Hatály: közlönyállapot (2020.IV.3.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

1/2020. Büntető jogegységi határozat

felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülés vizsgálatáról * 

A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész által benyújtott jogegységi indítvány alapján eljárva Budapesten, a 2020. február 12. napján megtartott ülésen meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni.

Indokolás

A legfőbb ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkörében, a Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulata alapján BF.1603/2017/1. szám alatt jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta.

Az ítélkezési gyakorlatot megosztottnak látta abban a kérdésben, hogy a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését követően a büntethetőség elévülésének vizsgálata során miként vehető figyelembe a terhelt elítélése és az erről szóló ítélet hatályon kívül helyezése között eltelt idő.

I.

Az indítványozó az ítélkezési gyakorlat megosztottságának szemléltetésére a következő bírósági határozatokra hivatkozott:

1.) A szolgálatban kötelességszegés vétsége és más bűncselekmény miatt a volt büntetés-végrehajtási őrmester terhelt ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42(II).Kb.680/2013/3. számú, 2013. április 5. napján kihirdetett és a kihirdetése napján jogerőre emelkedett ítéletével a terhelt bűnösségét szolgálatban kötelességszegés vétségében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében megállapította, és ezért őt összesen 150 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Kúria Bfv.I.1612/2016/7. számú, 2017. január 24. napján kelt végzésével - mivel az elsőfokú bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező - feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte, és a terhelt ellen indult büntetőeljárást - elévülés okán - megszüntette.

A határozat indokolása szerint az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével, 2013. április 5. napján az elévülés elkezdődött, amivel ezen időpontot követően - figyelemmel a 3/2010. BJE határozatra is - elévülést félbeszakító eljárási cselekményre nem került sor, az eljárás tárgyát képező bűncselekmények büntethetősége elévült.

2.) A csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a Debreceni Városi Bíróság 20.B.1655/2010/12. számú, 2010. november 3. napján kihirdetett ítéletével megállapította a terhelt bűnösségét csődbűncselekmény bűntettében, valamint 2 rendbeli adócsalás bűntettében, és ezért őt 1 év 5 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Az elsőfokú határozat a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Kúria Bfv.II.1762/2016/6. számú, 2017. május 24. napján kelt végzésével a jogerős ügydöntő határozatot - mivel az elsőfokú bíróság a tárgyalásról lemondás törvényi előfeltételeinek hiányában folytatta le a Be. XXVI. Fejezete szerinti külön eljárást - feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte, ugyanakkor az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

A határozat indokolásának [58] bekezdése szerint a jogerős ítélet meghozatala utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályok alkalmazása már fogalmilag kizárt. Így a felülvizsgálati eljárásban nem hozható olyan határozat, amely a hatályon kívül helyezésen túl a támadott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülése miatt megszünteti az eljárást is.

II.

A legfőbb ügyész az 1.) pontban feltüntetett határozatban kifejtett értelmezéssel értett egyet, álláspontja szerint a megismételt eljárás elrendelésekor a hatályon kívül helyezésről döntő bíróságnak vizsgálnia kell az eljárási akadályokat, így a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény büntethetőségének elévülését is. Ennek során az alkalmazandó anyagi jogi törvényben meghatározott, az elévülés félbeszakítását vagy nyugvását eredményező körülmények vehetők figyelembe. A jogerős marasztaló határozathoz pedig sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 35. §-a, sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 28. §-a ilyen joghatást nem fűz. Erre figyelemmel a büntethetőséget megszüntető elévülési idő számítása során a jogerős marasztaló határozat kihirdetése és utóbb történő hatályon kívül helyezése közötti időszak figyelmen kívül hagyására nincs törvényes lehetőség. Ezt az időszakot is tekintetbe véve kell vizsgálni azt, hogy a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított legutóbbi büntetőeljárási cselekménye óta mennyi idő telt el.

A legfőbb ügyész átiratában indítványozta, hogy a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a jogegységi indítványban kifejtetteknek megfelelően határozzon, és állapítsa meg, hogy a Bfv.I.1612/2016/7. számú határozatban kifejtett álláspont a helyes.

A jogegységi ülésen az indítványozó képviselője az indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn, és az abban foglaltaknak megfelelő határozat meghozatalát kérte.

III.

A Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulata szerint jogegységi eljárás lefolytatásának van helye, ha elvi kérdésben az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatalára van szükség.

A Bszi. 33. § (1) bekezdés c) pontja szerint pedig a jogegységi eljárást le kell folytatni, ha azt a legfőbb ügyész indítványozza.

Miután a legfőbb ügyész képviselője indítványát a jogegységi tanács ülésén is fenntartotta, a Kúria jogegységi tanácsa a jogegységi döntés meghozatalát az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükségesnek tartva az eljárást - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 670. § (1) bekezdésére figyelemmel a Bszi. 34-41. §-ai alapján eljárva - lefolytatta.

IV.

Az indítvány által érintett törvényi rendelkezések a következők:

A korábbi Btk.

„33. § (1) A büntethetőség elévül

a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;

b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de - ha e törvény másképp nem rendelkezik - legalább három év elteltével.

(1a) Az erős felindulásban elkövetett emberölés, a személyi szabadság megsértése, az emberrablás, az emberkereskedelem, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, valamint a három évnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett, az üzletszerű kéjelgést bordélyházban folytató személy vagy az üzletszerű kéjelgést folytató kitartó a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik a sértett, az üzletszerű kéjelgést bordélyházban folytató személy vagy az üzletszerű kéjelgést folytató kitartó huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna.

(2) Nem évül el

a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek;

b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet);

c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-j) pontjai];

d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];

e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (1) bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]

büntethetősége.

34. § Az elévülés határidejének kezdő napja

a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,

b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,

c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,

d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.

(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.

(4) Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be.

(5) Ha az ügyész a vádemelést elhalasztja, ennek tartama az elévülés határidejébe nem számít be.”

A Btk.

„26. § (1) A büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével.

(2) A XXVII. Fejezetben meghatározott bűncselekmények büntethetősége tizenkét év elteltével évül el.

(3) Nem évül el a büntethetősége

a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek,

b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és

c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.”

„28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

(1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve - a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna.

(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett, továbbá ha a szabadlábon lévő terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik és a büntetőeljárás a távollétében nem folytatható le.

(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt a mentelmi jogon alapuló mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.

(4) Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be.”

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.)

6. § (3) bekezdés c) pont

„(3) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha

c) - az e törvényben meghatározott kivételekkel - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn,”

332. § (1) bekezdés a) pont

„(1) A bíróság az eljárást megszünteti

a) a vádlott halála, elévülés vagy kegyelem miatt,”

A Be.

567. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott büntethetősége megszűnt.

567. § (3) bekezdése értelmében a bíróság az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ok észlelésekor nyomban megszünteti az eljárást.

V.

A jogegységi eljárásban az elvi kérdés tehát az, hogy a büntethetőséget megszüntető elévülési idő számítása során a jogerős marasztaló határozat kihirdetése után felülvizsgálati eljárásban észlelt feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés esetén a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat jogereje és a hatályon kívül helyezés között eltelt időszak jelentőséggel bír-e, vagy azt figyelmen kívül kell hagyni. Ennek függvényében a hatályon kívül helyezés kapcsán az eljárt bíróság új eljárásra utasításának vagy - az elévülési idő elteltére tekintettel - az eljárás megszüntetésének van-e helye.

Mindkét, a legfőbb ügyész indítványában hivatkozott ügyben a felülvizsgálat során eljárt bíróság vizsgálta az elévülés kérdését, azonban annak megítélése kérdésében eltérő álláspontra jutottak.

A Kúria Bfv.II.1762/2016/6. számú végzése indokolásában kifejtett álláspont szerint a jogerős ítélet meghozatala utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályok alkalmazása fogalmilag kizárt, s ez az időszak legfeljebb a büntetés elévülése szempontjából releváns. Így felülvizsgálati eljárásban nem hozható olyan határozat, amely a hatályon kívül helyezésen túl a megtámadott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülése miatt megszünteti az eljárást. Következésképpen a felülvizsgálati eljárásban észlelt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés esetén a hatályon kívül helyezéssel a bíróságot új eljárás lefolytatására kell utasítani.

Ezzel szemben az indítványban hivatkozott Bfv.I.1612/2016/7. számú végzésében a Kúria a felülvizsgálati indítványt elbírálva - ugyancsak abszolút hatályon kívül helyezési ok miatt - a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elévülésre tekintettel az eljárást megszüntette. A Kúria döntését azzal indokolta, hogy mivel a határozat jogerőre emelkedésekor újra elkezdődött elévülést semmilyen eljárási cselekmény nem szakította félbe, így a büntethetőség elévülése bekövetkezett.

Ezzel egyező álláspontot foglalt el a Kúria a Bfv.III.1002/2009/16. számú és a Bfv.III.208/2010/14. számú határozata is.

VI.

A kifejtettek alapján a Kúria jogegységi tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy hatályon kívül helyezésnél fontos szempont az elévülés vizsgálata. A büntethetőséget megszüntető ok észlelése és bizonyítás felvétele nélküli megállapíthatósága esetén fennáll az eljárás megszüntetésének kötelezettsége.

A jogegységi tanács ezért a jogegységi indítvány alapján eljárva megállapította, hogy a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni.

A jogegységi tanács az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjának második mondata szerinti okból a rendelkező rész szerint határozott.

A jogegységi tanács a határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.

Budapest, 2020. február 12.

Dr. Székely Ákos s. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Sebe Mária s. k.,
előadó bíró
Dr. Katona Sándor s. k.,
bíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
bíró
Dr. Csák Zsolt s. k.,
bíró
bíró a jogegységi tanács tagjai

  Vissza az oldal tetejére