A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 13. és 14. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § (1) Éjfél és reggel 5 óra között – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) munkavégzés céljából,
b) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából,
c) a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából vagy
d) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal éjfél és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
(3) Ha az Országgyűlés e rendelet hatályát meghosszabbítja, az (1) bekezdés szerinti kijárási korlátozás hatályának a fenntartásról a Kormány legkésőbb 2020. november 30-án döntést hoz.
2. § (1) Tilos az olyan rendezvény helyszínén tartózkodni,
a) amely rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújt és
b) amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.
(2) Tilos az (1) bekezdés szerinti rendezvényt szervezni, illetve tartani.
3. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti rendezvény fogalma alá nem tartozó, az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény, függetlenül annak nyilvánosságától – különösen színház, tánc-, zeneművészet –, a mozielőadás, valamint a nem nemzetközi sportrendezvény (a továbbiakban együtt: kulturális vagy sportrendezvény) a (2) és (3) bekezdés szerint tartható meg.
(2) A kulturális vagy sportrendezvény nézőterén a nézők – a páholyok kivételével –
a) csak minden harmadik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között két ülőhelyet üresen kell hagyni és
b) a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el,
azzal, hogy az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is lehetőség szerint 1,5 méteres távolságot kell biztosítani.
(3) A kulturális vagy sportrendezvény során a nézők – a nézőtéren kialakított ülőhelyeken kívül – 1,5 méteres távolságot kötelesek egymástól megtartani, különösen
a) a páholyokban,
b) a kulturális vagy sportrendezvény szünetében,
c) a kulturális vagy sportrendezvény létesítményének területén, illetve
d) a kulturális vagy sportrendezvény helyszínén található vendéglátó üzletben.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedések betartásáról és az ahhoz szükséges feltételek biztosításáról a kulturális vagy sportrendezvény szervezője, illetve a kulturális vagy sportrendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni. Azt a személyt, aki a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja felszólítására sem tartja meg a (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedéseket, a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
(5) A nemzetközi sportrendezvényekre a 9. §-ban meghatározottakon túl a nemzetközi szövetség előírásai alkalmazandóak.
4. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott
a) muzeális intézmény,
b) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmény,
c) kép- és hangarchívum,
d) közművelődési intézmény,
e) közösségi színtér, valamint
f) integrált kulturális intézmény
látogatható, azzal, hogy a látogatók kötelesek egymástól 1,5 méter távolságot tartani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról az (1) bekezdés szerinti intézmény üzemeltetője köteles gondoskodni. Azt a személyt, aki az üzemeltető, vagy az üzemeltető alkalmazottja felszólítására sem tartja meg a másik személytől az 1,5 méter távolságot, az üzemeltető vagy az üzemeltető alkalmazottja köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
5. § (1) A 3. és 4. § szerinti kötelezettségek betartását az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) ellenőrzi.
(2) Ha a rendőrség az ellenőrzés során a 3. § (4) bekezdése vagy a 4. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 38/B. §-ától eltérően
a) figyelmeztetést alkalmaz,
b) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
c) a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt – a sportrendezvény helyszíne kivételével – legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja, vagy
d) a sportrendezvény helyszíne esetében elrendeli, hogy a helyszínen legalább egy, de legfeljebb tíz sportrendezvényt nézők nélkül, zártkapus formában kell megtartani.
(3) Ha a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés d), f) és j) pontja esetében a rendőrség az ellenőrzés során az R. 2. § (1) bekezdése, az R. 2. § (4) bekezdése, az R. 2. § (4a) bekezdés a) pontja vagy az R. 2. § (4b) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.
(4) A rendőrség a (2) bekezdés b) és c), illetve b) és d) pontja szerinti jogkövetkezményt együtt is kiszabhatja.
(5) A (2) bekezdés szerinti szankció azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is kiszabható.
(6) A (2) bekezdés szerinti szankció nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha
a) a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
b) azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
(7) Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a (6) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a rendőrség a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.
(8) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
(9) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
(10) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(11) A (2) és (3) bekezdés szerinti jogkör gyakorlója az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság.
6. § (1) A SARS–CoV–2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban: koronavírus világjárvány) terjedésének csökkentése érdekében, Budapesten, valamint a megyei jogú városokban helyi tömegközlekedési szolgáltatást végző gazdasági társaság köteles járatsűrítési tervet készíteni a munkanapokon reggel 7 óra és délelőtt 9 óra közötti, valamint délután 15 óra és este 19 óra közötti időszakokra.
(2) A járatsűrítési tervet az (1) bekezdés szerinti kötelezettek 2020. november 5. napjáig kötelesek elkészíteni, és Budapesten helyi tömegközlekedési szolgáltatást végző gazdasági társaság esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve a megyei jogú városokban helyi tömegközlekedési szolgáltatást végző gazdasági társaság esetében a megyei jogú város illetékessége szerinti megyei kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) részére átadni.
(3) Ha a kormányhivatal a járatsűrítési tervet nem hagyja jóvá az (1) bekezdés szerinti kötelezett köteles a kormányhivatal által meghatározott szempontok szerint, a kormányhivatal által meghatározott határidőn belül a járatsűrítési tervet újra elkészíteni, és a kormányhivatal részére átadni.
(4) A kormányhivatal által jóváhagyott járatsűrítési terv végrehajtásáról az (1) bekezdés szerinti kötelezett a jóváhagyás napján köteles intézkedni.
7. § (1) A Gst. 38/B. §-ától eltérően a kormányhivatal a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti szabály megsértése esetén a kötelezettre 1 000 000 forinttól 5 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki.
(2) Ha a kötelezett az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabását követően sem készíti el a 6. § (1) bekezdése szerinti járatsűrítési tervet, illetve a 6. § (3) bekezdése szerinti átdolgozott járatsűrítési tervet, az (1) bekezdés szerinti bírság ismételten több alkalommal kiszabható.
(3) Ha a kötelezett a kormányhivatal által jóváhagyott járatsűrítési terv végrehajtásáról a bírság kiszabását követő napon sem intézkedik, az (1) bekezdés szerinti bírság ismételten több alkalommal kiszabható.
(4) A kiszabott bírság megfizetése a kormányhivatal hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
(5) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
(6) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
8. § A koronavírus világjárvány terjedésének csökkentése érdekében
a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint
b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek
várakozási területeinek járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat nem kell fizetni.
9. § A járványügyi készültségi időszak szabályai – így például a maszkviselés szabályai – a veszélyhelyzet idején is fennmaradnak.
10. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki a 2. §-ban, a 3. § (1)–(3) bekezdésében és a 4. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedést megszegi.
(2) A Szabs. tv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabs. tv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.
11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. november 4-én lép hatályba.
(2) Az 1. § és a 12. § 2020. november 5-én lép hatályba.
12. § A 10. § (1) bekezdésében az „a 2. §-ban” szövegrész helyébe az „az 1. §-ban, a 2. §-ban” szöveg lép.
13. § Az R. 1/A. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § A 3/A. § szerinti hatáskör gyakorlója
a) az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőkapitányság,
b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.”
14. § Hatályát veszti az R.
a) 1. § (1) bekezdés l) pontja,
b) 3. § (1) bekezdésében az „a 6. § (6) bekezdése,” szövegrész,
c) 6. §-a,
d) 9. §-ában az „a 6. § (2), (3) és (6) bekezdése,” szövegrész.
