(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 100. cikkének (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében * ,
mivel:
(1) A COVID-19-járvány kitörése a légi közlekedés hirtelen visszaeséséhez vezetett a kereslet jelentős csökkenése, valamint a tagállamok és harmadik országok által a járvány megfékezése érdekében hozott közvetlen intézkedések eredményeként. Ennek a légi fuvarozókra gyakorolt súlyos hatása már 2020 januárjában jelentkezett a Kínai Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatási Területének tekintetében, 2020. március 1. óta pedig általánosan érezhető, és valószínűleg legalább két - a 2019/2020-es téli és a 2020-as nyári - menetrendi időszakot érinteni fog.
(2) E körülményeket a légi fuvarozók nem tudják befolyásolni, és a légi járatoknak a légi fuvarozók általi, emiatt bekövetkező önkéntes vagy kötelező törlése a e körülményekre adott szükséges, illetve jogszerű válasz. Különösen az önkéntes járattörlések védik a légi fuvarozók pénzügyi stabilitását, és elkerülik az üres vagy nagyrészben üres járatok negatív környezeti hatását, amelyeket kizárólag az érintett repülőtéri résidők megtartása céljából üzemeltetnek.
(3) Az egységes európai égbolt légiközlekedési hálózati feladatkörének hálózatkezelője, az Eurocontrol által közzétett adatok 2020 márciusának első felében az európai régió légi forgalmának az előző évhez képest körülbelül 10%-os csökkenését mutatják. A légi fuvarozók nagymértékű csökkenésről számolnak be az előzetes foglalások terén, és a járvány kitörése miatt a 2019/2020-as téli és a 2020-as nyári menetrendi időszakban jelentős számú járattörlést hajtanak végre.
(4) A 95/93/EGK tanácsi rendelet * 10. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 8. cikkének (2) bekezdése értelmében ha egy légi fuvarozó nem használja fel egy koordinált repülőtéren a részére kiosztott résidősorozat legalább 80%-át, azzal e résidők tekintetében elveszítheti időrendi elsőbbségét.
(5) A 95/93/EGK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a résidő-koordinátorok számára, hogy az időrendi elsőbbség kiszámításakor figyelmen kívül hagyják a repülőtéri résidők felhasználatlanságát azon időszakok tekintetében, amikor a légi fuvarozó - például repülőtér-lezárás miatt - nem képes üzemeltetni a tervezett légi járatokat. Az említett cikk azonban nem kezel olyan eseteket, mint a COVID-19-járvány kitörése. Ezért helyénvaló a 95/93/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani.
(6) Az előzetes helyfoglalások és járványügyi előrejelzések fényében a jelen fázisban észszerűen feltételezhető, hogy jelentős számú, a COVID-19-járvány kitörésének tulajdonítható légi járat-törlés fog bekövetkezni a 2020. március 1. és legkorábban 2020. október 24. közötti időszakban. Az ezen időszakra kiosztott résidők fel nem használása nem vezethet ahhoz, hogy a légi fuvarozók elveszítsék az egyébként őket megillető időrendi elsőbbségüket. Ezért szükséges meghatározni azon feltételeket, amelyek mellett a fel nem használt résidőket e célból felhasznált résidőknek kell tekinteni a megfelelő következő időszak tekintetében.
(7) A koordinált repülőterek résidői értékes gazdasági erőforrást jelentenek. A légi forgalom általános visszaesése ellenére azonban a légi járatok törlése nem akadályozhatja meg a repülőtéri résidők más olyan légi fuvarozók általi felhasználását, amelyek azokat átmenetileg fel kívánják használni anélkül, hogy az ilyen résidők révén szerzett jogokhoz jutnának. Ezért amennyiben a résidőket nem használja fel az a légi fuvarozó, amelynek azokat odaítélték, a résidőket haladéktalanul vissza kell adni a koordinátornak.
(8) Nehéz megjósolni a COVID-19-járvány további alakulását és a légi fuvarozókra gyakorolt hatását. A Bizottságnak folyamatosan elemeznie kell a COVID-19-járványnak a légi közlekedési ágazatra gyakorolt hatását, és az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy ha a kedvezőtlen feltételek továbbra is fennállnak, indokolatlan késedelem nélkül meghosszabbítsa az e rendeletben előirányzott intézkedések alkalmazási időszakát.
(9) Mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy a COVID-19-járvány kitörése miatt fel nem használt résidőket felhasználtnak tekintsék, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban - a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt - e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(10) Az e rendeletben előírt intézkedések szükséges és indokolt esetben történő meghosszabbítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben előirányzott intézkedések alkalmazási időszakának meghosszabbítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak * megfelelően kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(11) Tekintettel a COVID-19-járvány kitörése által okozott rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvalónak volt tekinthető kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.
(12) E rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
A 95/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:
1. A 10a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„10a. cikk
(1) A 8. cikk (2) bekezdésének és a 10. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a koordinátorok a 2020. március 1. és 2020. október 24. közötti időszakra kiosztott résidőket úgy tekintik, mintha azokat az a légi fuvarozó használta volna, amelynek eredetileg kiosztották.
(2) A 8. cikk (2) bekezdésének és a 10. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a koordinátorok a 2020. január 23. és 2020. február 29. közötti időszakra kiosztott résidőket úgy tekintik, mintha azokat az a légi fuvarozó használta volna fel, amelynek eredetileg kiosztották az Unió repülőterei és akár a Kínai Népköztársaság, akár a Kínai Népköztársaság Hongkong Különleges Közigazgatási Területének repülőterei közötti légi járatok tekintetében.
(3) Az 2020. április 8-nál későbbi időpontra vonatkozó résidők tekintetében az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a fel nem használt releváns résidőket a koordinátor rendelkezésére bocsátották más légi fuvarozóknak történő újraelosztás céljából.
(4) Amennyiben a Bizottság az egységes európai égbolt légiközlekedési hálózati feladatkörének hálózatkezelője, az Eurocontrol által közzétett adatok alapján megállapítja, hogy a légi forgalom csökkenése az előző év megfelelő időszakához képest továbbra is fennáll, és valószínűleg továbbra is fenn fog állni, továbbá a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos adatok alapján azt is megállapítja, hogy ez a helyzet a COVID-19-járvány kitörése hatásának a következménye, a Bizottság a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy megfelelően módosítsa az (1) bekezdésben meghatározott időszakot.
(5) A Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott kritériumok alkalmazásával folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet. A rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság 2020. szeptember 15-ig összefoglaló jelentést nyújt be a kérdésről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Szükség esetén a Bizottság a lehető leghamarabb elfogadja a (4) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
(6) Amennyiben a COVID-19-járvány kitörésének az Unión belüli légi közlekedési ágazatra kifejtett tartós hatása esetén azt rendkívül sürgős okok szükségessé teszik, az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 12b. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.”
2. A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:
„12a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 10a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2021. április 2-ig szól.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 1 Oa. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
12b. cikk
Sürgősségi eljárás
(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 12a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.”
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. március 30-án.
| az Európai Parlament részéről | a Tanács részéről | |
| az elnök | az elnök | |
| D. M. SASSOLI | G. GRLIC RADMAN |
