A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a restrukturálási eljárás szabályai hogyan illeszkednek a társasági jogi rendelkezésekhez. E három feladatnak azonban csak úgy lehet eleget tenni, ha már korábban rögzül és ismertté válik az alapszabály, amihez képest alakítják ki a mintákat, előrejelző eszközöket és nézik meg a cégjoghoz való illeszkedését.
Rendkívül fontos lenne ezért minél előbb egy szövegtervezetet készíteni, hogy elindulhasson róla a vita, és elkészülhessenek a hatékony hatálybalépéséhez szükséges egyéb jogi kellékek.
A vita megindulásához kívánok segítséget nyújtani azzal, hogy elkészítettem - és baráti javaslatokat felhasználva - kissé módosított formában a jelen tanulmány mellékleteként közzéteszem a jogszabály tervezetét.
Ez a hatályos Cstv. és az irányelv rendelkezéseit is figyelembe véve próbált egy olyan bírósági eljárást kialakítani, amely alapjául szolgálhat egy szakmai vitának, hogy a határidő lejárta előtt még létre lehessen hozni a szükséges többi eszközt a hatékony eljárások lefolytatására.
Hivatkozott jogszabályhelyek: (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet
Címkék: szerkezetátalakítási irányelv, szerkezetátalakítási eljárás, bizalmi eljárás, vállalatcsoport
[1] Az irányelv szerint létre kell hozni olyan fizetésképtelenségi helyzetet megelőző (pre-insolvency) eljárásokat, amelyek segítségével a még nem fizetésképtelen, de gazdasági nehézségekkel küzdő életképes adósok megmenthetővé válnak, az eljárás tehát a túlélésükhöz biztosít egy gyors, átlátható eljárási megoldást.
[2] Miután az irányelv meghatározza a sarokpontokat, az irányelvnek megfelelő pre-insolvency eljárások többé-kevésbé hasonló megoldásokat fognak használni a tagállamokban. Azért kell mindenképpen megismerkednünk az ott használt kifejezésekkel, megoldásokkal, mert számtalan olyan eszközt tartalmaz az irányelv, amely a ma hatályos magyar jogban nem is létezik. Az egyik ilyen a bizalmi eljárás.
[3] A francia fizetésképtelenségi gyakorlatban alakultak ki az úgynevezett bizalmi eljárások, amelyek nagyon jó hatékonysággal működnek. A bizalmi eljárás azt jelenti, hogy a bíróságon, az adóson, és az eljárásba bevont hitelezőkön kívül senki nem tud az adós ellen folyó eljárásról. Csak rájuk vonatkoznak a jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek, a többi gazdasági szereplő tekintetében az adós a korábbi helyzetének megfelelően működik, ellene végrehajtás, és akár felszámolási eljárás is kezdeményezhető.
[4] Mindenki tisztában van azzal, hogy ha az adós csődeljárásának megindulását közzéteszik, a gazdasági szereplők még akkor sem kívánnak vele kapcsolatba kerülni, számára kereskedelmi hitelt nyújtani, ha egyébként az adósnak lenne pénze a szolgáltatás, vételár megfizetésére. Önmagában tehát a nyilvánossá tétel okozza sok esetben a csődeljárás sikertelenségét és az adós felszámolását, holott lehetséges, hogy az adós életképes, szükség van a tevékenységére, csak esetleg rosszul vette fel korábban a hiteleit, ezért került bajba.
[5] Bizalmi eljárások esetén lehetőség van arra, hogy ne az összes hitelezőre, hanem csak egy bizonyos körre (mondjuk a pénzügyi hitelezőkre) vonatkozzon a követelésérvényesítés megállítása. A többi hitelezőt tehát esedékességkor kell fizetni, csak azok vonatkozásában rendel el a bíróság megállítást, akikre vonatkozóan az adós azt kezdeményezte. (Ez természetesen lehet az eljárás megindításakor meglévő valamennyi tartozása, de az eljárás tartama alatt folyamatosan keletkező tartozásait fizetnie kell.)
[6] Az adós által kezdeményezett bizalmi pre-insolvency (szerkezetátalakítási) eljárás végén hozott bírósági határozat alapján a megállapodás kötelező lenne Magyarországon belül. Ha azonban szükség lenne az Európai Unióban való elismertetésre is, akkor - ha Magyarország kérésére az eljárást a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá helyezik - a bizalmi eljárást nyilvánossá lehet alakítani, és így történik az eljárás befejezése. A nyilvánosan befejezett eljárást már el kell ismerni másik tagállamban is. Természetesen az adós a tervezet szerint kezdeményezheti már eleve nyilvánosan is az eljárást.
[7] Az irányelv lehetővé tenné az adós tagja vagy hitelezője által kezdeményezett bizalmi eljárást is, ez nem alakítható nyilvánossá.
[8] A csődeljárás egyik lényeges pozitívuma az azonnali fizetési haladék. Miután azonban itt nem valamennyi hitelezőre, hanem meghatározott követelésekre vonatkozóan állítaná meg konkrét határozatával a bíróság a követelés érvényesítését, ezért nem mondható ki, hogy ebben az eljárásban is fizetési haladékról van szó. A bírósági határozatokban megjelölt követelések esetében valójában erre kerül sor - mert a követelésérvényesítés megállításával az adós e vonatkozásban fizetési haladékhoz jut -, de a csődeljárásban meghatározott fizetési haladék jogkövetkezményei egy az egyben nem alkalmazhatók. Ezért a nemzetközi gyakorlatban használt „megállításra” kerül sor, ami azt jelenti egyben, hogy a bíróságnak - az adós kérelmére - határozottan meg kell jelölnie, mely hitelezői követelések kerülnek az eljárás hatálya alá. Arra is lehetőség van, hogy egyes követelések kikerüljenek a megállítás hatálya alól, ha ez történik, akkor az a követelés a továbbiakban nem tárgya az eljárásnak, a követelés jogosultja e követeléssel már nem hitelező.
[9] A különleges eljárás különleges szabályokat követel a bírósági eljárásban is. Erre az alábbi javaslataim vannak:
- Kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel a Fővárosi Törvényszékhez kerüljenek ezek az eljárások. Mivel eleinte várhatóan kevés eljárást kezdeményeznek, ezért célszerű azt először csak egy bírósághoz telepíteni.
- Az irányelv nagy fontosságot tulajdonít a bíróság gazdasági szakértelme növelésének. Ezt én úgy javaslom megnövelni, hogy már első fokon is háromtagú tanácsok eljárását dolgoztam ki. A tanács elnöke a bíróság hivatásos bíró tagja, a másik két tag pedig a tervszakértők listájáról véletlenszerűen kirendelt tervszakértő. A tervszakértők listáját pályázat alapján kellene összeállítani egyéni vállalkozó szakértőkből. A listára nagy tapasztalattal és jó üzleti hírnévvel rendelkező gazdasági szakember magánszemélyek kerülnének felvételre. A felszámolói lista nem alkalmas erre, mert ott gazdálkodó szervezetek találhatók, és nem egyedi magánszemélyek, akiknek a szakértelme és a gazdasági jó hírneve ellenőrizhető. Olyan listát kell kialakítani jó üzleti hírnevű gazdasági szakemberekből, akik a saját nevükben - a „saját arcukkal” - vállalják a tetteiket. (Ez egy szervezet esetében nincs így, ott a „szervezet” eltakarja a valódi tevékenységet végző személyeket.)
- Új jogintézményként tenné lehetővé a tervezet - az irányelv szerint -, hogy az adós előzetesen megkérdezhesse a bíróság véleményét a tervével, csoportképzéssel stb. kapcsolatban. Számtalan esetben azért volt sikertelen a csődeljárás, mert az adóssal nem értett egyet a bíróság egyes kérdések megítélésében, és a már kidolgozott, hitelezők által elfogadott egyezséget nem lehetett jóváhagyni emiatt. A javaslat szerint még a tervkészítés stádiumában, az egyezségi procedúra megindítása előtt tisztázni lehetne a vitás kérdéseket a bírósággal.
[10] Javaslatom szerint adósként a Cstv. gazdálkodó szervezeteire kellene kiterjednie az eljárásnak azzal, hogy maga az irányelv kizárja a pénzügyi szervezeteket. Ugyanakkor a szöveg kísérletet tesz a cégcsoportok (vállalatcsoportok) szerkezetátalakítási eljárásban való kezelésére. Az USA Bankruptcy Code 11. fejezete szerinti eljáráshoz hasonlóan egy eljárásban lehetne egységesen a vállalatcsoport eljárásba bevont hitelezőivel kapcsolatos problémákat kezelni. A vállalatcsoport többnyire azért jön létre, mert a tulajdonosok számára bizonyos szempontoknak jobban megfelel egy külön jogi személy létrehozása, valójában azonban a vállalatcsoport egy gazdasági egységet alkot. A gazdasági problémát ezért csak egységesen lehet megoldani.
[11] Hitelező az, akit az adós bevon az eljárásba. Akit nem jelöl meg, azzal szemben nem változik a jogi helyzete, az eredeti megállapodásuknak, kötelezettségének megfelelően kell teljesítenie, de nekik nincs is semmilyen jogosultságuk az eljárásban.
[12] A vitatott igények kezelésére, az ezzel kapcsolatos visszaélések megakadályozására is kísérletet tesz a javaslat. A hitelezői jogok biztosításával azt kívánta elérni, hogy a hitelezők számára átlátható legyen az eljárás, gazdasági döntéseiket megfelelő információk alapján hozhassák meg.
[13] A bíróságok kapcsán már utaltam a tervszakértőkre. E tervszakértők tehát részben a bíróság szakmai hozzáértését biztosítanák, részben pedig a bíróság által - a hitelezők érdekeinek védelme érdekében - kirendelt megfigyelőként járnának el, illetve az adós kérhetné is, hogy részére támogató szakértőt jelöljenek ki. A hitelező/tulajdonos által kezdeményezett bizalmi eljárásban a bíróság az adós nevében eljáró tervszakértőként nevezné ki őket. Feladataikat, jogkörüket és díjazásukat a javaslat tartalmazza.
[14] Az egész eljárás célja, hogy az adós egy ilyen tervet kidolgozzon, azt a hitelezők elfogadják, és az adós ennek megfelelően helyreállítsa a gazdasági helyzetét. Nem arról van szó tehát - mint a csődeljárásokban általában -, hogy az adós kéri a késedelmi kamat és a tőke nagy részének elengedését, hanem arról, hogy a problémáját hogyan kívánja megoldani.
[15] Már az eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásakor rendelkeznie kell az adósnak egy előzetes szerkezetátalakítási tervvel, és a bíróság ennek tükrében vizsgálja, hogy engedélyezi-e az eljárás megindítását vagy sem. Az előzetes terv tartalmát általánosságban meghatározza az irányelvnek megfelelően a tervezet, nincs tehát arra lehetőség, hogy tények és gazdasági számítások nélkül, csak a szép jövőt ecsetelve kezdeményezzen eljárást az adós.
[16] Régi égető kérdésre kellene választ adni akkor, amikor az eljárás tartama alatti finanszírozásról, illetve a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához szükséges összeg finanszírozásáról van szó. A tervezet egyfajta javaslatot tartalmaz erre vonatkozóan.
[17] Ha csak arra gondolunk, hogy egy munkahelyi leépítés - költségcsökkentési céllal - milyen összegeket igényel, jóllehet az adós továbbműködése szempontjából gazdaságilag helyes döntés, belátható, hogy mennyire fontos ennek a kérdésnek a rendezése. (Felmerülhetne ilyen esetben is - mintegy visszafizetendő támogatásként adott összeg - a Bérgarancia Alap nyújtotta támogatás, ehhez azonban törvénymódosításra lenne szükség.)
[18] Az irányelvnek megfelelően a javaslat is nagy szabadságot ad az adósnak a hitelezői osztályok kialakításánál azzal, hogy a bíróság e körben szigorú jogosítványokkal rendelkezik. Részben előzetesen megkérdezheti az adós, mit szól a bíróság az osztályképző elveihez, részben pedig a szavazás előtt még jóvá is kell hagynia a bíróságnak az adós osztályok kialakítására vonatkozó kérelmét. Csak ezt követően kerülhet sor a szavazási eljárás megindítására.
[19] A tervezet szerint távolról is lehetne szavazni, nem kellene tehát személyesen összegyűlnie a hitelezőknek. Egyszerűbb lenne a szavazatok számítása, mert a követelés forint összege számít, és eszerint minden osztályban a követelés 2/3-ának, és legalább az érintettek felének el kell fogadnia a tervet. Visszahozná tehát ez a tervezet a kishitelezők jogosítványait. A csődeljárásban a kishitelezőknek valójában nincs beleszólási joguk az egyezség megkötésébe, kizárólag a követelés összege számít. Itt azonban az érintettek legalább felének el kell fogadnia a tervet.
[20] A megállapodás benyújtása után a kisebbségben maradtak kérhetik a bíróságtól a jóváhagyás elutasítását arra hivatkozva, hogy a szerkezetátalakítási megállapodás nem felel meg a hitelezők érdekeit leginkább szolgáló terv meghatározására vonatkozó módszertani tesztnek (hitelezők érdekei teszt). Általában csak formailag vizsgálja a bíróság - széleskörű jogosítvánnyal - a megállapodást, kivéve, ha egy ilyen kérelem érkezik.
[21] Egy teljesen új - csak az angol joggyakorlatban kipróbált - megoldást is be kíván vezetni az irányelv a pre-insolvency eljárásokba: a hitelezői osztályokon átívelő kényszermegállapodást. Ennek a lényege a következő:
A bíróság akkor is jóváhagyhatná a megállapodást, ha egyébként nincs meg valamennyi osztályban a szükséges hozzájárulás, de:
a) a megállapodás létrehozása során a formai követelményeket betartották;
b) tartalmilag is indokolt a megállapodás létrehozása;
c) jóváhagyta
- a hitelezői osztályok többsége, melyekből egy legalább biztosítotti osztály volt, illetve - ha ilyen nem volt -, akkor
- legalább egy olyan osztály, amely egyébként is kapna pénzt az adóstól, akár a vállalkozás folytatása esetén, akár felszámolási eljárásban a kielégítési sorrendben;
d) a hitelezők az egyet nem értő osztályokban legalább ugyanolyan kedvező elbánásban részesülnek, mint bármely más azonos besorolású osztály;
e) ha a restrukturálási terv egy hátrébb sorolt osztály esetében kifizetést, vagy részesedésmegtartást irányoz elő, akkor a hozzá nem járult, de előrébb sorolt osztály tekintetében a terv teljeskörű kifizetést javasol (nem feltétlenül azonnal);
f) senki nem kap a követelése teljes összegénél nagyobb összeget.
[22] Természetesen az elsőfokú bíróság határozata ellen van fellebbezésnek helye. A tervezet a másodfokú bíróság számára is különleges jogokat biztosítana a megállapodás jóváhagyásával kapcsolatban.
[23] Furcsa és új, számunkra eddig ismeretlen szabályokat tartalmaz az irányelv, amelyeket valamilyen módon át kell ültetni a magyar jogba. Az általam készített szövegtervezet egyfajta javaslat. Természetesen tudom, hogy nincs tökéletes jogszabály, e tervezettel az volt a célom, hogy meginduljon és időben lezáruljon egy olyan vita, amelynek eredményeképpen egy jó, hatékony eljárást tud a jogalkotó a gazdálkodó szervezetek részére felajánlani. Ehhez azonban az kell, hogy megszülessen a végleges szöveg, elkészüljenek az irányelv által kívánt eszközök és - amennyiben elfogadásra kerül a tervszakértőkkel kapcsolatos álláspont - a tervszakértői pályázatok kiírása, elbírálása után rendelkezésre álljon egy olyan csapat, akire rá lehet bízni a bajba jutott, életképes gazdálkodó szervezetek megmentése gazdasági kérdéseinek megítélését.
(Megjelent: Polgári Jog, 2020/5-6. sz.)
(javasolt szöveg)
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az életképes, de pénzügyi, gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások tevékenysége folytatható legyen egy átlátható rendben lefolytatott gyors szerkezetátalakítási eljárást követően, az alábbi törvényt alkotta:
1. § (1) A szerkezetátalakítási eljárás célja az adós gazdálkodó szervezet gazdasági helyzetének helyreállítása a tevékenységének folytatása érdekében kötött szerkezetátalakítási terv elfogadásával, a szerkezetátalakítási megállapodás bírósági jóváhagyásával és végrehajtásával.
(2) A szerkezetátalakítási megállapodásban arra kell törekedni, hogy a fizetésképtelenségi eljárás elkerülése érdekében az életképes tevékenységet folytató adósnál a lehetőségek szerint az álláshelyeket megőrizzék, a lehető legnagyobb megtérülést biztosítsák a hitelezők számára, és megtartsák a tulajdonosok befektetésének értékét, valamint a fenntartsák a gazdaság számára az adós tevékenységét. Az adós tevékenységének fenntartása történhet oly módon is, hogy a tevékenységet és a hozzá szükséges eszközöket egyben - működő vállalkozásként - értékesítik, és a befolyt vételárból fizetik ki a hitelezőket, illetve a fennmaradó összeget a tulajdonosok között osztják szét.
(3) A hitelezők esetében azt kell vizsgálni, hogy a szerkezetátalakítási megállapodás az adós elleni felszámolási eljáráshoz, vagy egyéb, a felszámolási eljárásnál a hitelező számára jobb megoldáshoz képest magasabb kielégítést biztosít-e.
2. § (1) E törvény alkalmazásában:
1. „szerkezetátalakítás”: olyan, az adós gazdálkodó szervezet tevékenységének szerkezetátalakítását célzó intézkedéseket jelenti, amelyek magukban foglalják az adós eszközei és kötelezettségei, illetve tőkestruktúrája bármely más része összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének megváltoztatását. Ilyen például az adós által végzett tevékenységhez szükséges összes vagyontárgy vagy egyes részeinek az értékesítése, illetve a vállalkozás vagy egy részének működő vállalkozásként való értékesítése, valamint minden más szükséges működésbeli változtatás vagy ezen elemek kombinációja;
2. „érintett felek”: olyan hitelezők - ideértve a munkavállalókat is - vagy hitelezői osztályok, és az adós tulajdonosai, akiknek a követeléseit, illetve érdekeit a szerkezetátalakítási terv közvetlenül érinti;
3. „tulajdonos”: olyan személy, aki tulajdoni részesedéssel (ideértve a részvényeseket is) rendelkezik az adós gazdálkodó szervezetben, amennyiben az adott személy nem hitelező;
4. „tulajdonosi hitelező”: olyan hitelező, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik az adóshoz, annak tulajdonosához vagy vezető tisztségviselőjéhez;
5. „követelés érvényesítés megállítása”: a munkabérekre - és a hozzá kapcsolódó adó- és járulékterhekre - vonatkozó követelésen kívül kiterjed az adóssal szemben minden olyan követelésre, amelyre vonatkozóan azt a bíróság elrendeli. A bíróság erre irányuló határozata megállítja a határozatban megjelölt hitelezői követelések adóssal szembeni érvényesítését, így például azok bírósági vagy bíróságon kívüli végrehajtását, beszámítását; megakadályozza a biztosított hitelezőket abban, hogy követelésüket a biztosíték tárgyából kielégítsék, illetve hogy fiduciárius biztosítékukkal éljenek.
6. „egyedi követelés érvényesítést megállító határozat”: a szerkezetátalakítási eljárást elrendelő bíróság olyan határozata, amely ideiglenesen felfüggeszti - a bíróság által megjelölt körben és ideig -
a) az adóssal szemben egy hitelező, egy meghatározott hitelezői kör, vagy valamennyi hitelező követelésének az érvényesítését,
b) az adós tartozásának biztosítására biztosítékot nyújtó harmadik féllel szembeni hitelezői igény igazságügyi, közigazgatási vagy egyéb eljárás keretében történő érvényesítését.
7. „a még nem teljesített szerződés”: az adós és egy vagy több hitelező közötti szerződés, amelynek értelmében a szerződő felekre is kiterjedő egyedi követelésérvényesítést megállító határozat kezdő időpontjában a feleknek vannak még teljesítendő kötelezettségei;
8. „a hitelezők érdekeit leginkább szolgáló terv meghatározására vonatkozó módszertani teszt” (hitelezők érdekei teszt): egy olyan vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a tervvel egyet nem értő hitelezők rosszabbul járnának-e a terv elfogadásával,
a) mintha a felszámolási eljárásban - a vagyontárgyak egyenként, vagy működő vállalkozásként egyben történő értékesítése esetén - a befolyt vételár felosztására alkalmazott kielégítési sorrend szerint kapnának kielégítést; vagy
b) a szerkezetátalakítási terv el nem fogadása esetén a következő lehetséges legjobb megoldás esetén kapnának-e nagyobb kielégítést, mint amit a terv tartalmaz. *
9. „károsult hitelező”: ha a szerkezetátalakítási megállapodás alapján a követelésének értéke csökken;
10. „pénzügyi támogatás”: magában foglalja pénzeszközök rendelkezésre bocsátását, garanciavállalást, készlet, raktárkészlet, nyersanyagok és közüzemi szolgáltatások rendelkezésre bocsátását;
11. „új finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához biztosított és a szerkezetátalakítási tervben szereplő bármilyen új pénzügyi támogatás;
12. „átmeneti finanszírozás”: már meglévő vagy új hitelező által biztosított bármilyen új pénzügyi támogatás, amely magában foglalja legalább azt az észszerű és haladéktalan pénzügyi támogatást, mely szükséges ahhoz, hogy az adós az egyedi követelésérvényesítést megállító határozat hatálya alatt is folytathassa működését, illetve hogy megőrizze vagy növelje vállalkozása értékét;
13. „a vállalkozás folytatásának feltételezésével történő értékelés”: az adós hosszú távú üzleti tevékenységét figyelembe vevő értékelés, mely szerint a vállalkozás értéke magasabb, mint a felszámoláskori érték, mert tükrözi azt a tényt, hogy a vállalkozás a lehető legkisebb zavart elszenvedve folytatja a tevékenységét, bírja pénzügyi hitelezőinek, részvényeseinek és ügyfeleinek bizalmát, bevételt termel és korlátozza az adós gazdasági nehézségeinek munkavállalókra gyakorolt hatását;
14. „szerkezetátalakítási szakértő” (tervszakértő): olyan, a tervszakértők listájára felvett természetes személy, aki az alábbi feladat elvégzésére jelölhető ki - a bíróság által meghatározott feladat- és hatáskörrel -, illetve rendelhető ki:
a) az adós számára segítség nyújtása szerkezetátalakítási terv elkészítéséhez vagy az arról folytatott tárgyalásokhoz;
b) az adós tevékenységének megfigyelése a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások során;
c) a hitelező vagy a tulajdonos kérelmére indult eljárásban az adós vezető tisztségviselője jogainak gyakorlása az adós vagyontárgyai vagy ügyletei felett az eljárás folyamán;
d) eseti kirendelés alapján, véletlenszerű kiválasztással az elsőfokú bíróság nem hivatásos bíró tagjaként eljár.
3. § (1) A szerkezetátalakítási eljárás nemperes eljárás. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezéseit a nemperes eljárások sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit megfelelő módon kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban - ideértve a szerkezetátalakítási terv elkészítésének tartama alatt benyújtott kérelmek alapján a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság előtt indult eljárásokat is - felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye. * A bíróság szerkezetátalakítási eljárásban hozott végzése elleni fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(2) A szerkezetátalakítási eljárás lefolytatására kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel a Fővárosi Törvényszék rendelkezik.
(3) Az elsőfokú bíróság a szerkezetátalakítási eljárás megindításától kezdődően tanácsban jár el, melyben a tanács elnöke a bíróság hivatásos bíró tagja, tagjai pedig a tanács elnöke által a tervszakértői listáról véletlenszerűen kirendelt két tervszakértő. * A szerkezetátalakítási eljárás megindításáig a bíróság nevében a tanács elnöke jár el.
(4) A kirendelt tervszakértők a megindítástól az eljárás egész tartama alatt részt vesznek a bíróság munkájában. Amennyiben egészségi vagy egyéb ok miatt új tervszakértő kirendelésére van szükség, az újonnan kirendelt tervszakértő kötelessége az addig benyújtott iratok és a bírósági eljárás során keletkezett határozatok megismerése.
(5) A szerkezetátalakítási eljárásban a bírósággal való kommunikációban a felek számára kötelező a jogi képviselet, a bíróság és a felek között a kommunikáció elektronikus úton történik.
(6) A szerkezetátalakítási eljárás bíróságon kívüli részében a felek közötti írásbeli kommunikáció történhet a közöttük kialakult szokásos módon, így e-mail útján is. *
4. § (1) A hitelezők elé terjesztendő végleges terv készítése során az adós mind a bizalmi, mind a nyilvános eljárásban bármilyen eljárásjogi vagy anyagi jogi kérdés vonatkozásában kérheti a bíróság döntését. A hitelező vagy a tulajdonos kérelmére indult bizalmi eljárásban az adós nevében eljáró tervszakértő ugyanilyen jogokkal rendelkezik. E körben:
a) kérhet arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a szerkezetátalakítási tervben általa javasolton felül milyen további információk szerepeljenek,
b) kérheti a bíróság arra vonatkozó döntését, hogy a tervben kialakított alapelvek, a szerkezetátalakítási érték és a felszámolási érték becslésének a módja, az értékek kiszámításához szükséges feltevések megfelelők-e a bíróság számára,
c) kérheti a bíróság döntését a hitelezők - és adott esetben a tulajdonosok - osztályba sorolása vonatkozásában (a csoportosítás elvei, módja tekintetében),
d) kérheti a bíróság döntését egyes hitelezői vagy tulajdonosi igények elfogadhatósága vagy elutasítása tekintetében,
e) kérheti a bíróság döntését a szavazási eljárás lebonyolításának módja tekintetében,
f) kérheti annak meghatározását, hogy a kialakított terv szerinti megállapodás bírósági jóváhagyását akadályozza-e valamilyen jogszabályi rendelkezés,
g) kérheti a bíróság döntését minden olyan esetben, amelyet szükségesnek érez ahhoz, hogy az utóbb szavazásra bocsátott terv - a hitelezők és a tulajdonosok elfogadása esetén - a bíróság által jóváhagyásra kerüljön. *
(2) A döntés iránti kérelemben az adósnak, illetve az adós nevében eljáró tervszakértőnek részletesen be kell mutatnia az eldöntendő kérdéssel kapcsolatos tényállást, be kell csatolnia a szükséges bizonyítékokat, és egyértelműen meg kell fogalmaznia azt a kérdést, amelyben a bíróság határozatát kéri. Be kell mutatnia azt is, hogy a döntés milyen következménnyel járhat a szerkezetátalakítási tervre.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjába tartozó kérdés esetén az adósnak (tervszakértőnek) a bírósághoz való iratbenyújtást megelőzően a hitelezőt/tulajdonost tájékoztatnia kell részletesen megindokolt álláspontjáról, és lehetőséget kell biztosítania, hogy a hitelező/tulajdonos az álláspontra 8 napon belül kifejthesse a saját véleményét. A bírósághoz a hitelező/tulajdonos véleményét is be kell csatolni, amennyiben azt 8 napon belül eljuttatta az adós (tervszakértő) részére. Ha erre nem került sor, a bíróság ennek hiányában hozza meg határozatát.
(4) A 4. § (1) bekezdésében felsorolt kérdésekben hozott bírósági végzés ellen 8 napon belül fellebbezésnek van helye.
5. § (1) A bíróság az előtte folyó eljárásban a döntéséhez a felek által benyújtott iratokon felül - amennyiben azt szükségesnek tartja - saját belátása szerint, hivatalból szerzi be a bizonyítékokat. *
(2) A bíróság az eljárás során tarthat meghallgatást, amelyre az adott ügyben érintett feleket kell megidéznie. A végleges terv elkészítése előtt csak azok a hitelezők vagy tulajdonosok minősülnek az adott ügyben érintett félnek, akiknek az igényével kapcsolatosan az adós vagy az adós nevében eljáró tervszakértő a bíróság döntését kérte.
(3) A bíróság a döntését soron kívül hozza meg, és azt még aznap elektronikus úton közli. Ha a meghallgatás eredményeképpen döntés hozható, a bíróság a meghallgatáson közli a döntését - rövid szóbeli indokolással ellátva - az érintett féllel, mely döntését 3 napon belül indokolással ellátva elektronikus úton is közölnie kell. A fellebbezési határidő ez utóbbi kézbesítéstől indul. *
(4) A másodfokú bíróságnak a határozatát 8 napon belül kell meghoznia. Felülvizsgálatnak, perújításnak a szerkezetátalakítási eljárásban hozott határozatok ellen nincs helye. *
6. § (1) Meg kell szüntetni a szerkezetátalakítási eljárást az eljárás bármely szakaszában, ha
a) az adós ezt kéri;
b) az adós csalárd módon akadályozza az eljárás átlátható, tisztességes lefolytatását;
c) az egyedi követelésérvényesítést megállító határozat hatálya alá nem tartozó hitelező kérelmére a bíróság az adós felszámolását a Cégközlönyben közzétett végzésével megindította;
d) az adós visszaélésszerűen használja az egyedi követelésérvényesítést megállító határozatot; *
e) az adós tevékenysége a hitelezők összességének érdekeit sérti;
f) az adós üzleti könyvei és nyilvántartásai olyan mértékben hiányosak vagy elégtelenek, hogy nem lehet belőlük megbizonyosodni az adós üzleti és pénzügyi helyzetéről;
g) az adós a megfigyelő vagy az adóst képviselő tervszakértő részére a szükséges információt nem adja meg, a tervszakértő részére az adós helyiségeibe való belépést nem biztosítja, az irataiba való betekintést nem teszi lehetővé;
h) az egyedi követelésérvényesítést megállító határozatban meghatározott időtartam, vagy 12 hónap az elrendelésétől eltelt;
i) az eljárásban nincs olyan hitelezői igény, amelyre az egyedi követelésérvényesítést megállító határozat hatálya kiterjedne.
(2) A hitelezők, amennyiben az (1) bekezdés b), d), e) pontjában felsorolt magatartást észlelik, kérhetik az eljárás megszüntetését, az adósnál eljáró tervszakértők kötelesek tájékoztatni a bíróságot, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt tényeket, illetve magatartást észlelik.
(3) Az eljárást megszüntető végzés ellen - az (1) bekezdés c) pontja kivételével - a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye.
7. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban adósként járhatnak el - a (2) bekezdésben írtakon kívül - mindazok, akik a Cstv. rendelkezései szerint adósnak minősülnek, valamint a vállalatcsoport (cégcsoport).
(2) Nem indítható szerkezetátalakítási eljárás a biztosítók és viszontbiztosítók, a hitelintézetek, befektetési vállalkozások vagy kollektív befektetési formák, a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél, központi értéktár, a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében felsorolt egyéb pénzügyi intézmények, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár vonatkozásában. Vállalatcsoport/cégcsoport esetén nem vehetnek részt az eljárásban a felsorolt, a szerkezetátalakítási eljárásból kizárt adósok. *
(3) Nem indítható szerkezetátalakítási eljárás az olyan adós ellen, amely nem tett eleget a beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségének, illetve az üzleti könyvei és nyilvántartásai olyan mértékben hiányosak vagy elégtelenek, hogy nem lehet belőlük megbizonyosodni az adós üzleti és pénzügyi helyzetéről. *
8. § (1) A szerkezetátalakítási eljárásban hitelező mindenki, akit az adós - vagy a hitelező/tulajdonos által kezdeményezett eljárásban az adós nevében eljáró tervszakértő - olyan hitelezőként megjelöl az adott eljárásban, akire vonatkozóan kéri az egyedi követelésérvényesítést megállító határozat meghozatalát.
(2) Az adós (az adós nevében eljáró tervszakértő) határozza meg kérelmében, hogy mely hitelezőjére kéri a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatását. A bíróság az eljárást megindító, az egyedi követelésérvényesítést megállító határozatában felsorolja azokat a hitelezőket, akik az eljárásban részt vesznek, amennyiben több jogcímen fennálló követelésük van, úgy meghatározza azt is, hogy melyik jogcímen fennálló követelés tekintetében állítja meg az érvényesíthetőséget. Az adósnak csak azokat a hitelezőket kell értesítenie, akikre a követelésérvényesítés megállításával az eljárás hatályát ki akarja terjeszteni.
(3) Akit az adós vagy az adós nevében eljáró tervszakértő hitelezőként megjelölt és erről, valamint az elismert követelés összegéről a hitelezőt a bíróság eljárást megindító végzésének adós általi kézhezvételét követő 8 napon belül szabályosan értesíti, az a személy az így megjelölt összegű követeléssel - egyet nem értés esetén a bíróság által meghatározott összeggel - a szerkezetátalakítási eljárásban hitelezővé válik, az értesítés időpontjától kezdődően a követelésérvényesítés megállítása az adóssal szembeni igényeire érvényesül. * Az adós az értesítő levélben köteles meghatározni, hogy melyik napon kapta meg a bíróság eljárást megindító végzését.
(4) Az adós nem értesített hitelezőinek igényét az adós köteles a rendes gazdálkodás szabályai szerint kielégíteni. Ezek a személyek a szerkezetátalakítási eljárásban nem járhatnak el, követelésük érvényesítését nem akadályozza meg semmi, az adóssal szemben felszámolási eljárást is kezdeményezhetnek a Cstv. rendelkezései szerint.
(5) A szerkezetátalakítási eljárásban nem vesznek részt a szerkezetátalakítási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően megindított eljárásban érvényesített, az adós által vitatott követeléssel rendelkezők, az utóbb jogerősen megállapított követelésükre nincs hatással a szerkezetátalakítási eljárásban létrejött megállapodás. Nincs hatással azokra a követelésekre sem a szerkezetátalakítási eljárásban létrejött megállapodás, amelyek az adós által akár a szerkezetátalakítási eljárás megindítása előtt, akár azt követően indított eljárásban kerültek vitatásra.
(6) Ha a hitelező követelése összegét csak részben vitatja az adós, a nem vitatott követelésrész az eljárásban figyelembe vehető.
(7) A vitatott követelésekre a szerkezetátalakítási tervben figyelemmel kell lenni, teljes kielégítésükre a megfelelő fedezetet biztosítani kell. *
(8) A vitatott követeléssel rendelkezőket köti a titoktartási kötelezettség, a szerkezetátalakítási eljárásban nem szavazhatnak, de számukra is meg kell küldeni a végleges szerkezetátalakítási tervet, valamint a megkötött megállapodást, hogy erre az észrevételeiket az adós és a bíróság felé megtehessék. A bíróság határozatával szemben akkor rendelkeznek fellebbezési joggal, ha a jóváhagyott megállapodás hátrányosan érinti a követelésük fedezetét. *
9. § (1) A korábban az adóssal nem, csak a szerkezetátalakítási eljárás tartama alatt közölt igényt akkor kell figyelembe venni a végleges szerkezetátalakítási tervben, ha a hitelező az adóst a szavazási eljárás megindítása előtt értesítette a követeléséről, az adós a követelést elismerte, és kérte a bíróságot, hogy egyedi követelésérvényesítést megállító határozatot hozzon a követelés vonatkozásában. Ilyen kérelem hiányában az adósnak a követelést ki kell egyenlítenie.
(2) Ha a szerkezetátalakítási eljárás tartama alatt - a szavazási eljárás megindítása előtt - közölt igényt az adós nem ismerte el, akkor az adósnak a követelést vitatott igényként kell kezelnie. Ha a szavazási eljárás megindítása után történt meg az adós követelésről való értesítése, úgy a szerkezetátalakítási megállapodás a követelésre nem hat ki, a fedezet biztosítása azonban a megállapodásnak nem kötelező része. *
10. § (1) Nem vitatott hitelezői követelés esetén az eljárásba bevont hitelező szavazatának számításánál figyelembe veendő igénye az adós szerkezetátalakítási eljárása iránti kérelme benyújtása napján fennálló
a) lejárt
aa) tőke,
ab) a szerződésben kikötött ügyleti kamat,
ac) a kérelem benyújtásáig számított Ptk. 6:48. §-a szerinti törvényes késedelmi kamat (a kérelem benyújtásáig megállapított késedelmi pótlék), valamint
ad) az igazolt és az adóssal korábban közölt költségigény;
b) le nem járt
ba) tőke,
bb) a szerződésben kikötött és a kérelem benyújtásáig felmerült ügyleti kamat, valamint
bc) az igazolt és az adóssal korábban közölt költségigény.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelés mértéke a szavazatok megállapításához szükséges, az nem köti a feleket a szerkezetátalakítási tervben. *
(3) Ha a hitelező a szavazási eljárás megindításáig az eljárás tartama alatt közli az adóssal az igényét, és az adós kérelmére a bíróság a hitelező igényét az egyedi követelésérvényesítést megállító határozat hatálya alá helyezte, úgy a bejelentés napján fennálló követelést az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
11. § (1) A számviteli törvény szerinti függő kötelezettségek jogosultjaiként nyilvántartott hitelezőket az adósnak (az adós nevében eljáró tervszakértőnek) a 8. § (3) bekezdése szerint tájékoztatnia kell a szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezéséről.
(2) Ha a függő kötelezettség jogosultja részt kíván venni a szerkezetátalakítási eljárásban, úgy azt be kell jelentenie az adósnak (az adós nevében eljáró tervszakértőnek). Ebben az esetben a szerkezetátalakítási megállapodás kiterjed rá, teljesíteni részére azonban csak akkor lehet a szerkezetátalakítási megállapodásnak megfelelően, ha a kötelezettség függő jellege megszűnt.
(3) Ha a függő kötelezettség jogosultja nem kíván részt venni az eljárásban, és a szerkezetátalakítási eljárás során a szavazási eljárás megindításáig a függő kötelezettségek nem válnak kötelezettséggé, a szerkezetátalakítási megállapodásban arra is figyelemmel kell lenni, hogy az adós esetleg a későbbiekben a most még függő kötelezettségeit teljesíteni tudja.
12. § (1) A hitelezők jogosultak
a) az adóstól információt kérni a saját követelésük és az adós vagyoni helyzetének megítélésére vonatkozóan, valamint
b) a megfigyelő tervszakértőtől információt kérni arra vonatkozóan, hogy a többi hitelező igénye megalapozott-e az adóssal szemben.
(2) Ha a hitelező az (1) bekezdésben beszerzett információk alapján úgy ítéli meg, hogy nem tudott megfelelő véleményt formálni az adós vagyoni helyzetéről, illetve a többi hitelező igényéről, az adós, illetve a megfigyelő tervszakértő válaszától számított 8 napon belül kérheti a bíróságtól, hogy meghallgatást tartson, és kötelezze az adóst, illetve a tervszakértőt a szükséges iratok bírósági bemutatására.
(3) Az eljárásba bevont hitelezők jogosultak - egymás közötti szerződésükkel - hitelezői választmányt létrehozni, amely a szerződésben részt vevő hitelezőket képviseli a szerkezetátalakítási eljárásban, nevükben az adósnál (az adós nevében eljáró tervszakértőnél), a megfigyelőnél, illetve az eljárás kapcsán a bíróságnál eljárhat. A választmány - erre irányuló felhatalmazás esetén - a szerkezetátalakítási megállapodásról is szavazathat a különböző osztályokban. A választmány nevében a választmányt létrehozó hitelezők által megválasztott választmányi elnök jogosult eljárni.
(4) Egy szerkezetátalakítási eljárásban több hitelezői választmány is megalakítható. *
13. § (1) Szerkezetátalakítási szakértő (tervszakértő) az a természetes személy, akit a bíróság a szerkezetátalakítási szakértők listájáról
a) az adós által kezdeményezett bizalmi eljárásban vagy a nyilvános eljárásban
aa) megfigyelőként kijelöl, vagy
ab) az adós kérelmére támogató tervszakértőként kijelöl,
b) a hitelező/tulajdonos által kezdeményezett bizalmi eljárásban az adós nevében eljáró tervszakértőként kijelöl,
c) az elsőfokú tanács tagjaiként véletlenszerűen kirendelnek.
(2) A szerkezetátalakítási szakértő (tervszakértő) természetes személyeket az Pénzügyminisztérium/Igazságügyi Minisztérium által kiírt pályázat alapján készített listáról jelöli ki a bíróság. A büntetlen előéletű, jó üzleti hírnevű pályázónak rendelkeznie kell vagy közgazdasági egyetemi vagy gazdasági főiskolai vagy jogi végzettséggel, és legalább 5 éves felszámolóbiztosi vagy válságkezelési gyakorlattal.
(3) A pályázati feltételeknek, a pályázati eljárásnak világosnak, átláthatónak és tisztességesnek kell lennie. A pályázati feltételeket és a pályázati eljárást külön Kormányrendelet határozza meg.
(4) A tervszakértők kötelesek személyre szóló felelősségbiztosítással rendelkezni. *
14. § (1) A tervszakértő díját és költségeit, amennyiben megfigyelőként, illetve az adós támogatójaként tevékenykedik, az adós viseli. Ha a későbbiekben felszámolás indul az adós ellen, és a tervszakértő díját és költségeit még nem fizette meg az adós, a tervszakértő díja és költségei a zálogtárgyból befolyt vételárral szemben költségként számolhatók el a zálogtárgyak után befolyt vételárak arányában.
(2) Ha hitelező/tulajdonos kérelmére indul az eljárás, a kérelmezőnek kell előlegeznie és az adósnak kell viselnie az adós nevében eljáró tervszakértő díját és a költségeit, ilyen esetben e díj és költség - egy utóbb indult felszámolási eljárásban - felszámolási költségnek minősül. *
(3) A bíróság által igénybe vett tervszakértőknek a szerkezetátalakítási megállapodást jóváhagyó végzésben megállapított díját az állam - a Fővárosi Törvényszék gazdasági hivatalán keresztül az ellátmányból - előlegezi, melyneka törvényszék részére való megfizetésére a bíróság az adóst kötelezi. *
(4) A bíróság a tervszakértők díjáról a szerkezetátalakítási megállapodást jóváhagyó vagy az eljárást megszüntető határozatában rendelkezik.
(5) A megfigyelőként vagy az adós támogatójaként eljáró tervszakértő díja az eljárásba bevont hitelezői igények szavazásnál figyelembe vett összegének 4-4%-a, és érvényesíthetik az adóssal szemben az igazolt költségeiket is. A hitelező/tulajdonos kérelmére indult eljárásban az adós nevében eljáró tervszakértő díja az adós szerkezetátalakítási eljárást megelőzően letétbe helyezett beszámolója mérlegfőösszegének 4%-a, és érvényesítheti a költségeit is az adós vagyonával szemben. A bíróság által igénybe vett tervszakértők díja egyenként az adott eljárásba bevont hitelezői igények szavazásnál figyelembe vett összegének a 4%-a. A tervszakértők díjuk és költségeik után az általános forgalmi adót érvényesíthetik.
(6) A költségek elszámolhatósága tekintetében az adós kérheti a bíróság döntését. A bíróság díjról és költségről rendelkező végzése ellen fellebbezésnek van helye.
15. § (1) A tanács elnöke a tervszakértőt elektronikus úton tájékoztatja a kijelöléséről, illetve a bíróság tagjaként való kirendeléséről. A tervszakértőnek 2 munkanapon belül nyilatkoznia kell, hogy az adott adós vonatkozásában nem kizárt-e az eljárása, illetve el tudja-e látni a feladatát.
(2) Kizárt a tervszakértő eljárása, ha bármilyen módon kapcsolódik az adóshoz, annak tulajdonosához, vezetőjéhez, hitelezőjéhez, illetve egyéb okból nem várható el tőle a pártatlan, független eljárás. A tervszakértőt kirendelése hiányában is kötelezi a titoktartás, a megkeresésre vonatkozó információt sem közölheti senkivel.
(3) Ha a tervszakértő nem jelenti be az eljárásból való kizártságát, jóllehet az eljárásban nem járhatott volna el, ez - egyéb jogkövetkezményeken felül - a listáról való törlését eredményezi.
(4) A tanács elnöke a tervszakértőt tisztsége alól felmenti,
a) saját kérelmére,
b) ha megállapítja, hogy annak elvégzésére egészségi okból alkalmatlan,
c) ha megállapítja, hogy a tervszakértő kapcsolódik az adóshoz, annak tulajdonosához, vezetőjéhez, hitelezőjéhez, vagy tőle a pártatlan, független eljárás nem várható.
(5) A tervszakértő felmentése esetén a tanács elnöke megállapítja a szakértő arányos díját és költségét, és új szakértő kirendelését kéri. A díj és költségmegállapítás ellen fellebbezésnek van helye.
16. § (1) Amennyiben a bíróság megfigyelőként vagy adós nevében eljáró tervszakértőként kijelöli a szakértőt, úgy annak azonnal fel kell vennie a kapcsolatot az adóssal, tájékoztatnia kell az adóst a kötelezettségeiről annak érdekében, hogy a szakértő a munkáját el tudja végezni.
(2) Ha a megfigyelőnek vagy az adós nevében eljáró tervszakértőnek a tevékenysége elvégzéséhez - annak mennyisége vagy az ügy bonyolultsága, speciális szakértelem miatt - szüksége van további segítségre, úgy annak engedélyezését kérheti a bíróságtól, konkrétan megjelölve az igénybe veendő munkaerőt, a munka várható nagyságát, annak indokoltságát és várható költségét. Csak a bíróság előzetes engedélye után van lehetősége ennek igénybevételére.
(3) A megfigyelő feladata, hogy az adós vagyoni helyzetének, a hitelezői igényeknek az áttekintése után tájékoztassa a bíróságot, illetve kérelmükre a hitelezőket a 12. § (1) bekezdés b) pont alapján az eljárásba bevont hitelezői igényekről és az adós tevékenységének a folytatásáról. A megfigyelő - kirendelését követően - havonta rendszeresen jelentést küld a bíróság részére. A megfigyelőnek csak ellenőrzési joga van az eljárásban, az adósnak azonban minden információt meg kell adnia a megfigyelő részére.
(4) Az adóst támogató tervszakértő az adós által meghatározott jogkörrel jár el, az adósnak tartozik felelősséggel.
(5) A hitelező/tulajdonos által kezdeményezett eljárásban az adós gazdálkodásával kapcsolatban az ügyvezető csak a tervszakértő által jóváhagyott intézkedéseket teheti meg. A hitelezőkkel való tárgyalások során a tervszakértő jogosult jognyilatkozatot tenni.
17. § (1) A megfigyelő vagy az adós nevében eljáró tervszakértő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen az adós, illetve a hitelezők kifogást terjeszthetnek elő a bírósághoz az erről való tudomásszerzést követő 8 napon belül. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) A bíróság a kifogásról 8 napon belül határoz, a végzés ellen fellebbezésnek van helye.
18. § (1) A szerkezetátalakítási eljárás - a kezdeményező kérésének megfelelően - lefolytatható
a) bizalmi eljárásként, amely
aa) befejeződhet ilyen módon, illetve
ab) az adós kérheti, hogy az általa elkészített terv alapján a szavazására irányuló eljárást megelőzően a bíróság az eljárást alakítsa nyilvános szerkezetátalakítási eljárássá, az erről szóló közleményt a Cégközlönyben tegye közzé, és ilyen módon kerüljön sor a szavazás lebonyolítására és a megállapodás jóváhagyásra, vagy
b) az adós által kezdeményezett nyilvános eljárás keretében. *
(2) Bizalmi szerkezetátalakítási eljárás lefolytatása esetén nem kerül sor az eljárás megindításáról szóló közlemény Cégközlönyben való közzétételére. *
(3) A bizalmi eljárásban részt vevő adós és hitelezői, a bíróságok és az általuk igénybe vett tervszakértők kötelesek arra, hogy az eljárás megindításának tényét mással ne közöljék, ezt az információt megőrizzék. *
19. § (1) Bizalmi szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezhet
a) az adós, vagy
b) a hitelező, vagy
c) az adós tulajdonosa.
(2) Nyilvános szerkezetátalakítási eljárás csak az adós kezdeményezhet, illetve csak az adós által bizalmi eljárásként kezdeményezett szerkezetátalakítási eljárás alakítható át nyilvános eljárássá.
(3) Az adós képviseletében vezető tisztségviselője kezdeményezheti a szerkezetátalakítási eljárást. A kérelem benyújtásához nincs szükség a tulajdonosok döntésére.
(4) A hitelező vagy a tulajdonos által kezdeményezett bizalmi szerkezetátalakítási eljárás esetén a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az adós ügyvezetését a kérelem bírósághoz való benyújtása előtt felhívta az eljárás kezdeményezésére, és az adósnak megküldött felhívását részletesen megindokolta, azt bizonyítékokkal alátámasztotta. *
20. § Nem kezdeményezhető szerkezetátalakítási eljárás, ha az adóssal szemben felszámolási eljárás van folyamatban. *
21. § A bíróság visszautasítja a szerkezetátalakítási eljárás megindítását - az általános eljárási szabályokban meghatározott okokon felül -, ha
a) a csődeljárás iránti kérelem alapján az adós az ideiglenes moratóriumot megkapta,
b) az adós ellen felszámolási eljárás van folyamatban,
c) a Kormány rendeletében az adóst a Cstv. 68. § (1) bekezdésébe tartozó gazdálkodó szervezetnek minősítette,
d) hitelező vagy a tulajdonos által kezdeményezett eljárásban a bíróság az adóssal a kapcsolatot nem tudta felvenni,
e) az adós nem tett eleget a megelőző 5 évben a beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségének,
f) a korábban lefolytatott eljárásban létrejött szerkezetátalakítási megállapodást a bíróság a kérelem benyújtásától számított 2 éven belül hozott jogerős végzésével jóváhagyta. *
22. § (1) Ha az adósi kérelem hiánytalan, és megfelel a feltételeknek, a bíróság a szerkezetátalakítási eljárást megindítja.
(2) A hitelező/tulajdonos által kezdeményezett eljárásban a bíróság a 46. § (1) bekezdésben írtak vizsgálatát követően dönt az eljárás megindítása tárgyában.
23. § (1) Az adós a kérelem benyújtásakor, illetve az adós vagy - a hitelező/tulajdonos által kezdeményezett bizalmi eljárásban - az adós nevében eljáró tervszakértő az előzetes szerkezetátalakítási terv benyújtása után, a szavazási eljárás megindítása előtt bármikor kérheti, hogy a bíróság hozza meg egy hitelező, egy meghatározott hitelezői csoport, vagy a valamennyi hitelezők követelésére vonatkozóan egyedi követelésérvényesítést megállító határozatát (megállító határozat).
(2) A megállító határozat hatálya - a bíróság döntésének megfelelően - kiterjedhet az adóson kívül a hitelező követelésére biztosítékot nyújtó harmadik féllel szembeni igazságügyi, közigazgatási vagy egyéb eljárás keretében történő érvényesítésére, továbbá az adós vagyontárgyainak vagy vállalkozásának bíróságon kívüli értékesítésére is.
(3) A megállító határozat meghozatala iránti kérelmet meg kell indokolni, és be kell mutatni, hogy annak hiánya milyen következménnyel járna a hitelezők egészére nézve. Az adósnak, illetve a tervszakértőnek fel kell sorolnia név szerint - a követelés összegét, jogcímét, keletkezési idejét és lejáratát megjelölve - a hitelezőket, akikre a megállító határozat kihat.
24. § (1) A bíróság felhívhatja az adóst, illetve az adós nevében eljáró tervszakértőt, hogy a megállító határozatra vonatkozó kérelmét indokolja meg vagy módosítsa.
(2) Amennyiben a bíróság az eljárás adatai alapján megállapítja, hogy az adós visszaélésszerűen kívánja használni a megállító határozatot, a kérelmet elutasítja és a szerkezetátalakítási eljárást megszünteti.
(3) A bíróság egyedi követelésérvényesítést megállító határozata (megállító határozat) ellen nincs helye fellebbezésnek.
25. § Ha nem valamennyi hitelezőre terjed ki a megállítás, úgy a bíróság adós részére elektronikusan megküldött egyedi követelésérvényesítést megállító végzésének a hitelező részére történő bemutatása időpontjától illeti meg a megállítás az adóst az adott hitelező követelése vonatkozásában. A bemutatás időpontját a feleknek jegyzőkönyvben vagy a végzésen hitelt érdemlően igazolniuk kell. Az adósnak kell a megállításról szóló végzést bemutatnia a folyamatban levő végrehajtási eljárást lefolytató szervnél is.
26. § (1) A megállítás időtartama 4 hónap. Az adós vagy az adóst képviselő tervszakértő kérheti a megállítás meghosszabbítását legfeljebb 12 hónapig, vagy egy új, egyedi megállítás elrendelését. A bíróság meghosszabbító határozatáról az adósnak, illetve a tervszakértőnek a hitelezőt tájékoztatnia kell.
(2) A megállítás meghosszabbítására, illetve új elrendelésére csak akkor van lehetőség, ha az kellően indokolt, így
a) előrelépés történt a szerkezetátalakítási tervről való tárgyalások során,
b) az egyedi követelésérvényesítés megállításának folytatása nem sérti méltánytalanul egyik érintett fél jogait vagy érdekeit sem,
c) az adósra vonatkozóan nem nyújtottak be felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet.
(3) Ha a megállítás az időtartam letelte miatt valamennyi bevont hitelezővel szemben megszűnik, a bíróság a szerkezetátalakítási eljárást megszünteti.
27. § (1) Az egyedi követelésérvényesítés megállítását meg kell szüntetni, ha
a) megállítás már nem alkalmas a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások támogatására, így például ha nyilvánvalóvá válik, hogy a hitelezőknek az a része, amely szükséges lenne a szerkezetátalakítási terv elfogadásához, nem támogatja a tárgyalások folytatását,
b) azt az adós vagy az adóst nevében eljáró tervszakértő kéri,
c) azt egy hitelező kéri saját magára vonatkozóan, mert a fizetési haladék a hitelező fizetésképtelenségét okozza,
d) azt hitelezők kérik, mert a megállítás méltánytalanul sérti vagy sértené egy vagy több hitelező vagy hitelezői osztály érdekeit.
(2) Az egyedi követelésérvényesítés megállításának megszüntetésére legfeljebb az elrendelését követő 2 hónap múlva kerülhet sor, az erre irányuló kérelmet azonban már korábban is be lehet nyújtani.
(3) A megállítás adott hitelezőre vonatkozó megszüntetése azt eredményezi, hogy a hitelező a szerkezetátalakítási eljárásban nem vesz részt hitelezőként, követelését az adósnak ki kell egyenlítenie esedékessé válását követően, a hitelező a követelését az általános szabályok szerint érvényesítheti az adóssal szemben.
28. § (1) Az egyedi követelésérvényesítés által érintett hitelezők kötelesek teljesíteni a megállítást tartalmazó végzésnek az adós velük való közlése előtt keletkezett, általuk még nem teljesített szerződéseket, azokat nem mondhatják fel, nem gyorsíthatják fel, illetve bármilyen egyéb módon nem módosíthatják az adós kárára arra hivatkozással, hogy azokat az adós nem fizette meg.
(2) A hitelezők - annak ellenére, hogy a szerződésük kikötése erre lehetőséget adna - nem tarthatják vissza a még nem teljesített szerződések teljesítését, azt nem mondhatják fel, nem gyorsíthatják fel, vagy bármilyen módon az adós kárára nem módosíthatják, ha az adós kezdeményezte a szerkezetátalakítási eljárást, és erről a hitelezőket tájékoztatta. Ez a korlát fennáll addig, amíg a bíróság meg nem hozza az egyedi követelésérvényesítést megállító végzését, s fennmarad ha a megállítást rájuk vonatkozóan a bíróság elrendelte.
29. § A szerkezetátalakítási tervnek tartalmaznia kell az alábbi információkat:
a) az adós megnevezése,
b) az adósnak a szerkezetátalakítási terv benyújtásakor meglévő eszközei és forrásai, melyben
ba) fel kell tüntetni a vagyontárgyakat, azok értékét,
bb) az adós gazdasági helyzetének és a munkavállalók helyzetének leírását,
bc) az adós nehézségeinek okairól és annak mértékéről szóló leírást,
c) az érintett felek név szerint (hitelezők, esetleg tulajdonosok), a szerkezetátalakítási terv által érintett követeléseik (jogcím, keletkezési idő és lejárat) és részesedéseik,
d) azok az osztályok, amelyekbe az érintett feleket a szerkezetátalakítási terv elfogadása céljából besorolták, valamint az egyes osztályok követeléseinek és részesedéseinek mértéke, az osztályba sorolás indokolása,
e) a szerkezetátalakítási terv által nem érintett felek név szerinti felsorolása annak indoklásával, amelyek alapján nem érintett félként kell kezelni őket,
f) a szerkezetátalakítási tervszakértő megnevezése,
g) a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának feltételei, ideértve
ga) a 2. § (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt bármely javasolt szerkezetátalakítási intézkedést,
gb) a javasolt szerkezetátalakítási intézkedés javasolt időtartamát,
h) a munkavállalók képviselői részére nyújtandó tájékoztatásra és a velük való konzultációra vonatkozó rendelkezések,
i) a munkavállalók helyzetét érintő általános következmények, így például elbocsátások, csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás,
j) az adós által becsült pénzmozgás (cash-flow) a szerkezetátalakítási eljárás során, illetve azt követően a szerkezetátalakítási terv végrehajtása során,
k) bármely, a szerkezetátalakítási terv részeként előirányzott új finanszírozás, valamint annak indokolása, hogy miért van szükség a terv végrehajtásához az új finanszírozásra,
l) annak részletes megindoklása, hogy a szerkezetátalakítási terv észszerű várakozások szerint miért alkalmas arra, hogy megakadályozza az adós fizetésképtelenségét és biztosítsa az adós vállalkozásának életképességét. E vonatkozásban ismertetni kell a terv sikeréhez szükséges előfeltételeket is,
m) az adós tartozásának biztosítékot nyújtó harmadik személyt, a biztosíték alapjául szolgáló követelést, annak jogcímét, keletkezési idejét, a biztosíték jellegét, annak tárgyát és azt, hogy milyen módon érinti a biztosítékot a szerkezetátalakítási terv,
n) szerkezetátalakítási megállapodási javaslatot, s az eljárásba bevont hitelezők követelésének a javaslat elfogadása esetén való alakulását oly módon, hogy az adott esetben végrehajtható legyen.
30. § (1) Az adós tevékenységének a szerkezetátalakítási eljárás során való fenntarthatósága érdekében egy meglévő vagy új hitelező által biztosított átmeneti finanszírozáshoz a bíróság előzetes ellenőrzése és jóváhagyása szükséges. Az erre irányuló kérelmet az adós terjesztheti elő.
(2) Ha a szerkezetátalakítási terv az abban foglaltak végrehajthatóságához új finanszírozást ír elő, az csak akkor alkalmazható, ha a bíróság a szerkezetátalakítási megállapodást jóváhagyta.
(3) Ha a szerkezetátalakítási megállapodás végrehajtása sikertelen volt, és az adós felszámolása úgy indult meg, hogy az átmeneti, vagy új finanszírozás nem került az adós által kiegyenlítésre, az ebből eredő hitelezői igényeket a felszámolási eljárásban a biztosítékok értékesítéséből befolyt, költségekkel csökkentett árbevétel arányában a biztosított hitelezőknek jutó összegből kell kiegyenlíteni. *
(4) A szerkezetátalakítási megállapodás végrehajtásához haladéktalanul szükséges ügyletek - önmagában attól, hogy azok esetleg a hitelezők összességére nézve károsak - nem minősülnek semmisnek, megtámadhatónak.
31. § (1) Az adósnak, illetve az adós nevében eljáró tervszakértőnek a szerkezetátalakítási tervhez kapcsolódóan biztosítania kell, hogy az egyéni és kollektív munkavállalói jogokat ne érintse a szerkezetátalakítás. Így tiszteletben kell tartania a kollektív tárgyaláshoz és szervezett fellépéshez való jogokat, a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogokat, a csoportos létszámleépítéssel, a vállalkozások vagy egy részének átruházásával, illetve a munkáltatók fizetésképtelenségével kapcsolatban a munkavállalók részére biztosított jogokat.
(2) A tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jog keretében a munkavállalókat tájékoztatni kell az adós tevékenységében és gazdasági helyzetében bekövetkezett és valószínűsíthető fejleményekről, annak a munkaviszonyukra, jövedelmükre való hatásáról, illetőleg arról, hogy milyen változásokat eredményeznek a szerkezetátalakítási terv szerinti intézkedések a munkaszervezésben, vagy a munkavállalókkal fennálló szerződéses viszonyban. *
32. § (1) A szerkezetátalakítási tervben az adósnak, illetve az adós nevében eljáró tervszakértőnek a hitelezői osztályokat olyan módon kell kialakítania, hogy az kellő mértékben tükrözze a hitelezők közös érdekeit.
(2) A hitelezői követelés osztályba sorolásánál a tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat és költségigényt egységesen kell figyelembe venni, kivéve, ha a biztosíték valamelyik járulékra nem terjed ki, vagy a biztosíték nem elegendő a teljes követelés biztosítására.
(3) A biztosított hitelezők azok a hitelezők, akiknek a követelése a Cstv. szerint biztosítottnak minősül. A szerkezetátalakítási terv tartalmazhat olyan javaslatot is, hogy az egyes biztosítékokkal rendelkező hitelezők - közös érdekek alapján - külön osztályokban szerepeljenek.
(4) A nem biztosított hitelezőket az adóssal szembeni hitelezői követelések alapján a közös érdekeknek megfelelően különböző osztályokban lehet sorolni.
(5) Nem lehet az osztályba sorolást visszaélésszerűen alkalmazni.
33. § (1) Amennyiben az adós utolsó beszámoló szerinti eszközeinek könyv szerinti értéke meghaladja a szavazásnál figyelembe vehető érintett hitelezői követelések, valamint azon vitatott követelések értékét, amelyekre fedezetet kell képezni, a különbözet erejéig az adós tulajdonosait úgy kell tekinteni, mintha maguk is hitelezők lennének, és egy külön osztályba kell sorolni őket.
(2) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási megállapodást jóváhagyta, úgy a tulajdonosokra vonatkozóan a megállapodás akkor is kötelező, ha azt nem szavazták meg a társasági szerződésben, vagy jogszabályban foglaltak szerinti arányban, vagy a tulajdonosi osztályban a szavazatok többségét a szerkezetátalakítási terv nem kapta meg.
34. § (1) A végleges szerkezetátalakítási terv hitelezőknek való megküldése előtt az adósnak, illetve az adós nevében eljáró tervszakértőnek a szavazási eljárás megindításaként a bírósághoz be kell nyújtania az osztályok kialakításának elveit, a kialakított osztályokat. Mellékelni kell a megfigyelő tervszakértő osztályok kialakításáról szóló véleményét is.
(2) A bíróság az osztályok kialakítása tekintetében az adóst, az adós nevében eljáró tervszakértőt hiánypótlásra, módosításra hívhatja fel. A bíróság az osztályok kialakítására vonatkozó adósi kérelmet jóváhagyja, vagy elutasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. * Elutasítás esetén az adós, illetve az adós nevében eljáró tervszakértő - átdolgozást követően - ismételten benyújthatja a kérelmét a jóváhagyásra.
(3) A bíróság osztályok kialakítását jóváhagyó határozatát követően küldheti meg az adós, illetve az adós nevében eljáró tervszakértő a hitelezők számára a végleges szerkezetátalakítási tervet. Mellékelni kell a megfigyelő tervszakértő által a szerkezetátalakítási tervről készített véleményt is.
(4) A végleges szerkezetátalakítási tervről az érintett hitelezők (ideértve a szavazásra jogosult tulajdonosokat is) jogosultak szavazni.
(5) Az érintett hitelezőknek legalább 8 napot kell biztosítani ahhoz, hogy a szavazatukat leadhassák.
(6) Az adós, illetve az adós nevében eljáró tervszakértő összehívhatja a hitelezőket vagy a hitelezők egyes csoportjait a szavazás lebonyolítása érdekében, de lehetőség van arra is, hogy az adós (adós nevében eljáró tervszakértő) a hitelezők számára biztosítsa a távolról történő, elektronikus úton való szavazást. Ez történhet olyan módon, hogy a megfigyelő tervszakértő jelenlétében videokonferencián nyilatkozik a hitelező a szavazatáról, illetve egyéb elektronikus úton is lehetséges a szavazás lebonyolítása, a megfigyelőnek azonban minden esetben meg kell győződnie arról, hogy a szavazatot az a hitelező adta le, akinek a nevében azt elszámolták. A megfigyelőnek erről részletes jegyzőkönyvet kell készítenie.
(7) Ha a hitelezők azt kérik, az adósnak - az adós nevében eljáró tervszakértőnek - össze kell hívnia a hitelezőket a szavazásra. Erre irányuló kérelmet egy hitelező is előterjeszthet. A meg nem jelenő hitelezők azonban a (6) bekezdésben foglaltak szerint távolról is szavazhatnak.
(8) Amennyiben az adós igazolja - és a megfigyelő jegyzőkönyve ezt alátámasztja -, hogy a hitelező részére az adós megküldte a végleges szerkezetátalakítási tervet, biztosította az egyeztetési és a szavazási lehetőséget, és a hitelező nem élt e jogával, a hitelező szavazatát a hozzájáruló hitelezők között kell figyelembe venni. Erről a terv megküldésekor a hitelezőt tájékoztatni kell.
35. § (1) Az adós - az adós nevében eljáró tervszakértő - által nem vitatott hitelezőnek az adott osztályban annyi szavazata van, mint a szerkezetátalakítási eljárás iránti kérelem benyújtásának napján az adós által nem vitatott követelésének összege. Ha tulajdonosi osztály kialakítására is sor kerül, a tulajdonos annyi szavazattal rendelkezik, mint az adós vagyona hitelezői igényekkel le nem fedett részének a tulajdonosra eső arányos része.
(2) A szerkezetátalakítási terv hitelezők általi elfogadásához az szükséges, hogy valamennyi osztályban a követelések/részesedések összegének kétharmad részét képviselő érintett felek, valamint az érintett felek többsége, de legalább a fele azt támogassa.
(3) Az eljárás alatt történt engedményezés nem változtatja meg a hozzájáruló hitelezők számát, a hitelezők számának megállapításakor azt a számot kell figyelembe venni, ahányan a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásakor az adós hitelezői voltak.
36. § (1) Ha a hitelezői osztályok mindegyike megszavazta a szerkezetátalakítási tervet, az adósnak az így létrejött szerkezetátalakítási megállapodást a szavazás lezárultát követő 8 napon belül be kell nyújtania a bírósághoz jóváhagyásra.
(2) A jóváhagyásra irányuló kérelemhez mellékelni kell a szerkezetátalakítási megállapodást annak valamennyi mellékletével, a megfigyelő tervszakértőnek a szavazás lebonyolításáról szóló jegyzőkönyvét, és minden olyan iratot, amely azt igazolja, hogy az adós, illetve az adós nevében eljáró tervszakértő a szavazást tisztességesen, átláthatóan bonyolította le.
(3) Az adósnak, illetve az adós nevében eljáró tervszakértőnek valamennyi eljárásban érintett hitelezőt tájékoztatnia kell arról rövid úton, hogy a szerkezetátalakítási megállapodást a hitelezői osztályok milyen arányban hagyták jóvá, és azt a bírósághoz benyújtotta jóváhagyásra. Meg kell küldenie a hitelezőknek a hitelezői osztályok által elfogadott szerkezetátalakítási megállapodást is.
(4) Az értesítéstől számított 8 napon belül a szerkezetátalakítási megállapodással egyet nem értő, kisebbségben maradt hitelező kérelmet nyútjhat be a bírósághoz, kérve a megállapodás jóváhagyásának elutasítását arra hivatkozva, hogy a szerkezetátalakítási megállapodás nem felel meg a hitelezők érdekeit leginkább szolgáló terv meghatározására vonatkozó módszertani tesztnek (hitelezők érdekei teszt).
(5) A szerkezetátalakítási megállapodás kiterjedhet
a) az adós eszközei és kötelezettségei összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének megváltoztatására (adósság-tőke konverzió),
b) az adós tőkeszerkezetének megváltoztatására,
c) az adós vagyontárgyai, illetve az adós vállalkozása részének vagy egészének az értékesítésére,
d) az adós működésének megváltoztatására, illetve
e) minden olyan jogilag lehetséges intézkedésre, amelyet az adós és a hitelezők/tulajdonosok fontosnak tartanak az életképes adósi tevékenység folytatása érdekében.
37. § (1) A bíróság jóváhagyja a hitelezői osztályok által elfogadott szerkezetátalakítási megállapodást, ha
a) a szerkezetátalakítási tervet a törvénynek megfelelően minden érintett fél megkapta a szavazás előtt,
b) a munkavállalókat megfelelően tájékoztatta az adós, és az erről szóló dokumentumokat becsatolta,
c) a szavazási eljárás átláthatóan, a megfigyelő tervszakértő által igazolt módon történt,
d) az azonos osztályba tartozó, közös érdekekkel rendelkező hitelezőket egyenlően, követeléseik nagyságával arányos módon kezelik a megállapodásban,
e) az egyet nem értő hitelezők kielégítése a hitelezők érdekeit leginkább szolgáló terv meghatározására vonatkozó módszertani tesztnek (hitelezők érdekei teszt) megfelel,
f) a szerkezetátalakítási megállapodás végrehajtásához szükség van új finanszírozásra, de az nem sérti méltánytalanul a hitelezői érdeket.
(2) Az előző bekezdés e) pontja szerinti feltételt a bíróság csak akkor vizsgálhatja, ha egy kisebbségben maradt hitelező a szerkezetátalakítási megállapodás jóváhagyásának elutasítását kérte.
(3) A bíróság elutasítja a szerkezetátalakítási megállapodás jóváhagyását és az eljárást megszünteti, ha
a) a formai követelmények nem teljesültek,
b) az adós új befektetőket akart bevonni a szerkezetátalakítási megállapodás részeként, és ez káros lenne valamennyi hitelező számára,
c) a szerkezetátalakítási megállapodás elégtelen információt tartalmaz,
d) a hitelezők osztályba sorolása vagy a szavazási procedúra nem felelt meg a törvényi előírásoknak, kivéve, ha ez nem érintette volna a szavazás kimenetelét,
e) a szerkezetátalakítási megállapodás megfelelő végrehajtása nem garantált, vagy a bíróság által kijelölt tervszakértők költségeinek és díjának kifizetése nem történt meg, vagy nem biztosított,
f) a szerkezetátalakítási megállapodás hamis adatok alapján jött létre, tekintet nélkül arra, hogy az adós közreműködött-e benne,
g) észszerűen nem megalapozottak az arra vonatkozó kilátások, hogy a megállapodással megelőzhető az adós fizetésképtelensége, vagy biztosítható a vállalkozás életképessége.
38. § Ha a szerkezetátalakítási tervet nem minden hitelezői osztályban hagyták jóvá, az adós kérelmére, vagy az adós nevében eljáró tervszakértő kérelmére a bíróság azt jóváhagyhatja (hitelezői osztályokon átívelő kényszermegállapodás), ha
a) összhangban van az előző szakasz (1)-(3) bekezdésében írtakkal,
b) jóváhagyta
ba) a hitelezői osztályok többsége - és ezek közül legalább egy osztály biztosított hitelezői osztály volt -, illetve ennek hiányában
bb) legalább egy érintett vagy károsult hitelezői osztály, amely nem tulajdonosokat vagy tulajdonosi hitelezőket tömörít, és a vállalkozás folytatásának feltételezésével történő értékelés esetén kifizetésben részesülne, vagy észszerűen feltételezhető, hogy nem olyan osztály, amely a szokásos kielégítési sorrend alapján nem kaphatna kielégítést,
c) a szerkezetátalakítási megállapodás biztosítja, hogy az érintett hitelezők egyet nem értő szavazási osztályai legalább ugyanolyan kedvező elbánásban részesülnek, mint bármely más azonos besorolású osztály,
d) ha a kielégítési sorrendben hátrébb sorolt osztály esetében a szerkezetátalakítási terv kifizetést vagy részesedésmegtartást irányoz elő, úgy a hozzá nem járult, de előrébb sorolt osztály tekintetében a terv teljes körű kifizetést javasolt (abszolút elsőbbségi szabály), a teljeskörű kifizetés történhet olyan módon is, hogy az adós a tartozását csak később fizeti meg, biztosítani kell azonban a tőkekövetelés védelmét,
e) az érintett felek egyetlen osztálya sem kaphat vagy tarthat meg a követeléseinek vagy részesedéseinek a teljes összegénél nagyobb összeget.
39. § A bíróság csak abban az esetben vizsgálja az adós vállalkozás folytatásának feltételezésével történő értékét, ha kérték a szerkezetátalakítási megállapodás jóváhagyásának elutasítását arra hivatkozva, hogy
a) a hitelezők érdekeit leginkább szolgáló terv meghatározására vonatkozó módszertani tesztnek (hitelezők érdekei teszt) a hozzá nem járuló hitelezők esetében nem felelt meg a szerkezetátalakítási megállapodás, vagy
b) a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség feltételeit megsértették, mert az nem felelt meg a 38. § b) pont bb) alpontjában foglaltaknak.
40. § (1) A bíróság jóváhagyó, vagy jóváhagyást elutasító végzése ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül lehet fellebbezni.
(2) A bíróság jóváhagyó végzése elleni fellebbezésnek a megállapodás végrehajtására nincs halasztó hatálya. A másodfokú bíróság a fellebbező fél kérelmére teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti a szerkezetátalakítási megállapodás végrehajtását.
(3) A másodfokú bíróság a fellebbezés alapján tájékoztathatja az adóst, hogy milyen módosítással hagyható helyben a szerkezetátalakítási megállapodás.
(4) A másodfokú bíróság - ha a másodfokú bíróság által megszabott határidőben az adós és az érintett felek a megállapodást módosítják - az adós és az érintett hitelezők által elfogadott módosításokkal vagy anélkül helybenhagyhatja az elsőfokú bíróság végzését és jóváhagyhatja a módosított szerkezetátalakítási megállapodást.
(5) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jóváhagyást elutasító végzését hatályon kívül helyezve elrendelheti - amennyiben a követelésérvényesítést megállító végzés szerinti időtartam ezt még lehetővé teszi -, hogy az adós a bíróság által megadott iránymutatásnak megfelelően kísérelje meg ismételten a szerkezetátalakítási megállapodás létrehozását.
41. § A szerkezetátalakítási megállapodás - annak bíróság általi jóváhagyásával - valamennyi, az eljárásban érintett hitelező vonatkozásában kötelezővé válik. Az adós az abban foglaltakat köteles végrehajtani, az jogerős bírósági határozattal megállapított követelésnek minősül. *
42. § (1) Az adós bizalmi szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezhet a hitelezők összességére, vagy egyes csoportjára-csoportjaira nézve. *
(2) Az adósnak
a) a kérelméhez mellékelnie kell a tervszakértő megnevezésének kivételével a 29. § szerint elkészített előzetes szerkezetátalakítási tervét; és
b) köteleznie kell magát arra, hogy ha a bíróság az eljárást megindítja, a végleges szerkezetátalakítási tervét - a hitelezőkkel való egyeztetéseket követően - legkésőbb 2 hónapon belül elkészíti a szavazási eljárás megindításához szükséges módon. *
43. § (1) A tanács elnöke az eljárás megindításával egyidejűleg a tervszakértő természetes személyek listájáról megfigyelőt rendel ki az adóshoz. Az adósnak a 8. § (2) bekezdésében írt tájékoztatásban közölnie kell a hitelezőkkel a megfigyelő tervszakértő nevét és elérhetőségét.
(2) A megfigyelő tervszakértőnek véleményt kell készítenie az osztályok kialakításának jóváhagyását kérő adósi kérelemhez, valamint a szerkezetátalakítási tervhez. Az adós csak ezen vélemény birtokában küldheti be a bírósághoz a kérelmét, illetve küldheti ki a szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőknek. *
44. § Az adós a bizalmi eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásakor kérheti, hogy a bíróság - a megfigyelőn kívül - egy támogató tervszakértőt jelöljön ki az adós segítségeként a végleges szerkezetátalakítási terve elkészítéséhez, a hitelezőkkel való tárgyalásokon való támogatáshoz. A megfigyelőn kívül kijelölt adóst támogató tervszakértő ilyen esetben az adóssal való megállapodás alapján az adós képviselőjeként is eljárhat, a bírósági eljárásban is képviselheti az adóst. *
45. § (1) Ha az adós a bizalmi eljárásban elkészítette a végleges szerkezetátalakítási tervet, és az eljárást továbbra is bizalmi eljárásként kívánja folytatni, a szavazási eljárás megindítását jelző, az osztályok jóváhagyására irányuló kérelmével együtt erről tájékoztatja a bíróságot.
(2) A bizalmi eljárásban elkészített végleges szerkezetátalakítási terv alapján a szavazási eljárás megindítása, az osztályok jóváhagyására irányuló kérelem benyújtása előtt az adós kérheti az eljárás nyilvános eljárásként való folytatását.
(3) A bizalmi eljárás nyilvános eljárásként való folytatása esetén a bíróság az erről szóló közleményét a Cégközlönyben közzéteszi, az erre vonatkozó információkat a fizetésképtelenségi nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A Cégközlönyben való közzétételt követően a nyilvános eljárásként folyó szerkezetátalakítási eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell az eljárást folytatni.
46. § (1) A hitelező vagy a Ptk. 3:103.§ (1) bekezdésben meghatározott arányú tulajdonos is kezdeményezheti bizalmi eljárás lefolytatását az adóssal szemben. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy
a) az adós ügyvezetését a 19. § (4) bekezdésének megfelelően felhívta az eljárás kezdeményezésére,
b) részletesen, gazdaságilag megindokoltan, bizonyítékokkal ellátva ki kell fejtenie, hogy miért kezdeményezi az eljárást,
c) nyilatkoznia kell, hogy amennyiben az adós nem vállalja a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatását, kéri az adósra vonatkozóan tervszakértő kijelölését, és vállalja a tervszakértő költségeinek és díjának a megelőlegezését.
(2) A bíróságnak az adós részére meg kell küldenie a kérelmet, melyre az adósnak 3 napon belül nyilatkoznia kell. Amennyiben az adós maga is kéri a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatását, úgy azt az adós által kezdeményezett bizalmi eljárás szabályai szerint kell lefolytatni. A bíróság ilyen esetben csak akkor hozhatja meg az adós által kért követelésérvényesítést megállító végzését, ha az adós elkészíti az előzetes restrukturálási tervet az adós által kezdeményezett bizalmi eljárások szabályai szerint.
(3) Ha az adós nem kéri, vagy tiltakozik az eljárás lefolytatása ellen, a bíróságnak 8 napon belüli időpontra meghallgatást kell kitűznie, amelyen a felek előadhatják érveiket, bizonyítékaikat.
(4) Ha a bíróság megítélése szerint megalapozott a hitelező/tulajdonos kérelme, úgy engedélyezi a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatását, és a megfigyelő tervszakértőn kívül kijelöli az adós nevében eljáró tervszakértőt az adóshoz. A tervszakértőnek 2 héten belül kell elkészítenie a 42. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő előzetes szerkezetátalakítási tervet, és a b) pont szerint köteles a végleges tervet előterjeszteni.
47. § (1) Az adós minden munkavállalójának és tisztségviselőjének kötelezettsége áll fenn arra vonatkozóan, hogy az adós nevében eljáró tervszakértő részére kérésére a szükséges információt megadja, a tervszakértő részére az adós helyiségeibe való belépést biztosítsa, az irataiba való betekintést lehetővé tegye. Ha az adós e kötelezettségének nem tesz eleget, a tervszakértő köteles ezt a bíróság részére bejelenteni.
(2) A bíróság a felek 3 napon belül történt meghallgatása után - amennyiben megállapítja, hogy a tervszakértő által előadottak megfelelnek a valóságnak - elrendeli az adós felszámolását. A felszámolást - az adós bejegyzett székhelyétől függetlenül - ilyen esetben a Fővárosi Törvényszék folytatja le. *
48. § (1) Az adós nevében eljáró tervszakértő az adós nevében tesz jognyilatkozatokat, amelyek - amennyiben a hitelezők a tervet elfogadják és azt a bíróság jóváhagyja - az adósra kötelezőek.
(2) A tervszakértő által vezetett, hitelező/tulajdonos által kezdeményezett bizalmi eljárás nem fordítható át nyilvános szerkezetátalakítási eljárássá. *
49. § (1) Nyilvános szerkezetátalakítási eljárás az adós kérelmére indítható.
(2) A nyilvános szerkezetátalakítási eljárásra az adós által kezdeményezett bizalmi szerkezetátalakítási eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy az adósnak a nyilvános szerkezetátalakítási eljárásra irányuló kérelmében meg kell jelölnie azt is, milyen hitelezői körre terjedjen ki az egyedi követelésérvényesítést megállító végzés hatálya.
(3) Amennyiben a bíróság a nyilvános szerkezetátalakítási eljárást megindítja, a Cégközlönyben közzé kell tennie az erről szóló hirdetményt azzal, hogy abban a meg kell jelölnie, hogy melyik hitelezőre és milyen időtartamra terjed ki az egyedi követelésérvényesítést megállító végzés hatálya.
(4) Ha az adós által kezdeményezett bizalmi szerkezetátalakítási eljárásban a szavazási eljárás megindítása előtt az adós kéri a nyilvános eljárásként való folytatást, úgy a bíróság a Cégközlönyben az erre vonatkozó hirdetményét teszi közzé.
50. § A szerkezetátalakítási megállapodás jogerős jóváhagyását a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.
51. § (1) Ha az adós gazdálkodó szervezet korlátolt felelősségű társaságban vagy zártkörűen működő részvénytársaságban a cégjegyzékben szereplő adatok szerint minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik, elismert vállalatcsoport uralkodó tagja, illetve bíróság határozatában megállapított tényleges vállalatcsoport uralkodó tagja, saját legfőbb szervének döntése alapján kezdeményezheti a Fővárosi Törvényszéken, hogy az a szerkezetátalakítási eljárást vállalatcsoportként, az uralkodó tagon kívül az ellenőrzött társaságra (társaságokra) vonatkozóan is egy eljárásban indítsa meg.
(2) A tényleges vállalatcsoporti minőséget nem kell előzetesen más eljárásban megállapítani, ha a bíróság az egységes szerkezetátalakítási eljárást megindítja a vállalatcsoportra vonatkozóan, végzése a tényleges vállalatcsoporti minőség megállapításának felel meg. A kezdeményezőnek kell bizonyítania a tényleges vállalatcsoporti minőség fennállását.
(3) Az (1) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a vállalatcsoport nem az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolat alapján áll fenn, hanem két vagy több társaságban ugyanazon személy a Ptk. 8:2. §-ában meghatározott többségi befolyással rendelkezik, és ez a személy kezdeményezi az egységes szerkezetátalakítási eljárás lefolytatását, vagy a kezdeményező igazolja, hogy a vállalatcsoportként megjelölt gazdálkodó szervezetek egységes irányítás alatt működnek, függetlenül a tulajdoni viszonyoktól.
52. § (1) A vállalatcsoportra vonatkozóan csak egységes szerkezetátalakítási eljárás folytatható le, adósként a vállalatcsoportot kell figyelembe venni.
(2) A vállalatcsoportra vonatkozóan egységes bizalmi eljárás és egységes nyilvános szerkezetátalakítási eljárás is lefolytatható.
(3) Az egységes szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezőnek az eljárás kezdeményezése tekintetében az adós általános szabályok szerinti kötelezettségeit kell teljesítenie azzal, hogy az előzetes szerkezetátalakítási tervet a vállalatcsoport tagjaira lebontva is be kell csatolnia.
(4) Az eljárásra a szerkezetátalakítási eljárás általános szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) az eljárásban érintett hitelezői igényeket társaságonként kell nyilvántartani, azonban a csoportok kialakításánál és a szavazatok számításánál a vállalatcsoport összes hitelezői igényét egységesen, társaságoktól függetlenül kell figyelembe venni,
b) olyan követelések esetében, amelyeknél a vállalatcsoport tagja a főkötelezett és az arra biztosítékot nyújtó társaság is, szerkezetátalakítási megállapodás esetén a követelést csak egyszer kell figyelembe venni,
c) amennyiben a hitelezők nagy száma, illetve az eljárás bonyolultsága indokolja, a hitelezői gyűlések társaságonként tarthatók, azonban valamennyi hitelezői gyűlésen az adott társaság megfigyelőjén, az ellenőrzött társaság vezető tisztségviselőjén felül részt kell vennie a minősített befolyásszerző, uralkodó tag vezető tisztségviselőjének,
d) a szerkezetátalakítási megállapodás megkötéséről csak a teljes vállalatcsoportra vonatkozóan, egységesen hozható határozat, lehetőség van azonban arra, hogy az egyes ellenőrzött társaságok hitelezői saját választmányuk útján képviseltessék magukat a hitelezői gyűlésen és a határozat meghozatalában,
e) a vállalatcsoport egységes bizalmi szerkezetátalakítási eljárásában valamenyi vállalathoz egy-egy megfigyelő, illetve a vállalatcsoporthoz egy támogató tervszakértő kerülhet kijelölésre,
f) a bíróság nyilvános szerkezetátalakítási eljárásként az eljárásban részt vevő, a határozatában felsorolt társaságokat figyelembe véve a vállalatcsoport elleni egységes szerkezetátalakítási eljárást indítja meg.
