A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. biztonságértékelési jelentés: a kockázatértékelést végző szervezet által a kockázatkezelési eljárás alkalmazásáról készített, a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. április 30-i 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet) III. mellékletében meghatározott tartalmú független jelentés;
2. értékelési terület: a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete szerinti kompetenciák, feladatkörök adott szakterületen, amely vonatkozásában a kockázatértékelést végző szervezet a kijelölést kéri, illetőleg amelyre kijelöléssel rendelkezik;
3. javaslattevő: a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk 11. pontja szerinti, adott változtatás végrehajtásáért felelős vállalkozás vagy szervezet;
4. kijelölő szervezet: a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk 31. pontja szerinti kijelölési tevékenységet végző szervezet;
5. kockázatértékelést végző szervezet: a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk 14. pontjában meghatározott személy, szervezet vagy intézmény;
6. kockázatkezelési eljárás: a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. cikkében és I. mellékletében meghatározott eljárás.
2. § (1) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy jogszabály valamely vasúti rendszert érintő változtatás esetére kockázatkezelési eljárás lefolytatását írja elő, a kockázatkezelési eljárás megfelelő alkalmazását és az alkalmazás eredményeinek független értékelését csak az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő kockázatértékelést végző szervezet végezheti, amely rendelkezik a kijelölő szervezet engedélyével (a továbbiakban: kijelölés).
(2) A kijelölő szervezet a vasúti közlekedési hatóság.
(3) A kijelölésre vonatkozó döntés előkészítésében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint kizárás alá eső személyen túl nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti - közeli hozzátartozója olyan tevékenységet végez, mint amilyet a kérelmező végez a kérelemben meghatározott értékelési területen.
3. § (1) A kockázatértékelést végző szervezetnek a kockázatértékelési tevékenysége végzésére az értékelés tárgyával kapcsolatosan számításba vehető és vizsgálandó kockázati tényezőket megjelenítő minőségirányítási kézikönyvvel, valamint a felelősség szabályainak leírását is tartalmazó belső szabályzattal (a továbbiakban: működési és eljárási szabályzat) kell rendelkeznie.
(2) A működési és eljárási szabályzatban rendelkezni kell arra vonatkozóan, hogy a kockázatértékelést végző szervezet kockázatértékelést végző szervezetként biztosítja a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében előírtaknak való megfelelést.
(3) A kockázatértékelést végző szervezetnek minden, az elismert értékelési területébe tartozó biztonságértékelési eljárás tekintetében biztosítania kell az értékeléshez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
4. § (1) Az üzleti jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek az a kockázatértékelést végző szervezet felel meg, amely ellen csőd- és felszámolási eljárás nincs folyamatban, továbbá amelynek a Ptk. szerinti vezető tisztségviselőjénél, amennyiben az kockázatértékelést végző szervezet valamely gazdasági társaság szervezeti egysége, abban az esetben a vezető tisztségviselőn túl ezen szervezeti egység vezetőjénél (a továbbiakban együtt: vezető) személyes megbízhatóságot kizáró ok nem áll fenn.
(2) A vezető személyes megbízhatóságát kizárja, ha
a) büntetett előéletű;
b) egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, amennyiben egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét;
c) vezető volt olyan gazdálkodó szervezetnél, amelyet a cégbíróság megszüntetési eljárás során a cégjegyzékből törölt, vagy amellyel szemben a cégbíróság megszüntetési eljárást folytatott le;
d) a korábban vezetése alatt álló gazdálkodó szervezetnél betöltött vezetői megbízatása alatt szociális, egészségvédelmi, munka- és vámjogi jogszabályokban előírt kötelezettségeinek teljesítésében jelentkező, bűncselekménynek nem minősülő súlyos vagy ismétlődő mulasztás miatt elmarasztalták;
e) vezető volt olyan vasúti tevékenységet folytató szervezetnél, amelynek működési engedélyét a vasúti igazgatási szerv, vasútbiztonsági tanúsítványát vagy vasútbiztonsági engedélyét a vasúti közlekedési hatóság - vezetői megbízatása alatt - visszavonta vagy felfüggesztette, vagy
f) a vezető tisztségviselői feladat ellátását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) A (2) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott kizáró okokat, az ügyben eljáró hatóság határozatának véglegessé válásától, vagy a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt évig, a d) pontjában foglaltakat két évig kell a kijelölésre irányuló eljárás során figyelembe venni.
(4) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető sem, akire nézve a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike a kérelem benyújtását követően következik be.
5. § (1) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos követelménynek az a kockázatértékelést végző szervezet felel meg, amelynek nincs 6 hónapnál régebben lejárt adó-, vám-, járulékfizetési vagy egyéb köztartozása, kivéve, ha a tartozás megfizetésére az illetékes hatósággal egyezséget kötött, továbbá ha a tevékenységi körében - ideértve az értékelési tevékenységet végző személyzet tevékenységét is - a javaslattevőnek vagy más személynek okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezésére Magyarországon vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: EGT-államok) letelepedett biztosítóval hatályos felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik, melynek folyamatosan megfelelő fedezetet kell biztosítania az okozott károkért való felelősségéből eredő követelésekre.
(2) A felelősségbiztosítási szerződésben biztosítandó fedezet nem lehet alacsonyabb a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló 60/2011. (XI. 25.) NFM rendelet [a továbbiakban: 60/2011. (XI. 25.) NFM rendelet] 2. mellékletében meghatározott összeghatárnál.
(3) Ha a kockázatértékelést végző szervezet egyben megfelelőségértékelő szervezet is, a felelősségbiztosítási szerződésben biztosítandó fedezet nem lehet alacsonyabb a 60/2011. (XI. 25.) NFM rendelet 2. mellékletében előírt kárfedezeti képesség 125%-ánál.
6. § (1) A kockázatértékelést végző szervezet akkor felel meg a szakmai alkalmassággal kapcsolatos követelményeknek, ha az adott értékelési területen rendelkezik legalább egy, az alábbi követelményeknek megfelelő olyan szakemberrel, aki rendelkezik
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel,
b) az értékeléssel érintett szakterületen legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, és
c) az értékelési területre vonatkozó szabványok, előírások megfelelő ismeretével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelményekkel egyenértékű a Magyar Mérnöki Kamara által igazolt szakirányú szakértői jogosultság vagy az értékeléssel érintett szakterületen megszerzett tudományos fokozat.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat teljesíthető több értékelési szakterületen szerzett szakmai gyakorlattal. Azok a szakmai gyakorlati idők vonhatók össze, amelyek esetében a szakember egy területen legalább 3 év gyakorlati időt tud igazolni.
(4) Ha az értékelési terület harmonizációs uniós jogi aktus hatálya alá tartozik, a kockázatértékelést végző szervezetnek
a) rendelkeznie kell angol, német vagy francia nyelvből legalább C típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkező, értékelési tevékenységet végző személlyel,
b) rendelkeznie kell az értékelési tevékenysége során kiadott dokumentumok - így különösen a vizsgálati, ellenőrzési jegyzőkönyv, biztonságértékelési jelentés - angol, német vagy francia nyelvű fordításával, és az értékelési tevékenységével összefüggő eljárásának bemutatására, a gazdasági szereplők tájékoztatására szolgáló dokumentumok angol, német vagy francia nyelvű fordításával.
(5) Az értékelési tevékenységet végző személyt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, azokról csak a kijelölő szervezet, az értékeléssel kapcsolatban eljáró hatóság, továbbá jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást.
7. § A kockázatértékelést végző szervezet az elismert értékelési területen, az értékelési tevékenységet előíró jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott előírásoknak megfelelően végzi az értékelési tevékenységeket.
8. § (1) Az értékelési tevékenység elvégzésére irányuló szerződést írásban kell megkötni.
(2) A biztonságértékelési jelentés elkészítésére irányuló szerződésnek tartalmaznia kell egy olyan kikötést, amelynek értelmében a kockázatértékelést végző szervezet a szerződés időtartama alatt jogosult a javaslattevőnél a szerződés tárgyát képező értékelési tevékenységhez szükséges vizsgálatokat és ellenőrzéseket elvégezni.
(3) A kockázatértékelést végző szervezet az értékelés elvégzéséhez közreműködőt a javaslattevő előzetes írásos jóváhagyása alapján vehet igénybe. Közreműködő igénybevétele esetén is a kockázatértékelést végző szervezet felel teljes körűen a kockázatértékelésért. Közreműködő igénybevétele esetén a közreműködővel való együttműködés rendjét a kockázatértékelést végző szervezet minőségirányítási kézikönyve tartalmazza.
(4) A kockázatértékelést végző szervezet díjazása nem tehető függővé a biztonságértékelési jelentésben rögzített következtetések tartalmától, az értékelési tevékenység keretében e körben tett megállapításoktól.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltak az értékelés elvégzésére irányuló szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek.
9. § A kockázatértékelést végző szervezet az értékelési tevékenysége során kiadott dokumentumokat - így különösen a vizsgálati, ellenőrzési jegyzőkönyvet, biztonságértékelési jelentést - tíz évig köteles megőrizni.
10. § A kijelölés iránti kérelem tartalmi követelményeit az 1. melléklet tartalmazza.
11. § (1) A kijelölés iránti kérelemhez a kérelmező csatolja
a) az értékelési terület pontos leírását, amelyre vonatkozóan kockázatértékelési tevékenységet kíván végezni,
b) az értékelési területre vonatkozó minőségirányítási kézikönyvet, valamint a 3. § szerinti működési és eljárási szabályzatot,
c) a 4. § szerinti feltételeknek való megfelelés igazolása körében
ca) a 4. § (2) bekezdés a) és f) pontjában rögzített körülmények hiányát, az erre vonatkozó hatósági bizonyítványt,
cb) a 4. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott kizáró okokra vonatkozóan a kérelmező nyilatkozatát,
d) az 5. § szerinti feltételeknek való megfelelés igazolása vonatkozásában a köztartozásmentes nyilatkozatot és - adott esetben - a tartozás megfizetésére kötött egyezségi okiratot, a felelősségbiztosítási szerződés másolatát,
e) a 6. § szerinti feltételeknek való megfelelés kapcsán
ea) az értékelési tevékenységet végző személyekre vonatkozó, személyekre lebontott jegyzéket az iskolai végzettségről, szakképzettségről, oklevélszámról, a képesítést nyújtó intézmény megnevezéséről, a szakmai gyakorlati időről,
eb) a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumok másolatát,
ec) a 6. § (4) bekezdése szerinti esetben a nyelvtudást igazoló dokumentumok másolatát,
ed) az értékelési tevékenységet végző személy nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a 3. § (2) bekezdése szerinti ismeretekkel, és
f) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.
(2) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmezett értékelési tevékenység harmonizációs uniós jogi aktus hatálya alá tartozik-e vagy sem.
12. § (1) A kijelölő szervezet a kijelölés iránti kérelmet benyújtó szerv (a továbbiakban: kérelmező) alkalmasságának, felkészültségének megítélése érdekében az alábbiakat vizsgálja:
a) a kérelmező szervezeti felépítését;
b) a kérelmező minőségbiztosítási rendszerének meglétét és működését;
c) a kérelmező értékelési tevékenységet végző személyzet tekintetében
ca) a műszaki képzettségét, felkészültségét és az értékelési területen való gyakorlatát,
cb) a felelősségviselés rendjét,
cc) az értékeléshez szükséges műszaki előírások, technológia és eljárások ismeretét,
cd) a vizsgálati eredmények helyes értékelését és dokumentálását;
d) az értékeléshez szükséges műszaki és adminisztratív feltételek meglétét, így a kérelmező kérelmezett értékelési területtel kapcsolatos belső eljárási rendjének a szabályozottságát.
(2) Ha a kérelmező szervezet az értékelési tevékenységek végzéséhez közreműködőt vesz igénybe, az (1) bekezdés szerinti vizsgálat kiterjed a közreműködőre is.
(3) A kijelölő szervezet a kérelem elbírálásához elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel beszerzi a kérelmező 30 napnál nem régebbi cégkivonatát.
13. § (1) Ha a kijelölő szervezet megállapítja, hogy a kérelmező eleget tesz a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében, valamint az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a kérelmezőt a kérelmezett értékelési területen az erre vonatkozó engedély kiadásával értékelésre alkalmasnak elismeri.
(2) Amennyiben a kijelölő szervezet megállapítja, hogy a kockázatértékelést végző szervezet a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró bejelentett megfelelőségértékelő szervezet, melynek az Európai Uniónak a megfelelőségértékelő szervezetek bejelentésére szolgáló rendszerében a bejegyzése érvényes, úgy az értékelő szervezet minőségirányítási rendszerét nem vizsgálja. Ekkor a kérelemért folyamodó kockázatértékelést végző szervezet igazolja, hogy a megfelelőségértékelési tevékenysége alapjául szolgáló minőségirányítási rendszere nem változott a kijelölési, akkreditálási eljárásban jóváhagyottakhoz képest.
14. § A kijelölés időbeli hatálya 5 év, amely meghosszabbítható. A meghosszabbítási kérelmet legalább a kijelölés időtartamának lejárata előtt fél évvel kell benyújtani. A meghosszabbításra egyebekben a kijelölésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
15. § (1) A kockázatértékelést végző szervezet a kijelölés alapjául szolgáló feltételeiben bekövetkezett változást köteles a kijelölő szervezetnek haladéktalanul írásban bejelenteni.
(2) A kijelölő szervezet jogosult a kockázatértékelést végző szervezet tevékenységét ellenőrizni. Az ellenőrzés keretében adatszolgáltatást, tájékoztatást kérhet a kockázatértékelést végző szervezetnek az elismert értékelési területen végzett értékelési tevékenységéről, így különösen a határon átnyúló tevékenységekről.
(3) A kijelölő szervezet évente felülvizsgálatot tart annak ellenőrzésére, hogy az általa kijelölt kockázatértékelést végző szervezet a kijelölés hatálya alatt teljesíti-e a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében, valamint az e rendeletben meghatározott követelményeket.
16. § (1) Ha a kockázatértékelést végző szervezet nem felel meg a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében, valamint az e rendeletben meghatározott követelményeknek, az értékelési tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket megsérti, vagy kötelezettségeit nem teljesíti, a kijelölő szervezet az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával a (2)-(4) bekezdés szerint részben vagy egészben felfüggeszti a tevékenységét, vagy részben vagy egészben visszavonja a kockázatértékelést végző szervezet kijelölését.
(2) A kijelölő szervezet részben vagy egészben felfüggeszti a kockázatértékelést végző szervezet tevékenységét, ha a kockázatértékelést végző szervezet
a) megsérti az értékelési tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, azonban a jogsértés súlyossága nem indokolja a kijelölés visszavonását,
b) a kijelölő szervezet ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat határidőben nem bocsátja a kijelölő szervezet rendelkezésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a tevékenység felfüggesztésének időtartama a jogsértés megszüntetéséhez szükséges idő.
(4) A kijelölő szervezet a kérelemben megjelölt időtartamra szünetelteti a kockázatértékelő szervezet tevékenységét, ha a kockázatértékelő szervezet ezt kérelmezi.
(5) A kijelölő szervezet az értékelési terület egészén vagy egy részén visszavonja a kijelölést, ha a kockázatértékelést végző szervezet
a) már nem felel meg a 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek, vagy a tevékenységét nem tudja tovább folytatni,
b) súlyosan megsérti az értékelési tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket,
c) az esedékes ellenőrzést nem teszi lehetővé vagy azt akadályozza,
d) tevékenysége felfüggesztésre került, és a kockázatértékelést végző szervezet a felfüggesztés megszüntetése feltételeinek határidőben nem tett eleget, vagy
e) bejelenti a tevékenysége megszüntetését.
(6) A kijelölés hatályát veszti
a) a kijelölő határozatban meghatározott idő elteltével,
b) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ha az értékelési területre vonatkozó jogszabály megváltozása miatt az adott értékelési területre kijelölésre vonatkozó engedély a továbbiakban nem adható,
c) a kockázatértékelést végző szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén, és
d) visszavonással.
17. § (1) Ha az értékelési tevékenység végzésére vonatkozó kijelölés hatályát veszti, a kockázatértékelést végző szervezet köteles
a) saját költségén az értékelt alrendszer működésének teljes élettartamára gondoskodni a megszűnő tevékenységgel kapcsolatos iratanyag megőrzéséről, továbbá
b) a 16. § (5) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben megbízásainak más kockázatértékelést végző szervezetnek vagy az üzemeltetőnek való átadásáról vagy megszüntetéséről gondoskodni, és erről a kijelölő szervezetet, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló javaslattevőket megfelelően tájékoztatni.
(2) A 16. § (5) bekezdés e) pontja szerinti esetben a tevékenység megszüntetésére vonatkozó bejelentésben igazolni kell az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését.
(3) A 16. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését a kockázatértékelést végző szervezet megszüntetésére irányuló eljárás során kell biztosítani.
(4) Ha a kockázatértékelést végző szervezet nem tesz eleget az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségnek, a kockázatértékelést végző szervezet költségére a kijelölő szervezet rendelkezik az iratanyag megőrzéséről és a javaslattevőknek a megőrzés helyéről való megfelelő tájékoztatásáról.
(5) Nem érinti a kockázatértékelést végző szervezet által vagy a vizsgálati eredményei alapján kiadott biztonságértékelési jelentés tartalmának helyességét, ha az engedély a 16. § (5) bekezdés e) pontján alapuló visszavonással vagy a 16. § (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti okból veszti hatályát.
(6) A 16. § (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben - kivéve, ha a visszavonásra a 16. § (5) bekezdés e) pontja alapján kerül sor - a kijelölő szervezet az értékelési tevékenység eredményének, továbbá az így kiadott biztonságértékelési jelentésnek a visszavonására kötelezi a kockázatértékelést végző szervezetet.
18. § A kijelölő szervezet a kijelölt kockázatértékelést végző szervezetek adatait és kijelölését érintő bármely változásról - ideértve a kijelölés megadását, felfüggesztését, részben vagy egészben történő visszavonását és megszűnését is - a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti az Európai Unió Vasúti Ügynökségét.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
20. § Ez a rendelet a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerről és a 352/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. április 30-i 402/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban álló szabályozást tartalmaz.
1. A kérelem tartalmazza a szervezet következő adatait:
a) a szervezet nevét, címét (székhelye), cégjegyzékszámát, telefonszámát, e-mail-címét és honlapcímét,
b) a szervezet állományi létszámát és nyilvántartási számát, valamint cégjegyzékszámát,
c) a kérelmező szervezet törvényes képviselője, a kijelölő hatósággal való kapcsolattartásra megjelölt személy, és - ha az utóbbitól különbözik - az Európai Bizottság és az EGT-államoknak megadandó kapcsolattartó személy családi és utónevét, elérhetőségeit (hivatali címe, telefonszáma, telefaxszáma és elektronikus levélcíme),
d) a kérelmező szervezet a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képesítés követelményét teljesítő munkavállalója, valamint a kérelmező szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy családi és utónevét,
e) a kérelmező szervezet - amennyiben a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró bejelentett megfelelőségértékelő szervezet - NANDO számát és a megfelelőségértékelési tevékenységére vonatkozó területek felsorolását.
2. A kérelem tartalmazza a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képesítés követelményét teljesítő
a) munkavállaló szakterületeinek felsorolását, és
b) a kérelmező szervezettel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy szakterületeinek felsorolását.
3. A kérelmező nyilatkozik a következő követelmények teljesítéséről:
a) van-e kidolgozott eljárása az összeférhetetlenség esetére,
b) van-e a tevékenységére vonatkozó, évente a kijelölő hatóság részére adandó jelentéshez a kijelölt kockázatértékelési tevékenységhez igazított jelentésmintája,
c) van-e kidolgozott eljárása arra vonatkozóan, hogy ha az értékelt termék már nem elégíti ki a vonatkozó követelményeket, milyen módon korlátozza, függeszti fel a kockázatértékelési tanúsítvány hatályát vagy vonja vissza a tanúsítványt,
d) van-e kidolgozott eljárása a kockázatértékelési tevékenysége során kiadott dokumentumok őrzésére,
e) van-e kidolgozott eljárása a hatóságok és a megfelelőségértékelő szervezetek tájékoztatására.
4. A kérelmező az esetlegesen igénybe vett közreműködőkkel kapcsolatban a következőkről nyilatkozik:
a) a kijelölés tárgyát képező tevékenységhez igénybe vesz-e közreműködőt,
b) ha igénybe vesz közreműködőket, akkor felsorolja nevük, címük és az általuk végzendő feladatok megadásával a közreműködőket,
c) van-e eljárása arra, hogy a közreműködő igénybevételéhez a megrendelő gazdasági szereplő beleegyezését kérje,
d) minősíti-e a közreműködőit,
e) ha igen, van-e írásos eljárása a közreműködők minősítésére,
f) meggyőződött-e arról, hogy a közreműködők megfelelnek-e a vonatkozó előírásoknak.
5. A kérelmező a kérelemben nyilatkozik a titoktartási kötelezettsége teljesítéséről: biztosítva van-e az információk bizalmas kezelése a szervezet minden szintjén.
6. A kérelmező nyilatkozik, hogy a tanúsító iratok, tanúsítási jelek alkalmazásának ellenőrzésével kapcsolatban:
a) van-e eljárása a szervezet által kiadott tanúsítványok és tanúsítási jelek alkalmazásának hatékony ellenőrzésére,
b) tesz-e megfelelő intézkedéseket a tanúsítványok és tanúsítási jelek megtévesztő használata vagy a tanúsításra vonatkozó helytelen hivatkozások esetén,
c) van-e eljárása a szervezet által kiadott tanúsítványok és tanúsítási jel visszavonására és törlésére.
7. A kérelmező nyilatkozik, hogy tanúsító szervezetként megköveteli-e, hogy a gazdasági szereplők tartsanak nyilván minden, a tanúsított termékkel kapcsolatos panaszt és az azok rendezésére tett intézkedéseket.
8. A kérelmező a kérelemben felsorolja, hogy a kijelölés iránti kérelem tárgyát képező tevékenységét az elmúlt öt évben mely szervek, szervezetek értékelték, és csatolja az erről készült dokumentumokat, a kérelmező felsorolja az értékelők neveit és címeit, az értékelt tevékenység fajtáit, az értékelés tárgyát és az okiratok számát, valamint az értékelés időpontját és érvényességét.
9. A kérelem alján a kijelölést kérelmező szervezet törvényes képviselője nyilatkozik arról, hogy az 1-8. pontban közölt válaszok és adatok a valóságnak megfelelnek, majd a kérelmet a kérelem alján dátummal és aláírásával ellátja.
