A Kormány
az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. § (4) bekezdésében és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2., 3., 7. és 8. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 4. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 9. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet
a) 21. § (1) bekezdésében a „terheltnek, illetve az elektronikus adat felett rendelkezni jogosult ismeretlen vagyoni érdekeltnek szóló” szövegrész helyébe a „terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek szóló” szöveg,
b) 25. § (1) bekezdésében a „kirendelésére vonatkozó” szövegrész helyébe a „kirendelésére és felmentésére vonatkozó” szöveg
lép.
2. § Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet d) pontjában az „orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés],” szövegrész helyébe a „2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés],” szöveg lép.
3. § A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet d) pontjában az „orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés],” szövegrész helyébe a „2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés],” szöveg lép.
4. § A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 121/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet 7. § b) pont bb) alpontjában az „emberkereskedelem” szövegrész helyébe az „emberkereskedelem és kényszermunka” szöveg, a „[Btk. 193. §]” szövegrész helyébe az „[az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. §]” szöveg, a „hűtlen kezelés [Btk. 376. §], orgazdaság [Btk. 379. §], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. §]” szövegrész helyébe a „hűtlen kezelés [Btk. 376. §], 2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság [Btk. 379. §], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. §], pénzmosás [Btk. 399. §]” szöveg lép.
5. § A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyer.) 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az eljárási cselekmény során tolmácsot kell igénybe venni, a jegyzőkönyv tartalmazza az alábbiakat is:
a) a tolmács nevét, elérhetőségét és igazolványszámát, ez utóbbi hiányában azonosításához szükséges további személyes adatait,
b) a tolmácsolás nyelvét,
c) a hamis tolmácsolás következményeire történő figyelmeztetést, valamint a tolmácsnak a figyelmeztetésre adott válaszát,
d) a tolmács nyilatkozatát a Be. 191. § (1) bekezdésében meghatározott kizárási okokra,
e) a büntetőeljárásban részt vevő személynek szóló figyelmeztetést, hogy a tolmácsolás nem megfelelő minősége miatt más tolmács kirendelését indítványozhatja, valamint a figyelmeztetésre adott választ,
f) a büntetőeljárásban részt vevő személy nyilatkozatát arról, hogy a tolmácsolást megértette-e.”
6. § (1) A Nyer. 51. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szaktanácsadó különösen az alábbi esetekben vehető igénybe:)
„d) annak megállapítására, hogy a növényi alapú tárgyi bizonyítási eszköz kábítószernek minősülő anyagot tartalmaz-e, illetve”
(2) A Nyer. 51. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Szaktanácsadó különösen az alábbi esetekben vehető igénybe:)
„e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény elvégzésében való közreműködés érdekében.”
(3) A Nyer. 51. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekményt a Be. 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti szaktanácsadó közreműködésével hajtja végre, szaktanácsadóként a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást végző személyt kell igénybe venni.”
7. § A Nyer. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Be. 73. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt körülmények miatt a törvényes képviselő büntetőeljárásból való kizárására abban az esetben kerülhet sor, ha a törvényes képviselő terheltként vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként vesz részt az eljárásban. Ha a Be. 73. § (5) bekezdés b) pontja alapján a törvényes képviselő büntetőeljárásból való kizárása indokolt, a kizárására, valamint ha annak a Be. 73. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak, az ügygondnok kirendelésére soron kívül előterjesztést kell tenni az ügyészséghez. A kizárásról szóló döntés elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.”
8. § A Nyer. 54. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A több törvényes képviselővel rendelkező büntetőeljárásban részt vevő személy valamennyi törvényes képviselőjének akkor kell az ügyiratot megküldeni, ha közöttük érdekellentét merül fel.”
9. § A Nyer. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében adatgyűjtést a nyomozás befejezését követően az ügyészség rendelkezése alapján mindaddig folytatni kell, amíg az eljárás során az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás alkalmazásának lehet helye, és az ehhez szükséges adat megszerzése valószínűsíthető, legfeljebb azonban a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig. Ezt követően a Be. CVI. Fejezet szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatásának lehet helye.”
10. § A Nyer. 138. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részére védőt rendeltek ki, a nyomozó hatóság a kirendelést követő első eljárási cselekményen - ha azon a kirendelt védő nincs jelen, és a kirendelő határozatot még nem kézbesítették az érintettnek - a kirendelt védő nevéről és elérhetőségéről tájékoztatást nyújt a terheltnek annak érdekében, hogy a kirendelt védővel a kapcsolatot fel tudja venni.”
11. § A Nyer. 140. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Be. 47. § (1a) bekezdésében meghatározottakra tekintettel az idézés vagy az értesítés Be. 113. § (3) bekezdése szerinti sürgős, illetve a Be. 113. § (4) bekezdése szerint történő kibocsátása esetén a nyomozó hatóság
a) köteles telefonon is megkísérelni a kapcsolatfelvételt akkor is, ha az idézést vagy értesítést elektronikus kapcsolattartás útján bocsátja ki,
b) olyan módon és eszközzel köteles a kijelölt védővel a kapcsolatot felvenni, amely sikertelen hívás esetén a kijelölt védő számára lehetővé teszi a nyomozó hatóság eljáró tagjának visszahívását,
c) sikertelen hívás esetén rövid szöveges üzenetben vagy a hangpostafiókon hagyott üzenetben is tájékoztatja a kijelölt védőt az eljárási cselekmény helyéről és idejéről a b) pontban meghatározottak szerint.
(1b) A védő a Be. 47. § (1a) bekezdésében meghatározottak alapján akkor minősíthető elérhetetlennek, ha a nyomozó hatóság az (1a) bekezdésben meghatározottak szerint végezte el a kijelölt védő értesítését vagy idézését.”
12. § A Nyer. XV. Fejezete a következő 79/A. alcímmel egészül ki:
„79/A. A megszüntetett eljárás folytatása
159/A. § (1) Ha az eljárást a nyomozó hatóság a vizsgálat során szüntette meg, és az eljárás folytatása szükséges, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője az ügyészséghez haladéktalanul előterjesztést tesz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előterjesztés tartalmazza
a) a nyomozás befejezésére, illetve az eljárás felfüggesztésére tett előterjesztés tartalmi elemeit,
b) az eljárás folytatását megalapozó körülmények leírását, és
c) a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vonatkozó javaslatot.
(3) Ha az eljárás folytatásának elrendelésére a bíróság jogosult, az (1) bekezdés szerinti előterjesztés a (2) bekezdés szerinti tartalmi elemek mellett tartalmazza
a) az eljárás megszüntetésének okát,
b) - ha arra sor került - az eljárás megszüntetése miatt bejelentett panaszt és az annak alapján hozott határozatot, valamint a határozat meghozatalának időpontját, és
c) a Be. 400. § (6) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti esetben arra az ügydöntő határozatra való utalást, amely megállapította a bizonyítási eszköz hamisságát, hamisított voltát vagy a törvénybe ütköző kötelességszegést.”
13. § A Nyer. 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a sértett a nyomozó hatóságnál magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést kíván tenni, a nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet arról, hogy a feljelentést a bíróságon kell megtenni. Ha a sértett a tájékoztatás ellenére a nyomozó hatóság előtt kíván feljelentést tenni, vagy írásban tesz magánvádas eljárás megindítására irányuló feljelentést, akkor a nyomozó hatóság a feljelentést továbbítja az ügyészségnek.”
14. § A Nyer. 197. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az alkalmazási tervhez minden esetben csatolni kell a fedett nyomozót foglalkoztató szerv állásfoglalását arról, hogy a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt eredményhez képest milyen kockázatok azonosíthatók a fedett nyomozónak a konkrét esetben történő és a hosszú távú alkalmazásával, illetve annak esetleges ellehetetlenülésével kapcsolatban, valamint hogy a fedett nyomozó védelme érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek. A fedett nyomozót foglalkoztató szerv állásfoglalásában arról is kifejtheti az álláspontját, ha a fedett nyomozó közreműködésének a biztosítása nehézségekbe ütközik vagy lehetetlen. Késedelmet nem tűrő esetben a fedett nyomozót foglalkoztató szerv állásfoglalása rövid úton is beszerezhető.
(2b) Az ügyészség az engedély megadása előtt a fedett nyomozót foglalkoztató szerv állásfoglalása alapján egyeztetést kezdeményezhet az alkalmazó szerv és a fedett nyomozót foglalkoztató szerv képviselőivel.”
15. § A Nyer. 199. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a fedőokiratot, fedőintézményt vagy fedőadatot nem a Be. 227. §-a alapján készítik, hozzák létre vagy jegyzik be, annak az engedélyezését külön nem kell kérni, illetve a Be. 227. § (2) bekezdése alapján nem kell törölni.”
16. § A Nyer. Hatodik Része a következő XXVI. Fejezettel egészül ki:
„XXVI. FEJEZET
AZ ÜGYÉSZSÉGI NYOMOZÁS SORÁN FELMERÜLT EGYES KÖLTSÉGEK SZABÁLYAI
212/A. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: rendőrség) az ügyészségi nyomozás során felmerült
a) fogvatartás költségének,
b) ujj- és tenyérnyomat-vétel, fényképezés anyagköltségének és munkadíjának,
c) DNS mintavétel anyagköltségének és munkadíjának, valamint
d) kutyával végrehajtott szagazonosítás költségének
megtérítésére jogosult.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti kiadások (a továbbiakban együtt: költségek) megtérítése az országos rendőrfőkapitány és a legfőbb ügyész között létrejött éves díjmegállapodás mellékletében rögzített díjtételek alapul vételével történik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feladatot ellátó szerv
a) a költségeket az erre rendszeresített kimutatás alapján írásban, tételesen közli az ügyészséggel teljesítésigazolás céljából,
b) havonta jelentést tesz a felmerült költségekről az országos rendőrfőkapitánynak.
(4) Az országos rendőrfőkapitány évente − a tárgyévet követő év május 31-ig − a (3) bekezdés b) pontja szerinti jelentések alapján összesített elszámolás és a fejezetek közötti előirányzat-átadásra vonatkozó megállapodás-tervezet megküldésével kezdeményezi a legfőbb ügyészségnél a költségek megtérítését.
(5) A legfőbb ügyész az elfogadott összesített elszámolás alapján kezdeményezi a fejezetek közötti működési célú előirányzat-átadást a Magyar Államkincstárnál.”
17. § A Nyer.
1. 4. § (5) bekezdés b) pontjában az „orgazdaságot” szövegrész helyébe a „2020. december 31-ig hatályban volt orgazdaságot” szöveg,
2. 25. §-ában a „biztosítása” szövegrész helyébe a „biztosítása vagy elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása” szöveg,
3. 63. § (2) bekezdésében az „eljárási cselekmény elvégzése szükséges” szövegrész helyébe az „eljárási cselekmény elvégzése vagy az eljárási cselekmény elvégzéséhez szakértő közreműködése szükséges” szöveg, valamint a „jelenléte indokolt” szövegrész helyébe a „jelenléte vagy közreműködése indokolt” szöveg,
4. 116. §-ában a „megalapozottan gyanúsítható” szövegrész helyébe a „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható” szöveg,
5. 138. § (3) bekezdésében, 148. § (2) bekezdés a) és e) pontjában, 148. § (3) bekezdésében, 156. § (2) bekezdésében, 161. § (5) bekezdésében a „gyanúsított” szövegrész helyébe a „gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
6. 138. § (4) bekezdésében, 161. § (2) és (3) bekezdésében a „gyanúsított” szövegrészek helyébe a „gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
7. 148. § (1) bekezdésében a „valamint a személyi szabadságot” szövegrész helyébe a „valamint a nem magyar állampolgár gyanúsított vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságát” szöveg,
8. 148. § (2) bekezdés d) pontjában és 161. § (1) bekezdésében a „gyanúsítottat” szövegrész helyébe a „gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt” szöveg,
9. 160. § (4) bekezdésében a „gyanúsítottnak, illetve” szövegrész helyébe a „gyanúsítottnak, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, illetve” szöveg, valamint a „gyanúsított” szövegrész helyébe a „gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
10. 171. § (1) bekezdésében a „gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)” szövegrész helyébe a „Gyvt.” szöveg,
11. 182. §-ában a „terhelttel” szövegrész helyébe a „terhelttel vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel” szöveg,
12. 182. § a) és b) pontjában a „gyanúsított” szövegrészek helyébe a „gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy” szöveg,
13. Melléklet 4. pontjában a „Bűnjeljegyzék, több bűnjeljegyzék esetén az összesített bűnjeljegyzék is” szövegrész helyébe a „Bűnjellista” szöveg
lép.
18. § Hatályát veszti a Nyer.
a) 51. § (1) bekezdés c) pontjában az „illetve” szövegrész,
b) 180. § (3) bekezdése.
19. § (1) A büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályairól szóló 138/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 138/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazságügyért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatása tartalmazza]
„c) az arra történő figyelmeztetést, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál indíthat kártalanítási pert.”
(2) A 138/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazságügyért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatása tartalmazza]
„f) az arra történő figyelmeztetést, hogy ha a megállapodás nem jön létre a Be. 851. § (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát követő két hónapon belül, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kártalanítási pert indíthat.”
20. § A 138/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Ha a kártalanítást igénylő keresetlevelet terjeszt elő, az igazságügyért felelős miniszter a Be. 852. § (2) bekezdése szerinti bíróság megkeresésére a büntetőügy ügyiratait haladéktalanul megküldi.”
21. § A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 1. melléklet d) pontjában az „orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés],” szövegrész helyébe a „2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés],” szöveg lép.
22. § A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 1. melléklet d) pontjában az „orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés],” szövegrész helyébe a „2020. december 31-éig hatályban volt orgazdaság vétsége [Btk. 379. § (2) bekezdés],” szöveg lép.
23. § Hatályát veszti az ügyészség és a Rendőrség szerveinek az ügyészségi nyomozásban való együttműködéséről és az ennek során felmerült költségekről szóló 60/2007. (XII. 23.) IRM rendelet.
24. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.
