A jogszabály mai napon ( 2020.06.04. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2/2020. (IV. 30.) PK vélemény

veszélyhelyzet ideje alatt az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján megtartott tárgyalás feltételeiről * 

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.) - a bíróságok biztonságos működésének biztosítása érdekében, a közvetlen személyes kapcsolatok csökkentésének célkitűzését szem előtt tartva - speciális szabályokat tartalmaz mind a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), mind a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alá tartozó ügyekre. Ha a Veir. valamely kérdéssel összefüggésben rendelkezést tartalmaz, úgy azt kell elsődlegesen alkalmazni, vagyis a Pp. és az 1952-es Pp. rendelkezései figyelmen kívül maradnak. A speciális és a perrendi szabályok alkalmazása összhangjának megteremtése és ezzel az ügyek zavartalan - elektronikus úton történő - elbírálásának elősegítése érdekében a Kúria Polgári Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 27. § (1) bekezdése alapján a következő

véleményt

nyilvánítja.

1. A Veir. alkalmazásában a civilisztikai ügyekben a más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján csak akkor tartható tárgyalás (a továbbiakban: e-tárgyalás), ha az ehhez szükséges technikai feltétel a bíróság tagjain kívül minden - a tárgyalásra idézendő - személynek rendelkezésére áll. A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia ezeket a feltételeket, és ha minden érintettnek rendelkezésére áll, az e-tárgyalás kitűzhető. A felek, közreműködők és más személyek részvételének az e-tárgyaláson az a feltétele, hogy a bíróság felhívására előzetesen bejelentsék az e-mail címüket, és az, hogy rendelkezzenek internet-kapcsolattal és olyan eszközzel, amely alkalmas a kép és hang egyidejű továbbítására.

2. Az e-tárgyalás megtartása akkor mellőzhető, ha az ehhez szükséges technikai feltételek nem biztosítottak, vagy ha a tárgyaláson olyan eljárási cselekmény foganatosítása szükséges, amely az e-tárgyaláson nem biztosítható személyes közreműködést igényel.

3. Az e-tárgyalások során továbbra is alkalmazni kell - a Veir.-ből fakadó eltérésekkel - a tárgyalásra szóló idézésnek az 1952-es Pp.-ben és a Pp.-ben írt szabályait.

4. Az e-tárgyalásra is megfelelően alkalmazható a Pp. 624. § (2) bekezdése, amely szerint az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás „kitűzött helyszínén” kell biztosítani, ami a bíró jelenléti helyét jelenti. Zárt tárgyalás tartásának akkor állnak fenn a feltételei, ha a bíróság felhívására az eljárás résztvevői (felek, tanú) úgy nyilatkoznak, hogy náluk is fennállnak a nyilvánosság kizárásának a feltételei.

5. A bíróság az e-tárgyalásról is köteles jegyzőkönyvet készíteni.

6. Az e-tárgyaláson is lehetséges a felek és a tanú (tanúk) szembesítése.

7. A bíró az e-tárgyaláson - ha ennek fennállnak a feltételei - a tárgyalást berekeszti, az ítélet kihirdetésére viszont a tárgyaláson már nem kerül sor, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

1. A Veir. 21. § (3) bekezdése alapján a civilisztikai ügyekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Az elektronikus hírközlő hálózat igénybevételét a polgári perrendtartás szabályozza (1952-es Pp. 394/N-394/P. §, Pp. 622-627. §). Bár a Veir. nem utal ezek alkalmazására, célszerű ezt a szabályozást is figyelembe venni a más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartott tárgyalásoknál (a továbbiakban: e-tárgyalás).

A Veir. ugyan nem határozza meg tételesen azokat a szempontokat, hogy mikor biztosítottak az e-tárgyalás szerinti feltételek, azonban ez nem is szükséges. Az e-tárgyalás tartásának „előfeltétele” a bíróság és a felek számára rendelkezésre álló megfelelő technikai eszköz.

A bíróságok egységesen a Skype for Businesst tudják alkalmazni azon eljárási cselekmények esetében, ahol a személyes közreműködés ilyen módon kiváltható. A Skype for Business ugyanis alkalmas a személyazonosítás biztosítására, ha a technikai feltételek a bíróságon adottak.

E-tárgyalás csak akkor tartható, ha erre a bíróság tagjain kívül minden - a tárgyalásra kötelezően idézendő - személynek rendelkezésére áll az ehhez szükséges technikai feltétel. Ezt a tárgyalásra idézendő személyek előzetes nyilatkozata alapján lehet megállapítani. Az eszköz, illetve a program fajtája között a felek nem válogathatnak, azt a bíróságnak kell előre meghatároznia.

A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia ezeket a feltételeket, és ha minden érintettnek rendelkezésére áll, - a Veir. eltérő rendelkezése hiányában - hivatalból köteles e-tárgyalást tartani. A Veir. megalkotásának célja, a személyes kontaktusok elkerülése ugyanis ezzel biztosítható.

A felek, közreműködők és más személyek részvételének a Skype útján tartott e-tárgyaláson az a feltétele, hogy a bíróság felhívására előzetesen bejelentsék az e-mail címüket, valamint, hogy rendelkezzenek internet kapcsolattal és olyan mobil eszközzel, amely alkalmas a kép és hang továbbítására.

Az e-kapcsolattartásra kötelezetteket (jogi képviselők, gazdálkodó szervezetek) akkor is fel kell hívni, hogy nyilatkozzanak arról: a technikai feltételek rendelkezésükre állnak-e, ha a bíróság ismeri az e-mail címüket, mert abból a feltételek megléte még nem következik automatikusan.

A felhívásnak célszerű azt a tájékoztatást is tartalmaznia, hogy amennyiben nincs lehetőség az e-tárgyalás tartására, annak mi lesz a jogkövetkezménye, illetve, hogy ha a megadott határidőn belül nem nyilatkoznak a felhívásra, a bíróság úgy tekinti, hogy nem állnak rendelkezésre a technikai feltételek.

Annak nincs akadálya, hogy a jogi képviselő nyilatkozzon a fél, illetve a tanúként bejelentett személy vonatkozásában is ezekről a feltételekről, amennyiben ismeri ezeket.

Ha a fél és a jogi képviselője vállalja, hogy egy helyiségben tartózkodik és ugyanazt az eszközt használja, ez önmagában nem akadályozza az e-tárgyalás megtartását. Lehetnek olyan esetek, amikor a bírónak a rendelkezésére álló egyéb adatok ismeretében egyedileg kell majd arról döntenie, hogy fennáll-e a technikai feltétel (ilyen lehet például, ha a felek az egyező akaratnyilvánítással történő házasság felbontása iránti perben bejelentik, hogy bár külön e-mail címmel rendelkeznek, de egy lakásban élnek, és csak egy ilyen eszközük van, amelyen közösen kívánnak nyilatkozni). A Pp. alapján indult perekben célszerű ezeket az adatokat, nyilatkozatokat már a perfelvétel lezárását megelőzően beszerezni, mivel a Veir. 21. § (2) bekezdése alapján nem tartható perfelvételi tárgyalás, a nyilatkozatokat pedig írásban kell megtenni. Tanúbizonyítás esetén is célszerű már a perfelvételi szakban megkövetelni a féltől ezeknek az adatoknak a bejelentését, ha pedig a fél nem ismeri, felhívható írásban is a tanú ennek bejelentésére. Ez nem minősül a tanúbizonyítás lefolytatásának, amire az érdemi tárgyalási szakban kerülhet sor, ugyanakkor elősegíti az eljárás észszerű időn belüli befejezését.

Ha a bíróság a szakértőt a szakvélemény írásbeli előterjesztésére hívja fel, szükséges arra is kitérni, hogy az e-tárgyalás tartásához szükséges technikai feltételekről nyilatkozzon a szakvéleménye előterjesztésekor.

2. Az e-tárgyalás megtartása akkor mellőzhető, ha az ehhez szükséges technikai feltételek nem biztosítottak. Ebben az esetben a nyilatkozatokat írásban vagy a személyazonosítást lehetővé tevő más elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és ez utóbbi esetben szükség szerint jegyzőkönyvet is kell készíteni.

Az e-tárgyalás megtartása akkor is mellőzhető, ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a Veir. 21. § (3) bekezdése szerinti módon nem foganatosítható. Ez esetben a Veir. 21. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

3. Az e-tárgyalásoknál továbbra is alkalmazni kell - a Veir.-ből fakadó eltérésekkel - a tárgyalásra szóló idézés perrendi szabályait, ezért e-tárgyalás kitűzése esetén sem mellőzhető az idézés.

Az idézésen a tárgyalás helye helyett értelemszerűen a tárgyalás megtartásának a pontos módját kell feltüntetni. A tárgyalásra idézett személyeket célszerű tájékoztatni, hogy a megjelölt kép és hang továbbítására alkalmas eszköz kizárólag csak a tárgyalás idejére vehető igénybe a bírósággal történő kommunikáció céljából, a tárgyalásról tilos kép- és hangfelvétel készítése. Az idézésben a címzettnek nem kell előírni az eszköz és a program használatának a módját, de arról tájékoztatni kell, hogy a „skype értekezlet”-ről külön kap egy linken értesítést, valamint célszerű mellékelni az OBH által készített tájékoztatónak a „skype értekezlethez való becsatlakozás külsős ügyfeleknek” szóló leírást.

Az idézésnek tartalmaznia kell az e-tárgyalásról való távolmaradás következményeit is, és célszerű azt a tájékoztatást is megadni, hogy a fél kérheti a tárgyalás/érdemi tárgyalás távollétében való megtartását (például 1952-es Pp. 135-136. §, Pp. 223. §). A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban ugyanis az érdemi tárgyalási szakban már mindkét fél kérheti a tárgyalás távollétében történő megtartását, de ez - amennyiben az eljárás a Pp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem szünetel - a Pp. 190. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket eredményezi.

Közreműködők esetén pedig a velük szemben a tárgyalás elmulasztása esetén alkalmazható kényszerítő eszközök közül alkalmazható rendelkezésekről kell tájékoztatást adni (például a pénzbírsággal sújtás, de a Pp. 272. § (1) bekezdés c) pont szerinti elővezetés nyilvánvalóan nem alkalmazható).

4. Az e-tárgyalásra is megfelelően alkalmazható a Pp. 624. § (2) bekezdése, amely szerint az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás „kitűzött helyszínén”, a veszélyhelyzeti érintkezés szabályainak betartásával (személyes távolság tartása, védőfelszerelés alkalmazása) kell biztosítani. Ez ilyen esetben is a bíró jelenléti helyét jelenti, nem a felek és más perbeli személy jelenléti helyét. A zárt tárgyalás feltételeinek biztosítása speciális. Ebben az esetben a bírónak be kell szereznie a résztvevők (peres felek, tanú) nyilatkozatát, hogy náluk is fennállnak a nyilvánosság kizárásának a feltételei. Ha erről nyilatkoznak, akkor a bíró azt rögzíti a jegyzőkönyvben, hogy biztosítottak a zárt tárgyalás feltételei.

5. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a bíróság az e-tárgyalásról is köteles jegyzőkönyvet készíteni. Bár a Pp. alapján az érdemi tárgyalási szakban is az írásbeli jegyzőkönyvezés a főszabály, ugyanakkor bármelyik fél kérelmére, vagy a bíróság rendelkezése alapján az eljárási cselekményről - ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak - a képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvételt kell készíteni (a Skype for Business az eljárási szabályoknak megfelelő jegyzőkönyv készítésére jelenleg nem alkalmas). Az e-tárgyalásról ezért a jegyzőkönyv készülhet jegyzőkönyvvezető közreműködésével, illetve hangfelvétel útján is. Célszerű e tényen kívül a jegyzőkönyvben röviden utalni arra is, hogy ez mit is jelent, nyilvánvalóvá téve azt, hogy nincs különbség ahhoz képest, mint ha személyesen jelen lenne a fél a kitűzött tárgyalás helyszínén. A jegyzőkönyv a polgári és közigazgatási bírósági eljárás anyagát rögzítő felvétel alkalmazásának részletes szabályairól szóló 24/2017. (XII. 22.) IM rendelet 2. § b) pontja szerinti módon, a hangfelvételre vonatkozó rendelkezések szerint készíthető el. Az e-tárgyalásról felvett tárgyalási jegyzőkönyvben - az idéző végzéssel összhangban - az e-tárgyalás helye helyett az e-tárgyalás megtartásának módját kell feltüntetni.

6. Az e-tárgyaláson is lehetséges a peres felek és a tanú (tanúk) szembesítése, mivel nem kell fizikailag egy térben lenniük. Erre akkor nem kerülhet sor, ha a tanú nem rendelkezik olyan e-eszközzel, amelyen keresztül a meghallgatása foganatosítható. Tanúk esetén az azonosításhoz akár az idézésben is adható olyan „kód”, amellyel ellenőrizhető a személyazonosságuk a személyi adataikon túlmenően.

7. A Veir. 28. § (2) bekezdése alapján a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg. Ezért a bíró az e-tárgyaláson - ha ennek fennállnak a feltételei - be is rekeszti a tárgyalást, az ítélet kihirdetésére viszont már nem kerül(het) sor.


  Vissza az oldal tetejére