TARTALOMJEGYZÉK
| ELŐSZÓ | |
| EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG | |
| AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS | |
| A 2019-ES PÉNZÜGYI ÉV FŐBB ESEMÉNYEI | |
| ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK | |
| MÉRLEG | |
| EREDMÉNYKIMUTATÁS | |
| CASH FLOW-KIMUTATÁS | |
| KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL | |
| MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ | |
| A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE | |
| A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK | |
| FOGALOMTÁR | |
| RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE |
ELŐSZÓ
Megtiszteltetés számomra, hogy előterjeszthetem az Európai Unió 2019-es éves beszámolóját. A beszámoló teljes körű áttekintést nyújt az uniós pénzügyekről és az uniós költségvetés múlt évi végrehajtásáról, többek között információkat tartalmaz az Unió függő kötelezettségeiről, valamint az Unió által vállalt pénzügyi kötelezettségekről és egyéb kötelmekről. A beszámoló tükrözi az Unió tevékenységeinek többéves jellegét, és tartalmazza a fő pénzügyi adatoknak és azok alakulásának a magyarázatát. Az Európai Unió összevont éves beszámolója a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstételének része, és alapvető részét képezi kifinomult pénzügyi elszámoltathatósági rendszerünknek.
Az uniós költségvetés ismét bizonyította, hogy hozzáadott értéket nyújt a polgárok, a vállalkozások és a régiók számára: az összes uniós közkiadás kb. 2%-ának megfelelő, korlátozott összege ellenére kiegészíti a nemzeti költségvetéseket és támogatja közös politikai prioritásainkat.
A 2019. évi költségvetés a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó előtti költségvetése volt. Szinte valamennyi program végrehajtása megfelelő ütemben haladt, kivéve az olyan új programokat, mint az európai védelmi ipari fejlesztési program, vagy azokat az intézkedéseket, amelyek esetében a jogalkotási folyamat a közelmúltban zárult le. Az uniós költségvetés végrehajtása kötelezettségvállalási előirányzatokban összesen 178,8 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 159,1 milliárd EUR-t tett ki.
Az Európai Bizottság 2018. májusi javaslatával összhangban a 2019. évi költségvetés jelentős részét a különösen a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre, valamint a növekedés, a stratégiai beruházások és a konvergencia fellendítésére fordítottuk. Az EU továbbra is támogatta a migrációs kihívás hatékony kezelését is az EU határain belül és kívül egyaránt.
A gazdasági növekedést támogató és a régiók közötti gazdasági lemaradásokat csökkentő intézkedések a lekötött források közel felét tették ki. Az uniós finanszírozás a „Horizont 2020” keretprogram keretében 12,4 milliárd EUR-val járult hozzá a kutatáshoz és innovációhoz, többek között a nagy teljesítményű számítástechnika területén. A költségvetés más területeken is bizonyította, hogy a jövőbe való befektetést jelent: 2018-hoz képest 20%-kal emelkedtek az Erasmus+ oktatásra és képzésre fordított kiadásai, 37%-kal pedig az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési és a digitális infrastruktúrára fordított kiadásai. A mezőgazdaságnak és a vidéki területeknek nyújtott támogatás 57,9 milliárd EUR maradt, de hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntartható növekedés előmozdításához is.
A 2019. évi költségvetés a migrációs kérdések belső vonatkozásainak kezeléséhez szükséges rugalmasságot is biztosította: összesen 1,2 milliárd EUR támogatást nyújtott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, 533 millió EUR-t pedig a Belső Biztonsági Alapból a határigazgatásra és a biztonságra. Ugyancsak elkülönítettek összesen 5 millió EUR-t az új Európai Ügyészség létrehozására, amelynek feladata, hogy büntetőeljárás alá vonja az uniós költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekmények - többek között a csalás, a pénzmosás és a korrupció - elkövetőit.
A 2019. évi uniós költségvetés már a koronavírus-válság előtt rámutatott arra, hogy mennyire fontos egy olyan, jól működő többéves pénzügyi keret, amely biztosítja a fellépéshez és a felmerülő kihívások kezeléséhez szükséges eszközöket és rugalmasságot. Ez a rugalmasság a következő többéves pénzügyi keretben is szerepet fog játszani, amely az európai helyreállítási terv központi elemét képezi.
Az Európai Unió összevont éves beszámolója a nemzetközi költségvetési számviteli standardokkal összhangban készült. E standardok betartása érdekében a Bizottság következetesen javítja szabályait és eljárásait, szervezeti felépítését és rugalmasságát. A következetes és hatékony jelentéstétel nemcsak a jogszabályoknak való megfelelést biztosítja és az uniós kiadások elszámoltathatóságát növeli, hanem elősegíti a polgárok és egyéb érdekelt felek bevonását, valamint az Európai Unióba vetett bizalmuk megőrzését is.
Johannes HAHN
a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos
EURÓPAI UNIÓS POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET, IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG
Az Európai Unió (EU) egy olyan unió, amelyre a tagállamok közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháznak. Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
1. POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET
Uniós szerződések
Az Uniót és az európai intézményeket vezérlő átfogó célkitűzéseket és elveket a Szerződések határozzák meg. Az Unió és az uniós intézmények kizárólag a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül járhatnak el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, és ennek soránbe kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét * . Célkitűzései megvalósítása és szakpolitikái végrehajtása érdekében az Unió gondoskodik a számára szükséges pénzügyi eszközökről. A Bizottság feladata az Unió általános érdekeinek előmozdítása, amely magában foglalja a költségvetés végrehajtását és a programok irányítását a tagállamokkal együttműködésben és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban.
Az EU a Szerződésben foglalt célkitűzéseket számos eszközzel valósítja meg, ezek egyike az uniós költségvetés. További eszköz például a közös jogi keret vagy a közös szakpolitikai stratégiák.
A Bizottság politikai prioritásai
A Bizottság politikai prioritásait a Bizottság elnöke által meghatározott politikai iránymutatások rögzítik. Az Ursula von der Leyen elnök vezetésével 2019. december 1-jén hivatalba lépett Bizottság a következő hat fő célra összpontosít:
6 FŐ CÉL:
Európai zöld megállapodás
- Célunk az első klímasemleges kontinens megteremtése.
Emberközpontú gazdaság
- A szociális méltányosság és a jólét szolgálatában.
A digitális korra felkészült Európa
- Az emberek új generációs technológiákkal való felvértezése.
Az európai életmód előmozdítása
- Olyan egyenlőségközpontú Unió kialakítása, amely egyforma lehetőségeket biztosít mindannyiunk számára.
Európa globális szerepének erősítése
- Európa ambiciózusabb szerepre törekedjen, megerősítve egyedülálló védjegyünket, a felelős globális vezetést.
Az európai demokrácia megerősítése
- Demokráciánk ösztönzése, védelme és megerősítése.
Az előző Bizottság tíz prioritásra összpontosított, amelyeket elnöke, Jean-Claude Juncker határozott meg, és amelyek összhangban állnak az EU akkori hosszú távú növekedési stratégiájával, az Európa 2020 stratégiával:
- Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak.
- Az összekapcsolt digitális egységes piac.
- Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika.
- Megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac.
- Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió (GMU).
- Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika a globalizáció előnyünkre fordítása érdekében.
- A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége.
- Elmozdulás egy új migrációs politika felé.
- Európa erősebb globális szerepvállalása.
- A demokratikus változás Uniója.
A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend
Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és annak 17 fenntartható fejlődési célja új lendületet adott a fenntartható fejlődés elérése érdekében tett globális erőfeszítéseknek. Az EU fontos szerepet játszott a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend kialakításában, amely tükrözte azt, hogy a fenntartható fejlődés régóta az európai projekt középpontjában áll. A fenntartható fejlődési célok szilárdan beépülnek az uniós szerződésekbe, és valamennyi uniós szakpolitikában és kezdeményezésben általánosan érvényre jutnak. Az uniós költségvetés lényeges szerepet játszik a fenntarthatósággal kapcsolatos számos kihívás - így többek között a szegénység, az ifjúsági munkanélküliség, az egészség és jóllét, az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a fenntartható energiaforrásokra való átállás és a migráció - tekintetében.
A többéves pénzügyi keret és a kiadási programok
Az uniós költségvetés által támogatott szakpolitikákat a többéves pénzügyi keretnek és a kiadási programokat meghatározó releváns ágazati jogszabályoknak megfelelően hajtják végre. Ezek az EU politikai prioritásait fogalmazzák meg pénzügyi értelemben elegendően hosszú időszakra ahhoz, hogy eredményesen meg lehessen azokat valósítani, és koherens hosszú távú jövőképet lehessen nyújtani az uniós források kedvezményezettjei és a társfinanszírozó nemzeti hatóságok számára. A többéves pénzügyi keret maximális éves összegeket (felső határokat) határoz meg az uniós kiadások egészére és a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) vonatkozóan. Az összes fejezet felső határainak összege adja a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes felső határát. A többéves pénzügyi keretet a tagállamok egyhangúlag, az Európai Parlament egyetértésével fogadják el, jelezve, hogy valamennyien egyetértenek a célkitűzésekkel és a kiadási szinttel (a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetések legmagasabb szintjével). A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2014-2020-as időszakra vonatkozik.
Intézményközi megállapodás
A többéves pénzügyi keretet az intézményközi megállapodás * egészíti ki, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti politikai megállapodás. A 2013-ban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 295. cikkének megfelelően elfogadott megállapodás célja a költségvetési fegyelem végrehajtása, az éves költségvetési eljárás működésének, valamint az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének javítása, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.
Éves költségvetés
Az éves költségvetést a Bizottság készíti el, és az EUMSZ 314. cikke szerinti eljárás alapján rendszerint december közepén fogadja el az Európai Parlament és a Tanács. A költségvetési egyensúly elvének megfelelően egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással (a kifizetési előirányzatokkal).
Az EU fő finanszírozási forrása a saját forrásokból származó bevétel, amelyet egyéb bevételek egészítenek ki. A saját forrásoknak három fajtája van: a tradicionális saját források (például vámok és cukorilleték), a hozzáadottérték-adón alapuló (héaalapú) saját forrás és a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10%-át teszik ki. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A hatályos többéves pénzügyi keretben a saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) összegének 1,20%-át.
Irányítási módok
Az uniós költségvetés végrehajtásának három irányítási módja van, amelyek meghatározzák a pénz kifizetésének és kezelésének módját:
- Megosztott irányítás: A költségvetés nagy részét a Bizottság a tagállamokkal együttműködve megosztott irányításban hajtja végre, különösen a strukturális alapok és a mezőgazdaság területén.
- Közvetlen irányítás: A Bizottság maga is irányít programokat, valamint egyedi programok végrehajtásával végrehajtó ügynökségeket is megbízhat.
- Közvetett irányítás: A kiadásokra vonatkozó döntések közvetve, más uniós vagy EU-n kívüli szerveken keresztül is meghozhatók. Ilyen esetekben, vagyis ha a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat nemzeti ügynökségekre, az Európai Beruházási Bank Csoportra, harmadik országokra, nemzetközi szervezetekre (pl. a Világbankra vagy az ENSZ-re) és más szervezetekre (pl. uniós decentralizált ügynökségekre, közös vállalkozásokra) bízzák, az e szervezetek által végzett szükséges ellenőrzési és jelentéstételi mechanizmusokat, valamint a Bizottság általi felügyeletet a költségvetési rendelet és/vagy a vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodások határozzák meg.
Költségvetési rendelet
Az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet * az EU pénzügyei szabályozási architektúrájának központi jogszabálya. Részletesen meghatározza az uniós költségvetés végrehajtására alkalmazandó pénzügyi szabályokat, valamint a pénz hatékony és eredményes felhasználásának biztosításában részt vevő különböző szereplők szerepét, és megvalósítja a kitűzött célokat.
2. IRÁNYÍTÁS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG
2.1. INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA
Az Unió olyan intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja az Unió értékeinek érvényesítése, célkitűzéseinek előmozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, továbbá az Unió politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása. A szervezeti felépítés olyan intézményekből, ügynökségekből és egyéb uniós szervekből áll, amelyek szerepelnek az EU összevont pénzügyi beszámolójában, amennyiben teljesülnek a költségvetési rendeletben meghatározott konszolidációs kritériumok és az alkalmazandó számviteli szabályok (a konszolidáció körébe tartozó szervezetek listáját lásd a 9. megjegyzésben).
Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, jogalkotási és költségvetési feladatokat lát el. A Bizottság politikailag az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással. A Tanács szakpolitikai döntéshozatali és koordinációs feladatokat is ellát az Uniónak az Európai Tanács által meghatározott általános politikai irányvonalán és prioritásain belül.
A Bizottság felel a jogszabályok tervezéséért, előkészítéséért és előterjesztéséért; az uniós szakpolitikák irányításáért, ideértve az uniós jogszabályok végrehajtásának nyomon követését és azok érvényesítését; az uniós finanszírozás elosztásáért és a finanszírozási programok irányításáért; végül pedig az EU nemzetközi képviseletéért.
A Bizottság hajtja végre a költségvetést, nagyrészt a tagállamokkal együttműködve * . Együtt biztosítják, hogy az előirányzatok felhasználása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően történjen. Rendeletek határozzák meg a költségvetés megosztott végrehajtása során a tagállamokat terhelő kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeket és az ezekkel járó felelősséget. A rendeletek továbbá valamennyi intézmény számára megállapítják a saját kiadásaik végrehajtásában betöltött felelősségükre és szerepükre vonatkozó részletes szabályokat.
2.2. A BIZOTTSÁG IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁJA
A Bizottság egyedi irányítási rendszerrel rendelkezik, amelyben egyértelműen szétválasztják a politikai és az igazgatási felügyeleti struktúrákat, valamint pontosan meghatározzák a felelősségi köröket és a pénzügyi elszámoltathatóságot * .
A Bizottság belső működése a jó irányítást alátámasztó fő elveken alapul: egyértelmű szerepek és felelősségi körök, határozott elkötelezettség a teljesítménymenedzsment, valamint a jogi keretnek való megfelelés mellett, világos elszámoltathatósági mechanizmusok, magas színvonalú és inkluzív szabályozási keret, nyitottság és átláthatóság, valamint szigorú etikai normák.
A Bizottság ezeket a feladatokat a biztosi testület irányítása alatt látja el, amely prioritásokat határoz meg, és általános politikai felelősséget vállal a Bizottság munkájáért. A Bizottság belső szervezetéről az elnök dönt, biztosítva, hogy az következetesen, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen. A belső szabályok szilárd kontroll- és irányítási eszközökből álló struktúrát hoznak létre, amely lehetővé teszi a biztosi testület számára, hogy politikai felelősséget vállaljon a Bizottság munkájáért, nevezetesen az általa hozott döntésekért, valamint a Szerződésekben meghatározott koordinációs, végrehajtási és irányítási funkciókért.
A biztosi testület a költségvetés operatív végrehajtását a főigazgatókra és a szolgálatvezetőkre ruházza, akik a Bizottság igazgatási struktúrájának vezetői * . E decentralizált megközelítés olyan igazgatási kultúrát alakít ki, amely arra ösztönzi a köztisztviselőket, hogy vállaljanak felelősséget az ellenőrzésük alá tartozó tevékenységekért, továbbá megköveteli, hogy biztosítsák azon tevékenységek megbízhatóságát, amelyek tekintetében elszámoltathatók.
A főigazgatókat és a szolgálatvezetőket a központi szolgálatok segítik feladataik ellátásában. A szervezetirányító tanács például szervezetirányítási kérdésekkel kapcsolatos koordinációt, felügyeletet, tanácsadást és stratégiai iránymutatásokat biztosít olyan területeken, mint a pénzügyi és humánerőforrások kezelése, a kockázatkezelés, a teljesítménymenedzsment, az IT-irányítás, a kiber- és fizikai biztonság, az üzletmenet-folytonosság és az információk kezelése * .
Ez az irányítási rendszer a Szerződéseken alapul, és folyamatosan igazodik a változó környezethez, valamint a vonatkozó nemzetközi normákban meghatározott bevált gyakorlathoz * . Eljárásait 2018-ban * az Európai Számvevőszék * és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által végzett ellenőrzési munka figyelembevételével tovább észszerűsítették és megszilárdították. A költségvetési rendelet (247. cikk) előírásainak megfelelően az uniós költségvetés éves irányítási és teljesítményjelentése információkat tartalmaz a Bizottság fő irányítási rendszeréről.
2.3. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉSI KERETE
A szilárd teljesítménymérési keret kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a fő hangsúly az eredményeken, az uniós szintű hozzáadott értéken és az uniós programok hatékony és eredményes pénzgazdálkodásán legyen. Az uniós költségvetés teljesítménymérési kerete igen fejlett, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) teljesítményalapú költségvetés-tervezés keretekre vonatkozó standard indexében előkelőbb helyen áll, mint bármely értékelt ország.
Az uniós költségvetés teljesítménymérési kerete a stratégiai célok, célkitűzések és mutatók számos típusáról és szintjéről számol be. Figyelembe veszi továbbá a szakpolitikák és programok (például az éghajlatváltozás kezelése vagy a nemek közötti egyenlőség)egymást kiegészítő jellegét és általános érvényesítését, valamint a tagállamoknak az uniós költségvetés végrehajtásában való kiemelt szerepét.
- A célkitűzések, a mutatók és a célok szerepelnek a programok jogalapjában, és a Bizottság minden évben jelentést tesz azokról a költségvetési tervezethez csatolt programindokolások révén. Ez utóbbiak biztosítják a programok végrehajtásának megértéséhez és teljesítményük méréséhez szükséges információkat: többek között a többéves pénzügyi keret szerinti hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalásokat, a program teljesítményének alapforgatókönyveit (a szakpolitikai intézkedés kiindulópontjait), a (többéves programozási időszak végéig megvalósítandó) célokat és a közbenső mérföldköveket.
- Annak biztosítása érdekében, hogy a prioritásokhoz forrásokat rendeljenek, és valamennyi fellépés számottevő eredményt érjen el, és hozzáadott értéket is teremtsen, a Bizottság teljesítményorientáltságra ösztönöz. Az elmúlt években továbbá olyan megközelítést dolgozott ki, amely elősegíti a megfelelés és a teljesítmény közötti egyensúly javítását.
- Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés átfogó áttekintést nyújt az uniós költségvetés teljesítményéről, irányításáról és védelméről. Felvilágosítással szolgál arról, hogy az uniós költségvetés hogyan támogatja az Európai Unió politikai prioritásait, továbbá az uniós költségvetéssel elért eredményekről, és arról is, hogy a Bizottság milyen szerepet játszik a költségvetési irányítás és a pénzgazdálkodás legmagasabb normáinak biztosításában és előmozdításában.
Ezek az elemek szilárd alapot biztosítanak a költségvetési hatóságnak ahhoz, hogy az éves költségvetési eljárás során tényezőként vegye figyelembe a teljesítményinformációkat.
2.4. A BIZOTTSÁG PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSA
A Bizottságon belül egyértelműen meghatározzák (például a költségvetési rendeletben és a belső szabályokban * ) és megfelelően alkalmazzák a pénzügyi irányításban betöltött szerepeket és az abban viselt felelősségi köröket. A Bizottság főigazgatói és szolgálatvezetői megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként felelősek az uniós erőforrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásért, a költségvetési rendelet rendelkezéseinek betartásáért, valamint megfelelő belsőkontroll-keret kialakításáért.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől a tevékenységek működési, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodási szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig. A feladatokat tovább lehet ruházni az igazgatókra, az egységvezetőkre és másokra, akik így közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőkké válnak. Minden megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízhat egy vagy két kockázatkezelésért és belső kontrollért felelős igazgatót a belső kontrollrendszerek végrehajtásának felügyeletével és nyomon követésével.
A Bizottság központi szolgálatai iránymutatást és tanácsokat adnak, valamint előmozdítják a bevált gyakorlatokat, többek között a szervezetirányító tanács munkája révén.
A költségvetési rendelet előírja, hogy minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie az elért eredményekről, valamint az év során végzett belső kontrollról és pénzgazdálkodásról. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kijelenti, hogy a forrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá hogy működnek olyan kontrolleljárások, amelyek megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A Bizottság szintjén az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés az a fő eszköz, amelyen keresztül a biztosi testület politikai felelősséget vállal a költségvetés pénzügyi irányításáért.
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője központilag felel a pénzgazdálkodásért, a beszedési eljárásokért, a nemzetközi költségvetési számviteli standardok és módszerek alapján a számviteli szabályok megállapításáért, a számviteli rendszerek validálásáért, valamint a Bizottság és az EU összevont éves beszámolójának elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolót, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról. Az éves beszámolót a biztosok testülete fogadja el. A számvitelért felelős tisztviselő független, és nagy felelősséget visel a Bizottságban a pénzügyi jelentéstétel tekintetében.
A Bizottság belső ellenőre ehhez hasonlóan központosított és független szerepet tölt be, amelynek keretében független tanácsadást nyújt, illetve véleményeket és ajánlásokat ad ki a Bizottság, az uniós ügynökségek és más autonóm szervek belsőkontroll-rendszereinek minőségéről és működéséről.
Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság biztosítja a belső ellenőr függetlenségét, és nyomon követi a belső ellenőrzési munka minőségét, valamint azt, hogy a Bizottság mennyiben felel meg a belső és külső ellenőrzési ajánlásoknak, továbbá az Európai Számvevőszék mentesítéssel kapcsolatos megállapításainak és az uniós éves összevont beszámoló megbízhatóságára vonatkozó ajánlásainak. Az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság tanácsadó munkája elősegíti, hogy a Bizottság eredményesebben és hatékonyabban érje el céljait, és hozzájárul ahhoz, hogy a biztosi testület felügyelni tudja az Európai Bizottság irányítását, kockázatkezelését és belsőkontroll-gyakorlatait.
2.5. PÉNZÜGYI JELENTÉSTÉTEL
Az uniós költségvetésre vonatkozó jelentéstétel az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstételen keresztül történik, amely átfogó információkat tartalmaz az uniós költségvetés végrehajtásáról, teljesítményéről, eredményeiről, pénzgazdálkodásáról és védelméről. A jelentéstétel magában foglalja az EU összevont éves beszámolóját, az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentést (amely tartalmazza az Unió pénzügyi helyzetének az elért eredmények alapján történő értékelését), az elvégzett belső ellenőrzésekről szóló éves jelentést, a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú - a következő öt évre vonatkozó - előrejelzését, valamint a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentést. Az integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel minden évben átfogó képet nyújt a nyilvánosság számára az uniós költségvetés pénzügyi és működési helyzetéről.
Az EU összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről eredményszemléletű elszámolási és költségvetési szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját.
Az EU összevont éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll:
- az összevont pénzügyi beszámoló, és
- a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek összesített képet adnak a költségvetés végrehajtásáról.
Az EU összevont éves beszámolóját ezenfelül a pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése kíséri, amely összefoglalja a pénzügyi kimutatásokban szereplő jelentős változásokat és tendenciákat, valamint ismerteti azokat a jelentős kockázatokat és bizonytalanságokat, amelyekkel az EU szembesül és amelyeket a jövőben meg kell oldani.
Jelentéstétel és elszámoltathatóság a Bizottságnál:
| Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel A költségvetési rendelet 247 cikke. | - Az EU összevont éves beszámolója | |
| - Az uniós költségvetésre vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés (az uniós pénzügyek értékelésére vonatkozó jelentéstétellel együtt) | ||
| - Éves belső ellenőrzési jelentés | ||
| - A jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, öt évre vonatkozó előrejelzése | ||
| - Jelentés a mentesítés nyomon követéséről | ||
| Egyéb jelentések | - Kommunikációs csomag az Unió helyzetéről szóló beszéd alkalmával | |
| - Általános jelentés az Európai Unió tevékenységeiről | ||
| - A főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései | ||
| - Jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról |
2.6. KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉSI ELJÁRÁS
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a pénzeszközöket eredményes, hatékony és gazdaságos módon kell kezelni. Átfogó beszámoláson, külső ellenőrzésen és politikai ellenőrzésen alapuló elszámoltathatósági keret van érvényben, amelynek révén megalapozott bizonyosság nyerhető az uniós pénzeszközök megfelelő felhasználásáról.
Az Európai Számvevőszék szisztematikus és alapos megközelítés alapján minden évben megvizsgálja a beszámoló megbízhatóságát, a kapott bevételek és a felmerült kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodásnak és a költségvetés-tervezéshez felhasznált minőségi szempontoknak - többek között a teljesítménydimenziónak - a megbízhatóságát. Az Európai Számvevőszék éves jelentésének közzététele a mentesítési eljárás kiindulópontja. Az ellenőrök emellett egyes kiadásokra vagy szakpolitikai területekre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésekre vonatkozó különjelentéseket is készítenek.
Az Európai Parlament a Tanács ajánlása nyomán határoz arról, hogy véglegesen jóváhagyja-e annak módját, ahogyan a Bizottság az adott évben végrehajtotta az uniós költségvetést, vagyis „mentesítést” ad-e arra vonatkozóan. Az éves mentesítési eljárás biztosítja, hogy a Bizottság politikailag elszámoltatható legyen az uniós költségvetés végrehajtásáért.
A mentesítésről szóló határozat emellett a Bizottság integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagján, a biztosok meghallgatásán és a Bizottsághoz intézett írásbeli kérdésekre adott válaszokon alapul.
AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS
Az Európai Unió 2019. évi összevont éves beszámolója az intézmények és szervek által az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 246. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló e költségvetési rendelet XIII. címének, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben rögzített számviteli alapelveknek, szabályoknak és módszereknek megfelelően készült.
Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak - és igazolták azok megbízhatóságát -, amelyek az Európai Unió eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.
Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról.
Rosa ALDEA BUSQUETS
a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője
2020. június 18.
A 2019-ES PÉNZÜGYI ÉV FŐBB ESEMÉNYEI
A 2019. évi uniós költségvetés végrehajtása
Az uniós költségvetés fontos szerepet játszik az Unió szakpolitikáinak és prioritásainak megvalósításában. Az uniós költségvetés az összes uniós közkiadás kb. 2%-ának megfelelő, korlátozott összege ellenére kiegészíti a nemzeti költségvetéseket és kiemelten a beruházásokra és az addicionalitásra összpontosít. Kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai szintű szakpolitikai és szabályozási eszközök között, mivel a tagállamokkal közösen kijelölt szakpolitikai prioritások végrehajtására szolgál (e prioritások a többéves pénzügyi keretben öltenek testet, amely a különböző programokat és a kiadások felső határait tartalmazza).
A 2018. december 12-én elfogadott 2019. évi uniós költségvetés megerősíti, hogy az EU azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azokra szükség van. Az Európai Bizottság 2018. májusi javaslatával összhangban a 2019. évi költségvetés legnagyobb részét a különösen a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre, valamint a növekedés, a stratégiai beruházások és a konvergencia fellendítésére fordították. Az EU továbbra is támogatta a migrációs kihívás hatékony kezelését is az EU határain belül és kívül egyaránt.
A 2019. évi elfogadott költségvetés hozzájárult az európai gazdaság megerősítéséhez és rezilienciájának javításához, valamint a szolidaritás és a biztonság előmozdításához mind a határain belül, mind azokon túl. A 2019. évi költségvetés a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó előtti költségvetése volt. Szinte valamennyi program végrehajtása megfelelő ütemben haladt, kivéve az olyan új programokat, mint az európai védelmi ipari fejlesztési program, vagy azokat az intézkedéseket, amelyek esetében a jogalkotási folyamat a közelmúltban zárult le.
Az uniós költségvetés 2019-es végrehajtása kötelezettségvállalási előirányzatokban összesen 178,8 milliárd EUR-t, kifizetési előirányzatokban pedig összesen 159,1 milliárd EUR-t tett ki. Ez a végrehajtás kielégítőnek tekinthető, és az év során csak kisebb kiigazításokra került sor. A 2020-ra átvitt összegek figyelembevételét követően a kötelezettségvállalási előirányzatok 99,4%-a és a kifizetési előirányzatok 99,5%-a került végrehajtásra.
A gazdasági növekedést támogató és a régiók közötti gazdasági lemaradásokat csökkentő intézkedések a lekötött források közel felét tették ki. Az uniós finanszírozás a „Horizont 2020” keretprogram keretében 12,4 milliárd EUR-val járult hozzá a kutatáshoz és innovációhoz, többek között a nagy teljesítményű számítástechnika területén. 2018-hoz képest 20%-kal emelkedtek az oktatásra és képzésre fordított kiadások az Erasmus+ esetében, és 37%-kal a közlekedést és a digitális infrastruktúrákat támogató Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz esetében. A mezőgazdaságnak és a vidéki területeknek nyújtott támogatás 57,9 milliárd EUR maradt, de hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntartható növekedés előmozdításához is.
A 2019. évi költségvetés a migrációs kérdések belső vonatkozásainak kezeléséhez szükséges rugalmasságot is biztosította: összesen 1,2 milliárd EUR támogatást nyújtott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, 533 millió EUR-t pedig a Belső Biztonsági Alapból a határigazgatásra és a biztonságra. Ugyancsak elkülönítettek összesen 5 millió EUR-t az új Európai Ügyészség létrehozására, amelynek feladata, hogy büntetőeljárás alá vonja az uniós költségvetés sérelmére elkövetett bűncselekmények - többek között a csalás, a pénzmosás és a korrupció - elkövetőit.
Pénzügyi kimutatások - főbb események
Mérleg
- Az „Ingatlanok, gépek és berendezések” tekintetében: a 2018-ban felbocsátott négy műhold 2019-ben sikeresen befejezte a Föld körüli pályán végzett tesztelést, és már 2019-ben az operatív konstelláció részévé vált, amely így már 26 műholdból áll - lásd a 2.2. megjegyzést.
- Az értékesíthető pénzügyi eszközök az ESBA- és az EFFA-garanciaalap, valamint a Horizont 2020 pénzügyi eszközei folyamatos finanszírozásának köszönhetően 3,0 milliárd EUR-val nőttek. A hitelek a fizetésimérleg-hitelek Románia és Lettország általi visszafizetését követően 1,3 milliárd EUR-val csökkentek, amit némileg ellensúlyoznak az új MFA-hitelek- lásd a 2.4. megjegyzést.
- Az előfinanszírozás (azaz az uniós források kedvezményezettjeinek kifizetett előleg) kismértékben, 1,5 milliárd EUR-val 51,4 milliárd EUR-ra nőtt - lásd a 2.5. megjegyzést.
- A követelések és a behajtható követelések összege lényegében az előző évhez hasonló szinten maradt, és 24,0 milliárd EUR-t tett ki - lásd a 2.6. megjegyzést.
- A munkavállalói juttatási kötelmek értékelésére használt hosszú távú kamatláb (az úgynevezett diszkontráta) csökkenése - a ráta első alkalommal vált negatívvá - az év végi kötelezettségek jelentős, 17,2 milliárd EUR összegű növekedéséhez vezetett - lásd a 2.9. megjegyzést.
- A fizetésimérleg-támogatásokat finanszírozó hitelek 1,5 milliárd EUR összegű visszafizetése a pénzügyi kötelezettségek csökkenését eredményezte, amelyet némileg ellensúlyoztak az MFA-hitelekhez kapcsolódó új hitelfelvételek - lásd a 2.11. megjegyzést.
- A szállítói kötelezettségek és elhatárolások 2018-hoz hasonló szinten maradtak, és összesen 94,1 milliárd EUR-t tettek ki - lásd a 2.12. és a 2.13. megjegyzést.
Eredménykimutatás
- A bevételi oldalon 3,0 milliárd EUR-val magasabb volt a GNI-bevétel, mivel a GNI-alapok aktualizálása miatt módosítani kellett egyes korábbi (többnyire a 2012-2017 közötti évekre vonatkozó) összegeket. A pénzbírságokból származó bevétel 2019-ben 4,3 milliárd EUR volt - lásd a 3.1/3.4. megjegyzést.
- A megosztott irányítás keretében felmerült kiadások 4,8 milliárd EUR-val nőttek, aminek hátterében az áll, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret előrehaladásával párhuzamosan az ERFA és a Kohéziós Alap programjainak végrehajtása javul - lásd a 3.9. megjegyzést.
Függő kötelezettségek
- A költségvetési biztosítékok 2,7 milliárd EUR-val nőttek annak köszönhetően, hogy 2019-ben új, uniós költségvetés által garantált ESBA- és külső hitelezési megbízatási műveleteket írtak alá - lásd a 4.1.1. megjegyzést.
ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK *
TARTALOMJEGYZÉK
| MÉRLEG | |
| EREDMÉNYKIMUTATÁS | |
| CASH FLOW-KIMUTATÁS | |
| KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL | |
| MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ | |
| 1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK | |
| 2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ | |
| 3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ | |
| 4. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK | |
| 5. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK | |
| 6. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS | |
| 7. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK | |
| 8. A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK | |
| 9. A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE |
MÉRLEG
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK | ||||
| Immateriális javak | 2.1 | 515 | 446 | |
| Ingatlanok, gépek és berendezések | 2.2 | 11 380 | 11 185 | |
| Tőkemódszerrel elszámolt befektetések | 2.3 | 591 | 591 | |
| Pénzügyi eszközök | 2.4 | 66 714 | 65 231 | |
| Előfinanszírozás | 2.5 | 26 240 | 26 006 | |
| Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések | 2.6 | 3 607 | 416 | |
| 109 047 | 103 875 | |||
| FORGÓESZKÖZÖK | ||||
| Pénzügyi eszközök | 2.4 | 4 514 | 4 168 | |
| Előfinanszírozás | 2.5 | 25 206 | 23 968 | |
| Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések | 2.6 | 20 367 | 24 248 | |
| Készletek | 2.7 | 68 | 73 | |
| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek | 2.8 | 19 745 | 18 113 | |
| 69 900 | 70 570 | |||
| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 178 947 | 174 444 | ||
| HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK | ||||
| Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások | 2.9 | (97 659) | (80 456) | |
| Céltartalékok | 2.10 | (3 710) | (3 281) | |
| Pénzügyi kötelezettségek | 2.11 | (53 071) | (53 289) | |
| (154 440) | (137 025) | |||
| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK | ||||
| Céltartalékok | 2.10 | (1 116) | (852) | |
| Pénzügyi kötelezettségek | 2.11 | (1 446) | (2 617) | |
| Szállítói kötelezettségek | 2.12 | (27 241) | (32 227) | |
| Passzív időbeli elhatárolások | 2.13 | (67 227) | (63 186) | |
| (97 030) | (98 882) | |||
| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN | (251 470) | (235 907) | ||
| NETTÓ ESZKÖZÖK | (72 523) | (61 463) | ||
| Tartalékok | 2.14 | 5 037 | 4 961 | |
| Tagállamoktól lehívandó összegek (1) | 2.15 | (77 560) | (66 424) | |
| NETTÓ ESZKÖZÖK | (72 523) | (61 463) | ||
| (1) Az Európai Parlament által 2019. december 4-én elfogadott költségvetés rendelkezése szerint az Unió rövid lejáratú kötelezettségeit a tagállamok által 2020-ban beszedendő vagy azoktól 2020-ban lehívandó saját forrásokból kell kifizetni. Továbbá a személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet [HL L 56., 1968.3.4., 1. o.]) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket. | ||||
EREDMÉNYKIMUTATÁS
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019 | 2018 | ||
| BEVÉTELEK | ||||
| Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel | ||||
| GNI-alapú források | 3.1 | 108 820 | 105 780 | |
| Tradicionális saját források | 3.2 | 21 235 | 22 767 | |
| Héaalapú források | 3.3 | 18 128 | 17 624 | |
| Pénzbírságok | 3.4 | 4 291 | 6 740 | |
| Kiadások visszafizettetése | 3.5 | 2 627 | 2 215 | |
| Egyéb | 3.6 | 2 072 | 3 312 | |
| 157 174 | 158 438 | |||
| Visszterhes ügyletekből származó bevétel | ||||
| Pénzügyi bevételek | 3.7 | 1 817 | 3 115 | |
| Egyéb | 3.8 | 1 298 | 1 379 | |
| 3 116 | 4 494 | |||
| Összes bevétel | 160 289 | 162 932 | ||
| KIADÁSOK | ||||
| Tagállamok által végrehajtott | 3.9 | |||
| Európai Mezőgazdasági Garanciaalap | (43 951) | (43 527) | ||
| Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök | (13 541) | (13 149) | ||
| Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap | (35 178) | (30 230) | ||
| Európai Szociális Alap | (11 218) | (11 935) | ||
| Egyéb | (2 608) | (2 826) | ||
| A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott | 3.10 | (18 942) | (17 551) | |
| Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott | 3.11 | (3 131) | (3 396) | |
| Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott | 3.11 | (4 085) | (4 016) | |
| Egyéb jogalanyok által végrehajtott | 3.11 | (2 875) | (3 569) | |
| Személyzeti és nyugdíjköltségek | 3.12 | (11 366) | (10 929) | |
| Finanszírozási költségek | 3.13 | (1 491) | (1 677) | |
| Egyéb kiadások | 3.14 | (7 109) | (6 208) | |
| Összes kiadás | (155 493) | (149 014) | ||
| AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE | 4 796 | 13 918 | ||
CASH FLOW-KIMUTATÁS
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Az év gazdasági eredménye | 4 796 | 13 918 | |
| Működési tevékenységek | |||
| Amortizáció | 107 | 104 | |
| Értékcsökkenés | 1 022 | 998 | |
| Hitelek (növekedése)/csökkenése | 1 255 | 1 041 | |
| Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése | (1 472) | (947) | |
| Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése | 691 | (12 299) | |
| Készletek (növekedése)/csökkenése | 5 | 222 | |
| A nyugdíjak és az egyéb munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése) | 17 203 | 7 334 | |
| Céltartalékok növekedése/(csökkenése) | 693 | 594 | |
| Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése) | (1 389) | (1 007) | |
| Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése) | (4 985) | (6 821) | |
| Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése) | 4 041 | (716) | |
| Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet | (1 803) | (556) | |
| A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése (az eredménykimutatásban nem szereplő nem készpénzes mozgás) | (14 164) | (4 396) | |
| Egyéb nem készpénzes mozgások | 111 | (71) | |
| Beruházási tevékenységek | |||
| Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése | (1 392) | (1 583) | |
| Tőkemódszerrel elszámolt befektetések (növekedése)/csökkenése | (1) | (9) | |
| Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése | (2 964) | (1 811) | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése | (121) | 7 | |
| NETTÓ CASH FLOW | 1 633 | (5 998) | |
| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése) | 1 633 | (5 998) | |
| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya | 18 113 | 24 111 | |
| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya | 19 745 | 18 113 | |
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL
| millió EUR | |||||
| Tagállamoktól lehívandó összegek Felhalmozott többlet/(hiány) | Egyéb tartalékok | Valós értékelés értékelési tartaléka | Nettó eszközök | ||
| EGYENLEG 2017.12.31-ÉN | (75 234) | 4 598 | 278 | (70 359) | |
| A garanciaalap-tartalék változása | (186) | 186 | - | - | |
| Valósérték-változások | - | - | (47) | (47) | |
| A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése | (4 396) | - | - | (4 396) | |
| Egyéb | 30 | (54) | - | (24) | |
| Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2017. évi költségvetési eredmény | (556) | - | - | (556) | |
| Az év gazdasági eredménye | 13 918 | - | - | 13 918 | |
| EGYENLEG 2018.12.31-ÉN | (66 424) | 4 730 | 231 | (61 463) | |
| A garanciaalap-tartalék változása | (21) | 21 | - | - | |
| Valósérték-változások | - | - | 160 | 160 | |
| A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése | (14 164) | - | - | (14 164) | |
| Egyéb | 56 | (105) | - | (49) | |
| Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2018. évi költségvetési eredmény | (1 803) | - | - | (1 803) | |
| Az év gazdasági eredménye | 4 796 | - | - | 4 796 | |
| EGYENLEG 2019.12.31-ÉN | (77 560) | 4 646 | 391 | (72 523) | |
MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ
1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK
1.1. JOGALAP ÉS SZÁMVITELI SZABÁLYOK
Az Unió beszámolója az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban készült.
A költségvetési rendelet 80. cikkének megfelelően az EU a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készíti el pénzügyi kimutatásait. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott e számviteli szabályokat az uniós összevont beszámoló belső következetességének biztosítása érdekében a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazni kell.
Új és módosított uniós számviteli szabályok (EAR) alkalmazása
Új uniós számviteli szabály, amely a 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandó
A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott alábbi számviteli szabály a 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kötelező jelleggel hatályba lépett:
- Az IPSAS 40 „Közszektorbeli kombinációk” standardon alapuló EAR 20 „Közszektorbeli kombinációk” szabály meghatározza a közszektorbeli kombinációk osztályozására, megjelenítésére és értékelésére, vagyis különálló tevékenységek egyetlen közszektorbeli intézménybe való összevonására vonatkozó követelményeket.
A standard a közszektorbeli kombinációk két típusát különbözteti meg: az összeolvadásokat és a felvásárlásokat. Az összeolvadás olyan közszektorbeli kombináció, amelyben vagy a kombinációban részt vevő egyik fél sem szerez ellenőrzést egy vagy több tevékenység felett, vagy - amennyiben a kombinációban részt vevő egyik fél ellenőrzést is szerez - bizonyíték van arra, hogy a kombináció gazdasági tartalma megfelel egy összeolvadásénak (a standard az értékelést az ellenértékre és a döntéshozatali eljárásra vonatkozó mutatók bevezetésével segíti). A felvásárlás olyan közszektorbeli kombináció, amelyben a kombinációban részt vevő egyik fél egy vagy több tevékenység felett ellenőrzést szerez, és bizonyíték van arra, hogy a kombináció nem összeolvadás.
Az összeolvadásként besorolt közszektorbeli kombinációkat a módosított érdekeltségösszevonási módszer alkalmazásával számolják el, amely előírja, hogy a létrejövő gazdálkodó egységnek a kombináció tárgyát képező azonosítható eszközöket, kötelezettségeket és ellenőrzésre nem jogosító kisebbségi részesedéseket a nettó eszközértékükön kell megjelenítenie, a nettó eszközök ennek megfelelő növelésével vagy csökkentésével (azaz anélkül, hogy a kombináció üzleti vagy cégértéket eredményezne).
A felvásárlásként besorolt közszektorbeli kombinációkat az akvizíciós módszer alkalmazásával számolják el, amely előírja, hogy a megszerzett azonosítható eszközöket és az átvállalt kötelezettségeket a felvásárlás időpontjában érvényes valós értékükön, a megszerzett tevékenységben lévő bármely, ellenőrzésre nem jogosító kisebbségi részesedést pedig a megszerzett tevékenységek azonosítható nettó eszközeinek arányában kell megjeleníteni. A felvásárlás az összeolvadástól eltérően üzleti vagy cégértéket eredményez (amely az az összeg, amellyel az átadott ellenérték és az ellenőrzésre nem jogosító kisebbségi részesedés összege meghaladja a megszerzett azonosítható eszközöknek és átvállalt kötelezettségeknek a felvásárlás időpontjában érvényes nettó összegét).
A standard külön közzétételi követelményeket ír elő annak érdekében, hogy az uniós pénzügyi kimutatások felhasználói értékelni tudják az összeolvadás vagy felvásárlás jellegét és pénzügyi hatásait, valamint az adott beszámolási időszakban elszámolt, és az adott vagy a korábbi beszámolási időszakok során végrehajtott ilyen ügyletekkel kapcsolatos kiigazítások pénzügyi hatásait.
Mivel a beszámolási időszakban nem voltak közszektorbeli kombinációk, az új standard nincs hatással a 2019. évi pénzügyi kimutatásokra.
2019. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály
2019. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály nincsen.
1.2. SZÁMVITELI ALAPELVEK
A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszektorbeli szervezetek esetében, mint például az Európai Unió, a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.
A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az EAR 1 „Pénzügyi kimutatás” uniós számviteli szabályban kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk.
A pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (a megbízhatóság), az érthetőség, az időbeliség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség.
1.3. KONSZOLIDÁLÁS
A konszolidálás alkalmazási köre
Az EU összevont pénzügyi beszámolója tartalmazza az összes jelentős ellenőrzött gazdálkodó egységet, közös megállapodást és társult vállalkozást. A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek teljes jegyzékét a 9. megjegyzés tartalmazza. Ez most 52 ellenőrzött gazdálkodó egységet és 1 társult vállalkozást foglal magában. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek közé tartoznak az uniós intézmények (beleértve a Bizottságot, de az Európai Központi Bankot nem) és az uniós ügynökségek (a korábbi 2. pillérhez tartozók, azaz a közös kül- és biztonságpolitika kivételével). A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő. Az EU egyetlen társult vállalkozása az Európai Beruházási Alap (EBA).
Az olyan gazdálkodó egységeket, amelyek a konszolidálás alkalmazási körébe tartoznak, de amelyek az EU összevont pénzügyi beszámolójának egésze szempontjából nem lényegesek, nem kell bevonni a konszolidálásba, illetve nem kell tőkemódszerrel elszámolni, amennyiben az túlságosan idő- vagy költségigényes lenne az EU számára. Az említett gazdálkodó egységeket kisebb gazdálkodó egységként említjük, és külön felsorolásukat a 9. megjegyzés tartalmazza. 2019-ben 7 gazdálkodó egységet soroltak be kisebb gazdálkodó egységként.
Ellenőrzött gazdálkodó egységek
A konszolidálás hatókörének meghatározásához az ellenőrzési elvet alkalmazzák. Az ellenőrzött gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek tekintetében az EU a szerepvállalása révén változó hasznokhoz jut vagy ilyen hasznokhoz joga van, és az érintett gazdálkodó egység feletti hatásköre révén befolyásolni tudja e hasznok jellegét és összegét. E hatáskörnek a jelenben gyakorolhatónak kell lennie, és kapcsolódnia kell a gazdálkodó egység releváns tevékenységeihez. Az ellenőrzött gazdálkodó egységek valamennyi tevékenységük tekintetében a konszolidációs körbe tartoznak. Az összevonás az ellenőrzés meglétének első napjától számítandó, és az ellenőrzés megszűnésének napján ér véget.
Az EU-n belül az ellenőrzésre utaló leggyakoribb jelek a következők: a gazdálkodó egység alapszerződések vagy másodlagos jogforrások alapján történő létrehozása, a gazdálkodó egység uniós költségvetésből való finanszírozása, szavazati jogok megléte az irányító testületekben, az Európai Számvevőszék általi pénzügyi ellenőrzés, valamint az Európai Parlament általi mentesítés. Minden egyes gazdálkodó egység tekintetében egyedileg értékelik, hogy a fent felsorolt kritériumok egyike vagy összessége elegendő-e az ellenőrzéshez.
Az Európai Unió által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló lényeges egyenlegei, valamint a közöttük létrejött lényeges tranzakciók kiszűrésre kerültek, ugyanakkor az ilyen jellegű tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.
Közös megállapodások
A közös megállapodás olyan megállapodás, amely felett az EU és egy vagy több fél közös ellenőrzéssel rendelkezik. A közös ellenőrzés egy megállapodás felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a lényeges tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges. A közös megállapodások vagy közös vállalkozások, vagy közös tevékenységek lehetnek. A közös vállalkozás olyan közös megállapodás, amely külön jogalanyként jön létre, és a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felek jogokkal rendelkeznek a megállapodás nettó eszközei felett. A közös vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést). A közös tevékenység olyan közös megállapodás, amelynek keretében a megállapodás felett közös ellenőrzést gyakorló felek a megállapodással kapcsolatos, eszközökre vonatkozó jogokkal és kötelezettségekre vonatkozó kötelmekkel rendelkeznek. A közös tevékenységekben való részesedéseket úgy számolják el, hogy az EU pénzügyi kimutatásaiban megjelenítik a közös tevékenység eszközeit és kötelezettségeit, bevételeit és kiadásait, valamint a közösen tartott vagy felmerült eszközökből, kötelezettségekből, bevételekből és kiadásokból való részesedését.
Társult vállalkozások
A társult vállalkozások felett az EU jelentős közvetett vagy közvetlen befolyással bír, kizárólagos vagy közös ellenőrzéssel viszont nem rendelkezik. A jelentős befolyást általában akkor tekinthetjük létezőnek, ha az EU közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok több mint 20%-át birtokolja. A társult vállalkozásokban való részesedés elszámolása a tőkemódszer használatával történik (lásd az 1.5.4. megjegyzést).
A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek, amelyek vagyonát a Bizottság kezeli
Az EU személyzete közös betegségbiztosítási rendszerének alapjait, az Európai Fejlesztési Alapot, valamint a résztvevői garanciaalapot nevükben a Bizottság kezeli, de a pénzügyi kimutatásokba ezeket az egységeket nem vonják be, mivel nem állnak az EU ellenőrzése alatt.
1.4. A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA
A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be. A számviteli év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.
1.4.1. Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok
Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme
A pénzügyi kimutatások - eltérő rendelkezés hiányában - millió euróban készülnek, az euró az EU funkcionális pénzneme.
Műveletek és egyenlegek
A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözetei a valós értékelés értékelési tartalékában szerepelnek.
Eltérő átváltási módszerek vonatkoznak az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint az immateriális javak értékelésére, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik.
A más pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes árfolyamain számítják át euróra:
Euroátváltási árfolyamok
| Pénznem | 2019.12.31. | 2018.12.31. | Pénznem | 2019.12.31. | 2018.12.31. | |
| BGN | 1,9558 | 1,9558 | PLN | 4,2568 | 4,3014 | |
| CZK | 25,4080 | 25,7240 | RON | 4,783 | 4,6635 | |
| DKK | 7,4715 | 7,4673 | SEK | 10,4468 | 10,2548 | |
| GBP | 0,8508 | 0,8945 | CHF | 1,0854 | 1,1269 | |
| HRK | 7,4395 | 7,4125 | JPY | 121,9400 | 125,8500 | |
| HUF | 330,5300 | 320,9800 | USD | 1,1234 | 1,145 |
1.4.2. Becslések alkalmazása
Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például - a teljesség igénye nélkül - a következők: a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, a követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat és a pénzügyi instrumentumokat érintő megjegyzésekben kimutatott összegek, az elhatárolt bevételek és kiadások, a céltartalékok, az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke, a készletek nettó realizálható értéke, a függő követelések és kötelezettségek. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak, ha a változás csak az adott időszakot érinti, vagy az adott időszakban és a jövőbeli időszakokban, ha a változás mindkettőt érinti.
1.5. MÉRLEG
1.5.1. Immateriális javak
Az immateriális eszköz egy azonosítható, fizikai megjelenéssel nem rendelkező, nem monetáris eszköz. Egy eszköz akkor azonosítható, ha vagy elválasztható a gazdálkodó egységtől (azaz el lehet különíteni vagy el lehet választani, például el lehet adni, át lehet ruházni, engedélyezni lehet, bérbe lehet adni vagy el lehet cserélni, akár egyénileg, akár egy kapcsolódó szerződéssel, azonosítható eszközzel vagy kötelezettséggel együtt, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egység szándékában áll-e ezt megtenni), vagy kötelező megállapodásokból származik (ideértve a szerződésekből vagy más törvényes jogokból eredő jogokat is), függetlenül attól, hogy ezek a jogok átruházhatók-e vagy elválaszthatók-e a gazdálkodó egységtől vagy más jogoktól és kötelmektől.
A vásárolt immateriális javakat a halmozott amortizációval és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek, és a ráfordítások kizárólag a javak fejlesztési szakaszához kapcsolódnak. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukban. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktiválható fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.
Az immateriális javak amortizációja a becsült hasznos élettartam (3-11 év) alatt lineárisan történik. Az immateriális javak becsült hasznos élettartama saját gazdasági élettartamuktól vagy egy adott megállapodásban meghatározott jogi élettartamuktól függ.
1.5.2. Ingatlanok, gépek és berendezések
Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. A bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez, befejezéséhez vagy átadásához közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.
A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően az EU élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek.
A földterületekre nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:
| Eszköztípus | Lineáris leírási kulcsok | |
| Épületek | 4% - 10% | |
| Világűrbe telepített eszközök | 8% - 25% | |
| Gépek és berendezések | 10% - 25% | |
| Bútorok és járművek | 10% - 25% | |
| Számítástechnikai berendezések | 25% - 33% | |
| Egyéb | 10% - 33% |
Az eszközök elidegenítésének nyeresége, illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevételnek és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének a különbözetéből adódik, és az eredménykimutatásban szerepel.
Lízingek
A lízing egy olyan megállapodás, amelynek keretében a lízingbeadó egy adott összeg megfizetése vagy fizetések sorozata ellenében átadja a lízingbevevőnek azt a jogot, hogy egy adott eszközt a szerződésben meghatározott ideig használhasson. A lízing lehet pénzügyi lízing vagy operatív lízing.
A pénzügyi lízing olyan lízing, amely esetében a tulajdonjoggal járó összes kockázat és haszon lényegében a lízingbe vevőre száll át. A pénzügyi lízing lízingbe vevőként történő megkezdésekor a pénzügyi lízing keretében megszerzett eszközöket eszközként, a kapcsolódó lízingkötelezettségeket pedig kötelezettségként jelenítik meg a lízingfutamidő kezdetétől. Az eszközöket és kötelezettségeket a lízingelt ingatlan valós értékével, vagy ha az alacsonyabb, a minimális lízingfizetések jelenértékével megegyező összegen jelenítik meg, amelyet a lízing kezdetekor határoznak meg. A lízing időtartama alatt a pénzügyi lízing keretében tartott eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el. A minimális lízingfizetéseket felosztják a finanszírozási költség (a kamatelem), illetve a fennálló kötelezettség (a tőkeelem) csökkentése között. A finanszírozási költséget a lízing időtartama alatt úgy rendelik hozzá az egyes időszakokhoz, hogy az a kötelezettség fennmaradó egyenlege után állandó időszaki kamatlábat eredményezzen, amely az adott esetnek megfelelően rövid/hosszú lejáratúként kerül bemutatásra. A függő bérleti díjakat azok felmerülésének időszakában kell ráfordításként elszámolni.
Az operatív lízing a pénzügyi lízingtől eltérő lízing, amelyben a lízingbe adó lényegében az eszköz tulajdonjogával járó összes kockázatot és hasznot megtartja. Az operatív lízing lízingbe vevőként történő megkezdésekor az operatív lízing díjait a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel ráfordításként számolják el az eredménykimutatásban; a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban sem lízingelt eszköz, sem lízingkötelezettség nem szerepel.
1.5.3. Nem pénzügyi eszközök értékvesztése
Az értékvesztés az eszköz jövőbeli gazdasági hasznaiban vagy szolgáltatáspotenciáljában jelentkező veszteség, az eszköz jövőbeli gazdasági hasznaiban vagy szolgáltatási potenciáljában jelentkező és (az adott esetnek megfelelően) amortizáció vagy értékcsökkenés formájában szisztematikusan megjelenített veszteségeken felül. A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el amortizációt/értékcsökkenést, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az amortizáció/értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés vizsgálatára, amikor a beszámoló fordulónapján arra utaló jel van, hogy az eszköz értékvesztett lehet. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát évente legalább egyszer felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Amennyiben a korábbi években elszámolt értékvesztés okai már nem állnak fenn, az értékvesztés miatti veszteségeket ennek megfelelően visszaírják.
1.5.4. Tőkemódszerrel elszámolt befektetések
Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban való részesedés
A tőkemódszerrel elszámolt befektetéseket kezdetben a bekerülési értéken jelenítik meg; e kezdeti könyv szerinti értéket a későbbiekben további hozzájárulásokkal, a befektetést befogadó eredményéből az EU-ra jutó résszel, értékvesztéssel és osztalékokkal növelik vagy csökkentik. A kezdeti bekerülési érték az összes változással együtt adja meg a befektetés mérlegfordulónapkori könyv szerinti értékét a pénzügyi kimutatásokban. A befektetést befogadó eredményéből az EU-ra jutó részt az eredménykimutatásban, a befektetést befogadó sajáttőke-változásaiból az EU-ra jutó részt pedig a nettó eszközállományon belül a tartalékokban jelenítik meg. A befektetésből kapott osztalék csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét.
Ha a tőkemódszerrel elszámolt befektetés veszteségéből az EU-ra jutó rész eléri vagy meghaladja az EU-nak a befektetésben lévő érdekeltségét, az EU a további veszteségekben való részesedésének megjelenítését abbahagyja (meg nem jelenített veszteségek). Ha az EU érdekeltsége nullára lecsökkent, további veszteséget és kötelezettséget csak akkor jelenítenek meg, ha az EU-nak jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, vagy kifizetést teljesített a gazdálkodó egység nevében.
Amennyiben értékvesztés jelei mutatkoznak, azt le kell írni az alacsonyabb megtérülő értékre. A megtérülő érték fogalmának magyarázatát az 1.5.3. megjegyzés tartalmazza. Amennyiben az értékvesztés oka egy későbbi időpontban már nem áll fenn, az értékvesztés miatti veszteséget arra a könyv szerinti értékre írják vissza, amelyet akkor határoztak volna meg, ha semmilyen értékvesztés miatti veszteséget nem tüntettek volna fel.
Az EU nem törekszik jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20%-os részesedéssel rendelkezik egy befektetési alapban. Az ilyen alapokat emiatt pénzügyi instrumentumként kezelik és értékesíthető pénzügyi eszközként sorolják be.
A kisebb gazdálkodó egységként besorolt társult vállalkozások és közös vállalkozások (lásd az 1.3. megjegyzést) elszámolása nem a tőkemódszer használatával történik. Az említett gazdálkodó egységhez való uniós hozzájárulásokat költségként számolják el az időszakra.
1.5.5. Pénzügyi eszközök
Besorolás
Az EU a pénzügyi eszközeit az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök”, a „hitelek és követelések”, a „lejáratig tartandó befektetések” és az „értékesíthető pénzügyi eszközök” kategóriájába sorolja. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.
i. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
A pénzügyi eszközt az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként” sorolják be, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha a gazdálkodó egység akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebbe a kategóriába sorolják be. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket.
ii. Hitelek és követelések
A hitelek és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor az EU az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni, vagy abban az esetben, ha egy garanciaszerződés keretében az EU által teljesített kifizetést követően az EU-ra engedményezik az eredeti hitelező jogait. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon belül esedékes kifizetéseket forgóeszközként sorolják be. A mérlegfordulónapot követő 12 hónapon túl esedékes kifizetéseket befektetett eszközként sorolják be. A hitelek és követelések közé tartoznak a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betétek is.
iii. Lejáratig tartandó befektetések
A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az EU határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben az EU nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.
iv. Értékesíthető pénzügyi eszközök
Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy az EU várhatóan milyen időtartamig tartja ezeket. Szintén az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz sorolják a nem konszolidált gazdálkodó egységekben történő részesedésszerzéseket, illetve a tőkemódszertől eltérő módszerrel értékelt befektetéseket (például a kockázatitőke-műveleteket), valamint az egyéb tőketípusú befektetéseket.
Kezdeti megjelenítés és értékelés
Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként, a lejáratig tartandóként és az értékesíthetőként besorolt eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az EU kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A pénzeszköz-egyenértékeseket és a hiteleket abban az időpontban jelenítik meg, amikor a pénzeszközt letétbe helyezték a pénzügyi vállalkozásnál vagy folyósították a hitelvevőnek. A pénzügyi instrumentumokat kezdetben valós értéken jelenítik meg. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel növelt valós értéken történik. Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig az eredménykimutatásban számolják el.
A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke), hacsak az adott instrumentum valós értékét nem lehet más, ugyanazon instrumentumra kötött, megfigyelhető aktuális piaci tranzakciókkal való összehasonlítás útján megállapítani, vagy pedig olyan értékelési technika útján, amelynek a változói csak megfigyelhető piacokról származó adatokat tartalmaznak (például néhány származtatott ügylet esetében). Amikor azonban a hosszú lejáratú hitel után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető az összes jövőbeli pénzbevétel jelenértékeként, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.
A nyújtott hiteleket nominális összegükön értékelik, amelyet a hitel valós értékének tekintenek. Ennek oka a következő:
- Az EU hitelezési tevékenységének „piaci környezete” nagyon egyedi és különbözik a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények kibocsátására használt tőkepiactól. Mivel ezen a piacon a hitelnyújtóknak lehetőségük nyílik alternatív befektetéseket választani, az alternatív lehetőség beépül a piaci árba. Ez az alternatív befektetésekre vonatkozó lehetőség azonban az EU esetében nem áll fenn, mert az EU nem fektethet be a tőkepiacokon; hitelt csak ugyanolyan kamatlábbal történő hitelnyújtás céljából vesz fel. Ez azt jelenti, hogy a hitelbe nyújtott összegek esetében az EU számára nem áll rendelkezésre alternatív hitelnyújtási vagy befektetési opció. Így tehát nincs alternatív költség és ezért nincs alapja a piaci kamatlábbal való összehasonlításnak. A piacot tulajdonképpen az EU hitelezési tevékenysége önmagában képviseli. Lényegében, mivel az alternatívköltség-opció nem alkalmazható, a piaci ár nem tükrözi hűen az EU hitelezési műveleteinek lényegét. Ezért nem helyénvaló, ha az EU hitelezési tevékenységének valós értékét a kereskedelmi kötvények vagy államkötvények alapján határozzuk meg.
- Továbbá, mivel nincs olyan aktív piac vagy hasonló műveletek, amivel össze lehetne hasonlítani, az EU által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, a fizetésimérleg-támogatás és más ilyen jellegű hitelek alapján történő hitelezési tevékenységének valós értékelésére alkalmazott kamatlábnak a felszámított kamatlábnak kell lennie.
- Ezenfelül e hitelek vonatkozásában, viszonossági jellegükből adódóan kompenzációs hatások érvényesülnek a nyújtott és a felvett hitelek között. A nyújtott hitel tényleges kamata így megegyezik a kapcsolódó felvett hitel effektív kamatlábával. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.
A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az EU a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta egy másik félnek.
Későbbi értékelés
a) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. „Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” kategória valós értékének változásaiból eredő nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.
b) A hitelek és követelések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. A felvett hitelekre nyújtott hitelek esetén ugyanaz az effektív kamatláb alkalmazandó a nyújtott és a felvett hitelekre is, mivel ezek jellemzőiket tekintve back-to-back műveletek, a feltételeik és összegeik közötti különbségek nem lényegesek. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.
c) A lejáratig tartott eszközök kimutatása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával. Az EU jelenleg nem rendelkezik lejáratig tartott befektetéssel.
d) Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken tartják nyilván. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós értékelés értékelési tartalékában mutatják ki, kivéve a nem monetáris pénzügyi eszközök átszámítási különbözeteit, amelyeket az eredménykimutatásban tüntetnek fel. Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt eszközök kivezetésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós értékelés értékelési tartalékában megjelenített valósérték-kiigazítások kumulált összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az EU osztalékhoz való jogát.
Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az EU a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (valamint a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok és a tőzsdén kívüli derivatívák) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.
Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt, a kockázatitőke-alapokban lévő, aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező befektetések értékelése az elszámolható nettó eszközértéken történik, amelyet valós értékükkel egyenlőnek tekintenek.
Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.
Pénzügyi eszközök értékvesztése
A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve jelenítendő meg értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) megbízhatóan becsülhető hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli cash flow-ira. Az EU minden beszámoló fordulónapjakor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények.
a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök
Ha a hitelek és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált (jövőbeli hitelveszteségeket nem tartalmazó) becsült jövőbeli cash flow-k jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a hitel vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó effektív kamatlábnak felel meg. Egy biztosítékkal fedezett pénzügyi eszközből származó jövőbeli cash flow-k becsült jelenértékének kiszámítása figyelembe veszi a biztosíték érvényesítéséből származó cash flow-kat, levonva a biztosíték megszerzésének és értékesítésének a költségeit, akár valószínű a biztosíték érvényesítése, akár nem. Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést az eredménykimutatásban visszaírják.
b) Valós értéken nyilvántartott eszközök
Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt részesedésszerzések esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget - amely az akvizíciós költség és az eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg - kivezetik a tartalékokból és az eredménykimutatásban jelenítik meg. Az eredménykimutatásban a tőkeinstrumentumokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem az eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést az eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.
1.5.6. Készletek
A készleteket a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlenül hozzárendelhető költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során). Amennyiben a készleteket azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási érték közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási érték az a költség, amely az EU számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.
1.5.7. Előfinanszírozási összegek
Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az EU-nak. Mivel az EU megőrzi az előfinanszírozás feletti ellenőrzést, és jogosult a nem elszámolható rész visszatérítésére, az összeget eszközként tüntetik fel.
Az előfinanszírozás kezdeti megjelenítésére a mérlegben akkor kerül sor, amikor a pénzeszközt átutalják a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást a nyújtott ellenszolgáltatás összegén értékelik. A későbbi időszakokban az előfinanszírozást a mérlegben kezdetben megjelenített összegnek az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben becsült összegekkel) csökkentett összegén értékelik.
Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek az elhatárolt kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegben.
A tagállamok részére fizetett egyéb olyan előlegeket, amelyek a tagállamok által a kedvezményezettjeik részére teljesített előlegek EU általi visszatérítéséből származnak (beleértve a megosztott irányítás alá tartozó pénzügyi eszközöket), eszközként jelenítik meg az „Előfinanszírozás” megnevezés alatt. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket ezt követően a mérlegben eredetileg megjelenített összegen értékelik, amelyet csökkentenek a végső kedvezményezetteknél felmerült elszámolható kiadások észszerű és támogatható feltételezések alapján kiszámolt legjobb becslésével.
Az Európai Fejlesztési Alap vagy egyéb, a konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egység vagyonkezelői alapjainak nyújtott uniós hozzájárulásokat szintén előfinanszírozásként sorolják be, mivel céljuk, hogy pénztárkészletet biztosítsanak a vagyonkezelői alap részére, hogy az a vagyonkezelői alap célkitűzései értelmében meghatározott egyedi tevékenységeket tudjon finanszírozni. A vagyonkezelői alapoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat az uniós hozzájárulás eredeti összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál a beszámolási időszak során felmerült és az alapul szolgáló megállapodásnak megfelelően az uniós hozzájáruláshoz allokált elszámolható kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is.
1.5.8. Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések
Az EU számviteli szabályai a visszterhes és a nem visszterhes ügyletek külön bemutatását írják elő. A két kategória megkülönböztetése érdekében a „követelések” kifejezést a visszterhes ügyletekre tartják fenn, míg a nem visszterhes ügyletek esetében, azaz amikor az EU anélkül kap értéket egy másik gazdálkodó egységtől, hogy cserébe közvetlenül hozzávetőleg ugyanolyan értéket nyújtana, a „behajtható követelések” kifejezést használják (pl. a tagállamoktól a saját forrásokhoz kapcsolódóan behajtható követelések).
A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök fogalommeghatározásának, így a hitelek és követelések alá vannak besorolva és ennek megfelelően értékelik azokat (lásd az 1.5.5. megjegyzést). A pénzügyi eszközöket érintő megjegyzésekben a visszterhes ügyletekből származó követelésekre vonatkozó közzétételek tartalmazzák a visszterhes ügyletekből származó aktív időbeli elhatárolásokat, mivel azok nem lényegesek. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján.
A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett (kamatokkal és büntetésekkel kiigazított), az akvizíció időpontjában érvényes valós értéken tartják nyilván. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az EU nem fogja tudni beszedni a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg. A kinnlévő, de egyedi leírással még nem érintett beszedési megbízások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor a korábbi tapasztalatok alapján. Lásd az 1.5.14. megjegyzést, amely az év végén elszámolt elhatárolt bevételek kezelésére vonatkozik. A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelésként feltüntetett és kimutatott összegek nem pénzügyi eszközök, mivel nem olyan szerződésből származnak, amely pénzügyi kötelezettséget vagy tőkeinstrumentumot keletkeztetne. A pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben azonban a nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket adott esetben a visszterhes ügyletekből származó követelésekkel együtt mutatják ki.
1.5.9. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, és magukban foglalják a következőket: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló vagy felmondásos betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.
1.5.10. Munkavállalói juttatások
Az EU számos juttatást (javadalmazás és társadalombiztosítás) nyújt a munkavállalóknak. Számviteli célokból ezeket a rövid távú munkavállalói juttatások és a munkaviszony megszűnése utáni juttatások kategóriájába kell besorolni.
Rövid távú munkavállalói juttatások
A rövid távú munkavállalói juttatások azok a juttatások, amelyeket az azon beszámolási időszak végét követően legkésőbb 12 hónappal ki kell egyenlíteni, amelyben a munkavállalók a szolgálatot teljesítették, például illetmények, éves és fizetett betegszabadság, és egyéb rövid távú juttatások. A rövid távú munkavállalói juttatásokat ráfordításként számolják el a kapcsolódó szolgáltatás nyújtásakor. A várhatóan kifizetendő összegre vonatkozó kötelezettséget akkor jelenítik meg, ha az EU-nak a munkavállaló által nyújtott múltbeli szolgálat után járó díjazás tekintetében jelenlegi jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn, és a kötelem megbízhatóan megbecsülhető.
Munkaviszony megszűnése utáni juttatások
Az EU az alkalmazottai számára az európai tisztviselők nyugdíjrendszere (PSEO) keretében a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat biztosít, amelyek magukban foglalják a nyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat, a hozzátartozói nyugellátást, valamint a közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS) keretében orvosi ellátást nyújt (lásd a 2.9. megjegyzést). Ezeket a juttatásokat egy egységes - de két rendszerre osztott - program keretében nyújtják, és egyformán kezelendők, hogy valós képet adjanak a helyzetről és tükrözzék a gazdasági realitást.
i. Európai tisztviselők nyugdíjrendszere (PSEO): A fiktíven finanszírozott * rendszer keretében nyújtott juttatások az uniós intézmények, ügynökségek és egyéb uniós szervek korábbi alkalmazottaival kapcsolatos öregségi, rokkantsági és özvegyi ellátások, haláleseti juttatások, illetve családi pótlékok. Az alkalmazottak e juttatások várható költségének egyharmadával járulnak hozzá az illetményükből.
ii. Közös betegségbiztosítási rendszer (JSIS): Az EU e rendszer keretében az orvosi költségek visszatérítése révén egészségügyi ellátást biztosít az Európai Bizottság, az intézmények, az ügynökségek és egyéb uniós szervek alkalmazottai számára. Az e rendszer „inaktív” személyeinek (vagyis a nyugdíjasoknak, árváknak stb.) nyújtott juttatásokat a munkaviszony megszűnése utáni juttatások közé sorolják.
Az EU külön nyugdíjkonstrukciókon keresztül az uniós intézmények tagjai számára is nyújt munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat. Ezeket az „Egyéb nyugdíjrendszerek” megnevezés alatt tüntetik fel. E rendszerek keretében az EU nyugellátást biztosít a Bizottság, a Bíróság és a Törvényszék, a Számvevőszék, a Tanács, az Európai Parlament tagjai és korábbi tagjai, az ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjai és korábbi tagjai számára. Az EU a közös betegségbiztosítási rendszeren keresztül egészségügyi ellátást biztosít az uniós intézmények tagjai számára.
A fenti, munkaviszony megszűnése utáni juttatások az EU meghatározott juttatási kötelmeinek minősülnek, és azokat minden beszámoló fordulónapjakor úgy számítják ki, hogy megbecsülik azoknak a jövőbeni juttatásoknak az összegét, amelyeket a munkavállalók a tárgyidőszakban és a megelőző időszakokban szereztek, majd ezt az összeget diszkontálják, és levonják a programeszközök valós értékét. A meghatározott juttatási kötelmet évente számítják ki a „kivetített jóváírási egység” módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzeszköz-kiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkonttényező azon pénznemben meghatározott államkötvények kamatlábainak felel meg, amelyben a juttatásokat fogják kifizetni és amelyek lejárati feltételei közelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.
Az uniós alkalmazottaknak nyújtott munkaviszony megszűnése utáni juttatásokat egy egységes, nyugdíjrendszert (PSEO) és betegbiztosítási rendszert (JSIS) magában foglaló program fogja össze, amely a közös betegségbiztosítási rendszer szerinti fedezethez való jogosultságot a nyugdíjrendszer szerinti fedezethez való jogosultság megszerzésétől teszi függővé. A személyzeti szabályzat értelmében az egységes program bizonyos jogosultságok - például a nyugdíjrendszer keretében a halasztott és a csökkentett nyugdíjra való jogosultság - megszerzését 10 év szolgálati időhöz köti. A munkavállaló ennél hosszabb szolgálata révén az egységes program keretében megszerzett jogosultságok azonban lényegesen magasabbak, mint az eredeti jogosultságok, amit a későbbi éves felhalmozott nyugdíjjogosultságok is tükröznek.
Ezért a mögöttes ügylet gazdasági tartalmának valósághű bemutatása érdekében - ami a pénzügyi beszámolás minőségi jellemzőjeként az EAR 1 szabály és az IPSAS fogalmi keretrendszere szerint is előírás -, a felmerült szolgálati költség lineárisan halmozódik fel az alkalmazott becsült aktív szolgálati ideje, vagyis azon időszak alatt, amely akkor kezdődik, amikor a munkavállaló szolgálata először eredményez juttatásokat a program keretében (függetlenül attól, hogy a juttatások függnek-e a további szolgálattól) és addig tart, amikor a munkavállaló további szolgálata a további illetményemelkedést kivéve már nem eredményez a program szerinti további lényeges juttatási összegeket. Ezt a megközelítést következetesen alkalmazzák az egységes program keretében nyújtott juttatásokra.
A nettó meghatározott juttatási kötelezettség újraértékelései az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket, valamint a programeszközök hozamát tartalmazzák; az újraértékeléseket azonnal, a nettó eszközök között jelenítik meg.
Az EU a meghatározott juttatási programokhoz kapcsolódó nettó kamatráfordítást (bevételt) és egyéb ráfordításokat az eredménykimutatásban a „Személyzeti és nyugdíjköltségek” alatt jeleníti meg.
Ha a nyújtott ellátásokat megváltoztatják vagy korlátozzák, akkor a juttatások ebből eredő, a múltbeli szolgálathoz kapcsolódó változását vagy a korlátozásból származó nyereséget vagy veszteséget azonnal megjelenítik az eredménykimutatásban. A teljesítésből eredő nyereséget vagy veszteséget a teljesítés időpontjában jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségét közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg, kivéve, ha a változtatásokat ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak.
1.5.11. Céltartalékok
Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az EU-nak meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. Jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadások beszámolókészítéskor megbecsült összege. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).
A hátrányos szerződésekre vonatkozó céltartalékokat a szerződés felbontásának várható költsége és a szerződés folytatásának várható nettó költsége közül az alacsonyabbnak a jelenértékén értékelik.
1.5.12. Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségeket az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként, vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségként (felvett hitelek), vagy pénzügyigarancia-kötelezettségként tartják nyilván.
A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és okiratba foglalt adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken az effektívkamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt az eredménykimutatásban jelenítik meg az effektívkamatláb-módszer használatával. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekből nyújtott hitelek esetén előfordulhat, hogy az effektívkamatláb-módszert nem lehet a hitelekre és felvett hitelekre alkalmazni. Az Európai Uniónál felmerülő, majd a hitel kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül az eredménykimutatásban jelenítik meg.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják a negatív valós értékű származtatott eszközöket is. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök elszámolása, lásd az 1.5.5. megjegyzést.
A pénzügyigarancia-kötelezettség kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a kapott díjnak felel meg. A későbbiekben a pénzügyigarancia-kötelezettséget a pénzügyigarancia-kötelezettség rendezéséhez várhatóan szükséges költségek legjobb becslése, illetve az eredetileg kimutatott - és adott esetben a halmozott amortizációval csökkentett - összeg közül a magasabbikon értékelik. Az EU akkor jeleníti meg a pénzügyigarancia-kötelezettséget, amikor ellenértéket kap a garancia nyújtásáért, vagyis piaci feltételek mellett, vagy amikor a garancia valós értéke megbízhatóan értékelhető. Amennyiben a közvetlenül megfeleltethető garanciaszerződéseknek nincs aktív piaca, az EU a nyújtott garanciát függő kötelezettségként jeleníti meg (lásd az 1.7.2. megjegyzést) vagy - amikor valószínűbb, hogy a kötelezettség rendezéséhez erőforrás-kiáramlásra lesz szükség - az EU céltartalékot jelenít meg (lásd az 1.5.11. megjegyzést).
A pénzügyi kötelezettségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek.
A Bizottság működési tevékenységének részeként figyelembe vett uniós vagyonkezelői alapok a Bizottság beszámolójában és konszolidált formában az uniós éves beszámolóban szerepelnek. Az egyéb donorok által az uniós vagyonkezelői alapokhoz nyújtott hozzájárulások ezért teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevételre vonatkozó kritériumokat, és pénzügyi kötelezettségként vannak feltüntetve, amíg nem teljesülnek az átadott hozzájárulásokhoz kapcsolódó feltételek, vagyis amíg elszámolható költségek nem merülnek fel a vagyonkezelői alapnál. A vagyonkezelői alapnak meghatározott projekteket kell finanszíroznia, és a megszüntetésekor vissza kell térítenie a fennmaradó pénzeszközöket. A mérlegfordulónapon a fennálló hozzájárulási kötelezettségeket a kapott hozzájárulások összegén értékelik, amelyet csökkentenek a vagyonkezelői alapnál felmerült kiadásokkal, beleértve adott esetben becsült összegeket is. Jelentéstételi célokból a nettó kiadásokat az egyéb donorok hozzájárulásaihoz allokálják a december 31-ig befizetett nettó hozzájárulások arányában. A hozzájárulások ezen allokációja csupán indikatív. A vagyonkezelői alap felszámolásakor a fennmaradó források tényleges felosztását a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa határozza meg.
1.5.13. Szállítói kötelezettségek
Az EU szállítói kötelezettségeinek jelentős összege a vissza nem térítendő támogatások, illetve egyéb uniós finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos (nem visszterhes ügyletek). A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.
Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és EU általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.
1.5.14. Időbeli elhatárolások
A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EU már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (például szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban. Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.
A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós képet nyújtanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Ehhez hasonlóan, amennyiben olyan szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozóan teljesítettek kifizetést, amelyeket még nem szállítottak le, a kiadást elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.
1.6. EREDMÉNYKIMUTATÁS
1.6.1. Bevételek
NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
Az uniós bevételek legnagyobb része nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódik:
Héa- és GNI-alapú források
A bevételeket abban az időszakban jelenítik meg, amikor a Bizottság felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a héa- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.
Tradicionális saját források
A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de a Bizottságnak még meg nem fizetett bevételeket megbecsülik és elhatárolt jövedelemként mutatják ki. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és biztosítékkal nem fedezett vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak.
Pénzbírságok
A pénzbírságokból származó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró uniós határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. A pénzbírságot előíró határozatot követően a vállalkozásnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:
a) elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget az Unió véglegesen beszedi; vagy
b) nem fogadja el a határozatot, amely esetben az uniós jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.
A pénzbírságot még fellebbezés esetén is meg kell fizetni az előírt három hónapos határidőn belül, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (EUMSZ 278. cikk). A kapott pénzeszközöket a behajtható követelés kiegyenlítésére használják fel. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének beleegyezésével azonban a vállalkozás ehelyett bankgaranciát is bemutathat. Ebben az esetben a pénzbírság továbbra is behajtható követelésnek számít. Amennyiben nem nyújtanak sem pénzeszközt, sem garanciát, és a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a jogosultság után értékvesztést számolnak el.
Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és előzetesen már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg, vagy ha valószínűnek látszik, hogy a Törvényszék nem az Unió javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló behajtható követelés a szükséges mértékben leírásra kerül.
A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után a Bizottság kamatot kap: ezt az elhatárolt kamatot bevételként számolják el és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.
2010-től kezdődően az összes előzetesen beszedett pénzbírságot a Bizottság kezeli egy külön erre a célra létrehozott alapban (BUFI), és pénzügyi instrumentumokba fektetik be.
VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.
Kamatbevételek és kamatráfordítások
A kamatbevételeket és kamatráfordításokat az effektívkamatláb-módszer használatával az eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatráfordításokat a megfelelő időszakban. Az effektív kamatláb számításakor az EU megbecsüli a cash flow-kat, aminek során figyelembe veszi a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét (például az előtörlesztési opciókat), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, az effektív kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.
Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli cash flow-k diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.
Osztalékbevételek
Az osztalékból és hasonló felosztásokból származó bevétel elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.
1.6.2. Kiadások
Az EU kiadásainak többsége nem visszterhes ügyletekből származó kiadás. Ezek a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.
A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá, a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat, és az összegre észszerű becslés adható.
Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.
Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező visszterhes ügyletekhez kötött kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és az Európai Unió általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értékükön történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan - vagy el nem fogadott számlával rendelkező - szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban becsülik meg és számolják el.
1.7. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
1.7.1. Függő követelések
A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelés, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EU ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.
1.7.2. Függő kötelezettségek
A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem jelenítik meg, mert nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni. Függő kötelezettség megjelenítésére akkor kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli.
1.8. CASH FLOW-KIMUTATÁS
Az EU pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teremtésére irányuló képessége, valamint e cash flow-k felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául a cash flow-adatok szolgálnak.
A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év gazdasági eredményét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a cash flow-k befektetésével kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.
Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-kat az EU beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és az eurótól eltérő pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.
A cash flow-kimutatás az adott időszak cash flow-it mutatja be működési és beruházási tevékenységek szerint csoportosítva (az Uniónak nincs finanszírozási tevékenysége).
A működési tevékenységek az Unió beruházási tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége idetartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott hitelek (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek beruházási (vagy finanszírozási) tevékenységnek, mivel az Unió általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik.
Beruházási tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb beruházások vásárlása és értékesítése. A beruházási tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott hiteleket. A cél az Unió által végrehajtott tényleges beruházások bemutatása.
2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ
ESZKÖZÖK
2.1. IMMATERIÁLIS JAVAK
| millió EUR | ||
| Bruttó érték 2018.12.31-én | 1 073 | |
| Növekedés | 178 | |
| Elidegenítés | (20) | |
| Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás | 0 | |
| Egyéb változások | (1) | |
| Bruttó érték 2019.12.31-én | 1 230 | |
| Halmozott amortizáció 2018.12.31-én | (627) | |
| Éves értékcsökkenési leírás | (107) | |
| Visszaírt amortizáció | 0 | |
| Elidegenítés | 19 | |
| Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás | 0 | |
| Egyéb változások | 0 | |
| Halmozott amortizáció 2019.12.31-én | (715) | |
| Könyv szerinti érték 2019.12.31-én | 515 | |
| Könyv szerinti érték 2018.12.31-én | 446 | |
A fenti összegek elsősorban számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.
2.2. INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK
A „Világűrbe telepített eszközök” kategória a két uniós űrprogramhoz: a globális navigációs műholdrendszerhez (GNSS-rendszer), azaz a Galileóhoz és az EGNOS-hoz, valamint a Kopernikusz uniós Föld-megfigyelési programhoz kapcsolódó működő tárgyi eszközöket fedi le, míg az űrrendszerek még nem működő eszközeit a „Befejezetlen beruházások” megnevezés tartalmazza.
A Galileo esetében a 2018-ban felbocsátott négy műhold sikeresen befejezte a Föld körüli pályán végzett teszteléstés 2019-ben az operatív konstelláció részévé vált, amely így összesen már 26 műholdból áll. A Galileo működő tárgyi eszközei - a műholdak és a földi létesítmények - 2019. december 31-én nettó 2 489 millió EUR-t tettek ki (2018: 2 410 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A fennmaradó befejezetlen beruházások 1 361 millió EUR-t tesznek ki (2018: 1 324 millió EUR). A Galileo rendszer fejlesztése a teljes működési kapacitás eléréséig folytatódik. A rendszer elkészültekor a Galileo konstelláció 30 műholdból (köztük 6 tartalékműholdból) fog állni.
A Kopernikuszt illetően 2019-ben egyetlen új műhold sem kezdte meg működését. A Kopernikusz működő tárgyi eszközeinek összértéke 1 153 millió EUR (2018: 1 455 millió EUR), amely nem tartalmaz halmozott amortizációt. A Kopernikusz-műholdakhoz kapcsolódóan további 1 453 millió EUR-t jelenítettek meg befejezetlen beruházásként (2018: 1 207 millió EUR).
Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) földi infrastruktúrájához kapcsolódóan 37 millió EUR (2018: 52 millió EUR) összegű tárgyi eszköz ugyancsak a „Világűrbe telepített eszközök” megnevezés alatt van feltüntetve. Ezenfelül az EGNOS befejezetlen beruházásai 238 millió EUR-t tesznek ki (2018: 130 millió EUR).
Az EU űrprogramjaihoz kapcsolódó eszközök kiépítése az Európai Űrügynökség támogatásával folyik.
Ingatlanok, gépek és berendezések
| millió EUR | ||||||||||
| Telek és épületek | Világűrbe telepített eszközök | Gépek és berendezések | Bútorok és járművek | Számítás- technikai berendezések | Egyéb | Pénzügyi lízingek | Befejezetlen beruházások | Összesen | ||
| Bruttó érték 2018.12.31-én | 5 626 | 5 259 | 641 | 270 | 634 | 327 | 2 620 | 3 199 | 18 575 | |
| Növekedés | 117 | 10 | 24 | 14 | 60 | 21 | 118 | 941 | 1 306 | |
| Elidegenítés | (1) | (0) | (117) | (28) | (58) | (29) | (3) | - | (236) | |
| Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás | 154 | 411 | (7) | 3 | 7 | 7 | (98) | (477) | 0 | |
| Egyéb változások | (0) | - | 0 | (0) | 0 | (0) | - | (10) | (10) | |
| Bruttó érték 2019.12.31-én | 5 895 | 5 680 | 542 | 259 | 644 | 325 | 2 638 | 3 653 | 19 635 | |
| Halmozott értékcsökkenés 2018.12.31-én | (3 279) | (1 342) | (540) | (198) | (521) | (255) | (1 257) | (7 390) | ||
| Éves értékcsökkenési leírás | (190) | (659) | (31) | (17) | (64) | (27) | (94) | (1 083) | ||
| Visszaírt értékcsökkenés | 0 | - | 39 | 7 | 14 | 0 | (0) | 61 | ||
| Elidegenítés | 1 | 0 | 67 | 17 | 43 | 26 | 3 | 157 | ||
| Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás | (35) | - | 7 | (2) | (5) | 0 | 35 | (0) | ||
| Egyéb változások | - | - | 0 | (0) | 0 | (0) | - | 0 | ||
| Halmozott értékcsökkenés 2019.12.31-én | (3 503) | (2 001) | (457) | (194) | (533) | (255) | (1 313) | (8 255) | ||
| KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2019.12.31-én | 2 392 | 3 679 | 85 | 65 | 110 | 70 | 1 325 | 3 653 | 11 380 | |
| KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2018.12.31-én | 2 347 | 3 917 | 101 | 72 | 113 | 72 | 1 363 | 3 199 | 11 185 | |
2.3. TŐKEMÓDSZERREL ELSZÁMOLT BEFEKTETÉSEK
A Bizottság által képviselt EU-nak az Európai Beruházási Alapban (EBA) való részesedését számvitelileg társult vállalkozásként kezelik a tőkemódszer alkalmazásával. Az EBA az EU kockázati tőkére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. Az EBA székhelye Luxembourgban található. Az EBA olyan köz-magán társulásként működik, amelynek tagjai az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU és pénzügyi intézmények egy csoportja. 2019. december 31-én az EU 29,7%-os tulajdonosi érdekeltséggel (2018: 29,7%) és a szavazati jogok 29,7%-ával (2018: 29,7%) rendelkezett az EBA-ban. Alapszabályával összhangban az EBA köteles éves nettó eredményének legalább 20%-át kötelező tartalékba allokálni mindaddig, amíg az összesített tartalék el nem éri a jegyzett tőke 10%-át. Ez a tartalék nem osztható szét.
| millió EUR | ||
| Európai Beruházási Alap | ||
| Részesedés 2018.12.31-én | 591 | |
| Hozzájárulások | - | |
| Kapott osztalékok | (3) | |
| Részesedés a nettó eredményből | 53 | |
| Részesedés a nettó eszközökben | (49) | |
| Részesedés 2019.12.31-én | 591 | |
Az EU-hoz részesedési százaléka alapján a következő könyv szerinti értékek rendelhetők hozzá:
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| EBA összesen | EBA összesen | ||
| Eszközök | 2 965 | 2 662 | |
| Kötelezettségek | (975) | (674) | |
| Bevételek | 337 | 291 | |
| Kiadások | (161) | (167) | |
| Többlet/(hiány) | 176 | 124 | |
A fentiekben összefoglalt pénzügyi információk összeegyeztetése az EBA-ban való érdekeltség könyv szerinti értékével az alábbi:
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| A társult vállalkozás nettó eszközei | 1 990 | 1 988 | |
| A Bizottság tulajdonosi érdekeltsége az EBA-ban | 29,70% | 29,70% | |
| Könyv szerinti érték | 591 | 591 | |
A Bizottság által képviselt EU 2019. december 31-ig az EBA jegyzett tőkéjében való jegyzett részvényeinek 20%-át fizette be, a még le nem hívott összegek az alábbiak:
| millió EUR | |||
| Teljes EBA-tőke | Uniós jegyzés | ||
| Teljes jegyzett tőke | 4 500 | 1 337 | |
| Befizetett | (900) | (267) | |
| Még le nem hívott | 3 600 | 1 070 | |
2.4. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Hosszú lejáratú | ||||
| Értékesíthető pénzügyi eszközök | 2.4.1 | 15 211 | 13 657 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök | 2.4.2 | 134 | 14 | |
| Hitelek | 2.4.3 | 51 368 | 51 560 | |
| 66 714 | 65 231 | |||
| Rövid lejáratú | ||||
| Értékesíthető pénzügyi eszközök | 2.4.1 | 3 196 | 1 786 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök | 2.4.2 | 3 | 2 | |
| Hitelek | 2.4.3 | 1 316 | 2 380 | |
| 4 514 | 4 168 | |||
| Összesen | 71 228 | 69 398 | ||
2.4.1. Értékesíthető pénzügyi eszközök
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| BUFI-befektetések | 1 863 | 1 888 | |
| Felszámolás alatt álló ESZAK | 1 459 | 1 506 | |
| Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank | 188 | 188 | |
| Az EKSZ helyi személyzetének nyugdíjrendszere | 75 | - | |
| 3 585 | 3 582 | ||
| Költségvetési biztosítékokra vonatkozó garanciaalapok: | |||
| ESBA-garanciaalap | 6 654 | 5 000 | |
| Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap | 2 545 | 2 465 | |
| EFFA-garanciaalap | 595 | 9 | |
| 9 794 | 7 474 | ||
| A költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök: | |||
| Horizont 2020 | 2 455 | 2 031 | |
| Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz | 699 | 540 | |
| Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus | 597 | 679 | |
| Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök | 507 | 464 | |
| Délkelet-Európáért Európai Alap | 166 | 115 | |
| Kockázatitőke-műveletek | 112 | 113 | |
| Energiahatékonysági pénzügyi mechanizmus | 105 | 101 | |
| Egyéb | 387 | 343 | |
| 5 028 | 4 386 | ||
| Összesen | 18 407 | 15 443 | |
| Hosszú lejáratú | 15 211 | 13 657 | |
| Rövid lejáratú | 3 196 | 1 786 | |
Az összesen 18 407 millió EUR-ból az EU 14 998 millió EUR (2018: 13 993 millió EUR) összegű értékesíthető pénzügyi eszközt tart hitelpapír (például kötvények) formájában, valamint 2 801 millió EUR (2018: 1 365 millió EUR) összegű tőkeinstrumentumot és 608 millió EUR-t (2018: 85 millió EUR) pénzpiaci alapokban (például az EBB egységesített alapjában) eszközölt befektetésekben.
BUFI-befektetések
A versenyjogi ügyekhez kapcsolódó előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott alapba („Budget Fines Fund” - BUFI, költségvetési pénzbírságok alapja) allokálják, és a Bizottság értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt adósságinstrumentumokba fekteti be.
Felszámolás alatt álló ESZAK
A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) összegei esetében minden értékesíthető pénzügyi eszköz euróban denominált és aktív piacokon jegyzett hitelpapír.
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Az EU pénzügyi befektetést tart az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkéjében, amelyben 2019. december 31-én a tartott részvények száma 90 044 volt (2018: 90 044 részvény), vagyis a teljes jegyzett tőke 3%-a. Az EU összesen 900 millió EUR összegű jegyzett tőkét jegyzett, amelyből 713 millió EUR jelenleg még le nem hívott. Az EBRD-t létrehozó megállapodás szerint a részvényesekre bizonyos szerződéses korlátozások vonatkoznak, mint például az, hogy a részvények nem átruházhatók, és azokat legfeljebb az eredeti bekerülési értéken lehet visszaváltani.
Az EU az EBRD-ben való befektetését valós értéken értékeli. Az eredeti bekerülési érték a valós érték legjobb becslésének tekinthető, különösen a fent említett szerződéses korlátozások miatt. Bár az EBRD részvényeit nem jegyzik tőzsdén, a saját tőkéjét érintő közelmúltbeli ügyletek (a tőke névértéken történő kibocsátása) jelezték, hogy ebben a helyzetben a valós érték legjobb becslése a bekerülési érték.
KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ GARANCIAALAPOK
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-rendelet ((EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelet * )) szerint az ESBA-garanciaalapot azzal a céllal hozták létre, hogy likviditási puffert biztosítson az EBB-nél az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciájára jogosult finanszírozási és beruházási műveletekkel kapcsolatban felmerülő potenciális veszteségekkel szemben - lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az ESBA-garanciaalapot az uniós költségvetésből származó hozzájárulásokból finanszírozzák. A garanciaalap további forrásai a garanciaalap befektetett forrásainak hozama, az ESBA-megállapodás értelmében a garanciáért az EU által ellentételezésként kapott bevételek, valamint a nemteljesítő adósoktól a garancia korábbi lehívásai tekintetében az EBB által behajtott összegek. Az ESBA-garanciaalap eszközei 2019 végén összesen 6 688 millió EUR-t (2018: 5 452 millió EUR) tettek ki - ebből 6 654 millió EUR (2018: 5 000 millió EUR) értékesíthető pénzügyi eszközökben volt befektetve -, további 1 879 millió EUR-t (2018: 2 688 millió EUR) pedig lekötöttek számára, de még nem fizették be az alapba. Ezt az összeget a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások tartalmazzák, és még nem érvényesített fennálló kötelezettségvállalásként az 5.1. megjegyzésben is fel van tüntetve. A garanciaalap feltöltése fokozatosan történik, és végül 9,1 milliárd EUR-t ér majd el, vagyis az EFFA-val kapcsolatos teljes uniós garanciakötelezettség 35%-át.
Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja az uniós költségvetés által garantált hiteleket, különösen az EBB saját forrásaiból finanszírozott, EU-n kívüli hitelezési műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások (MFA) keretében nyújtott hiteleket, valamint az EU-n kívüli Euratom-hiteleket - lásd a 4.1.1. megjegyzést. Az alapot az EBB kezeli, és célja az EU által garantált nemteljesítő hitelek fedezése. Az alapot az uniós költségvetéséből nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint azon nemteljesítő adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap összegét az év végén kinnlévő garantált hitelek 9%-ának megfelelő célösszegen kell tartani. A célösszeg és az alap eszközeinek év végi értéke közötti negatív különbséget az N+2. évi uniós költségvetésből kell fedezni, míg a többletet vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.
EFFA-garanciaalap
Az EFFA-rendelet (az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet * )) szerint az EFFA-garanciaalapot azzal a céllal hozták létre, hogy likviditási tartalékot biztosítson, amelyet a vonatkozó EFFA-garanciamegállapodás értelmében adott uniós garancia lehívása esetén kell felhasználni. Az EFFA-garanciaalapot az uniós költségvetésből származó hozzájárulásokból, a 11. EFA uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulásaiból, valamint a tagállamok és egyéb hozzájárulók önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozzák. Az alap további forrásai a befektetett források megtérülése, a nemteljesítő adósoktól behajtott összegek, valamint az EU által az EFFA-garanciamegállapodásokkal összhangban kapott bevételek és egyéb kifizetések. 2019. december 31-ig összesen 600 millió EUR összegű befizetés érkezett be a garanciaalapba - ebből 595 millió EUR értékesíthető pénzügyi eszközökben volt befektetve -, további 95 millió EUR-t (2018: 325 millió EUR) pedig már lekötöttek számára, de még nem fizették be. Ezt az összeget a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások tartalmazzák, és még nem érvényesített fennálló kötelezettségvállalásként az 5.1. megjegyzésben is fel van tüntetve. Az EFFA-garanciaalap feltöltése fokozatosan történik, és végül 750 millió EUR-t ér majd el - vagyis az uniós költségvetés által fedezett, az EFFA-val kapcsolatos teljes uniós garanciakötelezettség 50%-át -, amelyet egyéb hozzájárulásokkal tovább növelnek.
A KÖLTSÉGVETÉSBŐL TÁMOGATOTT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
Horizont 2020
A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról szóló uniós rendelet értelmében új pénzügyi eszközöket hoztak létre, hogy javítsák a kutatással és innovációval foglalkozó jogalanyok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezek a következők: az InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia, amelynek keretében a Bizottság osztozik az EBB által indított új finanszírozási műveletek portfóliójához kapcsolódó pénzügyi kockázatban; a kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszközét (SIUGI) magában foglaló InnovFin kkv-garanciaeszköz, amelyet az EBA kezel, és amely garanciát és viszontgaranciát nyújt a pénzügyi közvetítőknek az új hitelportfóliókhoz (a SIUGI keretében a Bizottság osztozik a tagállamokkal, az EBA-val és az EBB-vel a nyújtott garanciához kapcsolódó pénzügyi kockázatban); valamint az InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz, amely beruházást nyújt kockázatitőke-alapokba, és amelyet az EBA kezel.
Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus
A kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmust az EBB irányítja, a Bizottság befektetési portfólióját az EBB által a támogatható kutatási projektekre nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatának fedezésére használják. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt összesen legfeljebb 1 milliárd EUR összegű uniós költségvetést allokáltak a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alatt nincs új költségvetési hozzájárulás előirányozva a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusra. Mivel a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus fennálló műveleteinek jelentős részét már visszafizették, az EBB 2019-ben részben felszabadította az uniós garanciát, ami a 4.1.3. megjegyzésben kimutatottak szerint az uniós függő kötelezettség csökkenését eredményezte.
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
Az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * ) alapján az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszközét azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítse az infrastrukturális projektek finanszírozáshoz való hozzáférését a közlekedés, a távközlés és az energiaügy ágazatában. Az eszközt az EU-val kötött megállapodás értelmében az EBB kezeli. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközének és a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának folytatása. Az eszköz elsőhelyi és alárendelt kölcsönök vagy garanciák formájában kockázatmegosztással segíti a hitelfinanszírozást, valamint projektkötvényekhez nyújt támogatást. 2019. június 19-e után, az EBB-vel kötött hatáskör-átruházási megállapodás első módosítását követően az EBB által végrehajtott összes CEF-műveletet a következő két portfólió egyikéhez rendelik: az adósságportfólió vagy a nem értékpapírosítható finanszírozási portfólió, amelyre vonatkozóan új, portfólióalapú kockázatmegosztási megközelítést vezetnek be.
Uniós kkv-tőkefinanszírozási eszközök
Ezek olyan tőkeinstrumentumok, amelyeket a COSME-program, a MAP-program, a CIP-program, valamint a technológia-transzfer kísérleti projekt finanszírozott, az EBA vagyonkezelésében, és amelyek az uniós kkv-k létrehozásának és finanszírozásának korai (startup) és növekedési szakaszát támogatják, a megfelelő specializált kockázatitőke-alapokba való befektetés révén.
2.4.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
| millió EUR | |||||
| A származtatott pénzügyi eszköz típusa | 2019.12.31. | 2018.12.31. | |||
| Névleges összeg | Valós érték | Névleges összeg | Valós érték | ||
| Tőzsdén kívüli határidős devizaügylet | 393 | 3 | 476 | 2 | |
| Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték | 1 439 | 134 | 674 | 14 | |
| Összesen | 1 832 | 137 | 1 150 | 16 | |
| Hosszú lejáratú | 1 439 | 134 | 674 | 14 | |
| Rövid lejáratú | 393 | 3 | 476 | 2 | |
Az EU tőzsdén kívüli határidős devizaügyleteket köt az ESBA-garanciaalapban tartott, USD-ben denominált hitelpapírokhoz kapcsolódó devizakockázat fedezése érdekében. A tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek értelmében az EU devizában teljesíti a szerződésben rögzített névleges összeget („fizetési oldal”) - amint azt a fenti táblázat is tartalmazza - és lejáratkor euróban kapja meg a névleges összeget („bevételi oldal”). E származtatott ügyleteket valós értéken értékelik a mérlegfordulónapon, és vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be attól függően, hogy valós értékük pozitív vagy negatív.
A „Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték” megnevezés olyan, az EU által pénzügyi intézmények részére részesedésszerzési portfóliókra vonatkozóan adott biztosítékokat foglal magában, amelyek származtatott pénzügyi eszközként kerülnek besorolásra, és amelyeket az eredménnyel szemben valós értékelt pénzügyi eszközként vagy pénzügyi kötelezettségként számolnak el. A teljes összeg elsősorban az EU által az EBB csoport részére nyújtott ESBA-garanciákat jelenti, az EBB és az EBA által mögöttes részesedésszerzésekre folyósított összeg pedig 1 420 millió EUR (2018: 674 millió EUR). Az ESBA tőkeportfóliójára vonatkozó uniós garancia valós értéke 134 millió EUR-t tett ki (2018: 14 millió EUR).
Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósérték-hierarchiája
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| 1. szint: Jegyzett aktív piaci árak | 15 482 | 13 993 | |
| 2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok | 1 543 | 275 | |
| 3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal | 1 518 | 1 191 | |
| Összesen | 18 544 | 15 459 | |
Az időszak alatt nem voltak transzferek az 1. és a 2. szint között.
Nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokat alkalmazó értékelési technikákkal értékelt pénzügyi eszközök összeegyeztetése (3. szint)
| millió EUR | ||
| Nyitó egyenleg 2019.1.1-jén | 1 191 | |
| Vásárlások, értékesítések, kibocsátások és teljesítések | 173 | |
| Időszaki nyereség vagy veszteség a pénzügyi bevételben vagy a finanszírozási költségekben | 90 | |
| Nyereség vagy veszteség a nettó eszközökben | 71 | |
| Transzfer a 3. szintre | - | |
| Transzfer a 3. szintről | - | |
| Egyéb | (8) | |
| Záró egyenleg 2019.12.31-én | 1 518 | |
2.4.3. Hitelek
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek | 2.4.3.1 | 52 564 | 53 873 | |
| Egyéb hitelek | 2.4.3.2 | 121 | 67 | |
| Összesen | 52 684 | 53 939 | ||
| Hosszú lejáratú | 51 368 | 51 560 | ||
| Rövid lejáratú | 1 316 | 2 380 | ||
2.4.3.1. Pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek
| millió EUR | |||||||
| Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) | Fizetésimérleg-eszköz (BOP) | Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) | Euratom | Felszámolás alatt álló ESZAK | Összesen | ||
| Összesen 2018.12.31-én | 47 400 | 1 734 | 4 388 | 254 | 98 | 53 873 | |
| Új hitelek | - | - | 420 | - | - | 420 | |
| Visszafizetések | - | (1 500) | (52) | (40) | (97) | (1 689) | |
| Árfolyam-különbözet | - | - | - | - | 5 | 5 | |
| Könyv szerinti érték változásai | (6) | (33) | (1) | (0) | (6) | (45) | |
| Értékvesztés | - | - | - | - | - | - | |
| Összesen 2019.12.31-én | 47 394 | 201 | 4 754 | 214 | 0 | 52 564 | |
| Hosszú lejáratú | 46 800 | 200 | 4 112 | 178 | - | 51 290 | |
| Rövid lejáratú | 594 | 1 | 643 | 35 | - | 1 273 | |
A pénzügyi támogatások keretében nyújtott hitelek névértéke 2019. december 31-én összesen 51 941 millió EUR volt (2018: 53 206 millió EUR). A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.
Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus lehetővé teszi, hogy egy tagállam számára pénzügyi támogatást nyújtsanak, ha általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. A segítségnyújtás hitel vagy hitelkeret formáját öltheti. Az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i következtetéseiben a mechanizmus általános felső határát 60 milliárd EUR-ban rögzítették, de a jogszabályi korlát a kinnlevő összeg felső határát a saját források felső határán belül rendelkezésre álló mozgástérre korlátozza. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nem tervezik sem új finanszírozási programok elindítását, sem új hitelkeret-megállapodások megkötését.
A fizetésimérleg-eszköz szakpolitikai alapú pénzügyi instrumentum, amely középtávú pénzügyi segítséget nyújt az Európai Unió azon tagállamainak, amelyeknek nem az euró a hivatalos pénzneme. A folyó fizetéseikkel vagy tőkemozgásaikkal kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett tagállamok részére biztosít hitelfelvételi lehetőséget. Az eszköz keretében nyújtható hitelek maximális összege 50 milliárd EUR. E fizetésimérleg-hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt az uniós költségvetés garantálja. 2019-ben Románia visszafizette a fennmaradó 1 milliárd EUR-t, Lettország pedig a 700 millió EUR összegű kintlevőségéből 500 millió EUR-t.
Az MFA az EU által a fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott pénzügyi támogatást jelent. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú hitelek vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészít ki. Ezeket a hiteleket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap garantálja. A 2019. december 31-én véget ért év folyamán a makroszintű pénzügyi támogatás keretében további 420 millió EUR összegű hitel folyósítására került sor, ebből 300 millió EUR Tunéziának, 100 millió EUR Jordániának és 20 millió EUR Moldovának jutott - lásd még a 4.1.2. megjegyzést.
A (Bizottság által képviselt) Európai Atomenergia-közösség (Euratom) hitelt nyújt a tagállamoknak és nem tagállamoknak, valamint ezek jogalanyainak energetikai létesítményekkel kapcsolatos projektek finanszírozásához. Az Euratom-hitelek fedezésére harmadik felektől 214 millió EUR összegben érkeztek garanciák (2018: 254 millió EUR) - lásd a 4.1.2. megjegyzést.
A felszámolás alatt álló ESZAK hitelei nem pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek, hanem saját váltók a cash flow-k és a hitelfelvételek párhuzamos ütemezése érdekében. Az ESZAK-Szerződés projektfinanszírozásra vonatkozó 54. és 56. cikkének megfelelően azonban ezeket - a pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelekhez hasonlóan - felvett hitelekből nyújtották. Az utolsó saját váltókat 2019-ben teljes egészében visszafizették.
Hitelek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) | 0% - 3,82% | 0% - 3,82% | |
| Euratom | 0,08% - 5,76% | 0,08% - 5,76% | |
| Fizetésimérleg-eszköz (BOP) | 2,88% | 2,88% - 3,38% | |
| Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) | 0,50% - 3,75% | 0,50% - 3,75% | |
| Felszámolás alatt álló ESZAK | - | 5,23% - 5,81% |
2.4.3.2. Egyéb hitelek
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Különleges feltételek mellett nyújtott hitelek | 73 | 64 | |
| A felszámolás alatt álló ESZAK lakáscélú hitelei | 1 | 2 | |
| Lekötött betétek | 46 | 0 | |
| Összesen | 121 | 67 | |
| Hosszú lejáratú | 78 | 38 | |
| Rövid lejáratú | 42 | 28 | |
Az egyéb hitelek névértéke 2019. december 31-én 728 millió EUR-t tett ki (2018: 617 millió EUR).
A különleges feltételekkel nyújtott hiteleket a nem tagállamokkal való együttműködés részeként nyújtják kedvezményes kamatozással.
A lekötött betétek elsősorban olyan, 3 és 12 hónap közötti futamidejű összegeket foglalnak magukban, amelyek nem felelnek meg a pénzeszköz-egyenértékesek fogalommeghatározásának.
Egyéb hitelekre vonatkozó értékvesztés
| millió EUR | |||||||
| 2018.12.31. | Növekedés | Visszaírás | Leírás | Egyéb | 2019.12.31. | ||
| Különleges feltételek mellett nyújtott hitelek | 8 | 2 | - | - | - | 10 | |
| Engedményezett hitelek | 579 | 75 | - | - | 4 | 658 | |
| Összesen | 587 | 77 | - | - | 4 | 668 | |
Az engedményezett hitelek olyan nemteljesítő hitelek, amelyeket az EBB nyújtott és az uniós költségvetés garantált, és amelyekre vonatkozóan a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból vagy az ESBA-garanciaalapból teljesített kifizetést követően minden jogot az EU-ra engedményeztek. Ezek a hitelek 658 millió EUR (2018: 579 millió EUR) összegben teljes mértékben értékvesztettek. A garancialehívásokat részben a korábbi években létrehozott pénzügyi céltartalékok fedezik. Az EU és az EBB közötti vonatkozó megállapodások alapján az EBB az EU nevében beszedési eljárást hajt végre, amelynek célja az esedékes összegek behajtása.
2.5. ELŐFINANSZÍROZÁS
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Hosszú lejáratú | ||||
| Előfinanszírozás | 2.5.1 | 22 135 | 21 814 | |
| A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek | 2.5.2 | 4 045 | 4 122 | |
| Vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások | 60 | 71 | ||
| 26 240 | 26 006 | |||
| Rövid lejáratú | ||||
| Előfinanszírozás | 2.5.1 | 22 314 | 21 572 | |
| A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek | 2.5.2 | 2 892 | 2 396 | |
| 25 206 | 23 968 | |||
| Összesen | 51 446 | 49 974 | ||
A különböző programokban elegendő előfinanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy a kedvezményezettnek rendelkezésére álljon a projekt elindításához és folytatásához szükséges forrás, ugyanakkor meg kell védeni az EU pénzügyi érdekeit és figyelembe kell venni a jogi, működési és költséghatékonysági korlátokat.
2.5.1. Előfinanszírozás
| millió EUR | |||||||
| Bruttó összeg | Elhatárolásokon keresztül elszámolt | Nettó összeg 2019.12.31-én | Bruttó összeg | Elhatárolásokon keresztül elszámolt | Nettó összeg 2018.12.31-én | ||
| Megosztott irányítás | |||||||
| EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök | 3 193 | - | 3 193 | 3 743 | - | 3 743 | |
| ERFA és Kohéziós Alap | 17 985 | (3 540) | 14 444 | 18 088 | (3 461) | 14 627 | |
| ESZA | 6 830 | (1 530) | 5 301 | 6 548 | (1 147) | 5 401 | |
| Egyéb | 3 549 | (1 463) | 2 086 | 4 684 | (2 498) | 2 186 | |
| 31 557 | (6 533) | 25 024 | 33 063 | (7 105) | 25 958 | ||
| Közvetlen irányítás | |||||||
| Végrehajtja: | |||||||
| Bizottság | 12 839 | (8 344) | 4 495 | 12 531 | (8 262) | 4 269 | |
| Uniós végrehajtó ügynökségek | 16 522 | (10 339) | 6 184 | 15 012 | (9 540) | 5 472 | |
| Vagyonkezelői alapok | 858 | (665) | 194 | 585 | (433) | 152 | |
| 30 219 | (19 347) | 10 872 | 28 127 | (18 234) | 9 893 | ||
| Közvetett irányítás | |||||||
| Végrehajtja: | |||||||
| Egyéb uniós ügynökségek és szervek | 1 162 | (678) | 484 | 762 | (207) | 555 | |
| Harmadik országok | 1 491 | (861) | 630 | 1 546 | (879) | 667 | |
| Nemzetközi szervezetek | 8 289 | (5 317) | 2 972 | 7 684 | (5 053) | 2 631 | |
| Egyéb jogalanyok | 10 570 | (6 104) | 4 467 | 9 107 | (5 426) | 3 681 | |
| 21 513 | (12 960) | 8 553 | 19 099 | (11 565) | 7 534 | ||
| Összesen | 83 289 | (38 840) | 44 449 | 80 289 | (36 904) | 43 386 | |
| Hosszú lejáratú | 22 135 | - | 22 135 | 21 814 | - | 21 814 | |
| Rövid lejáratú | 61 154 | (38 840) | 22 314 | 58 476 | (36 904) | 21 572 | |
Az előfinanszírozás pénz kifizetését és így kifizetési előirányzatok végrehajtását jelenti. Az 1.5.7. megjegyzésben kifejtettek szerint ezek előlegek, vagyis még nem kerültek elszámolásra. Így míg az előfinanszírozás csökkenti a fennálló kötelezettségvállalásokat (lásd az 5.1. megjegyzést), olyan kiadásokat jelent, amelyeket még nem fogadtak el és nem jelenítettek meg az eredménykimutatásban.
A megosztott irányítás vonatkozásában majdnem minden előfinanszírozás a jelenlegi programozási időszakhoz kapcsolódik. Egy olyan kezdeti előfinanszírozás van, amelyet nem fognak elszámolni (vagyis az eredménykimutatásban megjeleníteni) a programozási időszak vége előtt, és hosszú lejáratú előfinanszírozásként tüntetnek fel. Egy másik éves előfinanszírozást éves alapon számolnak el és rövid lejáratú előfinanszírozásként tüntetik fel. 2019-ben 10,5 milliárd EUR összegű új előfinanszírozást fizettek ki. A megosztott irányítású előfinanszírozás 2018-hoz képest stabil maradt, és csak az EMVA esetében csökkent, az előző programozási időszak fennmaradó előfinanszírozásához kapcsolódóan, amely az év folyamán elszámolásra került.
A közvetlen irányítás tekintetében az előfinanszírozás legnagyobb része a kutatást (elsősorban a Bizottság és az uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott Horizont 2020-at) érinti és 7,8 milliárd EUR-t (2018: 6,8 milliárd EUR) tesz ki. A növekedés annak tudható be, hogy 2019-ben olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek esetében előfinanszírozási kifizetésekre került sor.
A közvetett irányítás vonatkozásában az előfinanszírozás elsősorban olyan belső szakpolitikai programokra terjed ki, mint az Erasmus, a Galileo és az EGNOS, de a külkapcsolatokra vonatkozó eszközöket is magában foglalja, például az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt (ENI), a fejlesztési együttműködési eszközt és az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA). A nemzetközi szervezeteknek nyújtott előfinanszírozás növekedése elsősorban a fent említett külkapcsolati eszközökhöz kapcsolódik. Az egyéb szervezeteknek nyújtott előfinanszírozás növekedése főként a nemzeti ügynökségek által végrehajtott Erasmus-programot érinti, amelynek új megállapodásai 2019-ben kezdődtek.
Előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák
Ezek az Európai Bizottság által bizonyos esetben az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozáskor) elvárt garanciák olyan kedvezményezettektől, amelyek nem tagállamok. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: névérték és tényleges érték. A névérték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték a garancia alapján teljesített előfinanszírozásnak a későbbi elszámolásokkal csökkentett értéke. 2019. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák névértéke 492 millió EUR volt, szemben a 406 millió EUR tényleges értékkel (2018: 516 millió EUR és 420 millió EUR).
A 7. kutatási keretprogram (FP7) és a Horizont 2020 keretében kutatásra és technológiafejlesztésre kifizetett bizonyos előfinanszírozási összegeket hatékonyan fedezi a résztvevői garanciaalap. E kölcsönös előnyökkel járó eszköz célja, hogy fedezze a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram és a Horizont 2020 közvetett tevékenységeinek végrehajtása során a kedvezményezettek által ki nem fizetett összegek kapcsán felmerült kockázatokat. A közvetett tevékenységek azon résztvevői, akik uniós vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, a teljes kapott összeg 5%-ának megfelelő hozzájárulást nyújtanak a résztvevői garanciaalap tőkéjéhez.
2019. december 31-én a résztvevői garanciaalap által fedezett előfinanszírozási összegek összesen 2,1 milliárd EUR-t tettek ki (2018: 2 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap tulajdonosai a résztvevők, a (Bizottság által képviselt) Unió pedig azok végrehajtó ügynöke.
Év végén a résztvevői garanciaalap eszközei összesen 2,2 milliárd EUR-t tettek ki (2018: 2,1 milliárd EUR). A résztvevői garanciaalap eszközei között a Bizottság által kezelt pénzügyi eszközök is találhatók. Mivel a résztvevő garancialap különálló jogalany, az alap eszközeit nem konszolidálják az uniós éves beszámolóban.
2.5.2. A tagállamok részére fizetett egyéb előlegek
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan | 3 304 | 3 675 | |
| Támogatási programok | 3 634 | 2 843 | |
| Összesen | 6 937 | 6 518 | |
| Hosszú lejáratú | 4 045 | 4 122 | |
| Rövid lejáratú | 2 892 | 2 396 | |
Tagállamok részére fizetett előlegek megosztott irányítású pénzügyi eszközökre vonatkozóan
Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) programjai keretében is lehetőség van arra, hogy az uniós költségvetésből előlegfizetést teljesítenek a tagállamok számára, hogy azok hozzá tudjanak járulni a pénzügyi eszközökhöz (amelyek ölthetik hitel, részesedésszerzés vagy garancia formáját). E pénzügyi eszközöket nem a Bizottság, hanem a tagállamok felelősségére hozták létre és kezelik. Mindenesetre az ezen eszközök keretében az év végéig fel nem használt összegek az EU tulajdonát képezik (mint ahogyan valamennyi előfinanszírozás esetében is), következésképpen eszközként szerepelnek az uniós mérlegben.
2014-2020 közötti időszak:
A kohéziós politika keretében kifizetett 7 146 millió EUR-ból a becslések szerint 2019. december 31-ig3 247 millió EUR nem került felhasználásra. Ez magában foglalja a tagállamok által a kkv-kezdeményezéshez nyújtott hozzájárulást. A kkv-kezdeményezés célja, hogy a banki szektort további hitelek nyújtására ösztönözze a kkv-k részére (az előfinanszírozási szakaszban lévő összegeket nem számítva 1 198 millió EUR-t fizettek ki, és ebből a becslések szerint még 324 millió EUR-t nem használtak fel).
A vidékfejlesztés vonatkozásában év végéig 54 millió EUR nem került még felhasználásra.
2007-2013 közötti időszak:
A kohéziós politikához kapcsolódó valamennyi összeget vagy végrehajtottnak tekintik, vagy más intézkedésekhez csoportosították át, ezért a 2019. december 31-i mérlegben semmilyen eszköz nem marad. Megjegyzendő, hogy a különböző eszközök tényleges végrehajtását a programok lezárási folyamatának részeként felül fogják vizsgálni a következő években.
Támogatási programok
A fentiekhez hasonlóan a tagállamok által a különböző támogatási programokra (állami támogatásra, az EMGA piaci intézkedéseire vagy az EMVA beruházási intézkedéseire) vonatkozóan kifizetett és év végéig fel nem használt előlegeket eszközként jelenítik meg az EU mérlegében. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján becsléssel állapította meg ezen előlegek értékét; az eredményül kapott összegeket a fenti „Támogatási programok” almegnevezés alatt tüntette fel.
2014-2020 közötti időszak:
Az év végéig fel nem használt összegeket a kohéziós politika esetében 2 044 millió EUR-ra, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés esetében pedig 1 460 millió EUR-ra becsülték.
2007-2013 közötti időszak:
A becslések szerint 2019 végén 130 millió EUR maradt felhasználatlanul a vidékfejlesztéssel összefüggésben kifizetett előlegekből.
2.6. VISSZTERHES KÖVETELÉSEK ÉS NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Hosszú lejáratú | ||||
| Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések | 2.6.1 | 2 422 | 397 | |
| Visszterhes ügyletekből származó követelések | 2.6.2 | 1 185 | 19 | |
| 3 607 | 416 | |||
| Rövid lejáratú | ||||
| Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések | 2.6.1 | 19 328 | 22 212 | |
| Visszterhes ügyletekből származó követelések | 2.6.2 | 1 038 | 2 036 | |
| 20 367 | 24 248 | |||
| Összesen | 23 974 | 24 664 | ||
2.6.1. Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Hosszú lejáratú | ||||
| Tagállamok | 2.6.1.1 | 2 422 | 397 | |
| 2 422 | 397 | |||
| Rövid lejáratú | ||||
| Tagállamok | 2.6.1.1 | 6 180 | 10 900 | |
| Versenyügyi pénzbírságok | 2.6.1.2 | 11 301 | 9 727 | |
| Aktív időbeli elhatárolások | 2.6.1.3 | 1 788 | 1 511 | |
| Egyéb behajtható követelések | 59 | 74 | ||
| 19 328 | 22 212 | |||
| Összesen | 21 750 | 22 609 | ||
2.6.1.1. Tagállamokkal szembeni behajtható követelések
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| TOR A-számlák | 5 478 | 5 609 | |
| TOR külön számlák | 1 591 | 1 612 | |
| Befizetendő saját források | 7 | 2 758 | |
| Értékvesztés | (931) | (991) | |
| Egyéb | - | 86 | |
| Behajtható követelések saját forrásokból | 6 145 | 9 075 | |
| Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) | 1 722 | 1 708 | |
| Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök | 879 | 954 | |
| Értékvesztés | (822) | (788) | |
| EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések | 1 779 | 1 875 | |
| Előfinanszírozási visszafizettetés | 443 | 145 | |
| Befizetett és beszedhető héa | 44 | 45 | |
| Egyéb behajtható követelések a tagállamokkal szemben | 191 | 158 | |
| Összesen | 8 602 | 11 297 | |
| Hosszú lejáratú | 2 422 | 397 | |
| Rövid lejáratú | 6 180 | 10 900 | |
A hosszú lejáratú követelések között szereplő legnagyobb összeg a tagállamokkal szembeni követelésekhez kapcsolódik. A jelentős növekedés oka az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügye (lásd alább); az előző évben ez az összeg - 2,1 milliárd EUR - a rövid lejáratúak alatt szerepelt. A korábbi évekhez hasonlóan a hosszú lejáratú követelések között szerepelnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) vonatkozó végre nem hajtott szabályszerűségi záróelszámolási határozatokhoz kapcsolódó összegek. Ezeket az összegeket éves részletekben fizettetik vissza.
A tagállamokkal szembeni rövid lejáratú követelések jelentős csökkenése szintén a fent említett rövid lejáratú követelés hosszú lejáratúra való átminősítésével magyarázható. A csökkenés oka továbbá, hogy 2018-cal ellentétben 2019-ben nem volt olyan költségvetés-módosítás, amely további saját források rendelkezésre bocsátását írta volna elő - lásd lejjebb.
Behajtható követelések saját forrásokból
Az A-számlák azok a havi kimutatások, amelyekben a tagállamok közlik a Bizottsággal a tradicionális saját forrásokkal (TOR) kapcsolatban megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat. A vámokból és cukorilletékekből álló TOR-t a Bizottság nevében a tagállamok szedik be.
Az A-számlák év végi egyenlege 3 milliárd EUR körül szokott lenni, 2018-ban és 2019-ben azonban az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügyével és egyéb, TOR-ra vonatkozó ellenőrzési jelentésekkel összefüggésben további TOR-összegeket tartalmazott (lásd alább). Mivel 1,2 milliárd EUR (2018: 1,3 milliárd EUR) összegű késedelmi kamat alkalmazandó, az említett összegeket ebben az éves beszámolóban is feltüntetik (lásd a 2.6.2. és a 3.7. megjegyzést).
A kötelezettségszegési ügyet illetően 2018. március 8-án az Európai Bizottság felszólító levelet (2018/2008. sz. kötelezettségszegés) küldött az Egyesült Királyságnak, mivel az elmulasztotta az uniós jogszabályokban előírtak szerint az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a tradicionális saját források pontos összegét. Mivel az Egyesült Királyság nem adott kielégítő választ sem a felszólító levélre, sem a 2018. szeptember 24-i indokolással ellátott véleményre, a Bizottság 2019. március 6-án megerősítette azon döntését, hogy a kötelezettségszegési ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalja, és 2019. március 7-én benyújtotta keresetét. Az ügy egy 2017-es OLAF jelentés nyomán kezdődött, amely megállapította, hogy számos egyesült királyságbeli importőr úgy kerülte meg jelentős vámösszegek megfizetését, hogy a behozatalkor fiktív és hamis számlákat, illetve valótlan vámérték-nyilatkozatokat nyújtott be. Az OLAF és a JRC által kidolgozott módszertan és a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy becsüli, hogy az uniós jogszabályok Egyesült Királyság általi megsértése a 2011. november és 2017. október közötti időszakban 2,1 milliárd EUR összegű veszteséget okozott az uniós költségvetésnek (nettó, vagyis az Egyesült Királyság által a 2,7 milliárd EUR bruttó összegből visszatartott beszedési költségek levonása után). Az Egyesült Királyság nem ért egyet a Bizottság által a fenti veszteségek becslésére alkalmazott módszertannal. A folyamatban lévő bírósági eljárások és a rendelkezésre álló információk hosszú eljárásra engednek következtetni. Ezért mind a 2,1 milliárd EUR összegű tőkeösszeget, mind a 2019 végéig felhalmozódott 1,1 milliárd EUR összegű becsült késedelmi kamatot (amelynek felhalmozódott és elszámolt összege 2018 végén 0,7 milliárd EUR volt) hosszú lejáratú eszközként sorolták be.
Ezenkívül a Bizottság a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján 0,2 milliárd EUR összegű követelést vezetett be a számlákba a megállapított vámok és késedelmi kamatok címén. A 2018-ban megjelenített kezdeti, 0,7 milliárd EUR összeget az Egyesült Királyság hatóságai által 2019-ben szolgáltatott új információk alapján lefelé igazította ki (lásd a 2.6.2. és a 3.7. megjegyzést).
A „külön számlák” azokat a megállapított jogosultságokat jelentik, amelyeket azért nem tüntettek fel az A-számlákon, mert a tagállamok még nem szedték be és nem nyújtottak biztosítékot (vagy nyújtottak biztosítékot, de az összeget vitatták). Ezekre a jogosultságokra a tagállamok által évente szolgáltatott információk alapján értékvesztés vonatkozik. Ezek az összegek a fentiekben bemutatottak szerint általában minden év végén hasonló szinten vannak.
A 2018-ban „befizetendő saját források” a 2018. december 12-én elfogadott 6/2018. számú költségvetés-módosítás eredményeképpen keletkezett behajtható követeléseket jelentik. Az összegeket a tagállamok 2019. január első munkanapján befizették. 2019-hez kapcsolódóan nincs ilyen összeg.
EMGA és vidékfejlesztési behajtható követelések
Ide főként a tagállamokkal szembeni, a tagállamok által 2019. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2019. december 31-én fennálló követelések tartoznak. Az említett bejelentés időpontját követően 2019. december 31-ig még felmerült behajtható követelésekről becslést készítenek. A Bizottság megbecsüli továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírását, amelyek visszafizettetése nem valószínű. E kiigazítások nem jelentik azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeli behajtásáról. E kiigazítás továbbá 20%-os levonást is tartalmaz, amely a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható összegnek felel meg.
2.6.1.2. Versenyügyi pénzbírságokból származó behajtható követelések
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| A pénzbírságok bruttó összegéből származó behajtható követelések | 14 606 | 13 022 | |
| Előzetesen befizetett pénzbírságok | (3 125) | (3 131) | |
| Értékvesztés | (180) | (164) | |
| Összesen | 11 301 | 9 727 | |
| Hosszú lejáratú | - | - | |
| Rövid lejáratú | 11 301 | 9 727 | |
Az előzetesen befizetett pénzbírságok főként olyan vállalkozásoktól származnak, amelyek a pénzbírságokra vonatkozó határozatokkal szemben fellebbezést nyújtottak be az uniós bíróságokon, vagy erre még lehetőségük van. Az érintett összegeknek a megbüntetett vállalkozások részére történő esetleges visszafizetése miatt függő kötelezettséget kell megjeleníteni (lásd a 4.1.4. megjegyzést).
Azok a pénzbírsággal sújtott vállalkozások, amelyek fellebbezést nyújtottak be vagy fellebbezést terveznek benyújtani, eldönthetik, hogy előzetesen megfizetik-e a pénzbírságot, vagy ehelyett bankgaranciát nyújtanak a Bizottságnak. A Bizottság 11 133 millió EUR (2018: 9 354 millió EUR) összegű, év végén még nem befizetett pénzbírságra vonatkozóan fogadott el pénzügyi garanciát.
Az értékvesztés miatt leírt összegeket a Bizottság a be nem szedett és garanciával sem fedezett, valószínűleg behajthatatlan pénzbírságok eseti értékelésével határozta meg.
A versenyügyi pénzbírságokból származó behajtható követelések növekedése elsősorban egy olyan jelentős (1 494 millió EUR összegű) pénzbírságnak köszönhető, amelyet az érintett vállalkozás a Bizottság által elfogadott bankgaranciával fedezett. A növekedés további részét, amelyet az év folyamán kiszabott egyéb versenyügyi pénzbírságok okoztak (2 597 millió EUR), nagyrészt ellensúlyozták a 2019-ben véglegesen beszedett pénzbírságok (lásd a 2.8.1. megjegyzést).
2.6.1.3. Aktív időbeli elhatárolások
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Elhatárolt bevételek | 1 502 | 1 240 | |
| Nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások | 286 | 272 | |
| Összesen | 1 788 | 1 511 | |
| Hosszú lejáratú | - | - | |
| Rövid lejáratú | 1 788 | 1 511 | |
Az elhatárolt bevételek közé tartozik egy 1,4 milliárd EUR-s összeg (2018: 1,1 milliárd EUR), amelyet a Bizottság a kohézió területén várhatóan vissza fog fizettetni a tagállamokkal. A visszafizettetésre a tagállamok által 2020 elején benyújtott éves elszámolások vizsgálatának és elfogadásának eredményeként kerül majd sor. A tagállamok éves beszámolóinak elfogadására vonatkozó eljárást a kohézió területén a 2014-2020 közötti programozási időszak tekintetében vezették be.
2.6.2. Visszterhes ügyletekből származó követelések
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Hosszú lejáratú | |||
| Késedelmi kamat | 1 137 | - | |
| Egyéb követelések | 48 | 19 | |
| 1 185 | 19 | ||
| Rövid lejáratú | |||
| Ügyfelek | 269 | 232 | |
| Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása | (153) | (143) | |
| Visszterhes ügyletekhez kapcsolódó halasztott kiadások | 238 | 243 | |
| Egyéb | 684 | 1 704 | |
| 1 038 | 2 036 | ||
| Összesen | 2 223 | 2 055 | |
A hosszú lejáratú késedelmi kamat a 2.6.1.1. megjegyzésben említett kötelezettségszegési ügyet érinti. 2018-ban ezt a kamatot rövid lejáratúként tüntették fel.
Az egyéb rövid lejáratú követelések főként késedelmi kamatokhoz kapcsolódnak. A 2019. évi csökkenés elsősorban a kötelezettségszegési ügyhöz kapcsolódó kamatok hosszú lejáratúvá minősítésének, valamint a TOR ellenőrzési jelentésekhez kapcsolódó, lefelé történő kiigazításnak tudható be (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést).
2.7. KÉSZLETEK
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Tudományos anyagok | 47 | 52 | |
| Egyéb | 21 | 21 | |
| Összesen | 68 | 73 | |
2.8. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Kincstáraknál és központi bankoknál vezetett számlák | 15 519 | 12 932 | ||
| Folyószámlák | 91 | 79 | ||
| Előlegszámlák | 7 | 5 | ||
| Átutalások (úton lévő pénzeszköz) | 0 | 0 | ||
| A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák | 2.8.1 | 15 617 | 13 017 | |
| Pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök | 2.8.2 | 1 567 | 2 377 | |
| Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök | 2.8.3 | 1 258 | 1 438 | |
| Egyéb intézményekhez, ügynökségekhez és szervekhez kapcsolódó pénzeszközök | 1 208 | 1 167 | ||
| Vagyonkezelői alapokhoz kapcsolódó pénzeszközök | 97 | 114 | ||
| Összesen | 19 745 | 18 113 | ||
2.8.1. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó bankszámlák
Ez a megnevezés magában foglalja a Bizottság tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett bankszámláin, valamint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyószámlákon, előlegszámlákon és a házipénztárakban meglévő pénzeszközeit. A 2019. év végi kincstári egyenleg okai a következők:
- 2019 végén véglegesen beszedtek, de költségvetés-módosításban még nem tüntettek fel 2,6 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt pénzbírságot, amely év végén a kincstári egyenleg részét képezte.
- A kincstári egyenleg tartalmaz továbbá a 2019. évi költségvetésben szereplő 9,7 milliárd EUR összegű, még nem felhasznált címzett bevételt és egyéb kifizetési előirányzatot.
2.8.2. Pénzügyi eszközökhöz tartozó pénzeszközök
Az e megnevezés alatt feltüntetett összegek közé elsősorban olyan pénzeszköz-egyenértékesek tartoznak, amelyeket a Bizottság nevében letéteményesek kezelnek az uniós költségvetésből finanszírozott egyes pénzügyieszköz-programok végrehajtása céljából, valamint a költségvetési biztosítékokhoz kapcsolódó garanciaalapokban tartott pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (lásd a 2.4.1. megjegyzést). A pénzügyi eszközökhöz és garanciaalapokhoz tartozó pénzeszközök csak az érintett programok keretében használhatóak fel.
2.8.3. Pénzbírságokhoz kapcsolódó pénzeszközök
E pénzeszközök a Bizottság által - még le nem zárt ügyekben - kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezeket az összegeket más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják. Amennyiben a másik fél fellebbezést nyújtott be, vagy nem ismert, hogy nyújt-e be fellebbezést, a mögöttes összeget függő kötelezettségként tüntettük fel a 4.1.4. megjegyzésben.
A Bizottság 2010 óta valamennyi későbbi előzetesen beszedett pénzbírságot a BUFI-alapban kezeli és értékesíthetőként besorolt pénzügyi eszközökbe fekteti be (lásd a 2.4.1. megjegyzést).
KÖTELEZETTSÉGEK
2.9. NYUGDÍJ ÉS EGYÉB MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó rendszer nettó kötelezettségei
| millió EUR | ||||||
| Európai tisztviselők nyugdíjrendszere | Egyéb nyugdíjrendszerek | Közös betegségbiztosítási rendszer | Összesen 2019.12.31-én | Összesen 2018.12.31-én | ||
| Meghatározott juttatási kötelmek | 83 842 | 2 149 | 12 071 | 98 062 | 80 871 | |
| Programeszközök | n.a. | (94) | (309) | (403) | (415) | |
| Nettó kötelezettség | 83 842 | 2 055 | 11 762 | 97 659 | 80 456 | |
A munkavállalói juttatásokkal kapcsolatos összes kötelezettség emelkedése elsősorban az európai tisztviselők nyugdíjrendszere - a legnagyobb ilyen működő rendszer - nettó kötelezettségei emelkedésének köszönhető. E kötelezettségek elsősorban a pénzügyi feltételezéseknek a nominális diszkontráta meredek csökkenése miatti változásaiból eredő aktuáriusi veszteségnek köszönhetően emelkedtek. Továbbá, mivel a reál diszkontrátát a nominális diszkontráta inflációval való kiigazításával számítják, ebben az évben először negatívvá vált a reál diszkontráta, ami azt jelenti, hogy egy adott összeg ma nagyobb értéket képvisel, mint a jövőben: ez jelentősen növeli a kötelezettségek év végi összegét (lásd a 2.9.3. megjegyzést). Az alacsonyabb diszkontráta hasonló hatást gyakorolt a többi kisebb rendszerre is.
Mindehhez hozzájárul, hogy az év folyamán felhalmozódott szolgálati jogosultságok összege meghaladja az év folyamán kifizetett juttatásokét. Növekedés tapasztalható az éves kamatköltség (a kötelezettség diszkontálásának megszüntetése) és a tényalapú aktuáriusi veszteségek miatt is.
2.9.1. Európai tisztviselők nyugdíjrendszere
Ez a meghatározott juttatási kötelem a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó nyugdíjkötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli uniós kifizetéseknek a jelenértéke. A rendszer folyamatos, és így a rendszerből éves alapon teljesítendő kifizetéseket minden évben tartalmazza az uniós költségvetés.
A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátások - a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban - kiadásnak minősülnek az uniós költségvetésben. A rendszer fiktív finanszírozású, és a tagállamok együttesen garantálják e juttatások kifizetését. Az aktív tagok alapilletményéből kötelező nyugdíjjárulékot vonnak le, amely jelenleg 9,7%. E hozzájárulások, amelyeket a tárgyév költségvetési bevételeként kezelnek, általánosságban hozzájárulnak az uniós kiadások finanszírozásához - lásd a 3.6. megjegyzést.
A nyugdíjrendszer kötelezettségeit az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének 2019. december 31-i személyi állománya (aktív személyi állomány, nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjban részesülő korábbi alkalmazottak, elhunyt alkalmazottak eltartottjai), valamint a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Az értékelés az IPSAS 39 standardban meghatározott módszertannak (és ezért az EAR 12 uniós számviteli szabálynak) megfelelően került végrehajtásra.
2.9.2. Egyéb nyugdíjrendszerek
Ez a megnevezés a Bizottság, valamint a Bíróság (és a Törvényszék), a Számvevőszék, a Tanács tagjaival és korábbi tagjaival, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének tagjaival és korábbi tagjaival szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket foglalja magában. E megnevezés az Európai Parlament tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.
2.9.3. Közös betegségbiztosítási rendszer
A fenti nyugdíjrendszerek mellett értékelés készült az Unió azon egészségügyi ellátási költségekkel kapcsolatos becsült kötelezettségeire vonatkozóan is, amelyeket a közös egészségbiztosítási rendszernek (JSIS) a foglalkoztatást követő időszak alatt kell kifizetnie (a hozzájárulások levonását követően). Az 1.5.10. megjegyzésben foglaltaknak megfelelően e kötelezettség kiszámítása során a teljes aktív szolgálati időt figyelembe veszik, biztosítva, hogy az alkalmazottak munkaviszony megszűnése utáni programjának nyugdíj- és betegségbiztosítási rendszerét is következetesen elszámolják. Tekintettel arra, hogy az EAR és az IPSAS által előírtak szerint is valósághűen kell bemutatni a mögöttes ügylet gazdasági tartalmát, a juttatások szolgálati időszakokhoz való rendelésekor nem értelmeztük szigorúbban az IPSAS 39 standardot. Ha a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozó szolgálati költséget az aktív szolgálati idő helyett valamennyi tisztviselő tekintetében 10 év figyelembevételével határoznánk meg, az az év végén 4,3 milliárd EUR-val növelné a meghatározott juttatási kötelem összegét. Ugyanakkor, amint azt már jeleztük, ez a szigorúbb megközelítés nem lenne összeegyeztethető a valósághű bemutatás minőségi jellemzőjével, és ezért nem lenne úgy tekinthető, hogy az EAR 1 szabálynak és az IPSAS fogalmi keretrendszernek megfelelően megbízható információkkal szolgál. Ez a becslés nagymértékben függ a jelenlegi alkalmazottak igazgatási státuszának alakulásától (különösen azoknak a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező tagoknak a számától, akik a jövőben feltételezhetően tisztviselőkké válnak).
A munkavállalói juttatások meghatározott juttatási kötelme jelenértékének változása
A meghatározott juttatási kötelem jelenértéke a munkavállalók tárgyidőszaki és megelőző időszaki szolgálatából származó kötelem teljesítéséhez szükséges várható jövőbeli kifizetések diszkontált értéke.
Az alábbiakban látható a meghatározott juttatási kötelem tárgyévi változásának elemzése:
| millió EUR | |||||
| Európai tisztviselők nyugdíjrendszere | Egyéb nyugdíjrendszerek | Közös betegségbiztosítási rendszer | Összesen | ||
| Jelenérték 2018.12.31-én | 70 017 | 1 865 | 8 990 | 80 871 | |
| Az eredménykimutatásban megjelenítve | |||||
| Tárgyidőszaki szolgálat költsége | 2 824 | 84 | 277 | 3 185 | |
| Kamatköltség | 1 339 | 30 | 180 | 1 549 | |
| Múltbeli szolgálat költsége | - | (60) | - | (60) | |
| A nettó eszközökben megjelenítve | |||||
| A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése | |||||
| Tényalapú aktuáriusi (nyereség)/veszteség | 1 910 | 77 | (339) | 1 648 | |
| Demográfiai feltételezésekből eredő aktuáriusi (nyereség)/veszteség | - | 0 | - | 0 | |
| Pénzügyi feltételezésekből eredő aktuáriusi (nyereség)/veszteség | 9 339 | 220 | 3 065 | 12 625 | |
| Egyéb | |||||
| Kifizetett juttatások | (1 587) | (67) | (101) | (1 756) | |
| Jelenérték 2019.12.31-én | 83 842 | 2 149 | 12 071 | 98 062 | |
A tárgyidőszaki szolgálat költsége a meghatározott juttatási kötelem jelenértékének a jelenlegi tagok tárgyévi szolgálatából származó emelkedése.
A kamatköltség egy meghatározott juttatási kötelem jelenértékének az időszak során történt növekedése, amely abból adódik, hogy a juttatás egy időszakkal közelebb került a kifizetéshez.
A tényalapú aktuáriusi nyereségek és veszteségek a 2019-re vonatkozó tavalyi feltételezések és a 2019-ben ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözetnek felelnek meg.
Az aktuáriusi feltételezésekből (demográfiai változókból, például a munkavállalói fluktuációból és a mortalitásból, valamint pénzügyi változókból, például diszkontrátákból és várható illetményemelkedésekből) eredő aktuáriusi nyereségek és veszteségek akkor merülnek fel, amikor e feltételezéseket az alapul szolgáló feltételekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében frissítik.
A juttatásokat (például a nyugdíjakat vagy az egészségügyi költségek visszatérítését) az év folyamán a rendszer szabályai szerint fizetik ki. E kifizetett juttatások a meghatározott juttatási kötelem csökkenéséhez vezetnek.
Programeszközök
| millió EUR | ||||
| Egyéb nyugdíjrendszerek | Közös betegségbiztosítási rendszer | Összesen | ||
| Jelenérték 2018.12.31-én | 119 | 296 | 415 | |
| Programeszközök nettó változása | (25) | 14 | (12) | |
| Jelenérték 2019.12.31-én | 94 | 309 | 403 | |
Aktuáriusi feltételezések - munkavállalói juttatások
Az alábbiakban láthatók a két főbb munkavállalói juttatási rendszer értékelése során alkalmazott aktuáriusi feltételezések:
| Európai tisztviselők nyugdíjrendszere | Közös betegségbiztosítási rendszer | ||
| 2019 | |||
| Nominális diszkontráta | 1,1% | 1,2% | |
| Várható inflációs ráta | 1,3% | 1,3% | |
| Reáldiszkontráta | (0,2) % | (0,1) % | |
| Várható illetményemelkedési ráta | 1,8% | 1,8% | |
| Egészségügyi költségek trendjeinek rátája | n.a. | 3,0% | |
| Nyugdíjkorhatár | 63/64/66 | 63/64/66 | |
| 2018 | |||
| Nominális diszkontráta | 1,9% | 2,0% | |
| Várható inflációs ráta | 1,4% | 1,5% | |
| Reáldiszkontráta | 0,5% | 0,5% | |
| Várható illetményemelkedési ráta | 1,9% | 1,8% | |
| Egészségügyi költségek trendjeinek rátája | n.a. | 3,0% | |
| Nyugdíjkorhatár | 63/64/66 | 63/64/66 |
A 2018-ra és 2019-re vonatkozó mortalitás az uniós tisztviselők élettartamtábláján (EULT 2018) alapul.
A nominális diszkontrátát a kamatmentes eurókötvények hozamának értékeként határozzák meg (2019 decemberétől kezdve, az európai tisztviselők nyugdíjrendszerére vonatkozóan 22 éves lejárattal, a közös betegségbiztosítási rendszerre vonatkozóan pedig 26 éves lejárattal). Az inflációs ráta a megegyező időszak alatt várható inflációs ráta. Ezt empirikusan kell meghatározni, ehhez az európai pénzügyi piacok indexált kötvényei által kifejezett jövőbeli értékeket vették alapul. A reáldiszkontrátát a nominális diszkontrátából és a várható hosszú távú inflációs rátából számítják ki.
Az elmúlt néhány évben csökkent a reál diszkontráta - azaz a nominális diszkontráta és a várható inflációs ráta közötti különbség -, de a csökkenés 2019-ben különösen meredek volt. Ez elsősorban a nominális diszkontráta csökkenésének tudható be, ami összhangban van a pénzügyi piacokon világszerte megfigyelhető tendenciával. A várt inflációs ráta csupán kismértékű csökkenése nem ellensúlyozta a nominális diszkontráta csökkenését, és a reál diszkontráta jelentős csökkenését eredményezte, így az először vált negatívvá és hozzájárult a pénzügyi feltételezésekből eredő jelentős aktuáriusi veszteséghez.
Érzékenységi elemzések
Az érzékenységi elemzés olyan szimulációkon alapul, amelyek változatlan feltételek mellett megváltoztatják az érintett feltevések értékét, megfigyelve, hogy a modell hogyan reagál.
Közös betegségbiztosítási rendszer szenzitivitása
Az egészségügyi költségek feltételezett trendrátájának tíz bázispontos változása a következő hatásokat eredményezné:
| millió EUR | |||||
| 2019 | 2018 | ||||
| Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | ||
| A munkaviszony megszűnése utáni nettó periodikus egészségügyi költségek tárgyidőszaki szolgálatiköltség- és kamatköltség-komponenseinek összevont értéke | 8 | (8) | 12 | (12) | |
| Meghatározott juttatási kötelem | 352 | (341) | 253 | (246) | |
A feltételezett diszkontráta tíz bázispontos (0,1%-os) változása a következő hatásokat eredményezné:
| millió EUR | |||||
| 2019 | 2018 | ||||
| Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | ||
| Meghatározott juttatási kötelem | (311) | 322 | (219) | 226 | |
A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1%-os) változása a következő hatásokat eredményezné:
| millió EUR | |||||
| 2019 | 2018 | ||||
| Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | ||
| Meghatározott juttatási kötelem | (30) | 29 | (26) | 25 | |
A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:
| millió EUR | |||||
| 2019 | 2018 | ||||
| Egy év növekedés | Egy év csökkenés | Egy év növekedés | Egy év csökkenés | ||
| Meghatározott juttatási kötelem | (363) | 383 | (91) | 54 | |
Az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének érzékenysége
A feltételezett diszkontráta tíz bázispontos (0,1%-os) változása a következő hatásokat eredményezné:
| millió EUR | |||||
| 2019 | 2018 | ||||
| Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | ||
| Meghatározott juttatási kötelem | (1 797) | 1 854 | (1 434) | 1 478 | |
A várható illetményemelkedések tíz bázispontos (0,1%-os) változása a következő hatásokat eredményezné:
| millió EUR | |||||
| 2019 | 2019 | ||||
| Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | Növekedés 0,1% | Csökkenés 0,1% | ||
| Meghatározott juttatási kötelem | 1 774 | (1 724) | 1 427 | (1 388) | |
A feltételezett nyugdíjkorhatár egy éves változása a következő hatásokat eredményezné:
| millió EUR | |||||
| 2019 | 2018 | ||||
| Egy év növekedés | Egy év csökkenés | Egy év növekedés | Egy év csökkenés | ||
| Meghatározott juttatási kötelem | (620) | 771 | (573) | 645 | |
2.10. CÉLTARTALÉKOK
| millió EUR | ||||||||
| 2018.12.31-i összeg | Pótlólagos céltartalékok | Fel nem használt, visszaírt összegek | Felhasznált összegek | Kategóriák közötti átcsoportosítás | A becslés változása | 2019.12.31-i összeg | ||
| Jogi ügyek: | ||||||||
| Mezőgazdaság | 270 | 439 | - | (269) | 0 | - | 441 | |
| Egyéb | 100 | 4 | (8) | (6) | 12 | 1 | 103 | |
| Nukleáris létesítmények leszerelése | 1 933 | - | - | (34) | - | 233 | 2 132 | |
| Pénzügyi | 1 551 | 587 | (1) | (206) | 0 | 7 | 1 938 | |
| Egyéb | 278 | 31 | (34) | (24) | (12) | (27) | 211 | |
| Összesen | 4 132 | 1 061 | (43) | (539) | 0 | 214 | 4 826 | |
| Hosszú lejáratú | 3 281 | 871 | (17) | (278) | (362) | 215 | 3 710 | |
| Rövid lejáratú | 852 | 190 | (27) | (261) | 362 | (2) | 1 116 | |
A céltartalékok olyan, múltbeli eseményekből származó, megbízhatóan becsült összegek, amelyeket valószínűleg az uniós költségvetésből kell majd kifizetni a jövőben.
Jogi ügyek
Ez a tétel a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg az év végét követően fizetendő összegek becslése. A mezőgazdasági összegek a tagállamok által az EMGA-ra vonatkozó szabályszerűségi záróelszámolási határozatok ellen hozott jogi intézkedésekhez kapcsolódnak.
Nukleáris létesítmények leszerelése
A JRC 2017. évi, a leszerelésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó aktualizált programstratégiája alapján 2017-ben naprakésszé tették a céltartalék alapját. A stratégia, valamint a költségvetési és személyzeti igények felülvizsgálatát a leszereléssel és hulladékgazdálkodással foglalkozó független szakértői csoporttal együtt folytatták le. Ez a JRC Isprában, Geelben, Karlsruhéban és Pettenben található helyszíneinek leszereléséhez szükséges költségvetés és személyzet rendelkezésre álló legjobb becslését jelenti.
Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezt a céltartalékot az inflációval indexálták, majd (az euró-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2019. december 31-én ez 2 132 millió EUR összegű céltartalékot eredményezett, amely megoszlik a 2020-ban, illetve azt követően várhatóan kifizetendő összegek között (31 millió EUR, illetve 2 101 millió EUR). A 2018-hoz viszonyított növekedés elsősorban a becsült jövőbeli költségekre alkalmazott csökkenő diszkontráta eredménye.
Megjegyzendő, hogy a nukleáris leszerelés hosszú távú tervezésével járó jelentős bizonytalanságok hatással lehetnek erre a becslésre, amely a jövőben jelentősen növekedhet. A bizonytalanság fő okai a következők: a leszerelt helyszín végállapota, a nukleáris anyagokkal, a hulladékgazdálkodással és -ártalmatlanítással kapcsolatos szempontok, a nemzeti szabályozási keretek nem teljes vagy hiányzó meghatározása, bonyolult és időigényes engedélyezési folyamatok, valamint a leszerelési ágazat jövőbeli fejlődése.
Pénzügyi céltartalékok
Ezek elsősorban olyan céltartalékok, amelyek a különböző pénzügyi eszközök keretében nyújtott olyan garanciákkal kapcsolatban felmerülő becsült veszteségeket fedezik, amelyeket a megbízott szervezetek saját nevükben, de az EU megbízásából és kockázatára bocsátanak ki. Az EU garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázata korlátozott, és a pénzügyi eszközöket fokozatosan töltik fel a jövőbeli garancialehívások fedezésére. Ez a megnevezés tartalmazza az EBB által a külső hitelezési megbízatása keretében Szíriának nyújtott fennálló hitelekre vonatkozó céltartalékokat is, amelyeket így az EU a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap révén garantál. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat nettó jelenértékükre diszkontálják.
A pénzügyi céltartalékok növekedése a Horizont 2020 és a COSME pénzügyi eszközeihez tartozó garantált műveletek volumenének növekedéséhez kapcsolódik.
2.11. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Hosszú lejáratú | ||||
| Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek | 2.11.1 | 53 062 | 53 281 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek | 2.11.2 | 9 | 7 | |
| 53 071 | 53 289 | |||
| Rövid lejáratú | ||||
| Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek | 2.11.1 | 1 423 | 2 602 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek | 2.11.2 | 4 | 15 | |
| Pénzügyigarancia-kötelezettségek | 2.11.3 | 20 | - | |
| 1 446 | 2 617 | |||
| Összesen | 54 517 | 55 906 | ||
2.11.1. Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra | 2.11.1.1 | 52 564 | 53 872 | |
| Egyéb pénzügyi kötelezettségek | 2.11.1.2 | 1 921 | 2 012 | |
| Összesen | 54 485 | 55 884 | ||
| Hosszú lejáratú | 53 062 | 53 281 | ||
| Rövid lejáratú | 1 423 | 2 602 | ||
2.11.1.1. Hitelfelvétel pénzügyi támogatásra
| millió EUR | |||||||
| Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) | Fizetésimérleg-eszköz (BOP) | Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) | Euratom | Felszámolás alatt álló ESZAK | Összesen | ||
| Összesen 2018.12.31-én | 47 400 | 1 734 | 4 388 | 254 | 97 | 53 872 | |
| Új hitelek | - | - | 420 | - | - | 420 | |
| Visszafizetések | - | (1 500) | (52) | (40) | (97) | (1 689) | |
| Árfolyam-különbözet | - | - | - | - | 5 | 5 | |
| Könyv szerinti érték változásai | (6) | (33) | (1) | - | (5) | (44) | |
| Összesen 2019.12.31-én | 47 394 | 201 | 4 754 | 214 | 0 | 52 564 | |
| Hosszú lejáratú | 46 800 | 200 | 4 112 | 178 | - | 51 290 | |
| Rövid lejáratú | 594 | 1 | 643 | 35 | - | 1 273 | |
A hitelfelvételek elsősorban okiratba foglalt adósságokat tartalmaznak, amelyek 52 433 millió EUR-t tesznek ki (2018: 53 725 millió EUR). A könyv szerinti érték változásai megfelelnek az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak.
A fenti hitelfelvételek visszafizetését végső soron az uniós költségvetés garantálja (lásd a 4.1.2. megjegyzést) és ebből következően minden egyes tagállam.
Hitelfelvételek effektív kamatlábai (kamatláb-intervallumok)
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) | 0% - 3,82% | 0% - 3,82% | |
| Euratom | 0% - 5,68% | 0% - 5,68% | |
| Fizetésimérleg-eszköz (BOP) | 2,88% | 2,88% - 3,38% | |
| Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) | 0,50% - 3,75% | 0,50% - 3,75% | |
| Felszámolás alatt álló ESZAK | - | 6,91% - 8,97% |
2.11.1.2. Egyéb pénzügyi kötelezettségek
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Hosszú lejáratú | |||
| Pénzügyilízing-kötelezettségek | 1 244 | 1 331 | |
| Részletekben kifizetett épületek | 385 | 314 | |
| Egyéb | 144 | 115 | |
| 1 772 | 1 760 | ||
| Rövid lejáratú | |||
| Pénzügyilízing-kötelezettségek | 97 | 93 | |
| Részletekben kifizetett épületek | 36 | 29 | |
| Visszatérítendő pénzbírságok | - | 125 | |
| Egyéb | 17 | 5 | |
| 149 | 252 | ||
| Összesen | 1 921 | 2 012 | |
Pénzügyilízing-kötelezettségek
| millió EUR | |||||
| Jövőben fizetendő összegek | |||||
| 1 éven belül | 1-5 év | 5 éven túl | Összes kötelezettség | ||
| Telek és épületek | 91 | 332 | 788 | 1 211 | |
| Egyéb tárgyi eszközök | 5 | 124 | - | 129 | |
| Összesen 2019.12.31-én | 97 | 456 | 788 | 1 340 | |
| Kamattartalom | 54 | 189 | 157 | 400 | |
| Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2019.12.31-én | 150 | 644 | 946 | 1 741 | |
| Jövőbeli minimális lízingfizetések összesen 2018.12.31-én | 153 | 654 | 1 089 | 1 896 | |
A lízinghez és épületekhez kapcsolódó fenti összegeket jövőbeli költségvetésekből kell majd finanszírozni.
2.11.2. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek
| millió EUR | |||||
| A származtatott pénzügyi eszköz típusa | 2019.12.31. | 2018.12.31. | |||
| Névleges összeg | Valós érték | Névleges összeg | Valós érték | ||
| Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték | 752 | 10 | 536 | 20 | |
| Devizaopció (put spread) | 13 | 2 | 11 | 2 | |
| Összes | 765 | 12 | 546 | 22 | |
| Hosszú lejáratú | 148 | 9 | 82 | 7 | |
| Rövid lejáratú | 617 | 4 | 464 | 15 | |
Tőkeportfólióra vonatkozó biztosíték
A tőkeportfóliókra vonatkozóan nyújtott biztosítékokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségként sorolják be, mivel nem felelnek meg a pénzügyigarancia-kötelezettség fogalommeghatározásának - lásd az 1.5.12. megjegyzést. 2019. december 31-én ez a megnevezés elsősorban egy biztosítékot tartalmazott, amelyet az EU a H2020 pénzügyi eszközök (lásd a 2.4.1. megjegyzést) keretében nyújtott az EBB csoport számára a tőkeműveletek portfólióira vonatkozóan. Az EU pénzügyi kötelezettségét a mögöttes beruházások értéke alapján mérik.
Devizaopció
2019. december 31-én az EU egy olyan származtatott pénzügyi eszközt (egy put spread típusú devizaopciót) tartott, amely az ukrajnai kkv-k részére nyújtott hitelekkel kapcsolatban nyújt fedezetet a pénzügyi vállalkozásoknak a deviza (UHA) leértékelődésével szemben, ezzel fokozva a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, valamint a hitelfeltételek vonzerejét Ukrajnában. A szerződés feltételei értelmében az EU az UHA/EUR árfolyam leértékelése esetén vételi opciót nyújt partnereinek, minden egyes támogatható hitel esetében, legfeljebb 30%-nyi uniós hozzájárulás erejéig.
Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek valósérték-hierarchiája
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| 1. szint: Jegyzett aktív piaci árak | - | - | |
| 2. szint: A jegyzett árakon kívüli megfigyelhető inputok | 2 | 2 | |
| 3. szint: Értékelési technikák nem a megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokkal | 10 | 20 | |
| Összesen | 12 | 22 | |
2.11.3. Pénzügyigarancia-kötelezettségek
Az EBB által az ESBA infrastruktúra és innováció keretén belül folyósított hitelek portfóliójára vonatkozó ESBA-garancia, valamint az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés (ERI) keretében folyósított EBB-hitelekre vonatkozó külső hitelezési megbízatási (ELM) garancia pénzügyigarancia-kötelezettségként kerül besorolásra. 2019. december 31-én az ESBA-val kapcsolatos pénzügyigarancia-kötelezettség összesen nulla EUR-t tett ki (2018: nulla EUR), mivel a garancia keretében várható bevételek meghaladják a várható veszteségeket, míg az ELM ERI garancia összege 20 millió EUR volt (lásd a 4.1.1. megjegyzést).
2.12. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK
| millió EUR | |||||||
| Bruttó összeg | Kiigazítások | Nettó összeg 2019.12.31-én | Bruttó összeg | Kiigazítások | Nettó összeg 2018.12.31-én | ||
| Költségtérítési igények és számlák: | |||||||
| Tagállamok | |||||||
| EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök | 21 | (0) | 21 | 247 | - | 247 | |
| ERFA és Kohéziós Alap | 8 068 | (2 437) | 5 631 | 10 761 | (1 724) | 9 037 | |
| ESZA | 2 882 | (558) | 2 325 | 5 195 | (496) | 4 699 | |
| Egyéb | 852 | (45) | 807 | 632 | (75) | 557 | |
| Magánjogi és közjogi intézmények | 1 562 | (180) | 1 381 | 1 461 | (179) | 1 282 | |
| Költségtérítési igények és beérkezett számlák összesen | 13 384 | (3 220) | 10 165 | 18 296 | (2 475) | 15 821 | |
| EMGA | 16 255 | n.a. | 16 255 | 14 772 | n.a. | 14 772 | |
| Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek | n.a. | - | 769 | n.a. | 769 | ||
| Egyéb szállítói kötelezettségek | 539 | n.a. | 539 | 570 | n.a. | 570 | |
| Egyéb | 283 | n.a. | 283 | 294 | n.a. | 294 | |
| Összesen | 30 462 | (3 220) | 27 241 | 34 701 | (2 475) | 32 227 | |
A szállítói kötelezettségek közé tartoznak a beérkezett, de az év végéig még ki nem fizetett számlák és költségtérítési igények. Ezeket kezdetben a beérkező számlákon/költségtérítési igényekben feltüntetett összegeken jelenítik meg. A szállítói kötelezettségeket ezt követően kiigazítják, hogy csak a költségek felülvizsgálatát követően elfogadott összegeket, valamint az elszámolhatónak becsült összegeket tükrözzék. A nem elszámolhatónak becsült összegek a „Kiigazítások” oszlopban szerepelnek; a legnagyobb összegek a strukturális intézkedéseket érintik.
A 2014-2020-as programozási időszakban a strukturális alapokra (ERFA és ESZA), a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) alkalmazandó közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) előírja, hogy az uniós költségvetést a teljesített időközi kifizetések 10%-ának szisztematikus visszatartásával kell megvédeni. A CPR számviteli éve (július 1. - június 30.) végét követő februárig az ellenőrzési ciklus lezárult: az irányító hatóságok elvégezték az irányítási ellenőrzéseket, az ellenőrző hatóságok pedig az ellenőrzéseket. A Bizottság megvizsgálja a tagállamokban az illetékes hatóságok által benyújtott megbízhatósági dokumentumokat és a beszámolókat. A végső egyenleg kifizetésére/beszedésére csak ezen értékelés lezárultát és a beszámoló elfogadását követően kerül sor. A 2019 végén e rendelkezés értelmében visszatartott összeg összesen 7,6 milliárd EUR-t tett ki. Ennek az összegnek egy része (2 milliárd EUR) a tagállamok által az elszámolásaikban benyújtott információk alapján nem elszámolható és szintén a „Kiigazítások” oszlopban szerepel. A szállítói kötelezettségek kiigazításainak utolsó elemét a tagállamoknak fizetett egyéb előlegeknek megfelelő azon összegek képezik (lásd a 2.5.2. megjegyzést), amelyeket még az év végéig ki kell fizetni (0,5 milliárd EUR).
A kohéziós politikával (ERFA, Kohéziós Alap, ESZA) kapcsolatos szállítói kötelezettségek csökkentek. A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó követelések tovább csökkentek 1,9 milliárd EUR-ra (2018: 3,5 milliárd EUR), mivel a Bizottság validálta és kifizette a tagállamok által erre az időszakra vonatkozóan benyújtott végső költségtérítési igényeket. Ezzel párhuzamosan a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó követelések 5,8 milliárd EUR-ra csökkentek (2018: 10 milliárd EUR), mivel december 31-ig az előző évhez képest kevesebb költségtérítési igény érkezett be kifizetésre. A programok végrehajtása azonban folyamatosan halad előre (lásd az ERFA és a Kohéziós Alap kiadásairól szóló 3.9. megjegyzést), amit az is bizonyít, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap összes kötelezettsége stabil - lásd a növekedést az elhatárolt kiadásokról szóló 2.13. megjegyzésben.
Az EMGA szállítói kötelezettségeinek növekedése az összes EMGA-kötelezettségnek a szállítói kötelezettségek és az elhatárolt költségek közötti felosztásához kapcsolódik. Az összes EMGA-kötelezettség stabil maradt, és a múlt évi 44 159 millió EUR-val szemben 44 448 millió EUR-t tett ki. 2019-ben azonban a tagállamok által az év végén már igényelt (szállítói kötelezettségként elszámolt) összegek magasabbak, mint 2018-ban.
Előfinanszírozási kérelmek
A fenti összegeken túl 2019 végéig 0,5 milliárd EUR összegben érkeztek be előfinanszírozási kérelmek, amelyeket év végéig még nem fizettek ki. Az uniós számviteli szabályok szerint ezeket az összegeket nem szállítói kötelezettségként könyvelik le.
Saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek
A saját forrásokkal kapcsolatos szállítói kötelezettségek a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását jelentik, amelyeket év végén vissza kell téríteni. A költségvetés-módosításokat a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet * 10. cikkének (3) bekezdése szerint hajtják végre. A 2018. december 31-én fennálló jelentős összeg a 6/2018. számú költségvetés-módosítás 2018. december 12-i elfogadásának volt betudható. Az említett jogi rendelkezés szerint az így kapott összegeket 2019. január első munkanapján visszajuttatták a tagállamokhoz. Ebben az évben nem került sor hasonló költségvetés-módosításra, így nincsenek ilyen kötelezettségek.
2.13. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Elhatárolt költségek | 66 860 | 62 877 | |
| Halasztott bevételek | 251 | 96 | |
| Egyéb | 116 | 213 | |
| Összesen | 67 227 | 63 186 | |
Az elhatárolt költségek megoszlása a következő:
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| EMGA | 28 193 | 29 387 | |
| EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök | 18 583 | 18 687 | |
| ERFA és Kohéziós Alap | 9 525 | 5 863 | |
| ESZA | 3 016 | 2 321 | |
| Egyéb | 7 542 | 6 619 | |
| Összesen | 66 860 | 62 877 | |
Az elhatárolt költségek olyan megjelenített kiadásokat jelentenek, amelyekre vonatkozóan a Bizottsághoz még nem érkezett be költségtérítési igény. A kohéziós politika esetében az ERFA és a Kohéziós Alap elhatárolt kiadásainak (a programok további végrehajtása során történő) emelkedése ellensúlyozza a szállítói kötelezettségek csökkenését, így a tagállamokkal szembeni teljes kötelezettség összege stabil marad (15 156 millió EUR, szemben az előző évi 14 900 millió EUR-val). Az ESZA esetében a kötelezettség teljes összege - az ESZA-kiadások tendenciáját követve - 5 341 millió EUR-ra csökkent (2018: 7 020 millió EUR). Az EMGA csökkenésével kapcsolatban lásd a fenti 2.12. megjegyzést.
NETTÓ ESZKÖZÖK
2.14. TARTALÉKOK
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Valós értékelés értékelési tartaléka | 2.14.1 | 391 | 231 | |
| Garanciaalap-tartalék | 2.14.2 | 2 870 | 2 849 | |
| Egyéb tartalékok | 2.14.3 | 1 776 | 1 881 | |
| Összesen | 5 037 | 4 961 | ||
2.14.1. Valós értékelés értékelési tartaléka
Az uniós számviteli szabályoknak megfelelően az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós értékelés értékelési tartalékán keresztül történik.
A valós értékelés értékelési tartalékának változásai az időszak során:
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| A valós értékelés értékelési tartalékában feltüntetve | 200 | (70) | |
| Az eredménykimutatásban feltüntetve | (40) | 23 | |
| Összesen | 160 | (47) | |
2.14.2. Garanciaalap-tartalék
Ez a tartalék az EBB külső hitelezési megbízatása keretében az uniós költségvetés által garantált kinnlévő összegek 9%-os célösszegét tükrözi, amelyet az előírások szerint eszközként kell tartani a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban (lásd a 2.4.1. megjegyzést).
2.14.3. Egyéb tartalékok
Az összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékához (1 461 millió EUR) kapcsolódik a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei vonatkozásában, amelyeket az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre.
2.15. TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK
| millió EUR | ||
| Tagállamoktól lehívandó összegek 2018.12.31-én | 66 424 | |
| A költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak | 1 803 | |
| A garanciaalap-tartalék változása | 21 | |
| A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelése | 14 164 | |
| Egyéb tartalékok változása | (56) | |
| Az év gazdasági eredménye | (4 796) | |
| Tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2019.12.31-én | 77 560 | |
Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely december 31-ig már felmerült az EU-nál, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást az N. évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N+1. évben (vagy később) és ezért az N+1. (vagy későbbi) év költségvetéséből kerül sor. E kötelezettségeknek a beszámolóban való megjelenítése és az, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységeihez és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódnak.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre - a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell juttatni a tagállamokhoz.
A munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek újraértékelései az e kötelezettségek aktuáriusi értékeléséből eredő aktuáriusi nyereségekhez és veszteségekhez kapcsolódnak. 2018. január 1-jétől a munkavállalói juttatásokra vonatkozó, (az IPSAS 39 standardon alapuló) módosított EAR 12 uniós számviteli szabály alkalmazandó. E szabály szerint az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket a nettó eszközök változásaként jelenítik meg, nem pedig az eredménykimutatásban.
3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ
BEVÉTELEK
NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: SAJÁT FORRÁSOK
3.1. GNI-ALAPÚ FORRÁSOK
Az Európai Unió működési bevételeinek fő elemét a saját forrásokból származó bevétel képezi. A saját források három kategóriája közül a legjelentősebb a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú saját forrás, amelyből 2019-ben 108 820 millió EUR bevétel származott (2018: 105 780 millió EUR). A GNI-re valamennyi tagállam esetében azonos kulcsot vetnek ki. A GNI-ből származó bevétel kiegyensúlyozza a bevételeket és a kiadásokat, azaz a költségvetés azon részét finanszírozza, amelyet más jövedelemforrások nem fedeznek. A GNI-bevételek növekedése elsősorban a korábbi (többnyire 2012-2017 közötti) évekre vonatkozó kiigazítások mértékével magyarázható. A GNI-alapokat minden évben frissítik a valós adatokkal, és a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását az aktualizált gazdasági teljesítményüknek megfelelően újraszámítják. Ez az eljárás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a tagállamok éves hozzájárulásai tekintetében egyenlő feltételek érvényesüljenek.
3.2. TRADICIONÁLIS SAJÁT FORRÁSOK
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Vámok | 21 235 | 22 763 | |
| Cukorilleték | 0 | 4 | |
| Összesen | 21 235 | 22 767 | |
A tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak. A tagállamok beszedési költségként a tradicionális saját források 20%-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák. A vámok csökkenése nagyrészt a kötelezettségszegési eljárásból származó, 2018-ban megjelenített bevétel elmaradásának köszönhető (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést).
3.3. HÉAALAPÚ FORRÁSOK
A héaforrás az Unió saját forrásai közül a második típusú, mivel ez az adófajta volt az első olyan, amelyet uniós szinten nagyrészt harmonizáltak. A héa-hozzájárulást egy 0,3%-os egységes kulcsnak az egyes tagállamok héaalapjára való alkalmazásával számítják ki. Az egyes tagállamok héaalapja nem haladhatja meg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme (GNI) összegének 50%-át. A 2014-2020-as időszakra a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat * csökkentett kulcsot (0,15%) ír elő Németországra, Hollandiára és Svédországra vonatkozóan.
NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK: ÁTRUHÁZÁSOK
3.4. PÉNZBÍRSÁGOK
A 4 291 millió EUR (2018: 6 740 millió EUR) összegű bevétel egyrészt olyan pénzbírságokhoz kapcsolódik, amelyeket a Bizottság az uniós versenypolitikai szabályok megsértése miatt szabott ki vállalkozásokra, másrészt olyan pénzbírságokhoz, amelyeket a Bizottság az uniós jog megsértése miatt szabott ki tagállamokra. A Bizottság akkor jeleníti meg a pénzbírságokból származó bevételt, amikor elfogadja a pénzbírság kiszabásáról szóló határozatot, és arról hivatalosan értesíti a címzettet. Az összegek elsősorban versenyügyi pénzbírságokhoz kapcsolódnak (4 091 millió EUR). A legnagyobb ügyek az uniós antitröszt szabályok megsértésével kapcsolatosak: a Google-ra kiszabott pénzbírság az online reklámtevékenységekben alkalmazott visszaélésszerű módszerek miatt (1 494 millió EUR); két, devizával kapcsolatos ügyben az azonnali devizakereskedelmi kartellekben való részvétel miatt öt bankra kiszabott pénzbírságok (összesen 1 068 millió EUR); valamint a Mastercardra kiszabott pénzbírság (570 millió EUR) a kereskedők határokon átnyúló kártyafizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének akadályozása miatt.
3.5. KIADÁSOK VISSZAFIZETTETÉSE
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Megosztott irányítás | 2 547 | 2 116 | |
| Közvetlen irányítás | 65 | 65 | |
| Közvetett irányítás | 16 | 34 | |
| Összesen | 2 627 | 2 215 | |
Ez a megnevezés elsősorban a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított - vagyis levont) visszafizetési felszólításokat fedi le, melyek az uniós költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják. A visszafizettetések kontrollokon, ellenőrzéseken vagy támogathatósági elemzéseken alapulnak, ezért ezek a műveletek védik az uniós költségvetést a jogszabályok megsértésével felmerült kiadásokkal szemben.
E megnevezés emellett tartalmazza a tagállamok által az EMGA-kedvezményezettekkel szemben kibocsátott visszafizetési felszólításokat, valamint az elhatárolt jövedelmek előző és a folyó év végi becslései közötti eltérést.
A fenti táblázatban szereplő összegek a visszafizetési felszólítások kibocsátása révén keletkezett bevételeket mutatják. Ezért az adatok nem tartalmazhatják és nem is tartalmazzák teljeskörűen az uniós költségvetés védelme érdekében hozott intézkedéseket, különösképpen nem a kohéziós politika területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem elszámolható kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli visszafizetési felszólítás kibocsátását. Az adatok nem tartalmazzák a kiadások ellentételezése révén visszafizettetett összegeket, a visszavonások révén visszafizettetett összegeket és az előfinanszírozási összegek visszafizettetését.
A teljes összeg legnagyobb részét a megosztott irányítás alá tartozó visszafizettetések teszik ki:
Mezőgazdaság: EMGA és vidékfejlesztés
Az EMGA és az EMVA keretében e megnevezés alatt éves bevételként rögzített összegek a következőkhöz kapcsolódnak: az év során meghozott pénzügyi korrekciók, a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizettetett visszafizettetések, valamint a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén kinnlévő visszafizetendő összegek nettó emelkedése.
Kohéziós politika
A kohéziós politikához kapcsolódó főbb összegek 1,4 milliárd EUR elhatárolt bevételre vonatkoznak (2018: 1,1 milliárd EUR), amelyet a Bizottság várhatóan vissza fog fizettetni a tagállamokkal. A visszafizettetésre a tagállamok által 2020 elején benyújtott éves elszámolások vizsgálatának és elfogadásának eredményeként kerül majd sor. A tagállamok éves beszámolóinak elfogadására vonatkozó eljárást a kohézió területén a 2014-2020 közötti programozási időszak tekintetében vezették be.
3.6. NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Harmadik országok hozzájárulásai | 1 485 | 1 376 | |
| Személyzeti adók és hozzájárulások | 1 299 | 1 268 | |
| Tagállami hozzájárulások a külső segélyekhez | 331 | 594 | |
| Eszközátruházás | 60 | 85 | |
| Céltartalékok kiigazítása | 41 | 100 | |
| Mezőgazdasági lefölözések | 2 | 4 | |
| Költségvetési kiigazítások | (1 719) | (726) | |
| Egyéb | 574 | 612 | |
| Összesen | 2 072 | 3 312 | |
A harmadik országok hozzájárulásai az EFTA-országoktól és az előcsatlakozási támogatásban részesülő országoktól származó hozzájárulások.
A személyzeti adókból és hozzájárulásokból származó bevételek elsősorban a személyzeti illetményekből való levonásokhoz kapcsolódnak. E kategórián belül a nyugdíjjárulékok és a jövedelemadó jelenti a legnagyobb összegeket.
A külső segélyekhez való tagállami hozzájárulások elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszköz létrehozásához nyújtott összegeket jelentik.
Az eszközátruházásból származó bevétel elsősorban a Kopernikusz program alá tartozó műholdaknak az Európai Űrügynökségtől a Bizottságra való átruházásához kapcsolódik (lásd a 2.2. megjegyzést). Ez az átruházás az uniós számviteli szabályok értelmében nem visszterhes ügylet, és a jelenleg még nem aktivált többi Kopernikusz műholdra vonatkozóan későbbi időszakokban is elő fog fordulni.
A költségvetési kiigazítások negatív összeget eredményeztek, mivel az előző évi 1 803 millió EUR (2018: 555 millió EUR) összegű költségvetési többletből származó pozitív hatást túlkompenzálták a 3 443 millió EUR (2018: 1 292 millió EUR) összegű GNI-/héakiigazítások.
A nem visszterhes ügyletekből származó egyéb bevételek közé tartoznak a Fusion for Energyhez - a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozáshoz - nyújtott 151 millió EUR összegű tagállami hozzájárulások.
VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK
3.7. PÉNZÜGYI BEVÉTELEK
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Kamat: | |||
| Késedelmes kifizetésekből | 133 | 1 458 | |
| Hitelek | 1 180 | 1 265 | |
| Egyéb | 70 | 68 | |
| A pénzügyigarancia-kötelezettség díja | 193 | 121 | |
| Osztalék | 29 | 103 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó pénzügyi bevétel | 125 | 29 | |
| Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált nettó nyereség | 82 | 23 | |
| Egyéb | 4 | 48 | |
| Összesen | 1 817 | 3 115 | |
A 2018. évi késedelmi kamat magában foglalta az Egyesült Királyság kötelezettségszegési ügyével és a TOR ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos jelentős kezdeti késedelmi kamatbevételt (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést). Ebben az évben többletbevételt jelenítettek meg a kötelezettségszegési ügyre vonatkozóan, valamint lefelé igazították a TOR ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos kamatokat (lásd a 2.6.1.1. megjegyzést).
A hitelekből származó kamatbevétel elsősorban pénzügyi támogatásra nyújtott hitelekhez kapcsolódik (lásd a 2.4.3. megjegyzést).
3.8. VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ EGYÉB BEVÉTELEK
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Szolgáltatási díjak (ügynökségek) | 592 | 602 | |
| Devizaárfolyam-nyereség | 347 | 329 | |
| Pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó díjbevételek | 43 | 54 | |
| Részesedés az EBA nettó eredményéből | 53 | 37 | |
| Áruk értékesítése | 31 | 33 | |
| Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó bevételek | 5 | 27 | |
| Egyéb | 227 | 297 | |
| Összesen | 1 298 | 1 379 | |
A szolgáltatási díjak főként az Európai Gyógyszerügynökség által felszámított forgalombahozatali engedélyezési díjakat és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által beszedett védjegydíjakat foglalják magukban.
KIADÁSOK
3.9. MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS
| millió EUR | |||
| Tagállamok által végrehajtott | 2019 | 2018 | |
| Európai Mezőgazdasági Garanciaalap | 43 951 | 43 527 | |
| Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és egyéb vidékfejlesztési eszközök | 13 541 | 13 149 | |
| Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap | 35 178 | 30 230 | |
| Európai Szociális Alap | 11 218 | 11 935 | |
| Egyéb | 2 608 | 2 826 | |
| Összesen | 106 495 | 101 666 | |
A növekedés elsősorban a kohéziós politikát (ERFA, Kohéziós Alap) érinti, ahol szinte minden kiadás a jelenlegi programozási időszakhoz kapcsolódik, amelyben tovább folytatódik a végrehajtás.
Az egyéb kiadások elsősorban a következőket foglalják magukban: menekültügy és migráció (0,6 milliárd EUR), a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (0,5 milliárd EUR), belső biztonság (0,4 milliárd EUR), az Európai Unió Szolidaritási Alapja (0,4 milliárd EUR) és Európai Tengerügyi és Halászati Alap (0,7 milliárd EUR). A tavalyi évhez viszonyított csökkenés főként az Európai Unió Szolidaritási Alapjához kapcsolódik.
3.10. KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Bizottság által végrehajtott | 8 435 | 8 120 | |
| Uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott | 10 095 | 8 964 | |
| Vagyonkezelői alapok által végrehajtott | 412 | 468 | |
| Összesen | 18 942 | 17 551 | |
Ezen összegek elsősorban a kutatási politika végrehajtását (7,7 milliárd EUR), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedési ágát (3,1 milliárd EUR), a fejlesztési együttműködési eszközt (1,4 milliárd EUR) és az európai szomszédságpolitikát (1,1 milliárd EUR) érintik.
Az uniós végrehajtó ügynökségek által végrehajtott, közvetlen irányítású kiadások növekedése főként (0,8 milliárd EUR összegben) az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökségéhez (INEA), és legnagyobb részben a CEF közlekedési részéhez kapcsolódik. A CEF-Közlekedés az európai közlekedés-infrastrukturális politika végrehajtására szolgáló finanszírozási eszköz, amelynek célja új közlekedési infrastruktúra kiépítése, illetve a meglévő infrastruktúra korszerűsítése/felújítása Európában.
3.11. KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott | 3 131 | 3 396 | |
| Harmadik országok által végrehajtott | 637 | 679 | |
| Nemzetközi szervezetek által végrehajtott | 3 448 | 3 337 | |
| Egyéb jogalanyok által végrehajtott | 2 875 | 3 569 | |
| Összesen | 10 091 | 10 981 | |
A közvetett irányítású kiadásokból 4,2 milliárd EUR külső fellépésekhez kapcsolódik (elsősorban az előcsatlakozás, a humanitárius segítségnyújtás, a nemzetközi együttműködés és a szomszédság terén). További 5,8 milliárd EUR kapcsolódik Európa versenyképességének növeléséhez (olyan területeken, mint a kutatás, a műholdas navigációs rendszerek és az oktatás). Az egyéb jogalanyok által végrehajtott kiadások csökkenése elsősorban az oktatáshoz (Erasmus) kapcsolódik.
3.12. SZEMÉLYZETI ÉS NYUGDÍJKÖLTSÉGEK
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Személyzeti költségek | 6 692 | 6 454 | |
| Nyugdíjköltségek | 4 674 | 4 476 | |
| Összesen | 11 366 | 10 929 | |
A nyugdíjköltségek azokat a változásokat is tartalmazzák, amelyek a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségeknek az aktuáriusi feltételezésektől különböző tényezőkön alapuló aktuáriusi értékelése nyomán merültek fel. Ezért nem azonosak a tényleges éves nyugdíjkifizetésekkel, amelyek lényegesen alacsonyabbak.
3.13. FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Kamatráfordítások: | |||
| Hitelfelvételek | 1 174 | 1 260 | |
| Egyéb | 23 | 26 | |
| Hitelekből és követelésekből származó értékvesztés miatti veszteségek | 105 | 126 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökből vagy kötelezettségekből származó veszteség | 57 | 95 | |
| Pénzügyi lízingek | 70 | 73 | |
| Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztés miatti vesztesége | 19 | 25 | |
| Értékesíthető pénzügyi eszközökön realizált veszteség | 7 | 21 | |
| Egyéb | 36 | 50 | |
| Összesen | 1 491 | 1 677 | |
A hitelfelvételeken keletkezett kamatráfordítás összege elsősorban a pénzügyi támogatások keretében nyújtott hiteleken keletkezett kamatbevétel összegének felel meg (back-to-back tranzakciók).
3.14. EGYÉB KIADÁSOK
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Igazgatási és informatikai kiadások | 2 540 | 2 313 | |
| Tárgyi eszközökhöz kapcsolódó kiadások | 1 630 | 1 608 | |
| Céltartalékok kiigazítása | 1 294 | 923 | |
| Devizaárfolyam-veszteség | 343 | 341 | |
| Működésilízing-kiadások | 442 | 424 | |
| Pénzbírságok Bíróság általi csökkentése | 91 | 1 | |
| Egyéb | 769 | 598 | |
| Összesen | 7 109 | 6 208 | |
Az igazgatási és informatikai kiadások alatt kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó költségek is szerepelnek a következők szerint:
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| Kutatási költségek | 398 | 385 | |
| Nem aktivált fejlesztési költségek | 119 | 106 | |
| Összesen | 517 | 491 | |
3.15. SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN
| millió EUR | ||||||||
| Intelligens és inkluzív növekedés | Fenntartható növekedés | Biztonság és uniós polgárság | Globális Európa | Igazgatás | A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt (1) | Összesen | ||
| GNI-alapú források | - | - | - | - | - | 108 820 | 108 820 | |
| Tradicionális saját források | - | - | - | - | - | 21 235 | 21 235 | |
| Héa | - | - | - | - | - | 18 128 | 18 128 | |
| Pénzbírságok | - | - | - | - | - | 4 291 | 4 291 | |
| Kiadások visszafizettetése | 1 520 | 1 076 | 10 | 22 | 0 | 0 | 2 627 | |
| Egyéb | 1 202 | 29 | 43 | 214 | 5 176 | (4 592) | 2 072 | |
| Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel | 2 722 | 1 104 | 54 | 235 | 5 176 | 147 882 | 157 174 | |
| Pénzügyi bevételek | 423 | 1 | 0 | 11 | 0 | 1 383 | 1 817 | |
| Egyéb | 155 | (12) | (5) | 13 | 283 | 864 | 1 298 | |
| Visszterhes ügyletekből származó bevétel | 578 | (11) | (5) | 24 | 283 | 2 247 | 3 116 | |
| Összes bevétel | 3 300 | 1 093 | 49 | 260 | 5 459 | 150 129 | 160 289 | |
| Tagállamok által végrehajtott kiadások: | ||||||||
| EMGA | - | (43 951) | - | - | - | - | (43 951) | |
| EMVA és egyéb vidékfejlesztési eszközök | - | (13 541) | - | - | - | - | (13 541) | |
| ERFA és Kohéziós Alap | (35 178) | - | - | - | - | - | (35 178) | |
| ESZA | (11 218) | - | - | - | - | - | (11 218) | |
| Egyéb | (512) | (668) | (1 382) | (46) | - | (0) | (2 608) | |
| A Bizottság, végrehajtó ügynökségek és vagyonkezelői alapok által végrehajtott | (12 763) | (676) | (1 060) | (4 446) | (19) | 23 | (18 942) | |
| Egyéb uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott | (2 799) | (62) | (927) | (32) | - | 689 | (3 131) | |
| Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által végrehajtott | (526) | (2) | (242) | (3 314) | (0) | - | (4 085) | |
| Egyéb jogalanyok által végrehajtott | (2 037) | (1) | (1) | (839) | (0) | 3 | (2 875) | |
| Személyzeti és nyugdíjköltségek | (1 637) | (350) | (444) | (604) | (7 222) | (1 110) | (11 366) | |
| Finanszírozási költségek | (113) | (56) | (0) | (9) | (104) | (1 209) | (1 491) | |
| Egyéb kiadások | (2 287) | (493) | (137) | (136) | (3 640) | (415) | (7 109) | |
| Összes kiadás | (69 070) | (59 800) | (4 194) | (9 427) | (10 985) | (2 018) | (155 493) | |
| Az év gazdasági eredménye | (65 770) | (58 707) | (4 145) | (9 167) | (5 526) | 148 111 | 4 796 | |
| (1) „A többéves pénzügyi keret fejezeteihez nem hozzárendelt” oszlop a konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek költségvetés-végrehajtását és konszolidációs kiszűrését, a költségvetésen kívüli műveleteket és a nem allokált programok egyedileg csekély jelentőségű összegeit foglalja magában. | ||||||||
A bevételeknek és kiadásoknak a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontása becslésen alapul, mivel nem minden kötelezettségvállalás kapcsolódik a többéves pénzügyi keret valamelyik fejezetéhez.
4. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ESZKÖZÖK
4.1. FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK
A függő kötelezettségek az EU olyan lehetséges jövőbeli kifizetési kötelezettségei, amelyek múltbeli események vagy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalások miatt merülhetnek fel, és amelyek nem teljes mértékben az EU ellenőrzése alatt álló jövőbeli eseményektől függenek. Elsősorban (hitelekre és pénzügyi támogatási programokra vonatkozóan) nyújtott pénzügyi garanciákhoz és jogi kockázatokhoz kapcsolódnak. A pénzbírságokhoz és a pénzeszközök által fedezett garanciákhoz (lásd a 2.4.1. megjegyzést) kapcsolódók kivételével valamennyi függő kötelezettséget - esedékessé válásakor - az uniós költségvetésből (és így az uniós tagállamok által) finanszíroznak az elkövetkező években.
4.1.1. Költségvetési biztosítékok
| millió EUR | |||||||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||||||
| Felső határ | Aláírt | Folyósított | Felső határ | Aláírt | Folyósított | ||
| Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák | 37 929 | 31 521 | 20 014 | 40 417 | 30 889 | 20 510 | |
| ESBA-garanciák | 25 797 | 21 889 | 17 634 | 25 898 | 19 842 | 15 764 | |
| EFFA-garancia | 50 | - | - | - | - | - | |
| Összesen | 63 775 | 53 410 | 37 648 | 66 315 | 50 731 | 36 273 | |
A fenti táblázat azt mutatja, hogy az uniós költségvetés milyen mértékben van kitéve az EBB csoport vagy más pénzügyi intézmények által nyújtott garanciákhoz kapcsolódó lehetséges jövőbeli kifizetéseknek. A folyósított összegek a végső kedvezményezettek részére már nyújtott összegeket jelentik, míg az aláírt összegek a folyósított összegeken felül magukban foglalják a kedvezményezettekkel vagy pénzügyi közvetítőkkel már aláírt megállapodások szerinti, még nem folyósított összegeket is (15 762 millió EUR). A felső határ azt a teljes garanciát jelenti, amelyet az uniós költségvetés és így a tagállamok vállaltak a fedezetre, mivel az EU 2019. december 31-i maximális kitettségének közzététele érdekében az aláírásra engedélyezett, de még alá nem írt műveleteket is figyelembe kell venni (10 365 millió EUR). Az összegek az említett programokra vonatkozóan megjelenített pénzügyi céltartalékok vagy pénzügyi kötelezettségek levonásával kerülnek bemutatásra.
Az EBB külső hitelezési megbízatásához kapcsolódó garanciák
Az uniós költségvetés garanciát vállal az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott és aláírt hitelekre. 2019. december 31-én az uniós garancia által fedezett kinnlévő összeg 20 014 millió EUR-t tett ki (2018: 20 510 millió EUR). Az uniós költségvetés garantál:
- 19 074 millió EUR-t (2018: 19 360 millió EUR) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (lásd a 2.4.1. megjegyzést), valamint
- 940 millió EUR-t (2018: 1 150 millió EUR) közvetlenül a tagállamok részére a csatlakozás előtt nyújtott hitelek tekintetében.
A fentiekben folyósítottként kimutatott 20 014 millió EUR-n felül az EU további 161 millió EUR összegű garanciát biztosít Szíriának nyújtott kinnlévő hitelekre, amelyekre vonatkozóan céltartalékokat hoztak létre, valamint 20 millió EUR összegű, pénzügyigarancia-kötelezettségként megjelenített garanciát biztosít az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés magánszektor-megbízatására vonatkozóan (lásd alább).
Az EBB által nyújtott hitelekhez kapcsolódó uniós külső hitelezési megbízatási garanciák a 2007 után aláírt megállapodások (2007-2013 és 2014-2020 közötti megbízatások) fennálló egyenlegeinek 65%-ára korlátozódnak. A 2007 előtti megállapodások vonatkozásában az uniós garancia a hitel engedélyezett összege felső határának bizonyos százalékára (a legtöbb esetben 65%-ára, de 70, 75 vagy 100%-ára is) korlátozódik. Ha a hitelösszeg a felső határt nem éri el, az uniós garancia a teljes összeget fedezi.
Az (EU) 2018/412 határozat * értelmében maximálisan 2,3 milliárd EUR-t lehet elkülöníteni az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés keretében a menekültek, a migránsok, valamint a fogadó- és tranzitközösségek hosszú távú gazdasági rezilienciájára irányuló projektek magánszektorbeli hitelezési megbízatására. Az EBB 2019-ben teljesítette az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés első magánszektor-megbízatási műveleteivel kapcsolatos folyósításokat. Az uniós költségvetés ellentételezést kap az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés magánszektor-megbízatása keretében az EBB hitelnyújtási műveleteihez nyújtott garanciákkal kapcsolatban vállalt kockázatért, ezért az EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés magánszektor-megbízatásának garanciája pénzügyi garanciaként kerül elszámolásra (lásd a 2.11.3. megjegyzést).
Az uniós garancia kifizetéseit a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból teljesítik - lásd a 2.4.1. megjegyzést. 2019-ben 55 millió EUR összegben fizettek ki garancialehívásokat a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból (2018: 56 millió EUR).
Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) garancia
Az ESBA az EBB csoport kockázatviselési kapacitásának növelésére irányuló kezdeményezés, amelynek révén az EBB növelheti befektetéseit az EU-ban. Az ESBA célja az EU-n belüli további beruházások, valamint a kisvállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének támogatása. Az uniós költségvetés az EU és az EBB közötti megállapodás (a továbbiakban: az ESBA-megállapodás) alapján legfeljebb 26 milliárd EUR összegű garanciát (a továbbiakban: az ESBA uniós garancia) nyújt annak érdekében, hogy megvédje az EBB-t a finanszírozási és beruházási műveleteiből eredő esetleges veszteségekkel szemben.
Az ESBA műveleteit két keretben hajtják végre: az egyik az EBB által végrehajtott infrastruktúra és innováció keret (19,5 milliárd EUR összegű ESBA uniós garancia), a másik pedig az EBA által végrehajtott kkv-keret (6,5 milliárd EUR összegű ESBA uniós garancia); mindkettő rendelkezik adósságportfólióval és tőkeportfólióval. Az EBA az EBB-vel kötött megállapodás értelmében egy EBB-garancia alapján jár el, amelyre az ESBA-megállapodás értelmében az ESBA uniós garanciája vállal viszontgaranciát.
Az EU és a EBB eltérő szerepet tölt be az ESBA-n belül. Az ESBA-t az EBB-n belül hozták létre, amely a műveleteket (adósság- és tőkebefektetések) finanszírozza, ehhez pedig a tőkepiacokon hitelt vesz fel. Az EBB függetlenül hozza meg a beruházási döntéseket, a műveleteket pedig saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja. E műveletekhez az EU biztosítja a garanciát, és a garancia felső határáig fedezi az EBB veszteségeit.
Annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA keretében végzett beruházások célja továbbra is a piaci hiányosságok kezelése legyen, és így azok jogosultak legyenek az uniós garancia nyújtotta védelemre, külön ezt a célt szolgáló irányítási struktúrát hoztak létre. Ennek része egyfelől egy független szakértőkből álló beruházási bizottság, amely megvizsgál minden egyes, az EBB által az infrastruktúra és innováció kereten belül javasolt projektet, hogy azok jogosultak-e az uniós garanciafedezetre, másfelől az ESBA irányítóbizottsága, amely a program felügyeletét biztosítja.
Mivel az uniós (és az IPSAS) számviteli szabályok konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek, az érintett garantált eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába.
Az ESBA keretében az EBB csoport számára nyújtott uniós garancia az infrastruktúra és innováció keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyigarancia-kötelezettségként (lásd a 2.11.3. megjegyzést), a kkv-keret adósságportfóliója tekintetében pénzügyi céltartalékként, valamint mindkét tőkeportfólió esetében származtatott pénzügyi eszközként (az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként vagy kötelezettségként) kerül elszámolásra (lásd a 2.4.2. megjegyzést). Ezenfelül ez a megjegyzés tartalmazza a nyújtott ESBA-garanciához kapcsolódó függő kötelezettséget. Az ESBA függő kötelezettsége a COSME, a Horizont 2020, a kulturális és kreatív ágazatok hitelgarancia-eszköze és az EaSI-programok műveleteit foglalja magában az ESBA uniós garanciája által a kkv-keret adósságportfóliója keretében fedezett rész tekintetében, és az erre a portfólióra vonatkozóan megjelenített 74 millió EUR összegű pénzügyi céltartalékok nélkül kerül bemutatásra, amint az a 2.10. megjegyzés „Pénzügyi céltartalékok” megnevezésében szerepel.
Az olyan uniós garanciafizetéseket, amelyekre az ESBA EBB-nél vezetett elszámolási számláján lévő uniós bevételek nem nyújtanak fedezetet, az ESBA garanciaalapja teljesíti - lásd a 2.4.1. megjegyzést. 2019-ben nem fizettek ki garancialehívásokat az ESBA-garanciaalapból (2018: 61 millió EUR).
Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA)
Az EFFA-rendelet által létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy a fenntartható fejlődés megvalósításához való hozzájárulásnak és a migráció konkrét társadalmi-gazdasági kiváltó okai kezelésének az eszközeként támogassa a beruházásokat Afrikában és az európai szomszédságban. Az EFFA-rendelet értelmében az EU-nak 1,5 milliárd EUR összegű (a külső hozzájárulásokkal tovább növelt) garanciát kell a végrehajtó partnerek rendelkezésére bocsátania beruházási és finanszírozási műveleteikhez annak érdekében, hogy csökkentse beruházási kockázataikat. Az EFFA-garanciát az EFFA-garanciaalap támogatja (lásd a 2.4.1. megjegyzést). 2019. december 31-én egy EFFA-garanciamegállapodás („Keret a megújulóenergia-beruházások növelésére”) volt hatályban, de a végrehajtó partner, az EBRD nem írt alá mögöttes finanszírozási műveleteket.
4.1.2. Pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó biztosítékok (forrásbevonási és hitelezési tevékenység)
| millió EUR | |||||||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||||||
| Lehívott | Nem lehívott | Összesen | Lehívott | Nem lehívott | Összesen | ||
| Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) | 47 394 | - | 47 394 | 47 400 | - | 47 400 | |
| BOP | 201 | - | 201 | 1 734 | - | 1 734 | |
| MFA | 4 754 | 560 | 5 314 | 4 388 | 980 | 5 368 | |
| Euratom | 214 | 200 | 414 | 254 | 200 | 454 | |
| Összesen | 52 564 | 760 | 53 324 | 53 775 | 1 180 | 54 955 | |
Az uniós költségvetés garantálja a tagállamok és nem tagállamok részére nyújtott hitel finanszírozásához a Bizottság back-to-back ügyleteiben felvett hiteleket. Ezek a hitelfelvételek már meg vannak jelenítve kötelezettségként az uniós mérlegben - lásd a 2.11.1. megjegyzést. Amennyiben azonban az e hitelfelvételekre adott back-to-back hitelek nemteljesítővé válnának, úgy a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikke értelmében az uniós költségvetésnek kellene viselnie a meg nem fizetett összeg teljes költségét:
- az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,
- a fizetésimérleg-eszköz keretében folyósított hitelekhez kapcsolódó hitelfelvételt kizárólag az uniós költségvetés garantálja,
- az MFA-hiteleket először a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi (lásd a 2.4.1. megjegyzést), ezt követően az uniós költségvetés, és
- a kinnlévő Euratom-hitelek teljes összegét először a harmadik felektől származó garanciák fedezik. A külső hitelezési összegeket a garanciaalap fedezné, amennyiben harmadik fél garanciavállalók nem rendeznék azokat.
4.1.3. Uniós pénzügyi eszközökre nyújtott biztosítékok
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Horizont 2020 | 1 584 | 1 467 | |
| Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus | 110 | 642 | |
| Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz | 684 | 579 | |
| Egyéb | 38 | 29 | |
| Összesen | 2 416 | 2 717 | |
A költségvetési rendelet 210. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó költségvetési kiadás és az EU pénzügyi felelősségvállalása semmiképpen sem haladhatja meg az adott eszközzel kapcsolatban tett költségvetési kötelezettségvállalást, ami által elkerülhetők a költségvetést terhelő függő kötelezettségek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy e kötelezettségeknek vagy ellenpárja van a mérleg eszközoldalán, vagy a még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások fedezik azokat. A fenti függő kötelezettségek nem tartalmazzák az ezen eszközökre vonatkozóan megjelenített pénzügyi céltartalékokat és pénzügyi kötelezettségeket - lásd a 2.10. és 2.11.2. megjegyzést.
4.1.4. Jogi ügyek
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Pénzbírságok | 3 128 | 3 187 | |
| Mezőgazdaság | 199 | 653 | |
| Kohézió | 341 | 26 | |
| Egyéb | 2 137 | 1 867 | |
| Összesen | 5 805 | 5 732 | |
Pénzbírságok
Ezek az összegek elsősorban a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságok, amelyek összegét a megbírságolt vállalkozások előzetesen megfizették és amelyek vonatkozásában vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedéséig vagy a fellebbezési időszak lejártáig fenntartják. Az előzetesen beszedett pénzbírságokon realizált kamatok az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.
Amennyiben az EU elveszítené a kiszabott bírságokkal kapcsolatos ügyek bármelyikét, az előzetesen beszedett összegeket visszafizetik a vállalkozásoknak, és ennek nem lesz költségvetési hatása. A pénzbírságok összegét csak azok jogerőre emelkedésekor jelenítik meg költségvetési bevételként (a költségvetési rendelet 107. cikke).
Mezőgazdaság
Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA és a vidékfejlesztés szabályszerűségi határozataihoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ.
Kohézió
Ide a tagállamokkal szembeni, kohéziós politikai intézkedésekkel kapcsolatos olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyeknél még nem tűzték ki a szóbeli meghallgatás időpontját vagy a Bíróság még nem hozott ítéletet. Az emelkedés két, az elszámolható kiadásokkal és a tagállami számlákkal kapcsolatos ügyből származik.
Egyéb jogi ügyek
E megnevezés az Unióval szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. Meg kell említeni, hogy az EUMSZ 340. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény kellően súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett tényleges kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot. A 2019-re vonatkozó összeg (2018-hoz hasonlóan) elsősorban egy, az Európai Bizottság ellen egy összefonódást megtiltó határozat miatt benyújtott kártérítési keresetet érint, ahol megbízható becslés hiányában a kimutatott összeg megegyezik az igényelt összeggel. A 2019. évi növekedés egy olyan kártérítési keresetre vezethető vissza, amely egy, a Törvényszék által megsemmisített felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez kapcsolódik.
4.2. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Kapott garanciák: | |||
| Teljesítési biztosítékok | 349 | 321 | |
| Egyéb garanciák | 16 | 19 | |
| Egyéb függő követelések | 65 | 25 | |
| Összesen | 430 | 366 | |
Teljesítési biztosítékok előírására annak biztosítása érdekében van szükség, hogy az uniós források kedvezményezettjei teljesítsék az Unióval kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.
5. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
Ez a megjegyzés a költségvetési eljárásról és a jövőbeli finanszírozási igényekről, nem pedig a 2019. december 31-én meglévő kötelezettségekről nyújt tájékoztatást.
A tagállamok által elfogadott többéves pénzügyi keret meghatározza a programokat, valamint megállapítja a fejezetek kötelezettségvállalási előirányzataira vonatkozó felső határokat és a kifizetési előirányzatok összegét, amelyeken belül a tagállamok költségvetési és jogi kötelezettségvállalásokat tehetnek, és végső soron kifizetéseket hajthatnak végre egy hétéves időszak alatt - lásd az 1.1. táblázatot a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések megjegyzéseiben.
A többéves pénzügyi keret felső határait a Tanács fogadta el (vagyis a tagállamok), az Európai Parlament hozzájárulásával, és a KAP finanszírozásáról szóló 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 16. cikke közvetlen kapcsolatot teremt az EMGA-kiadások éves felső határa és a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet között. Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta továbbá az EMGA-kiadásokra vonatkozó jogalapokat, amelyek a 2014-2020-as időszak egészére meghatározzák a tagállamonkénti kiadásokat.
A jogi kötelezettségvállalások aláírt programoknak, projekteknek, megállapodásoknak vagy szerződéseknek felelnek meg, így az EU-ra nézve jogilag kötelező érvényűek. A jogi kötelezettségvállalás az az aktus, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan (EU-s) kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költséget eredményeznek (a költségvetési rendelet 2. cikkének 37. pontja).
A költségvetési kötelezettségvállalás elvben megelőzi a jogi kötelezettségvállalást, néhány többéves programnál/projektnél azonban fordítva történik: a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást több éves részletben teszik meg több év alatt, amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik. A kohézió területén például a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR, 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * ) 76. cikke úgy rendelkezik, hogy a programot jóváhagyó bizottsági határozat képezi a költségvetési rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást, de az Unió a költségvetési kötelezettségeket az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben vállalja. Más jogalapok hasonló rendelkezéseket tartalmazhatnak. Ezért előfordulhatnak olyan összegek, amelyek kifizetésére az EU jogi kötelezettséget vállalt, ám a költségvetési kötelezettségvállalást még nem tette meg - lásd az 5.2. és 5.3. megjegyzést.
Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették, de a későbbi kifizetéseket még nem teljesítették, a fennálló kötelezettségvállalások összegét „Reste à Liquider”-nek (RAL) hívják. Ez olyan - gyakran többéves - programok vagy projektek esetében fordulhat elő, amelyeket aláírtak, de a kifizetéseket majd csak későbbi években teljesítik. Ezek jövőbeli évekre vonatkozó kifizetési kötelezettséget jelentenek. Mivel a pénzügyi kimutatások eredményszemléletűek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések pedig pénzforgalmi szemléletűek, a kifizetetlen teljes összeg (RAL) egy részét már érvényesítették, és az a mérlegben kötelezettségként van megjelenítve (lásd a 2.12. és 2.13. megjegyzést). E kiadásokat vagy a kapott költségtérítési igények/számlák, vagy - amennyiben az EU-t a beszámoló fordulónapjáig még nem értesítették az igényekről - a programok vagy projektek becsült végrehajtása alapján számítják ki - lásd az 5.1. megjegyzést. Amint a RAL-hoz kapcsolódó kifizetéseket teljesítik, a kötelezettséget többé nem jelenítik meg a mérlegben. A RAL még nem érvényesített részét nem a kötelezettségek között, hanem helyette az alábbiakban tüntetjük fel.
Az alábbi közzétételek ezért olyan 2019. december 31-i összegeket jelentenek, amelyek kifizetésére az EU szerződéses megállapodások teljesítése alapján kötelezettséget vállalt és amelyeket következésképpen jövőbeli uniós költségvetésekből szándékozik finanszírozni.
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások | 5.1 | 249 686 | 235 836 | |
| A hatályos többéves pénzügyi keret szerinti, megosztott irányítás alá tartozó jogi kötelezettségvállalások, amelyek végrehajtása folyamatban van | 5.2 | 72 832 | 143 883 | |
| Jelentős jogi kötelezettségvállalások egyéb területeken | 5.3 | 13 941 | 18 126 | |
| Összesen | 336 459 | 397 845 | ||
5.1. MÉG NEM ÉRVÉNYESÍTETT, FENNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Még nem érvényesített, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások | 249 686 | 235 836 | |
A fent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (RAL, „Reste à Liquider”) 297 693 millió EUR-s összegének (lásd a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megjegyzéseiben lévő 4.4. táblázatot) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket a mérlegben kötelezettségként, az eredménykimutatásban pedig kiadásként tüntettek fel. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki és/vagy amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. Amint az már kifejtettük, ez a többéves programok létezésének rendes következménye.
Megjegyzendő, hogy a 2019. december 31-én kinnlévő előfinanszírozási előlegek 51 milliárd EUR-t tettek ki (lásd a 2.5. megjegyzést). Ez olyan költségvetési kötelezettségvállalásokat jelent, amelyeket - a RAL-t csökkentve - már kifizettek, de amelyeknél az összegeket mindaddig az EU tulajdonának és nem a kedvezményezetthez tartozónak tekintik, amíg a vonatkozó szerződéses kötelezettségek nem teljesülnek. Ezért ezek a fent közzétett RAL-hoz hasonlóan még nincsenek érvényesítve.
5.2. A HATÁLYOS TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET SZERINTI, MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS ALÁ TARTOZÓ JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, AMELYEK VÉGREHAJTÁSA FOLYAMATBAN VAN
| millió EUR | |||||
| Alap | A 2014-2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret (A) | Jogi kötelezettségvállalások a legutóbbi bizottsági határozat szerint (B) | Költségvetési kötelezettségvállalások a visszavont kötelezettségvállalásokkal együtt (C) | Végrehajtás alatt álló jogi kötelezettségvállalások (B-C) | |
| Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap | 262 585 | 262 407 | 220 447 | 41 960 | |
| Európai Szociális Alap | 92 912 | 92 751 | 78 841 | 13 910 | |
| Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz | - | - | - | - | |
| A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap | 3 814 | 3 813 | 3 235 | 578 | |
| 1B. ALFEJEZET: KOHÉZIÓS POLITIKAI ALAPOK | 359 310 | 358 971 | 302 524 | 56 448 | |
| Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap | 100 079 | 100 079 | 85 404 | 14 675 | |
| Európai Tengerügyi és Halászati Alap | 5 749 | 5 687 | 4 828 | 859 | |
| 2. FEJEZET: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK | 105 829 | 105 766 | 90 232 | 15 534 | |
| Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 4 575 | 4 482 | 4 032 | 450 | |
| Belső Biztonsági Alap | 3 159 | 3 095 | 2 695 | 401 | |
| 3. FEJEZET: BIZTONSÁG ÉS UNIÓS POLGÁRSÁG | 7 733 | 7 577 | 6 727 | 851 | |
| Összesen | 472 872 | 472 315 | 399 483 | 72 832 | |
Ezek olyan jogi kötelmek, amelyek kifizetésére az EU a megosztott irányításhoz kapcsolódó operatív programok elfogadásakor kötelezettséget vállalt. A Bizottság operatív programot jóváhagyó határozata képezi a költségvetési rendelet 110. cikke szerinti finanszírozási határozatot, és - az érintett tagállam értesítése után - az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást.
Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról szóló rendelet 76. cikke kimondja:
„Az Unió költségvetési kötelezettségvállalásait az egyes programok vonatkozásában a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban minden alap tekintetében éves részletekben teljesítik. A teljesítménytartalékhoz kötődő költségvetési kötelezettségvállalásokat minden programban a program maradék pénzügyi keretétől elkülönítve kell megtenni.”
A fenti táblázat áttekintést nyújt a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1B., 2. és 3. fejezetéhez kapcsolódó jogi és költségvetési kötelezettségvállalásokról. A táblázat A oszlopa a többéves pénzügyi keretnek az időszakra vonatkozó teljes megszavazott összegét mutatja. A B oszlop az EU által év végén tett jogi kötelezettségvállalásokat tartalmazza, amelyek közül néhányat még nem fedeznek költségvetési kötelezettségvállalások. A C oszlop a fent említett jogi kötelezettségvállalások fedezésére már megtett költségvetési kötelezettségvállalásokat mutatja. Az e két oszlop közötti különbség azokat a fennálló összegeket jelenti, amelyekre az EU 2019. december 31. után fog költségvetési kötelezettséget vállalni, és amelyeket ezt követően fog kifizetni. A többéves pénzügyi keret időszakának végéhez közeledve a jogi kötelezettségvállalások és a költségvetési kötelezettségvállalások közötti különbség jelentősen csökken (72,8 milliárd EUR, a 2018. évi 143,8 milliárd EUR-hoz képest).
5.3. JELENTŐS JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK EGYÉB TERÜLETEKEN
| millió EUR | |||
| 2019.12.31. | 2018.12.31. | ||
| Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz | 7 680 | 11 554 | |
| ITER | 1 676 | 1 489 | |
| Kopernikusz | 601 | 1 267 | |
| Galileo | 438 | 493 | |
| Halászati megállapodások | 223 | 46 | |
| Működésilízing-kötelezettségvállalások | 2 535 | 2 352 | |
| Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások | 788 | 924 | |
| Összesen | 13 941 | 18 126 | |
Ezek az összegek azokat a hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyeket az év végéig még nem fedeztek kötelezettségvállalási előirányzatokkal a költségvetésben. Ezeket a kötelező érvényű kötelmeket a jövőben viszik majd be a költségvetésbe és fizetik ki éves részletekben.
A költségvetési rendelet 112. cikkének (2) bekezdése szerint egyes fontos programok (lásd alább) végrehajthatók éves részletekben. Ez lehetővé teszi az EU számára, hogy az egy adott évben rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokat meghaladóan tegyen jogi kötelezettségvállalásokat (támogatási megállapodásokat, hatáskör-átruházási megállapodásokat és közbeszerzési szerződéseket írjon alá). A hatályos többéves pénzügyi keret teljes allokációjának jelentős összegét ezért már leköthették. Ez különösen az alábbiakban ismertetett programokra vonatkozik:
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a transzeurópai hálózatokhoz annak érdekében, hogy támogassa a közös érdekű projekteket a közlekedési, a távközlési és az energetikai infrastruktúra ágazatában. A CEF program jogi kötelezettségvállalásai a CEF-Közlekedés tekintetében a 2014-től 2023-ig, a CEF-Energiaügy tekintetében pedig a 2024.12.31-ig tartó végrehajtási időszakot fedik le. E kötelezettségvállalások jogalapja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 2010/913/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, amelynek 19. cikke rendelkezik az éves részletek alkalmazásáról.
Kopernikusz
A Kopernikusz az Unió Föld-megfigyelési programja - lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság a a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az Európai Űrügynökséggel (ESA), az EUMETSAT-tal, a Mercatorral és a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjával. A 377/2014/EU rendelet 8. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.
ITER - Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor
E kötelezettségvállalások az ITER-létesítmények jövőbeli finanszírozási igényeinek 2021-ig tartó fedezésére szolgálnak. Az EU (Euratom) ITER International javára nyújtott hozzájárulását - a tagállamoktól és Svájctól érkező hozzájárulásokat is beleértve - a „Fusion for Energy” ügynökségen keresztül biztosítja. E kötelezettségvállalások alapja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007/198/Euratom határozat módosításáról szóló, 2013. december 13-i 2013/791/Euratom tanácsi határozat * , amely engedélyezi az éves részletek alkalmazását. Az ITER-t a következők érdekében hozták létre: az ITER létesítményeinek igazgatása és azok kiaknázásának ösztönzése; annak elősegítése, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységek végzése. Az ITER az EU-t, Kínát, Indiát, Oroszországot, Dél-Koreát, Japánt és az Amerikai Egyesült Államokat foglalja magában.
Galileo
Ezeket az összegeket az európai navigációs műholdrendszer kiépítését célzó Galileo programra kötötték le - lásd a 2.2. megjegyzést is. E kötelezettségvállalásokat a 2020-ig tartó időszakra tették. A Bizottság az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * alapján hatáskör-átruházási megállapodást írt alá az ESA-val. Az 1285/2013/EU rendelet 9. cikke engedélyezi az éves részletek alkalmazását.
Halászati megállapodások
E kötelezettségvállalások a harmadik országokkal a nemzetközi halászati megállapodások keretében végrehajtott műveletekre szólnak 2025-ig. E kötelezettségvállalások alapját az egyes harmadik országokra vonatkozó tanácsi határozatok (így például az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti megállapodás, az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyv és a megállapodást kísérő levélváltás * képezik. Ezek olyan egyedi nemzetközi szerződéseknek tekintendők, amelyek többéves jogokat és kötelezettségeket tartalmaznak.
Működésilízing-kötelezettségvállalások
Az e lízingszerződések hátralévő futamideje alatt az alapul szolgáló szerződések alapján kifizetendő kötelezettségvállalások minimális összegei a következők:
| millió EUR | |||||
| Minimális lízingfizetések | |||||
| 1 éven belül | 1-5 év között | 5 éven túl | Összesen | ||
| Épületek | 429 | 981 | 1 079 | 2 490 | |
| IT-anyagok és egyéb felszerelések | 10 | 26 | 9 | 45 | |
| Összesen | 439 | 1 008 | 1 088 | 2 535 | |
2019 márciusában az Egyesült Királyság bejelentette az EU-ból való kilépésre vonatkozó szándékát, és ennek következtében a 726/2004/EK rendeletnek az Európai Gyógyszerügynökség székhelye tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1718 európai parlamenti és tanácsi rendelet * alapján az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) székhelyét áthelyezték Londonból Amszterdamba. 2019. július 2-án az ügynökség megállapodást kötött a főbérlőjével, és azóta viszontbérletbe adja helyiségeit egy albérlőnek a főszerződés feltételeinek megfelelő feltételek mellett, beleértve a viszontbérlet időtartamát is, amely az EMA főszerződésének 2039. júniusi lejártáig tart.
A fenti táblázatban feltüntetett összegek tartalmazzák a főszerződés alapján még esedékes 418 millió EUR-t. A nem felmondható viszontbérlet keretében az albérlő várhatóan azonos összegű kifizetést kap.
Egyéb szerződéses kötelezettségvállalások
Az e megnevezésben feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegének felelnek meg. Az itt feltüntetett legjelentősebb összeg a Bizottság luxembourgi építési szerződéséhez (JMO2) kapcsolódik (381 millió EUR).
6. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS
Az EU pénzügyi kockázatkezelésére vonatkozó alábbi megállapítások a következőkhöz kapcsolódnak:
- az Európai Bizottság által pénzügyi támogatásra vonatkozóan végzett forrásbevonási és hitelezési tevékenységek a következőkön keresztül: európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus, fizetésimérleg-eszköz, makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom-intézkedések,
- a Bizottság által az uniós költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletek, ideértve a pénzbírságok kézhezvételét is,
- költségvetési biztosítékokra vonatkozó alapokban tartott eszközök: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, az ESBA-garanciaalap és az EFFA-garanciaalap, és
- a költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök.
6.1. A KOCKÁZATOK TÍPUSAI
A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy jövőbeli cash flow-i ingadozni fognak. A piaci kockázat nem csak a veszteségi potenciált, hanem a nyereségi potenciált is megtestesíti. Magában foglalja a devizakockázatot, a kamatlábkockázatot és egyéb árkockázatot (az EU-nak nincs egyéb jelentős árkockázata).
- A devizakockázat annak a kockázata, hogy az Unió műveleteit vagy befektetéseinek értékét az árfolyamváltozások befolyásolni fogják. Ez a kockázat az egyik deviza árának egy másikhoz képest történő változásából ered.
- A kamatlábkockázat az értékpapírok - különösen a kötvények - értékcsökkenésének lehetősége, amely a kamatláb-emelkedésből ered. Általában a magasabb kamatlábak miatt a fix kamatozású kötvények ára csökken, és fordítva.
A hitelkockázat annak a veszteségnek a kockázata, hogy valamely adós/hitelfelvevő nem fizeti a hitelt vagy más hitelkeretet (akár a főösszeget, akár a kamatot, vagy egyiket sem), illetve elmulasztja valamely szerződéses kötelezettsége teljesítését. A nemteljesítésnek minősülő események magukban foglalják a visszafizetések késedelmét, a hitelfelvételi visszafizetések átalakítását, valamint a csődöt.
A likviditási kockázat valamely eszköz értékesítésének nehézségéből eredő kockázat, például az a kockázat, hogy veszteség elkerülése vagy kötelezettség teljesítése érdekében egy adott értékpapírt vagy eszközt nem lehet elég gyorsan értékesíteni.
6.2. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK
Az uniós költségvetés végrehajtása során egyre inkább az operatív programok pénzügyi eszközeinek alkalmazására támaszkodnak. Az érintett összegekkel kapcsolatos további információk a 2.4.1. megjegyzésben szerepelnek.
A legtöbb pénzügyi eszköz közös jellemzője, hogy a végrehajtást vagy az EBB csoporthoz (azon belül is az EBA-hoz), vagy a Bizottság és a pénzügyi intézmény közötti megállapodás alapján más pénzügyi intézményhez delegálják. Az e pénzügyi intézményekkel aláírt megállapodások szigorú feltételeket és kötelezettségeket tartalmaznak a közvetítőkre nézve annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzösszegeket megfelelően kezelik és szabályszerűen tesznek róluk jelentést. Azt követően, hogy az eszközök egyikére pénzügyi hozzájárulást vállalnak, a pénzeszközöket átutalják a pénzügyi intézmény által saját nevében, de a Bizottság megbízásából speciálisan e célra nyitott bankszámlára (vagyis vagyonkezelői számlára). A szóban forgó eszköztől függően a pénzügyi intézmény a vagyonkezelői számlán lévő pénzeszközöket felhasználhatja hitelek nyújtására, adósságinstrumentumok kibocsátására, tőkeinstrumentumokba való befektetésre vagy a garancia-lehívások fedezésére. Általános szabályként a pénzügyi eszközökből származó bevételeket vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe.
Az e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázat az alapul szolgáló megállapodásokban jelzett felső határra korlátozódik, amely az eszközre vonatkozóan a költségvetésbe bevitt összeg. Mivel a Bizottság e kockázatok kapcsán gyakran viseli az „első veszteségviselő rész”-t, és ezen eszközök célja a kockázatosabb kedvezményezettek (akik nehezen tudnak csak forráshoz jutni kereskedelmi hitelezőktől) finanszírozása, ezért valószínű, hogy valamilyen veszteség elő fog fordulni az uniós költségvetésre nézve.
Pénzügyi eszközök értékelése
A pénzügyi eszközök és kötelezettségek alábbi csoportjait nem valós értéken értékelik: pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések, hitelfelvételek és amortizált bekerülési értéken értékelt egyéb pénzügyi kötelezettségek. Az említett pénzügyi eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét valós értékük észszerű közelítésének tekintik.
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A forrásbevonási és hitelezési műveleteket az Unió a vonatkozó tanácsi rendeletekkel, tanácsi és európai parlamenti határozatokkal és adott esetben a belső iránymutatásokkal összhangban hajtja végre. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a hitelfelvétellel, hitelekkel és hasonló speciális területekkel kapcsolatos írott eljárási szabályzatokat. A hitelezési műveletek finanszírozása viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik, amely így nem eredményez nyitott kamatláb- vagy devizapozíciókat.
Pénztárkezelés
A bizottsági pénztárkezelési műveletek irányításának szabályait és alapelveit az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel * módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet, valamint a költségvetési rendelet rögzíti.
A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:
- A saját forrásokat a tagállamok a Bizottság nevében a kincstárnál vagy a nemzeti központi banknál e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.
- A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság általában euróban teljesíti kifizetéseit.
- A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése. Ez a korlátozás nem vonatkozik a Bizottság sajátforrás-számlájára az uniós tanácsi rendeletek és határozatok szerint nyújtott vagy garantált hitelek nemteljesítése esetén, valamint bizonyos feltételek mellett, amennyiben a készpénzigények meghaladják az említett számlákon lévő pénzeszközök összegét.
- Az eurótól eltérő pénznemben vezetett bankszámlákon tartott pénzeszközöket vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra.
A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek fogadása céljából egyéb bankszámlákat is nyit központi és kereskedelmi bankoknál.
A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.
A Bizottság pénztárkezelési és kifizetési műveleteinek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le (például: kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés, cash flow előrejelzés, üzletmenet-folytonosság stb.), az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.
Pénzbírságok
Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek
A 2010 előtt beérkezett összegek a kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankoknál vezetett bankszámlákon maradnak. A bankok kiválasztása a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően történik. A pénzeszközök adott bankoknál való elhelyezését a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politika szabja meg. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.
Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió
A 2010-től kezdődően kiszabott és előzetesen beszedett pénzbírságokat egy külön erre a célra létrehozott portfólióba (BUFI) fektetik be. A portfólió fő célja a pénzügyi piacokkal összefüggő kockázatok csökkentése, valamint - a pénzbírságok nominális összegére alkalmazott, egységes módon számított garantált hozam révén - a megbírságolt jogalanyok egyenlő bánásmódjának biztosítása. Ugyanakkor az új költségvetési rendelet 2018. augusztusi hatálybalépése előtt megbírságolt szervezetekre alkalmazott garantált hozam alsó határa nulla. Az előzetesen beszedett pénzbírságok alapjának vagyonkezelését a Bizottság végzi a vagyonkezelésre vonatkozó belső iránymutatásnak megfelelően. Az érintett operatív egységek kidolgozták és használják a meghatározott területekkel, például a pénztárkezeléssel kapcsolatos eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.
A vagyonkezelési tevékenységek célkitűzései közé tartozik, hogy a Bizottság javára előzetesen befizetett pénzbírságokat a következőképpen fektessék be:
- szükség esetén biztosítsák a pénzeszközökhöz való könnyű hozzáférést, ugyanakkor
- arra törekedjenek, hogy a szokásos feltételek mellett olyan hozamot érjenek el, amely átlagosan a BUFI felmerült költségekkel csökkentett referenciahozamának felel meg, miközben megőrzik az új költségvetési rendelet 2018. augusztusi hatálybalépése előtt a Bizottság által kiszabott pénzbírságok nominális összegét.
A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: a tagállamok központi bankjainál, államadósság-ügynökségeknél, teljes mértékben állami tulajdonú vagy államilag garantált bankoknál vagy szupranacionális intézményeknél lekötött betétek; valamint szuverén vagy szupranacionális intézmények által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek és letéti jegyek.
Pénzügyi garanciák
A Bizottság jelentős összegű, pénzügyi intézmények által kibocsátott garanciákkal is rendelkezik. Ezek a garanciák az uniós versenyszabályokat megsértő vállalkozásokra kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak (lásd a 2.6.1.2. megjegyzést). A garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. A garanciákat a belső kockázatkezelési politikának megfelelően kezelik. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit a Bizottság és az EBB közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak későbbi módosításai rögzítik. Ez a garanciaalap kizárólag euróban működik. A devizakockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket. A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka optimális legyen, figyelembe véve a lefedett kötelezettségvállalásokat.
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-garanciaalapot az ESBA-rendelet hozta létre - lásd a 2.4.1. megjegyzést. Az alap eszközkezelésére vonatkozó szabályokat és elveket a 2016. január 21-i C(2016)165 bizottsági határozat tartalmazza. Az alapot a Bizottság kezeli, amely az ESBA-garanciaalap eszközeit befektetheti a pénzügyi piacokon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban. A kezelt eszközöknek elegendő likviditást kell biztosítaniuk a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.
EFFA-garanciaalap
Az EFFA-garanciaalapot az EFFA-rendelet szerint hozták létre - lásd a 2.4.1. megjegyzést. Az EFFA-garanciaalap eszközeit a Bizottság kezeli a 2017. november 22-i C(2017)7693 bizottsági határozat 1. mellékletében szereplő belső iránymutatásokkal és vagyonkezelési iránymutatásokkal összhangban. A Bizottság az ESBA-garanciaalap eszközeit befektetheti a pénzügyi piacokon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban. Az eszközöket oly módon kezelik, hogy elegendő likviditást biztosítsanak a garancia esetleges lehívása esetére, ugyanakkor nagy fokú biztonság és stabilitás fenntartása mellett optimális hozam- és kockázati szint kialakítását célozzák.
6.3. DEVIZAKOCKÁZAT
Az EU pénzügyi instrumentumokból eredő devizakockázati kitettsége év végén - nettó helyzet
| millió EUR | ||||||||
| 2019.12.31. | ||||||||
| USD | GBP | DKK | SEK | EUR | Egyéb | Összesen | ||
| Pénzügyi eszközök | ||||||||
| Értékesíthető pénzügyi eszközök | 577 | 62 | 17 | 9 | 17 723 | 21 | 18 407 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök | (393) | - | - | - | 529 | - | 137 | |
| Hitelek (1) | 17 | 32 | - | - | 65 | 7 | 121 | |
| Követelések és behajtható követelések | 30 | 804 | 62 | 93 | 22 751 | 233 | 23 974 | |
| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek | 100 | 311 | 319 | 432 | 16 910 | 1 673 | 19 745 | |
| 332 | 1 209 | 398 | 533 | 57 979 | 1 934 | 62 384 | ||
| Pénzügyi kötelezettségek | ||||||||
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek | (0) | - | - | - | (10) | (2) | (12) | |
| Szállítói kötelezettségek | (5) | (1) | (0) | (1) | (27 200) | (33) | (27 241) | |
| (5) | (1) | (0) | (1) | (27 211) | (35) | (27 254) | ||
| Összesen | 326 | 1 208 | 398 | 532 | 30 768 | 1 898 | 35 130 | |
| (1) A pénzügyi támogatások keretében nyújtott back-to-back hitelek kivételével. | ||||||||
| millió EUR | ||||||||
| 2018.12.31. | ||||||||
| USD | GBP | DKK | SEK | EUR | Egyéb | Összesen | ||
| Pénzügyi eszközök | ||||||||
| Értékesíthető pénzügyi eszközök | 619 | 57 | 18 | 7 | 14 725 | 17 | 15 443 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök | (475) | - | - | - | 491 | - | 16 | |
| Hitelek (1) | 6 | 0 | - | - | 56 | 5 | 67 | |
| Követelések és behajtható követelések | 19 | 4 109 | 99 | 109 | 20 026 | 303 | 24 664 | |
| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek | 49 | 1 524 | 290 | 406 | 14 338 | 1 505 | 18 113 | |
| 218 | 5 690 | 407 | 523 | 49 635 | 1 830 | 58 303 | ||
| Pénzügyi kötelezettségek | ||||||||
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek | - | - | - | - | (20) | (2) | (22) | |
| Szállítói kötelezettségek | (2) | (1) | (0) | (0) | (32 218) | (5) | (32 227) | |
| (2) | (1) | (0) | (0) | (32 238) | (7) | (32 249) | ||
| Összesen | 216 | 5 689 | 407 | 523 | 17 397 | 1 824 | 26 055 | |
| (1) A pénzügyi támogatások keretében nyújtott back-to-back hitelek kivételével. | ||||||||
Amennyiben az EUR 10%-kal erősödött volna a többi devizával szemben, az a következő hatást eredményezte volna:
| millió EUR | |||||
| Gazdasági eredmény | |||||
| USD | GBP | DKK | SEK | ||
| 2019 | (14) | (104) | (35) | (48) | |
| 2018 | (7) | (512) | (35) | (47) | |
| millió EUR | |||||
| Nettó eszközök | |||||
| USD | GBP | DKK | SEK | ||
| 2019 | (17) | (6) | (2) | (1) | |
| 2018 | (13) | (5) | (2) | (1) | |
Amennyiben az EUR 10%-kal gyengült volna e devizákkal szemben, az a következő hatást eredményezte volna:
| millió EUR | |||||
| Gazdasági eredmény | |||||
| USD | GBP | DKK | SEK | ||
| 2019 | 17 | 127 | 42 | 58 | |
| 2018 | 9 | 625 | 43 | 57 | |
| millió EUR | |||||
| Nettó eszközök | |||||
| USD | GBP | DKK | SEK | ||
| 2019 | 20 | 7 | 2 | 1 | |
| 2018 | 16 | 6 | 2 | 1 | |
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket jelenleg kizárólag euróban tartják, így az Uniónak nincs devizakockázata.
Pénztárkezelés
Az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Ezeket a saját forrásokat átváltják euróra, amennyiben kifizetések teljesítése érdekében szükségesek. Az e források kezelésére alkalmazandó eljárásokat a fent említett rendelet írja elő. Néhány korlátozott esetben ezeket a forrásokat közvetlenül az ugyanabban a devizában teljesítendő kifizetésekre használják fel.
A Bizottság kereskedelmi bankoknál vezet néhány, az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben, valamint USD-ben vagy CHF-ben tartott számlát az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel, következésképpen egyenlegük nem jelent devizakockázatnak való kitettséget.
Amennyiben a (saját forrásoktól különböző) egyéb bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében az ugyanabban a pénznemben vezetett bizottsági számlákra továbbítják, vagy átváltják euróra és euróban vezetett számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátoknak megfelelő szinten tartják.
Pénzbírságok
Minden pénzbírságot euróban szabnak ki, fizetnek ki vagy fedeznek ideiglenesen, ezért nem jelentenek devizakockázatot.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
E garanciaalap pénzügyi eszközeit euróban tartják, így nincs devizakockázat. Egy hitel kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett hiteleket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki. A hitel-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-garanciaalap jelenleg EUR-ban és USD-ben működik. A devizakockázatot az USD-befektetések portfóliójának piaci értékét fedező származtatott ügyletek (tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek) kötése révén kezelik. A maximális nem fedezett devizakitettség korlátját a referenciaértéken és az éves stratégiai allokáción belüli teljes portfólióérték 1%-ában rögzítették. Így az USD-befektetések piaci értékének az 1%-os korlátot meghaladó vagy az alatti, felfelé vagy lefelé irányuló változásai az egyensúly helyreállítását váltanák ki (ugyanabba vagy ellenkező irányba tartó új tőzsdén kívüli határidős ügylet), amely ennek megfelelően kiigazítaná vagy visszafordítaná a fedezett pozíciót. A fedezet újrakiigazítását az EUR/USD átváltási árfolyam változásai is kiválthatják.
Egy hitel kedvezményezettjének nemteljesítését követően a garanciaalapból történő lehívások eredményeképpen az EU-ra engedményezett hiteleket eredeti pénznemükben teljesítik, és ezért az EU-t devizakockázatnak teszik ki. Az engedményezett hitelek esetében a hitel-visszafizetés ütemezéséhez kapcsolódó bizonytalanság miatt nem folyik devizaárfolyam-változás kompenzálására irányuló tevékenység (fedezeti tevékenység).
EFFA-garanciaalap
Az EFFA-garanciaalap jelenleg csak EUR-ban működik, de az EFFA-garanciaalap eszközeinek kezelésére vonatkozó iránymutatások lehetővé tesznek bizonyos nem EUR-ban denominált eszközökbe történő befektetéseket.
6.4. KAMATLÁBKOCKÁZAT
A következő táblázat az értékesíthető pénzügyi eszközök kamatláb-érzékenységét szemlélteti a kamatlábak +/-100 bázispontos (1%-os) lehetséges változását feltételezve.
| millió EUR | |||
| Növekedés (+) / csökkenés (-) bázispontokban | Nettó eszközökre gyakorolt hatás | ||
| 2019: Értékesíthető pénzügyi eszközök | +100 | (447) | |
| -100 | 483 | ||
| 2018: Értékesíthető pénzügyi eszközök | +100 | (348) | |
| -100 | 374 | ||
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A forrásbevonási és hitelezési tevékenységek jellegéből adódóan az Unió számottevő kamatozó eszközzel és kötelezettséggel rendelkezik. Kamatlábkockázat azonban nem merül fel, mert a hitelfelvételeket ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek).
Pénztárkezelés
A Bizottság pénztára nem kölcsönöz pénzt, következésképpen nincs kitéve kamatlábkockázatnak. A különböző bankszámlákon tartott egyenlegei után azonban kamatot számítanak fel. A Bizottság ezért intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy a bankszámláin realizált kamat kövesse a piaci kamatlábakat, valamint ezek lehetséges ingadozását.
A tagállamok államkincstáránál nyitott sajátforrás-számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A nemzeti központi bankoknál vezetett (sajátforrás- és egyéb) számlák esetében a díjazás az egyes intézmények által alkalmazott hivatalos kamatlábakon történhet. Mivel az e számlákra alkalmazott díjazás némelyike jelenleg esetlegesen negatív, készpénzkezelési eljárásokat léptettek életbe az e számlákon tartott egyenlegek minimalizálása érdekében. A sajátforrás-számlákat az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelettel összhangban védik a negatív kamatok bármilyen hatásától.
A kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon tartott napi egyenlegeken naponta realizálnak kamatot. Ez változó piaci kamatlábakon alapul, amelyekre szerződésben lefektetett (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözetet alkalmaznak. A kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatlábakat a működési egyenlegek esetében egy meghatározott felső határig szerződés szerint általában nullában rögzítik.
A pénzpiaci eszközök és kötvények adott portfóliójának kamatlábváltozásokkal szembeni érzékenysége a portfólió futamidejével nő. A Bizottság által kezelt fő eszközportfóliók futamidejét az alábbiakban ismertetjük.
Pénzbírságok
Az előzetesen beszedett pénzbírságokat pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,57 év.
Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,99 év.
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 3,07 év.
EFFA-garanciaalap
Az EFFA-garanciaalapban tartalékba helyezett költségvetést pénzpiaci eszközök és hosszú lejáratú kötvények portfóliójába fektetik be, amelynek teljes átlagos futamideje 2,51 év.
6.5. HITELKOCKÁZAT
Azok az összegek, amelyek az Unió hitelkockázatnak való kitettségét mutatják a jelentéstételi időszak végén, a 2. megjegyzésben kimutatott pénzügyi instrumentumok könyv szerinti értékei.
A nem értékvesztett pénzügyi eszközök kor szerinti elemzése
| millió EUR | ||||||
| Összesen | Nem késedelmes, nem értékvesztett | Késedelmes, de nem értékvesztett | ||||
| 1 éven belül | 1-5 év | 5 éven túl | ||||
| Hitelek | 52 684 | 52 683 | 1 | - | - | |
| Követelések és behajtható követelések | 23 974 | 9 410 | 2 726 | 11 543 | 295 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök | 137 | 137 | - | - | - | |
| Összesen 2019.12.31-én | 76 795 | 62 231 | 2 727 | 11 543 | 295 | |
| Hitelek | 53 939 | 53 939 | 0 | - | - | |
| Követelések és behajtható követelések | 24 664 | 14 737 | 6 585 | 3 209 | 134 | |
| Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök | 16 | 16 | - | - | - | |
| Összesen 2018.12.31-én | 78 620 | 68 692 | 6 585 | 3 209 | 134 | |
Az 1 évnél rövidebb ideje késedelmes követelések és behajtható követelések 1 799 millió EUR összegben magukban foglalnak versenyügyi pénzbírságokhoz kapcsolódó behajtható követeléseket is. Az 1 és 5 év közötti késedelmes követelések és behajtható követelések 9 212 millió EUR összegben, a több mint 5 éve késedelmes követelések és behajtható követelések pedig 257 millió EUR összegben tartalmaznak versenyügyi pénzbírságokkal kapcsolatos behajtható követeléseket. Az említett összegeket nagymértékben bankgaranciák fedezik, így a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége alacsony. Ezeket a garanciákat a megbírságolt vállalkozások nyújtják a pénzbírságok előzetes megfizetésének alternatívájaként. Ezen túlmenően az 1 évnél rövidebb ideje késedelmes követelések és behajtható követelések, valamint az 1 és 5 év közötti késedelmes követelések és behajtható követelések 0,8 milliárd EUR összegben olyan követeléseket, illetve 2,1 milliárd EUR összegben olyan behajtható követeléseket tartalmaznak, amelyek a 2.6.1.1. megjegyzésben említett kötelezettségszegési ügyhöz kapcsolódnak.
Nem késedelmes vagy nem értékvesztett pénzügyi eszközök hitelminősége
| millió EUR | |||||||
| 2019.12.31. | |||||||
| AFS (9) | Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (10) | Hitelek | Követelések és behajtható követelések | Pénzeszközök | Összesen | ||
| Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek | |||||||
| Kiváló és magas fokozatú | 8 848 | 137 | 32 | 3 632 | 15 452 | 28 101 | |
| Felső középfokozatú | 3 588 | - | 23 013 | 1 444 | 3 688 | 31 734 | |
| Alsó középfokozatú | 2 298 | - | 24 711 | 1 867 | 322 | 29 198 | |
| Befektetésre nem ajánlott | 264 | - | 4 855 | 478 | 262 | 5 858 | |
| 14 998 | 137 | 52 610 | 7 422 | 19 724 | 94 891 | ||
| Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek | |||||||
| 1. csoport | - | - | 73 | 1 987 | 21 | 2 082 | |
| 2. csoport | - | - | - | 2 | - | 2 | |
| - | - | 73 | 1 989 | 21 | 2 083 | ||
| Összesen | 14 998 | 137 | 52 683 | 9 410 | 19 745 | 96 974 | |
| millió EUR | |||||||
| 2018.12.31. | |||||||
| AFS (1) | Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (2) | Hitelek | Követelések és behajtható követelések | Pénzeszközök | Összesen | ||
| Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek | |||||||
| Kiváló és magas fokozatú | 9 019 | 16 | 98 | 9 064 | 14 950 | 33 146 | |
| Felső középfokozatú | 3 209 | - | 23 513 | 755 | 2 740 | 30 217 | |
| Alsó középfokozatú | 1 765 | - | 25 775 | 1 456 | 181 | 29 177 | |
| Befektetésre nem ajánlott | - | - | 4 488 | 200 | 221 | 4 909 | |
| 13 993 | 16 | 53 874 | 11 475 | 18 092 | 97 449 | ||
| Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek | |||||||
| 1. csoport | - | - | 64 | 3 262 | 21 | 3 347 | |
| 2. csoport | - | - | 2 | 0 | - | 2 | |
| - | - | 66 | 3 262 | 21 | 3 349 | ||
| Összesen | 13 993 | 16 | 53 939 | 14 737 | 18 113 | 100 797 | |
| (1) Értékesíthető pénzügyi eszközök (kivéve a pénzpiaci alapokba és tőkeinstrumentumokba történő befektetéseket). (2) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök. | |||||||
A fenti táblázat nem tartalmazza a külső hitelminősítéssel nem rendelkező tőkeinstrumentumok formájában lévő értékesíthető pénzügyi eszközöket. A fent említett négy kockázati kategória elvben a külső hitelminősítők minősítési kategóriáin alapul a következők szerint:
- Kiváló és magas fokozatú: Moody P-1, Aaa - Aa3; S&P A-1+, A-1, AAA - AA -; Fitch F1+, F1, AAA - AA- és azzal egyenértékű
- Felső középfokozatú: Moody P-2, A1 - A3; S&P A-2, A+ - A-; Fitch F2, A+ - A- és azzal egyenértékű
- Alsó középfokozatú: Moody P-3, Baa1 - Baa3, S&P A-3, BBB+ - BBB-; Fitch F-3, BBBB+ - BBB- és azzal egyenértékű
- Befektetésre nem ajánlott: Moody nem elsőrendű, Ba1 - C; S&P B, C, BB+ - D; Fitch B, C, BB+ - D és azzal egyenértékű
Az EU a külső hitelminősítők e minősítési kategóriáit különösen a pénzügyi instrumentumok és a kereskedelmi bankok vonatkozásában referenciapontként alkalmazza, ám egyedi esetekben saját elemzését követően esetlegesen akkor is tarthat összegeket a fenti kockázati kategóriákban, ha a fent említett egy vagy több hitelminősítő esetlegesen leminősíti az adott partnert. A nem minősített partnerek 1. csoportja a tiszta múltú adósokhoz, míg a 2. csoport a múltban nem teljesítő adósokhoz kapcsolódik.
A hitelek alatt feltüntetett, befektetésre nem ajánlott kategóriába besorolt fenti összegek elsősorban a Bizottság által a pénzügyi nehézségekkel küzdő partnerországok részére folyósított pénzügyi támogatási hitelekhez kapcsolódnak. A követelések és behajtható követelések alatt feltüntetett összegek a sajátforrás-rendeletek és egyéb jogalapok alapján néhány tagállammal szembeni behajtható követelésekhez kapcsolódnak. A pénzeszközök alatt feltüntetett összeg elsősorban egyes tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál nyitott, a fent említett rendelet által előírtak szerint a sajátforrás-hozzájárulások nyilvántartására szolgáló sajátforrás-bankszámlákhoz kapcsolódik. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag a költségvetés végrehajtása kapcsán felmerülő készpénzigényei fedezésére használhatja.
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében először állami kezességvállalások kieszközlésével, majd a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapon keresztül (makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom), majd a Bizottság tagállamoknál fenntartott sajátforrás-számláiról a szükséges összegek lehívásával, végül az Unió költségvetésén keresztül történik.
A sajátforrás-határozat a tagállamok GNI-jének 1,20%-ában rögzíti a GNI-forrás felső határát, és 2019-ben ténylegesen 0,88%-ot használtak fel a kifizetési előirányzatok fedezésére. Ez azt jelenti, hogy 2019. december 31-én0,32%-os volt az e garanciák fedezésére rendelkezésre álló mozgástér. E célból az Uniónak joga van felszólítani a tagállamokat, hogy biztosítsák a hitelezőivel szembeni uniós jogi kötelezettségvállalások teljesítését.
Pénztárkezelés
A saját forrásokról szóló, az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek. Ezek az intézmények a legalacsonyabb hitel-(vagy partner-) kockázatot jelentik a Bizottság számára, mivel ezeknek a kockázatoknak tagállamaival szemben kitéve. A Bizottság pénztári forrásainak azon része tekintetében, amelyeket kifizetések végrehajtása érdekében kereskedelmi bankoknál tartanak, e számlák feltöltése „just-in-time” rendszerben történik, és a pénztári készpénzkezelési rendszer automatikusan kezeli azt. A számlákon a napi kifizetések átlagos összegének figyelembevételével minimális szintű készpénzt tartanak. Ennek következtében az e számlákon tartott napi teljes összeg folyamatosan nagyon alacsony (összességében átlagosan kevesebb mint 70 millió EUR, és mintegy 20 számla között oszlik meg), így biztosítva, hogy a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Ezeket az összegeket a napi általános pénztári egyenlegekkel érdemes összevetni, amelyek 2019-ben 6 milliárd EUR és 40 milliárd EUR között ingadoztak, és a Bizottság számláiról 2019-ben összesen 158 milliárd EUR-t meghaladó összegben teljesítettek kifizetéseket.
Emellett a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki, hogy tovább minimalizálják azokat a partnerkockázatokat, amelyeknek a Bizottság ki van téve:
- Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. A közbeszerzési eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelminősítés Moody’s P-1 vagy azzal egyenértékű. Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.
- A Bizottság számláit vezető kereskedelmi bankok hitelminősítését naponta nyomon követik.
- Az EU-n kívüli küldöttségeknél az előlegszámlákat egyszerűsített közbeszerzési eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A minősítési követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A kockázatnak való kitettség korlátozása érdekében e számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembevételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső határokat pedig évente felülvizsgálják.
Pénzbírságok
Előzetesen beszedett pénzbírságok: betétek
A 2010 előtt előzetesen beszedett pénzbírságokra vonatkozó betéteket kezelő bankokat közbeszerzési eljárás keretében választják ki a hitelminősítési követelményeket, valamint a partner tőkéjével arányosan elhelyezhető pénzeszközök összegét meghatározó belső kockázatkezelési politikának megfelelően.
A kifejezetten az előzetesen beszedett pénzbírságok letétbe helyezésére kiválasztott kereskedelmi bankok vonatkozásában általános szabályként két hitelminősítőnél legalább A- (S&P vagy ezzel egyenértékű) hosszú távú hitelminősítés szükséges. Egyedi intézkedéseket alkalmaznak abban az esetben, ha az ebbe a csoportba tartozó bankokat leminősítik. Az egyes bankoknál elhelyezett összegeket továbbá a bank szavatoló tőkéjének egy bizonyos százalékára korlátozzák, amely az egyes pénzintézetek hitelminősítésétől függően változik. E korlátok kiszámításánál figyelembe veszik az ugyanezen intézmény által a Bizottság számára kibocsátott fennálló garanciák összegét is. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló betétek megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.
Előzetesen beszedett pénzbírságok: BUFI portfólió
A 2010-től kiszabott, előzetesen beszedett pénzbírságokból származó állampapír-befektetések kapcsán a Bizottság hitelkockázati kitettséget vállal. A legnagyobb mértékben Spanyolországgal szemben van kitéve e kockázatnak, amely a portfólió 20%-ával rendelkezik. A legmagasabb kitettségű öt ország (Spanyolország, Olaszország, Németország, Franciaország és Belgium) együttesen a befektetési portfólió 52%-át jelenti. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése A (S&P vagy azzal egyenértékű).
Pénzügyi garanciák
Az ilyen garanciák elfogadására alkalmazott kockázatkezelési politika magas hitelminőséget biztosít a Bizottság számára. A politika magában foglalja egy adott pénzügyi ágazatbeli szervezettel szembeni maximális hitelezési kitettség meghatározását, amely a szervezet hitelminősítésén, valamint a szervezetnek az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatásaiban elszámolt tőkeszintjén alapul. Rendszeresen felülvizsgálják azt is, hogy a fennálló garanciák megfelelnek-e az alkalmazandó szakpolitikai követelményeknek.
A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
Az eszközkezelési iránymutatások és/vagy befektetési stratégia bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoz meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében. Ezek a korlátok és korlátozások magukban foglalják a következőket: jogosultsági kritériumok, abszolút hitelkorlátok nominális értelemben a kibocsátó kategóriájától függően, relatív koncentrációs korlátok a kibocsátó kategóriájától függően, valamint koncentrációs korlátok kibocsátásonként. Valamennyi befektetés legalább befektetésre ajánlott kategóriába van besorolva.
ESBA-garanciaalap
Az eszközkezelési iránymutatások, kockázati és befektetési stratégiák bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoznak meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében, amely általában a befektetésre ajánlott kategóriára korlátozódik, kivéve az uniós tagállamokkal szembeni kitettsége tekintetében. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése BBB+ (S&P vagy azzal egyenértékű).
Mivel 2019. december 31-én valamennyi fennálló határidős devizaügyletben az egyetlen partner a Banque de France volt, az említett időpontban semmilyen hitelképesség-javítást, mint például fedezetet, nettósítási megállapodást vagy garanciát nem léptettek életbe. A beszámolási időszak végén pozitív valós értékkel rendelkező származtatott devizaügyletekre vonatkozó hitelkockázatnak való maximális kitettség a mérlegben szereplő könyv szerinti értékkel egyenlő.
EFFA-garanciaalap
Az eszközkezelési iránymutatások, kockázati és befektetési stratégiák bizonyos korlátokat és korlátozásokat határoznak meg a portfólió hitelkockázatnak való kitettsége korlátozása érdekében, amely a befektetésre ajánlott kategóriára korlátozódik, kivéve az uniós tagállamokkal szembeni kitettsége tekintetében. A portfólió súlyozott átlagos hitelminősítése BBB+ (S&P vagy azzal egyenértékű).
6.6. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT
A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján
| millió EUR | |||||
| 1 éven belül | 1-5 év | 5 éven túl | Összesen | ||
| Hitelfelvételek | (1 273) | (19 312) | (31 978) | (52 564) | |
| Szállítói kötelezettségek | (27 241) | - | - | (27 241) | |
| Pénzügyigarancia-kötelezettségek | (20) | - | - | (20) | |
| Egyéb | (149) | (640) | (1 132) | (1 921) | |
| Összesen 2019.12.31-én | (28 684) | (19 952) | (33 110) | (81 746) | |
| Hitelfelvételek | (2 350) | (17 363) | (34 158) | (53 872) | |
| Szállítói kötelezettségek | (32 227) | (32 227) | |||
| Egyéb | (252) | (648) | (1 112) | (2 012) | |
| Összesen 2018.12.31-én | (34 829) | (18 011) | (35 270) | (88 110) | |
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök
| millió EUR | |||||
| 1 éven belül | 1-5 év | 5 éven túl | Összesen | ||
| Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal | (397) | (2) | (7) | (406) | |
| Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal | 395 | - | - | 395 | |
| Nettó cash flow-k 2019.12.31-én | (2) | (2) | (7) | (10) | |
| Származtatott pénzügyi eszköz fizetési oldal | (490) | (2) | (6) | (498) | |
| Származtatott pénzügyi eszköz bevételi oldal | 477 | - | - | 477 | |
| Nettó cash flow-k 2018.12.31-én | (14) | (2) | (6) | (21) | |
Pénzügyi támogatásra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési tevékenységek
A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom vonatkozásában a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap szolgál likviditási tartalékként (illetve biztonsági hálóként) a hitelfelvevő nemfizetése vagy késedelmes fizetése esetén. A fizetésimérleg-eszköz vonatkozásában a 431/2009/EK tanácsi rendelet * olyan eljárást ír elő, amely elegendő időt biztosít arra, hogy a Bizottság tagállamoknál vezetett sajátforrás-számláiról mobilizálják a forrásokat. Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus vonatkozásában a 407/2010/EU tanácsi rendelet * hasonló eljárásról rendelkezik.
Pénztárkezelés
Az uniós költségvetési alapelvek biztosítják, hogy egy adott év folyamán elegendő általános készpénzforrás áll rendelkezésre valamennyi kifizetés teljesítésére. A teljes tagállami hozzájárulások az egyéb bevételekkel együtt valóban megegyeznek a pénzügyi év kifizetési előirányzatainak összegével. A tagállami hozzájárulásokat azonban tizenkét részletben szedik be havonta az év folyamán és azok az elfogadott költségvetésen alapulnak, míg a kifizetések a működési igényektől függnek. Ezenfelül az (EU, Euratom) 2016/804 tanácsi rendelettel módosított 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendeletnek (a saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról szóló rendeletnek) megfelelően egy adott (N) hónapban jóváhagyott költségvetés-módosításhoz kapcsolódó tagállami hozzájárulások vagy az N+1. hónap első munkanapján (amennyiben a költségvetés-módosítást az adott hónap 16. napja előtt hagyják jóvá), vagy az N+2. hónap első munkanapján (amennyiben a költségvetés-módosítást az adott hónap 16. napján vagy később hagyják jóvá) állnak rendelkezésre, a kapcsolódó kifizetési előirányzatok viszont azonnal rendelkezésre állnak.
Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénztári források mindig elegendőek legyenek egy adott hónapban végrehajtandó összes kifizetés teljesítésére, rendszeres készpénz-előrejelzési eljárások alkalmazására kerül sor, a saját források vagy további pénzeszközök pedig szükség esetén, bizonyos határokon belül és bizonyos feltételek mellett előre lehívhatók a tagállamoktól. Az elmúlt években a működési igények és az átfogó költségvetési megszorítások miatt fokozni kellett az év folyamán teljesített kifizetések ütemének nyomon követését. A fentieken túl, a Bizottság napi pénztárkezelési műveleteivel összefüggésben, automatizált készpénzkezelési eszközök biztosítják, hogy a Bizottság minden egyes bankszámláján napi szinten elegendő likviditás álljon rendelkezésre.
Pénzbírságok
Az előzetesen beszedett pénzbírságok befektetésére használt BUFI-alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan magas likviditású értékpapírok teszik ki, amelyeket rövid távú pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 24%.
Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap
Az alap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök likviditási és mobilizálási foka optimális legyen a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Az alap ezért a rövid távú pénzeszköz-kiáramlások fedezésére elegendő monetáris eszközt tart fenn. A pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 11%.
ESBA-garanciaalap
Az ESBA-garanciaalap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. A portfólió nagy részét olyan likvid eszközök teszik ki, amelyeket szükség esetén rövid távú pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 23%.
A származtatott ügyletek elszámolása bruttó, és az elszámolás alapja a szerződéses lejáratuk. A kötelezettségeket az USD-ben denominált eszközök értékesítésén és/vagy csereügyleten keresztül teljesítik, így lehetséges, hogy az árfolyam-különbözetek miatt pénzeszköz-kiáramlás történik.
Semmilyen likviditáskezelésre nincs szükség a fedezeti/biztosítéki követelmények tekintetében, mivel a jelenlegi fedezeti partner elfogadja, hogy fedezetre/letéti felhívásra vonatkozó követelmények nélkül működjön együtt a Bizottsággal.
EFFA-garanciaalap
Az EFFA-garanciaalap kezelése azon alapelv szerint történik, hogy az eszközök kellően likvidek és mobilizálhatók legyenek a vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban.
A portfólió nagy részét olyan likvid eszközök teszik ki, amelyeket szükség esetén rövid távú pénzeszköz-kiáramlások teljesítése érdekében értékesíteni lehet. Emellett a pénzeszközök, a pénzeszköz-egyenértékesek és az 1 éven belül lejáró értékpapírok aránya 42%.
Egyéb pénzügyi instrumentumok - származtatott pénzügyi kötelezettségek
2017-ben az EU egy származtatott ügyletet (devizaopciót) kötött a pénzügyi intézmények által a keleti partnerség kkv-finanszírozási eszköze programjának keretében nyújtott hitelekhez kapcsolódó deviza leértékelésének fedezésére (lásd a 2.11.2. megjegyzést). Emellett az EBB csoport tőkeportfólióira vonatkozó uniós garancia pénzügyi kötelezettséget eredményezett a mögöttes befektetések értékében vagy értékvesztésében bekövetkező változások fedezésére. Az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb pénzügyi instrumentumokat illetően az az összeg, amelyért ezen eszközök alapján az EU felelős, nem haladhatja meg a lekötött összeget, amely az említett tény által enyhített likviditási kockázatot jelenti.
7. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK
7.1. KAPCSOLT FELEK
Az EU kapcsolt felei a konszolidálásba bevont uniós gazdálkodó egységek, társult vállalkozások és ezen egységek felsővezetése. Az ezen egységek közötti ügyletekre az Unió szokásos működésének részeként került sor, és így az uniós számviteli szabályoknak megfelelően ezen ügyletek vonatkozásában nincs szükség egyedi közzétételi követelményekre.
7.2. A FELSŐVEZETÉS FŐ JOGOSULTSÁGAI
Az EU felsővezetését érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:
1. kategória: az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és az Európai Unió Bíróságának elnöke
2. kategória: a Bizottság alelnöke és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a Bizottság többi alelnöke
3. kategória: a Tanács főtitkára, a Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái és főtanácsnokai, a Törvényszék elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos
4. kategória: a Számvevőszék elnöke és tagjai
5. kategória: az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői
Jogosultságaik összefoglalására az alábbiakban kerül sor. További információk találhatók az Europa honlapon közzétett személyzeti szabályzatban, amely az Unió valamennyi tisztviselőjének jogait és kötelezettségeit tartalmazó hivatalos dokumentum. A felsővezetés semmilyen kedvezményes hitelben nem részesült az Uniótól.
A FELSŐVEZETÉS FŐ PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI
| EUR | ||||||
| Jogosultság (alkalmazottanként) | 1. kategória | 2. kategória | 3. kategória | 4. kategória | 5. kategória | |
| Alapilletmény (havi) | 28 461,39 | 25 780,25 - | 20 624,20 - | 22 274,14 - | 13 113,98 - | |
| 26 811,47 | 23 202,23 | 23 717,84 | 20 624,20 | |||
| Lakhatási támogatás/Külföldi munkavégzési támogatás | 15% | 15% | 15% | 15% | 0-4%-16% | |
| Családi támogatások: | ||||||
| Háztartási támogatás (a fizetés %-ában) | 2% + 191,44 | 2% + 191,44 | 2% + 191,44 | 2% + 191,44 | 2% + 191,44 | |
| Eltartott gyermek | 418,31 | 418,31 | 418,31 | 418,31 | 418,31 | |
| Iskola előtti | 102,18 | 102,18 | 102,18 | 102,18 | 102,18 | |
| Iskoláztatási, vagy | 283,82 | 283,82 | 283,82 | 283,82 | 283,82 | |
| A munkavégzés helyén kívüli képzés | 567,38 | 567,38 | 567,38 | 567,38 | 567,38 | |
| Az elnöklő bírák támogatása | tárgytalan | tárgytalan | 651,20 | tárgytalan | tárgytalan | |
| Reprezentációs költségtérítés | 1 542,36 | 991,26 | 651,20 | tárgytalan | tárgytalan | |
| Éves utazási költségek | tárgytalan | tárgytalan | tárgytalan | tárgytalan | tárgytalan | |
| Tagállamba átutalható: | ||||||
| Iskoláztatási támogatás (1) | Igen | Igen | Igen | Igen | Igen | |
| A fizetés %-ában (1) | 5% | 5% | 5% | 5% | 5% | |
| A kk nélküli fizetés %-ában | legfeljebb 25% | legfeljebb 25% | legfeljebb 25% | legfeljebb 25% | legfeljebb 25% | |
| Reprezentációs költségek | visszatérített | visszatérített | visszatérített | tárgytalan | tárgytalan | |
| Szolgálati jogviszony megkezdése: | ||||||
| Beilleszkedési kiadások | 56 922,77 | 51 560,49 | 41 248,39 | 44 548,28 | visszatérített | |
| - 53 622,93 | - 46 404,45 | - 47 435,67 | ||||
| Családtagok utazási költségei | visszatérített | visszatérített | visszatérített | visszatérített | visszatérített | |
| Költözésből adódó kiadások | visszatérített | visszatérített | visszatérített | visszatérített | visszatérített | |
| Szolgálati jogviszony megszűnése: | ||||||
| Újraletelepedési kiadások | 28 461,39 | 25 780,25 - | 20 624,20 - | 22 274,14 - | visszatérített | |
| 26 811,47 | 23 202,23 | 23 717,84 | ||||
| Családtagok utazási költségei | visszatérített | visszatérített | visszatérített | visszatérített | visszatérített | |
| Költözésből adódó kiadások | visszatérített | visszatérített | visszatérített | visszatérített | visszatérített | |
| Átmenet (a fizetés %-ában) (2) | 40% - 65% | 40% - 65% | 40% - 65% | 40% - 65% | tárgytalan | |
| Betegségbiztosítás | fedezett | fedezett | fedezett | fedezett | fedezett | |
| Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt) | Legfeljebb 70% | Legfeljebb 70% | Legfeljebb 70% | Legfeljebb 70% | Legfeljebb 70% | |
| Levonások: | ||||||
| Jövedelemadó | 8% - 45% | 8% - 45% | 8% - 45% | 8% - 45% | 8% - 45% | |
| Betegségbiztosítás (a fizetés %-ában) | 1,7% | 1,7% | 1,7% | 1,7% | 1,7% | |
| Speciális levonás a fizetés után | 7% | 7% | 7% | 7% | 6-7% | |
| Nyugdíjjárulék | tárgytalan | tárgytalan | tárgytalan | tárgytalan | 9,7% | |
| Személyek száma év végén | 3 | 8 | 93 | 28 | 112 | |
| (1) Korrekciós koefficiens (kk) alkalmazásával. (2) A távozást követő első három évre fizetik. | ||||||
8. A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK
Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik. E beszámoló aláírásának napjáig két lényeges kérdés merült fel, amelyet az alábbiakban ismertetünk: az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése és a koronavírus-járvány uniós kezelése. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan lényeges további esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről.
Koronavírus-betegség 2019 (Covid19)
2020 első felében a koronavírus-járvány világszerte óriási hatásokkal járt. Mivel nem számít kiigazító eseménynek, ezért a jelentett adatokat sem kell kiigazítani. Az ezt követő beszámolási időszakok tekintetében a Bizottság által javasolt azonnali reagálási kezdeményezések végrehajtása - beleértve a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz újbóli működésbe léptetését, az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM/rescEU) további megerősítését, a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezéseket (CRII és CRII+), valamint a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt (SURE) - hatással lesz egyes eszközöknek és kötelezettségeknek a pénzügyi kimutatásokban való megjelenítésére, értékelésére vagy átsorolására:
- A Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz újbóli működésbe léptetése és az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM/rescEU) megerősítése:
Az EU a Covid19-világjárvány nyomán kialakult válság mélységére, valamint az uniós költségvetésből támogatást igénylő szükségletek mértékére és jellegére tekintettel újból működésbe léptette a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt. Ezt az eszközt eredetileg 2016 márciusában hozta létre a menekültek Görögországba való tömeges beáramlását követően kialakult szükséghelyzet kezelésére (lásd a 2016. március 15-i (EU) 2016/369 tanácsi rendeletet * ), majd a Covid19-világjárvánnyal szembeni védekezéshez szükséges kiadások finanszírozása érdekében hároméves időszakra (2020. február 1. és 2022. január 31. között) újból működésbe léptette (lásd a 2020. április 14-i (EU) 2020/521 tanácsi rendeletet * ). E célkitűzés előmozdítása érdekében a 2020. évi költségvetést úgy módosították, hogy az magában foglaljon 2,7 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 1,4 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzatot (lásd az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó 2. számú költségvetés-módosításának végleges elfogadását, (EU, Euratom) 2020/537, 2020. április 17. * ). Az újbóli működésbe léptetés lehetővé teszi az Unió számára, hogy intézkedéseket hozzon a súlyos következmények megelőzésére és enyhítésére egy vagy több tagállamban, és összehangolt módon kezelje a Covid19-katasztrófához kapcsolódó szükségleteket, kiegészítve az egyéb uniós eszközök keretében nyújtott bármilyen támogatást. A Bizottság által központilag irányított eszköz elsősorban a közvetlen közbeszerzésre és támogatásokra összpontosít, míg bizonyos esetekben az intézkedéseket partnereken, például nemzetközi szervezeteken keresztül hajtják végre.
A Szükséghelyzeti Támogatási Eszközt kiegészítő intézkedésként megerősítették az uniós polgári védelmi mechanizmust/rescEU-t, hogy lehetővé váljon az alapvető erőforrások Európa-szerte történő szélesebb körű felhalmozása és elosztásának koordinálása (lásd a 2020. március 19-i (EU) 2020/414 bizottsági végrehajtási határozattal * és a 2020. március 26-i (EU) 2020/452 bizottsági végrehajtási határozattal * módosított (EU) 2019/570 bizottsági végrehajtási határozatot * ). Ennek érdekében módosították a 2020. évi költségvetést, hogy az magában foglaljon további 0,3 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 0,2 milliárd EUR összegű kifizetési előirányzatot. Az UCPM/rescEU megerősítése támogatja a tagállamokat bizonyos típusú szükséges felszerelések (többek között terápiás készítmények, orvostechnikai felszerelések, egyéni védőeszközök, laboratóriumi felszerelések) beszerzésében, így növelve a közös közbeszerzési megállapodás szerinti közös közbeszerzés keretében beszerzett kiemelt termékek volumenét, valamint kiegészítve és kibővítve azok körét. E koordinált megközelítésnek köszönhetően a tagállamok jó alkupozícióba kerülnek az ágazattal szemben a gyógyszerek elérhetőségéről és áráról folytatott tárgyalások során. A rescEU közvetlen támogatásai 100%-os finanszírozást biztosítanak az uniós költségvetésből, többek között e kapacitások fejlesztésének és az eszközök alkalmazásnak a teljes körű finanszírozására. A beszerzett felszerelések egy vagy több tagállamban kerülnek elhelyezésre, míg a döntéshozatalt uniós szinten szervezik, és a nemzeti készleteken felül biztosítanak szükséghelyzeti felszerelést. A felszerelések valamennyi tagállam számára elérhetők lesznek, és akkor kerülnek felhasználásra, ha a nemzeti készletek nem elegendőek.
- A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII és CRII+):
A 2020. március 30-i (EU) 2020/460 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * végrehajtott CRII a Covid19-járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedéseket vezetett be azáltal, hogy azonnali likviditást biztosított akár 37 milliárd EUR összegű európai közberuházás mozgósításához, rugalmasabbá tette az uniós kiadási szabályok alkalmazását és kiterjesztette az Európai Unió Szolidaritási Alapjának alkalmazási körét. A 2020. április 23-i (EU) 2020/558 európai parlamenti és tanácsi rendelettel * végrehajtott CRII+ további intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy kivételes rugalmasságot biztosítson az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása tekintetében. A 2019. évi mérleg 6,8 milliárd EUR-t rövid lejáratú előfinanszírozásként tartalmaz, mivel ezeket az összegeket a tagállamoknak eredetileg 2020-ban kellett volna visszafizetniük. A CRII nyomán azonban a tagállamok megtarthatják ezeket az összegeket, hogy fel lehessen ezeket használni a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos beruházások felgyorsítására. Mivel a CRII az előfinanszírozás lezáráskor történő elszámolását vagy visszatéríttetését irányozza elő, és az elszámolhatósági időszakok 2022-ben lejárhatnak, ez a 6,8 milliárd EUR összegű rövid lejáratú előfinanszírozás - a számviteli szabályokkal összhangban - a 2020. évi pénzügyi kimutatásokban valószínűleg hosszú lejáratúként kerül besorolásra.
- A Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE):
Az EU a Covid19-válság gazdasági hatásainak kezelését célzó szükséghelyzeti támogatási csomag részeként 2020. május 19-én elfogadta a SURE eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2020/672 tanácsi rendeletet * . Az eszköz célja, hogy segítse a munkavállalókat munkahelyük megtartásában a válság idején. A SURE olyan ideiglenes eszköz, amelynek keretében akár 100 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatás (kedvezményes hitel) nyújtható a tagállamoknak. Az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy uniós pénzügyi támogatást igényeljenek az olyan állami közkiadások hirtelen és jelentős megemelkedésének finanszírozásához, amelyek a 2020. február 1-je óta a válság okán bevezetett nemzeti intézkedések nyomán merültek fel. Ilyenek például a csökkentett munkaidős rendszerek és az ahhoz hasonló - többek között az önálló vállalkozóknak biztosított - intézkedések, illetve bizonyos, főként a munkahelyeket érintő egészségügyi rendelkezések. Annak érdekében, hogy az EU a SURE keretében pénzügyi támogatást nyújthasson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EU nevében legfeljebb 100 milliárd EUR összegben hitelt vegyen fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél. A SURE-hoz kapcsolódó hiteleket az uniós költségvetésből és a tagállamok által az EU bruttó nemzeti jövedelméhez való hozzájárulásuk arányának megfelelően nyújtott garanciákból fogják fedezni. A garanciák teljes összege 25 milliárd EUR lesz, és az eszköz csak az összes garancia rendelkezésre bocsátását követően lép működésbe. Az eszköz 2022. december 31-ig szól.
- Next Generation EU:
Ursula von der Leyen elnök 2020. május 27-én új javaslatot terjesztett elő a 2021-2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetésről (többéves pénzügyi keret) és az ágazati programokról. Ezt a javaslatot a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó, a gazdasági helyreállításnak kezdeti lökést adó és az európaiak következő nemzedékének jövőjét egyengetni hivatott ideiglenes szükséghelyzeti eszköz, a Next Generation EU * egészíti ki. E javaslatról jelenleg folynak a tárgyalások a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel. Amennyiben e javaslat alapján megállapodás születne, az EU által felvett hitelekből származó pénzeszközökkel számos uniós költségvetési programot kiegészítenének. Tekintettel a javasolt összegek nagyságára, ez jelentős hatást gyakorolna a jövőbeli uniós mérlegek tartalmára; a konkrét hatás csak akkor értékelhető, ha a költségvetési hatóság jóváhagyta a végleges javaslatot, és megkezdődik annak végrehajtása.
Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése
2020. február 1-jétől az Egyesült Királyság többé nem tagja az Európai Uniónak. Azt követően, hogy a két fél megkötötte a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodást (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás), az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy az uniós tagságából eredően teljesíti a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a korábbi pénzügyi tervek szerinti valamennyi kötelezettségét.
E beszámoló aláírásának időpontjáig, valamint a megkötött és már hatályos, kilépésről rendelkező megállapodás alapján e beszámolóban semmilyen pénzügyi hatásról nem kell jelentést tenni.
9. A KONSZOLIDÁLÁS ALKALMAZÁSI KÖRE
A. ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK (52)
1. Intézmények és tanácsadó szervek (11)
Európai Parlament
Európai Tanács
Európai Bizottság
Európai Számvevőszék
Az Európai Unió Bírósága
Európai Külügyi Szolgálat
Európai adatvédelmi biztos
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Európai ombudsman
Régiók Bizottsága
Az Európai Unió Tanácsa
2. Uniós ügynökségek (39)
2.1. Végrehajtó ügynökségek (6)
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA)
Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA)
Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME)
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA)
Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA)
2.2. Decentralizált ügynökségek (33)
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA)
Európai Gyógyszerügynökség (EMA)
Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)
Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE)
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Európai Bankhatóság (EBH)
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO)
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)
Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL)
Európai GNSS Ügynökség (GSA)
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)
Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Működését Segítő Ügynökség (BEREC Hivatal)
Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA)
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA)
Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO)
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA)
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA)
Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)
Európai Képzési Alapítvány (ETF)
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound)
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol)
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)
Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA)
Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja
Fusion for Energy (Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás)
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA)
3. Egyéb ellenőrzött gazdálkodó egységek (2)
A felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség
Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
B. TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK (1)
Európai Beruházási Alap (EBA)
KISEBB GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK
Az alábbiakban felsorolt gazdálkodó egységeket csekély jelentőségük miatt nem vonták be az EU 2019. évi összevont pénzügyi beszámolójába a tőkemódszer alkalmazásával:
Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás (BBI)
A BBI az EU és a Bioalapú Iparágak Konzorciumának (BIK) köz-magán társulása. A BBI célkitűzése, hogy fenntartható és versenyképes bioalapú európai iparágak fejlesztése révén hozzájáruljon az erőforrásokat hatékonyabban felhasználó, fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrehozásához, valamint a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás erősítéséhez.
Tiszta Égbolt közös vállalkozás (Tiszta Égbolt)
A Tiszta Égbolt a legnagyobb európai kutatási program, amely a légi járművekkel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás, gázkibocsátások és zajszintek csökkentését célzó innovatív, élvonalbeli technológiát fejleszti ki. Az EU „Horizont 2020” keretprogramja által finanszírozott Tiszta Égbolt hozzájárul az európai légi ipari együttműködés, globális vezető szerep és versenyképesség megerősítéséhez.
Az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás (IMI közös vállalkozás)
Az IMI az Európai Unió és az európai gyógyszeripar közötti partnerség, a világ legnagyobb köz-magán társulása az élettudományok területén. Célja az egészség javítása az innovatív gyógyszerek kifejlesztésének és a páciensek számára való elérhetőségének felgyorsítása révén, különösen az olyan területeken, ahol azokra kielégítetlen orvosi vagy társadalmi igény mutatkozik.
Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös vállalkozás (ECSEL)
Az ECSEL elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó köz-magán társulás, amely az elektronikai alkatrészek és rendszerek terén világszínvonalú szakértelmet nyújtó kutatási, fejlesztési és innovációs projekteket finanszíroz, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unió elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó iparága megerősödjön, és globálisan versenyképessé váljon.
Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai (FCH) Közös Vállalkozás
Az FCH a köz- és a magánszféra partnerségében valósul meg, és az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiákkal összefüggő kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket támogatja Európában. Célja, hogy felgyorsítsa e technológiák piaci bevezetését, és elősegítse, hogy a bennük rejlő lehetőségeknek megfelelő szerepet kapjanak az alacsony széndioxid-kibocsátású energetikai rendszer kialakításában.
Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítását célzó közös vállalkozás (SESAR közös vállalkozás)
A SESAR egy olyan köz-magán társulás, amelynek feladata, hogy valamennyi kapcsolódó kutatás-fejlesztési erőfeszítés uniós összehangolása és egyesítése révén korszerűsítse az európai légiforgalmi szolgáltatás rendszerét.
Shift2Rail közös vállalkozás (Shift2Rail)
A Shitf2Rail az első európai vasúti közös technológiai kezdeményezés, amely az új és fejlett technológiáknak az innovatív vasúti termékmegoldásokba történő integrálásával összpontosított kutatási és innovációs, valamint piacvezérelt megoldások kialakítására törekszik.
E gazdálkodó egységek éves beszámolója nyilvánosan hozzáférhető az egyes gazdálkodó egységek honlapján.
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE *
2019-ES PÉNZÜGYI ÉV
TARTALOMJEGYZÉK
| 1. AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA: 2019. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZET | |
| 1.1. BEVÉTELEK | |
| 1.2. KIADÁSOK | |
| 1.3. ESZKÖZÖK | |
| 1.4. KÖTELEZETTSÉGEK | |
| 2. A KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK KEZELÉSE AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN | |
| 2.1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET | |
| 2.2. PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK | |
| 2.3. KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK | |
| 2.4. AZ ÚJ BELÉPŐK RÉSZÉRE FENNTARTOTT TARTALÉK (NER) 300 |
A pénzügyi kimutatás tárgyalásának és elemzésének az a célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak az EU összevont pénzügyi beszámolójában bemutatott pénzügyi helyzet, pénzügyi teljesítmény és cash flow-k megértéséhez. Az itt szereplő információk nem képezték ellenőrzés tárgyát.
1. AZ EURÓPAI UNIÓ ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA: 2019. ÉVI PÉNZÜGYI HELYZET
1.1. BEVÉTELEK
Az EU összevont bevétele magában foglalja a visszterhes ügyletekhez és a nem visszterhes ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek közül az utóbbi összegek a legjelentősebbek.
A főbb nem visszterhes ügyletekből származó bevételek ötéves tendenciája (millió EUR)
Mivel a költségvetési bevételeknek meg kell egyezniük a költségvetési kiadásokkal (vagy meg kell azokat haladniuk), a fentiekben bemutatott bevételi tendencia fő hajtóereje az évente teljesített kifizetésekben rejlik.
2019-ben az összevont bevétel 160,3 milliárd EUR-t tett ki, ami kismértékű, 2,6 milliárd EUR összegű, azaz 1,6%-os csökkenést jelent az előző évi 162,9 milliárd EUR-hoz képest. Ez elsősorban a GNI- és a héa-források növekedésének tudható be, amelyet túlkompenzált az egyéb bevételi kategóriák csökkenése:
- A GNI-ből (bruttó nemzeti jövedelem), az EU működési bevételének elsődleges eleméből, valamint a héa-forrásokból származó bevételek a 2018. évi 123,4 milliárd EUR-ról 2019-ben 126,9 milliárd EUR-ra emelkedtek. A 3,5 milliárd EUR összegű, azaz 2,8%-os növekedést elsősorban a korábbi összegekre (főként a 2012 és 2017 közötti évekre) vonatkozó kiigazítások eredményezték, mivel a GNI/héa-alapokat valós adatokkal frissítették.
- A kiadások visszafizettetése 2,2 milliárd EUR-ról 2,6 milliárd EUR-ra (0,4 milliárd EUR-val, azaz 18,2%-kal) emelkedett, ami tovább növelte a bevételeket.
- Ezzel párhuzamosan a pénzbírságokból származó bevételek, amelyek 2018-ban 6,7 milliárd EUR-t tettek ki, a kiszabott pénzbírságok alacsonyabb nagyságrendje miatt 2,4 milliárd EUR-val, azaz 35,8%-kal 4,3 milliárd EUR-ra csökkentek. A három legnagyobb kiszabott pénzbírság összege 2018-ban 5,7 milliárd EUR-t tett ki, 2019-ben azonban csak 3,1 milliárd EUR volt.
A fenti változásokat a következők kísérték: a tradicionális saját forrásokból származó bevételek a 2018. évi 22,8 milliárd EUR-ról 2019-ben 21,2 milliárd EUR-ra csökkentek (1,6 milliárd EUR összegű, azaz 7,0%-os csökkenés), valamint a pénzügyi bevételek a 2018. évi 3,1 milliárd EUR-ról 2019-ben 1,8 milliárd EUR-ra estek vissza (1,3 milliárd EUR összegű, azaz 41,9%-os csökkenés) a brit TOR-ügyekhez kapcsolódó, 2018-ban megjelenített késedelmi kamatbevételek miatt (1,3 milliárd EUR).
1.2. KIADÁSOK
Az összevont pénzügyi beszámolóban megjelenített fő kiadási tételek a megosztott irányítás alá tartozó transzferjellegű kifizetések, amelyek a következő alapokat érintik: i. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), ii. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és egyéb vidékfejlesztési eszközök, iii. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap (KA) és iv. Európai Szociális Alap (ESZA). Ezek az alapok 2019-ben az összes kiadás 66,8%-át tették ki (2018: 66,3%) - a felosztás az alábbi ábrán látható.
A tagállamok által a 2019-es pénzügyi évre vonatkozóan (megosztott irányítással) végrehajtott fő kiadások relatív súlya
A közvetlen irányítás keretében felmerült kiadások a Bizottság, a végrehajtó ügynökségek és a vagyonkezelői alapok általi költségvetés-végrehajtást mutatják. Közvetett irányítás esetén a költségvetést az uniós ügynökségek, az uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és egyéb jogalanyok hajtják végre.
A közvetlen és közvetett irányítás keretében felmerült kiadások összege 29,0 milliárd EUR volt és az összes kiadás hozzávetőleg 18,7%-át tette ki, vagyis az előző pénzügyi évhez képest stabil maradt (2018: 28,5 milliárd EUR, azaz 19,1%).
Az EU kiadásként számol el bizonyos jövőbeli kifizetési kötelezettségeket, még ha azokat nem is tüntetik fel a készpénz alapú költségvetési számlákon. Jelentős összegeket tüntetnek fel a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre vonatkozó szállítói kötelezettségek és elhatárolt költségek, valamint a biztosok, az uniós intézmények tagjai és a személyzet által megszerzett nyugdíjjogosultságokkal és egyéb, a munkaviszony megszűnése utáni jogosultságokkal kapcsolatos munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek alatt is (lásd a 2.9. megjegyzést).
A kiadások összességében 149,0 milliárd EUR-ról 155,5 milliárd EUR-ra, 6,5 milliárd EUR-val, azaz 4,4%-kal nőttek 2018-hoz képest, ami főként a tagállamok által megosztott irányítással végrehajtott programokból eredő költségekből származik, amelyek körülbelül 4,8 milliárd EUR-val, azaz 4,7%-kal, 101,7 milliárd EUR-ról 106,5 milliárd EUR-ra emelkedtek. Ennek oka, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret előrehaladtával tovább folyik az ERFA és a Kohéziós Alap alá tartozó programok végrehajtása.
1.3. ESZKÖZÖK
A mérleg eszközoldalán lévő legjelentősebb tételek a pénzügyi eszközökhöz (nyújtott hitelekhez, értékesíthető pénzügyi eszközökhöz, pénzeszközökhöz) és az előfinanszírozási összegekhez kapcsolódnak, amelyek az EU eszközeinek 79,6%-át teszik ki (2018: 78,8%).
Az EU összevont eszközeinek összetétele
2019. december 31-én a teljes eszközállomány 178,9 milliárd EUR-t tett ki, ami 4,5 milliárd EUR összegű, azaz 2,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest (2018: 174,4 milliárd EUR). A főbb változások a következők voltak:
- az értékesíthető pénzügyi eszközök 3,0 milliárd EUR összegben (19,2%-kal) növekedtek az ESBA-garanciaalap és az EFFA-garanciaalap, valamint a Horizont 2020 folyamatos finanszírozásával összhangban,
- a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek 1,6 milliárd EUR összegben (9,0%-kal) emelkedtek (lásd alább),
- az előfinanszírozás, azaz az uniós források kedvezményezettjeinek kifizetett előlegek lényegében stabilak maradtak, mivel csak kismértékben, 1,1 milliárd EUR-val (2,5%-kal) növekedtek,
- a fenti hatásokat részben ellensúlyozta a hitelek 1,3 milliárd EUR összegű (2,3%-os) csökkenése, amely elsősorban a fizetésimérleg-hitelek Románia (1 milliárd EUR) és Lettország (0,5 milliárd EUR) általi 2019-es visszafizetésének tudható be, és amelyet részben ellensúlyoztak az új MFA-hitelek.
Az uniós intézmények és szervek általánosságban arra törekednek, hogy a pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként tartott összegeket alacsony szinten tartsák. Az év végén 19,7 milliárd EUR összegű készpénzállomány a következő fő elemekből áll:-
- 2019 végén véglegesen beszedtek, de a költségvetés-módosításokban még nem tüntettek fel 2,6 milliárd EUR összegű, a Bizottság által a versenyszabályok megsértése miatt kirótt pénzbírságot, amely év végén ugyancsak a kincstári egyenleg részét képezte.-
- A kincstári egyenleg tartalmaz továbbá a 2019. évi költségvetésben szereplő 9,7 milliárd EUR összegű, még nem felhasznált címzett bevételt és egyéb kifizetési előirányzatot.
Előfinanszírozás
Megjegyzendő, hogy az előfinanszírozás szintjét jelentősen befolyásolja a többéves pénzügyi keret ciklusa - például a többéves pénzügyi keret időszakának elején várhatóan nagy előlegeket kell kifizetni a tagállamok részére a kohéziós politika keretében, és ezek az összegek a programok lezárásáig a tagállamok rendelkezésére állnak. Éves előfinanszírozást is kifizetnek, amelyet az adott éven belül fel kell használni, vagy az éves zárási ciklus részeként a következő évben vissza kell téríttetni. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az előfinanszírozást megfelelő szinten tartsa. Egyensúlyt kell teremteni a projektek elegendő finanszírozásának biztosítása és a kiadások kellő időben történő elszámolása között.
Az uniós mérlegben szereplő teljes előfinanszírozás (amely nem tartalmazza a tagállamok részére fizetett egyéb előlegeket, valamint a Bêkou és az Afrika vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokat) 44,4 milliárd EUR-t tesz ki (2018: 43,4 milliárd EUR), amelynek szinte az egésze bizottsági tevékenységekhez kapcsolódik. A Bizottság által nyújtott előfinanszírozás mintegy 56%-a megosztott irányítású, ami azt jelenti, hogy a költségvetés végrehajtását a tagállamokhoz delegálják (a Bizottság felügyeleti szerepet lát el).
Bizottság általi előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban
A megosztott irányítási mód alá tartozó legjelentősebb előfinanszírozási összeg az ERFA-hoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódik (14,4 milliárd EUR), és hasonló a 2018. évi összeghez (14,6 milliárd EUR).
PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK
Az EU összevont pénzügyi beszámolójában a következők vannak feltüntetve számviteli értelemben pénzügyi instrumentumként:
- a költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök: az ilyen típusú költségvetési végrehajtás keretében a pénzeszközöket vagy már folyósították a megbízott szervezetek által kezelt vagyonkezelői számlákra, és rendelkezésre állnak (pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként, illetve pénzpiaci alapokba történő befektetésként vagy összevont eszközportfólióként), hogy fedezzék a jövőbeli garancialehívásokat, vagy befektetésre kerültek a saját tőkébe,
- költségvetési biztosítékokra vonatkozó garanciaalapokban tartott pénzügyi eszközök: az ilyen típusú költségvetési végrehajtás keretében az EU olyan garanciákat nyújt partnerek számára, amelyek finanszírozása csak részben történik a Bizottság által létrehozott garanciaalapokon keresztül, és így függő kötelezettségeket keletkeztetnek az uniós költségvetés számára - lásd a 4.1. megjegyzést, és
- hitelek és pénzügyi támogatási programokra vonatkozó kapcsolódó hitelfelvételek.
A költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök
Az uniós költségvetésből támogatott, közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi eszközök jelentősége és volumene évről évre nő. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest - amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki - az e megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből pénzügyi eszközök révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként. Az uniós költségvetés e felhasználása arra irányul, hogy maximalizálja a rendelkezésre álló források hatását. Az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközök formája lehet garanciaeszköz, tőkeinstrumentum és hiteleszköz - lásd a többéves pénzügyi keret szerinti áttekintést az alábbi táblázatban. Az ezen instrumentumokban tartott eszközöket vagy pénzeszközökben és pénzeszköz-egyenértékesekben tartják, vagy befektetik az EU összevont pénzügyi beszámolójában értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt tőkeinstrumentumokba és hitelpapírokba.
Az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékesíthető pénzügyi eszközök (év végi érték):-
Az alábbi táblázatok áttekintést nyújtanak az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközökről és azok 2019. december 31-i értékéről a többéves pénzügyi keret szerinti bontásban:
| millió EUR | ||||
| Több többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó | Eszközök (1) | Kötelezettségek (2) | Függő kötelezettségek (3) | |
| Garancia- és kockázatmegosztási eszközök: | ||||
| Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz (EDIF) | 36 | (40) | - | |
| 36 | (40) | - | ||
| Tőkeinstrumentumok: | ||||
| Délkelet-Európáért Európai Alap (EFSE) | 166 | - | - | |
| Környezetbarát Növekedésért Alap a keleti szomszédság részére | 71 | - | - | |
| Európai Progress mikrofinanszírozási alap | 53 | - | - | |
| MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára (SANAD) | 44 | - | - | |
| Vállalkozásinnovációs alap (ENIF) | 17 | - | - | |
| Vállalkozásbővítési alap (ENEF) | 10 | - | - | |
| MIFA hitelalap - mikrofinanszírozási kezdeményezés Ázsia részére | 9 | - | - | |
| 370 | - | - | ||
| Összesen | 406 | (40) | - | |
| A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret | Eszközök | Kötelezettségek | Függő kötelezettségek | |
| Garancia- és kockázatmegosztási eszközök: | ||||
| Horizont 2020 - InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és garancia | 1 237 | (33) | (1 091) | |
| Horizont 2020 - InnovFin kkv-garanciaeszköz | 936 | (557) | (361) | |
| Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze (CEF DI): | 708 | (4) | (684) | |
| COSME hitelgarancia-eszköz | 401 | (758) | (2) | |
| Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze (PF4EE) | 44 | (2) | (8) | |
| A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze | 37 | (28) | - | |
| SEMED Mkkv Inkluzív Finanszírozási Program | 25 | - | (12) | |
| Átruházhatósági és Átalakíthatósági Eszköz | 16 | (1) | - | |
| Diákhitelgarancia-eszköz | 14 | (1) | - | |
| A keleti partnerség kkv-finanszírozási eszköze | 13 | (4) | (2) | |
| Természetitőke-finanszírozási Eszköz | 11 | (0) | (7) | |
| Egyéb garancia- és kockázatmegosztási eszközök: | 8 | (1) | (6) | |
| 3 451 | (1 387) | (2 175) | ||
| Tőkeinstrumentumok: | ||||
| Horizont 2020 InnovFin kutatási és innovációs célú tőkefinanszírozási eszköz | 515 | (17) | (131) | |
| COSME - Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköz | 86 | (2) | - | |
| Kockázatitőke-eszköz a déli szomszédság országai részére | 24 | - | - | |
| Climate Investor One | 15 | - | - | |
| Latin-amerikai Beruházási Keret | 12 | - | - | |
| Afrika Mezőgazdasági és Kereskedelmi Beruházási Alap | 11 | - | - | |
| Egyéb tőkeinstrumentumok | 16 | (1) | - | |
| 679 | (20) | (131) | ||
| Vegyes eszközök: | ||||
| A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja - garanciaeszköz és kapacitásépítés | 81 | (72) | - | |
| EU mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség eszközök | 62 | (24) | - | |
| Energiaintegrációs Alap | 37 | (3) | - | |
| ElectriFI | 30 | - | - | |
| Mezőgazdasági finanszírozási kezdeményezés | 21 | - | - | |
| 232 | (98) | - | ||
| Összesen | 4 362 | (1 505) | (2 306) | |
| 2014 előtti többéves pénzügyi keret | Eszközök | Kötelezettségek | Függő kötelezettségek | |
| Garancia- és kockázatmegosztási eszközök: | ||||
| Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF) | 609 | (58) | (110) | |
| A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti kkv-garanciakeret | 71 | (140) | - | |
| Többéves program (MAP) vállalkozásoknak | 32 | (31) | - | |
| Európai Progress mikrofinanszírozási garanciaeszköz | 4 | (4) | - | |
| 716 | (233) | (110) | ||
| Tőkeinstrumentumok: | ||||
| A versenyképességi és innovációs keretprogram szerinti, a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz | 448 | (4) | - | |
| Többéves keretprogram - Tőkefinanszírozási eszköz | 196 | - | - | |
| Európai Energiahatékonysági Alap | 105 | - | - | |
| Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap | 79 | (4) | - | |
| Marguerite Alap | 54 | - | - | |
| Európai Technológiai Hitelkeret (ETF) Startup eszköz 1998 | 3 | (0) | - | |
| 885 | (8) | - | ||
| Vegyes eszközök: | ||||
| Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) | 124 | (2) | - | |
| Gazdasági és pénzügyi együttműködési eszköz az euromediterrán partnerség keretében (MEDA) | 119 | (2) | - | |
| 243 | (4) | - | ||
| Összesen | 1 844 | (244) | (110) | |
| Mindösszesen | 6 612 | (1 790) | (2 416) | |
| (1) Az ebben a táblázatban szereplő eszközök a pénzügyi kimutatások több tételét magukban foglalják („Értékesíthető pénzügyi eszközök” 5 028 millió EUR összegben; „Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek” 1 485 millió EUR összegben; „Hitelek” 73 millió EUR összegben és egyéb tételek 24 millió EUR összegben). (2) Az ebben a táblázatban szereplő kötelezettségek a pénzügyi kimutatások több tételét magukban foglalják („Céltartalékok” 1 702 millió EUR összegben; „Szállítói kötelezettségek” 75 millió EUR összegben és egyéb tételek 12 millió EUR összegben). (3) Egyes garanciák esetében az EU által vállalt kockázat teljes összegére céltartalékot képeztek. | ||||
Költségvetési biztosítékokra vonatkozó garanciaalapokban tartott pénzügyi eszközök
A Bizottság garanciaalapokat hozott létre az EBB csoport és egyéb pénzügyi intézmények részére nyújtott költségvetési biztosítékok fedezésére (lásd az összevont pénzügyi beszámoló 4.1.1. megjegyzését). E garanciaalapokat az uniós költségvetésből származó kifizetésekből töltik fel, hogy likviditási tartalékot biztosítsanak a fedezett műveletekből származó potenciális veszteségekkel szemben. A garanciaalap részére teljesített kifizetéseket pénzügyi instrumentumokba, többek között hitelpapírokba, pénzpiaci alapokba, pénzeszközökbe és lekötött betétekbe fektetik be. 2019. december 31-én a Bizottság az alábbiakban tartott pénzügyi eszközöket:
- a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, 2,6 milliárd EUR,
- az ESBA-garanciaalap, 6,7 milliárd EUR, és
- az EFFA-garanciaalap, 0,6 milliárd EUR.
Pénzügyi támogatási programokra vonatkozó hitelek és kapcsolódó hitelfelvételek
A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács határozatai alapján pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak és harmadik országoknak a tőkepiacokról finanszírozott kétoldalú hitelek formájában, az uniós költségvetés garanciájával.
Az EU képviseletében eljáró Bizottság jelenleg a következő három fő programot működteti, amelyek keretében hiteleket nyújthat:
- európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM),
- fizetésimérleg-támogatás, és
- makroszintű pénzügyi támogatás.
Az uniós hitelezés finanszírozásához szükséges tőkét a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél veszik fel.
2019. december 31-én az EFSM és a fizetésimérleg-eszköz keretében pénzügyi támogatásként nyújtott hitelek nominális összege az alábbiak szerint alakult:
| milliárd EUR | ||||||||
| BOP | EFSM (1) | ÖSSZESEN | ||||||
| Lettország | Románia | Összesen | Írország | Portugália | Összesen | |||
| Összes nyújtott | 3,1 | 5,0 (17) | 8,1 | 22,5 | 26,0 | 48,5 | 56,6 | |
| 2019.12.31-ig folyósított összesen | 2,9 | 5,0 | 7,9 | 22,5 | 24,3 | 46,8 | 54,7 | |
| 2019.12.31-ig visszafizetett összesen | (2,7) | (5,0) | (7,7) | - | - | - | (7,7) | |
| 2019.12.31-én kinnlévő összeg | 0,2 | 0 | 0,2 | 22,5 | 24,3 | 46,8 | 47,0 | |
| (1) Refinanszírozási ügyletek nélkül. (2) Elővigyázatossági pénzügyi támogatás nélkül. | ||||||||
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)
Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM) azért hozták létre, hogy pénzügyi támogatást nyújtson minden olyan tagállamnak, amely általa nem befolyásolható rendkívüli körülmények folytán súlyos gazdasági-pénzügyi zavarral küzd, vagy annak komoly veszélye áll fenn. Az EFSM 2011 és 2014 között a reformok végrehajtásától függő pénzügyi támogatást nyújtott Írországnak és Portugáliának.
A program lejárt, és további hitel nem hívható le, jóllehet továbbra is igénybe lehet venni olyan konkrét feladatokra, mint például az Írországnak és Portugáliának nyújtott hitelek futamidejének meghosszabbítása és áthidaló hitelek nyújtása.
Az EFSM-program fő pontjai a következők:
Írország
- Írország 2010 decemberében igényelte az EFSM keretében nyújtott teljes 22,5 milliárd EUR-s összeget, amelyet nyolc részletben folyósítottak 2011 januárja és 2014 márciusa között.
- 2019-ben nem irányoztak elő tőketörlesztést. Minden kért kamatfizetést időben teljesítettek.
Portugália
- Portugália 2011 májusában az EFSM által nyújtott 26 milliárd EUR-ból 24,3 milliárd EUR-t igényelt, amelyet hét részletben folyósítottak 2011 májusa és 2014 novembere között.
- Írországhoz hasonlóan 2019-re nem volt beütemezve tőketörlesztés, és az összes kamatfizetést teljes mértékben időben teljesítették.
- Portugália hivatalosan kérte, hogy az EU mondjon le az EFSM hitelkeret-megállapodás „kötelező előtörlesztési záradéka” szerinti jogairól annak érdekében, hogy Portugália előtörleszthessen 2 milliárd EUR-t az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) részére. Az EFSF-nek történő előtörlesztés az EFSM-hitelek kötelező arányos törlesztését vonja maga után. A Bizottság ezt egy határozatban bizonyos feltételek mellett engedélyezte.
BOP
A fizetésimérleg-eszköz olyan támogatási program, amelyet a fizetési mérlegükkel kapcsolatban nehézségekkel küzdő vagy nehézségekkel fenyegetett, euróövezeten kívüli országok számára alakítottak ki. A fizetésimérleg-támogatás a mögöttes gazdasági problémák kezelésére kidolgozott szakpolitikák végrehajtásától függő középtávú hitelek formájában valósul meg. Az EU által nyújtott fizetésimérleg-támogatás jellemzően a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és más nemzetközi intézményekkel vagy országokkal együttműködésben valósul meg.
A főbb pontok az alábbiak:
- 2019 folyamán a fizetésimérleg-támogatás kedvezményezett tagállamai időben és teljes egészében visszafizettek 1,5 milliárd EUR-t, amelyből 1,0 milliárd EUR Romániától, 0,5 milliárd EUR pedig Lettországtól származó tőketörlesztés volt. Ezenkívül mindkét tagállam időben kifizette a 2019-ben esedékes kamat összegét.
- A 2019 végén fennálló 0,2 milliárd EUR-s összeg csak Lettországhoz kapcsolódik, és törlesztésére a tervek szerint 2025-ben kerül sor. Románia az összes tőkeösszeget és kamatot törlesztette, így a fizetésimérleg-támogatási programja lezárható.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)
Az MFA az EU által az EU-n kívüli, fizetésimérleg-válsággal küzdő partnerországok részére nyújtott pénzügyi támogatást jelent. Közép- és hosszú távú hitelek vagy támogatások, vagy ezek kombinációja formájában valósul meg, és csak olyan országok számára áll rendelkezésre, amelyek folyósítással járó IMF-program kedvezményezettjei.
2019. december 31-én az MFA-hitelprogram keretében kinnlevő hitelek teljes volumene (névértéke) így 4,7 milliárd EUR volt.
| MFA | ||||||
| Ukrajna | Tunézia | Jordánia | Egyéb résztvevők | Összesen | ||
| Összes nyújtott | 3,8 | 0,8 | 0,4 | 0,5 | 5,5 | |
| 2019.12.31-ig folyósított összesen | 3,3 | 0,8 | 0,4 | 0,4 | 4,9 | |
| 2019.12.31-ig visszafizetett összesen | 0,0 | 0,0 | 0,0 | (0,2) | (0,2) | |
| 2019.12.31-én kinnlévő összeg | 3,3 | 0,8 | 0,4 | 0,2 | 4,7 | |
A főbb pontok az alábbiak:
- 2019-ben összesen 0,4 milliárd EUR összegben folyósítottak új hiteleket, ebből Tunéziának 0,3 milliárd EUR-t, Jordániának 0,1 milliárd EUR-t, Moldovának pedig 0,02 milliárd EUR-t.
A makroszintű pénzügyi támogatás legnagyobb kedvezményezettje Ukrajna, amely 3,3 milliárd EUR összegű hitelt kapott, és egy hitelmegállapodás keretében egy további 0,5 milliárd EUR összegű hitelígérettel is rendelkezik, amelyet még nem folyósítottak. Ukrajna 2019 folyamán minden fizetési kötelezettségét teljesítette.
1.4. KÖTELEZETTSÉGEK
A mérleg kötelezettségoldalának legjelentősebb tételeit elsősorban az alábbi négy fő tétel képezi: i. nyugdíjkötelezettség és egyéb munkavállalói juttatási kötelezettségek; ii. hitelfelvételek; iii. harmadik felek felé fennálló szállítói kötelezettségek; és iv. elhatárolt költségek.
Az EU konszolidált mérlegében szereplő kötelezettségek összetétele
2019. december 31-én a kötelezettségek teljes összege 251,5 milliárd EUR volt, ami az előző évhez (235,9 milliárd EUR) képest 15,6 milliárd EUR összegű, azaz 6,6%-os növekedést jelent.
A fő változások az alábbi hatásokhoz kapcsolódnak:
- A nyugdíjak és a munkaviszony megszűnése utáni egyéb juttatások 17,2 milliárd EUR-val, azaz 21,4%-kal emelkedtek. Ennek fő oka a pénzügyi feltételezésekből eredő aktuáriusi veszteség, amelyet az első alkalommal negatívvá vált diszkontráta jelentős csökkenése okozott.
- A hitelfelvételek 1,3 milliárd EUR-val, azaz 2,4%-kal csökkentek, elsősorban a fizetésimérleg-hitelek törlesztése miatt (1 milliárd EUR Romániához és 0,5 milliárd EUR Lettországhoz kapcsolódóan), amit 0,4 milliárd EUR összegben részben ellensúlyoznak az új MFA-hitelek.
- A kötelezettségeket (5,0 milliárd EUR összegű csökkenés) és az elhatárolt kiadásokat (4,0 milliárd EUR összegű növekedés) együtt tekintve a kötelezettségek általános szintje változatlan marad. Tovább csökkenti a kötelezettségek összegét, hogy a kohéziós politika (ERFA, Kohéziós Alap és ESZA) területén év végéig kevesebb költségtérítési igény érkezett be; az elhatárolt költségek azonban növekedni fognak, ami a programok végrehajtásának előrehaladását jelzi.
Összes beérkezett és a mérleg szállítói kötelezettség fejezetében elszámolt költségtérítési igény és számla
Nettó eszközök
Az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány nem jelenti azt, hogy az uniós intézmények és szervek pénzügyi nehézségekkel küzdenének, hanem inkább azt, hogy bizonyos kötelezettségeket jövőbeli éves költségvetésekből kell majd finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást a folyó évben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak a következő vagy későbbi években, jövőbeni költségvetésekből kerül sor, a kapcsolódó bevételeket csak a jövőbeni időszakokban számolják el. A kiemelendő legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységei (amelyek nagy részét általában a következő pénzügyi év első negyedévében fizetik ki) és a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek (amelyeket a következő 30 év során teljesítenek).
2. A KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK KEZELÉSE AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN
2.1. MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET
Tekintettel a koronavírus-betegség 2020 első negyedévében való terjedésével kapcsolatos jelenlegi globális helyzetre, e beszámoló benyújtásának időpontjában nem lehet pontosan felmérni a betegségnek az EU makrogazdasági környezetére gyakorolt, vitathatatlanul jelentős negatív hatását.
Az EU makrogazdasági környezete hatást gyakorol az uniós tagállamok azon képességére, hogy teljesítsék az uniós intézményekkel és szervekkel szembeni finanszírozási kötelezettségeiket, ezáltal pedig az EU azon képességére, hogy folytassa az uniós szakpolitikák végrehajtását.
Az euróövezeti, illetve az uniós GDP a becslések szerint 2019-ben 1,2%-kal, illetve 1,5%-kal nőtt. Az euróövezetben a teljes infláció 2019-ben átlagosan 1,2% volt, ami az előző évi 1,7%-os inflációs rátához képest meredek visszaesést jelent. Ez azzal függhet össze, hogy az energiaárak csökkentek, és az erőteljes bérnövekedés hatása nem gyűrűzött át a maginflációra. Az euróövezeti munkaerőpiac a viszonylag mérsékelt gazdasági növekedésnek köszönhetően 2019-ben meglehetősen rugalmasnak bizonyult. A munkanélküliségi ráta az év vége felé megközelítette, illetve elérte a 7,4%-ot, amely a 2008 májusa óta mért legalacsonyabb adat. 2019 decemberében a munkanélküliek száma 4,6%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és 36,8%-kal maradt el a 2013. áprilisi csúcsértéktől.
2.2. PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK
Az EU pénzügyi támogatási programokra vonatkozó forrásbevonási és hitelezési műveletei nem költségvetési műveletek. A forrásokat általánosságban „back-to-back” alapon, vagyis azonos kamattal, futamidővel és összegben veszik fel és kölcsönzik tovább a kedvezményezett tagállamnak. A „back-to-back” módszertől függetlenül a pénzügyi eszközök adósságszolgálatával kapcsolatos jogi kötelezettség az Uniót terheli, ami garantálja az időben és teljes mértékben történő törlesztést. A Bizottság eljárásokat alakított ki annak biztosítására, hogy a hitelfelvételt nemteljesítés esetén is visszafizessék.
Az uniós hitelfelvétel az EU közvetlen és feltétel nélküli kötelezettsége, amelyet az uniós tagállamok garantálnak (költségvetési függő kötelezettségek). Az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett hiteleket a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap fedezi. A kedvezményezett tagállam nemteljesítése esetén az adósságszolgálat teljesítése lehetőség szerint a Bizottság rendelkezésre álló pénztáregyenlegéből történik. Amennyiben ez nem lehetséges, a Bizottság a szükséges forrásokat a tagállamoktól hívja le. Az EU saját forrásairól szóló jogszabály szerint (a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet 14. cikke) az uniós tagállamok az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében jogilag kötelesek elegendő pénzeszközt rendelkezésre bocsátani. A hitelezők így csak az EU, és nem a finanszírozott hitelek kedvezményezettjei hitelkockázatának vannak kitéve. A „back-to-back” hitelezés garantálja, hogy az EU költségvetését nem terheli kamat- vagy devizaárfolyam-kockázat.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az egyes tagállamok hitelcsomagjaira vonatkozóan határozatban rögzíti a teljes nyújtott összeget, a folyósítandó részletek számát és a hitelcsomag (átlagos) futamidejének maximumát. A Bizottság és a kedvezményezett ország ezt követően megállapodik a hitel/finanszírozás paramétereiről, különösen a részletek futamidejéről. Ezenfelül a hitel első részletének kivételével valamennyi részlet a szakpolitikai feltételek teljesítésétől függ, az EU/IMF közös pénzügyi segítségével összefüggésben, ami a finanszírozási műveletek ütemezését befolyásoló újabb tényező. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátások ütemezése és futamideje a kapcsolódó uniós hitelezési tevékenységtől függ. A finanszírozás kizárólag euróban denominált, a futamidő pedig 3-30 év közötti.
A következő táblázat áttekintést nyújt az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és a fizetésimérleg-eszköz keretében nyújtott hitelek 2019. december 31-én kinnlévő névértékeire vonatkozó visszafizetési ütemtervéről:
| milliárd EUR | ||||||||
| BOP | EFSM | ÖSSZESEN | ||||||
| Lettország | Románia | Összesen | Írország | Portugália | Összesen | |||
| 2021 | - | - | - | 3,0 | 6,8 | 9,8 | 9,8 | |
| 2022 | - | - | - | - | 2,7 | 2,7 | 2,7 | |
| 2023 | - | - | - | 2,0 | 1,5 | 3,5 | 3,5 | |
| 2024 | - | - | - | 0,8 | 1,8 | 2,6 | 2,6 | |
| 2025 | 0,2 | - | 0,2 | 2,4 | - | 2,4 | 2,6 | |
| 2026 | - | - | - | 2,0 | 2,0 | 4,0 | 4,0 | |
| 2027 | - | - | - | 1,0 | 2,0 | 3,0 | 3,0 | |
| 2028 | - | - | - | 2,3 | - | 2,3 | 2,3 | |
| 2029 | - | - | - | 1,0 | 0,4 | 1,4 | 1,4 | |
| 2031 | - | - | - | - | 2,2 | 2,2 | 2,2 | |
| 2032 | - | - | - | 3,0 | - | 3,0 | 3,0 | |
| 2033 | - | - | - | 1,5 | 0,6 | 2,1 | 2,1 | |
| 2035 | - | - | - | 2,0 | - | 2,0 | 2,0 | |
| 2036 | - | - | - | - | 1,0 | 1,0 | 1,0 | |
| 2038 | 1,8 | 1,8 | 1,8 | |||||
| 2042 | - | - | - | 1,5 | 1,5 | 3,0 | 3,0 | |
| Összesen | 0,2 | - | 0,2 | 22,5 | 24,3 | 46,8 | 47,0 | |
A kormányközi pénzügyi stabilitási mechanizmusok: az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) és az Európai Stabilitási Mechanizmus az uniós szerződések keretén kívül esnek, ezért nem szerepelnek az EU összevont éves beszámolójában.
2.3. KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK
Az EU biztosítékokat nyújtott az EBB csoport számára az EU-n kívül nyújtott hitelekre és az ESBA-garancia által fedezett hitel- és tőkefinanszírozási műveletekre. 2019. december 31-én az EU az összevont pénzügyi beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben (lásd a 4.1.1. megjegyzést) függő kötelezettséget mutatott ki mindkét garanciára vonatkozóan, míg a meglévő kötelemnek minősülő összegeket céltartalékként és pénzügyigarancia-kötelezettségként a pénzügyi kimutatásokban jelenítette meg (lásd az összevont pénzügyi beszámoló 2.10. és 2.11.3. megjegyzését). Annak érdekében, hogy csökkentse azt a kockázatot, amelyet az EBB csoport általi garancialehívás gyakorolhat az uniós költségvetésre, az EU két külön garanciaalapot hozott létre: a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot és az ESBA-garanciaalapot.
Az uniós költségvetésből finanszírozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap az EBB harmadik országoknak szóló külső hitelezési megbízatási tevékenységére vonatkozó, év végén kinnlévő garantált hitelek 9%-ára nyújt fedezetet.- 2019. december 31-én a 2,6 milliárd EUR összegű teljes eszközérték 20,2 milliárd EUR összegű folyósított összegre vonatkozó kitettséget fedezett.
Az ESBA-garanciaalap 2016-ban kezdte meg működését. A módosított ESBA-rendelet ((EU) 2017/2396 európai parlamenti és tanácsi rendelet * ) alapján az uniós ESBA-garancia felső határa (az eredeti 16 milliárd EUR-ról) 26 milliárd EUR-ra emelkedett, a garanciaalap korlátja pedig a teljes uniós garanciakötelezettség 35%-ára csökkent (az eredeti 50%-ról). Az ESBA-garanciaalap teljes összege ezért várhatóan 9,1 milliárd EUR lesz. Az ESBA-garanciaalap teljes eszközállománya 2019. december 31-én6,7 millió EUR volt, amely 17,7 milliárd EUR összegű folyósított összegekre nyújt fedezetet.
Az EFFA-rendelet (az (EU) 2017/1601 rendelet) értelmében a legfeljebb 1,5 milliárd EUR összegű (a külső hozzájárulásokkal tovább növelt) EFFA-garanciát az afrikai partnerországokban és az európai szomszédságpolitikában részt vevő partnerországokban történő beruházások támogatására kell rendelkezésre bocsátani. Az EU az EFFA-garanciát függő kötelezettségként teszi közzé az összevont pénzügyi beszámolójához fűzött megjegyzésekben (lásd a 4.1.1. megjegyzést). 2019. december 31-én egy EFFA-garanciamegállapodás volt hatályban, amelynek teljes fedezete 50 millió EUR volt, de a végrehajtó partner nem írt alá mögöttes műveleteket. Az EFFA-garanciaalapot az esetleges jövőbeli garancialehívások fedezésére hozták létre. Az alaphoz nyújtott hozzájárulások teljes összege 2019. december 31-én0,6 milliárd EUR-t tett ki.
2.4. AZ ÚJ BELÉPŐK RÉSZÉRE FENNTARTOTT TARTALÉK (NER) 300
A NER 300 alap az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven * alapuló kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek értékesítéséből származott. Az alap tulajdonosai a tagállamok, amelyek az innovatív alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai demonstrációs projektek finanszírozására használják fel a pénzt. A tagállamok nevében a Bizottság irányítja a programot, míg az EBB a NER 300 alap eszközkezeléséért felelős, és a Bizottsággal kötött együttműködési megállapodás értelmében technikai tanácsadóként működik. Mivel a Bizottságnak korlátozott szerepe van a NER 300 döntéshozatali folyamatában, valamint a kibocsátási egységek értékesítéséből származó pénzeszközöket nem kell befizetni az uniós költségvetésbe, a NER 300 nem tartozik az uniós konszolidáció hatálya alá (azaz sem a kibocsátási egységekből származó bevételek, sem a finanszírozott projektek kiadásai nem szerepelnek az uniós beszámolóban).
2017-ben a tagállamok úgy határoztak ((EU) 2017/2172 bizottsági határozat * ), hogy a NER 300 azon bevételeit, amelyeket nem használtak fel teljes mértékben alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai demonstrációs projektek vissza nem térítendő támogatására, részben pénzügyi eszközökön keresztül kell felhasználni. A NER 300 pénzeszközöket így különösen arra használják fel, hogy a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi eszközei keretében nyújtott uniós költségvetési garancián felül nyújtsanak garanciát az EBB-nek az energetikai demonstrációs projektekhez nyújtott hiteleikhez kapcsolódóan. Bár ezeket a NER 300 pénzeszközöket az EBB az uniós költségvetési pénzeszközökkel együtt vagyonkezelési célból összevonta, azok továbbra is a NER 300 szerves részét képezik, és az EU nem szerzett ellenőrzést felettük. Ezért az EU csak az ezen eszközportfóliókban való részesedését jeleníti meg értékesíthető pénzügyi eszközként (lásd az összevont pénzügyi beszámoló 2.4.1. megjegyzését).
A fennmaradó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energetikai demonstrációs projektekre fel nem használt NER 300 eszközöket - az (EU) 2018/410 irányelvvel * 2018-ban módosított 2003/87/EK irányelvnek megfelelően - az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és eljárások innovációjának támogatására kell felhasználni, ezzel kiegészítve az „innovációs alap” létrehozásához rendelkezésre bocsátandó kibocsátási egységeket. Az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet * értelmében az innovációs alapot a Bizottság kezeli, és a NER 300-ból az uniós költségvetésbe átcsoportosított hozzájárulás külső címzett bevételt képez. Mivel az innovációs alap nem kezdte meg tevékenységét, és a NER 300 fel nem használt pénzeszközeit sem csoportosították át 2019-ben a Bizottsághoz, ezek a pénzeszközök nem jelennek meg eszközként az EU 2019. évi összevont pénzügyi beszámolójában.
A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK *
TARTALOMJEGYZÉK
| AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE | |
| A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI | |
| MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ | |
| 1. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET | |
| 1.1. A 2014-2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET | |
| 1.2. A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK) | |
| 1.3. ÉVES KÖLTSÉGVETÉS | |
| 1.4. BEVÉTELEK | |
| 1.5. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA | |
| 1.6. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL | |
| 2. A 2019. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA - ÉSZREVÉTELEK | |
| 2.1. BEVÉTELEK | |
| 2.2. KIADÁSOK | |
| 3. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA | |
| 3.1. ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL | |
| 4. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA | |
| 4.1. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA | |
| 4.2. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | |
| 4.3. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | |
| 4.4. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI | |
| 4.5. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN | |
| 4.6. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA | |
| 4.7. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | |
| 4.8. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | |
| 4.9. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI | |
| 4.10. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN | |
| 5. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN | |
| 5.1. A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA | |
| 5.2. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | |
| 5.3. A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA | |
| 6. AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA | |
| 6.1. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL | |
| 6.2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN |
AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE
| millió EUR | ||||
| Megjegyzés | 2019 | 2018 | ||
| a A pénzügyi év bevétele | 163 918 | 159 318 | ||
| b A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések | (157 428) | (154 833) | ||
| c Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok | (1 615) | (1 675) | ||
| d Az N-1. évről áthozott, fel nem használt előirányzatok megszüntetése | 75 | 106 | ||
| e Címzett bevételek alakulása (B)-(A) | (1 736) | (1 114) | ||
| Fel nem használt előirányzatok a folyó év végén (A) | 9 144 | 7 408 | ||
| Fel nem használt előirányzatok az előző év végén (B) | 7 408 | 6 295 | ||
| f Az évre elszámolt árfolyamkülönbségek | 4 | (1) | ||
| Költségvetési eredmény | 3 217 | 1 802 | ||
Az EU költségvetési eredményét 2020-ban az esedékes hozzájárulásuk csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz. Ezt az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet * 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően számítják ki. További információk a költségvetési eredmény kiszámítása alatt találhatók.
a) A pénzügyi év bevétele: az „Áttekintés az uniós költségvetési bevételek végrehajtásáról” című 3.1. táblázat „Bevételek összesen” elnevezésű 8. oszlopára utal.
b) A folyó év költségvetési előirányzataiból teljesített kifizetések: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat „Megtett kifizetések a végleges elfogadott költségvetésből” elnevezésű 2. oszlopára és „Megtett kifizetések címzett bevételekből” elnevezésű 4. oszlopára utalnak.
c) Az N+1. évre átvitt kifizetési előirányzatok: a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat „automatikusan átvitt összegek” elnevezésű 7. oszlopára és „határozattal átvitt összegek” elnevezésű 8. oszlopára utal.
d) Az N-1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése: figyelembe veszi a kifizetési előirányzatok előző év végi (automatikusan és határozattal) áthozott összegét, valamint a folyó év „Megtett kifizetések áthozott összegekből” a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat 3. oszlopa szerint.
e) A címzett bevételekből származó összes előirányzat alakulása az év végén: kiszámítja a címzett bevételekből származó előirányzatok előző év végi összegének (plusz), valamint a folyó év végi összegének (a „Többéves pénzügyi keret: a kifizetési előirányzatok végrehajtása” című 4.3. táblázat 9. oszlopa szerinti) (mínusz) különbségét, hogy megkapja a folyó évben a címzett bevételek nettó változását.
f) Az árfolyamkülönbségek magukban foglalják a realizált és nem realizált árfolyamkülönbségeket is.
A KÖLTSÉGVETÉSI TERVSZÁMOK ÉS A TÉNYLEGES ÖSSZEGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ KIMUTATÁSAI
Költségvetési bevételek
| millió EUR | |||||
| Eredeti elfogadott költségvetés | Végleges elfogadott költségvetés | Megállapított jogosultságok | Bevételek | ||
| 1. Saját források | 146 305 | 144 795 | 147 056 | 144 766 | |
| 11 - Cukorilleték | - | - | (1) | (1) | |
| 12 - Vámok | 21 471 | 21 471 | 23 656 | 21 365 | |
| 13 - Héa | 17 739 | 17 739 | 17 775 | 17 775 | |
| 14 - GNI | 107 095 | 105 585 | 105 700 | 105 700 | |
| 15 - Költségvetési egyensúlyhiányok korrekciója | - | - | (81) | (81) | |
| 16 - Hollandia és Svédország GNI-alapú hozzájárulásának csökkentése | - | - | 7 | 7 | |
| 3. Többletek, egyenlegek és kiigazítások | - | 1 803 | 1 811 | 1 805 | |
| 4. Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek | 1 607 | 1 607 | 1 585 | 1 576 | |
| 5. Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek | 25 | 25 | 589 | 558 | |
| 6. Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében | 130 | 130 | 14 134 | 12 577 | |
| 7. Késedelmi kamatok és pénzbírságok | 115 | 115 | 18 575 | 2 625 | |
| 8. Forrásbevonási és hitelezési műveletek | 3 | 3 | 3 | 3 | |
| 9. Egyéb bevételek | 15 | 15 | 17 | 8 | |
| Összesen | 148 199 | 148 492 | 183 771 | 163 918 | |
Költségvetési kiadások: kötelezettségvállalások a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban
| millió EUR | |||||
| Többéves pénzügyi terv fejezete | Eredeti elfogadott költségvetés | Végleges elfogadott költségvetés | Összes rendelkezésre álló előirányzat | Megtett kötelezettségvállalások | |
| 1. Intelligens és inkluzív növekedés | 80 527 | 80 627 | 92 794 | 90 536 | |
| 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért | 23 335 | 23 435 | 27 826 | 25 782 | |
| 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió | 57 192 | 57 192 | 64 969 | 64 754 | |
| 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 59 642 | 59 642 | 62 846 | 60 600 | |
| ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 43 192 | 43 192 | 44 806 | 43 962 | |
| 3. Biztonság és uniós polgárság | 3 787 | 3 787 | 4 065 | 3 874 | |
| 4. Globális Európa | 11 319 | 11 625 | 13 454 | 13 111 | |
| 5. Igazgatás | 9 943 | 9 943 | 10 776 | 10 371 | |
| ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai | 4 115 | 4 115 | 4 550 | 4 371 | |
| 6. Ellentételezések | - | - | - | - | |
| 8. Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány | - | - | - | - | |
| 9. Speciális eszközök | 577 | 565 | 618 | 295 | |
| Összesen | 165 796 | 166 189 | 184 554 | 178 787 | |
Költségvetési kiadások: kifizetések a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban
| millió EUR | |||||
| Többéves pénzügyi terv fejezete | Eredeti elfogadott költségvetés | Végleges elfogadott költségvetés | Összes rendelkezésre álló előirányzat | Megtett kifizetések | |
| 1. Intelligens és inkluzív növekedés | 67 557 | 67 823 | 82 553 | 75 535 | |
| 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért | 20 522 | 20 261 | 26 044 | 21 748 | |
| 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió | 47 035 | 47 561 | 56 510 | 53 787 | |
| 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 57 400 | 57 837 | 61 252 | 59 521 | |
| ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 43 116 | 43 113 | 44 933 | 43 885 | |
| 3. Biztonság és uniós polgárság | 3 527 | 3 291 | 3 575 | 3 256 | |
| 4. Globális Európa | 9 358 | 8 953 | 10 933 | 10 108 | |
| 5. Igazgatás | 9 945 | 9 942 | 11 694 | 10 381 | |
| ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai | 4 115 | 4 115 | 5 107 | 4 377 | |
| 6. Ellentételezések | - | - | - | - | |
| 8. Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány | - | - | - | - | |
| 9. Speciális eszközök | 412 | 647 | 671 | 295 | |
| Összesen | 148 199 | 148 492 | 170 679 | 159 096 | |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ JELENTÉSEKHEZ
1. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KERET
A költségvetési beszámoló elkészítése a költségvetési rendelettel összhangban történik. Az általános költségvetés az az eszköz, amely minden évben előírja és engedélyezi az Unió bevételeit és kiadásait, a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokon és egyéb rendelkezéseken belül, az említett keret szerint elfogadott többéves programokat érintő jogalkotási aktusokkal összhangban.
1.1. A 2014-2020-AS IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET
| millió EUR | |||||||||
| 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | Összesen | ||
| Intelligens és inkluzív növekedés | 52 756 | 77 986 | 69 304 | 73 512 | 76 420 | 79 924 | 83 661 | 513 563 | |
| 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért | 16 560 | 17 666 | 18 467 | 19 925 | 21 239 | 23 082 | 25 191 | 142 130 | |
| 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió | 36 196 | 60 320 | 50 837 | 53 587 | 55 181 | 56 842 | 58 470 | 371 433 | |
| 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 49 857 | 64 692 | 64 262 | 60 191 | 60 267 | 60 344 | 60 421 | 420 034 | |
| ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 43 779 | 44 190 | 43 951 | 44 146 | 44 163 | 43 881 | 43 888 | 307 998 | |
| 3. Biztonság és uniós polgárság | 1 737 | 2 456 | 2 546 | 2 578 | 2 656 | 2 801 | 2 951 | 17 725 | |
| 4. Globális Európa | 8 335 | 8 749 | 9 143 | 9 432 | 9 825 | 10 268 | 10 510 | 66 262 | |
| 5. Igazgatás | 8 721 | 9 076 | 9 483 | 9 918 | 10 346 | 10 786 | 11 254 | 69 584 | |
| ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai | 7 056 | 7 351 | 7 679 | 8 007 | 8 360 | 8 700 | 9 071 | 56 224 | |
| 6. Ellentételezések | 29 | - | - | - | - | - | - | 29 | |
| 8. Negatív tartalék | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 9. Speciális eszközök | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kötelezettségvállalási előirányzatok | 121 435 | 162 959 | 154 738 | 155 631 | 159 514 | 164 123 | 168 797 | 1 087 197 | |
| Kifizetési előirányzatok összesen | 135 762 | 140 719 | 130 694 | 126 492 | 154 355 | 166 709 | 172 420 | 1 027 151 | |
A fenti táblázat a többéves pénzügyi keret felső határait tartalmazza folyó árakon. 2019 volt a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret utolsó előtti pénzügyi éve. A kötelezettségvállalási előirányzatok 2019-re vonatkozó átfogó felső határa 164 123 millió EUR (vagyis az uniós GNI 1,00%-a), míg a kifizetési előirányzatok megfelelő felső határa 166 709 millió EUR (vagyis az uniós GNI 1,01%-a) volt a teljes 2019-es költségvetési év folyamán.
A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében új rugalmassági rendelkezésekről született megállapodás. Az új rendelkezések egyike a kifizetési felső határok alatti fel nem használt mozgásterek következő évekre való átcsoportosításának lehetősége (a rendelet által rögzített felső határig), mégpedig a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalékon keresztül a többéves pénzügyi keretnek a következő évre vonatkozó technikai kiigazítása keretében. Ezért a 2016-ból (13 991 millió EUR folyó árakon), 2017-ből (16 414 millió EUR folyó árakon) és 2018-ból (a maximálás miatt 210 millió EUR a kiszámított 11 386 millió EUR-ból) származó, el nem költött összeget átcsoportosították a 2018-2020-as időszakra, és a 2016-2020-as felső határokat ennek megfelelően kiigazították. 2019. május 15-én a Bizottság „A pénzügyi keret technikai kiigazítása 2020-ra vonatkozóan a GNI (ESA 2010) változásaival összhangban” címmel közleményt fogadott el (COM(2019) 310).
A többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek magyarázata az alábbiakban látható:
1. fejezet - Intelligens és inkluzív növekedés
E fejezet két különálló, de egymáshoz kapcsolódó elemből áll:
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, amely a kutatásra és innovációra, az oktatásra és képzésre, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre, a szociális politikára, a belső piacra és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikákra fordított kiadásokat öleli fel.
1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, amelynek célja a legkevésbé fejlett tagállamok és régiók konvergenciájának erősítése, a kevésbé fejlődő régiókon kívül a fenntartható fejlődés uniós stratégiájának kiegészítése, valamint a régiók közötti együttműködés támogatása.
2. fejezet - Fenntartható növekedés: természeti erőforrások
A 2. fejezet a közös mezőgazdasági és halászati politikát, valamint a környezetvédelmi intézkedéseket - különösen a LIFE+ programot - foglalja magában.
3. fejezet - Biztonság és uniós polgárság
A 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) bizonyos területek növekvő jelentőségét tükrözi, ahol az Unió feladatköre meghatározott kérdésekkel bővült ki - idetartozik a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültügyi politika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd.
4. fejezet - Globális Európa
A 4. fejezet alá tartozik valamennyi külső tevékenység, többek között a fejlesztési együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás, az előcsatlakozás és a szomszédságpolitikai eszközök. Az EFA az uniós költségvetésen kívül marad, és a többéves pénzügyi keret részét sem képezi.
5. fejezet - Igazgatás
E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások. A Bizottságon kívüli intézmények kiadásainak teljes egészét e költségek teszik ki.
6. fejezet - Ellentételezések
Annak a politikai megállapodásnak megfelelően, miszerint az új tagállamok tagságuk kezdetén nem válhatnak nettó költségvetési befizetővé, ez a fejezet ellentételezést irányzott elő. Ez az összeg az új tagállamok számára költségvetési bevételeik és hozzájárulásaik egyensúlyozását célzó átutalások formájában állt rendelkezésre.
9. fejezet - Speciális eszközök
A rugalmassági mechanizmusok lehetővé teszik az EU számára, hogy előre nem látható eseményekre - például válságokra és szükséghelyzetekre - való reagálás érdekében igénybe vegye a szükséges forrásokat. Ezek alkalmazási körét, pénzügyi allokációit és működési módozatait a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet és az intézményközi megállapodás írja elő. A jelenlegi kiadáscsökkentéssel összefüggésben azt is biztosítják, hogy a költségvetési források követni tudják a prioritások alakulását, hogy minden eurót ott használjanak fel, ahol arra a legnagyobb szükség van. A legtöbb rugalmassági mechanizmus ezért a többéves pénzügyi kereten kívül marad, és a finanszírozás a kiadási felső határokat meghaladóan igénybe vehető.
1.2. A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET FEJEZETEINEK RÉSZLETEI (PROGRAMOK)
A többéves pénzügyi keret fejezetei tovább részletezhetők a főbb kiadási programoknak megfelelően (például Horizont 2020, Erasmus+ stb.). A költségvetés végrehajtására vonatkozóan alapul szolgáló jogalapokat e programszinten fogadják el. A végrehajtással és az eredményekkel kapcsolatos jelentéstétel általánosan a programokra épül. A programok szerinti táblázatok a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben találhatók (lásd az alábbi 4.6-4.10. táblázatot).
1.3. ÉVES KÖLTSÉGVETÉS
A Bizottság minden évben becslést készít valamennyi intézmény következő évi bevételeiről és kiadásairól, és összeállítja a költségvetési tervezetet, amelyet megküld a költségvetési hatóságnak. E költségvetési tervezet alapján a Tanács kialakítja álláspontját, amelyet a költségvetési hatóság két ága megtárgyal. A közös tervezet végleges elfogadását az Európai Parlament elnöke mondja ki, ezzel a költségvetés végrehajthatóvá válik. Az adott év folyamán költségvetés-módosításokat fogadnak el. A költségvetés végrehajtása jórészt a Bizottság felelősségi körébe tartozik.
A Bizottság költségvetése igazgatási előirányzatokat és operatív előirányzatokat tartalmaz. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak. A költségvetés ezenfelül az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében használják, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra oszlanak:
- kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott pénzügyi évben azon tevékenységekkel kapcsolatban vállalt jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget fedezik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai azonban felbonthatók több évre esedékes éves részletekre, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik,
- kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.
A beszámolóban a finanszírozás típusait két fő csoportba sorolják:
- végleges elfogadott költségvetési előirányzatok, és
- további előirányzatok, amelyek a következőkből állnak:
- az előző évről áthozott összegek (a költségvetési rendelet korlátozott számú esetben lehetővé teszi, hogy a fel nem használt összegeket átvigyék az előző évről a folyó évre), és
- a visszatérítésekből, harmadik felek/országok által uniós programokhoz nyújtott hozzájárulásokból, valamint harmadik felek részére végzett munkából származó címzett bevételek, amelyeket közvetlenül a megfelelő kiadási költségvetési sorhoz rendelnek hozzá, és amelyek a finanszírozás harmadik pillérének minősülnek.
Valamennyi finanszírozási típus együttesen képezi a rendelkezésre álló előirányzatokat.
1.4. BEVÉTELEK
1.4.1. Bevétel saját forrásokból
A bevételek túlnyomó többsége a saját forrásokból származik, amelyek az alábbi kategóriákból állnak:
(1) Tradicionális saját források (TOR): általában a saját forrásokból származó összbevétel +/-14%-át teszik ki.
(2) Hozzáadottértékadó-alapú (héaalapú) bevételek: általában a saját forrásokból származó összbevétel hozzávetőleg 12%-át teszik ki.
(3) Bruttó nemzeti jövedelmen alapuló (GNI-alapú) bevételek: általában a saját forrásokból származó összbevétel +/-74%-át teszik ki.
A saját források felosztása az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (2014. évi sajátforrás-határozat) szabályainak megfelelően történik. Ez a határozat 2016. október 1-jén lépett hatályba, és 2014. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal volt alkalmazandó.
Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,20%-át.
1.4.2. Tradicionális saját források (TOR)
A tradicionális saját források (harmadik országokból származó importra kivetett) vámokból, valamint a gazdasági szereplőkre kivetett és a tagállamok által az EU nevében beszedett (a cukorpiac közös szervezése kiadásainak finanszírozása érdekében cukortermelők által fizetett) cukorilletékből állnak. A tagállamok azonban ennek 20%-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására. A tradicionális saját források valamennyi összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni:
- A 609/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésében rögzített rendes számlákon: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget.
- Ugyancsak a fent említett cikkben rögzített külön számlákon: valamennyi még be nem szedett és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget. Ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.
A tradicionális saját forrásokat legkésőbb a jogosultság megállapításának hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapon jóvá kell írni (vagy be kell szedni a külön számlán) a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy nemzeti központi bankjánál vezetett számláján.
1.4.3. Hozzáadottérték-adó (héa)
A hozzáadottérték-adót (héa) e célból az uniós szabályozásnak megfelelően harmonizált tagállami héaalapokra kell felszámítani. A héaalap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50%-át. Az alkalmazott egységes lehívási kulcsot 0,30%-ban rögzítik, kivéve Németország, Hollandia és Svédország vonatkozásában a 2014-2020-as időszakban, amelyben a lehívási kulcsot 0,15%-ban rögzítették.
1.4.4. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetés azon részének finanszírozására használják, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. Az uniós szabályozásnak megfelelően valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére azonos kulcs kerül kivetésre.
A héa- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául a költségvetési tervezet készítése során összeállított, a megfelelő alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezeket az előrejelzéseket később az adott év során költségvetés-módosítások révén módosítják és aktualizálják. A tagállamok által a tényleges adóalapok figyelembevételével fizetendő összegek és a (módosított) előrejelzések alapján ténylegesen befizetett összegek közötti különbségeket - akár pozitívak, akár negatívak - a Bizottság az adott pénzügyi évet követő második év júniusának első munkanapjáig hívja le a tagállamoktól. A következő négy évben a tényleges héa- és GNI-alapok még korrigálhatók, amennyiben nem jegyeztek be ezekre fenntartást. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésnek kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő héa- és GNI-alapú forrásokat vagy a héa- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.
1.4.5. Brit korrekció
A költségvetési egyensúlyhiány Egyesült Királyság javára történő megszüntetésére szolgáló mechanizmust az Európai Tanács fontainebleau-i ülésén (1984 júniusában) intézményesítették, ezáltal csökkentve az Egyesült Királyság sajátforrás-befizetéseit és növelve a többi tagállam befizetéseit. Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia csökkentett mértékben (normál részesedésük egynegyedére korlátozva) finanszírozzák a brit korrekciót.
1.4.6. Bruttó csökkentés
Az Európai Tanács 2013. február 7-8-i következtetéseiben az szerepel, hogy Dánia, Hollandia és Svédország kizárólag a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan a GNI-n alapuló éves hozzájárulása bruttó csökkentésében részesül, míg Ausztria kizárólag a 2014-2016-os időszakra vonatkozóan részesült bruttó csökkentésben. Az éves csökkentések az alábbiak szerint alakulnak: Dánia 130 millió EUR, Hollandia 695 millió EUR és Svédország 185 millió EUR.
1.5. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA
Az EU költségvetési eredményét a következő évben az abban az évben esedékes hozzájárulások csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.
Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza. Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.
Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata. Az adott év előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a pénzügyi év december 31-ig teljesített. Az EMGA esetében azon kifizetéseket veszik figyelembe, amelyeket a tagállamok az N-1. év október 16. és az N. év október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb az N+1. év január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott kontrollokat követően szabályszerűségi határozat tárgyát képezhetik.
A költségvetési eredmény két részből áll: az EU eredményéből és az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó EFTA-országok hozzájárulásából. Az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően ez az eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:
- az adott pénzügyi évben befolyt összes bevétel, és
- az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege.
Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, illetve kerülnek levonásra belőle:
- egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euróárfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege,
- a címzett bevételek alakulása, és
- az év során rögzített nettó árfolyamnyereségek és -veszteségek.
A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző pénzügyi évről áthozott előirányzatok - amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre - a pénzügyi év további előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható az N. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről áthozott összegek és az N-1. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség. Az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem veszik figyelembe a költségvetési eredmény kiszámításakor.
Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában.
1.6. A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE A GAZDASÁGI EREDMÉNNYEL
| millió EUR | |||
| 2019 | 2018 | ||
| AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE | 4 796 | 13 918 | |
| Bevételek | |||
| A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok | (6 193) | (6 220) | |
| A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok | 8 656 | 9 331 | |
| Elhatárolt bevételek (nettó) | 3 341 | (4 015) | |
| 5 804 | (904) | ||
| Kiadások | |||
| Elhatárolt kiadások (nettó) | 8 394 | 4 511 | |
| Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai | (3 832) | (6 086) | |
| Előfinanszírozás nettó hatása | (10 981) | (8 634) | |
| A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok | (3 532) | (2 941) | |
| Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetése | 1 924 | 2 098 | |
| Céltartalékok változása | 3 801 | 3 567 | |
| Egyéb | (3 076) | (4 175) | |
| (7 304) | (11 660) | ||
| Az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK gazdasági eredménye | (79) | 448 | |
| AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE | 3 217 | 1 802 | |
A költségvetési rendelettel összhangban az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki (uniós számviteli szabályok), míg a költségvetési eredmény a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazokat az alapul szolgáló ügyleteket fedi le - ez alól kivételt képeznek az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK egyéb (nem költségvetési) bevételi és kiadási forrásai, amelyek csak a gazdasági eredmény részét képezik (lásd a 6. megjegyzést) -, az év gazdasági eredményének és az év költségvetési eredményének egyeztetése hasznos konzisztencia-ellenőrzésként szolgál.
Összeegyeztetett tételek - Bevételek
A pénzügyi év tényleges költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított jogosultságokból befolyt bevételek és a korábbi években megállapított jogosultságokból befolyt bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságokat az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.
Az elhatárolt bevétel főként a mezőgazdaságra, a saját forrásokra, valamint a kamatokra és osztalékokra elhatárolt bevételekből áll. Csak a nettó hatást - vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt - kell figyelembe venni.
Összeegyeztetett tételek - Kiadások
Az elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az uniós források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek a Bizottságnak. Csak a nettó hatást - vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt kiadások visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadásokat - kell figyelembe venni. A korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik, és ezért összeegyeztetési célból hozzá kell őket adni a gazdasági eredményhez.
Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: 1. a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint 2. a tárgyévben elfogadott elszámolható költségeken keresztül elszámolt előfinanszírozás. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.
Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (a 608/2014/EU, Euratom rendelet 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az előző évi áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok megszüntetésére.
A céltartalékok változása a pénzügyi kimutatásban szereplő év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési beszámolóra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszközök amortizációja/értékcsökkenése, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandók.
Összeegyeztetett tétel - Az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK gazdasági eredménye
Az év költségvetési eredménye nem konszolidált adat, és nem tartalmazza a konszolidáció körébe tartozó ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK egyéb (nem költségvetési) bevételi és kiadási forrásait (lásd a 6. megjegyzést). Az éves gazdasági eredmény - amely az említett összegeket is magában foglaló konszolidált számadat - és az éves költségvetési eredmény összeegyeztetése érdekében az ügynökségek és a felszámolás alatt álló ESZAK teljes éves konszolidált gazdasági eredménye összeegyeztetett tételként kerül bemutatásra.
2. A 2019. ÉVI UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA - ÉSZREVÉTELEK
2.1. BEVÉTELEK
Az Európai Parlament elnöke által 2018. december 12-én aláírt, eredeti elfogadott költségvetésben a kifizetési előirányzatok összegét 148 199 millió EUR-ban rögzítették, a saját forrásokból finanszírozandó összeg pedig 146 305 millió EUR volt. Az eredeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becsléseket a pénzügyi év során jellemzően kiigazítják, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák. A GNI-alapú saját források kiigazításai biztosítják, hogy a költségvetésbe bevitt bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe bevitt kiadásokkal. Az egyensúly elvének megfelelően a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük.
2019 során három költségvetés-módosítást fogadtak el. Ezeket figyelembe véve a 2019-re vonatkozó végleges elfogadott bevétel 148 492 millió EUR-t tett ki, a saját forrásokból finanszírozott teljes összeg pedig 144 795 millió EUR volt. A tagállami hozzájárulások 2019-es csökkenésének fő oka az előző pénzügyi év többlete (1 803 millió EUR) volt, amelyet kismértékben ellensúlyozott a kifizetési előirányzatok nettó növekedése (293 millió EUR).
Ami a saját forrásokat illeti, a tradicionális saját források beszedett összege szorosan megközelítette az előre jelzett összegeket.
A tagállamok végleges héa- és GNI-befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előre jelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euróárfolyam és a GMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható.
A héa- és GNI-egyenlegeket illetően a szabályokat a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet (609/2014/EU, Euratom rendelet) 10b. cikke rögzíti. Az új eljárás nem von maga után költségvetés-módosítást, a Bizottság ezért közvetlenül a tagállamokat kéri a nettó összegek befizetésére. Az új nettósítási rendszer miatt az uniós költségvetésre gyakorolt hatás a nullához közeli.
A „Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében” megnevezés elsősorban a pénzügyi korrekciókból (esb-alapok, EMGA és EMVA), a harmadik országoknak a kutatási programokban való részvételéből, a mezőgazdasági alapokkal kapcsolatos záróelszámolásokból, valamint egyéb, az uniós programok/tevékenységek keretében tett hozzájárulásokból és visszatérítésekből származó bevételeket tartalmazza. A teljes összeg jelentős részét a címzett bevételek teszik ki, amelyek jellemzően lehetővé teszik további előirányzatoknak a kiadási oldalra való bevezetését. 2019-ben ezek a hozzájárulások összesen 12,6 milliárd EUR-t tettek ki.
A pénzbírságokból származó bevétel elsősorban a versenypolitika területén kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódik.
2.2. KIADÁSOK
Az uniós költségvetés fontos szerepet játszik az Unió szakpolitikáinak és prioritásainak megvalósításában. Az uniós költségvetés az összes uniós közkiadás kb. 2%-ának megfelelő, korlátozott összege ellenére kiegészíti a nemzeti költségvetéseket és kiemelten a beruházásokra és az addicionalitásra összpontosít. Kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai szintű szakpolitikai és szabályozási eszközök között, mivel a tagállamokkal közösen kijelölt szakpolitikai prioritások végrehajtására szolgál (e prioritások a többéves pénzügyi keretben öltenek testet, amely a különböző programokat és a kiadások felső határait tartalmazza).
A 2018. december 12-én elfogadott 2019. évi uniós költségvetés megerősíti, hogy az EU azokra a területekre irányítja a forrásokat, ahol azokra szükség van. Az Európai Bizottság 2018. májusi javaslatával összhangban a 2019. évi költségvetés legnagyobb részét a különösen a fiatalokat célzó munkahelyteremtésre, valamint a növekedés, a stratégiai beruházások és a konvergencia fellendítésére fordították. Az EU továbbra is támogatta a migrációs kihívás hatékony kezelését is az EU határain belül és kívül egyaránt.
2019 a jelenlegi, 2014-2020-as többéves pénzügyi keret hatodik éve volt. Szinte valamennyi program végrehajtása megfelelő ütemben haladt, kivéve az olyan új programokat, vagy intézkedéseket, amelyek esetében a jogalkotási folyamat a közelmúltban zárult le.
A többéves pénzügyi keretben előirányzott éves alakulással összhangban a költségvetési tervezetben javasolt kötelezettségvállalási előirányzatokat 165,6 milliárd EUR-ban (a 2018. évi költségvetéshez képest 3,1%-kal magasabb szinten), a kifizetési előirányzatokat pedig 148,7 milliárd EUR-ban (2,7%-kal magasabban) rögzítették, ami az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,00%-ának, illetve 0,90%-ának felel meg.
A végrehajtás szintje 2019-ben valamennyi fejezetnél magas volt. A 2019. évi végrehajtás valamennyi típusú előirányzat tekintetében (költségvetés, előző évről áthozott összegek és címzett bevételek) 97% volt a kötelezettségvállalások és 93% a kifizetések esetében. A címzett bevételeket nem tartalmazó végrehajtási arány 2019-ben teljes mértékű végrehajtást mutat (99,4% a kötelezettségvállalások és 98,4% a kifizetések tekintetében).
A fennálló kötelezettségvállalások (RAL, még ki nem fizetett összegek, amelyekre kötelezettséget vállaltak) 2019 végén 297,7 milliárd EUR-t tettek ki. A 2018-as szinthez képest növekedés volt várható, tekintettel az elfogadott költségvetésben szereplő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok közötti különbségre (17,7 milliárd EUR), és figyelembe véve azt a tényt, hogy a fennálló kötelezettségvállalások növekedése normális fejlődést jelent, mivel a kötelezettségvállalási előirányzatok a többéves pénzügyi keretben előirányzottaknak megfelelően minden évben emelkednek. A végleges növekedés elérte a 16,5 milliárd EUR-t.
3. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA
3.1. ÁTTEKINTÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL
| millió EUR | ||||||||||||
| Megnevezés | Bevételi előirányzatok | Megállapított jogosultságok | Bevételek | Befolyt összegek a költségvetés %-ában | Kinnlévő | |||||||
| Eredeti elfogadott költségvetés | Végleges elfogadott költségvetés | Tárgyévi | Áthozott | Összesen | Tárgyévi jogosult- ságokból | Áthozott jogosult- ságokból | Összesen | |||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5=3+4 | 6 | 7 | 8=6+7 | 9=8/2 | 10=5-8 | |||
| 1. Saját források | 146 305 | 144 795 | 147 013 | 44 | 147 056 | 144 754 | 12 | 144 766 | 100% | 2 291 | ||
| 3. Többletek, egyenlegek és kiigazítások | - | 1 803 | 1 811 | - | 1 811 | 1 805 | - | 1 805 | 100% | 7 | ||
| 4. Az intézményeknél és egyéb uniós szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek | 1 607 | 1 607 | 1 576 | 10 | 1 585 | 1 566 | 10 | 1 576 | 98% | 10 | ||
| 5. Az intézmények igazgatási tevékenységéből származó bevételek | 25 | 25 | 570 | 19 | 589 | 546 | 12 | 558 | 2 229% | 31 | ||
| 6. Hozzájárulások és visszatérítések az uniós megállapodások és programok keretében | 130 | 130 | 13 564 | 569 | 14 134 | 12 279 | 298 | 12 577 | 9 674% | 1 557 | ||
| 7. Késedelmi kamatok és pénzbírságok | 115 | 115 | 5 456 | 13 119 | 18 575 | 2 355 | 271 | 2 625 | 2 283% | 15 949 | ||
| 8. Forrásbevonási és hitelezési műveletek | 3 | 3 | 3 | - | 3 | 3 | - | 3 | 110% | - | ||
| 9. Egyéb bevételek | 15 | 15 | 8 | 9 | 17 | 7 | 1 | 8 | 52% | 9 | ||
| Összesen | 148 199 | 148 492 | 170 001 | 13 770 | 183 771 | 163 314 | 604 | 163 918 | 110% | 19 853 | ||
4. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK VÉGREHAJTÁSA
4.1. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA
| millió EUR | |||||||||||||
| Többéves pénzügyi terv fejezete | Kötelezettségvállalási előirányzatok | Kifizetési előirányzatok | |||||||||||
| Költségvetési előirányzatok | További előirányzatok | Összes rendelkezésre álló előirányzat | Költségvetési előirányzatok | További előirányzatok | Összes rendelkezésre álló előirányzat | ||||||||
| Eredeti elfogadott költség- vetés | Költség- vetés-módo- sítások és át- csopor- tosítások | Végleges elfogadott költségvetés | Áthozott összegek | Címzett bevétel | Eredeti elfogadott költségvetés | Költség- vetés-módosí- tások és átcsopor- tosítások | Végleges elfogadott költség- vetés | Áthozott összegek | Címzett bevétel | ||||
| 1 | 2 | 3=1+2 | 4 | 5 | 6=3+4+5 | 7 | 8 | 9=7+8 | 10 | 11 | 12=9+10+11 | ||
| 1. Intelligens és inkluzív növekedés | 80 527 | 100 | 80 627 | 0 | 12 166 | 92 794 | 67 557 | 266 | 67 823 | 131 | 14 600 | 82 553 | |
| 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért | 23 335 | 100 | 23 435 | 0 | 4 390 | 27 826 | 20 522 | (260) | 20 261 | 118 | 5 664 | 26 044 | |
| 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió | 57 192 | - | 57 192 | - | 7 777 | 64 969 | 47 035 | 526 | 47 561 | 13 | 8 935 | 56 510 | |
| 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 59 642 | - | 59 642 | 460 | 2 745 | 62 846 | 57 400 | 437 | 57 837 | 672 | 2 743 | 61 252 | |
| ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 43 192 | - | 43 192 | 460 | 1 155 | 44 806 | 43 116 | (3) | 43 113 | 665 | 1 155 | 44 933 | |
| 3. Biztonság és uniós polgárság | 3 787 | 0 | 3 787 | - | 279 | 4 065 | 3 527 | (237) | 3 291 | 9 | 276 | 3 575 | |
| 4. Globális Európa | 11 319 | 306 | 11 625 | 34 | 1 795 | 13 454 | 9 358 | (406) | 8 953 | 64 | 1 916 | 10 933 | |
| 5. Igazgatás | 9 943 | 0 | 9 943 | 1 | 832 | 10 776 | 9 945 | (2) | 9 942 | 916 | 836 | 11 694 | |
| ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai | 4 115 | - | 4 115 | 435 | 4 550 | 4 115 | - | 4 115 | 554 | 437 | 5 107 | ||
| 6. Ellentételezések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 8. Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 9. Speciális eszközök | 577 | (12) | 565 | 30 | 24 | 618 | 412 | 236 | 647 | 0 | 24 | 671 | |
| Összesen | 165 796 | 394 | 166 189 | 525 | 17 840 | 184 554 | 148 199 | 294 | 148 492 | 1 792 | 20 394 | 170 679 | |
4.2. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
| millió EUR | |||||||||||||||
| Összes rendel- kezésre álló elői- rányzat | Megtett kötelezettségvállalások | 2020-ra átvitt előirányzatok | Megszűnő előirányzatok | ||||||||||||
| Többéves pénzügyi terv fejezete | a végleges elfogadott költség- vetésből | áthozott össze- gekből | címzett bevé- telekből | Összesen | % | címzett bevétel | határo- zattal átvitt összegek | Összesen | a végleges elfogadott költség- vetésből | áthozott össze- gekből | címzett bevé- telek ből | Összesen | |||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5=2+3+4 | 6=5/1 | 7 | 8 | 9=7+8 | 10 | 11 | 12 | 13=10+11 + 12 | |||
| 1. | Intelligens és inkluzív növekedés | 92 794 | 80 540 | 0 | 9 996 | 90 536 | 98% | 2 074 | 36 | 2 110 | 52 | - | 97 | 149 | |
| 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért | 27 826 | 23 406 | 0 | 2 376 | 25 782 | 93% | 2 013 | 3 | 2 016 | 27 | - | 1 | 28 | ||
| 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió | 64 969 | 57 134 | - | 7 620 | 64 754 | 100% | 60 | 33 | 93 | 25 | - | 96 | 121 | ||
| 2. | Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 62 846 | 59 161 | 438 | 1 001 | 60 600 | 96% | 1 330 | 467 | 1 797 | 14 | 21 | 414 | 449 | |
| ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 44 806 | 42 718 | 438 | 807 | 43 962 | 98% | 348 | 467 | 815 | 8 | 21 | - | 29 | ||
| 3. | Biztonság és uniós polgárság | 4 065 | 3 737 | - | 137 | 3 874 | 95% | 142 | - | 142 | 50 | - | 0 | 50 | |
| 4. | Globális Európa | 13 454 | 11 622 | 34 | 1 454 | 13 111 | 97% | 340 | 1 | 341 | 2 | - | 0 | 2 | |
| 5. | Igazgatás | 10 776 | 9 797 | 1 | 574 | 10 371 | 96% | 255 | - | 255 | 146 | 0 | 3 | 149 | |
| ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai | 4 550 | 4 033 | 338 | 4 371 | 96% | 94 | 0 | 94 | 82 | 0 | 3 | 85 | |||
| 6. | Ellentételezések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 8. | Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 9. | Speciális eszközök | 618 | 295 | - | - | 295 | 48% | 8 | 94 | 102 | 175 | 30 | 16 | 221 | |
| Összesen | 184 554 | 165 153 | 473 | 13 161 | 178 787 | 97% | 4 149 | 598 | 4 747 | 438 | 51 | 530 | 1 019 | ||
4.3. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
| millió EUR | ||||||||||||||||
| Összes | Megtett kifizetések | 2020-ra átvitt előirányzatok | Megszűnő előirányzatok | |||||||||||||
| Többéves pénzügyi terv fejezete | rendel- kezésre álló elő- irányzat | a végleges elfo- gadott költség- vetésből | áthozott össze- gekből | címzett bevé- telekből | Összesen | % | automatikusan átvitt összegek | határo- zattal átvitt összegek | címzett bevétel | Összesen | a végleges elfo- gadott költség- vetésből | áthozott össze- gekből | címzett bevé- telekből | Összesen | ||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5=2+3+4 | 6=5/1 | 7 | 8 | 9 | 10=7+8 +9 | 11 | 12 | 13 | 14=11+12 + 13 | |||
| 1. | Intelligens és inkluzív növekedés | 82 553 | 67 637 | 113 | 7 785 | 75 535 | 91% | 151 | 3 | 6 813 | 6 967 | 32 | 18 | 1 | 52 | |
| 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért | 26 044 | 20 090 | 102 | 1 555 | 21 748 | 84% | 138 | 3 | 4 108 | 4 249 | 30 | 16 | 1 | 48 | ||
| 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió | 56 510 | 47 547 | 10 | 6 230 | 53 787 | 95% | 13 | - | 2 705 | 2 718 | 2 | 2 | 0 | 4 | ||
| 2. | Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 61 252 | 57 163 | 637 | 1 721 | 59 521 | 97% | 198 | 467 | 1 023 | 1 687 | 9 | 35 | - | 44 | |
| ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 44 933 | 42 449 | 631 | 806 | 43 885 | 98% | 190 | 467 | 349 | 1 006 | 7 | 34 | - | 42 | ||
| 3. | Biztonság és uniós polgárság | 3 575 | 3 153 | 7 | 96 | 3 256 | 91% | 9 | - | 180 | 188 | 129 | 2 | 0 | 131 | |
| 4. | Globális Európa | 10 933 | 8 908 | 60 | 1 140 | 10 108 | 92% | 39 | - | 772 | 811 | 6 | 4 | 4 | 14 | |
| 5. | Igazgatás | 11 694 | 9 048 | 850 | 482 | 10 381 | 89% | 748 | 0 | 349 | 1 098 | 146 | 66 | 4 | 216 | |
| ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai | 5 107 | 3 571 | 515 | 291 | 4 377 | 86% | 463 | 0 | 143 | 605 | 82 | 39 | 3 | 124 | ||
| 6. | Ellentételezések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 8. | Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány | - | - | - | - | - | - | 0 | - | - | - | - | - | - | - | |
| 9. | Speciális eszközök | 671 | 295 | 0 | - | 295 | 44% | 1 | - | 8 | 9 | 352 | 0 | 16 | 368 | |
| Összesen | 170 679 | 146 203 | 1 667 | 11 225 | 159 096 | 93% | 1 145 | 470 | 9 144 | 10 759 | 675 | 125 | 25 | 825 | ||
4.4. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI
| millió EUR | |||||||||||
| Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén | Az adott év kötelezettségvállalásai | ||||||||||
| Többéves pénzügyi terv fejezete | Előző évről áthozott kötelezettség- vállalások | Kötelezettség- vállalás visszavonása/ Újraértékelések/ Megszüntetések | Kifizetések | Év végén fennálló kötelezettség- vállalások | Évközi kötelezettség- vállalások | Kifizetések | Át nem vihető kötelezettség- vállalások megszüntetése | Év végén fennálló kötelezettség- vállalások | Összes fennálló kötelezettség- vállalás az év végén | ||
| 1 | 2 | 3 | 4=1+2+3 | 5 | 6 | 7 | 8=5+6+7 | 9=4+8 | |||
| 1. | Intelligens és inkluzív növekedés | 206 991 | (1 360) | (66 413) | 139217 | 90 536 | (9 122) | (4) | 81 410 | 220627 | |
| 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért | 37 006 | (738) | (13 367) | 22 901 | 25 782 | (8 380) | (4) | 17 397 | 40 298 | ||
| 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió | 169985 | (622) | (53 046) | 116 317 | 64 754 | (742) | (0) | 64 012 | 180329 | ||
| 2. | Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 40 047 | (253) | (15 133) | 24 661 | 60 600 | (44 387) | (0) | 16 213 | 40 874 | |
| ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 359 | (6) | (235) | 117 | 43 962 | (43 650) | - | 313 | 430 | ||
| 3. | Biztonság és uniós polgárság | 5 834 | (269) | (1 934) | 3 632 | 3 874 | (1 323) | - | 2 551 | 6 183 | |
| 4. | Globális Európa | 27 352 | (1 200) | (6 918) | 19 234 | 13 111 | (3 190) | (0) | 9 920 | 29 154 | |
| 5. | Igazgatás | 961 | (97) | (859) | 5 | 10 371 | (9 522) | (1) | 849 | 854 | |
| ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai | 587 | (69) | (515) | 2 | 4 371 | (3 861) | 0 | 510 | 511 | ||
| 6. | Ellentételezések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 8. | Negatív tartalék és az előző pénzügyi évről áthozott hiány | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 9. | Speciális eszközök | 0 | (0) | (0) | - | 295 | (295) | - | 1 | 1 | |
| Összesen | 281 185 | (3 179) | (91 257) | 186 749 | 178787 | (67 838) | (5) | 110 944 | 297 693 | ||
4.5. TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN
| millió EUR | |||||||||||
| Többéves pénzügyi terv fejezete | < 2013 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | Összesen | ||
| 1. | Intelligens és inkluzív növekedés | 1 428 | 3 640 | 2 139 | 4 683 | 12 476 | 45 924 | 68 924 | 81 414 | 220627 | |
| 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért | 472 | 921 | 1 175 | 1 608 | 3 133 | 5 427 | 10 160 | 17 402 | 40 298 | ||
| lb. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió | 956 | 2 719 | 964 | 3 075 | 9 343 | 40 496 | 58 763 | 64 012 | 180329 | ||
| 2. | Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 68 | 130 | 285 | 1 316 | 2 685 | 7 603 | 12 575 | 16 213 | 40 874 | |
| ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | - | - | - | 1 | 3 | 37 | 76 | 313 | 430 | ||
| 3. | Biztonság és uniós polgárság | 33 | 18 | 20 | 53 | 433 | 1 223 | 1 851 | 2 552 | 6 183 | |
| 4. | Globális Európa | 909 | 958 | 1 010 | 1 851 | 3 253 | 4 973 | 6 231 | 9 970 | 29 154 | |
| 5. | Igazgatás | - | - | 0 | - | 0 | 1 | 2 | 851 | 854 | |
| ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 511 | 511 | ||
| 9. | Speciális eszközök | - | - | - | - | - | - | 0 | 1 | 1 | |
| Összesen | 2 438 | 4 746 | 3 453 | 7 904 | 18 846 | 59 723 | 89 583 | 110 999 | 297 693 | ||
Az új Bizottság felállítása a szolgálatok belső átszervezését vonta maga után. A kapcsolódó ügyletek átcsoportosítása a kintlévőségek évek közötti átcsoportosítását eredményezte. A fennálló kötelezettségvállalások teljes összege változatlan marad.
4.6. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA
| millió EUR | |||||||||||||
| Kötelezettségvállalási előirányzatok | Kifizetési előirányzatok | ||||||||||||
| Költségvetési előirányzatok | További előirányzatok | Költségvetési előirányzatok | További előirányzatok | ||||||||||
| Program | Eredeti elfogadott költség- vetés | Költség- vetés- módosí- tások és átcsopor- tosítások | Végleges elfogadott költség- vetés | Áthozott összegek | Címzett bevétel | Összes rendel- kezésre álló előirányzat | Eredeti elfogadott költség- vetés | Költség- vetés- módosí- tások és átcsoportosítások | Végleges elfogadott költség- vetés | Áthozott összegek | Címzett bevétel | Összes rendel- kezésre álló előirányzat | |
| 1 | 2 | 3=1+2 | 4 | 5 | 6=3+4+5 | 7 | 8 | 9=7+8 | 10 | 11 | 12=9+10+11 | ||
| 1. Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) | 187 | - | 187 | - | 190 | 377 | 1 022 | 1 | 1 023 | - | 190 | 1 213 | |
| Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/ Galileo) | 691 | - | 691 | - | 128 | 819 | 923 | 70 | 993 | 2 | 253 | 1 248 | |
| Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) | 407 | 2 | 409 | - | 49 | 458 | 617 | (58) | 559 | 0 | 49 | 608 | |
| Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz) | 861 | - | 861 | - | 21 | 882 | 602 | 1 | 603 | 2 | 14 | 619 | |
| Európai Szolidaritási Testület | 143 | - | 143 | 0 | 8 | 151 | 120 | (12) | 108 | 7 | 8 | 123 | |
| Európai védelmi ipari fejlesztési program | 245 | - | 245 | - | - | 245 | 147 | (145) | 2 | - | - | 2 | |
| Nukleáris biztonság és leszerelés | 144 | - | 144 | - | - | 144 | 158 | (1) | 157 | - | - | 157 | |
| Horizont 2020 | 12 312 | 80 | 12 392 | - | 2 652 | 15 043 | 10 972 | (160) | 10 812 | 73 | 3 767 | 14 652 | |
| Az Euratom kutatási és képzési programja | 374 | 0 | 374 | - | 115 | 488 | 370 | (3) | 367 | 19 | 153 | 539 | |
| A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) | 367 | 0 | 367 | 47 | 414 | 252 | 25 | 277 | 3 | 86 | 365 | ||
| Oktatás, képzés és sport (Erasmus+) | 2 766 | 20 | 2 786 | - | 484 | 3 271 | 2 563 | 46 | 2 609 | 7 | 601 | 3 217 | |
| A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) | 136 | 136 | 51 | 187 | 118 | 10 | 129 | 1 | 50 | 180 | |||
| Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program | 135 | 135 | 11 | 146 | 134 | 1 | 135 | 0 | 10 | 145 | |||
| CEF - Energiaügy | 949 | - | 949 | - | 44 | 993 | 327 | (1) | 326 | 1 | 3 | 331 | |
| CEF - Közlekedés | 2 640 | - | 2 640 | - | 82 | 2 722 | 1 223 | 92 | 1 314 | 1 | 18 | 1 334 | |
| CEF - Információs és kommunikációs technológia (IKT) | 175 | - | 175 | - | 5 | 180 | 152 | (33) | 118 | 0 | 4 | 123 | |
| Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására | 0 | 0 | 61 | (61) | 35 | 35 | |||||||
| Decentralizált ügynökségek | 383 | (4) | 379 | - | 27 | 406 | 382 | (2) | 379 | - | 27 | 406 | |
| Egyéb fellépések és programok | 194 | (2) | 193 | - | 473 | 665 | 165 | (1) | 164 | 1 | 391 | 556 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 97 | (0) | 97 | - | 1 | 98 | 100 | (32) | 68 | - | 1 | 69 | |
| A Bizottság egyedi hatáskörei | 128 | 4 | 133 | - | 4 | 137 | 115 | 3 | 118 | - | 4 | 122 | |
| Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók) | 27 875 | 9 | 27 885 | - | 3 654 | 31 539 | 24 042 | 206 | 24 248 | - | 4 304 | 28 551 | |
| Átmeneti régiók | 5 849 | 5 | 5 854 | - | 806 | 6 660 | 4 370 | (271) | 4 099 | - | 1 118 | 5 217 | |
| Versenyképesség (Fejlettebb régiók) | 8 649 | 27 | 8 676 | - | 1 151 | 9 827 | 7 442 | 28 | 7 470 | - | 1 382 | 8 852 | |
| Legkülső és ritkán lakott régiók | 231 | - | 231 | - | 22 | 253 | 176 | 38 | 215 | - | 28 | 242 | |
| Kohéziós Alap | 9 754 | - | 9 754 | - | 1 801 | 11 555 | 7 706 | 400 | 8 107 | - | 1 695 | 9 801 | |
| Európai területi együttműködés | 1 973 | - | 1 973 | - | 235 | 2 208 | 1 191 | 256 | 1 447 | - | 256 | 1 703 | |
| Technikai segítségnyújtás | 240 | - | 240 | - | 2 | 242 | 213 | (25) | 187 | 12 | 2 | 202 | |
| A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap | 568 | - | 568 | - | 23 | 591 | 401 | 11 | 412 | 0 | 94 | 506 | |
| Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés | 350 | (41) | 309 | - | 81 | 390 | 632 | (109) | 523 | - | 56 | 579 | |
| Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) | 1 700 | - | 1 700 | - | 1 | 1 701 | 852 | (8) | 843 | - | 2 | 845 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 4 | - | 4 | - | 0 | 4 | 11 | (0) | 11 | - | 0 | 11 | |
| A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen | 80 527 | 100 | 80 627 | 0 | 12 166 | 92 794 | 67 557 | 266 | 67 823 | 131 | 14 600 | 82 553 | |
| 2. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) | 43 192 | - | 43 192 | 460 | 1 155 | 44 806 | 43 116 | (3) | 43 113 | 665 | 1 155 | 44 933 | |
| Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) | 14 727 | - | 14 727 | - | 1 356 | 16 083 | 13 148 | 362 | 13 510 | 2 | 1 356 | 14 868 | |
| Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) | 942 | - | 942 | - | 218 | 1 160 | 571 | 81 | 652 | 1 | 218 | 871 | |
| Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek | 148 | 148 | 148 | 142 | 0 | 142 | 142 | ||||||
| Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE) | 558 | 1 | 559 | - | 7 | 567 | 342 | 13 | 354 | 4 | 6 | 365 | |
| Decentralizált ügynökségek | 61 | - | 61 | - | 8 | 70 | 61 | (2) | 59 | - | 8 | 68 | |
| Egyéb fellépések és intézkedések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 14 | (1) | 12 | - | 0 | 12 | 20 | (14) | 6 | - | 0 | 6 | |
| Egyedi intézkedések | - | - | - | - | - | - | - | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen | 59 642 | - | 59 642 | 460 | 2 745 | 62 846 | 57 400 | 437 | 57 837 | 672 | 2 743 | 61252 | |
| 3. Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 1 121 | 70 | 1 191 | - | 17 | 1 208 | 953 | 21 | 974 | 1 | 17 | 992 | |
| Fogyasztóvédelem | 29 | - | 29 | - | 1 | 30 | 24 | 3 | 27 | 1 | 1 | 28 | |
| Kreatív Európa | 245 | - | 245 | - | 14 | 258 | 195 | 7 | 202 | 1 | 14 | 217 | |
| Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz | 0 | - | 0 | - | 0 | 0 | 70 | (10) | 60 | 0 | 0 | 60 | |
| Belső Biztonsági Alap | 533 | (0) | 533 | - | 148 | 681 | 664 | (162) | 502 | 1 | 146 | 649 | |
| Informatikai rendszerek | 0 | (0) | - | - | - | - | - | 0 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Jogérvényesülés | 45 | (0) | 45 | - | 1 | 45 | 38 | 9 | 47 | 1 | 1 | 48 | |
| Jogok, egyenlőség és polgárság | 66 | - | 66 | - | 2 | 67 | 58 | 4 | 62 | 0 | 2 | 64 | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | 150 | (45) | 105 | - | 4 | 109 | 82 | (13) | 69 | - | 3 | 72 | |
| Európa a polgárokért | 29 | - | 29 | - | 0 | 29 | 29 | (4) | 25 | 0 | 0 | 25 | |
| Élelmiszer és takarmány | 290 | - | 290 | - | 4 | 294 | 239 | 2 | 242 | 1 | 5 | 247 | |
| Egészségügy | 68 | - | 68 | - | 3 | 71 | 61 | 3 | 64 | 1 | 2 | 67 | |
| Decentralizált ügynökségek | 1 090 | (25) | 1 066 | - | 85 | 1 151 | 998 | (87) | 911 | - | 85 | 996 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 15 | - | 15 | - | 0 | 15 | 18 | (10) | 8 | - | 0 | 8 | |
| Egyedi intézkedések | 106 | - | 106 | - | 0 | 106 | 100 | (0) | 99 | 1 | 0 | 101 | |
| A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen | 3 787 | 0 | 3 787 | - | 279 | 4 065 | 3 527 | (237) | 3 291 | 9 | 276 | 3 575 | |
| 4. Előcsatlakozási támogatás (IPA II) | 2 423 | (29) | 2 394 | - | 739 | 3 133 | 1 708 | (325) | 1 382 | 5 | 562 | 1 950 | |
| Makroszintű pénzügyi támogatás | 27 | (27) | 0 | - | - | 0 | 27 | (17) | 10 | - | - | 10 | |
| A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap | - | - | - | - | 110 | 110 | - | - | - | - | 110 | 110 | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | 24 | (11) | 13 | - | 1 | 13 | 21 | (10) | 11 | - | 1 | 11 | |
| Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés | 20 | (1) | 19 | - | 0 | 19 | 16 | (3) | 13 | - | 0 | 13 | |
| Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) | 25 | - | 25 | - | 129 | 154 | 25 | - | 25 | 25 | 429 | 479 | |
| Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) | 2 677 | 61 | 2 738 | - | 41 | 2 779 | 2 060 | 1 | 2 061 | 4 | 41 | 2 106 | |
| Fejlesztési együttműködési eszköz | 3 190 | 15 | 3 205 | - | 83 | 3 287 | 2 796 | (219) | 2 578 | 16 | 123 | 2 716 | |
| Partnerségi Eszköz | 154 | (5) | 149 | - | 10 | 159 | 100 | 36 | 136 | 0 | 9 | 145 | |
| A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze | 197 | (18) | 179 | - | 2 | 181 | 159 | 3 | 163 | 3 | 2 | 167 | |
| A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz | 377 | 0 | 377 | - | 11 | 388 | 321 | (3) | 319 | 3 | 9 | 331 | |
| Humanitárius segítségnyújtás | 1 652 | 315 | 1 966 | 34 | 424 | 2 425 | 1 603 | 137 | 1 740 | 6 | 371 | 2 117 | |
| Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) | 335 | 8 | 343 | - | 41 | 384 | 306 | 3 | 309 | 0 | 53 | 362 | |
| Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz | 34 | - | 34 | - | 0 | 34 | 41 | (6) | 36 | 1 | 0 | 36 | |
| Decentralizált ügynökségek | 20 | - | 20 | - | 0 | 21 | 20 | - | 20 | - | 0 | 21 | |
| Egyéb fellépések és programok | 84 | (3) | 81 | - | 205 | 286 | 73 | 4 | 77 | 0 | 206 | 282 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 6 | (4) | 2 | - | 0 | 2 | 8 | (1) | 7 | - | 1 | 7 | |
| Egyedi intézkedések | 75 | 5 | 80 | - | 0 | 81 | 74 | (6) | 68 | - | 0 | 68 | |
| A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen | 11 319 | 306 | 11 625 | 34 | 1 795 | 13 454 | 9 358 | (406) | 8 953 | 64 | 1 916 | 10 933 | |
| 5. Nyugdíjak | 2 004 | (2) | 2 002 | - | 0 | 2 002 | 2 004 | (2) | 2 002 | - | 0 | 2 002 | |
| Európai Iskolák | 191 | (11) | 181 | - | 12 | 193 | 191 | (11) | 181 | 2 | 12 | 195 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 4 | - | 4 | - | 0 | 4 | 6 | (2) | 4 | 1 | 0 | 6 | |
| A Bizottság igazgatási kiadásai | 3 629 | 12 | 3 641 | 1 | 385 | 4 027 | 3 629 | 11 | 3 640 | 359 | 386 | 4 385 | |
| A többi intézmény igazgatási kiadásai | 4 115 | - | 4 115 | 0 | 435 | 4 550 | 4 115 | - | 4 115 | 554 | 437 | 5 107 | |
| A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen | 9 943 | (0) | 9 943 | 1 | 832 | 10 776 | 9 945 | (2) | 9 942 | 916 | 836 | 11 694 | |
| 6. Ellentételezések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 8 Negatív tartalék | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Áthozott hiány | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 9. Sürgősségisegély-tartalék | 352 | (306) | 46 | - | - | 46 | 352 | - | 352 | - | - | 352 | |
| Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) | 176 | - | 176 | - | 24 | 199 | 10 | (9) | 1 | 0 | 24 | 25 | |
| Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) | 50 | 294 | 344 | 30 | - | 373 | 50 | 245 | 295 | - | - | 295 | |
| A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen | 577 | (12) | 565 | 30 | 24 | 618 | 412 | 236 | 647 | 0 | 24 | 671 | |
| Összesen | 165 796 | 394 | 166 189 | 525 | 17 840 | 184 554 | 148 199 | 294 | 148 492 | 1 792 | 20 394 | 170 679 | |
4.7. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
| millió EUR | ||||||||||||||
| Megtett kötelezettségvállalások | 2020-ra átvitt előirányzatok | Megszűnő előirányzatok | ||||||||||||
| Program | Összes rendel- kezésre álló előirányzat | a végleges elfogadott költség- vetésből | áthozott össze- geből | címzett bevéte- lekből | Összesen | % | címzett bevétel | határo- zattal átvitt összegek | Összesen | a végleges elfogadott költség- vetésből | áthozott össze- gekből | címzett bevéte- lekből | Összesen | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5=2+3+4 | 6=5/1 | 7 | 8 | 9=7+8 | 10 | 11 | 12 | 13=10+11 + 12 | ||
| 1. Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) | 377 | 187 | - | 190 | 377 | 100% | - | - | - | 0 | - | - | 0 | |
| Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo) | 819 | 691 | - | 82 | 773 | 94% | 46 | - | 46 | 0 | - | - | 0 | |
| Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) | 458 | 409 | - | 17 | 426 | 93% | 32 | - | 32 | 0 | - | - | 0 | |
| Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz) | 882 | 861 | - | 21 | 882 | 100% | 0 | - | 0 | - | - | - | - | |
| Európai Szolidaritási Testület | 151 | 143 | 0 | 4 | 148 | 98% | 3 | - | 3 | - | - | - | - | |
| Európai védelmi ipari fejlesztési program | 245 | 245 | - | - | 245 | 100% | - | - | - | - | - | - | - | |
| Nukleáris biztonság és leszerelés | 144 | 144 | - | - | 144 | 100% | - | - | - | 0 | - | - | 0 | |
| Horizont 2020 | 15 043 | 12 391 | - | 1 417 | 13 808 | 92% | 1 234 | - | 1 234 | 0 | - | 1 | 1 | |
| Az Euratom kutatási és képzési programja | 488 | 371 | - | 51 | 422 | 86% | 64 | 3 | 67 | 0 | - | 0 | 0 | |
| A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) | 414 | 367 | - | 31 | 398 | 96% | 15 | - | 15 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Oktatás, képzés és sport (Eras- mus+) | 3 271 | 2 786 | - | 273 | 3 060 | 94% | 211 | - | 211 | - | - | - | - | |
| A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) | 187 | 135 | - | 25 | 159 | 85% | 26 | - | 26 | 2 | - | 0 | 2 | |
| Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program | 146 | 135 | - | 8 | 143 | 98% | 3 | - | 3 | 0 | - | - | 0 | |
| CEF - Energiaügy | 993 | 949 | - | 44 | 992 | 100% | 1 | - | 1 | 0 | - | - | 0 | |
| CEF - Közlekedés | 2 722 | 2 639 | - | 77 | 2 716 | 100% | 4 | - | 4 | 1 | - | - | 1 | |
| CEF - Információs és kommunikációs technológia (IKT) | 180 | 171 | - | 4 | 175 | 98% | 0 | - | 0 | 4 | - | 0 | 4 | |
| Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására | 0 | - | - | - | - | - | 0 | - | 0 | - | - | - | - | |
| Decentralizált ügynökségek | 406 | 360 | - | 16 | 376 | 93% | 10 | - | 10 | 19 | - | 0 | 19 | |
| Egyéb fellépések és programok | 665 | 193 | - | 112 | 304 | 46% | 361 | - | 361 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 98 | 97 | - | 1 | 98 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| A Bizottság egyedi hatáskörei | 137 | 132 | - | 2 | 134 | 98% | 2 | - | 2 | 1 | - | 0 | 1 | |
| Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók) | 31 539 | 27 877 | - | 3 567 | 31 444 | 100% | 43 | - | 43 | 8 | - | 43 | 51 | |
| Átmeneti régiók | 6 660 | 5 851 | - | 806 | 6 657 | 100% | 0 | - | 0 | 3 | - | - | 3 | |
| Versenyképesség (Fejlettebb régiók) | 9 827 | 8 674 | - | 1 130 | 9 804 | 100% | 8 | - | 8 | 1 | - | 14 | 15 | |
| Legkülső és ritkán lakott régiók | 253 | 231 | - | 22 | 253 | 100% | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kohéziós Alap | 11 555 | 9 752 | - | 1 775 | 11 527 | 100% | (0) | 2 | 1 | - | - | 26 | 26 | |
| Európai területi együttműködés | 2 208 | 1 973 | - | 216 | 2 189 | 99% | 7 | - | 7 | 0 | - | 12 | 12 | |
| Technikai segítségnyújtás | 242 | 228 | - | 0 | 228 | 94% | 1 | - | 1 | 12 | - | 1 | 13 | |
| A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap | 591 | 567 | - | 23 | 590 | 100% | - | - | - | 1 | - | 0 | 1 | |
| Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés | 390 | 277 | - | 81 | 358 | 92% | - | 32 | 32 | - | - | - | - | |
| Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) | 1 701 | 1 700 | - | - | 1 700 | 100% | 1 | - | 1 | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 4 | 4 | - | - | 4 | 97% | 0 | - | 0 | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen | 92 794 | 80 540 | 0 | 9 996 | 90 536 | 98% | 2 074 | 36 | 2 110 | 52 | - | 97 | 149 | |
| 2. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) | 44 806 | 42 718 | 438 | 807 | 43 962 | 98% | 348 | 467 | 815 | 8 | 21 | - | 29 | |
| Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) | 16 083 | 14 725 | - | 40 | 14 765 | 92% | 903 | - | 903 | 2 | - | 413 | 415 | |
| Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) | 1 160 | 940 | - | 142 | 1 082 | 93% | 75 | - | 75 | 2 | - | 1 | 3 | |
| Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek | 148 | 148 | - | - | 148 | 100% | - | - | - | - | - | - | - | |
| Környezetvédelem és éghajlatpolitika (LIFE) | 567 | 559 | - | 5 | 564 | 100% | 2 | - | 2 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | 70 | 59 | - | 7 | 67 | 95% | 1 | - | 1 | 2 | - | - | 2 | |
| Egyéb fellépések és intézkedések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 12 | 12 | - | - | 12 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| Egyedi intézkedések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen | 62 846 | 59 161 | 438 | 1 001 | 60 600 | 96% | 1 330 | 467 | 1 797 | 14 | 21 | 414 | 449 | |
| 3. Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 1 208 | 1 184 | - | 9 | 1 192 | 99% | 9 | - | 9 | 7 | - | - | 7 | |
| Fogyasztóvédelem | 30 | 29 | - | 1 | 30 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Kreatív Európa | 258 | 245 | - | 10 | 255 | 99% | 4 | - | 4 | 0 | - | - | 0 | |
| Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz | 0 | 0 | - | - | 0 | 38% | 0 | - | 0 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Belső Biztonsági Alap | 681 | 533 | - | 64 | 597 | 88% | 84 | - | 84 | 0 | - | - | 0 | |
| Informatikai rendszerek | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Jogérvényesülés | 45 | 45 | - | 0 | 45 | 99% | 0 | - | 0 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Jogok, egyenlőség és polgárság | 67 | 66 | - | 1 | 67 | 99% | 1 | - | 1 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | 109 | 70 | - | 3 | 73 | 67% | 1 | - | 1 | 35 | - | 0 | 35 | |
| Európa a polgárokért | 29 | 29 | - | 0 | 29 | 99% | 0 | - | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| Élelmiszer és takarmány | 294 | 290 | - | 3 | 292 | 99% | 2 | - | 2 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Egészségügy | 71 | 68 | - | 2 | 71 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | 1 151 | 1 059 | - | 44 | 1 102 | 96% | 41 | - | 41 | 7 | - | 0 | 7 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 15 | 15 | - | - | 15 | 99% | 0 | - | 0 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Egyedi intézkedések | 106 | 106 | - | 0 | 106 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen | 4 065 | 3 737 | - | 137 | 3 874 | 95% | 142 | - | 142 | 50 | - | 0 | 50 | |
| 4. Előcsatlakozási támogatás (IPA II) | 3 133 | 2 393 | - | 601 | 2 994 | 96% | 138 | - | 138 | 1 | - | 0 | 1 | |
| Makroszintű pénzügyi támogatás | 0 | 0 | - | - | 0 | 97% | - | - | - | 0 | - | - | 0 | |
| A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap | 110 | - | - | 103 | 103 | 94% | 7 | - | 7 | - | - | - | - | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | 13 | 13 | - | 0 | 13 | 99% | 0 | - | 0 | - | - | 0 | 0 | |
| Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés | 19 | 19 | - | 0 | 19 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) | 154 | 25 | - | 70 | 95 | 61% | 60 | - | 60 | - | - | - | - | |
| Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) | 2 779 | 2 738 | - | 31 | 2 769 | 100% | 10 | - | 10 | 0 | - | - | 0 | |
| Fejlesztési együttműködési eszköz | 3 287 | 3 204 | - | 58 | 3 262 | 99% | 25 | - | 25 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Partnerségi Eszköz | 159 | 149 | - | 7 | 156 | 98% | 3 | - | 3 | 0 | - | - | 0 | |
| A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze | 181 | 179 | - | 1 | 179 | 99% | 1 | - | 1 | 0 | - | - | 0 | |
| A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz | 388 | 377 | - | 10 | 387 | 100% | 1 | - | 1 | 0 | - | - | 0 | |
| Humanitárius segítségnyújtás | 2 425 | 1 966 | 34 | 412 | 2 412 | 99% | 13 | - | 13 | - | - | - | - | |
| Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) | 384 | 343 | - | 17 | 360 | 94% | 24 | - | 24 | 0 | - | - | 0 | |
| Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz | 34 | 34 | - | - | 34 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | 21 | 20 | - | 0 | 21 | 100% | 0 | - | 0 | - | - | - | - | |
| Egyéb fellépések és programok | 286 | 81 | - | 145 | 226 | 79% | 60 | - | 60 | 0 | - | 0 | 0 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 2 | 1 | - | - | 1 | 47% | 0 | 1 | 1 | - | - | 0 | 0 | |
| Egyedi intézkedések | 81 | 80 | - | 0 | 81 | 100% | 0 | - | 0 | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen | 13 454 | 11 622 | 34 | 1454 | 13 111 | 97% | 340 | 1 | 341 | 2 | - | 0 | 2 | |
| 5. Nyugdíjak | 2 002 | 1 990 | - | 0 | 1 990 | 99% | 0 | - | 0 | 12 | - | - | 12 | |
| Európai Iskolák | 193 | 181 | - | 10 | 191 | 99% | 2 | - | 2 | 0 | - | - | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 4 | 4 | - | - | 4 | 100% | - | - | - | - | - | 0 | 0 | |
| A Bizottság igazgatási kiadásai | 4 027 | 3 589 | 1 | 225 | 3 816 | 95% | 159 | - | 159 | 51 | 0 | 0 | 52 | |
| A többi intézmény igazgatási kiadásai | 4 550 | 4 033 | 0 | 338 | 4 371 | 96% | 94 | 0 | 94 | 82 | 0 | 3 | 85 | |
| A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen | 10 776 | 9 797 | 1 | 574 | 10 371 | 96% | 255 | - | 255 | 146 | 0 | 3 | 149 | |
| 6. Ellentételezések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 6. fejez te összesen - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 8. Negatív tartalék | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Áthozott hiány | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 8. fejeze- | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| te összesen | ||||||||||||||
| 9. Sürgősségisegély-tartalék | 46 | - | - | - | - | - | - | 46 | 46 | - | - | - | - | |
| Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) | 199 | 1 | - | - | 1 | 0% | 8 | - | 8 | 175 | - | 16 | 191 | |
| Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) | 373 | 295 | - | - | 295 | 79% | - | 49 | 49 | - | 30 | - | 30 | |
| A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen- | 618 | 295 | - | - | 295 | 48% | 8 | 94 | 102 | 175 | 30 | 16 | 221 | |
| Összesen | 184 554 | 165 153 | 473 | 13 161 | 178 787 | 97% | 4 149 | 598 | 4 747 | 438 | 51 | 530 | 1 019 | |
4.8. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
| millió EUR | |||||||||||||||
| Megtett kifizetések | 2020-ra átvitt előirányzatok | Megszűnő előirányzatok | |||||||||||||
| Program | Összes rendel- kezésre álló elő- irányzat | a végleges elfo- gadott költség- vetésből | áthozott össze- gekből | címzett bevéte- lekből | Összesen | % | auto- mati- kusan átvitt összegek | határo- zattal átvitt összegek | címzett bevétel | Összesen | a végleges elfo- gadott költség- vetésből | áthozott össze- gekből | címzett bevé- telekből | Összesen | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5=2+3+4 | 6=5/1 | 7 | 8 | 9 | 10=7+8 +9 | 11 | 12 | 13 | 14=11+12 + 13 | ||
| 1. Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) | 1 213 | 1 023 | - | 163 | 1 186 | 98% | 0 | - | 27 | 27 | 0 | - | - | 0 | |
| Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo) | 1 248 | 991 | 2 | 48 | 1 041 | 83% | 2 | - | 205 | 207 | 0 | 0 | - | 0 | |
| Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) | 608 | 558 | 0 | 17 | 575 | 95% | 1 | - | 32 | 32 | 0 | 0 | - | 0 | |
| Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz) | 619 | 601 | 2 | 14 | 617 | 100% | 2 | - | 0 | 2 | (0) | 0 | - | 0 | |
| Európai Szolidaritási Testület | 123 | 105 | 4 | 0 | 109 | 89% | 3 | - | 7 | 10 | 0 | 4 | 0 | 4 | |
| Európai védelmi ipari fejlesztési program | 2 | 0 | - | - | 0 | 7% | 2 | - | - | 2 | 0 | - | - | 0 | |
| Nukleáris biztonság és leszerelés | 157 | 157 | - | - | 157 | 100% | - | - | - | - | 0 | - | - | 0 | |
| Horizont 2020 | 14 652 | 10 731 | 65 | 782 | 11 578 | 79% | 81 | - | 2 983 | 3 065 | 0 | 8 | 1 | 10 | |
| Az Euratom kutatási és képzési programja | 539 | 331 | 17 | 42 | 390 | 72% | 33 | 3 | 111 | 146 | 0 | 2 | 0 | 2 | |
| A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) | 365 | 274 | 3 | 53 | 330 | 90% | 2 | - | 33 | 36 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Oktatás, képzés és sport (Eras- mus+) | 3 217 | 2 602 | 7 | 248 | 2 857 | 89% | 7 | - | 353 | 360 | 0 | 0 | 0 | 1 | |
| A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) | 180 | 126 | 0 | 3 | 129 | 72% | 1 | - | 47 | 48 | 2 | 1 | 0 | 3 | |
| Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program | 145 | 133 | 0 | 4 | 137 | 95% | 0 | - | 6 | 6 | 2 | 0 | - | 2 | |
| CEF - Energiaügy | 331 | 325 | 1 | 3 | 330 | 100% | 1 | - | 1 | 1 | 0 | 0 | - | 0 | |
| CEF - Közlekedés | 1 334 | 1 312 | 1 | 14 | 1 327 | 100% | 2 | - | 4 | 6 | 0 | 0 | - | 1 | |
| CEF - Információs és kommunikációs technológia (IKT) | 123 | 118 | 0 | 4 | 122 | 99% | 0 | - | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására | 35 | - | - | 35 | 35 | 99% | 0 | - | 0 | 0 | - | - | - | - | |
| Decentralizált ügynökségek | 406 | 361 | - | 16 | 377 | 93% | 0 | - | 10 | 10 | 19 | - | 0 | 19 | |
| Egyéb fellépések és programok | 556 | 162 | 1 | 106 | 268 | 48% | 1 | - | 285 | 287 | 1 | 0 | 0 | 1 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 69 | 64 | - | 1 | 65 | 94% | 0 | - | 0 | 0 | 4 | - | - | 4 | |
| A Bizottság egyedi hatáskörei | 122 | 116 | - | 3 | 119 | 97% | 0 | - | 1 | 1 | 2 | - | 0 | 2 | |
| Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók) | 28 551 | 24 248 | - | 3 281 | 27 529 | 96% | 0 | - | 1 023 | 1 023 | - | - | - | - | |
| Átmeneti régiók | 5 217 | 4 099 | - | 1 053 | 5 151 | 99% | 0 | - | 66 | 66 | - | - | - | - | |
| Versenyképesség (Fejlettebb régiók) | 8 852 | 7 470 | - | 982 | 8 452 | 95% | 0 | - | 400 | 400 | - | - | - | - | |
| Legkülső és ritkán lakott régiók | 242 | 215 | - | 9 | 223 | 92% | 0 | - | 19 | 19 | - | - | - | - | |
| Kohéziós Alap | 9 801 | 8 107 | - | 686 | 8 793 | 90% | 0 | - | 1 008 | 1 008 | - | - | - | - | |
| Európai területi együttműködés | 1 703 | 1 447 | - | 99 | 1 546 | 91% | 0 | - | 157 | 157 | - | - | - | - | |
| Technikai segítségnyújtás | 202 | 173 | 10 | 1 | 184 | 91% | 13 | - | 1 | 14 | 1 | 2 | 0 | 4 | |
| A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap | 506 | 412 | 0 | 92 | 504 | 100% | 0 | 2 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | ||
| Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés | 579 | 523 | - | 26 | 549 | 95% | 0 | - | 30 | 30 | - | - | - | - | |
| Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) | 845 | 843 | - | 2 | 845 | 100% | - | - | 0 | 0 | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 11 | 11 | - | 0 | 11 | 96% | 0 | - | 0 | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen | 82 553 | 67 637 | 113 | 7 785 | 75 535 | 91% | 151 | 3 | 6 813 | 6 967 | 32 | 18 | 1 | 52 | |
| 2. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) | 44 933 | 42 449 | 631 | 806 | 43 885 | 98% | 190 | 467 | 349 | 1 006 | 7 | 34 | - | 42 | |
| Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) | 14 868 | 13 505 | 2 | 705 | 14 213 | 96% | 2 | - | 650 | 652 | 2 | 0 | - | 2 | |
| Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) | 871 | 651 | 1 | 197 | 848 | 97% | 1 | - | 21 | 22 | 0 | 0 | - | 0 | |
| Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek | 142 | 142 | 142 | 100% | 0 | ||||||||||
| Környezetvédelem és éghajlatpolitika (LIFE) | 365 | 350 | 4 | 5 | 359 | 99% | 4 | - | 1 | 5 | 0 | 0 | - | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | 68 | 59 | - | 7 | 67 | 98% | 0 | - | 1 | 1 | 0 | - | - | 0 | |
| Egyéb fellépések és intézkedések | - | - | - | - | - | - | 0 | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 6 | 6 | - | - | 6 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | - | - | - | - | |
| Egyedi intézkedések | 0 | 0 | - | - | 0 | 100% | 0 | - | - | - | 0 | - | - | 0 | |
| A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen | 61252 | 57163 | 637 | 1 721 | 59 521 | 97% | 198 | 467 | 1 023 | 1 687 | 9 | 35 | - | 44 | |
| 3. Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 992 | 878 | 1 | 8 | 886 | 89% | 1 | - | 9 | 11 | 95 | 1 | - | 95 | |
| Fogyasztóvédelem | 28 | 26 | 0 | 1 | 27 | 97% | 1 | - | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Kreatív Európa | 217 | 200 | 1 | 8 | 209 | 96% | 2 | - | 6 | 8 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz | 60 | 60 | 0 | 0 | 60 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | 0 | 0 | - | 0 | |
| Belső Biztonsági Alap | 649 | 500 | 1 | 27 | 529 | 81% | 1 | - | 118 | 120 | 0 | 0 | (0) | 0 | |
| Informatikai rendszerek | 0 | 0 | - | 0 | 0 | 100% | 0 | - | - | - | - | - | - | - | |
| Jogérvényesülés | 48 | 46 | 0 | 0 | 47 | 96% | 0 | - | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 1 | |
| Jogok, egyenlőség és polgárság | 64 | 61 | 0 | 1 | 62 | 98% | 0 | - | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | 72 | 42 | - | 2 | 44 | 61% | 0 | - | 1 | 1 | 27 | - | 0 | 27 | |
| Európa a polgárokért | 25 | 25 | 0 | 0 | 25 | 98% | 0 | - | 0 | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| Élelmiszer és takarmány | 247 | 241 | 1 | 4 | 246 | 99% | 1 | - | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Egészségügy | 67 | 63 | 1 | 2 | 65 | 97% | 1 | - | 1 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | 996 | 905 | - | 44 | 949 | 95% | 0 | - | 41 | 41 | 6 | - | 0 | 6 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 8 | 7 | - | - | 7 | 84% | 0 | - | 0 | 0 | 1 | - | 0 | 1 | |
| Egyedi intézkedések | 101 | 99 | 1 | 0 | 100 | 99% | 1 | - | 0 | 1 | 0 | 0 | - | 0 | |
| A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen | 3 575 | 3 153 | 7 | 96 | 3 256 | 91% | 9 | - | 180 | 188 | 129 | 2 | 0 | 131 | |
| 4. Előcsatlakozási támogatás (IPA II) | 1 950 | 1 375 | 5 | 202 | 1 583 | 81% | 6 | - | 360 | 366 | 1 | 1 | 0 | 2 | |
| Makroszintű pénzügyi támogatás | 10 | 10 | - | - | 10 | 100% | 0 | - | - | - | - | - | - | - | |
| Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap | 110 | - | - | 103 | 103 | 94% | - | - | 7 | 7 | - | - | - | - | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | 11 | 9 | - | 1 | 9 | 82% | 0 | - | - | - | 2 | - | - | 2 | |
| Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés | 13 | 13 | - | 0 | 13 | 100% | - | - | 0 | 0 | - | - | - | - | |
| Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) | 479 | 25 | 25 | 275 | 325 | 68% | - | - | 154 | 154 | - | - | - | - | |
| Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) | 2 106 | 2 055 | 4 | 22 | 2 080 | 99% | 6 | - | 19 | 25 | 0 | 0 | - | 1 | |
| Fejlesztési együttműködési eszköz | 2 716 | 2 564 | 14 | 48 | 2 627 | 97% | 13 | - | 73 | 86 | 0 | 2 | 1 | 3 | |
| Partnerségi Eszköz | 145 | 134 | 0 | 4 | 138 | 95% | 0 | - | 3 | 3 | 1 | 0 | 2 | 3 | |
| A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze | 167 | 159 | 3 | 0 | 162 | 97% | 3 | - | 1 | 4 | 1 | 1 | 0 | 2 | |
| A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz | 331 | 315 | 3 | 7 | 324 | 98% | 4 | - | 2 | 6 | 0 | 1 | 0 | 1 | |
| Humanitárius segítségnyújtás | 2 117 | 1 734 | 5 | 324 | 2 064 | 97% | 6 | - | 47 | 53 | 0 | 0 | - | 0 | |
| Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) | 362 | 308 | 0 | 31 | 340 | 94% | 0 | - | 22 | 22 | 0 | - | - | 0 | |
| Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz | 36 | 35 | 0 | - | 36 | 98% | 1 | - | 0 | 1 | 0 | 0 | - | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | 21 | 20 | - | 0 | 21 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | 0 | - | - | 0 | |
| Egyéb fellépések és programok | 282 | 76 | 0 | 123 | 199 | 71% | 0 | - | 83 | 83 | 0 | 0 | - | 0 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 7 | 7 | - | - | 7 | 93% | 0 | - | 0 | 0 | 0 | - | 1 | 1 | |
| Egyedi intézkedések | 68 | 68 | - | 0 | 68 | 100% | 0 | - | 0 | 0 | 0 | - | 0 | 0 | |
| A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen | 10 933 | 8 908 | 60 | 1 140 | 10 108 | 92% | 39 | - | 772 | 811 | 6 | 4 | 4 | 14 | |
| 5. Nyugdíjak | 2 002 | 1 990 | - | - | 1 990 | 99% | 0 | - | 0 | 0 | 12 | - | - | 12 | |
| Európai Iskolák | 195 | 181 | 2 | 10 | 192 | 99% | 0 | - | 3 | 3 | 0 | - | - | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 6 | 4 | 1 | 0 | 4 | 77% | 0 | 0 | - | 0 | 0 | 1 | - | 1 | |
| A Bizottság igazgatási kiadásai | 4 385 | 3 303 | 332 | 182 | 3 817 | 87% | 285 | - | 204 | 489 | 52 | 26 | 1 | 79 | |
| A többi intézmény igazgatási kiadásai | 5 107 | 3 571 | 515 | 291 | 4 377 | 86% | 463 | 0 | 143 | 605 | 82 | 39 | 3 | 124 | |
| A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen | 11 694 | 9 048 | 850 | 482 | 10 381 | 89% | 748 | 0 | 349 | 1 098 | 146 | 66 | 4 | 216 | |
| 6. Ellentételezések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 8. Negatív tartalék | - | - | - | - | - | - | 0 | - | - | - | - | - | - | - | |
| Áthozott hiány | - | - | - | - | - | - | 0 | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen | - | - | - | - | - | - | 0 | - | - | - | - | - | - | - | |
| 9. Sürgősségisegély-tartalék | 352 | - | - | - | - | - | 0 | - | - | - | 352 | - | - | 352 | |
| Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) | 25 | 0 | 0 | - | 0 | 1% | 1 | - | 8 | 9 | 0 | 0 | 16 | 16 | |
| Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) | 295 | 295 | - | - | 295 | 100% | 0 | - | - | - | 1 | - | - | 1 | |
| A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen | 671 | 295 | 0 | - | 295 | 44% | 1 | - | 8 | 9 | 352 | 0 | 16 | 368 | |
| Összesen | 170 679 | 146 203 | 1 667 | 11 225 | 159 096 | 93% | 1 145 | 470 | 9 144 | 10 759 | 675 | 125 | 25 | 825 | |
4.9. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÁLTOZÁSAI
| millió EUR | ||||||||||
| Fennálló kötelezettségvállalások az előző év végén | Az adott év kötelezettségvállalásai | |||||||||
| Program | Előző évről áthozott kötelezettség- vállalások | Kötelezettség- vállalás visszavonása/ Újraértékelések/ Megszüntetések | Kifizetések | Év végén fennálló kötelezettség- vállalások | Évközi kötele- zettség- vállalások | Kifizetések | Át nem vihető kötelezettség- vállalások megszüntetése | Év végén fennálló kötelezettség- vállalások | Összes fennálló kötelezettség- vállalás az év végén | |
| 1 | 2 | 3 | 4=1+2+3 | 5 | 6 | 7 | 8=5+6+7 | 9=4+8 | ||
| 1. Európai Stratégiai Beruházási Alap (ES- BA) | 2 714 | (0) | (1 015) | 1 698 | 377 | (171) | - | 206 | 1 905 | |
| Európai műholdas navigációs rendszer (EGNOS/Galileo) | 1 224 | (0) | (724) | 500 | 773 | (316) | - | 456 | 957 | |
| Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) | 1 454 | (0) | (519) | 935 | 426 | (56) | (0) | 370 | 1 305 | |
| Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz) | 243 | (1) | (230) | 12 | 882 | (387) | - | 495 | 507 | |
| Európai Szolidaritási Testület | 17 | (0) | (6) | 10 | 148 | (103) | - | 45 | 55 | |
| Európai védelmi ipari fejlesztési program | - | - | - | - | 245 | (0) | - | 245 | 245 | |
| Nukleáris biztonság és leszerelés | 596 | (0) | (128) | 468 | 144 | (29) | - | 115 | 583 | |
| Horizont 2020 | 20 541 | (412) | (7 640) | 12 490 | 13 808 | (3 938) | (4) | 9 866 | 22 356 | |
| Az Euratom kutatási és képzési programja | 275 | (11) | (145) | 119 | 422 | (245) | (0) | 176 | 295 | |
| A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (cOsME) | 943 | (19) | (296) | 628 | 398 | (33) | 365 | 993 | ||
| Oktatás, képzés és sport (Erasmus+) | 855 | (62) | (387) | 406 | 3 060 | (2 469) | - | 591 | 997 | |
| A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) | 222 | (22) | (95) | 105 | 159 | (34) | - | 125 | 230 | |
| Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program | 175 | (6) | (98) | 71 | 143 | (39) | - | 103 | 175 | |
| CEF - Energiaügy | 2 072 | (14) | (320) | 1 738 | 992 | (9) | - | 983 | 2 721 | |
| CEF - Közlekedés | 4 241 | (75) | (1 277) | 2 890 | 2 716 | (51) | - | 2 666 | 5 556 | |
| CEF - Információs és kommunikációs technológia (IKT) | 448 | (12) | (116) | 321 | 175 | (7) | - | 169 | 490 | |
| Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására | 254 | (48) | (35) | 172 | - | - | - | - | 172 | |
| Decentralizált ügynökségek | 52 | - | (36) | 15 | 376 | (341) | - | 36 | 51 | |
| Egyéb fellépések és programok | 404 | (30) | (173) | 200 | 304 | (95) | - | 210 | 410 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 107 | (8) | (48) | 51 | 98 | (17) | - | 81 | 131 | |
| A Bizottság egyedi hatáskörei | 169 | (18) | (80) | 72 | 134 | (39) | - | 95 | 166 | |
| Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók) | 85 194 | (494) | (27 428) | 57 272 | 31 444 | (101) | - | 31 343 | 88 615 | |
| Átmeneti régiók | 18 502 | (24) | (5 139) | 13 338 | 6 657 | (12) | - | 6 645 | 19 984 | |
| Versenyképesség (Fejlettebb régiók) | 26 523 | (52) | (8 380) | 18 092 | 9 804 | (72) | - | 9 732 | 27 824 | |
| Legkülső és ritkán lakott régiók | 588 | - | (205) | 384 | 253 | (18) | - | 234 | 618 | |
| Kohéziós Alap | 25 851 | (3) | (8 404) | 17 444 | 11 527 | (389) | - | 11 138 | 28 582 | |
| Európai területi együttműködés | 4 502 | (2) | (1 536) | 2 964 | 2 189 | (10) | - | 2 178 | 5 142 | |
| Technikai segítségnyújtás | 251 | (21) | (96) | 134 | 228 | (89) | (0) | 139 | 273 | |
| A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap | 1 304 | (1) | (483) | 820 | 590 | (21) | - | 569 | 1 390 | |
| Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés | 1 655 | (13) | (527) | 1 114 | 358 | (22) | - | 337 | 1 450 | |
| Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) | 5 595 | (11) | (838) | 4 745 | 1 700 | (7) | - | 1 694 | 6 439 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 20 | (1) | (10) | 8 | 4 | (0) | - | 3 | 12 | |
| A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen | 206 991 | (1 360) | (66 413) | 139217 | 90 536 | (9 122) | (4) | 81 410 | 220627 | |
| 2. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) | 359 | (6) | (235) | 117 | 43 962 | (43 650) | - | 313 | 430 | |
| Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) | 34 594 | (38) | (13 714) | 20 842 | 14 765 | (499) | - | 14 266 | 35 108 | |
| Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) | 3 280 | (73) | (826) | 2 382 | 1 082 | (22) | (0) | 1 059 | 3 441 | |
| Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek | 15 | (2) | (6) | 8 | 148 | (136) | 12 | 19 | ||
| Környezetvédelem és éghajlat-politika (life) | 1 768 | (131) | (342) | 1 294 | 564 | (17) | - | 548 | 1 841 | |
| Decentralizált ügynökségek | 3 | (0) | (3) | - | 67 | (64) | - | 3 | 3 | |
| Egyéb fellépések és intézkedések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 28 | (3) | (6) | 19 | 12 | (0) | - | 12 | 31 | |
| Egyedi intézkedések | 0 | (0) | (0) | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen | 40 047 | (253) | (15 133) | 24 661 | 60 600 | (44 387) | (0) | 16 213 | 40 874 | |
| 3. Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 2 662 | (98) | (750) | 1 814 | 1 192 | (136) | - | 1 057 | 2 870 | |
| Fogyasztóvédelem | 40 | (1) | (18) | 22 | 30 | (10) | - | 20 | 43 | |
| Kreatív Európa | 219 | (8) | (96) | 115 | 255 | (113) | - | 141 | 256 | |
| Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz | 62 | (0) | (60) | 2 | 0 | (0) | - | 0 | 2 | |
| Belső Biztonsági Alap | 1 746 | (103) | (525) | 1 118 | 597 | (4) | - | 593 | 1 711 | |
| Informatikai rendszerek | 46 | (36) | (0) | 10 | - | - | - | - | 10 | |
| Jogérvényesülés | 90 | (2) | (30) | 58 | 45 | (16) | - | 29 | 87 | |
| Jogok, egyenlőség és polgárság | 105 | (1) | (45) | 59 | 67 | (18) | - | 49 | 108 | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | 43 | (3) | (17) | 22 | 73 | (27) | - | 45 | 67 | |
| Európa a polgárokért | 21 | (1) | (11) | 9 | 29 | (14) | - | 15 | 24 | |
| Élelmiszer és takarmány | 319 | (9) | (178) | 132 | 292 | (68) | - | 225 | 357 | |
| Egészségügy | 133 | (1) | (51) | 82 | 71 | (14) | - | 56 | 138 | |
| Decentralizált ügynökségek | 242 | (0) | (85) | 157 | 1 102 | (864) | - | 238 | 395 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 24 | (3) | (7) | 14 | 15 | (1) | - | 14 | 29 | |
| Egyedi intézkedések | 82 | (2) | (63) | 17 | 106 | (37) | - | 69 | 86 | |
| A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen | 5 834 | (269) | (1 934) | 3 632 | 3 874 | (1 323) | - | 2 551 | 6 183 | |
| 4. Előcsatlakozási támogatás (IPA II) | 7 425 | (355) | (1 414) | 5 656 | 2 994 | (169) | - | 2 826 | 8 481 | |
| Makroszintű pénzügyi támogatás | 45 | (0) | (10) | 35 | 0 | - | - | 0 | 35 | |
| Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap | - | - | - | - | 103 | (103) | - | - | - | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | 15 | (2) | (4) | 9 | 13 | (5) | - | 8 | 17 | |
| Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés | 22 | (0) | (3) | 19 | 19 | (10) | - | 9 | 28 | |
| Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) | 325 | - | (241) | 84 | 95 | (84) | - | 10 | 95 | |
| Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) | 7 833 | (526) | (1 713) | 5 594 | 2 769 | (367) | - | 2 401 | 7 995 | |
| Fejlesztési együttműködési eszköz | 8 755 | (187) | (2 298) | 6 269 | 3 262 | (329) | - | 2 933 | 9 203 | |
| Partnerségi Eszköz | 386 | (3) | (118) | 264 | 156 | (21) | - | 135 | 400 | |
| A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze | 358 | (8) | (115) | 235 | 179 | (47) | - | 133 | 367 | |
| A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz | 627 | (13) | (206) | 408 | 387 | (118) | (0) | 268 | 676 | |
| Humanitárius segítségnyújtás | 893 | (36) | (552) | 305 | 2 412 | (1 511) | (0) | 901 | 1 205 | |
| Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) | 266 | (49) | (130) | 88 | 360 | (210) | - | 150 | 238 | |
| Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz | 107 | (3) | (24) | 80 | 34 | (12) | - | 22 | 102 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | - | 21 | (21) | - | 0 | 0 | |
| Egyéb fellépések és programok | 152 | (8) | (38) | 105 | 226 | (161) | - | 65 | 171 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 16 | (3) | (6) | 6 | 1 | (0) | - | 1 | 7 | |
| Egyedi intézkedések | 126 | (4) | (46) | 76 | 81 | (21) | - | 59 | 135 | |
| A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen | 27 352 | (1200) | (6 918) | 19 234 | 13 111 | (3 190) | (0) | 9 920 | 29 154 | |
| 5. Nyugdíjak | - | - | - | - | 1 990 | (1 990) | (0) | - | - | |
| Európai Iskolák | 2 | - | (2) | - | 191 | (190) | - | 0 | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 6 | - | (4) | 2 | 4 | (0) | - | 4 | 6 | |
| A Bizottság igazgatási kiadásai | 366 | (28) | (337) | 0 | 3 816 | (3 480) | (1) | 335 | 335 | |
| A többi intézmény igazgatási kiadásai | 587 | (69) | (515) | 2 | 4 371 | (3 861) | 0 | 510 | 511 | |
| A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen | 961 | (97) | (859) | 5 | 10 371 | (9 522) | (1) | 849 | 854 | |
| 6. Ellentételezések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 8. Negatív tartalék | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Áthozott hiány | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 9. Sürgősségisegély-tartalék | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) | 0 | (0) | (0) | - | 1 | (0) | - | 1 | 1 | |
| Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) | - | - | - | - | 295 | (295) | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen | 0 | (0) | (0) | - | 295 | (295) | - | 1 | 1 | |
| Összesen | 281 185 | (3 179) | (91 257) | 186 749 | 178 787 | (67 838) | (5) | 110 944 | 297 693 | |
4.10. RÉSZLETES TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET: A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK KELETKEZÉSI ÉV SZERINTI BONTÁSBAN
| millió EUR | ||||||||||
| Program | < 2013 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | Összesen | |
| 1. Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) | - | - | - | - | 4 | 4 | 1 691 | 206 | 1 905 | |
| Európai műholdas navigációs rendszer (EG- NOS/Galileo) | 0 | - | - | 30 | 11 | 121 | 338 | 456 | 957 | |
| Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) | - | 348 | - | - | - | 266 | 321 | 370 | 1 305 | |
| Az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz) | - | - | - | 0 | 3 | 3 | 6 | 495 | 507 | |
| Európai Szolidaritási Testület | - | - | - | - | - | - | 10 | 45 | 55 | |
| Európai védelmi ipari fejlesztési program | - | - | - | - | - | - | - | 245 | 245 | |
| Nukleáris biztonság és leszerelés | - | 35 | 41 | 77 | 103 | 105 | 107 | 115 | 583 | |
| Horizont 2020 | 271 | 385 | 823 | 1 187 | 1 988 | 3 219 | 4 615 | 9 866 | 22 356 | |
| Az Euratom kutatási és képzési programja | 8 | 1 | 2 | 19 | 9 | 30 | 51 | 176 | 295 | |
| A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) | 5 | 137 | 4 | 13 | 84 | 153 | 231 | 365 | 993 | |
| Oktatás, képzés és sport (Erasmus+) | 0 | 0 | 1 | 20 | 41 | 106 | 237 | 591 | 997 | |
| A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) | - | 0 | 1 | 7 | 6 | 27 | 64 | 125 | 230 | |
| Vám program, Fiscalis program és csalás elleni program | - | - | 0 | 1 | 7 | 12 | 52 | 103 | 175 | |
| CEF - Energiaügy | 2 | - | 183 | 182 | 256 | 513 | 601 | 983 | 2 721 | |
| CEF - Közlekedés | 2 | 3 | 91 | 41 | 487 | 724 | 1 543 | 2 666 | 5 556 | |
| CEF - Információs és kommunikációs technológia (IKT) | 0 | - | 20 | 12 | 110 | 60 | 115 | 172 | 490 | |
| Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására | 172 | - | - | - | - | - | - | - | 172 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | - | - | 15 | 0 | 36 | 51 | |
| Egyéb fellépések és programok | 11 | 10 | 8 | 16 | 15 | 41 | 99 | 210 | 410 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 0 | 1 | - | 1 | 4 | 9 | 36 | 81 | 131 | |
| A Bizottság egyedi hatáskörei | 0 | 0 | 1 | 3 | 5 | 19 | 43 | 95 | 166 | |
| Regionális konvergencia (Kevésbé fejlett régiók) | 665 | 2 184 | 424 | 1 388 | 4 259 | 19 724 | 28 628 | 31 343 | 88 615 | |
| Átmeneti régiók | 37 | - | 85 | 314 | 1 382 | 5 230 | 6 291 | 6 645 | 19 984 | |
| Versenyképesség (Fejlettebb régiók) | 53 | 363 | 129 | 532 | 1 114 | 6 502 | 9 398 | 9 732 | 27 824 | |
| Legkülső és ritkán lakott régiók | - | - | 6 | 16 | 27 | 113 | 221 | 234 | 618 | |
| Kohéziós Alap | 154 | 122 | 122 | 252 | 793 | 6 061 | 9 940 | 11 138 | 28 582 | |
| Európai területi együttműködés | 48 | 50 | - | 0 | 9 | 986 | 1 871 | 2 178 | 5 142 | |
| Technikai segítségnyújtás | - | - | 0 | 24 | 17 | 29 | 63 | 139 | 273 | |
| A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap | - | - | - | 3 | 96 | 334 | 388 | 569 | 1 390 | |
| Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés | - | - | - | 105 | 400 | 228 | 381 | 337 | 1 450 | |
| Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) | - | - | 197 | 441 | 1 245 | 1 283 | 1 579 | 1 694 | 6 439 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 0 | - | - | 0 | 1 | 4 | 3 | 3 | 12 | |
| A többéves pénzügyi keret 1. fejezete összesen | 1428 | 3 640 | 2 139 | 4 683 | 12 476 | 45 924 | 68 924 | 81 414 | 220627 | |
| 2. Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) | - | - | - | 1 | 3 | 37 | 76 | 313 | 430 | |
| Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) | 0 | - | 198 | 1 149 | 2 148 | 6 413 | 10 934 | 14 266 | 35 108 | |
| Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) | 12 | 87 | 2 | 5 | 342 | 911 | 1 022 | 1 059 | 3 441 | |
| Halászati partnerségi megállapodások és regionális halászati gazdálkodási szervezetek | - | - | - | - | - | 3 | 5 | 12 | 19 | |
| Környezetvédelem és éghajlat-politika (LIFE) | 56 | 43 | 84 | 162 | 190 | 236 | 524 | 548 | 1 841 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | - | - | - | - | 3 | 3 | |
| Egyéb fellépések és intézkedések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | - | 0 | 1 | 0 | 2 | 3 | 13 | 12 | 31 | |
| Egyedi intézkedések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 2. fejezete összesen | 68 | 130 | 285 | 1 316 | 2 685 | 7 603 | 12 575 | 16 213 | 40 874 | |
| 3. Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | 3 | 1 | 1 | 23 | 267 | 724 | 796 | 1 057 | 2 870 | |
| Fogyasztóvédelem | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 7 | 12 | 20 | 43 | |
| Kreatív Európa | - | 1 | 0 | 1 | 9 | 20 | 85 | 141 | 256 | |
| Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz | - | - | - | - | 2 | 0 | 0 | 0 | 2 | |
| Belső Biztonsági Alap | 15 | 7 | 3 | 6 | 101 | 337 | 651 | 593 | 1 711 | |
| Informatikai rendszerek | - | - | - | - | 0 | - | 10 | - | 10 | |
| Jogérvényesülés | 2 | 4 | 3 | 5 | 12 | 15 | 16 | 29 | 87 | |
| Jogok, egyenlőség és polgárság | 7 | 2 | 3 | 4 | 9 | 13 | 21 | 49 | 108 | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | - | - | 1 | 1 | 2 | 5 | 14 | 45 | 67 | |
| Európa a polgárokért | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 7 | 15 | 24 | |
| Élelmiszer és takarmány | 1 | 2 | 3 | 5 | 14 | 34 | 73 | 225 | 357 | |
| Egészségügy | 4 | 2 | 3 | 5 | 13 | 23 | 31 | 56 | 138 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | 0 | - | 42 | 115 | 238 | 395 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 0 | 0 | 1 | 2 | 2 | 1 | 7 | 14 | 29 | |
| Egyedi intézkedések | 0 | - | 0 | 0 | 1 | 2 | 14 | 69 | 86 | |
| A többéves pénzügyi keret 3. fejezete összesen | 33 | 18 | 20 | 53 | 433 | 1223 | 1 851 | 2 552 | 6 183 | |
| 4 Előcsatlakozási támogatás (IPA II) | 179 | 356 | 219 | 646 | 1 096 | 1 518 | 1 642 | 2 826 | 8 481 | |
| Makroszintű pénzügyi támogatás | - | - | - | - | - | 30 | 5 | 0 | 35 | |
| Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Uniós polgári védelmi mechanizmus | - | - | 2 | 2 | 1 | 2 | 3 | 8 | 17 | |
| Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés | - | - | 6 | 3 | 1 | 4 | 4 | 9 | 28 | |
| Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) | - | - | - | - | - | - | 84 | 10 | 95 | |
| Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) | 455 | 266 | 345 | 452 | 981 | 1 302 | 1 770 | 2 424 | 7 995 | |
| Fejlesztési együttműködési eszköz | 247 | 303 | 339 | 608 | 962 | 1 738 | 2 049 | 2 956 | 9 203 | |
| Partnerségi Eszköz | 5 | 9 | 21 | 23 | 46 | 62 | 98 | 135 | 400 | |
| A demokrácia és az emberi jogok európai eszköze | 4 | 5 | 14 | 23 | 31 | 56 | 98 | 137 | 367 | |
| A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz | 10 | 13 | 23 | 36 | 57 | 97 | 172 | 268 | 676 | |
| Humanitárius segítségnyújtás | - | - | 8 | 10 | 18 | 75 | 194 | 901 | 1 205 | |
| Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) | 1 | - | 18 | 18 | 5 | 29 | 17 | 150 | 238 | |
| Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz | 3 | 5 | 7 | 11 | 13 | 14 | 27 | 22 | 102 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | - | - | - | (0) | 0 | 0 | |
| Egyéb fellépések és programok | 4 | 0 | 7 | 15 | 28 | 21 | 30 | 65 | 171 | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | 1 | - | 0 | 2 | 0 | 2 | 1 | 1 | 7 | |
| Egyedi intézkedések | 0 | 1 | 1 | 3 | 11 | 22 | 37 | 59 | 135 | |
| A többéves pénzügyi keret 4. fejezete összesen | 909 | 958 | 1 010 | 1 851 | 3 253 | 4 973 | 6 231 | 9 970 | 29 154 | |
| 5. Nyugdíjak | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Európai Iskolák | - | - | - | - | - | - | 0 | 0 | 0 | |
| Decentralizált ügynökségek | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések | - | - | - | - | 0 | 1 | 2 | 4 | 6 | |
| A Bizottság igazgatási kiadásai | - | - | 0 | - | 0 | 0 | 0 | 335 | 335 | |
| A többi intézmény igazgatási kiadásai | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 511 | 511 | |
| A többéves pénzügyi keret 5. fejezete összesen | - | - | 0 | - | 0 | 1 | 2 | 851 | 854 | |
| 6. Ellentételezések | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 6. fejezete összesen | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 8. Negatív tartalék | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Áthozott hiány | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 8. fejezete összesen | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| 9. Sürgősségisegély-tartalék | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap | - | - | - | - | - | - | - | 1 | 1 | |
| (EGAA) Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) | - | - | - | - | - | - | - | - | - | |
| A többéves pénzügyi keret 9. fejezete összesen | - | - | - | - | - | - | - | 1 | 1 | |
| Összesen | 2 438 | 4 746 | 3 453 | 7 904 | 18 846 | 59 723 | 89 583 | 110 999 | 297 693 | |
Az új Bizottság felállítása a szolgálatok belső átszervezését vonta maga után. A kapcsolódó ügyletek átcsoportosítása a kintlévőségek évek közötti átcsoportosítását eredményezte. A fennálló kötelezettségvállalások teljes összege változatlan marad.
5. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYI BONTÁSBAN
5.1. A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSA
| millió EUR | |||||||||||
| Bevételi előirányzatok | Megállapított jogosultságok | Bevételek | |||||||||
| Intézmény | Eredeti elfogadott költségvetés | Végleges elfogadott költségvetés | Tárgyévi | Áthozott | Összesen | Tárgyévi jogosult- ságokból | Áthozott jogosult- ságokból | Összes | Befolyt összegek a költségvetés %-ában | Kinnlévő | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5=3+4 | 6 | 7 | 8=6+7 | ||||
| Európai Parlament | 171 | 171 | 207 | 22 | 228 | 201 | 6 | 208 | 121% | 21 | |
| Európai Tanács és Tanács | 55 | 55 | 73 | 1 | 75 | 72 | 1 | 73 | 132% | 2 | |
| Bizottság | 147824 | 148 117 | 169 322 | 13 747 | 183069 | 162 644 | 596 | 163 240 | 110% | 19 829 | |
| Bíróság | 56 | 56 | 55 | 0 | 55 | 55 | 0 | 55 | 98% | 0 | |
| Számvevőszék | 22 | 22 | 22 | - | 22 | 22 | 0 | 22 | 103% | 0 | |
| Gazdasági és Szociális Bizottság | 12 | 12 | 17 | 0 | 17 | 17 | 0 | 17 | 134% | 0 | |
| Régiók Bizottsága | 10 | 10 | 12 | 0 | 12 | 12 | 0 | 12 | 121% | 0 | |
| Ombudsman | 1 | 1 | 1 | 0 | 1 | 1 | 0 | 1 | 90% | - | |
| Európai adatvédelmi biztos | 1 | 1 | 1 | 0 | 1 | 1 | 0 | 1 | 87% | - | |
| Európai Külügyi Szolgálat | 46 | 46 | 290 | 1 | 290 | 288 | 1 | 289 | 623% | 2 | |
| Összesen | 148 199 | 148 492 | 170 001 | 13 770 | 183 771 | 163314 | 604 | 163 918 | 110% | 19 853 | |
Az EU általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések - akárcsak a korábbi években - valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel az uniós költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre.
Az ügynökségek költségvetését és végrehajtását nem konszolidálták az uniós költségvetésen belül, és nem szerepelnek az uniós költségvetési jelentésekben sem. A Bizottság által az ügynökségek részére fizetett támogatás azonban az uniós költségvetés részét képezi. Az éves beszámoló e költségvetési részében csak a Bizottság költségvetéséből az ügynökségeknek fizetett támogatást veszik figyelembe.
Az EKSZ-t illetően meg kell jegyezni, hogy saját költségvetésén túl a Bizottságtól (152,7 millió EUR, 2018: 141,7 millió EUR), valamint az EFA-tól és a vagyonkezelői alapoktól is kap forrásokat (63,1 millió EUR, 2018: 70,1 millió EUR). Ezek a hozzájárulások a küldöttségeken dolgozó, az EFA-ból és a vagyonkezelői alapokból finanszírozott bizottsági személyzet költségeit fedezik, beleértve az e hozzájárulásokból az adott évben származó címzett bevételeket is. Ezeket a költségvetési előirányzatokat (címzett bevételként) az EKSZ rendelkezésére bocsátják; elsődleges céljuk az uniós küldöttségeken dolgozó bizottsági alkalmazottakkal kapcsolatos költségek fedezése. Az uniós küldöttségek igazgatását az EKSZ végzi.
5.2. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
| millió EUR | ||||||||||||||
| Megtett kötelezettségvállalások | 2020-ra átvitt előirányzatok | Megszűnő előirányzatok | ||||||||||||
| Intézmény | Összes rendel- kezésre álló előirányzat | a végleges elfogadott költség- vetésből | áthozott össze- gekből | címzett bevéte- lekből | Összesen | % | címzett bevéte- lekből | határo- zattal átvitt összegek | Összesen | a végleges elfogadott költség- vetésből | áthozott össze- geből | címzett bevéte- lekből | Összesen | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5=2+3+4 | 6=5/1 | 7 | 8 | 9=7+8 | 10 | 11 | 12 | 13=10+11 + 12 | ||
| Európai Parlament | 2 083 | 1 973 | 0 | 60 | 2 033 | 98% | 23 | 0 | 23 | 24 | 0 | 2 | 26 | |
| Európai Tanács és Tanács | 621 | 537 | 0 | 25 | 562 | 91% | 14 | 0 | 14 | 45 | 0 | 0 | 45 | |
| Bizottság | 180 004 | 161120 | 473 | 12 823 | 174 416 | 97% | 4 055 | 598 | 4 653 | 356 | 51 | 527 | 934 | |
| Bíróság | 431 | 424 | 0 | 1 | 425 | 99% | 1 | 0 | 1 | 6 | 0 | 0 | 6 | |
| Számvevőszék | 147 | 144 | 0 | 0 | 144 | 98% | 0 | 0 | 0 | 3 | 0 | 0 | 3 | |
| Gazdasági és Szociális Bizottság | 143 | 136 | 0 | 4 | 140 | 98% | 0 | 0 | 0 | 3 | 0 | 0 | 3 | |
| Régiók Bizottsága | 101 | 98 | 0 | 2 | 100 | 99% | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| Ombudsman | 11 | 11 | 0 | 0 | 11 | 92% | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 | |
| Európai adatvédelmi biztos | 17 | 15 | 0 | 0 | 15 | 92% | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | - | 1 | |
| Európai Külügyi Szolgálat | 996 | 694 | 0 | 246 | 940 | 94% | 55 | 0 | 55 | 0 | 0 | 0 | 1 | |
| Összesen: | 184 554 | 165 153 | 473 | 13 161 | 178 787 | 97% | 4 149 | 598 | 4 747 | 438 | 51 | 530 | 1 019 | |
5.3. A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA
| millió EUR | |||||||||||||||
| Megtett kifizetések | 2020-ra átvitt előirányzatok | Megszűnő előirányzatok | |||||||||||||
| Intézmény | Összes rendelkezésre álló előirányzat | végleges elfogadott költségvetésből | áthozatalokból | címzett bevételekből | Összes | % | automatikus áthozatalok | határozattal átvitt | címzett bevételekből | Összesen | végleges elfogadott költségvetésből | áthozatalokból | címzett bevételekből | Összes | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5=2+3+4 | 6=5/1 | 7 | 8 | 9 | 10=7+8+9 | 11 | 12 | 13 | 14=11+12 + 13 | ||
| Európai Parlament | 2 382 | 1 699 | 284 | 52 | 2 035 | 85% | 274 | 0 | 31 | 305 | 24 | 15 | 2 | 41 | |
| Európai Tanács és Tanács | 682 | 484 | 53 | 24 | 562 | 82% | 53 | 0 | 15 | 67 | 45 | 7 | 0 | 53 | |
| Bizottság | 165 573 | 142633 | 1 152 | 10 934 | 154 719 | 93% | 682 | 470 | 9 001 | 10 154 | 592 | 86 | 22 | 700 | |
| Bíróság | 452 | 399 | 18 | 1 | 418 | 93% | 25 | 0 | 1 | 25 | 6 | 3 | 0 | 8 | |
| Számvevőszék | 155 | 138 | 7 | 0 | 144 | 93% | 7 | 0 | 0 | 7 | 3 | 1 | 0 | 3 | |
| Gazdasági és Szociális Bizottság | 151 | 128 | 7 | 3 | 138 | 91% | 8 | 0 | 1 | 9 | 3 | 2 | 0 | 4 | |
| Régiók Bizottsága | 110 | 88 | 8 | 1 | 97 | 88% | 11 | 0 | 2 | 13 | 0 | 1 | 0 | 1 | |
| Ombudsman | 12 | 10 | 0 | 0 | 11 | 90% | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 | |
| Európai adatvédelmi biztos | 19 | 13 | 2 | 0 | 15 | 81% | 2 | 0 | 0 | 2 | 1 | 0 | - | 2 | |
| Európai Külügyi Szolgálat | 1 143 | 610 | 135 | 210 | 956 | 84% | 84 | 0 | 93 | 177 | 0 | 10 | 0 | 11 | |
| Összesen | 170 679 | 146 203 | 1 667 | 11 225 | 159 096 | 93% | 1 145 | 470 | 9 144 | 10 759 | 675 | 125 | 25 | 825 | |
6. AZ ÜGYNÖKSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA
Az ügynökségeknek az alábbi 6.1. és 6.2. jelentésben bemutatott bevételeit és kiadásait nem konszolidálják az uniós költségvetésen belül. Az éves beszámoló e költségvetési részében csak a Bizottság költségvetéséből az ügynökségeknek fizetett támogatást veszik figyelembe.
Az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések adott esetben kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatként tartalmazzák az uniós költségvetésből az ügynökségeknek fizetett támogatást.
Az ügynökségek alábbi jelentései áttekintést nyújtanak mind a decentralizált (vagy hagyományosként is ismert) ügynökségekről, mind a végrehajtó ügynökségekről, valamint bevételeikről (6.1.) és kiadásaikról (6.2.).
Az egyéb bevételi források és a kapcsolódó kiadások nem kerülnek be az uniós költségvetési beszámolóba. Minden ügynökség saját éves beszámolót nyújt be.
6.1. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL
| millió EUR | |||||
| Ügynökség | A többéves pénzügyi keret finanszírozó alfejezete | Végleges elfogadott költségvetés | Befolyt bevétel | ||
| A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség | 3 | 138 | 140 | ||
| Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége | 1a. | 16 | 16 | ||
| Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testü- lete | 1a. | 6 | 6 | ||
| Közösségi Növényfajta-hivatal | n.a. | 18 | 18 | ||
| Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség | 3 | 11 | 11 | ||
| Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség | 1a., 3., 4. | 51 | 51 | ||
| Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség | 1a. | 16 | 16 | ||
| Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal | 3 | 103 | 103 | ||
| Európai Bankhatóság | 1a. | 45 | 46 | ||
| Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség | 3 | 333 | 350 | ||
| Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ | 3 | 59 | 59 | ||
| Európai Szakképzésfejlesztési Központ | 1a. | 19 | 19 | ||
| Európai Vegyianyag-ügynökség | 1a., 2. | 116 | 112 | ||
| Európai Környezetvédelmi Ügynökség | 2 | 52 | 52 | ||
| Európai Halászati Ellenőrző Hivatal | 2 | 17 | 17 | ||
| Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság | 3 | 80 | 80 | ||
| Európai GNSS Ügynökség | 1a | 36 | 768 | ||
| Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete | 3 | 8 | 8 | ||
| Európai Innovációs és Technológiai Intézet | 1a. | 416 | 416 | ||
| Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság | 1a. | 27 | 27 | ||
| Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség | 1a. | 79 | 97 | ||
| Európai Gyógyszerügynökség | 3 | 347 | 340 | ||
| A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja | 3 | 16 | 18 | ||
| Európai Kutatási Tanács | 1a | 52 | 52 | ||
| Európai Értékpapírpiaci Hatóság | 1a. | 45 | 47 | ||
| Európai Képzési Alapítvány | 4 | 21 | 21 | ||
| Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége | 3 | 39 | 40 | ||
| Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség | 1a. | 16 | 17 | ||
| A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége | 3 | 138 | 143 | ||
| Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége | 3 | 9 | 17 | ||
| Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége | 1a. | 28 | 29 | ||
| Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége | 1a. | 196 | 171 | ||
| Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége | 3 | 22 | 23 | ||
| Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala | n.a. | 252 | 259 | ||
| Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség | 1a. | 49 | 49 | ||
| Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért | 1a. | 21 | 22 | ||
| Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás | 1a. | 576 | 729 | ||
| Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség | 1a. | 29 | 29 | ||
| Kutatási Végrehajtó Ügynökség | 5 | 76 | 76 | ||
| Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja | 5 | 47 | 37 | ||
| Összesen | 3 626 | 4 533 | |||
| millió EUR | |||||
| A bevétel típusa | Végleges elfogadott költségvetés | Befolyt összegek | |||
| Bizottság általi támogatás | 1 459 | 1 471 | |||
| Díjakból származó bevételek | 726 | 732 | |||
| Egyéb bevételek | 1 441 | 2 331 | |||
| Összesen | 3 626 | 4 533 | |||
6.2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN
| millió EUR | |||||
| Kötelezettségvállalási előirányzatok | Kifizetési előirányzatok | ||||
| Ügynökség | Összes rendelkezésre álló előirányzat | Megtett kötelezettség- vállalások | Összes rendelkezésre álló előirányzat | Megtett kifizetések | |
| A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség | 355 | 178 | 219 | 133 | |
| Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége | 16 | 16 | 19 | 16 | |
| Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testü- lete | 6 | 6 | 6 | 5 | |
| Közösségi Növényfajta-hivatal | 20 | 19 | 19 | 16 | |
| Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség | 11 | 11 | 13 | 11 | |
| Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség | 51 | 51 | 56 | 49 | |
| Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség | 16 | 15 | 21 | 17 | |
| Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal | 109 | 94 | 118 | 96 | |
| Európai Bankhatóság | 48 | 45 | 54 | 46 | |
| Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség | 357 | 346 | 446 | 318 | |
| Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ | 59 | 59 | 70 | 58 | |
| Európai Szakképzésfejlesztési Központ | 18 | 18 | 20 | 19 | |
| Európai Vegyianyag-ügynökség | 115 | 112 | 130 | 110 | |
| Európai Környezetvédelmi Ügynökség | 73 | 60 | 92 | 59 | |
| Európai Halászati Ellenőrző Hivatal | 17 | 17 | 20 | 17 | |
| Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság | 81 | 81 | 88 | 79 | |
| Európai GNSS Ügynökség | 1 164 | 325 | 1 211 | 560 | |
| Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete | 8 | 8 | 10 | 8 | |
| Európai Innovációs és Technológiai Intézet | 558 | 481 | 425 | 415 | |
| Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság | 27 | 27 | 31 | 27 | |
| Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség | 111 | 105 | 121 | 98 | |
| Európai Gyógyszerügynökség | 375 | 362 | 412 | 345 | |
| A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja | 18 | 17 | 19 | 17 | |
| millió EUR | |||||
| Kötelezettségvállalási előirányzatok | Kifizetési előirányzatok | ||||
| Ügynökség | Összes rendelkezésre álló előirányzat | Megtett kötelezettség- vállalások | Összes rendelkezésre álló előirányzat | Megtett kifizetések | |
| Európai Kutatási Tanács | 52 | 52 | 54 | 51 | |
| Európai Értékpapírpiaci Hatóság | 48 | 47 | 53 | 47 | |
| Európai Képzési Alapítvány | 21 | 21 | 21 | 20 | |
| Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége | 39 | 39 | 44 | 40 | |
| Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség | 17 | 16 | 18 | 13 | |
| A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége | 155 | 150 | 169 | 144 | |
| Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége | 17 | 12 | 21 | 14 | |
| Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége | 30 | 30 | 32 | 29 | |
| Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége | 256 | 189 | 267 | 163 | |
| Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége | 24 | 23 | 29 | 23 | |
| Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala | 455 | 249 | 477 | 240 | |
| Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség | 49 | 48 | 52 | 47 | |
| Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért | 23 | 22 | 26 | 21 | |
| Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás | 730 | 728 | 761 | 739 | |
| Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség | 29 | 29 | 30 | 29 | |
| Kutatási Végrehajtó Ügynökség | 76 | 76 | 82 | 75 | |
| Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja | 46 | 43 | 49 | 42 | |
| Összesen | 5 678 | 4 225 | 5 806 | 4 253 | |
| millió EUR | |||||
| Kiadás típusa | Kötelezettségvállalási előirányzatok | Kifizetési előirányzatok | |||
| Összes rendelkezésre álló előirányzat | Megtett kötelezettség- vállalások | Összes rendelkezésre álló előirányzat | Megtett kifizetések | ||
| Személyzet | 1 269 | 1 251 | 1 288 | 1 246 | |
| Igazgatási | 430 | 414 | 502 | 387 | |
| Operatív | 3 979 | 2 561 | 4 016 | 2 621 | |
| Összesen | 5 678 | 4 225 | 5 806 | 4 253 | |
FOGALOMTÁR
Aktuáriusi feltételezések
Olyan jövőbeli események költségeinek kiszámítására alkalmazott feltételezések, amelyek hatással vannak a nyugdíj-kötelezettségre.
Aktuáriusi nyereségek és veszteségek
Járadékalapú nyugdíjrendszer esetében az aktuáriusi veszteségek vagy többletek változásai. A korábbi aktuáriusi feltételezések és a ténylegesen bekövetkezett események közötti különbözet eredményeképpen és az aktuáriusi feltételezések változásainak köszönhetően keletkeznek.
Igazgatási előirányzatok
Az igazgatási előirányzatok az intézmények és gazdálkodó egységek működési költségeit fedezik (személyzet, épületek, irodai felszerelések).
Elfogadott költségvetés
A költségvetési tervezet a költségvetési hatóság általi elfogadását követően válik elfogadott költségvetéssé.
Költségvetés-módosítás
A pénzügyi év során elfogadott határozat ugyanazon év elfogadott költségvetésének módosítása (emelése, csökkentése, átcsoportosítása) céljából.
Tagállamoktól lehívandó összegek
Ezek olyan, a beszámolási időszak alatt felmerült kiadásokat jelentenek, amelyeket jövőbeli költségvetésekből, vagyis a tagállamok által kell majd finanszírozni. Ez az eredményszemléletű pénzügyi kimutatás és a pénzeszközalapú költségvetés egyidejű létezésének következménye.
Éves tevékenységi jelentés
Az éves tevékenységi jelentés a műveletek eredményeit jelzi többek között a kitűzött célokhoz, a kapcsolódó kockázatokhoz és a belsőkontroll-struktúrához viszonyítva. A Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjének 2001 óta, a többi európai uniós intézményének pedig 2003 óta az adott évi költségvetés tekintetében éves tevékenységi jelentést kell benyújtania saját intézménye részére feladatainak ellátásáról, és ehhez pénzügyi és irányítási információkat kell mellékelnie.
Előirányzatok
Költségvetési finanszírozás. A költségvetés kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket (a kedvezményezettek részére teljesítendő pénzeszközöket vagy banki átutalásokat) is előirányoz. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok gyakran eltérnek (differenciált előirányzatok), mert a többéves programokat és projekteket általában teljes mértékben lekötik abban az évben, amikor a vonatkozó döntést meghozzák, a kifizetésre viszont évek alatt kerül sor, ahogyan a programok és projektek végrehajtása előrehalad. A nem differenciált előirányzatok az igazgatási kiadásokra, a mezőgazdasági piactámogatásokra és közvetlen kifizetésekre alkalmazandók, ahol a kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik a kifizetési előirányzatok összegével.
Címzett bevétel
Meghatározott kiadási tételek finanszírozására kapott célzott bevétel. A külső címzett bevételek fő forrása a harmadik országoktól az Unió által finanszírozott programokhoz kapott pénzügyi hozzájárulás. A belső címzett bevétel fő forrásai a harmadik felektől származó, árukért, szolgáltatásokért vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munkáért kapott bevételek; a tévesen kifizetett összegek visszafizetéséből származó bevételek, valamint a kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevételek.
Értékesíthető pénzügyi eszközök
Minden olyan pénzügyi eszköz (a származtatott pénzügyi eszközök kivételével), amelyeket a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amelyek vonatkozásában a valós érték változásait a kivezetésig (vagy értékvesztésig) a nettó eszközök tartalékában számolják el.
Költségvetési sor
A költségvetés szerkezetével kapcsolatos fogalom: a bevételeket és a kiadásokat olyan, a költségvetési hatóság által előírt kötelező nómenklatúrának megfelelően tüntetik fel a költségvetésben, amely tükrözi az egyes tételek jellegét és célját. Az egyéni megnevezések (cím, alcím, jogcímcsoport vagy jogcím) adják a nómenklatúra hivatalos leírását.
Előirányzatok megszüntetése
Olyan felhasználatlan előirányzatok, amelyeket többé már nem lehet felhasználni.
Előirányzatok átvitele
Az évenkéntiség elve alóli kivétel, amelynek értelmében azok az előirányzatok, amelyeket egy adott költségvetési évben nem lehetett felhasználni, szigorú feltételek mellett kivételesen átvihetők és felhasználhatók a következő évben.
Kötelezettségvállalás
Jogilag kötelező ígéret finanszírozás nyújtására bizonyos feltételek mellett. Az EU kötelezettséget vállal arra, hogy visszatéríti az uniós finanszírozású projektek költségeinek rá eső részét. A ma tett kötelezettségvállalásokból lesznek a holnap kifizetései. A ma teljesített kifizetések a tegnap kötelezettségvállalásai.
Kötelezettségvállalási előirányzat
A kötelezettségvállalási előirányzatok azon jogi kötelmek (szerződések, támogatási megállapodások/határozatok) összköltségét fedezik, amelyeket a folyó pénzügyi évben alá lehet írni.
Tárgyidőszaki szolgálat költsége
A rendszer kötelezettségeinek a szolgálatból származó emelkedése a folyó pénzügyi évben.
Kötelezettségvállalás visszavonása
Olyan eljárás, amellyel egy korábbi kötelezettségvállalást (vagy annak részét) törlik.
Járadékalapú nyugdíjrendszer
Nyugdíj- vagy egyéb nyugellátási rendszer, amelyben a rendszer szabályai a fizetendő hozzájárulástól függetlenül határozzák meg a járadékokat, és a járadékok nem kapcsolódnak közvetlenül a rendszer befektetéseihez. A rendszer lehet finanszírozott vagy nem finanszírozott.
Származtatott pénzügyi eszköz
Olyan pénzügyi instrumentum, amelynek értéke egy másik pénzügyi instrumentum, mutatószám vagy tőzsdei áru értékében bekövetkezett változáshoz kapcsolódik. Míg az elsődleges pénzügyi instrumentumok (például állampapírok) birtokosának feltétel nélküli joga van arra, hogy a jövőben pénzeszközre (vagy egyéb gazdasági haszonra) tegyen szert, addig a származtatott pénzügyi eszköz birtokosa csupán feltételes joggal rendelkezik ilyen haszon megszerzésére. A származtatott pénzügyi eszközök egyik példája a tőzsdén kívüli határidős devizaügylet.
Közvetlen irányítás
A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetlen irányítás keretében a költségvetést közvetlenül a Bizottság szervezeti egységei, végrehajtó ügynökségek vagy vagyonkezelői alapok hajtják végre.
Diszkontráta
A pénz időbeli értékének kiigazítására alkalmazott ráta. A diszkontálás a különböző időszakokban felmerülő költségek és hasznok összehasonlítására alkalmazott technika.
Effektív kamatláb
Az a kamatláb, amely a becsült jövőbeli pénzbevételeket vagy kifizetéseket a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatt az eszköz vagy kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja.
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek
Minden olyan pénzügyi eszköz vagy kötelezettség, amelyet a nemzetközi költségvetési számviteli standardok alapján valós értéken értékelnek, és amely vonatkozásában a valós érték változásait az időszak eredményével szemben számolják el (vagyis származtatott pénzügyi eszközök).
Pénzügyi korrekció
A pénzügyi korrekció célja, hogy megvédje az uniós költségvetést a hibás vagy szabálytalan kiadások terhétől. Megosztott irányítású kiadások tekintetében a szabálytalan kifizetések visszafizettetése elsősorban a tagállam felelőssége.
A „visszaigazolt” pénzügyi korrekciót az érintett tagállam elfogadta. A „kiszabott” pénzügyi korrekciót bizottsági határozattal elfogadták, és mindig nettó korrekció, amelynél a tagállam köteles visszatéríteni a szabálytalan pénzeszközöket az uniós költségvetésbe, így véglegesen csökken az érintett tagállamnak allokált pénzügyi keretösszeg. A visszaigazolt és a kiszabott pénzügyi korrekciók ebben a beszámolóban egy kategóriaként szerepelnek.
A „végrehajtott” pénzügyi korrekció korrigálta a megfigyelt szabálytalanságot.
Közvetett irányítás
A költségvetés végrehajtásának egy módja. Közvetett irányítás keretében a Bizottság költségvetés-végrehajtási feladatokat ruház át az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó szervekre.
Megszakítások és felfüggesztések
Amennyiben a Bizottság a saját munkája vagy az ellenőrző hatóság által jelentett információk alapján úgy találja, hogy egy tagállam elmulasztotta orvosolni az irányítási és kontrollrendszerekben feltárt súlyos hiányosságokat és/vagy korrigálni a korábban bejelentett és igazolt szabálytalan kiadásokat, úgy megszakíthatja vagy felfüggesztheti a kifizetéseket.
Szabálytalanság
A szabálytalanság olyan cselekedet, amely nem felel meg az uniós szabályoknak, és amely negatív hatást gyakorolhat az Unió pénzügyi érdekeire, de amely vagy a pénzeszközöket visszaigénylő kedvezményezettek, vagy a kifizetések teljesítéséért felelős hatóságok által elkövetett véletlen hiba eredménye. Amennyiben a szabálytalanságot szándékosan követték el, úgy az csalásnak minősül.
Megszűnő előirányzatok
A fel nem használt előirányzatokat a pénzügyi év végén törölni kell. A megszűnés azt jelenti, hogy az adott előirányzatok tekintetében teljes egészében vagy részben visszavonják a kiadások megtételére és/vagy kötelezettségek teremtésére irányuló engedélyt. Kizárólag a közös vállalkozások esetében - a pénzügyi szabályzatukban meghatározottak szerint - a fel nem használt előirányzatok beállíthatók a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba (az úgynevezett „N+3” szabály). A közös vállalkozások megszűnő előirányzatai tehát az N+3. pénzügyi évig reaktiválhatók.
Fennálló kötelezettségvállalások
A Reste à Liquider-hez (RAL)hasonlóan azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.
Saját források
Az uniós intézmények és szervek fő finanszírozási formája, amelynek fogalmát a saját forrásokról szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet határozza meg. A saját források a GNI-alapú forrásokból, a héaalapú forrásokból és a tradicionális saját forrásokból állnak.
Kifizetési előirányzatok
A kifizetési előirányzatok a tárgyévben esedékes olyan kiadásokat fedezik, amelyek a tárgyévben és/vagy korábbi években tett jogi kötelezettségvállalásokból erednek.
Előfinanszírozás
Olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénztárkészletet biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az alapul szolgáló szerződés, határozat, megállapodás vagy az alap-jogiaktus rendelkezéseinek megfelelően több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni.
Megelőző intézkedések
A megelőző intézkedések akkor állnak a Bizottság rendelkezésére az uniós költségvetés védelmében, amikor a Bizottság potenciális hiányosságokról szerez tudomást. Ezek az intézkedések magukban foglalják az uniós költségvetésből az operatív program részére teljesített kifizetések felfüggesztését és megszakítását.
Fennálló kötelezettségvállalások („Reste à liquider” - RAL)
A fennálló kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan azt az összeget jelentik, amelynél a költségvetési kötelezettségvállalást már megtették, ám az azt követő kifizetést még nem teljesítették. Az EU számára későbbi évekre vonatkozó kifizetési kötelezettségeket jelentenek, és közvetlenül a többéves programok létezéséből és a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok elkülönítéséből erednek.
Megosztott irányítás
A költségvetés végrehajtásának egy módja. Megosztott irányítás esetén a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. Az uniós kiadások hozzávetőleg 80%-a ezen irányítási mód alá tartozik.
Tradicionális saját források
Bevételt jelentenek az EU számára, és az EU tevékenységeit finanszírozó saját források részét képezik. A tradicionális saját források fogalmát a saját forrásokról szóló 609/2014/EU, Euratom rendelet határozza meg, és a tradicionális saját források vámokból és cukorilletékből állnak.
Átcsoportosítások (költségvetési sorok között)
Az átcsoportosítások előirányzatoknak egyik költségvetési sorról a másikra való áthelyezését jelentik a pénzügyi év folyamán, és ezáltal kivételt képeznek az egyediség költségvetési elve alól. Az átcsoportosításokat azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés a költségvetési rendeletben foglalt feltételek mellett kifejezetten megengedi. A költségvetési rendelet az átcsoportosítások különböző típusait határozza meg attól függően, hogy költségvetési címek, alcímek, jogcímcsoportok vagy jogcímek közötti vagy azokon belüli átcsoportosításokról van-e szó, és ezekhez különböző szintű engedélyezésre van szükség.
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
| AAR | Éves tevékenységi jelentés | |
| AMIF | Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap | |
| AOD | Megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő | |
| ATM | Légiforgalmi szolgáltatás | |
| BOP | Fizetési mérleg | |
| BUFI-alap | Költségvetési pénzbírságok alapja | |
| KAP | Közös agrárpolitika | |
| CCS LGF | A kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze | |
| CEF | Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz | |
| CEF DI | Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hitelfinanszírozási eszköze | |
| KA | Kohéziós Alap | |
| CIP | Versenyképességi és innovációs keretprogram | |
| COM | Európai Bizottság | |
| COSME | A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program | |
| COSO | A Treadway-bizottság támogató szervezeteinek bizottsága | |
| CPR | Közös rendelkezésekről szóló rendelet | |
| D&WM | Leszerelés és hulladékkezelés | |
| EMVA | Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap | |
| EMGA | Európai Mezőgazdasági Garanciaalap | |
| EAR | Uniós számviteli szabály | |
| EaSI | Foglalkoztatás és szociális innováció | |
| EBRD | Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank | |
| ECA | Európai Számvevőszék | |
| EKB | Európai Központi Bank | |
| ECOFIN | Gazdasági és Pénzügyi Tanács | |
| Felszámolás alatt álló ESZAK | Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt) | |
| EFA | Európai Fejlesztési Alap | |
| EDIF | Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz | |
| EGT | Európai Gazdasági Térség | |
| EKSZ | Európai Külügyi Szolgálat | |
| EFFA | Európai Fenntartható Fejlődési Alap | |
| EFSE | Délkelet-Európáért Európai Alap | |
| EFSF | Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz | |
| ESBA | Európai Stratégiai Beruházási Alap | |
| EFSM | Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus | |
| EFTA | Európai Szabadkereskedelmi Társulás | |
| EGNOS | Európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás | |
| EBB | Európai Beruházási Bank | |
| EBA | Európai Beruházási Alap | |
| ElectriFI | Villamosításfinanszírozási kezdeményezés | |
| ELM | Az EBB külső hitelezési megbízatása | |
| ETHA | Európai Tengerügyi és Halászati Alap | |
| GMU | Gazdasági és monetáris unió | |
| ENEF | Vállalkozásbővítési alap | |
| ENIF | Vállalkozásinnovációs alap | |
| ENPI | Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz | |
| EP | Európai Parlament | |
| ERFA | Európai Regionális Fejlesztési Alap | |
| ERI | EBB-rezilienciajavítási kezdeményezés | |
| ESA | Európai Űrügynökség | |
| ESZA | Európai Szociális Alap | |
| ESIF | Európai strukturális és beruházási alapok | |
| ESM | Európai Stabilitási Mechanizmus | |
| ETF | Európai Technológiai Hitelkeret Startup eszköz 1998 | |
| EU | Európai Unió | |
| EUMETSAT | Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete | |
| Euratom | Európai Atomenergia-közösség | |
| FIFO | Először bevételezve, először kiadva | |
| FP7 | Hetedik kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram | |
| FR | Uniós költségvetési rendelet | |
| FSDA | A pénzügyi kimutatás tárgyalása és elemzése | |
| GDP | Bruttó hazai termék | |
| GNI | Bruttó nemzeti jövedelem | |
| GNSS | Globális navigációs műholdrendszerek | |
| H2020 | Horizont 2020 | |
| IIW | Infrastrukturális és innovációs keret | |
| IMF | Nemzetközi Valutaalap | |
| IPSAS | Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok | |
| IT | Információtechnológia | |
| ITER | Nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor | |
| JRC | Közös Kutatóközpont | |
| KV | Közös vállalkozás | |
| LGTT | A TEN-T-projektek számára biztosított hitelgarancia-eszköz | |
| MAP | Többéves program - Középvállalkozások Inkluzív Finanszírozási Programja | |
| MEP | Európai parlamenti képviselő | |
| MFA | Makroszintű pénzügyi támogatás | |
| TPK | Többéves pénzügyi keret | |
| MKKV-K | Mikro-, kis- és középvállalkozások | |
| ORD | Sajátforrás-határozat | |
| PBI | Projektkötvény-kezdeményezés | |
| PF4EE | Az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszköze | |
| PGF | Résztvevői garanciaalap | |
| PPP | Köz-magán társulás | |
| PSEO | Európai tisztviselők nyugdíjrendszere | |
| RAL | Fennálló kötelezettségvállalások | |
| RSFF | Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus | |
| RTD | Kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció | |
| S&P | Standard & Poor’s Financial Services LLC | |
| SANAD | MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára | |
| SAPARD | Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program | |
| SEMED | SEMED Mkkv Inkluzív Finanszírozási Program | |
| SIUGI | A kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszköze | |
| KKV | Kis- és középvállalkozások | |
| SMEW | Kkv-keret (Kis- és középvállalkozások keret) | |
| EUMSZ | Az Európai Unió működéséről szóló szerződés | |
| TOR | Tradicionális saját források | |
| TRDI | Átmeneti vidékfejlesztési eszköz | |
| HÉA | Hozzáadottérték-adó |
