Hatály: közlönyállapot (2020.VII.1.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

315/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet

egyes közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. § (4) bekezdés c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. és az 5. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.3., 12.4. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában és 62. § (1c) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1c) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állampolgársági kérelemhez mellékelni kell a személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány másolatát.”

(2) Az R1.

a) 13/C. § (2) bekezdésében az „okiratot, valamint” szövegrész helyébe az „okiratot, a magyar állampolgárság megszűnése miatt bevont állampolgársági okiratot, valamint” szöveg,

b) 1. számú melléklet II. pontjában, VII. pontjában és 10. számú melléklet II. pontjában a „vonatokozó” szövegrész helyébe a „vonatkozó” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R1. 4. § (2) bekezdése.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

2. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 11. § e) pontja.

3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (13) bekezdésében a „gyakorolja a Ksztv.” szövegrész helyébe a „gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.)” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R2. 1. § (12) bekezdése.

4. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

4. § Hatályát veszti az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

a) 10. § (3) bekezdésében az „Amennyiben az építésügyi hatóság függő hatályú döntést is hoz, az értesítést a döntésbe foglalja.” szövegrész,

b) 11/A. § (2a) bekezdése,

c) 54. § (7a) bekezdésében és 55. § (5) bekezdésében az „a függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezések tekintetében” szövegrész.

5. Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet módosítása

5. § Hatályát veszti az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet

a) 29. § (7) bekezdése,

b) 30. § (5) bekezdése.

6. A 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre vonatkozó előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem tartalmi követelményeinek, az eljárásban közreműködő Bizottság működésének egyes szabályairól szóló 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet módosítása

6. § (1) A 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre vonatkozó előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem tartalmi követelményeinek, az eljárásban közreműködő Bizottság működésének egyes szabályairól szóló 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. §-a a következő (3)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az építésügyi hatóság az eljárás megindulását követő 5 napon belül a kérelem és mellékletei megküldésével az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren (a továbbiakban: ÉTDR) keresztül megkeresi a Kormányhivatal vezetőjét a szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozat kiadása iránt.

(4) A Kormányhivatal a szakkérdésben 60 napon belül nyilatkozik, figyelemmel az Étv. 57/C. § (2) bekezdésében foglaltakra.

(5) Ha a szakkérdés vizsgálata során a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, vagy a Bizottságnak a véleménye kialakításához kiegészítő adatok és információk szükségesek, a kérelmezőt közvetlenül a Kormányhivatal hívja fel nyilatkozattételre, irat benyújtására vagy a kiegészítő adatok és információk megküldésére. A Kormányhivatal a felhívásában tájékoztatást ad az ügyfél mulasztásának következményéről.

(6) A Kormányhivatal a kapcsolatot az ügyféllel az ÉTDR-ren kívül, de elektronikus ügyintézés keretében tartja. A Kormányhivatal nyilatkozatát az ÉTDR-be tölti fel, az eljárása során keletkezett minden egyéb irattal együtt.

(7) A Kormányhivatal nyilatkozatának a tényállásra, a bizonyítékokra, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást kell tartalmaznia.

(8) A Kormányhivatal és a Bizottság eljárásával kapcsolatos iratbetekintésre a szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozat ÉTDR-be feltöltését megelőzően a Kormányhivatalnál kerülhet sor.”

(2) Az R3. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(3) Az R3. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(4) Az R3.

a) 2. § (1) bekezdésében a „szakhatósági állásfoglalás kiadása” szövegrész helyébe a „szakkérdés vizsgálata” szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében az „előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadása iránti kérelem adattartalmát” szövegrész helyébe az „Étv. 57/C. § (1) bekezdésében foglalt építésügyi hatósági eljárás megindításához benyújtott kérelem szakkérdés vizsgálatához szükséges adattartalmat” szöveg,

c) 3. alcím címében a „szakhatósági eljárás” szövegrész helyébe a „szakkérdés vizsgálatának” szöveg,

d) 3. § (1) bekezdésében a „szakhatósági állásfoglalást, illetve előzetes szakhatósági hozzájárulást” szövegrész helyébe a „szakkérdésben tett nyilatkozatot” szöveg,

e) 1. melléklet címében az „Az előzetes szakhatósági hozzájárulás benyújtásához szükséges” szövegrész helyébe az „A szakkérdés vizsgálatához szükséges” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R3.

a) 2. § (2) bekezdése,

b) 1. melléklet 5. pont a) és f)-i) alpontja.

7. Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

7. § (1) Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 21. § (5) bekezdésében az „az Ákr.-ben” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R4. 3. § (5) bekezdése.

8. Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

8. § (1) Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.)

a) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében és 2. mellékletében a „Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrész helyébe a „Nyelvtudományi Intézet” szöveg,

b) 8. § (1) bekezdésében a „Bölcsészettudományi Kutatóközpont” szövegrészek helyébe a „Nyelvtudományi Intézet” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R5.

a) 6. § (1) bekezdés c) pontja,

b) 6. § (3) bekezdésében az „állami tisztviselője és” szövegrész.

9. Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.)

a) 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „nemű” szövegrész helyébe a „születési nemű” szöveg,

b) 10. § (1) bekezdés d) pontjában a „nemét” szövegrész helyébe a „születési nemét” szöveg,

c) 22. §-ában a „menekültként” szövegrész helyébe a „menekültként vagy oltalmazottként” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R6. 7. §-a.

10. A rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása

10. § (1) A rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A Kormány a rendeltetésmódosítási engedély kiadására irányuló eljárás során eljáró hatóságként az építmény fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: rendeltetésmódosítási hatóság) jelöli ki.

(2) A Kormány a rendeltetésmódosítási engedély kiadására irányuló eljárás során eljáró hatóságok feletti felügyeleti szervként a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert jelöli ki.”

(2) Az R7. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A rendeltetésmódosítási hatóság az Étv. 57/F. § (2) bekezdésében foglalt esetben az eljárás megindulásától számított 5 napon belül megkeresi a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjét, szakkérdésben tett nyilatkozat kiadása céljából.

(2) A Kormányhivatal a szakkérdésben 60 napon belül nyilatkozik, figyelemmel az Étv. 57/C. § (2) bekezdésében foglaltakra.

(3) Ha a szakkérdés vizsgálata során a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, vagy a Bizottságnak a véleménye kialakításához kiegészítő adatok és információk szükségesek, a kérelmezőt közvetlenül a Kormányhivatal hívja fel nyilatkozattételre, irat benyújtására vagy a kiegészítő adatok és információk megküldésére. A Kormányhivatal a felhívásában tájékoztatást ad az ügyfél mulasztásának következményéről.

(4) A Kormányhivatal nyilatkozatának a tényállásra, a bizonyítékokra, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást kell tartalmaznia.

(5) A Kormányhivatal és az Étv. 57/D. § (1) bekezdésében meghatározott Bizottság eljárásával kapcsolatos iratbetekintésre a szakkérdés elbírálására irányuló nyilatkozat kiadását megelőzően a Kormányhivatalnál kerülhet sor.”

(3) Az R7. a következő 15. §-sal egészül ki:

„15. § E rendeletnek az egyes közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 315/2020. (VII. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 2. §-ának hatálybalépéséig első fokú rendeltetésmódosítási hatósági feladatokat ellátó járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, valamint a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző a Módr. hatálybalépésének napján folyamatban lévő ügyek iratait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 17. §-a alapján haladéktalanul megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendeltetésmódosítási hatósághoz.”

(4) Az R7.

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „400 m2 vagy azt meghaladó” szövegrészek helyébe a „400 m2-nél nagyobb” szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „400 m2 vagy azt meghaladó” szövegrész helyébe a „400 m2-nél nagyobb” szöveg,

c) 8. §-ában az „57/F. § (4)” szövegrész helyébe az „57/F. § (3)” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R7. 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „eléri vagy” szövegrész.

11. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet módosítása

11. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 46. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A Kormány a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 208/A. § (2) bekezdése szerinti szabálysértési hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.”

12. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 315/2020. (VII. 1.) Korm. rendelethez

Az R3. 1. melléklet 1. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(A kérelmező)

„d) vagy képviselőjének elektronikus elérhetősége.”

2. melléklet a 315/2020. (VII. 1.) Korm. rendelethez

Az R3. 2. melléklete a következő 14-18. ponttal egészül ki:

„14. a kereskedelmi építmény közlekedési kapcsolataira vonatkozó műszaki tervek, a tervezett kapcsolatok forgalmi méretezése, közúti biztonsági hatásvizsgálat és közúti biztonsági audit;

15. a közlekedési hatásvizsgálatnak ki kell térnie a kereskedelmi építmény közlekedési kapcsolatainak megvalósításához tartozó értékelemzés bemutatására és részletes költség-haszon elemzésre;

16. a közlekedési hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a kereskedelmi építmény működésével kapcsolatos közúti forgalomból származó, a közutak műszaki állapotára, a közlekedésre gyakorolt hatására, és annak függvényében a közutak felújítására, illetve fejlesztésére;

17. a közlekedési hatásvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy hogyan biztosítják a biztonságos gyalogos és a kerékpáros megközelíthetőséget, továbbá a környezetkímélő közösségi közlekedési eszközzel történő megközelítést;

18. a közlekedési kapcsolatok által érintett állami és önkormányzati tulajdonú területeken megvalósítandó közvilágítás kiépítésére vonatkozó tervek, illetve a közvilágítás üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozat.”