A jogszabály mai napon ( 2021.12.03. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelet

az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány

az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 15. § (2) bekezdésében,

a 14. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. pontjában,

a 15. § tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában,

a 16. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az öntözési szolgalom alapítására vonatkozó rendelkezések

1. § (1) Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelem benyújtása előtt a szolgalom alapítását kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) egyeztetést tart az öntözési szolgalommal terhelni kívánt ingatlanok (a továbbiakban: érintett ingatlanok) tulajdonosaival és a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett használóival (a továbbiakban: használó) annak érdekében, hogy az öntözési szolgalom nyomvonala olyan módon kerüljön meghatározásra, ami az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki és kizárólag a szükséges mértékben korlátozza. Az egyeztetésről készült jegyzőkönyvet az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelemhez csatolni kell.

(2) Állami tulajdonban álló ingatlan esetében

a) tulajdonos alatt az állami tulajdonban álló ingatlan felett jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorló személyt vagy szervezetet,

b) használó alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog fennállása esetén a vagyonkezelőt, vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet

kell érteni.

(3) Az egyeztetésen a kérelmezőnek meg kell kísérelnie a kivitelezés időpontjáról, tervezett nyomvonaláról és az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói kárenyhítő kötelezettségeiről való megállapodás létrehozását. Az egyeztetésen az érintett ingatlanok tulajdonosai kérhetik a vízilétesítményhez történő csatlakozás biztosítását.

(4) Az egyeztetésről szóló meghívót az öntözési szolgalom tervezett nyomvonalával és két, 8 napon belül kitűzött (az első és a határozatképtelenség miatt megismételt egyeztetésre vonatkozó) időponttal az érintett ingatlanok tulajdonosaival és használóival úgy kell közölni, hogy azt legalább 20 nappal korábban megkapják, és a két időpont között legalább 1 nap eltérés legyen.

(5) Ha az első időpontra kitűzött egyeztetésen nem jelenik meg valamennyi érintett ingatlan tekintetében a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többsége, akkor a megismételt egyeztetést a megjelent tulajdonosok és használók számától függetlenül le kell folytatni.

(6) Ha az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói az (5) bekezdés szerinti egyeztetésen nem jelennek meg, úgy kell tekinteni, hogy a távolmaradók az öntözési szolgalom tervezett nyomvonalával egyetértenek.

(7) Az egyeztetésen az öntözési szolgalommal terhelni kívánt ingatlanok tulajdonosai és használói, valamint a kérelmező helyett képviselő is eljárhat. A (2) bekezdés a) pontja szerinti tulajdonos meghatalmazhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti használót, hogy az egyeztetésen a tulajdonos nevében eljárva nyilatkozatot tegyen.

(8) Az egyeztetésről készült jegyzőkönyv tartalmazza az érintett ingatlanok tulajdonosainak és használóinak a tulajdoni hányad szerinti felsorolását és a tervezett nyomvonallal történő egyetértését vagy egyet nem értés esetén a javaslatát.

2. § (1) Ha a kérelmező és az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói az öntözési szolgalom nyomvonaláról nem tudnak megegyezni, akkor az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell indokolni a kérelmező és az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói által javasolt nyomvonalakra vonatkozó eltérő álláspontokat.

(2) Az öntözési szolgalom nyomvonalát az érintett ingatlanoknak a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott földmérő által kijelölt határvonala (a továbbiakban: határvonal) mentén kell vezetni, kivéve, ha a kérelmező az érintett ingatlan tulajdonosaival és használóival egybehangzóan másképp állapodik meg. Az egy használó használatában lévő több, egymással határos ingatlan esetén az ingatlanok egymással nem érintkező határvonala mellett kell vezetni a nyomvonalat.

(3) Az öntözési szolgalom nyomvonalának szőlő, kert vagy gyümölcsös művelési ágú ingatlanokon történő átvezetése esetén vélelmezni kell, hogy az átvezetés az ingatlan rendeltetésszerű használatát megakadályozza, kivéve ha az érintett ingatlan tulajdonosai és használói egybehangzóan nyilatkoznak arról, hogy az öntözési szolgalom nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. E rendelkezés alkalmazása során nem alkalmazható az 1. § (6) bekezdése.

(4) Ha az érintett ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott terület, vélelmezni kell, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdő igénybevételének van helye. Ebben az esetben az öntözési szolgalom akkor alapítható, ha az érintett ingatlan tulajdonosai és használói egybehangzóan nyilatkoznak arról, hogy az öntözési szolgalom az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki. E rendelkezés alkalmazása során nem alkalmazható az 1. § (6) bekezdése.

(5) Ha az erdő igénybevételére irányuló hatósági eljárás célja az öntözési szolgalom alapítása, akkor a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell.

(6) A vízügyi hatóság az öntözési szolgalom alapításakor a nyomvonalas vízilétesítmény létesítését akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező és az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói annak nyomvonalában megegyeztek, és ezt az egyeztetésről készült jegyzőkönyv is tanúsítja, ennek hiányában

b) a kérelmező alátámasztja a vízjogi engedély iránti kérelem mellékletét képező tervdokumentációban a tervező nyilatkozatával, hogy

ba) a felszín alatti vízátvezetés műszakilag nem megvalósítható, vagy aránytalanul nagy költséggel jár, ennek hiányában

bb) a felszíni vízátvezetés az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói által javasolt nyomvonalon műszakilag nem megvalósítható, vagy aránytalanul nagy költséggel jár.

(7) A (6) bekezdés b) pontja alkalmazásában aránytalanul nagy költségnek minősül, ha a felszín alatt vezetett vagy az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói által javasolt nyomvonal építési költsége több mint kétszerese a kérelmező által javasolt nyomvonalénak.

(8) Ha a felszínen vezetett nyomvonalas vízilétesítményt nem az érintett ingatlan határvonala mentén vezetik el, akkor a kérelmező köteles az érintett ingatlanon legalább ötszáz méterenként egy, a vízilétesítmény által elválasztott részek közötti átjárást biztosító műtárgyat létesíteni.

(9) Erdő esetén biztosítani kell a felszínen vezetett nyomvonalas vízilétesítmény felett az elválasztott ingatlanok, ingatlanrészek között az erdőgazdálkodáshoz szükséges gépek és járművek, továbbá az erdő látogatói és a vad mozgását lehetővé tevő átjárást.

(10) Az érintett ingatlanon található mindenkori termény betakarítása után, de még a következő vetés előtt kell a nyomvonalas vízilétesítményt megvalósítani az érintett ingatlan lehető legkisebb zavarásával és károsodásával.

3. § (1) Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelmet a vízügyi hatóság

a) vízilétesítmény létesítése, vízimunka elvégzése esetén a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban,

b) vízhasználat esetén a vízjogi üzemeltetési eljárásban

bírálja el.

(2) A szolgalom alapításával összefüggésben a vízügyi hatóság határozata - az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel - tartalmazza különösen

a) a vízilétesítmény elhelyezésével összefüggő használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással, és

b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét érintő, a létesítéssel összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket.

(3) A vízügyi hatóság az öntözési szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében az öntözésiszolgalom-alapítást tartalmazó végleges vízjogi engedéllyel vagy az engedély módosításával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

4. § (1) Ha a vízilétesítmény elhelyezéséhez szolgalmat alapítottak - különösen a vízjogi létesítési engedély jogosítottjának és a későbbi üzemeltető személyének eltérése esetén - a vízjogi üzemeltetési engedély tartalmazza

a) a vízilétesítmény üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmát,

b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét érintő, a használattal összefüggő egyéb jogokat és kötelezettségeket,

c) a jogosult által az igénybevétel során okozott károk különböző eseteit és a jogosult egyes tevékenysége során igénybe vehető terület nagyságát és elhelyezkedését,

d) erdőterületet érintettsége esetén az érintett terület megfelelő állapotban tartásának kötelezettségét, különösen az özönnövények eltávolítását és

e) az engedélyes kötelezettségét arra, hogy a vízilétesítmény nyomvonalát és töréspontjait a földfelszínen is időtálló módon megjelölje.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jogot annak megszűnését követően a vízügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány becsatolásával, a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén vagyonkezelőjének egyoldalú kérelmére az ingatlanügyi hatóság törli az ingatlan-nyilvántartásból.

2. Egyszeri kártalanítás

5. § (1) Az öntözési szolgalom keletkezésére tekintettel fizetendő egyszeri kártalanítás kötelezettségéről és mértékéről a vízügyi hatóság az öntözési szolgalom alapításakor határoz.

(2) Az egyszeri kártalanítás összegét a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld esetén az 1. mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni. Az érintett terület nagyságának meghatározása során figyelembe kell venni a parti sávnak a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékét.

(3) Művelés alól kivett ingatlan esetén négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár.

(4) Az egyszeri kártalanítást osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében,

a) ha a tulajdonostársak között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott használati megállapodás (a továbbiakban: használati megállapodás) rögzíti az ingatlan kizárólagos használatban álló részeit, a szolgalommal érintett részeket használó tulajdonos részére,

b) ha a tulajdonostársak nem kötöttek használati megállapodást, a tulajdonostárs részére a tulajdoni hányada arányában

kell megállapítani.

(5) Az egyszeri kártalanítást a vízjogi engedélyes egy összegben a tulajdonos részére annak fizetési számlájára történő átutalással fizeti meg. Ha a fizetési számlára történő átutalásra nincs lehetőség, vagy az meghiúsul, a kártalanítás kifizetése postai úton, vagy - ha annak törvényi feltételei fennállnak - bírósági letétbe helyezés útján, bírói letéti számlára történő átutalással is teljesíthető.

3. Igénybevétel szerinti kártalanítás

6. § (1) Az igénybevétel szerinti kártalanításra való igényét az 5. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlan esetében az érintett ingatlan használója a vízjogi üzemeltetési engedély véglegessé válását követően minden naptári év március 1. napjáig jelzi az előző évben történt igénybevétel tekintetében a vízjogi engedélyes számára.

(2) Az igénybevétel szerinti kártalanítás meghatározása során

a) a növénytermelésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni:

aa) a károsodott növényfajnak, gyepnek, valamint az ingatlan művelési ágának 1 hektárra jutó termelői, ennek hiányában értékesítési vagy nyilvántartási áron számított átlagos üzemi hozamértékét és

ab) a talajjavítás és talajvédelem körében kizárólag az üzemi meliorációs művek és műtárgyak helyreállítási költségét,

b) az erdő talajában és faállományában keletkezett károk esetében a talaj- és faállománykárok esetén a káresemény előtti és az azt követő, a káresemény miatt csökkent erdőérték különbözetét kell figyelembe venni, amelynek kiszámításához a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdés h) pont hb) alpontjában meghatározott módszert kell alkalmazni,

c) az erdészeti létesítményben keletkezett kárt a pótlási költségértékben kell megállapítani.

(3) A vízügyi hatóság az igénybevétel szerinti kártalanítás mértékének megállapítása során figyelembe veszi a vízjogi engedélyes nyilatkozatát. A nyilatkozatban be kell mutatni a (2) bekezdésben meghatározott számítások adatait és költségét. Az érintett ingatlan használója is tehet ilyen tartalmú nyilatkozatot.

(4) Az igénybevétel szerinti kártalanítást évenként egy összegben kell megfizetni az 5. § (5) bekezdésének alkalmazásával.

(5) Ha a vízjogi engedélyes a nyomvonalas vízilétesítményt a 2. § (10) bekezdésében meghatározott időszakon kívül valósítja meg, akkor a (2) bekezdésben meghatározott igénybevétel szerinti kártalanítást meg kell fizetni az érintett ingatlan használójának.

4. Az öntözési közösség elismerésére vonatkozó eljárás

7. § (1) Öntözési közösségként történő elismerés iránti kérelmet nyújthat be gazdasági társaság, szövetkezet vagy termelői csoport az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott módon az öntözési igazgatási szervnek.

(2) Az öntözési igazgatási szerv az ügyfél azonosítását követően a kérelmezővel az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben meghatározott adatokat, továbbá

a) méretarányos helyszínrajzot az öntözni kívánt területekről,

b) a jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumokat,

c) új beruházás esetén előzetes projekttervet,

d) új beruházás esetén előzetes költségtervet, valamint

e) új beruházás esetén a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv előzetes állásfoglalását.

(4) A (3) bekezdés b) pontja tekintetében jogszerű földhasználónak minősül a tulajdonos vagy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett használó.

8. § (1) Az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztést, ipari növénytermesztést és kertészeti zöldség-gyümölcs termesztést egyidejűleg is végezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öntözött területek meghatározása során a kertészeti zöldség-gyümölcs termesztéssel érintett területek nagyságát tízszeres szorzóval kell érvényesíteni, és egybeszámítással hozzáadni a szántóföldi területek nagyságához.

(3) Az öntözési körzet határvonalát a következő szempontok figyelembevételével kell meghatározni:

a) a hidrometeorológiai viszonyok területi sajátosságai,

b) a talajadottságok, a talaj vízbefogadó és víztartó képessége,

c) az adott növénykultúrák vízigénynormájának megfelelő vízmennyiséggel rendelkező vízkészlet elérhetősége, igénybe venni kívánt víztestek lehatároltsága,

d) a domborzati viszonyok, különös tekintettel területlejtés,

e) a terület természetvédelmi korlátozása és védettsége,

f) a terület vízvédelmi korlátozása és védettsége,

g) a terület belvízzel, árvízzel való veszélyeztetettsége, öblözetek határa,

h) az aszállyal érintett területi érzékenység és

i) a domborzat és a vízkészlet alapján az öntözési technológiák alkalmazhatósága.

(4) Az öntözési igazgatási szerv a kérelemben foglalt vállalások megvalósíthatóságáról alkotott véleményét és az általa meghatározott öntözési körzetet a kérelemhez szükséges adatok hiánytalan benyújtását követően 21 napon belül döntés céljából elektronikus úton megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(5) Ha a miniszter a döntésében elismeri az öntözési közösséget, akkor kijelöli az öntözési körzetet, és tájékoztatja az öntözési közösséget az igénybe venni kívánt víztestek állapotáról, továbbá a víztestek állapotával kapcsolatos információk nyilvános elektronikus elérhetőségéről.

9. § (1) Az öntözési közösség a 2. mellékletben meghatározott adatokban bekövetkezett változások tényéről és tartalmáról, valamint az agrárkár-megállapító szerv részére bejelentett káreseményekről azok bekövetkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatja az öntözési igazgatási szerv útján a minisztert, és kezdeményezi az elismerés módosítását.

(2) Ha a miniszter az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: 2019. évi CXIII. törvény) alapján felfüggeszti az öntözési közösség elismerését, akkor a felfüggesztés időtartama alatt az öntözési közösség nem kezdeményezheti a környezeti körzeti terv elkészítését, valamint az öntözési igazgatási szerv közreműködését a vízjogi engedélyezési eljárásban.

10. § (1) Az öntözési szervnek az öntözési közösség tagjainak ügyfél-azonosítóját tartalmazó megkeresése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv díj-, költség- és térítésmentesen átadja minden év június 30. napjáig az öntözési szerv részére az öntözési közösségek ellenőrzése érdekében az alábbi, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti egységes kérelemben bejelentett adatokat:

a) az előző évben öntözéssel lefedett bejelentett terület és

b) az előző évben öntözéses gazdálkodás keretében termesztett növénykultúra.

(2) A miniszter az öntözési közösségeket az öntözési igazgatási szerv útján ellenőrzi.

(3) A miniszter az ellenőrzés során az elismert öntözési közösség által és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által szolgáltatott adatok és dokumentumok alapján

a) az ellenőrzés tárgyát képező gazdasági évre nézve vizsgálja az elismerési feltételek meglétét, valamint

b) szükség esetén meghatározza az elismerési feltételeknek megfelelő működés helyreállítására nyitva álló határidőt.

11. § (1) Ha az öntözési közösség vagy a 2019. évi CXIII. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termelő környezeti körzeti terv elkészítését kéri az öntözési igazgatási szervtől, akkor a 3. mellékletben meghatározott adatokat kell benyújtania az öntözési igazgatási szervnek, kivéve azokat, amelyek már korábban benyújtásra kerültek.

(2) Ha az öntözési közösség vagy a 2019. évi CXIII. törvény 11. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott mezőgazdasági termelő a vízjogi engedélyezési eljárás során kéri az öntözési igazgatási szerv képviseletét, akkor meghatalmazást kell adnia az öntözési igazgatási szervnek.

5. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. § Ha az öntözési szolgalom alapítására a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban nem került sor, és a vízilétesítmény e rendelet hatálybalépése előtt megépült, és végleges vízjogi engedéllyel rendelkezik, az üzemeltető kérésére a vízjogi üzemeltetési engedély módosítására irányuló eljárásban is bejegyezhető az öntözési szolgalom az 1. §-ban meghatározott egyeztetés és az 5. §-ban meghatározott egyszeri kártalanítás nélkül.

14-16. § * 

1. melléklet a 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelethez

Az öntözési szolgalom létesítésével kapcsolatos kártalanítás kiszámítása

Az öntözési szolgalom létesítésekor az alábbi módon kell kiszámítani a kártalanítás összegét a Földforgalmi törvény 5. § 17. pontjában meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld érintettsége esetén:

K = 50.000,- Ft * AK * T * G

ahol: K − a kártalanítás összege

AK − az érintett terület átlagos aranykorona értéke

T − az érintett terület nagysága hektárban

G - igénybevételi szorzó, ami

a) a földfelszíni, valamint Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott területek érintettsége esetén a földfelszíni és alatti öntözési beruházásoknál igénybeveendő területek esetén G = 1

b) az erdők kivételével a földfelszín alatti öntözési beruházásoknál igénybeveendő területek esetén G = 0,3

2. melléklet a 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelethez

Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelemhez szükséges adatok

I. Általános adatok

A) Kérelmező adatai és elérhetősége

1. Öntözési közösség neve

2. Öntözési közösség formája (gazdasági társaság, szövetkezet, termelői csoport)

3. Székhely

4. Ügyfél-azonosító (regisztrációs szám)

5. Levelezési címe, telefonszáma, e-mail-címe

B) Képviselő adatai és elérhetősége

1. Neve

2. Születési neve, helye, ideje

3. Címe, telefonszáma, e-mail-címe

C) Gazdálkodási szervezetben (öntözési közösségben) részt vevő gazdálkodók

1. Mezőgazdasági termelő neve és ügyfél-azonosítója

2. Címe (székhely), telefonszáma, e-mail-címe

II. Területi adatok

A) Öntözni kívánt terület pontos megjelölése

1. Érintett összes terület (ha)

2. Érintett terület elhelyezkedése (település, helyrajzi szám, EOV koordináták)

3. Öntözési közösség együttműködésének célja (például: közös vízkivétel, vízhasználat, öntözőberendezés beruházása, vízbiztosító létesítmények építése, rekonstrukciója)

4. Megvalósítás tervezett kezdése és időtartama

B) Öntözni kívánt terület nagysága

1. Szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés (legalább 100 ha)

2. Kertészeti zöldség-gyümölcs termesztés (legalább 10 ha)

III. Projektterv

1. Tervezett tevékenység megvalósítása, technológiája és a kapcsolódó tevékenységek

2. Öntözőberendezések üzemeltetése

3. Engedélyezési folyamatok

4. Birtokrendezési, földhasználati jogi munkák koordinációja

5. Vázlatos költségvetés és megtérülési terv

IV. Egyéb jelentős körülmény

1. Előzetes vizsgálatok megléte és adatai (megnevezésük, hatósági határozat száma, hatósági határozat kelte)

2. Hatályos vízjogi engedély megléte és adatai (megnevezésük, hatósági határozat száma, hatósági határozat kelte)

3. Lejárt vízjogi engedély megléte és adatai (megnevezésük, hatósági határozat száma, hatósági határozat kelte)

3. melléklet a 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelethez

Környezeti körzeti tervhez szükséges adatok

A) Öntözési közösségre vonatkozó alapadatok

1. Név

2. Székhely

3. Elérhetőség

B) Öntözni kívánt terület

1. Érintett összes terület (ha)

2. Érintett terület elhelyezkedése (település, helyrajzi szám)

3. Szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés (legalább 100 ha)

4. Kertészeti zöldség-gyümölcs termesztés (legalább 10 ha)

C) Tervezett vízkivétel

1. Öntözési közösség együttműködésének célja (például: közös vízkivétel, vízhasználat, öntözőberendezés beruházása, vízbiztosító létesítmények építése, rekonstrukciója)

2. Megvalósítás tervezett kezdése és időtartama

3. Tervezett és meglévő öntözőtelep helye (település, helyrajzi szám, a tervezett felszín alatti vízilétesítmények EOV koordinátái, a tervezett felszíni vízilétesítmények, valamint a szolgalommal érintett területek töréspontjainak EOV koordinátái)

4. Vízkivétel jellege (felszíni, felszín alatti)

5. Vízkivétel helye (EOV koordináták, vízfolyás neve, szelvénye)

6. Vízkivétel módja (gravitációs, gépi emelés)

7. Vízkivételi időszak kezdete és vége (hó, nap)

8. Tervezett öntözés módja (esőztető, csepegtető, felületi, altalaj, mikro)

9. Szükséges víz mennyisége 5 éves ciklusban évenként (mm/ha, m3/ha, m3/év)

10. Öntözőtelepen már meglévő öntözőberendezés típusai és darabszáma

11. Öntözőtelepen már kialakított öntözővíz-tározó térfogata (m3)

12. Öntözőtelepen már meglévő kutak száma (db)

D) Vízigényszámítás

Vízkészlettípusok szerint egyenként és összesítve:

1. Kijelölt területen belül az öntözőtelep berendezett (öntözhető) területe (ha)

2. Az egyidejűleg öntözött terület (50-100%)

3. Az évente öntözött terület (ha)

4. Az egyszeri öntözés víznormája (mm/óra)

5. Napi maximális vízigény (m3/nap) vízkészlettípusonként

6. Napi öntözési üzemidő (óra)

7. Az előirányzott maximális vízsugárigény (l/s) (például szivattyútelepi maximális vízsugár)

8. Éves öntözési víznorma (60-240 mm/év)

E) Egyéb jelentős körülmény

1. Előzetes vizsgálatok megléte és adatai (megnevezésük, hatósági határozat száma, hatósági határozat kelte)

2. Hatályos vízjogi engedély megléte és adatai (megnevezésük, hatósági határozat száma, hatósági határozat kelte)

3. Lejárt vízjogi engedély megléte és adatai (megnevezésük, hatósági határozat száma, hatósági határozat kelte)

4-5. melléklet a 302/2020. (VI. 29.) Korm. rendelethez * 


  Vissza az oldal tetejére