AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * és különösen annak 219. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 227. cikkével,
mivel:
(1) Az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet * számos, a meglévő szabályoktól való eltérést vezetett be annak érdekében, hogy segítse a gyümölcs- és zöldségágazatot, valamint a borágazatot a Covid19-világjárvány hatásainak kezelésében.
(2) A Covid19-világjárvány miatt 2020-ban a gyümölcs- és zöldségágazatban számos elismert termelői szervezet és termelői szervezetek társulása küzd nehézségekkel jóváhagyott operatív programjának végrehajtása tekintetében. A jóváhagyott fellépések és intézkedések egy részét 2020-ban nem fogják végrehajtani, ezért a működési alapok egy részét nem fogják elkölteni. Más elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai a Covid19-világjárvány gyümölcs- és zöldségágazatra gyakorolt hatásának kezelésére irányuló fellépések és intézkedések -például válságkezelési intézkedések - végrehajtása céljából módosítják operatív programjaikat. Az operatív programok végrehajtásával kapcsolatban az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet már rendelkezik némi rugalmasságról.
(3) Az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtása során kiderült, hogy további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai kezelni tudják működési alapjaikat, különösen olyan esetekben, amikor az említett rendelet alapján módosították operatív programjukat.
(4) Fontos, hogy az elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai a működési alapon belül forrásokat - többek között uniós pénzügyi támogatást - csoportosíthassanak át a Covid19-világjárvány következményeinek kezeléséhez szükséges fellépésekre és intézkedésekre. Annak érdekében, hogy az elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai ezt megtehessék, 2020-ban a ténylegesen felmerült kiadások 50%-áról 70%-ára kell emelni az uniós pénzügyi támogatásnak az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (1) bekezdésében meghatározott felső határát.
(5) Az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet a borágazatra vonatkozó hatályos szabályoktól való számos eltérést vezetett be, amelyek célja, hogy bizonyos mértékű segítséget nyújtsanak a bortermelőknek, és segítsék őket a Covid19-világjárvány hatásainak kezelésében. Az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet közzététele óta azonban a borágazat helyzete tovább romlott.
(6) A borkészletek a 2019-2020-as gazdasági év elején a 2009 óta regisztrált legmagasabb szintre emelkedtek. 2020 májusában a legnagyobb termelő tagállamok harmadik országokba irányuló borexportja a 2019. májusi szinthez képest 22-63%-kal csökkent. A borfogyasztást súlyosan érintették a Covid19-világjárvány következményei, így például a határok lezárása, a vendéglátóipari létesítmények bezárása, valamint az idegenforgalmi tevékenységek leállása. Mindezen tényezők továbbra is növelik a borfelesleget, és nyomást gyakorolnak a piacra és az árakra.
(7) Nem várható, hogy a helyzet gyorsan javulni fog, még akkor sem, ha a vendéglátóipari tevékenységek részben újraindultak az Unióban. Az éttermek újbóli megnyitása általában a közösségi távolságtartás követelményei mellett történik, ami azt jelenti, hogy az éttermek és bárok nem tudnak ugyanannyi vendéget fogadni, mint a Covid19-világjárvány kezelésére hozott intézkedések előtt. A vendéglátóipar becslései szerint elképzelhető, hogy az éttermek 30%-a egyáltalán nem nyit újra. Számos tagállamban még mindig érvényben vannak korlátozások a társas összejövetelek létszámára vonatkozóan, beleértve az olyan magánjellegű ünnepi eseményeket is, mint az esküvők, ahol hagyományosan bort szokás fogyasztani. A közösségi távolságtartás továbbra is ajánlott vagy kötelező, és az emberek nem állnak készen arra, hogy visszatérjenek korábbi társas tevékenységeikhez, mivel a Covid19-világjárványnak még nincs vége. Következésképpen a korlátozó intézkedések keretében bevezetett egyes szabályok lazítása ellenére a helyzet 2020 júniusában még nem tért vissza a rendes állapotba, és ez valószínűleg továbbra is így lesz.
(8) Következésképpen, tekintettel a tagállamok által a Covid19-világjárvány kezelése érdekében bevezetett korlátozások időtartamára és jelenleg is érezhető hatásaira, a borágazati termékek fő felvevőpiacaira gyakorolt hosszú távú gazdasági hatások, valamint ezeknek a bor iránti keresletre gyakorolt negatív következményei továbbra is érezhetőek, sőt súlyosbodtak.
(9) Tekintettel erre a különösen súlyos piaci zavarra és arra, hogy a borágazatban egyidejűleg több nehéz körülmény is fennáll, kezdve azzal, hogy az Egyesült Államok 2019 októberében vámot vetett ki az uniós borok behozatalára, egészen odáig, hogy a Covid19-világjárvány miatt korlátozó intézkedések kerültek bevezetésre és ezek hatásai ma is fennállnak, a borágazat kivételes - többek között pénzügyi - nehézségekkel küzd. Ez hatással van a borágazati támogatási programok keretében végrehajtott műveletek tervezésére, végrehajtására és alkalmazására, mivel a piaci szereplők pénzforgalma a korábbi évekhez képest sokkal alacsonyabb.
(10) A válság kezelését célzó intézkedések végrehajtása és a maximális uniós hozzájárulásnak az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet által bevezetett növelése elégtelennek bizonyult a borágazati szereplők pénzügyi helyzetének javításához. Különösen fontos, hogy a válságból eredő súlyos bevételkiesést nem tudják ellensúlyozni.
(11) E körülményeket figyelembe véve a kedvezményezettek számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelettel bevezetett intézkedések, azaz a „bor válság esetén történő lepárlása” és a „bor válsághelyzeti tárolásához nyújtott támogatás” keretében előlegben részesüljenek. Ezeknek az előlegeknek az uniós támogatás összegének 100%-át kell fedezniük, és kifizetésük feltétele, hogy az előleg legalább 110%-ának megfelelő összegű biztosíték kerüljön benyújtásra. Ennek célja, hogy e két intézkedés keretében a 2020-as pénzügyi év során a lehető legtöbb bort ki lehessen vonni a piacról, és egyúttal segítséget lehessen nyújtani az érintett kedvezményezetteknek a pénzforgalmi nehézségeik leküzdéséhez, emellett pedig olyan rugalmasságot is biztosít, amely lehetővé teszi több kedvezményezett számára, hogy e két intézkedés keretében műveleteket hajtsanak végre. Ezen túlmenően a 100%-os előlegfizetés lehetőségének köszönhetően a tagállamok hatékonyan tudják felhasználni éves pénzügyi keretüket, és kompenzálni tudják az intézkedések végrehajtásában a Covid19-világjárvány miatt bekövetkezett késedelmeket.
(12) Az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet azt is lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a „bor válság esetén történő lepárlása” és a „bor válsághelyzeti tárolásához nyújtott támogatás” intézkedésekhez biztosított uniós támogatáshoz kiegészítő nemzeti kifizetéseket nyújtsanak, mivel a Covid19-világjárvány hatásainak következtében a lehető legnagyobb mennyiségű olyan bort kell kivonni a piacról, amely a világjárvány időszakában nem került elfogyasztásra, értékesítésre vagy exportra. A nemzeti kifizetések lehetővé teszik e mennyiségek maximalizálását azokon felül, amelyek a borágazat támogatási programjaira megállapított költségvetési kereteken belül támogathatók. Az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet továbbá úgy rendelkezett, hogy ezekre a kiegészítő nemzeti kifizetésekre az állami támogatási szabályok vonatkoznak. Ez a kötelezettség azonban egyes tagállamok számára lehetetlenné tette a nemzeti kifizetések nyújtását és az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelettel bevezetett intézkedések hatékony végrehajtását. Ezért az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendeletet helyénvaló módosítani annak érdekében, hogy az említett intézkedésekre az 1308/2013/EU rendelet 211. cikke (2) bekezdésének a) pontja legyen alkalmazandó, amely előírja, hogy a tagállamok által teljesített kifizetésekre nem vonatkoznak az állami támogatási szabályok.
(13) Az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelettel bevezetett eltérések közül az egyik az volt, hogy az 1308/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdésében, 47. cikkének (3) bekezdésében, 49. cikkének (2) bekezdésében és 50. cikkének (4) bekezdésében meghatározott intézkedések tényleges költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás ideiglenesen 5%-kal vagy 10%-kal nőtt.
(14) Ezenkívül az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendeletet megelőzően az (EU) 2020/132 bizottsági végrehajtási rendelet * - az 1308/2013/EU rendelet 45. cikkének (3) bekezdésétől eltérve - a „promóció” intézkedés tényleges költségeihez való uniós hozzájárulást ideiglenesen 10%-kal növelte, az Egyesült Államok által 2019 októberében az uniós bor behozatalára kivetett vámok nyomán az exportpiacokon kialakult nehéz helyzet kezelése érdekében.
(15) Az uniós hozzájárulás növelése a pénzügyi támogatás egy formája, ugyanakkor nem igényel uniós többletforrást, mivel a borágazatra vonatkozó nemzeti támogatási programok tekintetében az 1308/2013/EU rendelet VI. mellékletében megállapított költségvetési korlátok továbbra is alkalmazandók. A tagállamok ezért dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó intézkedésekre magasabb összegeket különítenek el, kizárólag az említett mellékletben meghatározott éves költségvetésen belül. A finanszírozási arányok megnövelésének elsődleges célja tehát az, hogy a jelenlegi instabil piaci helyzetben az ágazatot úgy támogassa, hogy ahhoz ne kelljen többletforrásokat mozgósítani.
(16) Ugyanakkor az ágazat első reakcióiból, amelyeket az Európai Parlament borokkal és szeszes italokkal foglalkozó frakcióközi csoportja és az európai borágazat képviselői terjesztettek a Bizottság elé, az derült ki, hogy az uniós hozzájárulás maximális mértékének a „promóciós” intézkedések tekintetében az (EU) 2020/132 végrehajtási rendelettel, valamint a „szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása”, a „zöldszüret”, a „betakarítási biztosítás” és a „beruházások” intézkedések tekintetében az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelettel bevezetett, fent említett növelései nem voltak elegendőek ahhoz, hogy 2020-ban a potenciális kedvezményezettek többsége végrehajthassa ezeket az intézkedéseket. A nemzeti támogatási programok költségvetési korlátain belül 2019. október 16. és 2020. április vége között elköltött összegek nem érik el a kiadások október 16. és a következő év április vége közötti szokásos átlagát.
(17) Nyilvánvaló, hogy a tagállamokban az elmúlt néhány hónapban hozott korlátozó intézkedések tovább rontották a helyzetet, mivel többek között az áruk és személyek mozgása tekintetében a Covid19-világjárvány elleni küzdelem céljából bevezetett korlátozások megakadályozták a piaci szereplőket abban, hogy a borágazati támogatási programok keretében finanszírozásért folyamodjanak, a kedvezményezetteket pedig abban, hogy végrehajtsák a kiválasztott műveleteiket. Ennek eredményeként a tagállamok a 2020-as pénzügyi évre előirányzott költségvetési keretükből nagyon kis összeget költöttek el.
(18) Tekintettel a körülmények példátlan együttállására és az ebből eredő piaci zavarokra, több pénzügyi támogatást kell nyújtani a gazdasági szereplők számára, hogy segítséget kapjanak e gazdasági kihívásokkal teli időszakban. Ez a rugalmasság pénzügyileg azért lehetséges, mivel rendelkezésre állnak a borágazat támogatási programjaira elkülönített források, amelyek eddig nem kerültek felhasználásra, és amelyek az egyéves időszakra szóló költségvetés miatt egyébként elvesznének.
(19) Azért, hogy a borágazat megkapja a szükséges támogatást, és hogy segíteni lehessen a potenciális kedvezményezetteket abban, hogy a borágazatra vonatkozó nemzeti támogatási program keretében végrehajtsák a piaci helyzetük megerősítését célzó és a válság utáni fellendülésükhöz szükséges intézkedéseket, ezen intézkedés időtartama alatt helyénvaló eltérni az 1308/2013/EU rendelet 45. cikkének (3) bekezdésétől, 46. cikkének (6) bekezdésétől, 47. cikkének (3) bekezdésétől, 49. cikkének (2) bekezdésétől és 50. cikkének (4) bekezdésétől. Az eltéréseknek lehetővé kell tenniük az 1308/2013/EU rendelet 45. cikkének (3) bekezdésében meghatározott „tájékoztatási” intézkedéshez nyújtott maximális uniós hozzájárulás 20%-os ideiglenes növelését, valamint a jelenleg az (EU) 2020/132 végrehajtási rendeletben meghatározott „promóciós” intézkedésekhez, továbbá a jelenleg az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott „szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása”, „zöldszüret”, „betakarítási biztosítás” és „beruházások” intézkedésekhez nyújtott uniós hozzájárulás további 10%-os növelését. Ez további pénzügyi segítséget nyújt a kedvezményezetteknek azáltal, hogy csökkenti a kedvezményezettek saját hozzájárulását, és segíti a tagállamokat a rendelkezésükre álló költségvetés maximális összegének felhasználásában.
(20) A hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a válság esetén történő lepárlás és a válsághelyzeti tárolás céljára 100%-os előleget kérjenek, valamint a tagállamok azon lehetőségét, hogy az említett intézkedésekhez nyújtott uniós hozzájárulást nemzeti kifizetésekkel egészítsék ki anélkül, hogy ezekre a kifizetésekre az állami támogatási szabályok vonatkoznának, visszamenőlegesen, az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően kell alkalmazni. Ugyanezen okból és valamennyi intézkedés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépését követően, de legkésőbb 2020. október 15-ig a „tájékoztatás és promóció”, a „szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása”, a „zöldszüret”, a „betakarítási biztosítás” és a „beruházások” intézkedések keretében kiválasztott kérelmekhez nyújtott uniós hozzájárulás - adott esetben az állami támogatásokra vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett - visszamenőleges hatállyal növelhető.
(21) Az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(22) Az azonnali intézkedés szükségességére tekintettel indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
Az (EU) 2020/592 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„1. cikk
Ideiglenes eltérés az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (3) és 34. cikkének (1) bekezdésétől
Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésétől eltérve 2020-ban nem alkalmazandó a szóban forgó rendelkezés által a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre vonatkozóan az operatív programok kiadásainak egyharmadában meghatározott plafonérték.
Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a működési alaphoz 2020-ban nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a működési alapokhoz való uniós pénzügyi hozzájárulásnak a tagállamok által 2020-ra jóváhagyott összegét, és nem haladhatja meg a ténylegesen felmerült kiadások 70%-át.”
2. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„2. cikk
Eltérések az 1308/2013/EU rendelet 43. cikkétől
Az 1308/2013/EU rendelet 43. cikkétől eltérve az e rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott intézkedések a borágazati támogatási programok keretében előlegkifizetések vagy a 2020-as pénzügyi évben teljesített kifizetések révén finanszírozhatók.”
3. A 3. cikk a következőképpen módosul:
a) a cikk a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az e cikk szerinti támogatás kedvezményezettjei az illetékes kifizető ügynökségektől kérhetik előleg kifizetését, amennyiben ez a lehetőség az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet * 49. cikkének megfelelően szerepel a nemzeti támogatási programban. Az előlegek összege az uniós hozzájárulás 100%-ával egyezik meg. Az előlegfizetésre azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a kedvezményezett a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet * IV. fejezetének megfelelően legalább a szóban forgó előleg 110%-ával megegyező összegű banki garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot helyezett letétbe az érintett tagállam javára. A biztosíték akkor kerül felszabadításra, amikor az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a művelet kapcsán felmerült, az uniós hozzájárulásnak megfelelő tényleges kiadások összege megegyezik az előleg összegével.”.
b) a (8) és (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(8) Az 1308/2013/EU rendelet 44. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok kiegészítő nemzeti kifizetéseket nyújthatnak az e cikkben említett intézkedésekhez.
(9) Az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 1., 2. és 43. cikke, 48-54. cikke és 56. cikke, valamint az (EU) 2016/1150 bizottsági végrehajtási rendelet * 1., 2. és 3. cikke, 19-23. cikke, 25. cikke, 27-31. cikke, 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 33-40. cikke értelemszerűen alkalmazandó a bor válsághelyzeti tárolásához nyújtott támogatásra.”
4. A 4. cikk a következőképpen módosul:
a) a cikk a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az e cikk szerinti támogatás kedvezményezettjei kérhetik előleg kifizetését az illetékes kifizető ügynökségektől, amennyiben ez a lehetőség az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikkének megfelelően szerepel a nemzeti támogatási programban. Az előlegek összege az uniós hozzájárulás 100%-ával egyezik meg. Az előlegfizetésre azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a kedvezményezett a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet IV. fejezetének megfelelően legalább a szóban forgó előleg 110%-ával megegyező összegű banki garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot helyezett letétbe az érintett tagállam javára. A biztosíték akkor kerül felszabadításra, amikor az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a művelet kapcsán felmerült, az uniós hozzájárulásnak megfelelő tényleges kiadások összege megegyezik az előleg összegével.”
b) a (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(7) Az 1308/2013/EU rendelet 44. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok kiegészítő nemzeti kifizetéseket nyújthatnak az e cikkben említett intézkedésekhez.
(8) Az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 1., 2. és 43. cikke, 48-54. cikke és 56. cikke, valamint az (EU) 2016/1150 bizottsági végrehajtási rendelet 1., 2. és 3. cikke, 19-23. cikke, 25. cikke, 27-31. cikke, 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 33-40. cikke értelemszerűen alkalmazandó a bor válsághelyzeti tárolásához nyújtott támogatásra.”
5. A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:
„5a. cikk
Eltérés az 1308/2013/EU rendelet 45. cikkének (3) bekezdésétől
Az 1308/2013/EU rendelet 45. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a tájékoztatási vagy promóciós intézkedésekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 70%-át.”
6. A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„6. cikk
Eltérés az 1308/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdésétől
Az 1308/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdésétől eltérve a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a 70%-ot. A kevésbé fejlett régiókban a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 90%-ot.”
7. A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az 1308/2013/EU rendelet 47. cikke (3) bekezdésének második mondatától eltérve a zöldszüretre nyújtott támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen megsemmisítési vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 70%-át.”
8. A 8. cikk bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„Az 1308/2013/EU rendelet 49. cikke (2) bekezdésének b) pontjától eltérve a betakarítási biztosítás támogatásához nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a termelők által a következők ellen fizetett biztosítási díjak költségének 70%-át:”.
9. A 9. cikk a)-d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) 70% a kevésbé fejlett régiókban;
b) 60% a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;
c) 90% az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;
d) 85% a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken.”
10. A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„10. cikk
Az ideiglenesen megnövelt uniós hozzájárulás alkalmazása
Az 5a. és 6. cikket, a 7. cikk (2) bekezdését, valamint a 8. és 9. cikket a tagállamok illetékes hatóságai által e rendelet hatálybalépésének napjától, de legkésőbb 2020. október 15-től kiválasztott műveletekre kell alkalmazni.”
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Az 1. cikk 2-10. pontját 2020. május 4-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. július 6-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
