A Kormány
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 9. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
az 5. alcím tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím és az 1. melléklet tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. alcím és a 2. melléklet tekintetében a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 9. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. alcím tekintetében a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 53. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. alcím és a 3–6. melléklet tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)–f) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 12. alcím, valamint a 7. és 8. melléklet tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 59. § kivételével a 14. alcím és a 9. melléklet tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 59. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 15. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 16. alcím és a 10. melléklet tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. alcím tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 20. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), c)–f), h) pontjában, (2) bekezdés c) és e) pontjában, (3) bekezdés a)–g), k), m) és n) pontjában, (4) bekezdés a) és b) pontjában és (5) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 21. alcím és a 11. melléklet tekintetében a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 22. alcím és a 12. melléklet tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (2) bekezdés a) pontjában,
a 23. alcím tekintetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 24. alcím tekintetében a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/C. §-ában és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 25. alcím és a 13. és 14. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 26. alcím és a 15. melléklet tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 27. alcím és a 16. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 28. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 29. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 30. alcím és a 17. melléklet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 31. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (3) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 32. alcím tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Járművet az vezethet, aki)
„a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel vagy – jogszabályban meghatározott esetben – az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes járművezetési jogosultsággal rendelkezik, és a jármű vezetésétől nincs eltiltva,”
2. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nytv. vhr.) 17. § (1) bekezdés c) pontja a következő cd) és ce) alponttal egészül ki:
(A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben eljáró hatóságok:
a nyilvántartást kezelő szerv)
„cd) az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött nyilvántartásba vételével,
ce) az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatváltozásának nyilvántartásba vételével”
(kapcsolatos eljárásban;)
(2) Az Nytv. vhr. 17. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben eljáró hatóságok:)
„g) a születés helye szerint illetékes járási hivatal a 3. § (4c) bekezdése, – az Nytv. 7. § (3) bekezdése kivételével – a 18. § (3a) bekezdése és a 18. § (6c) bekezdése szerinti esetben;”
(kapcsolatos eljárásban;)
3. § (1) Az Nytv. vhr. 18. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha)
„f) arra az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a házasságkötése során választott – a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő – házassági nevének nyilvántartásba vétele miatt kerül sor;”
(2) Az Nytv. vhr. 18. §-a a következő (6b)–(6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) A hatósági igazolványt az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti állampolgár részére a nyilvántartást kezelő szerv kézbesíti, illetve a járási hivatal adja át vagy kézbesíti.
(6c) Magyarországon született külföldön élő magyar állampolgár újszülött hatósági igazolványát – átvétel hiányában – a törvényes képviselőnek történő átadás céljából külföldi cím esetén a járási hivatal a konzuli tisztviselőnek küldi meg.
(6d) A (6c) bekezdés szerinti át nem vett hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő a hatósági igazolvány kiállításától számított 1 év elteltével érvénytelenítés céljából megküldi a kijelölt kormányhivatalnak.”
(3) Az Nytv. vhr. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nyilvántartást kezelő szerv – a 17. § (1) bekezdés c) pont cd) és ce) alpontjában meghatározott kivétellel – és a kijelölt kormányhivatal a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.”
4. § Az Nytv. vhr. „Személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány” alcíme a következő 19/B. és 19/C. §-sal egészül ki:
„19/B. § (1) Az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött hatósági igazolványának törvényes képviselő részére személyesen az egészségügyi szolgáltatónál vagy az anyakönyvvezetőnél történő átadását, illetve a törvényes képviselő lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére történő kézbesítését a törvényes képviselő nyilatkozata alapján a születést anyakönyvező anyakönyvvezető végzi.
(2) Az át nem vett hatósági igazolványt a születést anyakönyvező anyakönyvvezető haladéktalanul átadja vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként megküldi az újszülött lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a hatósági igazolványt a járási hivatal adja át vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti az újszülött törvényes képviselőjének lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.
(4) Az át nem vett hatósági igazolványt a járási hivatal a második sikertelen kézbesítés napját követő 30 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a hatósági igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
19/C. § (1) Az Nytv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott magyar állampolgár hatósági igazolványa belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kerül kézbesítésre lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.
(2) A hatósági igazolvány külföldi cím esetén a konzuli tisztviselőnek kerül megküldésre. A konzuli tisztviselő a hatósági igazolványt személyesen adja át, vagy a kérelmező választása szerint külföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a postai úton át nem vett hatósági igazolvány a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak kerül megküldésre.
(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a hatósági igazolványt a polgárnak a járási hivatal adja át, vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti a lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.
(5) Ha a polgár hatósági igazolványa házasságkötése nyomán megváltozott név adatának a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő bejegyzésére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható
a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely járási hivatalnál, vagy
b) személyes megjelenés nélkül, postai úton bármely járási hivatalnak címezve.
(6) A házasságkötésből eredő névváltozás miatt érvénytelenné váló hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvényességére vonatkozó, nyilvántartásba történő bejegyzésről a hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezését követően kell gondoskodni.
(7) Az át nem vett hatósági igazolványt a járási hivatal a második sikertelen kézbesítés napját követő 30 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a hatósági igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.
(8) Az át nem vett hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő a hatósági igazolvány kiállításától számított 1 év elteltével érvénytelenítés céljából megküldi a kijelölt kormányhivatalnak.”
5. § Az Nytv. vhr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatkezelője automatikusan, az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson az anyakönyvbe történő bejegyzésből eredő adatváltozásokat, adatjavításokat.”
6. § Az Nytv. vhr. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyilvántartás szerve
a) az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek,
b) a konzuli szolgálatnak a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdése szerinti feladata ellátásához szükséges,
c) a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint
d) a Nemzeti Választási Iroda
kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.”
7. § Az Nytv. vhr. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az érvénytelenítéssel vagy „fiktív” jelzés szerepeltetésével érintett lakcím szerint illetékes jegyző, illetve járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor megállapítja a lakcím érvénytelenségét, és a döntés véglegessé válását követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.”
8. § Hatályát veszti az Nytv. vhr. 18. § (4) bekezdése.
9. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végleges vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező rendszeren vízimunka végzéséhez vagy vízilétesítmény építéséhez az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő bejelentése szükséges, ha a víziközművek üzemeltetéséről, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló rendeletekben meghatározott víziközmű hálózat olyan rekonstrukciója, illetve fejlesztése tervezett, amely nem érinti a víziközmű vízjogi engedélyben meghatározott ivóvíztermelésre és szennyvíztisztításra vonatkozó mértékadó kapacitását, vagy a törzshálózat kapacitását és nyomvonalát.”
10. § A 72/1996. Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére módosítható, amennyiben:)
„a) az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja megterveztetni, megépíteni vagy üzemeltetni – ideértve a 4. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a bejelentést követően létesített ivóvíz-, illetve szennyvíz törzshálózat üzemeltetési engedélyezését –, továbbá a vízhasználatot az engedélytől eltérő módon (mértékben) kívánja gyakorolni;”
11. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1997. Korm. rendelet) 12/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A TAJ számot igazoló hatósági igazolványt annak az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülöttnek, akinek az intézetben történt születését az intézet vezetője bejelentette, az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (8) bekezdése szerint hivatalból kell kibocsátani, a hatósági igazolványt a NEAK adatszolgáltatása alapján az okmány megszemélyesítését végző szervezet kiállítja, és kézbesíti a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek. Az át nem vett okmányok – havonta egyszer összegyűjtve – a lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatalnak kerülnek megküldésre.
(3b) Ha a magyarországi házasságkötéssel a magyar állampolgár családi vagy utóneve megváltozik, a TAJ számot igazoló hatósági igazolványt az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (9) bekezdése szerint hivatalból kell kibocsátani, a hatósági igazolványt a NEAK adatszolgáltatása alapján az okmány megszemélyesítését végző szervezet kiállítja és kézbesíti. Feladóként a kézbesítés során a lakóhely szerint illetékes megyei kormányhivatalt kell feltüntetni; ennek megnevezését és címét a NEAK az adatszolgáltatása során a megszemélyesítést végző szervezetnek átadja.”
12. § A 217/1997. Korm. rendelet 12/A. § (1) bekezdésében az „a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az e §-ban” szöveg lép.
13. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Utvvhr.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az általános hatáskörű útlevélhatóság feladatainak ellátásában közreműködőként vesz részt
a) a járási hivatal a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél,
b) a konzuli tisztviselő a magánútlevél, a második magánútlevél,
c) az anyakönyvvezető a hivatalból kiállításra kerülő magánútlevél,
d) az úti okmányt megszemélyesítő szerv valamennyi útlevél
tekintetében.”
14. § (1) Az Utvvhr. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az úti okmány kiadására irányuló eljárás – az Utv. 10. § (3) bekezdésében és 21/D. §-ában meghatározott kivétellel – kérelemre indul.”
(2) Az Utvvhr. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az úti okmány kiadására irányuló eljárás – az Utv. 10. § (5) bekezdésében és 21/D. §-ában meghatározott kivétellel – kérelemre indul.”
(3) Az Utvvhr. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hivatalból történő magánútlevél kiállítása érdekében az anyakönyvvezető a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv útján elektronikus adatlapot állít elő és továbbít az általános hatáskörű útlevélhatóságnak, amely tartalmazza
a) a kérelmező személyi adatait, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét, valamint kapcsolattartási adatát, és
b) az állampolgár arcképmását, saját kezű aláírását – ha nem írásképtelen vagy írástudatlan –, továbbá ujjnyomat adatát.”
15. § Az Utvvhr. 23. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A hivatalbóli kiállítású magánútlevél belföldön, postai úton, könyvelt küldeményként kerül kézbesítésre a polgár lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére. A hivatalbóli kiállítású magánútlevél külföldi cím esetén a konzuli tisztviselőnek kerül megküldésre. A konzuli tisztviselő a magánútlevelet személyesen adja át, vagy a kérelmező választása szerint külföldön, postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti.”
16. § Az Utvvhr. 23. § (2) bekezdésében az „a (2a) és (2b) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2a)–(2c) bekezdésben” szöveg lép.
17. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cst.vhr.) 1. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A Cst. 34. § (1) bekezdése szerinti eljárásban az anyasági támogatás és a családi pótlék az intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött vér szerinti anyja részére állapítható meg. A hivatalbóli eljárás megindításának feltétele, hogy az igényelbíráló szervnek rendelkezésére álljon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan továbbított, az intézetben született újszülött vér szerinti anyja által az intézetben informatikai eszköz segítségével rögzített saját kezű aláírással ellátott, az 1a. számú melléklet szerinti adattartalomnak megfelelően hiánytalanul kitöltött adatlap, valamint a gyermek TAJ száma. A vér szerinti anya az adatlap kitöltésekor a várandósgondozási könyv bemutatásával igazolja, hogy a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalommal várandósgondozáson vett részt.
(8b) A családi pótlék megállapítása iránt hivatalból induló eljárás keretében a vér szerinti anya saját háztartásában nevelt valamennyi gyermek tekintetében hivatalból felül kell vizsgálni a családi pótlékra való jogosultságot és a családi pótlék összegét, akkor is, ha nem a vér szerinti anya részesül az ellátásban.”
18. § A Cst.vhr. az 1. melléklet szerinti 1a. számú melléklettel egészül ki.
19. § A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A járási hivatal az igazolvány hatályának lejárta előtt 90 nappal – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – értesíti az ügyfelet az igazolvány időbeli hatályának lejáratáról és arról, hogy ha a jogosultsága továbbra is fennáll, kezdeményezheti az igazolvány időbeli hatályának meghosszabbítását. Ha az ügyfél rendelkezik hivatalos elérhetőségnek minősülő tárhellyel, a jogszabályban meghatározott elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint az értesítés elektronikus úton kerül kiküldésre.”
20. § A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 335/2005. Korm. rendelet) 61. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdés szerinti feladat ellátása során az 1. mellékletben, valamint a 3. mellékletben meghatározott államigazgatási szerv erre vonatkozó igénye esetén – azon iratok vonatkozásában, melyeket a 63/A. § (1) bekezdése szerinti központi szolgáltató kizárólagos digitalizálási feladatköre nem érint – az Eür. szerinti hiteles elektronikus irattá alakítást a NISZ Zrt.
a) a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés terhére vagy
b) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló miniszteri rendelet szerinti direktfinanszírozási szerződés alapján
végzi el.”
21. § A 335/2005. Korm. rendelet 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
22. § A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában a „tulajdonosa által” szövegrész helyébe a „tulajdonosa és nyilvántartás szerinti, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségét elmulasztó új tulajdonos által” szöveg lép.
23. § Hatályát veszti a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2/D. §-a.
24. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kat.R.) 16/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § A hatóság központi szerve a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet készít, amelyben szerepel:
a) a terv területi hatálya,
b) a releváns biztonsági kérdések általános értékelése,
c) a hatósági ellenőrzés alá vont veszélyes anyagokkal foglakozó üzemek, valamint a dominóhatásban érintett és azon üzemek köre, amelyekben külső kockázatok vagy veszélyforrások fokozhatják a súlyos baleset kockázatát vagy következményeit,
d) a hatósági ellenőrzések elvei és módszerei, beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és üzemzavarok kivizsgálása érdekében lefolytatott és a társhatóságokkal közösen végzett ellenőrzéseket.”
25. § A Kat.R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról szóló 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a hatóság előírja a biztonsági elemzésnek vagy biztonsági jelentésnek a Módr. előírásai szerinti módosítással érintett részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek legkésőbb 2021. december 31-ig történő benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés benyújtására a 11. § szerinti felülvizsgálatkor kerül sor.
(2) Küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a súlyos káresemény elhárítási tervet a következő, 38. § szerinti felülvizsgálat során módosítja.”
26. § A Kat.R.
a) 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul,
b) 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul,
c) 8. melléklete az 5. melléklet szerint módosul,
d) 9. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
27. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Személyes megjelenéssel benyújtott kérelem esetén az okmánykiállítással nem járó, valamint a kizárólag helyben előállított, azonnal átadásra kerülő okmányokhoz, rendszámtáblákhoz kapcsolódó járműigazgatási eljárások esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén automatikus döntéshozatalnak van helye.”
28. § (1) Az R. 2. § (1) bekezdése a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„17. forgalmi engedély, törzskönyv cseréje:
a) forgalmi engedély, törzskönyv kiállítása egy korábban magyar hatóság által kiadott forgalmi engedély, törzskönyv helyett, illetve
b) forgalmi engedély, törzskönyv cseréjének kell tekinteni az eljárást abban az esetben is, amikor egy korábban magyar hatóság által kiadott, elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült okmány helyett nem kizárólag az okmányazonosító és cím adatát, valamint kiállításának dátumát, hanem azokon kívül a korábbi okmány bármely egyéb adatát tekintve is eltérő adattartalommal kerül kiállításra az új forgalmi engedély, törzskönyv;
18. átírás: a járműnyilvántartásba bejegyzett jármű új tulajdonosa által kezdeményezett közlekedési igazgatási eljárás során a tulajdonjog-változás nyilvántartásban történő átvezetése.”
(2) Az R. 2. § (1) bekezdése a következő 19–21. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„19. vezetői engedély automatikus kiállítása: a vezetői engedély első alkalommal történő kiállítása, valamint új kategória Magyarországon történt megszerzése, az egészségi alkalmasság meghosszabbítása vagy – az anyakönyvvezető által felvételezett és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv útján továbbított adatok alapján – házasságkötésből eredő névváltozás miatti vezetői engedély csere esetén a Nyilvántartó hivatalból gondoskodik a vezetői engedély kiállításáról, amennyiben az okmány kiállításához szükséges valamennyi feltétel fennállása a közúti közlekedési nyilvántartásból megállapítható, és a járművezető a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett;
20. forgalmi engedély automatikus kiállítása: házasságkötésből eredő névváltozás esetén, az anyakönyvvezető által felvételezett és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv útján továbbított adatok alapján a Nyilvántartó hivatalból gondoskodik a forgalmi engedély automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, amennyiben az okmány kiállításához szükséges valamennyi feltétel fennállása a közúti közlekedési nyilvántartásból megállapítható, és az okmány jogosultja a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett;
21. törzskönyv automatikus kiállítása: házasságkötésből eredő névváltozás esetén, az anyakönyvvezető által felvételezett és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv útján továbbított adatok alapján a Nyilvántartó hivatalból gondoskodik a törzskönyv automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, amennyiben az okmány kiállításához szükséges valamennyi feltétel fennállása a közúti közlekedési nyilvántartásból megállapítható, és az okmány jogosultja a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.”
29. § Az R. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Magyarország területén járművezetési jogosultság igazolására alkalmas az engedély-nyilvántartásba bejegyzett vezetési jogosultság a vezetői engedély első alkalommal történő kiállítása, új kategória Magyarországon történt megszerzése, az egészségi alkalmasság meghosszabbítása vagy házasságkötésből eredő névváltozás miatti vezetői engedély csere esetén, a bejegyzés időpontjától az elkészült vezetői engedély kézhezvételéig, de legfeljebb 30 napig.”
30. § (1) Az R. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A járművezetésre jogosító okmányok kiállítása iránti eljárás a vezetői engedély automatikus kiállítása, valamint az okmány gyártmányhibája vagy hivatalbóli adatjavítás miatti cseréje esetén hivatalból, minden más esetben kérelemre indul.
(2) A vezetői engedély kiállítása iránti kérelmet a közlekedési igazgatási hatóságnál személyesen kell benyújtani
a) a külföldi vezetői engedély cseréje, honosítása vagy visszahonosítása,
b) a vezetői engedély automatikus kiállításának visszautasítása és
c) a vezetői engedély automatikus kiállításának ügyfél által elhárítható akadálya
esetén.”
(2) Az R. 24. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A településszintű lakcímmel rendelkező személy esetén nem alkalmazhatóak a vezetői engedély házasságkötésből eredő névváltoztatás miatti automatikus kiállításra vonatkozó szabályok.”
(3) Az R. 24. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A vezetői engedély automatikus kiállítása során a (4a) bekezdés szerinti, a felvételezésétől számított három évnél nem régebbi arcképmás és aláírás használható fel. Amennyiben csak ennél régebbi aláírás és arcképmás felvétel áll rendelkezésre, úgy az ügyfélnek videotechnológiával történt személyazonosítást követően elektronikus úton vagy a kormányablakban személyesen van lehetősége új egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést kezdeményezni.”
31. § Az R. 24/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 13. §-ban foglaltakra tekintettel, a vezetői engedély iránti kérelem benyújtásakor a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba elektronikus úton érkezett adatok alapján ellenőrzi, hogy a járművezető a jogszabályban előírt egészségi alkalmassági előírásoknak megfelel-e, valamint a vezetői engedély első alkalommal történő kiadása esetén azt is, hogy az elsősegélynyújtási ismereteket megszerezte-e, vagy az alól mentesült-e.
(2) A vezetői engedély automatikus kiállítása esetén a Nyilvántartó elektronikusan, az engedély-nyilvántartást támogató informatikai szakrendszer segítségével végzi el az ügyfél azonosítását és a vezetői engedély kiadásához szükséges valamennyi feltétel teljesülésének ellenőrzését.”
32. § Az R. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, humánjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzet idején az elkészült vezetői engedély – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag postai úton, hivatalos iratként kerül kézbesítésre az ügyfeleknek. Ha az ügyfél az eljárás megindításakor valamely közlekedési igazgatási hatóságot jelölte meg az átvétel helyeként, akkor az okmányt az ügyfél engedély-nyilvántartásban szereplő belföldi tartózkodási helyére, ennek hiányában belföldi lakóhelyére kell kézbesíteni. Az át nem vett okmányokra az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
33. § Az R. 8. alcíme a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) A vezetői engedély automatikus kiállításához a 19. mellékletben meghatározott nyilatkozatok előzetes megtétele szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott nyilatkozatok megtétele a személyes ügyintézés során is szükséges.
(3) Az ügyfél az (1) és (2) bekezdésben hivatkozott nyilatkozatok megtételével egyidejűleg, opcionálisan megadhatja telefonszámát, e-mail-címét is a vezetési jogosultság fennállásáról, a vezetői engedély elkészültéről és érvényesítéséről, valamint a vezetői engedély automatikus kiállításának akadályba ütközéséről szóló SMS-, e-mail-értesítés küldése céljából.”
34. § Az R. 42. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A közlekedési igazgatási hatóság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó adatokat a kötvénynyilvántartó szervtől elektronikus úton átveszi.”
35. § Az R. 46. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A jármű forgalomba helyezésére irányuló kérelem elbírálása során a jármű tulajdonjogának hitelt érdemlő igazolása hiányában a törzskönyv kiadása nélkül a forgalmi engedély és a rendszámtábla kiadható az üzembentartó járműnyilvántartásba történő egyidejű bejegyzésével, feltéve, hogy a jármű a korábban Magyarországon már forgalomba volt helyezve, de a Kknyt. 15. §-ában meghatározott adatkezelés időtartama miatt a járműnyilvántartásban már nem szerepel, és a forgalomba helyezést kezdeményező ügyfél birtokába kerülése igazolt.”
36. § Az R. 81. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a törzskönyv cseréjére automatikus kiállítás útján kerül sor, az ügyfél az elkészült új törzskönyv:
a) személyes átvétele esetén a lecserélt, előző törzskönyvet az új okmány átvételével egyidejűleg leadja,
b) postai úton történő átvétele esetén a lecserélt, előző törzskönyvet az új okmány kézhezvételétől számított 15 napon belül, a lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz visszaküldi, vagy ott személyesen leadja.
(3b) Ha az ügyfél az előző törzskönyv leadására vonatkozó kötelezettségének a megadott határidőn belül önként nem tesz eleget, a közlekedési igazgatási hatóság határozatban elrendeli az okmány visszavonását, és kötelezi az ügyfelet annak leadására.”
37. § Az R. 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állandó forgalmi engedély határozatlan ideig, az ideiglenes forgalmi engedély a H adatmezőjében feltüntetett időpontig érvényes.”
38. § Az R. 89. §-a a következő (4a)–(4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A korábban kiadott forgalmi engedélyt az új forgalmi engedély kiállításával egyidejűleg le kell adni.
(4b) Amennyiben a forgalmi engedély cseréjére automatikus kiállítás útján kerül sor, az ügyfél az elkészült új forgalmi engedély
a) személyes átvétele esetén a lecserélt, előző forgalmi engedélyt az új okmány átvételével egyidejűleg leadja,
b) postai úton történő átvétele esetén a lecserélt, előző forgalmi engedélyt az új okmány kézhezvételétől számított 15 napon belül a lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz visszaküldi, vagy ott személyesen leadja.
(4c) Az át nem vett forgalmi engedélyt az értesítési cím szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság az okmány kiállításától számított 90 napig megőrzi, ezt követően selejtezi, és a Nyilvántartónak megsemmisítés céljából megküldi.
(4d) Amennyiben az ügyfél az előző forgalmi engedély leadására vonatkozó kötelezettségének a megadott határidőn belül önként nem tesz eleget, a közlekedési igazgatási hatóság határozatban elrendeli az okmány visszavonását, és kötelezi az ügyfelet annak leadására.”
39. § Az R. 109. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A közlekedési igazgatási hatóság a 110. § (1) bekezdésében meghatározott járművek kivételével, az ügyfél kérelmére, a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonásáról, ha annak ismételt belföldi forgalomba helyezési szándéka nem áll fenn.”
40. § (1) Az R. 113. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vezetői engedély 31. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti kézbesítése esetén az ügyfél köteles a vezetői engedély kiállításának alapjául szolgáló előző vezetői engedélyt a humánjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet vagy a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzet megszűnésétől számított 15 napon belül a lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz visszaküldeni, vagy ott személyesen leadni. Amennyiben az ügyfél az előző vezetői engedély leadására vonatkozó kötelezettségének a megadott határidőn belül önként nem tesz eleget, a közlekedési igazgatási hatóság határozatban elrendeli az okmány visszavonását, és kötelezi az ügyfelet annak leadására.”
(2) Az R. 113. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a magyar vezetői engedély cseréjére automatikus kiállítás útján kerül sor, az ügyfél az elkészült új vezetői engedély
a) személyes átvétele esetén a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el,
b) postai úton történő átvétele esetén a kiállítás alapjául szolgáló előző vezetői engedélyt az új okmány kézhezvételétől számított 15 napon belül a lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz visszaküldi, vagy ott személyesen leadja.
(7) Ha az ügyfél az előző vezetői engedély leadására vonatkozó kötelezettségének a megadott határidőn belül önként nem tesz eleget, a közlekedési igazgatási hatóság határozatban elrendeli az okmány visszavonását, és kötelezi az ügyfelet annak leadására.”
41. § Az R. a következő 117/A. §-sal egészül ki:
„117/A. § A statisztikai számjele alapján főtevékenységként gépjármű, jármű, pótkocsi, illetve mezőgazdasági gépek forgalmazására jogosult egyéni vállalkozó járműkereskedőre, továbbá a településszintű lakcímmel rendelkező természetes személyre nem alkalmazhatóak a házasságkötésből eredő névváltozás miatti törzskönyv és forgalmi engedély automatikus kiállítás útján történő cseréjére vonatkozó szabályok.”
42. § Az R. 118. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közlekedési igazgatási hatóság egy eljárásban jegyzi be a járműnyilvántartásba a jármű első forgalomba helyezését és az ideiglenes forgalomból kivonását, ha az arra vonatkozó kérelmet az ügyfél egy időben terjeszti elő.”
43. § Az R. 28. alcíme a következő 120/E. §-sal egészül ki:
„120/E. § Az automatikus okmány-kiállítási eljárás szabályait a 2021. január 31. napját követően bekövetkezett házasságkötések, illetve ezt követően kiállított egészségi alkalmassági igazolások, elsősegélynyújtási ismereteket vagy mentességet igazoló igazolások, vizsgaigazolások, valamint ezt követően megtett, 19. melléklet szerinti nyilatkozatok esetén kell alkalmazni.”
44. § (1) Az R. 16. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
(2) Az R. a 8. melléklet szerinti 19. melléklettel egészül ki.
45. § Az R.
1. 1/D. § (4) bekezdésében a „tulajdonjog változásokat” szövegrész helyébe a „tulajdonjog változásokat, valamint a jármű motorjának jogszerű megszerzését” szöveg,
2. 2. § (1) bekezdés 13. pontjában az „az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével” szövegrész helyébe az „az okmányazonosító és cím adat, valamint a kiállítás dátumának kivételével” szöveg,
3. 13. §-ában az „elsősegélynyújtási ismeretek megszerzését vagy annak megszerzése alóli mentességét a közlekedési igazgatási hatóság részére igazolja” szövegrész helyébe az „elsősegélynyújtási ismereteket megszerezte vagy az elsősegélynyújtási vizsgakötelezettsége alól a Magyar Vöröskereszt igazolása szerint mentesült” szöveg,
4. 15. § (1) bekezdésében a „kérelmezőnek” szövegrész helyébe a „személynek” szöveg,
5. 15. § (2) bekezdésében a „közlekedési igazgatási hatóság” szövegrész helyébe a „vezetői engedély kiállítása ügyében eljáró hatóság” szöveg,
6. 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „közlekedési igazgatási hatóság nem adhat annak, aki” szövegrész helyébe a „nem kaphat az a személy, aki” szöveg,
7. 23. § (1) bekezdésében a „közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésének igazolása alapján” szövegrész helyébe a „jogszabályban meghatározott valamennyi feltétel teljesülése esetén a Nyilvántartó, illetve a közlekedési igazgatási hatóság” szöveg,
8. 23. § (2) bekezdésében a „kérelmező” szövegrész helyébe a „járművezető” szöveg,
9. 24. § (7) bekezdésben a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásban” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint az úti okmány-nyilvántartásban” szöveg,
10. 31. § (1) bekezdésében a „postai úton küldi meg” szövegrész helyébe a „postai úton küldi meg az ügyfél által megadott belföldi kézbesítési címre” szöveg,
11. 31. § (3) bekezdésében a „kérelem benyújtásakor” szövegrész helyébe a „vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozatok megtételekor, vagy személyes eljárás esetén a kérelem benyújtásakor” szöveg,
12. 31. § (4) bekezdésében a „nem kérhető” szövegrész helyébe az „a vezetői engedély automatikus kiállításának eseteit kivéve nem kérhető” szöveg,
13. 42. § (2) bekezdés b) pontjában az „a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét” szövegrész helyébe az „az üzembentartó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettségének eleget tett” szöveg,
14. 43. § (5) bekezdésében a „hozott határozatát” szövegrész helyébe a „kiadott hatósági bizonyítványt”, a „határozat” szövegrész helyébe a „származás-ellenőrzés eredményét tartalmazó hatósági bizonyítvány”, a „véglegessé válásától” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg,
15. 46. § (1) bekezdésében a „természetes személyt, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet” szövegrész helyébe a „természetes vagy nem természetes személyt” szöveg,
16. 46. § (3) bekezdésében a „természetes személyt, vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli szervezetet” szövegrész helyébe a „természetes vagy nem természetes személyt” szöveg,
17. 46. § (6) bekezdésében az „A nyilvántartás” szövegrész helyébe a „Közös tulajdon esetén a nyilvántartás” szöveg,
18. 46. § (9) bekezdésében a „(7) és (8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7), (8) és (10) bekezdés” szöveg,
19. 52. § (1) bekezdésének d) pontjában a „tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor” szövegrész helyébe az „átírásakor” szöveg,
20. 52. § (3) bekezdésében a „határozat véglegessé válását” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvány közlését” szöveg,
21. 52. § (7) bekezdésében a „nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást” szövegrész helyébe az „át kell írni a járművet” szöveg,
22. 81. § (3) bekezdésében a „tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba-vételekor” szövegrész helyébe az „átírásakor” szöveg,
23. 83. § (5) bekezdésében az „a tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárás megindítását” szövegrész helyébe az „az átírását” szöveg,
24. 83. § (6) bekezdésében az „A tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére” szövegrész helyébe az „Az átírásra” szöveg,
25. 84. § (6) bekezdés d) pontjában a „tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele” szövegrész helyébe az „átírása” szöveg,
26. 87. § (2) bekezdésében az „a bejelentést” szövegrész helyébe az „az átírás kezdeményezését” szöveg,
27. 87. § (3) bekezdésében az „a nyilvántartásba vétellel” szövegrész helyébe az „az átírással” szöveg,
28. 87. § (4) bekezdés a) pontjában a „bejelentési kötelezettségének a jogszabályban megjelölt határidőn belül nem tett eleget” szövegrész helyébe a „jármű átírását a jogszabályban megjelölt határidőn belül nem kezdeményezte” szöveg,
29. 89. § (3) bekezdésében a „műszaki érvényességi ideje” szövegrész helyébe a „„Műszaki érvényesség” rovatába bejegyzett időpont” szöveg,
30. 89. § (6) bekezdésében a „Ha nem kerül sor új forgalmi engedély kiállítására, az adatváltozást” szövegrész helyébe a „Ha e jogszabály megengedi a kiadás mellőzését, nem kerül sor új forgalmi engedély kiállítására. Az adatváltozást” szöveg,
31. 95. §-ában az „igazolólapra is” szövegrész helyébe az „igazolólapra, továbbá az ideiglenes forgalmi engedélyre is” szöveg,
32. 100. § (2) bekezdésében a „hat hónapra” és a „6 hónapra” szövegrész helyébe az „egy évre” szöveg,
33. 102. § (1) bekezdésében az „a bejelentési” szövegrész helyébe az „az átírás kezdeményezésének”, a „tulajdonjogot bejegyzi a nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „járművet átírja” szöveg,
34. 103. § (3) bekezdésében az „a bejelentési kötelezettséget” szövegrész helyébe az „az átírás kezdeményezésének kötelezettségét”, az „a változás bejegyzése” szövegrész helyébe az „az átírás” szöveg,
35. 108. § (1) bekezdésében az „a tulajdonjog-változás bejegyzésére” szövegrész helyébe az „az átírásra” szöveg,
36. 108. § (2b) bekezdésében a „tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételének” szövegrész helyébe az „átírásának” szöveg,
37. 108. § (4) bekezdésében a „végleges kivonását” szövegrész helyébe a „végleges vagy a 109. § (1a) bekezdése szerinti átmeneti kivonását” szöveg,
38. 117. § (1) bekezdésében az „értékesítési céllal történő megvásárlását 15 napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenti” szövegrész helyébe az „értékesítési céllal történt megvásárlása esetén, a vásárlástól számított 15 napon belül köteles a közlekedési igazgatási hatóságnál az átírást kezdeményezni” szöveg,
39. 117. § (3) bekezdésében a „nyilvántartásba veszi” szövegrész helyébe az „átírja” szöveg,
40. 120. § (10) bekezdésében a „tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételére irányuló közlekedési igazgatási eljárás” szövegrész helyébe az „átírása” szöveg
lép.
46. § Hatályát veszti az R.
a) 100. § (1a) bekezdése,
b) 101. § (1) bekezdésében az „és (9)” szövegrész,
c) 104. § (2) bekezdésében és 107/A. § (2) bekezdésében a „vagy ha a hatóság a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja a határozat végrehajthatóvá válása” szövegrész,
d) 104. § (3) bekezdésében és 107/A. § (3) bekezdésében a „vagy ha a hatóság a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja a határozat végrehajthatóvá válása napjától” szövegrész,
e) 108. § (2a) bekezdése,
f) 110. § (1) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése,
g) 113. § (5) bekezdésében az „Amennyiben az ügyfél az előző vezetői engedély leadására vonatkozó kötelezettségének a megadott határidőn belül önként nem tesz eleget, a közlekedési igazgatási hatóság határozatban elrendeli az okmány visszavonását, és kötelezi az ügyfelet annak leadására.” szövegrész,
h) 118/C. §-ában a „korlátozó,” szövegrész.
47. § Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 84/2012. Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki, amely szolgáltatáshoz kapcsolódó alkalmazásüzemeltetési feladatokat az IdomSoft Zrt., a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzését, a csatlakozó szervezetek nyilvántartását és az alkalmazásokhoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokat a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. látja el.”
48. § (1) A 84/2012. Korm. rendelet 4. § a)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)
„a) az ügyfél elektronikus ügyintézési cselekményekről történő időszaki értesítése vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, amely szolgáltatáshoz kapcsolódó alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében az IdomSoft Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartására és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokra a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
b) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartás szolgáltatás vonatkozásában az e-közigazgatásért felelős minisztert, amely szolgáltatáshoz kapcsolódó alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében az IdomSoft Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartására és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokra a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
c) az n) pont szerinti papíralapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá, valamint az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása szolgáltatáshoz kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás vonatkozásában a Magyar Posta Zrt.-t, a 4/A. § szerinti tárhelyekhez kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. szolgáltatása igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartására és az alkalmazásokhoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokra a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
d) az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás nyújtására, valamint a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása feladatok vonatkozásában a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t, az alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,
e) az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatáshoz igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,”
(2) A 84/2012. Korm. rendelet 4. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)
„f) a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére történő szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz és a részleges kódú telefonos azonosításhoz kapcsolódó alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében az IdomSoft Zrt.-t, a szolgáltatások igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazásokhoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,”
(3) A 84/2012. Korm. rendelet 4. § h)–m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)
„h) a központi dokumentumhitelesítési ügynök szolgáltatás tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
i) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
j) az iratérvényességi nyilvántartás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, amely szolgáltatáshoz kapcsolódó alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében az IdomSoft Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
k) a kormányzati elektronikus aláírás, elektronikus bélyegzés és aláírás-ellenőrzési szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, amely szolgáltatáshoz kapcsolódó alkalmazások alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetés támogatási feladataira, valamint a szolgáltatások igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
l) a központi azonosítási ügynök szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
m) az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás nyújtására, valamint a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása feladatok vonatkozásában a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t, az alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t”
(4) A 84/2012. Korm. rendelet 4. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)
„o) a központi kormányzati szolgáltatás busz szolgáltatás vonatkozásában az IdomSoft Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok vonatkozásában a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,”
(5) A 84/2012. Korm. rendelet 4. § q)–t) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)
„q) a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatás tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatás keretében elérhető elektronikus űrlapkitöltés támogatási alkalmazás alkalmazásfejlesztése, alkalmazásüzemeltetés támogatása, valamint a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és a nem a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. által fejlesztett alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok vonatkozásában a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
r) az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
s) a központi érkeztetési ügynök szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,
t) a központi kézbesítési ügynök szolgáltatás vonatkozásában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,”
49. § A 84/2012. Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tárhelyszolgáltatásokhoz gépi úton történő csatlakozások esetében az igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a gépi úton történő csatlakozó szervezetek nyilvántartása, a nem a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. által fejlesztett alkalmazásokhoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti tárhelyszolgáltatás részszolgáltatásait képező cégkapu-regisztrációt és a regisztrációk ellenőrzését támogató alkalmazás alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetés támogatási feladatait a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. látja el.”
50. § A 84/2012. Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A Kormány az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer szolgáltatójaként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatok tekintetében a KOPINT–DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t jelöli ki.”
51. § A 84/2012. Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kijelölt szolgáltatók olyan szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás ellátásába is bevonhatják – erre vonatkozó megállapodás és a központi költségvetés XIV. Belügyminisztérium fejezetében a szükséges központi költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a Magyar Posta Zrt.-t, az IdomSoft Zrt.-t, valamint a Kopint-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t amely szolgáltatásoknál jelen alcímben ez nincs kifejezetten előírva. A bevont szolgáltató a közreműködést közszolgáltatásként látja el, a közreműködéshez a szolgáltató felett a tulajdonosi jogokat – közvetlenül vagy a tulajdonos gazdasági társaságon keresztül – gyakorló miniszter hozzájárulása szükséges.”
52. § A 84/2012. Korm. rendelet 4. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § Az e rendelet szerinti minőségbiztosítás
a) nem minősül a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerinti megfelelőségértékelési tevékenységnek, valamint
b) nem vált ki jogszabályban előírt, az informatikai rendszerekre vonatkozó tanúsítási kötelezettséget.”
53. § (1) A 84/2012. Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációs szerveként a Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalait, az e-közigazgatásért felelős minisztert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Postai Agora Szolgáltatások keretében a Magyar Posta Zrt.-nek a Postai Agora Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott állandó postai szolgáltatóhelyeit, valamint Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteit jelöli ki. A Kormány Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervként az e-közigazgatásért felelős minisztert, a szolgáltatáshoz kapcsolódó alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében az IdomSoft Zrt.-t jelöli ki. A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv az adatkezelői feladatok ellátása érdekében adatfeldolgozói szerződést köthet.”
(2) A 84/2012. Korm. rendelet 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti videoképes regisztráció használata során történő ügyfélkapu és részleges kódú telefonos azonosítás regisztráció és az ehhez kapcsolódó Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztráció az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetőjénél kezdeményezhető.”
(3) A 84/2012. Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány a videotechnológián keresztül történő azonosítás szolgáltatás regisztrációjára az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetőjét jelöli ki.”
(4) A 84/2012. Korm. rendelet 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ügyfélkapu és részleges kódú telefonos azonosítás videotechnológián keresztül történő azonosítás szolgáltatással az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetőjénél is regisztrálható.”
54. § A 84/2012. Korm. rendelet 7/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartását vezető szervként az e-közigazgatásért felelős minisztert, a szolgáltatáshoz kapcsolódó alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében az IdomSoft Zrt.-t jelöli ki.”
55. § Hatályát veszti a 84/2012. Korm. rendelet
a) 3. § (2) bekezdés e) pontja,
b) 7. § (1) bekezdésében az „a Postai Agora Szolgáltatások keretében a Magyar Posta Zrt.-nek a Postai Agora Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott állandó postai szolgáltatóhelyeit,” szövegrész,
c) 7. § (3) bekezdése,
d) 7/F–7/H. §-a.
56. § A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hvkr.) 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halottvizsgálat keretében – a 41. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével – az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt kell kitölteni, valamint a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt – az ismeretlen személyazonosságú elhunyt kivételével – a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek elektronikus úton megküldeni.”
57. § A Hvkr. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halva született magzat vagy élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermek esetén a halottvizsgálat keretében a 2. melléklet szerinti adattartalmú perinatális halottvizsgálati bizonyítványt kell kitölteni, valamint az utóbbi esetben a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek elektronikus úton megküldeni.”
58. § (1) A Hvkr. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezése és a haláleset anyakönyvezése igazolásának a halottvizsgálati bizonyítványon történő feltüntetését követően minden hónap ötödik napjáig a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát megküldi a KSH-nak.”
(2) A Hvkr. 42. §-a a következő (10)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A helyszíni halottvizsgálatot végző orvos az elhalt személy vonatkozásában az általa kitöltött, 1. és 2. melléklet szerinti halottvizsgálati bizonyítvány adatait felhasználva a 4. melléklet szerinti részletezettségű adatokat – legkésőbb a halál tényének és idejének, valamint az elhunyt személyazonosságának megállapítását követő első munkanapon – a 43/A. § szerinti Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszerben (a továbbiakban: eHVB rendszer) is rögzíti.
(11) Amennyiben a helyszíni halottvizsgálatot végző orvosnak – a (10) bekezdésben rögzített adatok vonatkozásában – az eHVB rendszerben rögzített adatokat érintő új tény jut a tudomására, az adatok eHVB rendszerben történő megfelelő módosításáról haladéktalanul gondoskodik.
(12) Abban az esetben, ha a halottvizsgálatot végző orvos az eHVB rendszerben az adatmódosítást a (11) bekezdésben meghatározott határidő elteltét követően hajtotta végre, e tényről, valamint a módosítás tartalmáról a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt haladéktalanul értesíti.
(13) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszere a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványt a haláleset anyakönyvezését követően az önkormányzati ASP rendszer hagyatéki alrendszere útján haladéktalanul továbbítja a hagyatéki leltár felvételére illetékes jegyzőnek.”
59. § A Hvkr. a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) Az eHVB rendszer az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány kitöltésével és felhasználásával összefüggő egészségügyi és közigazgatási folyamatok adatintegrációját elősegítő informatikai rendszer.
(2) Az eHVB rendszerből a 42. § (10) bekezdése szerint rögzített adatok automatizált továbbítása történik meg az Elektronikus Anyakönyvi Rendszer felé.
(3) A Kormány az Országos Kórházi Főigazgatóságot jelöli ki az eHVB működtetőjeként.”
60. § A Hvkr. a 9. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
61. § A Hvkr.
a) 15. § (3) bekezdésében és a 25. § (5) bekezdésében az „5” szövegrész helyébe a „15” szöveg,
b) 42. § (2) bekezdésében a „három példányát” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetén három példányát, egyéb esetben a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) példányát” szöveg,
c) 47. §-ában a „2020.” szövegrész helyébe a „2023.” szöveg
lép.
62. § A segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 361/2013. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 361/2013. Korm. rendelet) a következő 5/A. alcímmel egészül ki:
„5/A. Fogyatékossággal élő személy segélykérése
6/A. § (1) Fogyatékossággal élő személy a segélykérését a „112 SOS Hallássérülteknek” elnevezésű mobilalkalmazáson, valamint a 112-es segélyhívó számra küldött SMS útján is kezdeményezheti.
(2) A „112 SOS Hallássérülteknek” elnevezésű mobilalkalmazás használatáról a www.police.hu honlap ad tájékoztatást.”
63. § A 361/2013. Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet)
„a) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”
(való megfelelést szolgálja.)
64. § A 361/2013. Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésében a „86. pontjában” szövegrész helyébe a „103. pontjában” szöveg lép.
65. § A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SzigR.) 4. §-a a következő v) és w) pontokkal egészül ki:
(A nyilvántartást kezelő szerv)
„v) hivatalból kiadja a személyazonosító igazolványt a 31/A. § (1) bekezdése szerinti esetben,
w) hivatalból kiadja a személyazonosító igazolványt a 31/B. § (1) bekezdése szerinti esetben.”
66. § A SzigR. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közreműködő hatóság és a konzuli tisztviselő előtt, az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem alapján indult, valamint a 31/A. §, a 31/B. § és az Nytv. 29. § (16a) bekezdése szerinti állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti eljárásban ideiglenes személyazonosító igazolvány nem állítható ki.”
67. § A SzigR. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás a 26., 29., 30., 31/A. és a 31/B. §-ban meghatározott kivétellel kérelemre indul.”
68. § A SzigR. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az 1. mellékletében foglalt adattartalommal az eljáró hatóság állítja elő.”
69. § (1) A SzigR. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező – a (2) bekezdésben, a 31/A. §-ban és az Nytv. 29. § (16a) bekezdésében foglaltak kivételével – személyes megjelenésre köteles.”
(2) A SzigR. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 11. § (1) bekezdés d) pontja alapján a konzuli tisztviselő előtt indított eljárás kivételével, ha kéri, a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal előtt személyes megjelenésében egészségügyi okból akadályozott – és erről a tényről orvosi igazolással rendelkező – kérelmező e rendelet szerinti adatait a hatóság a kérelmező lakóhelyén vagy tartózkodási helyén rögzíti.”
70. § A SzigR. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Nytv. 29. § (9) bekezdés c) pontja szerinti ujjnyomat adására fizikailag képtelenség ténye csak orvosi igazolással bizonyítható. Nincs szükség orvosi igazolás bemutatására, ha a fizikailag képtelenség ténye igazolás nélkül is egyértelműen megállapítható.”
71. § A SzigR. a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § (1) Az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő állandó személyazonosító igazolványhoz szükséges, a 20. §-ban meghatározott nyilatkozatát a szülő az egészségügyi szolgáltatónál vagy a rendelkezési nyilvántartásban teszi meg.
(2) A hozzájáruló nyilatkozatot az anyakönyvvezető ellenőrzi.”
72. § (1) A SzigR. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelem felvételét követően haladéktalanul az eljáró hatóság sértetlen, lezárt borítékban a kérelmező rendelkezésére bocsátja
a) az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN-kód létrehozásához szükséges aktiváló PIN-kódot és a regisztrációs kódot és
b) a PUK-kódot.”
(2) A SzigR. 23. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN-kód létrehozásához szükséges aktiváló PIN-kódot és PUK-kódot amennyiben rendelkezik vele, a kérelmező Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyére kell megküldeni.”
73. § A SzigR. 24. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalban kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha a kérelem benyújtására elektronikus ügyintézési ponton kerül sor.”
74. § A SzigR. a következő 7a. és 7b. alcímmel egészül ki:
„7a. Az állandó személyazonosító igazolvány hivatalbóli kiadása az intézetben született és Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére
31/A. § (1) Hivatalból állandó személyazonosító igazolványt kell kiadni az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülöttnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott újszülött állandó személyazonosító igazolványa és a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódok törvényes képviselő részére személyesen az egészségügyi szolgáltatónál vagy az anyakönyvvezetőnél történő átadását, illetve a törvényes képviselő lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére történő kézbesítését a törvényes képviselő nyilatkozata alapján a születést anyakönyvező anyakönyvvezető végzi.
(3) A születést anyakönyvező anyakönyvvezető a hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolvány törvényes képviselőnek történő átadása tényét bejegyzi a nyilvántartásba.
(4) Az át nem vett, hivatalból kiadott állandó személyazonosító igazolványt és a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódokat a születést anyakönyvező anyakönyvvezető haladéktalanul átadja, vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként megküldi az újszülött lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a járási hivatal a személyazonosító igazolványt és a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódokat személyesen adja át, vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti az újszülött törvényes képviselőjének lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére. A 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódokat a személyazonosító igazolványtól időben elkülönítve kell megküldeni.
(6) Az át nem vett személyazonosító igazolványt a járási hivatal a második sikertelen kézbesítés napját követő 30 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről.
7b. Az állandó személyazonosító igazolvány hivatalbóli kiadása a Magyarországon házasságot kötött magyar állampolgár részére
31/B. § (1) Hivatalból állandó személyazonosító igazolványt kell kiadni az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti, hivatalbóli kiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tevő magyar állampolgárnak, ha arra a házasságkötése során választott – a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő – házassági nevének nyilvántartásba vétele miatt kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt állandó személyazonosító igazolvány és – attól időben elkülönítve – a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódok belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kerülnek kézbesítésre a polgár lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt állandó személyazonosító igazolvány és attól elkülönítve a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódok külföldi cím esetén a konzuli tisztviselőnek kerülnek megküldésre. A konzuli tisztviselő az állandó személyazonosító igazolványt és a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódokat személyesen adja át, vagy a kérelmező választása szerint külföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti. A 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódokat a személyazonosító igazolványtól időben elkülönítve kell kézbesíteni.
(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben a postai úton át nem vett állandó személyazonosító igazolvány és a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódok átadás céljából a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak kerülnek megküldésre.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a járási hivatal a polgár állandó személyazonosító igazolványát és a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódokat személyesen adja át, vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti a polgár lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére. A 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódokat a személyazonosító igazolványtól időben elkülönítve kell kézbesíteni.
(6) A polgár az adatváltozás miatt érvénytelenné vált személyazonosító igazolványt köteles
a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján bármely járási hivatalnál leadni, vagy
b) személyes megjelenés nélkül, postai úton megküldeni bármely járási hivatalnak.
(7) A házasságkötésből eredő névváltozás miatt érvénytelenné vált személyazonosító igazolvány érvénytelenségének tényére és a hivatalból kiállított személyazonosító igazolvány érvényességére vonatkozó bejegyzésről a hivatalból kiállított személyazonosító igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezését követően kell gondoskodni.”
75. § A SzigR. 32. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha)
„f) a 70. életévét betöltött kérelmező az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolványt igényel.”
76. § A SzigR. 33. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A polgár kérelmére származási helyét az állandó személyazonosító igazolványba a (3a) bekezdésben meghatározottak szerint az elektronikus anyakönyvbe történt bejegyzés, ennek hiányában a polgár kérelmében foglaltak alapján kell feltüntetni.
(3a) Származási helyként magyarországi település esetén a település elnevezése és Magyarország, külföldi település esetén a település elnevezése és az ország ISO-kódja kerül megjelenítésre.”
77. § A SzigR. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Nytv. 15. § (2) bekezdése szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés célja az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerinti kártyafelhasználói regisztráció során a személyesen megjelent kérelmezőnek, valamint a videotechnológiával történt azonosítást követően a kérelmezőnek az Nytv. 29. § (2) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt személyi adatainak ellenőrzése, és arcképmásának, valamint – ha a 12. életévét betöltötte – aláírásának rögzítése.”
78. § A SzigR. 61. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló kérelem videotechnológiával történt azonosítást követően a járási hivatalnál és az országos telefonos ügyfélszolgálatnál elektronikus kapcsolattartás keretében is előterjeszthető.”
79. § A SzigR. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § (1) Az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló eljárásban a kérelmező – a 61. § (2a) bekezdésében meghatározott kivétellel – személyesen köteles megjelenni.
(2) A kérelem előterjesztésekor az eljáró szerv a kérelmezőről arcképmás felvételt készít.”
80. § A SzigR. 21. alcíme a következő 68/B. §-sal egészül ki:
„68/B. § E rendelet az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
81. § A SzigR. 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.
82. § A SzigR.
a) 11. § (4) bekezdésében az „a büntetés-végrehajtási intézetnél (a továbbiakban: bv. szerv)” szövegrész helyébe az „a büntetés-végrehajtási intézetnél (a továbbiakban: bv. szerv) és a járási hivatalnál” szöveg,
b) 14. § (2) bekezdésében a „ , 12. § (2) bekezdésében és a 13. §-ban” szövegrész helyébe az „és a 12. § (2) bekezdésében” szöveg,
c) 16. § (1) és (2) bekezdésében az „Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolvány igénylése kivételével az állandó” szövegrész helyébe az „Az állandó” szöveg,
d) 17/A. § (1) bekezdésében az „a 11. § (3) bekezdésében és 12. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „a 11. § (3) bekezdésében, a 12. § (2) bekezdésében és a 31/A. §-ban meghatározott kivétellel” szöveg,
e) 47. § (4) bekezdésében a „kézbesítést követő egy év elteltével” szövegrész helyébe a „kézbesítést követő hatvan nap elteltével” szöveg
lép.
83. § Hatályát veszti a SzigR.
a) 11. § (3) bekezdése,
b) 13. §-a,
c) 14. § (2) és (3) bekezdése,
d) 15. § (1) bekezdésében az „Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolvány igénylése, a 11. § (3) bekezdése, a 12. § (2) bekezdése, valamint a (2) bekezdés szerinti visszautasítás kivételével az” szövegrész,
e) 17/A. § (1) bekezdésében az „a 11. § (3) bekezdésében, a 12. § (2) bekezdésében és” szövegrész,
f) 23. § (3) bekezdése,
g) 23. § (5) bekezdése,
h) 32. § g) pontja,
i) 51. § (3) bekezdés c) pontja.
84. § Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szakrendszerhez kapcsolódó elektronikus ügyintézési portál használatát érintő lakossági ügyfélszolgálati feladatok ellátását az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 40. § 3. pontja szerinti Kormányzati Ügyfélvonal (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) biztosítja. Az ügyfélszolgálat ennek keretében a következő szolgáltatások ellátását biztosítja:
a) segítségnyújtás a rendszerbe való belépéshez;
b) technikai segítség az oldalon megjelenő szolgáltatások kapcsán;
c) ügyfelek támogatása az ASP rendszer használata során;
d) kapcsolattartás a központi szolgáltatóval, valamint az ügyféltámogatói feladatokat ellátó szervezetekkel;
e) intézhető ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás;
f) SZEÜSZ-szel kapcsolatos panaszok, közérdekű bejelentések, észrevételek fogadása, kivizsgálása, továbbítása, megválaszolása.”
85. § A Nemzeti Szakértői és Kutató Központról szóló 350/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az NSZKK az (1) bekezdésben, a 4. §-ban és az 5. §-ban foglalt feladatain túl – a Szaktv. 30. § (3) bekezdés d) pontja szerinti egyéb, jogszabályban meghatározott tevékenysége keretében –]
„l) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottak tekintetében, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés d) pontjában biztosított jogkörében, igazságügyi szakértői tevékenység végzése céljából adatot és iratot igényelhet.”
86. § Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kormány országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. § (7b) bekezdése szerinti, az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiadásra kerülő, TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány hivatalbóli kibocsátására. A TAJ számot igazoló hatósági igazolvány megszemélyesítését végző szerv részére történő adatszolgáltatásra a Kormány országos illetékességgel a NEAK-ot jelöli ki.
(9) A Kormány országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. § (7c) bekezdése szerinti, magyar állampolgár Magyarországon létrejött házasságkötése nyomán megváltozó nevével kiállított TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány hivatalbóli kibocsátására. A TAJ számot igazoló hatósági igazolvány megszemélyesítését végző szerv részére történő adatszolgáltatásra a Kormány országos illetékességgel a NEAK-ot jelöli ki.”
87. § Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: eVhr.) 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfelek részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
a) elektronikus ügyintézés támogatása;
b) általános tájékoztatás keretében:
ba) a teljes körű államigazgatási ügyintézésre vonatkozó információnyújtás,
bb) a honlapján megjelölt, konkrét ügykörökre vonatkozó tájékoztatás;
c) az Ügyfélkapu-regisztrációval már rendelkező felhasználó részére a regisztrációhoz tartozó felhasználónevének telefonon keresztüli megismerésének biztosítása;
d) egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltatások.”
88. § Az eVhr. 51. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfél-tájékoztatáshoz szükséges információk megszerzése érdekében jogosult közvetlenül az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az elektronikus ügyintézési szolgáltató és az országos alkalmazásüzemeltető szervtől tájékoztatást kérni. A megkeresett szerv köteles 5 napon belül elektronikusügyintézés-támogatáshoz szükséges információkat biztosítani.”
89. § (1) Az eVhr. 68/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az EFER tranzakciós díjak és a Magyar Államkincstár által alkalmazott, átutalási műveletekhez kapcsolódó díjak, a kormányzati hitelesítésszolgáltató tanúsítvány szolgáltatásaihoz kapcsolódó díjak, valamint a dokumentumtárolási szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyszolgáltatás kapacitásdíja kivételével nem köteles díj fizetésére, és jogosult a szolgáltatás igénybevételére a piaci szereplő, ha
a) állami vagy önkormányzati költségvetési szerv, vagy
b) jogszabályban meghatározott, kizárólag központi költségvetési forrásból fedezett vagy központi költségvetési forrásból 100%-ig támogatott állami közfeladatának elősegítése érdekében veszi igénybe a SZEÜSZ-t, valamint a KEÜSZ-t.”
(2) Az eVhr. 68/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja alá nem tartozó piaci szereplő – a más SZEÜSZ, illetve KEÜSZ gépi igénybevételéhez technikailag szükséges bizalmi szolgáltatások kivételével – nem vehet igénybe a kormányzati hitelesítésszolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatást.”
90. § Az eVhr. 71. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás alkalmazása esetében az ügyfél)
„d) videotechnológián keresztül történő azonosítás (a továbbiakban: VKTA) esetében személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa bemutatásával és videojellel készített arcképének a nyilvántartásban tárolt arcképével való összevetésének”
(alkalmazásával azonosítja magát.)
91. § Az eVhr. „A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás” alcíme a következő 72/B. és 72/C. §-sal egészül ki:
„72/B. § (1) Az E-ügyintézési tv. 35. § (15a) bekezdése szerinti kép- és hangfelvétel rögzítésén alapuló rendszer (a továbbiakban: videoképes regisztráció) használata során a Kormány által kijelölt szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) az e §-ban foglaltak szerint jár el.
(2) Videoképes regisztráció esetén a kijelölt szerv összeveti a videokapcsolatban részt vevő személy élőképét és az azonosításhoz felhasznált, a személyazonosság igazolására alkalmas okmányban (a továbbiakban: okmány) szereplő arcképmást. Az azonosítás akkor megfelelő, ha a kijelölt szerv által egyértelműen megállapítható, hogy az okiratban szereplő személy azonos a fénykép- vagy videofelvételen szereplő személlyel.
(3) A kijelölt szerv biztosítja, hogy a felhasználó a videoképes regisztráció feltételeit részletesen megismerje, és ahhoz kifejezetten hozzájáruljon.
(4) A sikeres videoképes regisztráció feltétele, hogy a videoképes regisztrációt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas legyen a felhasználó nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, valamint a felhasználó
a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,
b) érthető módon közölje az okmányazonosítóját,
c) úgy mozgassa az okmányát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetőek és rögzíthetőek legyenek, valamint
d) okmányán megtalálható adatok megfeleltethetők a felhasználó által megadott, valamint a kijelölt szervnél rendelkezésre álló adatokkal.
(5) A videoképes regisztrációt végző kijelölt szerv köteles megbizonyosodni arról, hogy az okmány alkalmas a videoképes regisztráció elvégzésére, így
a) az okmány megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetők és sérülésmentesek, és
c) az okmány azonosítója megegyezik a felhasználó által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.
(6) Nincs helye videoképes regisztrációt követő ügyfélkapu-regisztrációnak, ha a videoképes regisztráció az e §-ban foglaltaknak nem felelt meg.
72/C. § A Kormány a videoképes regisztráció biztosítására az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetéséért felelős szervet jelöli ki.”
92. § Az eVhr. 72/B. és 72/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„72/B. § (1) A felhasználó VKTA-regisztrációját érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány birtokában, annak bemutatásával elektronikusan, videokapcsolaton keresztül kezdeményezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció az azonosítási szolgáltatás első alkalommal történő igénybevétele során jön létre.
(3) Ha a felhasználó még nem regisztrált a KÜNY-ben, illetve nem rendelkezik KÜNY-tárhellyel, az (1) bekezdés szerinti regisztráció során megadhatja a KÜNY-tárhely létesítéséhez szükséges e-mail-címet.
72/C. § (1) VKTA-regisztráció során a Kormány által kijelölt szolgáltató (e § alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szolgáltató) az e §-ban foglaltak szerint jár el.
(2) A VKTA-regisztráció esetén kijelölt szolgáltató az azonosítást az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-a alapján végzi el.
(3) A kijelölt szolgáltató biztosítja, hogy a felhasználó a VKTA-regisztráció feltételeit részletesen megismerje, és ahhoz kifejezetten hozzájáruljon.
(4) A sikeres VKTA-regisztráció feltétele, hogy a videotechnológiával történő azonosítást lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas legyen a felhasználó nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, valamint a felhasználó
a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,
b) mutassa be a regisztrációhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas okmány (a továbbiakban: okmány) azonosítóját,
c) úgy mozgassa az okmányát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetőek és rögzíthetőek legyenek, valamint
d) okmányán megtalálható adatok megfeleltethetők a felhasználó által megadott, valamint a kijelölt szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.
(5) A kijelölt szolgáltató köteles megbizonyosodni arról, hogy az okmány alkalmas a VKTA-regisztrációra, így
a) az okmány megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetők és sérülésmentesek, és
c) az okmány azonosítója megegyezik a felhasználó által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.
(6) VKTA-regisztráció során a kijelölt szolgáltató az e §-ban és az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott feladatait gépi úton is biztosíthatja.
(7) Nincs helye VKTA-regisztrációnak, ha a regisztráció az e §-ban foglaltaknak nem felelt meg.”
93. § Az eVhr. 74. § l) pontja helyébe a következő pont lép:
(A biztonságos kézbesítési szolgáltató köteles általános szerződési feltételeiben szabályozni az üzenet feladásának és fogadásának feltételeit, így különösen, hogy)
„l) az át nem vett üzenetekkel kapcsolatos eljárásrendet,”
94. § (1) Az eVhr. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó hivatali tárhely a kijelölt szolgáltató által az együttműködő szervek, valamint a költségvetési szervnek minősülő, adószámmal nem rendelkező gazdálkodó szervezetek számára nyújtott hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhely, biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím.”
(2) Az eVhr. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A költségvetési szervnek vagy nonprofit szervezetnek minősülő együttműködő szervek, valamint a költségvetési szervnek minősülő, adószámmal nem rendelkező gazdálkodó szervezetek számára a hivatali tárhely létesítése és fenntartása díjmentes.”
95. § Az eVhr. 85. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatali tárhely használója, azon keresztül valamely szervezet nevében tevékenységet végző)
„a) a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással (a továbbiakban: KASZ) rendelkező és annak segítségével magát azonosító természetes személy,”
(lehet.)
96. § Az eVhr. 88. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a felhasználó a KASZ-ra történő regisztrációkor nem igényelt KÜNY-tárhelyet, azt utólagosan, KASZ-szal történő azonosítás útján, elektronikus levelezési címe megadásával elektronikusan is igényelheti.”
97. § (1) Az eVhr. 89. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult személyeknek a (3) bekezdés szerinti regisztrációja az érintett elfogadó nyilatkozatával válik hatályossá.”
(2) Az eVhr. 89. §-a a következő (10a)–(10c) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult a cégkapu felületén jelezheti az azonosító adatai, illetve a hozzáférési jogosultságai törlésének igényét a cégkapumegbízott felé.
(10b) A cégkapumegbízott megvizsgálja a (10a) bekezdés szerinti igény indokoltságát, és ennek megfelelően a (10) bekezdés szerint jár el, vagy az igényt elutasítja.
(10c) Ha a cégkapumegbízott a (10a) bekezdés szerinti jelzés megtételétől számított 30 napig nem jár el a (10b) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a szükséges intézkedést a cégkapu-szolgáltató teszi meg.”
98. § Az eVhr. 93. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő pont lép:
[Az (1) bekezdéstől eltérően az első rendelkezés az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásának felületén, elektronikus úton is megtehető]
„c) gazdálkodó szervezet esetében, ha a képviseletében eljáró természetes személy rendelkezik KASZ-szal, azzal azonosítja magát, és képviseleti jogosultságát is igazolja.”
99. § Az eVhr. 119. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatározhatja azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek körét, amelyek nevében a szolgáltató elektronikus úton, egy vagy több meghatározott elektronikus elérhetőségen,
a) a (7) bekezdés szerinti keretek között meghatározott időszakonként összesítve értesítést küld az ügyfelet érintően már lezajlott vagy jövőben várható ügyintézési cselekményekről,
b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott időpontban értesítést küld mindazon körülményről, amelyet az elektronikus ügyintézést biztosító szerv úgy ítél meg, hogy az ügyfelet közvetlenül érinti, amelyek tekintetében azt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv információs rendszere a szolgáltatás keretében biztosítja.”
100. § Az eVhr. V/A. Fejezete a következő 145/H. §-sal egészül ki:
„145/H. § Az E-ügyintézési tv. 1. § 40. pontja szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatás tekintetében kijelölt szolgáltató gondoskodik az Egységes Digitális Kapun a 145/C. § szerint közzétett tájékoztató leírások weboldalaira vonatkozó, az egységes digitális kapu szolgáltatásaira vonatkozó felhasználói statisztikáknak és visszajelzéseknek az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő gyűjtéséről és megosztásáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1121 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikkében meghatározott statisztikai adatok e cikk szerinti gyűjtéséről és továbbításáról.”
101. § Az eVhr. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alábbi nyilvántartások és adatbázisok adatai tekintetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartást vagy adatbázist vezető együttműködő szerv, ennek hiányában a nyilvántartást vagy adatbázist működtető együttműködő szerv, továbbá ezen nyilvántartások vagy adatbázisok vezetésére, illetve működtetésére jogszabályban kötelezett valamennyi szervezet a KKSZB KEÜSZ útján jogszabályban rögzítettek szerint automatikus információátadási szolgáltatást nyújt, vagy azt központi szolgáltatásként a KKSZB KEÜSZ szolgáltatójától igénybe veszi, amelynek keretében biztosítja az alábbi nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő egyes adatoknak a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatalok részére történő átadásának lehetőségét automatikus információátadás útján:
1. a központi címregiszter,
2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,
3. az ingatlan-nyilvántartás,
4. a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis,
5. az állami foglalkoztatási szerv feladatainak ellátásához szükséges nyilvántartás,
6. az egységes szociális nyilvántartás,
7. az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás,
8. a földhasználati nyilvántartás,
9. a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképek,
10. a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás,
11. az egészségbiztosítási nyilvántartás,
12. a központi útiokmány-nyilvántartás,
13. a közúti közlekedési nyilvántartás,
14. a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány tulajdonosainak nyilvántartása,
15. a kulturális örökségvédelmi nyilvántartás,
16. a cégnyilvántartás,
17. a civil szervezetek nyilvántartása,
18. a központi idegenrendészeti nyilvántartás,
19. a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt nyilvántartási rendszerek,
20. a kötvénynyilvántartás,
21. az egyéni vállalkozók nyilvántartása,
22. a természetes személyek közhiteles országos adósságrendezési nyilvántartása,
23. a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás,
24. a hitelbiztosítéki nyilvántartás,
25. a gondnokoltak nyilvántartása,
26. az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartása,
27. az Integrált Jogalkotási Rendszer adattára,
28. a lakáscélú állami támogatásban részesített személyek szerződéses adatainak nyilvántartása,
29. a Pénzbeli és Természetbeni Ellátások nyilvántartása,
30. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer adatainak nyilvántartása,
31. az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer nyilvántartása,
32. a Támogatási Életút Bázis Adatok nyilvántartása,
33. az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatainak nyilvántartása,
34. a Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer adatainak nyilvántartása,
35. az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatainak nyilvántartása,
36. az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer adatainak nyilvántartása,
37. az elektronikus fogyasztóvédelmi szakrendszer,
38. az Áldozatsegítő / Jogi Segítségnyújtás (ÁS/JS) szakrendszer,
39. a Pártfogói Iktató és Nyilvántartó Rendszer nyilvántartása,
40. a Felügyelői Ellenőrzések Informatikai és Iktató Rendszere nyilvántartása,
41. az őstermelői nyilvántartás,
42. a Közúti Központi Információs Rendszer adatainak nyilvántartása,
43. a Felsőoktatási Információs Rendszer nyilvántartása,
44. az ipar- és kereskedelmi szakrendszer.”
102. § Az eVhr. 155. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) A 115. § 2021. december 31-én hatályos rendelkezéseit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére történő ÁNYK-űrlapok benyújtására 2021. december 31-ét követően is alkalmazni kell.”
103. § Az eVhr. a következő 156/B. §-sal egészül ki:
„156/B. § Ez a rendelet az egységes digitális kapu szolgáltatásaira vonatkozó felhasználói statisztikáknak és visszajelzéseknek az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő gyűjtéséről és megosztásáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1121 bizottsági végrehajtási rendeletnek való megfelelést szolgálja.”
104. § Az eVhr.
a) 114. § (1) bekezdésében az „űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás” szövegrész helyébe az „űrlapbenyújtás- támogatási szolgáltatás (a továbbiakban: e-Űrlap szolgáltatás)” szöveg,
b) 114. § (3) bekezdésében, 116. § (1) bekezdésében és 116/A. § (1) bekezdésében az „elektronikus űrlapkitöltés- támogatási” szövegrész helyébe az „e-Űrlap” szöveg,
c) 116/A. § (2) bekezdésében az „elektronikus űrlapkitöltés-támogatást” szövegrész helyébe az „e-Űrlapot” szöveg
lép.
105. § Hatályát veszti az eVhr.
a) 93. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „valamint” szövegrész,
b) 93. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,
c) 114. § (2) bekezdése,
d) „ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás” alcím címe és 115. §-a,
e) „Elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás” alcím címe,
f) 119. § (3) és (4) bekezdése.
106. § (1) A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Stt. Vhr.) 21. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A születés statisztikai számbavételénél az 1. melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást az egészségügyi szerv és az anyakönyvvezető tölti ki, és a (10) bekezdésben meghatározott módon továbbítja a KSH-nak.
(2) Haláleset statisztikai számbavételénél a 2. melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltató lapot – ha az eltemettető képviseletében temetkezési szolgáltató jár el, annak közreműködésével – az anyakönyvvezető tölti ki, és a (10) bekezdésben meghatározott módon továbbítja a KSH-nak.”
(2) Az Stt. Vhr. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A házasságkötés statisztikai számbavételénél a 4. melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltató lapot az anyakönyvvezető tölti ki, és azt a (10) bekezdésben meghatározott módon megküldi a KSH-nak.”
(3) Az Stt. Vhr. 21. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (1), (2) és a (4) bekezdés esetében az adatátadás az anyakönyvi bejegyzést követően az elektronikus anyakönyvi rendszeren keresztül automatikus átadással történik. Az (5) bekezdés, valamint a (6)–(8) bekezdés esetében az adatszolgáltatást az anyakönyvi bejegyzést követő hónap ötödik napjáig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatást a (9) bekezdés esetében a nyilatkozattételt követő hónap ötödik napjáig kell teljesíteni. A (3) bekezdés esetében az adatszolgáltatást a perinatális halottvizsgálati bizonyítvány küldésével egyidejűleg, a halálesetet követő hónap ötödik napjáig kell teljesíteni.”
107. § Az Stt. Vhr. 2. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.
108. § Hatályát veszti az Stt. Vhr. 21. § (12) bekezdése, valamint 11. melléklete.
109. § Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 429/2017. Korm. rendelet) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az anyakönyvvezető jogszabályban meghatározott közreműködői feladatainak ellátásához szükséges arcképmás, aláírás, valamint ujjnyomat felvételezésére alkalmas eszközöket a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ) biztosítja.”
110. § A 429/2017. Korm. rendelet a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A születést anyakönyvező anyakönyvvezető végzi a törvényes képviselő nyilatkozata szerint az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött részére hivatalból kiállított anyakönyvi kivonat és hatósági igazolványok
a) egészségügyi szolgáltatónál vagy anyakönyvvezetőnél személyesen a törvényes képviselőnek történő átadását, vagy
b) törvényes képviselő lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére történő kézbesítését.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján át nem vett okmányok esetén a születést anyakönyvező anyakönyvvezető az (1) bekezdés b) pontja alapján jár el.
(3) A születést anyakönyvező anyakönyvvezető a jogszabályban meghatározott, hivatalból kiállított hatósági igazolványt a jogszabályban meghatározott címzettnek továbbítja.”
111. § A 429/2017. Korm. rendelet 1. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.
112. § A 429/2017. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ)” szövegrész helyébe a „NISZ” szöveg lép.
113. § Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet a következő 10/B. alcímmel egészül ki:
„10/B. Az adóigazolvány kiállítására vonatkozó részletszabályok
24/B. § (1) Az Art. 33/A. §-ában meghatározottak alapján hivatalból kiadásra kerülő adóigazolványt az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet személyesíti meg, az állami adóhatóság adatot szolgáltat e szervezet részére a megszemélyesítéshez szükséges adatokról.
(2) Az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet az Art. 33/A. § a) pontja szerint kiállított adóigazolványt a születést anyakönyvező anyakönyvvezető részére küldi meg. Az át nem vett, valamint a téves adatot, illetve elhunyt gyermek adatait tartalmazó adóigazolványt a születést anyakönyvező anyakönyvvezető havonta egyszer megküldi a hatósági igazolványt kiállító szerv vagy annak területi szerve részére.
(3) Az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet az Art. 33/A. § b) pontja szerint kiállított adóigazolványt a névváltozással érintett természetes személy adózó részére küldi el.
(4) Az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az adóigazolvány megszemélyesítésével és elküldésével kapcsolatos adatokról.”
114. § Az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet] a következő 1/A. alcímmel egészül ki:
„1/A. A Magyar Nemzeti Levéltárra vonatkozó különös rendelkezések
1/A. § (1) E rendeletet a Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) vonatkozásában a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Adattrezor-archiválás alatt az MNL-nek a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti levéltári anyagának, elektronikus információs rendszereiben és nyilvántartásaiban tárolt nem minősített adatai biztonsági mentését is érteni kell.
(3) A (2) bekezdés szerinti adattrezor-archiválási kötelezettség célja az MNL-nek az Ltv.-ben meghatározott megőrzési kötelezettség teljesítésével összefüggő adatai sérüléséből eredő működési zavara esetén a működési képesség helyreállítása és az adatvesztés minimalizálása.”
115. § A 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az adattrezor-archiválás egységes formátumát biztosító eszközrendszert az őrzésért felelő szerv 2023. december 31-ig bocsátja az MNL rendelkezésére. Eddig az időpontig az adattrezor- archiválás az MNL saját szoftvereszközével, az MNL által meghatározott formátumban történik az MNL által biztosított fizikai adattároló eszközön. 2023. december 31-ig az adattrezor-archiválás átadása és megőrzése, valamint kiadása az MNL által átadott fizikai adattároló eszköz útján történik.”
116. § (1) A Kormányzati Adatközpont működéséről szóló 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KAK Kr.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az önként csatlakozó felhasználó az adatközponti szolgáltatások igénybevételére irányuló szándékát, az (1) bekezdés szerinti szerv felett irányítási és felügyeleti jogkört ellátó miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) előzetes egyetértő nyilatkozatának csatolásával, az e célra működtetett elektronikus megoldás igénybevételével – az adatközponti szolgáltatások igénybevételéhez szükséges regisztrációs dokumentumokkal együtt – benyújtott kérelemben jelenti be a miniszternek.”
(2) A KAK Kr. 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter – a szakminiszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg az általa a (3) bekezdés szerint jóváhagyott önként csatlakozó szerveket és szakrendszereiket, valamint a csatlakozással kapcsolatos finanszírozás módját és a csatlakozók részére nyújtott adatközponti szolgáltatásokat, valamint szolgáltatás megszüntetésének módját.
(5) A (4) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott szerv és szakrendszer a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint köteles az adatközponti szolgáltatásokat igénybe venni.”
117. § A KAK Kr. 6. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Felhatalmazó rendelkezések
12. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakminiszterrel egyetértésben az 5. § szerint csatlakozó szerveket, szakrendszereiket, valamint a csatlakozással kapcsolatos finanszírozás módját és a csatlakozók részére nyújtott adatközponti szolgáltatásokat, valamint szolgáltatás megszüntetésének módját rendeletben állapítsa meg.”
118. § (1) A KAK Kr. 1. melléklete helyébe a 13. melléklet lép.
(2) A KAK Kr. 3. melléklete a 14. melléklet szerint módosul.
119. § A KAK Kr.
a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az „önként” szövegrész helyébe az „az 5. § szerint” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében az „önkéntes” szövegrész helyébe az „az 5. § szerinti” szöveg,
c) 3. melléklet 57. sorában a „Kórházi Központi” szövegrész helyébe a „Központi Kórházi” szöveg
lép.
120. § A közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 513/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. melléklete helyébe a 15. melléklet lép.
121. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete a 16. melléklet szerint módosul.
122. § A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A vizsgaközpont elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett a közúti közlekedési nyilvántartás engedély- nyilvántartásával való kapcsolattartása és a vizsgára, vizsgálatra és utánképzésre jelentkezők adatainak ellenőrzése során a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti közfeladatai ellátása keretében.”
123. § (1) A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 45/2019. Korm. rendelet) 13. § a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
[A Kincstár a szerzési támogatásra való jogosultsági feltételek fennállásának az elidegenítési tilalom 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időtartama alatti ellenőrzése céljából adatszolgáltatást igényelhet
a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából az igénylő, ennek hiányában a támogatással érintett személy vezetői engedélyének száma alapján]
„ac) a természetes személyazonosító adataira.”
(vonatkozóan.)
(2) A 45/2019. Korm. rendelet 13. § b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
[A Kincstár a szerzési támogatásra való jogosultsági feltételek fennállásának az elidegenítési tilalom 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időtartama alatti ellenőrzése céljából adatszolgáltatást igényelhet
a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából az igénylő, házastársa vagy élettársa]
„be) természetes személyazonosító adatára, lakcímére, egyéni vállalkozó esetében, amennyiben a járműnyilvántartás tartalmazza, székhelyére, telephelyére,”
(vonatkozóan.)
(3) A 45/2019. Korm. rendelet 13. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kincstár a szerzési támogatásra való jogosultsági feltételek fennállásának az elidegenítési tilalom 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időtartama alatti ellenőrzése céljából adatszolgáltatást igényelhet]
„c) a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásából az elidegenítési tilalom állam javára történő bejegyzésének ellenőrzése céljából az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjára, kezdetére és végére”
(vonatkozóan.)
124. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 7. melléklete a 17. melléklet szerint módosul.
125. § Nem lép hatályba a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 165. § (1) bekezdése.
126. § A mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve közötti együttműködés rendjéről szóló 217/2020. (V. 21.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában a „188. § 6. pontja” szövegrész helyébe a „188. § 9. pontja” szöveg lép.
127. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(10) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. december 12-én lép hatályba.
(2) A 15. alcím és a 32. alcím 2020. december 21-én lép hatályba.
(3) Az 55. § a) és b) pontja, a 17. alcím, a 118. § (2) bekezdése és a 14. melléklet, valamint a 31. alcím 2021. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. alcím, a 2–5. §, a 8. §, a 4. alcím, a 12. §, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 15. §, a 16. §, a 6. alcím és az 1. melléklet, a 28. § (2) bekezdése, a 29–31. §, a 33. §, a 36. §, a 38. §, a 40. § (2) bekezdése, a 41. §, a 44. § (2) bekezdése és a 8. melléklet, a 45. § 2–8. pontja, a 45. § 11. és 12. pontja, az 53. § (3) és (4) bekezdése, az 56–60. § és a 9. melléklet, a 61. § b) pontja, a 65–67. §, a 69. § (1) bekezdése, a 71–74. §, a 77–79. §, a 82. § b) és d) pontja, a 83. § b) és g) pontja, a 19. alcím, a 90. §, a 92. §, a 106. §, a 107. §, a 22. alcím és a 12. melléklet, a 23. alcím, a 28. alcím, valamint a 30. alcím és a 17. melléklet 2021. február 1-jén lép hatályba.
(5) A 14. § (2) bekezdése, a 45. § 32. pontja és a 46. § g) pontja 2021. március 1-jén lép hatályba.
(6) A 7. alcím, a 9. alcím, a 34. §, a 35. §, a 39. §, a 42. §, a 43. §, a 44. § (1) bekezdése és a 7. melléklet, a 45. § 9. és 10. pontja, a 45. § 13–18. pontja, a 45. § 20. pontja, a 45. § 37. pontja és a 46. § f) pontja 2021. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 68. §, a 69. § (2) bekezdése, a 70. §, a 75. §, a 76. §, a 80. §, a 81. § és a 10. melléklet, a 82. § c) pontja, valamint a 83. § a), c), d), e), f), h) és i) pontja 2021. augusztus 2-án lép hatályba.
(8) A 102. §, a 104. § és a 105. § c)–e) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 24. alcím 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
(10) A 101. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
128. § (1) E rendelet 2. alcíme az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E rendelet 100. §-a az egységes digitális kapu szolgáltatásaira vonatkozó felhasználói statisztikáknak és visszajelzéseknek az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő gyűjtéséről és megosztásáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1121 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E rendelet 15. és 32. alcíme az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) E rendelet 11. alcíme és a 3–6. melléklet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) E rendelet 17. alcíme, 25. alcíme, valamint 91. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(6) A 17. alcím, a 25. alcím, valamint a 91. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
„1a. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A családi pótlék / anyasági támogatás megállapítása iránti hivatalbóli eljáráshoz tartozó adatlap adattartalma
1. Az ellátás megnevezése (családi pótlék, anyasági támogatás)
2. Az intézetben született újszülött vér szerinti anyjával (a továbbiakban: ügyfél) kapcsolatos adatok:
2.1. Az ügyfél:
2.1.1. neve,
2.1.2. születéskori neve,
2.1.3. születési helye, ideje,
2.1.4. anyja neve,
2.1.5. lakcíme,
2.1.6. Társadalombiztosítási Azonosító Jele,
2.1.7. állampolgársága,
2.1.8. bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma),
2.1.9. egyedülállóságára vonatkozó adat,
2.1.10. házastársa/élettársa neve és Társadalombiztosítási Azonosító Jele,
2.1.11. az ügyfél, illetve házastársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat,
2.1.12. várandósgondozáson való részvételének száma és annak igazolása,
2.1.13. aláírása.
3. Az intézetben született újszülött adatai:
3.1. neve
3.2. születési helye
3.3. születési ideje
3.4. anyja neve
3.5. állampolgársága”
A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklete a következő 48. és 49. ponttal egészül ki:
(A központosított irattári szolgáltatásokat igénybe vevő szervek)
„48. Nemzeti Akkreditáló Hatóság
49. Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság”
A Kat.R. 3. melléklet 1.2. pontja a következő 1.2.8. alponttal egészül ki:
(Tartalmi követelmények
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása)
„1.2.8. Szükség esetén az üzem környezete történetének leírása.”
A Kat.R. 5. melléklet 1.4. pont c) alpontja a következő ch) ponttal egészül ki:
[Tartalmi követelmények
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok:
az üzemben feltárt súlyos baleseti eseménysorokhoz kapcsolódó, minden károsító hatásra (hősugárzás, robbanás okozta túlnyomás és repeszhatás, mérgezés) vonatkozó védekezési, kárelhárítási feladat, védelmi intézkedés meghatározása a beavatkozás egyes mozzanataihoz rendelhető időtartamok megadásával:]
„ch) súlyos balesetet követően a környezet helyreállítása és megtisztítása;”
A Kat.R. 8. melléklet 2.2. pont c) alpontja a következő ch) ponttal egészül ki:
(Tartalmi követelmények
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok:
az üzemben feltárt súlyos baleseti eseménysorokhoz kapcsolódó, minden károsító hatásra vonatkozó védekezési, kárelhárítási feladat, védelmi intézkedés meghatározása a beavatkozás egyes mozzanataihoz rendelhető időtartamok megadásával:)
„ch) súlyos balesetet követően a környezet helyreállításának és megtisztításának tervezése.”
A Kat.R. 9. melléklet 1.2.1. pont c) alpontja a következő cn) ponttal egészül ki:
(Tartalmi követelmények
A külső védelmi terv tartalma
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása:
a lakosság, az anyagi javaik és a környezet védelme érdekében hozott intézkedések:)
„cn) súlyos balesetet követően a környezet helyreállítása és megtisztítása.”
Az R. 16. melléklet B. része helyébe a következő rendelkezés lép:
„B.
A 2009. július 1-jét követően kiadásra kerülő törzskönyv tartalmi elemei
Első oldal
H
JÁRMŰTÖRZSKÖNYV
1. Sorszám
2. Gyártmány
3. Típus
4. Kereskedelmi megnevezés (ha van)
5. Alvázszám
6. Gyártási év
Második oldal
7. Kiállítás helye, kelte
8. Kiállító hatóság
9. Tulajdonosi adatok (természetes személynél: név, születési hely és idő, anyja neve; nem természetes személynél: a gazdálkodó szervezet megnevezése, a cégjegyzék- vagy nyilvántartási száma)
10. Hivatalos feljegyzések
11. A törzskönyv nyomdai sorszámának vonalkódja”
„19. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez
A vezetői engedély automatikus kiállításához az ügyfélnek – ha nem tesz az automatikus okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot – előzetesen nyilatkoznia kell az alábbi kérdésekben:
a) a szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van-e?
b) áll-e fenn vele szemben a 16. § (1) bekezdésében meghatározott valamely közlekedésbiztonsági alkalmasságot kizáró ok?
c) van-e külföldi vezetői engedélye?
d) a 31. §-ban meghatározott lehetőségek szerint, hol szeretné átvenni az elkészült vezetői engedélyt?
e) a vezetési jogosultság fennállásáról, az okmány érvényességéről, illetve az automatikus okmánykiállítást megakadályozó tényezőről a 31. §-ban meghatározott lehetőségek közül hogyan és mely elérhetőségen (e-mail-címen, telefonszámon SMS-ben) szeretne értesülni?”
„4. számú melléklet a 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelethez
Az eHVB rendszerből az elektronikus anyakönyvi rendszernek továbbítandó adatok:
1. eHVB azonosító adatai
1.1. eHVB egyedi azonosító
1.2. eHVB verziószám
1.3. eHVB kiállításának kelte
2. Elhalálozás adatai
2.1. Elhalálozás helye
2.2. Elhalálozás időpontja
2.3. Elhunyt utolsó kezelőorvosának adatai (opcionális)
2.3.1. Orvos neve (opcionális)
2.3.2. Orvos beosztása, intézmény neve, intézmény címe (opcionális)
2.4. Elhunyt halottvizsgálatát végző orvos adatai
2.4.1. Orvos neve
2.4.2. Orvos beosztása, intézmény neve, intézmény címe
3. Elhunyt adatai
3.1. Családi és utóneve
3.2. Születési családi és utóneve
3.3. Születési helye (ország, település)
3.4. Születési ideje (év, hónap, nap)
3.5. Anyja születési neve
3.6. Állampolgársága (opcionális)
3.7. Neme
3.8. Magyarországi lakóhelye (perinatális halottvizsgálati bizonyítvány esetén opcionális)
3.8.1. Irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszám vagy helyrajzi szám, szint, épület, lépcsőház, ajtó
3.9. Külföldi lakóhelye (lakcíme) (perinatális halottvizsgálati bizonyítvány esetén opcionális)
3.9.1. Ország, megnevezése, település irányítószáma és megnevezése, közelebbi cím
3.10. Tartózkodási helye (lakcíme) (perinatális halottvizsgálati bizonyítvány esetén opcionális)
3.10.1. Irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszám vagy helyrajzi szám, szint, épület, lépcsőház, ajtó
3.11. Személyazonosító okmánya (típusa, száma) (opcionális)
3.12. Egyéb azonosító okmánya (típusa, száma) (opcionális)
4. Temetést intéző adatai
4.1. Családi és utóneve
4.2. Értesítési címe
4.3. Közelebbi megjelölés (opcionális)
4.4. Értesítési telefonszáma (opcionális)
4.5. Értesítési e-mail-címe (opcionális)”
1. A SzigR. 1. melléklete a következő 9a. ponttal egészül ki:
(Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem a kérelmező következő adatait tartalmazza:)
„9a. Származási helye (Kérelmére)”
2. A SzigR. 1. melléklet 13. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem a kérelmező következő adatait tartalmazza:)
„13. Ujjnyomatának rögzítése
14. Ujjnyomat adására ideiglenesen fizikailag vagy fizikailag képtelenség ténye”
3. A SzigR. 1. melléklete a következő 25. ponttal egészül ki:
(Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem a kérelmező következő adatait tartalmazza:)
„25. A személyazonosító igazolvány kérelem és adatlap ügyszáma”
Az Stt. Vhr. 2. mellékletében foglalt felsorolás a következő 7. ponttal egészül ki:
(A halálozási lap adattartalma)
„7. Csecsemőhalálozás esetén
7.1. az élveszületés helye
7.2. a születés anyakönyvi eseményazonosítója
7.3. többes szülés esetén hányas szülés, hányadik szülött
7.4. az anya családi állapota
7.5. az anya házasságkötésének időpontja”
A 429/2017. Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontja helyébe a rendelkezés lép:
„2. Az anyakönyvvezető hivatali felszerelésének része
a) a nemzetiszínű vállszalag Magyarország címerével, amelyet a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél visel,
b) az arcképmás, aláírás, ujjnyomat felvételezésére alkalmas eszközök.”
„1. melléklet a 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelethez
1. KAK Hoszting szolgáltatás
A szolgáltatás keretében a központi szolgáltató a Kormányzati Adatközpontban zárt, folyamatos felügyelet alatt működő géptermi környezetben nyújtott területhasználati vagy technológiai betelepülési lehetőséget biztosít. A szolgáltatás célja, hogy lehetőséget biztosítson a felhasználók számára saját informatikai eszközök elhelyezésére a szolgáltató által működtetett géptermekben. A központi szolgáltató a Kormányzati Adatközpontot úgy alakítja ki, hogy általa nagybiztonságú fizikai és műszaki üzemeltetési környezetet biztosítson a kijelölt eszközök számára.
2. KAK Virtuális adatközpont szolgáltatás
A KAK – Virtuális adatközpont szolgáltatás keretében erőforráskvóták kerülnek definiálásra. Az erőforráslimiteken (erőforráskvótákon) belül tetszőlegesen hozhatók létre az erőforráskvótákat felhasználó alszolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások.
2.1. Alszolgáltatások
Alszolgáltatásnak nevezzük azon szolgáltatásokat, amelyeken keresztül a KAK Virtuális adatközpont erőforrásai igénybe vehetők. Az alszolgáltatások részletes leírását a központi szolgáltató ellátási szolgáltatáskatalógusa tartalmazza.
2.1.1. KAK – Virtuális szerver alszolgáltatás
A Szolgáltató az Adatközponti szolgáltatásban kötelezően igénybe veendő alszolgáltatás keretében biztosítja a Felhasználói számára a KAK Felhő erőforrásait IaaS szolgáltatási formában.
A gépek különböző zárt, virtuális hálózati szegmensekbe (VLAN) szervezhetők, melyek között az adatáramlást – tűzfalon keresztül – szabályok alapján lehet engedélyezni. A létrejövő architektúrán üzembe állítható a Felhasználó számára a saját infrastruktúrája.
2.1.2. KAK – Konténer alszolgáltatás
A szolgáltatás az iparágban szabványos konténer futtatását biztosítja egy vezérlési és skálázási réteg segítségével. Ez a réteg lehetővé teszi a konténerek automatizált üzembe helyezését, szükség esetén egy előző verzióra történő visszaállítását, terheléselosztót biztosít a konténerek elé, valamint figyeli a konténerek állapotát, és ha hibát észlel, újraindítja azokat.
A központi szolgáltató üzemeltetése nem végez műveleteket a konténeren belül, ezért a konténeren belül használt technológiára nincs megkötés. Azonban a különböző, nem konténerizálható szolgáltatásokat (például az adatok perzisztens tárolása NAS-eszközön vagy SQL-adatbázisban) a sztenderd KAK alszolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások közül kell igénybe venni.
2.1.3. KAK – Alkalmazáskiszolgáló alszolgáltatás
Az alszolgáltatás keretében a Szolgáltató Alkalmazáskiszolgáló szolgáltatás keretében biztosítja a Felhasználó számára a KAK Felhő erőforrásait PaaS szolgáltatási formában.
Szolgáltatás keretében komplex konténerszolgáltatásként gyártói támogatással rendelkező konténerkezelő környezet elhelyezését biztosítja a központi szolgáltató. Ez azt jelenti, hogy biztosítja a virtuális futtatókörnyezethez az olyan, alkalmazásprogramozási felület (API) szintű hozzáférést a konténerkezelő környezet számára, amely lehetővé teszi konténereket futtató virtuális gépek (az úgynevezett worker node-ok) automatikus fel- vagy leskálázását konténerkezelő platform oldalról. A Szolgáltató licenceket konténerkezelő platform futtatásához nem biztosít.
2.1.4. KAK – Levelezés, csoportmunka alszolgáltatás
A központi szolgáltató olcsó, könnyen skálázható, modern, webalapú levelező és csoportmunka alszolgáltatást biztosít, amely megfelelően támogatja a felhasználókezelést. Az alszolgáltatás célja, hogy teljeskörűen kiváltsa az ingyenes, illetve publikus levelezési szolgáltatások kormányzati célú felhasználását.
2.1.5. KAK – Dokumentumkezelő rendszer alszolgáltatás
A központi szolgáltató olcsó, könnyen skálázható, modern, webalapú dokumentumkezelő alszolgáltatást biztosít, amely keretében minden felhasználó számára külön alkalmazáskörnyezet kerül kialakításra virtuális infrastruktúra szinten. Az alszolgáltatást biztosító szabad szoftveres alkalmazáshoz adminisztrátor jogosultságot kap a tenant adminisztrátor, azonban a dokumentumkezelő alkalmazás alatt levő operációs rendszerben és adatbázis-kezelőben nem kap jogosultságokat. Az alszolgáltatás beépítetten tartalmaz vírusvédelmi szolgáltatást.
2.1.6. KAK – Tartalomkezelő rendszer alszolgáltatás
A Szolgáltató Tartalomkezelő rendszer szolgáltatás keretében biztosítja a Felhasználó számára a KAK Felhő erőforrásait SaaS szolgáltatási formában. Az alszolgáltatás keretében a Szolgáltató külön VM-en települő tartalomkezelő alkalmazás szolgáltatást nyújt.
2.1.7. KAK – E–Learning rendszer alszolgáltatás
Az alszolgáltatás célja egy közös kormányzati platform kialakítása, amely használata hatékonnyá és követhetővé teszi a belső képzések lebonyolítását. E–Learning alszolgáltatásként a központi szolgáltató nyílt forráskódú platformot szolgáltat. Minden felhasználó külön szeparált környezetet vagy környezeteket kap.
2.1.8. KAK – Naplógyűjtő rendszer alszolgáltatás
Az alszolgáltatás keretében a Szolgáltató külön VM-en települő naplóállomány-gyűjtő alkalmazás szolgáltatást nyújt Felhasználói számára a Felhasználó saját környezetében. Az alkalmazás szeparációja VM és hálózati (VLAN) szinten valósul meg. Az alszolgáltatás által lefoglalt erőforrások a KAK – Virtuális Adatközpont szolgáltatás kvótáiból kerül felhasználásra.
2.2. Kiegészítő szolgáltatások
Kiegészítő szolgáltatásnak nevezzük azon szolgáltatásokat, amelyek önállóan nem, csak valamely ellátási szolgáltatás vagy alszolgáltatás kiegészítéseként lehet igénybe venni. Az ellátási szolgáltatások mellé igényelhető kiegészítő szolgáltatások részletes leírását a központi szolgáltató ellátási szolgáltatáskatalógusa tartalmazza.
2.2.1. KAK – Tárterület – Blokk alapú kiegészítő szolgáltatás
A Szolgáltató a Tárterület – Blokk alapú kiegészítő szolgáltatás keretében additívdiszk-erőforrásokat biztosít a Felhasználó számára a KAK Felhőből, kiegészítő szolgáltatás formájában a KAK – Virtuális Adatközpont szolgáltatásban meghatározott felső korlát erejéig. Block device tárhelyszolgáltatás keretében további diszk erőforrások adhatók meglevő virtuális gépekhez. Az addicionális tárterület bekonfigurálása, csatolása, illetve fájlrendszer létrehozása az operációs rendszer szintet üzemeltető feladata (IaaS szolgáltatás esetén a Felhasználó feladata).
2.2.2. KAK – Tárterület – NAS alapú kiegészítő szolgáltatás
A Szolgáltató a Tárterület – NAS alapú kiegészítő szolgáltatás keretében hálózati tárhelyet biztosít a Felhasználó számára a KAK Felhőből a KAK Felhő – Virtuális Adatközpont szolgáltatásban meghatározott felső korlát erejéig. A KAK Felhőbe települő alkalmazások számára gyakran szükséges közös, hálózati tárhely. A hálózati tárhelyet Szolgáltató CIFS és NFS alapú tárhely alapján központi NAS (Network Attached Storage) segítségével biztosítja.
2.2.3. KAK – Tárterület – Objektumtár alapú kiegészítő szolgáltatás
A Szolgáltató a Tárterület – Objektumtár alapú kiegészítő szolgáltatás keretében – objektumalapú adattárolást biztosít a Felhasználó számára a KAK Felhőből a KAK – Virtuális Adatközpont szolgáltatásban meghatározott felső korlát erejéig. A Felhő által biztosított OpenStack Object Storage (SWIFT) egy magas rendelkezésre állású, elosztott, konzisztens object/blob tároló. Az objektumok létrehozása, módosítása és kivétele Object Storage API-n keresztül történik, ami Representational State Transfer (REST) webszervizekként került implementálásra. Az objektumok dedikált konténerben kerülnek elhelyezésre.
2.2.4. KAK – Mentés-visszaállítás kiegészítő szolgáltatás
A Szolgáltató a Mentés-visszaállítás kiegészítő szolgáltatás keretében agent és image alapú mentést és mentés-visszaállítást biztosít Felhasználó számára. A KAK Felhő által biztosított felhő alapú működési környezetben beállítható mentés mind komplett virtuális gép (image szintű mentés), mind agent alapú mentés formájában. A mentés DDT (disc-to-disc-to-tape) formában kerül megvalósításra. A mentéseknek a VTL-ről a tape library-ba való ütemezését Szolgáltató végzi.
2.2.5. KAK – Archiválás kiegészítő szolgáltatás
Törvényességi vagy egyéb funkcionális szempontoknak megfelelően szükség lehet teljes szolgáltatások vagy akár a komplex alkalmazási rendszerek és kapcsolódó adatbázisok együttes állapotának hosszú távú, konzisztens és bizalmas megőrzésére. A Felhasználók számára a felhő ezt a típusú/szintű archiválást az előző alfejezetben részletezett mentés analógiájára, teljes konfigurációk (adatbázis és alkalmazási platformok), adatbázisok vagy egyéb tárterületek teljes körű mentésének hosszú távú megőrzésével biztosítja.
2.2.6. KAK – Nagyvállalati szintű relációs adatbázis-kezelő, zárt forráskódú adatbázis kiszolgáló szolgáltatás
A Szolgáltató a kiegészítő szolgáltatás keretében biztosítja a Felhasználó számára a KAK Felhő erőforrásait. A kiegészítő szolgáltatás futtatásához szükséges számítási erőforrásokat a Szolgáltató egy dedikált virtuális erőforrás pool-ból vagy fizikai gépeken szolgáltatja. Az erőforrás pool-ban a számítási kapacitást rack szerverek, a tárolási kapacitást pedig a központi tároló által kerülnek biztosításra. A Felhasználók adatbázisainak futtatásához virtuális gépek kerülnek létrehozásra a két telephelyen. A szolgáltatás szintű, magas rendelkezésre állást és a katasztrófatűrő megoldást is a telephelyek között átnyúló fürtözési technológia adja.
2.2.7. KAK – Nyílt forráskódú relációs SQL adatbázis kezelő szolgáltatás
A Szolgáltató SQL adatbázisszolgáltatás (MariaDB, PostgreSQL) keretében biztosítja a Felhasználó számára a KAK Felhő erőforrásait PaaS/DBaaS jellegű szolgáltatási formában. A szolgáltatás által lefoglalt erőforrások a KAK – Virtuális Adatközpont szolgáltatás kvótáiból kerül felhasználásra. Az alszolgáltatás keretében a Szolgáltató külön VM-ken MariaDB és PostgreSQL alapú image-eket biztosít, amelyeken adatbázis-szolgáltatást nyújt a Felhasználó számára.
A szerver virtualizáció a szeparációt és a magas rendelkezésre állást is fizikai szinten biztosítja. A magas rendelkezésre állást, a horizontális skálázást és a hibatűrést (katasztrófaelhárítást) a platform szinten elérhető Multi-Master replikáció valósítja meg. Minden Felhasználói szolgáltatás esetén több példány alkalmazható a horizontális skálázás biztosítására, illetve a telephelyek közötti replikációval a katasztrófa jellegű meghibásodások kezelésére.
2.2.8. KAK – Nyílt forráskódú nem relációs adatbázis kezelő szolgáltatás
A nem relációs adatbáziskezelő a webes alkalmazások jelentős mennyiségű párhuzamos feldolgozási igényeinek kiszolgálását, a gyorsító tárak hatékonyabb és az adatstruktúrák rugalmasabb kezelését, valamint azok jobb skálázási lehetőségeit biztosító adatbázis platform szolgáltatás. Az adatbázis belső tárolási struktúrája kulcs-érték párok és dokumentumok tárolására, illetve kezelésére optimalizált. A Szolgáltató NoSQL adatbázis (MongoDB) alszolgáltatás keretében biztosítja a Felhasználó számára a KAK Felhő erőforrásait PaaS/DBaaS jellegű szolgáltatási formában. A szolgáltatás által lefoglalt erőforrások a KAK – Virtuális Adatközpont szolgáltatás kvótáiból kerül felhasználásra. A külön VM-eken települő MongoDB alapú adatbázis szolgáltatást nyújt a Felhasználói számára. A szerver virtualizáció a szeparációt infrastruktúra szinten, és a magas rendelkezésre állást is alapszinten biztosítja. A magas rendelkezésre állást és katasztrófatűrést a platform szinten elérhető replikációs megoldás támogatja.
2.2.9. KAK – Perimeter kiegészítő szolgáltatás
A Szolgáltató a Perimeter kiegészítő szolgáltatás keretében tűzfal, webalkalmazás-tűzfal, SSL-terminálás, terheléselosztás funkciót biztosít.
2.2.9.1. Webalkalmazás-tűzfal (WAF)
A perimeter eszköz beépítve tartalmazza az elterjedtebb, általános, webalapú támadások, például XSS, SQL–Injection elleni védelmet.
2.2.9.2. Tűzfal funkciók
A perimeter eszközön ezzel a funkcionalitással lehetséges szabályozni a Felhasználó VLAN-jai és a különböző zónák (a felhőben levő egyéb VLAN-ok, NTG, Internet, hostingban levő szerverek) közötti adatáramlást.
2.2.9.3. Terheléselosztás
A szolgáltatás nagy teljesítményű hardveres terheléselosztást biztosít a felhő határát képező perimeter eszköz segítségével.
2.2.9.4. SSL terminálás, kliens oldali tanúsítványkezelés
A központi szolgáltató a 186/2015. kormányrendelet alapján biztosítja az SSL terminálást.
Ebben az esetben az ügyfélnek adatkezelési megállapodást kell kötnie a Szolgáltatóval. Az adatkezelés részeként az ügyfél a Szolgáltató részére átadja az SSL/TLS-bontáshoz a tanúsítványhoz tartozó privát kulcsot, amit a Szolgáltató kizárólagosan a titkosítás feloldásához használ fel. A Szolgáltató által biztosított eszközön történő, titkosított kapcsolat terminálása és felépítése a bérlő részére nem jelent járulékos feladatot. A tanúsítvánnyal kapcsolatos adminisztratív teendők: lejárat figyelése, megújítás, visszavonás az ügyfél felelőssége és feladata.
Az SSL/TLS terminálásával szerverek felé a KAK belső hálózatán már csak a titkosítás nélküli forgalom kerül elküldésre.
2.2.10. KAK – Fix publikus IP-cím kiegészítő szolgáltatás
A Szolgáltató a Fix publikus IP-cím kiegészítő szolgáltatás keretében fix, publikus IP-címet biztosít a Felhasználó számára a KAK – Virtuális Adatközpont szolgáltatásban meghatározott felső korlát erejéig. A kiegészítő szolgáltatás keretében a Szolgáltató fix, publikus IP-címet biztosít a Felhasználó számára, a rendelkezésére álló IP-címtartományából. Ez az IP-cím jellemzően a határvédelmi (perimeter) eszközön lesz beállítva, és azt biztosítja, hogy a Felhasználó által kialakított szolgáltatások az Internet felől is elérhetőek legyenek.”
1. A KAK Kr. 3. mellékletében található táblázat 52. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
| (A | B | C | |
| Sorszám | A rendszer elnevezése | A rendszer jellege) | |
| 52. | Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér rendszer (EESZT) és támogató rendszerei | szakrendszer | |
2. A KAK Kr. 3. mellékletében található táblázat a következő 59. sorral egészül ki:
| (A | B | C | |
| Sorszám | A rendszer elnevezése | A rendszer jellege) | |
| 59. | Központi Bűnjelnyilvántartó Rendszer | szakrendszer | |
„2. melléklet az 513/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Nyilatkozat az adatszolgáltatás megtiltásáról
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdésében biztosított jogommal élve nem járulok hozzá a nyilvántartásban tárolt személyes adataimnak a törvényben megjelölt célokon túl való felhasználásához, illetve kiadásához. Tudomásul veszem, hogy jelen nyilatkozatomat írásban vagy szóban bármikor visszavonhatom.
Kelt: ..........................., .............. év ....................................... hó .......... nap
Személyi azonosító: ...........................................................................................................
.........................................................
aláírás
Megjegyzés:
A nyilatkozat nem érinti törvényben előírt adatok nyilvántartását és adatszolgáltatások teljesítését.”
1. Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet „10. Közlekedési ügyek” pontjában foglalt táblázat a következő 195. sorral egészül ki:
| (A | B | C | D | E | F | ||
| 1. | Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Elsőfokon eljáró szakhatóság | Másodfokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje) | |
| 195. | Légügyi hatósági eljárás. Légiközlekedési tevékenység keretében légi járművel végzett személyszállítással és árufuvarozással (ideértve a postai küldemények fuvarozását) összefüggő engedélyezési eljárás. | Magyarország nemzetbiztonsági érdekét az engedély kiadása sérti vagy veszélyezteti-e. | Minden esetben. | Alkotmányvédelmi Hivatal | – | – |
2. Hatályát veszti az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet
a) „10. Közlekedési ügyek” pontjában foglalt táblázat 7. és 8. sora,
b) „12. Műszaki biztonsági ügyek” pontjában foglalt táblázat 13. sora.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 7. melléklete a következő 32. és 33. ponttal egészül ki:
(A kormányablak által végzett kiegészítő szolgáltatások)
„32. A magánútlevél iránti kérelmet előterjesztő Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételéhez szükséges adatlap továbbítása
33. A magánútlevél iránti kérelmet előterjesztő külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételéhez szükséges adatlap továbbítása”
