A Kormány
a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 29. § a) és b) pontjában,
a 40. és 41. § tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra.
2. § A Foktftv. 4. § (1) bekezdése szerinti tényfeljegyzésre irányuló eljárás során az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet [a továbbiakban: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet] 60–110. §-ait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
3. § (1) A kérelemnek a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott adattartalmon túl tartalmaznia kell az 1. mellékletben foglaltakat is.
(2) A kérelemben – a Foktftv. 7. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével – csak egy földrészlet jelölhető meg.
(3) A kérelem benyújtását követően annak adattartalma nem módosítható.
4. § (1) A Foktftv. 4. § (7) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat a kérelemmel érintett földrészletenként kell megfizetni.
(2) A Foktftv. 4. § (7) bekezdése szerinti osztatlan közös tulajdon megszüntetése magába foglalja:
a) a folyamatban lévő megosztás ténye feljegyzését,
b) az osztóprogram használatát biztosító ügyazonosító kód kiadását,
c) a Foktftv. 4. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételét és levételét,
d) a Foktftv. 5. § (1) bekezdése szerinti értesítéshez szükséges adatok szolgáltatását,
e) a Foktftv. 9. § (2) bekezdése szerinti adatok szolgáltatását,
f) az eljárásban ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő mérnök részvétele esetén a részére adandó adatok szolgáltatását,
g) a megosztással bekövetkező változások ingatlan-nyilvántartási átvezetését,
h) a megosztásra kerülő fölrészletet érintő jogok és tények átjegyzését, valamint
i) a megosztással létrejövő földrészletek megközelítését biztosító szolgalmi jog bejegyzését.
5. § A Foktftv. 4. § (2) bekezdése szerinti tényfeljegyzés során az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 46. §-a szerinti soron kívüli elintézésre irányuló kérelem benyújtásának, valamint 47/A. §-a szerinti függőben tartásnak nincs helye, kivéve a 47/A. § (1b) bekezdése szerinti függőben tartás esetét.
6. § Ha a kérelem visszautasításnak nincs helye, a kérelem benyújtását követően az ingatlanügyi hatóság ellenőrzi a kérelemmel érintett földrészlet nyilvántartási és térképi adatainak összhangját, és a tényfeljegyzésről szóló döntés meghozataláig, illetve az ügyazonosító kiadásáig gondoskodik a szükséges javítások elvégzéséről.
7. § (1) A tényfeljegyzésről szóló döntésben az ingatlanügyi hatóság rendelkezik az ügyazonosítónak a kérelmező részére történő kiadásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatban a kérelmező rendelkezésére kell bocsátani a Foktftv. 5. § (1) bekezdése szerinti földhasználók, valamint erdőgazdálkodók értesítéséhez szükséges adatokat.
(3) A tényfeljegyzésről szóló döntés kézbesítése során a kérelmezőn kívüli egyéb érdekeltek számára az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok nem közölhetők.
8. § A kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés e) pontja alapján történő visszavonása esetén az ingatlanügyi hatóság szükség esetén gondoskodik a feljegyzett tény törléséről és az ügyazonosító érvénytelenítéséről, illetve a már közzétett hirdetmény levételéről.
9. § (1) A 13. § (3) bekezdése szerinti bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság a hiba kivizsgálását haladéktalanul elvégzi.
(2) A hiba bejelentését követően az ingatlanügyi hatóság a tényfeljegyzésről szóló határozatát hivatalból visszavonja, és – a tény feljegyzésére irányuló kérelem ranghelyének fenntartása mellett – törli a folyamatban lévő megosztás tényét, valamint gondoskodik a kiadott ügyazonosító érvénytelenítéséről és a hirdetmény levételéről. A folyamatban lévő megosztás ténye ranghelyén az ingatlanügyi hatóság a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindításának tényét jegyzi fel.
(3) A javítás megtörténtéről szóló döntéssel együtt az ingatlanügyi hatóság a tényfeljegyzés tárgyában is döntést hoz, és a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének törlésével egyidejűleg visszajegyzi a folyamatban lévő megosztás tényét, továbbá gondoskodik az új ügyazonosító kiadásáról, valamint a Foktftv. 4. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény ismételt közzétételéről. A folyamatban lévő megosztás tényét az ingatlanügyi hatóság az eredeti tényfeljegyzési kérelem ranghelyén jegyzi fel az érintett földrészlet tulajdoni lapjára.
10. § (1) A folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem egyben a földrészletet érintő megosztási folyamat megkezdéséről szóló, a Foktftv. 4. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény közzététele iránti kérelemnek is minősül.
(2) A Foktftv. 4. § (4) bekezdése szerinti hirdetménynek az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő magyarorszag.hu kormányzati honlapon (a továbbiakban: kormányzati portál) történő közzététele iránt az ingatlanügyi hatóságnak a folyamatban lévő megosztás tényének a földrészlet tulajdoni lapjára történő feljegyzése napján kell intézkednie.
(3) A hirdetmény kötelező tartalmi elemeit a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A hirdetménynek a kormányzati portálon való közzététele céljából az ingatlanügyi hatóság a 2. mellékletben foglalt adatokat – a földügyért felelős miniszter által erre a célra rendszeresített, a kormányzati portálon elérhető elektronikus űrlapon, biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás segítségével – a (2) bekezdésben meghatározott napon megküldi a kormányzati portált üzemeltető szervezetnek (a továbbiakban: működtető szervezet).
(5) Hirdetményként a 2. melléklet szerinti adattartalmú elektronikus tájékoztató kerül a kormányzati portálon közzétételre. Az elektronikus tájékoztató mellékleteként a tényfeljegyzés tárgyában hozott határozat, illetve az ügyazonosító nem küldhető meg, illetve az elektronikus tájékoztatóval együtt nem tehető közzé.
(6) A működtető szervezet köteles az elektronikus tájékoztatót 24 órán belül a kormányzati portálon közzétenni, és a közzététel időpontjáról és tartalmáról automatikus igazolást küldeni az ingatlanügyi hatóság részére.
(7) A működtető szervezet a kormányzati portálról az elektronikus tájékoztatót a 8. §-ban, a 9. §-ban, a 11. §-ban, valamint a 28. §-ban foglalt esetben az ingatlanügyi hatóság megkeresését követő napon, megkeresés hiányában a közzétételtől számított 90. napot követő napon veszi le, és a levétel időpontjáról automatikus igazolást küld az ingatlanügyi hatóság részére.
11. § Ha a kérelmező a Foktftv. 4. § (6) bekezdésében meghatározott 90 nap leteltét megelőzően kezdeményezi a folyamatban lévő megosztás tényének törlését, az ingatlanügyi hatóság a törlő határozatban felhívja a figyelmet arra, hogy a törléstől számított 30 napon belül ugyanazon földrészletre ismételt tényfeljegyzési kérelem nem nyújtható be. Az ingatlanügyi hatóság a törléssel egyidejűleg gondoskodik az ügyazonosító érvénytelenítéséről, valamint megkeresi a működtető szervezetet a 10. § (5) bekezdése szerinti elektronikus tájékoztató levétele érdekében.
12. § (1) A Foktftv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott osztóprogram a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv internetes oldaláról letölthető alkalmazás.
(2) Az osztóprogram segítségével elkészített térképvázlat és területkimutatás a Foktftv. II. fejezet 2. címe alatt szabályozott osztatlan közös tulajdon megszüntetési eljáráson kívül más ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem használható fel.
(3) Az osztóprogramot a kérelmező a saját személyre szóló kormányzati ügyfélkapu azonosító adataival és az ügyazonosítóval együtt tudja használni. Az ügyazonosítót az ingatlanügyi hatóság a kérelemben megadott ügyfélkapu azonosítóhoz és a kérelemben megjelölt földrészlethez, illetve a Foktftv. 7. § (2) bekezdése szerinti esetben a kérelemben megjelölt földrészletekhez rendeli.
(4) A megosztás kizárólag a kérelemmel érintett földrészletre, illetve földrészletekre terjedhet ki, az eljárásba más – a kérelemben nem szereplő – földrészlet semmilyen formában nem vonható be.
(5) A Foktftv. 4. § (6) bekezdése szerinti esetben 90 nap elteltével az ügyazonosító automatikusan érvényét veszti.
13. § (1) Az osztóprogramban az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatáshoz való hozzáférést az ügyazonosító biztosítja. A kérelemben megjelölt földrészlethez vagy – a Foktftv. 7. § (2) bekezdése szerinti esetben – a kérelemben megjelölt földrészletekhez tartozó hatályos ingatlan-nyilvántartási adatok első belépéskor automatikusan betöltésre kerülnek az osztóprogramba. A megosztást az ügyazonosítóhoz rendelten, automatikusan, hálózaton keresztül szolgáltatott ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kell elvégezni.
(2) Az osztóprogram a megosztás végrehajtásához szükséges, az (1) bekezdés szerint szolgáltatott tulajdoni lap adatokat és az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait ellenőrzi, ezen ellenőrzés során földrészlet, alrészlet és művelésiág-azonosítók és területek kölcsönös azonosítását, megfeleltetését végzi el.
(3) Ha az osztóprogram a szolgáltatott adatokban ellentmondást észlel, a megosztást nem lehet elvégezni. Az osztóprogram ebben az esetben üzenetet jelenít meg, valamint riportot generál az észlelt hibáról. A kérelmező a hiba riportot 5 napon belül köteles eljuttatni az ügyazonosítót kiadó ingatlanügyi hatóság részére. Az ingatlanügyi hatóság ebben az esetben a 9. §-ban foglaltak szerint jár el.
14. § A Foktftv. 17. § (6) bekezdése szerinti esetben a sírhely elhelyezkedésére vonatkozó adatokat a Nemzeti Földügyi Központ biztosítja az osztóprogram számára, amelyet a megosztás során figyelembe kell venni.
15. § (1) Ha a kérelemmel érintett földrészlet tulajdoni lapján a földrészlet egészére vagy annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére vonatkozó helyhez kötött jogbejegyzés vagy tényfeljegyzés található, erről az osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást kell készíteni, ami a jogok és tények változásának továbbjegyzését biztosítja.
(2) A megosztás során a kérelemmel érintett kiinduló földrészletre vagy földrészletekre vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti jogok, tények ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges változáskezelését el kell végezni. Ehhez az ingatlanügyi hatóságtól a Foktftv. 9. § (2) bekezdése szerint adatszolgáltatás keretében igényelni kell a megosztandó földrészlet tulajdoni lapján szereplő jogok bejegyzésének, illetve tények feljegyzésének alapjául szolgáló vázrajzokat és egyéb adatokat.
(3) Az adatszolgáltatás során beszerzett analóg és digitális adatokat a megosztási eljárásban fel kell használni, azok osztóprogramba való beillesztését ellentmondás-mentesen – adatvesztés nélkül – EOV rendszerben el kell végezni.
(4) Ha az ingatlanügyi hatóságnál nem állnak rendelkezésre az (1) bekezdés szerinti jogok, tények feljegyzésével kapcsolatos, az Ákr. 36. § (2) bekezdése szerinti közhiteles nyilvántartásban nem szereplő adatok, úgy azokat a tulajdonos a Foktftv. 9. § (5) bekezdésében foglaltak megvalósítása érdekében a jog, illetve tény jogosultjától, illetve a feladatköre által érintett hatóságtól köteles beszerezni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti jogok, tények ingatlan-nyilvántartási változásvezetéséhez szükséges térképvázlatot az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet (a továbbiakban: AM rendelet) 31. és 32. §-a, valamint a felsorolt jogok és tények területszámítása tekintetében 22. § (3) és (6)–(9) bekezdése, valamint 23. §-a alapján kell előállítani azzal, hogy a változásokat az osztóprogrammal készített térképvázlaton és a hozzátartozó területkimutatásban kell dokumentálni.
16. § (1) Az osztóprogram állítja elő a Foktftv. szerinti megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére felhasználható műszaki dokumentációt mind digitális, mind pedig nyomtatható formában.
(2) A műszaki dokumentáció részei:
a) az osztóprogrammal készített digitális (vektoros) térképvázlat;
b) az a) pont szerinti térképvázlat alapján készített digitális területkimutatás;
c) az a) pont szerinti térképvázlat alapján generált kinyomtatható térképvázlat;
d) a b) pont szerinti területkimutatásból generált kinyomtatható területkimutatás;
e) a 15. § (1) bekezdése szerinti esetben, vagy ha a földrészlet a megosztás kapcsán válik átjárási szolgalmi joggal érintetté, úgy a műszaki dokumentáció részét képezi továbbá
ea) az osztóprogrammal minden egyes jog és tény vonatkozásában külön-külön elkészített, jogokkal, tényekkel kiegészített vektoros térképvázlat, mely a kérelemmel érintett földrészlet vonatkozásában tartalmazza az egyes jogokkal, tényekkel kapcsolatos határvonalak, területek és azonosítók változását az ingatlanügyi hatóságok által kezelt szakrendszer szerinti adatformátumban,
eb) az ea) alpont szerinti térképvázlat alapján készített digitális területkimutatás,
ec) az ea) alpont szerinti térképvázlat alapján generált kinyomtatható térképvázlat,
ed) az eb) alpont szerinti területkimutatásból generált kinyomtatható területkimutatás,
ee) az ea) alpontban meghatározott térképvázlatokból összesített vektoros térképvázlatból és az az alapján készített digitális területkimutatásból generált kinyomtatható térképvázlat és területkimutatás.
(3) A vektoros térképvázlat tartalmazza a megosztás előtti és a megosztás utáni állapotot. A vektoros térképvázlatból kell generálni a változási állományt, amelynek meg kell felelnie az AM rendelet 1. § 16. pontjában meghatározott változási állományra vonatkozó követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a helyrajzi számozást a 17. § szerinti helyrajzi szám azonosítókkal kell helyettesíteni. A helyrajzi számozást az 5. alcím szerinti eljárás során az ingatlanügyi hatóság végzi el.
(4) A kinyomtatott térképvázlatnak tartalmaznia kell a kérelemmel érintett földrészlet vonatkozásában a megosztás előtti állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, valamint a megosztás után kialakított új földrészletek térképi határvonalait 0,5 mm vastag vonallal 1:1000 vagy 1:2000 méretarányban, továbbá a megosztással kialakított földrészletekhez az osztóprogram által képzett egyedi helyrajzi szám azonosítókat és a változással érintett alrészlet, művelési ág és minőségi osztály adatokat megkülönböztetett módon.
(5) A kinyomtatott térképvázlat tartalmazza a megosztási eljárás során használt ügyazonosítót, az eljárás kezdeményezőjének nevét, földmérő mérnök közreműködése esetén nevét és ingatlanrendező földmérő minősítésének (a továbbiakban: IRM) azonosítóját, továbbá a nyomtatás méretarányát és dátumát.
(6) A kinyomtatott térképvázlat tartalmazza a következő záradékszöveget: „A térképvázlat a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerinti eljáráshoz készült az erre a célra szolgáló osztóprogrammal. A térképvázlat méretek levételére nem használható.”
(7) A térképvázlathoz tartozó területkimutatásnak tartalmaznia kell a kérelemmel érintett földrészlet megosztás előtti ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, alrészlet, művelési ág, minőségi osztály, aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelem terület szerinti bontásban és összesítve is), az osztóprogrammal történt megosztás során kialakított új földrészletek egyedi azonosító jelölését és az ingatlanügyi hatóság által adandó végleges helyrajzi szám feltüntetésének helyét, a változott alrészletet, művelési ágat, minőségi osztályt és aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelmet és területét, továbbá a megosztás során változott és keletkezett jogokat, tényeket.
17. § (1) Az osztóprogram a Foktftv. 6. § (1) bekezdése szerinti kiosztás során a kialakítandó új földrészleteket egyedi azonosítóval látja el.
(2) Az egyedi azonosítót a kiinduló földrészlet helyrajzi számából kell képezni. Az egyedi azonosító a megosztandó földrészlet helyrajzi számból, egy speciális „-” karakterből és egy arab számmal írt sorszámból áll. Az egyedi azonosítót a megosztás során minden újonnan kialakított földrészlet tekintetében a program automatikusan generálja, és rendeli az újonnan kialakított földrészletekhez. Ha a kialakított új földrészletnek nincs egyedi azonosítója, a műszaki dokumentáció az osztóprogramban véglegesen nem zárható le.
18. § A térképvázlat, valamint a vonatkozó jogok és tények ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséhez változási állományt kell generálni az osztóprogram segítségével az ingatlanügyi hatóság által használt szakrendszernek megfelelő formátumban.
19. § (1) Az osztóprogramban a térképvázlat szerkesztésére annak végleges lezárásáig van lehetőség. Az osztóprogramban végzett változtatások végleges elfogadását és a szerkesztés lezárását követően a térképvázlat és a területkimutatás nem módosítható, csak a lezárt nyomatott változat használható a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló eljárásban.
(2) A műszaki dokumentáció elkészítését és az (1) bekezdés szerinti végleges elfogadását követően annak digitális állományait az osztóprogramból kell beküldeni az ingatlanügyi hatóság részére, hivatali kapun keresztül. Más módon a digitális állományok nem küldhetők meg, a más módon megküldött állományokat az ingatlanügyi hatóság a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló eljárás során nem veszi figyelembe.
(3) A műszaki dokumentáció digitális állományainak az ingatlanügyi hatóság hivatali kapujára történő megküldését követően az ügyazonosító automatikusan érvényét veszíti, az tovább nem használható.
20. § (1) A Foktftv. 6. § (3) bekezdése szerinti egyezségi döntés meghozatalában képviselő útján történő eljárás esetén – egymással közeli hozzátartozói viszonyban álló tulajdonostárs képviseltek kivételével – ugyanazon személy csak egy tulajdonostársat képviselhet.
(2) A Foktftv. 6. § (3) bekezdése szerinti egyezségi döntés meghozatala során egyezségi tárgyalás formális megtartása nem szükséges, az egyezségi okiratot a tulajdonostársak külön-külön is aláírhatják.
(3) Ha az érintett tulajdonostársak a Foktftv. 6. § (4) bekezdése alapján kezdeményezik a közös tulajdonú földrészlet kialakítását, akkor a Foktftv. 6. § (3) bekezdése szerinti egyezségi döntés meghozatala során azzal ellentétes tartalmú döntés nem hozható.
21. § Az egyezségi okiratban rögzíteni kell
a) a megosztandó földrészletben vagy földrészletekben fennálló kiinduló tulajdoni viszonyokat;
b) a megosztást követően kialakításra kerülő földrészletek egyedi azonosítóját, alrészleteit, művelési ágát, területét és aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelmet, valamint tulajdonosi adatait;
c) ha a tulajdonostársak között a Foktftv. 7. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásra került sor, akkor az átruházással érintett ingatlanrész adatait és az átruházás ellenértékét, valamint a tulajdonostársnak a Foktftv. 6. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát;
d) a Foktftv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a földrészlet bekebelezéssel érintett részének adatait és a bekebelezésre kerülő tulajdonrész ellenértékét;
e) a c) és d) pont alapján tulajdont szerző tulajdonostárs arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának megszerzésére a Foktftv. 17. § (1) bekezdése alapján jogosult;
f) az érintett tulajdonostárs nyilatkozatát a bekebelezett tulajdoni hányadok ellenértékének részére való megfizetéséről, vagy arról szóló nyilatkozatot, hogy a teljesítést a kötelezett bírósági letétbe helyezéssel elvégezte;
g) a Foktftv. 6. § (4) bekezdése szerinti esetben a közös tulajdonban maradó tulajdonostársak erre vonatkozó nyilatkozatát;
h) a kialakításra kerülő földrészletek megközelítését biztosító
ha) szolgalmi jog alapítását, illetve
hb) utak egyedi azonosítóját, területi és tulajdonosi adatait;
i) a Foktftv. 9. § (1) bekezdése szerinti esetben arra vonatkozó rendelkezést, hogy a megosztandó földrészlet tulajdoni lapján bejegyzett jogok és tények mely kialakításra kerülő földrészleteket és milyen mértében terhelik, és e terhet a kialakításra kerülő földrészlet tulajdonosa elfogadja, vagy a Foktftv. 5. § (2) és (4) bekezdése szerinti tulajdonostárs esetében a hozzájárulását a Foktftv. 6. § (3) bekezdése alapján vélelmezni kell;
j) a Foktftv. 9. § (1) bekezdése szerinti esetben a megosztandó földrészleten lévő felépítmények, illetve földtől elválaszthatatlan vagyontárgyak tulajdonjogi sorsát;
k) a döntés meghozatala során a támogató szavazatok számítását.
22. § (1) A Foktftv. 12. § (4) bekezdése szerinti értékbecslési ajánlatként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas és fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet esetén a Nemzeti Földügyi Központ internetes oldalán település és művelési ág szerinti bontásban közzétett értéket kell figyelembe venni.
(2) Erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet esetében a 3. melléklet szerinti módszer alapján kell az értékbecslési ajánlatot elkészíteni.
(3) A 3. mellékletben meghatározott módszer alkalmazásához az erdőrészletek és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek területét hektár mértékegységben, az erdőrészlet főfafajának fatermő képességét m3/hektár/év egységben, az erdőrészlet fajlagos fatérfogatát m3/hektár egységben a Nemzeti Földügyi Központ internetes oldalán megjelenített generalizált erdőtérkép útján közzéteszi.
(4) A földön létesített ültetvény, felépítmény vagy a földrészleten a művelési ágának megfelelő hasznosítását elősegítő, a földdel alkotórészi kapcsolatban álló és a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő agrotechnikai létesítmény értékét nettó pótlási költség alapú értékbecsléssel kell megállapítani.
(5) A Foktftv. 12. § (4) bekezdése szerinti igazságügyi szakértői értékbecslési szakvéleményben az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani.
23. § (1) Mezőgazdasági hasznosítású területek esetében a Foktftv. 10. §-a alkalmazása során a megközelítést elsődlegesen utak önálló földrészletként történő kialakításával kell megkísérelni.
(2) Új út kialakítására úgy kerülhet sor, hogy annak egy már meglévő, önálló helyrajzi számmal rendelkező szomszédos úttal való kapcsolódással vagy ezzel azonos terjedelmű átjárási szolgalmi jog biztosításával a közúti csatlakozás folytonossága biztosított legyen.
(3) A földrészletek megközelítését szolgáló új út csak úgy alakítható ki, hogy az a megosztás során kialakítandó földrészletek mező- és erdőgazdasági használatát a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(4) Belterületen a településrendezési eszközökkel összhangban lévő utat kell kialakítani.
24. § A Foktftv. 15. § (1) bekezdése szerinti, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás átvezetésére irányuló eljárás során a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet rendelkezéseit a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
25. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell az egyezségi okiratot és a kinyomtatott, az egyezségi döntésben részt vevő tulajdonostársak által aláírt műszaki dokumentációt. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem része továbbá az osztóprogramból a 19. § (2) bekezdése szerint beküldött digitális műszaki dokumentáció.
(2) A kérelemhez csatolni kell a Foktftv. 5. § (1) bekezdése szerinti értesítés megtörténtének, vagy az értesítés Foktftv. 5. § (2) bekezdése szerinti mellőzése feltételei fennállásának, valamint az értesítés Foktftv. 5. § (4) bekezdése szerinti meghiúsulásának igazolását.
(3) Ha a Foktftv. 9. § (3) bekezdése szerinti jogosult, illetve a 9. § (4) bekezdése szerinti hatóság a jóváhagyását nem a tulajdonostársak által aláírt térképvázlaton és területkimutatáson adja meg, akkor a kérelemhez csatolni kell a Foktftv. 9. § (3) bekezdése szerinti jogosult, illetve a 9. § (4) bekezdése szerinti hatóság jóváhagyását tartalmazó térképvázlatot és területkimutatást is. A jogosult, illetve a hatóság által külön-külön jóváhagyott dokumentumokat a tulajdonostársak által aláírt térképvázlattal és területkimutatással összefűzve kell benyújtani, az AM rendelet szerint meghatározott példányszámban.
(4) Ha a Foktftv. 12. § (1) bekezdése szerinti bekebelezésre kerül sor, akkor a kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetésének, illetve bírói letétbe helyezésének igazolását.
26. § (1) Az ingatlanügyi hatóság vizsgálja, hogy a benyújtott egyezségi okirat és műszaki dokumentáció megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a papíron és a digitálisan benyújtott dokumentáció tartalmában nincs-e ellentmondás, továbbá a változási állomány beilleszthető-e az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba.
(2) Az osztóprogram által készített térképvázlat akkor illeszthető be az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba, ha mind a digitális (vektoros), mind a kinyomtatott műszaki dokumentáció (térképvázlat, területkimutatás) tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelel a Foktftv., valamint e rendelet előírásainak.
(3) A változási állomány nem illeszthető be az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba, ha
a) a térképvázlat digitális és nyomtatott változata ellentmondást tartalmaz;
b) a térképvázlat és a területkimutatás között ellentmondás van;
c) a területkimutatás változás előtti és változás utáni oldala között olyan ellentmondás van, ami nem a megosztást tükrözi;
d) a területszámítás helytelen.
(4) Geometriai és topológiai hibával terhelt állomány nem illeszthető be az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba.
(5) Az eljárás során az ingatlanügyi hatóság vizsgálja
a) a kérelmező és a digitális állományt beküldő személy azonosságát, a felhasznált ügyazonosítót, a földmérő mérnök közreműködése esetén az IRM azonosítójának érvényességét;
b) azt, hogy a megosztási dokumentáció az osztóprogrammal került-e elkészítésre és beküldésre, valamint a megosztás az ingatlanügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott adatszolgáltatás alapján került-e végrehajtásra;
c) az ügyazonosító érvényességét;
d) a térképvázlat és a területkimutatás Foktftv.-ben és e rendeletben meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek való megfelelőségét;
e) azt, hogy a területkimutatás változás előtti oldala egyezőségét mutat-e a hatályos ingatlan-nyilvántartási állapottal;
f) azt, hogy a földrészlet tulajdoni lapján nyilvántartott minden jog és tény változását tartalmazza-e a térképvázlat és a területkimutatás;
g) azt, hogy a változást követően minden önálló földrészlet megközelíthető-e útról vagy átjárási szolgalmi jog biztosításával;
h) azt, hogy a változással kapcsolatosan minden szolgalmi jog és tény azonosítható, és be-, illetve visszajegyezhető-e;
i) a térképvázlat és a területkimutatás összhangját;
j) a területszámítás, az aranykorona értékben kifejezett kataszteri tiszta jövedelemszámítás és a helyrajzi szám azonosító helyességét;
k) a térképvázlat digitális adatállománya és a kinyomtatott térképvázlat egyezőségét, valamint készítésük dátumának egyezőségét;
l) a digitális állományok geometriai és topológia helyességét.
(6) Ha az (5) bekezdésben foglalt szempontok bármelyikének a megosztási dokumentáció nem felel meg, az ingatlanügyi hatóság a bejegyzési kérelmet hiánypótlás kiadása nélkül elutasítja.
27. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a bejegyzési kérelmet az Ákr. 46. §-a alapján visszautasítja, vagy az Ákr. 47. §-a alapján az eljárást megszünteti, illetve a bejegyzési kérelmet az Ákr. 80. § (1) bekezdése alapján az ügy érdemében hozott határozattal elutasítja, és a folyamatban lévő megosztás tényét törli
a) a Foktftv. 14. § a)–c) pontjában foglalt esetekben;
b) ha megállapítja, hogy a megosztási dokumentáció az átvezetésre alkalmatlan, tartalmában ellentmondásos vagy pótolhatatlan hiányossága van;
c) ha a megosztási dokumentáció digitális állományai az ingatlanügyi hatósághoz nem kerültek megküldésre;
d) ha az osztóprogram által létrehozott térképvázlat és területkimutatás tartalma nincs összhangban az egyezségi okirat tartalmával;
e) ha a beadványnak pótolható hiányossága van, és a hiánypótlást a kérelmező az ingatlanügyi hatóság által megadott határidő lejártáig nem teljesíti.
(2) Az ingatlanügyi hatóság a visszautasításról, az eljárás megszüntetéséről, illetve az elutasításról szóló döntésében felhívja a figyelmet arra, hogy a törléstől számított 30 napon belül ugyanazon ingatlanra ismételt tényfeljegyzési kérelem nem nyújtható be. Az ingatlanügyi hatóság a törléssel egyidejűleg gondoskodik az ügyazonosító érvénytelenítéséről, valamint megkeresi a működtető szervezetet a 10. § (5) bekezdése szerinti elektronikus tájékoztató levétele érdekében.
28. § Ha az ingatlanügyi hatóság megállapítja, hogy az egyezségi okirat és a megosztási dokumentáció a jogszabályi előírásoknak megfelel, elvégzi a munkarészek végleges helyrajzi számozását a kinyomtatott térképvázlaton, a változási állományon és a területkimutatáson egyaránt. A helyrajzi számozást követően a változási állományt az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban előzetes nyilvántartásba veszi.
29. § Az ingatlanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartásban hivatalból átvezeti a megosztással bekövetkező változást, ha a megosztásra kerülő földrészlet teljes területének ugyanaz a bejegyzett földhasználója vagy a megosztás az alrészlet határok mentén történt és az alrészlet teljes területének ugyanaz a bejegyzett földhasználója.
30. § A Foktftv. 3. alcímében meghatározott egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel [a Foktftv. 16. § (2) bekezdése szerinti bekebelezés] esetében a 2. és a 3. alcímben foglaltak alkalmazásának nincs helye. A tulajdonostársak értesítésére, a tulajdonostársak nyilatkozataira, a bekebelezendő tulajdonrész ellenértékének megállapítására, valamint a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges okiratokra a 20–22. §-ban, valamint a 25. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat az e Fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
31. § (1) A tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostársnak az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat a bekebelezési szándékáról írásban, igazolt módon értesítenie kell a Foktftv. 5. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell
a) a kezdeményező tulajdonostárs arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának megszerzésére a Foktftv. 17. § (1) bekezdése alapján jogosult;
b) az értékbecslési ajánlat szerinti értéket és a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott ellenértéket;
c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy amennyiben az értesített tulajdonostárs a részére ajánlott ellenértékkel nem ért egyet, úgy értékbecslési szakvéleményt készíttethet;
d) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesített tulajdonostárs 30 napon belül adja meg a kezdeményező tulajdonostárs számára az ellenérték megfizetésére vonatkozó teljesítéssel kapcsolatos feltételeit;
e) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy ha az ingatlanon az értesített tulajdonostárs tulajdonában álló, a földtől elválaszthatatlan vagyontárgy található, az értesített tulajdonostársnak nyilatkoznia kell annak tulajdonba adása és értékének megtérítése vagy további használata tekintetében.
(3) Ha a tulajdonba vételt a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs kezdeményezi, az értesítésben a (2) bekezdésben foglaltakon felül nyilatkoznia szükséges arról, hogy a tulajdonostársak közül a földrészletet ő használja legnagyobb mértékben, ezért a bekebelezésre a Foktftv. 16. § (3) bekezdése alapján más tulajdonostárs nem jogosult.
(4) Ha a tulajdonba vételt nem a földrészletet legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs kezdeményezi, a (2) bekezdésben foglaltakon felül az értesítésnek tartalmaznia kell
a) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesített tulajdonostárs 30 napon belül nyilatkozhat a földrészletet érintő bekebelezési szándékáról, ha a kezdeményező tulajdonostársat a Foktftv. 16. § (3) bekezdése szerinti sorrend alapján megelőzi;
b) a kezdeményező tulajdonostárs nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a földrészletet milyen mértékben használja, illetve abban mekkora tulajdoni hányaddal rendelkezik;
c) a kezdeményező tulajdonostárs nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ha más tulajdonostárs is jelzi a bekebelezési szándékát, és a Foktftv. 16. § (3) bekezdése szerinti sorrend alapján a földrészlet más tulajdonostárs által kerül bekebelezésre, abban az esetben az általa megjelölt ellenértéket elfogadja, továbbá ha a földrészleten a tulajdonában álló és a földtől elválaszthatatlan vagyontárgy található, nyilatkozik annak tulajdonba adása és értékének megtérítése vagy további használata tekintetében, továbbá megjelöli az ellenérték megfizetésére vonatkozó teljesítéssel kapcsolatos feltételeit;
d) a kezdeményező tulajdontárs nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy ha a földrészlet más tulajdonostárs által kerül bekebelezésre, az eljárás kezdeményezésére vonatkozó valamennyi okiratot – különösen a többi tulajdonostárs igazolt értesítését és a többi tulajdonostárs által adott visszajelzést – a földrészletet ténylegesen bekebelezni jogosult tulajdonostárs részére átadja;
e) figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a tulajdonostársaknak az értesítésre adott visszajelzést valamennyi tulajdonostárs részére meg kell küldeni.
32. § (1) Az értesített tulajdonostárs 30 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozhat arról, hogy az értesítésben szereplő ellenértéket elfogadja, vagy – ha az értékbecslési ajánlattal nem ért egyet – igazolnia kell, hogy értékbecslési szakvélemény készítését kérte. A nyilatkozatban meg kell jelölni az ellenérték megfizetésére vonatkozó teljesítéssel kapcsolatos feltételeit. Ha az ingatlanon az értesített tulajdonostárs tulajdonában álló, a földtől elválaszthatatlan vagyontárgy található nyilatkozni szükséges annak tulajdonba adása és értékének megtérítése vagy további használata tekintetében is.
(2) Ha a kezdeményező tulajdonostárs nem a földrészletet legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, az értesített tulajdonostárs az (1) bekezdésben foglaltakon túl az értesítésben foglalt határidőn belül teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozatban köteles jelezni, ha a Foktftv. 16. § (3) bekezdése szerinti sorrend alapján a kezdeményező tulajdonostársat megelőzően jogosult bekebelezésre és ezen jogával élni kíván. Ha az értesített tulajdonostárs kívánja tulajdonba venni az ingatlant, nyilatkozatában meg kell jelölnie a kezdeményező tulajdonostársat megelőző jogosultságát megalapozó, a Foktftv. 16. § (3) bekezdése szerinti körülményt, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának megszerzésére a Foktftv. 17. § (1) bekezdése alapján jogosult.
33. § Ha az e Fejezet szerinti eljárással érintett földrészletben az állam tulajdoni hányaddal rendelkezik, a Nemzeti Földügyi Központ az értesítésben, vagy az értesítésben megadott határidőn belül köteles nyilatkozni arról, ha a földrészleten sírhely található. Ebben az esetben a tulajdonosi joggyakorlónak tájékoztatnia kell a tulajdonostársakat, hogy a bekebelezésre kizárólag az állam jogosult. Ha a földrészlet tulajdonba vételére az állam jogosult, a tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostárs köteles az eljárással kapcsolatos valamennyi okiratot – különösen a többi tulajdonostárs igazolt értesítését és a többi tulajdonostárs által adott visszajelzést, valamint amennyiben készült ilyen, akkor az értékbecslési szakvéleményt – a Nemzeti Földügyi Központ részére átadni.
34. § Ha nem a tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostárs szerezheti meg a földrészlet tulajdonjogát, a kezdeményező tulajdonostárs köteles az egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel kezdeményezésére vonatkozó valamennyi okiratot – különösen a többi tulajdonostárs igazolt értesítését és a többi tulajdonostárs által adott visszajelzést, valamint ha készült ilyen, akkor az értékbecslési szakvéleményt – a bekebelező részére átadni.
35. § A bekebelezésről értesíteni kell a földrészletre bejegyzett egyéb jogok és tények jogosultjait, és ha a bekebelezendő tulajdoni hányadra az ingatlan-nyilvántartásba olyan jog vagy tény van bejegyezve vagy feljegyezve, amely szükségessé teszi a tulajdonjog átruházásához a jogosult vagy valamely hatóság hozzájárulását, a bekebelező tulajdonostárs köteles a hozzájárulást a tulajdonszerzést megelőzően beszerezni.
36. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelezés tárgyában létrejött és összes tulajdonostárs által aláírt szerződés vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okirat tartalmára a 21. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti okiratnak a 21. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell
a) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kizárólag a bekebelező tulajdonostárs jelezte tulajdonba vételi szándékát; vagy
b) több tulajdonostárs tulajdonba vételi szándéka esetén a bekebelező tulajdonostárs jogosultságát megalapozó, a Foktftv. 16. § (3) bekezdése szerinti körülményt.
37. § Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelem benyújtása során a 25. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez térképvázlat és terület-kimutatás nem szükséges.
38. § (1) A földrészlet egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétele az állami tulajdonból kikerülő ingatlanrészen fennállott vagyonkezelői jogot megszünteti, de nem szünteti meg a közös tulajdonban álló földrészletre létrejött, és a bekebelezéskor fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot.
(2) Ha a közös tulajdonban álló földrészlet részben vagy egészben a tulajdonostársak személyétől eltérő harmadik személy használatában áll, a bekebelező tulajdonostárs a tulajdonos személyében bekövetkezett változásról köteles értesíteni a földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használót.
39. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.
40. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nincs szükség az e §-ban foglalt személy vagy szervezet előzetes egyetértésére, ha a tulajdonjog átruházására a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 12. és 16. §-ában szabályozott bekebelezés útján kerül sor.”
41. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védett természeti területnek minősülő földrészlet tulajdonjogát csak csere útján lehet átruházni, kivéve azokat az eseteket, amikor az Nfatv. vagy más törvény a védett természeti terület tulajdonjogának egyéb jogcímen történő átruházását kifejezetten lehetővé teszi.”
(2) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (2i) bekezdéssel egészül ki:
„(2i) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 12. és 16. §-ában szabályozott bekebelezés esetén a földrészlet ellenértéke az e §-okban rögzített értékbecslési ajánlat alapján is megállapítható.”
A kérelemnek a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglaltakon túl az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a megosztással érintett földrészlet vagy földrészletek fekvés szerinti elhelyezkedését;
b) a kérelmező vagy a képviseletében eljáró személy kormányzati ügyfélkapujához tartozó felhasználónevet és a hozzá tartozó elektronikus levelezési címét;
c) a kérelmező nyilatkozatát, melyben tudomásul veszi, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem terjed ki a földrészlet és annak alrészletei határvonalának természetbeni felmérésére, valamint a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal való összehasonlítására, ezért a felmérési, térképezési és területszámítási hibából, valamint a művelési ág tényállapotoktól történő eltéréséből eredő következményeket a tulajdonosok viselik;
d) ha a kérelmező jogi képviselő útján jár el, a jogi képviselő nevét, kamarai azonosítóját és elérhetőségét.
1. A megosztással érintett ingatlan (ingatlanok) adatai: település, fekvés, helyrajzi szám.
2. A kérelmező tulajdonostárs neve és lakcíme.
3. Képviselet esetén a kérelmező tulajdonostárs képviselőjének neve és lakcíme.
4. A folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése és egyben a hirdetmény közzétételének időpontja.
5. Figyelemfelhívás arra, hogy a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzését követően öröklés miatt bekövetkezett tulajdonváltozás és kisajátítás kivételével a tulajdoni lapon és a térképi állományon más változás nem vezethető át; a tény feljegyzését követően benyújtott egyéb kérelmeket vagy megkereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja a megosztás tényének törléséig.
6. Figyelemfelhívás arra, hogy a tényfeljegyzést követő 90 napon belül az ingatlan megosztásának átvezetésére irányuló kérelem benyújtása szükséges, ellenkező esetben a tényfeljegyzés hivatalból törlésre kerül, és a törléstől számított 30 napon belül az adott ingatlant érintően ismételten kérelem nem terjeszthető elő.
7. Figyelemfelhívás, hogy a hirdetmény nem minősül a megosztási folyamat megkezdéséről szóló, a Foktftv. 5. § (1) bekezdése szerinti értesítésnek, az nem helyettesíti a tulajdonostársaknak az eljárást kezdeményező tulajdonostárs általi értesítését. A hirdetmény közzétételének célja, hogy lehetőség szerint minden tulajdonostárs részt vegyen a Foktftv. 6. § szerinti egyezség létrehozásában. Az a tulajdonos, akinek az értesítésére a Foktftv. 5. §-ában foglaltak ellenére nem került sor, az egyezség kialakításában részt vehet, ehhez szükséges felvennie a kapcsolatot a kérelmező tulajdonostárssal vagy képviselőjével.
Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet esetén az értékbecslési ajánlat forintban kifejezett mértéke:
T∙(Ftk∙35000+V∙3500)
Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (egyéb részlet) esetén az értékbecslési ajánlat forintban kifejezett mértéke:
T∙200000
Több erdőrészlet vagy egyéb részlet esetén az értékbecslési ajánlatot erdőrészletenként, illetve egyéb részletenként külön kell meghatározni, melyek összegzéséből áll elő a teljes értékbecslési ajánlat.
Ahol
T: az érintett erdőrészlet vagy egyéb részlet területe hektárban kifejezve
Ftk: az erdőrészlet Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott főfafajának fatermőképessége m3/hektár/év egységben kifejezve
V: az erdőrészlet Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott fatérfogata m3/hektárban kifejezve
Ha az erdőrészlet főfafajának fatermő képessége nem értelmezett, abban az esetben az erdőrészletre is az egyéb részletre meghatározott értékbecslési ajánlat mértékét kell alkalmazni.
