvény viselése az erdészeti hatóság és az NFK kormánytisztviselői ellenőrzési feladatainak ellátása során kötelező.
(5) A ruházati alapellátás feltételeit, alapellátási és utánpótlási normáit, az azokkal történő elszámolás feltételeit, az erdészeti hatóság, az NFK, illetve a minisztérium kormánytisztviselői esetében a közszolgálati szabályzatban kell meghatározni.
(6) Az egyenruha szabályszerű viselését a szakszemélyzet esetében a munkahelyi vezető és az erdészeti hatóság, az erdészeti hatóság és az NFK kormánytisztviselői esetében a közvetlen munkahelyi vezető, továbbá a minisztérium, a minisztérium kormánytisztviselői esetében pedig a közvetlen munkahelyi vezető ellenőrzi.
(7) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet egyenruha viseletére, valamint egyenruhával való ellátására a Rendészeti törvény rendelkezései az irányadóak.
31. § Ez a rendelet 2020. július 1-jén lép hatályba.
32. § (1) E rendelet hatálybalépésekor nyilvántartásban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet határozatlan időre szóló jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolása
a) középfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező, illetve erdésztechnikusi végzettségű, kizárólag szakfeladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet esetében 2022. július 1-jéig,
b) középfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező, illetve erdésztechnikusi végzettségű, rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet esetében 2023. július 1-jéig,
c) felsőfokú erdészeti szakirányú végzettségű szakszemélyzet esetében 2024. július 1-jéig,
d) felsőfokú erdészeti szakirányú végzettségen felül egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező szakszemélyzet esetében 2025. július 1-jéig
tartó határozott időtartamra módosul.
(2) E rendelet hatálybalépését követően első alkalommal a jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás érvényessége meghosszabbításának feltétele a 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti valamennyi kötelező kiegészítő képzés teljesítése és a 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti választható kiegészítő képzések teljesítésével, szakmai rendezvényeken való részvétellel vagy publikációkkal e rendeletben meghatározott feltételekkel összesen
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben 48 kreditpont összegyűjtése, amelyből legalább 36 kreditpont a választható kiegészítő képzések teljesítéséből származik,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben 72 kreditpont összegyűjtése, amelyből legalább 54 kreditpont a választható kiegészítő képzések teljesítéséből származik,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben 96 kreditpont összegyűjtése, amelyből legalább 72 kreditpont a választható kiegészítő képzések teljesítéséből származik,
d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben 120 kreditpont összegyűjtése, amelyből legalább 90 kreditpont a választható kiegészítő képzések teljesítéséből származik.
33. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
34. § Hatályát veszti az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének, továbbképzésének, szolgálati tevékenységének részletes szabályairól, valamint az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek szolgálati tevékenységének egyes szabályairól szóló 71/2010. (V. 13.) FVM rendelet.
1. Felsőfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképzettségnek minősül:
1.1. a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán,
1.2. az Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Karán,
1.3. a Budapesti Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Karán,
1.4. az Erdőmérnöki Főiskolán,
1.5. az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán,
1.6. a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán,
1.7. a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán
megszerzett erdőmérnök képesítés.
2. Középfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképesítésnek minősül:
2.1. az Erdőgazdasági Középiskolában megszerzett erdészeti,
2.2. a Mezőgazdasági Gimnázium Erdészeti Tagozatán megszerzett erdészeti,
2.3. az Erdőgazdasági Technikumban megszerzett erdészeti,
2.4. az Erdőipari Technikumban megszerzett erdészeti,
2.5. az Erdészeti Technikumban megszerzett erdészeti,
2.6. az Erdészeti Középiskolában megszerzett erdészeti,
2.7. az Erdészeti és Faipari Szakközépiskolában megszerzett erdészeti,
2.8. az Erdészeti Szakközépiskolában megszerzett erdészeti,
2.9. az Erdészeti Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában megszerzett erdészeti,
2.10. az állam által elismert erdészeti és vadgazdálkodási technikus, erdésztechnikus
szakképesítés.
„Én, .............................................., esküszöm, hogy a rám bízott erdőben, a munkaköröm (megbízásom) alapján felmerülő erdészeti szakirányítási feladatokat a jogszabályokban rögzített kötelezettségek betartásával, a legjobb tudásom szerint elvégzem, az erdőt, az erdő közérdekű funkcióinak érvényesülését, valamint az erdőgazdálkodás érdekeit veszélyeztető és károsító hatások, cselekmények és károkozások megelőzése, illetve megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket megteszem. Feladataim végrehajtása során mindig pártatlanul járok el, a rám ruházott jogokkal vissza nem élek.”
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
I. Az egyenruha elemeinek megnevezése és felsorolása
| A | B | C | D | E | ||
| 1. | Sorszám | Megnevezés | Irányszín | Alap norma | Elvi kihordási idő | |
| 2. | 1. Terepi szolgálati egyenruha | |||||
| 3. | 1.1. Téli viseletelemek | |||||
| 4. | 1.1.1. | Terepi téli kabát | sötétzöld | 1 db | 36 hónap | |
| 5. | 1.1.2. | Polár dzseki egyben téli kabát bélés | sötétzöld | 1 db | 36 hónap | |
| 6. | 1.1.3. | Téli nadrág | sötétzöld | 2 db | 24 hónap | |
| 7. | 1.1.4. | Téli sapka | sötétzöld | 1 db | 36 hónap | |
| 8. | 1.1.5. | Téli ing | zöld vagy homok | 2 db | 24 hónap | |
| 9. | 1.2. Nyári és őszi–tavaszi viseletelemek | |||||
| 10. | 1.2.1. | Nyári–őszi–tavaszi nadrág | sötétzöld | 2 db | 12 hónap | |
| 11. | 1.2.2. | Őszi–tavaszi mellény | sötétzöld | 1 db | 24 hónap | |
| 12. | 1.2.3. | Dzseki | sötétzöld | 1 db | 36 hónap | |
| 13. | 1.2.4. | Ing vagy póló | zöld vagy fehér | 3 db | 12 hónap | |
| 14. | 1.2.5. | Nyári–őszi–tavaszi sapka | sötétzöld | 1 db | 36 hónap | |
| 15. | 2. Irodai szolgálati egyenruha | |||||
| 16. | 2.1. Férfi viseletelemek | |||||
| 17. | 2.1.1. | Irodai nadrág | sötétzöld | 2 db | 24 hónap | |
| 18. | 2.1.2. | Irodai ing | fehér vagy homok | 5 db | 12 hónap | |
| 19. | 2.1.3. | Irodai mellény | sötétzöld | 2 db | 24 hónap | |
| 20. | 2.2. Női viseletelemek | |||||
| 21. | 2.2.1. | Irodai nadrág | sötétzöld | 2 db | 24 hónap | |
| 22. | 2.2.2. | Irodai szoknya | sötétzöld | 2 db | 24 hónap | |
| 23. | 2.2.3. | Irodai ing | fehér vagy bézs | 5 db | 12 hónap | |
| 24. | 2.2.4. | Irodai mellény | sötétzöld | 2 db | 24 hónap | |
| 25. | 3. Ünnepi egyenruha | |||||
| 26. | 3.1. Férfi viseletelemek | |||||
| 27. | 3.1.1. | Öltöny (zakó, pantalló, mellény) | sötétzöld | 1 db | 24 hónap | |
| 28. | 3.1.2. | Ing | fehér | 2 db | 12 hónap | |
| 29. | 3.2. Női viseletelemek | |||||
| 30. | 3.2.1. | Kosztüm (blézer és szoknya vagy nadrágkosztüm) | sötétzöld | 1 db | 24 hónap | |
| 31. | 3.2.2. | Blúz | fehér vagy bézs | 2 db | 12 hónap | |
| 32. | 4. További viseletelemek | |||||
| 33. | 4.1. | Kalap | sötétzöld | 1 db | 36 hónap | |
| 34. | 4.2. | Nyakkendő | sötétzöld | 1 db | 36 hónap | |
| 35. | 4.3. | Sál | sötétzöld | 1 db | 36 hónap | |
| 36. | 4.4. | Pulóver | sötétzöld | 1 db | 12 hónap | |
| 37. | 4.5 | Félcipő | barna vagy fekete | 1 pár | 12 hónap | |
| 38. | 4.6. | Szolgálati oldaltáska vagy hátizsák | sötétzöld | 1 db | 36 hónap | |
| 39. | 4.7. | Közúti ellenőrzést végző erdészeti hatósági személyeknek láthatósági mellény, a hátán a hatóság megjelölésével | fényvisszaverő zöld, sárga vagy narancssárga | 1 db | 12 hónap | |
| 40. | 5. Védőruházat | |||||
| 41. | 5.1. | Esőruházat | zöld | 1 db | ||
| 42. | 5.2. | Gumicsizma | zöld | 1 pár | ||
| 43. | 5.3. | Kamásli | sötétzöld | 1 pár | ||
| 44. | 5.4. | Vízhatlan bakancs | barna vagy fekete | 1 pár | ||
II. Egyenruha kiegészítő jelzései
1. A 28. § (1) bekezdésében foglalt szolgálati igazolvánnyal rendelkező szakszemélyzet az alábbi ábra szerinti kiegészítő jelzést viseli:
2. Az erdészeti igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek az alábbi ábra szerinti kiegészítő jelzést viselik:
3. Az 1. és 2. pontban szereplő kiegészítő jelzések 60 mm átmérőjűek, a külső részükön sötétzöld (irány színkód: Pantone 377C), belül világoszöld (irány színkód: Pantone 378C) alapszínűek. A kiegészítő jelzéseken lévő erdészcsillag alapszíne a külső rész alapszínével megegyező. A két alapszínt egymástól körben fekete színű vonal választja el. A kiegészítő jelzéseken lévő feliratok fehér színűek.
