A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
az 1. alcím tekintetében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 11. pontjában,
a 3. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 10. pontjában,
a 4. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés a) pontjában,
az 5. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 6. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 3. pontjában,
a 7. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 8. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában,
a 9. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 3. pontjában,
a 10. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés x) pontjában,
a 11. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés f) pontjában,
a 12. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés d) pontjában,
a 13. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 1. pontjában,
a 14. alcím és az 1–12. melléklet tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában,
a 15. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,
a 16. alcím és a 13. melléklet tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f) és h) pontjában,
a 17. alcím tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § a) pontjában,
a 18. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés v) pontjában,
a 19. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. és 41. alpontjában,
a 20. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § l) pontjában,
a 21. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § s) pontjában,
a 22. alcím tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 23. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 38. és 39. pontjában,
a 24. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 21. pont k) alpontjában,
a 25. alcím tekintetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés j) pontjában,
a 26. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 7. pontjában,
a 27. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés k) pontjában,
a 28. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) és w) pontjában, a gyermekek védelméről, valamint a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) és v) pontjában,
a 29. alcím , valamint a 14. és a 15. melléklet tekintetében a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés c)–f) és h) pontjában, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 81. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 30. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében,
a 32. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § f) pontjában, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c) pontjában, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában,
a 33. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában,
a 34. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (2) bekezdés b) pontjában,
a 35. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 15. pontjában,
a 36. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés k) pontjában,
a 37. alcím tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés g) pontjában,
a 38. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés e) pontjában,
a 39. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 39. alpontjában,
a 40. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés p) pontjában,
a 41. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 19. alpontjában,
a 42. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés q) pontjában,
a 43. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (3) bekezdés k) pontjában és 73/B. § b) pontjában,
a 44. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (11) bekezdésében,
a 45. alcím és a 16. melléklet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 1. és 5. pontjában,
a 46. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 20. pontjában,
a 47. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontjában,
a 48. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Hatályát veszti a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése.
2. § (1) A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 33/1997. Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdés g) pontja a következő gf) alponttal egészül ki:
(A természetvédelmi alapbírságok legmagasabb mértéke:
a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén:)
„gf) járművel történő közlekedés esetén legfeljebb százezer forint;”
(2) A 33/1997. Korm. rendelet 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A természetvédelmi bírság megfizetésére a bírságoló szerv a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.”
3. § A 33/1997. Korm. rendelet
a) 2. § (1) bekezdés g) pontjában a „hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő” szövegrész helyébe a „hatósági engedély-köteles tevékenység, vagy – a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködési kötelezettségéhez, vagy természetvédelmi szakkérdés vizsgálati kötelezettséghez kötött – más hatósági engedély-köteles tevékenység engedély nélkül vagy az engedély természetvédelmi előírásaitól eltérően, továbbá a természet védelmét szolgáló jogszabályi előírást érintő bejelentés, ellenőrzött bejelentés nélkül, vagy a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílását megelőzően történő” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontjában az „esetében a” szövegrész helyébe az „esetében – a gf) alpontban foglaltak kivételével – a” szöveg
lép.
4. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdésében a „szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről” szövegrész helyébe a „szankcióiról” szöveg lép.
5. § Hatályát veszti az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése.
6. § Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 96/2003. Korm. rendelet) 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv az általa, illetve a szakfelügyelet által tartott – a 9. §-ban és a 15. §-ban meghatározott ellenőrzést is ideértve – helyszíni ellenőrzés megállapításai, az EESZT működtetőjének tájékoztatása vagy az egészségügyi szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján megállapítja a működési engedélytől eltérő működést – az Ehi. 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett – közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató esetén az egészségbiztosítónál kezdeményezheti az Ehi. 13. § (3) bekezdésében foglalt intézkedések megtételét.
(3) Az egészségügyi közszolgáltatást végző egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó, az Ehi. 13. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztés és az Ehi. 13. § (3) bekezdés b)–f) pontja szerinti működési engedély visszavonása esetén a betegellátás átmeneti biztosítása érdekében más egészségügyi szolgáltató kijelöléséről a kijelölésre kerülő egészségügyi szolgáltató működési engedélyét kiadó egészségügyi államigazgatási szerv dönt.”
7. § A 96/2003. Korm. rendelet
a) 14. § (2) bekezdés b) pontjában az „az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény” szövegrész helyébe az „az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.)” szöveg,
b) 16/A. § (2) bekezdésében az „a 16. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Ehi. 13. § (2) és (3) bekezdésében” szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti a 96/2003. Korm. rendelet
a) 11. § (10) bekezdés c) pontjában az „a 20. § (1) bekezdése szerinti eljárási” szövegrész,
b) 19. § (1) bekezdés e)–g) és k) pontja,
c) 20. § (1) bekezdése,
d) 20. § (2) bekezdés c) pontja.
9. § Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a (2) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységet engedély hiányában, illetve az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzik, a természetvédelmi hatóság a tevékenységet megtiltja. A tevékenység tilalma helyett korlátozás is elrendelhető, amennyiben a Natura 2000 terület védelmének biztosításához ez is elegendő.”
10. § Hatályát veszti a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet
a) 2. § (1) bekezdése,
b) 2. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben foglaltakon túl” szövegrész,
c) 2. § (4) bekezdése.
11. § Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 238/2005. Korm. rendelet) 1/A. § (2) bekezdésében a „szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló” szövegrész helyébe a „szankcióiról szóló” szöveg lép.
12. § Hatályát veszti a 238/2005. Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése.
13. § Hatályát veszti a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2006. (I. 13.) Korm. rendelet
a) 1. § (1) és (3) bekezdése,
b) 3. § (3) bekezdése.
14. § A tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályok megállapításáról szóló 198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet
a) 8. § (4) bekezdésében a „felhatalmazást a hiányok pótlásáig azonnali hatállyal felfüggeszti, amennyiben” szövegrész helyébe a „felhatalmazás alapján végzett légiközlekedési szolgáltatástól az engedélyest a hiányok pótlásáig azonnali hatállyal eltiltja, ha” szöveg,
b) 8. § (5) bekezdés d) pontjában a „felfüggesztés esetén amennyiben” szövegrész helyébe az „eltiltás esetén” szöveg, az „a felfüggesztés napját” szövegrész helyébe az „az eltiltás napját” szöveg
lép.
15. § A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 303/2007. Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A Bizottságba képviselőt jelöl)
„m) a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter a nemzeti vagyonnal összefüggő földrajzi nevekkel”
(kapcsolatos bizottsági képviselet ellátására.)
16. § A 303/2007. Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés e) pontjában a „10 m-nél nagyobb nyílású hidak” szövegrész helyébe a „10 méternél nagyobb szerkezeti hosszúságú hidak” szöveg lép.
17. § Az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A helyszíni bírság összegét a Tv. 59/A. §-ában foglaltakra figyelemmel úgy kell megállapítani, hogy annak összege – maradék nélkül – 5000-rel osztható legyen.”
18. § Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet
a) 50/A. § (1) bekezdésében és 50/B. § (3) bekezdésében a „132. § (1) bekezdésében megállapított szempontok mérlegelésével” szövegrész,
b) 132. § (1) bekezdés d), e) és g) pontja.
19. § A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet
a) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet,
b) 2. melléklete helyébe a 2. melléklet,
c) 3. melléklete helyébe a 3. melléklet,
d) 4. melléklete helyébe a 4. melléklet,
e) 4/A. melléklete helyébe az 5. melléklet,
f) 5. melléklete helyébe a 6. melléklet,
g) 6. melléklete helyébe a 7. melléklet,
h) 7. melléklete helyébe a 8. melléklet,
i) 8. melléklete helyébe a 9. melléklet,
j) 9. melléklete helyébe a 10. melléklet,
k) 10. melléklete helyébe a 11. melléklet,
l) 13. melléklete helyébe a 12. melléklet
lép.
20. § A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy a kereskedő, illetve az üzletként szolgáló épület a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző – a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a tevékenységet megtilthatja, vagy az üzletet ideiglenesen bezárathatja.”
21. § (1) A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 41/2010. Korm. rendelet) 17/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Eb okozta sérülés esetén a járási állat-egészségügyi hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltakon túl az Ávtv. 42/D. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú mellékletben foglaltak szerint.”
(2) A 41/2010. Korm. rendelet 4. számú melléklete helyébe a 13. melléklet lép.
22. § Hatályát veszti a 41/2010. Korm. rendelet 17/C. § (3), (4), (7) és (8) bekezdése.
23. § A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 4. § (3a) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
[Ha az ellenőrzött szerv a (3) bekezdés szerinti döntésben megállapított határidőn belül nem szünteti meg a jogszabálysértést, vagy ha a megállapított jogszabálysértés olyan, hogy az a (3) bekezdésben foglaltakkal nem orvosolható – így különösen ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adat kezelésével összefüggő biztonsági követelmények tekintetében olyan hiányosságot tapasztal, amely a minősített adatok biztonságát veszélyezteti –, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet saját hatáskörben]
„ad) telephely biztonsági tanúsítvány vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány visszavonására”
(irányuló közigazgatási hatósági eljárást indít;)
24. § A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 13. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A légiközlekedési hatóság)
„e) lefolytatja a légiközlekedés védelmét közvetlenül veszélyeztető szervezetek és személyek légiközlekedési tevékenységtől való eltiltásával vagy légiközlekedési tevékenység ellátásához szükséges engedélyének visszavonásával kapcsolatos eljárást,”
25. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 6. § (2)–(2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2f) és (2g) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A közlekedési hatóság a képző szervet, a szakoktatót, az iskolavezetőt, valamint a vizsgabiztost a tevékenység végzésétől eltiltja, ha a tanfolyami vagy a szaktanfolyami képzés, vizsgáztatás a közlekedési hatóság vagy a közlekedésért felelős miniszter által előírt szakmai követelményekre, a kötelezően alkalmazandó nyomtatványok kitöltésére és kezelésére vonatkozó rendelkezéseket egy éven belül második alkalommal megsérti.
(2a) Az eltiltás időtartamát napokban kell meghatározni. Az eltiltás időtartama legalább 15 nap, a második előfordulás esetén legalább 30 nap, minden további esetben legalább 60 nap. Az eltiltás időtartama legfeljebb 365 nap lehet.
(2b) Az iskolavezető tevékenységtől történő eltiltása esetén a képző szervnek – gazdasági társaság esetén a vezető tisztségviselő, egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén az ügyvezetést ellátó személy felelősségre vonásától függetlenül – 30 nap áll rendelkezésre a jogszerű működés helyreállítására.
(2c) A közlekedési hatóság a képző szerv engedélyét, az iskolavezető, a szakoktató engedélyét visszavonja, a vizsgabiztos tevékenység végzését megtiltja, továbbá a képzőszervet, az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a nyilvántartásból törli, ha a képző szerv, a vizsgabiztos, a szakoktató, a vizsgabiztos nem teljesíti az engedély, illetve a bejelentés tekintetében előírt jogszabályi feltételeket, és az erre irányuló hatósági felszólításnak, az abban foglalt határidőig nem tesz eleget.
(2d) A közlekedési hatóság a képző szerv engedélyét, az iskolavezető, a szakoktató engedélyét visszavonja, a vizsgabiztost a tevékenység végzésétől eltiltja, továbbá a képzőszervet, az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a nyilvántartásból törli, ha a képző szerv, a szakoktató, az iskolavezető, a vizsgabiztos a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket, előírásokat súlyosan vagy ismételten megsérti.
(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott súlyos jogsértésnek kell tekintetni, ha
a) olyan magatartást tanúsítanak, amely alkalmas arra, hogy a vizsga eredményét vagy az erről vezetett nyilvántartás ellenőrizhetőségét befolyásolja,
b) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti eljárás során a vizsga rendjét megzavarják, vagy a vezetési kartont elveszítették,
c) a közlekedési hatóság a képző szervet – az iskolavezető jogsértő magatartására tekintettel – legalább 60 napra végleges határozatában a tevékenységtől eltiltotta,
d) a kijelölt biztosító személy feladatainak ellátásán túlmenően a szakoktató a járművezetéssel járó gyakorlati oktatás és az azt követő vizsga során nem tartózkodik a járműben, kivéve az „AM”, az „A1”, az „A2”, az „A” kategóriás gyakorlati oktatást, és az „AM”, az „A1”, az „A2”, az „A” és a „T” kategóriás gyakorlati vizsgát,
e) a szaktanfolyamon való részvétel alóli mentesítés feltételeit és módját a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet előírásait megszegve határozzák meg.
(2f) A közlekedési hatóság a képző szerv, a szakoktató, az iskolavezető engedélyét visszavonhatja, a vizsgabiztost a tevékenységtől eltiltathatja, ha
a) a képző szerv a képzési tevékenység gyakorlására vonatkozó előírásokat megszegte,
b) a képző szervet a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal végleges határozatával elmarasztalta,
c) az iskolavezető, a szakoktató, a vizsgabiztos a vonatkozó jogszabályi előírásokat megsértette.
(2g) A (2d) és (2f) bekezdés alkalmazásánál az eltiltás időtartamát napokban kell meghatározni, amelynek tartama legfeljebb 1825 nap lehet.”
26. § A katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. Korm. rendelet (a továbbiakban: 208/2011. Korm. rendelet)
a) 5. § (1) bekezdésében a „szabálytalanságok” szövegrész helyébe a „szabályszegések” szöveg,
b) 5. § (2) bekezdésében és 2. melléklete szerinti táblázat második oszlop első sorában a „szabálytalanság” szövegrész helyébe a „szabályszegés” szöveg
lép.
27. § Hatályát veszti a 208/2011. Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése.
28. § Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tevékenység végzésétől történő eltiltás időtartama nem haladhatja meg a három évet. Az eltiltásról szóló határozatban az engedélyező hatóság az eset összes körülményeire tekintettel rendelkezik az eltiltás időtartamáról.”
29. § A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 259/2011. Korm. rendelet)
a) 1. § (1) bekezdés f) pontjában, 7. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 1. mellékletében foglalt táblázat A1. mezőjében a „szabálytalanság” szövegrész helyébe a „szabályszegés” szöveg,
b) 7. § (3) bekezdésében a „szabálytalanságokért” szövegrész helyébe a „szabályszegésekért” szöveg,
c) 8. § (1) bekezdésében, 16. §-ában a „szabálytalanság” szövegrészek helyébe a „szabályszegés” szöveg,
d) 8. § (1) bekezdésében, 16. §-ában a „szabálytalanságot” szövegrész helyébe a „szabályszegést” szöveg
lép.
30. § Hatályát veszti a 259/2011. Korm. rendelet 7. § (1) és (2) bekezdése.
31. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 368/2011. Korm. rendelet) 167/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Áht. 105/B. § (1) bekezdése alapján kiszabható bírság összege legfeljebb ötszázezer forint lehet. A bírság kiszabásánál a Kincstár a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevétele mellett mérlegeli a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát is. A körülmények mérlegelése alapján a Kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki. A bírság határidőben történő meg nem fizetése esetén a Kincstár hivatalból intézkedik a végrehajtás foganatosításáról.”
32. § A 368/2011. Korm. rendelet 171. § (1) bekezdésében a „kétmillió” szövegrész helyébe a „négymillió” szöveg lép.
33. § A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdésében a „szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről” szövegrész helyébe a „szankcióiról” szöveg lép.
34. § Hatályát veszti az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet
a) 21/A. § (1) bekezdésében az „önhibájából” szövegrész,
b) 21/A. § (2) bekezdése.
35. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a következő 11/A. alcímmel egészül ki:
„11/A. A víziközmű-felügyeleti bírság
35. § (1) A kiszabható víziközmű-felügyeleti bírság összege
a) az ellátásért felelős vonatkozásában legalább 200 000 forint és legfeljebb 10 millió forint,
b) a víziközmű-szolgáltató vonatkozásában legalább 500 000 forint és legfeljebb 25 millió forint,
c) az 52/A. § szerinti projekttársaság esetében legalább 100 000 forint és legfeljebb 1 millió forint.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végzi.”
36. § Hatályát veszti a vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelméről szóló 62/2013. (III. 4.) Korm. rendelet 4. §-a.
37. § A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 369/2013. Korm. rendelet)
a) 46. § (3) bekezdésében, 46. § (4) bekezdés b) pontjában az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „Szt. 92/K. § (11) bekezdése” szöveg,
b) 46. § (4) bekezdés a) pontjában az „az (1) és (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatások ügyében hozott” szöveg
lép.
38. § Hatályát veszti a 369/2013. Korm. rendelet
a) 40. § (3) bekezdése,
b) 42/A. § (2) bekezdése,
c) 46. § (1) és (2) bekezdése.
39. § (1) A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 443/2013. Korm. rendelet) 3. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Fémtv. 3. § (6) bekezdésében meghatározott külön igazolás tartalmazza:]
„a) a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet, a Koordináló szerv megnevezését, azonosító adatait, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet esetében az alvállalkozónak minősülést;”
(2) A 443/2013. Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az engedélyező vámszerv
a) a fémkereskedelmi engedély visszavonásával és a tevékenység megszűnésével vagy megszüntetésével, illetve
b) az engedély érvényességének lejártával
egyidejűleg 30 napos határidő tűzése mellett felszólítja a fémkereskedőt az engedély visszavonásakor készleten lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag – saját tulajdonként történő – értékesítésére vagy más, fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező telephelyen történő tárolásra.
(6) A fémkereskedő köteles leadni a fémkereskedelmi engedélyt, illetve a betétlapo(ka)t az engedélyező vámszerv részére
a) jogutód nélküli megszűnését,
b) az engedély érvényességének lejártát, vagy
c) az engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válását
követő 5 munkanapon belül.”
(3) A 443/2013. Korm. rendelet 5. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A telephely fenntartása nélkül fémkereskedelmi tevékenységet végző fémkereskedő a Fémtv. 4. § (6a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a 14. melléklet szerinti adattartalommal, a szállítást legalább 3 munkanappal megelőzően elektronikus úton teljesíti.”
(4) A 443/2013. Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fémkereskedőnek a telephelyen annak nyitvatartási idejét jól látható helyen és formában fel kell tüntetnie. A telephely nyitvatartási rendjét az engedély iránti kérelemben, illetve változás esetén, annak bekövetkeztét követő öt napon belül be kell jelenteni az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez. A fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység szüneteltetését és újbóli megkezdését – annak időpontját legalább 3 nappal megelőzően – az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez írásban be kell jelenteni. Szüneteltetésnek kell tekinteni, ha a fémkereskedő legalább 1 teljes általános nyitvatartási napján zárva tart. A szüneteltetés határozatlan időre nem szólhat.”
(5) A 443/2013. Korm. rendelet 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a hatósági ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a telephelyen – a telephelyen kívüli szállításhoz kapcsolódó be- és kirakodás céljából – a helyszínrajztól eltérő módon került a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárolásra, az eltérő tárolás körülményeit az ellenőrzéstől számított 24 órán belül a fémkereskedő köteles mindazon okmányok, különösen az anyagkísérő okmány benyújtásával igazolni, amelyek az eltérő tárolási körülmények indokoltságát alátámasztják. Ha az okmányok határidőn belül nem kerülnek benyújtásra, vagy azok az eltérő tárolási körülmények indokoltságát és okát nem tisztázzák, a fémkereskedelmi hatóság a Fémtv. 11. § (3) bekezdés f) pontja szerinti közigazgatási szankciót alkalmazza.”
(6) A 443/2013. Korm. rendelet 1. melléklete a 14. melléklet szerint módosul.
(7) A 443/2013. Korm. rendelet a 15. melléklet szerinti 14. melléklettel egészül ki.
40. § A 443/2013. Korm. rendelet
a) 3. § (2) bekezdésében a „20., 21., 22., 23. és 24. pontja” szövegrész helyébe a „20–23. és 28. pontja” szöveg,
b) 3. § (4) bekezdésében a „szervezet a” szövegrész helyébe a „szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet a” szöveg,
c) 3. § (13) bekezdésében a „(11) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(12) bekezdésben” szöveg,
d) 8. § (2) bekezdésében és 8. § (4) bekezdés b) pontjában a „11. § (5) bekezdés a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „11/B. §-ában” szöveg,
e) 8. § (4) bekezdés a) pontjában a „11. § (5) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „11/B. § a) pontjában” szöveg,
f) 4. melléklet 2. pont g) alpontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „személyazonosságot igazoló hatósági” szöveg,
g) 4. melléklet 2. pont j) alpontjában a „vételár” szövegrész helyébe a „bruttó vételár” szöveg
lép.
41. § Hatályát veszti a 443/2013. Korm. rendelet
a) 3. § (3) bekezdése,
b) 12. § (2) bekezdésében az „, és a nyilvántartó program használatára kiadott engedélyt a manuális nyilvántartás hitelesítésének napjával visszavonja” szövegrész.
42. § Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet
a) 10. § (4a) bekezdésében és 11. § (1) bekezdés o) pontjában a „rendbírsággal” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírsággal” szöveg,
b) 10. § (4a) bekezdésében és 11. § (1) bekezdés o) pontjában a „rendbírságot” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírságot” szöveg
lép.
43. § Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés b) pontjában az „azonnali hatállyal véglegesen” szövegrész helyébe az „a kijavításig” szöveg lép.
44. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 383/2016. Korm. rendelet) 6. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Ávtv. 42/D. §-ában foglaltak tekintetében a járási hivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.
(1b) Az Ávtv. 42/E. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a megyei kormányhivatal és a járási hivatal, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.”
(2) A 383/2016. Korm. rendelet 27. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos illetékességgel)
„c) üzemelteti a kozmikus geodéziai obszervatóriumot, továbbá ellátja a GNSSnet.hu hálózat létesítésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint arra épülő helymeghatározó szolgáltatásokat nyújt,”
(3) A 383/2016. Korm. rendelet 36. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány ingatlanügyi hatóságként)
„a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot,”
(jelöli ki.)
(4) A 383/2016. Korm. rendelet 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kormány az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 79/A. §-ában foglaltak tekintetében a jogszabálysértés megállapítására és a közigazgatási bírság kiszabására országos illetékességgel a Békés Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.”
(5) A 383/2016. Korm. rendelet 42. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki)
„g) az Éltv. 57/B. §-ában”
(foglaltak tekintetében.)
45. § A 383/2016. Korm. rendelet
a) 6. § (1) bekezdésében a „43. § (2), (3) és (9)–(12) bekezdésében” szövegrész helyébe a „43. § (2), (2a) és (9)–(12) bekezdésében” szöveg,
b) 27. § (2) bekezdés g) pontjában az „és geoportált üzemeltet,” szövegrész helyébe a „valamint geoportált üzemeltet és azon keresztül adatot szolgáltat,” szöveg,
c) 27. § (2) bekezdés p) pontjában a „nemzetközi kötelezettségből” szövegrész helyébe a „nemzetközi és európai uniós kötelezettségből” szöveg
lép.
46. § Hatályát veszti a 383/2016. Korm. rendelet
a) 27. § (1) és (4) bekezdésében a „Területi, Építészeti és Informatikai” szövegrész,
b) 37. § (2a) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,
c) 38. § (2) bekezdése,
d) 39. § (2) bekezdés q) pontja.
47. § Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 23. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § c), e) és f) pontjaiban meghatározott joggal terhelt földrészletet érint, a kérelemhez mellékelni szükséges a bejegyzett jog jogosultjának a hozzájárulását.”
48. § A katonai légügyi hatóság kijelöléséről szóló 392/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet
a) 3. § a) pont ab) alpontjában a „felfüggesztése vagy visszavonása” szövegrész helyébe az „a szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenység végzésétől történő eltiltás vagy a szolgálati engedély visszavonása” szöveg,
b) 3. § a) pont af) alpontjában az „az engedély felfüggesztése vagy visszavonása” szövegrész helyébe a „visszavonása, vagy a képzési tevékenység végzésétől történő eltiltása” szöveg,
c) 3. § b) pont bd) alpontjában a „felfüggesztése vagy visszavonása” szövegrész helyébe a „visszavonása, vagy a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésétől történő eltiltása” szöveg,
d) 3. § c) pontjában a „felfüggesztése vagy visszavonása” szövegrész helyébe a „visszavonása, vagy az üzembentartási engedélyhez kötött tevékenység végzésétől történő eltiltása” szöveg,
e) 3. § o) pontjában a „felfüggesztése vagy visszavonása” szövegrész helyébe a „visszavonása, vagy az engedélyhez kötött tevékenység végzésétől történő eltiltása” szöveg
lép.
49. § (1) Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 408/2016. Korm. rendelet) 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az inváziós bírság megfizetésére a bírságoló szerv a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre, határozatban legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, ha az inváziós bírság megfizetésére kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.”
(2) Hatályát veszti a 408/2016. Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a)–c) pontja.
50. § Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 136/A. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az E-ügyintézési tv. 46. § (5) bekezdés c) pontja és 48. § (2) bekezdés f) pontja szerinti esetekben – figyelembe véve e rendelet 142. §-a szerinti rendelkezést – a felügyelet – a jogsértés mértékétől függően, a jogsértés által okozott kár és joghátrány figyelembevételével – a bírság mértékét a következők szerint állapítja meg:
a bírság mértéke ötmillió forinttól ötvenmillió forintig terjed, ha]
„ca) a felügyelet az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel vagy a KEÜSZ vagy SZEÜSZ szolgáltatóval a b) pont szerinti jogsértés miatt egy éven belül az E-ügyintézési tv. 46. § (5) bekezdése vagy 48. § (2) bekezdése szerinti szankciók bármelyikét eredménytelenül alkalmazta,”
51. § A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 104/2017. Korm. rendelet) 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A járási hivatal a Tvtv. szerinti közigazgatási bírság kiszabása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli, hogy
a) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a Tvtv. 11/A. § (1) bekezdésében meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását, és
b) a szabálytalanul kihelyezett reklámhordozó, reklámtartó berendezés veszélyezteti-e az emberi élet- és vagyonbiztonságot.”
52. § Hatályát veszti a 104/2017. Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése.
53. § Az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 243. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálysértés elkövetése miatt jogerősen pénzbírsággal vagy helyszíni bírsággal sújtott föld alatti gombagyűjtőt az erdészeti hatóság a tevékenység végzésétől eltiltja, és a föld alatti gombagyűjtési naplóját két évre visszavonja.
(2) A Szabs. tv. 243. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálysértés elkövetése miatt jogerősen pénzbírsággal vagy helyszíni bírsággal sújtott, föld alatti gombagyűjtési naplóval nem rendelkező személyt az erdészeti hatóság a tevékenység végzésétől eltiltja, és részére föld alatti gombagyűjtési naplót két évig nem ad ki.
(3) Erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírása esetén az erdészeti hatóság az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának igazolásáig a bejelentett fakitermelés végrehajtását megtiltja.”
54. § A megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokról szóló 486/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet az 5. §-t követően a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. Az engedély visszavonása
5/A. § (1) Az engedélyező hatóság a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha
a) a jármű, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek,
b) a járművön a megkülönböztető jelzést adó készülék vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék elhelyezése, felszerelése nem felel meg a jogszabályban meghatározott üzemeltetési, műszaki előírásoknak,
c) a jármű üzembentartási célja megváltozott,
d) a járművet a forgalomból kivonták,
e) a jármű üzembentartójának személyében változás következett be,
f) a jármű üzembentartója az engedély adataira vonatkozó jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,
g) az engedély visszavonását a jármű üzembentartója kéri.
(2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a jármű tulajdonosa az engedélyező hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget, és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg.
(3) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az engedélyező hatóságnak bejelenteni.”
55. § A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hajózási hatóság a hajózási létesítmény üzemelésével kapcsolatos hatósági ellenőrzés során olyan hiányosságot tapasztal, amely emberi élet vagy a víziközlekedés, valamint a hajózási létesítmény biztonságát, illetve a környezetet veszélyezteti, a hajózási létesítmény üzemeltetését a veszély elhárításáig felfüggeszti.”
56. § (1) A közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló 511/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 511/2017. Korm. rendelet) 1. alcíme a következő 7/A–7/C. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság kormánytisztviselője vagy a tanúsító vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a tanúsító vizsgálóállomás vizsgabiztosa) végezhet, aki megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Az engedély határozatlan időre szól.
(2) Vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki
a) autószerelői szakiránynak megfelelő középfokú vagy az autószerelő szakiránynak megfelelő felsőfokú képesítéssel és a kérelem benyújtását megelőzően legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal,
b) a tanúsított járműkategóriák vezetésére érvényes vezetői engedéllyel,
c) számítógépes alapismeretekkel rendelkezik, és
d) e rendeletben szabályozott vizsgabiztosi alaptanfolyamot eredményesen elvégezte.
(3) A vizsgabiztosi tevékenység folytatása 5 évig nem engedélyezhető olyan személy részére, akivel szemben a hatóság a (7) bekezdés f) és g) pontjában szereplő okból a közlekedési hatóság által a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartásból (a továbbiakban: Nyilvántartás) való törlést alkalmazta. Az engedély csak az ismételten elvégzett vizsgabiztosi alaptanfolyam és az azt követő eredményes vizsgát követően adható ki.
(4) Az engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező
aa) nevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) anyja nevét,
ad) lakcímét,
ae) állampolgárságát,
af) jelenlegi beosztását (munkakörét),
ag) munkáltatójának megnevezését és címét,
b) felső- vagy középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget, illetve a megszerzett számítógépes alapismeret megnevezését,
c) a vezetői engedély számát,
d) a vezetői engedélybe bejegyzett járműkategóriák megjelölését.
(5) A Nyilvántartás tartalmazza:
a) a vizsgabiztos
aa) nevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) anyja nevét,
ad) állampolgárságát,
ae) lakcímét, egyéb elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail-cím),
af) munkahelyének megnevezését és címét,
b) az iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve a vizsgabiztosi alaptanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirat számát, kiállításának keltét,
c) a legutóbbi továbbképzés időpontját,
d) a vizsgabiztosi tevékenység felfüggesztéséről, az engedély visszavonásáról rendelkező határozat számát, keltét, a felfüggesztés időtartamát.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.
(7) A közlekedési hatóság visszavonja – az f) és g) pontok esetén közigazgatási szankcióként – az engedélyt, és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha
a) azt a vizsgabiztos kéri,
b) a vizsgabiztos elhalálozott,
c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
d) az engedély kiadása iránti kérelmében vagy annak mellékletében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,
e) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy ha azt a közlekedési hatóság elutasította,
f) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kötelezettségeit – az első megszegéstől számított – 2 éven belül legalább további négy esetben megszegte vagy súlyosan megszegte,
g) a vizsgálat során a mérőműszereket illetéktelenül befolyásolta, vagy szándékosan valótlan adatot rögzített.
(8) A közlekedési hatóság eltiltja a vizsgabiztost a tevékenység végzésétől, ha
a) a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásokat megszegte,
b) a (6) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.
(9) Az eltiltás időtartama a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eltiltást megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.
7/B. § (1) A környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás során vizsgabiztosi tevékenységet a közlekedési hatóság kormánytisztviselője vagy a vizsgáló állomással foglalkoztatási jogviszonyban álló személy végezhet, aki megfelel az ER.-ben meghatározott követelményeknek.
(2) A vizsgabiztosi engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező
a) nevét,
b) születési helyét, idejét,
c) anyja nevét,
d) lakcímét,
e) állampolgárságát,
f) felső- vagy középfokú iskolai végzettségét, szakképzettségét,
g) vezetői engedélyének számát,
h) a vezetői engedélyébe bejegyzett járműkategóriák megjelölését,
i) munkáltatójának megnevezését és címét.
(3) A vizsgabiztosi engedély kiadása iránti kérelmet a közlekedési hatósághoz írásban kell benyújtani.
(4) A kérelemhez mellékelni kell az ER.-ben előírt okiratokat és igazolásokat.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a vizsgabiztos a változás bekövetkezését követő nyolc napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.
(6) A közlekedési hatóság visszavonja – az f) pont esetében közigazgatási szankcióként – az engedélyt, és törli a vizsgabiztost a Nyilvántartásból, ha
a) azt a vizsgabiztos kéri,
b) a vizsgabiztos elhalálozott,
c) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
d) az engedély kiadása iránti kérelmében a vizsgabiztos valótlan adatokat szerepeltetett,
e) az ER.-ben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy azt a közlekedési hatóság elutasította, vagy
f) a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegte.
(7) A közlekedési hatóság felfüggeszti a vizsgabiztos környezetvédelmi felülvizsgáló tevékenységét, ha
a) a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásokat megszegte, vagy
b) az (5) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta.
(8) A felfüggesztés a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a felfüggesztést megalapozó okok megszüntetéséig, de legfeljebb hat hónapig tarthat.
(9) A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait az ER. tartalmazza.
7/C. § Ha a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt rendelkezések megszegését megállapítja, megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását az arra való jogosultság igazolásáig.”
(2) Az 511/2017. Korm. rendelet 2. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti felhatalmazott autóbusz-fenntartó tevékenységét a közlekedési hatóság rendszeresen ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a vizsgálat elvégzésekor a jogszabályban előírt feltételeket a felhatalmazott autóbusz-fenntartó megsértette, a felhatalmazást a feltételek teljesítésig felfüggeszti vagy visszavonja.”
(3) Az 511/2017. Korm. rendelet 3. alcíme a következő 15/A–15/E. §-sal egészül ki:
„15/A. § A közlekedési hatóság a műhelyengedélyt visszavonja – az f) pont szerinti esetben közigazgatási szankcióként –, ha
a) a műhelyengedély jogosultja az engedélyben szereplő összes telephelye tekintetében a műhelyengedély visszavonására irányuló kérelmet nyújt be,
b) a műhelyengedély jogosultja jogutód nélkül megszűnik,
c) a műhelyengedély jogosultja vagy annak jogutódja a műhelyengedélyben foglalt feltételeknek nem felel meg,
d) a műhelyengedély jogosultja nem rendelkezik érvényes és névre szóló tanúsítvánnyal,
e) a menetíró szerelőműhely a tevékenységét 6 hónapot meghaladóan szünetelteti, vagy
f) a menetíró szerelőműhely második eltiltást követően a 15/B. § (3) bekezdése szerinti valamely jogsértést ismételten elköveti.
15/B. § (1) A közlekedési hatóság a műhelykártya jogosulatlan vagy szabálytalan használata, vagy a műhelykártya meghamisításának alapos gyanúja esetén – ismétlődő, vagy a menetíró szerelőműhely vezetőjének felróható esetben – a menetíró szerelőműhelyt a tevékenységétől legfeljebb 365 napra eltilthatja. Az eltiltás időtartamát napokban kell meghatározni.
(2) A meghamisított műhelykártyát a Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint ellenőrzésre jogosult szervezet a helyszínen elveszi, és a műhelykártya bevonását kezdeményezve azt a kártyakibocsátó hatósághoz továbbítja.
(3) Ha a menetíró szerelőműhelyben a menetíró szerelő, a menetíró szerelőműhely vezetője, vagy a menetíró szerelőműhely más alkalmazottja
a) akadályozza a hatósági ellenőrzést,
b) az információs rendszerekben rögzítendő adatokban bekövetkezett változást nem vagy nem határidőben jelenti be,
c) a tevékenységét nem a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek és az auditálási tanúsítvány szerinti technológiai leírásoknak megfelelően végzi,
d) az engedélyben szereplőtől eltérő működési elvű menetíró készüléket szerel,
e) a hitelesítésre kötelezett műszerek időszakos vizsgálatát elmulasztja,
f) a műhelykártyát jogosulatlanul használja,
g) a műhelykártyát meghamisítja, vagy
h) az adatletöltési, adattovábbítási vagy adatmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
a közlekedési hatóság a műhelyt a tevékenység végzésétől első alkalommal történő elkövetés esetén 30 napig, második alkalommal történő elkövetés esetén 90 napig eltiltja.
(4) Ha a műhelyengedélyt a közlekedési hatóság a 15/A. § f) pontja szerint visszavonja, a menetíró szerelőműhely részére újabb műhelyengedély legkorábban a visszavonásról szóló határozat véglegessé válásának napját követő egy év elteltével adható.
15/C. § (1) A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint ellenőrzésre jogosult szervezet a tachográf-kártyát a helyszínen elveszi, ha az ellenőrzés során annak gyanúja merül fel, hogy
a) a tachográf-kártyát meghamisították,
b) a tachográf-kártyát nem az a személy használja, aki számára azt kiadták,
c) a kártya tulajdonosa a tachográf-kártyát a valóságnak meg nem felelő nyilatkozat vagy hamisított okmányok alapján kapta.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hamisításra utal, ha
a) a tachográf-kártyán vagy annak elektronikus tárolóegységén javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek,
b) a tachográf-kártya anyaga, kivitele a valóditól eltér, vagy
c) a nyilvántartás szerint a tachográf-kártya kiadására nem került sor.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a tachográf-kártya elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját és a tachográf-kártya azonosító adatait.
(4) A helyszínen elvett tachográf-kártyát, valamint az intézkedésről készült jegyzőkönyv egy példányát az (1) bekezdésben meghatározott szervezet három napon belül a kártyakibocsátó hatóságnak, külföldi hatóság által kibocsátott kártya esetén a közlekedési hatóságnak megküldi.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tachográf-kártyát akkor kell elvenni, ha a tachográf-kártya jogosítottja nincs a helyszínen. Az elvett tachográf-kártya csak a kártyatulajdonosnak adható vissza.
(6) A visszavont tachográf-kártyát a kártyakibocsátó hatóság egy naptári évvel a leadást követően selejtezi.
15/D. § (1) A közlekedési hatóság – az e) és f) pont esetében közigazgatási szankcióként – visszavonja a személyre szóló műhelykártyát, ha
a) azt a menetíró szerelő kéri,
b) a menetíró szerelő elhalálozott,
c) a műhelykártya kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
d) a közlekedési hatóság visszavonja a menetíró szerelő szerelői engedélyét, és törli őt a névjegyzékből a Kkt. 27/B. § (6) bekezdése szerint,
e) a műhelykártya kérelmezése során a menetíró szerelő valótlan adatokat adott meg,
f) a menetíró szerelő az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit – az első megszegést megállapító határozat véglegessé válásától számított – 2 éven belül legalább további három esetben megszegte,
g) a menetíró szerelő az e rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy benyújtott, de azt a közlekedési hatóság elutasította.
(2) A Kkt. 27/B. § (6) bekezdés d) pontja szerint súlyosan szegi meg kötelezettségeit az a menetíró szerelő, aki
a) a vizsgálat során a mérőműszerek mérési eredményét befolyásolja,
b) a menetíró készülék működésének befolyásolására alkalmas eszközt épít be, vagy ilyen beépített eszköz használatát nem kifogásolja,
c) a menetíró készüléket úgy kalibrálja, hogy az a rögzített adatok befolyásolására, megváltoztatására alkalmas, vagy d) valótlan adatot rögzít.
15/E. § (1) A jóváhagyásra kötelezett járműalkatrész, tartozék, illetőleg – járműtulajdonság esetében – a jármű forgalomba hozatalát a közlekedési hatóság megtiltja, ha az a vonatkozó előírásnak nem felel meg.
(2) Az előírt minősítéssel vagy műbizonylattal nem rendelkező pótalkatrész és tartozék gyártását, forgalmazását vagy járműbe építését a közlekedési hatóság – a sikeres minősítő vizsgálat elvégzéséig, illetve a megfelelő műbizonylat kiállításáig megtiltja, a minősítő vizsgálat elvégzésére határidőt állapíthat meg.
(3) Ha a jóváhagyási jelet a gyártó az engedélyezett típustól eltérő járműalkatrészen, tartozékon, illetőleg járművön használja, a jóváhagyási jelre vonatkozó engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja.”
(4) Az 511/2017. Korm. rendelet 4. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § Ha a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR Szabályzat) szerinti oktató a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, az oktatni kívánt áruosztályokra érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal nem rendelkezik, illetve ha a közlekedési hatóság által meghirdetett továbbképzésen nem vett részt vagy – ha a már elismert oktató – a továbbképzést követő ismeretfelújító vizsgát nem teljesítette, továbbá ha a szakfelügyeleti ellenőrzés megállapítása szerint a foglalkozásvezető szakmai tevékenységének színvonala nem kielégítő, a közlekedési hatóság az oktatót a tevékenység gyakorlásától a hiányosság megszüntetéséig eltiltja.”
57. § Az egyes hajózási hatósági eljárások részletes szabályairól szóló 515/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
„III/A. FEJEZET
A HAJÓZÁSI HATÓSÁGOK ÁLTAL ALKALMAZOTT EGYES SZANKCIÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK
15/D. § (1) A munkáltató köteles a hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségi alkalmasságának soron kívüli vizsgálatát kezdeményezni, ha az egészségi alkalmasságot kizáró vagy korlátozó bármilyen körülményt észlel. Soron kívüli vizsgálatot a hajózási szolgálatot teljesítő személy maga is kérhet.
(2) A hajózási hatóság a hajózási szolgálatot teljesítő, illetve a kedvtelési célú vízijárművet vezető személyt a hajózás biztonságát veszélyeztető egészségi állapot észlelésének esetében határidő tűzésével soron kívüli vizsgálatra hívhatja fel, és az alkalmasság újbóli megállapításáig a hajózási szolgálat ellátását, illetve a kedvtelési célú vízijármű-vezetését – a szolgálati könyvbe való bejegyzéssel, illetve a kedvtelési célú vízijármű-vezetői bizonyítvány bevonásával – megtilthatja.
(3) Ha a hajózási hatóság a (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményét sérelmesnek tartja, az egészségi alkalmasság vizsgálatának lezárásától számított 15 napon belül az első fokon eljárt szervnél fellebbezést nyújthat be a vizsgálat eredményének megváltoztatása érdekében.
(4) Az élelmezéssel kapcsolatos munkakörben foglalkoztatott hajózási dolgozót az e rendeletben és a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló rendeletben meghatározott vizsgálatok nem mentesítik az ilyen munkakörben foglalkoztatott dolgozóra más jogszabályban előírt orvosi vizsgálat alól.
15/E. § (1) A hajózási hatóság a hajózási hatóság hajósorvosi vizsgálatokra jogosult orvosokról vezetett nyilvántartásába vett orvos tevékenységét felfüggeszti, ha az orvos a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló rendeletben előírt követelményeknek nem tesz eleget.
(2) A hajózási hatóság törli a nyilvántartásából azt az orvost, aki a tevékenysége felfüggesztését követő 3 hónapon belül nem igazolja, hogy megfelel a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek.
15/F. § (1) A 11/A. § (3) bekezdése szerinti műszaki szemlét követően a vízi jármű meglévő uniós belvízi hajóbizonyítványát a vízi jármű megváltoztatott műszaki jellemzőire tekintettel vissza kell vonni, és újat kell kiállítani, ha az eredeti hajóbizonyítványban meghatározott műszaki jellemzőknek már nem felel meg. Ha az új bizonyítványt más tagállamban adják ki, mint amelyben az első bizonyítványt kiadták vagy megújították, a bizonyítványt kiállító vagy megújító illetékes hatóságot erről az új bizonyítvány kiadását követő harminc napon belül tájékoztatni kell.
(2) A hatályos uniós belvízi hajóbizonyítványt az azt kibocsátó vagy megújító illetékes hatóság visszavonja, ha a vízi jármű már nem felel meg a bizonyítványban foglalt műszaki követelményeknek.
15/G. § A hajózási hatóság az általa kiadott képesítő okmányt visszavonja vagy érvényességét korlátozza, ha
a) az okmány kiadásának alapjául szolgáló adatok, tények, nyilatkozatok valótlansága bizonyosodik be,
b) az okmány hamis vagy azt meghamisították,
c) a tengeri hajó parancsnoka olyan személyt alkalmaz, aki nem az STCW Egyezmény által előírt képesítéssel, illetve érvényesítéssel rendelkezik, vagy
d) az illetékes hajózási hatóság vizsgálata megállapítja, hogy a víziközlekedési baleset (havária) az élet- és vagyonbiztonság, valamint a környezet veszélyeztetése az érvényes képesítő okmánnyal rendelkező személy hozzá nem értése, mulasztása miatt történt.
15/H. § (1) A hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonja, ha
a) megállapítja, hogy a hajózási engedélyt kérő a kérelemben valótlan adatokat szerepeltetett,
b) a hajózási engedély megadásához előírt feltételek már nem állnak fenn,
c) az engedélyes az engedélyezett hajózási tevékenységet megszünteti,
d) az engedélyes a hajózási tevékenységet a hajózási engedélyben foglaltaktól eltérő módon gyakorolja.
(2) A hajózási hatóság a hajózási engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló miniszteri rendelet 10. § (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének vagy a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló miniszteri rendelet 14. § (1) bekezdésében, illetve (3) bekezdésében meghatározott meghirdetési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá abban az esetben is, ha az engedélyes akadályozza a hajózási hatóságnak a hajózási tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását.
(3) A hatóság a hajózási engedélyt nem vonhatja vissza a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló miniszteri rendelet 4. § (3) bekezdésében említett felmentés ideje alatt arra az okra hivatkozással, amelyre a felmentést megadta.”
58. § (1) A légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 532/2017. Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A légiközlekedési hatóság)
„l) kiadja a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet szerinti koordinált légtér koordinációs feladatait ellátó szervezeti engedélyt, valamint a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezeti engedélyt.”
(2) Az 532/2017. Korm. rendelet II. fejezete a következő 4/B. alcímmel egészül ki:
„4/B. Koordinációs szervezetekre vonatkozó kiegészítő eljárási szabályok
5/B. § (1) A koordinált légtér koordinációs feladatait ellátó szervezeti engedélyt, valamint a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezeti engedélyt a légiközlekedési hatóság – kérelemre – 2 éves időtartamra adja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a légiközlekedési hatóság
a) jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése esetén határidő megjelölése mellett felfüggeszti, vagy
b) ha a jogszabálysértés vagy az engedélyben foglaltak megsértése a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, visszavonja.
(3) A légiközlekedési hatóság a koordinációs feladatokat ellátó szervezet tevékenységét rendszeresen ellenőrzi.”
(3) Az 532/2017. Korm. rendelet a következő 23/A. §-sal és 23/B. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A légiközlekedési hatóság – egyes földi kiszolgálási tevékenységek vonatkozásában vagy teljes egészében – az ok elhárulásáig felfüggesztheti a külföldi földi kiszolgálók engedélyét, ha a jogosult állama
a) ténylegesen vagy jogszabályi úton nem biztosít nemzeti elbánást a magyar földi kiszolgálóknak,
b) más, harmadik országhoz tartozó földi kiszolgálót kedvezőbb elbánásban részesít,
c) ténylegesen vagy jogszabályi úton nem biztosít hasonló elbánást a magyar földi kiszolgálóknak, mint amit e jogszabály biztosít az adott állam földi kiszolgálóinak.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező földi kiszolgálókra.
(3) A külföldi földi kiszolgálók engedélyének az (1) bekezdésben foglaltak szerinti felfüggesztéséről a légiközlekedési hatóság tájékoztatja az Európai Bizottságot.
23/B. § (1) A légiközlekedési hatóság az engedélyt – a c) pont esetében közigazgatási szankcióként – visszavonja, ha
a) a jogosult a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg,
b) a jogosult a Földi Kiszolgálás Rendelet 3. és 4. számú mellékletében meghatározott szakmai követelményeket nem teljesíti, vagy nem rendelkezik a 21. § (2) bekezdés c) pontja szerinti telephelybiztonsági tanúsítvánnyal,
c) a jogosult a földi kiszolgálást az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja,
d) a jogosult földi kiszolgálási tevékenységét megszünteti,
e) a légiközlekedési hatóság a 25. § szerint korlátozásokat vezetett be, és az ezt követő, Földi Kiszolgálás Rendelet 18. §-a szerinti kiválasztási eljárás során a jogosultat nem választották ki.
(2) A légiközlekedési hatóság az engedélyt visszavonhatja, ha
a) a jogosult a Földi Kiszolgálás Rendelet 8. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) a jogosult akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a földi kiszolgálás ellenőrzésével kapcsolatos eljárását,
c) a jogosult nem tartja be a repülőtérrendben, illetve a repülőtéri kézikönyvben foglaltakat,
d) a jogosult a 24. §-ban meghatározott, a számviteli elkülönítéssel kapcsolatos kötelezettségét megszegi.”
(4) Az 532/2017. Korm. rendelet 18. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„18. A szakszolgálati engedély felfüggesztése, visszavonása és korlátozása
56. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, jogosítást, jogosítás-kiterjesztést, munkahelyi kiterjesztést vagy szakszolgálati kiterjesztést azonnali hatállyal felfüggesztheti, illetve a d) pontban foglalt feltétel esetén felfüggeszti, ha az engedélyes
a) akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szolgálati tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,
b) nem tájékoztatja a szolgáltatót a szolgálati tevékenységre való alkalmatlanságáról vagy az alkalmatlansága ellenére szolgálati tevékenységet lát el,
c) a légiközlekedési baleset, repülőesemény vizsgálata vagy hatósági ellenőrzés során a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy az engedélyes a szolgálati tevékenység ellátásának szabályait megsértette, vagy magatartásával a légiközlekedést veszélyeztette, vagy
d) a szaktudás értékelésen második alkalommal is nem megfelelt értékelést kapott.
(2) Ha a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt az (1) bekezdés d) pontja alapján függeszti fel, a határozatban rendelkeznie kell a szakszolgálati engedély visszaadásához szükséges képzési vagy vizsgakövetelményekről.
(3) Ha az engedélyes a szolgálati tevékenységre való alkalmatlanságáról nem tájékoztatta a szolgáltatót, és az alkalmatlanságról a szolgáltató tudomást szerez, a szolgáltató köteles tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot.
(4) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt azonnali hatállyal visszavonja, ha az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg.
56/A. § (1) Az engedélyes a repüléstájékoztató szakszolgálati engedély érvényességén belül kizárólag munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett láthat el repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet,
a) ha a szakszolgálati engedélyében bejegyzett munkahelyi kiterjesztésnek megfelelő operatív munkahelyen végzett szolgálati tevékenység folyamatos ellátásában 90 napnál hosszabb időtartamú megszakítása volt,
b) ha a továbbképzési követelményeket nem teljesítette, vagy
c) ha a szaktudását nem megfelelőnek értékelik, de a szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság nem függesztette fel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a továbbképzési program határozza meg a munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett eltöltendő időtartamot.
(3) Operatív munkahelyen végzett repüléstájékoztató szolgálati tevékenységnek kell tekinteni a munkahelyi gyakorlati oktatást, de a munkahelyi gyakorlati oktatással töltött időtartam nem haladhatja meg 90 napon belül a repüléstájékoztató szolgálati tevékenységgel töltött idő 75%-át.
56/B. § (1) Az engedélyes a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély érvényességén belül is legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel és megfelelő jogosítással, – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkező személy felügyelete mellett láthat el szolgálati tevékenységet,
a) ha a szakszolgálati engedélyébe bejegyzett jogosításnak és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztésnek megfelelő szolgálati tevékenység folyamatos ellátásában a továbbképzési programban meghatározott időtartamú megszakítása volt,
b) ha a továbbképzési követelményeket nem teljesítette, vagy
c) ha a szaktudását nem megfelelőnek értékelik, de a szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság nem függesztette fel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a továbbképzési program határozza meg a munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett eltöltendő időtartamot.
(3) Az engedélyes a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély érvényességén belül nem láthat el szolgálati tevékenységet, ha olyan, a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer befolyása alatt áll, amely képtelenné teheti arra, hogy feladatát biztonságosan és megfelelően lássa el.
(4) Az engedélyes a (3) bekezdésben meghatározott tényt köteles a szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.”
(5) Az 532/2017. Korm. rendelet 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a képzési szervezet nem teljesíti a képzési engedély kiadásához előírt feltételeket, teljesítési határidő megjelölésével kötelezi a képzési szervezetet a teljesítésre, továbbá a hatályos képzési engedélyt vagy az abban meghatározott egyes képzéstípusokat felfüggesztheti.”
(6) Az 532/2017. Korm. rendelet 31. alcíme a következő 94/A–94/C. §-sal egészül ki:
„94/A. § (1) A légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítást felfüggeszti, ha
a) az engedélyes akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a vizsgáztatói tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenőrzés lehetővé tételéig,
b) az engedélyes a vizsgáztatói tevékenység ellátása során a Szabs. tv. szerinti ittas vezetés (Szabs. tv. 217. §) vagy a légiközlekedési biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése (Szabs. tv. 228. §) szabálysértés miatt szabálysértési eljárás hatálya alá kerül, annak lezárásáig, vagy
c) az engedélyes a polgári légiközlekedési személyzet egészségügyi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egészségileg alkalmatlan állapotban lát el szakszolgálati tevékenységet, addig az időpontig, ameddig a repülőorvosi vizsgálat az egészségügyi alkalmasságot meg nem állapítja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben – ha a vizsgáztatói tanúsítás engedélyese több kategóriában rendelkezik vizsgáztatói jogosultsággal és a megállapított eltérés nem jelenti a többi jogosultság gyakorlásához szükséges feltételek nemteljesítését – a légiközlekedési hatóság felfüggesztheti csak azt a vizsgáztatói jogosultságot is, amellyel összefüggésben a légiközlekedési szabályokat az engedélyes megszegte.
(3) Ha a légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítást az (1) bekezdés b) pontja alapján függeszti fel, a döntésben rendelkeznie kell a vizsgáztatói tanúsítás visszaadásához szükséges képzési vagy vizsgáztatási követelményekről is. (4) A vizsgáztatói tanúsítás engedélyese a felfüggesztett tanúsításához kapcsolódó jogosultságokat a felfüggesztés hatálya alatt nem gyakorolhatja.
94/B. § (1) A légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítást visszavonja, ha
a) az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg,
b) a 94/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt eset ismétlődően következik be,
c) a 94/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértések bármelyikének engedélyes általi ismételt elkövetését a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerősen megállapította.
(2) A vizsgáztatói tanúsítás visszavonását követően új vizsgáztatói tanúsítás kiadása során a kérelmezőnek teljesítenie kell a jogszabályi követelményeket azzal, hogy a visszavonás előtt szerzett ismeret és tapasztalat nem számítható be a jogszabályban meghatározott ismereti és tapasztalati követelményekbe.
94/C. § (1) A 94/A. § (1) bekezdésében és a 94/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési hatóság intézkedésként a vizsgáztatói tanúsítást azonnali hatállyal bevonja, és a vizsgáztatói tanúsítást elveszi, amelyről átvételi elismervényt állít ki. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevonás esetén a légiközlekedési hatóság a vizsgáztatói tanúsítás felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy visszaadásáról 5 napon belül dönt.
(3) Ha a vizsgáztatói tanúsítás felfüggesztése a 94/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem érinti a jogosult valamennyi jogosultságát, a légiközlekedési hatóság a jogosult részére új, csak a felfüggesztéssel nem érintett jogosultságok gyakorlását lehetővé tevő vizsgáztatói tanúsítást állít ki és ad vissza.”
(7) Az 532/2017. Korm. rendelet 49. alcíme a következő 137/A. §-sal egészül ki:
„137/A. § (1) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványát a hatóság visszavonja, ha
a) megállapítja, hogy a típustervben foglaltakat vagy a folyamatos légialkalmasságra vonatkozó követelményeket nem tartják be, vagy
b) a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a típusalkalmassági tanúsítványt felfüggesztette, és egyedi repülési engedélyt adott ki.
(2) A könnyű légijármű légialkalmassági tanúsítványának visszavonása esetén a tanúsítványt a légiközlekedési hatóság részére vissza kell adni.
(3) A légialkalmassági tanúsítványt, ha a könnyű légijármű tulajdonviszonyában változás következett be, a légijárművel együtt át kell ruházni.”
(8) Az 532/2017. Korm. rendelet 138. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A légiközlekedési hatóság a kutatási, kísérleti vagy tudományos célú légijárműre kiadott egyedi repülési engedélyt felfüggeszti a hatóság által előírt követelmények teljesítéséig, ha a légijármű súlyosan veszélyezteti a repülés biztonságát.”
(9) Az 532/2017. Korm. rendelet 142. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A légiközlekedési hatóság az amatőr építésű légijárműre kiadott egyedi repülési engedélyt felfüggeszti a hatóság által előírt követelmények teljesítéséig, ha a légijármű súlyosan veszélyezteti a repülés biztonságát.”
(10) Az 532/2017. Korm. rendelet 54. alcíme a következő 151/A. §-sal egészül ki:
„151/A. § (1) Ha a légialkalmassági felülvizsgálatot a légialkalmasság-irányító szervezet végzi, és a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a légijármű vagy komponens nem felel meg a jogszabályi követelményeknek és ezzel súlyosan veszélyezteti a repülés biztonságát, köteles azt haladéktalanul jelenteni a légiközlekedési hatóságnak.
(2) Ha a légiközlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott jelentésben foglaltakkal egyetért, a légialkalmassági felülvizsgálati tanúsítványt a követelmények teljesítéséig felfüggeszti.
(3) Ha a légialkalmasság felülvizsgáló szervezet megállapítja, hogy a légijármű vagy komponens nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és ez esetlegesen veszélyeztetheti a repülés biztonságát, a tulajdonost felszólítja a megfelelés biztosítására.”
59. § Az 532/2017. Korm. rendelet
a) 77. § (1) bekezdés c) pontjában a „27/2017.” szövegrész helyébe a „27/2014.” szöveg,
b) 160. § (3) bekezdésében az „akkor a (6) bekezdésben, valamint az Lt. 3/C. § (4)–(6)” szövegrész helyébe az „akkor az (5) bekezdésben, valamint az Lt. 3/C. § (5) és (6)” szöveg,
c) 160. § (4) bekezdésében az „az (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdésben” szöveg,
d) 160. § (5) bekezdésében az „a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdésben” szöveg
lép.
60. § Hatályát veszti az 532/2017. Korm. rendelet 160. § (6) bekezdése.
61. § Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében kiszabható bírságról szóló 29/2018. (II. 28.) Korm. rendelet
a) 1. §-ában és 2. §-ában a „rendbírság” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírság” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdésében a „rendbírságot” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírságot” szöveg,
c) 3. § (1) bekezdésében a „rendbírságnak” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírságnak” szöveg,
d) 3. § (2) bekezdésében a „rendbírság” szövegrészek helyébe a „közigazgatási bírság” szöveg
lép.
62. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 86/2019. Korm. rendelet) 7. melléklete a 16. melléklet szerint módosul.
63. § A 86/2019. Korm. rendelet 3/A. § (1)–(3) bekezdésében a „kizárt” szövegrész helyébe az „a felügyeleti szerv által kizárt” szöveg lép.
64. § A vasúti járművek forgalomba hozatala, üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos és rendkívüli vizsgálatáról, hatósági járműnyilvántartásáról szóló 412/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet V. Fejezete a következő 15/A. alcímmel egészül ki:
„15/A. A műszaki engedélyes ellenőrzése és az alkalmazott jogkövetkezmények
32/A. § (1) Ha a vasúti jármű karbantartására, javítására vagy időszakos és rendkívüli vizsgálatára műszaki hatósági engedéllyel (a továbbiakban: műszaki engedély) rendelkező engedélyes
a) nem teljesíti a műszaki engedély kiadásának valamely feltételét,
b) tevékenységét a műszaki engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy
c) jogszabályban meghatározott változásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
a közlekedési hatóság a műszaki engedélyben meghatározott valamennyi vagy egyes tevékenységet – több műhely esetén egyes műhelyekre vonatkozóan is – korlátozhatja, és határidő tűzésével az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására kötelezheti.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a jogszerű állapot helyreállítása nem történik meg, vagy ha a közlekedési hatóság a vasúti járművek ellenőrzése során olyan, a vasúti közlekedés biztonságát vagy egyéb, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető hiányosságot állapít meg, ami a műhely szakszerűtlen munkavégzésére vezethető vissza, az engedélyes valamennyi vagy egyes tevékenységét – több műhely esetén egyes műhelyekre vonatkozóan is – felfüggeszti a jogszerű állapot helyreállításáig.
(3) A tevékenység felfüggesztése esetén a közlekedési hatóság az engedélyesnek a műhelyben karbantartás, javítás alatt álló járművek vonatkozásában csak olyan munkálatok elvégzését engedélyezi, amelyek a vasúti járművek másik műhelybe történő biztonságos közlekedéséhez szükségesek.
(4) A vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálati tevékenységének felfüggesztésére az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A közlekedési hatóság a műszaki engedélyt – ideértve a vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálatát biztosító engedélyt – visszavonja:
a) az engedélyes kérelmére,
b) ha a szünetelés időtartama a 6 hónapot meghaladja, és az engedélyes nem jelenti be a műhely tevékenységének újrakezdését 15 nappal az újraindítást megelőzően, vagy
c) ha a (2) bekezdés szerinti tiltás elrendelésének alapjául szolgáló körülményt a felfüggesztés elrendelésének napjától számított 6 hónapon belül az engedélyes nem hárítja el.
(6) Ha az (5) bekezdés b) pontja esetén az engedélyes a határozattal szembeni jogorvoslatra nyitva álló határidőben az újraindítás iránti szándékát bejelenti, a közlekedési hatóság a műszaki engedély visszavonásáról szóló határozatát visszavonja.”
65. § Hatályát veszti
a) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet 13. és 14. §-a,
b) a földalatti gombák gyűjtéséről szóló 24/2012. (III. 19.) VM rendelet 8. § (5) és (6) bekezdése.
66. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 2. § (1) bekezdése, a 32. § és a 39–41. §, valamint a 14. és 15. melléklet a rendelet kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
67. § (1) E rendelet 29. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A rendelettervezet 39. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
„1. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ = rendkívül súlyos jogsértés, NSJ = nagyon súlyos jogsértés, SJ = súlyos jogsértés), EJ=enyhébb jogsértés) | A bírság összege, forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | |
| 1. | a) Közúti árutovábbítási engedély, illetve közúti árufuvarozói engedély (a továbbiakban együtt: közúti árutovábbítási engedély), közúti személyszállítási engedély, illetve autóbuszos személyszállító engedély (a továbbiakban együtt: közúti személyszállítási engedély), taxiengedély, személygépkocsis személyszállító engedély nélkül – vagy az engedély időbeni hatálya lejáratát 90 napot követően – végzett közúti közlekedési szolgáltatás b) Nemzetközi forgalomban közösségi engedély nélkül (nem létezik, hamis, visszavonták, lejárt) végzett közúti közlekedési szolgáltatás c) Az előírt engedély nélkül, szabálytalanul végzett kabotázs-tevékenység, az előírt engedély nélkül végzett különjárati személyszállítás d) Közúti árutovábbítási engedély, közúti személyszállítási engedély időbeni hatálya 30 napot meghaladóan, de 90 napot meg nem haladóan lejárt | RSJ RSJ RSJ NSJ | 600 000 800 000 800 000 300 000 | szállító szállító szállító szállító | |
| 2. | A szállító vagy a járművezető nem tudja bemutatni az érvényes közösségi engedélyt vagy a közösségi engedély hitelesített másolatát (elvesztette, elfelejtette, sérült, olvashatatlan) a) és nem rendelkezik engedélykivonattal b) de rendelkezik engedélykivonattal | NSJ EJ | 500 000 30 000 | szállító járművezető | |
| 3. | Közúti árutovábbításiengedély-kivonat nélkül végzett árutovábbítás, illetve autóbusszal közúti személyszállító engedélykivonat nélkül díj ellenében végzett személyszállítás | NSJ | 100 000 | szállító járművezető | |
| 4. | a) Menetrend szerinti járatok üzemeltetése engedély nélkül (nem létezik, meghamisították, visszavonták, lejárt) b) A járművezető nem tudja bemutatni az engedélyt a vizsgáló tisztviselőnek (elvesztette, elfelejtette, sérült) | NSJ SJ | 400 000 200 000 | szállító járművezető | |
| 4/A. | A menetrend szerinti járatok megállói nem felelnek meg a kiadott engedélynek | SJ | 100 000 | szállító | |
| 5. | a) Személyszállító vezetői igazolvány vagy azonosító lap nincs a járművön b) Személyszállító engedély kivonat nincs a járművön c) Diszpécserszolgálati engedély hiánya d) Utazási igény közvetítése vagy személyszállító szolgáltatásnyújtás szervezése személytaxi- szolgáltatás nyújtására nem jogosult részére e) Személygépkocsis személyszállító szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásra kötött szerződést a járművezető nem tudja bemutatni | NSJ SJ NSJ NSJ NSJ | 200 000 50 000 300 000 300 000 200 000 | járművezető járművezető diszpécserszolgálat diszpécserszolgálat járművezető | |
| 6. | Nemzetközi közúti áruszállítási engedély, CEMT engedély és a hozzá szükséges igazolás, autóbuszos járati engedély a) hiánya, érvénytelensége (sérült, olvashatatlan, lejárt, korábban már felhasznált, a gépjárműadó 90%-a nem került megfizetésre) b) szabálytalan használata, illetve eltérés az engedélyben foglaltaktól c) a KR. 4/A. §-ában meghatározott engedélykezelési, bemutatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása d) a c) alpontban meghatározott engedélykezelési, fénymásolat-készítési, bejelentési és megőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása | RSJ RSJ NSJ SJ | 800 000 500 000 800 000 300 000 | szállító járművezető járművezető feladó, címzett | |
| 7. | A járművezető szakmai képesítését igazoló okmány hiánya | NSJ | 100 000 | járművezető | |
| 7/A. | A járművezető nem tudja a nemzeti jog előírásának megfelelően bemutatni érvényes gépjármű-vezetői képesítési igazolványát vagy vezetői engedélyét a bejegyzéssel (elvesztette, elfelejtette, sérült, olvashatatlan) | SJ | 50 000 | járművezető | |
| 8. | Járművezetői igazolvány hiánya | NSJ | 200 000 | járművezető | |
| 8/A. | A járművezető vagy a szállító nem tudja bemutatni az érvényes járművezetői igazolványt vagy az érvényes járművezetői igazolvány hitelesített másolatát (elvesztette, elfelejtette, sérült, olvashatatlan) | NSJ | 100 000 | járművezető szállító | |
| 9. | Személy- vagy áruszállítás érvényes vezetői engedély nélkül | RSJ | 600 000 | járművezető | |
| 9/A. | A vezetői engedély a) sérült, de olvasható, illetve nem felel meg az egységes mintának b) olvashatatlan | SJ NSJ | 50 000 100 000 | járművezető | |
| 10. | Fuvarlevél, illetve autóbusz-menetlevél hiánya | SJ | 30 000 | szállító járművezető | |
| 11. | Utaslista hiánya | EJ | 10 000 | szállító járművezető | |
| 12. | Fuvarlevél, illetve személyszállításhoz kapcsolódó menetlevél nem megfelelő kiállítása, vezetése, hiányzó (jogszabályban kötelező adattartalomként meghatározott) rovatonként (adatonként) – ide nem értve az árutovábbításra fuvarozással kapcsolatos költségekre, díjakra, a vámkezelésre és a fizetés módjára vonatkozó adatokat –, de legfeljebb | EJ EJ | 10 000 30 000 | szállító járművezető | |
| 13. | Közúti árutovábbítási engedéllyel, közúti személyszállítási engedéllyel, árutovábbítási vagy személyszállítási közösségi engedéllyel kapcsolatos adatváltozás bejelentésének, a tevékenység szüneteltetése bejelentésének, a lejárt engedély visszaadásának az elmulasztása, a helyettesítő járműre vonatkozó okmány, vagy az eredeti járműre kiállított engedély-kivonat (hiteles másolat) közúton való bemutatásának a hiánya | EJ | 30 000 | szállító | |
| 14. | A konténer vagy a cserefelépítmény tömegét tanúsító bizonylat hiánya a fuvarozás során | EJ | 30 000 | fuvarozó, feladó | |
| ” |
„2. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ = rendkívül súlyos jogsértés, NSJ = nagyon súlyos jogsértés, SJ = súlyos jogsértés), EJ=enyhébb jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | |
| 1. | Saját számlás közúti áruszállítás, autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás végzése az arra jogosító igazolvány nélkül | SJ | 150 000 | szállító járművezető | |
| 2. | A saját számlás közúti áruszállítás, autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás feltételeinek megtartását igazoló, a járműre vagy a járművezetőre vonatkozó okmány (okmányok) hiánya | SJ | 100 000 | szállító járművezető | |
| 3. | Menetlevél hiánya, ide értve az elektronikus menetlevelet is | EJ | 30 000 | szállító járművezető | |
| 4. | Menetlevél nem megfelelő kiállítása, vezetése, hiányzó rovatonként (adatonként), ide értve az elektronikus menetlevelet is, | EJ | 10 000 30 000 | szállító járművezető | |
| ” |
„3. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sorszám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rendkívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés, EJ=enyhébb jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | ||
| A | Személyzet | |||||
| A1 | A kalauzokra megállapított alsó korhatár be nem tartása | SJ | 100 000 | szállító | ||
| B | Vezetési időszakok | |||||
| B1 | A 9 órás napi vezetési idő túllépése, ha a 10 órára történő | 9 h <...< 10 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| B2 | meghosszabbítás nem megengedett | 10 h ≤...< 11 h | SJ | 60 000 | szállító | |
| B3 | 11 h ≤ ... | NSJ | 150 000 | |||
| B4 | A 9 órás napi vezetési idő 50%-os vagy nagyobb arányú túllépése legalább 4,5 órás szünet vagy pihenő beiktatása nélkül | 13h 30 ≤ ... szünet/pihenő nélkül | RSJ | 300 000 | ||
| B5 | A 10 órás meghosszabbított napi vezetési idő túllépése, ha a | 10 h <...< 11 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| B6 | meghosszabbítás megengedett | 11 h ≤...< 12 h | SJ | 60 000 | szállító | |
| B7 | 12 h ≤ ... | NSJ | 150 000 | |||
| B8 | A 10 órás napi vezetési idő 50%-os vagy nagyobb arányú túllépése | 15h ≤ ... szünet/ | RSJ | 300 000 | ||
| legalább 4,5 órás szünet vagy pihenő beiktatása nélkül | pihenő nélkül | |||||
| B9 | Az összeadódott heti vezetési idő túllépése | 56 h <...< 60 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| B10 | 60 h ≤...< 65 h | SJ | 60 000 | szállító | ||
| B11 | 65 h ≤...< 70 h | NSJ | 150 000 | |||
| B12 | Az összeadódott heti vezetési idő 25%-os vagy annál nagyobb arányú túllépése | 70 h ≤... | RSJ | 300 000 | ||
| B13 | Az összeadódott vezetési idő túllépése két egymást követő hét alatt | 90 h <...<100 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| B14 | 100 h ≤...<105 h | SJ | 60 000 | szállító | ||
| B15 | 105 h ≤...<112 h 30 | NSJ | 150 000 | |||
| B16 | Az összeadódott vezetési idő 25%-os vagy nagyobb arányú túllépése két egymást követő hét alatt | 112h 30 ≤ ... | RSJ | 300 000 | ||
| C | Szünetek | |||||
| C1 | A megszakítás nélküli vezetési idő 4,5 órás határának túllépése | 4 h 30 <...< 5 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| C2 | szünet tartása előtt | 5 h ≤...< 5 h 30 | SJ | 30 000 | szállító | |
| C3 | 5 h 30 ≤...< 6 h | 60 000 | ||||
| C4 | 6 h ≤...< 6 h 30 | NSJ | 100 000 | |||
| C5 | 6 h 30 ≤... | 250 000 | ||||
| D | Pihenőidők | |||||
| D1 | Nem elegendő, 11 óránál rövidebb napi pihenőidő, ha a csökkentett | 10 h ≤...< 11 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| D2 | napi pihenőidő nem megengedett | 9 h 15 ≤...<10 h | SJ | 30 000 | szállító | |
| D3 | 8 h 30 ≤...<9 h 15 | 60 000 | ||||
| D4 | 7 h 45 ≤...<8 h 30 | NSJ | 100 000 | |||
| D5 | ...< 7 h 45 | 250 000 | ||||
| D6 | Nem elegendő, 9 óránál rövidebb csökkentett napi pihenőidő, | 8 h ≤...< 9 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| D7 | ha a csökkentés megengedett | 7 h 30 ≤...< 8 h | SJ | 30 000 | szállító | |
| D8 | 7 h ≤...< 7 h 30 | 60 000 | ||||
| D9 | 6 h 30 ≤...< 7 h | NSJ | 100 000 | |||
| D10 | ...< 6 h 30 | 250 000 | ||||
| D11 | Nem elegendő, 3 + 9 óránál rövidebb megosztott napi pihenőidő | 3 h + (8 h≤...< 9 h) | EJ | 10 000 | járművezető | |
| D12 | 3 h + (7 h 30≤...< 8 h) | SJ | 30 000 | szállító | ||
| D13 | 3 h + (7h ≤...< 7 h 30) | 60 000 | ||||
| D14 | 3 h + (6 h 30 ≤...< 7 h) | NSJ | 100 000 | |||
| D15 | 3 h + (...< 6 h 30) | 250 000 | ||||
| D16 | Nem elegendő, 9 óránál rövidebb napi pihenőidő több fős | 8 h ≤...< 9 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| D17 | személyzet esetén | 7 h 30 ≤...< 8 h | SJ | 30 000 | szállító | |
| D18 | 7 h ≤...< 7 h 30 | 60 000 | ||||
| D19 | 6 h 30 ≤...< 7 h | NSJ | 100 000 | |||
| D20 | ...< 6 h 30 | 250 000 | ||||
| D21 | Nem elegendő, 24 óránál rövidebb csökkentett heti pihenőidő | 22 h ≤...< 24 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| D22 | 21 h ≤...< 22 h | SJ | 30 000 | szállító | ||
| D23 | 20 h ≤...< 21 h | 60 000 | ||||
| D24 | 19 h ≤...< 20 h | NSJ | 100 000 | |||
| D25 | ...< 19 h | 250 000 | ||||
| D26 | Nem elegendő, 45 óránál rövidebb heti pihenőidő, ha a csökkentett | 42 h ≤...< 45 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| D27 | heti pihenőidő nem megengedett | 39 h ≤...< 42 h | SJ | 30 000 | szállító | |
| D28 | 36 h ≤...< 39 h | 60 000 | ||||
| D29 | 33 h ≤...< 36 h | NSJ | 100 000 | |||
| D30 | ...< 33 h | 250 000 | ||||
| D31 | 6 egymást követő 24 órás időszak túllépése az előző heti | ...< 3 h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| D32 | pihenőidő után | 3 h ≤...< 6 h | SJ | 30 000 | szállító | |
| D33 | 6 h ≤...< 12 h | 60 000 | ||||
| D34 | 12 h ≤...< 18 | NSJ | 100 000 | |||
| D35 | 18 ≤ ... | 250 000 | ||||
| E | Eltérés a 12-napos szabálytól (Nemzetközi, nem menetrend szerinti autóbuszjárat) | |||||
| E1 | 12 egymást követő 24 órás időszak túllépése az előző rendszeres | ... < 3h | EJ | 10 000 | járművezető | |
| E2 | heti pihenőidő után | 3 h ≤...< 6 h | SJ | 30 000 | szállító | |
| E3 | 6h ≤ ... < 12h | 60 000 | ||||
| E4 | 12 h ≤...< 18 | NSJ | 100 000 | |||
| E5 | 18h ≤ ... | 250 000 | ||||
| E6 | 12 egymást követő 24 órás időszak után igénybe vett heti pihenőidő | 66h < ... ≤ 67h | SJ | 20 000 | járművezető | |
| E7 | 65h < ... ≤ 66h | 60 000 | szállító | |||
| E8 | 64h < ... ≤ 65h | NSJ | 100 000 | |||
| E9 | ... ≤ 64h | 250 000 | ||||
| E10 | 22:00 óra és 6:00 óra között 3 órát meghaladó vezetési idő szünet | 3h < ... < 3 h 45 | SJ | 20 000 | járművezető | |
| E11 | tartása előtt, ha a járművet nem több fős személyzet vezeti | 3 h 45 ≤ ... < 4h 30 | 60 000 | szállító | ||
| E12 | 5 h 15 ≤ ... < 4 h 30 | NSJ | 100 000 | |||
| E13 | 5h 15 ≤ ... | 250 000 | ||||
| F | Munkaszervezés | |||||
| F1 | A bér és a megtett úthossz vagy a szállított áru mennyisége közötti kapcsolat | NSJ | 400 000 | szállító | ||
| F2 | A járművezető munkájának nem megfelelő szervezése vagy a szervezés elmaradása, illetve nem megfelelő utasítások a járművezető részére a jogszabály betartására vonatkozóan vagy az utasítások hiánya | NSJ | 200 000 | szállító | ||
| ” | ||||||
„4. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | (RSJ=rendkívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés, EJ=enyhébb jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | |
| G | Menetíró készülék beépítése | ||||
| G1 | Típusjóváhagyással rendelkező menetíró készülék beépítésének és használatának elmulasztása | RSJ | 800 000 | szállító | |
| H | Menetíró készülék, járművezetői kártya vagy adatrögzítő lap használata | ||||
| H1 | Engedéllyel rendelkező műhely által nem felülvizsgált menetíró készülék használata | NSJ | 400 000 | szállító | |
| H2 | A járművezető egynél több saját járművezetői kártyával rendelkezik és vagy egynél több saját járművezetői kártyát használ | NSJ | 400 000 | járművezető | |
| H3 | A járművezető hamisított járművezetői kártyával vezet (úgy tekintendő, mintha járművezetői kártya nélkül vezetne) | RSJ | 600 000 | járművezető | |
| H4 | A járművezető olyan járművezetői kártyával vezet, amelynek nem ő a jogosultja | RSJ | 600 000 | járművezető | |
| H5 | A járművezető olyan járművezetői kártyával vezet, amelyet a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatok és/vagy hamis okmányok alapján szerzett meg (úgy tekintendő, mintha járművezetői kártya nélkül vezetne) | RSJ | 600 000 | járművezető | |
| H6 | A menetíró készülék nem működik megfelelően (pl.: nem került sor a menetíró készülék megfelelő felülvizsgálatára, kalibrálására és plombálására) | NSJ | 300 000 | szállító | |
| H7 | A menetíró készülék nem megfelelő használata (pl. szándékos, önkéntes vagy kényszer hatására történő visszaélés, a helyes használatra vonatkozó utasítás hiánya) | NSJ | 400 000 | járművezető szállító | |
| H8 | Olyan, csalásra alkalmas berendezés, eszköz használata, amely képes a menetíró készülék által rögzített információk módosítására | RSJ | 800 000 | járművezető szállító | |
| H8/A | Olyan csalásra alkalmas berendezés, eszköz jelenléte a járművön, amely az adatok, illetve a kinyomtatott információk meghamisítására felhasználható lehet (kapcsoló/vezeték) | RSJ | 400 000 | járművezető szállító | |
| H9 | Az adatrögzítő lapokon rögzített adatok vagy a menetíró készülékben vagy a járművezetői kártyán tárolt és onnan letöltött adatok meghamisítása, eltitkolása, kitörlése vagy megsemmisítése | RSJ | 800 000 | járművezető szállító | |
| H10 | A vállalkozás nem őrzi meg legalább egy évig az adatrögzítő lapokat, kinyomatokat és letöltött adatokat | NSJ | 400 000 | szállító | |
| H11 | A rögzített és tárolt adatok nem állnak rendelkezésre legalább 365 napig, az adatok rendelkezésre bocsátásának feltételei nem garantálják az adatok biztonságát és pontosságát (digitális menetíró készülék esetében) | NSJ | 400 000 | szállító | |
| H12 | Adatrögzítő lapok/járművezetői kártyák helytelen használata | NSJ | 100 000 | járművezető | |
| H13 | Adatrögzítő lapok vagy járművezetői kártya szabálytalan kivétele, amely hatással van az érintett adatok rögzítésére | NSJ | 400 000 | járművezető | |
| H14 | Adatrögzítő lap vagy járművezetői kártya azon időtartamon túli használata, amelyre azt szánták, adatvesztéssel | NSJ | 400 000 | járművezető | |
| H15 | Elszennyeződött vagy sérült adatrögzítő lapok vagy járművezetői kártyák használata, az adatok nem olvashatók | NSJ | 300 000 | járművezető | |
| H16 | Kötelező kézi adatbevitel elmulasztása analóg és digitális menetíró készülék esetében egyaránt, amennyiben az I2 vagy I3 vagy I4 sorban szereplő tényállás nem valósul meg | NSJ | 150 000 | járművezető | |
| H17 | Nem megfelelő lap használata vagy a vezetői kártya nem megfelelő nyílásba történő beillesztése (több fős személyzet) | SJ | 150 000 | járművezető | |
| H18 | Kapcsoló berendezés helytelen használata | NSJ | 150 000 | járművezető | |
| H19 | Kapcsoló berendezés helytelen használata, amennyiben az értékelhetőséget nem akadályozza | SJ | 50 000 | járművezető | |
| H20 | Nincs elegendő számú adatrögzítő lap (figyelemmel az adatrögzítő lapok személyes jellegére, a szolgálati idő tartamára, a sérült vagy az ellenőr által lefoglalt adatrögzítő lapok pótlására) | SJ | 50 000 | szállító járművezető | |
| H21 | Az adatrögzítő lap mintája nem került jóváhagyásra | SJ | 50 000 | szállító járművezető | |
| H22 | Nincs elegendő mennyiségű papír a kinyomtatáshoz | SJ | 30 000 | szállító járművezető | |
| H23 | A lapon feljegyzett idő nem egyezik annak az országnak a hivatalos idejével, amelyben a járművet nyilvántartásba vették | SJ | 50 000 | járművezető | |
| H24 | A letöltési kötelezettség elmulasztása esetenként | NSJ | 50 000 | szállító | |
| H25 | A letöltési kötelezettség késedelmes teljesítése esetenként (járművezetői kártyánként és fedélzeti egységenként) a letöltési időszakot meghaladó 30 naponként, de legfeljebb | SJ Sj SJ | 10 000 50 000 | szállító | |
| Adatok kitöltése | |||||
| H26 | Az adatrögzítő lapról hiányzik a családi név | NSJ | 200 000 | járművezető | |
| H27 | Az adatrögzítő lapról hiányzik az utónév | NSJ | 100 000 | járművezető | |
| H28 | A lap használatba vétele kezdetének vagy végének ideje hiányzik | SJ | 50 000 | járművezető | |
| H29 | A lap használatba vétele kezdetének vagy végének helye hiányzik | EJ | 20 000 | járművezető | |
| H30 | Az adatrögzítő lapról hiányzik a rendszám | EJ | 20 000 | járművezető | |
| H31 | Az adatrögzítő lapról hiányzik a kilométer- számláló állása (első menet előtt) | SJ | 50 000 | járművezető | |
| H32 | Az adatrögzítő lapról hiányzik a kilométer- számláló állása (utolsó menet végén) | EJ | 20 000 | járművezető | |
| H33 | Az adatrögzítő lapról hiányzik a járműcsere időpontja | EJ | 20 000 | járművezető | |
| H34 | Az ország betűjele beírásának elmulasztása a menetíró készülékbe | EJ | 20 000 | járművezető | |
| I | Adatok bemutatása | ||||
| I1 | Ellenőrzés megtagadása, vagy jármű visszatartása esetén a helyszín engedély nélküli elhagyása | NSJ | 800 000 | járművezető | |
| I2 | A járművezető nem tudja bemutatni az adott napra és a megelőző 28 napra vonatkozóan rögzített információkat | NSJ | 400 000 | járművezető | |
| I3 | A járművezető nem tudja bemutatni a járművezetői kártyához kapcsolódó információkat (ha rendelkezik járművezetői kártyával) | NSJ | 400 000 | járművezető | |
| I4 | A járművezető nem tudja bemutatni az adott napon és az azt megelőző 28 nap során készített kézi feljegyzéseket és kinyomatokat | NSJ | 400 000 | járművezető | |
| I5 | A járművezető nem tudja bemutatni a járművezetői kártyát | NSJ | 400 000 | járművezető | |
| J | Hibás működés | ||||
| J1 | A menetíró készülék javítását nem engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely végezte | NSJ | 200 000 | szállító | |
| J2 | A járművezető nem jegyez be minden előírt információt azon időszakokra vonatkozóan, amelyekben a menetíró készülék üzemképtelensége vagy hibás működése miatt már nem rögzített információkat | NSJ | 300 000 | járművezető | |
| J3 | A javítást nem végezték el útközben (Ha a jármű nem tud visszatérni a telephelyre az üzemzavar- fellépésnek vagy a hibás működés megállapításának napjától számított egy héten belül) | NSJ | 100 000 | szállító járművezető | |
| L | Kézi bejegyzések a kinyomatokon | ||||
| L1 | Az ideiglenes lapról hiányzik a járművezető kártyájának száma, illetve neve, illetve vezetői engedélyének száma: | ||||
| a) amennyiben az azonosítás a hiányzó adatok miatt lehetetlen | NSJ | 200 000 | járművezető | ||
| b) amennyiben azonosítható | EJ | 30 000 | |||
| L2 | Az ideiglenes lapról hiányzik az aláírás | EJ | 30 000 | járművezető | |
| L3 | A járművezetői kártya elvesztéséről vagy eltulajdonításáról azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál teendő hivatalos bejelentés elmulasztása, amelynek területén a kártyalopás történt | SJ | 150 000 | járművezető | |
| M | A menetíró készülék kapcsán típusjóváhagyásra, menetíró szerelőműhelyre, menetíró szerelőre vonatkozó rendelkezések | ||||
| M1 | Típusjóváhagyással nem rendelkező menetíró készülék kereskedelmi forgalmazása | RSJ | 300 000 | forgalmazó | |
| M2 | Adatrögzítő lap típusjóváhagyás nélküli forgalmazása | RSJ | 300 000 | forgalmazó | |
| M3 | Menetíró szerelőműhely engedély nélküli működtetése | RSJ | 1 000 000 | menetíró szerelőműhely üzemeltetője | |
| M4 | Menetíró szerelő tevékenység engedély nélküli végzése | RSJ | 300 000 | a tevékenységet végző személy | |
| M5 | Külső kalibrálási tevékenység végzése a közlekedési hatóság részére történő bejelentés nélkül | NSJ | 300 000 | a menetíró szerelőműhely üzemeltetője | |
| M6 | Elveszett vagy egyéb ok miatt működésképtelenné vált tachográf-kártya bejelentési kötelezettségének elmulasztása | NSJ | 300 000 | a tevékenységet végző személy | |
| M7 | Menetíró készüléket befolyásoló eszköz járműbe vagy menetíró készülékbe történő beépítése | NSJ | 300 000 | a menetíró szerelőműhely üzeme | |
| ” | |||||
„4/A. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sorszám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rendkívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírság fizetésére kötelezett | ||
| N | Maximális heti munkaidő | |||||
| N1 | A 48 órás maximális heti munkaidő túllépése, ha a 60 órára történő | 56h ≤ ... < 58h | SJ | 20 000 | járművezető | |
| meghosszabbítás lehetősége már kihasználásra került | 58h ≤ ... < 60h | 60 000 | szállító | |||
| 60h ≤ ... < 62h | NSJ | 100 000 | ||||
| 62h ≤ ... | 250 000 | |||||
| N2 | A 60 órás maximális heti munkaidő túllépése, ha kollektív | 65h ≤ ... < 67h 30 | SJ | 20 000 | járművezető | |
| szerződés vagy jogszabály eltérést nem engedélyezett | 67h30 ≤ ... < 70h | 60 000 | szállító | |||
| 70h ≤ ... < 72h30 | NSJ | 100 000 | ||||
| 72h30 ≤ ... | 250 000 | |||||
| O | Szünetek | |||||
| O1 | Nem elegendő kötelező szünet 6–9 órás munkaidő esetében | 15 < ... ≤ 20 min | SJ | 20 000 | járművezető | |
| 10 < ... ≤ 15 min | 60 000 | szállító | ||||
| 5 < ... ≤ 10 min | NSJ | 100 000 | ||||
| ... ≤ 5 min | 250 000 | |||||
| O2 | Nem elegendő kötelező szünet több mint 9 órás munkaidő esetében | 25 < ... ≤ 30 min | SJ | 20 000 | járművezető | |
| 20 < ... ≤ 25 min | 60 000 | szállító | ||||
| 15 < ... ≤ 20 min | NSJ | 100 000 | ||||
| ... ≤ 15 min | 250 000 | |||||
| P | Éjszakai munkavégzés | |||||
| P1 | Napi munkaidő 24 órás időszakonként éjszakai munkavégzés esetén, | 11h ≤ ... < 12h | SJ | 20 000 | járművezető | |
| ha kollektív szerződés vagy jogszabály eltérést nem engedélyezett | 12h ≤ ... < 13h | 60 000 | szállító | |||
| 13h ≤ ... < 14h | NSJ | 100 000 | ||||
| 14h ≤ ... | 250 000 | |||||
| R | Nyilvántartás | |||||
| R1 | A munkáltató meghamisítja a munkaidőre vonatkozó információkat vagy megtagadja azoknak a vizsgáló tisztviselő rendelkezésére bocsátását | NSJ | 300 000 | munkáltató | ||
| R2 | Az alkalmazott/önfoglalkoztató járművezetők meghamisítják az adatokat vagy megtagadják azoknak a vizsgáló tisztviselő rendelkezésére bocsátását | NSJ | 300 000 | járművezető | ||
| ” | ||||||
„5. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sorszám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rendkívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés, EJ=enyhébb jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető | |
| I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, így többek között a jármű feltartóz tatása, a továbbhaladás megakadályozása | |||||
| 1. | Az ADR szerint a szállításból kizárt veszélyes áru szállítása. | RSJ | 500 000 | feladó, berakó, szállító (fuvarozó) | |
| 2. | Veszélyes áru szivárgása, szóródása. | NSJ | 500 000 | feladó, csomagoló, berakó, töltő, üzembentartó, szállító (fuvarozó) | |
| 100 000 | járműszemélyzet, amennyiben az észlelést követően nem tette meg a szükséges intézkedéseket | ||||
| 3. | Nem engedélyezett szállítási móddal vagy nem megfelelő szállítóeszközzel vagy nem megfelelő műszaki állapotú szállítóeszközzel történő szállítás, vagy olyan, a jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő járművel történő szállítás, amely közvetlen veszélyt jelent. | RSJ | 500 000 | feladó, töltő, berakó,szállító (fuvarozó), jármű üzembentartója | |
| 4. | Ömlesztett szállítás olyan konténerben, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú. | NSJ | 500 000 | konténer üzembentartója, töltő, feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 5. | Jóváhagyási igazolással nem rendelkező, vagy 30 napnál régebben lejárt jóváhagyási igazolással rendelkező járművel történő szállítás. | NSJ | 500 000 | feladó, töltő, szállító (fuvarozó) | |
| 6. | Jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata. | NSJ | 500 000 | feladó, csomagoló | |
| 7. | A veszélyes árura vonatkozó csomagolási utasításnak nem megfelelő csomagolóeszköz használata. | NSJ | 500 000 | feladó, csomagoló | |
| 8. | Az egybecsomagolásra vonatkozó különleges előírások be nem tartása. | NSJ | 500 000 | feladó, csomagoló | |
| 9. | A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása a) egyesítő csomagoláson belül | NSJ | 300 000 | feladó, csomagoló,szállító (fuvarozó) | |
| b) konténerben | 400 000 | berakó, töltő | |||
| c) járműben. | 500 000 | berakó,szállító (fuvarozó), töltő | |||
| 100 000 | járműszemélyzetamennyiben az ellenőrzés időpontjában a megfelelő rakományrögzítő eszköz a járművön rendelkezésre állt | ||||
| 10. | A küldeménydarabok együvé rakására vonatkozószabályok be nem tartása a) egyesítő csomagoláson belül | NSJ | 300 000 | feladó, csomagoló,szállító (fuvarozó) | |
| b) konténerben | 400 000 | berakó | |||
| c) járműben. | 400 000 | berakó | |||
| 11. | Megengedett töltési fok be nem tartása a) tartányoknál | NSJ | 500 000 | töltő | |
| b) tartályoknál, egyéb csomagolóeszköznél. | 300 000 | csomagoló | |||
| 12. | Az egy szállítóegységben szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás be nem tartása. | NSJ | 500 000 | feladó, berakó,szállító (fuvarozó) | |
| 13. | Veszélyes áru szállítása anélkül, hogy erre bármilyen jelzés vagy információ utalna. | RSJ | 500 000 | feladó, berakó, csomagoló, töltő, szállító (fuvarozó) | |
| 14. | A járművön, tartányon, konténeren nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca. | NSJ | 500 000 | feladó, töltő, szállító (fuvarozó) | |
| SJ | 100 000 | járműszemélyzet,amennyiben az ellenőrzés időpontjában a jelölés, illetve nagybárca a járművön rendelkezésre állt | |||
| 15. | A fuvarokmányban a szállított árura vonatkozó olyan információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb, I. kockázati kategóriájú szabálytalanság. | NSJ | 500 000 | feladó,szállító (fuvarozó) | |
| 16. | A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa vagy az oktatási bizonyítvány 30 napnál régebben járt le. | NSJ | 400 000 | szállító (fuvarozó) | |
| 17. | Tűz vagy nyílt láng használatára vonatkozó tilalom megszegése. | NSJ | 400 000 | berakó, töltő, kirakó,szállító (fuvarozó) | |
| 100 000 | járműszemélyzet | ||||
| 18. | A dohányzási tilalom be nem tartása. | NSJ | 200 000 | berakó, töltő, kirakó | |
| 100 000 | járműszemélyzet | ||||
| 19. | Veszélyes áru nem megfelelő UN-szám és helyes szállítási megnevezés és csomagolási csoport (ha van) alá sorolása. | NSJ | 500 000 | feladó | |
| 20. | Az I. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások. | NSJ | 500 000 | bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő | |
| II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés – ha lehetséges és célszerű – akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor. | |||||
| 21. | A szállítóegységben egynél több pótkocsi, félpótkocsi van. | SJ | 300 000 | berakó, töltő, szállító (fuvarozó) | |
| 22. | A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő járművel történő szállítás, ami azonban közvetlen veszélyt nem jelent. | SJ | 150 000 | szállító (fuvarozó), jármű üzembentartója | |
| 23. | A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba vagy a lejárat ideje, vagy mindkettő hiányzik. Nem tekinthető üzemképesnek, ha felülvizsgálati ideje lejárt, valamint ha szemmel láthatóan nem üzemképes, például a nyomásmérő 0-t mutat. | SJ | 250 000 | szállító (fuvarozó) | |
| 24. | A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasításban előírt működőképes, funkcióját betöltő felszerelés. | SJ | felszerelés fajtánként 100000 | szállító (fuvarozó) | |
| 25. | Csomagolóeszközök, IBC-k, illetve nagycsomagolások ellenőrzésének, időszakos vizsgálatának időpontját vagy a használati időtartamot nem tartották be. | SJ | 300 000 | feladó, csomagoló | |
| 26. | Sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat szállítanak. | SJSJ | 300 000 | feladó, csomagoló, berakó, szállító (fuvarozó) | |
| 100 000 | járműszemélyzet, amennyiben nem tette meg a szükséges intézkedéseket | ||||
| 27. | Küldeménydarabokat olyan konténerben szállítanak, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú. | SJ | 300 000 | konténer üzembentartója, berakó,szállító (fuvarozó) | |
| 28. | A tartányokat, tankkonténereket nem zárták le megfelelően (de nem szivárog). | SJ | 300 000 | feladó, töltő, szállító (fuvarozó) | |
| 29. | Kombinált csomagolás szállítása olyan külső csomagolással, amely nincs megfelelően lezárva. | SJ | 150 000 | feladó, berakó,csomagoló, szállító (fuvarozó) | |
| 30. | Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy a szükséges bárca, jelölés vagy nagybárca hiánya, illetve a jelölések, bárcák, nagybárcák olyan mértékben sérültek, ami a felismerhetőségüket befolyásolja. | SJ | 300 000 | feladó, csomagoló,berakó, töltő, szállító (fuvarozó) | |
| 31. | Írásbeli utasítás hiánya. | SJ | 300 000 | szállító (fuvarozó) | |
| 32. | Az okmányokban valamely, az I. kockázati kategória 15. pontja alá tartozó információ hiányzik, de ezzel összefüggésben nem áll fenn egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság. | SJ | 200 000 | feladó,szállító (fuvarozó) | |
| 33. | A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás. | SJ | 250 000 | bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő | |
| III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kis mértékű kockázatával jár, de nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. | |||||
| 34. | A narancssárga táblák, nagybárcák, a bárcák mérete, alakja, színe, vagy a betűk, számok, jelképek mérete, formája nem felel meg az előírásoknak. | SJ | 100 000 | feladó, csomagoló, berakó, töltő, szállító (fuvarozó) | |
| 35. | Az írásbeli utasítás tartalmában nem felel meg az ADR előírásainak. | SJ | 100 000 | szállító (fuvarozó) | |
| 36. | Az okmányokban a szállított árura vonatkozóan olyan információ hiánya, amely nem eredményez I. vagy II. kockázati kategóriájú szabálytalanságot. | SJ | 100 000 | feladó,szállító (fuvarozó) | |
| 37. | A járművezető az oktatási bizonyítványát nem tudja bemutatni, de bizonyíték van rá, hogy létezik. | EJ | 30 000 | járművezető | |
| A járművezető oktatási bizonyítványa 30 napnál nem régebben járt le. | SJ | 100 000 | szállító (fuvarozó) | ||
| 38. | A jármű jóváhagyási igazolása nincs a járművön, de bizonyíték van rá, hogy létezik vagy 30 napnál nem régebben járt le. | SJ | 100 000 | szállító (fuvarozó) | |
| 39. | A járművön a tűzoltó készülékek esetében az előírt plomba vagy a lejárat ideje, vagy mindkettő hiányzik, de a tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető. | SJ | 100 000 | szállító (fuvarozó) | |
| 40. | A járművek felügyeletére vonatkozó szabályok megsértése. | EJ | 50 000 | járműszemélyzet | |
| 41. | A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás. | SJ | 100 000 | bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő | |
Az I., II. vagy III. kockázati kategóriába nem tartozó további szabálytalanság
2. táblázat
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rendkívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető | |
| 1. | Veszélyes áru (hulladék) szállításhoz szükséges engedély hiánya. | SJ | 200 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 2. | Veszélyes áru (polgári felhasználású robbanóanyag) szállításához szükséges engedély hiánya. | SJ | 200 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 3. | Veszélyes áru (radioaktív anyag) szállításához szükséges engedély hiánya. | SJ | 200 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 4. | A vállalkozásnak nincs biztonsági tanácsadója. | NSJ | 300 000 | vállalkozás vezetője | |
| 5. | A vállalkozás nem értesítette a közlekedési hatóságot a biztonsági tanácsadó megbízásáról, illetve annak változásáról. | SJ | 100 000 | vállalkozás vezetője | |
| 6. | A vállalkozás biztonsági tanácsadójának az adott alágazatra vagy veszélyességi osztályra nem terjed ki a bizonyítvány érvényessége, vagy a tanácsadó bizonyítványának érvényessége 30 napnál régebben járt le. | SJ | 100 000 | vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó | |
| 7. | Nem készült baleseti jelentés vagy a hatóság részére nem küldték meg. | SJ | 50 000 | vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó | |
| 8. | Az éves jelentés hiánya. | SJ | 100 000 | vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó | |
| 9. | Közbiztonsági terv hiánya. | SJ | 200 000 | vállalkozás vezetője. biztonsági tanácsadó | |
| 10. | A munkavállaló az ADR 1.3. fejezete szerinti oktatásban nem, vagy csak részben részesült. | SJ | 150 000 | munkáltató | |
| 11. | A munkavállaló ADR 1.3. fejezet szerinti oktatásáról a képzést igazoló dokumentum nem áll rendelkezésre vagy a munkavállaló oktatása nem követi az ADR előírásainak változásait. | SJ | 100 000 | munkáltató, biztonsági tanácsadó | |
| 12. | Az ADR 1.3 fejezete szerinti oktatásról szóló igazolás nincs a járművön, de bizonyíték van rá, hogy a járműszemélyzet részesült a képzésben (beleértve azon járművezetőket is, akik nem rendelkeznek az ADR 8.2.1. szakasz szerinti oktatási bizonyítvánnyal), és erről a munkáltató igazolást állított ki a részére. | EJ | 30 000 | járműszemélyzet | |
| 13. | A járművön nem áll rendelkezésre a járműszemélyzetre vonatkozó fényképes személyazonosító okmány. | EJ | 30 000 | járműszemélyzet | |
| 14. | A járműszemélyzeten kívüli személy szállítása. | SJ | 100 000 | szállító (fuvarozó) | |
| 50 000 | járműszemélyzet | ||||
| 15. | A biztonsági tanácsadóval kapcsolatos egyéb, az ADR 1.8.3.3. bekezdésében, vagy más jogszabályban előírt kötelezettség megszegése. | SJ | 100 000 | vállalkozás vezetője, biztonsági tanácsadó |
A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítása szabályainak megszegése
3. táblázat
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rendkívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető | |
| 1. | Növényvédő szer szállítása ömlesztve vagy tartányban. | SJ | 50 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 2. | Nem folyékony műtrágya szállítása tartányban. | SJ | 30 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 3. | Üzemanyag és folyékony műtrágya 6500 liternél nagyobb befogadóképességű tartányban való szállítása. | SJ | 50 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 4. | Nem megfelelő vontató használata. | SJ | 40 000 | szállító (fuvarozó) | |
| 5. | Nem megfelelő tartányos pótkocsi használata. | SJ | 50 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 6. | a) A tartánynak nincs érvényes hatósági vizsgája, kivéve a b) pontba sorolt esetet | SJ | 50 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| b) a tartány hatósági vizsgájának érvényessége 30 napnál nem régebben járt le. | EJ | 10 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | ||
| 7. | Az ömlesztett árut szállító jármű vagy konténer kialakítása szabálytalan. | SJ | 40 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 8. | A szállító egység jelölése szabálytalan. | EJ | 30 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 9. | A tartány jelölése szabálytalan. | SJ | 50 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 10. | A közúton való szállítás távolsága 50 km-nél hosszabb. | EJ | 30 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 11. | a) A fuvarokmány adatai a szállított anyagra vonatkozóan hiányosak. | SJ | 40 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| b) A fuvarokmány egyéb adatai hiányosak. | EJ | 10 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | ||
| 12. | Előírt felszerelés hiánya a szállítóegységen. | SJ | 30 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 13. | Élelmiszerrel és takarmánnyal történő együtt szállítás tilalmának megszegése. | SJ | 40 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 14. | Rakodási előírások megszegése. | SJ | 40 000 | feladó, szállító (fuvarozó) | |
| 15. | A dohányzási tilalom be nem tartása. | SJ | 50 000 | berakó, töltő, szállító(fuvarozó), járművezető | |
| 16. | A járművezetőnek nincs érvényes vizsga igazolása. | SJ | 40 000 | szállító (fuvarozó), járművezető | |
| ” |
„6. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rend kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | |
| 1. | A gyorsan romló élelmiszerek szállítását végző, nemzetközi forgalomban közlekedő különleges tehergépkocsi szállítási alkalmasságát igazoló bizonyítvány vagy bizonyítványtábla hiánya | SJ | 100 000 | szállító járművezető | |
| 2. | Szállítmányozói engedély nélkül végzett élőállat-szállítás | SJ | 600 000 | szállító járművezető | |
| 3. | Az élőállat-szállításhoz használt közúti jármű jóváhagyási igazolásának hiánya | SJ | 400 000 | szállító járművezető | |
| 4. | A járművezető/kísérő számára élőállat- szállításhoz előírt képesítési bizonyítvány hiánya | SJ | 400 000 | szállító járművezető | |
| 6. | Élőállat-szállításhoz előírt menetlevél nem megfelelő kiállítása, vezetése | SJ | 100 000 | szállító járművezető | |
| 7. | A válaszfalak nem elég erősek ahhoz, hogy a szállított állatok súlyát elbírja | NSJ | 600 000 | szállító | |
| 8. | Csúszós felületű, meredek, oldalsó védelemmel el nem látott be- és kirakodó rámpák használata | SJ | 400 000 | szállító járművezető | |
| 9. | Az állatoknak a berakodási és kirakodási műveletek során való kiesését vagy szökését megakadályozó biztonsági korlát nélküli emelőpadok és felső padozatok használata | SJ | 400 000 | szállító járművezető | |
| ” |
„7. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rend kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés) | A bírság összege, forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | |
| 1. | A bérelt járművel nem a jármű bérlője (használatba vevője) végez árutovábbítást vagy saját számlás áruszállítást | NSJ | 300 000 | szállító | |
| 2. | Bérelt (használatba vett) jármű esetén a bérleti (használatba adási) szerződés hiánya (kivéve, ha a forgalmi engedélyben üzembentartóként bejegyzett), vagy a gépjárművezető foglalkoztatására vonatkozó igazolás hiánya, amennyiben a járművet nem a bérlő (használatba vevő) vezeti | NSJ | 100 000 | szállító gépjárművezető | |
| ” |
„8. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sor- szám | A | B | C | D | ||
| 1. | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ= rendkívül súlyos jogsértés, NSJ = nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés, EJ=enyhe jogsértés) | Bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | ||
| 2. | Jármű vagy járműszerelvény közútkezelői hozzájárulás nélküli, vagy a közútkezelő hozzájárulásában szereplő értéktől eltérő közlekedése, amennyiben a 9. § (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott jogszabály szerint megengedett legnagyobb össztömeg túllépése fennáll | ... < 5% | EJ | 50 000 | feladó felrakó szállító járművezető | |
| 5% ≤ ... < 10% | SJ | 100 000 | ||||
| 10% ≤ ... < 20% | N3 vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetén NSJ, N2 vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetében 15% alatt SJ, 15%-tól NSJ | 200 000 | ||||
| 20% ≤ ...< 30% 30% ≤ ... | N3, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetén RSJ, N2, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetében 25% alatt NSJ, 25%-tól RSJ | 350 000 500 000 | ||||
| 3. | A 9. § (1) bekezdés f) pontjában hivatkozott jogszabály szerint a | ... < 5% | EJ | 50 000 | feladó felrakó szállító | |
| hatósági engedélyben feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg | 5% ≤ ... < 10% | SJ | 100 000 | járművezető | ||
| túllépése jármű vagy járműszerelvény – kivéve az M1 és N1 kategóriájú járművet, vagy M1 és N1 kategóriájú járművet tartalmazó járműszerelvényt – esetében | 10% ≤ ... < 20% | N3, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetén NSJ, N2, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetében 15% alatt SJ, 15%-tól NSJ | 200 000 | |||
| 20 ≤ ...< 30% 30% ≤ ... | N3, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetén NSJ, N2, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetében 15% alatt SJ, 15%-tól NSJ 25%-tól RSJ | 350 000 500 000 | ||||
| 4. | 4. A 9. § (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott jogszabály szerint | ... < 5% | EJ | 50 000 | feladó felrakó szállító | |
| megengedett legnagyobb tengely- vagy tengelycsoport- terhelést | 5% ≤ ... < 10% | SJ | 100 000 | járművezető | ||
| meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő jármű esetében | 10% ≤ ... < 20% | N3, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetén NSJ, N2, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetében 15% alatt SJ, 15%-tól NSJ | 200 000 | |||
| 20% ≤ ...< 30% 30% ≤ ... | N3, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetén NSJ, N2, vagy ilyen járműből is álló járműszerelvény esetében 15% alatt SJ, 15%-tól NSJ 25%-tól RSJ | 350 000 500 000 | ||||
| 5. | A megengedett legnagyobb hosszúságot vagy magasságot meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének | ... < 2% 2% ≤ ... < 5% | SJ | 10 000 30 000 | szállító járművezető | |
| hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő jármű | 5% ≤ ... < 10% | SJ | 50 000 | |||
| 10% ≤ ... < 20% | 80 000 | |||||
| 20% ≤ ...< 30% | NSJ | 200 000 | ||||
| 30% ≤ ... | 350 000 | |||||
| 6. | A megengedett legnagyobb szélességet meghaladó, a közút kezelőjének | 2,6 m ... < 2,65 m | EJ | 30 000 | szállító járművezető | |
| hozzájárulása nélkül közlekedő jármű | 2,65 m ≤ ... < 2,85 m | SJ | 50 000 | |||
| 2,85 m ≤ ... < 3,10 m | SJ | 80 000 | ||||
| 3,10 m ≤ ...< 3,60 m 3,60 m ≤ ... | NSJ | 200 000 350 000 | ||||
| 7. | A megengedett legnagyobb szélességet meghaladó, a közút | ... < 5% | EJ | 30 000 | szállító járművezető | |
| hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő jármű | 5% ≤ ... < 10% | SJ | 50 000 | |||
| 10% ≤ ... < 20% | SJ | 80 000 | ||||
| 20% ≤ ...< 30% 30% ≤ ... | NSJ | 200 000 350 000 | ||||
| 8. | Túlsúlyos, tengely-, illetve tengelycsoport-túlsúlyos, túlméretes lánctalpas járművel a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy az abban foglalt feltételektől eltérő közlekedés | SJ | 100 000 | szállító járművezető | ||
| 9. | Ömlesztett áru szállításához szükséges jármű- tömegbizonylat, illetve nyilatkozat hiánya vagy az áru tömegére vonatkozó valótlan tartalmú bizonylat, nyilatkozat | NSJ | 300 000 | feladó felrakó szállító járművezető | ||
| 10. | Nemzetközi időszakos vizsgálati bizonyítvány hiánya, érvénytelensége | SJ | 30 000 | szállító járművezető | ||
| 11. | A megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulásában előírt kísérési feltételektől (nem megfelelő számú, és/vagy minősített kíséret elmulasztása) eltérően közlekedő jármű | NSJ | 400 000 | járművezető, üzemben tartó | ||
| 12. | A megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulásában előírt a járműre kötelezően elhelyezendő forgalombiztonsági feltételeket szolgáló jelzésekre vonatkozó feltételektől eltérően közlekedő jármű | NSJ | 300 000 | járművezető üzemben tartó | ||
| 13. | A megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulásában előírt egyéb közlekedési feltételektől (pl. napszakkorlátozás, forgalomszabályozási előírások) eltérően közlekedő jármű | NSJ | 200 000 | járművezető üzemben tartó | ||
| 14. | A megengedett legnagyobb méretet meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő, mezőgazdasági rendeltetésű önjáró | ... < 5% 5% ≤ ... < 10% | EJ | 10 000 20 000 | járművezető gépkezelő | |
| vagy vontatott munkagép | 10% ≤ ... < 20% | EJ | 40 000 | |||
| 20% ≤ ... < 30% | NSJ | 100 000 | ||||
| 30% ≤ ... | NSJ | 200 000 | ||||
| Sebességkorlátozó készülékek | ||||||
| 15. | Nincs felszerelve sebességkorlátozó készülék | RSJ | 800 000 | üzemben tartó | ||
| 16. | A sebességkorlátozó készülék nem elégíti ki a vonatkozó műszaki követelményeket | NSJ | 400 000 | üzemben tartó | ||
| 17. | A sebességkorlátozó készüléket nem engedéllyel rendelkező műhely szerelte fel | SJ | 200 000 | üzemben tartó | ||
| 18. | Olyan, csalásra alkalmas berendezés használata, amely képes a sebességkorlátozó készülék adatainak meghamisítására, vagy csalásra alkalmas sebességkorlátozó készülék használata | RSJ | 800 000 | járművezető üzemben tartó | ||
| Egyéb jogsértések | ||||||
| 19. | A visszatartás szabályainak megszegése | RSJ | 500 000 | járművezető | ||
| 20. | A tengelysúlymérő rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése esetén | SJ | 100 000 | járművezető | ||
| ” | ||||||
„9. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rend kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | |
| 1. | Kombinált árufuvarozáshoz kapcsolódó engedélymentesség és kedvezmény igénybevétele esetén a kombinált árufuvarozás végzését igazoló okmányok hiánya | SJ | 200000 | szállító gépjárművezető | |
| ” |
„10. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rend kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | |
| 1. | Engedély nélküli közlekedés forgalomkorlátozás alóli mentesség hiányában | SJ | 150 000 | szállító, gépjárművezető | |
| 2. | Felmentés okára vagy mentességre vonatkozó okmány hiánya | EJ | 50 000 | megbízó, szállító, gépjárművezető | |
| ” |
„13. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez
| Sor- szám | Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások | A súlyosság foka (RSJ=rend kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés) | A bírság összege forintban | A bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető | |
| 1 | A közlekedés biztonságát veszélyeztető műszaki állapotú – a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározottak alapján „A” típusú alkalmatlannak minősítendő – jármű közúti közlekedésre alkalmasnak minősítése a forgalomba helyezés előtti vagy időszakos vizsgálaton, járművenként | RSJ | 500 0000 | ||
| 2 | A közlekedési hatóság engedélye nélkül átalakított jármű időszakos vizsgálata során alkalmas minősítést igazoló hatósági bizonyítvány (Műszaki adatlap) kiadása | RSJ | 200 000 | ||
| ” |
„4. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez
Eb által okozott sérülés jogkövetkezményei
| A | B | C | D | E | F | G | ||
| 1 | Az eb által okozott sérülés | Alkalmazható jogkövetkezmények | ||||||
| 2 | kimenetele | körülményei | Ávtv. 42/D. § (1) bekezdés a) pont szerinti jogkövetkezmény | Ávtv. 42/D. § (1) bekezdés b) pont szerinti jogkövetkezmény | Ávtv. 42/D. § (1) bekezdés c) pont szerinti jogkövetkezmény | Ávtv. 42/D. § (1) bekezdés d) pont szerinti jogkövetkezmény | Ávtv. 42/D. § (1) bekezdés e) pont szerinti jogkövetkezmény | |
| 3 | 8 napon belül gyógyuló | az ebbel nem egy háztartásban élő személynek | ||||||
| 4 | 8 napon túl gyógyuló | az ebbel egy háztartásban élő személynek | ||||||
| 5 | közterületen, az ebbel nem egy háztartásban élő személynek | x | x | x | x | x | ||
| 6 | saját territóriumon, az ebbel nem egy háztartásban élő személynek | x | ||||||
| 7 | közterületen, kutyának | x | ||||||
| 8 | súlyos | az ebbel egy háztartásban élő személynek | x | x | x | x | ||
| 9 | az ebbel nem egy háztartásban élő személynek | x | x | x | x | x | ||
| 10 | közterületen, kutyának | x | x | x | ||||
| 11 | saját territóriumon, kutyának | |||||||
| 12 | közterületen, egyéb állatnak | |||||||
| 13 | maradandó | az ebbel egy háztartásban élő személynek | x | x | x | x | x | |
| 14 | az ebbel nem egy háztartásban élő személynek | x | x | x | x | x | ||
| 15 | közterületen, kutyának | x | x | x | x | |||
| 16 | saját territóriumon, kutyának | x | ||||||
| 17 | közterületen, egyéb állatnak | x | x | |||||
| 18 | saját territóriumon, egyéb állatnak | x | ||||||
| 19 | halálos | az ebbel egy háztartásban élő személynek | x | x | x | x | x | |
| 20 | az ebbel nem egy háztartásban élő személynek | x | x | x | x | x | ||
| 21 | közterületen, kutyának | x | x | x | x | x | ||
| 22 | saját territóriumon, kutyának | x | ||||||
| 23 | közterületen, egyéb állatnak | x | x | |||||
| 24 | saját territóriumon, egyéb állatnak | x | ||||||
| ” | ||||||||
A 443/2013. Korm. rendelet 1. melléklete a következő 29. és 30. ponttal egészül ki:
[A felismerésre alkalmas jellemzők (FAJ) listája és a hozzájuk tartozó kódok:]
„29. csomagolási vashulladék
30. csomagolási alumínium hulladék”
„14. melléklet a 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelethez
A telephely fenntartása nélkül fémkereskedelmi tevékenységet végző fémkereskedő által fémkereskedelmi engedélyköteles anyag szállításáról szóló bejelentés adattartalma
1. A feladó (eladó)
a) neve:
b) székhelye (telephelye):
c) fémkereskedelmi engedélyének száma:
d) adószáma:
2. A címzett (vevő)
a) neve:
b) székhelye (telephelye):
c) fémkereskedelmi engedélyének száma:
d) adószáma:
3. A szállítást végző
a) neve:
b) székhelye (telephelye):
c) fémkereskedelmi engedélyének száma (amennyiben van fémkereskedelmi engedélye):
d) hulladékszállítási engedélyének száma:
e) adószáma:
4. A szállító jármű típusa, egyedi azonosítója:
5. Fuvarokmány megnevezése és száma:
6. A feladás
a) helye:
b) kelte:
7. A lerakodás helye:
8. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
a) megnevezése:
b) felismerésre alkalmas jellemzője:
c) vámtarifaszám első négy számjegye:
d) mennyisége (kg):
da) feladott súly:
db) köztes súly (ha van):
dc) átvett súly:
9. Dátum, aláírás”
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. Korm. rendelet 7. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:
(A kormányablak által végzett kiegészítő szolgáltatások)
„3. A Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásából az ügyfél részére a rá vonatkozó adatokról történő tájékoztatás”
