Hatály: közlönyállapot (2020.VII.1.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

317/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet

a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges kormányrendelet-módosításokról

A Kormány

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 9. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím, valamint a 2. és 3. melléklet tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)-h), k) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. alcím tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés e), g), i) és j) pontjában, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés s) pontjában és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosítása

1. § (1) A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Járművet az vezethet, aki)

„a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik,”

(2) A KRESZ 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyt, ha azt külföldi hatóság állította ki, a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.”

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr1.) 12. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartást kezelő szerv hatósági jogkörében)

„g) törli az Nytv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a nyilvántartott ujjnyomatot.”

(2) A Vhr1. 19. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a magyar állampolgár hatósági igazolványa a (2) bekezdés a) pontja alapján a külföldi letelepedési szándék bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható

a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél, vagy

b) személyes megjelenés nélkül, postai úton a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy konzuli tisztviselőnek címezve.

(9) Ha a polgár hatósági igazolványa a lakcímbejelentése vagy a magyar állampolgár magyarországi letelepedés szándékával külföldről történő hazatérése elektronikus úton történő bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható

a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely járási hivatalnál, vagy

b) személyes megjelenés nélkül, postai úton az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak címezve.”

(3) A Vhr1. 21. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján akkor teljesíthető, ha

a) a 40. §-ban foglalt feltételek teljesülnek, és

b) a polgár a személyi és lakcím adatokat igazoló okiratokat, valamint az (1a) bekezdés szerinti esetben a külföldi okiratot és a személyes nyilatkozatot digitalizált formában egyidejűleg csatolja.

(1c) Az (1b) bekezdés szerinti elektronikus bejelentést tárolni és az Nytv. általános szabályai szerinti ideig őrizni kell, valamint a bejelentésről az Nytv. általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.”

(4) A Vhr1. 21. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A jegyző, a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal, a konzuli tisztviselő, valamint a büntetés-végrehajtási intézet a polgár Nytv. 11. § (5) bekezdése szerinti kérelmét haladéktalanul továbbítja a nyilvántartást kezelő szerv részére.”

(5) A Vhr1. „(Az Nytv. 26. §-ához)” alcíme a következő 40. §-sal egészül ki:

„40. § (1) A bejelentő akkor teljesítheti elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentést, ha

a) a lakás kizárólagos tulajdonosa vagy annak egyedüli haszonélvezője,

b) a szállásadó a lakcímbejelentéshez az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen hozzájárult,

c) az Nytv. 27/A. § (3) bekezdésében meghatározott okiratot csatolja, vagy

d) közös tulajdon esetén csatolja a szállásadó nyilatkozatát a tulajdonostársak hozzájárulásáról.

(2) Elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentés akkor is benyújtható, ha a szállásadó a szállásadói hozzájárulását a rendelkezési nyilvántartásban tette meg. A bejelentő a benyújtáskor erről nyilatkozni köteles.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus eljárás során a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a polgár a bejelentést bármely járási hivatalnál teljesítheti, az ügyben az a járási hivatal jár el, amely felé a bejelentés megtörtént,

b) a járási hivatal a lakcímbejelentésről hatósági igazolványt állít ki,

c) a lakcímbejelentési kötelezettséget a bejelentő, illetve a meghatalmazott vagy a törvényes képviselő teljesíti, a képviseleti jogosultságot igazoló okiratot - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - csatolni szükséges,

d) a lakcímbejelentést a 3a. számú mellékletben előírt adattartalommal kell teljesíteni,

e) a kérelmet el kell utasítani, ha

ea) a bejelentett lakcím nem valós,

eb) a szállásadó Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása hiányzik, vagy a szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága nem áll fenn,

ec) a bejelentés egyéb okból nem felel meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,

f) a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, valamint a kiadott hatósági igazolványt a polgár választása szerint személyesen adja át, vagy hivatalos iratként kézbesíti,

g) a lakcímbejelentés időpontja a bejelentés benyújtásának napja,

h) a 36. § (4) bekezdése szerinti lakóhely nem jelenthető be.

(4) A tartózkodási hely újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetésére irányuló eljárást a járási hivatal az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás útján folytatja le.

(5) Ha a járási hivatal a lakcímbejelentés elfogadása után állapítja meg a (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel fennállását, akkor a 34. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) A lakcímbejelentés (3) bekezdés e) pontja szerinti elutasítása, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapítása esetén a járási hivatal a 34. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(7) A kiskorú gyermek lakóhelye érvénytelenségének megállapítása vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a járási hivatal a 34. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(8) A törvényes képviselő a kiskorú kérelmező lakcímbejelentéséhez hozzájáruló nyilatkozatot elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is tehet, vagy az ilyen nyilatkozatát csatolhatja.

(9) A járási hivatal a törvényes képviselő elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében megtett hozzájáruló nyilatkozatát a rendelkezési nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(10) Az elektronikus lakcímbejelentést tárolni és az Nytv. általános szabályai szerinti ideig őrizni kell, valamint a bejelentésről az Nytv. általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.”

(6) A Vhr1. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nyilvántartást kezelő szerv vezetőjének megbízásából a fővárosi és megyei kormányhivatal adatfeldolgozást végezhet.”

(7) A Vhr1. 48/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/D. § 2020. július 1. napját követően az eljáró hatóság a lakcímbejelentés során az átadott személyazonosító igazolvány tároló elemén - amennyiben nem, vagy hibásan szerepel rajta - rögzíti a polgár személyi azonosítóját és lakcímét.”

3. § A Vhr1. az 1. melléklet szerinti 3a. számú melléklettel egészül ki.

4. § A Vhr1.

a) 3. § (2) bekezdésében az „a a járási” szövegrész helyébe az „a járási” szöveg,

b) 19. § (4) bekezdésében a „szervnek az” szövegrész helyébe a „szervnek, az” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a Vhr1. 39. § (3) bekezdése.

3. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

6. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr2.) 1. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet határozza meg:)

„d) a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott útlevelek kiadásának és kezelésének részletes szabályait,

e) az adatkezelő szerv (a továbbiakban: útiokmány-nyilvántartó szerv) kijelölését.”

(2) A Vhr2. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A járási hivatal közreműködői feladatai körében

a) ellenőrzi a kérelmező személyazonosságát, átveszi a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél kiadására irányuló kérelmet,

b) ellenőrzi a kérelmező családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adatok),

c) szükség esetén hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet,

d) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő,

e) a kérelmet és mellékleteit elektronikus úton megküldi az általános hatáskörű útlevélhatóságnak,

f) az új úti okmány személyes átvétele esetén, illetve ha a postai úton továbbított úti okmányt az ügyfél nem vette át, gondoskodik az úti okmány ügyfélnek történő átadásáról és e tény útiokmány-nyilvántartásban történő rögzítéséről,

g) gondoskodik a postai úton továbbított és át nem vett úti okmányok megőrzéséről, majd az általános hatáskörű útlevélhatóságnak történő megküldéséről,

h) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, selejtezéséről, megsemmisítésre történő előkészítéséről és az általános hatáskörű útlevélhatóság részére történő megküldéséről,

i) jogszabályok keretei között gondoskodik az érvénytelenített okmányok visszaadásáról,

j) erre irányuló kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését,

k) a járási hivatalnál történő bejelentés esetén rögzíti az úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása és találása tényét az útiokmány-nyilvántartásban,

l) gondoskodik az eljárása során keletkezett iratanyag megőrzéséről, és jogszabályban meghatározott esetben az ebből történő adatszolgáltatásról.

(4) A konzuli tisztviselő közreműködői feladatai körében:

a) ellenőrzi a kérelmező személyazonosságát, átveszi a magánútlevél, második magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiállítására irányuló kérelmet,

b) ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát,

c) szükség esetén hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet,

d) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő,

e) a kérelmet és mellékleteit a magánútlevél és a második magánútlevél esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszternek küldi meg elektronikus úton,

f) gondoskodik az úti okmánynak az ügyfél részére történő átadásáról, és az átadás tényéről elektronikus úton magánútlevél és második magánútlevél esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságot, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külpolitikáért felelős minisztert értesíti,

g) gondoskodik az át nem vett úti okmányok megőrzéséről, majd magánútlevél és második magánútlevél esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszternek történő megküldéséről,

h) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, selejtezéséről, megsemmisítésre történő előkészítéséről, magánútlevél és második magánútlevél esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak, diplomata és külügyi szolgálati útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszternek történő megküldéséről,

i) jogszabályok keretei között gondoskodik az érvénytelenített okmányok visszaadásáról,

j) az előtte tett bejelentés esetén rögzíti az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása és találása tényét az útiokmány-nyilvántartásban,

k) gondoskodik az eljárása során keletkezett iratanyag megőrzéséről és jogszabályban meghatározott esetben az ebből történő adatszolgáltatásról.”

(3) A Vhr2. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az útlevél iránti kérelemről az általános hatáskörű útlevélhatóság, a külpolitikáért felelős miniszter, a járási hivatal vagy a konzuli tisztviselő - az egészségi állapot miatti meghatalmazotti eljárás kivételével - a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely tartalmazza)

„b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan, továbbá - az egészségi állapot miatti meghatalmazotti eljárás, illetve ezen adat rendelkezésre bocsátásának átmeneti vagy végleges képtelensége kivételével - a második biometrikus adatát,”

(4) A Vhr2. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ideiglenes magánútlevél iránti kérelemben a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy hazautazás vagy külföldön való további tartózkodás, illetve továbbutazás céljából igényli az ideiglenes magánútlevelet, továbbá meg kell jelölnie hazautazás esetén, hogy Magyarországra, illetve a szokásos tartózkodási helyére szeretne hazatérni, valamint hogy továbbutazás esetén mely ország az úticélja.”

(5) A Vhr2. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az úti okmány iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az illetékekről szóló törvényben meghatározott illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetését. Az ideiglenes magánútlevél kérelem benyújtásakor a konzuli díj megfizetését kell igazolni. A kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű, valamint a visszahagyott úti okmányt az új úti okmány személyes átvételekor a 25. § (6) bekezdése szerint érvényteleníteni kell, illetve a 25. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az új magánútlevél átvételekor a konzuli tisztviselőnél személyesen kell leadni vagy postai úton eljuttatni.”

(6) A Vhr2. 17. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Ha csak az egyik szülő van személyesen jelen a kérelem benyújtásakor, vizsgálni kell, hogy a másik szülő tett-e az úti okmány kiállításához hozzájáruló nyilatkozatot. A hozzájáruló nyilatkozat az annak megtételétől számított 15 napig vehető figyelembe.”

(7) A Vhr2. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a kérelmező a második biometrikus adatot véglegesen képtelen rendelkezésre bocsátani, ennek bizonyítása csak orvosi igazolással lehetséges. Nincs szükség orvosi igazolásra, ha a második biometrikus adat rendelkezésre bocsátására való végleges képtelenség igazolás nélkül is egyértelműen megállapítható.”

(8) A Vhr2. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az útlevélhatóság a magánútlevelet és a második magánútlevelet soron kívüli eljárás keretében öt napon belül kiállítja.”

(9) A Vhr2. 23. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a kérelem benyújtásakor a 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem került sor az okmány eltulajdonítására, elvesztésére vagy megsemmisülésére vonatkozó nyilatkozat megtételére és az új okmány átvételekor a korábbi okmány nem kerül leadásra, akkor a korábbi okmányt elveszettként kell feltüntetni a nyilvántartásban.”

7. § A Vhr2.

a) 13. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a „konzuli tisztviselő - az egészségi állapot miatti meghatalmazotti eljárás kivételével - a kérelemnek” szövegrész helyébe a „konzuli tisztviselő a kérelemnek” szöveg,

b) 17. § (2a) bekezdésében az „arcképmása (igazolványképe) is” szövegrész helyébe az „arcképmása (igazolványképe) és a jogszabály által meghatározott esetekben aláírása is” szöveg,

c) 17. § (3) bekezdésében a „megszűnését, illetve szünetelését” szövegrész helyébe a „megszűnését, megszüntetését, vagy szünetelését” szöveg,

d) 17. § (7) bekezdésében az „állampolgárságára vonatkozó” szövegrész helyébe az „állampolgárságára, valamint a gyermek születésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelem benyújtására vonatkozó” szöveg,

e) 19. § (8) bekezdésében az „Az általános hatáskörű útlevélhatóság” szövegrész helyébe az „Az eljáró hatóság” szöveg,

f) 21. § (1) bekezdésében az „állítja ki” szövegrész helyébe az „állítja ki, ha az ideiglenes magánútlevél kiállítására a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. §-a értelmében kerül sor” szöveg,

g) 25. § (6) bekezdésében a „hamis vagy meghamisították” szövegrész helyébe a „hamis vagy meghamisították, illetve selejtezésre került” szöveg,

h) 25. § (7) bekezdésében a „küldi meg a további intézkedések megtétele” szövegrész helyébe a „küldi meg megsemmisítés” szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti a Vhr2.

a) 17. § (1) bekezdésében az „A kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője nyújtja be és írja alá.” szövegrész,

b) 27. §-a,

c) 31. § (1) bekezdésében a „15. § (2) bekezdése” szövegrész.

4. Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosítása

9. § Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű engedélyesének a 14. § c) pontjában meghatározott kötelezés alapján a lakosság riasztását és tájékoztatását biztosító rendszer működőképességének fenntartása érdekében annak időszakos felújításához, karbantartásához pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania.”

5. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

10. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr3.) 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A gyakorlatok tervezése során figyelembe kell venni az évszakokhoz, napszakokhoz kapcsolódó üzemeltetési körülményeket, üzemállapotokat. A gyakorlatok időpontját ennek megfelelően, a hatósággal egyeztetve kell kijelölni. Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a hatóságot a gyakorlat előtt legalább 30 nappal értesíti. Az üzemeltető a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a hatóság területi szerve részére a gyakorlat végrehajtását követő 30 napon belül megküld.”

(2) A Vhr3. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kat. 33. § (1) bekezdése szerinti katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem esetén a hatóság az üzemeltető által benyújtott, védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést és a biztonsági jelentés 8. § (5) bekezdése szerinti kivonatát, azok kézhezvételét követő 10 napon belül küldi meg a polgármesternek és a hatóság helyi szervének. A polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.”

(3) A Vhr3. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztonsági jelentést hirdetményi közzététel útján 21 napig - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházások esetén 15 napig - hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt az érintett nyilvánosság azokhoz észrevételeket tehet.”

(4) A Vhr3. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közmeghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amelyet a közmeghallgatást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül a hatóság területi szervének megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.”

(5) A Vhr3. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hatóság az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás kézhezvételét követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról - annak egy másolati példánya megküldésével - tájékoztatja a veszélyeztetett település polgármesterét.”

(6) A Vhr3. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények csökkentésére tett intézkedésekről tájékoztatja a veszélyeztetett település polgármesterét.”

(7) A Vhr3. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzemeltető a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A gyakorlatok tervezése során figyelembe kell venni az évszakokhoz, napszakokhoz kapcsolódó üzemeltetési körülményeket, üzemállapotokat. A gyakorlatok időpontját ennek megfelelően, a hatósággal egyeztetve kell kijelölni.”

11. § (1) A Vhr3. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) A Vhr3. 7. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

12. § A Vhr3.

a) 19. § (4) bekezdésében és 35. § (6) bekezdésében a „munkavállalókat felkészíti” szövegrész helyébe a „munkavállalókat évente, dokumentáltan felkészíti” szöveg,

b) 21. § (5) bekezdésében a „hatóság helyi szerve” szövegrész helyébe a „hatóság területi szerve” szöveg,

c) 22. § (3) bekezdésében a „hatóság helyi szervének” szövegrész helyébe a „hatóság területi szervének” szöveg,

d) 12. melléklet 8. pontjában az „R-mondatok” szövegrész helyébe a „H-mondatok” szöveg

lép.

6. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

13. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr4.) 1/C. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Központi Okmányiroda kizárólagos illetékességi körében ellátja:)

„d) az elektronikus úton indított, az ügyfél személyes megjelenése nélkül intézhető, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárásban lefolytatandó közlekedési igazgatási ügyekkel, valamint”

(kapcsolatos feladatokat.)

(2) A Vhr4. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Magyarország területén történő járművezetéshez az e rendeletben meghatározott, magyar hatóság által kiállított járművezetésre jogosító okmányt a járművezetőnek - a 113. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - vezetés közben nem szükséges magánál tartania abban az esetben, ha a járművezető az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik.”

(3) A Vhr4. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ellenőrző hatóság az intézkedés okának megjelölésével együtt az engedély jogosítottjának lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot öt napon belül értesíti a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztésének tényéről, továbbá a helyszínen elvett vezetői engedélyt megküldi.”

(4) A Vhr4. 96. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A magyar hatóság által kiállított forgalmi engedéllyel és igazolólappal rendelkező jármű esetén az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ellenőrző hatósági személy a helyszínen a forgalomban való részvétel jogosultságának azonnali felfüggesztését a járműnyilvántartásba bejegyzi, és ezzel egyidejűleg - ha rendelkezésre áll - az állandó forgalmi engedélyt vagy igazolólapot elveszi.”

(5) A Vhr4. 96. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ellenőrző hatósági személy a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a hatósági jelzés elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza a jármű azonosító adatait, az engedély számát és az elvétel okát. Az (1a) bekezdés alapján történő intézkedés esetén az átvételi elismervény a forgalomban való részvétel jogosultságának azonnali felfüggesztése járműnyilvántartásba történt bejegyzésének tényét és időpontját is tartalmazza. Az átvételi elismervény birtokában a járművel - az (1) bekezdés c) és f) pontjában foglalt kivétellel - a lakcímig vagy a telephelyig lehet közlekedni.

(6) A helyszínen elvett forgalmi engedélyt, a forgalomban való részvétel jogosultságának azonnali felfüggesztése járműnyilvántartásba történt bejegyzésének tényéről szóló értesítést, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, a hatósági jelzést, valamint az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát az ellenőrző hatóság öt napon belül megküldi, az üzemben tartó lakcíme (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.”

(6) A Vhr4. 97. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A magyar hatóság által kiállított forgalmi engedéllyel vagy igazolólappal rendelkező jármű esetén az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ellenőrző hatósági személy a helyszínen a forgalomban való részvétel jogosultságának azonnali felfüggesztését a járműnyilvántartásba bejegyzi, és ezzel egyidejűleg - amennyiben rendelkezésre áll - az állandó forgalmi engedélyt vagy igazolólapot elveszi. E rendelkezés az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetekben nem alkalmazható.”

(7) A Vhr4. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jármű ideiglenes forgalomból történő kivonását, meghosszabbítását és forgalomba történő visszahelyezését kizárólag a Kknyt. 2. § 9. pontja szerinti üzemben tartó kérheti. A közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról, meghosszabbításáról és forgalomba történő visszahelyezéséről.”

(8) A Vhr4. 100. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Kknyt. 2. § 9. pontja szerinti üzemben tartó a (2) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt kérelmezheti a jármű forgalomba történő visszahelyezését. Ebben az esetben a közlekedési igazgatási hatóság a járművet a járműnyilvántartásba tett bejegyzéssel visszahelyezi a forgalomba. A jármű a forgalomba történő visszahelyezés nyilvántartásba való bejegyzésének napjától vehet részt a közúti forgalomban, feltéve hogy a forgalomban tartásához szükséges, jogszabályban előírt feltételek fennállnak.”

(9) A Vhr4. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatalból indult eljárásban a forgalomból történő kivonás időtartamát a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani. Az időtartam meghatározása szempontjából helyszíni elvételnek kell tekinteni, ha az arra jogosult hatóság a jármű forgalomban való részvétele jogosultságának azonnali felfüggesztését a helyszíni ellenőrzés során a járműnyilvántartásba bejegyezte.”

(10) A Vhr4. 113. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járművezető köteles a jogszabályban meghatározottakon túl

a közúti ellenőrzés során az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni)

bb) a forgalmi engedélyt, kivéve a magyar hatóság által kiállított forgalmi engedélyt, ha a jármű szerepel a járműnyilvántartásban.”

14. § A Vhr4.

a) 32. § nyitó szövegrészében az „Az ellenőrzésre jogosult szerv (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) nevében eljáró személy (a továbbiakban: ellenőrző hatósági személy) az eljárása során a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi” szövegrész helyébe az „Az ellenőrzésre jogosult szerv (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) nevében eljáró személy (a továbbiakban: ellenőrző hatósági személy) az eljárása során a helyszínen a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba bejegyzi, és - amennyiben a vezetői engedélyt a járművezető magánál tartja - a vezetői engedélyt elveszi” szöveg,

b) 36. § (1) bekezdésében a „járművezetőként” szövegrész helyébe a „járművezetőként vagy járművezető jelöltként” szöveg,

c) 36. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a vezetői engedély helyszíni elvételének napjától” szövegrész helyébe az „a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztésének engedély-nyilvántartásba tett bejegyzésétől, annak hiányában a vezetői engedély helyszíni elvételének napjától” szöveg,

d) 36. § (3) bekezdés a) pontjában és d) pont db) alpontjában, a 41. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, a 41. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában a „járművezető” szövegrész helyébe a „járművezető vagy járművezető jelölt” szöveg,

e) 36. § (3) bekezdés d) pont da) alpontjában és a 41. § (1) bekezdés d) pontjában a „járművezetőt” szövegrész helyébe a „járművezetőt vagy a járművezető jelöltet” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti a Vhr4.

a) 96. § (2) bekezdése, valamint

b) 100. § (3), (4) és (7) bekezdése.

7. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet, valamint az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 379/2013. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása

16. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet, valamint az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 379/2013. (X. 25.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdésében a „2021. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2022. január 1-jén” szöveg lép.

8. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetése napján 21 órakor lép hatályba.

(2) A 2. § (2), (3) és (5) bekezdése, a 3. § és az 5. §, a 14. § b), d) és e) pontja, valamint az 1. melléklet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 6. § (4) bekezdése, a 13. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 15. § 2021. március 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. §, a 13. § (2)-(6), valamint (9) és (10) bekezdése, továbbá a 14. § a) és c) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 317/2020. (VII. 1.) Korm. rendelethez

„3a. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez

Az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezett lakcímbejelentés adattartalma

1. A bejelentő

1.1. családi és utóneve,

1.2. születési családi és utóneve,

1.3. anyja neve,

1.4. születési helye és ideje,

1.5. állampolgársága,

1.6. személyi azonosítója,

1.7. nyilvántartásba bejegyzett és újonnan létesítendő lakcíme.

2. A bejelentés következő jogcímei

2.1. lakóhely

2.1.1. létesítése,

2.1.2. megváltoztatása,

2.2. tartózkodási hely

2.2.1. létesítése,

2.2.2. megváltoztatása,

2.2.3. megszüntetése,

2.2.4. megújítása,

2.2.5. lakóhely megváltoztatása és tartózkodási hely újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetése.

3. A szállásadó neve, lakcíme, szállásadói minősége a 40. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel.

4. A bejelentés dátuma.

5. A feldolgozáshoz szükséges technikai jellegű adatok.”

2. melléklet a 317/2020. (VII. 1.) Korm. rendelethez

A Vhr3. 3. melléklet 1. pont 1.8.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.8.4. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat, figyelembe véve a vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. A normák kialakításába - az őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzetek jelzését és kezelését is, külön figyelmet fordít az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekre. A normarendszer részeként az üzemeltető a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából, az üzemben lévő, a biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhető technológiai berendezések, tároló edények elhasználódásával és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenőrzése érdekében kidolgozza ezen technológiai berendezések, tárolóedények állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló stratégiát és módszertant, gondoskodik a megfelelő utókövetési intézkedések és az esetlegesen szükséges ellenintézkedések megtételéről. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.”

3. melléklet a 317/2020. (VII. 1.) Korm. rendelethez

A Vhr3. 7. melléklet 2. pont 2.3. alpontjában szereplő táblázat B. sora helyébe a következő sor lép:

(Az építmény jellege Kivételek)
B. Munkahely, parkoló 1. Ha 200 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű a parkoló vagy más létesítmények tartoznak hozzá, a C. kategóriába kell sorolni.
2. A 100 főnél több személyt befogadó, vagy 3 szintesnél magasabb kereskedelmi vagy ipari épületet, munkahelyet, vagy mozgássérülteknek készült ipari vagy kereskedelmi építményeket, munkahelyeket a C. kategóriába kell sorolni.